Aranyér blog - dr. Bánfalvi Péter az aranyér témájáról

Aranyér? Végbélrepedés? - Nem, szálka a mélyben: Anopapillitis, cryptitis.

2012-02-06T21:38:00.001+01:00

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok olyan problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók. Feltételezem, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten megtesz mindent azért, hogy a gyógyulásával kapcsolatban minden kellő információt megszerezzen, és nem az az első dolga, hogy gondolkozás, bármilyen erőfeszítés, a felelősség felvállalása nélkül, zsigerből nekem dob egy kérdést. Ezért valószínűleg a cikkekben fellelhető adathalmaz olyan nagyságot (kuszaságot) ért el, ami sok földi halandó számára önmagában már nehezen vagy egyáltalán nem átlátható. Ez az én hibám, ezért elnézést kérek.

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér, ami sok probléma okozója lehet.
De kezdjül az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúszósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtőterülete, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közülönk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.
Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?
Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

Teendő?
Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.
A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha rég óta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Aranyér, gyulladás és a rút kiskacsa? Ez meg mi?

2011-10-17T20:45:00.000+02:00

Az interneten találtam ezt a felvételt egyik előadásomról, mely a gyulladásos bélbetegségek és a végbélpanaszok összefüggéseiről szól.
A megközelítés nem szokványos, nem is igazából az alapvető, bárhol elérhető információkat tartalmazza, nevezhetjük haladó kurzusnak is a témában.

A sok Őőőő között azért talán kiderül, hogy sok összefüggés, egymásra hatás lehet a vastag- és végbélgyulladás, az aranyér, a viszketés, a váladékozás között, nem beszélve a különböző bőrelváltozásokról, a végbélrepedésről.

Talán valamennyire támpontot is ad annak, aki majd' elveszik az orvosi szakmák "tengerében" (persze, akinek nem inge...:).

Ha valaki mélyebben el akar merülni, vagy közelről érintett az anyagban, szerintem kötelező anyag.

Tehát a végbélben is minden mindennel összefügg, és sokszor több van annál, mintsem hogy aranyerem van-e, vagy sem. A helyzet néha bonyolult, és ezért a dolgok kibogozása, megoldása sem mindig jön el egy pillanat alatt.

Az előadásban vázolt panaszok és az esetleges saját panaszai közötti azonosság nem biztos, hogy a véletlen műve. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a problémák csak vastagbélgyulladás esetén alakulhatnak ki, polip, aranyér, egyszerű fertőzés, ekcéma, irritáció is, és szinte minden oka lehet ezeknek.
A tapasztalatom szerint sokaknál több év is eltelik, mire a megfelelő gyógymódot kezdve végre rendeződhet a helyzet.

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
proktológus, sebész adjunktus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Az eddigi legátfogóbb videósorozat a végbélvizsgálatról.

2011-02-07T20:35:00.006+01:00

Tisztelt Olvasó!

Ha végre már rászánja magát, hogy a gyógyulás útjára lép, de az információhiányból származó kétségei, szorongása megakadályozzák abban, hogy egy végbélvizsgálatra bejelentkezzen, az elkövetkező percek Önnek szólnak. Egy videósorozatot készítek, amely megtekintése után tisztába kerül azzal, hogy mit kell majd mondania, csinálnia, mi fog Önnel történni, mire számíthat a proktológiai vizsgálatkor.
Így magabiztosabban, kevésbé szorongva fog elmenni az orvoshoz. Állítom, hogy már ettől maga a vizsgálat és a gyógyulás is sikeresebb lesz, kevésbé fogja szörnyűnek érezni a történteket.

A videósorozat természetesen teljesen ingyenes , viszont csak regisztráció után érhető el. Az alábbi linkre kattintva regisztrálhat, adatait semmilyen körülmények között soha nem adom ki, el, bérbe senkinek.

Iratkozzon fel a proktológiai, végbélvizsgálatról szóló ingyenes videósorozatomra!

A saját tapasztalataim főleg csak orvosiak vagy a betegek megfigyelése, elmondása alapján születtek.
Ezért kérem, lejjebb megjegyzés formájában ossza meg velem a végbélvizsgálattal kapcsolatos építő jellegű tapasztalatait, kétségeit, kérdéseit (mi zajlott le Önben, mire kellett (volna) figyelnie, mit tanácsolna másoknak, hogy problémamentesen történjen a vizsgálat), hogy a tájékoztatóm minél teljesebb, kielégítőbb, Önnek és persze nekem is sikeresebb lehessen.

Fáradozását előre is köszönöm.

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Aranyér, nem aranyér? Biztos, hogy csak az aranyérműtét a megoldás?

2011-01-08T21:40:00.001+01:00

Egy kissé elkapkodott interjú, de a lényege és üzenete, hogy a végbélbetegségek legnagyobb hányada - még az aranyér jó része is - horrorisztikus műtét nélkül meggyógyítható.
Ideje lépni!

Tályog és sipoly, a két rosszarcú besurranótolvaj

2010-12-09T10:58:00.001+01:00

Sokak számára gyomorforgató horror lesz mind az, amiről írok. A végbéltályogról és annak nem ritka szövődményéről, a végbélsipolyról fogok írni. Még a szavaknak is rossz csengése van: tályog-hályog, sipoly-sikoly, brrrrr...
Adva vagyon a végbél, a „kipufogó”, a kimeneti nyílás, melynek tökéletes, akadálytalan működéséhez olajozásra van szükség. És ez az olajozó szerkezet néha kilyukad, ekkor a tartalma csöpögni kezd.
Kicsit zavaros? Lássuk, mit jelent ez. A kipufugó hasonlat rendben, ez a végbél. Az olajozó a végbélbe mélyen beágyazódott mirigyeket jelenti, melyek tartalmukat járatukon keresztül a végbélbe ürítik. Ha ezek a járatok eltömeszelődnek, a mirigyek begyulladnak, a gyulladás tovaterjedhet a mélyebb rétegek közé, ahol egy gyulladásos üreg jön létre. Ez a mélyben létrejövő gyulladásos üreg maga a tályog: fala van, benne a bacik és a fehérvérsejtek csatázó elegye, a genny. Ez a csata nagyon ritkán dől el véglegesen, általában mind a kórokozók, mind a védősejtek megújítják soraikat.
Ez akár a végtelenségig tarthatna, a tályog falát, a frontvonalat a gyulladás viszont egy idő után áttöri. Az áttörés iránya pedig nagyon nem mindegy. Törhet a bél felé azon az úton, ahogy kialakult, ekkor akár észrevétlen is maradhat az egész folyamat. Törhet a bőr felé, ekkor mondjuk azt, hogy a tályog kifakad. A nagyobb baj akkor következik be, ha mielőtt kifakadna, a végbél körüli szövetekben szétterjed, zegzugos járatokat, akár hatalmas üregeket okoz. Legnagyobb veszéllyel akkor jár, ha a hasüreg felé tör. Ez szerencsére ritka, de ilyenkor akár halálos kimenetelű hashártyagyulladás alakul ki.
Oké, a dolog kifakadt, a tályog tartalma, a genny kiürül, a csata a fegyverletétellel elcsitul, így általában a folyamat megnyugszik, gyógyul. Az üreg a gyulladás megszünésével szépen besarjad.
Viszont több probléma is fennálhat. Egy részről, ha a genny nem tud maradéktalanul kiürülni, hiába gyógyul be a nyílás, a seb, a csata a mélyben újra fellángol. A folyamat nem nyugszik meg, az üreg nem sarjad, a tályog nem gyógyul. Ezért fontos a kiürülés feltételeinek megteremtése, a kellő nagyságú szájadék készítése sebészi feltárással, és a rendszeres alvázmosás.
Másrészről, ha a folyamat iránya, azaz a gyulladás útja a belső mirigyből a tályog, majd a külvilág felé megmarad, ennek fala állandósulhat. Azaz a végbélből a gyulladás egy végbéltől külön járaton keresztül a külvilág fele tör (nevezhetjük magyarosan kiskapunak is). Ez az állóháború akár a végtelenségig megmaradhat, de néha további utat keresve újabb járatok, sipolyok alakulnak ki. Ez különösen jellemző a vastagbélgyulladásra, az ilyen sipolyrendszereket látva ez kell az ember eszébe jusson.

A tályog és a sipoly tünetei
Általában a tályog okozta gyulladás helyi lüktető fájdalmat, lázat, duzzanatot okoz közvetlenül. Ilyenkor a panasz, a látvány egyértelmű, a gyógyuláshoz vezető út göröngyös, de célra vezető. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor semmilyen észlelt tünettel nem jár mindaddig, míg a kifakadás után a váladékozás meg nem jelenik. Sőt mi több, néha magát a váladékot sem vesszük észre, csupán a váladék okozta felmaródást, viszketést, esetleg a gyulladás miatt kialakuló bőrnyulványokat, amelyek a nyílást akár rejthetik is. Erre persze a klasszikus aranyérkrém a válasz, sejthető, milyen sikerrel. Ha ez még nem elég, maga az akár tűszúrűsnyi kivezető nyílás annyira elrejtőzik egy redő mélyén, hogy egy gyors ránézéssel akár még erős megvilágításban sem vehető észre. Minden szakember nézett el már ilyet első (második, harmadik, stb.) körben, aki azt mondja (hiszi) magáról, hogy nem, az még keveset tapasztalt.
Ezek az esetek viszont problémát jelenthetnek, mivel megfelelő kezelés nélkül állandósul a viszkető, kicsit váladékozó, kicsit begyulladt, akár hegyekkel-völgyekkel tarkított terület állapota. Esetleg egyéb betegségek is elterelhetik a szemlélődő figyelmét és az ajánlott kezelést akár aranyér, végbélrepedés vagy más irányba. Sőt, más (végbél)betegség talaján is kialakulhat ez az állapot.
Ez így eléggé sejtelmes, bizonytalan? Meghiszem azt, ezeket szem előtt tartva is sajnos már én is többször lőttem mellé, és valószínűleg lesz még ilyen a praxisomban. A tanulság ebből a gyomorszorító érzésből az, hogy ha valakinek rendszeres viszketése, váladékozása van altájon, és a háziorvosi, vagy egy sötét sebészeti rendelőben egy szimpla, hatástalan aranyérkrémmel engedték útjára, gondoljon a fentiekre, és keressen fel szakembert, proktológust, mert hát nem biztos, hogy aranyér okozza aranyeres panaszát.

A tályog és a sipoly megoldása
A tályog megoldásáról már szóltam, az üreget a külvilág felé meg kell nyitni, hogy a tartalma szabadon kiürülhessen, s a gyógyulás folyamata megindulhasson. Hogy ez pontosan mit jelent, az a tályog elhelyezkedésétől függ. Ha a bélhez van közel, a bél felé kell megnyitni, ha a bőrhöz, akkor kívülről. A tartalma, a genny kiürítésére és az üreg tisztán tartására lehetőség szerint oda kell figyelni, ezt biztosítani kell, persze a bél felé való rendszeres mosása elég nehezen oldható meg.
A sipoly rendbetétele sajnos néha még a legképzettebb sebészvirtuózokat is megizzasztja. Kezelésének klasszikus módja az, hogy a cső falát egyszerűbb, felületesebb esetben (túlnyomó részt ezzel találkozunk) hosszában megnyitjuk, hogy a benne lévő pangó váladék szabadon kiürülhessen és a gyógyulás meginduljon. A hosszabb, mélyebbre hatoló járatoknál, hogy a felvágásnál történő záróizomsérülést elkerüljük, a járat falát kimetszük, és az utánpótlás elkerülésére a belső nyílást zárjuk, a külsőt nyitva hagyva biztosítsuk a tiszta sarjadást, gyógyulást. Tehát minden esetben a váladék utánpótlésénak és pangásának megakadályozása a cél, amely a gyulladást és a járatot fenntartja. Én ezt a módszert alkalmazom, a sebészek többségével egyetemben. Tapasztalatom ezért erről van, az alábbi módszerekről csak elbeszélések, előadások, cégtájékoztatók alapján tudok nyilatkozni.
A nem klasszikus esetben a sipolyjáratot telenyomják egy speciális ragasztóval, a belső, bemeneti nyílását ilyenkor is zárni szokták. Ekkor a fertőzés elleni gennyedés helyett egy másfajta gyógyulási folyamat indul meg, ennek hatására a terület hosszú távon megnyugszik, meggyógyul.
Van olyan eset, amikor végleges megoldás az adott pillanatban nem történik, de igyekeznek elkerülni azt, hogy a járat eltömődjön, ezzel újabb tályog alakulhasson ki. Ilyenkor hosszabb időre egy gumicsíkot húznak át a járaton, ereszcsatorna szerűen ezzel folyamatosan biztosítva szabad járatot.
Hogy mikor milyen megoldása törekszenek, ez a sipoly elhelyezkedésétől, a környezet (izmok, idegek, bél, erek) érintettségétől, az orvos tapasztalatától és meggyőződésétől függ. Biztos recept nincs (sokszor csak utólag okoskodva, vagy még úgy sem), a komplikáltabb esetek egy részében sajnos a sipolyjárat újból kialakul, újabb műtétet téve szükségessé.

Ezeket nem elrettentésül írtam, ha menni köll, hát menni köll, egy ellátatlan betegség (ez ilyen) hosszabb-rövidebb távon tönkre teheti az ember életminőségét. Ezt látom.
Tehát, ha az eddigi aranyérkezelés egyértelműen hatástalan, váltani kell, hogy mit, kit, azt mindenkinek a saját elhatározására bízom.

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Miért bánjunk kíméletesen a végbél környékével akár aranyér nélkül is?

2010-08-23T14:03:00.000+02:00

A végbél környékének tisztítása elég sarkallatos pontja a proktológiának. Nagyon sok panasz, főleg viszketés, váladékozás alakul ki akár aranyér vagy más végbélbetegség nélkül is. Kérdezhetnénk, hogy miért, hiszen amíg nem köszöntött be a fürdőszoba áldott korszaka, az európai társadalomban nemigen volt szokás a lavóros mozsdást minden székelés után, netán naponta az alfélre is kiterjeszteni. Az okoskodás részben jogos, de az igazságnak azonban legalább két oldala van.
De minek is foglalkozzon vele az, aki semmilyen panaszt nem érez? A válasz erre egyszerű, jobb megelőzni a problémát, mint mikor baj van, „rohanni a pénzünk után”. Köztudott, hogy egy beteg szervet, embert sokkal nagyobb „véráldozatok” árán lehet csak rendbe tenni, mint egészségesen megőrizni.

