Balatoni romok

Ódörögdi templomrom

2011-08-16T10:26:00.002+02:00

Az ódörögdi templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

Az ódörögdi templomrom

Érdekes romra bukkantunk a Tapolcához közeli Ódörögdön, amiről sajnos kevés bizonyos információ áll rendelkezésre. A jelenlegi rom összességében nem tekinthető középkorinak, de előfordulhat, hogy középkori alapokra épült.

A területen egykor létezett egy Árpád-korban alapított Tótdörögd nevű település, amely a török korban oly sok Balaton-felvidéken lévő településsel együtt elnéptelenedett. A település pontos helye ismeretlen, sokan Ódörögddel hozzák kapcsolatba, de olvastunk olyan forrást is, ahol Taliándörögddel és környékével azonosítják. Tótdörögd templomát a "Szent Üdvözítő" tiszteletére építtették, 1238-ban okirat említi.

A ma is látható templomrom kelet-nyugat fekvésű, mint a középkori templomaink meghatározó része, viszont az oltár nem kelet, hanem nyugat felé néz, ez az akkoriban szokásossal pont ellentétes. A falak nagyrészt nem téglából, hanem kőből vannak rakva, a torony, néhány boltozat, és kripta téglából, ezek feltehetően nem középkoriak. A kapuzat és a hatszögletű, két emelet nagyságú torony 19. századi, historizáló jellegű. egyhajós, apszisa poligonális záródású, fehér dolomitból rakott.

Egy ódörögdi lakost kérdeztünk útbaigazodáskor a rom felől, tőle tudunk néhány érdekes dolgot. 1958-ban még járt ki ide pap misézni. Elnézve a rom állapotát, szinte hihetetelen, hogy néhány évtized alatt így lepusztult. Igaz a Hertelendy kastélynak sem kellett hosszú idő a pusztuláshoz. A kriptát Ódörögd leggazdagabb családja építtette, sajnos a nevüket nem jegyeztük fel. A dongaboltozatú építmény teteje beszakadt, sajnos a nyughelyeket feltörték, az általunk kérdezett hölgy szerint fogadásból, a 60-as években idetelepült munkások. A kripta oldalfalain már csak a fülkék mélyedései láthatók, a vakolattöredékek arra engednek következtetni, hogy az építmény falai festve voltak. Ottjárttunkkor egy magányos denevért zavartunk meg, a törmelékkel teli helyiség vele együtt tűnt igazán kísértetiesnek, és elhagyottnak.

Fényképek az ódörögdi templomromról (Márián Gábor)

Az impozáns maradványok

A torony

Az egyik ablak

A bejárat

Ablak a torony felőli falon

Oldalnézet

A kapuzat teteje közelebbről

Vajon milyen szobor lehetett az oldalfülkében?

Elhanyagolt környezet

A kripta nyílása felülről

Kriptabelső

A kripta beomlott teteje

Kriptabelső a bejárat felől

A kripta bejárata, jobbra egy fülkével

A kriptában lakó denevér

A rom oldalnézetből

Feltehetően a harangkötél futott ezen a nyíláson

Az ódörögdi templomrom megközelítése

Először a Zalahaláp és Újdörögd között lévő útról letérünk (Zalahaláp felől balra) az Ódörögd felé vezető aszfaltos útra (a majorságot zöld közlekedési tábla jelzi). Beérve Ódörögdre jobbra letérünk erről az útról, balra és jobbra lakóépületeket találunk. Innen észak felé két út vezet ki a településről, mi a jobboldalit (keletebbit) választjuk. Itt megyünk pár métert, és a hosszú istállókat elérve elfordulunk jobbra, ezeket követjük párhuzamosan a földúton. Elhagyva az istállókat haladunk tovább pár száz métert, itt az utat balra (északnak) kanyarodva folytatjuk a kétoldalt fasorral övezett földúton. Az istállóktól számítva összesen egy kilómétert kell menni, a fás területben lévő kis liget végéig. Idáig kocsival is el lehet jutni nem esős időben. Itt megállunk, és jobb oldalon egy kis ösvényen bemegyünk az erdőbe. Több ilyen ösvény is van a környéken, akkor járunk a megfelelőn, ha bekukkantva egy kis ligetet jobb oldalon egy magas fenyővel látunk. (Az útról nyáron nem látszik a rom, csak a fenyő.) A fenyőtől balra lesz a rom, innen már látható.

