Bencze Attila Honlapja

Bencze Attila: egy dolog mi tiéd, az az élet

2025-09-28T17:10:00.001+02:00

Amikor a neved a bölcsőbe vésed
- egy dolog mi tiéd, az az élet.
Amikor jársz, kelsz, tanulsz
s még bizonytalanok a léptek
- egy dolog mi tiéd, az az élet.

Mikor beleolvadsz ez első nyelvcsatába,
a szíved szorít, az eszed kába:
egy dolog mi tiéd, az az élet.
És amikor részeddé válik a részed
egy dolog lesz fontos, s az az élet.

Ha a folytonos életzajban,
azt érzed, hogy nagy-nagy baj van:
egy dolog mi tiéd, az az élet,
mert sorban állsz azért, amit csak ígérnek
- de csak egy dolog mi tiéd, az az élet.

Mert lehet pénzed, hatalmad, házad
s ezen fölül kik csak ezekért imádnak
- egy dolog mi tiéd, az az élet.
Hát legyél virága a saját életfádnak:
Remélem barátom, itt most megígéred,
mert egy dolog mi tiéd, az az élet.

Tündi-bündi szösszenetei

2013-11-24T14:07:00.000+01:00

Július 23-án sor került Lakó Péterfi Tünde Tündi-bündi szösszenetek című novelláskötetének bemutatására. Bár a beszélgetőtársnál, Bencze Attilánál nem volt harapófogó, mégis sikerült néhány szerény mondatot kihúzni a szerzőből. Ezt a félénkséget egyensúlyozta Kárp György humorérzéke és az előadásában elhangzott, általa kiválasztott két novella színpadias felolvasása.

A bemutatóra érkezőket barátságos, izgő-mozgó társaság fogadta. A hatalmas poros medvebőrrel dekorált Bach borpince tele volt az írónő ismerőseivel és rajongóival. Ha a pince hangulata nem is, de az emberek közötti beszélgetések megteremtették az összhangot. Az írónőt, beszélgetőtársát és Kárp György színművészt körülvették az érdeklődők. A medvebőr előtt ülő szereplők beszélgetése csendet teremtett a teremben, a fülek rászegeződtek az írónő szavaira. Mondanám, hogy a szemek is, de sajnos a szépen elkészített magas asztali dísz éppen őt takarta el a szemben ülő közönség elől. Lehet, hogy tudatos megfontolásból történt mindez, hisz már az elején elmondta, hogy zavarban van, össze-vissza beszél, és ez az idő teltével se múlt el. Ennek ellenére a közönség szeretettel fogadta az életéről szóló rövid történeteket, az első könyvbemutatóval járó izgulást és a felolvasott szösszeneteket is.

Kárp György, a közönséggel már megbarátkozott művész fellazította humorával a bemutatót, egy-egy pillanatig akár színházi produkció is eszünkbe juthatott a hanglejtését hallgatva. Már az elején elmondta, hogy reméli, Tünde „Jókai Mórhoz hasonlóan sokat fog írni… bár Móricz Zsigmond is sokat írt”. A hangos dadogását viccbe öltöztetett bocsánatkéréssel előzte meg, majd olvasni kezdett a gyertyafényre emlékeztető világosságban. „Szeretnék mindjárt az elején elnézést kérni, ha esetleg dadogni fogok… nem állandóan dadogok, csak ha beszélek vagy hangosan olvasok”.

Először a könyv ajánlásait osztotta meg a közönséggel, majd két Tündi-bündi szösszenetet is kóstolhattunk. A régi május elsejékről szóló az idősebb generációt mosolyogtatta meg, a mindannyiunk által ismert Jocka nevéhez fűződő pedig már hangos kacajokat hívott elő az jelenlévőkből. Az írónő által megfogalmazott gondolatok örökérvényűnek tűnnek, mintha a piros-sárga-kékes május egyek még mindig vigyázzba szólítanának, Jocka sosem halna meg, a mérleges néni hagyományos mérlege pedig a világ végéig tökéletesen működne. Ezek a kiemelt mozzanatok teremtették meg az összekacsintást a hallgatóság tagjai között. Mintha olyan titok birtokosai lettünk volna, amelyet ott és akkor hallunk és képzelünk el először.

A beszélgetéseket és felolvasásokat követően az írónő egy-egy pohár borra hívta meg a közönséget, amely tovább oldotta a hangulatot. A hely szűke és a levegő hiánya miatt lassan a felszínre szivárogtak az emberek, ahol további beszélgetésekre került sor. Természetesen a dedikáció sem maradhatott el, de Lakó Péterfi Tünde szerényen megjegyezte, hogy „Soli Deo gloria”, nem az övé, hanem Istené a dicsőség. A szösszeneteken kívül a Bencze Attila verseskötetei és a kiadó más megjelent könyvei is megvásárolhatók voltak, de egyértelműen a finom borokon túl a Tünde írott szavait itta/vásárolta leginkább a közönség.

