Balatoni romok

Alsóperei pusztatemplom (Olaszfalu templomrom)

2025-12-31T20:29:00.010+01:00

Az alsóperei templom története

Néha mi magunk is azt gondolhatnánk, hogy a Balaton tágabb környezetében minden arra érdemes romot felfedeztünk már, de évről évre bukkannak fel szerencsére számunkra még ismeretlen, vagy meg nem látogatott épület nyomok. Ilyen az alsóperei templomrom, amely szerény maradványaival nem vonz tömegeket, de az elhagyott épületek rajongóinak egy újabb lehetőség arra, hogy egy történelmi helyszínen magukba szívhassák a régmúlt emlékeit.

Alsóperei pusztatemplom

Pere egykoron a nem is oly távoli Bátorkő várához tartozott a keleti Bakony erdejében. A XIII. században a várat építtető Csák nemzetségé, a XIV-XV. században a várat birtokló Újlakiaké. Később a Nádasdy-család birtoka a környék, akiknek egy az 1780-as években emelt kis kastélya is állott a közelben, amelynek meglétéről elsősorban a kis angol park élővilága, és Rómer Flóris 1860-as publikációja árulkodik leginkább. Az építtető Nádasdy Ferenc, ezen a néven a VII., negyvenéves korában, fiatalon elhunyt, és a kastély romlásnak indult. Rómer atya így írt erről:

„Az itten romba dűlésre kárhoztatott—hajdan, mint hallám, nagy fénnyel és költséggel emelt — úrilak újra bánatos érzelmeket gerjesztett szívemben. Hány család, gondolám magamban, szűkölködik minden hajlék nélkül, és itt a XIX. század vandalizmusa elhagy enyészni egy, még kevés év előtt lakályos, palotát, melyről egy két tized múlva alapfalai után indulva, tudja isten, mit fog a nép regélni.”

Bizony az épület már 1860 körül romos állapotban találta a felfedezőt, napjainkra gyakorlatilag eltűnt. Rómer beszél még a közeli vadászlakról, amelyben kis kitömött állatgyűjteményt tudott megnézni, igaz csak az ablakon keresztül, lévén, nem talált a lakban otthon senkit. Nos, a területen ma is áll vadászház, szóval a vadgazdálkodási hasznosítása az megmaradt a környék erdeinek.

Flóris atya röviden megemlékezik a környék növényvilágáról is: „Az itten keresett kövületek közül semmit sem találtam, de annál nagyobb örömöt okozott az itt díszlett Asphodelus albus (királyné gyertyája, védett), melynek kóróit nagy mennyiségben láttam, valamint az ősz hírnökét is , a zászpa kikericset, mely a réteken mindenütt kidugá csinos fejét.”

A perei templomrom rövid leírása

És persze a templomromról is írt:

„Az erdő szélén állnak egy puszta templom romjai; a terméskőből álló rom 4° hosszú, 2° széles, egyenesen elvágott karral. A benne álló fák 60 évnél régiebbek, jele annak, hogy mind a templom, mind a hajdan itt állott falu, melynek alapjai körös-körül láthatók, már mintegy század előtt elpusztulának. A minden dísz nélküli falak csak észak- és nyugat felé állnak, a kerítőfal pedig 5 ölnyire övezi a romot körös-körül.”

Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, az erdőben, jelenleg egy bozótos, aljnövényzettel benőtt, de megközelíthető területen, mi 2023 augusztusában jártunk a romnál. Középkori említését nem ismerjük, ránézésre tipikus kis falusi templomromnak tűnik, Koppány Tibor ír arról, hogy Zirctől mintegy 10 km-rel délkeletre, Alsópere puszta mellett, Zirccel egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik jelenleg, ez az északi falszakasz. Rómer idejében még a nyugati falak is jobban kiemelkedtek. A keletelt, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető Koppány szerint, ez ma is így van. Hajójának külső mérete 8×15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. A középkori házak nyomait mi az aljnövényzettől nem tudtuk megfigyelni, ha egyáltalán még megfigyelhetőek. A körítőfal nyomai enyhén kiemelkednek, és az árok is kivehető.

Ha a környéken jár az ember, esetleg a tési szélmalmokat, vagy a közeli Bátorkő várát látogatja meg, érdemes lehet erre a látnivalóra is egy kis időt szentelni.

Kapui Ferenc

Források

Romer Flóris: A Bakony. Győr, I860,. 135.
A környékről a feol.hu-n
A romról a kozepkoritemplom.hu-n
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Fényképek az alsóperei templomromról (Márián Gábor, 2023)

Az alsóperei templomrom északi fala

Nyugat felől szemlélve a romterület

Észak felől a falmaradvány

Az egykori hajóból az északi fal

Az alsóperei templomrom megközelítése Google térképen

Mi Olaszfalu, Felsőperepuszta felől közelítettük meg, keskeny, aszfaltozott, jól járható út vezet a rom közeléig. Tábla jelzi a romot az erdő felé, itt pedig le lehet rakni az autót.

Az említett tábla 2023-ban

Cserfekvési templomrom

2024-03-28T10:29:00.001+01:00

Cserfekvés - egy százéves falu eltűnése

Éppen 100 éve 1924-ben engedélyezte a belügyminiszter a somogyi Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását ideiglenesen Cserfekvés néven. 1925-ben az állandó elnevezése Hosszúvíz lett. 1930-ban a két települést együttesen 325-en lakták. Cserfekvést pedig 1931-es források szerint majdnem százan. 2024-ben Cserfekvés temploma romos, az összedőlés szélén áll, őslakos már nem él a településen, néhány nyugalmat kereső betelepülő alkotja az állandó lakosságot, nagyjából 4-5 ház lakott.

Cserfekvési templomrom

Milyen utat járt be az egykor iskolával, templommal, tejcsarnokkal és bolttal rendelkező település a 20. században a szinte teljes elnéptelenedésig? Érdekes történet a falupusztulásról.

20. században elhagyott települések Magyarországon

Az elhagyott településekről legtöbbeknek talán egy vadnyugati, ördögszekerek járta főutca ugrik be, pedig hazánkban is találni szép számmal elnéptelenedett falvakat. Korábban a somogyi Sörnyepusztáról és elhagyott templomáról, illetve Veim-pusztáról írtunk már. Cserfekvés közelében állt Virágospuszta, Háromház, Kak, amelyek gyakorlatilag szinte teljesen eltűntek a térképről. De kezdjük az elején.

A rom északi irányból

A templomhajó belseje 2024-ben

Cserfekvési templom dél felől a három ablakkal

Cserfekvés születése

Hosszúvíz környéke a 19. században Hunyady (nem az a Hunyadi) birtok volt, és a gyenge, homokos, néhol mocsaras földeken dohányt termesztettek. Ezután a repce termesztés, majd a libatenyésztés jelentette a környékbeliek megélhetését. 1873-ban már említik Cserfekvést, mint tanyát. A név eredetéről azt tartják, hogy egy csertölgyes irtáson sokáig otthagyták a kivágott fatörzseket fekve, így lett a tanya neve Cserfekvés. Ez nem is olyan elképzelhetetlen, hiszen a terület maga erdős, csertölgyek ma is találhatók a környéken, és az, hogy egy tanya egy irtás területén létesül nem szokatlan esemény.

A templom mögött épült egy vadászles

A torony tetőzete már nagyon rossz állapotban van

A nyugati oldalhoz épült vadászles közelebbről

A toronyablakon át látható gerendák

1924-ben tanyából kisközséggé alakult, a források szerint valamikor a 20-as években épülhetett harangtornya, amely a mai templom tornyával azonos. A 20-as évekből a templomtól kicsit délre találunk még egy emléket, mégpedig egy kőkeresztet, amelyet Lehner Mátyás és Vadál Katalin emeltettek 1926-ban. Hosszúvíz település arculati kézikönyve szerint helyreállításáról nem kívánnak gondoskodni a helyiek, és helyi védelemre sem ajánlott, ahogy a temető düledező kőkeresztje sem.

A templomhoz közeli kereszt 1926-ból

A templom építési idejéről nem sok adatot találunk. A következő hírünk egy 1944-es újságcikkben bukkan fel. „Műkedvelő előadás Cserfekvéspusztán. A Mesztegnyő községhez tartozó Cserfekvés pusztán a levente fiúk és lányok nagysikerű műkedvelő előadást rendeztek. Színre került a Rózsamajor virága című 4 felvonásos színmű. A derék leventék az előadás jövedelmét az épülő kápolna költségeire fordítják.” Egy jóval későbbi, 2016-os cikkben Paár Károlyné nyilatkozta, hogy férjével ők voltak az elsők, akik 1955-ben esküdtek a templomban. Tehát a templomhajó építését 1944 és 55 közé tehetjük. Elvileg a háború után éptették fel a helyiek, mindenfajta külső segítség vagy támogatás nélkül. Oltárképe és berendezése csak ezután lett. A helyi plébános elkerült Karmacsra (melynek izraelita temetőjéről írtunk korábban), és az ott felújított templom régi berendezését adományozta a cserfekvési egyháznak.

"Korai lenne még elsiratni"

Az 1970-es években a templomban még hetente miséznek. Két újsághírt is kapunk a településről 1971-ben. Az egyikben Pár Károlyné boltvezető nyilatkozik (feltehetően azonos a korábban említett Paár Károlynéval, de itt elírhatták a nevét). 38 házból 9 már üresen áll, a településre napi 25 db Somogyi Néplap érkezik. A gyerekek iskolába már Mesztegnyőre járnak. A másik cikkben Paár Károly szavait olvashatjuk. A cím beszédes: „Korai volna elsiratni!” – Paár Károly arról számol be, hogy levelezett lapokkal, minisztériumokkal, de mégsem sikerült elérni, hogy aszfaltozott út vezessen Cserfekvésre. Ez 2024-ben sincs másképp. Az út helyenként homokos, másutt murvás, esetleg saras, gödrös. 1968-ban bevezették az áramot a faluba, házhelyeket még mértek ki, de Marcaliban a járásnál már nem adtak ki építési engedélyeket. A falu egy része a helyi TSZ-ben dolgozott, de például a gyerekek iskolába járása, egyeseknek a munkába járás, a nagyobb városok megközelítése nem volt triviális. Ebben az időben messze nem volt mindenkinek autója. Érdekes, hogy 1971-ben a tanács vásárolt egy TV-t, hogy az iskola épületében tudjon TV-t nézni az is, akinek nem volt saját készüléke. Magyarországon hivatalosan 1957 ót van TV sugárzás. Paárék ekkor már úgy nyilatkoznak, hogy épül a házuk Marcaliban, hamarosan otthagyják a cserfekvési ingatlanjukat, amelynek eladása ekkor már gyakorlatilag kilátástalan.

A torony aljában üresen álló szoborfülke

A torony alján nyíló bejárat részlete

A cserfekvési toronytetőn még dacol a kereszt az idővel

Az utolsó házasságkötésre a 80-as években került sor a cserfekvési templomban. 1986-ban már arról olvasatunk, hogy a templom harangját elvitték Mesztegnyőre, a faluház előtt van kiállítva egy fa haranglábon. A templom a végelszámolt TSZ területén áll, az épület kivett gazdasági épületként szerepel a földhivatali bejegyzésekben. A termelőszövetkezet megszűntével elárverezték, 2007-ben magántulajdonba került. Felmerült, hogy a település vagy az egyház visszakaphatja, de a földhivatali adatok szerint 2011 óta ugyanaz a magánszemély szerepel a templom és a cirka 600 négyzetméteres terület okiratain egyedüli tulajdonosként.

Cserfekvési templom 2014-ben

A cserfekvési templomrom 2024-ben

A Cserfekvési templomrom leírása

Az épület nagyjából kelet-nyugati tájolású, apszisa a középkori hagyományokkal ellentétben nyugat felé néz. Tornya, a korábban épített, ma egy nagy repedéssel el is vált a hajótól, keleten helyezkedik el. Déli falon három nagy ablakot találunk. Az épületből gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek már néhány csekély padmaradványtól eltekintve. A falakat összefirkálták, a tető valószínűleg hamarosan be fog szakadni, rossz állapotban van. A templommal szembeni ház sárga oromfala még áll. Bár a cserfekvési kápolna építészetileg nem mondható jelentősnek, története figyelemre méltó, tipikus példája a 20. századi magyar falvak pusztulásának. A templom megmaradásához sok pénzre, vagy valamiféle csodára lenne szükség. Talán már elsiratni is késő.

Az oltár

A keleti bejárat az apszis felől

A déli fal ablakai belülről

Kapui Ferenc

Fényképek a Cserfekvési templomromról (Márián Gábor)

A képek legtöbbje 2024-ben készült. Jártunk a romnál 2014-ben is, a 14-es képeknél zárójelben feltüntetjük az évszámot.

A toronybelső faszerkezete (2014)

A templomhajó padmaradványokkal és ágakkal (2014)

Egy rendhagyó "hívő" (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2024)

Egy kút vízzel (2014)

Megmaradt kútkáva (2014)

Épületrom a templom közelében

A templommal szembeni ház homlokzata

Épületrom az elhagyott pusztán

A Cserfekvési templomrom megközelítésa Google térképen

A romhoz több úton is el lehet jutni, figyelembe kell venni, hogy rossz, saras idő esetén nehézségekbe ütközhetünk. Autóval mi a térkép szerinti Hosszúvíz felőli megközelítést javasoljuk, kevesebb gödörrel járt, mint a Mesztegnyő felőli. Libickozma és Nagybajom felől egy szakasz olyan gödröket tartalmazott (2024 tavaszán), hogy azt sima gépkocsival mi járhatatlannak ítéltük.

Források

Budapesti Hírlap, 1925. november 45. évfolyam 262. szám 9. oldal

Hosszúvíz településképi arculati kézikönyv, készült: 2017. évben

Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 12. Somogy megye (1997)

Somogyi Ujság, 1944. április 26. évfolyam 93. szám 3. oldal

Somogyi Hírlap, 2016. 27. évfolyam 161. szám 5. oldal

Somogyi Néplap, 1971. 27. évfolyam 139. szám 8. oldal

Szabad Föld, 1971. 27. évfolyam 29. szám 2. oldal

Szabad Föld, 1986. 42. évfolyam 5. szám 12. oldal

Uj-Somogy, 1931. 13. évfolyam 112. szám 2. oldal

Vasárnap, 1924. január-június 5. évfolyam 19. szám 7. oldal

Veimpuszta, az eltűnt település

2023-11-07T14:57:00.002+01:00

Veimpuszta, elhagyott település a Bakonyban

Magyarországon a török korban sok település elnéptelenedett. Sokan meghaltak vagy elmenekültek a törökdúlás következtében, és bizony számos település akadt, amely nem települt újra. De a települések elnéptelenedése, kiürülése bizony nem csak a hódoltság időszakára korlátozódik Magyarországon. Tűntek el falvak a 20. században, vagy éppen szemünk előtt tűnnek el ma is. Ilyen település részben Sörnyepuszta, Béndekpuszta vagy Zsörk. De mostani cikkünkben Veimpusztáról, az egykoron Nagyesztergár szomszédságában álló bakonyi településről ejtünk szót.

Veimpuszta impozáns magtára

Mit tudunk Veimről?

Ha Veim nevét említjük, egyszerre két terület is eszünkbe juthat. Az egyik hely Nagyasztergár határában álló kereszt közvetlen környéke, a másik az egykori magtár épület romjainak környezete. Előbbi lehetett a középkori Veim helye, utóbbi pedig az új, feltehetően a törökdúlás után újraalapított Veim. A két lokáció egymástól kb. 2 km-re helyezkedik el, nézzük előbb a középkori Veimet.

A magtár mellett látszik egy villanypózna már vezeték nélkül

Egy őszi kép tavaszias hangulatban

A magtár északi homlokzata

Kép nyugat felől a magtárra

Veim a középkorban

Az egykori templomocska helyén, illetve attól pár méterre észak felé ma egy emlékkereszt és egy ismertetőtábla tájékoztat bennünket arról, hogy egykoron itt templom állhatott. Az épület falai a föld alatt rejtőznek, de a kis dombból kiemelkedő földkupacok érzékeltetik a középkori, feltehetően egyhajós, keletelt kis falusi templom egykori fekvését. Egy 1478-as adat alapján tudjuk, hogy kőből épült, fa toronnyal. Feltehetően XII. vagy XIII. századi román templomocska lehetett. Ottjárttunkkor éppen összetalálkoztunk egy jelenleg Nagyesztergáron élő lokálpatrióta párral, akik meséltek kicsit a település történetéről. Az úr, sajnos a nevét nem tudjuk, állíttatta az emlékkeresztet, és ők gondozgatják a távolabbi, újkori temető megmaradt sírjait is. Ő mesélte, hogy rendszerváltás előtt a falak csekély darabjai még látszódtak itt, de a környékbeli fiatalok a dombos terepet crossmotorozásra használták, az épített emlékek és azok környéke részben sérült.

Emlékkereszt a középkori templom helyén

A Magyarország Régészeti Topográfiája ír arról, hogy az ominózus domb peremén és oldalán sok Árpád-kori és későközépkori edénytöredéket: cserép bogrács-, fazék-, földfesték díszítésű korsó- és fültöredékeket találtak. Ezt a lelőhelyet a középkori Veim falu helyével azonosíthatjuk.

A falut egy pápai tizedjegyzékben, az 1330-as években említik először írott források. Veim falu János nevű papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. Feltételezhető a település személynévi eredete, Weni György neve alapján előfordulhat, hogy már 1394-ben a cseszneki várbirtokhoz tartozónak vélhetjük. Feltehetően, bár oklevelekkel nem igazolhatóan a bakonyi erdőispánsághoz, majd a Csákok birtokaihoz tartozhatott. Veimet 1478-ban már bizonyíthatóan a cseszneki uradalomhoz számítják, 1488-ban 23 Ft adót fizettek lakosai.

A török kor itt is megtette hatását, Veim demográfiája az 1500-as években masszív csökkenést mutat. 1536-ban 8 és fél a portájából 5, 1542-ben 5 és fél, 1559-ben 2 az adózó, 1570-ben már a töröknek is adóznak. 1588 után az adóösszeírásokban nem szerepel, pedig a település feltehetően már a hódoltság korát követően újratelepült.

Ismertetőtábla a veimi templomromnál

Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, és Pusztaszentegyház néven dokumentálta az akkor még a föld felszínén is látszódó romot. Helyi kalauzunk megmutatta, hogy a templomocska alatti meredélyben forrás fakad. A környéken korábban habarcsos kövek és embercsontok is látszódtak, napjainkban már nem. Kincskeresők több ízben turkáltak a falak és a temetőkerítés környékén. Feltehetően a domb alatt, a templom közelében lehetett egy középkori temető is, magán a dombon pedig valószínűleg a II. világháború német és magyar áldozataiból is temettek. A szovjet hadak 1945. március 22-23-án érték el a térséget, itt húzódott egy bakonyi védvonal, ami igyekezett lassítani az előretörést. A védekező német és magyar egységek katonáit és civil férfiakat is mészároltak le az oroszok a környéken, a közeli Olaszfaluban 32 ártatlan fiatal civil férfit végeztek ki, akiket eltemetni is csak később engedtek. Feltehetően erre a dombra is temettek magyar és német katonákat, és talán civileket az elbeszélés szerint. Napjainkban a templomromnál évente a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én misét tartanak emlékezve az egykori településre.

Veimpuszta az újkorban

A település valószínűleg újratelepült a hódoltság után, és feltehetőleg már nem a régi helyén, hanem arrafelé, ahol ma Veim egykori magtárának épületének romjait találjuk. Veim a 20. század első felében lakott volt, 1966-ban még az áramot is bevezették, napjainkban is láthatóak a területen villanyoszlopok. Sőt, a vezetéskes víz is bevezetésre került. Elemi iskolája is volt a településnek. A 60-as években még közel 200-an lakták Veimet, a 70-es évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A szocializmus központosítási törekvéseit viszont már nem tudta átvészelni a falu. A lakosság egy jelentős részét a szomszédos Nagyesztergárra és a környék falvaiba költöztették.

Ajtónyílás a magtáron

A természet visszahódítja az elhagyott területet

Egykori ablaknyílás

A magtár belülről

A magtár fala az országos kéktúra útvonaláról

Napjainkban Veim egyik utcáján az országos kéktúra útvonala halad át. Az út mentén állnak az egykor 4 szintes magtár ma romjaiban is impozáns falai. Információink szerint a magtár leégett, ez okozta pusztulását. Az épület környékén a földön téglanyomok, épületmaradványok láthatóak. Közel a magtárhoz az erdőben található Veimpuszta temetője, elsősorban 20. századi sírokkal. Mi találtunk 1908-ra és 1962-re dokumentált temetkezést. Érdekesek azok a 20. század jellemzően első felében állított sírkövek, amelyeken a felirat egy enyhén süllyesztett mezőben szerepel. A sírkövek, ahol megvannak, jellemzően kicsik, nem sugallnak városias gazdagságot, de tisztességgel állítanak emléket az itt elhunytaknak. A kis erdőrészletben rejlő temető atmoszférája sajátos, ha erre járunk, érdemes meglátogatni, és akár itt is megemlékezni Veim egykori lakóiról.

Veim puszta temetője

Felújított temetői kereszt

Több régebbi síron is látható a bemélyített szövegmező

Erdei temető, tavasszal az elmondás szerint hóvirágok borítják.

Régi sír Veimen

Veimpuszta Google térképen

Forrás

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Badacsonytomaji izraelita temető

2023-10-31T18:54:00.004+01:00

Rejtőzködő zsidó temető Badacsonytomajon

A romok mellett előszeretettel keresünk fel régi temetőket is a Balaton környékén. Jóval többnél jártunk, mint amennyit a blogon dokumentáltunk eddig, és ez nem csak a temetőkre, de a romokra is áll. A Google térképét böngészve 2023-ban figyeltem fel a „Badacsonytomaji zsidó temető” feliratra, amely nem kis meglepettséget okozott számomra, ugyanis korábban sosem hallottam róla. A dolgot még érdekesebbé tette, hogy a 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének nyarain meglehetősen sokat tartózkodtam anyai nagyszüleim egykori nyaralójában, amely mindössze 500 méterre feküdt a temetőtől légvonalban. Nem is kellett több hozzá, 2023 nyarán felkerekedtünk, és meglátogattuk a térképen jelzett helyet.

Badacsonytomaji izraelita temető

A térkép az egykori Eszterházy Csángó-pince melletti úton vezetett be minket. Amikor vonalba értünk, a földút mellett leparkoltuk a kocsit, és kisebb akadályba ütköztünk. Az út mellett egy mélyebb, gyomos árok húzódik, amelyen át kell vágni, mire az ember kis bolyongással a dűlőn egy akácosban találja magát. Nyáron elég sok a csalán, és bőséges az aljnövényzet, de kis keresgélés után néhány álló és néhány ledőlt sír nyomaira bukkanhatunk. Akadnak héber és magyar feliratos sírok is. Néhányon ki tudtuk olvasni az évszámot, az egyik sír egy 1887-es temetkezés mementója. Több elhagyott és több kitisztított Balaton-felvidéki temetőnél jártunk, de talán ez tűnt a legelhagyatottabbnak az összes közül. Mi kb. 7-8 sírkő maradványát tudtuk beazonosítani. Ezek közül 4 állt.

Héber-magyar feliratú sírkő 1910-ből

Egy héber feliratú sír

Forráskutatásnál rátaláltunk Oberlander Báruch írására, amely röviden megemlékezik a temetőről. Más, érdemi és bőséges forrást nem nagyon leltünk fel. Badacsonytomajban van a MAZSÖK szervezet üdülője. A Lauder iskola növendékei megtisztították 2019-ben a sírok környékét, ők megtalálták Oberlander Chánáé (1842–1888) jó állapotban lévő sírját, mi sajnos nem, lehet, hogy ottjártunkkor eltakarta már az aljnövényzet.

Egy 1887-es temetkezés mementója

Több sírkövet még ennél is jobban benőtt a növényzet

Badacsonytomaj zsidóságáról nem sok adatot találtunk. Az bizonyos, hogy voltak befolyásos zsidó emberek, akik Badacsonytomajhoz kapcsolhatóak. Például Freund Ferenc, aki a badacsonyi bazaltbánya tulajdonosa volt a 20. század elején. A településen nem élt nagy diaszpóra, 1910-ből 56 főnyi a létszám, 1941-ben már csupán 9. Feltételezhetjük, hogy a temető sem volt nagy.

Egy mára teljesen lekopott feliratú sírkő

Aki nem riad meg a kicsit kalandosabb megközelítéstől, annak ajánljuk a badacsonytomaji izraelita temető meglátogatását.

Cikk: Kapui Ferenc
Fotók: Márián Gábor

A Badacsonyi zsidó temető a Google térképen

További izraelita emlékek a Balaton-felvidéken

Karmacsi izraelita temető

Kővágóörsi zsinagóga

Források

Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon

A temetőről a zsido.com honlapon

Varga István: Adalékok a zsidóság fonyódi történetéhez

Gamászapusztai templomrom

2023-07-31T22:13:00.006+02:00

Volt egyszer egy Gamásza

Most egy különleges, eldugott, nem agyonposztolt helyre kalauzoljuk el olvasóinkat a Balaton környékén, amely nem más, mint Gamásza. És azáltal, hogy bizony nem gyakran emlegetik, együtt jár, hogy viszonylag kevés a rendelkezésre álló, arról fellelhető információ. Ettől függetlenül megpróbáltunk ezzel kapcsolatosan minden elérhetőt felhajtani, és pár érdekességet találtunk - mutatjuk.

Gamásza tornya a bevezető tagútról

Gamásza, azaz Gamászapuszta ma Balatonszabadi település külterületi része, nem épült egybe szervesen a falutesttel, attól távolabb néhány kilométerre található. Igazából Siófok sóstói részéhez közelebb is helyezkedik el. Egy szerény útjelzőtábla mutatja, hol kell lekanyarodni a 7-es útról. Aszfaltozatlan út vezet be Gamászára, amely egy részben elhagyott majorság benyomását kelti. Gamászának egykor saját megállóhelye is volt a Balaton déli oldalán futó vasútvonalon, amely jelentőségteljesebb múltról tanúskodik, de ez ma már nem létezik. A parton a Gamászai strand őrzi nevét, de maga a településrész sem elhagyott teljesen, papíron 46 körüli lakója van, és 18 lakóházzal rendelkezik, ezek hosszúkás, egykori cselédlakások lehettek. Ottjárttunkkor mi nem találkoztunk senkivel, de látszott, hogy némelyik ház lakott.

Gamászapusztai templomrom nyugat felől

Ma Gamásza Somogy megyében található, közel Fejér megyével közös megyehatárhoz, a megyerendezés előtt Veszprém megye része volt, szintén a megyehatárhoz közel, akkor a Veszprém-Somogy határhoz. És, ez azért érdekes, mert egykoron állt egy Gamászai csárda, amelyet a megyehatár pont kettészelt nagyivója gerendájának vonalában. Feltehetően a korban a szomszéd vármegyék rendfenntartó erői nem intézkedhettek a szomszéd vármegyében, így a leírások szerint a csárda kedvelt ivóhelye volt a környék betyárainak is. A csárda helyét mi nem kerestük, valahol a vasút környékén helyezkedett el, közelében 6 bronzkori urnasírt találtak.

A toronysisak és a kereszt még megvan

Gamásza néveredete

Maga a település neve is érdekes hangzású. A közelben, Balatonlellétől délre található határrész, amelyet Gamásnak neveznek, egy Gamás nevű település, amelyet középkori iratok is említenek. Sőt, szó esik Gamásról például az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben. A citált Kovács Éva tanulmány szerint lehet kapcsolat, legalább etimológiai kapcsolat a közeli Gamás és Gamásza között, de ez nem alátámasztott. Felmerülhet a személynévi néveredet, de erre nincs bizonyíték. A gam- előtag görbülést jelentő szórész, akár ehhez is lehet köze. A tájnyelvi szó a "gamó" amúgy kampót jelent. Tolnában ismeretes egy Gamó nevű hely még, illetve az egykori Temes vármegyében is található Gamza helységnév.

A nyugati, feltehetően karzatra vivő egykori ajtónyílás.

Gamászai asszonyok

A faluról keresgélve sikerült belebotlani a Tolnai Világlapja hasábjain egy kis történetbe, tanmesébe, amely röviden arra az időre emlékezik vissza, amikor a nagy amerikai kivándorlások történtek. Gamászának a bő esztendők után szűk esztendők jutottak, a férfiak felkerekedtek szerencsét próbálni Amerikába. Közben az otthonmaradott asszonyok próbálták megmutatni, hogy mire képesek. Serényen művelték a földeket, összefogtak. Együtt értékesítették a termékeiket, és újra jólétbe fordították a falut. Ezt megírták az Amerikában lévő férfiaknak, akik hazatértek, és maguk is elcsodálkoztak, illetve felrótták maguknak azt, hogy akár ezt ők is megtehették volna. A cikk közöl egy rövid dalocskát is a Gamászai asszonyokról:

"Gamászai menyecskék.
Hejh, híresek azok még;
Míg az uruk odajár,
Kivirul a nagy határ.

Gamászai menyecskék,
Hejh, híresek azok még;
Hogy az uruk hazatér:
Kész a leves, hát egyél!
Gamászai menyecskék."

Egy leszakadt ablakszárny, amely nem biztosít további kilátást.

Gamászai templomrom

No de, blogunk főprofilját ugye a Balaton környéki romok és azok történetei képezik, itt mégis kicsit bajban vagyunk. A romról gyakorlatilag semmilyen épkézláb, hiteles adatot nem találtunk, Gamászáról sem sokmindent. A fenti történetecske, amely 1931-es már említ templomot, sőt papot is Gamászán. Azt írja, hogy a templom melletti nagy hársfánál jöttek össze az asszonyok megbeszélni a tennivalókat. Napjainkban hársfa nincs, egy szilvafa fordult épp termőre a torony mellett ottjárttunkkor. A környéken, Somogyban jártunk más hasonló helyeken, például Sörnyepusztán, Béndekpusztán, Hosszúvíz-Cserfekvés környékén, esetükben a történet hasonló. Egy major, egy tanyaközpont a békeidőkben létesült vagy épp már létezett, de gazdaságilag fellendült. Létesült templom, iskola, bolt. Aztán a modernebb időkben, az 1900-as évek közepén nem kapott aszfaltos utat, nem kanyarodott be a busz, a mezőgazdasághoz már kevesebb munkavállaló is elég volt, és elnéptelenedett.

Ez fészek is megtapasztalta az elnéptelenedést

A templom tornya nem tűnik réginek. A falazások déli és nyugati irányba mutatnak nyomokat, tájolása nagyjából észak-déli lehetett, ami nem utal középkori előzményekre. A torony földszinti részén nyugat és dél felől található ajtónyílás, a délit téglával berakták. A nyomok alapján arra következtethetünk, hogy mindkét ajtó egy másik helyiségbe nyílt. A torony nyugati falán kb. egy emelet magasságban ajtónyílás látszik, talán a karzatra vezethetett fel. A toronysisak ép, a tornyon látható a kereszt. A tabi plébánia honlapján a következőket olvashatjuk: "Dr. Takács Lajos apát-plébános 1985-ben megvásárolta Gamásza puszta 40 kilógrammos harangját, és a településnek adományozta." Mégpedig a szintén somogyi Lullának.

Gamásza

A templom építését mi az 1800-as évek közepére, végére tennénk, de az 1900-as évek eleje sem teljesen elvethető, 1931-ben nagy valószínűséggel már állt. A turistautak.hu említi a település egykori temetőjét, a temetői kereszten egy 1899-es dátum olvasható (legközelebb mi is felkeressük), persze ez a dátum nem datálja a templomot. A harang eladásának története arra enged következtetni, hogy Gamásza elhagyása a 80-as években már előrehaladott állapotban lehetett. Természetesen minden Gamászával kpcsolatos további információra nyitottak vagyunk, írjatok fórumainkon bizalommal!

A Gamászapusztai templomrom a Google térképen

Források

Gamászáról a Hunmix.hu-n
Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban

Tolnai Világlapja 1931. 19. szám

Turistautak Gamászáról

Draveczky Balázs-Sági Károly-Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok Régészeti Adattára, Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága Kaposvár 1964

Tabi plébánia

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

A veszprémvölgyi apácakolostor romjai (Veszprém)

2023-05-31T18:06:00.007+02:00

A veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai

A veszprémi Séd partján láthatóak Magyarország egyik legkorábbi női zárdájának romjai, és egyben Veszprém városának legrégebbi megmaradt épületegyüttese is ez. Nem a Margit-romokról beszélünk, nem a Gizella-kápolnáról, nem a Szent Miklós templomromról és nem is a Szent György rotundáról, pedig ezek az építmények sem maiak, és bővelkednek izgalmas történetekben.

A Veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai (hátrébb a jezsuita templom)

Szokatlan görög nyelvű alapítólevél

Eredeti, görög nyelvű alapítólevele Szent István egyetlen hiteles oklevele, amely Könyves Kálmán 1109. évi átiratában maradt az utókorra. Ez a Magyar Országos Levéltár legrégebbi oklevele és jogi írásbeliségünk legkorábbi emléke. A Kálmán-kori másoló az eredeti görög szöveget is átírta a hártya felső részére. Ennek a vulgáris görögsége a kancellária korabeli kezdetlegességét sugallja. A korabeli Magyarországon a monostorok alapítólevelei jellemzően latinul íródtak, az oklevél latin átirata kitér arra, hogy „az alapító nyelve szerint íratott görögül”, azaz „iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum”. Itt az auctor valószínűleg nem közvetlen alapítót jelentett, mert Szent István anyanyelve nem a görög volt, hanem feltehetően létesítőt jelent inkább, és Imre herceg név szerint nem ismert bizánci jegyesére utalhat. Szent István király a zárdát valószínűleg fia, Imre herceg bizánci jegyesének neveltetése céljából alapította valamikor 1010 után, valószínűleg 1018-ban. A hely kiemelkedő jelentőségére utal az is, hogy I. István király kivette a zárdát a megyés püspök fennhatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelte. A hercegnő kíséretében érkező bazilissza, görög ortodox apácákat a 12. században bencés, majd 1240 után ciszterci apácák váltották fel.

A kolostor feltárt falai

A kolostoregyüttes épületei

A kolostoregyüttes legkorábbi épületének egy feltehetően XI. század eleji egenes szentélyzáródású román templomot, erről egykor nyugatra álló tornyát, és a torony szélességével majdnem egyező, dél felé húzódó épületszárnat tartják.

Előtérben a zárda feltehetően legkorábbi épületének maradványai dél felől

A rendház Árpád-kori épületei közé tartozott egy nagy, téglalap alaprajzú épület, ennek rekonstruált tégla boltíve ma is látható a feltárt romterületen. Az Árpád-kori templomtól nyugatra állt a templom hajójával majdnem megyegyező szélességű templomtorony. Ettől nyugatra egy kétosztatú, egyemeletes épület, melynek földszintjén egy betegszoba (pro infirmorio), és egy melegedőhelyiség (pro estuario), emeletén pedig egy hálóterem (pro dormitorio) volt található.

A boltíves helyiség, amelyet az 1387-es szerződésben említett új épületszárny

A románkori kis templomtól délre egy kb. 20 m²-es kis temető helyezkedett el, jellemzően összekulcsolt kezű női csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez volt a nővérek temetője.

A bal oldalon húzódtak a román kori templom falai, délebbre a kicsiny apácatemető

A korai, feltehetően XI. századi templom a mai Jezsuita templom déli, azaz Séd felőli oldalán állt. A 14. század elején ez a korai, románkori, egyenes szentélyzáródású templom egy oldalkápolna formájában északi bővítést kapott. Oldalkápolnájának szentélye alatt a 14. században egy magasrangú egyházi vagy világi főméltóság kriptája kapott helyet. A kripta freskótöredékei az épület díszes kifestését bizonyítják, és valószínűleg Szent Imrét és a Szűzanyát is ábrázolják.

Az 1370-es években a korábbi kápolnát elbontották, helyébe egy nagyobb, gótikus templom épült, mely ma nagyrészt a Jezsuita templom alatt található, a templom keleti kapuja előtt a kövezetben jelzik a sokszögzáródású, gótikus apszist. A gótikus templom tehát részben az oldalkápolnára, részben pedig a román templom északi oldala mellett húzódó régi temetőre épült. Az egyenes szentélyzáródású román templom feltehetően az új, gótikus templom oldalkápolnájaként szolgált a későbbiekben.

A gótikus templom feltárt szentélye Kupovics Renáta felvételén (Héczey-Markó – Koppány)

Az egykori gótikus templom szentélyének felszínen jelölt alapfalai a jezsuita templom keleti oldalán

Az 1387. évi építési szerződés szerint egy új, kétszintes épületet is kialakítottak, fűtött ebédlővel, betegszobával és boltozott hálóteremmel. 1500 körül történt az utolsó jelentős átépítés, amikor reneszánsz keretekkel láthatták el az új épületek ablakait és ajtóit. 1543-ban a zárda lakói a török veszély elől Körmendre költöztek. Veszprém 1552. évi ostroma során az egykori monostor területén táborozott le a török testőrkatonaság, és itt mészárolták le az elfogott keresztény katonákat is, kiknek csontjai állítólag még sokáig láthatóak voltak.

A már említett boltíves szárny kelet felől

A területen három korszakban is történt feltárás és helyreállítás. Az első az 1930-as években. A második 1998-2002 között Juan Cabello, majd Fülöp András vezetésével. A legutóbbi pedig 2010-ben Koppány András vezetésével.

A magyar koronázási palást és a veszprémvölgyi apácakolostor

A hagyomány szerint itt készült a koronázási palást Gizella királyné és udvarhölgyei közreműködésével. Az értékes ruhadarab eredetileg miseruha (kazula) volt, elkészülte után Gizella királyné a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikának ajándékozta 1031-ben. Feltehetően a 12. században itt alakíthatták át koronázási palásttá. Gizella királyné – ahogy a palást felirata is jelzi – megrendelőként és adományozóként játszott szerepet a kazula történetében. A koronázási palástot utoljára 1916 decemberében használták IV. Károly (és felesége, Zita királyné) Budai várban történt koronázásakor. 1945-től harminchárom éven át az Egyesült Államokban, Fort Knoxban őrizték, illetve amerikai letétben tartották a Szent Koronával és a koronaékszerekkel együtt, majd 1978-ban visszakerült Magyarországra. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

További képek a veszprémvölgyi apácakolostorról

Kolostorudvar

Jezsuita templom az egykori kolostorudvar felől

Egy középkori küszöbkő

A veszprémvölgyi apácakolostor és a jezsuita templom

Az egykori gótikus templom falaira ráépült barokk jezsuita templom

Google térkép a Veszprémvölgyi apácakolostorhoz

Felhasznált irodalom

Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

Veres Lujza: A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek

Héczey-Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei

Veszpréminfo.hu a romról

Wikipedia a kroronázási palástról

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Keszthelyi Szent Lőrinc körtemplom

2023-04-29T19:26:00.002+02:00

Körtemplom Keszthely belvárosában

Bár nem olyan látványos templomrom, tekintve, hogy csupán alapfalai maradtak meg a történelem viharaiban, a felmenő falak teljesen eltűntek. Sőt, igazából napjainkban sem az eredeti alapok, hanem a feltárás és konzerválás során új falazattal kirajzolt, kerek hajójú, köríves apszisú centrális templom emlékei tárulnak a Keszthely belvárosába látogatók elé.

Szent Lőrinc körtemplom jelzett kövei Keszthelyen

A kör már a nagyon korai történelmi időkben is a teljesség, a tökéletesség szimbólumának számított, ez tulajdonképpen a mai napig így van. Nyugat-Európában Nagy Károly acheni palotakápolnája lehetett az első, a későbbi centrális katolikus templomoknak mintául szolgáló épület, amelynek építését még a VIII. század végén határozták el. Persze ennek is akadt bizánci előképe. Korai közép-európai körtemplomokat találunk a morva, a cseh és a lengyel területeken, Magyarországon a X. század utolsó éveiben jelentek meg.

De mitől különleges Keszthely egykori rotundája?

Körtemplomok Magyarországon jellemzően a X. század legvégétől a XIII. század második feléig épültek. A X. századból három ilyen épületet ismerünk, mindegyik fejedelmi/királyi területeken állt. Ezek Esztergom Szent Vid, Veszprém Szent György és Sárospatak köralakú kápolnái voltak. A XI. századból sem ismerünk sok kerektemplomot, de az egyik a keszthelyi Szent Lőrinc kápolna, amely szintén királyi birtokon épült.

Megoszlanak a vélemények a körtemplomok funkcionalitásáról. Az egyik funkció lehetett reprezentatív jellegű, királyi/uralkodói kápolna, erre ismerünk példákat Európából, és a legkorábbi magyar körtemplomok is királyi birtokokon vagy uralkodói központok területén épültek. Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza kutatásában kiemeli, hogy a centrális tér nem kedvez a katolikus liturgia bemutatásának, egyszerűen nincs elég hely a hívek számára. Egy kb. 3 méter sugarú térben, ha feltételezzük, hogy az apszisban csak a pap állt, 20-30 embernél több nem fért el túl kényelmesen, ez igaz. Ehhez képest Gervers-Molnár Vera sok esetben falusi plébániatemplomokkal azonosítja a körtemplomokat. A korai templomokhoz az előző szerzőtrió keresztelőkápolna, térítőfunkciót is rendel. Kozák Károly például ezt a funkciót valószínűsíti egy olyan területen, amely fontos utak mentén állt, illetve a X. században a Vérbulcsú nemzetség szállásterülete volt „térítésre váró” besenyő és berény népelemekkel. Az ő területük volt Almád, Ezek a körtemplomok esetleg a későbbi korokban válhattak plébániatemplomokká, esetleg kibővített formában. Körtemplomok bővítésére találunk példákat, ilyen Szalonna, Rábaszentmiklós vagy Pápoc temploma, de a keszthelyi körtemplom is kapott egy téglalap alakú hajót a XIII. században.

Látszanak a téglalap alakú hajó toldásai

Emellett későbbi korokban, főként olyan területeken, ahol a templom körül temető is található, valószínűsíthető a temetőkápolna, esetleg ossarium funkció.

Keszthely a korai középkorban három központ köré szerveződött, lazán kapcsolódó településegyüttes volt. A három egyházi épülete nagyjából egy észak-déli tengelyre fűződött. Plébániatemploma a Festetics-kastély előtt lévő téren állt, Szent Márton templom. A második épület az ominózus Szent Lőrinc körtemplom, a harmadik pedig a mai Szent Miklós temetőben álló Szent Miklós kápolna. Érdekes analógia, hogy a közeli Tapolcán a vár területén volt megtalálható a plébániatemplom, és nyugatabbra az egykori Szent Miklós körtemplom, amelynek nem volt papja, tehát valószínűleg nem plébániatemplomként funkcionált.

A keszthelyi Szent Miklós kápolna romantikus stílusban átépített nyugati oldala

A déli és a keleti falakon megmaradt és restaurált középkori falfestmények

A Sznet Miklós templom körüli temető egyik sírján imádkozó angyal

Angyalfej a Szent Miklós kápolnán

A körtemplomok geometriája

A rotundák szerkesztési elve általában követ bizonyos matematikai elveket. Például a keszthelyi körtemplomról elmondható, hogy a hajó belső falíve köré írt négyzet egyik csúcsa megadja a szentély körívének középpontját. A szakirodalom 6 ilyen templomot említ a középkori Magyarország területén, a keszthelyit, a baj-kovácsit, a szászvárosit, a kallósdit, a gyulakeszit és a letenyeit. Építési koruk eltér ugyan, de a hatból 4, a keszthelyi, a kallósdi, a letenyei és a gyulakeszi viszonylag közel vannak egymáshoz, a középkorban mind Zala vármegye területén helyezkedtek el.

A Szent Lőrinc körtemplom pusztulása

Említettük, hogy Keszthelyen három szakrális építmény is állt, ebből kettő biztosan megvolt a XIII. században, a Szent Márton templomot 1247-ben említették először. Ez az épület az 1860-as évek elejéig létezett, akkor végleg lebontották. A Szent Miklós kápolna is középkori, a törökök elpusztították ezt a településrészt, a kápolna felújítására a XVIII. században került sor, de keleti és déli oldalán részben felszínre hozták és konzerválták a középkori falfestményeit.

A Szent Lőrinc körtemplom közvetlen szomszédságában a XIV. században, 1386-ban Lackfi István nádor ferences templomot építtetett, ez a gótikus templom ma is áll. A helyi ismertetőtábla és több forrás is arról ír, hogy a körtemplomot a ferences teplom építésekor bontották le, annak köveit használták. Ennek két dolog némileg ellentmond. Az egyik, hogy eleinte úgy volt, hogy a városba érkező ferencesek a Szent Lőrinc templomot kapják meg, de ezt András keszthelyi plébános ellenezte, így a ferencesek új egyházat építettek. Ha András ellenezte, hogy a ferencesek megkapják a Szent Lőrinc templomot, amelyet 100-150 évvel azelőtt bővítettek ki, akkor miért hagyta, hagyták lebontani? A másik, hogy a források Keszthely országos vásártartási jogát Nagy Lajos királytól eredeztetik, aki 1382-ig élt. A feltehetően általa adományozott vásártartási jog alapján tartott vásárt Keszthely, mégpedig augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján, a körtemplom búcsújának idején.

Keszthelyi egykori ferences, ma premontrei templom

Jobboldalon látható az egykori végvár rekonstruált bástyája

A törökök közeledtével a ferencesek elmenekültek Keszthelyről, a XVI. században a terület akkori birtokosai, a Gersei Pethők a ferences templomot erőddé alakítják, amelyet aztán a török nem is vett be. Giulio Turco 1571-72-es alaprajza erről tanúskodik. Bizonyítékunk nincs persze erre, de előfordulhat, hogy ekkor bontották le a körtemplomot, és a köveit az erődítéshez használták? Mindenesetre ezek a rajzok a körtemplomot már nem jelzik.

Alapfal rekonstrukciók a keszthelyi romkertben

Feltárását 1954-55-ben Sági Károly történész vezette, a mélyen megtalált alapfalakat visszatemették, de a templom alaprajzát a felszínen kirajzolták, ez látható napjainkban is.

Google térképen a keszthelyi Szent Lőrinc rotunda

Források:

Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái 1972
Helyi ismertető tábla
Kozák Károly: Közép-Európa centralis templomai (IX—XI. század)
Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza: Az Árpád-kori rotundák tervezése - a Magyar Királyság
körtemplomainak szerkesztési és térszervezési vizsgálata
Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér
Hangodi László: Lapidáriumi esték - Tapolca eltűnt középkori egyháza, a Szent Miklós kerektemplom
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 1972
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 1963
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

2023-02-23T00:50:00.012+01:00

A Balaton sokáig és sokak számára leginkább a nyári strandolást jelentette, de az utóbbi időben talán egyre többen merészkednek a tó nem közvetlen környékén fellelhető látnivalók közelébe. Szerencsére a vidék nem csak a nyári időszakban, hanem más évszakokban is kínál megannyi érdekességet. Néhány éve kaptunk rá, hogy a hóvirágok illetve tőzikék nyílásával indítsuk el a balatoni szezont, most ezekből az élményekből szemezgetünk, természetesen nem rommentesen :)

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal

Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál

Első állomásunk, amelyet ajánlunk, Monostorapáti határában található. Az Almádi bencés kolostorrom amúgy is érdekes, évről évre zajlanak a régészeti feltárások a maradványoknál, és egyre látványosabb alapfalak kerülnek elő a föld alól, tekintve, hogy kb. 20 éve egy faldarabka tanúskodott arról (fenti kép), hogy ezen a helyen egykor kolostor állott, ma egy állagmegőrzésen átesett körtemplom, egy nagy templom és a kolostor alapjai is hirdetik ezt a tényt.

Hóvirág az almádi rotundával

Hóvirágok az Almádi bencés monostornál

Hóvirágok a küszöbkövön túl

De ami a tél végén még izgalmasabbá teszi a rom környékét, az a látványos hóvirágmező. A fotók leginkább egy-egy közelivel adják át a hangulatot, mindenesetre a rom óvatos körbejárása a virágzás idején remek élményt nyújt a látogatónak. 2022-ben mi február 20-án jártunk itt, akkor a nyílás zenitjét sikerült elcsípni, persze az időjárási körülmények függvényében az időpont változhat.

A körtemplom állagmegóvás után hóvirággal

Csúcstámadás

A rom körüli hóvirágfolt látványos, ugyan nem akkora, mint a Győr-Moson-Sopron megyében, Lébény határában található erdő, ami a kategóriájában a leglátványosabb talán Magyarországon, de a történelem szelleme itt plusz adalékot ad a látványhoz a majd ezeréves falak formájában.

Almád bencés monostorának feltárt romterülete

A feltárt és állagmegóváson átesett rotunda

Hóvirágok a Szentkút forrásnál

Nem is kell messzire menni a következő hóvirágosig, az Almádi romoktól néhány száz méterre találjuk a Szentkút forrást, amely kis vizenyős élőhelyet alakított ki maga körül jónéhány nyíló hóvirággal.

Hóvirágok a Szentkúti-forrásnál

A helyi ismertetőtábla szerint a forrás nevét egy jelenés után kapta. Az Atyusz nembeli Bánd, Almád falu földesura egy alkalommal e helyen imádkozott, amikor megjelent számára Szűz Mária. Ennek hatására elhatározta, hogy monostort alapít itt. Fogadalmát halála után fiai, Atyusz és Miske tudták beteljesíteni, az alapítást jegyző oklevél szerint a Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek tiszteletére 1117-ben templomot és kolostort emeltek a forrás közelében.

Szentkút-forrás Monostorapáti felett

Hóvirágok az Ify-kápolnánál

2021 utolsó Balatoniromok cikkében az egyik fejezetcím Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen elnevezést kapta, tekintve, hogy nem sokkal azelőtt, valamikor november végén az Ify-kápolna tornya ledőlt.

Emmaus, az Ify-kápolna Balaton felé néző oldala

Az összedőlt Ify-kápolna

Őrző szobor a romnál

Tél végén meglátogattuk a pusztuló romokat, bár a helyszínen többször jártunk, Ify Lajos plébános sírját ekkor láttuk először. Két elhunyt házvezetőnője között nyugszik Ify Lajos a romok fölé vezető kanyarodó úton, sírjaikon tavasszal pedig nem a romlás virágai, hanem hóvirágok fehérlenek. Itt nem egy nagy virágmezőről, csupán néhány tíz tőről van szó, maga a látvány mégis érdekes, illetve a romot is érdemes felfedezni.

Ify Lajos és egykori házvezetőnőinek sírjai a rom felett

Ify Lajos temetkezési helye utolsó temploma közelében

Hóvirágok a sírokon

Hóvirágok a sírok körül

Balra a Szigligeti-vár, jobbra a Lengyel kápolna az Ify-kápolnához vezető útról

Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál

A Hubertlaki-tó, vagy a vízfelszín alól kikandikáló, elárasztott fák hegyei miatt Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett állóvizünk önmagában is olyan látványosság, ami megéri a kiadós túrát.

Kis patak kanyarog a dombok között

A Hubertlaki-tó minden évszakban izgalmas látvány

Az erdőben az avarból előbújnak a tőzikék

Ha a Gerence-völgyi pihenőtől sétálunk be, akkor az utolsó elágazásnál tábla jelzi, hogy haladhatunk a tó, illetve Hubertlak felé. Utóbbit választva tavasszal csodálatos tőzikés tárul pár lépés után a szemünk elé, mindössze pár száz méterre a tótól.

A tőzikéshez itt kell Hubertlak irányába menni

Egy kis patak mellett ezer és ezer tő fehérlik ki az avarból. Nem olyan nagy a terület, mint a Csáfordjánosfai tőzikés Győr-Moson-Sopron megyében, de a kis patak egészen unikálissá teszi az élményt!

Az avar vörösre színezi a fehér tőzikék között kanyargó patakot

Tőzikék csoportja

Tőzikés a Hubertlaki-tó közelében

Persze a környéken sem maradunk rom nélkül, a tótól délkeletre a Bakony lankáin találhatók Bakonyújvár vagy másként a Podmaniczky-vár alapjainak szerény maradványai. Ezt a kilátás miatt érdemes egy másik kirándulás alkalmával felkeresni.

Bakonyújvár, avagy a Podmaniczky-vár szerény maradványai

Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Korábban írtunk a Kustányi templomrom történetéről is bővebben. Árpád-kori a templom eredete, a török korban megerősítették, a törökök lerombolták. Ezután rendbe hozták, így mai maradványain kevésbé érezzük a romanika nyomait. Sajnos a mocsaras területen a templom falainak egy részét árvízvédelmi építkezésekhez elhordták még az 1800-as években. Toronycsonkja tiszteletet parancsol. És ami csodálatos élmény, hogy tavasszal körbenövi a hóvirág a romot. Ottjárttunkkor egy korán ébredő erdei béka is gyönyörködött a virágokban és az éppen melegítő napsütésben.

Videónk a Kustányi templomromról

A Kehidai templomrom

A nyugati bejárat felől is impresszív a hóvirág szőnyeg

Torony és hóvirág

Itt a béka, hol a béka

Még mindig hóvirágok

A keleti oldal és a szentély felől is hóvirágok

Az atmoszférát kicsit rombolja a korban, anyagban, hangulatban elütő pihenő

Nagyvázsonyi hóvirágos erdő

Nagyvázsony környékén a Kinizsi-váron kívül több rom is a középkort kedvelő látogató útjába akadhat. Kettő körül pedig csodálatos hóvirágok nőnek kora tavasszal. Az egyik az egykori Tálod falu teplomának romja, amely a török időkben pusztult el, és holléte a feledés homályába veszett, amíg 1970-ben Dax Margit régész újra a nyomára nem akadt.

Szent Ilona templomrom nyugati kapuzata

Az egykori Tálod falu templomának alapjai

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Elég elindulni a Kinizsi-vártól az országos kék jelzésen a Szent Mihály pálos kolostorrom felé, majd továbbhaladni. Kitartó séta után érjük el az említett Szent Ilona templomromot, az egykori Tálod kis falusi, keletelt templomocskájának alapjait, de már korábban az erdőben ránkkacsintgatnak a hóvirágok.

Szent Ilona templomrom hóvirágokkal

Falmaradványok dél felől hóvirágokkal

Innen már nincs messze a Tálodi kolostorrom, amelyből templomának nyugati homlokzata és a kolostor egy kis faldarabkája látható. A kolostorrom közvetlen közelében találjuk a Kinizsi-forrást, amelynek kellemes vize nyáron hűsíti a látogatót. A rom mellett találtunk egy már elvirágzóban lévő téltemető foltot, és rengeteg hóvirágot.

Tálodi kolostorrom hóvirágokkal

A templom nyugati homlokzata

Kolostorrom hóvirágokkal

A kolostor szerény falmaradványa

Tálod

Téltemetők és hóvirágok

Védett növények

Magyarországon mind a tőzike, mind a hóvirág védett növény, séta és fotózás közben ne tapossuk le, pláne ne tépjük le, vagy ne ássuk ki semmiképpen. Őrizzük meg ezeket a csodálatos helyeket az utókornak, hogy ők is gyönyörködhessenek a tavasz fehér hírnökeiben.

Tőzike

Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc

A Szigligeti vár

2022-10-31T13:42:00.002+01:00

Szigliget vára, középkori falak a Balaton felett

Szigliget látnivalói közül korábban írtunk már a középkori Avas falu templomának romjairól illetve a Szigligeti Óvárról, amelynek helyén ma csekély romok és egy kilátó díszeleg. Persze a falu legfontosabb turisztikai attrakciója maga a Szigligeti vár, amely részben megmaradt részben rekonstruált falaival előkelően magasodik a Balaton hullámai fölé és őrzi a manapság a középkori állapotoknál sokkal békésebb vidéket. Ezúttal a vár történetét mutatjuk be.

Szigligeti vár

Eötvös Károly „A világ legszebb vidékének” nevezve ezt a környéket a következőket írja: „Előttem Szigliget erdős csúcsai. Kisded csúcsok. De egyik fölött ott áll a régi vár romja, tört falak, omló tornyok, záratlan folyosók tömege. Úgy áll ott a várrom, mint öreg király fején korhadt koronája. Ajtónak, ablaknak nyílásán áttör a nap fénye, s ez a fény a távolból mintha drágaköve volna a koronának.” És bizony, mi is azt gondoljuk, hogy a vár középkori hangulata és a Balatonra valamint a környék tanúhegyeire nyíló panoráma egyedi látnivalóvá teszi a középkori várromot.

Kilátás a Badacsonyra és a Gulácsra

Kilátás a Balatonra

Kilátás Csobánc felé

Kilátás a Szent György-hegyre

Kilátás a Tapolcai-medencére

Kilátás a tanúhegyekre ágyúkkal

A Szigligeti vár története

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton körül már az őskorban megépültek az első erődítmények, gondoljunk például a Tihanyi Óvárra. A római időkben Pannóniában katonai táborok vigyázták a tartomány lakóinak biztonságát, gondolhatunk akár Fenékpuszta (Valcum) vagy Tác (Gorsium) romjaira is a környékből. A 9. században a Balaton környékén emelkedett a Frank Birodalom legkeletibb vára, Mosaburg, Zalavár. A legtöbb várat a 13-15. században elsősorban az egyes nemesi családok építtették saját hatalmuk biztosítására. A török előnyomulásának megakadályozására a 16. század közepén már a templomokat és kolostorokat is megerősítettek. Nándorfehérvár eleste (1521) és a mohácsi vereség (1526) után felértékelődött a Balaton környéki várak szerepe, hiszen a tó természetes akadályát ezek az objektumok tették jól védhető határszakasszá a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.

Szigligeti fellegvár

Felső vár az alsó várból nézve

Szigliget alapítása és a korai idők

A Balatonból kiemelkedő sziget korábban Zala vármegyéé, majd Atyusz báné, Kilián ispáné volt, majd királyi birtok lett az ispán örökös nélküli halála után.

Az 1241-42-es tatár veszedelem elmúltával IV. Béla azonnal hozzálátott reformintézkedéseihez. Ebben kulcsszerepet játszott a félelem egy újabb mongol támadástól.

Balra a Bencés-torony, középen a palota, a vár legrégebbi részei

Szent György-hegy, jobbra a palota

Jobbra a palota, szemben az egykori pince és ciszterna teteje

Dél-keleti torony

A mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején az 1260-as évek elején épült fel az első vár, melynek magját a régészeti kutatások szerint a legmagasabb ponton álló két erős torony és a közöttük lévő palota épület alkotta. Az építkezéssel a bencés rendet, Favus apátot (Szent Márton-hegyi apátságot) bízta meg, de a vár felépülte után visszavette azt királyi birtokba, a rendet pedig más birtokokkal kompenzálta. Első jelentős birtokosa, IV. Béla király eladományozta a Mórichidai-családnak, egy bizonyos Móric lovag komoly szolgálatot tett a király számára a tatárok elleni harcokban. Tőlük a Kőszegiek foglalták el, majd ismét az uralkodó, Károly Róbert hatalmát szolgálta. 1344-től visszakapták a Mórichidaiak, akik székhelyükké tették. Nekik köszönhető az erősség nagyszabású kiépítése, így az alsóvár emelése is. 1445 és 1521 között a korszak egyik legjelentősebb főúri családja, az Újlakiak számos erősségének egyike volt. Ezután közel két évszázadig a Tóti Lengyel család birtokolta.

Felső vár és ciszterna

Ciszternába dobott érmék

Az 1530-as években rövid ideig Török Bálint kezén volt, ekkor embere, Martonfalvay Imre nagy ágyúrondella emelésével igyekezett fokozni védhetőségét. Korabeli naplójában így nyilatkozik a várról: „az csonkatornyot az falu felől legelőször megépíteném, azután két vagy három bástyát és két nagy öreg pincéket csináltaték az külső várban és az faluba az új ház mellett, kiket szöretben meg is raktam borokkal Isten segítségével, egy öreg kutat is csináltattam az várban, mely az előtt vizet nem tartott etc.”

Balra az íves Martonfalvay rondella

Középen belső nézetből a Martonfalvay rondella

A balatoni végek

1526-ban megtörtént a mohácsi csatavesztés, 1541-ben Buda török kézre került, 1566-ban elesett Szigetvár, összeomlott a somogyi végvárrendszer, a Balaton vonala pedig hamarosan magyar-török határrá változott. A végvári vonal Balatontól északra fekvő része, Keszthely, Szigliget, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Nagyvázsony, Tihany, és Veszprém vára a Győr központú Duna-Balatonközi Főkapitányság szervezetéhez került, amelyeket együttesen „balatoni végeknek” neveztek.

Szigligeti vár a Csobáncról

Hamarosan a törökellenes végvárvonal részévé vált Szigliget is, az erődítés költségeit és a katonák ellátását ekkor már részben a királyi kamara fizette. Elsősorban kiváló stratégiai helyzetének köszönhető, hogy az oszmánok sohasem tudták elfoglalni.

Szigliget vára a Szent György-hegyről a Lengyel-kápolnával

Szigliget vára a Szent György-hegyről

Az 1547-től Palonai Magyar Bálint lett Szigliget várnagya (castellanus, azaz porkoláb). Az ő levelezéséből megismerhetjük a korszak kaotikus viszonyait. Egyrészt a lakosság tarthatott a törökök betöréseitől. Somogyból történő áthajózásaiktól, másrészt a szomszédos várkapitányok, például Gyulaffy László túlkapásaitól, akár a magyar lakosság vagy más magyar kézen lévő várak ellen. Utóbbinak elsősorban az lehetett az oka, hogy a térség katonái sokszor huzamos ideig nem kapták meg zsoldjukat. Somogyban kevés terület maradt magyar kézen, ezek közé tartozott a Fonyódi palánkvár, amelynek kapitányi tisztét szintén Magyar Bálint látta el haláláig, 1573-ig. Fonyód két évre rá elesett.

Fonyódi hegyek Szigligetről

Szigligeti vár Fonyódról

Szigliget Sümeg felől

Végvári védelem

A háborúhoz már a középkorban is 3 dolog kellett, pénz, pénz és pénz. Ennek megfelelően a végvárak védőit nem hatalmas armada, inkább néhány 10 emberként kell elképzelni. A végvári hierarchia élén a porkoláb, mai szóval a várnagy állt. Az alájuk tartozó fegyveres őrséget a kapunállók (portarii) és vezetőik a viceporkolábok és nemes familiárisok alkották. Szigligeten átlagosan 10-20 kapunálló darabont és 5-10 familiáris lovas, összesen 20-30 fegyveres szolgált.

A felső vár kaputornya felvonóhíddal

A felső vár kaputornya felvonóhíddal 10 évvel korábban

Fürgegyík támadásban :)

1606-ban Lengyel János volt a szigligeti várkapitány. Ekkor 100 gyalogos és 25 lovas jelentette az őrséget. 1630 körül már Lengyel Boldizsár a várkapitány és 12 huszár, 25 gyalogos, valamint 1 tüzér tartozott a vár védőihez. 1655-ben az őrség létszámát 10 huszárra és 25 hajdúra korlátozták. 1671-ben már csak 5 huszár és 20 hajdú jelentette a teljes védelmet.

Szigligeti vár palánkfal erősítéssel

Az alsó vár ejtőrácsos kapuja

Az alsó vár kiszolgáló épületei a felső várból

A felső vár udvara ciszternával, balra a konyha, szemben a Bencés-torony

Sajkások

A kisjégkorszak és a szabályozatlanság miatt a Balaton vízszintje ezidőtájt mintegy két és fél, három méterrel volt magasabban, mint napjainkban. A Tapolcai-medence szinte egész évben vízjárta területnek számított. Tihany, Szigliget és Fonyód a korszakban szigetek lehettek, amelyeket nyílt víz illetve mocsaras területek határoltak.

A távolabbi óvár egy falszakasza, egy elmélet szerint a sajkások szálláshelye lehetett

A törökök két hadikikötőt is építettek a Balaton déli partján, ahonnan katonáik vízi úton keltek át, Szemes és Fok, azaz a mai Siófok voltak az oszmán bázisok. Válaszul három magyar végvárat, Keszthelyt, Szigligetet és Tihanyt hajókkal, sajkás, elsősorban csapatszállítást szolgáló hajókkal látták el. A szigligeti sajkásokról a Szigligeti Óvárról szóló cikkünkben szólunk bővebben. Tóti Lengyel Gáspár, aki 1638-ban kapott várnagyi rangot Szigligeten kialakította az itteni flottát.