Lehet, hogy bonyolultnak tűnik a leírás, de annyira nem nehéz megtalálni. Amennyiben mégsem sikerül, kérdezősködjünk Ódörögdön, a helyiek nekünk is segítettek.

Ódörögdi templomrom (Zalahaláp) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A rom leírása
Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései

Hertelendy kastélyrom (Szőc)

2011-08-11T11:00:00.001+02:00

A Hertelendy kastélyrom története (Kapui Ferenc)

A Hertelendy kastélyrom egykori kapuzata

Ezúttal egy kicsit rendhagyó, nem középkori rommal jelentkezünk. A Dabosi templomromtól nem messze találhatók az erdőben egy vadászkastély nyomai. A kastélyt Békássy István, vas megyei főispán építtette, történetéről sajnos nagyon kevés dolgot találtam. Kultúrtörténeti érdekességként szolgálhat, hogy az építtető fia, Békássy Ferenc, aki kiemelkedő tehetsége révén a cambridge-i King's College-ban folytatta tanulmányait, és az olyan embereket mondhatott barátainak, mint a filozófus Wittgenstein, a közgazdász Keynes, vagy az írónő, Virginia Woolf. Az ifjú író és költő nagyon fiatalon a cambridge-i elit társaság középpontjává vált, ígéretes jövő elé nézett, de közbeszólt az I. világháború, 22 évesen, tragikusan fiatalon esett el az orosz fronton.

Az épületet feltehetően a II. világháború alatt, után hagyták el. A kastély falai sok helyen két emelet magasan állnak, a beomlott pince egy része is kivehető, a tetőzet teljesen elpusztult. A belső tereket visszahódította a természet, az egykori termekben sűrűn burjánzik az erdei aljnövényzet.

Ottjárttunkkor a kastély közelében éppen virágzott néhány erdei ciklámen, ami Magyarországon főként az alpokalján őshonos. A virágok szomorúan bólogattak az egykor jobb sorsot is megélt kastély felé.

Fényképek a Hertelendy kastélyromról (Márián Gábor)

A maradványok

Az emeleti szintek gerendái

Belső tér

Már csak az ablakkeret maradt meg

A győzedelmeskedő természet

Az egykori pince

Vízvezeték

Falmaradványok

Romos falak

Falrészlet

Levedlett siklóbőr a romnál

Erdei ciklámen a rom közelében

A Hertelendy kastélyrom megközelítése

A kastélyt Szőc felől közelítettük meg. A Szőcről Nyirád felé vezető úton tábla jelzi az "Idősek otthonát", ennek az irányában le kell térni az útró. Mikor az aszfaltos út balra kanyarodik, mi egyenesen megyünk tovább a burkolatlan, de jól járható murvás úton. Ide a tábla szerint behajtani tilos, így gyalog kell folytatni az utat. Jobb kéz felől hosszan kíséri bennünket egy bekerített, vaddisznós kertként jelölt elkerített erdőterület. Kb. 3 km megtétele után bal oldalon egy fa táblán jelzést nem találunk "Dabosi templomrom" fölirattal. Itt jobbra fordulunk, és megyünk tovább az úton. Elsőként balra fent tábla jelzi a Király-kút nevű forrást, melynek víze kitűnő frissítő a nyári melegben, környezete rendezett, érdemes felkaptatni a dombra. Visszatérve az útra néhány száz méter múlva tábla jelzi a "Dabosi templomromot", ezzel egy másik posztban fogunk foglalkozni. Tovább kell haladni, tábla jelzi a Hertelendy forrást, ahonnan korábban vízvezeték vezetett a kastélyhoz. Az út elkanyarodik balra, és néhány tíz méter múlva bal oldalon (a templomrommal ellentétes oldalon) a fák között megpillanthatjuk a romot. Nagyon kell figyelni, mert elég jól elrejti a növényzet.