Bencze Attila szerint annak ellenére, hogy ez volt a kötet első bemutatója, szép sikert értek el, ezt követően már csak nagyobbakra számítanak. Ha legközelebb lesz kéznél harapófogó, és az írónő is megbarátkozik a könyvbemutatók menetével, valószínű, hogy még szélesebb és közvetlenebb közönségre tesznek szert.

Forrás: http://www.vasarhely.ro/kozter/tundi-bundi-szosszenetei

Hitvalló Magyar Irodalom avagy A kereszt fogantatása

2013-11-24T13:34:00.000+01:00

A Déri Múzeum Baráti Körének LYRA Művészeti Csoportja tisztelettel meghívja Önt, családját és ismerőseit 2013. november 26-án (kedden) 16.30 órára a Latin Kávézóba.

Hitvalló Magyar Irodalom sorozat (10.) „A kereszt fogantatása”
Válogatás Reményik Sándor (1890-1941) költő hazafias és istenes verseiből.

Erdélyi Márta Sesztina Jenő-díjas versmondó műsora.

Közreműködnek:
- Prof. Dr. Csohány János Fehér Mária-díjas ny. egyetemi tanár; ref. lelkész
- Karacs János narrátor; képzőművész
- Beeri Debora; Dálnoky Erzsébet

Helyszín: Latin Kávézó (Debrecen, Csapó u. 28.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jézus Urunk Evangéliuma

2013-08-24T23:32:00.002+02:00

I.) Messzi idők ígéretét teszem valóvá most, hogy emberként jöttem ide közétek.

2.) Nem volt ez szükséges addig, míg atyáitok lelkéből a szeretet imádsága törhetetlen hittel érkezett az örökké lett Mindenhatóság fényvilágába.

3.) Amíg a földi ügyeket az Égi Törvény örök rendje irányította.

4.) Amíg az emberi gonoszság meg nem rontotta bennetek az istenfiúság méltóságát.

5.) Amíg az örök Szeretet Teremtőjét - akit ti Istennek neveztek - meg nem gyalázták e gonoszok azzal, hogy más népek legyilkolását ez örökkévaló rendelésének és akaratának hirdetik.

6.) Amíg a mindent előre elrendező és a földi ügyeket is irányító Fényvilág Igazsága helyett - az ember- és állatáldozatokat követelő, gonosz akaratát, hogy az istenfiakat emberi szolgákká tehesse - ,,Törvénynek" nem nevezte egy parázna nemzetség.

7.) Meglátjátok és halljátok is, miként ostorozom majd őket, mint mérges kígyók fajzatait, kiknek szája gonoszul és hamisul szól, mert csak önszeretet és önérdek lakozik bennük.

8.) Akik nem akarják észrevenni az Idők jeleit és azokban az Igazságra intés felemelt ujját.

9.) Akik Istennek tisztelik a maguk-csinálta írást, azt ,,Törvénynek" nevezik, hogy a sötétségben járók útját irányítsa.

10.) Engem meg akarnak ölni, mert tudják, hogy én vagyok a Világ Világossága, de az én beszédemet nem értik, mert nincsen bennük Igazság.

11.) Ha majd legyőztem a halált és visszatérek a Fényvilágba, titeket is üldözni fognak az én nevemért.

12.) De érettetek és mindazokért, akik majd nektek hisznek, járom végig emberi utamat, hogy Atyánk Igazsága megszentelődjék és mindnyájan egyek legyetek az Ő Igazságában.

13.) Így teszek bizonyságot arról, hogy Ő küldött engem e világra, hogy az igazak és hívek megőriztessenek minden gonosztól.

14.) Mert a gonoszok a hazugságot és a bosszút vallják istenüknek. Majd eltitkolják és meghamisítják az én beszédemet is, amit az Igazságról hirdetek, hogy titeket a Fényvilágból a sötétség útvesztőjébe tereljenek.

15.) Azt fogják nektek mondani mindennap, hogy bűnösök vagytok és bűneitek terhétől csak az ő feloldozásuk szabadíthat meg titeket.

16.) De ne higgyetek nekik, mert nem születtetek bűnösöknek, hanem sokan meggyengültetek a Lélekben.

17.) Tartsátok meg azért és kövessétek az én tanításomat, hogy a Lélek által mindig elérjetek engem és megmaradjatok az én Igazságomban.

18.) Meg kell hát tisztulnod az önmagadba való nézéssel.

19.) Ha saját lelkedbe nézel, már ketten vagytok a megújulásra: jószándékod és az elhatározás, hogy jóváteszed azt, mit gyengeségedben rosszul végeztél. Jóvátevésed, lelked így megtisztulása, örömöt ad.

20.) Ilyenkor nézz a Fénybe. Én vagyok ott is Veled és új erőt kapsz.

21.) A Lélek Világosságára gyújtott Tűz is szent. Általa is tisztulhat Lelked, hiszen láthatod hatalmát a gonoszság elégetésére. Ne nézzed hát csak tűznek, mert bizony égi Fény az is. Jóra való elhatározásodat örökíti, jóvá tett vétkeidet elégeti. Szent fogadalmak születnek a Tűzbe, Fénybe vetett tekintetekkel.

