365 Világnap

Gyermekkönyvek Nemzetközi Világnapja - április 2.

2014-04-02T15:33:00.000+02:00

A dán meseíró, Hans Christian Andersen születésnapján tartjuk a Nemzetközi Gyermekkönyv Világnapot. Április 2-át az International Board on Books for Young People (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) nevű szervezet jelölte ki világnapnak 1967-ben.

Csukás István meseíró dedikál

Az ünnep célja, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást és a könyveket, valamint, hogy a fejlődő országok gyermekei is jó minőségű mesekönyvekhez juthassanak. A gyermekkönyvek világnapját évről évre más ország szervezi, 2013-ban az Egyesült Államok, idén pedig Észtország. Magyarország 2001-ben rendezte a központi ünnepségeket.

A gyermekkönyvnap keretében egy téma is kiválasztásra kerül, amelyet a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának felkérésére, minden évben más szerző fogalmaz meg. Ez az üzenet kerül rá a neves grafikusok által tervezett plakátokra, amelyeket a világ sok iskolájába és könyvtárába juttatnak el.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy április 2-án született a Kossuth-díjas meseíró, Csukás István is. Neki köszönhetjük Süsü sárkányt, Mirr-Murr kandúrt, Pom-pom meséit és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt.

Számos pszichológus véleménye szerint fontos a gyermekek fejlődésében a mese és mesélés. A szép és izgalmas történetek fejlesztik a kicsik szókincsét és koncentrációs képességét. Az olvasás révén erősödik a gyermek képzelőereje, új dolgok nyílnak meg előtte, amelyek segítenek, hogy később egészséges és sikeres felnőtt legyen.

Az autizmus világnapja - április 2.

2014-04-02T10:58:00.001+02:00

Az Autizmus Nemzetközi Világnapját az ENSZ jelölte ki április másodikára. 2007-től kezdődően ad alkalmat ez a nap, hogy médiafigyelmet kaphassanak az autizmussal élők. Ilyenkor szokás, a világ számos pontján, jelképes épületeket kék fénnyel megvilágítani. Az Autism Speaks szervezet Light It Up Blue kampányához kapcsolódva, Magyarországon a Parlament kupolája szokott kék színben mutatkozni április 2-a éjszakáján.

Parlament kék kupolával az autizmussal élők világnapján

2012-es becslések alapján, a világon mintegy 67 millió ember érintett, Magyarországon pedig körülbelül 100.000-en élnek diagnosztizált autizmussal. Az Autisták Országos Szövetsége április 2-án több rendezvényt is tart, lehet kirándulni, sétálni az autizmussal élőkért, de koncerteket és előadást is rendeznek a mai napon.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, amely csökkenti a kapcsolatteremtési és kommunikációs képességeket, valamint, abnormális viselkedésben nyilvánul meg. Korszerű elnevezése az autizmus spektrum zavar, hiszen számos megjelenési formája lehetséges. Tünetei általában már 3 éves kor előtt megjelennek, vélhetően a diagnosztikai módszerek tökéletesedése miatt is egyre gyakoribb jelenség a gyerekeknél. Oka részben genetikai, de súlyossága függ a környezeti hatásoktól is. Az idegrendszer fejlődésének megváltozása nem fordítható vissza és nem gyógyítható, de képesség-fejlesztéssel megkönnyíthető az autista emberek élete. Az autizmus enyhébb formája az Asperger-szindróma, amelynél a kommunikáció csak részben tekinthető sérültnek.

Az autizmus spektrum zavarral élők számára az alapvető nehézséget saját és mások gondolatainak és érzelmeinek felismerése jelenti. Sokan köztük nem tudják értelmezni a külvilág viselkedését, így reakcióikat sem tudják megfelelően kifejezni. Szociális viselkedésük zavara, autisztikus magányhoz vezethet, de jellemző náluk az állandósághoz való mérhetetlen ragaszkodás is.

A Light It Up Blue (jelentése: Ragyogjon kéken) nemzetközi kampányt először 2010-ben rendezte meg a new york-i székhelyű Autism Speaks szervezet. Ehhez kapcsolódva számos híres épületet kék fénnyel világítanak meg a világon. Volt már kék az autizmussal élőkért az Empire State Building, a Sydney Operaház, a Big Ben és évről-évre a budapesti Parlament is.

Források és hasznos linkek a témában:

Wikipedia az autizmusról

Az autizmus elterjedtségéről (angol)

Autisták Országos Szövetsége

Április bolondja - április 1.

2014-04-01T19:35:00.001+02:00

A néphagyomány szerint, április elseje a bolondos tavaszköszöntés napja. Ilyenkor szokás, hogy az emberek apró, ártatlan tréfákkal örvendeztetik meg egymást. A tréfa áldozatát, akivel a bolondját járatják, nevezik április bolondjának.


Április bolondja

Valójában nem ismert a hagyomány eredete, de az elfogadott feltételezések szerint szorosan kötődik a tavaszváró, tavaszköszöntő ősi ünnepekhez. Egyesek szerint, a bolondozás az áprilisban jellemző kiszámíthatatlan időjárásra való utalásként került a hagyományok közé. Eszerint feltételezhető a kelta eredet. Más történészek ezzel nem értenek egyet és emlékeztetnek, hogy a görög kultúrában bizonyíthatóan jelen volt a bohókás tavaszköszöntés, mint április eleji népszokás.

A középkori Franciaországhoz is kötődik egy eredet-magyarázat, amely szerint az április bolondja kialakulásában IX. Károly egyik rendelete játszott szerepet. IX. Károly 1564-ben helyezte át az addig április 1-én beköszöntő újévet január 1-re. Az akkori szokások szerint az újév alkalmából megajándékozták egymást az emberek, de az ünnep áthelyezése miatt ez átkerült a ma is ismert újév napjára. Az addigi áprilisi ajándékozás nyomokban megmaradt ugyan, de az ajándékok kezdtek elértéktelenedni és bohókás, vicces, tavaszi tréfákká átalakulni.

Más magyarázatok szerint, a katolikus emlékekből eredeztethető az áprilisi bolondozás. Jézus perbefogásakor, a bibliai leírat szerint, Kajafástól Pilátushoz, majd Heródeshez, végül megint Pilátushoz került. Innen ered a magyar szólás is: "Ponciustól Pilátusig". Megint mások az ókori Rómát jelölik meg a népszokás forrásának, ahol is a Saturnaliák alkalmával szolga és ura egy asztalnál ettek, később pedig, ez a szokás teremtette meg a bolondok napját.

Akárhogy is, április bolondját sok országban tartják. Angolul Aprilfool, németül Aprilsnarr, franciául poisson d'avril, olaszul Calandrino, a közös mindenhol az ártatlan bohóckodás, a tréfa és a jókedvű tavaszközöntés.