Hertelendy kastélyrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Békássy Ferenc a Wikipédián

A Király-kút nevű forrásnál elhelyezett ismertető tábla

Goliátka oldala

Ecséri templomrom (Révfülöp)

2011-06-06T15:40:00.005+02:00

Az ecséri templomrom története (Kapui Ferenc)

Az impozáns maradványok

Révfülöp két templomrommal rendelkezik, a Fülöpi romról korábban már tettünk említést, ebben a bejegyzésben a másik, talán még látványosabb romról lesz szó. Az ecséri templomrom egy a XII-XIII. században épült falusi templom maradványa. A templom feltehetően egy korábbi épület alapjaira épült, az építőkövek között mai is láthatók a római kort idéző kőmaradványok. Egy, feltehetően amúgy hamisított oklevél szerint 1082-ben már falu állt ezen a helyen, így előfordulhat, hogy egy temlom már akkor is állt itt. Ecsér papjáról 1333-ban, egyházáról 1353-ban keltezett oklevelek tettek először hiteles említést.

Urasági templom lehetett, hiszen háromhajós épület volt, s a környék templomaitól eltérően íves szentélyzáródású. Ez nem követi a Balaton-felvidék középkori templomaira jellemző négyszögletes szentélykialakítását. A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Az impozáns, eredetileg is háromajtós, íves, keletelt szentélyű templom déli oldalán előcsarnok állt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). Az ásatások során egy hatalmas keresztelőmedence, valamint több, gyönyörűen faragott kő is előkerült.

A templomot Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének szentelték. Az őt ábrázoló freskó nyomai még látszanak, de a formák már nem kivehetőek sajnos.

Az épületet 1430-ban gótikus stílusban átalakították. Ebből a korból maradt fönn a belső háromíves fal, mely valószínűleg a tetőt hordta, az urasági karzat és lépcsője, valamint a támpillérek. Toronnyal is rendelkezett a hajó nyugati részén, mely mára csak alapfalaiban maradt meg. A templom köré hajdanában temetkeztek, a sírkertet lezáró kőkerítést derékmagasságig rekonstruálták. A rom közelében előkerültek a falu néhány lakóépületének alapkövei is, ezek részben láthatóak.

A települést a 16. században a törökök feldúlták, felégették, lakóit elhurcolták. Az elnéptelenedett falu magára hagyott temploma pusztulni kezdett, a romok egy részét a környékbeli emberek széthordták.

1962-ben Sz. Czeglédi Ilona régész irányításával feltárták az egykori falut és templomromját, majd a következő évben az utóbbit, Koppány Tibor tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség konzerváltatta. Újabb felújítására a milleneumi program keretében 1999-2000-ben került sor.

A templomrom ma szabadon látogatható.

Fényképek az ecséri templomromról (Márián Gábor)

Az ecséri templomrom megközelítése

Révfülöp felől a 71-es főúton a faluból kifelé elhagyjuk a bal oldalon lévő benzinkutat, majd az első aszfaltozott úton (Rétsarki dűlő) jobbra fordulunk. Itt egyenesen haladunk kb. 450 métert, majd a házak előtt balra fordulunk egy földútra, amelyről már jól látszik a pár száz méterre lévő rom.

Révfülöp Ecséri templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Góliátka oldala
Wiki útikönyvem
Balcsinet
Varak3d.hu
Balatoniwiw.hu

Fülöpi templomrom (Révfülöp)

2011-03-06T17:13:00.003+01:00

A fülöpi templomrom története (Kapui Ferenc)

A fülöpi templomrom

A fülöpi, vagy más néven a szigeti templomrom Révfülöp belterületén, a vasútállomás közelében helyezkedik el. A falain elhelyezett emléktábla szerint az először 1211-ben említett Fülöp falu egyhajós, egyeneszáródású templomának a romja. A szentély déli oldalán sekrestye, a hajó északkeleti sarkában redukált mellékszentély található. Vöröshomokkő bélletű kapuzata káprázatos, falai sok helyen nagyon magasan megmaradtak, igazi kis ékszerdoboz.

A lenyugodni készülő nap ottjártunkkor gyönyörűen megvilágította a falakat, amelyek a fotókon láthatók. A rom szabadon látogatható, környezete rendezett, megközelítése könnyű, érdemes felkeresni. Révfülöpön található még egy templomrom, amely hasonlóan jó állapotban maradt fenn, ezt "ecséri templomromnak" hívják, hajdanában az önálló Ecsér falu temploma volt, de erről majd egy másik posztban.