22.) A Fény-tüze és a Tűz-fénye adja lelkednek sugarát, mely segít is, gyógyít is - ha úgy akarod és kéred a Kegyelem erejét hozzá.

23.) Maradj hűséges és fordulj hozzám, hiszen emberi, apró, igaz dolgaidban is megsegítlek. - De igaz légy útjaidon akkor is, ha a gonoszok közelítenek hozzád.

24.) Nehéz az Igazság útja - de ha a Fényt követed, szembe állsz vele, akkor a sötét árnyék mögötted van. - De bizony, ha hátadat fordítod a Fénynek, csak a sötétség vesz körül, melyben legnagyobb teher a saját árnyékod.

25.) Én úgy parancsoltam: "Szeressétek egymást, mint én szeretlek titeket!" - Ez legyen életvizeteknek a forrása: a SZERETET.

26.) Szeresd nagyon atyádfiát, családodat, nemzet-testvéreidet, hiszen közéjük születtél. Sorsotok is egy - közös.

27.) A nemzetség, melybe Isten rendelt, földi életed vára, otthona. Hozzá láncol az Igazság. Ha eltéped e láncot, olybá leszel, mint a hulló falevél, melyet a szelek visznek magukkal s egyszer elvész valahol a feledés sarában.

28.) Maradjatok meg nemzetségetek erős hajtásának, mert kőtelességetek az Igazság tanítása - az én földi munkám folytatása.

29.) Fogjátok erősen egymás kezét és ne féljetek! Én veletek vagyok, de összefogott erőtök, közös akarattal és törhetetlen hittel végzett munkátok szükséges ahhoz, hogy veletek maradjak.

30.) Kaptok majd jeleket tőlem, amikor az idők megkövetelik. - Küldök majd vigasztalókat is. Egyszerű Fénylátókat. Nem hatalmasokat.

31.) De maradjatok meg mindig a FÉNYBEN, mert amint majd erősödik a gonoszság hatalma a Földön, úgy majd az épített, gazdagsággal és pompával berendezett templomok is a sötétség házai lesznek.

32.) De én veletek maradok a világ végezetéig!"

Képriporton a jelen (2013. augusztus 19.)

2013-08-19T23:12:00.000+02:00

Ady Endre: Karácsony

2013-08-18T15:56:00.001+02:00

1.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

2.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Oda haza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

3.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…

1899 Debrecen

Faludy György: Haláltánc-ballada

2013-08-18T15:53:00.001+02:00

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
“Mit sírsz” – rivallt reá – “bolond,
nincs szív, mit kardom át ne járna,
enyém a föld!”… S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfútta, mint egy porszemet.
- Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakokban sírt az Orvos:
“Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?”
S az nyílt: keszeg magiszter
táncolt végig a szobán,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
“Igyál, e nedv hűs, mint a – mámor,
s nincs seb, mit hegged nem takar,
igyál, testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar.”
- Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
…”Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugráltunk bakot.”
“Jövök már!” – szólt, s a víz lenn nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél állt a Céda:
“Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből már senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény…”
S az ablakon röhögve lépett
be az utolsó vőlegény:
“Hopp, Sára, hopp gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát lárva
ágyékod hervadt bíborán!”
- Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjfél borult a háztetőkre,
s kuvikhang szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: “Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincsed elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem.”
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aránypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: “ne még, ne még”,
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
“engedj csak még egy lanyha csókot,
meg egy gyönggyel kivart ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát” -
de ő, rút foltot fetve mellén,
mely, mint rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
- Tunyán helyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
“Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig.”
“Nem fejted” – szólt a hang- “nem fejted”
s vállára vette jéghideg
kezét , míg felrobbant a lombik:
“Aludni mégy most, mint a többiek.
- A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvétvasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
“Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk nagyúr! Csengőm csörög -
légy pápa vagy próféta, rózsás
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn – én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!”
- Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
“Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mint a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm: egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!”
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Dsida Jenő: Gyöngék imája

2013-08-18T15:52:00.001+02:00

Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fűre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.

Mert pókháló és köd a szív,
selyemszőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.

De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz,
csak gyönge, nagyon gyönge.

Dsida Jenő: Nagycsütörtök

2013-08-18T15:50:00.001+02:00

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütöxtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevéxszárny,
legyintett arcul. Tompa boxzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyixkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak…
Kövér csöppek indultak homlokomról s
végigcsurogtak gyűrött arcomon.

Ady Endre: Az Úr érkezése

2013-08-18T15:48:00.000+02:00

Mikor elhagytak,
Mikor lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép tüzes nappalon,
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

2013-08-18T15:46:00.000+02:00

Felséges Úr, mindenható s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dicséret, áldás
és minden tisztelet!
Minden Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.

Dicsérjen s áldjon, én Uram
kezednek minden alkotása,
különösen bátyánk-urunk, a Nap,
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít.
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása
felséges arcod képmása.

