Apróbirtok

Miért érdemes minőségi tenyészállatba beruházni?

2014-04-18T09:56:00.000+02:00

Mezőgazdasági szolgáltatásaink során kitapasztaltuk, hogy leharcolt, 25 - 30 éve elavult gépekkel az élet kínlódás. Az ember reggeltől estig a mezőn van, megesik, hogy többet szereli a gépeit, mint amennyit dolgozik velük, profit meg sehol. Eközben meg folyamatosan megy a pénz üzemanyagra, pótalkatrészre és fizetésre.

Láttuk, hogy a nyugati vállalkozások sikereik zömét a szüntelen kutatásnak és fejlesztésnek, valamint az egyre termelékenyebb műszaki megoldások megvásárlásának köszönhetik. Gépparkunkat ennek tudatában felújítottuk. A különbség minket is meglepett, nem csak a profit ugrott meg, de a gépeken dolgozók és az ügyfelek elégedettsége is hasonlóan pozitív irányt vett.

Tudtuk azt is, hogy a világ nálunk gazdagabb és sikeresebb vidékein nem csak a gépek tökéletesítésére költenek évente milliárd eurókat a gyártók, hanem a haszonállatok nemesítése és szelekciója is hasonló összegeket emészt fel. Ezek tudatában fogalmazódott meg bennünk a kérdés: Ha a gépek esetében a 25 - 30 éve elavult műszaki tartalom az életünket ennyire megnehezítette, akkor a juhállományunk esetében miért szerencsétlenkedünk még mindig 500-600 éve változatlan genetikai állománnyal? Másként fogalmazva, ha a modern gépek vásárlása igen jövedelmezőnek bizonyult, akkor miért nem csinálunk valami hasonlót a juhászatunkban? Sokan elmagyarázták, hogy mi miért van úgy jól, ahogy eddig volt, már cégen és családon belül is megoszlottak a vélemények, amikor egy heves vitában előugrott a mindent eldöntő és megmagyarázó hasonlat!

Miközben a hét éves autót már kicsit öregecskének érzem, mi itt arról vitatkozunk, hogy mik a szekérrel való közlekedés előnyei? Hiszen szelektálatlan berke és szálas (cigája és gyimesi racka) állomány köré építeni a juhászatot manapság legalább annyira elhibázott, mint lovaskocsikból álló fuvarozási céget indítani. Aminek azért lennének vitathatatlan előnyei pl. nem kellene gázolajra költeni, nem lenne forgalmi- és útadó, nem fizetnénk biztosítást, nem futnánk radarba, nem zavarnának a rossz utak, jogosítvánnyal nem rendelkező fogatosakat alkalmazhatnánk kevesebb fizetésért, a fogatosok munkaidőben bekaphatnának egy-két felest, ami emelné a munkamorált stb. De minél részletesebben bontottam ki a hasonlatot, annál nevetségesebbnek tűnt. Ma már értetlenül nézzük, hogy a juhászok többsége még mindig arra esküszik, ami a közlekedésben a szekerezésnek felel meg. Igaz, egyre több olyan gazdával is találkozunk, akik sikereinket vagy más hozzánk hasonló sikerét látva cselekvésre szánta el magát. Az idei Dorper F1 bárányaink után például feltűnően sok az érdeklődő. Írjon bizalommal a primipilatus@gmail.com e-mail címre vagy hívjon a 0745512910-es telefonszámon, ha Ön is egy jobb és jövedelmezőbb juhászatot szeretne.

Miért a Primipilatus kft-től vegyen dorpert vagy dorper F1-et?

2014-03-23T09:31:00.002+01:00

Primipilatus Jákob és Júda

1. Mert a piacon elérhető és pénzért megvehető legjobb tenyészállatokat hozzuk be szerte Európából. Tenyészkosaink vagy Dél-afrikai Köztársaságból importált embriókból származó jószágok közvetlen leszármazottai, vagy rangos nemzetközi kiállításokon díjazott állatok, esetleg azok elsőrangú rokonai. A Primipilatus kft még soha nem vett 1000 eurónál olcsóbb felnőtt tenyészkost. Ez a minőség melletti elkötelezettség Romániában páratlan. Sokan árulnak dorpereket, de nagyon sok állatnak kétes az eredete, nyugaton vágóállat kategóriába sorolt jószágokat hoznak be Romániába, tenyészállat címen és tenyészállat áron. Ne engedje, hogy csupán a dorper fajta/márkanév elvakítsa! Fajtán belül is óriásiak a különbségek, mint ahogy az A3-as és az A8-as Audi is „Audi eladó” címszóval kerül be az apróhirdetésbe vagy az 1974-ben és a 2014-ben gyártott Volkswagen Golfból is csak a „VW Golf eladó” felhívást látjuk meg először. A különbséget szükségtelen magyarázni.

2. Mert mi nem juhokat árulunk, hanem visszatérő ügyfeleket keresünk. A Primipilatus kft vagyonát és legszebb sikereit a mezőgazdasági szolgáltatások területén szerezte. Itt tanultuk meg, hogy az ügyfelek hűsége és elégedettsége elengedhetetlen a sikerhez. Éppen ezért a mi célunk nem az, hogy egy bárányt a lehető legdrágábban eladjunk, hanem az, hogy minden ügyfelünk sikerként élje meg a velünk való együttműködést és senki ne bánja meg, hogy a Primipilatustól vásárolt dorpereket vagy dorper F1-et. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy elégedett vevő jó, ha egy-két másik vevőt hoz a cégnek, de egy csalódott vásárló 100 potenciális vevőt is elriaszt. Különösen igaz ez a Facebook és blogok korában.

3. Mert nálunk a pénze egyszerűen többet ér! Hiszen a mi tenyészállataink értékének csupán 15%-ért most megkaphatja genetikai értékük 50%-át, ha dorper F1 bárányainkból vásárol.

4. Mert ránk hosszútávon számíthat! Mivel az Ön nálunk elköltött pénzéből mi nem luxusautót veszünk vagy villákat és nyaralót építünk, hanem felkutatjuk Európa legjobb eladó dorpereit, megvesszük, és Romániában tenyésztésbe fogjuk őket, ezzel biztosítva azt, hogy állományunk minősége mindig utcahosszal a konkurencia előtt legyen, és Ön a kétely mindenféle nyűge nélkül mondhassa, a Primipilatustól vett dorper a legjobb elérhető minőséget nyújtja. Ha Ön is sikerre vezetőnek találja ezt a minőségre, elégedett ügyfelekre és egymás sikereiből kölcsönösen építkező üzleti modellt, akkor írjon bizalommal a primipilatus@gmail.com e-mail címre vagy keressen a 0745512910-es telefonszámon. Örömmel válaszolunk kérdéseire.

Miért a dorper húsjuhfajta mellett döntöttünk?

2014-03-21T22:17:00.000+01:00

ROLO - a dorpertenyésztés egyik világsztárja. Tulajdonos: Hoeksplaas DS

A suffolk és ile de france fajtákkal való próbálkozások, a tartásban tapasztalt nehézségek, a bárány és tenyészállat értékesítésére vonatkozó adatok, a valamint a romániai tartási viszonyok alapos vizsgálata után jutottunk arra a következtetésre, hogy a dorper az a húsjuh fajta, amely a Romániában elterjedt tartási rendszerekben potenciálisan a legkevesebb munkával a legtöbb hasznot hozhatja.

Döntésünk indoklását röviden így foglalhatnánk össze: ellentétben a többi húshasznú fajtával, a dorper extenzív, nagy nyájakban való tartás mellett, sokszor kisült legelőkön legelve, sok gyaloglás mellett is meghökkentő súlygyarapodást produkál. Mindez szüntelen piaci igény teremt a minőségi dorper tenyészállatok és a dorperrel keresztezett (F1) állomány iránt.

De mindezt miért és hogyan?

A válasz a fajta eredetében keresendő. A dorper a Dél-afrikai Köztársaságban tenyésztették ki a dorset horn és a feketefejű perzsa fajták felhasználásával, épp a fent leírt tenyészcélokat tartva szem előtt, valamint azért, hogy a száraz évszakban csonttá száradó legelőket hasznosíthassák. Fontos szempont volt még a szaporaság, illetve az aszezonális ivarzás. Az utóbbi évek száraz nyaraival a hátunk mögött a dorper fajtaleírása olyan volt, mintha mi magunk fogalmaztuk volna meg elvárásainkat.

Csupán levegőtől azonban a dorper sem hízik, kellett valami trükk, amivel több húst tud termelni a silány legelőkön. Erre a problémára rögtön két megoldást is hoztak a korai tenyésztők. Az egyik a dorper fűnyírószerű legelési szokása: ami előtte van, azt lelegeli, nem válogat, nem szálal, nem bóklászik és nem hagy kórót.

A másik, hogy a dorper a szőrös/vedlőgyapjas juhok csoportjába tartozik, meleg klímán inkább szőrt növeszt, mint gyapjút és vedlik, mint a kecske. Tisztafajban tartva nyírást nem igényel!

De, hogy lesz ebből hús?

A Primipilatus kft dorperei (Jákob és Júda) - Székelyudvarhely (2013)

A képlet egyszerű, a 92%-ban fehérjéből álló gyapjú előállítása kétszer annyi energiát igényel, mint a jóval nagyobb víztartalmú húsé. Tehát, ugyanabból a mennyiségű tápanyagból, amiből a többi fajta 2-3 kg gyapjút állít elő, amivel a mi viszonyaink közt csak kár és kínlódás van, a dorper 5-6 kg húst állít elő és megszabadít a nyírás nyűgétől.

Bár a dorper határozottan húshasznú fajta, nagy szaporasága és az ultraextenzív tartási viszonyok között a bárányok gyors megerősödésének szükségessége miatt, tenyésztésekor a jó tejelő képességre és a nagyon erős anyai ösztönök rögzítésre különösen odafigyeltek.

És miért nem a suffolk?

Primipilatus Júda - profilból gyapjú nélkül - Székelyudvarhely (2013)

Így utólag szinte csak mosolygunk, hogy sokáig a suffolk fajta fele próbáltunk elmozdulni. Félreértés ne essék, a suffolk-ot továbbra is nagyszerű fajtának tartjuk. Anyaállataink többségében is 25% suffolk vér van. Megfelelő helyről vett tenyészállatokkal kiváló eredményeket lehet elérni a suffolk-kal, de a mi viszonyaink között mindez (különösen a tisztafajban való tartás) túl sok erőfeszítést igényelt volna.