Alaki problémák
Ha megnézzük a négylábú állatokat, láthatjuk, hogy a végbélnyílás közvetlenül a „szabadba”, a testfelszínre nyílik. Mi kétlábra álltunk, a végbélnyílás a lábunk közé került. Ráadásul a zsírraktárak feltöltésével a farpofák szépen „körbenőtték” a nyílást. Sokaknak ráadásul a végbélnyílás egy kúp alakban táguló „barlangba” jut, mely külső kijáratáig a hossza akár 3-5cm is lehet. Ennek a barlangnak a tisztulási nehézsége már maga élethosszig tartó problémák alapja lehet.
Az összefekvő bőrfelületek könnyen bepállnak még tiszta állapotban is. Bacik, gombák kezdik el orgiájukat a kellemesen meleg, kissé nedves környezetben, főleg akkor, ha még ehető maradékot is találnak. Rajta ülünk, a felületek egymáson el nem mozdulnak, a legtöbbünknék ugyanis a fenekünk a munkaeszközünk. Ráadásul a végbél annak tisztasága érdekében minimálisan is, de váladékozik, izzad. Az izzadságban megjelennek az étkezéssel bevitt, a bőrt ingerlő fűszerek, adalékanyagok is. Így aranyér nélkül, akár az egészséges végbél körüli bőr is idővel érzékenyebbé válhat.
Tisztítás
Székeléskor a végbél környéke nem maradhat tiszta, annak nem beszennyeződése gyakorlatilag képtelenség. Hiába húznánk szét a farpofákat, furán guggolhatunk, akkor sem, de ezeket a praktikákat sem tesszük a mindennapokban.
Ahogy látom, az állatok tiszták, de rendszeresen azt a tisztálkodási aktust gyakorolják, amit mi esetleg csak egymásnak ajánlanánk fel. Persze, ne vegye ezt senki sem bíztatásnak!
A papírral való törléssel se legyen senkinek semmilyen illúziója! Az apró „morzsákat” csak szétkeni, buzgó használata viszont a finom bőrt sérti meg, behatolási kaput nyitva meg a kórokozóknak. Valahogyan egyéb módon is tisztítani kell, nincs mese.
Gyakran találkozom viszont azzal rendelésemen, hogy a páciensek hajlamosak a végbél túlzott tisztán tartására, amivel könnyen átesnek a ló túloldalára. Nedves, vegyszeres (mintha a kamillaillatnak gyógyító hatása lenne) papírtörlő, majd mosás kívül, zuhany belül akár valamilyen antibakteriális mosakodóval, aranyérkrémes pakolás, kúp, stb. Mindezek hajlamosítanak a normális bőr védekezőrétegeinek teljes tönkremenetelére, a bőr védtelenné, allergiára, gyulladásra, fertőzésre hajlamossá válik. Ilyenkor mi jön? Még több krém, még spécibb mosakodó, stb., hiszen biztos nem voltam elég ügyes.
Betegség
Plusz: a legtöbb végbélbetegség (aranyér, bőr- és bélgyulladás, végbélrepedés, de szinte bármilyen elváltozás) talán észre sem vehető váladékozást okoz, vehetjük ezt a természetes izzadás fokozódásának is. Ilyen esetben a bepállás, az irritáció még fokozottabban jelentkezik.

Megoldás?
Mostanra eljutottunk odáig, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ne okozzon panaszokat bárkinek is a végbélnyílás és környéke.
Azért sok mindent tehetünk eme nemes cél érdekében székelés előtt, közben és után is. Lássuk, mik ezek!
Először is normális, nem irritáló, kellően puha, de nem folyós székletet kell produkáljunk. Ehhez étkezési, életmódi változások kellhetnek. Az eredményt nem adják ingyen, és az ár főleg nem pénzben fizetendő. A tudatos változás ára az erőfeszítés (persze nem emberfeletti), és a kitartás. A változtatást érdemes úgy elkezdeni és végigvinni, hogy a mindennapi életünkbe a lehető legjobban lehessen beleilleszteni, hosszú távon úgyis csak ez működhet.
Másodszor meg, úgy kell a székelést lebonyolítani, hogy a lehető legkevesebb baleset történhessen meg, ezzel biztosítsuk a széklet akadálytalan kijutását anélkül, hogy ebbe mi is belegebednénk. Erre különböző technikák vannak mind a testtartást, mind az izmok (rekesz-, has-, és záróizmok) használatát tekintve.
Harmadszor, a tisztálkodást kell a lehető „legfenékbarátibb” módon megoldani. Ez persze sem a tisztulás teljes hiányát, sem a habkővel való dörzsölést, fertőtlenítést nem jelent.
Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban?
A szerintem követendő, a mindennapi életbe hosszútávon is beilleszthető praktikákat összegyűjtöttem, leírtam, bárki által megkapható. Annak ellenére, hogy a téma nem hollywood-i, nagyon sok lelkes visszajelzést kaptam már róla. Ezért is bátorkodom mindenkinek ajánlani, sokak váltak panaszmentessé kizárólag ezek betartásával is.

Az iromány, melynek rendkívül fantáziadús és lelkesítő, bestceller gyanús címe „A helyes székelési szokások elsajátítása”, az Aranyér blog bővített cikkeivel, feliratkozással megkapható ide kattintva.>>

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Az aranyér és a sport

2010-05-07T10:45:00.005+02:00

Mindenki számára ismert tény, hogy a súlyemel(get)és, a „gyúrás”, azaz a haspréssel, hasűri nyomásfokozódással járó sportok szerepet játszanak az aranyér kialakulásában. Ilyenkor nem csak a nyakunkon dagadnak az erek, hanem a kijárat is beduzzad emberesen. A tapasztalat is ezt mutatja, szépen telt, feszülő aranyerek tudnak az ilyen statikus, álló, nagy erőkifejtést és kevés mozgást igénylő sportok rendszeres űzésekor kialakulni. Ezek az aranyerek a fokozott belső nyomástól gyakran vérzéssel adják tudtunkra létezésüket, esetleg külső aranyerek hirtelen kialakult, nagy riadalmat okozó rögösödésével. A válasz persze előre tudott arra a kérdésre, hogy ilyenkor szabad-e folytatni az erősportokat. Aranyér kezelésekor, a gyógyulási folyamat ideje alatt a testépítő sportágak intenzíven nem folytathatók, minden erősebb haspréssel járó mozdulat (beleértve székeléskor a fokozott nyomást is) kerülendő.

Mit lehet akkor sportolni, ha már tűkön ülünk, minden izmunk sikoltozik a tespedéstől, de gond van a fenekünkkel?- Vetődik fel szerencsére sokakban ez a kérdés.
Ilyenkor kerül elő a dinamikus, sok mozgással járó sportok lehetősége. És erről szeretnék most többet átadni, ugyanis meglepően sok, akár hosszútávfutó, kerékpáros szenved valamilyen végbélbetegségben, vagy rendszeresen végbélpanasza alakul ki, fokozódik főleg erőteljesebb mozgás hatására. Miért van ez, hiszen mindenhol azt olvashatjuk, hogy a végbélbetegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik a székletrendezés, melynek alapvető fortélya a testünk és bélrendszerünk rendszeresen mozgásban tartása?
Ennek magyarázatához el kell képzelni, hogy mi történik mondjuk futás közben. Vegyük például egy átlagosnak mondható, 85 kg-os férfit, aki fogyni akar, vesz egy nem túl drága, de nem is gagyi, 8.000 Ft-os, márkás, de akciós, könnyű futócipőt a közeli hipermarketben. Fogyni akar, és alakul is a súlyvesztés (6-8-10 kg!): heti 2-3x5-6km futás betonon már egy éve, persze nem sprintben. Becsülendő dolog, a cipő még egyben, és ekkor valami fáj, vérzik székeléskor. De beszélhetünk akár a kerékpárosról is, hasonló gondokkal. Lássuk mi történik ilyenkor!
Tudjuk, a gerinc görbületei megvédik a fejet, az agyat a monoton, rendszeres, a fenti példában elég nagyfokú ütődésektől. Ez az ami futáskor működik, de persze boxban nem. De a végbelet, a kismedencét csak deréktól lefelé, a far-, a comb- és a lábszárizmok igénybevételével tompítja a szervezet. Emellett a felső testfél súlyának nyomása futás közben folyamatosan „dörömböl” a végbél környékén. Ennek hatására egyrészt az aranyerek fokozatosan, de megállíthatatlanul duzzadtabbakká válnak, majd panaszaik (vérzés, váladékozás, előesés) nyílvánvalóvá teszik jelenlétüket. De másrészt keletkezhet végbélprobléma aranyér megléte nélkül is. Ez egy kicsit bonyolultabb helyzet, kevesen hallottak már erről.
A kismedence alján található izomkosár, a medencefenékizomzat ‑ami egyrészt a hasüreg tartalmát, szerveit gumikötélként rugalmasan tartja vissza és helyben, nehogy kiköszönjönenek a végbélnyíláson, másrészt záróizomként visszatartja a vizeletet, székletet‑ igyekszik ellenállni ennek a fokozott igénybevételnek, a nyomásnak. A rendszeres „dörömbölés” hatására ez a „gumikötelekből” fonott kosár fokozottan feszessé, rugalmatlanná, faládához hasonlatossá válik, vagy ernyedten megnyúlik, petyhüdtsége ilyenkor mint egy krumpliszsáké. Hogy melyik végeredmény következik be csak úgy magától, az testi- és lelkialkat függő, több dolog befolyásolja. Olykor bizony az irigylésre méltó izomzatú embernek is lehet elfáradt, megnyúlt, meggyengült medencefenék-izomzata, mely a kismedencei szervek leereszkedéséhez vezet. Ilyenkor jönnek elő idővel széklet- és vizelettartási nehézségek. Ennél viszont lényegesen gyakoribb az állandóan, odafigyelés híján befolyásolatlanul feszes, rugalmatlan kismedencei izomzat, ami székelési, vizelési és szexuális, szülési problémákat is okozhat. Hiába a kifinomult, akár világbajnoki atlétamozgás, ha az alhasi izomzatra nincs külön odafigyelve, jön a vizelési nehézség, a székelési fájdalom, szorulás, az impotencia, hüvelygörcs, a szüléskori tágulási képtelenség, sürgős császármetszés, stb. Azaz fiatal, életerős emberek, azt gondolnánk, testileg minden rendben, közben ezen az egy helyen csak egy csődtömeg, legyen akár nő, akár férfi.

Ezt azt hiszem, körbejártuk, már mindenkit sikerült jól beijesztenem. De lássuk, a tétlen beletörődésen kívül mit tehetünk azért, hogy elkerüljük mindezen problémákat, és el is érjük azt a célt, az egészséget, a testi és lelki teljességet, amiért legtöbbször sportruhát öltünk.

Mi a megoldás tehát, hogy a fiatalos, „játékos” medencefenékizomzat helyett ne egy petyhüdt krumliszsák vagy egy kemény faláda „boldog” tulajdonosai legyünk?
Szerencsére több dolgot is tehetünk. A legkézenfekvőbb a váltás: futás, kocogás helyett a séta, az úszás, vagy esetleg egy izületileg vezetett mozgás, mint kerékpár helyett az ellipszistréning jelenthet megoldást annak, aki hajlandó megválni addigi időtöltésétől. Ez érthető okokból persze sokakban finnyogást vált ki.
Sporteszközt is válthatunk: kivájt férfi biciklinyerget, hogy ne a gátizmon támaszkodjon az ülés. Futáshoz érdemes a drágább (18.000 Ft-tól fölfelé), párnázott, nagyobb testűeknek szánt (pl. cushion jelzésű) cipőt venni, ez nagyobb mértékben tompítja az ütéseket. Persze akinek lehetősége van, fusson minél kevésbé kemény talajon, odafigyelve a talp kellő gördülésére!
A nagy tuti pedig egy plusz edzés bevezetése lehet. Nem kell hozzá külön mez, drága sportfelszerelés, sem hosszú utazás, stb. Csupán arról van szó, hogy edzenünk kell a medencefenék- és záróizomzatot. Nem kell itt sörnyitásra, diótörésre törekedni, csak meg kell tanulni helyesen vezérelni, kontrollálni a lenti izmokat, és tréningezni, használni, nehogy a már említett krumpliszsák vagy faláda esete forogjon fenn (lenn). Ez a kiegészítő tréning kezdjük el minél előbb, lehetőleg még mielőtt a probléma kialakult volna. Ezt a tréninget szép magyaros szóval intimtornának hívják. A fenti problémák elkerülésében ez fog nekünk segíteni. Mivel nem az a célunk, hogy valami rettentően erős medencefenékizomzatot fejlesszünk, csupán az, hogy megtanuljuk megfelelően vezérelni és használni a záróizmot, s használjuk is a mindennapokban, mellékhatásokról nem igen tudok beszámolni. Mindezekért ajánlom mindenkinek, fiatalnak, idősnek, nőnek és férfinak egyaránt.

Mindez jelenti azt is, hogy ha az embernek végbélpanasza van, az életmód változásához lehetőleg ne a futás vagy a bicikli legyen az első, ami eszébe jut, legyen bármilyen kézenfekvő is. Ez sokszor az addig csak alig előforduló problémák fellángolásához, egy jó proktológiai rendelés sürgős guglizásához vezethet. A konditeremről meg csak álmodozzon, egy kis rápihenés elejét veheti egy tartós kihagyásnak!

Remélem, senki kedvét nem vettem el a megfelelő sport megtalálásától, hiszen mindenkinek szüksége van mozgásra, lehetőségektől függetlenül. Kicsiny országunk szégyelni valóan rossz egészségügyi állapotát, lehetőségeinkhez képest lényegesen rosszabb egészségügyi kilátásunkat ezzel is javítanunk kell. Lassan rá kell ébrednünk, hogy otthon, a képernyő előtt tespedve hiába várjuk a megváltást a legújabb, biztos hatást ígérő reklám követésétől, szinte feleslegesen pazaroljuk erőforrásainkat. A valódi megoldáshoz áldoznunk kell időnkből, energiánkból, komfortunkból mindenképp. Ez teljesen a mi felelősségünk, senkire nem mutogathatunk.

A kellően megválasztott és végzett mozgás testi és lelki egészséget, szabadságot adhat, éljünk vele!

Jó sportolást kívánok, egészségünkre!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

u.i.: Kérek javaslatokat jó és rossz sportokra a fentiek alapján!
.