Áldjon, én Uram, asszony-nénénk, a Hold és minden csillagok,
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és
csillogók.

Áldjon, én Uram, a mi öcsénk, a Szél,
az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.

Áldjon, én Uram, húgunk, a Víz,
oly tiszta, hasznos, jóleső, alázatos és kedves ő.

Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk,
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok színes
virággal élénk.

Áldjon, én Uram,
minden ember, kit háborúság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsát szerelmedért.
Boldogok, kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.

Áldjon, én Uram,
mi nővérünk, a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük második halál.

Dicsérjétek s áldjátok az Urat,
s adjatok hálát Neki,
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!

(Dsida Jenő fordítása)

Walter Von Der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden

2013-08-18T15:45:00.000+02:00

Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Amit valónak hittem, nem volt tán sehol?
Mély álom ringatott el, csak nem tudom mikor.
Most íme fölriadtam és oly idegen,
mit úgy ismertem én még, akár a tenyerem.
Az emberek s a táj, amelyet úgy szerettem,
gyermekkorom kalandos vidéke ismeretlen.
Ki akkor víg barát volt, ma sír felé hajol,
erdőt irtottak erre, amott bedőlt major:
s ha régi patakunk is másképpen folyna itt,
mint hontalan csak nézném eltűnő fodrait.
Akikre ismerősként gondoltam még tavaly,
alig köszönnek s mindent betölt a baj s a jaj.
Úgy foszlik semmivé most a boldog és merész
gyerekkor, mint a tenger vizére mért ütés
örökre már, ó jaj!

Ó jaj, hogy élnek itt most az ifjú emberek!
Bűnbánat nincs szívükben s mind gondok közt remeg
és mind aggódik folyton: így élni jó talán?
e bús világban, látom senki sem vidám.
Nincsen tánc, sem ének, gond marta szerteszét,
keresztény ember még ily gyászosan nem élt,
az asszonyok fejéke régen nem ragyog,
parasztgúnyát viselnek büszke lovagok.
Haraggal írt levélben intett meg minket Róma,
örömünk nincs s a bánat oly szívet szaggató ma,
hogy teljesen kifáraszt (jól éltünk hajdanán!)
s most mintha régi kedvünk búra váltanám.
Az égi vadmadár is bánatos felettem,
csodálható-e hát, hogy én is csüggedt lettem?
S mit mondtam vén bolond most sok bajom között?
Aki gyönyörben él itt, mennyekben lesz száműzött,
örökre már, ó jaj!

Ó jaj, mi édes volt, mind megromolt hát mégis!
A mézben látom én ma már lebegni az epét is.
Kívűl fehér, piros, zöld a világ s dalra vár,
de bévül úgy sötétlik, mint a rossz halál,
s kit látszat csábított csak, az majd vigaszra lel,
a földi bűnt bűnhődés, vezeklés oldja fel.
Lovagok, a vezeklés, ez itt a dolgotok,
sisaktok jó s a páncél, a csuklóvas forog,
megszentelt kardotok van és pajzsotok kemény.
Adná az Ur, hogy méltó lennék a győzelemre én!
Akkor, bár oly szegény vagyok búsás zsold várna rám,
mert nem birtokra vágyom, aranyra sem ma már,
az üdvök koronája, örökre szívem vágya,
egy zsoldos is elnyerheti, markában ott a dárda.
Ha átkelhetnék én a szent hadak hajóival,
a vízen zsoltárt zengenék és már nem azt, hogy: jaj!
azt már sosem, hogy: jaj!

/Ford.: Radnóti Miklós/

Reményik : Egy Hymen-hírre

2013-08-18T15:42:00.002+02:00

1. Ezt mondja a költő

Tán szebb lett volna úgy, ahogy megírtam:
Özvegyen mindhalálig.
Szőke hajkoronában diadémként
Egy síri mécs világlik.
Tán szebb lett volna úgy, ahogy megírtam.

De hát így is szép. A nő nő marad,
A férfi férfi, és az élet élet,
S a költő azért költő, hogy kisüssön
Az életen is túlnövő meséket.
A mese mese, és az élet élet.

Amit megírtam, mégis csak megírtam.
Az én mesémben a régi marad.
Hiába fon új mirtuszt homlokára
A fellángoló életakarat.
A fantáziám “Özvegy”-e marad.

És most Úristen, kápráztató köddel
Fedj el emléket, szenthegyet és multat.
Adj az élőknek zengő üdvösséget,
Adj a holtaknak csendes nyugodalmat.

Adj a holtaknak csendes nyugodalmat.

2. Ezt mondja a halott

Menj békességgel, szívem asszonya.
Üzenem néked: értem lelki vádat
Egy pillanatig se érezz soha.
Megmérhetetlen csillag-távolokból
Üzenem néked: hogy közel vagyok.
Üzenem, hogy közelgő esküvődön
Boldog örömmel leszek násznagyod.