Röviden összefoglalva: a suffolk-ot intenzív, gabona alapú hizlalásra és álomdúsra vetett, széltől védett (körbefalazott) legelőkön való kiscsoportos tartásra tenyésztették ki az esős Anglia síkságain. Hacsak lehet, a romániai juhtartás ennek szöges ellentéte, extenzív, ősgyepen való hízlalásra alapul, nagy nyájakban legeltetve, a bárányhizlalás kritikus hónapjaiban egyre szárazabb legelőkkel. Meghatározó juhászataink meg jellemzően domb és hegyvidéken vannak. Ezzel szemben a dorper extenzív, nagy nyájakban való tartás mellett, sokszor kisült legelőkön legelve, sok gyaloglás mellett is meghökkentő súlygyarapodást produkál. A fent leírt megfigyeléseinket a tenyészállataink iránti egyre növekvő érdeklődés naponta igazolja. Bár 10 éve még szinte teljesen ismeretlen volt, ma a dorper a legdinamikusabban növekvő egyedszámú húsjuh fajta Romániában, de talán egész Európában is. Bizonyára jó okuk van a juhászoknak, hogy a szakmában szinte példátlanul ennyire gyors szemléletváltásra szánták rá magukat.

Papíron és szóban egyébként a legtöbb fajtának könnyű jónak tűnni. Mi mindenkit arra biztatunk, hogy jöjjön el, nézze meg bárányainkat, a tartási körülményeket és a mérlegelési eredményeket. A döntést úgyis Önöknek kell meghozni, de mi úgy érezzük, hogy a látogatást követően sokkal könnyebb lesz. Lépjen velünk kapcsolatba a primipilatus@gmail.com e-mail címen vagy a 0745512910-es telefonszámon.

Reykjavík - Izland 2012

2013-10-12T19:02:00.000+02:00

Reykjavíkot nehéz klasszikus értelemben fővárosként felfogni, akként megélni vagy akár csak annak érezni. A város hol gyermekdeden mókás, hol reménytelenül vidékies, hol meglepően nemzetközi, máshol meg zavaróan amerikai. Hangulatában egyedülálló és a modern építészet formanyelvét, funkcionalitását még sehol máshol nem éreztem ennyire harmónikusnak, ennyire természetesen és könnyedén befogadhatónak. Azóta még jobban megviselnek azok látványterrorista elemek, amelyekkel szeretett országunkat a szerényhátterű megrendelők a korlátolt képességű építészeinkkel karöltve teletűzdelték.

Ha aprópénzre vesszük a dolgokat, akkor Reykjavík számos világrekordot tudhat magáénak, mint pl. itt a legnagyobb az egy főre eső hangszerboltok száma, vagy a legnagyobb arányban itt használnak megújuló energiát a város működtetésében.

Az óvodások ismét megszerezték valamelyik festékgyár teljes árnyalathibás készletét!

Ezt a hullámbádogot meg egyszerűen képtelenség úgy megmunkálni, hogy nekem tetszedjen. Ebből van a belváros kb 60 százaléka

Kreativitásért, hiedelmekért, gyapjúért, lóért és halért még vagy ezer évig nem kell a szomszédba menniük. Persze komoly hajtóerő, hogy gyakorlatilag nincs is szomszéd, ahová menni lehetne.

A város legrégebbi és az óváros legimpozánsabb épülete. Börtönnek épült, ma a kormány/miniszterelnöki hivatal székel benne. Sok helyi szerint a lényeg változatlan, továbbra is az ország legsúlyosabb bűnözőinek ad otthont.

A villanegyed még tartogat 1 - 2 kellemes meglepetést. Az előtérben az országban látott legmagasabb és legvastagabb fák közül néhány. Komoly versenyhátrány ez egy hajós népnek. Állítólag, régen ez is másképp volt...

24 óra napfény

Mit ér a szabadság szabad gondolatok nélkül?

Vegamót, a város legjobb étterme. A málna koktél páratlan! A black death (fekete halál) nevű helyi italt humán fogyasztásra nem javasoljuk.

Ez az áfonyás báránysült sem volt rossz, egy retró Amerika étteremben.

Valami Amerika

Érkezés a kikötőbe

A partiőrség hajója, háttérben az operaházzal. Az operaház stúdió termei és hangmérnökei majdnem ingyen állnak a helyi zenészek rendelkezésére. Az üveg és obszidián (vulkáni üveg) épületnek még kívülről is 100 arca és hangulata van. Sajnos, egyetlen előadásra sem sikerült bejutni!

A Hallgrímskirkja evangélikus templom. Leif Ericson, Amerika (Vinland) felfedezőjével az előtérben. A vegytiszta beton épületet kicsit szokni kell.

De gyorsan barátságossá válik.

A kinti kételyekből a templombelsőben már csak a nyugalom marad.

És ez az orgona, sok milliós városok katedrálisai irigylik (szerintem).

Talán ez volt a fallosz múzeum legértékelhetőbb darabja. A gyűjteményt inkább bárgyúnak találtuk, mint átfogónak vagy kulturálisan sokszínűnek. A világon az egyetlen ilyen múzeum. Véleményünk egybevág az angol királynőével: nem ördögtől való, de lenne mit csiszolni rajta.

Egy bálna trófea

A zacsilámpaernyőknél már tudtuk, nem egyezik az ízlséünk. A gyűjteménynek nincs humán egyedtől származó darabja, de már három felajánlás is van, a donorok halála esetén a múzeum tematikájába illő testrészeik itt kerülenek kiállításra. A gyűjteménynek része a Rotterdami Vagina Múzeum ajándéka is....

Az eurózóna válságából is látják a kiutat!

Hű bárányaik egyike ide is elkísért. http://www.vegamot.is/English/

Újra fizet az APIA!

2013-09-07T19:35:00.000+02:00

300 millió euró előleg kifizetését kezdte meg az APIA szeptember 5-én. A kifizetések a hegyvidéki támogatás (211), az agrár-környezetgazdálkodási csomagok (214) és az egyéb hátrányos helyzetű területekre (212) vonatkozó támogatások max 75%-áig terjed. Részletek:http://www.apia.org.ro/comunicate_presa/CP_Plati%20Axa%20II_03.09.2013.pdf

A mezőgazdasági gyorshírek közzétételét (aktivitásunk hiányában) blogunktól átvette a Primipilatus kft hivatalos facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Primipilatus-ltd/440072759412196?hc_location=stream

Csak lájkolni kell az oldalt és mindenki újra megkapja a rövid infókat a vonatkozó linkekkel.

Mi meg hamarosan jelentkezünk néhány ultibeszámolóval, hiszen a még a 2012-es izlandi kalandokkal is adósok vagyunk, pedig lassan a 2013-as Peru-Bolívia is csak múló emlék.

Rendezett birtokviszonyokat a falvakon!

2012-12-04T20:24:00.000+01:00

Konfúciusz óta tudjuk, hogy: "Tudni, hogy mi a helyes, és nem aképpen cselekedni, a legnagyobb gyávaság.". Ezzel a meggyőződéssel tesszük meg az első nyilvános lépést, hogy felhívjuk a községi és megyei vezetők figyelmét a probléma súlyosságára. Elhatározásunkban az egyre szaporodó jó példák száma is megerősített. Ezek a követendő példák mutatják, hogy ott, ahol valóban belátták a rendezett birtokviszonyok és a gazdasági életképesség közötti erős összefüggést, helyi emberek elhatározásából, helyi költségvetésből, a helyi emberek közreműködésével, mindenki hasznára meg lehetett oldani nemcsak a naprakész telekkönyvet, de még a tagosítást is.

Ezek, a szinte kizárólag helyi erőforrásokra támaszkodó, példák alapján úgy gondoljuk, hogy azokban a községekben ahol a birtokviszonyok rendezése még nem történt meg vagy nincs a prioritási lista legelső helyén az okok a következők lehetnek:

1) Tudatlanság, vagyis a helyi döntéshozók nem ismerték fel a naprakész telekkönyv fontosságát. Ezt hivatott orvosolni a most induló tájékoztatókampány.

2) Gyávaság, ahol a döntéshozók belátták, hogy a telekkönyvvel igazolható magántulajdon a gazdasági élet alapja, de ugyanakkor azt is tudják, hogy a birtokviszonyok rendezése összetett feladat, amit honi viszonyok mellett nem lehet megoldani néhány irodai csetepaté vagy néhány szavazatvesztés nélkül. Nekik adjon bátorítást Konfúciusz fenti mondása.

3) Területbitorlás, ahol a községi döntéshozók és hangulatkeltők közül kellően sokan érdekeltek a jelenlegi zavaros helyzet fenntartásában, legfőképp azért, hogy mások jogos tulajdonát, ingyen és bérmentve sokszor a tulajdonos tudta nélkül használják. Ezek ellen minden közösség, minden egyes becsületes tagjának kötelessége legalább apró, de konkrét lépéseket tenni.

Értékelésünk szerint, a székelyföldi birtokviszonyok rendezetlensége súlyosan meggyengítette a magántulajdon biztonságát. A jelenlegi helyzet egyértelműen a jogbitorlóknak és a zavarosban halászóknak kedvez és már középtávon a közösségek teljes széteséshez vezethet. Ezt a bejegyzésünket tájékoztatónak és figyelemfelkeltőnek szánjuk egy minden bizonnyal elhúzódó regionális kampányban. Szeretnénk, ha minél többen megosztanák és beszélnének róla.

Meggyőződésünk, hogy a pontos parcellahatárok és a naprakész telekkönyv hiánya az egyik fő oka a vidéki ingatlanok nyomott árainak. Bár a bejegyzésben főként vállalkozói és közösségfejlesztési szemszögből próbálom megvilágítani a problémát, egyértelmű, hogy a jelenlegi állapotok leginkább szenvedő alanyai a talajt és jövőt vesztett vidéki lakosok és vársora költözött örököseik. Tudom, hogy sokan pazaroltak el hónapokat az életükből ügyintézéssel és költöttek súlyos összegeket arra, hogy telekkönyvileg tiszta, eladható állapotba hozzák alacsony értékű vidéki ingatlanjukat. Az Ő megosztásaikra is számítok!

A problémát a következőképpen vázolhatnánk:

Rendezett birtokviszonyok nélkül nincs jogbiztonság, jogbiztonság nélkül nincs beruházás, beruházás nélkül nincs munkahely, munkahely nélkül nincs megélhetés. Ahol pedig nincs megélhetés onnan az emberek elmennek. Ahonnan pedig a tenni akaró és tenni képes emberek elmennek, ott egyszerűen nincs jövő!