Az eszményi proktológia

2010-03-04T10:31:00.005+01:00

Kérem, senki se háborodjon fel! A következő sorok felborzolhatják egyesek idegeit!
Nem a mindennapi megszokott valóság jön (tudom hiányzik a pénz, az energia, az idő, stb., de sokszor a szándék is), hanem egy törekvésről van csak szó, hogy minél többen minél jobban tudjunk szolgálni. Tanulságos lehet mindenkinek (főleg orvoskollégáknak), kérem a hozzászólásokat (persze a szöveg elolvasása után).
Már a kifejezés is abszurd, tudom. Egy olvasói hozzászólás juttatta azt az eszembe, hogy mennyire nem vagyunk egyformák. Ezt most azért írom le, mert az egy dolog, hogy én hogyan gondolkodom arról, hogy milyen proktológiai ellátás az, amit a betegeim kívánnak, és ritkán, de más az, amit betegeim szavából kiveszek. De ezt mind én szűröm le a nekem mondottakból, ami nem ugyanaz, mint amit az emberek gondolnak, szeretnének.
A bejegyzés tárgya a következő: milyen proktológiai ellátást szeretnének kapni a páciensek. Először részleteiben leírom azt, amire én gondoltam, ahogy én megpróbálom csinálni a dolgokat (törekszem rá), majd kérnék sok-sok érdemi hozzászólást ötletekről, pozitív tapasztalatokról, hogy milyen rendelés lenne az, ahova a legkevésbé rossz érzettel el-, majd visszamennek a segítségre szorulók.
Elképzeléseim:
Bejelentkezés
Folyamatosan elérhető asszisztensi telefonos elérhetőség. Itt a páciens pontos időpontot kap, melyben max. fél óra csúszással ellátásra kerül. (A csúszás azért képzelhető el, mert akadhatnak sürgősen megoldandó problémák, melyeket meg kell beszélni/oldani. Ezzel a bizonytalansági tényezővel számolni nem lehet, sok beteg vizsgálatára, a probléma kivesézésére negyed óra bőségesen elég, nagyritkán meg egy óra is éppen csak befedi a teendőket.) Az időpont megbeszélése után tájékoztatást kap a vizsgálathoz szükséges előkészületekről, a vizsgálatról vagy arról, hogy ennek hol nézhet utána (ez ma már kizárólag csak internetet igényel). A vizsgálat díjának a honlapon szerepelnie kell. A kezelés díja szerintem ilyenkor még titok mindenki számára (még az orvos is), nem biztos ugyanis előzetes vizsgálat esetén sem, hogy amit az egyik orvos szükségesnek tart, a másik is ezt ajánlja (rendszeres tapasztalat). Persze köszönés, bemutatkozás, kellemesen csengő női hang, magabiztosság, rövidség. A szakmai hozzáértés szerintem felesleges ilyenkor, egyrészt az orvosi vizsgálatot nem befolyásolják (csak különleges kéréseknél, problémáknál) az itt elpanaszoltak, csak a gördülékeny ügymenetet hátráltatják, a cél itt a bejelentkezés, kapcsolat felvétele.
Az internetes bejelentkezés tapasztalatom szerint nem jó: a betegek kb. 10%-a telefonos egyeztetés után sem jön el a vizsgálatra, le sem mondva azt. Ez nem csak az üres állás miatt veszteség, de annak is, aki esetleg sürgős gond miatt kért legkorábbi időpontja több napot, akár egy hetet is csúszik, ahelyett, hogy az üres lyukban megoldanák hamar a problémáit. Kérésem: aki nem megy el, mondja le minél hamarabb, segítve mások gyógyulását.
Megérkezés
Könnyen elérhető helyen (autó, tömegközlekedés), ingyenes parkoló. A lehető legkönnyebb, várakozás nélküli bejutás, lehetőség szerint lépcső nélkül, akadálymentesen. Egyértelműen, „eltévedhetetlenül” kiplakátolva a hely, az útvonal.
Rendelői váró
Belépve tiszta várótér, kényelmes székekkel, fotelokkal, lehetőség szerint nem folyosón, libasorban, hanem csoportokban. Szolíd pasztellszínek (utánaolvasva a színek pszicológiája szerint leginkább kék, zöld), megnyugtató zene (esetleg nem „eladós” rádióadó), kellemes illat, trendi magazinok (női, férfi, tudományos, stb.), kórház érzés kizárva. Egy sarokban esetleg szolídan TV (Mónika-show helyett mondjuk utazási csatorna). Kabát őrizhetően, WiFi internet, mellékhelység bidével (persze nem hiányzó kellékekkel), ásványvíz (kétféle), műanyag poharaktól nem púposodó szelektív szemetes. Recepció, szolíd, alázatos mosoly, nyugodt hang, köszönés, bemutatkozás, itt adatfelvétel (mások által nem hallhatóan), beleegyező nyilatkozat átvétele, elolvasása, kérdések, válaszok.
Rendelő
Előző beteg mosolyogva ki, utána kevéssel az assszisztens köszönés után behívja a következőt. Beteg be, hangfogó ajtó becsukva. Az orvos kezet nyújt, bemutatkozik, köszön. Nem túlhajszolt, nyugodt, a pácienst nevén szólítja, a betegre koncentrál, nem a maga fontosságát hangsúlyozza, tiszta, rendezet ruházat és küllem (az ember nem fél a fertőzéstől, mikor kezet fog vele). Először egy-két személyes kérdés, oldódás. A rendelőben kellemes (nem széklet-) illat, kellő világosság, halk, megnyugtató zene, (nem tolakodó és nem szétboncolt szervekről szóló) képek a falon, az elrettentő „kínzóeszközök” nem a beteg látóterében, tisztaság, rendezettség. A páciens és az orvos között nem elválasztóvonal az asztal, hanem lehetőség szerint lekerekített szélű, hogy megbeszéléskor az orvos közelebb kerülhessen. Pontos, lényegre törő, profi kérdések, az előzetes tájékoztató alapján felkészült, pontos válaszok (nem az ”aranyeres panaszaim vannak” és a harminc véle, hatékonynak nem bizonyult krém, kúp folytonos ismételgetése). Kérdések az adott élethelyzettel kapcsolatban (erről kicsit lejjebb). (Ezeknek nem az a célja, hogy az orvos felmérje, mennyi zsozsót tud kiénekelni a páciens zsebéből, hanem az, hogy az esetleges kezelési lehetőségek közül melyik illik legjobban az adott páciensnek.) Az orvos a beteg iráni negatív megjegyzése, gesztusa kizárt, mint ahogy az orvos-asszisztens személyes(kedő) kommunikációja is, csak a beteg és betegsége, gyógyítása a lényeges ilyenkor, azért vagyunk ott. Nincs ki-be járkálás, telefonfelkapdosás (majd ha a beteg kiment, mindezt lehet).
Vizsgálatkor egszerhasználatos papírlepedő, „kínzóeszközök” látótéren kívül. Beteg elhelyezkedik az ágyon (szerintem a bal oldaltfekvés az ideális, a szemérmet sem bántja annyira, mint mondjuk a „kutyapóz” vagy a szétterpesztett lábak, ellazulni is könnyebb így), párna a feje alatt, nem a vizsgálóasztal deréktól kényelmetlenül megemelve, megtörve. Orvos mindent tárgyilagosan mond előre. Tájék erős helyi megvilágításban, csak így érdemes megnézni. Ujjal való alapos vizsgálat kíméletesen, egyénre szabott módon, ami nem annyit tesz, hogy felületesen, de ne érjen fel egy durva nemi erőszakkal sem. A síkosító lehetőleg nem vazelin, paraffin, amelyektől törlés után olyan érzése van az embernek, mintha berittyentett volna, hanem vízoldékony intimzselé. Eszközös vizsgálatkor többféle vastagság és hossz, alak szükségeltetik az adott állapothoz mérten (persze mindenből mindig van). Megbeszélés, esetleges beavatkozás. A tájék tisztára törlése, elpakolás, nem minden szennyezetten ott hagyva (engem egyszer urológus „becserkészett”, utána másfél óráig éreztem azt a bizonyos „berittyentést”, míg hazaértem tisztálkodni, köszi, ezt senkinek sem szeretném).
A megoldás a beteg egyéni állapotával (betegség, életvitel, élethelyzet, anyagi lehetőségek előzetes megbeszélés után) legyen összhangban. Legalább rajzos felvilágosítás (ilyenkor már elő lehet venni), megbeszélés (teendők, várható problémák), tájékoztatók. Dokumentáció elkészítése, melyet a beteg ért, hasznosnak talál, benne folyamatos elérhetőség gond esetére. „Kérdés van-e?”, válaszok. Anyagiak megbeszélése (most, majd). Fizetés, mosoly, búcsúzás. Kint öltözés, köszönés.
Otthon, édes otthon
Otthon a papírok átolvasása, benne minden fontos, ami megtörténhet, meg amit ilyenkor tenni kell. („Minden úgy volt, ahogy leírta.”) A teendők betartása.
Ennyi. Ötleteket kérek, nem panaszokat, hiába tartják jogosnak, arra más fórum való. Csak jobbító szándékú megjegyzéseket várok a (remélem általános) színvonal emelése céljából, majd igyekszem rendszeres(ebb)en javítani a fenti felsorolást.

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

„Ha elmúlik karácsony...”, szép emlék, ne fájdalom maradjon.

2009-12-05T12:26:00.005+01:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Jön a karácsony...! Ami persze a meghitt pillanatok, a családi áhitat ideje, de ez nem feltétlenül igaz a „szükségszerű egyedüllétre” is. Ugyanis a proktológiai rendelésen az ünnep elmúltával jön az igazi dömping, a nagy roham, amikor szinte mindenki azt mondja, hogy „karácsonykor kezdődtek/jöttek újra elő/erősödtek fel a bajok...”. Ez annyira szembeötlő, hogy még így előre szeretnék pár tanácsot adni, miként lehet az ideji karácsonyra és az utána következőkre nem a „szörnyű, fájdalmas nyögések” időszakaként visszaemlékezni.
Gondolkoztam, hogyan szedhetném össze a tanácsokat, így arra jutottam, hogy megvizsgálom, mi nem megfelelő karácsonyi szokásainkban. Ehhez az Aranyér hírlevélre (hülyen név, tudom, de még nem találtam ki rá megfelelőbbet, az ötleteket kérném a szerkesztőségbe) való feliratkozáskor kapható tájékoztatót veszem alapul. Teszem ezt azért, mert a benne foglaltak megfogadása a végbélpanaszokat sok esetben nagyban csökkenti, igen pozitív, hálás visszajelzéseket kapok erről. Ezért mindenkinek ajánlom elolvasását. Most csak az ilyenkor nem megfelelő székelés előtti attitűdöket emelném ki, majd persze jön a javaslat a változtatásra, és a katarzis sem marad el.
Akinek még lenne jó, használható és hasznos ötlete, kérem, írja meg az utókornak!

Mi nem megfelelő?

Az étrend
A karácsonyi menüt kicsit abszurd módon a végtermék szempontjából nézve bizony elszomorító képet kapunk. Csupa finomított élelmiszer, növényi rostok nuku, a folyadék szintén („...kisült-e már a kalácsom/malacka...”). Nézzük csak végig: finomlisztből készített édességek hada, esetleg csokika, a menüben csak nyomokban felbukkanó zöldségek, gabonák, gyümölcsök (hol van már a „...piros alma, mogyoró...”), húsból amíg gyomorral vagy pénztárcával bírjuk. A háziasszony kitesz magáért, a család meg habzsolja. Ez a szokás. De ha megnézzük az eredményt, a sokkal tömegesebb, és esetenként a megszokottól nagyban eltérő étrend hatására a széklet betondarabként okoz hosszú, kellemetlen perceket, vagy ha nem bírjuk a kosztot, tízpercenként „odaszögez” minket a magány. Ha év közben be is tartjuk a megfelelő étrendet, a karácsonyi menü mindent visz, mint a piros hetes, és nem tömjük a bendőnket holmi felesleges ballaszttal. A folyadékfelvétel elmaradt fokozása tovább emeli a „keménységi fokot”: a széklet szárazabb, keményebb lesz. Ez a végtermék az egészséges kijárattal megáldottakat is megkínozza, az eddig akár rejtett betegségben szenvedőknél meg maga lehet a pokol.

A mozgás
Teli hassal, kint a hidegben, fagyban, sárban? Soha. A karácsony családi program, családilag mozogni teljes családi egyetértéssel még nyáron sem egyszerű, télen még a felvetett ötlet is biztos le lesz szavazva, kár is lenne megpróbálni. Tespedés a köbön, így a beleink is elrenyhülnek, a széklet ettől csak szárazabb, keményebb lesz, nem beszélve a puffadásról (a salakanyag hosszabb időt bent tölve tovább rothad), és környezetünkre nézve kínos utóhatásáról. A székrekedés így szinte boritékolható.

Alulról nézve nem is tűnik olyan békésnek az ünnep, igaz? Lássuk, mi lehet a megoldás.

Orvosi javaslat:

Mit tehetünk azért, hogy megússzuk az ünnepet gyötrelem nélkül, és a karácsony hangulata is megmaradjon? Nem is olyan egyszerű. A mértéktartásra most nem mutogatnék, az alapból kevesünknél működik, a többségnél is már csak bekövetkezett baj esetén (sokaknál akkor sem). Ilyen gyarló az ember.
Próbáljunk minél több növényi rostot becsempészni ételeink közé, legalább lehetőséget adva zöldségköretek, saláták (nem sültkrumpli), asztalra kitett gyümölcsök fogyasztására. Ezekkel is lehet remekelni, az interneten többféle ilyen recept van, mint betömni való száj. A „gyomorra szakosodott” háziasszonyok most persze finnyogva húzhatják a szájukat, de kérdés, akarja-e, hogy másnap a WC-n bömbölő házastárs szalajtsa az ügyeletes patikába valami hátha használó szerért. Lehet mérlegelni. Végső megoldásként elfogadható a korpatabletta fogyasztása is, mint rostpótlás, persze sok-sok hozzáadott folyadékkal, hogy belénk ne süljön.
A folyadék bevitelére meg oda kell figyelni, azt is ki kell tenni az asztalra a gyümölcs mellé, s bőséggel fogyasztani. Magától ugyanis sokszor nem megy, nem jut el a pohár széle a szánkig. Nem szoktuk meg. Ha nem iszunk étkezéskor sokat, a köztes időkben pótoljuk!
Vegyük úgy, hogy ezek a gyógyszereink, és mindenképpen éljünk velük, így ha utána „bűnözünk” is, sem lesz olyan súlyos a végeredmény.
A mozgást is be kell iktakni valahogy a jóllakott pihenésbe. Igazából csak addig kell kitartanunk, míg elindulunk: ha eddig eljutottunk, már minden megy magától, vissza nem fogunk fordulni. Ez lehet séta is, nem kell nagy, olimpiai célokat kitűzni, csak érezzük jól magunkat és egymást!

Több használható tanács most nem jut eszembe, a téma ugyanis kultúrálisan kényes: ha a szokásokhoz képest túl radikális, vagy túl enyhe változással bíró lépést javaslok, az eredmény mindkét esetben enyhén szólva kérdéses.
Ezzel az írással nem akartam az ünnep fényét homályosítani, sőt, inkább segíteni, hogy gondtalanabbul megélhessük azt.

Kívánok mindenkinek meghitt, békés karácsonyt, és valódi sikerekben gazdag, boldog új évet!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!
.

Aranyérre ható tabletták, kapszulák

2009-10-16T11:35:00.007+02:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Többen jelezték, hogy a helyi alkalmazású készítmények mellett miért nincs lista a szájon keresztül adhatókról. Utánanéztem, és meglepetésemre a sok gyógyszer okozta káoszból igen könnyen átlátható rendszer lett. Ennek oka az, hogy azok a tabletták, kapszulák, amelyeket egyéb visszeres betegségek mellett aranyérbetegség esetén is javasoltak, csak két csoportra oszthatók. A dobezilát tartalmúak mellett a bioflavonoid családba, csoportba sorolható az összes többi tabletta, melyek között voltak nagyon ismerősek, és (szégyen ide, szégyen oda) számomra teljesen ismeretlenek, melyek összetétele egybmástól akár csak nagyon kicsit tért el. Lehet, hogy ez a különbség hatásában rengeteget számít (hatástanulmányt pár százmillió forintom híján nem végzek a tárgyban), de az a gyanúm, hogy a rég óta meglévő, megszokott, csillogósabb, marketingben erősebb gyógyszerek mellett érdemes számolnunk az (igaz, hogy csak kicsit) olcsóbb és (mondjuk majdnem) ugyanolyan hatásúakkal is. Mindenki próbálja ki, ha kell, amelyik szimpatikusabb neki, és vonja le maga a tanulságot.
Természetesen senkit sem buzdítok arra, hogy ne menjen orvoshoz panaszaival. A végbélpanaszok akár rosszindulatú megbetegedés jelei is lehetnek. Ezt mindenképpen vegyék figyelembe!
A gyógyszerek lebomlása, kiürülése részben vesén, részben májon keresztül történik, ezért kezelőorvosával szedésüket minden esetben beszélje meg, különös tekintettel a máj- és vesebetegségekre.

Hatóanyagok:

- Dobezilát
A dobezilát a hajszálerek falának kóros működésére hat. A hajszálérfal ellenállóságának növelése által a nagyobb belnyomású érből kevesebb folyadék préselődik ki, így a vizenyőképződést csökkenti. Emellett csökkenti kissé az érfal gyulladását, a vérrögösödési hajlamot is. Azaz a fájdalmas duzzanatot csökkenti.
Ami tartlamazza: Doxilek, Doxium.

- Bioflavonoidok
Na ide tartozik minden más, amit találtam. A bioflavonoidok úgy általában eléggé felkapottak, divatosak mostanság antioxidáns, immunrendszert erősítő, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő hatásuk miatt, belőkük sokezeregyféle készítmény, étrendkiegészítő kapható. A gyógyszergyárak által, a aranyerekre hatóak közös tulajdonsága a dobezilátéhoz hasonló, de talán kicsit összettettebb. Csökkentik az érbelhártya gyulladását, az érfal áteresztőképességét, összehúzzák a visszereket (már amelyikben az izom a tágulástól még nem roncsolódott annyira, hogy képtelen legyen az ér összehúzására), így a vér visszafolyása a duzzadt területekről fokozódik, azaz a duzzadt részben a vérnyomás is csökken. Ezáltal a vizenyőképződést, a fájdalmas duzzanatot csökkentik.
Ami tartalmazza: Detralex, Dio-PP, Ginkor-Fort, Venoruton.