A XIII. században épült fülöpi templom oly sok "társával" együtt feltehetően a török időkben néptelenedett el a faluval együtt. A Műemléki Hivatal 1953-ban konzerváltatta a falakat, a felújítást pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végeztette a Millennium évében.

Fényképek a fülöpi templomromról (Márián Gábor)

A rom szemből

A "nap temploma"

Figyelemre méltó kapubéllet

A rom oldalról

A rom szemből

A vöröshomokkő kapu ismét

Az egykori abszis felől

Falrészlet

Az egykori sekrestye

Falrészlet

Fény és árnyék

Révfülöpi táj naplemente után

A révfülöpi móló

A fülöpi templomrom megközelítése

A templomromot könnyedén elérjük a település belterületén. A révfülöpi vasútállomás melleti felüljárón áthaladva (a Balaton felé) rögtön balra fordulunk a Halász utcában. A rom jól látható a 71-es főútról is.

Révfülöp Fülöpi templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A rom Góliátka oldalán
Révfülöp története a Wikipédián
A templomrom Révfülöp oldalán

Mámai templomrom története (Balatonfűzfő)

2010-11-20T22:02:00.001+01:00

A mámai templomrom története (Kapui Ferenc)

Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztult, a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. 1702-ben még kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek.

Thay Kálmán "Dunántúli hadjárat 1707-ben" című könyve alapján állíthatjuk, hogy falu a XVIII. század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. A harcok elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szent László tiszteletére szentelt templom mellett létesült."

A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképek tanúsága szerint már rom, de még a nyugati oromfala állt. Ma már nem látható oldalfalait 1932-ben az új templom építésekor bontották le. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak.

Fényképek a mámai templomromról (Márián Gábor)

A mámai templomrom megközelítése

A templomrom a jelenlegi balatonfűzfői plébániatemplom mögött található a Jókai utca 37. szám alatt.

Mámai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A rom a a sulinet oldalon

A rom a wiki.utikonyvem oldalon

A rom története Goliatka oldalán

Apáti templomrom (Tihany)

2010-08-23T13:51:00.007+02:00

Az apáti templomrom története (Kapui Ferenc)

Az Apáti-hegy lábánál fekvő, a tihanyi apátnak alárendelt hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke az apáti templom. Első említése 1211-ből való, más forrás 1276-ot említ. A templom valószínűleg XII. századi, román stílusú. A téglalap alakú templom négyszögzáródású szentélyű, hajója szélesebb és magasabb, mint a szentély.

Az épület a török hódoltság alatt pusztult el a faluval együtt. A romokat a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság és a Pannonhalmi Szent Benedek Rend támogatásával óvták meg az enyészettől 1942-ben. Ezután 1999-ben az O.M.V.H tervei szerint közadakozásból az Apáti templomrom Helyreállítási Alapítvány építette újjá, manapság már miséknek és koncerteknek is otthont ad, igaz még sokan apáti romként emlegetik.

Fényképek az apáti templomromról (Márián Gábor)

Az apáti templomrom megközelítése

A 71-es számú fõút mellett található a sajkodi és a tihanyi elágazás között az Apáti-hegy északi lábánál. Gyalogosan a kerékpárútról a sárga "-" jelzésen, Tihany felől pedig a piros "+" jelzésen. A 71-es útról látható.

Apáti templom nagyobb térképen való megjelenítése

A Tihanyi-félsziget további eldugott látnivalói
Újlaki templomrom
A tihanyi barátlakások
A tihanyi óvár

Felhasznált irodalom
Élménybeszámoló a templomról
A templom Goliátka oldalán
Apáti a karpat-medence.hu oldalon

Balatonudvari védett temető szív alakú sírokkal

2010-06-30T23:47:00.003+02:00

A balatonudvari temető története (Kapui Ferenc)

Bár ebben a posztban nem egy romról lesz szó, mégis olyan dologgal fogunk foglalkozni, ami érdekes lehet egy olyan embernek, aki szereti a Balaton környékét és az ódon dolgokat. Ez pedig egy vadregényes, régi temető Balatonudvariban. Sajnos kevés anyagot találtam a régi sírkertről, de talán a már-már misztikus filmek hangulatát sugalló régi sírkövekről készült fotó kárpótolnak mindenkit a rövidke leírásért cserébe.
A temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A szív alakú sírköveket a monda szerint egy "udvari" kőműveslegény készítette az Akali határában fejtett kövekből.
63 szív alakú sírkő található itt, többön még jól kivehető a felirat. Ezek többsége az 1800-1850 közötti évekből származik. Az 1840-es évektől a temető külön részeibe temetkeztek a reformátusok, izraeliták és a katolikusok.
Hasonló sírkövek máshol is előfordulnak a Balaton-felvidéken, de ilyen nagy számban csak itt láthatóak.