A vár hanyatlása

1683. június 24-én az Udvari Haditanács parancsa értelmében Balaton-vidéki várak katonáinak csatlakozniuk kellett a Győrnél gyülekező császári-királyi fősereghez. Az erősségek így gyakorlatilag harc nélkül kerültek a török csapatok kezére.
Szeptember második felében azonban a török főerők Bécs alatt elszenvedett vereségét követően a török katonák és Thököly csapatai harc nélkül kivonultak a Balaton-felvidéki várakból, így azok ismét magyar kézre kerültek.

Szemben a ma várkápolnaként jelölt déli épület

Várkápolna belső (a feltárások nem erősítik meg egyértelműen a funkciót)

A törökök visszaszorulásával és Buda visszafoglalását (1686) követően a 17. század végén már elveszítette katonai jelentőségét a vár. 1697-ben villámcsapás érte a bencés tornyot, a vár legkorábbi részét, amelyet ekkor fegyvertárolásra használtak, majd 1702-ben lerombolását határozta el az uralkodó. A kuruc időkben a vár romos, kisebb harci események helyszíne csupán. Birtokosai a várhegy lábánál építtették fel kúriájukat. A köveket részben ehhez, részben más falubeli építkezésekhez elkezdték elhordani.

Templom a várból

A Műemlékek Országos Bizottsága 1913-ban, a Műemléki Hivatal 1953-ban és az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-66-ban erősítette meg, állította helyre az erősen pusztuló falakat. 1992-től zajlottak ásatások a kétezres évekig átnyúlóan Gere László vezetésével, az utóbbi időkben komolyabb állagmegőrzés és rekonstrukció is zajlott. A vár látogatása jegy vásárlásához kötött, erről és a nyitvatartásról bővebb információ a vár honlapján.

A világháborúk során elesett szigligeti hősök emlékhelye a vár alatt

A Szigligeti vár megközelíthetősége Google térképpel

A Szigligeti várat Szigliget település területén, a 230 m magas várhegyen találjuk.

A szöveget szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Kapui Ferenc és Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 2009 (reprint)
Hangodi László: Balatoni végeknek tüköri - Palonai Magyar Bálint szigligeti várkapitány élete és harcai 2010/3 Hévíz
Gerő László: Várépítészetünk 1975

Helyi ismertetőtáblák szövegei
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, 2022. október 30.

Vargha Balázs: Magyar várak 1993

Szent Miklós templomrom (Veszprém)

2022-07-31T23:08:00.009+02:00

Szent Miklós-szeg, templomrom rejtve a város közepén

Veszprém városa megannyi látnivalót, közöttük több középkori romot is tartogat a látogató számára, gondoljunk csak a Margit-romokra, a Gizella kápolnára, a várra, a Szent György kápolnára vagy épp a veszprémvölgyi apácakolostor romjaira. Talán kevésbé ismert a Szent Miklós templomrom története annak ellenére, hogy a város központi részén, a Laczkó Dezső Múzeum tőszomszédságában helyezkedik el. A Balaton tágabb környékén bizony találkozhatunk néhány Szent Miklósról nevezett korai templommal, ilyen a csopaki, azaz egykori kövesdi templomrom, a vállusi Szent Miklós kolostorrom vagy épp a keszthelyi Szent Miklós temetőkápolna. Valószínűleg nem véletlen a névválasztás, Miklós püspök, akit ma leggyakrabban a Mikulás alakjaként emlegetünk sok egyéb mellett a tengerészek védőszentje is, így egy nagyobb tó közelében nem lehet meglepő kiemelt tisztelete. Emellett az iparosok védőszentjeként is ismert, a környéken pedig több arra utaló régészeti leletet is találtak, hogy itt a középkorban iparosok telepedtek le, például kisméretű vasolvasztókemencéket. Az ismert leggkorábbi magyarországi Szent Miklós patrociniumú templom Esztergomhoz köthető (1156). A romterület nem is olyan régen került újra látókörbe, hosszú évekig a föld alatt pihentek az alapfalak. Megtalálásához is érdekes történet fűződik, kezdjük ezzel.

A veszprémi Szent Miklós templomrom

A templomrom első feltárása

Mint említettük, a falak hosszú évek óta a Kálvária-domb felszíne alatt pihentek, az emberi emlékezet által feledésbe merültek. Bár a régészet egészen biztosan nem állt azon a technikai színvonalon az 1920-as, 30-as években, mint napjainkban, egy szemfüles régésznek, Rhé Gyulának szöget ütött pár árulkodó nyom a fejében, hogy valami izgalmas dolgot rejthet a terület.

Középkori vízforrás, a Komakút. A romtól nyugatra található teret ma is Komakútnak hívják, de első fennmaradt említése a XIII. században történt, akárcsak a templomé. Sajnos a Komakút tér nevéhez egy szomorúbb, későbbi történeti esemény is kapcsolódik, a Veszprém környéki zsidóság számára itt hozták létre a gettót a vészkorszakban.

Földmunkáknál előkerülő emberi csontok. Középkori templomaink jelentős hányadára jellemző, hogy temetkeztek köréjük, így régészeti szempontból ez is vezethette a fókuszt.

„Csakis valamely az emlékezetből kiveszett régi okkal magyarázhatónak” tartotta Rhé Gyula, hogy az úrnapi körmenet útjába esett ekkoriban a terület.

A környéket az oklevelek Szent Miklós-szegként emlegették, és hivatkoztak egy azonos nevű templomépületre is, amelynek elhelyezkedése a feltárásig nem volt ismeretes.

Illetve a Kálvária-domb a „legutolsó időig magántulajdonokba beékelt egyházi terület volt."

Rhé Gyula ennek nyomán még 1929 telén ásatásba fogott, és a kutatóárokban talált is alapfalat, illetve néhány sírt. 1930-ban folytatódott a feltárás, előásták a templom alapfalait. A templom körül lévő temetőt valószínűleg már a templom megépülte előtt is használhatták, mert sírjaiból XI. századi uralkodóink – Salamon (1063-1074), I. László (1077-1095) és Kálmán 1906-1116) – pénzei is előkerültek. Ezek alapján Rhé még XI. századi építést feltételezett. Jelenleg a XIII. század első negyedét tartják az építés legvalószínűbb idejének, de fel-felmerül a XII. századi építés is.

A Kálvária-domb és környéke a Szent Miklós-templom romjaival 1930 körül. Rhé Gyula rajza

Szent Miklós szeg templomának története

A templom első említése 1237-ből ismert egy adásvétel kapcsán, az egyik földdarab a Szent Miklós egyház mellett feküdt, a templom feltehetően a XIII. század első negyedében keletkezett. A helyben bányászott dolomit törtkőből épült, keletelt, eredetileg egyhajós, kezdetben egyenes szentélyzáródású épületet többször bővítették, de a kutató régész szerint sem egyértelműek a bővítési fázisok. Nyugati végéhez tornyot, északi oldalához sekrestyét és csontházat, az osszárium északkeleti falvége nincs bekötve a sekrestye falába, ez biztosan későbbi hozzáépítés, déli oldalához előcsarnokot toldottak (a tornyot és a déli előcsarnokot sorolták az első építési, romanikai periódushoz is), majd a XV. században vagy a XVI. század elején hajóját két pillér közbeiktatásával kéthajóssá alakították. Hasonló megoldású templomok főként a Szepességből és a Csallóközből ismeretesek az 1430-as évektől kezdve. Az egyenes záródású szentélyt idővel a nyolcszög három oldalával záruló, sarkain támpillérekkel erősített szentély váltotta fel. Az első feltárás során még kerültek elő padlódarabok (18×18×4 cm-es tégla), illetve színes belső festésről árulkodó vakolatdarabok is. Valószínűleg a XVI. században keletkezett a keleti pillér közelében sziklába vájt mélyedés, amelyből 46 késő középkori fémtárgy került elő.

Szemben a szentély, balra (észak) távolabb a sekrestye, közelebb az osszárium falai, középen a hajót meggosztó tartópillérek

Kralovánszky Alán régész a templom arányait megfigyelve az alábbi következtetéseket vonja le: „Mint ismeretes, egy templom arányaira többnyire a szentély a meghatározó. Mivel esetünkben a 110 cm-es falvastagság és a szentély belső szélesség 630 cm-es, a számításba vehető lábméretek közül a 31,38 század-centiméteres rajnavidéki lábbal látszik összefüggésben lenni – a fal így 3,5 láb, a szentély szélessége 20 láb. A hajó szélességét a szentély szélesség fél falszélességgel bővült mérete határozta meg. A hajó hosszát pedig az antik, vitruviusi elvnek megfelelően a diagon, tehát a hajó szélességéből képzett négyzet átmérőjének köríve határozta meg. Ugyanez a diagonális szerkesztés mutatható ki a toronynál is. Feltételezésem szerint európai tanultságú mester tervezte, szerkesztette a templomot.”


A Szt. Miklós-templom felső-rajnai lábbal történt szerkesztésmódja (Kralovánszky Alán rekonstrukciója)

A régész építtetőként a vallon származású Robertus veszprémi püspököt (1209-1226) feltételezi, aki később esztergomi érsekké vált. Szent Miklós magyarországi tiszteletét is vallon kereskedők közvetítésének tulajdonítja.

Szent Miklós-templom. Az 1978-as ásatás alaprajza (Kralovánszky Alán nyomán rajzolta Kulcsár Ágnes)

A templomot több forrás is említi a XIII-XVI. század között. Az 1515-ben Veszprémben tartott egyházmegyei zsinaton elrendelték, hogy az úrnapi körmenet egyik állomása a Sztent Miklós plébániatemplom legyen. A körmenet pontos forgatókönyvét is leírták. Az oltári szentség fölé tartott baldachin négy rúdját a Keresztelő Szent János templomtól a Szent Miklós templomig a várbeli Mindenszentek egyház prépostja, a somogyi és a zalai főesperes, valamint az Örsi prépost vitték, a Szent Miklós templomtól pedig a hántai prépost, a segesdi, budai és fehérvári főesperes. Ez szúrt szemet többek között a templomot elsőként feltáró régésznek.

Az 1500-as évek adóösszeírásai fokozatosan egyre kevesebb adófizetőt mutattak, talán jelezvén is a nehezebb idők közeledtét, a török veszedelmet. Szent Miklós-szeg templomával együtt véglegesen feltehetően Veszprém első, 1552-es török ostromának eshetett áldozatul. Erre mutatnak a templom 1930-as ásatásakor talált, időrendben legutolsó, I. Ferdinánd királytól (1526-1564) 1528-ból és 1541-ből származó érmék. A plébániatemplomot egy 1550-es összeírás már elpusztultként említette.

A második, 1593-as török ostromról, a város körülzárásáról Baranyai Decsi János eképpen írt:
„Az éjszaka beálltával Fekete Benedek néhány válogatott lovassal kilopakodott a várból, és egy kápolnába vette be magát, hogy napkeltekor a biztonságban kószáló barbárokat váratlanul megrohanja. Nem is csalta meg reménysége, mert mihelyt megvirradt, a barbárok vezetői csekély kísérettel elindultak a védőtetők építkezéséhez, óvatlanul, készületlenül. Fekete Benedek pedig rájuk törve űzte, kergette őket, végezetre ujjongva visszavonult a várba.” Az említett kápolna lehetséges, hogy azonos a Szent Miklós templommal.

A templomromok fölé 1747-ben barokk kálváriát építettek. Főbb szobrait – Jézus, Szűz Mária, Mária Magdolna, Szent János – később a Szent László kápolna mellé (az 1930-as években már itt álltak), majd elé helyeztek át. A kommunista hatalomátvétel után a kálvária stációi pusztulásnak indultak, ami a Vegyipari Egyetem építése (1971) során teljesedhetett ki, ekkor részben elhordták a Kálvária-domb déli oldalát is. Az utolsó stációalapot az 1978-as Kralovánszky Alán és Éry Kinga vezette ásatás tüntette el. Ekkor 48 sírt is feltártak a szűk környéken.

Előtérben a sekrestye és a csontház, a magas épület pedig az egyetemé a Kálvária-domb elhordott részén

A Szt. Miklós-templom dél felől a feltárás során, 1978 (LDM Fotótár R/3416)


A templomromok és a kálvária stációi 1930 körül LDM Régészeti Adattár 3194 dr. Cholnoky Jenő ajándéka

A domb északi és nyugati lábát a XVIII-XIX. században a terjeszkedő város házai vették körül. Egy részük megsérült a II. világháborúban, és a XX. század második felére lebontották azokat, nyomaik manapság is láthatóak.

Az egykori házak romjai a templomromtól nyugatra (a vörös homokkő tömb gyanúsan a templomhoz tartozhatott)

Cikk: Kapui Ferenc
Színes képek: Márián Gábor

Google térkép a Szent Miklós templomromhoz

Források

Helyi ismertetőtábla
Séd 2020. VI/6. 10. oldal Tóth G. Péter
Séd 2020. VI/6. 25. oldal Rainer Pál
Rainer Pál: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma

Volt egyszer egy Ify-kápolna

2021-12-31T23:12:00.009+01:00

Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen

Magam valamikor még a 2010-es évek előtt jártam az Ify-kápolnánál először. Épp a Szent György-hegyen tettünk a családdal látogatást egy egyetemi csoporttársamék pincéjénél. Valahogy szóba keveredett a romos épületek iránti vonzódásom, és erre örömmel újságolták, hogy egy templomrom akad a hegyen is, itt a közelben. Felkerekedtünk, és elmentünk "Emmausba". Sajnos akkor nem volt nálam fényképezőgép, a telefonom pedig még nem kamerás készülék lehetett, így fotódokumentáció nem áll rendelkezésre ebből az időből. 2013-ban aztán a Balatoniromok bloggal is felkerestük az épületegyüttest, ekkor már szerencsére készültek képek, ezeket tesszük közzé most a blogon.

Ify-kápolna a Szent György-hegyen

2021. október 31-én ismét meglátogattuk a hegyet, a közeli Lengyel-kápolnánál elcsíptük a naplementét egy őszi túra után. Korán sötétedett, így az Ify-kápolnát kihagytuk. Akkor még nem sejtettük, hogy többé sosem láthatjuk olyan formában, mint korábban. November 27-én a Facebokon értesültünk róla, hogy a kis templom tornya nem bírta tovább az idővel való dacolást, leomlott.

Az Ify-kápolna leomlott tornya

Miért Ify-kápolna az Ify-kápolna?

Az y-ból sejthetjük, hogy nem az épület korára utal az Ify szócska, bár ez a templomrom valóban nem túl régi. A források szerint a háború alatt épült egy része, majd élete során folyamatosan építgette Ify Lajos plébános, az épület, mi több, az épületegyüttes megálmodója.

Lengyel-kápolna

Tarányi-pince még a "felújítása" előtt szintén a közelben

Kereszt a remetelak előtt

Ki volt Ify Lajos?

Bár a kápolna és az azt övező épületegyüttes története viszonylag rövid, szerencsére Ify Lajosról elég sok cikk jelent meg a sajtóban, főként a háború előtti sajtóban.

Ify Lajos portréja (Zalai Hírlap 2017)

A gimnáziumot Keszthelyen a premontrei rend iskolájában végezte. 1905-ben, I. osztályosként 16 korona ösztöndíjban részesült. 1909-ben arról értesülhettünk, hogy felvették a pécsi szemináriumba papnövendéknek. 1919-ben, az I. világháború utáni évben a Pécsi Egyházmegye és gróf Zichy Gyula megyéspüspök jóvoltából a megye több papjával együtt ruhabeszerzési segélyben részesül.

1920-ban az Uj-Somogy számol be arról, hogy Fonyódon önálló plébánia létesülését a gróf Zichy Béla nagylelkű földadománya révén. Az ügyet, dr. Ripka Ferenc, gázgyári vezérigazgató, és egyben a hitközség volági elnöke szorgalmazta. A 100 hold földből a plébánia 50 holdat, a templom 25-öt, a tanító 20-at, a dékány pedig 5 holdat kapott. Gróf Zichy Béla egyébként a Fonyódhoz tartozó Bélatelep névadója, az ő földjeit parcellázták fel üdülőtelepnek a területen.

1921. június 29-én Péter Pálkor (Szent Péter a halászok védőszentje) megtörtént a megnagyobbított kápolna, azaz immáron templom illetve a halászlegények zászlószentelési ünnepsége. A zászlóanya Ripka Ferencné, a gázgyári vezérigazgató felesége volt. Az ünnepségre ellátogatott a Keszthelyi Premontrei Gimnázium, Ify Lajos alma materének tanári kara. Balaton környéki keresztutak cikkünkben említettük a templomot illetve a környezetében látható keresztutat.

Fonyódi Nagy Boldogasszony templom, Ify Lajos szolgálati helye

1922-ben Ify Lajost tanúként hallgatták ki dr. Tószegi Freund Albert meggyilkolásának ügyében. Freundot az 1919-es tanácsköztársaság bukása után gyilkolták meg, azt feltételezve róla, hogy kommunista. Ify Lajosnak közvetlen tapasztalata nem volt az üggyel kapcsolatban. A Tószegi família története elég szerencsétlenül alakult. Albert özvegye váratlanul hunyt el pár évvel férje kivégzése után. 1926-ban két gyermekük közül lányuk egy külföldi nevelőintézetben tüdőgyulladást kapott, és fiatalon elhunyt 1926-ban.

1924-ben helyi képviselőtestületbe választották Ify Lajost Fonyódon, de az eredményt megfellebbezték. Az új, megismételt választás eredményeként Ify Lajost nem választották meg, kimaradt a testületből.

1924-ben a Pécsi Lapok tudósított egy érdekes ügyről. Ify Lajos konfliktusba került dr Vass József népjóléti miniszterrel, kalocsai nagypréposttal. Emlékszünk még Ripka Ferencre? Ő biztosította a telket a templomhoz. Egyetlen kikötése volt, hogy a templomnak ne legyen harangja, hogy a harangozás ne zavarja nyáron fonyódi pihenésében.

"Mivel azonban templom harang nélkül még se maradhat, a fonyódi templom harangjai is megszólalnak s hangjuk messze elhallatszik a Balaton fölött. Ezért feszült a viszony Ify plébános és Ripka Ferenc között, aki házigazdája volt Vass József dr. miniszternek és Ripka Ferenc nem akarta megtisztelni a helyi plébániát azzal, hogy tőle ősi szokás szerint kikérje a hozzájárulást, illetőleg a stólát, hogy a kalocsai nagyprépost és miniszter egy személyben a fonyódi templomban bemutathassa a reggeli misét. Kanapépörröl van tehát szó csak, melynél egyelőre a gerinces plébános maradta győztes, aki, ha arra fölkérik, megtiszteltetésnek vette volna, ha Vass József dr. misézik templomában."

Szintén ebben az évben Ify Lajos a Fonyódi fürdőtelepfejlesztő hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjává vált. Ez a pozíciója 1929-ig állt fenn.

Ify Lajos pártolta a kulturális rendezvényeket. 1925-ben a Lengyeltóti postás dalestély felülfizetője 50 000 koronával. Összehasonlítás képpen a már említett gróf Zichy Béla és a Tószegi Freund család egy tagja, Ferenc 200 000 koronával szerepeltek az esemény túlfizetői névsorában. De a későbbiekben is hallani hasonló támogatásokról, például "A Fonyódi leventék műkedvelő előadásai" révén.

Szintén 25-ből kapunk hírt arról, hogy a Kaposvári Egyesületi Leánynevelő Intézet balatoni tanulmányi kirándulásaihoz nyújtott segítséget a plébános. 1931-ben szintén egy leányintézet növendékei érkeztek a tóhoz a madarak és fák napja alkalmából, akiket Ify Lajos kalauzolt.

1928-ban Fonyód állomásán Ify Lajos köszönti a Vatikánból hazatérő Serédi Jusztiniánt, Magyarország új hercegprímását. Az érsek útját megörökítette a filmhíradó is. Sajnos azt nehéz megállapítani, hogy a filmen melyik üdvözlés látható, mert együtt említik a fonyódit és a siófokit.

A Budapesti Hírlap eképp emlékezett meg az eseményről: "Fonyódon hosszabb időre állt meg. Az állomás előtt diadalkapu várta az egyházfejedelmet s fagyöngykoszorú pompázott az állomásépületek minden ablakában. A vasutasok sajátpénzükből díszítették fel az épületeket.

Díszbe öltözött hajdúk, leventék és tűzoltók fogadták a prímást, feszes állásban, mögöttük zenekar, iskolák növendékei. A környékből tizenhét református és tizenöt evangélikus lelkész vezetésével jöttek el a protestáns hivők, hogy a magyar katolikus egyház fejét üdvözöljék. Üdvözlőbeszédet Ify Lajos plébános és Weiselbach Iván báró, vármegyei főjegyző mondott."

Serédi Jusztinián fonyódi fogadtatása 1928 januárja (Pesti Hírlap)

1929 végére a fonyódi plébánost adminisztrátorrá nevezték ki.

Ify Lajos templomépítő és templomépíttető gyakorlatát már Fonyódon elkezdte, de több környékbeli templom építkezéséhez is hozzájárult anyagilag, 1930-ban a Kémesen építendőéhez is. 1932-ben a balatonfenyvesi templomépítést is támogatta, az erre a célra létrehozott gyűjtést koordinálta.

Balatonfenyves egyházközségi képviselőtestület (Buza Péter: Balatonfenyves), Ify Lajos a középső sorban balról a 3.

1934. július 22-én a felszentelésére is sor került. 1935-ben ő celebrálta a fonyódligeti harangszentelés szertartását. 1937-ben két tantermes iskola építésére írt ki pályázatot a fonyódi egyházközség. 1937-ben a fonyódi templom új harangtornyot kapott, illetve részben felújították. 1937-ben Fonyódon Ify Lajos felszenteli az Iskolanővérek iskoláját. 1938-ban Ify Lajossal az egyházközség élén tárgyalások kezdődnek a balatonfenyvesi elemi iskola számára megvenni kívánt telekről. 1941-ben végül át is adták a megépült iskolát.

Balatonfenyvesi templom (Somogyi Ujsag 1934. október)

Lerakták a fonyódi Polgári iskola alapkövét. Az alapot Ify Lajos plébános áldotta meg, majd később hit- és erkölcstan oktatóként tanított is a falai között.

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola 1939

1942-ben a Somogyi Ujság foglalta össze Ify Lajos 25 éves plébánosi tevékenykedését annak alkalmából, hogy a plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. "Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom építése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona s a teljes belső templomi felszerelés beszerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, s négy egyházközség alakulása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Soha sem fogja elfelejteni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a szegények jóságos segítője."

1930-ban Fonyódon Ify Lajos búcsúztatta a hazánkba látogató pápai legátus vezetőjét, Sincero bíborost.

Puszta érdekesség egy 1931-es hír, miszerint Ify Lajos bejelentést tett a csendőrségen egy hamis 1 Pengőst illetően, amit ismeretlentől kapott misepénz fejében.

Láthattuk, hogy Ify Lajos több területen is aktív közéleti szerepet vállalt, 1935-ben ismét újabb szerepkörben láthatjuk, az Uj-Somogy eképpen írt erről: "Fuzionálnak a Balaton somogyi oldalán levő Hangya Szövetkezetek. Fonyódón Hangya-értekezlet volt, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a Balaton déli oldalán levő Hangya-szövetkezetek fúziója, hogy ezáltal olcsóbbá tegyék a fürdővendégek nyaralását. Ify Lajos plébános, az értekezlet elnöke, meleg szavakkal üdvözölte Hann Miklós »Hangya«-központi referenst és a megjelent igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd átadta a szót Hann Miklós központi referensnek, aki részletesen ismertette a nagyszabású tervet, majd' egyhangúlag elfogadták a javasolt fuzionálási tervezetet. Az uj szövetkezet székhelye Fonyód lesz és elnökének Ify Lajos fonyódi plébánost igyekeznek megnyerni. Az értekezleten részt vett még Balatonboglár és Balatonszárszó Hangya szövetkezet igazgatósága is. 1936-ban be is jegyezték Ify Lajos igazgatói tagságát.

1936-ból kapjuk a hírt, hogy Mécs László premontrei szerzetes, költő a Felvidéken újra visszakapta útlevelét, a csehszlovák hatóságok szorításából Magyarországra jöhetett, és a nyarat Ify Lajosnál tölthette Fonyódon. Mécs költészetén túl személyesen is fontos személyiség számomra, hiszen szülővárosomban, Csornán, a premontrei apátságban is hosszabb időt töltött élete folyamán. Költészetének egyik legszebb gyümölcse A királyfi három bánata című alkotása, megkockáztatom, hogy az egyik legmeghatóbb anyaság témájű mű, amely magyar nyelven született.

1938-ban Keszthelyen a karmeliták templomában orgonahangversenyt rendeztek, melynek megnyitó beszédét Ify Lajos mondta. Még Pécsett került közel az orgonákhoz, megtanulta az orgonajavítás rejtelmeit. A Szent György-hegyen is javított hangszereket, "Emmausban" komoly harmónium- és óragyűjteménnyel rendelkezett.

Az utolsó harmónium az Emmaus-kápolnában

1939-ben a Fonyódon is megalakuló KALOT, azaz Katolikus Legényegylet egyházi elnöke lett Ify Lajos.

Szobrok a kápolnán

Kilátás a Badacsonyra

Az egyik kiegészítőépület

Emmausi épületek

Lengyel-kápolna és Szigliget vára az Ify-kápolnától

Ma már nem ilyen az összkép

Emmaus

Míves zár

A torony, amit így már nem láthatunk többé

1942-ben adja hírül az Uj-Somogy, hogy Ify Lajos a Szent György-hegyen fekvő kis földjén egy meglévő épületet újítgat, illetve építkezik. A cikk beszél a harmóniumépítésről, illetve egy majdani kápolna építési terveiről is. Ify Lajos már 1942-ben azt tervezte, hogy idős korában felköltözik a hegyre, és minden nap istentiszteletet mutat be a kis kápolnában.

Emmus a remetelak

A háborús évek után a sajtó hallgatott Ify Lajosról. Az aktív közéleti szerepet is vállaló plébánost a kommunista államhatalom eltávolította a fonyódi plébánia éléről. A pap idő előtt visszavonult Szent György-hegyen álló remetelakjába, ahol órákat javított, harmóniumokat épített, és házvezetőnőivel élt 1967-es haláláig. Csak 3 évvel halála előtt kereste fel az Új Ember. A rövidke cikk említi, hogy a plébános sírhelye a házak feletti apró platón már készen állt, illetve az épületeknél Ify Lajos már ott tartotta tölgyfakoporsóját, készülve a túlvilágra.

Ify Lajos és házvezetőinek sírján tavasszal hóvirágok nyílnak

1967. szeptember 19. óta nincs fent a magyar zászló az épületegyüttesnél, amely jelezte Ify Lajos jelenlétét birodalmában, ezen a napon egy másik birodalomba költözött.

Tornác beszakadt tetővel

A Kincskereső videója az Ify-kápolnáról.

Saját fényképeinket Márián Gábor készítette, a cikket pedig Kapui Ferenc írta.

Források

Iskolai értesítők, Keszthely - Premontrei katolikus gimnázium Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Pécsi Napló, (18. évfolyam) 1909-07-03 / 148. szám

Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam) 1919-01-17 / 13. szám

Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam) 1920-08-19 / 189. szám

Fonyód a Wikipédián

Uj-Somogy, 1921. július (3. évfolyam) 1921-07-03 / 149. szám

8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam) 1922-01-31 / 25. szám

Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam) 1926-05-11 / 105. szám

Uj-Somogy, 1924. augusztus (6. évfolyam) 1924-08-15 / 187. szám

Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam) 1924-08-30 / 206. szám

Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam) 1924-09-02 / 200. szám

Somogyi Ujsag, 1925. március (7. évfolyam) 1925-03-01 / 49. szám

Iskolai értesítők, Kaposvár - Egyesületi Leány Gimnázium Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1925

Uj-Somogy, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)1927-03-16 / 61. szám

Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Központi Értesítő, 1929 (54. évfolyam)1929-01-24 / 4. szám

Pesti Hírlap, 1929. december (51. évfolyam, 274-297. szám)1929-12-13 / 284. szám

Dunántúl, 1930. január (20. évfolyam, 1-24. szám)1930-01-24 / 19. szám

Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-26 / 192. szám

Friss Ujság, 1931. április (36. évfolyam, 74-93. szám)1931-04-11 / 81. szám

A Pécsi Római Katolikus Szent Erzsébet Leánygimnázium Évkönyve A Mi Asszonyunkról Nevezett Női Kanonok Szerzetrend Pécsi Róm. Kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának Értesítője az 1931-1932. iskolai évről (Pécs, 1932)II. Adatok az 1931-32. iskolai év történetéhezKirándulások. Fonyódi kirándulás

Kis Ujság, 1932. augusztus (45. évfolyam, 171-194. szám)1932-08-02 / 171. szám

Uj-Somogy, 1934. július (16. évfolyam, 146-171. szám)1934-07-19 / 161. szám
Somogyi Ujsag, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)1934-10-21 / 238. szám
Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)1935-01-26 / 21. szám
Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)1935-07-09 / 153. szám
Uj-Somogy, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)1936-07-11 / 157. szám
Központi Értesítő, 1936 (61. évfolyam, 2. félév)1936-10-22 / 43. szám
Uj-Somogy, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)1937-02-14 / 36. szám
Somogyi Ujsag, 1937. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)1937-09-22 / 214. szám
Somogyi Ujsag, 1938. február (20. évfolyam, 25-47. szám)1938-02-11 / 33. szám
Somogyi Ujsag, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)1938-07-12 / 154. szám
Somogyi Ujsag, 1939. június (21. évfolyam, 131-154. szám)1939-06-14 / 141. szám
Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1939
Somogyi Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 124-145. szám)1940-06-21 / 140. szám
Somogyi Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 27-49. szám)1941-02-11 / 34. szám
Somogyi Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)1942-06-05 / 125. szám
Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-03 / 224. szám
Somogyi Ujsag, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-17 / 235. szám
Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1942
Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből (Balatonfenyves, 1993)A templomtól az iskoláig
Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)1964-12-13 / 50. szám
Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)2016-03-19 / 66. szám
Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám) 2017-09-16 / 217. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, az őrségváltás folytatódik

2021-12-30T21:51:00.009+01:00

Balatonaliga pártüdülőjének sorsa a 2000-es évektől napjainkig

Folytatjuk cikksorozatunkat Aliga egykori pártüdülő komplexumáról. Korábban megismerkedhettünk a terület 1989 előtt történetével, a második részben az 1990-1999 közötti fordulatokról esett szó, most Aliga hattyúdala kerül terítékre, 2000-től napjainkig.

Balatonaligai Pártüdülő Park és Balaton part

2000-2005, új évezred, régi nóta

2000-ben Gógl Árpád, az első Orbán kormány minisztere még zárt egészségügyi központ létrehozását szorgalmazta a területen, az egészségügyi minisztérium bejelentkezett a terület kezelőjének. A 168 Óra újságírója 4 milliárdos értékbecslést közölt ekkor a komplexummal kapcsolatosan, amelyet 10 milliárd Ft-ért lehetne rendbe hozni.

Kádár villa (2000. 06. 168 óra)

95-ben került a Club Aliga a TB-hez, majd 97-ben a Kincstári Vagyonkezelői Igazgatósághoz. "Amikor megalakult az Orbán-kormány, a Fidesz képviseletében Aligára látogatott Balsay István, Németh Zsolt és Selmeczi Gabriella lelkesedtek a helyért, és azt ígérték a falu vezetőinek: nem adják el az üdülőt." - írta a 168 Óra 2000-ben.

Sárkányszörfösökkel tarkított partszakasz

Kormánylátogatás alkalmával a Parlament SE az Orvosválogatottal játszott, Puskás Öcsi végezte a kezdőrúgást. A meccs előtt újrafestették a pályát, biztos ami biztos, nagy emberek érkeztek, ehhez helyben már hozzászoktak az elmúlt évtizedek során. Orbánt is várták, de nem érkezett meg a mérkőzésre, a fideszesek Kövér László vezetésével kikaptak 3-0-ra.

2000-ben a Club Aliga Rt. igazgatója Tusa Péter, felügyelőbizottsági tagja pedig Siófok polgármestere dr. Balázs Árpád úgy nyilatkozik, hogy a rendezés keretében a világosi önkormányzat földtulajdont kapna a terület déli részén. Bóka István, a körzet fideszes képviselője (Balatonfüred későbbi polgármestere) arról beszélt, hogy a partszakaszon legalább 30% közszolgálati sétányt kell biztosítani.