Javallat: mondhatni minden esetben ugyanaz, az aranyér fájdalmas duzzanatának csökkentése.

Gyógyszernevek:

Detralex 500mg filmtabletta
Hatóanyag: bioflavonoid, kétféle, mikronizált (azt mondják, így jobban hat)
Alkalmazás: általában napi 2x1 (délben és este), de aranyeres roham (hirtelen kialakuló duzzanat és szörnyű fájdalom) esetén 4 napig 3x2, majd 3 napig 2x2.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, szoptatás

Dio-PP 600mg tabletta
Hatóanyag: bioflavonoid
Alkalmazás: napi 1, roham esetén 4 napig 3x1, majd 3 napig 2x1.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, szoptatás

Doxilek 500mg kapszula
Hatóanyag: dobezilát
Alkalmazás: napi 1-2x1 kapszula
Ellenjavallat: Túlérzékenység, terhesség első harmada, szoptatás, gyomor- és nyombélhurut, -fekély

Doxium 500mg kemény kapszula
Hatóanyag: dobezilát
Alkalmazás: napi 1-2x1 kapszula
Ellenjavallat: Túlérzékenység, terhesség első harmada, szoptatás

Ginkor-Fort kemény kapszula
Hatóanyag: bioflavonoid
Alkalmazás: általában napi 2x1 kapszula, de aranyeres krízisben 7 napig 2x2 kapszula
Ellenjavallat: Túlérzékenység, pajzsmirigy-túlműködés, egyes depresszió elleni gyógyszer (MAOI) szedése esetén, magasvérnyomás, terhesség, szoptatás

Venoruton Forte 500mg tabletta
Hatóanyag: bioflavonoid
Alkalmazás: napi 2x1 2 hétig, utána napi 1-2x1 tabletta
Ellenjavallat: Túlérzékenység, terhesség első harmada

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?

2009-09-10T21:28:00.013+02:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

A téma elég kritikus. Nagyon sokan keresnek meg rendelőmben azzal, hogy ilyen meg olyan rég óta van aranyere, ezzel meg azzal kezelte az elmúlt x évben, több-kevesebb sikerrel, de most már annyira panaszt okoz (székeléskor szúr, fáj, akár vérzik is néha, no, meg viszket is), hogy most már csináljak valamit, bármit, mert rá szánta magát. Néha talán még csomót is érez, ez akár fájhat is. Megtörténik a vizsgálat, mely után leülünk beszélgetni a betegségről, teendőkről. És ekkor jön általában a meglepetés:
1) Nincs is aranyere (soha nem is volt), tehát az eddigi kezelést majdnem teljesen feleslegesen folytatta. Ezt a páciens legtöbbször nyugtázza: igen, ezt ő is így érezte.
2) Van belső aranyere, technikailag akár el is kezdhetnénk a kezelést, de panaszait nem ez okozza, az aranyér elleni kezeléssel érdemi javulást nem érnénk el, sőt, sokszor rontana is a helyzeten, ezért jelenleg nem ez az elsődleges.
3) Volt aranyér ellen kezelve (mindegy, hogy hogyan), de igazából panaszai nem javultak, mert a kezelés nem a panaszokat okozó valódi betegségre, hanem az aranyérre irányult. Ez egy csapdás dolog: van végbélpanasz, van aranyér, hát nosza, gyógyítsuk meg. Azután jön a nagy csalódás. Ezen túl a valódi panaszt okozó betegség „kitalálása” néha csak kizárásos alapon lehetséges, ezért a kivizsgálat és a kezelés folyamatának sokszor „áldozatul esik” az aranyér is.

Ugyanis mivel a proktológia általában kívülállóknak nem látható testrésszel foglalkozik, jelmondata a következő: az első a funkció, a forma csak másodlagos. Magyarul: jobb egy jól működő (és esetleg csúnya, na jó, nem túl szép), mint egy szép (de fájdalmas, problémás, rosszul működő) végbelet varázsolni. (Nem olyan, mint a hosszútávú párválasztás? Bocsánat, rossz vicc volt.) Esetünkben: hiába csinálunk a páciens fenekéből maszületett gusztusosat aranyerek nélkül, ha a fő baj nem az aranyér volt, panasza és csalódása megmarad aranyérműtét után is (sokszor inkább fokozódik), ami zárójelben a formára is visszahat később, persze rossz irányban. Szerintem, ez nem a jó út.

„Jó, jó, értem már, értem már” - mondaná erre bármelyik gyermekem, de akkor mi a megoldás a panaszokra?
Vegyük sorra, mikre szokott ilyenkor fény derülni:
1) Valamilyen bőr- vagy nyálkahártya betegség, általában gyulladás, amit allergia, fertőzés, pikkelysömör, bélgyulladás, stb. okoz. Ritkábban bőrsorvadás, amit sajnos sokszor szteroidos krém hosszas használatától alakul ki. Ezektől a „fedőréteg” sérülékennyé válik, székeléskor megsérül, szúr, fáj, vérzik. Ezt kivizsgálva, majd a kiderült betegséget úgymond célzottan (értsd: legtöbbször nem aranyérkrémmel, hanem a betegségnek megfelelően) kezelve a baj volt, nincs. Azért ez legtöbbször látványos, könnyen látható. A kivizsgálás, sikeres kezelés viszont sokszor elég nagy állhatatosságot igényel mind a betegtől, mind orvosától.
2) A végbél záróizmainak rossz működése, helytelen összjátéka. Ezt talán legjobban a nagyvárosi közlekedési lámpák összehangolásával tudnám érzékeltetni. Ha zöldhullám van, azaz mindig akkor kapunk zöldet a következő lámpánál, amikor éppen odaérünk, nagyon gördülékennyé tudja tenni a haladást. A dolog koránt sem egyszerű, figyelembe kell venni az áthaladó forgalom nagyságát, sebességét, stb. Ha viszont a soron következő lámpák összehangoltsága megbomlik, a forgalom megzavarodik, kaotikussá válik. Minden lámpa éppen pirosra vált, mire odaérünk, csak keveseket enged át egyszerre, stb. Úgy érezzük, sosem jutunk ki belőle. Pont ez történik a záróizmokkal is, melyekből befelé haladva (a bőrtől is, a béltől is) több réteg veszi körbe egymást. Ha a záróizmok egymáshoz viszonyított harmónikus viselkedése (megfeszülésük, ellazulásuk) megbomlik, az csomó panasz alapja lehet. Leggyakrabban szorongás, szorulás, hasmenés, felfázás, nehéz szülés, végbéltáji fájdalom hozza elő. És kérem, ez itt a csapda. Előhozhatja, fokozhatja aranyér kezelése is, mivel valamennyi kellemetlenséggel ez is jár.
Csapda azért, mert ha van egy akár enyhének mondható panaszunk, és elmegyünk egy orvoshoz, aki az aranyereket látva (már a vizsgálat is fájdalmas ilyenkor) eltünteti azokat, bumm, akkor jön csak a fekete leves, az igazi fájdalom.
A dolog azért nemennyire veszélyes. Az aranyeresség sokszor előhozza, fokozza az alapbetegség okozta panaszokat, néha a gyógyulást is hátráltartja, tehát az aranyerek eltüntetése sokszor előre viszi a gyógyulás folyamatát. De sajnos nem mindig, és ilyenkor a rossz gyógymódhoz való ragaszkodás sem javít sokat a helyzeten.

„Ok, rendben, de mit tehetek én, a beteg?” A kérdés jogos, ez a maszlag mit sem ér, ha nincs gyakorlati haszna.
Ha bőrbetegség okozza panaszát, a proktológus vagy bőrgyógyász lehet, hogy hosszas, rendszeres vizsgálódás után, de az adott betegségre célzottan kikúrálja az embert. De egy a lényeg: fel kell keresnie egy szakembert! Az nem elegendő, ha a háziorvos legyint egyet - ír egy szteroidos aranyér krémet (átlag az esetek felében), esetleg kúpot, talán ujjal meg is vizsgálja-, hogy másra nincs szükség. Aztán a beteg három, öt, tíz, száz év múlva megunja a rendszeres, folyamatos kezelést, és önszorgalomból szakemberhez fordul, majd jön a csalódás. Mert eddig feleslegesen és károsan kezelte magát, a bőr a szteroidos krém hosszas használatától véglegesen elsorvadt, most már tényleg kezelheti élete végéig, akkor is, mikor az eredeti kórság már rég a múlté lesz.
Tehát: keressen fel szakembert, mielőtt nekiáll a hosszas, akár élete végéig tartó kúraszezonnak! A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a széklet végre véres lett, keres fel rémületében szakembert a kedves beteg. Azért mondom, hogy végre, mert így legalább véget vethet az orvos a felesleges tortúrának. Rövid távon persze nagyobb ráfordítást igényel mind időben, mind panaszban, akár anyagilag, de már középtávon is „mélyen” veri a „minden reggel ezt-azt eszem, iszom, hogy megjöjjön az inger, majd fél óra szenvedés, utána mosdás ezzel-azzal, krém, kúp, majd rettegés, hogy a munkahelyen ne kelljen elmennem, mert ott nem tudok lemosakodni, lekezelni magam, majd este ilyen-olyan
hashajtó, hogy másnap reggel ne szenvedjek annyira” procedúra előbb említett ráfordításait, nem beszélve a betegség okozta rabságról, a szabad, élhetőbb élet hiányáról. Igen kérem, mert nem ott kezdődik a szabadság, hogy a világ tetejéről is tudunk bugyuta csengőhangot fogadni „ingyen” hitelért vett
mobilunkra, hanem például ott, hogy nem kell rettegni esetleges „balesettől” távol az otthontól (pl. munkaelyen, buszon), ahol nincs bidé, zuhany, krém, kúp, törlőkendő, stb. Én ezt látom nap mint nap. Nem ragozom tovább.
A második esetről már egy kicsit cikibb írni (nekem is). Azért mondom ezt, mert pár éve még „szimpla” sebészként sajna nem is konyítottam ahhoz, amiről most írok (ez nem szégyen, ez tény). Egyrészt mert a kellő irányultság vagy motiváltság hiányzott a tanuláshoz, másrészt sajnos ehhez pár ezer embert igen figyelmesen meg kell vizsgálni, akár többször is a betegség folyamatában ahhoz, hogy bármi fogalma is legyen az orvosnak a végbél kóros működéséről. Sok, mondom sok olyan fajta betegség van a végbél területén, ami megoldásához egy ügyes sebész áldás, de van, amikor csak a jószándékú „van valami nem oda való, ha azt lecsippentjük, megszűnik az akármilyen panasza” hozzzáállás nem elég, nem megfelelő. Valami nem olyan, mint kéne a műtétet követően („a fene se' érti”), aztán futunk a „pénzünk után”.
Általában a sebészeti rendelések felszereltsége sem kielégítő, kezdve az alapvető erős helyi megvilágítás hiányától akár a szemérmet tipró ki-be mászkálásig (tisztelet a kivételnek, annak idején az SzTK-ban nekem is csak részben sikerült kiiktatnom ezeket, akár saját pénzen is), ezek nélkül hiába okos az ember. A proktológia elérhetősége mind térben, mind időben botrányos hazánkban (gondolom, pont úgy, mint máshol), ezen segíteni érdemben nem tudunk, ez igaz.
De mégis, próbáljon mindenki olyan orvost találni, aki járatos nem csak az aranyérműtétekben, hanem képes a végbélbetegségek nagy részét műtét nélkül is meggyógyítani, és nem csak a „megnyúljuk, aztán mehet a műtőbe” típusú beidegzés működteti. Hosszú távon ez mind a beteg, mind az orvos érdeke, úgy gondolom. Sokszor szívfájdító a mindenféle specializálódás, és tapasztalom, hogy lehet valamit hosszú ideig is rosszul csinálni, de mindenki ahhoz forduljon (szerintem), aki az adott probléma és a szövődmények megoldásában leginkább járatos.
Az általános „csoda” orvost abban az értemben már túlhaladta az idő, hogy fogat húzni, szülést levezetni, tályogot megnyitni, vérnyomást és -cukrot legjobban beállítani stb. egy személyben nem lehet. Ha valaki egy dologban jó, csinálja azt, a többit pedig hagyja az abban jókra. Száz(ezer) szónak is egy a vége, végbélbetegség esetén forduljunk végbélbetegségekben otthon levő orvoshoz, proktológushoz.

Lehet, hogy nem aranyér okozza a panaszait? - Nos igen, lehet. Aranyere van, vagy nincs, lehet, hogy mellékes, ezért panaszait kiváltó betegsége gyógymódját, gyógyulását bízza szakember, proktógus személyére.
Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!
.

Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
Az aranyerek osztályozása
Aranyérre ható helyi alkalmazású gyógyszerek.
.

Áció, Ráció, Edukáció, avagy mit (ne) tegyünk aranyérrel nyári melegben

2009-06-15T10:34:00.006+02:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Az elkövetkezőkben természetesen nem rekreációs programajánlat olvasható. A nyár ugyanis sok szempontból kihívást jelent mindazoknak, akiknek problémásabb az alfelük, sokszor ilyen élethelyzetben mutatja meg először méregfogát (képzavarral élve). Lehet, hogy valakit felháborít, hogy ilyen (gazdasági) helyzetben még mer valaki nyaralásról beszélni is, de az vegye úgy, hogy csak a nyár évszakáról írok.
Vegyük először is a szempontokat, helyzeteket.
1)A szabadság együttjár az életmód (étkezési, székelési) hirtelen megváltoz(tat)ásával. Ez a székletre, székelési szokásokra is kihatással van, sokszor rossz irányban.
2)Meleg van, fokozott a test kipárolgása, a kellő mértékű folyadékbevitel kétséges.
3)Hosszú távú utazás melegben, üléssel, izzadással, gyakran a tiszálkozási lehetőségek beszűkülésével.
4)Jó idő, rossz idő. Melegben a hideg vizes, hűvös időben a meleg vizes (termál) fürdő, hiszen nyáron a víz „kötelező” program (főleg gyerekkel).
5)Könny(elm)ű öltözet (akár vizesen) esti meghitt, elhúzódó beszélgetések alkalmával hidegen széken való ücsörgés, felfázás.
6)Távol az otthontól, a szokásos fenékápolási kellékektől, tisztálkodási lehetőségektől.