A székelyföldi falvak többségében tapasztalható tulajdonjogi anarchiában a magánszektor működésképtelen és nem tudja ellátni társadalmi feladatát a közösség életben tartásához. Nem lehet jól fizetett munkahelyeket teremteni olyan körülmények között, ahol tulajdonjog tisztázatlansága miatt a helyi vállalkozók nem kapnak építkezési engedélyt. Mert végleges telekkönyv nélkül nem lehet egy jelenleg mezőgazdasági területet ipari területté nyilváníttatni hogy arra üzemet, raktárat, istállót vagy bármi egyéb hasznos dolgot építeni lehessen. A területek rendezetlensége olyan fokú bizonytalanságot eredményez, ami a legtöbb józan gondolkodású embert eltántorítja a további fejlesztési beruházásoktól. Pl. inkább vesz egy városi tömbházlakást, amelyből biztos jövedelme származik, minthogy kibővítse vidéki kisüzeme épületét, hiszen esetenként az épület alatti telek 5 különböző gazda vagy azok örököseinek tulajdona! A fejlesztési beruházások és bővítések elmaradása pedig versenyképtelenné tette ezeknek a területeknek a vállalkozóit.

A mostani birtokviszonyok mellett képtelenség számottevő működőtőkét vonzani a területre, hiszen egy felelősségteljes partner szemében tárgyalásképtelen az a helyi üzletember, akinek üzleti tevékenységének nagy része, az esetlegesen külföldi beruházó szemében, érthetetlenül ingatag szokásjogon alapul.

Ha sikerül, akár csak egy kilkk erejéig is cselekvésre bírni legalább egy töredékét mindazoknak, akik sérelmeikkel és panaszaikkal az utóbbi 1-2 évben megkerestek, akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. Gondolkodom rajta, hogy jogász barátaim segítségével elkészítünk egy szabvány kérvényt, amit bárki kitölthet és leadhat azoknál az önkormányzatoknál, ahol a birtokviszonyok rendezetlensége miatt valamilyen hátrányt szenved(ett). Meggyőződésem, hogy kellő számú írott, jogilag megalapozott kérvény már sok polgármestert és helyi tanácsot fog cselekvésre ösztönözni, hiszen egy adott ponton egyszerűbb lesz megoldani a problémát, mint olcsó kifogásokat írott válasszá formálni és ezekkel ingerelni a választókat.

Amint köztudott, azok az önkormányzatok, ahol a megoldást keresték, már évek óta megtalálták. Azok az önkormányzatok, ahol a helyi döntéshozók a kifogásokat keresték, nos mit mondjak, ők is megtalálták azokat. Csupán annyi a különbség, hogy húsz év elteltével és számos követendő példa láttán az utóbbiakra kicsit sem vagyunk kíváncsiak.

www.primipilatus.ro - honlapunk elkészült

2012-10-27T15:48:00.000+02:00

., és a honlappal együtt minden tevékenységünk, új arculatot, formát és keretet kapott.

Ennél több magyarázatra, bemutatóra vagy öntömjénezésre nem is lenne szükség. A honlap on-line van, elérhető, gyors mint a villám, egyszerű mint egy tál leves, és mégis mutatós akár egy komondor.

Így gondoljuk mi, de természetesen készek vagyunk apróbb módosításokat eszközölni, felhasználói sugallatra, és örömmel fogadjuk bárki racionálisan megindokolt jobbítási javaslatát.

Mint szinte mindennek amit csinálunk, a honlapnak is el kellett töltenie kb. egy évet a fiókban, át kellett esnie a: van-e rá pénz, kell-e ez nekünk, és a mi hasznunk lehet belőle kéréseken, tántorognia egy keveset a szemetes szélén. Majd amikor nem nagyon volt rá pénz és még annyira sem volt idő végső formába önteni az eddigi piszkozatokat, na akkor jöttünk rá, hogy KELL EZ NEKÜNK,

www.primipilatus.ro

hogy jó honlap kell, mert utáljuk a középszerűséget és kiborít a sok barkácsmunka, amivel nap mint nap találkozunk, online és a valóságban egyaránt.

Már volt több jó ajánlatunk, a piszok olcsótól az a kissé túlárazottig. Egyikről sem éreztük azt, hogy ne lenne jó, mindenkinek volt egy két meggyőző projekt a tarsolyában, de teljesen egyik sem győzött meg. Végül augusztus 15-én kerültünk kapcsolatba a Gingerpen design stúdiótól Kirmaier Gáborral, akit (vagy legalább a nővérét) ismernem kellett volna a gimiből, de mégsem.

Munkamódszerében az tetszett a leginkább, hogy érdekelte, hogy mit miért és hogyan csinálunk, mi az értelme a működésünknek, van-e társadalmi haszna a munkánknak stb. A közös munka alatt soha nem éreztem, hogy én lennék az egyszerű paraszt vagy a vidéki kisvállalkozó, Ő meg magasan képzett fővárosi látványtervező, aki majd jól megmondja nekem, hogy mi a téma és nekem pont úgy lesz jó. Ez már önmagában egy élmény volt a sok faragatlan megjegyzés után, amibe az elmúlt 8 évben gazdálkodóként sikerült belefutni.

Annak ellenére, hogy a honlapunk náluk mellékszálon futó projekt volt, minden részlete maximális figyelmet kapott. Ha javítást kértem, javította. Ha ki szerettem volna próbálni egy új beállítást, pikkpakk elkészült. Ha hülyeséget kértem, szólt, hogy gondoljam meg. Így reszelgettük a honlapot esténként a skype-on amíg mindketten elégedettek nem lettünk az eredménnyel.

http://www.gingerpen.com

A honlap román nyelvű változatát Ferencz Tímea fordította. Ez is határidőre elkészült, pontos ,összeszedett munka volt. Egy-két szakkifejezés picit kifogott rajta, de 15 perc finomhangolást követően már mehetett is honlapra. A magyar szöveg korrektúrájával szintén sokat dobott a honlap színvonalán.

Nagyon feldob, hogy végre volt egy többszereplős projektünk, földrajzilag szétszórt, egymást alig vagy egyáltalán nem ismerő emberekkel, ahol mégis mindenki tudta és tette a dolgát. Több ilyen emberrel, mint Gábor és Timi, bizonyára jobb, boldogabb és hatékonyabb országban élnénk, ahol a fiatalok közt a fő téma nem a kivándorlás lenne...

Mi meg kicsit nagyobb lbizakodással vágunk neki, az év utolsó nagyobb kezdeményezésének, a székhelyünk környezetének rendezéséhez.

8 óra munka, 8 óra készenlét

2012-07-18T21:07:00.000+02:00

8 óra munka, 8 óra készenlét, 8 óra ne szórakozzá' má', hogy ma sem esett!
8 óra munka, 8 óra munka, 8 óra munka, nem beakadt a tű, csak kampány van a mezőgazdaságban.

Talaj és agyag közt - Kassay Zsombor barátommal

2012-06-05T22:54:00.001+02:00

Zsombor fúr

Terveink elkészítéséhez szükségünk volt 1 agrókémiai és talajtani elemzésre. Az elemzéshez meg talajmintára. A talajmintához meg geológusra, amiből akad 1-2 megbízható arc a baráti körben, de a feladatra a legalkalmasabbnak Kassay Zsombor barátunk mutatkozott. Hiszen teljesen másként, fúr, vesz mintát és csomagol az ember, ha valamelyest juhász is, erdővidéki gyümölcsnemesítő ősökkel, mintha csak parlagi geológus lenne. Ez persze badarság, de sokkal szórakoztatóbb így a kiszállás, a helyszíni teszek-veszek meg egyáltalában minden, ha közben jól megváltjuk az agrárvilágot. Na, ettől egy kicsit elhúzódott a dolog és majdnem odavert a húsvéti zápor. Zsombort is egyre gyakrabban hívta a felesége, mert tudja ám, hogy mennyi idő egy mintavétel és nem igazán akart összeállni a kép, hogy mivel is telik ennyire az idő.

Szóval, bepöccentettük a Cobrát (ez a pöccentés kb. 5 perc szerencsétlenkedést jelentett a részemről, mert mindenképp ki akartam tanulni a mesterséget), ami lepüfölte 1,5 méter mélyre a mintavevő rudat és amikor kihúztuk már tudtam, hogy eddigi elképzeléseink a szemétben végzik. Igaz, modern technikával szinte minden talajt meg lehet erőszakolni, de egyrészt ez nem áll rendelkezésünkre, másrészt többre tartjuk a leleményességet az erőszaknál. Szó mi szó, ennyire kötött rosszul szellőző talajban nem lesz széltörő akácos sáv, ami nemcsak a talajt köti, de a nitrogént is a talajba, árnyékolja a juhot, védi talajt a gyors kiszáradástól, remekül mézel stb. stb. stb. Ugyan kicsit fagyérzékeny, de az ellen majd védi a globális felmelegedés....

Néhol annyira remek agyagot találtunk -nem is olyan mélyen-, hogy már azon élcelődtünk, hogy hagyni kellene a birkákat a francba és bányát nyitni. Aki hajlamos az ilyesmire, az nyugodtan indítson pletykát, riogassa a helybélieket, és úgy egyáltalán ne fogja vissza magát, művelje a szokásos dolgait, én meg gondoskodom arról, hogy ez is pletyka, felesleges riadalom, idő és szópazarlás maradjon, mint annyi minden más, amivel fiatal korom ellenére hírbe hoztak.

Az időre hajazó borúlátással még 3 másik ponton fúrtunk. Zsombor barátom (telefonszáma 0742040738), aki a mintavételeken kívül geofizikai vizsgálatokat/tanulmányokat is készít a TOTAL PROIECT kft. kötelékében pl. építkezésekhez, ügyesen becsomagolta őket anyósom meg bevitte a Hargita megyei agrokémiai és talajtani intézte (OSPA Harghita).

Ottjártunkkor épp eláztatták őket a fölöttük székelő "magosok", de a körülmények ellenére segítőkészek és kedvesek voltak. Jó arcot vágtak 1-2 szerencsétlenkedésünkhöz, de azt azért nem mondanám, hogy az ügyfélszolgálaton alapuló kapitalizmus minden vívmányát elsajátították volna. Pár hét és át is küldték e-mailben az eredményeket. Túl sok mosolyt nem csalt az arcunkra amit találtak, de legalább van valami szakmai információnk a talaj milyenségéről. Ennek alapján már jobban tervezhető a termelés, a szükséges munkálatok, gépek és a remélt haszon is, ez utóbbi bizonyára egész közel lesz a 0-hoz, de legalább meglepődni nem fogunk. :-))

Komondor kiskutyák

2012-04-18T21:53:00.000+02:00

3 meseszép kiskutyával ajándékoztak meg komondoraink. A szülők Mátyás Király Udvari Bögre és Mátyás Király Udvari Arad aránylag új szerzetek a birtokunkon. Mindketten kiváló tanya és területőrök, gondos tenyésztői munka áll mögöttük. Több testvérük és alomtestvérük öregbítette már a fajta és a tenyésztő, Berczeli Antal, hírnevét úgy kiállításokon, mint eredeti feladatkörükben; juhászatok, gulyák és nagy kiterjedésű birtokok megvesztegethetetlen őreként. Míg Bögre gondosan szoptat, Arad és Bundás egyre türelmetlenebbül várja tanyákon a juhok érkezését. Addig -gondolom- naphosszat hevernek és napsütésről, zöld fűről és vidám báránykákról álmodnak.