Nyugodjanak békében az "Úrban boldogultak!"

Fényképek a balatonudvari temetőről (Márián Gábor)

A balatonudvari temető megközelítése

Közvetlenül a 71-es főút szárazföld felőli oldalán található a falu belterületén a focipálya mellett.

Balatonudvari védett temető nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

iranymagyarorszag.hu oldal
wikiutikonyvem.hu oldal
A helyszínen kihelyezett információs tábla szövege

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

2010-05-30T22:57:00.006+02:00

A felsődörgicsei Szent Péter templomrom története (Kapui Ferenc)

Dörgicse falu különleges helyzetben van, hiszen kevesebb, mint 300 lakosára 7 templom is jut. Közülük 4 a mai napig működik, 3 romtepmlom pedig a középkor mementójaként maradt ránk. Közölük a legrégebbi a felsődörgicsei Szent Péterről nevezett templomrom, melynek első írásos említése 1082-ből való.
Feltehetően a honfoglalás után építtette a Bogát-Radvány nemzetség. Ódon hangulatát fokozza, hogy eleink egy már meglévő, római kori szent hely alapjait, illetve köveit használták az építkezés során. Hajdan Feldergicse, vagy más nevén Szentpéterdörgicse önálló település volt, akárcsak Kisfaluddörgicse, a mai Kisdörgicse, illetve Boldogasszonydörgicse, a mai Alsódörgicse. Mindhárom Dörgicse néven egyesült falunak fennmaradt romtemplomként középkori temploma.
A rom építészetileg is különleges. Legkorábbi része a mai épületegyüttes észak-keleti negyede egyenes, belül íves szentélyzáródással, nyugati bejárattal. Először nyugat felé történt bővítés, ismét nyugati kaput kapott a templom. Feltehetően a tatárjárás után ismét bővítették, ezúttal dél felé. Ma ennek a második hajónak maradtak meg jobb állapotban a falai. A bővítéskor a nyugati bejáratot befalazták, a két hajót a régi templom déli falán vágott két ajtónyílással összekötötték, és a déli oldalon nyitottak bejáratot. A kettős épülettest miatt ikertemplomnak nevezik az építményt.
A romot helyrállították, sok környékbeli romtemplommal ellentétben kiváló állapotban van, látszik, hogy vigyáznak rá a dörgicseiek. Nyugati oldalán Nagy István szobrászművész egészalakos honfoglaló magyart ábrázoló szobra tekint a környékre, és egyben a Pátzay tanítvány otthonára is.
A művész 1977. óta Dörgicsén alkot, kertjében jó idő esetén 10-12 és 15-17 óra között megtekinthető szoborparkja, ahol a különleges, mediterrán hangulatú kertet saját szobrai teszik igazán varázslatossá. A kertben járva az ember beleképzlheti magát a területen a szőlőművelést meghonosító rómaiak életébe, a varázslatos kakukkfűillatú mediterrán mezőn szinte érezzük a patríciusok saruinak lépteit, mindenképpen érdemes beleszippantani ebbe az atmoszférába. Ottjárttunkkor abban a különös szerencsében volt részünk, hogy hosszan elbeszélgethettünk a mesterrel, aki majd 90 éves korában is töretlen alkotókedvvel és életvidámsággal bír.
Arról, hogy milyen érdekességekkel lettünk gazdagabbak a beszélgetés során, reményeim szerint egy későbbi bejegyzésben beszámolok.

Fényképek a felsődörgicsei Szent Péter templomromról (Márián Gábor)

A felsődörgicsei Szent Péter templomrom megközelítése

Dörgicse faluban az evangélikus templom mögötti területen található a rom.