Hirtelen ezek a szempontok jutnak eszembe a betegek elmondása alapján, akik ezekre az okokra vezetik vissza a baj kezdetén, rosszabbodását.
Nézzük most először a megelőzési lehetőségeket az előző szempontok alapján.
1)Ismeretlen közegben mindenképppen törekedjünk a biztonságos ételek fogyasztására, hogy a nyaralás ne a WC és a kád közötti úton teljen el (már ha van ott ilyen)! A hasmenés, mint „extra” használat, elmulta után is tartós végbélpanaszokat okozhat. Ugyanez igaz akkor, hogyha a rossz minőségű (rostszegény, könnyen hozzáférhető) ételek, kevés folyadék hatására szorulásunk lesz. Megelőzésére javasolt a folyton szajkózott növényi rostokban és folyadékban gazdag, (tudtommal úgy mondják ezt szépen, hogy mediterrán diéta) rendszeres táplálkozás. A bevitelről ennyi.
A kivitel biztosításához törekedjünk a nyugodt környezet megteremtésére! A visszataszító körülmények között, szorongva, sürgetve letudott székelés vagy annak elfojtása sok probélma alapja szokott lenni. Ha már változtatni kell, változtassunk (lehetőségeink szerint) jó irányba!
2)Igyunk sokat! Erről szól régebbi szösszenetem.
3)A hosszan tartó ülés a puha autósülésben sok végbéltáji gond kiváltója lehet. Ilyenek a külső aranyér rögösödése, a fokozott izzadás, váladékozás miatti gyulladás, belső aranyérproblémák fokozódása, székrekedés (és ami utána jön). Mivel út közben nem lehet óránként bidén tisztálkodni, érdemes valamilyen, nem akkor először kipróbált, hipoallergén (azaz ami nem irritál) intimtörlőt beszerezni. A legkevesebb „hatóanyagot” tartalmazót, mert a melegben a kipállot bőr sokkal érzékenyebbé válik, legjobb lenne a sima vizes törlő. A jól szellőző, könnyű ruházat alapvető komfortunkhoz mindenképpen szükséges. Érdemes aranyérbetegség esetén valamilyen aranyérpárnát kipróbálni, 3x1 adagban szedni a Detralexet az utazás idejére, ez csökkenti az aranyerekre ható nyomást. A székrekedés, székelési problémák elkerülésére iktassunk be utunkba megfelelő tisztaságú illemhelyeket, és használjuk is azokat (persze nem mindenképp, erölködve). Persze a puffasztó ételek fogyasztását ilyenkor kerüljük. Kipróbálhatunk gomba elleni hintőport (Batrafen, Digifungin, Mycosid) is (ne fekete gatyával).
4)A termál víz, ha jó meleg (de hát ez benne a jó) fokozza az alhasi keringést, az aranyerekben pangást válthat ki. Ezért az aranyeres panaszokat kiválthatja, erősítheti (duzzanat, előesés, vérzés). Lehetőleg kerüljük a hosszan tartó bennetartózkodást! Végbélrepedésben, a végbélzáróizom görcsös állapotában viszont nagyon jó, nyugtató hatású (hiába vérzik székeléskor, akkor is). A hideg vízről is szól az 5) pont.
5)A hosszú ideig hidegnek kitett alfél felfázik. Ez megnyilvánulhat a fokozott hugyúti, emésztőrendszeri fertőzéshajlamban is (szapora, csípő vizelet, hasmenések), de amiről most inkább írnék, az az, hogy az alhasi záróizmok érzékenysége, görcskészsége ilyenkor fokozódik. Ennek hatására végbélrepedés (fájdalom, vérzés székeléskor, esetleg utána is), székelési nehézség alakulhat ki. Sok ilyen történetet („két éve nyáron kezdődött, mikor felfáztam”) hallottam, nem tréfadolog. Hideg vízben nem csak vasemberek fürdőznek, hanem balekok is. Csak a történet folytatása dönti el, ki melyik csoportba tartozik. Nyári, romantikus estéken pedig ülőpárna, (száraz!) többrétegű öltözet, zoknival kötelező! Este nyolckor még lehet a fürdőruhás buli ihaj-csuhaj, de ugyanez éjjeli tizenegykor már igencsak vacogós lehet. Trendi, de utána mindenki magára vessen. Szerintem nem éri meg, előre készüljünk fel rá, program közben úgysem szaladunk ruhárt, nem öltözünk fel.
6)Ne hagyjuk otthon a gyógyszeres csomagunkat, esetleges panaszok, félelem esetén segít a kiválasztásban előző két cikkem. Belső aranyér megléte esetén vigyünk Detralexet, gond esetén áldás lehet (nem szponzor, Isten bizony). Inkább vigyünk el mindent, ami az eszünkbe jut, és mosolyogjanak meg a többiek, mintsem hogy szorongjunk, és kellemetlenségekkel töltsük a régen várt „pihenést”. Mindenkinek vannak rigolyái, nevezzük ki ezt a csomagot magunkénak. Ha ismeretlen helyre megyünk, próbáljunk meg érdeklődni ne csak a kilátásról és a svédasztalos reggeliről, hanem az illem- és tisztálkodási helységről is (külön vagy egyben, zuhany vagy kád van-e utána, papír vagy törlő a WC-ben lehúzató-e, vagy külön kell kidobni, stb.). Ne érjen mindek garantált meglepetés (pofáraesés).

Milyen kezelési módszerek jöhetnek számításba ilyenkor, a nyári „uborkaszezonban”? Nem biztos, hogy várni kell a probéma megoldásával, csak mert nyár van.
Kettő szituáció jutott eszembe (csak úgy beszúrva). Velem is megtörtént, hogy az ember autóban órákat áll a tűző napon az autópályán messze minden leálló helytől, percenként métereket haladva, miközben az autóban mindenkinek pisilni-kakilni(-tisztálkodni) kell. Eléggé frusztráló, legalább az alfelünkkel ne legyen gond ilyenkor! A másik, hogy sokaktól hallottam, hogy több igen távol(-kelet)i országban sürgősen kellő egészségügyi szolgálat (legalábbis beteg szemmel) igencsak tündérmesés módon működik, mind elérhetőségét, gyorsaságát, tisztaságát, hatékonyságát, bánásmódját tekintve (remélem, nem Európa, Amerika felé haladnak). Ez jó hír, de nem biztos, hogy tuti tipp kipróbálni.
1)Kúp, krém:
A kúpozással majdnem minden oké, de a krémezés a fentebb említett módon a bőr fokozott érzékenysége esetén külön kis galibát, felmaródást, gyulladást, fertőzést okozhat. A kúp is allergizálhat, tartalma valamilyen fokban váladék formájában kicsordogálhat, a fentivel hasonló eredménnyel járva. Ha ilyen bajunk van, közösségi vízbe ne menjünk! Kívülre, a bőrre aranyérkrémet (ezek a belső aranyér „bélnyálkahártyájára”, nem a bőrre lettek kifejlesztve) lehetőség szerint ne kenjünk, inkább maradjunk a babás reklámokban szereplő termékeknél!
2)Ambuláns kezelés:
Belső beavatkozások (gyűrűzés, belső polyp levétel, stb.) a termálvizen kívül egy esetben nem ajánlatosak, ha az ember messze külföldre távozik. Mindig ilyenkor jön a gond (fájdalom, fertőzés, vérzés), ezért inkább a külföldi út utánra, vagy legalább 3-4 héttel előttre időzítsük a beavatkozást.
3)Műtétek:
Ha aranyérműtétet tervezünk, én a seb nagyfokú besarjadásáig nem ajánlanám sem a nyilvános fürdőt (szerintem befertőződhet, de hallottam ellenkező szakértői véleményt is, a másik, meg hogy én sem szeretném, ha mellettem olyan fürdene, akinek seb van az alfelén), a hosszú autóutat (ülve, sebes fenékkel sok-sok órát melegben, tisztálkodási lehetőség nélkül), sem az elérhetetlen messzeséget (onnan ide, az orvosához gond esetén). Ilyenkor legjobb az otthoni, de legalább itthoni megszokott környezet és körülmény. Ha ilyen program van, valamelyiket lehetőség szerint halasszuk (ne legyünk telhetetlenek:)).

Tehát összefoglalva, ne csak a puskaport tartsuk szárazon és hűvösen, esetleg tisztán, hanem az alfelünket is. Ha gond van, érdemes ilyenkor is felkeresni szakembert, proktológust, habár az gyors elérhetőség sok esetben a nyári szabadságkor kétséges (Ő is ember).
Apropó, tudom, hogy sokszor úgy gondolhatjuk, ha a kiválasztott orvos esetleg nyaral, hogy „Hogyan tehet velem ilyet, hogy elmegy nyaralni, mikor nekem gondom van, és így cserben hagy?!”. Ilyenkor képzeljük el, mi lenne belőle, ha csak akkor menne el pihenni, amikor előre lefixáltan senkinek sincs baja (azaz soha), vagy naponta visszarángatnák a szabiról. Persze szabadság előtt az ember (az orvos is az) ne aktívkodjon!

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Kívánok mindenkinek jó pihenést (kinek, mit szeret), szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Az aranyerek osztályozása

2009-05-11T09:26:00.006+02:00

Többen kérdezik rendelésemen, hogy a fenekén talált kórság hanyad fokú aranyérnek felel meg. Egy kicsit zavarba jövök ilyenkor. Kicsit úgy érzem, hogy kellő tájékozottság híján mintha az IQ-juk után érdeklődnének, és ezzel akár valamilyen rangra tennének szert. Gondolom ezt azért, mert legtöbbször olyan helyzetben, betegségben kerül elő a kérdés, aminél semmi értelme a kérdésnek. Vagy ott van az a valami, vagy nincs. Erről még később szó lesz, miért.
Ezért gondoltam, kicsit helyrerakom a fejekben a dolgot, ami egyébként néha még sebészi szakmán belül sem egészen tiszta.

Miért van szüksége szervezetünknek az aranyerekre? Okos kérdés, ha nem lenne oka, nem is alakult volna ki. Kellett a tökéletes záráshoz valamilyen víz- és légszigetelő anyag, amely megduzzadva zárt, vagy lelapulva utat engedett az akaratnak. Erre talán a legalkalmasabb, ha folyadékkal (jelen esetben vérrel) teli zsákokat alkalmazunk, melyek szükség esetén hamar kiürülnek, és megtelítődnek. Ez a zsák az azt rögzítő kötőszövetével és a borításával együtt (kicsit elnagyolva a „biológiai modellt”) alkotja az aranyeret. Hogy ez ott van, az teljesen ép és egészséges dolog. Ha a zsák túlzottan kitágul, na akkor hívjuk aranyérbetegségnek, ami legtöbbször kezelendő.

Ezért először is leszögezném, hogy aranyér az, amiben működő visszér, keringés van. Ezt azért bátorkodtam megjegyezni, mert a végbéltájon elég gyakoriak a különböző (most itt nem részletezett) kinövések, amelyek híján vannak a bennük lévő, vértől megduzzadó ércsomónak, ezeket ezért nem hívják aranyérnek.
Ha az ércsomó benne van, akkor abba vér tolulhat, aminek hatására hamar megduzzad, majd hamar összetöpped, ez az aranyér. Ha nincs benne lényegi keringés, akkor is meg tud duzzadni, majd össze tud esni: ez legtöbbször gyulladás hatására kialakult vizenyőt jelent, de a folyamat ilyenkor nem másodpercek-percek, hanem órák napok alatt játszódik le. Ez utóbbi általában aránylag hamar okozza a csomó végleges növekedését, ami gyulladást okoz, így ördögi körbe kerülve lényegében magától növekszik. Tehát már azt is tudjuk, hogy mi nem aranyér.

A végbelet képzeljük el csőként. Van benne egy határvonal, amitől befelé a beleket borító nyálkahártya, attól kifelé bőr van. A bőrt megcsípve fájdalmat érzünk, ezzel ellentétben a bél nyálkahártya ilyen fájdalomérzéssel nem bír. Ennek a később leírtakban lesz következménye.
Most jön a következő definíció:
Azt az érgomolyagot, ami a belső, nyálkahártyával borított területen keletkezik, hívjuk belső aranyérnek, ami a bőrrel fedetten, külsőnek. A kulcsszó a keletkezik: az, hogy valami kibukkan, lehet külső, lehet belső aranyér is, feltéve, ha aranyér egyáltalán (lásd feljebb, a kinövéseknél).

Kezdem az osztályozást a külső aranyérrel, ez az egyszerűbb, mert ennek nincs használt fokozata. Néha megkülönböztetnek a cső alsóbb részében lévő átmeneti aranyeret a nyíláson található külsőtől. Mindkettőt bőr borítja, az átmeneti aranyér viszont nyugalomban megtekintéssel nem látszik, csak mélyebb vizsgálattal.
VIGYÁZAT, CSAPDA!!! A külső aranyér vérrel megduzzadva tapintható, puha csomóként jelenik meg, melyet elnyomva, azaz a vért belőle kipréselve, vagy magától is összeesik. Tehát viselkedését tekintve szinte megkülönböztethetetlen a következőkben tárgyalt, kiforduló belső aranyértől: mindkettő nyomásra szinte tapinthatatlanná válik, „eltűnik”. Azaz amikor „...utána a csomót visszanyomom, és nem érzem...”, nem biztos, hogy egy II-III. fokú belső aranyérről van szó. Ja, és ez tapintással, hát hogy mondjam, igen nehezen megkülönböztethető.

Most jön a belső aranyér, ennek viszont vannak fokozatai:
A legenyhébb I. fokú belső aranyér esetében a zsák kitágul egy kissé, de a cső, a végbél alsóbb részébe nem boltosul bele. Ez általában beavatkozást nem igényel.
Ha a csőbe maga alá fordulva az aranyér beboltosul, akár néha ki is kandikál, de a dolog végeztével magától visszahúzódik, hívjuk II. fokú aranyérnek.
Ha már meglátta a napvilágot, azaz székelés közben vagy után csomóként tapintható, és csak kézi segítséggel tüntethető el, na az a III. fok.
Ha már állandóan vagy magától is friss levegőt szív, és a megnyúlt nyálkahártya borítása miatt vissza tartósan még kézzel sem nyomható úgy, hogy ki ne jönne újból, az a végstádium, a IV. fokú aranyér. A végstádium szó itt nem a halál perceken belül való beállását jelenti, csak tovább nincs osztályozva.
VIGYÁZAT, CSAPDA!!! Ez csak akkor igaz, ha belső aranyere van. Ha más egyéb „valami” tapintható a fenekén, és a fájdalmas végbélbe-tömöszködés után újból kijön, lehet bármi, ahogy fentebb leírtam, akár külső csomó, akár egyéb növedék.
Hogy kissé bonyolódjon a dolog, sok esetben a végbélbetegségek kombinálódnak, ezért a kezelési terv is színesedhet, bonyolódhat.

De miért fontos az egész Önnek?
1) A felsorolásból az következik, hogy az aranyeres panaszok, úgymint viszketés, vérzés, váladékozás, stb. nincsenek közvetlen összefüggésben az aranyérbetegség fokozatával. Tehát ezeket az akár nagyfokú panaszokat kezdődő aranyér is produkálhatja, sőt meglétük nem is bizonyítja az aranyér meglétét: azért mert viszket, vérzik, fáj, váladékozik, lehet, hogy nincs is aranyere. Tovább nem ragozom.
2) A belső aranyér osztályozása csak arró szól, hogy kijön-e az aranyér, és visszahelyezhető-e egyáltalán. Alapvetőleg több információ-tartalommal nem rendelkezik. És ez nagyjából visszafelé is igaz, a panaszok sem skatulyázhatók be egy-egy fokozathoz, egyfajta panasz nem jelent egyfajta fokozatot. Ezt kiveséztük.
3) Az egész fontossága abban van, hogy a fokozat meghatározza a szükséges kezelést. Ha bármi, ami kint van, és nem helyezhető vissza úgy, hogy benn is maradjon (IV. fokú belső aranyér, külső aranyér, egyéb bigyula), és ha szükséges, vagy ésszerű az ott nem léte, az csak műtéti úton távolítható el. Magyarul le kell onnan vágni, hogy hogyan (ide értem az ellátás és az érzéstelenítés módját, a levágás, roncsolás eszközét, mikéntjét és a varrás meg- vagy nem létét), az már mellékes (jelen szempontból). De sokszor a műtétre nincs is szükség. Viszont nem biztos, hogy ami kint van, vagy esetleg kijön, és panaszt okoz, az aranyérkenőccsel kezelhető a legjobban.
Hogy miért nem lehet egyéb módon kezelni az előbbieket? Az egyszerűbb eset az, amit bőr borít: mivel az ember a bőr piszkálását jól érzi, érzéstelenítés nélkül egyébként is bűntett lenne bármilyen, a következőkben felsorolt kezelés. Ha a bőr meg van nyúlva és valamilyen okból kezelni kell, nincs krém (kúp meg pláne nem), ami a megnyúlt bőrt visszavarázsolná. Ha én feltalálnám ezt a szert (és a munka nélkül maradt plasztikai sebészek nem küldenének át hamar a másvilágra :)), az összes megereszketedd bőrű ember ezt kenegetné magára. (Micsoda buli lenne!!!). Amit meg nyálkahártya borít (azaz a IV. fokú belső aranyeret és a polipokat), azért kell általában „levágni”, mert hiába teszünk vele bármi egyebet, nem húzódnak vissza. A kint csücsülő nyálkahártya meg bajt csinál (begyullad, váladékozik, viszket, stb.), mivel a nyálkahártya belülre (a bőr meg kívülre) való, tehát védekezik a külvilági ingerek ellen.
Azután van az I. fokú aranyér, ami általában ilyen-olyan gyógyszeres módon tehető panaszmentessé (ha okoz panaszt). A megelőzés és panaszmentesség egyéb módszereiről (folyadék, diéta, mozgás, stb.) most nem írok.
A II. és III. foknál jönnek szóba a nem kimetszéses módszerek (gyűrűzés, infravörös égetés, ultrahangos aláöltés, esetleg injekció, stb.), ezek a műtétnél kevesebb panasszal járnak.
A műtét általában a II. foktól súlyosabb esetben kerül még szóba. Mivel a külső kinövéseket nem bántja, azok megszüntetésére alkalmatlan önmagában, a Longo műtétet is ide sorolnám néhány esetben.