Barka, Bogáncs és Bátor, akit a pofiját uraló méltóságteljes és önelégültségre utaló vonások miatt csak Báthory uramnak hívunk, május közepén/végén költözne új gazdájához. Igény szerint, törzskönyvvel vagy az nélkül, reális áron, kizárólag jó helyre.
Jóravaló juhásztársaknak 25% kedvezménnyel.

Báthory uram ébredése

....és alvása


A boldog anya és a boldog gazda

Ha még nem említettük volna, felfogásunk szerint a komondor, a kutyák királya és nem a (kis)királyok kutyája. Ezért olyan esetleges gazdik jelentkezését várjuk, akik egy önállóan és tisztességgel dolgozó ebre vágynak nem egy ül-fekszik-kúszik-mászik keljfeljancsira.

A követendő példa - Livigno

2012-03-28T21:29:00.000+02:00

Már 3 évvel ezelőtt megírhattuk volna ezt a bejegyzést, hiszen akkor jártunk először az alább bemutatásra kerülő faluban. Livigno, a svájci-olasz határ mentén fekszik egy kis szorosban, 1800 méter magasan, a Stelvio Nemzeti Park nyugati csücskében.

Hogy mégis miért most kerül bemutatásra Livigno? Nos, az idén januárban visszatértünk, ezúttal síelni, és úgy éreztük, ez a falucska kitűnő példa arra, hogyan lehet fából vaskarikát csinálni.

Mint említettem, Livigno ezernyolcszáz méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Három irányból lehet megközelíteni, de a havazás beálltával két bejáratot lezárnak, és csupán egy egysávos alagút marad nyitva, Svájc (Szent Moritz) irányából. Szó mi szó, eléggé izgatottak voltunk, amikor a téligumikat és hóláncokat nézegettük. Abban már az elején megegyeztünk, hogy igenis kifizetjük a 32 eurós svájci autópálya-matricát, nem kockáztatunk fölöslegesen. Az utolsó száz kilométert így is sötétben, kanyargós hegyi utakon kellett megtenni. A hóláncot azonban nem kellett használni, mert a hókotrók óránként járnak az települések között, így még a legsűrűbb havazásban is csak kétszer kapcsolt be a kipörgésgátló. Azért mégis melegség járta át a szívünket, amikor este 8-kor -24 fokos hidegben a Munt la schera 3,5 kilométeres alagútján átgördülve megpillantottuk Livigno fényeit. Azon már nem lepődtünk meg, hogy a centro de turismo zárva volt, sötétben amúgy sem találtuk meg az általuk leírt nagy kék házat, de fél óra telefonálgatás után autóval elénk jöttek, és signora Marissa angolul nem túl jól beszélő kb 12 éves fia átadta nekünk a kulcsokat. (A beszélgetés körülbelül így zajlott: „You ski?” „No ski?” „I show you ski” „Andiamo”). Az elsöprő többség azonban beszél 2 idegennyelvet (német, angol).

A síkölcsönzést és a sípályákat most nem részletezem, de muszáj megemlítenem, hogy a 115 km sípálya felvonói óránként 47300 embert képesek szállítani. Szóval, 1 óra alatt bármelyik székely város lakosságát felcuccolják a völgyből akár 3000 m magasra is.

Inkább arra szeretnék kitérni, hogy hogyan lehet ilyen zord körülmények között virágzó faluturizmust kiépíteni. Azt hiszem, az egyedüli faktor, amit mi nem tudunk a Hargita lábánál pótolni, az az, hogy a falucska teljes áfamentességet élvez. Éppen ezért minden átlagosan 25-35 százalékkal olcsóbb a megszokott európai áraknál. Ezzel nyilván nem tudjuk felvenni a versenyt. A következőket viszont pótolhatnánk.

A vendég mindennél fontosabb. Persze ez a turizmusban magától értetődő. Ottlétünk alatt bármilyen problémával, kérdéssel fordultunk a helyiekhez, mindig segítségre találtunk. Jópárszor visszacseréltük a síbakancsokat, mert kicsi volt, vagy nagy, vagy szorított, vagy nem tetszettek rajta az aranycsatok. Egyszer sem éreztük azt, hogy neheztelnek ránk emiatt.

Gasztronómia. Ki ne szeretné az olasz konyhát? Pizza, pasta, espresso. De a Hargita tetején nálunk sem termel senki olajbogyót, paradicsomot, és nem jő dús kalásszal a sárguló nyár, ahogy Juhász Gyula mondaná. A helyi specialitás tehát a pizzocheri, egy kövek közt őrölt hajdinalisztből készült tésztaféle. Recseg-ropog még a homok a fogad között, de akkora szeretettel tálalják a jó vargányagombával, hogy képtelenség otthagyni a tányéron. Hozzá pedig panna cotta, friss ricotta erdei gyümölccsel. Hatalmasakat ettünk, igen jutányos áron, többnyire egyszerű, de ízletes étkeket. Precíz, kedves kiszolgálással, megbízható minőségben, sznobizmus vagy fellengzősség nélkül. Minden helyen, minden fogásban az élet egyszerűségének tiszteletét lehetett látni.

A Latteria (befagyott az ablak, nem tudtuk lehúzni.):-(

Állattartás. Egyik kedvencünk volt az emeletes állattartás. A hagyományos sondrioi házakban a földszinten laknak az állatok, az emeleten, részben a padláson tárolják a szénát, az istálló másik oldalán meg a hálószoba kapott hagyományosan helyet, hogy az állatok melegéből és a széna szigetelésből profitáljon. Mellesleg akkor is jól jöhet ez a közvetlen közelség, ha éjszaka sürgősen át kell lépni a marhákhoz pl. 1 ellésnél segíteni. Beszéltem egy fotóssal, aki ilyen helyen szállt meg, azt mondta hallani a tehenek csoszogást. :-)) Ez természetesen nem érvényes az új építésű apartmanokra, ahol minden tipp-top, összkomfortos és még annál is több. Ezek a földszinti tehenek inkább a tájjelleget őrzik, mint a termelést szolgálják, de tisztes részben ők adják azt a friss tejet, amit a falucska tejfeldolgozója használ fel. A tejfeldolgozó/csárda csak helyi termelőktől vásárol fel tejet, a beszállítók gazdaságai átlagosan 1900 m tengerszint feletti magasságon helyezkednek el és senki nem termel 1500 m alatt.
A tejcsárdában fogyasztható friss tej, joghurt, ricotta, sajttál, ugyanakkor elvitelre helyben csomagolják, cimkézik a termékeket. A tejfeldolgozó néhány évvel ezelőtt épült, egy régi víztisztító alapjaira, az Európai Unió vidékfejlesztési alapjából társfinanszírozva. A termelési csarnokot üvegtető borítja, így bárki megtekintheti a termelési folyamatot, sőt, termékkóstolóval egybekötött üzemlátogatáson is részt lehet venni.
Nyár. Ez a bekezdés azért fontos, hogy lássuk, hogyan éli túl egy síközpont e számára kedvezőtlen évszakot. Nos, Livignot nyáron ellepik a bringások, akik fekete és piros pályákon extremebikeoznak, a leghosszabb pályák felvonói szállítják a downhill-re vetemedőket. Rendszeresek az edzőtáborok a biciklis körversenyekre. És legalább ennyi a friss hegyi levegőre vágyó nyugdíjas és az egynapos kirándulásokra vágyó kisgyermekes család. Emellett legalább öt lovarda kínálja szolgáltatásait, a semmittevők pedig elnyúlhatnak az imént említett latteria teraszán, és fogyaszthatják a havasi tejből készült fagylaltokat friss erdei gyümölccsel. Ebben a kivitelben és ebben a környezetben új értelmet nyer az olasz fagylalt.

Bormio - Bagni Vecchi

Extra. Amire ma mindenki vágyik. Aminek 3 éve még nyoma sem volt, az tavaly megnyitotta kapuit Livignoban. Egy hatalmas wellness központ, ahol síelés után vagy helyett lehet egész nap pancsolni, szaunázni, gőzfürdőzni. Belátom, nem veszi fel a versenyt a 35 kilométerrel távolabb fekvő Bormio termálfürdőjével. De az biztos, hogy mindenki legalább egyszer eljön ide, már csak azért is, mert a helyi turisztikai iroda kedvezményes belépőket ad mindenkinek, aki szállást foglal Livignoban.

A fentieket összefoglalva és a tanulságokat levonva következzen tehát néhány ötlet, amivel mi is jobbá tehetjük szolgáltatásainkat.

Megközelíthetőség - ahhoz, hogy a vendég nálunk szálljon meg, fontos, hogy el is tudjon jutni hozzánk. Livignoba pl. közvetlen autóbuszjárat van a milánói reptérről, akár Kolozsvárról is odarepülhetünk minden macera nélkül. Ez persze közös ügy. A jó utak, megfelelő internetes és telefonos elérhetőség nélkülözhetetlen. És legalább ennyire fontos, hogy legyen parkolóhely az autónak és segítsen valaki felcipelni a bőröndöt a manzárdszobába.
Szolgáltatás - még ma is tartják sokan, hogy a nyugati turista arra vágyik, hogy rossz lovasszekéren, göröngyös utakon kirázassuk a veséjét. Biztosan ez is kalandos, de akkor gondoskodjunk róla, hogy vendégünk az így kiváltott kulturális sokkot pihe-puha dunnában pihenhesse ki. Legyünk nyitottak, figyeljünk a vendég igényeire. A valós/létező elvárásait teljesítsük az Ő elképzelése szerint, és ne azt erőltessük rá azt, ami szerintünk a legjobb neki.
Hagyományőrzés – az irodai munkába beleszürkült, aktív kikapcsolódásra vágyóknak. Szőnyegszövés, lepénysütés, birkanyírás kellően kulturált környezetben sok mókával vegyítve biztosan kedves emlék lesz. A lényeg a vendég aktív részvétele, őszinte tisztelete és a vendéglátó türelme.
Hozzáadott érték - A kedvesség és szolgálatkészség a torokmaró oroszhegyi szilvapálinkát is ihatóvá, a legzsírosabb birkapörköltet is ehetővé teszi, de azért figyeljünk az általános irányvonalakra. Nemárt, ha a pálinka illatáról mindenki érzi, hogy milyen gyümölcsből készült. A hagyományos kerítésszaggató mellett legyen a kínálatban olyan ital is, amit fogyasztani élvezet és nem virtus.
Felejtsük el a „nálunk száz évvel ezelőtt is így csinálták, s ha nem tetszik, nézze meg máshol” hozzáállást.
A belföldi visszatérő turizmus megteremtése és kiszolgálása legyen a fő cél.