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Templomromok, kolostorromok a Balaton-felvidéken
Dörgicse a Wikipedián
Dörgicse honlapja

Hegyesdi várrom

2010-05-25T23:03:00.009+02:00

A hegyesdi várrom története (Kapui Ferenc)

Hegyesd faluba Tapolca felől egy ódon kőhídon vezet az út, melynek különleges hangulatát egy régi Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrocska fokozza.

Maga a vár egy feltűnően hegyes magaslaton található, a hegy szabályos kúp alakban mered Hegyesd falu fölé. Korai névvariánsai a Hygusd, Hegusd, Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal rősített vékony fal védett. Méreténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, vékony, keskeny falain nagyobb ágyúkat sem lehetett elhelyezni.
Feltehetően a tatárjárás után épült az erősség, és első tulajdonosa az építtető Atyusz nemzetség lehetett. 1276 körül a nemzetség kihalt, a vár valószínűleg a királyi udvarra szállt. Első írásos említése 1329-ből való. A török időkig többször cserélődött Hegyesd tulajdonosa. 1556-tól a Balaton-Duna főkapitánysághoz tartozott a vár. Az északi parti védelmi vonal feltehetően nem jelezte előre az 1558. októberi, Szigliget elleni török támadást. A csúcsról be lehet látni az egész környéket, Szigliget, Csobánc, sőt tiszta időben még Sümeg vára is látható.
1561. április 16-án betelt Hegyesd erősségének sorsa, elfoglalták a török csapatok. A vár ura Bajezid (Pajazit) aga lett, aki 1562-ben párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany kapitányát és egyben a szomszéd vár, Csobánc tulajdonosát, aki a páncélban kiálló török előkelőséget a küzdelemben megölte. A monda szerint a halott testből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját. 1562. március 30-án vették ostrom alá Hegyesdet a magyar királyi csapatok, és április elején vissza is foglalták. Utána a falakat felrobbantották, a várat felgyújtották, hogy ne lehessen a többé a törökök erőssége. Soha nem építették újjá, az enyészet mára szinte teljesen felemésztette a maradványokat.
Bár a várfalakból manapság már tényleg nem sok látszik, a környékre nyíló panoráma miatt érdemes felmászni a lépcsősoron. A Tapolcai-medence, a könyék tanúhegyei, a Balaton távolban megcsillanó víztükre csodálatos látványt nyújt. A hegy élővilága is különleges, nyáron mediterrán hangulatot idéz. Ottjártunkkor török seregek helyett egy kis csapat kardos lepke ostromolta az ódon falak maradványait, egyet közülük sikerült lencsevégre kapni...

Fényképek (Márián Gábor)

A hegyesdi várrom megközelítése

Tapolca felől Monostorapáti felé vezető útról Hegyesd irányába lehajtunk. A falucskán átérve a település végénél tábla jelöli a várat. A műútról lehajtva leparkolhatunk, és a hegy lábáig elgyalogolhatunk. Innen egy elég embertpróbáló lépcsősor vezet fel a tetőre.

Hegyesdi várrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Érdekességek a várról a természetvilaga.hu oldalán
A várról a Wikipedián
A várról a balaton-heviz.hu oldalán
Ismertetőtábla a romoknál

Avasi templomrom (Szigliget)

2010-01-10T20:17:00.005+01:00

Az avasi templomrom története (Kapui Ferenc)

Az avasi torony

A település már a XI-XII. században is lakott hely volt, ekkor még egy római épületet használtak a hívők. A római kori alapokra rápülő templomot vagy a pannonhalmi bencés apátság, vagy az Atyusz nemzetség építtette. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni. A falucska XII. században a panonnhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt, az ittlakók feladata a rév üzemeltetése lehetett. A templom védőszentje ismeretlen. Négyszögletes szentélyű Árpád-kori falusi templom maradványai. A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható.
A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők, néhány régi sír veszi körül a romot. A XIV-XV. században északi oldalán kápolnával és csontházzal (ossarium) bővítették. A kápolna alapjai ma is látszanak. Pusztulása 1544 és 1550 között következett be a törökök támadásának következtében. Helyreállítását 1958-59-ben az Országos Műemléki Felügyelőség végezte el, Kozák károly régész, Sedlmayr János és Koppány Tibor építészmérnökök közreműködésével.