Az én szívemből már mindent kimostak
Az örökkévalóság vizei.
Elsüllyedtek a kis papír-hajók:
Vágy, féltékenység játékszerei.
Lefoszlott lelkem örök dallamáról
És elhalt minden kísérő zene.
Maradt a dallam maga: szeretet,
És azzal vagyok szinültig tele,
Szeretlek, asszonyom, a túlvilágról,
És áldom azt, ki a földön szeret,
Aki legyőzött engem, győzhetetlent.

Menj békességgel, az Isten veled.

3. Ezt mondja Jézus

“… megkérdék őtet… A feltámadásnak
napján azért ezek közül ki
felesége lészen az?… “

Bizony mondom, elmúlik e világ.
És bizony mondom, megmaradok én.
S bizony, ha két szív egy ütemre dobban,
Az egy-ütemben ott dobbanok én.

Bizony mondom, elmúlik a világ.
És bizony mondom, én megmaradok.
S akkor nem két-két szívet kötök egybe,
De a szívekből koszorút fonok.

S mind, aki egymást idelenn szerette,
A csillag-koszorúba bekerül,
S ragyog szerelmük tisztán, szabadon,
Testetlenül és véghetetlenül.

Assisi Szent Ferenc: Tégy engem békéd eszközévé

2013-08-18T15:41:00.000+02:00

Uram,
tégy a béke eszközévé.
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyűlölet van,
hogy megbocsássak,
ahol bűn van,
hogy egyesítsek,
ahol széthúzás van
hogy igazságot hozzak,
ahol tévedés van,
hogy hitet vigyek,
ahol sötétség van,
hogy örömet vigyek oda,
ahol szenvedés van

Nem azért, hogy vigasztalódjam,
hanem, hogy vigasztaljak;
nem azért, hogy megértsenek,
hanem, hogy megértsek
nem azért, hogy szeressenek,
hanem, hogy szeressek;

csak ez a fontos,
mert amikor adunk – kapunk,
amikor megbocsátunk – bocsánatot nyerünk,
amikor meghalunk – új életre kelünk.

József Attila: Betlehemi királyok

2013-08-18T15:38:00.001+02:00

Adjon Isten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts édes Istenem.

Istenfia, jó napot, jó napot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád.
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
Földi király személye.

Adjonisten Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecsenkirály.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jó éjszakát kívánok!

Tóth Árpád: Isten oltó-kése

2013-08-18T15:37:00.000+02:00

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tiéd az én harcom,
És győztes távolba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.

Tóth Árpád: Krisztus-képre

2013-08-18T15:02:00.001+02:00

Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak,
Felém mért nyújtod nyájasan kezed?
Szívem, mely mindig későn érkezett,
Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt.

Leomlanék csókolni jászolágyad
Mint ki mirhát hoz, s kit csillag vezet,
De lásd, a mirha s csillag elveszett,
És eltemettem minden drága vágyat.

Álomsereg víg Fáraója voltam,
S szép katonáim zengő csodasorban
Vittem dőrén, amerre örvény tátong.

S most itt vagyok, szelíd szavadra vágyva,
Mert nem maradt más bennem csak a gyáva,
És gúnyolódnám, s ajkam halk imát mond.

Pilinszky János: Introitusz

2013-08-18T15:00:00.001+02:00

Ki nyitja meg a betett könyvet?
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.

Pilinszky János: Parafrázis

2013-08-18T14:59:00.001+02:00

Mindenki táplálékaként,
ahogy már írva van,
adom, mint élő eledelt,
a világnak magam.

Mert minden élő egyedűl
az elevenre éhes,
lehet a legjobb szeretőd,
végül is összevérez.

Csak hányódom hát ágyamon
és beléreszketek,
hogy kikkel is zabáltatom
a szívverésemet!

Miféle vályu ez az ágy,
ugyan miféle vályú?
S mi odalök, micsoda vágy,
tündöklő tisztaságú!

Szünetlen érkező szivem
hogy falja föl a horda!
Eleven táplálék vagyok
dadogva és dobogva.

Eleven étketek vagyok
szünetlen és egészen;
emésszétek föl lényegem,
hogy éhségtek megértsem.

Mert aki végkép senkié,
az mindenki falatja.
Pusztíts hát szörnyű szerelem.
Ölj meg. Ne hagyj magamra.

József Attila: Uram!

2013-08-18T14:54:00.001+02:00

Nagy bánatomnak égő csipkebokrán
ó én Uram, hogy megjelentél nékem,
tán már nem is bús fájdalmam lobog,
te tündökölsz e fonnyadt büszkeségen.

Átlátsz, tudom a bűnök cifra gyolcsán,
erény rongyán, bátorság mentebőrén,
mégis mindent levetkeztem, Uram,
s elődbe küldöm lelkem szűzi pőrén.

Dús életemnek ifjú vára omlott
mohos magánnyá szépült és ma benne
csak csipkebokrok nőnek, ó pedig
egy lánynak csókja mind liliom lenne.