Újra fizet az APIA!

2012-01-25T20:48:00.000+01:00

2012 január 24 és 27 között összesen 516,21 millió eurót (2,24 milliárd lejt) fog folyósítani a jogosult gazdáknak a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség.

Ebből 420,45 millió euró (1,82 milliárd lej) érkezik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból és 95,76 millió euró (417,30 millió lej) a nemzeti költségvetésből.

A mostani kifizetések során egységes területalapú támogatást (SAPS) összesen 1,002 millió gazdának utalnak át összesen 417 millió euró értékben.

Piaci intézkedésekre 3,45 millió euró termelés-független nemzeti kiegészítő támogatásra pedig 95,76 millió euró kifizetését engedélyezte az ügynökség.

A teljes sajtóközleményért; katt.

Segélyfüggőség a mezőgazdaságban

2012-01-02T21:56:00.000+01:00

Eredetileg "Az segély áfium ellen való orvosság" címet szerettem volna adni, de keresőoptimalizálás korában kb. 0 idetévedő olvasóra számíthattam volna. Zrínyit, ma önszorgalomból valamivel kevesebben olvassák mint blogunkat, így a kereskedő, főnemes, hadvezér, államférfi és költő máig élvezhető és tanulságos "Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság " korrajzával való asszociáció is rögvest elbukott volna a közoktatás éppen aktuális reformjánál. Ha valaki mégis kedvet kapott volna hozzá, hát katt a fenti linkre....

Revenons à nos moutons (vissza a mi juhainkhoz)

Még tavaly novemberben körvonalazódott bennem a probléma, csak mindig halasztottam tettem-vettem az írást. Meglepő, hogy 2007 óta mennyire átalakult a mezőgazdasághoz való viszonyunk. A békés kocsmai társalgásoktól a szakmai fórumokig szinte mindenhol több szó esik az EU-s támogatásokról, mint az időjárásról, termésről, a piaci árakról, fejlesztési vagy értékesítési lehetőségekről (az EU által társfinanszírozottakat leszámítva).

Hangsúlyoznám, hogy nem az EU-s csatlakozás következményeit vagy az agrártámogatások szükségességét vagy hasznosságát próbálom boncolgatni csupán a segélyezés ezen formáihoz való viszonyunkra, általánossá váló kedvezményezetti/segélyezetti magatartásunkra, vállalkozói attitűdünkre próbálok rávilágítani. A többesszám első személy most főként a székelyföldi gazdatársadalomra vonatkozik és nem ránk, mint Apróbirtokra, bár mi is hordozzuk a csoport gyengeségeinek 1 részét.

Az alapvető problémát a támogatás/segélyhatékonyságra optimalizált üzleti tervezés és a segélyközpontú gondolkodásmód térnyerése jelenti. Ebből fakadnak rossz gondolkodási sémák és a vakvágányra vezető célkitűzések. Pl a szokásos üzleti kérdéseket, mint a: mennyi az előállítási költség? Kinek, mennyiért, mekkora haszonnal tudom eladni a terméket?, milyen ismeretekkel rendelkezem az előállításához? Szóval, ezek az alapvető kérdések valahogy leegyszerűsödtek az egyetlen mennyi támogatást/segélyt adnak rá? felvetésre. Pontosabban sok esetben a felvetés is hiányzik a gyakorlatban csak nagy támogatás = csináljuk a képlet. Vagy igen sok esetben csináljunk úgy mintha csinálnánk és szerezzük meg a támogatást/segélyt.

Ahogy a fenti példából is kitűnik, a hibás fókuszból adódóan teljesen más dolgok foglalkoztatják a segélyfüggőségben élő gazdákat, mint a piac és vállalkozás orientált társaikat. A segélyfüggők, bár bizonyára elsőként fognak tudomást szerezni minden új támogatási formáról, hozzáférési módokról, nagy és kiskapukról és figyelemre méltó ügyességgel vagy ügyeskedéssel jelentős összegekhez jutnak majd hozzá, de elveszítik a piaci rutint, a versenyfeltételek közti életképességet, az állami védőháló nélküli kockázatot, a hatékony termelés tudományát, az eladható termékek előállítási feltételeit stb...

Ki lesznek szolgáltatva a segélyezőnek és az annyira divatos megszorítások korában apadni fognak a források, nőni fog a feszültség köztük és a társadalom többi szereplője közt. Gyűlni fog bennük a gyűlölet a segélyező társadalom; az állam, az EU, az iparmágnások vagy az egyszerű munkások iránt, akik adóznak, amiből támogatást fizet az állam, de módszeresen mindenből a legolcsóbbat veszik, amit valahogy sosem a helyi kisgazda termel. Innen már csak 1 macskaugrás a sztrájk, a bojkott, a politikai zsarolás és a többi hírekből, történelemből vagy akár a székelyföldi mindennapokból jól ismert helyzet. A segélyezett, aki elfelejtette vagy meg sem tanulta a piac működését, nem fogja érteni, hogy a társadalom miért nem érti meg, hogy ennyi pénzből a mai világban, a mai feltételek mellett már nem lehet megélni. A társadalom is megfogalmazza a maga kéréseit, az iparmágnás és a munkás, hogy mindezt miért az ő adójából fizetik, amikor ő úgyis mindig külföldit vásásról (vagy mert az az olcsóbb, vagy mert az a jobb), a suszter, hogy ő miért nem kap támogatást, amikor ő sem él jobban, mint a gazdák sőt... A turista, hogy miért pont az ő nyaralását kell tönkretenni határblokáddal, amikor ő is fizeti a segélyben kiosztott adót, a politikus meg gyorsan kiszámolja, hogy lehet a legolcsóbban a legtöbb szavazatot szerezni. Lenni szokott, hogy a segélyezés hálás ötlet....

És lassan ott vagyunk ahol a part szakad. Nem értjük egymás bajait, mindenki tudja a tutit, hogy a másik félnek mit kellene tenni csak a saját sorsából nem látja a kivezető utat és nem veszi a fáradtságot, hogy a másik félen segítsen. Ha őszinték akarunk lenni, akkor Romániában már van 1 széles társadalmi réteg amely valamikor beleesett a segélyfüggőség csapdájába. Általánosan romáknak nevezzük őket, de a jelenség messze túlgyűrűzik az etnikai határokon. A papíron rokkant, de Spanyolországban keményen eprészők ezrei is idetartoznak. És sajnos egyre több gazdatársunk várja ugyanúgy a "földalapút", mint az általuk annyira utált romák a "szociálist". Igen sokan pedig ugyanúgy megszegik a társadalom konvencióit, mint a segélyhatékony romák. Ugyanúgy nem értik az alapokat, hogy valaki adót fizet és ezt kiosztják nekünk támogatásban/segélyben, és ezért nekünk, kedvezményezetteknek, nyújtanunk kell(ene) valamit cserébe a társadalomnak pl. megfizethető, egészséges és biztonságos élelmiszert vagy gondozott környezetet, tiszta levegőt, esetleg felhőtlen szabadságot. De, aki másokat is bajba sodorva felgyújtja a legelőket, a más földjére kér jogtalanul támogatást vagy műveletlen gazt és bozótot mondja kaszálónak, az ugyanúgy becsapja az őt életben tartó társadalmat, mint az a szociális segélyből élő, aki ellógja a közmunkát, nem iskoláztatja a gyerekét stb.

Meglátásom szerint, az eredendő bűn nem az etnikum, hanem a krónikus segélyfüggőség! Jó lesz vigyázni, és a fenntartható, kereslet alapú fejlődésre összpontosítani. Hülyeség 1 vonatot letéríteni a sínekről csupán azért, mert belőle kihajolva 200 méterrel odébb kiválót gombászhatunk.

Ugyanakkor a támogatásokra/segélyezésre szükség van, hogy a mezőgazdaság a közel 100 éves lemaradását részben behozhassa. A támogatásokat nem igényelni butaság, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy mi az eszköz és mi a cél, és betűre pontosan be kell tartani a társadalmi konvenciókat i.e. ellenszolgáltatást nyújtani a közpénzekért.

Mezőgazdasági vállalkozásunk tervezésekor figyeljünk mindig a piaci lehetőségekre és kihívásokra. Vegyük számba saját ismereteinket és hiányosságainkat valamint a termékeink/szolgáltatásaink iránti keresletet.

Törekedjünk arra, hogy a központi támogatás nélkül is legyen életképes és nyereséges a gazdaságunk. A támogatás/segély legyen csak bónusz, a hab a tortán, és fordítsuk a hatékonyságot javító beruházásokra.

Hát ezekkel az félelmekkel és ötletekkel kívánok minden törekvő gazdatársamnak sikerekben gazdag 2012-t, és várom, hogy újra bárányokról és borjakról beszélgessünk, nem lemaradva a támogatásokról sem!

Üdvözlettel:

Gazduram

Komondorok

2011-10-13T21:06:00.000+02:00

Augusztus 11-én 2 komondor szuka Bundás és Bekecs, született Pászka és Pipacs, érkezett birtokunkra a Mátyás Király Udvari, aranykoszorús mestertenyészetből. Elsődleges célunk a juhaink és egyéb javaink biztonságának szavatolása volt, mivel Romániában a vagyonbiztonsági helyzet nem teszi lehetővé a hatékony állattenyésztési módszerek alkalmazását (Magyarul, lopás témában a szarkák hozzánk járnak továbbképzőre). Így nem elég a villanypásztor, fizetni kell 1 embert, de az sem elég, ezért kell a KOMNDOR!

Másodlagos, de szintén fontos szempont volt, hogy a komondorokat, eredeti környezetük és eredeti feladatkörükhöz -őrzővédő munkára, állatok mellé- visszasegítsük. Meggyőződésünk, hogy a fajtajelleghez ugyanúgy hozzátartozik a megvesztegethetetlen őrzővédő karakter, mint a zsinóros/nemezes szőr i.e nem(csak) a bunda teszi a komondort.

Időközben sajnos az egyik jószág (Pipacs) elpusztult, de pótlásáról a döntést meghoztuk. Középtávon 2 szukával és 1 kannal szeretnénk fokozni a vagyonbiztonságot és megkezdeni a tenyésztést, bár ehhez egyelőre hiányzik a kellően elkötelezett ember.