Szigliget mellett található toronyrom elnevezésére az egyetlen adat, a fölötte fekvő Ávorsai-rét neve lehet, mivel Avas, Avasi nevű falu nem szerepel a forrásokban. Azt viszont tudjuk, hogy ez a templomrom az egykori Réhely (Révhely) falu temploma volt. A mellette futó utcát ma is Réhely utcának hívják.

Elképzelhető, hogy az 'Ávorsai' szó (ami talán úgyszintén torzult alak) alakult "Avasivá".

Fényképek az avasi templomromról (Márián Gábor)

A torony szemből

A torony oldalról

A torony és a templom maradványai

Falmaradványok

A templomi rész maradványai

A templomkert régi temetőjének egyik sírköve

Ismét a torony

Az avasi templomrom megközelítése

A templom maradványai a Szigligeti Réhelyi utcában találhatóak, jól látni azokat az útról is. Badacsonytördemic felől az Iharos utca és a Réhelyi utca találkozásánál kell a Réhelyi utcán dél felé (azaz balra) menni egy pár métert, és az utca bal oldalán megtaláljuk a romot.

Avasi templomrom (Szigliget) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A templomrom története az utazzitthon.hu-n
A templomrom Goliát oldalán
A rom nevének eredete

Sóstókáli templomrom (Köveskál)

2010-01-07T20:27:00.003+01:00

A sóstókáli templomrom története (Kapui Ferenc)

A XIII. században épült román stílusban Sóstókál falu templomaként. Kuriális kisnemesi családok éltek a mocsarak által jól védett terülten. A falu nevének első említése 1389-ből ismert. Jelenleg a rom környékén kis facsoportok által körülölelt kőhalmok idézik fel a hajdani házak emlékét.

A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az északi fal és a szentély nyomai fedezhetők fel.

A romtól északra a hosszan elnyúló bozótban lehet fellelni egy nagyobb épület alapjait, melyet a néphagyomány „Pusztapalota” névvel illet. Egyes feltételezések szerint ezek római kori maradványok, más vélemények pedig középkori romoknak vélik.

Fényképek a sóstókáli templomromról (Márián Gábor)

A sóstókáli templomrom megközelítése

A Kornyi-tó középvonalánál Kővágóörstők Köveskál felé haladva az útról jobbra letérünk egy kis földútra, melyet észak-nyugati irányban a romig követünk. Kellemes, majd félórás séta a műúttól.

Sóstókáli templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Sóstókáli templomrom a wikipédián
Góliát oldala

Velétei palotarom (Szentbékkálla)

2009-11-02T21:20:00.004+01:00

A velétei palotarom örténete (Kapui Ferenc)

A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát, melynek romjai még ma is állnak Szentbékkálla közelében. A palotarom Szentbékkálla fölött, a Veléte-hegyen található. Veléte nevű helynév létezik ugyan, de Huszt mellett, és azt szláv személynévből eredeztetik. (Veleta)

Azon ritka balatoni, középkori eredetű romok közé tartozik, amelyek nem egyházi célokat szolgáltak. Figyelemre méltó az egyemeletes rom épületsarkán kiugró faragott kőkonzol, amely régen az erkélyt tarthatta. Az írásos emlékek szerint 1559-ben a falu földesura, a veszprémi püspök itt "palotát" bírt, amely feltehetően azonos ezzel a rommal. Ottjártunkkor a hajdani püspöki palota egy hatalmas erdei sikló otthonául szolgált.

A Veléte elnevezés eredete

A Balaton-felvidéken nincs nyoma Veléte nevű településnek, de a környéken adatunk van egy Belethfalwa (1379) nevű helységről, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugat részén volt.

Fényképek a velétei palotaromról (Márián Gábor)

A velétei palotarom megközelítése

A templom előtti úton elhaladva hamar elérjük a temetőt. A temető legszélesebb útján keresztülmegyünk a sírkerten a világháborús hősi halottak kopjafái között, majd jobbra, észak, északnyugatra fordulva követjük a szűk, vadregényes ösvényt. Kb. egy perces séta után a romhoz jutunk.