Uram, ki küldtél büszke vár urának,
engedd, már lelkem, riadót ne fújjon,
szelíd remeteként az öregek
szűk szíve odvas odújába bújjon.

Bencze Attila: Fun sorok a versről

2013-07-05T16:57:00.001+02:00

Írtam szonettcsokrot
versben idea duált
individuált fáma
kaszt kaszárnya
tövén,
hol önmagamtól alakultam
lénnyé e panel alagútban,
mert volt benned spirál
ami (ami letargikusan bár)
de inspirál,
mint manipulatív áhítat
de átitat.

Nem úgy mint vers sovány futárok
kiket utálok
olvasni néha Théba
kapuinál,
kaftános öregek között
kik teoretikus ködök
körszövevényét kenik a korra,
s mikorra
lecsillapodna bennem béna
sorsom,
a múlt jövőjét
magamba újra oltom:
s építek versbe szőtt csodát.

Jézus Evangéliuma

2013-05-22T23:32:00.000+02:00

Interjú a Wasabi Kht zenekarral

2013-01-26T12:38:00.003+01:00

- Nemrég, egy debreceni koncert apropóján vetődött fel egy esetleges interjú lerendezése veletek, amit be is ígértünk a Pólus Online olvasóinak. Nos ezt kívánjuk pótolni, ezzel a beszélgetéssel. Első kérdésem az lenne, hogy mikor alakult a Wasabi Kht?

- 2010 tavaszán kezdtünk el kettesebn dolgozni Nellivel, igazi zenekarrá 2010 őszén váltunk, amikor egy hirtelen lépéssel két és félszeressére növeltük a létszámot, hogy olcsóbban jöjjön ki a próbaterem..A WasabiKht. tagjai:
Hajdu nelli énekesnő, Hain Réka basszusgitáros, Bodzsár Tamás billentyűs, trombitás, Kludovácz Csaba dobos és jómagam, nagy Gábor gitáros.

- Biztos sokan felteszik a kérdést, hogy milyen asszociációs mondanivalót rejt a zenekar neve? Most hadd rohanjalak le most benneteket ezzel a kérdéssel.

- A zenekar neve azt jelenti, hogy szeretjük az életet, fóleg a Palackorrú Delfineket.

- Tudomásom szerint a kis szenzitív Nelli írja a szövegeiteket, amikor múzsa rászáll a vállára. Mi történik akkor, amikor múzsa szárnyak csapkodnak a Nelli feje körül. Hogyan születnek a szövegek. Milyen zónából érkezik az inspiráció?

- Ez egy magánéleti kérdés.

- Ha már Nellit és a szövegírást ilyen szépen kiveséztük, akkor vegyük csak sorra a zenekar tagjait. Gábor mint életútkeresési személyiségzavarban szenvedő zeneszerző, dallamíró vagy mi a fene, hogyan jön a képbe? Esetleg mennyi bort képes meginni egy huzamra?

- Most éppen másfajta zenét szeretek mint 2 éve, és még másabbat mint 10.Az viszont nagyon jó zene lesz, amit jövőre fogok szeretni.Dalt írni meg kész csuda.Ahhoz meg jó a bor, főleg ha száraz és vörös.Na abból rengeteget sok huzamra.

- Réka mint egyfajta basszusgitározós, videó montázsló, vágó, daraboló és inspirált konspirátor nem gyakori zenészjelenség a magyar zenei iparban. Őt hogyan lehetne jellemezni? Mint a basszusgitár legyőzőjét vagy mint akinek a nagymamája nem bírja el a zongorát?

- Réka 160 cm magas, arányos testalkatú, szőke, barna szemű vágó és basszusgitáros, aki mindkét dolgot ügyesen teszi.

- A szavak hegesztő-lakatosa, a zenekar kérdőjeleként manifesztálódott Tamás, tényleg olyan komoly kritikus mint amilyennek beállítja magát vagy ez egyfajta önbizalomhiányról tesz tanúbizonyságot.

- A kérdés jó, legközelebb megkérdezem tőle.

- S végül vegyük pellengérre azt a kopasz csávót is, aki ott a színpad végében a dobozokat csattogtatja. Ha jól tudom Csaba friss hús a zenekar életében. Milyen az íze?

- Csabinak örülünk, mint a fehér holló, mert nagyon ügyes fiú.

- Nos mivel már eleget dumáltatok magatokról. Essen szó a zenekarról is. A kérdésem az lenne, hogy honnan indultatok és most hol tart, az a finom zúzós mechanizmus illetve stílusos zenei megoldás, amit színpadra - visztek?

- Őszintén szólva egyre jobbak vagyunk, s szerncsénkre elvétve ez a közönségnek is feltűnik.

- Hogyan képzelitek el a zenekar jövőjét? Honnan jöttök és merre mentek fellépni? És egyáltalán album- illetve videoklip-ügyileg hogy álltok?

- A közelgő Apokalpszis után folytatjuk a próbákat és a dalszerzést, jövő ősszel megjelenik az első Wasabikht. nagylemez, addig pedig koncertezünk, ahol csak bírunk.