2001-ben Gógl Árpád Nemzeti Egészség Közhasznú Társaságot is álmodott, amelynek lemondása után az Aligát igazgató vezetője szeretett volna lenni nyugdíjas éveiben. Utódja, Mikola István viszont keresztbe húzta számításait, a kht-t nem hozták létre. Mikola 3 milliárdos felújítást tervezett a Széchenyi-terv keretében, új, 1200 fős konferenciaközponttal, később löszfalakra építendő szállodákkal. Ekkor Kállay Miklós a Club Aliga Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatóhelyettese bizakodott, hogy végre elindulhat valami Aligán 12 évvel a rendszerváltás után.

III. hotel (2002. 05. Népszabadság)

2002-ben Tusa Péter egy új, 5 csillagos, 500 ágyas hotelről és konferenciaközpontról beszél, mert a meglévő 600 ágy, és az elmúlt 5 év 400 millió Ft korszerűsítési pénze nem teszi rentábilissá a helyet. 2002-ben a leköszönő rezsim nemzeti kinccsé, elidegeníthetetlenné nyilvánította a komplexumot, pedig elvileg befektető most kínálkozna, egy magát felfedni nem kívánó magyar hátterű cég.

2004-ben még mindig az egészségügyi tárca tartja fenn a Club Aligát, évente több száz millió Ft a fenntartása, terheli a minisztérium költségvetését.

2005 októberében ismét étrtékesítési pályázatot írtak ki a komplexumra, a várható befolyó bevételből a sürgősségi betegellátásra szeretnének fordítani 4 milliárd Ft-ot, például a mentőautóparkot szeretnék megújítani.

Kmetty villa (2001. 08. Népszabadság)

2006-2007, újabb tender, értékesítés

2006 igazi fordulópont az egykori pártüdülő történetében, elkelt. A komplexumra kiírt újabb pályázatra novemberig lehet árajánlatot adni, 5 pályázó jelentkezett, az ártárgyaláson hárman vettek részt. A korábban 10 milliárd forintért árult, 55 épülettel, 30 000 négyzetméternyi beépítéssel, 15 000 fával rendelkező ősparkos komplexumot kevesebb mint 6 milliárd (más forrás 5,5 milliárdban konkretizálja) forintért szerezte meg egy izraeli hátterű ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég. Így övé a terület nagy részének tulajdon- és kisebb részének kezelői joga 49 évre (utóbbi a part menti sávra és a kikötőre vonatkozik).

Club Aliga kikötő (2007. 06. Fejér Megyei Hírlap)

A Pro-mot Hungária Kft. a magyarországi SBI csoport tagja. Egyelőre felmérik az ingatlant, 2007-ben szállóvendégeket nem fogadnak, de a kikötő 25%-kal drágább díjért, a strand változatlan áron üzemel. A befektető természetesen korszerűsítéseken gondolkozik. 2007 decemberében az Origo írt arról, hogy a Pro-mot tulajdonosi szerkezete változott. Az egyik tulajdonos 50%-os tulajdonrészét egy holland és izraeli vállalkozásnak adja el. A Pro-mot Hungária Kft-t 2002-ben magánszemélyek alapították kereskedelmi cégként, az ingatlanberuházást 2006 decemberében, a pályázat elbírálásakor vette föl tevékenységi körébe főtevékenységként. Ekkor vásárolta meg ugyanis az SBI Méta Ingatlanforgalmazó Kft., amely 2007 februárjában továbbadta anyacégének, a Hollandiában bejegyzett SBI Real Estate Development B.V.-nek és a ciprusi, de izraeli hátterű Landano Ltd-nek. Zvi Frank a SBI Hungary ügyvezetője, a cég olyan projekteken dolgozott, mint a Rózsa-udvar lakópark, Izabella-kert, Új udvar, Stefánia-ház, Újpest irodapark.

2008-2017, tulajdonosváltástól tulajdonosváltásig

2008-ban arról ír a Napi Gazdaság, hogy egy retro party keretében újra bejárható a nyáron a lezárt terület. 2009-ben arról szólnak a hírek, hogy ezer hotelszobát, ezerötszáz lakást létesítene Club Aligában a befektető, a meglévő épületeket, köztük a Kádár villát is lebontanák - mondta Guranits Attila, a beruházás vezetője. A löszfal tetjére is terveztek egy 20 emeletes magasházat, amely kiváltotta a helyiek nemtetszését. 15-20 éves távlatban gondolkodnak, a sorompókat pedig 2010-től lebontanák (2021-ben még megvannak), ha az önkormányzattal rendeződik, hogy mely részek pontosan a közterületek.

Kádár villa nappalija (2009. 10. Magyar Nemzet)

A Kádár villa dolgózószobájában a szőnyeget már kiette a penész. Az íróasztala hiányzik. A csillárokat 2 hónapja ellopták. Az intarziás sakkasztal sincs már meg. A fürdőszoba is elég leharcolt már, a légcserélő alumíniumcsövei lógnak.

Kádár villa víz felőli homlokzata (2009. 10. Magyar Nemzet)

2010-ben ismét csak tervek vannak, az önkormányzat a Balaton-törvény értelmében nem rendelkezik elővásárlási joggal, az ingyenes vízpart továbbra is el van zárva a helyiek elől, a településrész rendezési tervét pedig ismét ígéri az önkormányzat. Majd megegyeztek az ingyenes használatról, de a beruházást bíráló civil szervezet tagjaitól visszavonták az ingyenes strandlátogatás lehetőségét.

2013-ban a Pro-mot Kft-vel kompromisszumos rendezési tervet készített az önkormányzat.

Kádár villa álmennyezet (2014. 08. Fejér Megyei Hírlap)

2014-ben Maukner Krisztián, a Club Aliga üzemeltetési igazgatója már úgy nyilatkozott a Kádár villáról, hogy bár nagyon lepusztult, és korábban üzemeltetésre alkalmatlanná minősítették, mégsem gondolnak lebontására, integrálni fogják a 75-80 milliárdos fejlesztési tervbe. Spiesz Botond ekkor az ügyvezető.

Kádár villa háló (2014. 08. Fejér Megyei Hírlap)

2017-ben az Elnöki villa és a Kádár villa helyi védettséget kap az önkormányzattól

Kádár villa fürdőszoba (2014. 10. Zalai hírlap)

2018-2021, megérkezik a NER, a múltat végképp eltörölni

2018-ban a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekkörébe tartozó Appenin Holding felvásárolta a Pro-mot Kft-t. 2020-ban Tiborcz kiszállt a cégből, eladja részesedését a plázakirály Jellinek Dánielnek.

Aliga lépcsők (2018. 02. Magyar Nemzet)

2020 augusztusában a kormány a Club Aliga projektet 25 balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt projektté minősítette (A Kormány 388/2020. (VIII. 7.) Korm. rendelete), ez azt jelenti, hogy a korábbi megállapodásokat, területrendezéseket vagy épp a helyi ingatlanépítési szabályokat a beruházónak nem kell betartani. A Kádár villáig tartó sétány területét a vízig nyúlóan 15 telekre fel is osztották, hogy azokat darabonként 1-1 milliárd forintért árulják. Így az új tulajdonosok döntése lesz, hogy elkerítik-e a saját kertjüket vagy sem.

Aliga étterem épülete (2018. 02. Magyar Nemzet)

A Kádár villa és az uszoda közötti telek a Balatonvilágos 294-es helyrajzi számú területe, felette, a szinte teljesen parkos sáv, amelyen Aliga II. egykori ebédlője is elhelyezkedik, a 292-es. Az alábbi szabályok vonatkoznak ezekre a kormányrendelet szerint:

292-es terület, jelenleg szinte teljesen növényzet borítja:

(2) A Balatonvilágos belterület 292, 295/5, 297, 301/1, 302 és 303/2 helyrajzi számú telkekre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

1. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%,

az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 15,0 méter,

4. a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

5. a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 85%,

7. a telkeken vegyes, lakó, strand, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, kikötő és üdülő rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei elhelyezhetőek,

8. a hatályos településrendezési eszköz szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni,

12. a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

13. bármely épület által elfoglalt beépített alapterület meghaladhatja az övezetben kialakítható, legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési százalék szorzatának kétszeresét,

15. a meglévő épületek bővítése nem korlátozott,

16. magánút korlátozás nélkül létesíthető.

294-es helyrajzi számú területre vonatkozó szabályok (Kádár villa és uszoda közötti partmenti sáv):

(3) A Balatonvilágos belterület 294 helyrajzi számú telekre vonatkozó sajátos beépítési szabályok:

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,

b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,5 méter,

c) a kialakítható telek legkisebb területe 800 m2,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 40%,

g) bármely épület által elfoglalt beépített alapterület meghaladhatja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési százalék szorzatának kétszeresét,

h) a hatályos településrendezési eszköz szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni,

i) a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

j) a telken vegyes, üdülő rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei elhelyezhetőek,

n) a telken, illetve az abból telekalakítással létrejövő telkeken parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület, közhasználat elől el nem zárható terület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.

A Baltontipp közlése szerint: "a védettséget 2015 előtt még kötelezően be kellett jegyeztetni a telekkönyvbe, hogy a telek tulajdonosa véletlenül se mondhassa azt, nem szóltak neki. A bejegyzést előíró FVM rendelet 2015-ös módosítása, majd 2016-os hatályon kívül helyezése eltörölte ezt a kötelezettséget, s a településkép védelméről 2016-ban megalkotott törvény sem hozta vissza." Az online lap megvizsgálta a Kádár villa tulajdoni lapját, és természetesen a helyi védettséggel foglalkozó bejegyzés ott sem volt látható. Ellenőriztük mi is, valóban nem.

Aliga kibelezett szoba (2018. 02. Magyar Nemzet)

Röviden összefoglalva, az új szabály, hogy nincs szabály. Tulajdonképpen itt egy hatályos jogszabály arról, hogy nem lehet parti sétány a helyiek által igényelt sávon, amire immár 89 óta vártak.

Aliga II. étterem a Kádár-szigetről

Kádár-sziget pecabottartói

Kádár horgászszigete

Az önkormányzatnál a polgármester, Takács Károly ugyan független, de a 6 fős képviselőtestületben ő és 3 másik képviselő feltehetően a beruházás mellett áll. Feloszlatták a településfejlesztési bizottságot, majd utána kezdtek tárgyalni a Pro-mot Kft-vel, és titoktartási szerződést is kötöttek velük. A Pro-mot tulajdonosa az Appenin Kft., amely előbbit 4,4 milliárd forintért vette meg. A koronavírus járvány alatt nyertek 9,6 milliárd Ft-ot három részletben pályázaton. A helyiek attól félnek, hogy a Pro-mot kezelésében álló, de állami tulajdonban lévő 10 hektáros területet is privatizálják, majd értékesítik.

A Kádár villa jelenlegi állapota a Telex videóján

A bomlás virágai, aligai veszteségek

Aliga II. villasorából csak a Kádár villa és az Elnöki villa áll még, kultúrtörténeti és építészetileg is érdekes Aczél villát már eltüntették. Érzékeny építészeti veszteség az V. V.a és VI. villák lerombolása, eltűnt az art deco domborműveket az oldalán viselő, egykor polgári villaként épített VII. és VIII. villa is. Valamint a földdel vált egyenlővé az 1940-es években magyar Monte Carlónak indult Csongor és Tünde Szállók épülete is. Az egykor itt állt és még itt álló épületeknek egy részét nem csak unokáink, hanem mi sem fogjuk már látni.

Aczél villa

VIII-as villa

V-ös villa a part felől

V-ös villa

Aligai kertmozi

Elvtársi garázsok

Korábbi cikkeink a témában

Pártüdülő Balatonaligán, luxus szocialista kivitelben

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, őrségváltás a keleti parton

Saját képeinket Márián Gábor készítette. A cikket Kapui Ferenc írta.

Google térkép az egykori aligai pártüdülő épületeiről

Források

168 óra, 12. évfolyam, 2000-06-22 / 25. szám

Népszabadság, 59. évfolyam, 2001-08-25 / 198. szám

Népszabadság, 60. évfolyam, 2002-05-22 / 117. szám

Népszabadság, 62. évfolyam, 2004-03-10 / 59. szám

Figyelő, 49. évfolyam, 2005-11-24 / 47. szám

Fejér Megyei Hírlap, 52. évfolyam, 2007-06-14 / 137. szám

Napi Gazdaság, 18. évfolyam, 2008-06-20 / 119. szám

Fejér Megyei Hírlap, 54. évfolyam, 2009-07-28 / 175. szám

Magyar Nemzet, 72. évfolyam, 2009-10-03 / 271. szám

Barikád, 2. évfolyam, 2010-08-12 / 32. szám

Fejér Megyei Hírlap, 59. évfolyam, 2014-08-09 / 185. szám

Veszprémi Napló 70. évfolyam, 2014-08-21 / 194. szám

Zalai Hírlap, 70. évfolyam, 2014-09-06 / 208. szám

Magyar Nemzet, 74. évfolyam, 2018-02-24 / 47. szám

Magyar Közlöny 2020. évi 185. szám 5755

Origo a tenderről

Aliga az Origón 2007.12.

Aliga a Telexen

Aliga a válaszonline-on 2021.06.

Aliga a Balatontippen

Apáti őrtorony a Tihanyi-félszigeten

2021-10-26T00:23:00.006+02:00

A Tihanyi-félsziget rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára, a nagyobb turisztikai érdekességek mellett megannyi rejtett kincs is fellelhető a területen, ilyen például az egykori Apáti faluhoz tartozó őrtorony. Ha Tihany és őrtorony, akkor a legtöbbeknek az Őrtorony-kilátó, és a lankákon az őslevendulás jut eszébe, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a félszigetre. Esetünkben azonban másról van szó. Ezt az őrtornyot, vagyis alapjait a föld rejti, vagyis részben rejtette. Olvasónk, K. András, sajkodi lokálpatrióta jelezte, hogy tudomása szerint a 2020-21-es bicikliút építése, bővítése közben megsérülhettek a középkori rom megmaradt alapfalai. (Szerk.: Akinek ezzel kapcsolatban van további információja, esetleg képe, és úgy érzi, megosztaná, kérjük, vege fel velünk a kapcsolatot!) Ennek apropóján igyekszünk bemutatni az apáti őrtornyot, amelyet korábbi, Jőrös Bence által jegyzett vendégcikkünk is említett már.

Apáti falu felszínen is látható emléke, az Apáti templom

Apáti falu

Apáti a Tihanyi Bencés Apátság falva volt, a XIII. században, egy 1267-es oklevélben említik először Apáti néven, de feltételezhető, hogy korábban is lakott lehetett a terület, akár már a XI. századtól fogva. A falu leghíresebb, ma is megmaradt épített emléke az Apáti templom, amelyről bővebben mi is írtunk. 1861-ben Rómer Flóris is járt a környéken, az Újlaki templomromot lerajzolta, apáti környékét csak említi.

Rómer Flóris jegyzetei Tihany/"Sajkódról", a templomromot a végén említi

Másik izgalmas emlékét, az őrtornyot 2002-ben, a bicikliút építésének kapcsán hozták felszínre, majd a részleges feltárás után visszatemették. Ludwig Emil Apátiról szóló cikkében egyenesen arról írt, hogy az egész félsziget bejáratát a két öböl közötti erődített falrendszer védte a török időkben. Ennek egy szakaszán mindenesetre történt feltárás, amely alapján bemutatjuk az őrtornyot.

Tihany - Apáti őrtorony

Az őrtorony a sajkodi út elágazásától nyugatra, kb. 160 m-re, a 71-es út nyomvonala mentén, attól délre, a kis csatornától pedig keletre fekszik. Sajnos saját fotónk nincs róla, de egy archív, a 2002-es feltáráskor a Naplóban megjelent képet bemutatunk róla.

Tihany - Apáti őrtorony alapfalai (Napló, 2002, Andrónyi-fotó)

A torny 6,6 × 6,6 m külméretű, négyzetes alapú, 1,2 m falvastagságú az alapoknál, az Apátit és a félszigetet védő kőfal része volt. A falat 1416-ban említették először, a tornyot 1652-ben, majd egy katonai térkép 1781-ben tures vigiliarum, azaz őrtorony néven jelölte. A torony nyugati fala észak és dél felé is folytatódik, északon befut a 71-es út alá. Délen egy korábbi közműfektetés megszakítja. A törtkőből rakott torony kb. 1,5 méter magas falai állnak, ezekből 1 métert az alapozás tesz ki. A 2002-es feltárás során egy 1443-ban vert I. Ulászló dénár (1440-44) került elő, és késő középkori kerámiatöredék, állatcsont.

A 71-es út északi oldalán, a sajkodi elágazáshoz közelebb előkerült egy késő középkori, kőfalú, 6 × 4 m-es belméretű pince maradványa is, illetve 2 újkőkori gödör és tűzhely, egy római kori kemence és egy középkori kemence.

Apáti falu és a fal pusztulását feltehetően a török idők hozták el, a település utolsó említése 1531-ből való. 1650-ben még az árkon kívüli része újratelepült, de feltehetően nem maradt tartósan lakott.

Érdekesség, hogy az egykor, akár 10 m magasságot is elérő őrtoronyból látható volt a Csúcs-hegyen egykor állt, ötszög alapú torony. Az őrök jelzőtávolságra lehettek egymástól.

Csúcs-hegy az Őrtorony-kilátóból

Falmaradványok a Csúcs-hegyen

A Csúcs-hegy magassági pontja

Alapfalak a Csúcs-hegyen

A 2002-es feltárás során a falmaradványt Pethő Mária régész vette észre, a feltárát Perémi Ágota kezdte meg, majd Rajner Pál folytatta. Kövecses László régésztechnikus is közreműködött a munkálatok során. Pontos információink nincsenek arról, hogy a 2020-21-es bicikliút bővítésekor történt-e előzetes feltárás, a közzétett előzetes dokumentációban a régészeti dokumentációs melléklet sajnos csak egy fehér lap. Mi bízunk benne, hogy egyszer ezek az emlékek valamilyen formában visszaállítva, látogathatóvá téve a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a jövőben, és nem válnak a földmunkák teljes martalékává.

Fényképek az Őrtorony-kilátóról és az Őslevendulásról (Márián Gábor)

Kilátás a tihanyi Külső-tóra

Tihany - Őrtorony-kilátó

Őslevendulás

Panoráma a Tihanyi apátságra

Belső-tó és a Balaton

Tihanyi Őslevendulás

Az apáti őrtorony helye a Google térképen

A cikk szövegét szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Régészeti kutatások Magyarországon 2002 Rainer Pál: 306. Tihany, Apáti 283. oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/73295, 2021. október 25.

Napló, 2002.07.01. 7. oldal

Magyar Nemzet, 2007.09.08. 39. oldal Ludwig Emil

Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Tihany – Balatonalmádi közötti szakasz Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Rómer Flóris jegyzőkönyvei III. 28. oldal

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, őrségváltás a keleti parton

2021-09-30T23:51:00.004+02:00

Aliga, az aktuális elitek kedvenc üdülője

Korábbi cikkünkben bőségesen foglalkoztunk Aliga múltjával, a terület tulajdonképpen az őskor óta lakott lehetett, a rómaiak is megvetették itt a lábukat, a balatoni turizmus ébredezése idején is felkeltette az emberek érdeklődését, a századelőn villák nőttek ki a földből itt, a II. világháború előtt balatoni Monte Carlót terveztek a területre, végül a kommunista rezsim tette rá a kezét, de a rendszerváltáskor az állampárt tulajdona az államra szállt. Hogy mi történt ezután napjainkig? Az majdnem olyan szövevényes, mint az 1990 előtti időszak, igyekszünk most ezt bemutatni, sok archív fotóval. Ez a cikk az 1989-99 közötti évtized tulajdonosi, bérlői változásait mutatja be, a 2000-es éveknek egy külön bejegyzést szentelünk hamarosan.

Aligai móló (1990. május, Fejér Megyei Lap)

Őrségváltás(ok) Balatonaligán I. 89 és a 90-es évek

1989-90, elapadó állami pénzek, , önfenntartás, ismerkedés a kapitalizmussal

Az egykori pártüdülő tulajdonjoga 1959-tól a magyar államé, kezelői joga pedig az MSZMP Központi Bizottságáé, majd az MSZP elnökségéé volt. A terület 1990. január 1-jétől a Minisztertanács Hivatalának a felügyelete alá került, írta a Fejér Megyei Hírlap 1990 májusában. Az egykori MSZMP pártvagyon felosztásának jegyáben az Állami Fejlesztési Intézet gondozásába került. Ekkor azt tervezték, hogy megpályáztatják 1991-től az üzemeltetést, bérbeadást vagy eladást. Ma 47 hektáros területként hivatkoznak Aligára, akkoriban még 52 hektárt emlegettek (a területvesztésre is fény derül), 2,4 km partszakasszal, 84 épülettel, 202 kiadható szobával.

Balatonaliga VII-es villája

Relief a VII. villa falán

A hatalmas parkot 13 kertész tartotta rendben. Ekkor a szomszédos Világoson 18 000 Ft a telkek négyzetmétere, így telekáron is majdnem 1 milliárd forintos értéket képviselt a terület. A cikk szerint Niki Lauda húga és a legnagyobb francia bank elnöke is gondolkozott itteni hasznosítási javaslaton. A helyi tanács ekkor már nem igyekezett beleszólni az ügyekbe, mindenki az új felállást, az önkormányzati választásokat várta. Pedig Aliga Balatonvilágoshoz tartozott ekkor is, és zárványként mélyedt és mélyed ma is a település testébe, amellyel nincs igazán összeköttetése, szerves kapcsolata, nincs meg az egészséges átjárhatóság, tulajdonképpen 1948 óta. Illetve Világosnak nincs rendes strandja, így a helyiek és az itt nyaralók érthető okokból formáltak igényt a szabaddá váló aligai strand használatára.

Aligai kikőtő (1990. október, Népszava)

A kikötőt egyelőre nem akarták megnyitni a hajóforgalom számára, nehogy az esetleges új bérlők érdekeit sértse. A strandbelépő ekkor 60 Ft/fő. Az utolsó években a pártüdülő fenntartása 70 millió Ft volt évente, ebből felújításokra nem jutott, a bútorzat nagyrészt már ekkor is retrónak számított, komolyabb felújítás egy jó ideje nem történt. Az ekkori igazgató, Bodnár József keze alatt 300 alkalmazott dolgozott a területen.

Kádár villa nyugati homlokzata (1990. május, Fejér Megyei Lap)

Kádár villa nyugati homlokzata napjainkban

1990-ben a Kádár villát középszezonban 79, főszezonban 100 márka/fő/éjszaka áron lehetett kibérelni. Egy négytagú családnak ez 14 000 Ft/éjszaka volt.

Kádár villa társalgója (1990. május, Fejér Megyei Hírlap)

Kádár villa dolgozüszobája pótággyal (1990. június, Kurír)

Kádár villa fürdőszoba (1994. június, Reform)

Kádár hálószobája (1994. február, Népszabadság)

A Kádár villa egykorikandallója

Eközben az itt dolgozók havi 7000-8000 Ft bért kaptak, plusz 1000-2000 Ft prémiumot. 1990-ben 3 évre az AG Tourist Kft. bérelte Aligát 45 millió Ft-ért (nem derült ki a forrásból, hogy összesen vagy per év, de utóbbi a valószínű). A régi személyzettel mentek, akik nem nagyon beszéltek nyelveket, pedig volt alkalom gyorstalpaló német nyelvtanfolyamra is. A kft. képviselője szerint arra is volt példa, hogy egy ebédelni érkező csoportot a portás bácsi régi beidegződésénél fogva elküldött arra hivatkozva, hogy az objektum titkos. A forgalom nem volt nagy, a vállalkozás állami támogatást nem kapott. Az 1953 óta ott dolgozó egyik étteremvezető elmondta, hogy a bevételekből tartják fenn az egykori pártüdülőt, az egykor baráti árak jelentősen megemelkedtek, egy deci Martini pl. 22-ről 200 Ft-ra.

Aliga I. étterem napjainkban

1990 októberében csak 8 vitorlás használta a kikötőt, egyikük az üdülő 52 éves, egyetlen saját hajója, a Lucifer. Nyáron óránként 600 Ft-ért lehetett vele sétahajózni. Érdekes, Kádár állítólag egyszer sem hajókázott vele, azért az apparátus más prominens tagjai előszeretettel használták.

1990-ben létrejött egy munkástanács 30 fővel, a dolgozók féltek a reprivatizációtól, néhány régi villatulajdonos ugyanis bejelentkezett elvesztett tulajdonáért. Illetve egy esetleges privatizáció esetén szerettek volna dolgozói tulajdont szerezni Aliga alkalmazottai. Eközben a főigazgató kinevezte feleségét szállodaigazgatónak Aligán.

Szász villa még a szocializmus előttről

1991, amerikás magyar bérlő, bizonytalanság

A Balcsinál 1991-ben 80-100 Ft egy korsó sör, egy feles pedig 120-150 Ft. A források szerint az árak már-már osztrákok, a vendég pedig kevés előszezonban. Általában 20 márka egy éjszaka/fő, azért a Kádár villa ennél drágább, ahogy az előző blokkban szerepelt.

A kb. 80 négyzetméteres Kádár villa szobakiosztása (1994. június, Népszava)

Kerti István, az ekkor már Club Aliga néven futó komplexum veterán főkönyvelője arról nyilatkozott, hogy a szállások felét a német Neckerman utazási irodán keresztül már szervezetten kiadták szezonra. Előszezonban 30, főszezonban 50 márka egy éjszaka/fő egy átlagos aligai szobában, a belföldiek ebből 30% kedvezményt is kapnak előszezonban. 91-ben sok üzemeltető azzal szembesült a Balaton körül, hogy a vállalati beutalóval érkezők elmaradnak, sok vállalat meg is szűnt vagy megszűnőben volt. Németekből pedig jellemzően a kispénzű NDK-sok érkeztek leginkább.

Ekkor Európa helyett Amerikát várták a magyarok, és Amerika jött (Érdeklődő amerikás magyarok, 1990. július, Kurír)

Júniusban egy Amerikába szakadt hazánkfia (1965-ben, a Gellért Szállóból), Dóri Sándor (állítólag ő honosította meg itthon a kaparós sorsjegyeket a Gamex Kft-vel, a sorsjegy neve Express Money volt) és japán származású felesége kibérelte az egész aligai komplexumot fél évre 55 millió (más forrás szerint 60 millió) forintért. A Kádár villát 100, a többi szállást 50 márkáért/fő/éj értékesítik tovább A Nevada nevű Kft-jükön keresztül. Sandor Dori Kutas Sándor ismert vendéglátóst nyerte meg társnak a jó üzlet legfőbb biztosítékául, a szórakoztatásról a Citadella-diszkó tulajdonosa, Hajdú Lajos gondoskodott. Úgy hírlett, hogy hamarosan 60 millió dollár kikiáltási árért kerül majd a terület kalapács alá.

Dóri Sándor és felesége, aki beleszeretett a területbe a Kádár rezidencián (1991. június, Kurír)

Dóri Sándor a Kádár villa nappalijában (1991. június, Veszprémi Napló)

A Népszabadság újságírója ekképp írt 91 júniusában Aligáról: "Az éjszakát egy körülbelül száz négyzetméteres villában töltöttem el, itt volt két tóra néző, tükrös, foteles, padlószőnyeges háló, teraszra, tópartra nyíló nappali, a békésszentandrási HISZ által gyártott 22,65 négyzetméter nagyságú szőnyeg, két B. I. monogrammal ellátott faliszőttes, egyiknek hátoldalán 30 000, a másiknak a hátoldalán 40 000 fölirattal, színes Videoton televízió, nyolc csatornával, szekrényfal, nagy vázák, fikusz, Csontváry-repró, jégszekrény, benne két palack bor (Rotwein: 250, Weisswein: 250), egy palack sör (130), egy kóla (50) és egy ásványvíz (50), telefon két dugóval, asztal, hat-nyolc szék, dívány, heverő, fotel, továbbá tágas fürdőszoba átlósan beépített káddal, melynek partján négy-öt ember is elheverhet, és amelynek szélén elegáns fémlapon mindenféle hőfokszabályozók, csapok és a porszívózsinórhoz hasonlóan kihúzható zuhanyozókígyó van fölszerelve, de van külön zuhanyozó, külön mosdóhelyiség és külön — másik — vécé is, elég sok hangyával, sok-sok törülközővel, szappannal, az egész téliesített, víz, villany, minden."

A keleti kényelem maradványai

Pártbizottsági Tagok villája, 100 négyzetméteres lakosztályokkal (1990. május, Fejér Megyei Lap)

1991-ben már 80 Ft a belépés az aligai strandra. A vitorlások száma 40-re bővült a kikötőben. 300 dolgozóból már csak 250 van meg.

V-ös villa Aligán

91-ben 2,3-2,5 milliárd forintos induló áron megpróbálták már értékesíteni a területet, de a bejelentkező külföldi érdeklődők nem tudtak megfelelő banki fedezetet felmutatni.

1993-94, régi bútordarabok a házban, feltűnik Gyurcsány Ferenc neve is

Az aligai komplexum értékesítése egyelőre sikertelen, állami pénz nem folyik az üzemeltetésbe, így próbál önellátó lenni a rendszer. Egyes üzemeltetéseket ki-kiszervezgetnek kisebb vállalkozások számára. A település nem bérelheti a területet. A régi világ arcai azért jelen vannak. Az Aligával foglalkozó, Miniszterelnöki Hivatal által megbízott Kiss Imre kormánybiztos Aczél György bizalmasa volt a régi rendszerben. Az üzemeltető Kreditium Kft. ügyvezetője Gyurcsány Ferenc későbbi miniszterelnök, a KISZ KB-ban Nagy Imre helyettese volt. Bondár József az MSZMP KB egykori instruktoraként nyugdíjkorhatárát betöltve helyeztette le magát Aligára, feleségét pedig kinevezte szállodaigazgatónak. Kerti István, a cég egykori főkönyvelője és párttitkára pedig gazdasági igazgatóvá avanzsált. "Bartos Dénes, az MSZMP Pártközpontjának embere jelenleg üzemeltetési igazgató, a hajókikötő bérleti jogát szerezte meg" - írta a Veszprémi Napló 1993 májusában. Az uszodát Kiss Imre barátjának, Hajagos Árpádnak svájci-magyar kft-je vehette bérbe. A hírek szerint a vezetőség bére három-négyszeresére emelkedett, más itt dolgozóké jellemzően stagnált. Amúgy már csak 200 munkavállalónak ad kenyeret a Club Aliga.

Az aligai pártüdülő uszodája

Az uszoda bejárata parkos környezetben

Az uszoda Balaton felőli homlokzata

1993-ban is próbálnak a helyiek szabad vízparthoz jutni, alapítanak két egyesületet, és azt sikerül elérni, hogy 100 Ft helyett 50 Ft legyen a strandbelépő az itteniek számára. A terület gazdája a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A helyiek szeretnék elérni, hogy a kikötőt a Mahart üzemeltesse, és Aliga bekapcsolódjon a balatoni hajóforgalomba. Ekkor elvileg 5 hektár területet megkap az önkormányzat, és a parton strandszakaszt alakíthat ki.

93 júliusában a Magyar Hírlap számolt be arról, hogy a "szalmonella mérgezést a 13. Európai Sejtmag-konferencia zárónapján felszolgált ételek okozták, amely a 150 résztvevő többségénél súlyos tünetekkel járt. Sokan szállásukon vészelték át a betegséget, ám 17 személy többnapos kórházi kezelésre szorult. Húszféle felszolgált ételféle közül 7 fertőzött volt a konyhai higiéniai elégtelenségek miatt. A tipikus, lehúzós 90-es évekbeli balatoni vendéglátós történet Aligát sem kerülte el.

A Népszabadság szerint 1993 őszén kétvariációs rendezési terv készült a területtel kapcsolatosan. "Az A variáns lényege, hogy a Club Aligán átvezető valamennyi út átjárható legyen, a Balaton-parti sávot öt méter szélességben nem lehet magántulajdonba adni, a kikötő legyen az önkormányzaté - a közterületekkel együtt. Kikötő mellett legyen önkormányzati strand.

A B variáns szerint a villanegyed - ahol az elnöki rezidencia és a Kádár villa is található - zárt maradna, az eladásra szánt terület vízparti részével együtt. Az önkormányzati képviselőtestületből négyen szavaztak az A variánsra, négyen a B variánsra." A dilemmát részben az is okozta, ha a terület egy része köztulajdonba kerül, akkor azt ki fogja gondozni?