A lényeg tehát:
Bármilyen panasz, ami nem állandóan kint lévő valamivel kapcsolatos, közel sem biztos, hogy műtétes ügy. Sőt. Egyéb panasz esetén meg senki meg nem mondja látatlanban, hogy mi a betegség, és mivel lehet/kell kezelni. Ha nem otthon akarja a baját bütykölni, hanem szakszerű ellátást szeretne, kell keresni valakit, egy proktológust, aki meg tudja mondani, mi a valódi baj, hiszen megfelelő kezelést csak ennek ismeretében kaphat.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.h u

.

U.i.: Bármilyen ez irányú érdeklődésre a válasz csak egy lehet: nem tudom, keressen fel egy szakembert, egy proktológiai rendelőt, hiszen ha a saját fenekemen jelenik meg valami, én is csak sejteni tudom a dolog okát. És ezen egy otthoni tükör, kamera, egy orvosnak küldött MMS (még ilyet nem kaptam, de biztosan fogok) használata sem dob sokat.
.

Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
Jön is, megy is, marad is, mi az? A külső, rögösödött aranyérről
.

Aranyérre ható helyi alkalmazású gyógyszerek. II. rész.

2009-04-01T18:13:00.004+02:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Ahogy az első részben írtam, szinte csak a vegyszereket tartalmazó készítményekről írok jelenleg. Mindenki használja egészséggel arra, amire való, nincs benne semmi varázslat. Ha valami nincs benne, bocsi, kérek egy hozzászólást, javítok.

Aurobin kenőcs
Hatóanyag: szteroid, helyi érzéstelenítő, pantenol
Alkalmazás: napi 2-3x
Javallat: nem fertőzéses gyulladás, allergia, ekcéma, panaszként viszketés, égő, szúró érzés, fájdalom. Max. 2 hétig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, fertőzés, seb.

Doloproct végbélkrém és -kúp
Hatóanyag: szteroid, helyi érzéstelenítő
Alkalmazás: a krémnek van applikátora, mindkettő napi 2x
Javallat: nem fertőzéses gyulladás, allergia, ekcéma, panaszként viszketés, égő, szúró érzés, fájdalom. Max. 2 hétig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, fertőzés.

Doxiproct OM kenőcs
Hatóanyag: helyi érzéstelenítő, dobezilát
Alkalmazás: applikátor van, napi 2-3x.
Javallat: gyulladás, allergia, ekcéma, duzzanat (vizenyő), vérzés, panaszként viszketés, égő, szúró, feszítő érzés, fájdalom, akár műtét után is.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, vesebetegség.

Doxiproct Plus OM kenőcs
Hatóanyag: szteroid, helyi érzéstelenítő, dobezilát
Alkalmazás: applikátor van, napi 2-3x.
Javallat: nem fertőzéses gyulladás, allergia, ekcéma, duzzanat (vizenyő), vérzés, panaszként viszketés, égő, szúró, feszítő érzés, fájdalom. Max. 2 hétig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, fertőzés, vesebetegség, seb (szerintem).

Hemorid végbélkúp
Hatóanyag: helyi érzéstelenítő, vérzéscsillapító, cickafarfű-kivonat, kámfor, mentol
Alkalmazás: napi 1-2x.
Javallat: heveny tünetekre: gyulladás, vérzés, duzzanat (vizenyő), panaszként viszketés, égő, szúró, feszítő érzés, fájdalom, enyhe fertőtlenítő is.
Ellenjavallat: Túlérzékenység.

Mastu S kenőcs és forte végbélkúp
Hatóanyag: helyi érzéstelenítő, nem szteroid gyulladásgátló, bizmut
Alkalmazás: applikátor van, napi 1-2x.
Javallat: heveny tünetekre: gyulladás, kisebesedés, ekcéma, enyhe fertőtlenítő, bőrvédő, -hámosító. A gyulladás után még 8-10 napig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység. Szifilisz, tuberkulózis.

Noditran végbélkúp
Hatóanyag: helyi érzéstelenítő, vérzéscsillapító, cickafarfű-kivonat, mentol, kámfor, antibiotikum
Alkalmazás: napi 1-2x.
Javallat: gyulladás, vérzés, viszketés, égés. Max. 2 hétig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység. Szív- és érrendszeri, vese-, pajzsmirigy- és prosztatabetegség, zöldhályog.

Posterisan forte kenőcs és végbélkúp
Hatóanyag: szteroid, elölt baktérium.
Alkalmazás: applikátor van, napi 2-3x.
Javallat: viszketés, gyulladás, ekcéma, bőr berepedések. Max. 3 (szerintem 2) hétig.
Ellenjavallat: Túlérzékenység, fertőzés.

Reparon kenőcs és végbélkúp
Hatóanyag: elölt baktérium.
Alkalmazás: applikátor van, napi 2-3x.
Javallat: fájdalom, viszketés, gyulladás, ekcéma, bőr berepedések
Ellenjavallat: Túlérzékenység.

Suppositorium haemorrhoidale FoNo VII. végbélkúp
Hatóanyag: vérzéscsillapító, helyi érzéstelenítő, bizmut, cink, perubalzsam, ricinusolaj.
Alkalmazás: applikátor van, napi 2-3x.
Javallat: fájdalom, viszketés, vérzés, gyulladás, szárító, gyulladásgátló, enyhe fertőtlenítő, bőrvédő, -hámosító, síkosító
Ellenjavallat: Túlérzékenység (perubalzsamnál gyakori), szívbetegség, magas vérnyomás, porfíria, veseelégtelenség. Elég sok.

A lista valószínüleg nem teljes, kérek szépen megjegyzést, ha hiba, vagy hiány van.

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Aranyérre ható helyi alkalmazású gyógyszerek. I. rész.

2009-02-21T20:04:00.006+01:00

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Végre megszületett a „mű” első része. Ez a „klasszikus” gyógyászati alapanyagokat (-csoportokat) tartalmazza, a második rész pedig az ezekből összeállított készítményeket. A gyógynövény-tartalmúak külön témát alkotnak majd, mert kicsit lazább, gyorsabban változó ez a piac, leírásuk majd a jövő zenéje lesz. Nem azt akarom ezzel éreztetni, hogy kevésbé komolyan veendők, csak azt, hogy most ezeket itt hiába keresik (kivétel: Hemorid). Ezenkívül nem írok tablettákról sem, az is más tészta lesz, majd azt is külön meg- és kisütöm.
Semmilyen anyagi érdekem nem fűződik egyik szer alkalmazásához sem. Remélem a fokozott tagadás érthető, nekem annyit nem ér semmi sem, hogy esetleg hiteltelenné váljak.
A javaslat azt jelenti, hogy milyen tünetre, panaszra való a szer, az ellenjavallat, hogy mire nem tanácsos használni. Az alkalmazás a napi adagokat.
Igyekeztem több oldalról körbejárni a dolgokat (szakkönyv, Internet), sok munkaórám van benne (ha nem is látszik). Beleadtam józan paraszti eszemet (remélem, van belőle), tapasztalataimat, esetleg véleményemet is. Ennek ellenére tartalmazhat hibákat, ezért persze ezeket is -mint minden információt- kérek fenntartással kezelni, mindenki olvassa el az alkalmazott készítmény tájékoztatóját, és tartsa be a benne foglaltakat. Arra viszont alkalmas, hogy az ember első körben ne csak az „aranyerem van” jelszóra kapott, vény nélküli vagy esetleg vényköteles, vagy a médiában éppen fokozottan reklámozott szert használhassa, hanem kicsit tudatosabban tudjon viselkedni. Ahogy előző cikkemben írtam, ami az egyik betegnek megfelelő, az a másiknak csúfos bukás lehet. Ezért mindenki figyelje meg panaszait, tüneteit, és arra válasszon, majd kérjen megfelelő szert.
Nem hatóanyagokat neveztem meg, hanem -csoportokról írtam; nem sok értelmét láttam ugyanis annak, hogy felesleges és túlzottan szerteágazó információkkal terheljem az amúgy is kissé nehéz művet olvasót. Aki kíváncsi rá, nézzen utána, a tájékozódáshoz szerintem ez elég.
Senkit nem buzdítok arra, hogy ne menjen orvoshoz panaszaival. A végbélpanaszok akár rosszindulatú megbetegedés jelei is lehetnek. Ezt mindenképpen vegyék figyelembe!

U.i.: Ha valami kimaradt, vagy nem felel meg a valóságnak, kérek egy hozzászólást. Előre is köszönöm, ígérem, javítok.
Ja és nem szeretnék kapni több millió hozzászólást, hogy szerintem erre-arra mi a legtutibb, mert ezt meg azt már használta, és ez meg az történt, nem történt. Ezen a téren kérem, legyen mindenki kevésbé interaktív és „önmérsékelt”, nem szeretném ezt a témaindító „esszét” egész további életemben átkozni. Ne legyen félreértés, szívesen segítek bárkinek, csak az időm és energiám is véges, (szerencsére) van más dolgom is, megbántani meg nem akarok senkit. Olvassák el az egészet és használják a józan eszüket!

Kiszerelési formák:

-Krém, gél, kenőcs
Külsőleg és a kicsit beljebb (kb.2-4cm) lévő terület kezelésére alkalmas. Tehát ami kívül, vagy egy kicsit beljebb van, arra való. Ez az a magasság, ami általában akkor okoz panaszt, mikor a széklet már megindult, azaz az út és a kijárat. A beljebb lévő panasz kezelését komfortosabbá tehetjük, ha applikátorral ellátott készítményt választunk. Ez egy vékony, a végén apró lyukakkal ellátott cső, melyet a tubusra tekerünk, így azt a végbélbe helyezve beljebb krémezhetünk. A krém vízbázisú, csakúgy, mint a gyorsabban felszívódó gél, a kenőcs olajos, zsíros, jobban foltot hagy, hosszabb ottléte kényelmetlen.

-Kúp
Felhelyezve a végbél felsőbb részére kerül, ahol a széklet tárolódik, ez a helye a belső aranyereknek is. Ezért külső panaszok esetén felesleges tortúra és pénzkidobás, csakúgy, mint a krémet belső panaszok esetén használni. Sokszor látom, hogy valakinek belül vannak panaszai, feneke kívül vastagon bekenve, mint egy babának. Elég kellemetlen lehet egész nap, mintha az ember be lenne csinálva. Tehát a benti, parkolóhely esetén a kúp, az út és a kijárat esetén krém. Előfordulhat, hogy az előrehaladottabb állapotú belső aranyér már kiköszön, ekkor lehet szerepe a krémnek.

Hatóanyagok:

-Szteroid
A szteroidok általános hatásaiba nem megyek bele, a gyakorlatban én még nem hallottam olyat, hogy szteroidos krém használata esetén (persze nem tokától bokáig), annak közvetlen általános testi következménye lett volna. (A doppingteszten azért lehetnek gondok.)
Nagyon jó helyi gyulladáscsökkentő. De mi a gyulladás? A test védekező- és válaszreakciója a különböző behatásokkal szemben. Tehát a szervezet védekezik, és ennek lehet jó és rossz oldala, eredménye is. Jó abból a szempontból, hogy testünk a különböző (baci, gomba, vírus, stb.) fertőzéseknek ellenáll, rossz abból, hogy a bőr gyulladása bőrpírt, duzzanatot, viszketést, égést, fájdalmat, váladékozást, akár hámlást is csinálhat. Hosszú távon köszi, nem kérek belőle.
Gyerünk, szüntessük meg. Ha a gyulladást fertőzés okozza, és ez továbbra is fennáll, a szteroid alkalmazása olyan, mintha a csatában saját fájó szemünket szúrnánk ki: Az ellenség előre tör, maximum nem látjuk, így megnyugodhatunk...
Tehát, ha a bőrgyulladást fertőzés okozza, a szteroid alkalmazása önmagában, a fertőzés elleni szer nélkül tilos. Az ellenség válaszreakció nélkül elszaporodik, s mire észrevesszük, már nagyon nagy baj lehet.
Van másik tiltó tábla is: a szteroid hosszú távon (2-3 hét után) alkalmazva elkezdi a bőrt fokozatosan vékonyítani, és az így kezelt bőr senyvedése végleges, vissza nem fordítható folyamat. Több betegen láttam már ilyet, ha folyamatosan és hosszú távon használtak szteroid tartalmú készítményt, a bőr önmagában (fertőzés nélkül) is gyenge, vékony, sérülékeny és vérzékeny, úgymond pergamenszerű lett.
Ezért nem lehet vény nélkül kapni a szteroidot tartalmazó készítményeket. Általában jó hatásúak, amíg az ember használja őket, de mivel abbahagyásuk után a panaszok igen gyorsan visszatérnek, az ember egy idő után hozzászokik a használatukhoz, és mire ezt megunja (ha megunja), és orvoshoz kerül, az alapprobléma gyógyítása után is kell a területet kezelni, míg ásó-kapa-nagyharang el nem választ minket a problémától.
Lehetőleg kerüljük!
Ami tartalmazza: Aurobin, Doloproct, Doxiproct Plus, Posterisan forte.

-Nem szteroid gyulladásgátló
Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az anyag nem szteroid, de a gyulladást valamilyen formában gátolja. A hatása nem olyan nagyfokú, mint a szteroidnak, de a fertőzések elleni védekezőképesség használatánál megmarad, és a bőrt sem vékonyítja el. Csökkenti a már leírt bőrpírt, duzzanatot, viszketést, égést, fájdalmat, és nem kell félni, hogy az esetleges fertőzés használata miatt eluralkodik.
Kevésbé hatékony gyulladáscsökkentő, mint a szteroid, de annak veszélyes mellékhatásai (a bőr fokozott fertőzéshajlama, sérülékenysége és elvékonyodása) nélkül.
Ami tartalmazza: Mastu S.

-Vérzéscsillapító
Helyesebb lenne talán az érösszehúzó jelző, de ez elég bénán hangzik. Hatására a hajszálerek falában lévő izmok összehúzódnak, és mivel az erek átmérője így csökken, a kisebb vérzéseket sok esetben teljesen megszünteti. A verőereknél a beáramló vérmennyiséget hatékony módon nem csökkenti, a kitágult aranyérpárnában lévő visszerekben viszont már nem hatékony, mert azok kitágult falában az izom már túlságosan kitágult, elerőtlenedett. Sokszor a végbélrepedésben tapasztalható vérzés esetén is adják, de véleményem szerint a panasz csökkentése mellett a repedés gyógyulását hátráltatja, mivel fokozza a végbélrepedésre amúgy is jellemző helyi keringési elégtelenséget.
Enyhe felületes vérzéseket jól csillapít.
Ami tartalmazza: Hemorid, Noditran, Suppositorium haemorrhoidale.