Szentbékkálla látványosságai nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom
Története a Wikipédián
Nevének eredete

Újlaki templomrom (Tihany)

2009-10-28T00:47:00.004+01:00

Az újlaki templomrom története (Kapui Ferenc)

A szentély felőli falmaradvány

A XII-XIII. században épült az itt lévő Újlak révészfalu templomaként. Hasonló révészfalu emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. Így a középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett. A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítására, formájára és méretére a romanikára is emlékeztet. A szentélye keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint az egyenes záródású szentély, melynek fala ma is áll. Igazi kicsi falusi négyszög alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült, mellőle a kilátás pazar a Balatonra. Sajnos a rom környezete nagyon elhanyagolt, az egykori templombelsőben nagy a gaz és a bozót.

Fényképek az újlaki templomromról (Márián Gábor)

Templombelső a Balaton felől

A boltív indítások emlékei

A szentély falmaradványa

Az épen maradt ablak

Egy közelben lévő gejzírkúp

Az újlaki templomrom megközelítése

A Tihanyi-révtől a falu felé északra 100 m balra található a Club Tihany Hotel sorompós portája. Itt ottjártunkkor szívesen útbaigazították az embert, meg lehet próbálni. A sorompón áthaladva egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés kapuval, (ahogy jövünk, ez a második kapu, az első az íjászoké) Ezen a kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott van előttünk.

Újlaki templomrom (Tihany) nagyobb térképen való megjelenítése

Az észak felé vezető ösvényen továbbhaladva elérjük a gejzírmező déli részét.

A tihanyi félsziget további eldugott látnivalói

Apáti templomrom

A tihanyi barátlakások

A tihanyi óvár

Felhasznált irodalom

Az újlaki templomromról Góliátka oldalán

Sabar-hegyi (Sabari) templomrom (Káptalantóti)

2009-10-23T21:14:00.008+02:00

A sabar-hegyi templomrom története (Kapui Ferenc)

XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom a mai falutól keletre. Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templomrommal egyetemben.

Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható.

Fényképek a sabar-hegyi templomromról (Márián Gábor)

A sabar-hegyi templomrom megközelítése

A romot Káptalantóti határában, a Sabar-hegy (217m) lábánál találjuk. A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton haladunk kb. 750 méter, mikor egy fás területre érünk kis domb kíséretében. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható.

Sabar-hegyi templomrom (Káptalantóti) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A sabar-hegyi templomrom története Góliátka oldalán
Káptalantóti honlapja

Kövesdi templomrom (Aszófő)

2009-10-23T17:42:00.007+02:00

A kövesdi templomrom története (Kapui Ferenc)

A XIII. század közepén épült román stílusú templom a tihanyi apátsághoz tartozott. Valószínű, hogy római elődje is lehetett, mert római oltárkövet, valamint cserépmaradványokat találtak a templom szentélye előtti térben. Egy ilyen oltárkő ma is látható a templom közelében.

A templom bejárati része fölött a romanikára jellemző formák jól láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványa illetve egy körablak. A lóheresor rokonságot mutat a jáki apátság templomának díszítésével. A hajó nyugati végében, a bejárat fölött két oszlopon álló boltozott karzat állt, ennek nyomai jól látszanak. Valószínűsíthető, hogy tornya is volt a templomnak e fölött. A szentély mellett az északi oldalra sekrestye is épült, alapfalai ennek is megtalálhatóan.

A templom és a település lakóinak pusztulását a török okozta. A Gyulaffyak folyamatos támadásai miatt a veszprémi pasa feldühödött, és a tó parti településeket elpusztította. Kövesd lakói a templomban kerestek menedéket, de a török a templomra támadt, megágyúzta, majd felgyújtotta. E pusztítás nyomai ma is láthatóak a templom falán.

A rom mellett található a kellemes ízű, működő, kellemsen frissítő vízű Almás forrás.

Fényképek a kövesdi templomromról (Márián Gábor)

A kövesdi templomrom megközelítése

Aszófő településen Keszthely felől Tihany felé haladva a 71-es úton a vasúti átkelő előtti útra letérünk, és a zöld rom jelzést követjük egyenesen, a Balatonnal partvonalával párhuzamosan haladunk 500-700 métert. A templom egy szépen megtisztított fás-bokros ligetecskében található.

Kövesdi templomrom (Aszófő) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A kövesdi templomrom Góliátka oldalán