1994-ben elő- és utószezonban 260, főszezonban 320 márka a Kádár villa napi bérleti díja. Szálloda 500 vendéget tud fogadni, 16 villa és 2 étterem várja a vendégeket. A Castro villa főszezonban napi 600, azon kívül napi 500 márkát kóstál.

Castro vila (1990. október, Népszava)

Castro villa oszlopsora

Castro villa (1995. március, Magyar Nemzet)

Az NDK-sok még mindig felkeresik az aligai hotelek eléggé egycsillagos szobáit Aliga I-en, ezt napi 1200 Ft-ért tehetik. A kikötő már megkapta a közforgalmúvá minősítést. Ekkor az igazgatót már Bardóczy Árpádnak hívják, állítása szerint a terület fenntartása évi 170 millió Ft költséggel jár és az üdülőtelep nullszaldós. Karbantartásra, korszerűsítésre évi 60 milliót kellene költene, de ennek épp a tizede jut. Az értékesítéshez pedig szükség lenne az önkormányzattól elfogadott rendezési tervre. Ekkor 1500 Ft a havi strandbérlet, ebben benne van az uszoda és a szauna használata is.

A különféle tulajdonosi, kezelői, önkormányzati helyi és nyaralói érdekek folyamatos ellentéteket szülnek Aligán (1994. március, Magyar Hírlap)

94 márciusában egy osztrák-magyar — bécsi székhelyű — kft. használatában van a mintegy negyvenhektárnyi terület, építményeivel együtt. Társtulajdonos egy budai várnegyedben élő fogorvos. Elvileg a Magyar TV dokumentumfilmes csoportja 3 éven keresztül forgatott a területről, de adásba nem került egyelőre ebből semmi. A komplexum kihasználtsága 30-35%-os. Vígh László, egykori vezető mesélt arról, hogy eltünedeztek relikviák, például a vendégkönyv, Kádár sakk készletei is, amelyek között akadt egy automata sakkgép is. A Club Aligát ekkor 2 milliárd Ft értékűre taksálják.

Egyre több relikvia tűnik el, Aligai étlap (1994. június, Reform)

Emlék Hruscsov asszonytól az egyetlen megmenekült vendégkönyvben (1994. június, Reform)

Aliga II. étterme napjainkban

1995-97, elkezdődik a veszteséges időszak

Balatonvilágos önkormányzata beperelte a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet, mert az nem adta át az 5 hektárnyi, még az előző kezelő, Miniszterelnöki Hivatal által megígért területet. Első fokon pert nyertek. Érdekellentét alakul ki a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület és az önkormányzat között, előbbi csak szabad bejárást, parthoz jutást szeretne, az önkormányzatnál prioritást élvez a terület hasznosítása mindenek felett, és ezzel a foglalkoztatás biztos fenntartása. 1994-ben 38 kongresszust tartottak a területen, 1995-ben 50-re számítanak, viszont a költségvetésbe így is be kellene tenni 100-150 millió Ft-ot felújításra. A külföldi érdeklődés mérséklődött, a hazai turisták száma viszont nőtt, ahogy ez az egész balatoni térségre igaz. A park éves fenntartása 20 millió Ft, a helybéliek viszont ingyen mehetnek strandolni.

Aligai park részlete balatoni látképpel

1997-re az Egészségbiztosítási Önkormányzat lett a terület tulajdonosa, az üzemeltetést pedig egy egyszemélyes zárt részvénytársaságra bízta. Koji László, a Club Aliga igazgatóságának elnöke 2,3 milliárdos értékre taksálja az ingatlankomplexumot, és szerinte halaszthatatlan lenne egy 1,1 milliárd forintos felújítás a területen. Pethes Alajos, a Club Aliga megbízott vezérigazgatója szerint az éves fenntartás 400 millió Ft, és a terület csak az üzemeltetési díjakat termeli ki, 96-ban 25 milliós veszteséggel zártak. 97-ben egy nem tópartra néző szoba 3800, a Kádár villa pedig 26 000 Ft éjszakánként. Ekkor a helyi nyugdíjasok és a 14 év alattiak ingyen, a többiek fél áron mehetnek strandolni.

Kádár villa Balaton felé néző homlokzata (1994. június, Népszava)

Kádár-villa

Következő cikkünkben folytatjuk Aliga történetét a 2000-es évek változásaival. Fordulatokban itt sem lesz hiány, az aligai kezdetekről pedig itt lehet olvasni.

Google térkép az aigai pártüdülőről

Források

Fejér Megyei Hírlap, 1990-05-19 46. / 116. szám

Kurír - reggeli kiadás, 1. évfolyam 1990-07-02 / 1. szám

Népszava, 118. évfolyam 1990-10-12 / 240. szám

Népszava, 119. 1991-06-08 / 133. szám

Kurír - reggeli kiadás, 2. évfolyam, 1991-06-10 / 157. szám

Népszabadság, 149. évfolyam, 1991-06-10 / 134. szám

Veszprémi Napló, 47. évfolyam, 1991-06-14 / 138. szám

Népszava, 119. évfolyam, 1991-06-17 / 140. szám

Pesti Hírlap, 2. évfolyam, 1991-06-24 / 146. szám

Veszprémi Napló, 49. évfolyam, 1993-05-14 / 111. szám

Magyar Nemzet, 56. évfolyam, 1993-06-19 / 141. szám

Magyar Hírlap, 26. évfolyam, 1993-07-21 / 168. szám

Népszabadság, 52. évfolyam, 1994-02-18 / 41. szám

Magyar Hírlap, 27. évfolyam, 1994-03-28 / 72. szám

Népszava, 122. évfolyam, 1994-06-01 / 126. szám

Reform, 7. évfolyam, 1994-06-10 / 23. szám

Magyar Nemzet, 58. évfolyam, 1995-03-02 / 52. szám

Magyar Hírlap, 30. évfolyam, 1997-05-16 / 113. szám

Kurír - reggeli kiadás, 8. évfolyam, 1997-06-24 / 170. szám

Pártüdülő Balatonaligán, luxus szocialista kivitelben

2021-09-23T23:12:00.006+02:00

Balatonaligai pártüdülő, Aliga I, Aliga II

Korábban a "Hosszúlépés. Járunk?" nevű, városi séták szervezésével foglalkozó cég által meghirdetett sétán vettünk részt, amely az 1948-tól 1989-ig a magyar állampárt elit pártüdülőjébe kalauzolt el bennünket Balatonaligán. Bár nyáron a strandbelépő áráért cserébe be lehetett jutni a területre, a vezetett séta sok plusz információval szolgált az egyszerű nézelődéshez képest. Többek között megtudhattuk, hogy a bejutás nem volt mindig ilyen egyszerű, és talán nem is lesz az a jövőben sem. Egy letűnt kor eltűnő emlékét mutatjuk be, a balatonaligai pártüdülő komplexumot. Első cikkünk elsősorban a kommunizmus előtti időkről, és a kommunizmus alatti történetekről szól. Majd bemutatjuk az ébredező kapitalizmus időszakát, a 90-es éveket, ezt követően pedig a 2000-es évek éppen mostanság felpörgő eseményeit. Végül igyekszünk minél több még látható és már lebontott épületet bemutatni. No de kezdjük az elején a történetet.

Az aligai partszakasz egy részlete, kilátás a Castro villától

Az aligai üdülőtelep alapítása, a pártüdülő előtti múlt

A Balaton első feltűnése az üdülőhelyek palettáján talán a reformkorra tehető, ekkor elsősorban Füred számított úttörőnek értelmiségiek villáival. Aligán 1890-ben ugyan már akadtak fürdőkabinok, de komoly nyaraló infrastruktúra még nem. 1902-ben parcelláztak ki 64 villatelket a területen. Az első világháború után Magyarország és a Monarchia kedvelt üdülőhelyei, például erdélyi, felvidéki gyógyfürdők, a horvát tengerpart, Fiume, Abbázia a határokon kívülre, jellemzően ellenséges államok területére szorultak. A Balaton fókuszba került, egyre népszerűbb úti céllá kezdett válni a pihenni vágyók körében, sorban nőttek ki a nyaralók, üdülők, villák a part menti települések földjéből. Aligán már 1922-ben létesült cserkésztábor. A II. világháború előtt önerőből elsősorban a nagy- és a középpolgárság kereste fel a vidéket, nekik volt elsősorban igényük és pénzük a balatoni nyaralásra. A II. világháború után igény nyílt szélesebb tömegek üdültetésére is. Ennek részben amolyan juttatás, részben gőzkieresztés lehetett a funkciója, a párt igyekezett növelni a tömegek elégedettségét. Természetesen nem csak a széles dolgozói rétegek, hanem a pártelit üdültetése is a célok közé tartozott, és ennek lett az eszköze Balatonaliga. Állítólag Vas Zoltán kommunista politikus felesége fedezte fel Aligát, megtetszett neki a hely, majd más pártfunkcionáriusok feleségeinek is, és innentől nem volt megállás. Egy 1947-es filmhíradó részlet ad hírt az aligai nyaraltatás ötletéről.

Filmhíradó részlet az aligai üdültetésről 1957-ből

Aligai térhódítás, kisajátítások

Nem is oly meglepő módon a filmhíradó archívumban nem nagyon lelhető fel későbbi anyag az aligai üdülőtelepről. Az itt közölt részletben is csak a megbeszélés helyeként emlegették Aligát. Nyaralásokat amúgy szerveztek a településre a háború előtt is, pl. leventék 1937-ben töltötték itt balatoni nyaralásukat. De akadtak a partközelben régebbi villaépületek is.

Táborozó leventék Aligán 1937-ben (Forrás: Fortepan, adományozó: Zádory Ferenc)

Az egykori leventetábor. A kép közreadója a Zempléni Múzeum.

Miért is lehetett ennyire kedvelt Aliga?

Az aligai partszakasz egy viszonylag zárt világ, a part felől egy löszös magaspart elszeparálja a szárazföldtől a területet, a másik oldalon a víz védi. A Balaton Budapesthez legközelebb eső pontja, közúton könnyen elérhető. Vasúton is könnyen megközelíthető Budapestről. Ezek mellett a település fekvése is szerencsés, tulajdonképpen hosszanti panoráma tárul elénk a Balatonra.

A környéket már a rómaiak is kedveltek. A Balatonaliga vasútállomástól északkelet felől erősen délnyugatra lejtő területen már 1951-ben földegyengetés alkalmával római kori falu emlékei kerültek elő. A cserépanyag i. u. II—III. századira határozta meg a római telep korát. Valószínűleg a vasúti töltés építésekor (1861) rongálták meg a lelőhelyet. Két bolygatott római kori kemencét is feltártak itt. Emellett a területen található egy őskori és szórvány régészeti lelőhely is az egykori Csongor és Tünde Szállók mögötti földdarabon.

Csongor és Tünde szállól Aligán, az aligai Monte Carlo épületei

A II. világháború alatt is érdeklődtek a terület iránt, 1943-ban „Aligai Monte Carlót” álmodtak a településre. 30 millió pengős befektetés, 16 szálloda, görög színház, vízi csúszdarendszer. A háború elsodorta az ötleteket, a Csongor Szállót és a Tünde Szállót építették meg, 1946-ban üzembe is helyezték utóbbit. Egy 1949-es cikk viszont a beruházó Balatonaligai Fürdő és Beruházó Rt. csődjéről számolt be.

Csongor és Tünde Szállók egyike a Zempléni Múzeum képeslapján

A kedvező adottságok miatt az elvtársaknak is megtetszett a partszakasz. 130 családot kitelepítettek, villákat bontottak le vagy alakítottak át, a korábbi községházából étterem lett. Gépfegyveres őröket állítottak a korabeli pártelit szolgálatába, 1948-ban már Rákosi Mátyás itt töltötte a nyarat, és hivatali ideje alatt a szezon legtöbb hétvégéjén Aligán tartózkodott. De üdült itt Gerő Ernő, Rajk László, Vas Zoltán, Biszku Béla, Fock Jenő és Nagy Imre is. Később Kádár János és Aczél György is állandó vendége volt Aliga II-nek.

Aliga híres külföldi vendégei

Jelentős külföldi delegációk fogadására is alkalmas volt Aliga, a kiemelt külföldi vendégeket Aliga II. elnöki épületében, 1972-es látogatása után Castro villának nevezett épületben fogadtak. Járt itt Hruscsov (1959), Gagarin (1961), Castro (1972), Ho Si Minh, Honecker, Kadhafi, Kim Ir Szen, Koszigin, Walter Ulbricht, Mao Ce Tung, Csou En-laj, Indira Ghandi és Gorbacsov is. De nyaralt benne Grósz Károly is családjával.

Az elnöki avagy Catro villa oszlopai

Élet és kiváltságok Aligán

Az aligai pártüdülő 52 hektáros területe két részre oszlott. Aliga I. az alacsonyabb rangú funkcionáriusok nyaralóhelyévé avanzsált, úgy megyei szintig. Persze kiváltság, egyfajta jutalom volt ide beutalót kapni, Aliga kiemelkedett a többi pártüdülő hierarchiájából. A környékbeliek számára is kiemelt munkahelynek számított, ha itt dolgozhattak. Nem a kiemelt bér miatt, megközelítőleg átlagos volt a keresetük, hanem hozzájuthattak olyan termékekhez, pl. déli gyümölcs, elektronikai cikkek, amikhez mások nem. A mólóhoz közel dollárbolt is akadt a területen.

Az egykori dollárbolt Aligán

Teniszpályák, röplabdapályák, vízibicikli, a Biszku lányoknak vízisí is jutott. Aliga I-en fedett kertmozi, Aliga II-n beltéri mozi, alkalmasint tiltott filmekkel. Az a monda is járta, hogy egy alkalommal gyerekfilm helyett Aliga II-n pornófilm került a vetítőgépbe egy matiné alkalmával kisebb botrányt okozva. A terület saját kertészettel rendelkezett, így a szállodákban a szobákban, éttermekben az asztalok friss vágott virág dekorációt kaphattak. Aliga II-n Kurucz Antal a korszak kiemelkedő séfje vezette az éttermet. Állítólag egy francia vendég a területen szedett csigákból készíttetett magának ételt.

Aliga II egykori étterme

Az a történet is járja, hogy az elnöki villába Castro látogatásakor Siófokról kellett pingpongasztalt hozatni, mert a kubai elnök nagy kedvence volt ez a sport, és a kérdések helyett elterelte figyelmét is. A luxus része volt a máshol elérhetetlen italválaszték a bárokban. Saját uszoda, gyerekmedence, kikötő és bowlingpálya is gondoskodott a vendégek kényelméről, valamint a kinti világhoz képest nyomott árak.

Hajdani gyerekmedence, egy csipetnyi szocialista luxus

Kádár János Aligán, szocialista luxus plusz

Kádárt 1974-ben lepte meg a párt egy saját használatú, amúgy párttulajdonban lévő, 80 négyzetméteres, modernista villával, tulajdonképpen egy kisebb, a helyén álló házat építettek újjá. A vezető nem rajongott állítólag a gondolatért, sok esetben valóban ragaszkodott a puritánabb, nem urizáló körülményekhez, de aztán megszerette a helyet. Ahogy idősebb lett, nyaranta egyre tovább nyúlt szabadsága, eleinte egy hónapról szinte két és fél hónapra. Villája légkondicionált volt, színes TV-vel ellátott. Saját aprócska szigetet is építettek számára, ahol elvonulhatott, horgászhatott, fürdőzhetett. A horgászbotok fém támaszai ma is láthatók a sziget peremén. Nyaralása alatt nem kedvelte, ha munkával, pártügyekkel próbálták zavarni, kerülte a társaságot. A nyaralás alatt dörgölköző pártembereknek állítólag azt mondta, hogy az a baj az elvtársakkal, hogy amikor dolgozni kellene, akkor pihengetnek, amikor pihenni, akkor dolgozgatnak. A nyaralóban lévő telefont állítólag kihúzta, egy őr kezébe nyomta azzal a felszólítással, hogy akkor hívják telefonhoz, ha kitört a háború. A szomszédos villában rendszerint Aczél György, a kultúra mindenható ura nyaralt, vele gyakran sakkoztak.

Kádár villa

Kádár villa a Balaton felől

Horgászbottartók Kádár mesterséges szigetén

Aliga épületei, jelene, jövője

Aliga megannyi érdekes, izgalmas épülettel rendelkezik, rendelkezett, hogy annak egy külön cikket szentelünk a közeli jövőben. Illetve a rendszerváltás utáni sorsa külön megér egy misét, ötletek, tervek, bérlők, tulajdonosok sora váltotta egymást, de a terület sokaknak megfelelő hasznosítására nem került sor. Következő aligai cikkünkben ezeket az érdekességeket taglaljuk, illetve foglalkozunk a 2000-es évek aligai történéseivel.

Google térkép a pártüdülőről és egyes épületeiről

Az üdülő egykori területét a balatonvilágosi strandra való belépéssel lehet megközelíteni. Térképünkön külön jelöltük a kiemeltebb épületeket és néhány, korábbi épület helyét.

Felhasznált irodalom

A múlt-kor.hu cikke a témáról.

M7-es autópálya a Wikipédián

Aligai pártnyaraló a Magyar Narancson

Archelógiai Értesítő 81. évfolyam, 1. füzet

Balatonvilágos Településrendezési Terv Vizsgálat, Tervjavaslat Megbízó: Balatonvilágos Önkormányzata Generáltervező: Pomsár És Társai Építész Iroda Kft. Szaktervező: Archeo-Art Bt.

Fortepan

Gallery Hungaricana

Székesfehérvár-Gyékényes vasútvonal a Wikipédián

Filmhíradók

Schleicher Veronika - Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822−1960 között (Doktori disszertáció)

Fehérvári Kis Ujsag, 1949. január-július (4. évfolyam, 1-176. szám)

Magyar Nemzet, 1948. december (4. évfolyam, 277-302. szám)

Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

Fejér Megyei Hírlap, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

Inotai erőmű látogatása

2021-08-23T18:00:00.006+02:00

Hogyan lesz december 21-ből november 7.

Az Inotai hőerőmű építéséről az első ötéves terv keretében döntöttek. 1950-54 között zajlott az építkezés, 1951-ben már át is adták az első ütemet. A cél, Sztálin hivatalos születésnapjára (december 18-ként is futott egy darabig a dátum, az időpont az ortodox időszámítás szerint értelmezendő), december 21-re történő üzemindítás lett volna, de a munkaverseny keretében a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján sikerült elindítani a próbaüzemet, amely szintén a naptárak különbözősége miatt november 7-re eset. Utóbbi dátum egyben a hőerőmű névadójává is vált. Az épületet magyarok építették, a technika nagy részét a baráti Csehszlovákia mérnökei hozták Várpalota szomszédságába.

Inotai erőmű főépülete

Filmhíradó részlet az Inotai erőmű építkezéséről (1950)

Az erőmű ma zárva, nem látogatható, kivéve a turajo.hu (elérhetőségeik jelezve a cikk alján) által szervezett séták keretében, ahol Raffai Csilla kalauzolja a sétálókat turbinacsarnokok, hűtőtornyok és még megmaradt kazánok között. Erről a kirándulásról osztunk meg egy kis élménybeszámolót, egyben kedvcsinálót, hiszen a hőerőmű szervezett keretek között történő meglátogatását jó szívvel ajánljuk mindenkinek, különösen a szocialista indusztriális épületek rajongóinak.

Inotai hőerőmű panorámaképe

Inotai hangulat Instagram csatornánkon

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

balatoniromok (@balatoniromok) által megosztott bejegyzés

Inotai erőmű, a szén útján

A hajdani néphadseregről az a vicc járta, hogy ami szögletes volt, azt gurították, ami kerek, azt meg emelték. Nem csoda, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szocializmus idején mindent a kevésbé logikus oldalán fogtak meg a vad iparosítás folytán, de azért akadnak kivételek. Az inotai erőművet a Várpalota közelében lévő szén, azaz lignit telepek miatt építették a város mellé (Inota ma is Várpalota része közigazgatásilag), így a fontos nyersanyagért nem kellett messzire menni. A közeli, részben külszíni fejtéssel bányászott szenet drótkötélpályán szállították az erőműhöz. A későbbiekben aztán a gyengébb fűtőértékű lignitet például ajkai szénnel is kipótolták.

Inotai hőerőmű

Filmhíradó részlet a szén szállításáról (1953)

Nem csak a közeli szén/lignit bányák nyersanyagait használta ki az ipari komplexum, hiszen az erőmű mellé egy alumíniumkohót is telepítettek, amely ma is működik, napjainkban főként hulladék-újrafelhasználás folyik a falai között, de korábban a kohó az erőmű energiáját és a környék bauxitját használta.

Filmhíradó részlet (1957)

A21-es mozdony Inotán

Mind a kohóhoz, mind az erőműhöz csatlakozott iparvágány a Várpalotai pályaudvarról. A sínek ma is láthatóak, sőt, az erőmű területén érdekességként megtalálható a szenes kocsik tolatásával foglalkozó MÁV A21-es sorozatának 045-ös számú mozdonya is. A gép az oldalán jelzett címke szerint 1960-ban készült (internetes források 1962-t is említenek), és jelenleg munka nélkül áll egy kis garázsban. A típus beceneve Mazsola, ipari tolatómozdonyként 80, nem ipari használatra 20 db (MÁV M28, vagy később M288-as sorozat) készült belőlük Győrben.

A21 045-ös tolatómozdony, alias Mazsola

Mozdonygarázs oldalról

Mozdonygarázs szemből

Tovább futószalagon

A vasúton beérkező szenet egy aknába billentették a kocsikról, amely futószalag szállított a törőbe, itt maximum 4 cm-es darabokra zúzták a fűtőanyagot, majd egy még hosszabb futószalagon felszállították az erőmű épület tetejére, itt porították, és ment a kazánokba.

Itt billentették le a szenet

A gödör, ahová a szén lebillent

Lépcső a billentő mélyedéséhez

Futószalag a gödörből a zúzóig

Futószalagok a zúzóba illetve az erőműig

Futószalag a gödörből a zúzóig kívülről

Futószalag a zúzótól az erőműig

A főépület felé sétálva láthatjuk a hőerőmű kéményének alapjait. Az egyiket 1999-ben bontották le, a másikat 2011-ben robbantották fel, 105 méter magas volt, a robbantás a Youtube-on is megtalálható.

Az inotai kémény robbantása

A kazánház szárnyas fejvadásza

A kéménycsonkok mellett vezet az út a kazáncsarnokba. Ottjártunkkor még látható volt a porszűrő, egy több emelet magas filter óriás, a túra végén már arról értesültünk, hogy a következő lebontásra váró elem az lesz. Betérve a csarnokba csupán egy kazán található az egykori 8 db-ból az épületben. Az épület jelenlegi tulajdonosa két fő bevételi forrást lát a komplexumban. Az egyik a bontás, elsősorban a fémes elemek lebontása. A másik pedig a forgatási helyszínként való bérbeadás. A kazántér például szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában.

Az erőmű az iparvágányok felől, szemből két hatalmas szűrő

Bejárat a kazáncsarnokba

Bejárat a kazánokhoz, szemben gigantikus porszűrő

Inotai hőerőmű a filmvásznon

Ahogy írtuk, a remek terekkel rendelkező ipari létesítményre felfigyeltek a filmesek, tengeren innen és túl, szóval akár magyar, akár hollywoodi alkotásokban is megtalálhatjuk az erőmű egyes elemeit. Filmek, amelyekben szerepelt helyszínként az erőmű:

Szárnyas fejvadász 2049

Vörös veréb

Ideglelés Csernobilban

Sherlock Holmes nevében

Lajkó - cigány az űrben

A veszettek

Vad Fruttik klip

Inota megmaradt kazánja, szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában

A Béke Művház előcsarnoka ismerős lehet a Vörös verébből (Oldalt Fónyi Géza Almaszüret mozaikja)

Turbinacsarnok üvegfala, szerepelt a Sherlock Holmes nevében című filmben

A vezérlő: Lajkó, cigány az űrben című filmben szerepelt

Kazánok, panorámatető, turbinacsarnok, vezérlő

Utunkat tovább folytattuk az egyetlen megmaradt kazán kazáncsarnokában felfelé. Bár Rákosi az építkezés határául az égboltot szabta, az erőmű épülete 8 emeletesre nőtt, elég nagy emeletenkénti belmagassággal, a tetőről pedig remek panoráma nyílik a környékre.

A szén itt került fel az épület tetejére

A futószalag csatlakozik az épülethez

Régebben lift is járt, mi gyalog mentünk, 8 emelet, de nagyok a belmagasságok

Kilátás a környékre, távolabb bányatavakkal

Kilátás a tetőről a hűtőtornyokra

A kazánok hatalmas turbinákat hajtottak meg, ezeket már rég leszerelték, de az üvegtégla falú csarnok továbbra is impozáns látványt nyújt.

Futószalag fentről, a szén itt érkezett a felső emeletre

Futószalagok fent, a szén innen ment a porítóba

Másfajta élettel telik meg az egykori munkahely

Egy szinttel lejjebb, porítás, és irány a kazán

A kazánok vezérlői

Kazán a vezérlők elől

Turbinacsarnok immáron turbinák nélkül

Amúgy 1973-ban nagyobb teljesítményű gázturbinákat is szereltek fel egy másik épületbe, de ezeknek már a nyoma sem látszik, ezt az épületrészt lebontották. Emellett külön épületrészben kapott helyet a vezérlőcsarnok, amely megannyi gombjával, karjával megidézi a Kelenföldi erőmű híres irányítócsarnokát, vagy akár egy keleti űrközpontot. Utóbbit filmen alakította is (Bajkonur).

Egy csipetnyi Bajkonur, a vezérlő

Amúgy az erőmű is eléggé uralja a tájat, a várpalotai Thury vár tetejéről és a Nádasdladányi kastély tornyából is látszik az épület.

Inotai erőmű a Nádasdladányi kastély tornyából

Inotai erőmű a várpalotai Thury vár tetejéről

Heller-Forgó

Bármennyire is csábítóan hangzik, ez nem egy asztalitenisz figura. A hőerőművek működésüknél fogva elég sok vizet használnak fel, és a Heller László valamint Forgó László által kifejlesztett hűtők ennek a vízfogyasztásnak a csökkentését segítették elő, hogy a nagyméretű hűtőtornyokban, zárt rendszerben, légkondenzációval hűtötték a vizet, és a lehűlt folyadékot visszaforgatták a rendszerbe. Három nagy, fordított poháralakú, 60 méter magas torony is áll még Inotán, egyikükbe be is tudtunk menni. Belülről felnézve monumentális látványt nyújtottak az építmények.

60 méter magas Heller-Forgó hűtőtorony

A hűtőtorony bejárata

Látkép a hűtőtorony belsejéből

A hűtőtorony belső tere

Hűtőtorony belseje

8 óra munka

A műszak jellemzően reggel 6-kor indult és délután 2-ig tartott (az irodaiaknak, egy műszakban dolgozóknak). Érdekes, hogy a szerszámraktárban bárcarendszer működött, az elvett szerszám helyére kis bilétát akasztottak, míg vissza nem hozta az azzal dolgozó a helyére. Sőt, állítólag a szerszámok helye fel is volt festve a falra, hogy látszódjon, mi hiányzik. Arra nem sikerült fényt deríteni, hogy ezt a rendszert mióta alkalmazták, de amúgy a modern LEAN (hatékonysági) elvek is alkalmaznak ilyen megoldásokat, módszereket napjainkban.

Elhagyott iroda

A fontos iratok egyszercsak lényegtelenné váltak

Bár ez elég előremutatóan hangzik, azért bizonyos téren erősen megmutatkoztak a diktatúrákra utaló disztópikus vonások is. Az üzemet az 50-es években részben kényszermunkára kötelezettek építették. Az ő barakkjaikat lebontották, a hűtőtornyok mögött álltak, viszont a környéken egy-egy őrbódé maradványa ma is megfigyelhető. Itt raboskodott Hamvas Béla is, 4 évet húzott le az üzemben, raktáros pozícióban. Szerencsére a nagy munkaversenyben azért tudott időt fordítani az irodalomra, filozófiára, kutatásra is, itt tartózkodása alatt is alkotott.

Az Inotai erőmű egyik műhelye

Inotai raktárépület

A munkavédelem már nem volt magas fokú a korban, a por és füst miatt sokszor a készenléti lakótelepen nem lehetett teregetni, szellőztetni. A szennyezett levegő minden bizonnyal negatív hatással volt az itt élők várható élettartamára.

8 óra szórakozás

Az erőművet és az alumíniumkohót működtető dolgozók életéről igyekeztek helyben gondoskodni. Az üzemek szomszédságában épült egy készenléti lakótelep, bolttal, óvodával, saját stranddal, amit az erőmű hőjével fűtöttek, télen-nyáron üzemelt. Rendelkezésre állt étkezde, hétvégén is, szakszervezeti üdülő, kedvezményes áramdíj. Emellett egy kultúrközpont is.

A Béke Művelődési Ház erőmű felőli homlokzata

Béke Művelődési Ház

Ez az impozáns komplexum gondoskodott a művelődni vágyók igényeiről. Ingyenes könyvtár állt rendelkezésre 2000 kötettel. Emellett, színházként, moziként, koncertteremként is funkcionált nagyterme. A könyvtárszobát a mai napig egy Bernáth Aurél secco (595×244 cm) díszíti Művelődés a szabadban címmel.

Bernáth Aurél: Művelődés a szabadban

Kívülről téglába vésett képek mutatják be a munkás életet, Pátzay Pál, Somogyi József: A szén felhasználása; Ambrózy Sándor: Gyümölcsszedő asszony; Búza Barna, Marosán László, Kiss Sándor, Csontos László, Barta Lajos, Kiss Kovács Gyula, Garami László: Művészeti reliefek. Az ebédlő rész belső dísze Kovács Margit Körtánc című kerámia domborműve. Ugyanitt az oszlopdíszek Cser Jolán keze munkáját dicsérik.

Kovács Margit: Körtánc című kerámiája az ebédlőben

Cser Jolán oszlopdíszei

A színházterem előcsarnokait Rozsda Endre János vitéz, Baglyok, Mókusok mozaikjai, valamint Fónyi Géza Almaszüret és Hincz Gyula Ünneplők című mozaikja díszíti. Az intézmény udvarát Boda Gábor Ornamentális díszkútja töltötte meg élettel. A beltéren is állt szökőkút, ez sajnos ma már nem látható. A művelődési házat a Pannon Várszínház alkalmanként használja, színdarabokat mutatnak be.

Hincz Gyula: Ünneplők

Rozsda Endre: Bagoly

Rozsda Endre: Mókus

Rozsda Endre: János Vitéz

Az erőmű bejáratánál állt Megyeri Barna Művelődés című női alakot ábrázoló szobra, illetve Illés Gyula Munkás című alkotása, ezeket sajnos eltávolították. Előbbi a Terror Háza lépcsőházában áll ma. A kapun túl Kerényi Jenő Megbeszélés című kompozíciója szerencsére még látható.

Tulajdonosok és a jövő

Az Inotai erőművet birtokló Bakonyi Erőmű Vállalatot 1998-ban privatizálták. Voltak tervek az erőmű modernizációjára, de ezek az információk szerint megkéstek. A csúcsidőszakban 800-1000 embert foglalkoztató üzemben 2001-ben már csak 200-an dolgoztak. Az irodákban bontott pezsgősüvegek állítanak mementót a 2001-es karácsonyi szünetre készülő, de már vissza nem térő munkaerőnek.

Gigászok

Jelenleg egy Bakonyi-Asset Management Kft. nevű cég tulajdona az épületegyüttes. Részben ugyan bontják az épületeket, bevételszerzés miatt elsősorban a fém részeket, de filmstábokat, tematikus sétákat és színházi előadásokat is beengednek a területre, illetve egy-egy kisebb műhelynek is akadnak bérlői. A cég amúgy tőkeerősnek tűnik, a nyilvános adatok szerint a 2019-es adózott eredménye 92, a 2020-as pedig 274 millió Ft. Üzleti modelljük egyelőre fenntarthatónak tűnik.