-Helyi érzéstelenítő
Bőrön keresztül kevéssé, inkább a végbélcsatornába juttatva, a belső aranyereket beborító nyálkahártyán szívódik fel, ezért külsődleges használata nem olyan hatékony. Leghamarabb a fájdalomérzetet szünteti meg.
Főleg a belső, kellemetlen érzeteket (fájás, égés, viszketés) csökkenti.
Ami tartalmazza: Aurobin, Doloproct, Doxiproct, Doxiproct Plus, Hemorid, Mastu S, Noditran, Suppositorium haemorrhoidale.

-Antibiotikum
A kórokozó és nem kórokozó bacikat károsítja. Ezzel csökken az esetleges gyulladás (már, ha baktériumok okozták egyáltalán), de (további) teret engedhet a gombáknak. Csökkentheti (ideális esetben) a viszketést, égést, váladékozást, duzzanatot.
Ami tartalmazza: Noditran.

-Elölt baktérium
Fokozott válaszra készteti a szervezetet, ezáltal helyileg alkalmazva a bőr hamarabb legyűri a fertőzést. Szteroid mellé adva csökkenti annak káros, feljebb említett hatásait. Fertőzést nem okoz, a baciknak csak a maradványa található meg, amire harap az immunrendszer. Mint amikor segélyüzenettel a háborús eseménybe újabb csapatokat hívunk.
Ami tartalmazza: Posterisan forte, Reparon.

-Pantenol
A B5-vitamin származéka, a bőrgyulladást csökkenti, a bőrt nyugtatja.
Ami tartalmazza: Aurobin.

-Dobezilát
Az aranyerek falát teszi kevésbé átjárhatóvá, némileg csökkenti a gyulladást, ezáltal csökken a duzzanat, a savós váladékozás, feszülés. A rögösödési hajlamot is csökkenti.
Ami tartalmazza: Doxiproct, Doxiproct Plus.

-Kámfor, Mentol
A nyálkahártyát fertőtleníti, de némileg izgatja, és vérbőséget is okoz. Ez segíthet a fertőzés gyorsabb legyűrésében.
Ami tartalmazza: Hemorid, Noditran.

-Bizmut, Cink
Vékony réteggel fedik be a nyálkahártyát, a sebet gyógyulásra serkentik, enyhén fertőtlenítik.
Ami tartalmazza: Mastu S, Suppositorium haemorrhoidale.

-Perubalzsam
A hámosodást fokozza, fertőtlenít. Nagyon sok esetben helyi allergiás reakciót okoz, sokan nem bírják.
Ami tartalmazza: Suppositorium haemorrhoidale.

-Ricinusolaj
A bélfalat síkosítja, a székelést így megkönnyíti. Vetélést okozhat helyi keringést fokozó, izomösszehúzó hatása, terhességben ezért ellenjavallt.
Ami tartalmazza: Suppositorium haemorrhoidale.

A második rész itt olvasható.

A teljes, bővített cikk regisztráció után érhető el!

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.h u

.
Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
.

7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt

2008-11-27T11:13:00.006+01:00

A teljes, még több tanácsot tartalmazó bővített cikk regisztráció után érhető el!

Gyakran tapasztalom, hogy a rendelésemen megjelent páciensek túlzott elvárással érkeznek hozzám. No nem a kezelés eredményességét értem ez alatt, hanem azt a „szörnyűséget”, ami a vizsgálat alatt érni fogja őket. Ehhez persze hozzájárul a másokkal történtek ismerete (sokszor többedkézből), de sajnos van, amikor saját tapasztalatuk okozza a vizsgálattól való félelmet. Olykor fogalmuk sincs, mi fog történni, hiszen az ember leginkább az ismeretlentől fél. Ezért a felesleges félelmet és az ismeretlen miatti szorongást próbálom eloszlatni a következő sorokkal.

Van néhány dolog, melyeket mindenképpen érdemes tudni, és amelyekkel érdemes tisztában lenni, mielőtt belép azon az ajtón, amelyen kívül szép csak a világ.

1) Fájni fog, szörnyű lesz. – LEHET!!!
A proktológia azon kevés szakterületek egyike, ahol nagyon számít a beteg lelki, „izgalmi” állapota. A megfelelő diagnózis felállításához a végbelet meg kell vizsgálni. Ez nem biztos, hogy első körben teljes átvizsgálást jelent, de az asztalnál ülve „csak beszélgetni” sajnos nem elég. Ha az ember szorong, a végbele is szorong. A záróizom fokozottan szorít (néha a fájdalomig), ilyenkor érdemi vizsgálatot végezni nem lehet. Képzeljék csak el, a gyerek ül a fogorvosi székben, okos szülő felkészítette (injekció, fúrás, tömés, fájdalom részletes ismertetése). Az meg félelmében a száját összeszorítja, a fogorvos így azt se tudja megmondani, hány foga van a gyereknek.
Ha a végbél záróizomzata is így reagál, három lehetőség adódik. Végső esetben, ha a szorítás az orvos szerint jelen állapotban nem oldódik, a részletes végbélvizsgálat –bizonyos megkezdett kezelés után– egy későbbi időpontban történik meg, amikor a beteg már képes a megfelelő lazításra. A dolog gyors elintézése érdekében a vizsgálat akár ki is erőszakolható: az orvos tolja a műszert, a beteg ugrik, biztos recept a gyors, fájdalmas és eredménytelensége miatt teljesen felesleges vizsgálathoz, ami után a beteg gyorsan és véglegesen távozik a rendelőből. Szerintem a járandó út a harmadik: a kellő lazítás.
Ezt persze könnyű mondani („kérem, lazítson”), végrehajtani sokkal nehezebb. Ehhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő, megnyugtató környezet, orvos-beteg kapcsolat, az orvos kellően finom mozdulatai, hozzáértése.
Van olyan eset, amikor a beteg annyira tiltakozik a vizsgálat ellen, hogy akarattal összeszorítja a záróizmát. Ez a viselkedés a férfiak sajátja. Ennek vannak előjelei, már a kikérdezéskor közli, hogy mennyire fog fájni neki a vizsgálat, hogy mennyire nem akarja az egészet. És utána mindezt be is bizonyítja. Szorít, az orvos hangját sem hallva hörög, ha vizsgálják. A dolog megoldása annyi, hogy mielőtt bejelentkezik a vizsgálatra, beszélje meg önmagával, hogy a kellemetlenség a vizsgálattal jár, a vizsgálat neki szükséges és kell, ne bizonyítsa be, hogy „ő azt ugyan kibírni nem fogja”. Mérlegeljen, melyik a fontosabb, a vizsgálat és a gyógyulás, vagy hogy mondhassa: fáj és inkább tovább szenved az aranyereivel. Ez az eset szerencsére ritka, a példát nem az eleve fájdalmas végbél vizsgálatára értem.
Azt kell mondjam, a vizsgálat ugyan kellemetlen, de lehet fájdalommentes. Ez –remélem– keveseknek újdonság. Az a titka a dolognak, hogy az ember kellő mértékben el tudja lazítani a záróizmát. Így a vizsgálat nem fog fájni, de ha képtelen adott helyzetben a lazításra, az esetleges vizsgálat bizony fájni fog. De a várható fájdalom a vizsgálat kezdeti szakaszában kiderül, így az orvos a fájdalmas beavatkozást nem végzi el, mert úgy sem lát szinte semmit. Mintha egy félig becsukott könyvet kellene pillanatok alatt kiolvasnia, miközben tépi a lapokat.
Mindezekkel nem az Olvasót akarom elrettenteni a vizsgálattól, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fájdalom elkerüléséért a beteg is tehet. Majd' mindenkit meg lehet fájdalommenteses vizsgálni, de nem biztos, hogy elsőre. Ehhez azonban a betegnek is köze van.
Tehát a fájdalomról szóló képzetek általában nem igazak, vagy túlzottak. Ez tapasztalat. Nem az enyém, a betegeké.

2) Ciki, szégyenletes dolog. – NEM IGAZ!!!
A proktológusnak az a dolga, hogy végbélbetegségeket gyógyítson. Naponta 10-20-30 esetben. Az első néhány alkalommal talán még neki is zavaró, ciki volt. A tizediknél is. De a századiknál, ezrediknél már vélhetőleg nem az. Betegségével kapcsolatban nyugodtan kinyílhat orvosának, mindkettőjüknek könnyebb így. Egyéb esetben fennáll a veszélye annak, hogy Ön szégyenlősségből, vagy mert nem tartja fontosnak, a kezelést tekintve fontos információt hallgat el („Doktor úr, lehet, hogy azért vérzek gyűrűzés után, mert vérhigítót szedek?!”). Ebből komoly gondok lehetnek.

3) Trehánynak, koszosnak, gondatlannak, stb.-nek fog tartani, meglesz a véleménye rólam. – NEM IGAZ!!!
A végbélbetegségek általában nem higiénés gondatlanság miatt alakulnak ki. Több problémát láttam már túlzott tisztaságra való törekvés, mint elhanyagoltság miatt. Itt is megragadnám az alkalmat, hogy szóljak a reklámokban látott „baba-, család-, kutyabarát” antiszeptikus tisztálkodószerek általános használata ellen. A bőrön lévő baktériumok békében élnek velünk, jó, hogy ott vannak, hiszen kiszorítják például a gombákat, a rossz bacikat. Ha az előzőeket kiírtjuk, mert azt látjuk, hogy a gyerek és az anya akkor mosolyog, ha ilyet használ, a kórokozók elszaporodásának adunk csak teret. És ilyenkor jön a komoly bőrfertőzés, sopánkodás, hogy „De kérem, mi tisztálkodunk rendesen.” Persze adódhatnak esetek, melyeknél használatuk szükséges, de erről ne a reklám, hanem az orvos döntsön! Egyébként elégséges a hagyományos (ez nem márka!) szappan, víz székelés utáni használata a végbél tisztántartásához, meg persze általános tisztálkodás alkalmával.

4) Ez biztos csak nekem probléma, más nem csinál ekkora ügyet belőle. – NEM IGAZ!!!
Ha így lenne, Ön lenne az első és egyben utolsó betege orvosának. Az is lehet, hogy mások csak sakkozni járnak. (Velem könnyű dolguk lenne.) Nem magam, a bevételem miatt mondom, hogy jobb hamar túlesni rajta és megkönnyebbülni, mint szorongani, és „lehet, hogy mégis komoly bajom van?” típusú dolgokon rágódni. A betegségek gyógyítását jobb minél előbb megkezdeni –ha már a megelőzés nem járt sikerrel–, így lehet a legkisebb befektetéssel és kellemetlenséggel meggyógyulni. Szorosan ehhez kapcsolódik a következő:

5) Nem akarok rossz hírt hallani. – EZ BAROMSÁG!!!
Ecseteljem? Tudom, ilyenek vagyunk, gyarló az ember, de azért jussunk már túl a gyermekkoron! Talán nem rosszabb esetleg rossz híreket kapni és cselekedni, mint később sopánkodni, hogy „hát igen, előbb el kellett volna jönnöm.”, meg „pedig biztos voltam benne, hogy ...”, és az ember joggal szégyellheti magát. Szerencsére ez ritka, de nemigen szokott a dolog jól elsülni. Általában (ez az esetek legjava) az orvos tud segíteni. Ennyi. Persze vannak történetek, hogy „már ötven éve nincs komoly gond”, de lehet, hogy tegnapra már van. Vegyük kézbe a sorsunkat, ahol lehet! Ez az a pálya.

6) Biztos nem tudok majd neki válaszolni. – MOST MAJD TUD!!!
Épp ezért gyűjtöttem csokorba a várható kérdéseket, hogy fel tudjon rá készülni. Magabiztosságot ad, nem érezzük olyan szerencsétlennek magunkat. Tehát a kérdések:
Széklete rendezett-e? Van-e vérzése, fájdalma székeléskor? Érez-e időszakos vagy állandó duzzanatot, viszketést? Vett-e észre váladékozást, haspuffadást, fogyást? Székletét és a szeleket vissza tudja-e tartani? Volt, van-e a családban rosszindulatú daganatos beteg? Panaszaival vizsgálták-e már korábban? Van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége? Volt-e valamilyen műtétje korábban? Szed-e valamilyen gyógyszert, különös tekintettel a véralvadásgátlókra?
Ha van kórelőzménye, rendezve, szelektálva (kedvencem a 100 db. számla közt egy ambuláns lap) vigye magával!

7) Biztos odacsinálok az asztalra. – ELŐFORDULT MÁR (1-2x).
Vajon mi jön az ember fenekéből? Jó esetben széklet, erre azért egy proktológus fel van készülve (lehet, hogy ez újdonság). Vizsgálat előtt el kell menni WC-re, s a gond már nincs ott. Ha a végbél felsőbb szakaszát is meg kell vizsgálni, és ott erős a székletszennyezettség, előfordulhat egy laza beöntés, de semmi komoly, szörnyű dolog (mondom ezt én). Előtte napokig nem enni meg aztán teljesen felesleges, ilyenkor szoktak a betegek az izgalom és a nulla vércukor hatására összeesni.

Ennyi jutott eszembe, ha valakinek van még egyéb aggálya, kérek hozzászólást, majd bővítem a listát.
Szokták mondani, hogy „ha egy lelket is megmentettem, már megérte”, de én remélem, hogy többeket sikerült ezzel az írással is a helyesebb útra terelnem.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.h u

A teljes, még több tanácsot tartalmazó bővített cikk regisztráció után érhető el!
.

Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
.

„Itt jön a jó Biri néne”, avagy a legtöbb tanács annyit ér, amennyibe kerül (vagy annyit sem)

2008-10-03T23:13:00.001+02:00

Nézegetem az internet fórumokat, hallgatom a betegeket, és tanulok.
Ha valakinek valamilyen gondja lesz, mi az első dolga? Megkérdi a szomszédot, az ismerősöket, rokonokat, földobja a kérdést az internetre, bedugja palackpostába, stb. Ez így rendben is vagyon, ez az élet rendje. És ilyenkor a megkérdezett válaszol, jól, rosszul, de (bízzunk benne) minden esetben a legnagyobb jó szándékkal. Aztán az ajánlás meg nem jön be. De mi itt a hiba? Az aranyérrel biztosan, de emellett miért nem hatékonyak a megfogadott tanácsok?