Ebek képekben:

Érkezéskor

Bundás pár hete:

UI: Továbbra sem tanultam meg fényképezni és a régi gépem zöldtúlzása mit sem enyhült az elmúlt években.

Hogyan vegyünk kosokat?

2011-08-29T21:53:00.001+02:00

Megfelelő kosokkal aránylag alacsony költséggel ugrásszerűen javíthatjuk juhászatunk jövedelmezőségét, hiszen néhány egyeddel a következő generáció genetikai állományának 50%-át biztosítjuk. Éppen ezért, Kosvásár bejegyzésünkben tett ígéretünknek megfelelően elkészítettük a kos- (berbécs) vásárlók gyakorlati útmutatóját.

Aki kosok vásárlásra adja a fejét, és szorult bele annyi kezdeményezőkészség, hogy megszokást megpróbálja szakmai alapokra cserélni, az kezdje a dolgot saját céljainak és hosszútávú terveinek letisztázásával. Ebben a körben talán a legfontosabb a (fel)vásárlók/ a piac elvárásainak ismerete, illetve hasznos számot vetni a választott fajta igényeivel és a biztosítandó feltételekkel. Innen már csak néhány vesződséges óra, nap, hét, hónap a számunkra legmegfelelőbb fajta kiválasztása, 1 megbízható tenyésztő vagy kereskedő felkutatása stb. A megfontolt döntés sok veszteségtől óvhat meg, de főként segít túllépni azon a 2 dimenziós juhászati nonszenszen, hogy berke vagy szálas. A fajtaválasztás, különösen, honi viszonyok közt, gyakorlati tapasztalat és tanácsadó szervezetek hiányában túl összetett feladat ahhoz, hogy 1 egyszerű -szőke vagy barna- kérdéssel el lehessen intézni.

A legjobb meglátogatni néhány, az általunk kiszemelt fajtákat tartó/tenyésztő, juhászatot. A helyszínen meggyőződhetünk, arról hogy milyenek a fajta tényleges igényei, milyen teljesítményt nyújt az adott körülmények között, illetve jó képet kaphatunk a keresztezésekből származó (F1) utódok növekedési erélyéről, húsformáiról stb. A tulajdonoson kívül hasznos a gondozókkal is csevegni 1 keveset, különösen ami az egészségügyi problémákat illeti, pl ellési nehézségek, vetélések, sántaság, légúti panaszok és mások.

A kiadások tervezésekor a kis juhászatoknak is legalább 3 kosban gondolkodjanak. Amennyiben 1 kost vennének számolniuk kell, hogy lebetegedhet. Mivel nálunk tenyészszemlézett állatot csak elvétve vagy nagyon drágán lehet kapni, ezért épp a kis(pénzű) juhos gazda fog a legnagyobb eséllyel 1 alacsony nemzőkedvű vagy teljesen terméketlen állatot venni. Így a tervezett javulás helyett könnyedén üresen maradt birkákkal súlyosbíthatja helyzetét.

2 kos -a tapasztalatok szerint- több időt és energiát tölt párharccal, mint nemzéssel. A tenyésztésbevételnél még figyeljünk arra is, hogy a modern szarvatlan húsjuhok sokkal nyugodtabb vérmérsékletűek, mint az őshonosak pl. gyímesi racka. Közös nyájban való tartás ezért gyakran végződik sérülésekkel, illetve nemesítésre szánt kosaink gyakran veszítik el nemzőkedvüket a folyamatosan szerencsétlenül végződő ütközések miatt.

Szintén a vásárlás tervezéshez tartozik, hogy legalább 10 héttel a tenyészidény kezdete előtt szállítsuk farmunkra a kívánt kosokat. Ugyanis az ondótermelés kb. 7 hetet vesz igénybe, ezért a kosoknak és heréiknek csúcsformában kell lenniük kb 2 hónappal fedeztetések előtt. A szállítás okozta apró traumák kiheverésére és az új környezethez való alkalmazkodásra pedig legkevesebb 2 hetet kell számolnunk.

A szükséglet becslésekor 50 anyajuhra számoljunk 1 kost, életszerűbb példával pedig 200 anyajuhra 4 felnőtt és 1 növendékkost számolhatunk. Lehetőleg selejtezzük az 5 évnél idősebb egyedeket.

A megfelelő egyed kiválasztásához szükséges alapos adásvételi vizsgálatot végezni és hasznos szakember tanácsát kérni. A vizsgálat eredményeit -különösen aggályainkat- rögzítsük az adásvételi szerződésben. Az alábbi kisfilm bemutatja az egyedi vizsgálat legfontosabb mozzanatait.

Néhány fontosabb infó magyarul:
A kosoknak, 3.5-ös kondícióban kell lenniük az 5-ös skálán a fedeztetés kezdetére.
Alaposan vizsgáljuk, tapogassuk végig a heréket:
Tapintásra erősnek és rugalmasnak kell lenniük, de ejtsük az üzletet amennyiben kemények, puhák vagy szivacsosak. Gyakorlatiasabban: keménységük a behajlított bicepszéhez hasonlítson.
A herék, könnyedén, szabadon és fájdalommentesen mozogjanak a herezacskóban.
És igenis lényeges a méret! A nagyméretű, megfelelő tónusú herék akár 80%-al több spermát termelnek, mint az aprók és szivacsosak.

A fitymát hátrahúzva és a hímvesszőt előretolva vizsgáljuk meg a kos nemi szervét esetleges fekélyeket, sérüléseket keresve. Idősebb kosoknál gyakori a nyíráskor megcsonkított húgycső.
Figyeljünk a herezacskó sérülésire is.

A szaporító készüléken kívül fokozott figyelmet érdemelnek a lábak, szilárd, egészséges, jól terhelhető lábvégek nélkül nincs működőképes berbécs. Az egészséges fogazat fontosságát szinte fölösleges is hangsúlyozni, de azért vizsgálódjunk az tályogok után az őrlők környékén.

Sose vásároljunk/szállítsunk állatot állatorvosi engedély nélkül!

Ha mindezzel megvagyunk és kosunkat hazaszállítottuk, a siker érdekében, gondoskodjunk jóllétéről. Tartsuk egészségesen és stresszmentesen.
- Nyírjuk meg és biztosítsunk számára árnyékot, hogy csökkentsük a hőség okozta stresszt.
- Szabadítsuk meg a külső és belső élősködőktől.
- Esetleg biztosítsunk cink és szelén kiegészítést a termékenység növelése érdekében.

Ha valaki kedvet kapott volna a vásárhoz, akkor mindenképp látogasson el a hétvégén (3-4 szeptember 2011) a Nagyszeben melletti szelistyei birkavásárra. Az idén országos premierként kos aukció is lesz. Bár a felhozatal igen vegyes, kétségkívül az ország legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Igazi juhászünnep néhány jövőbe mutató újdonsággal.

Mi ott leszünk!

A libramont-i mezőgazdasági vásár - képes beszámoló

2011-07-26T21:47:00.003+02:00

A belgiumi (vallon) Luxemburg tartományban található Libramont-Chevigny község legfőbb és talán egyetlen igazi nevezetessége az évente megrendezett mezőgazdasági vásár (La Foire de Libramont). Ezt nem csak a szakbarbárság mondatja velünk, ha turista szemmel nézzük, akkor is csak azt mondhatjuk, hogy legfőbb nevezetessége a szomszédságában elterülő Szent Hubertus városka.

A vásár képekben:


Francia texel kosok; remek húsformák. A holland őshöz képest méretben óriások, szépségben Csipkerózsikák

Bárhogy forogtam, nem fért bele a képbe a francia texel kos.
Szinte látom, hogy csontvázzá romlana egy havasi legelőn.


hampshire down kos


...és tetszik tudni szerkesztő úr, kutya nehéz birkaprofilt fotózni úgy, hogy ne lógjon bele 1 fajtárs hátsója

Felkelni pajtikám, 1 hampshire down sosem lazsál, szorgosan legel és gyorsan hízik.
(istentelen hegyi legelőkön is, és akkor is ha július végén 12 fok van)


és nem vág olyan szomorú képet mint ez a bleu du main. Valóban kékes..

Elegünk van, unjuk az egészet! Merre van a napos francia hon?
Továbbra is bleu du main...

Nem cikizzük tovább a kékeket, bármikor vannak annyira jók, mint a suffolk

Erre most mit mondjak? Húsformákban, vágóhídi mutatókban, igényességben
és rondaságban nincs fajta ami nyomába érne a beltex-nek.

Már 1 ideje sejtem, hogy Belgiumban a kérődzőnek, ha nem hasonlít a disznóra,
nincs becsülete. Fehér-kék belga, fölösleges megismételni a beltex-nél leírtakat.

Azért voltak rendes húsmarhák is mint ez a Blonde d'Aquitaine

A csacsiknak töretlen a népszerűsége, idén fajtabemutatót is tartottak

Ha szeretetre vágysz változz fehér szamárcsikóvá...

A szürke sem 1 rossz választás


Valaki a fejéhez kap, baleset a lovasbemutatón

A baleset miatt kissé szárnyaszegettre sikerült a svájciak lovas parádéja.
Sajnos, a többi lovas programról lemaradtunk.
A kismillió géppel meg nem fárasztjuk az olvasókat

Kosvásár

2011-07-09T20:36:00.003+02:00

Sosem volt számunkra kérdéses, hogy a hazai juhállomány jelentős javításra szorul. Mi is, mint több más gazda, egy központi elképzelés/szervezés, érdemi tenyésztői szervezetek, a mai piaci helyzetet és az ország adottságait tükröző tudományos útmutatók hiányában a tapogatózás útjára tévedtünk.

Bár ismereteink, nemzetközi kapcsolataik és letisztult elképzelésünk arról, hogy mit is akarunk és hogyan kiváló pozíciót biztosítottak a továbblépéshez, mi sem kerülhettük az általános állapotok szülte nyavalyákat.

Szomorúan tapasztaltuk, hogy birka tenyésztés nem létezik, esetleg szaporítás vagy tartás, az Állami Állatnemesítő Ügynökség (ANARZ) 3 munkatársa is képtelen volt elmondani a kolozsvári AGRARIA-n, hogy pontosan mivel is foglalkoznak. Ezt azóta sikerült megtudni, de maradjunk annyiban, hogy birka ügyben nem sok minden köthető a nevükhöz.