Inotai erőmű panoráma fentről

A Inotai erőmű látogatása a turajo.hu-val

Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni az inotai ipari monstrum meglátogatásához. Igyekeztünk összeszedni az érdekes dolgokat, persze a helyszínen több történet és látnivaló is várja az érdeklődőket. Az erőmű nem látogatható szabadon, őrzik. Viszont a Túrajó vezetett sétáival be lehet jutni. A Túrajó elérhetőségei:

turajo.hu

Csúcs volt Inotán séta

Facebook

Szövegek: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Google térkép az Inotai hőerőműhöz

Források

A Túrajó sétáján elhangzott érdekességek

Inotai hőerőmű a Wikipédián

MÁV M28-as sorozat a Wikipédián

Inotai erőmű a XXI. században

Heller-Forgó hűtőberendezés a Wikipédián

Likó Marcell (Vad Fruttik) interjú

Köztérkép Művelődés a szabadban

Köztérkép A szén felhasználása

Köztérkép Gyümölcsszedő asszony

Köztérkép Művészeti reliefek

Köztérkép Körtánc

Köztérkép Oszlopdíszek

Köztérkép János vitéz

Köztérkép Baglyok

Köztérkép Mókusok

Köztérkép Almaszüret

Köztérkép Ornamentális díszkút

Köztérkép Művelődés

Köztérkép Munkás

Köztérkép Megbeszélés

Köztérkép: Ünneplők

Filmhíradók

13 izgalmas romtemplom a Balaton-felvidéken

2021-07-22T01:38:00.006+02:00

Mitől izgalmasak a romtemplomok és miért épp 13?

A tágabb Balaton-felvidéken legalább 70 templomrommal találkozhatunk, amelyeknek ma is láthatók föld feletti részei, a talajtakaró által rejtettekkel együtt ez a szám jóval magasabb is lehet. Többségük középkori, meglehetősen sok Árpád-kori, ez már önmagában különlegessé teheti ezen épített emlékeinket. Ebben a válogatásban olyan templomromokat szedtünk össze, amelyek könnyen meglátogathatók akár egy balatoni nyaralás alkalmával, a parttól egyik sincs messzebb 10 km-nél, látványosak, nem csak alapfalakból álló romok, illetve jellemzően fekvésük vagy valamely építészeti elemük miatt izgalmasak. Miért 13? Ennyi jött ki teljesen szubjektív válogatási elveink alapján. De bízunk abban, hogy a lista fel tud dobni egy-egy kirándulóidős napot a Balaton közelében. Pár hasonló válogatáscikkel már jelentkeztünk, például a Balaton környékének kálváriáit, illetve az északi part balatoni kilátóit gyűjtöttük össze írásainkban, és a jövőben is készülünk hasonló turistabarát ajánlókkal.

Csopak, kövesdi Szent Miklós templomrom

Csopak csonka tornya talán híresebb, de valahogy szívünkhöz a kövesdi templomrom közelebb áll. Egy ideig nádtetős pajtaként is funkcionált, ma rendezett környezete, egy kis fügefa teszi meghitté a romot.

Építés: XIII. század második fele

Pusztulás: XVI. század, török kor

Különlegessége: vörös kőből készült kapukerete, pajtaként is funkcionált

Megközelítés: Csopak Kossuth utca 41., nagyon könnyen megközelíthető akár autóval is, parkolni közvetlenelőtte nem lehet.

Panoráma: nincs

Kövesdi templomrom Csopakon

Papsokai templomrom, Balatonfüred

Füred sok dologról nevezetes, mindenképpen közéjük soroljuk a Papsokai templomromot. Falai mellől remek kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. A körülötte fekvő temetőt nemrég rendbe tették, parkosították a környéket.

Építés: XI-XII. század, de helyén már római villa állhatott

Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.

Különlegessége: Római villa állhatott helyén, illetve Keödi József, a Kisfaludy gőzös utolsó kapitánya is itt nyugszik a temetőben.

Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű.

Panoráma: Remek kilátás a Balatonra

Papsokai templomrom

Kilátás a papsokai templomromtól

Kövesdi templomrom, Aszófő

Nyugodt, szép környezetben helyezkedik el a rom, a Balaton szinte körülöleli. Románkori kapuzatának nyomai ma is megfigyelhetőek, illetve a homlokzat lóherére emlékeztető ívsorát is érdemes megfigyelni..

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.

Különlegessége: A törökök a bemenekülőkre rágyújtották a templomot. A mellette csörgedező forrásál római oltárkő található.

Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű, teljesen tilos behajtani hozzá, kicsit egy kis sétás szakasz a megközelítés vége.

Panoráma: Nagyon közel helyezkedik el a Balatonhoz, a túlparton a Köröshegyi völgyhíd látszík a mellőle

Kövesdi templomrom, Aszófő

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Az alsódörgicsei Boldogasszony romtemplom magas tornya egyértelműen uralja a környéket, a közeli Halom-hegyen álló kilátóból is jól kivehető. A reformáció időszakában a veszprémi püspök erővel foglalta vissza az épületet az evangélikusoktól. Kedvelt piknikező hely, ami a szuper balatoni panoráma tekintetében érthető is.

Építés: XIII. század közepe.

Pusztulás: Török kor, XVI. század.

Különlegessége: 20-22 méteres, kiemelkedően magas tornya és a körülötte egykoron álló paplak alapfalai.

Megközelítés: Autóval is könnyű.

Panoráma: Remek kilátás a Balatonra.

Alsódörgicsei templomrom

Kilátás a Boldogasszony romtemplomtól

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

A felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyon korai építésű, 1082-ben már említették. Ikertemplom, a mai északi része volt az első építési periódusa, dél felé építettek mellé tulajdonképpen egy újabb templomot, amelyet két ajtónyílással összenyitottak vele. Kereszt alakú nyugati ablaknyílása a toronykeresztek előfutára lehetett. Déli oldalán a 3 kis ablaknyílás pedig Szentháromság szimbólumnak tekinthető.

Építés: XI. század.

Pusztulás: Török kor.

Különlegessége: Ikertemplom, tulajdonképpen két templomtest egymás mellett.

Megközelítés: Autóval is egyszerű

Panoráma: A rom előtti temetőből látszik az alsódörgicsei rom.

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

Kisdörgicsei templomrom

Dörgicse 3. templomromja a legkisebb, ez a kisdörgicsei romtemplom. Az egyhajós templomocska egy rét közepén áll, mellőle nem látható más épület. Apró mérete a korai Árpád-kor falusi templomainak feltételezhető kinézetét tárja elénk. Déli oldalán itt is látható a Szentháromságot szimbolizáló 3 résablak.

Építés: XII. század.

Pusztulás: Török kor, 1600-as évek eleje.

Különlegessége: Apró, Árpád-kori falusi templom archetípusa.

Megközelítés: Egyszerű akár autóval.

Panoráma: Mező közepe, nem látható más ember alkotta építmény.

Kisdörgicsei templomrom

Fülöpi templomrom, Révfülöp

A fülöpi templom impozáns falaival egy kifejezetten jó állapotú, Árpád-kori templomromunk. Izgalmas nyugati, vörös homokkő kapubéllete, valamint a falak találkozásánál elhelyezett nagyobb, vörös homokkő kváderkövek is látványossá teszik. Hasonló minta egy közeli épületnél vissza is köszön, feltehetően az építész vagy az építtető ily módon tiszteleg a templomot emelő elődök előtt.

Építés: XII. század

Pusztulás: Feltehetően török kor.

Különlegessége: Vörös homokkő kapubéllet.

Megközelítés: Nagyon könnyű, akár autóval is.

Panoráma: Látni a közeléből a modernista állomás épületet, a Balatonhoz pedig nagyon közel áll, igaz a tó nem látható mellőle.

Fülöpi templomrom

A fülöpi templomrom vöröshomokkő kapubéllete

Ecséri romtemplom, Révfülöp

Az ecséri templomrom tornya méf a XIX. század végén állt, külső falfestésén Rómer Flóris Szent Kristóf alakját vélte felfedezni. Rómer beszélt Csökör Andrással, aki a rom körüli telkeket bírta, hogy ha lehet, ne hordja el építkezéshez a romot. A gazda erről biztosította Rómert, azt mondta, örülne, ha felépülne újra a templom, pedig ő nem is római katolikus. Így szerencsére ma is gyönyörködhetünk impozáns falaiban.

Építés: XII. század

Pusztulás: Az 1500-as évek végén már rom, pusztulását a török okozta.

Különlegessége: Római, faragott kövek is beépítésre kerültek a templomba, amelyek ma is láthatók.

Megközelítés: Könnyen megközelíthető akár autóval is.

Panoráma: Nyugodt, faluszéli környezet.

Ecséri templomrom

Szent Balázs templomrom

A Szent Balázs templomrom az egyik abszolút kedvencünk a Balaton-felvidék templomromjai közül, ezzel feltehetően nem vagyunk egyedül. Két hatalmas fügefa teszi meghitté a rom nyugati oldalát, ahonnan remek kilátás nyílik a Balcsira. A XX. század első felében templomromban egy Adolph Jozeph Lanz nevű okkultista filozófus élt, aki egy új templomos rendent próbált szervezni az ódon falak közül, kevés sikerrel.

Építés: XII-XIII. század

Pusztulás: Feltehetően török kor.

Különlegessége: Faragott kőbélletes kapuja, a templomos rend újjászervezésének kísérlete.

Megközelítés: Könnyű akár autóval is.

Panoráma: Fantasztikus panoráma Zánka felé a Balatonra.

Szent Balázs templomrom

Szent Balázs templomrom kelet felől

Sóstókáli templomrom

Szintén nagyon kedvelt romtemplomunk a Kornyi-tó közelében álló sóstókáli pusztatemplom. Kellemes sétával közelíthető meg a Káli-medence legelőin keresztül. Érdekessége a közelében álló, feltehetően középkori udvarházként funkcionáló sóstókáli pusztapalota, amelynek csekély maradványai a közeli bozótban fellelhetőek.

Építés: XIII. század

Pusztulás: 1500-as évek török kor.

Különlegessége: Körülötte fellelhető középkori házak alapjai. Közelében megtalálható sóstókáli pusztapalota.

Megközelítés: Az autót le kell parkolni a Kornyi-tó parkolójában, innen kb. fél óra séta gyalog.

Panoráma: Remekül belátni a Káli-medencét, Köveskál és Kővágóörs templomtornyai is látszanak.

Sóstókáli templomrom

Kővágóörs templomtornyai a sóstókáli romtemplomtól

Töttöskáli templomrom

Szentbékkálla közelében áll a töttöskáli templomrom. Sötétlő árkádja, a közelében álló romantikus pince a közelében, és mellette elterülő mandula ültetvény remek hangulatot kölcsönöz a romtemplomnak. Feltehetően azonos a Szentvidkáli templomromnak is hívott rommal.

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Elhagyták a török korban, majd újra használták a XIX. század elejéig. Az 1800-as évek végén már rom.

Különlegessége: Közelében forgatták az Állítsátok meg Teréz anyut egyik jelenetét.

Megközelítés: Könnyű autóval is.

Panoráma: Remek kilátás a Káli-medencére.

Töttöskáli templomrom

Töttöskáli templomrom présházzal a háttérben

Salföldi pálos kolostorrom

Külön cikket még nem szenteltünk a salföldi pálos kolostorromnak, de a Káli-medence látnivalói között említettük. Eredeti neve Kőkút illetve Köveskút volt, megnevezése csak a későbbiekben vált el a mai Kékkúttól. Falainál megfigyelhető az egykori kerengő, konyha, pincehelyiség is. A templom gótikus ablakai különleges látványt nyújtanak.

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Feltehetően 1550-es évek, a török korban.

Különlegessége: Korai pálos kolostor több építési fázissal. Gyönyörűek a templom gótikus ablakai.

Megközelítés: Egy darabig autóval, a behajtani tilos után könnyed, kb. 20 perces sétával megközelíthető.

Panoráma: Az erdő közepén áll, csend és nyugalom érzékelhető körülötte.

Salföldi pálos kolostorrom

Avasi templomrom Szigliget

Az avasi csonkatorony nyolcszögű gúla alapú toronysisakjával igazi szimbóluma Szigligetnek, persze a település bővelkedik látnivalókban, Szigliget vára és a Szigligeti óvár is méltán öregbítik a falu hírnevét. A toronyban az 1800-as években még kivehetők voltak egy festett Krisztus fej körvonalai, vakolattöredékek imitt-amott ma is láthatók. A római építési előzmény bizonyítéka lehet a halgerinc falazás a hajóban, az úgynevezett opus spicatum.

Építés: XII-XIII. század.

Pusztulás: Kivételesen nem a török az ok, a lakosság közelebb húzódott a várhoz, így a falut a XIV-XV. században elhagyták.

Különlegessége: Római épület alapjaira települt hajója, így nem keletelt. Középkori kősisakja is különleges látványt nyújt.

Megközelítés: Könnyen megközelíthető autóval.

Panoráma: Közelben a Balaton, de nem látni tőle.

Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni néhány kiemelkedően izgalmas középkori épített emlékünk meglátogatásához. Izgalmasabbá tud tenni egy-egy nyaralást, ha az egész időt nem csak a strandon töltjük, hanem kicsit színesítjük a napot ezen rendhagyó látnivalókkal.

Avasi templomrom, Szigliget

Fénykékep: Márián Gábor
Szöveg: Kapui Ferenc

13 látványos templomrom Google térképen

Felhasznált irodalom

Korábbi írásaink

Tapolca Lessner-pince, ózsinagóga és zsidó temető

2021-07-18T18:14:00.002+02:00

Tapolca rejtett látnivalói

Tapolca kapcsán a legtöbbeknek a Tapolcai-tavasbarlang, a Malom-tó csodálatos környezete, esetleg a Kiskirálylány szobra jut eszébe, de Tapolca látnivalói túlmutatnak ezeken a méltán népszerű érdekességeken. 2021.07.04-én egy izgalmas városnéző túrán vettünk részt Hangodi László tapolcai történész vezetésével a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület szervezésében, Neszler Dárius koordinálásával. A bejárás majdnem 3 órája alatt rengeteg érdekesség derült ki Tapolca rejtett, a zsidósághoz köthető látnivalóival kapcsolatban, ezekből szeretnénk néhányat bemutatni, és ezzel kedvet csinálni a további sétákon való részvételhez. A bejegyzés alján megadjuk a szervező egyesület elérhetőségeit, a túrákkal kapcsolatos aktuális információk az ő csatornáikon megtalálhatók.

Tapolcai Lessner pince egyik ága

Tapolca, Lessner-pince, egy 1700 nm-es pincerendszer a belváros alatt

A túrát a tapolcai Lessner-pince, azaz pincerendszer bejárásával kezdtük a Deák Ferenc utca 9. szám alatt. A tapolcai zsidóság a török háborúk után, az 1700-as évek elejént települt Tapolcára német területekről, elsősorban a Rajna vidékéről. Mind a magyar központi kormányzatnak, mind a megmaradt helyieknek érdekében állt a lakosságszám növelése, ez elengedhetetlen volt a gazdaság újbóli beindításához. A Lessner-család Lessner Júda betelepülésével vert gyökeret a városban, hamarosan borkereskedéssel kezdtek el foglalkozni. A Lessnerek, Bergerek, Frischek és más, zsidó származású borkereskedők a korban Európa-szerte vitték jó hírét a balatoni bornak, amely Tapolcán elsősorban a Szent György-hegy és a Badacsony nedűjét jelentette. A pincét az 1800-as években kezdték építeni, fénykorában 2100 nm-nél is nagyobb alapterületet foglalt el. A tapolcai állomáson külön csonkavágányt építettek a borvonatoknak, ezt hívták borcsonkának, éves szinten millió literekben lehetett mérni a tapolcai borexportot. Ekkor épült fel Tapolca főutcája is, amelyet a korban csak milliomos sorként emlegettek, és jellemzően a borkereskedelem révén meggazdagodott kereskedők által emelt, világszínvonalú ingatlanok voltak, többükben vezetékes víz és fürdőszoba is akadt, amely Magyarországon még az 1950-es években sem lett volna feltétlenül evidencia. A pinceágakat Lessner Sámuel, az építtető 8 gyermekéről nevezte el. Legjobb borait pedig egy úgynevezett bortrezorban, a pince egy ráccsal elzárt helyiségében tartotta.

Árurakodó nyílás

Elől fahordók, hátul pedig az egyik beépített hordó

Egy hosszú pinceág

Az egyik legújabb pincerész, csempézett

Metlaki szőlőfürt, már az államosítás időszakából

Az egykori bortrezor

Pinceablak

Tapolcai ózsinagóga és mikve

Tapolca ismertebb zsinagógája ma művelődési házként funkcionál, a korábbi építésű ózsinagóga nemrégiben került csak elő, a közelmúltban különféle vendéglátóipari egységeknek adott otthont, a jövőben pedig remélhetőleg a zsidósággal kapcsolatos múzeumként fog működni. Az épületet megtisztították a vakolattól, előkerültek íves ablakkeretei és a tóraszekrény helye a falban. Jelenleg rekonstrukciós munkák folynak benne. Az ózsinagóga 1813-tól kezdett imaházként működni, bár egy 1784-es katonai felmérés keretében készült térképen is épületet jeleztek a telken. Érdekessége, hogy dél felé iskola kapcsolódott hozzá, illetve az egyik pinceszinten mikve, rituális zsidó női fürdő is tartozott az épülethez. A mikve forrása a Tapolcai-tavasbarlang vízrendszerével áll összeköttetésben és ma is látható, túránk során megtekintettük.

Tapolcai ózsinagóga tóratartó fülkéje

Tapolcai ózsinagóga

Fali füéke

Az egykori mikve szintje, a csatornafedél alatt a nyílás a vízhez

Tapolcai zsidó temető

A Balaton-felvidéken jónéhány vadregényes, elhagyatott izraelita temetővel találkozhatunk, a közeli karmacsi izraelita temetőről mi isírtunk korábban. Szerencsére egyre többet tisztítanak meg a gaztól lelkes önkéntesek, így történt ez a tapolcaival is. A séta utolsó állomásaként a nemrégiben rendbe hozott tapolcai izraelita temetőt ejtettük utunkba. A sírkertet feltehetően már az 1700-as évek óta használták, ravatalozója az 1800-as években épült. Egyik legdíszesebb sírja Lessner Sámuelé, amelyet fia, Lessner Manó barátja, Ferenczy Béni szobrászművész jegyez. Az idős családfő eleinte gyanakvással fordult fia bohém művészeti érdeklődése és barátai iránt, de Ferenczy Béni egy látogatása alkalmával egy márvány majomfejben végződő sétapálcával lepte meg Lessner Sámuelt, ami ezután olyannyira szívébe fogadta, hogy síremléke elkészítésével is megbízta a művészt. A carrarai márvány szarkofágon 8 szőlőfürt emlékeztet Lessner Sámuel 8 gyermekére és a sikeres borkereskedelmi múltra.

Lessner Sámuel sírja, Ferenczy Béni szobrászművész alkotása

Ravatalozó

Rengeteg érdekes történettel színesítette a sétát Hangodi László, természetesen mindet nem is tudjuk és nem is akarjuk leírni jelen posztunkban, akinek felkeltettük az érdeklődését, a túrával kapcsolatos elérhetőségeket alul megtalálja. Egy sztorit mégis megosztunk leírásunk végén, amely morbidsága, groteszksége a 20. század keserű esszenciájaként is felfogható.

Középen a tapolcai zsidó temető legrégebbi sírja, az 1700-as évekből

Mikor az orosz front elérte Tapolcát, német egységek a zsidó temetőben találtak fedezéket, néhány síron ma is látszanak a golyó- és repesznyomok. Maroknyi német katona itt adta meg magát a benyomuló szovjeteknek, akik nem ejtettek foglyokat. Egy fém fejfán mellmagasságban ma is láthatók a golyó ütötte lyukak. A német katonák holttesteit az izraelita temető kútjába dobták, és gránáttal berobbantották azt. Így néhány német katona, akik egy olyan eszme nevében harcoltak, amely a tapolcai zsidóság nagyrészét, köztük a Lessner-család legtöbb tagját is elhurcolta és megölte, a mai napig a tapolcai zsidó temető berobbantott kútjában nyugszik.

Golyónyomok az egyik fejfán mellmagasságban, a német katonák kivégzésének helye

Google térkép Tapolca rejtett látnivalóihoz

A túrát szervező Tapolcai Értékmegőrző Egyesület elérhetőségei

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Honlap

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Facebook

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Instagram

Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Hangodi László történész előadása a témáról

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Honlap

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Facebook

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Instagram

Tapolcai Életrajzi Lexikon

Szentbékkálla látnivalók

2021-06-23T12:57:00.007+02:00

Látnivalók Szentbékkállán

Szentbékkálla a Káli-medence kiemelkedően fontos települése megannyi izgalmas látnivalóval. Kőtenger, palotarom, templomrom, takaros utcácskák, hamisítatlan Balaton-felvidéki hangulat jellemzi, a környék szerelmeseinek egyik kötelező állomása. A falu első okleveles említése 1273-ból való, egy birtokper alkalmával írták le Szentbenedekkál nevét. 1333-ban templomát is említik, ez nem azonos a mai, barokk templommal, viszont annak helyén állt. Összeszedtük a település látnivalóit, érdekességeit.

Szentbékkállai-kőtenger

A Káli-medence három kőtengerrel is büszkélkedhet, ezekről írtunk is korábban, leghíresebb közülük kétségtelenül a Szentbékkálai-kőtenger a híres ingókővel, amelyet a legtöbb látogató előszeretettel próbál megbillegtetni, vagy pózol rajta egy fotó erejéig. A kőtenger minden bizonnyal a legrégebbi látnivaló, a Pannon-tenger visszahúzódása után feltörő kovás, szilíciumos hőforrások által összecementeződött homok- és kőformák izgalmassá varázsolják a tájat kicsiknek és nagyoknak. Élővilága is különleges, kora tavasszal nyílik például a területen a fekete kökörcsin.

Ingókő a Szentbékkállai-kőtengernél

Fekete kökörcsin

Középkori romok Szentbékkállán

Maga a Káli-medence is dúskál a középkori romokban, de Szentbékkállán rögtön három is akad belőlük, ezekről korábban írtunk is.

Töttöskáli templomrom

A Fekete-hegyre vezető úton található Árpád-kori templomunk, a töttöskáli templomrom, amely feltehetően azonos Szentvidkál templomának romjával. Remek a kilátás tőle a Káli-medencére, egy romantikus kis pince helyezkedik el közvetlen szomszédságában, és az előtte fekvő lejtőn egy mediterrán hangulatot árasztó mandulást találunk.

Töttöskáli templomrom

Kerekikáli romtemplom

A falu közelében, Szentbékkálla és Mindszentkálla között áll a kerekikáli romtemplom. Először 1292-ben említik. A kis dombocskán, amelynek lejtőjén áll, megtalálhatóak egy földvár sáncai is. A rom présházként is funkcionált az újkorban, manapság környezete sajnos elég gazos.

Kerekikáli romtemplom

Velétei palotarom

Egyik kedvenc romocskánk a Velétei palotarom Szentbékkállán. Azon ritka épületmaradvány a környéken, amely nem szolgált közvetlen szakrális célt. Feltehetően a veszprémi püspök itteni birtokközpontja lehetett ez az emeletes torony.

Velétei palotarom

Szentbékkállai Gyümölcsoltó Boldogasszony templom

Szentbékkállának a ma látható temploma egy barokk templom, de írásos adatok vannak arra, hogy már 1333-ban is állt templom ezen a helyen. Az 1700-as évek végére az eredeti épület állapota leromlott, 1790-99 között késő barokk stílusban megépítették a ma látható templomot, amelyet feltehetően Fellner Jakab tervezett, tornya 1860-ra készült el. Kis dombon áll, a dombra felvezető fenyősor magávalragadó. Nyaranta komolyzenei koncerteket is tartanak az épületben, egyiken volt szerencsénk személyesen is részt venni, remek élmény volt.

Szentbékkállai templom

Fekete-hegy és az Eötvös Károly kilátó

A szentbékkállai látnivalókat gyarapítja a Fekete-hegy és a rajta álló Eötvös Károly kilátó csodálatos panorámával a délipart irányába, a tanúhegyekre és a Káli-medencére. A Fekete-hegyi túra külön posztot is megér, nem csak a panoráma, hanem különleges geológiai képződményei, a hegyi tavak miatt is, de erről hamarosan bővebben.

Kilátás a Fekete-hegyről Fonyód felé

Kilátás a Fekete-hegyről a Káli-medencére

Kilátás a Fekete-hegyről a tanúhegyekre

Kilátás a Fekete-hegyről Szigligetre

Szentbékkálla látnivaló Google térképen

A szöveget írta: Kapui Ferenc

A fényképeket készítette: Márián Gábor

Felhasznált itodalom

Veress D. Csaba: A Kál-völgy története

A szentbékkállai katolikus templom ismertető táblája

Korábbi cikkeink

Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján

2021-06-20T23:41:00.023+02:00

Szigliget másik vára, Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján (Kapui Ferenc)

Szigliget óváráról nem nagyon állnak rendelkezésre középkori írásos források, elsőször Zyndt Mátyás (Matthias Zündt) 1566-os haditérképén tűnik fel, majd 1647-ben a közeli sajkás csapatok parancsnoka Bakacs Sándor ír róla, kastélkának nevezve a feltehetően ezt az építményt. Ennek megfelelően az internetes forrásokban egészen változatos eredettörténeti szálak alakultak ki, akár korábbi kutatások alapján, ezek egy részét cáfolja, illetve az óvár építési és használati periódusát behatárolja Gere László régész 2003-as feltáró kutatása és annak eredményei.

Szigliget óvár

Római őrtorony szál

A Szigligeti óvár sokáig nem került a régészet látóterébe, feltehetően a feledés homályába veszett. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, az Avasi templomromot említi, római cserépmaradványokat is talál nem messze, de az óvárról nem ír. Békefi Remig 1907-es, a Balaton környékének emlékeivel foglalkozó könyve sem említi. 1933-ban viszont Dornyai Béla a Turisták Lapjában már említi, sőt, elplántálja a feltehető római eredetet is az óvár alpjaival kapcsolatban. Elméletét arra alapozza, hogy az avasi telep környékén több római emléket is találtak, illetve analógiákat hoz fel, a györöki várat (Szent Mihály domb, ahol ma a vonyarci kápolna áll, illetve a tihanyi Csúcs-hegy római őrtornyát, amelynek közelében ma az Őrtorony kilátó áll). Arról korábban mi is írtunk, hogy az avasi templomrom környékén találtak római nyomokat, sőt, a templom hajójának egyes falai római alapokra épültek, ez igazolt. Viszont az óvár legújabb kori 2003-as feltárása során római eredetet nem állapítottak meg, ilyen leletek nem kerültek elő, illetve a falazás módja sem utal római eredetre, így nem valószínű, hogy korábban itt római őrtorony állt.

Atyusz nemzetség szála

Az óvárnál kihelyezett tábla (2020 nyara) felvillantja a lehetőségét annak, hogy az óvárat valamikor a XII-XIII. században ők építhették. Szigliget egyik korai birtokosa valóban Atyusz bán volt, de a Szigligeti nagy vár építkezését sem ők kezdték, hanem a bencések. IV Béla király tatárjárás utáni várépítési programjának keretében bízta meg a rendet a vár építésével a Balaton szigetén, az eredeti oklevél ennél jobban nem konkretizálja a helyet. Ekkoriban feltehetően a mai Szigligeti vár területe sziget lehetett, A Királyné szoknyája is jó eséllyel jobban körül volt véve vízzel. Gere László történész az óvár feltárása során olyan fazéktöredékeket talált, amelyek stílusuk alapján leginkább XV-XVI. századinak mondhatók, viszont a Szigligeti vár északi tornyánál talált hasonló töredékekkel alkotott párhuzam alapján az óvári fazéktöredékeket a XV. század közepére datálja, így feltehetően ekkor épülhetett a vár. Ez utóbbi datálást erősíti, hogy a XV. században I. Ulászló halála után zűrzavaros időszak következett, kevés eséllyel egy ilyen építkezésre. 1445-ben az anyagi erőforrásokban bővelkedő Újlaki család kapta meg a Szigligeti várat, 1453-tól adománylevelet is kaptak erről, az ügylet hivatalossá vált. Így feltehetően ők lettek az építtetők.

Az Atyusz-szál felvet még egy kérdést. Atyusz bánnak haláláig, 1233-ig volt birtoka a terület, nem nemzetségi birtokként. Tegyük fel, hogy elkezdték az életében az építkezést. Mivel egy építési periódust a valószínűsíthető, így feltehetjük, ha használták a várat (a csekély leletanyag talán utalhat arra, hogy rövid ideig használták), akkor talán be is fejezték, vagy legalább eljutottak vele olyan fázisba, ha nem is fejezték be az elképzeléseik szerint, amely már alkalmas volt a használatra.

1250-ig nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a Szigligeti Atyusz birtokkal. 1250 környékén (lehet, hogy előbb), Kaloján kezére kerül a terület, ő IV. Béla rokona. Szóval, ha feltesszük, hogy még Azyusz életében épült az óvár, akkor azon kevés kővárunk közé tartozna, amely a tatárjárás előtt épült. Ha a tatárjárás után épült, akkor felmerülhet a kérdés, hogy 1260-62-ben IV. Béla miért építtetett egy nagyon hasonló alapterületű és méretű kis várat a bencésekkel (nagy vár első éptési fázisa) az óvártól légvonalban úgy 1700 méterre?

A Szigligeti óvár mondája

A monda szerint az óvár építtetője Somogyban lakott, és minden nap áthajózott a vár építéséhez. Estére hazatért, de amikor másnap ismét átkelt a tavon, az előző nap felépített részek már nem álltak. Így zajlott ez egészen addig, míg el nem unta az egészet, és ennek következtében az óvár sosem épült fel. A népnyelv sokszor hordoz igazsággyököket magában, de feltehetően az óvár épülete a valóságban állhatott, igaz valószínűleg nem túl sokáig, erre is utalhat a csekély leletanyag. Paál József cikkében felhívja arra a figyelmet, hogy a vár körül kevés a bontási törmelék, illetve a belső részben is kevés beomlási törmeléket találtak, amely szokatlan, és erősítheti azt a nézetet, amely szerint nem teljesen épült fel ez az épület.

Mindenesetre nagyon érdekesek az adathiányos, illetve helyenként ellentmondásosnak tűnő elméletek, 100%-osan valószínűleg egyik eredetet sem lehet igazolni jelen tudásunk szerint, de a logikai utakkal ezért el lehet játszadozni.

Miért kellett várat építeni a vár mellé?

Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A Balaton medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Innen könnyen érkezhetnek meglepetésszerű támadások, így stratégiailag fontos lehetett ez a hely.

Szigliget óvár története, felépítése, funkciója

Tehát, a legfrissebb kutatások szerint az 1400-as évek közepén épülhetett a Szigligeti óvár, feltehetően stratégiai figyelés céljából. A vár egy vulkanikus, bazalttufa dombocskára épült, amely 182 m magasan áll a tengerszint felett, a Balaton víztükre fölé pedig 77 m-rel tornyosodik. A középkor viszonyait figyelembe véve a Balaton vízállása magasabb volt, így mind Szigliget, feltehetően mind a királyné szoknyája is jobban körül volt véve vízzel, mocsaras területtel, Szigliget a korábbi források Szigetként emlegették.

Az óvár épülete észak-déli tájolású, északon egy négyszögletű, délen pedig egy ötszögletű bástya erősítette, a kettő között egy feltehetően többszintes palotaépület húzódott. A középső téglalap alakú palota rész 15,4 × 28,2 m, ehhez csatlakozik déli, ötszögű torony egy 7,5 m hosszú és 7,2 m széles, az északi nyégyszög alapú torony 5,4 m hosszú és 8 m széles. Észak-déli tájolása, északon és délen elhelyezett egy-egy tornya és az épület elrendezése meglepően hasonlít a Szigligeti nagy vár első, 1260 és 62 között épült részére, igaz ott mindkét torony négyszög alapú. A Szigligeti vár ezen részénél a feltárások során találtak Árpád-kori leleteket, így biztosan ezt a szakaszt építették korábban az óvárnál. Bár a források ezt nem említik, érdekes, hogy a Szigligeti vár első, kéttornyos építési periódusa és az óvár egészének alapelrendezése mennyire hasonló. Saját észrevételként jelezzük, hogy a korábbi, szigligeti, nagy vári épületrész akár mintául is szolgálhatott az óvár építésekor.