- Ami az elixír videoklipjét illeti, mennyi társadalom koncepcionális kérdéseket visztek kép alá, mögé, fölé? Ezt, hogyan egyeztetitek a szövegvilággal? Ti rendezitek a videó-klipeket vagy saját bejáratú emberrel dolgoztok?

- Az Elixír klip fő témája a munkanélküliség problémája.Nelli különböző foglalkozásokat űző karakterek bőrébe van bújtatva, mintegy meghozva a kedvet a nézőnek újabb képesítések megszerzésére mai nehéz világunkban.

- Utolsó kérdésem, amire máig keresem a választ az az lenne, hogy Hol halnak meg a galambok...

- A teraszomon szerencsére nem, pedig Buksi, a macskám hónapok óta rajra van az ügyön, csak hát pufi a lelkem, ezért lassú mint az Éti Csiga.

Bencze Attila (Pólus Média)

Végezetül pedig íme néhány videó a Zenekar tolmácsolásában:

Interjú a Kozmosz Zenekarral

2013-01-26T12:37:00.001+01:00

- Sokak számára ismerősen csenghet a Kozmosz Zenekar neve. De mit is lehet tudni rólatok valójában? Hogyan és mikor alakult meg a banda?
Hosszan és zaklatottan. Mindannyian több punkzenekarban játszottunk korábban, különböző felállásokban közösen is. Zsombor, az énekes-gitárosunk és Dani, a szintén-énekes-basszusgitárosunk négy éve kezdtek el demókat barkácsolni otthon – ezekből néhány a kukába, néhány a barátokhoz, néhány pedig a széles nagy internetre került. Zsombornak, aki korábban csak gitáros szerepet vitt és akkoriban zenekar nélkül volt, kezdett el viszketni, hogy a Kozmosz álljon a lábára és jöjjön ki a hálószobából, aztán megkörnyékezték Attilát, a dobosunkat, hogy legyen ebben a remek tervben pillér.

Közben robbant be a YouTube-on a Schmitt Pál köszöntése című, még nélküle, dobgéppel felvett minimálőrjöngés, de közös döntéssel nem erre ültünk rá, hanem elkezdtünk másféle félkész számokat összerakni, és ezekből fel is vettünk egy demót. Utána és a teljes visszhangtalanság után bevettük Dávidot, a szólógitárosunkat, hogy négyesben fejezzük be az idén nyáron megjelent hatszámos bemutatkozó EP, Az Okosak Földje számait. Aki mostanra ismer minket, az valószínűleg azért teszi, mert erről a lemezről a Világszakadtság után már a második számot, a Forradalmat pörgeti sűrűn a Petőfi Rádió, ezzel leginkább minket meglepve. Ezért még elég sokkal jövünk nekik.

- Nagyon sok stílusban próbáltok otthon lenni és ezáltal talán egy új műfajt megteremteni. Hogyan hozzátok egy kalap alá a pop, punk és rock stílust?
Otthon egyetlen stílusban vagyunk, a többibe csak kirándulni járunk. Az egész zenekar a punk ’90-es évek végi amerikai hullámán nőtt fel, ezt érezzük magunkénak. De ez egyrészt már akkor sem csak a rövidgatyás, Amerikai Pite soundtrackes paneleket jelentette, másrészt azokat egymásra halmozni nem is túl izgalmas, úgyhogy zenében és szövegben is igyekszünk összetettebbek lenni a kliséknél. Ettől ezt még elég komoly önhittség volna saját stílusnak hívni, de arra tényleg törekszünk, hogy merjünk keverni olyan dolgokat, amiket mindannyian szeretünk, és ne is a rossz értelemben vett poppunkot életben tartani próbáló, nagyon múlandó trendecskékhez nyúljunk. Az jó, ha ennek kifelé is van saját íze.

- Vannak szövegíróitok, vagy ti kreáljátok a művészetetekre jellemző komoly szókimondást?
Természetesen vannak szövegíróink, és természetesen mi magunk vagyok azok. Punkzenekarként nem is tudnánk mást elképzelni, mint hogy saját gondolatokat ordibáljunk. Amikor egy másik zenekar el tudja képzelni magáról, azon szerencsére gyorsan át is jön, hogy valami nem stimmel.

- Ideológia szempontból nem vagytok közömbösek. Megtaláltátok az idők szavát és azonosulva egyfajta politikai ideológia rendszerrel kiálltok egyfajta polgári értékrend mellett. Mennyire áldás vagy éppen teher ez számotokra?
A polgári értékrend egyáltalán nem tűnik az idő szavának, ha az volna, valószínűleg nálunk sokkal népszerűbb zenekarok is abban utaznának, hogy erről osztják az észt. Egyébként elég vicces a polgári punkzenekar képe, de ránk tényleg igaz. Annyiban áldás a helyzet a zenekarra nézve, hogy ha nem lenne ennyi nagypályás őrültség és kispályás balfaszság, akkor valószínűleg az első számaink és így a Kozmosz maga sem jönnek létre. Egyébként ettől sem lennénk szomorúak, finomabb életcéljaink is voltak és maradtak is. Viszont ha már zenekarrá forrta magát a feszültség, akkor sem ez az egyetlen témánk: általában eléggé foglalkoztat minket az emberi hülyeség, köztük a sajátunk is, ahogy nem csak fanyar, de pozitív és laza számokat is jó dolog írni.

- Ezzel teljesen egyetértek! De nem gondoljátok, hogy egy esetleges 20 év (na jó parafrazáltam) bekövetkező rendszerváltást követően titeket is pellengérre vesznek?
Ha a pellengér kritikát jelent, akkor nyugodtan vegyenek, értelmes kritika nélkül nem születnek jó dolgok, és elég kicsi az esélye, hogy nekünk mindenben igazunk volna. Félni meg féljen az, akinek van miért.

- Mindannyian tudjuk, hogy egy zenekar attól válik naggyá, attól tud fennmaradni, ha vannak meghívásai. Ha tud dolgozni. Ti hogy vagytok ezzel?
A normális növekedéssel foglalkozunk, a nagysággal nem nagyon. Tényleg mindig a következő természetes lépés a fontos és jó dolog bejárni a lépcsőfokokat: ha valami csoda folytán hirtelen holnapra óriásiak lennénk, akkor gyorsan bele is buknánk az elvárásokba. Próbálunk minél több magyar városba eljutni és minél több padlón aludni, többnyire barátainkkal, a kaposvári Vészkijárattal voltunk és leszünk jövőre is úton. Nagyon sok helyről írnak, hogy mikor megyünk. Ha csak rajtunk múlna, azon pedig nem, hogy ne fizessünk rá és közben azért olyan helyen játsszunk, ahol hallatszik is valami, akkor mindenkinek azt mondanánk, hogy holnap. De ezzel már nálunk jóval régebbi és nagyobb zenekarok is szépen szívnak, és a fiatal bandák között biztos, hogy így is a legszerencsésebbek közé tartozunk. A fesztiválszezonra elég pozitív várakozásokkal készülünk, és közben hazai terepen, Budapesten egyre dagadnak a saját szervezésű koncertek: ahogy figyeljük, lassan nagyobbak a bulik, mint jó pár nálunk menőbbnek gondolt vagy valamerről erősen megtolt zenekaré. Ezekből sokat is tanulunk, igyekszünk fasza koncertzenekar lenni anélkül, hogy elkezdenénk nagyon komolyan venni magunkat vagy bénán kicentizni minden mozdulatot és elhagynánk a tökünket útközben.

- Láttam azt, hogy rengeteg dalotok ingyen letölthető. Ez nem megy az esetleges lemezkiadás rovására?
A lemezünk tényleg ingyen letölthető, mert a többség úgyis ingyen szedné le, akkor már inkább legyen fent olyan minőségben, ahogy akartuk, és szóljon a lábdob. Azt írtuk mellé, hogy akinek módjában áll pénzt adni érte és az ingyenletöltés alapján szereti is, annak köszönjük, ha kitalál egy neki megfelelő összeget, mi is így szeretjük támogatni azokat a bandákat, akik nekünk tetszenek. Ez nem tesz csodákat, de már egy értelmezhető rész visszajött a felvétel árából és ez a támogatás is kifejezetten menő, a legtöbb zenekar, amely tök egyedül, minden háttér nélkül kihoz egy első lemezt, biztosan szarabbul végzi ennél.

CD-t nem akartunk nyomni, mert kevés embert láttunk az utóbbi tíz évben CD-kkel rohangálni, de annyian kérdezték, hogy végül éppen gyártásban van a korong. Majd meglátjuk, volt-e értelme.

- Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Szeretnénk egy saját pártot vagy egyházat, mert már most indokolatlanul sok adót fizetünk. Még a fesztiválszezon előtt szeretnénk végre klipet vagy inkább klipeket, és cél az, hogy ezek ne kilóra leforgatott „mindegy, csak legyen már” videók legyenek, hanem a számokhoz méltó, kozmoszos dolgok. A láthatónál sokkal többet pörgünk ezen. Szeretnénk mielőbb kihozni és a programba ékelni egy csomó új számot, mert sorban állnak, és semmi kedvünk kivárni, amíg összegyűlik valami bombasztikus nagylemezre való. Nagy általában pedig az a terv, hogy nem kötünk szar kompromisszumokat és próbáljuk nem elbaszni. Biztosnak annyi biztos, hogy munka után holnap is válaszolunk a levelekre, írunk egy rakás saját emailt, megpróbálunk koncerteket szervezni két új városba, aztán veszünk négy sört és lemegyünk a próbaterembe csinálni a dolgunkat. A többi majd kiderül.

- Mindehhez sok sikert kívánok a Pólus Online szerkesztői csapata nevében is. Köszönöm a beszélgetést.

Bencze Attila - Pólus Média

A Pólus Online friss hírei

2013-01-25T16:55:00.002+01:00