Kereskedőt szintén nehéz találni, kupecet annál inkább. Ezekkel igen szórakoztató, de annál haszontalanabb beszélgetéseket folytathat a vevő. Nem ismerik a fajtákat, a fajták előnyeit és hátrányait, hozzáértő ember számára nehezen értelmezhető és homályos fogalmakkal dobálóznak. Nekik minden fekete pofájú juh suffolk, ha a suffolk nem érdekel, akkor német fekete fejű húsjuh, egyszóval lehetetlen volt bármi konkrétabbat kiszedni belőlük annál, hogy a kínált portéka az országban a legjobb, a legjobb áron, természetesen faj juhok (bár nem tudni milyen fajták), vastaghátúak, kemények és minimum 2 bárány várható utánuk. Ezzel az újabb sebhellyel az arcán meg is kértük a székely becsületet, hogy állna a sarokba, amíg az óra véget ér.

Így vetettük vigyázó szemünket a juhtémában mindig példaértékű államok, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság tenyésztői szervezeteire és kereskedő házaira. Az általunk keresett fajták közül végül a hampshire down-ra kaptunk csábító ajánlatot. Angliából importált, új-zélandi vérvonalból származó, bevizsgált tenyészállat kb. 1000 eurós vételáron. Sajnos, a pénzügyi prioritások változásával le kellett tennünk erről az elképzelésünkről, de reméljük, hogy jövőre sikerül szerezni hasonlóan jó kosokat.

Az elképzeléseink és a lehetőségeink közötti kompromisszum eredményeként a fajtatiszta tenyészállatok helyett a keresztezett állományban próbáltunk valami ígéreteset találni. Alaposabb utánajárással bizonyára magángazdáknál is lehetett volna jót kapni, de mi már nagyon belefáradtunk a sok mellébeszélésbe. Először a Régeni Kutatóállomást és Juhnemesítő Központot kerestük meg. Ők német fekete fejű húsjuh és cigája keresztezéseket kínáltak. Az AGRARIA-n láttunk is néhány nagyon szép példányt az állományukból. Az árak jók voltak (700 lej/kos), és a német feketefejű fajta rokonsága hampshire down-nal közelebb vitt volna a középtávú céljainkhoz. Azonban az igazgató fellengzős stílusa és folyamatos hetvenkedése gyorsan elbátorított.

Végül Bákói Kutatóállomás és Juhnemesítő Központ jelentette a megoldást. Itt ile de france és cigája keverékeket, illetve fajtatiszta cigája kosokat lehet venni 600-700 lejért. Bár maga az állomás csak árnyéka egykori önmagának, mégis csupa pozitív élményről számolhatok be. Kedvesen, tisztességtudóan fogadtak, érdeklődtek az állományunk, terveink felől. Az állatok, ha nem is kiugróan jók, de elvárásainknak megfeleltek, jól fejlettek és erősen hordozzák a nemesítésre használt francia fajta jellegzetességeit. A szállítási okmányokat, gyorsan és pontosan állították ki, a 60-as éveiben járó igazgató pedig egyszemélyben döntötte meg a többségi nemzetről, és a kommunizmus levitézlett harcosairól alkotott negatív sztereotípiákat. A 2 másodfüves ile de france mellé, vettünk még 1 cigája-suffolk utódot is, inkább kíváncsiságból, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Egyelőre örülünk és elégedettek vagyunk a vásárral. A végső verdiktet majd a 2012 - áprilisi mérlegelés után mondjuk ki.

Hamarosan jelentkezünk 1 gyakorlatias útmutatóval arról, mire is kell figyelni annak, aki szintén kosvásárra adja a fejét.

Néhány kép:

Érkezés Udvarhelyre

Indulás Bákóból


Legelés

Legelés

Fizetett az APIA!

2011-04-19T19:52:00.001+02:00

Az Országos Kifizetési Ügynökség 2011 április 11 és 15 között újabb 29,55 millió eurót utalt át a gazdáknak.

Már csak 34538 gazdálkodó vár kb. 40,56€ milliónyi támogatásra, ami lehet soknak tűnik, de a már kifizetett 659,44 millió euróhoz és 982 462 gazdához képest szerény kisebbség csupán. (Részletek)

Persze, nehezebb örülni az országos statisztikáknak, ha mi is a kevésbé szerencsés közel 35000-hez tartozunk, mint sokan mások Hargita megyében, de van ez így.

Legyünk bizakodóak, ha az APIA tartani tudja az eddigi tempót, még a húsvéti szabadnapokkal is, minden jogosult megkaphatja a támogatást május közepéig.

Gazdák, gumit! (amíg nem drága)

2011-04-05T22:25:00.003+02:00

Több szakmai szervezet és vezető gumiabroncsgyártó / kereskedő figyelmeztette a gazdákat, hogy készüljenek a magas nyersanyagárak és a rohamosan növekvő igény miatt hamarosan megugró árakra. Az azonnali vásárlás vagy korai rendelés mindenképp ésszerűbb módja lehet a költségcsökkentésnek, mint a kezdetektől esélytelennek tartott "fizessünk aprópénzzel a kutaknál" üzemanyagbojkott.

A váratlan helyzethez 2 tényező szerencsétlen egybeesése vezetett.

1) A rossz termés miatt a nyersgumi ára 1 év alatt (2010 és 2011 januárja között) 94%-kal emelkedett. A kilátásokat tovább rontja, hogy a fenti drágulás közel 42%-a 2010 novembere és 2011 januárja között történt! A gazdák kitettségét fokozza, hogy pl. a traktorok abroncsai sokkal nagyobb arányban tartalmaznak nyersgumit, mint a személyautókon használtak, így súlyozottan jelenik meg a végtermék árában a nyersanyag drágulása (hogy a méretből adódó különbséget ne is említsem).

2) A mezőgazdasági gépgyártás globális megugrása, de főként a Kínai gyártók rohamosan növekvő igénye majdhogynem lefedi az ottani abroncsgyártó kapacitást. A kínai termékek iránti kínai keresletet pedig tovább élénkítik a büntetővámok, amelyekkel az import termékeket sújtják.

A Firestone és a Michelin már jelezte, hogy majdnem teljes kapacitással dolgoznak. A Michelin ugyan fokozta a termelést, de könnyedén eltelik néhány hét, amire ez a Székelyföldön is érezteti hatását. Nyugat-Európában, bizonyos gumikra, a 6 hetes várakozási idő sem ritka.

Tekintettel a beruházás mértékére, amely évekre meghatározhatja 1 kisebb gazdaság anyagi helyzetét, arra buzdítunk mindenkit, aki 2011-ben abroncscserét fontolgat, hogy körültekintően, de főként gyorsan cselekedjen. Különben újra szidhatja a kormányt, hogy nem tesz semmit és a multikat, hogy kiszipolyozzák a gazdákat!

A pulcsin van egy bárány, a bárányon van egy pulcsi…

2011-04-03T22:32:00.001+02:00

Hexenhäusle, Nürnberg

….ami sajnos nem látszik igazán. Mert milyen juhosgazda az, akinek nincsen legalább egy, nem szúrós, gyapjú pulcsija. Hát lett, elhozta az angyalka. Mi más lehetne rajta, mint Shaun, a bárány, gyapjúpulcsiban. Így az apróbirtokos gazda (mert azt mégsem írhatom, hogy apró birtokos ) alkalomadtán hasára veheti a „cégért”.
Nem minden gyapjú szúr, és nem minden túró csíp.

HeliCowboyok

2011-03-16T18:44:00.000+01:00

"Cowboy az, akinek lova, coltja és kalapja van” tartja az észak-amerikai mondás, de az idők változnak, és az ausztrálok hajlamosak másként látni a világot. A következő film részlet bemutatja, hogyan mozgassunk sportosan 2000 marhát 50 km-en keresztül. Kapásból mondanék 10 európai országot, ahol a hadsereg elit alakulatai is alkalmatlanok hasonlóan összetett manőver végrehajtására.

Ami a mezőgazdasági vonatkozásait illeti, lévén szó gazdákról és marhákról, csak önmagunkat tudjuk ismételni: Jelenlegi birtokszerkezettel és krónikus támogatásfüggőséggel akkor sem érjük utol őket, ha visszafordulnak. Azt nem állítanám, hogy állatbarát, de talán fenntarthatóbb, mint a brazil szóján alapuló európai marhatartás.

A filemcske a BBC Human Planet sorozatából van, érdemes követni! Ha valakinek kételyei lennének, íme 1 másik részlet az ARCTIC epizódból.

Látogatás a Biofach-on

2011-03-08T16:36:00.000+01:00

Február közepén Nürnbergben jártunk. Úti célunk a Biofach volt, Európa legnagyobb bio-kiállítása. Ötletet gyűjtöttünk, kíváncsiak voltunk, mi mindent lehet bio-birkából előállítani a nálunk hagyományos juhtúrón és szúrós gyapjúpulcsin kívül. Ötletben nem volt hiány, bár néhány esetben méltán érezhettük úgy, hogy ez a bio-világ kicsit a feje tetejére állt. Ilyen volt például a vegetáriánus kutyaeledel. Bár jómagam nem vagyok sem kutyatartó, sem kutyabarát, sőt az igazat megvallva félek is a kutyáktól, azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy a négylábúaknak ilyen igényei lennének.

De visszatérve a birkákra, a legkedvesebb, amit találtunk, az a juhtejes szappan volt. Erről bővebben itt olvashattok. Ami számomra a juhtejet élvezhetetlenné teszi, a magas zsírtartalom, az kifejezetten jótékonyan hat a száraz bőrre. Különösen, ha ilyen csinos formában kerül forgalomba. A másik érdekesség a juhtejből készült fagyi. Az ízesítés szerencsére teljesen elnyomja a juhtej jellegzetes ízét, nekünk nagyon ízlett.

Bárányszappan. Nagyon vicces.

Meglátogattuk a hazai termelők standjait is. Igazi meglepetés volt a korondi Szász Illyés bio méztermelő standja, a magyarországi kiállítók közül pedig a Biola natúr kozmetikumok nyerték el a tetszésünket. Egyvalami igazán szemet szúrt a hazai standoknál. Míg mások kedvesen kínálták termékeiket és szolgáltatásaikat, addig a romániai kiállítók jó része egy tálka mogyoró és egy csésze kávé mögé megbújva üldögélt, esetleg a többi hazai kiállítóval cseverészett.

Több helyen is találkoztunk azzal a koncepcióval, hogy 8-10 gazda létrehozott egy kis termelőszövetkezetet, mint például ez, és termékeiket közösen értékesítik, erősítve egymás hírnevét és piacát. Persze ez nem a bio világ sajátossága, csupán kellő mennyiségű emberi bizalomra van szükség ahhoz, hogy egy ilyen szövetkezet hosszú ideig működőképes legyen. Ilyen alapokra lehet építeni faluturizmust, látványfarmmal, sétaszekerezéssel és kolbászos-tojásrántottás reggelivel. Hiszen nálunk is minden adott, amitől a tiroli vendéglátás virágzik, csak a megfelelő emberi hozzáállás hiányzik.