Az óvár teljes építését egy periódusra tehetjük, mivel falai kötésben állnak egymással, a bástyák sem későbbi hozzátapasztások. Az óvár stratégiai megfigyelő funkciója az idők folyamán kibővült. 1555-től tudunk arról, hogy török sajkások hadi mozgásokat végeznek a Balatonon, erre utal az említett évben a Fonyódi vár ostrománál való megjelenésük. Bár a törökök nem tartottak nagy flottát a Balatonon, inkább amolyan portyázásokra, kisebb csapatok átszállítására használták hajóikat, a védekezésre és a saját, túlparti portyázó akciók lebonyolítására a magyar oldalon is támadt igény. 1560-ban egy pozsonyi naszád Tihanyba szállítását rendelte el I. Ferdinánd. Keszthely és Szigliget feltehetően később, csak az 1600-as években kapott kikötőt. Szigligetnél a kikötő lokalizálását a Réhely (révhely) környékére, az Avasi templomrom közelében lévő részre tehetjük. Tihanynál is az öböl nyakánál lehetett a kikötő, Sajkod neve feltehetően a sajkásokra utalhat. Valószínűleg Szigligetnél is az öböl nyakánál volt a kikötő, talán itt védettebb lehetett a terület az intenzívebb hullámzástól. Erre a területre az óvárból jobb kilátás nyílik, míg a Szigligeti várból nézve ez a terület kiesik. Az óvár közelebb is van ehhez a területhez, így feltételezhetjük, hogy a Réhelyen kialakult kikötő és itt állomásozó kisebb flotta legénysége az óvárban állomásozhatott.

Az óvár palotarészén 4 kőpillért tártak fel, melyek közül az északi nagyobb a többinél. Érdekes módon a Szigligeti nagyvár esetében is arról tudunk, hogy a palotarész északi részén helyezkedett el egy nagyobb helyiség. A régészek feltételezik, hogy ezek a pillérek födémeket tarthattak, akár egy vagy több emeletes is lehetett a belső palota, az északi oszlop feltehetően egy nagyobb terhet cipelt. Ezt erősíti, hogy a palotában nem találtak járószintet, viszont alapozási párkányt igen, amely feltehetően fa padlót tarthatott, egy nyitott várudvart pedig feltehetően nem padlóztak volna le faanyaggal.

Miért óvár az óvár, ha nem is régebbi a Szigligeti várnál?

Erre a kérdésre nem igazán adnak megfejtést a források. Ezzel kapcsolatos feltételezésünk az óvár pusztulásában keresi a választ. A balatoni hadi kikötőknek elsősorban a török veszély adta a létjogosultságát, főként a foki, azaz siófoki hadi kikötőjük. Ezt 1684 augusztusában sietve hagyták el. 1686-ra az összes tó körüli várat elvesztették az oszmánok, 1690 áprilisára feladták Kanizsát is, a Dunántúlt elvesztették a szultáni hadak. A sajkás hadak fenntartása, finanszírozása okafogyottá vált, valószínűleg elhagyhatták az épületet. Ezzel párhuzamosan a nagy várat 1697-ben villámcsapás és lőporrobbanás érte, 1702-ben padig a Habsburgok a lebontandó várak listájához sorolták. A nagy vár pusztulása erősíthette az óvár pusztulását is, így másik, stratégiai figyelő funkcióját is elvesztette azáltal, hogy a nagy vár harcászati szerepe megszűnt. A nagy vár alatti Lengyel család kúriáját az 1700-as évek végén a várból elhordott kövekből építették. Feltehetően az óvár is kőbányává változott, tekintve, hogy falai nem maradtak meg túl nagy magasságban.

Egyrészt kisebb épülete révén valószínűleg viszonylag gyorsan és nagyobb részben elhordták, és szembeállítva a nagy várral azt tapasztalhatták a környéken élők, hogy míg az egyik vár áll, a másik már szinte teljesen eltűnt. Ha eltűnt, akkor valószínűleg régebbi. Kisebb is volt a nagy Szigligeti várnál, ami akár egy korábbi építést is feltételezhetett, talán ezek nyomán hívják a fiatalabb várat óvárnak manapság.

A Szigligeti óvár kilátója

A csekély alapfalak és a történelem szelleme mellett a pazar panoráma miatt is érdemes ellátogatni az óvárhoz. Aprócska parkolótól pár lépcsőfok vezet fel a magaslatra, a Királyné szoknyájára, ahova 2013-ban fa kilátót emeltek, ahonnan mindenképpen érdemes végigpásztázni a környéket.

Panoráma a Szigligeti óvár kilátójából

Fényképek a Szigligeti óvárról és a balatoni panorámáról (Márián Gábor)

Szigligeti óvár keleti falszakasza

Faragott kő a kilátó alatt

Kilátás az óvártól a Szentháromság kápolnára és a Badacsonyra

Naplemente a Szigligeti óvár kilátójából

Az ötszögletű déli bástya alapkövei a kilátó alatt

Csuszka a Szigligeti óvárnál

A Szigligeti óvár megközelítése Google térképpel

A Szigligeti óvár Szigligeten, a Királyné szoknyája nevű bazalttufa csúcson helyezkedik el a térkép szerint. Apró parkolóból juthatunk fel a romhoz a Hegyaljai útról. A rom és a kilátó is ingyenesen látogatható.

Felhasznált irodalom

Helyszínen kihelyezett ismertetőtáblák

Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam) Dornyay Béla dr.: Szigliget és Óvár romjainál.

Kozák Károly : Szigliget – Óvár MRT 1.

Hévíz, 2004/4 Hangodi László: Gyöngy a fövenyen

Gere László: A szigligeti Óvár szondázó kutatásának eredményei

Végh Ferenc: A balatoni hadiflotta a török korban

Bartha Annamária: Favus apát várépítései?
Gere László : A szigligeti vár (Castrum Bene)
Paál József: A szigligeti óvár (Várak, kastélyok, templomok XIV/1.)
Mészáros Orsolya: Szigliget várának története (Fons 2005/3.)

A csodálatos Káli-medence látnivalói 3.

2021-06-07T21:13:00.019+02:00

A Káli-medence látnivalói - kőtengerek

Magyar Toscana, avagy magyar Provence, hallhatjuk egyre többször a Balaton-felvidékkel kapcsolatosan, azon belül is talán legtöbbször a Káli-medencét illetik ezekkel az elnevezésekkel. Korábban írtunk már a Káli-medence épített örökségéről, a megannyi izgalmas templomromról, most a természeti szépséget szeretnénk bemutatni, ezen belül is a kőtengereket.

Szentbékkállai-kőtenger

Káli-medence, a kőtengerek vidéke

A Pannon-tenger visszahúzódásával a felszínen maradt fehér homokot különféle kémiai hatások érték, a feláromló karsztvíz, kovás (szilícium-dioxidos), enyhén savas hőforrások hatására a homok, kavics nagyobb tömbökben összecementeződött. A puhább kőzeteket, maradék homokot a csapadék és a szél részben letisztította a területről, így a keményebb, olykor lepényszerű, vagy kiemelkedő tömbökben álló látványos kövek maradtak vissza. Ezeket hívjuk kőhátaknak, kőtengereknek. A Káli-medencében három helyen is megcsodálhatunk kőtengereket, Szentbékkállán, Kővágóörsön és Salföldön. Magyarország egyedülálló, és világszintem is ritkaságnak számító geológiai jelenségei izgalmas célpontjai lehetnek egy-egy balatoni túrának.

Tavaszi virágzás a Szentbékkállai-kőtengernél

Szenbékkállai-kőtenger és az ingókő vagy Kelemen-kő

Kétségtelenül a leglátványosabban Szentbékkálla határában maradtak meg a kőformák, ezen a területen a legizgalmasabbak a kőképződmények. A leghíresebb szikla az ingókő, amelyet hívnak Kelemen-kőnek vagy billegő kőnek is. Ez egy 10 tonnás kődarab, amely 3 ponton érintkezik az alatta lévő sziklatömbbel, így akár egy emberi test súlyával is enyhén megbillegtethető. A szikladarabok önmagukban is látványosak, a táj úgy néz ki, mintha egy feldühödött óriás szórta volna tele kövekkel. A szikladarabok látványos elemei a madáritatók. Ezek köveken kialakult bemélyedések, amelyekben eső után összegyűlik a csapadék, és kisebb-nagyobb, természetes madáritatóként funkcionálhatnak.

Szentbékkállai-kőtenger ingókő vagy Kelemen-kő

Fekete kökörcsin egy pókocskával

Fekete kökörcsin

Természetes madáritató Szentbékkállán

Piros gólyaorr

Sakktáblalepke

Szurokszegfű

Napsütéses kőtenger

Tükröződő madáritató

Izgalmas az itt kialakult sziklagyep élővilága is, tavasszal megannyi védett fekete kökörcsinnel (Pulsatilla nigricans) találkozhatunk. Ottjárttunkor volt szerencsénk lefotózni néhányat. Rengeteg vadvirág tarkítja a szentbékkállai kőhátat nyáron is, megtalálhatjuk a területen a védett agárkosbort, (Anacamptis morio) a vadrózsát, piros gólyaorrot, közönséges méreggyilokot, szurokszegfűt, lila ökörfarkkórót. Ha Szentbékkállán a kőtengernél járunk, érdemes felkeresni a közeli Velétei palotaromot, kerekikáli templomromot vagy a töttöskáli templomromot, amelyekről korábban írtunk.

Kerekikáli templomrom a közelben

Töttöskáli templomrom a közelben

Velétei palotarom

Kővágóörsi-kőtenger

A szentbékkállainál talán kevésbé ismert a Kővágőörsi-kőtenger. Sajnos keleti végét elbányászták, nyugati részére pedig részben ráépült a falu, egy-egy ódon ház alapját a kőtenger kövei alkotják. A korai bányászat tényét igazolja a település neve is. Érdemes meglátogatni a kőhátat, szép kilátás nyílik könnyen megmászható lankájától a Káli-medence keleti oldalára, és a szemközti Fekete-hegyre vagy épp a Csobánc távolabbi bérceire. Ha a Kővágóörsi-kőtengernél járunk, felkereshetjük a település romjait is, egyik a zsinagóga, amely kintről, az utcáról tekinthető meg, és valószínűleg hamarosan megújul, másik pedig a falu nyugati határában lévő kisörsi templomrom.

Rálátás a Káli-medencére a Kővágóörsi-kőtengertől

Kővágóörsi-kőhát

Madáritató a Kővágóörsi-kőtengernél

Méreggyilok a Kővágóörsi-kőtengernél

Kővágóörsi-kőtenger

Kisörsi templomrom Kővágóörs közelében

Kővágóörsi zsinagóga a kőtengertől nem messze

Salföldi-kőtenger

Salföld csodálatos kis település, sok régi, szépen karbantartott házikóval. A remek hangulatú utcakép mellett határában húzódik meg egy kisebb kőtenger. A kőhátat az előbbi kőtengerekhez képest kisebb kövek tarkítják, de látványos borókabokrok teszik még izgalmasabbá a tájat. Korábban ezen a területen is fotóztunk védett agárkosbort. A kőtenger közeli, kisörspusztai szakasza sajnos elbányászásra került, itt az 50-es évek óta homokbányászat folyik, és információink szerint a bánya manapság is aktív, bár a bánya bezárását civilek szorgalmazzák. A környéken járva érdemes felfedezni a salföldi pálos kolostor romjait, amelyről röviden írtunk a Káli-medence épített emlékeiről szóló cikkünkben.

Salföldi-kőtenger

A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.

A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal.

Salföldi pálos kolostorrom a kőtengertől nem messze

Google térkép a Káli-medence látnivalóiról

Szöveg a kőtengerekről: Kapui Ferenc
Fénképek a kőtengerekről: Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Szentbékkállai kőtenger a Wikipédián

Ismertetőtáblák a kőtengereknél

Csobánci rossztemplom, egy középkori település utolsó nyomai

2021-04-17T22:00:00.024+02:00

Csobánc, a várrom mellett egy templomrom is várja a tanúhegy látogatóit (Kapui Ferenc)

Korábban ejtettünk már szót Csobánc váráról, amelyért bármilyen nap- és évszakban érdemes megmászni a tanúhegy lankáit. Kevesebben tudják, hogy a hegy északi lejtője egy középkori település utolsó épületének maradványait rejti, pedig a várhoz vezető út mellette halad el. A látogató könnyen gondolhatja, hogy egy régi présház falmaradványait látja, és bizony nem is téved sokat, ugyanis a templomrom ma raktár/présház funkciót lát el, feltehetően magánkézben van vagy volt a közelmúltban, akárcsak Kerekikál temploma.

A csobánci rossztemplom nyugat felől

Csobáncszög, Rosszög, Felkeszi, a csobánci rossztemplom rövid története

A területről 1221-ben és és 1255-ben is esik említés, ekkor a már sokszor emlegetett Atyusz nemzetségbeli Sal comes, diszeli nemesek és keszi (azaz gyulakeszi) udvarnokok birtoka. Koppány Tibor Csobáncszöggel és Felkeszivel azonosítja a települést. A XV. századben egy Gál nevű nemesé a terület. Hűtlenség miatt ő elveszíti a területet, és a királyi adomány a Gersei Pethők tulajdonába juttatja. Ezután a várat birtokló Gyulaffyaké lesz. Koppány Tibor kettős középkori települést emleget, és a templomot Felkeszi Szűz Máriának szentelt egyházaként említi. A település kivételesen a török korban nem néptelenedett el, feltehetően ez annak is köszönhető, hogy a törökök nem vették be a várat. Az 1745-ös egyházlátogatás álló, jó állapotú templomként írja le, boltozott, sekrestye tartozik hozzá, bejárata előtt harangállvány. Ezeknek ma már nyoma sincs, sőt, már bő 100 évvel később, Rómer Flóris látogatásakor sem volt. A sekrestyét feltehetően a szentély északi oldalán kellene keresni, hasonló romok ismerete alapján.

Szent Ferenc késése, egy eltűnt körtemplom nyomában

A falu határában említenek egy jégverem forma templomromocskát is, ez feltehetően Szent Ferenc késése néven emlegetett kettős karéjú körtemplom, amely helyett 1768-ban a hívek kérték az Esterházy uradalomtól, a környék ekkori birtokosaitól, hogy inkább a nagyobb pusztatemplomot újítsák fel, amely feltehetően eddigre rosszabb állapotba került. Nem történt meg az építkezés, de 1775-ben felépült a gyulakeszi templom, amely 4 évre rá leégett, mai formáját aztán 1780-ra nyerte el, ma is ezt a templomot használják a kesziek. Az érdekes nevű Szent Ferenc késését Rómer még leírta, mi több, le is rajzolta 1861-ben. A keszi úton Gulács felé bal kézre helyezkedett el. Az apszis karéja kelet felé helyezkedett el, a bejárat a déli oldalra nyílt, ablaknyílásokat nem talált Rómer.

Rómer Flóris: Szent Ferenc késése templom alaprajzi vázlata

Az érdekes névre több izgalmas magyarázat is szolgál, persze ezek feltehetően nem igazak, de mindenképpen jól hangoznak. Móritz Pál badacsonytomaji plébános szerint Szent Ferenc errefelé utazva nagy buzgalmában oly sokat imádkozott itt, hogy a falra írta, hogy emiatt elkésett onnan, ahová valójában tartott, a felirat pedig letörölhetetlenül, a falak pusztulásáig állt. Másik magyarázat, hogy egy ferences rendi atya az 1500-as években ide vonult a török elől bízva abban, hogy a jóisten megtartja, ha akarja. A visszatérő hívek aztán nem találták az atyát, "elkésett" és innen a név.

Szomorúbb történet, amellyel Rómer a körtemplom leírását zárja. Elmondása szerint, amikor méregette a templomot, egy banya (sic!) szólt neki, hogy csak méregesse, sokáig már nem méregetheti, mert ők éppen építkeznek, szól a fiainak, és hamarosan elhordják a köveket. Rómer a rom elpusztítása ellen szót emelt egy bizonyos gulácsi Gullner úrnál, hogy az ilyen építmények ritkák hazánkban és a lerombolást hivatali úton gátolja meg. 1866-ban az Egyházi Lapokban még megjelent róla egy cikk, ebből Rómer arra következtetett, hogy a templom még állhat, és bízott benne, hogy ha helyreállítja Gyulakeszi érdemes közönsége, akkor az építési kor ízlésében teszi.

Rómert izgathatta a körtemplom megmaradása, feltehetően utánajárt sorsának, és 1868-ban az Archeológiai Közleményekben már ez a szomorú szöveg jelent meg tollából:

"Lesznek ugyan, és maradnak örökké, kik, mint a keszi uton állott, maga nemeben egyetlen sz. Ferencz-késése nevű imolát, vandali őrjöngéssel és mintegy kérkedve pusztítandják."

A Rómer által XIII. századinak vélt, de lehet, hogy még korábbi Szent Ferenc késése ma már nem létezik, kövei feltehetően egy azóta már elpusztult épület bontott törmelékei között váltak semmivé. Egy 600-700 éves épületről mi kb. 150 évvel lekéstünk.

Update: szakavatott kommentelőnk jelezte, hogy azért a régészet ismeri a rom feltételezett helyét, illetve alapfalainak egy része fellelhető a föld alatt.

Templomból Dionüszosz oltár, a csobánci templom leírása

Miért is beszéltünk annyit Szent Ferenc késése nevű, mára eltűnt rotundáról? Láthattuk, hogy a török veszedelmet túlélő romok sorsa gyakra az újrahasznosítás lett. A hozzá nem értő szemek csak kőbányaként tekintenek egy-egy romra, így az elháríthatatlannak tűnő veszélyek helyett sokszor bizony nagyonis elkerülhető folyamatok okozzák az értékes műemlékek pusztulását. És itt válik igazán aktuálissá Szent Ferenc késésnek sorsa, a csobáncszögi rossztemplom, vagy rosszög templom jelen sorsának vizsgálatával.

Rómer Flóris rajza a templom nyugati homlokzatáról

A csobánci templomrom nyugati homlokzata 2019-ben

Rómer persze leírta ennek a romnak az 1861-es állapotát is. Csobáncz város rombadőlt templomától a lakók a diszélyi lapályba vonultak. 10 rossz házacskából állt ekkor a szőlőhegyen elhelyezkedő település, alig 50 lakóval. Az Esterházy hercegi uradalomhoz, romos egyháza pedig a gyulakeszi plébániához tartozott. A régi lakók még emlékeztek arra, hogy búcsúkor a kalmárok szekereit felvontatták ide. Ez annyit jelenthetett, hogy kb. egy generációval az emített 1860-as évek előtt még használhatták a templomot, ott búcsút tartottak.

A templomot keletelve építették, egyhajós, feltehetőleg a XIII. század környékén. Apszisa félköríves záródású. A szentélynek viszont ma már nyomát nem találjuk, a keleti fal, a diadalív fala egyenesen záródik. Az Entz-Gerő könyvben fotót közölnek a nyugati homlokzatról, amely a rómeri rajz állapotát hozza egy az egyben. Azóta viszont az ajtót és a homlokzati ablakokat átépítették, a kiesett köveket kipótolták, ránézésre nem túl szakszerűen, az eredeti nyílások leírása is félköríves, illetve a régebbi fotókon is ívesebbek ezek. Rómer az északi hajófalon nem ír le ablaknyílást, a falak körös körül talapzattal bírnak, ez ma is megfigyelhető. Felskiccelte az alaprajzot is, a szentélyen egy keleti és egy déli ablakot ábrázolt (leírásban ugyan északinak mondja utóbbit), illetve a déli falon említ még két ablakot. Összességében a déli fal 3 félkörves ablaka abszolút jellemző volt a környék románkori, falusi templomaira, Szentháromság szimbólumként is értelmezik, ilyet láthatunk például a kisdörgicsei templomromon.

Rómer Flóris alaprajza a csobánci templomromról

A szentély déli oldalán még egy kis fülkét, feltehetően a szentségházat is észlelte. A szentély boltíveit ekkor már nagyrészt bedőltként írja le. Az 1700-as években említett sekrestye és harangláb nyomairól már nem beszélt. A diadalív falai támpillérként kiugrottak a hajótest két oldalán, ma már ezt sem nagyon érzékelni. Leírta továbbá, hogy a falak alul somlából rakottak (nem találtuk, hogy ez pontosan mit jelent, a somla szót sem az internet, sem A magyar értelmező kéziszótár nem találja, de erős tippünk a bazalt lehet), feljebb mészkő, homokkő figyelhető meg Rómer felveti, hogy az eltérő anyaghasználat különböző építési időt is jelezhet az említett falszakaszoknál. Megfigyelt kváderköveket, az északnyugati falkapcsolódásnál egy szép nagy vöröshomokkő példány megfigyehető, fehér festékkel valaki pont erre írta rá, hogy merre vezet (lefelé) a vár ut (sic!), hát, ez is az infográfia egy nem is oly ritkán előforduló fajtája. Érdekes adalékként említ a romtól 500 lépésnyire egy omladék állapotú, különösebb "művészet nélküli" oszlopot, amelynek 3 képfülkéje üres. Olyannyira, hogy ma már nem is létezik.

A várba vezető útról jól látszik a templomhajóba beleépített présház teteje

Akad viszont présház építés a hajó keleti végében. Fotóinkon ez jól látható. Az Entz-Gerő könyv szerint az 1950-es években készült el ez az eredeti funkciótól merőben eltérő hozzáépítés, amelyet egy diszkréten lejtő cseréptető fűszerez. Szóval, írhatunk rosszallóan a 150 évvel ezelőtti viszonyokról, lesajnálhatjuk a "banyát", aki el akarta hordatni, és feltehetően el is hordatta Szent Ferenc késést. De felmérve Csobánc rossztemplomának jelen állapotát, örökségvédelem terén van teendője a jelen kor embrének is, nem csekély.

Képek a csobánci rosszög temlomromról (Márián Gábor)

Irányítótáblaként használt kváderkő

Fantasztikus naplemente a Csobáncról

A templomhajó keleti végébe épített présház

Csobánc vára a rossztemplomtól

A csobánci templomrom tető nélküli oromfalai

A csobánci rossztemplom romja a csobánci vár falmaradványai közül fotózva

Az egykori Csobánc falu templomromja Google térképen

Csobánc templomának romjai Veszprém megyében, Gyulakeszi határában, a Csobánc-hegyen állnak. Megközelíthetőek a Gyulakeszi Jókai utcából elérhető parkoló felől.

A csobánci rossztemplom GPS koordinátái:

46.87284674742337, 17.501175167051358

Felhasznált irodalom

Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén
Rómer Flóris jegyzőkönyvei I. kötet, III. kötet

Rómer Flóris: A magyarhoni lakott barlangokról (Archeológiai Közlemények 1868)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

Entz Géza-Gerő László: A Balaton környék műemlékei

Almád bencés monostorának romjai (Monostorapáti)

2021-04-11T01:41:00.016+02:00

A 900 év feletti almádi bencés monostor rövid története (Kapui Ferenc)

Almád középkori település nem azonos Balatonalmádival, a térképen leginkább Monostorapáti környezetében lenne érdemes keresni. Bő tíz éve szinte az egész rom a föld alatt rejtőzködött, kivéve egy kb. 5 méterre a föld felszíne fölé emelkedő csekély faldarabkát, amely valószínűleg a templom északnyugati tornyának maradványa. Szerencsére a kép változott, bő 5 évvel ezelőtt lelkes, civil kezdeményezésű feltárás indult a romnál profi régész vezetésével. A munkálatok azóta is folynak, így egyre több rész tisztázódik az apátság történetéből.

Almád, a kezdetek, kolostor alapítás, Árpád-kor

Kezdetekben az uralkodók, érsekek és püspökök alapítottak monostorokat Magyarországon, az első magánalapítású monostor a zselicszentjakabi, a dátum pedig 1061. Az almádi monostor is az egyik legkorábbi magánapalítású konvent az országban, 1117-ben Atyusz és testvére Miske alapították elhunyt atyjuk, Bánd korábbi rendelkezése szerint. Bencés kolostort alapítottak, a ciszterciek 1142-es magyarországi megjelenéséig hazánkban a latin szertartású monasztikus rendek közül csak a bencések voltak jelen. Az első bencéseket még Géza fejedelem 996-ban hívta Magyarországra a pannonhalmi apátság alapítására. A középkori Magyarország 91 kolostorának közel egyharmada bencés rendi volt.

Almádi bencés kolostorrom

A magánalapítású kolostorok fő célja az alapító család tagjainak lelki üdvösségének elérésében állt. A kegyúri jogokat az alapító és leszármazottai gyakorolták, tehát ők nevezték ki az apátot, az egyházmegye püspöke csak ellenőrzési joggal bírt. A konvent és a hozzá tartozó földek az alapító magánvagyonának részét képezték. Az alapítás általában a nemzetség birtokközpontjában történt. A Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek (azaz Mindenszentek) tiszteletére emelt komplexumot 1121-ben Nána veszprémi püspök felszentelte. Az apátság szenteléskor kiadott alapítólevele egy 1420-as átiratban ránk maradt.

Az apátság számára Bánd komoly birtok és vagyonbéli adományokat szánt, amelyet halála után fiainak kellett volna a konvent birtokába adni. Atyusz a rá eső rész nagyrészét teljesítette, Miske viszont nem igazán, halála után István fia pótolta ezt részben. Az almádi monostor kiemelkedően gazdagnak számított, kincsei, amelyek főleg a misézéshez szükséges tárgyakban merültek ki, például aranyozott miseruhák, kelyhek formájában, vetekedtek Pannonhalma gazdagságával, de az 1055-ös királyi alapítású tihanyi bencés kolostor gazdgságát felül is múlták. Pontos adat nincs róla, hogy a tatárjárás mennyire érintette a konventet, 1249-ben biztosan lakott volt, apátja ekkor Miklós, és ebben az időszakban kezdte hiteles helyként való működését. Pecsétje mandorla alakú képmezőben trónuson ülő, a gyermek Jézust bal karján tartó Madonnát ábrázolt. Hiteleshelyi jogosultságát 1351-ben királyi rendelettel vonták vissza. A konvent és egyben az Atyusz nemzetség székhelye egy fontos hadi- és kereskedelmi út, az úgynevezett Via Magna nyomvonalán helyezkedett el, ez kötötte össze Fehérvárt Dalmáciával, Itáliával. Ebből az aspektusból is érthető a kolostor reprezentativitása, gazdagsága az alapítás időszakában. Később az Atyusz nemzetség elszegényedett, az Árpád-kor alkonyán a család tagjai kérték az apátot, hogy az apátságnak rendelt földből adhassanak el megélhetésük érdekében.

A kolsotor története az Árpád-kort követően

Az Anjou időszakban elérkezett egy újabb felívelés időszaka. A kolostor folymatosan hiteles helyként működött, így az általa kiadott dokumentumok révén a környék korabeli helységnevei, jogi ügyletei, például csere- és adásvételi ügyletek, de akár kisebb személyes és fegyveres konfliktusok békítései is ismertek.

1420-ban István almádi apátot egyházi kiátkozással sújtották, mert nem jelent meg Budán egy peres ügyben történt idézés kapcsán. Ebben az évben egy birtokcsere ügylet oklevelébe bemásolták az eredeti alapítólevél teljes szövegét, ebben a formában maradt ránk az értékes dokumentum.

Habsburg Albert király 1439-es halálát követően a nemesség egy része Erzsébet királynét és fiát, másik része Ulászlót támogatta. Ez az ellentét fegyveres konfliktushoz is vezetett. II. Pál apát feltehetően a királyné pártján állt, ennek okán Szigliget várnagya, Berky Flóris foglyul ejtette, és az egész konventet kifosztotta, még halastavait is lehalászta és maga nevezett ki családjából apátot Almád élére. Az ügy nagy port vert fel, maga IV. Jenő pápa utasította az esztergomi érseket a támadó kiátkozására és megbüntetésére. A viharos időszak után egy rövid, békésebb időszak következett, Almád oppodiummá vált, azaz megkapta a mezővárosi rangot, országos vásárt is tarthatott.

1500-as évek, a hanyatlás kora

Tolnai Máté pannonhalmi főapát 1503-as vizitációja alkalmával elrendelte a konventhez tartozó Szent Domonkos kápolna tetőzetének kijavítását, de kérésének egy 5 évvel későbbi ellenőrző látogatás alkalmáig sem tettek eleget. Ezalkalommal a monostorban az apáton kívül csak két szerzetes élt, a vizitátorok az apátot vinolentusnak nevezték, amely túlzott borfogyasztására utalt. A Horvátországból származó apát az apátsági jobbágyakat kiszolgáltatta Kamicsáczi Horváth Márknak, Magyar Benigna második férjének, a nagyvázsonyi vár urának. Kincstára viszont még ekkor is gadagnak volt mondható.

Mohács után a kolostor életében is szomorú idők következtek. 1528-ban utolsó apátja Lukács. Az apátsági földbirtokok egy részét világi urak foglalták el. 1542-ben az apátnak csak 5 adózó jobbágya maradt, az 1548-as török portya a környéken a kolostor megmaradt birtokait is elpusztította. A teljes elnéptelenedés valamikor 1542-46 között következett be. 1548-ban a már elhagyottként leírt apátságot és birtokát I. Ferdinánd egy hívének, Laki Bakith Péternek adományozza. Egy hónappal az adományozás után az esztergomi érsek is eladományozza az apátságot birtokaival Istvánffy Miklós számára, de Bakith Péter marad birtokban. Rövid ideig megpróblták erődíteni is az épültet, de ostromra utaló nyomokat eddig nem leltek fel a kutatók. Szép lassan elkezdték elhordani az épület köveit, feltehetően a nagyvázsonyi vár erődítéséhez és később a monostorapáti plébániatemplomhoz is jutottak innen kövek. 1564-ben a veszprémi püspökség birtoka lett a terület, az apátság elhagyott maradt.

Az almádi bencés apátság feltárása, egy római oroszlán és egy víziszörny

2014-ben feltárások kezdődtek a romnál Buzás Gergely régész vezetésével Hangodi László közreműködésével, civil kezdeményezésre. Jelentős a helyi összefogás a romterület feltárására, konzerválására és bemutatására. A komplexum 10 000 négyzetméteres. A feltárás sok érdekességgel szolgált eddig. Azt sejteni lehetett, hogy keletelt, háromhajós bazilika rejtőzik a föld alatt, ez valóban így is van, 15 méter széles, 30 méter hosszú az épület. Nyugat felől ikertornyok tartoztak az épülethez. Az egyik szenzáció, hogy megtalálták a főhajó szentélyében az alapító Atyusz és mostohaanyja Gyönyörű (Genuru) úrnő, az alapítási szándékot felvető Bánd második, fiatal feleségének háborítatlan falazott sírját. Gyönyörű úrnő az alapító utáni első donátora volt az apátságnak, férje halála után szentföldi zarándokúton is részt vett. A sírt egy másodlagos felhasználású római kő zárta, amelyen tengeri sárkány faragványa látható, illetve olvasható eredeti tulajdonos, Claudius, egy fiatal római losvaskatona neve. Előkerült még egy szintén másodlagos felhasználású, római korból származó kőoroszlán is, amely feltehetően a mostani hegyesdi víztározó tó területén álló római villából származott. Kapuőrző kőoroszlánt, igaz nem rómait, hanem középkorit a közeli Litéren ma is meg lehet csodálni a templom csodálatos kapuzatával együtt.

Középkori rotunda az almádi apátság temploma mellett

Másik izgalmas lelet az apátsági templom délkeleti végében előkerült hatkarélyos, 7 méter átmérőjű rotunda, azaz körtemplom. Ezt is a XII. században emelték, de a templomépületnél később. A templomépülethez építették hozzá, de a két helyiség között nincs átjárás. Sajnos a századok során a kincsvadászok pont a rotunda környékét bolygatták meg leginkább, helyenként a körtemplom alapozását is kiásva.

A XII. századi körtemplom, azaz rotunda maradványai az almádi kolostorromnál

Az apátság jelene, jövője

Monostorapáti községnek és a plébániának is szándéka a romok turisztikai célponttá, zarándokhellyé tétele. A közeli forrásnál, Szentkútnál Mária jelenést írtak le, így az apátság és a forrás akár szakrális úticél is lehet. A feltárt leletanyag egy részét a monostorapáti helytörténeti gyűjteményben szeretnék bemutatni. A feltárások folytatódnak, a falak részleges konzerválására 2020-ban nyert a projekt 8 millió forintot. A romhoz vezető erdei séta önmagában is egy kellemes élmény, mi egyik évben ősszel, szarvasbőgés idején közelítettük meg, az agancsok csattogása kísérte végig útunkat, ami még izgalamasabbá tette a túrát. De ellátogattunk a romhoz és a Szentkút-forráshoz tavasszal is, olyankor fantasztikus hóvirágmező borítja a rom és a forrás környékét is.

Hóvirágok az Almádi bencés monostor romjainál

Bízzunk benne, hogy néhány éven belül még több ismerettel és egy látványos romkerttel leszünk gazdagabbak a feltárásoknak köszönhetően!