A válasz egyszerű. A beteg közli, hogy „aranyerem van” vagy, hogy „kijött az aranyerem”, ennél tovább a közlésben ritkán jut. Ha feltételezzük, hogy beszélgetőpartnerünk képzett proktológus, ebből a kijelentésből sok érdemi információt ő sem tud kihámozni.
Vegyünk egy pár példát: „nem megy a mosógépem”, „rossz lett a pörkölt”, „nem nő a fű”, stb. Ezekre a kijelentésekre ha valaki ennyi információ birtokában a megfelelő választ adja: „dugd be a dugót, nyomd jól le a tetejét”, „tegyél bele sót, vizet, egyebet, keverd, főzd tovább, vedd le előbb”, „locsolj, szórj ilyen vagy olyan műtrágyát, vess másfajta fűmagot”, az illető menjen lottózni előtte, hogy ott legyen ilyen piszok szerencséje a találataival.
De mivel általában nem képzett proktológust kérdezünk, azt a megoldást mondja, ami a neki, vagy bárkinek, akiről hallott, bevált, függetlenül a kérdező valódi problémájától.
Jó esetben az ajánlott szer telitalálat, rossz esetben nem az. Vajon melyik a gyakoribb?
Ezért elhatároztam, hogy fogok egy jó nagy tudásbázist (több lett), és végignézem, hogy milyen csodaszereket kaphat az ember, ha bemegy a gyógyszertárba, és közli, hogy „aranyérre kérek valamit, Kedves!”. Ugye, a gyógyszerész sem mindig kérdi meg, hogy „tessék mondani, vérzik, viszket, váladékozik, kijött-e, vagy esetleg fáj (közben, utána, stb.)?”
A másik. Többször, a beteg elmondása alapján szinte biztosra vett diagnózis a vizsgálóasztalon egy pillanat alatt alapjaiban megdől. Néha a panasz nagyon félrevezető lehet, vizsgálat nélkül árnyékra ugorhatna az ember.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenki rohanjon el szakemberhez (pedig panasz esetén nem ártana), hanem csak annyit, hogy nem mind ugyanazt értjük bizonyos kifejezéseken. Az élet minden területén sok párbeszéd csúszik meg ezen („Szeretsz te engem?”).
Többször kérdezték, mire milyen kúpot, krémet használjanak, ha mégis ez vagy az történne, így utánanéztem, mi húzódik a misztikus, felkapott és sokszor elfeledett nevek mögött.
Elkezdtem összeírni, miféle hatóanyagok mire jók, és mire mit érdemes kérni.
Míg végzek vele, és közreadom, kis türelmet kérek. Meglesz.

Addig is kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Jön is, megy is, marad is, mi az? A külső, rögösödött aranyérről

2008-09-23T10:22:00.004+02:00

Megismerek egy hanglejtést a telefonban. Az illető azt mondja, hogy pár napja valami nagyon fájdalmas nőtt oda le, és mikor megpróbálja visszahelyezni, csak jobban fáj, ülni sem tud. Ha tegnap néztem volna meg, már akkor is késő lenne.
A sietség oka érthető. Van valaki, akinek eddig még semmiféle végbélproblémája sem volt, s most hirtelen, minden ok nélkül egy csomó nőtt ott, ami fáj, feszít. Persze sok ilyen beteg két nap múlva már nem jön el a megbeszélt vizsgálatra.
Mi lehet ez a titokzatos, orvul támadó kórság? Ha az internetre pattan az ember, sokszor tévesen azonosítja betegségét IV. fokú, azaz végstádiumú aranyérrel, hiszen kint van, vissza sem lehet helyezni. Neki annyi, irány a műtő, a ravatal.
A végbélnyílásnál és kicsit beljebb elég gyakran keletkeznek vérrögök. A hirtelen kialakult rög feszíti, nyomja a felette lévő bőrt és az alatta lévő szöveteket, ami üléskor, akár székeléskor is fájdalmat okoz. Megszokott esetben a bőr pár nap alatt megnyúlik, és a vérrög is lassan felszívódik, így kb. egy-másfél hét alatt a feszülő fájdalom megszűnik. Kb. 2-4 hét alatt a csomó eltűnik, helyén egy kis bőrfüggelék marad, ami a tisztálkodási nehézségeken, néha időszakos begyulladásokon kívül ritkán okoz más gondot. Ezt hívják néhányan jópofa módon sziromnak. Tetszik.
Probléma több okból is előfordulhat.
Ha a vérrög túl nagy, a bőr felette túlontúl feszül, ami a bőr kis területén elhalásához vezet. A csomó az elhalt bőr lelökődésével megnyílik, a vérrög vöröses-barnás váladékozással néhány nap alatt kiürül. Ezt szokták székeléstől független, hosszan tartó, folyamatos, pecsételő vérzésnek hinni („nekem annyi!”). A bacik nagyon szeretik a vért, így ha ez az ürülő vérrög befertőződik, (ami a széklettel azért elég könnyen megy), a csomó gyulladásához, elhúzódó, akár gennyes váladékozásához vezet. Ez azért már nem leányálom.
Írhatnám, hogy a befertőződéstől tályog, vagy akár vérmérgezés is kialakulhat. Én még ilyet nem láttam, de nem is hallottam. De ettől még akár elő is fordulhat. (Mindig lát, tanul újat az ember.)
Hallottam, hogy a rögösödés, azaz a trombózis innen továbbterjed a lábakba, a kismedencébe, az agyba, a szomszéd kertjébe, mit tudon én, hova... Ehhez azért nagy fantázia kell, a tapasztalat ennek ellentmond. Mielőtt ezért véralvadásgátlót kezd el szedni az ember, egy szakember azért lássa, és verje ki a kezéből.
Ha mindezeket figyelembe vesszük, azért a rögösödött, trombotizált külső aranyér alapvetően nem egy halálos betegség.
Mit tehetünk, ha ilyet tapasztalunk.
Az első pár napban, amíg a bőr nyúlása és a feszítés tart, érdemes lehet a sürgős műtétet megfontolni, mely során az aranyeret felvágják, a vérrögöt a megnyúlt bőrrel egyetemben eltávolítják. Egy szuri az ember hátsójába, utána már csak húzás-vonás érzés, más semmi. Az érzéstelenítés elmúltával a fájdalom általában csökken a műtét előtti állapothoz képest. Enyhe váladékozás pár napig, ülőfürdők, stb., így a dolog jó esetben gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul.
Ha ez a feszítés elmúlik, és a túlfeszülés okozta bőrelhalás veszélye sem áll fenn, az esetleges eltávolítással érdemes megvárni a csomó legnagyobb fokú felszívódását, így majd a lehető legkisebbet kell vágnia teljes eltávolításhoz. Ha az ember nem akarja, nem szükséges sebészileg onnan levarázsolni. Láttam már sci-fibe illő feneket, mely a gazdájának semmilyen gondot nem okoz, máskor egy borsszemnyi csomó is a páciensnek kész lelki nyomor.
A csomó felszívódása, visszahúzódása magától is végbemegy. A hétköznapi komfort mielőbbi visszanyeréséhez én a Lioton gélt szoktam ajánlani (nem a reklám helye). Nem pont az aranyerekre lett kitalálva, de szerintem ide legalább olyan hatásos, mint a lábakra. Sebre, gyulladásra kenni nem szabad. De akár e nélkül is meggyógyul.
Ha a bőrelhalás miatti váladékozás már elkezdődött, a gyulladás megelőzésére érdemes sebfertőtlenítőt alkalmazni (sebhintőport semmiképp sem!!!), mint pl. a Betadin (nem mondanám, hogy „csöppet sem csíp”). Tisztasági betéttel pár nap alatt át lehet vészelni ezt az állapotot, még férfiak számára is. Ha a vérrög már befertőződött, csak a rendszeres sebkezelés (fertőtlenítős öblítés, majd ülőfürdő) hatásos igazán. Antibiotikumra az esetek 99,9%-ában nincs szükség (nekem még sosem volt). A seb gyógyulása utáni kezelést lásd feljebb.
Nagyjából ennyi.
Amit semmiképp sem szabad:
Nem szabad az ilyen aranyér visszahelyezését rendszeresen próbálgatni! Ugyanis a dolog nem belülről jött ki, hanem kívül van. A dolog olyan, mintha a fülünket akarnánk a fejünkbe betuszkolni. Csak fáj, megsérül, úgysem megy.
Ahogy feljebb írtam, a sebhintőpor sem nyerő. Belebetonosodik, egyáltalán, már semmilyen sebre nem tenném/teszem.
A kúpok, kb. 4-5cm-rel feljebb hatolnak, ott hatnak. Ez fényévekre van a csomótól, felesleges pénzkidobás és procedúra. Az aranyér krémek is általában a belső aranyérre lettek kitalálva (nyálkahártyával, gyulladással, vérzéssel), ezért a legtöbb használata szintén pénzkidobás. Mivel magától is helyre jön, a gyógyulás így is és használatuk nélkül is biztos.
Azért érezhető, hogyha ilyet észlel az ember, az első gondolata nem kell, hogy a hideg föld legyen. A proktológiai szakvizsgálatot ilyenkor is javaslom, bármi ettől eltérőt észlelt esetben mindenképp.
Jobb a békesség.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.h u

.
Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
.

A víz jótékony hatása „alulról”, avagy a kút fenekéből nézve

2008-09-19T13:16:00.000+02:00

Proktológiai rendelésemen sokféle végbélbetegséggel (aranyér, végbélrepedés, gyulladás) fordulnak hozzám. A beszélgetés során gyakran kiderül, hogy sok esetben szorulás, székelési nehézségek állnak a problémák hátterében. A páciensek elmondják, hogy legtöbbször a székelés megkönnyítésére (szinte már) mindenféle hashajtókat, esetleg kúpokat használnak rendszeresen annak ellenére, hogy sok esetben tisztában vannak azok rövid és hosszú távú káros mellékhatásaival. Rákérdezésre, hogy átlagosan mennyi folyadékot fogyasztanak naponta, sajnálkozva mondják, hogy a bevitt mennyiség levessel, kávéval együtt napi fél, másfél litert tesz ki.
Ha ez ember utánaszámol – a számokkal most nem untatnám az olvasót –, rádöbben, hogy bőven mínuszban van az illető folyadékháztartása.
Társadalmunk közismerten vízhiánnyal küszködik, de a legtöbb esetben saját szervezetünk is szenved ettől. Ez több dolog miatt is érthető.
A hosszan tartó vízhiány esetén a szervezet nem szomjúságérzéssel jelez vissza, hanem csak kritikus esetben érzünk általános rossz közérzetet, fejfájást, csupa olyan dolgot, amit közvetlenül nem kötünk a vízhiányhoz. Ilyenkor általában fáradtságra, a vércukorérték csökkenésére gondolunk, így főként egy cukros feketekávéval igyekszünk túljutni ezen az állapoton. Ennek több hatása is van. Először a kávé összehúzza az ütőereket, ennek hatására a vérnyomás emelkedik, rövid időre ez elfedi a vízhiány okozta tüneteket. Majd a vizeletkiválasztás fokozása miatt a vízhiányos állapotot tovább rontja. Egyébként ugyanez igaz a vércukor szintre is, rövid emelkedést követően az eredeti szint alá is csökkenhet. Ez újabb kávébevitelre serkent minket, így mikor a nap végén összeszámoljuk a napi folyadékbevitelünket, kb. fél liter jöhet össze színtiszta feketekávé formájában.
A legtöbben munkahelyükön nem maguk rendelkeznek idejük és figyelmük nagy részével. Megfeledkezünk a rendszeres folyadékbevitelről mivel az ivás nem illeszkedik be a munkarendünkbe, vagy tudatosan is visszafogjuk azt, annak érdekében, hogy ritkábban kelljen a mellékhelységet meglátogatni.
Ahogy a hiányt vagy a bevitel növeléséből, a szükséges mennyiség vagy a kivitel csökkentéséből fedezi a költségvetés, a vízhiány megoldásával is ez a helyzet.
Ha a bevitelt nem növeljük, és a szükséges mennyiséget sem tudjuk kellő mértékben csökkenteni, a vízleadást csökkentjük. Az izzadás apadása mellett a vesében a vizeletkiválasztást követően a vizeletből, a vastagbélben a székletből való vízvisszaszívás fokozódik. Így a vízhiány következménye nem csak a vesekő lehet, hanem a széklet keményebbé válása is. Ráadásul a végbélben olyan váladékot termelő mirigyek foglalnak helyet, melyek a széklet síkosításában, a nyálkahártya frissen tartásában segítenek, az izzadás mértékének csökkenésével ezek is kevésbé működnek. Így a tájék természetes tisztulása is károsodik, a különböző fertőzések gyakorisága is megnőhet.
Mindezekből érthető, hogy ha szervezetünk tartósan vízhiánnyal küszködik, a kevésbé képlékeny és kevésbé csuszamlós széklet eltávozása sokkal nehezebb és sokszor fájdalmasabb, így idővel kialakul a rendszeres szorulás. Ez székeléskor fokozott keménysége és a erőltetett nyomás miatt károsítja a végbél szöveteit. Ez a végbél záródásáért felelős párnák szalagjainak megnyúlása, a nyomásfokozódás miatt a párnákban lévő erek kitágulása révén aranyérbetegséget, a végbél sérülése révén végbélrepedést okozhat. Ezek további komplikációkkal járnak, melyek sok betegnél színesítik a talált képet. A székrekedés tartós fennállása az előbb leírt kórképek további állapotromlásához vezet.
Jó, rendben, de akkor ez ilyen egyszerű lenne? Ha többet iszunk, akkor nincs több probléma ott lent?
Ez nem ilyen egyszerű, de az tény, hogy sok betegem panaszainak nagy fokú csökkenését tapasztalja a folyadékbevitel fokozása után már pár nappal is.
A különféle hashajtók hatását ahhoz szoktam hasonlítani, mint amikor egy száraz szivacsból próbálunk minél erősebben vizet facsarni. Egyszerűbb a szivacsot vízbe mártani...
A tanácsaim így a következők:
A fokozott folyadék bevitelét kezdjük rögtön reggel, éhgyomorra. Lehetőleg minél „könnyebb” folyadékot fogyasszunk, ivás után lehetőleg várjunk kb. 20-30 percet, mielőtt – remélhetőleg – reggelizni kezdünk! Igyunk teát (zöldet, vöröset, gyógyteát, de ne fogyasztót, feketét, azok vízhajtó hatásúak), vagy lehetőleg alacsony ásványanyag (só) tartalmú ásványvizet (ezekkel nem növeljük meg nagy fokban a bevitt konyhasó mértékét)! Ez jó esetben 3-5 dl folyadékot jelent a kávén felül, és magában is frissítően hat közérzetünkre.
A gyomor telítődése reflexes úton segíti elő a székelés beindulását, így a reggeli „program” probléma, várakozás és erőlködés nélkül megoldódik.
Ha ülő, asztal melletti, vagy autós-szaladgálós foglalkozást űzünk, egy ásványvizes üveg talán még elfér mellettünk. Nap közben ez a 1,5-2 liter folyadék el tud így fogyni, persze pisilni is többször kell kimenni, ez igaz. Adódhat olyan helyzet, mikor nap közben nehezen teljesíthető ez az adag, de a kreatív gondolkodás szinte mindent megoldhat.
Az esti fokozott folyadékbevitelt nem javaslom, azon kívül, hogy az éjszaka vízszintesbe helyezett lábakból az addig felgyülemlett folyadék (észrevétlen boka- és lábduzzanat) is ekkor ürül ki, ha tovább terheljük hólyagunkat, a rendszeres éjszakai kijárás a pihenésünket veszélyeztetheti.
Összefoglalva, a reggeli fokozott folyadékbevitel jótékony hatására a széklet kevésbé kemény, sokkal csúszósabb lesz, és magától, minden további praktika nélkül jelez. A nappali rendszeres bevitel segít fenntartani a test folyadékegyensúlyát.
Vannak olyan megbetegedések (pl. szív- és vesebetegségek), melyek esetén a folyadékbevitel nagyságát a kezelőorvossal kell megbeszélni. Vannak, akik szerint napi 1-1,5 liter folyadék bevitele elégséges. Én székeléssel kapcsolatban mégis azt mondom: akinek ilyen problémája van, fogyasszon napi minimum 2-3 liter folyadékot. Melegben, nagyobb testsúly esetén természetesen ezen értékek fölé is nyugodtan mehet a mennyiség.
Természetesen a fentieket nem említeném, ha jómagam ezeket nem élném meg nap mint nap, így tisztában vagyok a fokozott folyadékbevitel jó és rossz oldalával is. Ezért szívvel-lélekkel javaslom mindenkinek, aki megteheti, hogy a fenti módon és formában fogyasszon több folyadékot. Aki jótékony hatását megismeri, s amennyiben ez a mindennapi életvitelébe beilleszthető, hamar magáévá is teszi a fent leírtakat.
Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.