A vidéki turizmust kedvelői nem a gödrös poros utakban és a kerti vécékben látják a rusztikum szépségét. A vendégszeretet és a minőségi szolgáltatás a titok. A mi havasi mézünk és gyümölcslekvárunk is ugyanolyan édes, mint a külföldi termelőké, ha megfelelően tálaljuk, legyen az reklám, vagy szó szerinti értelmezés. A szilvapálinkáról nem is beszélve. Mi megkóstoltunk jó-néhány pálinkát, de állíthatom, hogy az oroszhegyi is leglább ennyire megüt, ha éhgyomorra isszuk. Legyen példa előttünk Ausztria, kis ország, sok magas heggyel és rengeteg biotermelővel. Formáljuk mi is olyanra környezetünket, ahol szívesen élünk, ne várjuk ezt mástól.

Ha ötletre van szükségetek, látogassatok el a Biofach oldalára!

Mindennapi állatorvosunk (Vets in your daily life) – fotópályázat

2011-01-29T19:15:00.000+01:00

2011 az Állatorvosok Éve. Ennek keretében világszerte kb. 170 esemény kerül megrendezésre. Mindezekről az érdeklődők és az érintettek itt tájékozódhatnak. A blogoszférában talán a Vets in your daily life (Állatorvosok mindennapjainkban) fotópályázat tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre.

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága, valamint az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által fémjelzett vetélkedőre olyan pályaműveket várnak a világ bármely fotósától, amelyek érzékeltetik az állatorvosok szerteágazó feladatkörét és társadalmunkban betöltött szerepét.

A beküldési határidő 2011 március 31; az 5 nyertes díjazására (fényképészeti felszerelés 1000€ / fő értékben) az Európai Állatorvosi Hét (május 19-20) keretében kerül sor Brüsszelben. Az 5 nyertes közül kiválasztandó abszolút győztes különdíját az OIE Közgyűlésének 79. általános ülésszakán, Párizsban adják át május 22-én. További részletek...

A pályázat -meglepően tömör és közérthető- szabályzata itt érhető el.

A fényékepre vonatkozó előírások az elbírálási feltételek meg itt és itt.

Ha valakinek nyelvi nehézségei lennének, és senki nincs a szomszédban aki segíthetne, kérdezzen és megpróbálunk válaszolni.

Apróbirtok 2011

2011-01-23T22:40:00.002+01:00

Miután 2010-et a jól végzett munka nyugalmával és némi nyereséggel sikerült lezárni, igyekeztünk véglegesíteni a 2011-re szóló terveket.

Kétségtelenül, az ökogazdálkodásra való átállás megkezdését tartjuk az év legnagyobb kihívásának. 2011 legelején készülünk szerződést kötni az átállást ellenőrző Ecoinspect kft.-vel. A biosítás kapja, és sajnos ígényli is, ügyvitelben és költségvetésben az oroszlánrészt. Az egész eddigi működésünk újraszervezésének fő haszonélvezői valószínüleg a birkáink lesznek, amelyek már az idén tavasszal kiszabadulnak abból a késő középkori legeltetési rendszerből, amelynek pásztorromantikáját már túrázóként is nehéz volt értékelni (bakancslopások, kutyatámadások stb). A sokszor bírált közösségi legeltetéssel akkor szakítottunk véglegesen, amikor az őszi számadásnál kiderült, hogy állományunk 10%-a került ebek harmincadjára i.e. szőrén – gyapján eltűnt. Döntésünk értelmében a hagyományőrzésnek eme meglehetősen drága formáját meghagyjuk az ezirányban nálunk elkötelezettebb gazdáknak. A juhászat fejlesztése, a tenyésztés hatékonyabb szervezése mellett ,a trágyafelhasználástól remélünk még szép eredményeket szilvatermés formájában.

Az Apróbirtok idősebb generációjánák tulajdonjogaik mindennapi gyakorlása és élvezete székelyudvarhelyi gyümölcsösükben minden bizonnyal kecsegtetőbb jövőkép a juhászat fejlesztésénél. A birkákról még röviden annyit, hogy a téli istállózást legkevesebb 100 darabbal szeretnénk megkezdeni. A nyári legeltetés tapasztalataira alapozva és a székelyderzsi istállózási lehetőségek függvényében megvizsgáljuk a székelyudvarhelyi télitartás gazdaságosságát.

Fő szolgáltatási területünk, a legelőtakarítás, fejlesztésénél külön figyelmet szentelünk a megbízható és időtálló partnerségek kialakításának, elsősorban a történelmi egyházakkal és kisebb közbirtokosságokkal, amelyeknek adminisztratív kapacitása nem teszi lehetővé területeik gondozását, pénzügyi helyzetük pedig a gépesítést tolja a belátható horizonton túlra.

Helyszínekre bontva a következőket tervezzük.

Székelyderzs

Továbbra is Apróbirtokunk gerincét fogja adni, bár látványos fejlesztéseket nem tervezünk. Mezőgazdasági szolgáltatásaink volumenét viszont legalább 20%-al szeretnénk növelni. A legfontosabb továbbra is a legelőtakarítás lesz, mindenki reményei szerint a tavalyi áron. A megnövekedett állatlétszám pedig okvetlenül megköveteli a fokozottabb takarmánytermelést. Amennyiben sikerül jövedelmező üzleti modellt kitalálni, takarmányértékesítéssel is megpróbálkozunk.

Ingatlan téren továbbra is igyekszünk hízókúrán tartani az Apróbirtokot. A mezőgazdasági területek mellett az erdő, ház valamint istállóvásárlás is felkerült a tervek közé. Majd nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, és döntünk a legjobb ajánlatok mellett.

A községben újdonság még, hogy 2011-ben Székelymuzsnában, mint gazdák és szolgáltatók is fogunk tevékenykedni, de a tulajdonszerzés nem áll szándékunkban.

Székelyudvarhely

A fent leírtakon kívül nem sok részletet tudunk most közölni. Ha a tervezett fejlesztéseken túljutunk, akkor természetesen lesz képes beszámoló. Juhászatunk őrzésére a már meglévő labrador-német juhászkutya keverék mellé szerzünk majd 1 komondort és terelő ebnek 1 temperamentumos pumit.

Gagy


Búcsú kép

A számunkra mindig kedves, de pénzügyeinkben kis jeletősséggel bíró falucskából év végére megpróbálunk kivonulni. Csekély földjeinket és házunkat már most próbáljuk méltányos áron eladni, hogy a székelyderzsi bővítését fedezni tudjuk.

Firtosmartonos

A bérmunkán i.e. legelőtakarításon lesz a hangsúly, bár a területek rettenetes elhanyagoltsága miatt erősen kérdéses, hogy fogunk-e újabb partnereket keresni. A meglévő megrendelőinket természetesen próbáljuk a legjobb módon szolgálni.

Boszorkánykonyha

2011-01-07T18:11:00.003+01:00

Karácsony előtt minden háznál párásak a konyhaablakok az ünnepi sütés-főzéstől. Nálunk is folyt a készülődést, csak kicsit másként. Natúrkozmetikumot készítettünk az ablakpucolástól kiszáradt és kalácsdagsztásban kifáradt kezű anyukáknak. Ezért is nem került fel ez az írás korábban a blogra, nehogy elrontsuk a meglepetést.

A krém elkészítéséhez a receptet ezen az oldalon találtam, innen is rendeltem meg az összetevőket. Szerencsére sikerült vele örömet szerezni!

Lássuk tehát a hozzávalókat, 100 ml krém elkészítéséhez:

20 ml édesmandula olaj

3,6 ml kokum vaj

1,9 g glyceryle stearate

25 ml desztillált víz

13 ml narancsvirág víz

1,3 g natrium stearoyl lactylat

1,6 ml folyékony selyemprotein

0,3 ml grépfrútmag kivonat

A krém elkészítéséhez a következő konyhai eszközökre lesz szükségünk:

1 konyhai mérleg, amellyel grammra pontosan kimérhetjük a hozzávalókat

Inox vagy hőstabil keverőtálak, vízfűrdő

Konyhai robotgép (a krumplipüré kavaró mixer)

Legalább 70 fokig mérő hőmérő

Tárolóedény a kész terméknek

Helyezzük vízfürdőbe külön edényben a piros (olajos) és a narancssárga(vizes) fázis összetevőit, és hevítsük őket 70-72°C hőmérsékletre.
Amikor mindkét fázis teljesen homogénné vált, a vizes fázist adjuk az olajos fázishoz, közben folyamatosan keverjük a konyhai robotgéppel. Ponotosan úgy, mint a majonéz készítésénél. Addig folytatjuk a keverést, amíg egy homogén, fehér folyadékot kapunk, ekkor hozzáadjuk a folyékony selyemproteint és a grépfrútmag kivonatot, és tovább keverjük.
A keverést mindaddig folytatjuk, amíg a folyadék kihűl és krémes állagúvá válik. Ezt felgyorsíthatjuk, ha a keverőtálat jéggel vagy hideg vízzel telt edénybe állítjuk.
A kész krémet tárolóedénybe töltjük, végleges állagát kb 12 óra után éri el.
Az így készült krémet egy hónapon belül használjuk el, különben elszaporodhatnak benne a baktériumok, gombák.

Néhány szót az összetevőkről:

az édesmandula olaj (Prunus dulcis) bőrtápláló, serkenti a bőr sejtmegújuló képességét, A, B és E vitaminban gazdag.
A kokum vaj (Garcinia Insdica) telítetlen zsírsavakban gazdag növényi zsiradék, segít helyreállítani a bőr védő lipidrétegét
A narancsvirág víz (Citrus bigaradia) a narancsvirág illóolajának lepárlásához használt víz, amely kis mennyiségben tartalmazza az illóolajat, és más illatanyagokat. Bőrnyugtató hatású.
A glyceryl stearat és a natrium stearoyl lactylat emulgeáló szerek, vagyis a vizes és olajos fázis elegyedését teszik lehetővé. Az előző példához visszatérve, azt a szerepet játsszák, mint a majonézkészítésnél a tojássárgában lévő lecitin, amely lehetővé teszi az olaj és a tojássárgában levő víz elegyedését.
A grépfrútmag kivonat (Citrus paradisi) baktérium- és gombaellenes anyagokat tartalmaz, ezért tartósítószerként szolgál.

Én ráadásként néhány csepp mézeskalács aromát is tettem bele, csak a karácsony kedvéért.☺

Ha kedvet kaptatok, a fent említett honlapon számos receptet olvashattok. Kellemes időtöltést kívánok!