Fényképek az almádi kolostorromról 2015 (Márián Gábor)

Az ösvényről látható ásatási nyomok

Vöröshomokkő köveket is használtak a körtemplom építéséhez

Egy kiásott kőküszöb

A körtemplom maradványai

A hatkaréjos körtemplom falmaradványai belülről

Feltárt alapfalak

Feltehetőleg feltárt csontmaradványok

Az almádi monostor romjainak falmaradványai

Az almádi bencés apátság tornyának maradványai

Fényképek az almádi kolostorromról 2018 (Márián Gábor)

Az almádi apátság falmaradványai

A fantasztikus almádi rotunda

Az almádi kolostorrom egyik épülete

Az almádi kolostor templomának egyik tornya

Falmaradványok küszöbkővel

Omladék kövek

Az almádi konvent egyik épülete

Faragott kövek és ökörfarkkóró

Egyre több falmaradvány kerül felszínre a feltárással

Megfigyelhető, hogy az almádi rotunda alapjait is aláásták kincskeresők

Almádi bencés apátság fekete-fehérben

Egy álganajtúró segít a feltárásban :)

Az almádi kolostorrom a Google térképen

Az almádi bencés monostort Veszprém megyében, Monostorapáti község határában találjuk a Boncsos-tető egyik északi mellékplatóján. Monostorapátiban a két falurészt elhatároló mezsgyén le lehet parkolni. Innen a sárga rom jelzés erdei úton elvezet a romokig. Az út ábrázolásában lehetnek eltérések, de igyekeztünk követni a túraútvonal nyomvonalát, ha rátalálunk a sárga romjelzésre, onnan már egyszerű dolgunk van. A kapolcsi műút mentén ki van helyezve egy rom tábla, és vezet a hegyre egy meredek földút, mi nem ott próbálkoztunk, elég meredeknek tűnt.

Felhasznált irodalom

Hangodi László - Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből I. II. III. IV.

Celenkó Borbála - Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében

Helyi ismertetőtábla
Almádi rotunda a Natgeo oldalán
A romról a VEOL oldalán
A kolostorromról a WeLove Balaton oldalán
A romokról a termeszetjaro.hu oldalán
A romról Monostorapáti község oldalán

A romegyüttes jövőjéről a muemlekem.hu oldalon

A rotundáról a muemekem.hu oldalon
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Holub József: Az Atyusz nemzetség

A csodálatos Káli-medence látnivalói 2.

2021-04-02T22:33:00.007+02:00

A Káli-medence középkori épített látnivalói

A Káli-medence a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb területe, egy korábbi cikkünkben már megemlítettük néhány látnivalóját. Írtunk a Káli-medence kőtengereiről is. Az utóbbi időkben nagyon felkapottá vált a környék, köszönhetően természeti és kulturális örökségének, illetve a Balaton közelségének. Most elsősorban a medence épített örökségéről szeretnénk szót ejteni.

Középkori templomromok, romok a Káli-medencében (szöveg Kapui Ferenc, fényképek Márián Gábor)

A Káli-medence különösen gazdag középkori látnivalókban, szinte minden települése rejt valami izgalmat a történelem iránt érdeklődők számára. A Balaton-felvidék, illetve a Balaton tágabb környéke is bővelkedik érdekességekben, látnivalókban, de Kál horka földje még így is kiemelkedik a mezőnyből. Kezdjük az épített látnivalók bemutatóját keletrő, és haladjunk nyugati irányba.

Monoszlói református templom életfa motívummal díszített kapuzata

A monoszlói templom a romanika időszakában épült, feltehetőleg a XI. század végén vagy a XII. század elején. 1252-ben említik először a falu nevét Monoslaoként. Feltételezik, hogy az életfa motívummal díszített kapuzat a XIII. században készülhetett, a falu híres szülöttének, Monoszlói Ladomér esztergomi érseknek köszönhetően.

Monoszlói templom románkori kapuzata életfa motívummal

Szégyenkő a köveskáli református templom előtt

A Káli-medence egyik érdekes emléke a Köveskál református temploma előtt álló szégyenkő, amely állítólag korábban a toronyban sisakközépként funkcionált. Ezt a megszégyenítő eszközt általában a református templomok közelébe állították, és nők büntetőeszközeként használták. Az elmondások alapján „lopókat, csalókat, megesett fehérnépeket, paráználkodó asszonyokat” ültették rá, akiknek tűrni kellett a templomba igyekvők szidalmazását, esetleg köpdösését. A református templom utcáján továbbhaladva a határban megtalálhatjuk a Pellengér-dűlőt is. Ez a területnév utalhat arra, hogy régen itt helyezhették el a bitót, illetve itt földelhették el a kivégzettek földi maradványait is.

Szégyenkő a köveskáli református templom előtt

Sóstókáli templomrom, egy eltűnt Árpád-kori falu utolsó emlékei

Keveset tudunk a templom történetéről, hiszen hiteles okleveles említése nem maradt fenn. Sóstókál falut viszont 1389-es említésből ismerjük. A templom feltehetően a XIII. században épült. Keletelt, egyenes szentélyzáródású kis románkori templom. Diadalíve, északi, keleti és részben déli fala áll. Komolyabb feltárás és konzerválás nem volt a romnál. Hangulata remek, egy nagy rét közepén áll messzebb a településektől. A szomszédos, ma is álló káli falvak templomainak tornyai és néhány távolabbi tanúhegy látszik a messzeségben. Érdemes besétálni hozzá, ha például az ember a közeli Kornyi-tónál jár.

Sóstókáli templomrom észak-kelet felől

Sóstókáli templomrom a Kornyi-tó felőli irányból

Kilátás a sóstókáli romtól Kővágóörs templomtornyaira

Sóstókáli pusztapalota rom és egy pilótabaleset története

A sóstókáli pusztatemplomtól mindössze pár száz méterre fekszik a bozótban. Környezete elég gondozatlan, ez az érdekesnek ígérkező épületmaradvány többet érdemelne. A fellelhető forrásokban szó esik arról, hogy római alapokra épülhetett a palota a középkorban, de tudtunkkal ezt megerősítő vagy megcáfoló feltárás még nem történt a területen. Amennyiben a bozóthelyzet épp engedi, a ma látható rom falai valószínűleg inkább középkoriak. A rom közelében fellelhetünk még emlékművet, amely Hajdu László pilóta itt elszenvedett balesetének állít emléket.

Hajdu László pilóta balesetének emlékműve

Sóstókáli palotarom falmaradványai

Sásdikál templomának romja, csekély falmaradványok a Sásdi réten

Sásdikál egy eltűnt, Árpád-kori falu a Káli-medencében. Templomának helyét jelző romhalmazt a Sásdi-réten találjuk. Feltáratlan, pontos alaprajza sem ismert. 1283-ban említik hivatalosan először a falut, 1389-től a Rátót nemzetségbeli Gyulaffyak birtoka. Tőlük az Eszterházyak vásárolták meg. 1548-ban a törökök okozták vesztét.

Kilátás a Hegyestűre a sásdikáli templomrom falmaradványaitól

Sásdikál templomromjának csekély maradványait rejtő facsoport a Sásdi-réten

Töttöskáli templomrom, ékszerdoboz a Fekete-hegy lábánál

A töttöskáli templomrom feltehetően azonos Szentvidkál romtemplomával. Szentvidkál első említése 1277-es, maga a templom feltehetőleg XII. századi, de közelében feltártak egy X. századi lovassírt. Az Árpád-kori falusi templomocska keletelt, egyenes szentélyzáródású, déli falán megfigyelhető egy csúcsíves záródású résablak. A török pusztítás után még újratelepült, a XIX. század elején még misézőhely volt. Békefi Remig leírása szerint 1876-ban már rom. Az ő 1905-ös dokumentációja szerint még megvolt a templom szentélyének dongaboltozata, a szentély keleti zárófala illetve a diadalív, sajnos ezek ma már leomlottak. Hangulata ugyanakkor magával ragadó, érdemes felkapaszkodni a Fekete-hegy lábához. Nem nagy erőfeszítés, viszont remek kilátás nyílik a Káli-medencére.

Töttöskáli templomrom észak-nyugat felől

A töttöskáli templomrom egykori szentélye, balra kis résablakkal

Izgalmas présház a rom mögött

Velétei palotarom Szentbékkálán

A velétei palotarom a Balaton-felvidék egyik ritka, nem közvetlen szakrális célokat szolgáló középkori romja. 1377-ben kelt királyi oklevél szerint a helyi nemesek a veszprémi püspökség számára adhatták el vagy zálogosíthatták el káli birtokaikat, így feltehetően ekkor szerzett a káptalan nagyobb birtokot a környéken, amelynek ez a lakótorony lehetett a birtokközpontja. Pusztulását feltehetően a török támadások egyike okozhatta 1590-ben. Figyelemre méltó a rom keleti oldalán a gótikus, vöröshomokkő kőkonzol, amely az impozáns épület erkélyét tartotta egykoron.

Velétei palotarom magasan álló falai

A velétei palotarom szemből

Velétei palotarom egykori erkélyét tartó kőkonzol

Kerekikáli templomrom, és földvár

A Kereki-dombot már Kál horka nemtzetsége birtokba vette a honfoglalás után és földvárat bírt itt. Maga a földvár bronzkori, így a Kálok tulajdonképpen csak birtokba vették, eredetileg bronzkori, hozzávetőleg 3000 éves. Kereki falu első említése 1292-re datálódik. A Kál nemzetség után királynői birtokba kerül, majd a veszprémi püspökségé lesz. A templom keletelt, egyenes szentélyzáródású, nyugati oldalán egykor karzat állt, bejárata dél felé nyílhatott. Az 1530-as évektől sorozatban következő török támadáshullámok nem kímélték a környéket, a folymatos lélekszámcsökkenés tettenérhető az adóösszeírásokból. Kerekikált 1548-ban fel is égette a török, ezután elnéptelenedett.

Kilátás a Hegyestűre a kerekikáli templomromtól

A kerekikáli templomrom nyugati oromfala

Kerekikáli templomrom dél felől fotózva

A nyugati fal a templomrom belsejéből

Mindszentkállai kisfaludi templomrom

Kisfalud eltűnt falujának nyoma ez a néhány faltöredékből álló rom. A forrásokban előfordul, hogy Mindszentkálla régi templomaként azonosítják, de Kiskál néven, amelyet később Kisfaludnak neveztek, önálló faluként is említik, mi ezt a magyarázatot tartjuk valószínűbbnek. A régi mindszentkállai templom feltehetően a mai helyén állt, és 1829 előtt lebontották. Állítólag a középkori keresztelőmedencét a mai templomban őrzik. A falut 1335-ben említik először. Az 1534-es rovásadóösszeírás még említ 2 adózót, 8 szegény-, 1 szolga- és 2 pusztatelket. 1536-ban már csökkentek ezek a számok. Az 1548-as török támadás néptelenítette el a falut, amely valószínűleg később újratelepült és beolvadt Mindszentkállába.

Kisfalud (esetleg Kiskál) egykori falujának templomromja háttérben Mindszentkálla

Kilátás a kisfaludi templomromtól a Káli-medencére, Hegyestűre és Köveskálra

Kisörsi templomrom, mesélő kövek a Káli-medencében

Az egykori Kisörs település nem azonos a közeli Kisörspusztával. Első említése 1373-ra tehető. Feltehetően az 1500-as évek törökdúlásának esett áldozatul a falu, és nem települt újra. A XVII-XVIII. században már romként írták le. Az 1900-as évek első felében még harangtornyáról is beszélnek a leírások, ezzel ma már nem találkozni. Csekély falmaradványai a Káli falvak egy részének elmúlásáról mesélnek a bozótban.

Kisörsi templomrom csekély falmaradványai

Kisörsi templomrom a Káli medencében

Kővágóörsi zsinagóga romjai

Nem középkori rom, és talán már nem is sokáig rom a kővágóörsi zsinagóga épülete. A kővágóörsi hitközség 1778-ban alakult, de feltételezhető, hogy a településnek a középkorban is lehetett zsidó lakossága. A zsinagóga építését 1820 körülre teszik. A II. világháborúban Kővágóörs zsidó lakosságát elhurcolták, sokukat megölték. A háború után a zsinagóga az ÁFÉSZ raktára lett, a 80-as évektől magántulajdonba került. A fordulatot 2019 hozta el, egy négyfős társaság megvásárolta, kipucolták a gazból, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe hozzák az épületet, és különféle kulturális eseményeknek adhat otthont, megmenekülve az enyészettől.

A kővágóörsi zsinagóga női karzata

A kővágóörsi zsinagóga festett falai

A kővágóörsi zsinagóga romos állapotban

Salföldi pálos kolostorrom

Bár többször meglátogattuk már a romot, írni még nem írtunk róla cikket, de idővel ezt mindenképpen pótolni fogjuk. A kolostort 1263-ban már mint meglévő, Mária Magdolnának szentelt pálos kolostort említ egy oklevél kőkúti kolostor néven. A dokumentumok szerint élt a környéken egy Kőkúti vagy Köveskúti család, akikről nem sokat tud a történetírás. Egyik tagjukat Salnak nevezték, Salföld feltehetően róla kapta nevét. A terület volt az Atyusz nembeli Sol, Saul vagy Sal ispán birtoka, feltehetően a Kőkúti család az ő ágának leszármazottja lehet. A XVI. században székhelyüket Salkőkútnak, a családot Salkőkútinak vagy Salköveskútinak nevezték. A szűk környéken két Kőkút is létezett, a másik a mai Kékkút. A törökdúlás idején mindkét falu elnéptelenedett, a visszatelepüléskor feltehetően a megkülönböztetés miatt az egyiket Salföldnek, a másikat Kékkútnak kezdték el nevezni. A XV. században I. Ulászló és Erzsébet királynő híveinek belharcai miatt elhagyják a kolostort. 1475-ben búcsúengedélyt kap a kolostor, tehát ekkor feltehetőleg lakott. A régészeti feltárás szerint a XV-XVI. század fordulóján későgót stílusban átépítették, viszont a rendi összeírás 1520-ban már nem említi. Vagy elhagyták, vagy más szerzetesrend (ferencesek) vették birtokukba, mint az uzsaszentléleki kolostort. Lakói valószínűleg az 1554-es török hadjárat miatt hagyták el végleg.

Salföldi pálos kolostorrom Mária Magdolnának szentelt temploma

A salföldi pálos kolostorrom épületei

A salföldi kolostorrom templomának gótikus ablaka

A Káli-medence látnivalói térképen

Felhasznált irodalom

Veress D. Csaba: A Kál-völgy története

Helyi információs táblák
Monoszló a Wikipédián
Gelencsér József: Megszégyenítő büntetések a Káli-medencében
akibic.hu cikke a Kővágóörsi zsinagógáról
A kővágóörsi zsidóságról a Magyar Zsidó Lexikonban
A balatoni zsidóságról a Hasznos sikoly oldalon
Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Helyi információs táblák
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnoky Jenő munkásságában

Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Korábbi cikkeink a már közölt romokról

A Balaton északi partjának izgalmas kilátói

2021-01-05T02:27:00.012+01:00

Az északi part megunhatatlan kilátói

Szöveg: Kapui Ferenc, fényképek: Márián Gábor

Megannyi dolog miatt szeretjük a Balatont és környékét, de rajongásunk egyik legfontosabb tárgya a látvány, amelyet nyújt. Rengeteg helyről nyílik fantasztikus panoráma a tóra és partvidékére. Ebben a bejegyzésben most az északi part jónéhány kilátóját vettük sorra. A legizgalmasabb az, hogy a kilátók látogatása addiktív, nincs az az érzés, hogy ha egyet láttál, láttad mindet, hiszen minden pontból egy kicsit más arcát mutatja a táj. A cikk nem sorakoztat fel minden egyes kilátót, és jelen esetben csak az épített kilátókról beszélünk, egyéb, dedikált építmény nélküli kilátópontokat itt most nem sorolunk fel, az legyen majd egy későbbi cikk témája! Kezdjük kilátólátogatásainkat nyugat felől!

Pad-kövi vagy Padkűi, esetleg Padkövi kilátó

Mi 2014-ben jártunk a környéken egy büdöskúti túra alkalmával, ekkor néztük meg a környéken lévő kutyatemetőt illetve az egykori vállusi pálos kolostorrom helyét. Az akkor kihelyezett tábla tanúsága szerint a kilátót 2002-ben újíttatták fel, akkoriban ez egy magasabbra nőtt magaslesre emlékeztett leginkább. Tudomásunk szerint a későbbiekben egy sokkal magasabb kilátó létesült az akkori helyén vagy környékén, legalábbis az interneten fellelhető képek tanúsága szerint. A kilátó egy 405 méteres dolomit magaslaton áll, dél felé látszik a Balaton és a Somogyi dombság. Az ide vezető túra közben találkoztunk egy gyászcincérrel (Morimus funereus) és egy nagy gyöngyházlepkével (Argynnis paphia). A kilátót mi Vállus felől közelítettük meg, de el lehet ide jutni Balatongyörök irányából is. Előbbi utat ismerjük, az kb. 5-6 km-es, és akadnak benne emelkedős szakaszok, de egy remek séta.

Kilátás a Balaton felé

A régi Pad-kői kilátó szerkezete

Panoráma a Pad-kőről

Gyászcincér impozáns csápokkal

Nagy gyöngyházlepke

Szigligeti Óvár rom és kilátó

A település leginkább talán váráról híres, igaz akad itt más látnivaló is, mint például az avasi templomrom maradványai. Kevesebben tudják, hogy a jól ismert fellegvár mellett találhatunk még egy romot Szigligeten, mi több, egy kilátó is áll a helyen, jobban mondva falmaradványai felett. Nem csak a kilátás, de a 182 méter magas bazalt domb neve is szép, úgy hívják, a Királyné szoknyája. Az óvár keletkezésével kapcsolatosan két álláspont is tartja magát, az egyik szerint a szigligeti vár elővára lehetett, ellenőrizve a balatoni átkelést ezen a szakaszon. A másik szerint a török korban a "sajkások" szálláshelye. Mindkét elmélet egyfajta vizi funkciót ad számára. Legkorábban egy 1566-os térképről ismerjük. A kilátó 2013 után létesült. Megközelítése könnyű, a kilátó közelében kis parkolóhely is várja az érdeklődőket, csak az utolsó néhány méteren kell felkaptatni a dombra. Az építmény közelében néhány egyszerűbb természettudománnyal kapcsolatos játék is várja a legfiatalabbakat, persze az élővilág "élőben" is mutatja magát, nekünk egy csuszkát (Sitta Europaea) sikerült lencsevégre kapni.

Kápolna, háttérben a Badacsony

Naplemente a Királyné szoknyájától

A szigligeti óvár falmaradványai

Panoráma Badacsonnyal és a távolban Fonyóddal

Egy pózoló csuszka

Badacsony, Kisfaludy-kilátó

A Badacsonyt sokakanak nem kell bemutatni, talán az egyik legismertebb tanúhegy, jellegzetes, koporsószerű alakjával, megannyi látnivalójával, természeti szépségével. A hegy uszkve 437 m magas, tetején már az 1960-as években is állt egy kilátó. Ezt lebontották, és 2012-ben újat építettek helyette. Nevét Kisfaludy Sándor költőről kapta, akinek lejjebb présházát is meglátogathatjuk, illetve szerelméről, Szegedi Rózáról nevezett Rózsa-kövön is üldögélhetünk, ahogyan állítólag a híres páros is tette. A hagyomány úgy tartja, hogy a Balatonnak háttal ülve kell a kövön megfogni párunk kezét, és akkor a szerelem tartós lesz. Aki nem hiszi, próbálja ki, de jó összekovácsoló erő lehet a séta a kisadós emelkedőkkel megspékelt úton. A Kisfaludy-ház felett lévő fizetőparkolótól csak kb. 2,5 km, a mólónál lévő fizetőparkolótól kb. 4 km-es az út.

Kilátás Badacsonyörs felé

Csodálatos kilátás

Csobánc, Gulács, Tóti

Balra a Szent György-hegy, jobbra a Csobánc és a Gulács

Panorámakép a Badacsonyról

Ködtenger a Balaton felett

Badacsonyörs, Folly Arborétum

A Kisörsi-hegyen fekvő Folly Arborétumot dr. Folly Gyula alapította az 1900-as évek elején. Jelentős nyitvatermő gyűjteménye, amely kb. 150 fenyőféléből áll. Az arborétum honlapján friss infók találhatók a látogatással, nyitvatartással kapcsolatosan. Az arborétum kapuja előttig el lehet jutni a parkolóba, onnan pedig belépés után lehet egy nagy, de barátságosan megterhelő sétát tenni a domboldal növénygyűjteményében. A tetőn pedig fantasztikus panoráma nyílik a kilátóból az Örsi-hegyre és a Balatonra.

Formabontó kilátó a Folly Arborétumban

Panoráma Badacsony felé

Köveskál, Eötvös Károly-kilátó

Bár Füred annyira nincs messze, a kilátót nem Eötvös Csöpiről, hanem Eötvös Károly író/politikusról nevezték el. A kilátó a Káli-medencére néző Fekete-hegyen található. Túránkat mi a töttöskáli templomromtól kezdtük, ahonnan kb. egy 3 km-es sétával érhető el a kilátó. Ez a panorámapont is régi motoros, a mai épület elődjét 1950-ben húzták fel bazaltból, majd ezt egy újabb, 1978-as építésű vörösfenyő kilátó váltotta. De a Fekete-hegy rejteget más érdekességet is. A bazaltplatón kis, "hegyi" tavacskák jöttek létre, amelyek nagyobb szárazság idején akár ki is száradhatnak, de esősebb időben önálló víztükrük látható. Ilyen például a Bonta-tó, amely ottjárttunkkor már sűrű növényzet mögé rejtette felszínét. Fotónkból azért sejthető, hogy ez egy igazi vizes élőhely, és nem egy sziklarét.

Kilátás a tanúhegyekre

A Balaton

Bonta-tó a Fekete-hegyen

Panorámakép a Fekete-hegyről

Tanúhegyek a Fekete-hegyről

Mencshely, Halom-hegy, Kossuth-kilátó

A sok fantasztikus panorámával kecsegtető hely közül nehéz kedvencet választani, de a Halom-hegy kilátója biztosan az egyik ezek közül. Megközelítése nem nehéz, jó darabon akár autóval is ellátogathatunk ide, csak az utolsó pár száz méteren kell gyalog felkapaszkodni, a sportosabbak persze egy hosszabb gyalogtúrára is vállalkozhatnak akár Mencshelyről, akár Dörgicséről. Előbbitől 2,7 km, az alsódörgicsei templomromtól, amely látszik is a kilátóból kb. 3 km-es a túraszakasz. A csodálatos látvány mellett két érdekesség is akad a kilátó környezetében. Az egyik egy geofal, amely megmutatja, hogy a környék egyes tanúhegyei hány millió éve keletkeztek. A másik pedig egy bazaltból kirakott hatalmas Balaton, amelynek partján bazalttömbök mutatják a tanúhegyek pozícióját.

Panoráma a Halom-hegyről

Tanúhegyek a távolban

Az egyik dörgicsei templom tornya, tőle jobbra az alsódörgicsei templomrom tornya

"Geofal" a hegyek "születési idejével"

Panoráma a halomhegyről

Bazalt Balaton a kilátó tövében

Kab-hegy, Kinizsi Pál-kilátó

Nagyvázsony környékén nem csak a vár, de a Kab-hegy kilátója is Kinizsi Pál nevét viseli. A Déli-Bakony legmagasabb, 599 m magas csúcsán áll egy hatalmas TV-torony, ahonnan biztosan pazar lehet a körpanoráma, azért a közelébe épített kilátóból sem rossz. Előbbi sajnos nem látogatható, de ad egy furcsa, szinte időutazásos atmoszférát a környéknek, az egész építménynek és a közelében álló kiszolgáló épületeknek erős 70-es - 80-as feelingje van. A TV-torony parkolójáig fel lehet jönni kocsival, onnan egy könnyed, kb. 500 méteres sétával elérhető a kilátó.

Kilátás a Déli-Bakony tetejéről

Panoráma a Kab-hegyről

TV-torony a Kab-hegyen

Tihany, Őrtorony-kilátó

A 216 m magas Apáti-hegy csodapontja az Őrtorony-kilátó. Neve feltehetően az egykori római jelenlétnek, egy népi emlékezet által őrzött, rómainak vélt őrtoronynak állít emléket. Tihanyról és látnivalóiról sokszor és sokat írtunk, két összefoglaló bejegyzést be is linkeltünk, de a pár éve megnyitott kilátóról csak annyit mondhatunk, innen "minden is" látszik, a kilátó kategória Chuck Norris-díjasa ez a torony. Nyugat felől a Badacsony teteje engedi sejtetni magát az Örsi-hegy lankái mögül, a part mentén svenkelünk a Sajkodi-öbölig, szemünk már a félszigeten elhelyezkedő Csúcs-hegyen jár. Lepillantunk az őslevendulásra, a Balaton és a Belső-tó öleléséből feltűnnek az apátság tornyai, tekintetünk a Külső-tóra téved, majd Füred előtt újra a Balatonba csobbanunk. Ne hagyjuk ki semmiképpen, megközelítése nem bonyolult, az apáti templomtól kb. 1 km.

A kilátóhoz vezető út

A tihanyi apátság

A Füredi-öböl és a Külső-tó

Az őrtorony

Őrtorony-kilátó az Apáti-hegyen és a Külső-tó

Egy pók

Piros szitakötő

Balaton, Külső-tó, Balaton, Belső-tó

Jobbra a Csúcs-hegy

Csúcs-hegy és Sajkodi-öböl

Koloska-völgy, Jókai-kilátó

Füred tüdejének is hívhatnánk ezt a völgyet. Igazi sétaövezet, piknikezőhely, és egy hosszabb, néhány kilométeres séta után, rajta keresztül elérhetjük a Jókai kilátót. Írófejedelmünk több szálon kötődött a városhoz, villával is rendelkezett a településen. A völgy elnevezése izgalmasabb, a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő szerint kolostor állt egykor a hegyoldalon, majd amolyan remetelakok alakultak ki a környéken, a tihanyi barátlakásokhoz hasonlóan. Innen, a kolostor szóból a név.

A Tihanyi-félsziget és Balatonfüred

Panoráma a Jókai-kilátóból

Csopak, Csákány-hegyi kilátó

Csopakon a csonkatorony és a Csopak, Kövesdi templomrom mellett izgalmas látnivaló még a Csákány-hegy kilátója. Mi Csopakról, a temető felől közelítettük meg e remek kilátópontot. A kilátás pazar Tihany illetve Füred felé. Egy közeli adótorony lóg csak bele a képbe, de a Balaton hűsítő hullámait érdemes a település fölül is megszemlélni.

Út a Csákány-hegyre

Kilátás Tihany felé

A csopaki temető

Panoráma Almádi felé, jobbra az átjátszótorony

Panoráma nyugat felé

A Csákány-hegyi kilátó

Régi sírkő a csopaki temetőben

Balatonalmádi, Óvári messzelátó

A kilátó nevét dr. Óvári Ferenc ügyvéd/politikusról kapta, aki többek között a mára már felszedett, Alsőörs-Veszprém vasútvonal szorgalmazója is volt. A vonalszakasz azóta is fájó hiánya egy Győr-Balaton, vagy merészebb elképzelések alapján Bécs-Győr-Balaton összeköttetésnek. A vonal mementójaként a közelben egy gőzmozdonyt állítottak ki az egykori vasúti hídon. A kilátót a 90-es években rekonstruálták, könnyen megközelíthető akár autóval is.

Kilátás kelet felé

Panoráma Almádi tetejéről

Naplementés hangulat a Balcsinál

Alsóörs, Somlyó-hegyi kilátó

Ezt a kilátót egy rövid kaptatón felkapaszkodva elérhetjük akár a Török-ház, akár a külső freskókkal rendelkező, jelenleg református templomként üzemelő épület mellől.

Tihany a Somlyó-hegyről

Naplemente a dombok mögött

Panoráma napnyugtakor

Balatonkenese, Soós-kilátó

A kenesei magaspart löszfalának tetejére épült a Soós-hegyi kilátó, amely Soós Lajos költőről kapta nevét. Sírja a nemrégiben a bozóttól megtisztított közeli temetőben található vadregényes, régi nyughelyek között. A hegy érdekessége, hogy hazánk 4 ismert, szigetszerű tátorján (Crambe tataria) populációjának egyike itt él. A növény fokozottan védett, vigyázzunk rá! A hegy és a kilátó könnyen megközelíthető a Tátorján tanösvényen. A későtavaszi tátorján virágzás mellett érdemes elcsípni a naplementét, amikor a tavat vörösen lobogja be éltető csillagunk.

Izraelita sírbolt a temető régi részében

Soós Lajos költő nyughelye

A Balaton keleti csücske és a löszfal

Kilátás Almádi és Tihany felé

Naplemente a kenesei kilátóból

Panorámakép Keneséről

Egy már éppen elvirágzott tátorján

A balatoni kilátók elhelyezkedése a Google térképen

Felhasznált irodalom

Pad-kövi kilátónál kihelyezett információs tábla

A szigligeti óvárnál kihelyezett információs tábla

Badacsony a Wikipédián

Kisfaludy Sándor-kilátó a Wikipédián

Folly Arborétum a Wikipédián

Fekete-hegy Szentbékkálla oldalán

Információs táblák a Fekete-hegyen

Kab-hegy a Wikipédián

Óvári-kilátó a Wikipédián

Koloska-völgy a Wikipédián

Soós Lajos a Wikipédián

Tátorján a wikipédián

Balatoni romok

Alsóperei pusztatemplom (Olaszfalu templomrom)

Az alsóperei templom története

Az alsóperei templom története

A perei templomrom rövid leírása

Források

Fényképek az alsóperei templomromról (Márián Gábor, 2023)

Az alsóperei templomrom megközelítése Google térképen

Cserfekvési templomrom

Cserfekvés - egy százéves falu eltűnése

20. században elhagyott települések Magyarországon

Cserfekvés születése

"Korai lenne még elsiratni"

A Cserfekvési templomrom leírása

Fényképek a Cserfekvési templomromról (Márián Gábor)

A Cserfekvési templomrom megközelítésa Google térképen

Források

Veimpuszta, az eltűnt település

Veimpuszta, elhagyott település a Bakonyban

Mit tudunk Veimről?

Veim a középkorban

Veimpuszta az újkorban

Veimpuszta Google térképen

Forrás

Szerkesztette: Kapui FerencKépek: Márián Gábor

Badacsonytomaji izraelita temető

Rejtőzködő zsidó temető Badacsonytomajon

Cikk: Kapui FerencFotók: Márián Gábor

A Badacsonyi zsidó temető a Google térképen

További izraelita emlékek a Balaton-felvidéken

Források

Gamászapusztai templomrom

Volt egyszer egy Gamásza

Gamásza néveredete

Gamászai asszonyok

Gamászai templomrom

A Gamászapusztai templomrom a Google térképen

Források

Szerkesztette: Kapui FerencKépek: Márián Gábor

A veszprémvölgyi apácakolostor romjai (Veszprém)

A veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai

A Veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai (hátrébb a jezsuita templom)

Szokatlan görög nyelvű alapítólevél

A kolostoregyüttes épületei

A magyar koronázási palást és a veszprémvölgyi apácakolostor

További képek a veszprémvölgyi apácakolostorról

Google térkép a Veszprémvölgyi apácakolostorhoz

Felhasznált irodalom

Keszthelyi Szent Lőrinc körtemplom

Körtemplom Keszthely belvárosában

De mitől különleges Keszthely egykori rotundája?

A körtemplomok geometriája

A Szent Lőrinc körtemplom pusztulása

Google térképen a keszthelyi Szent Lőrinc rotunda

Források:

Szerkesztette: Kapui FerencKépek: Márián Gábor

Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal

Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál

Hóvirágok a Szentkút forrásnál

Hóvirágok az Ify-kápolnánál

Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál

Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Videónk a Kustányi templomromról

Nagyvázsonyi hóvirágos erdő

Védett növények

Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc

A Szigligeti vár

Szigliget vára, középkori falak a Balaton felett

Szigligeti vár

A Szigligeti vár története

Szigliget alapítása és a korai idők

A balatoni végek

Végvári védelem

Sajkások

A vár hanyatlása

A Szigligeti vár megközelíthetősége Google térképpel

Felhasznált irodalom

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Cikk: Kapui Ferenc
Fotók: Márián Gábor

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Cikk: Kapui Ferenc
Színes képek: Márián Gábor

A cikk szövegét szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor