Mielőtt bárki azt gondolja, hogy most részletesen be fogom mutatni a Unity felületet és annak használatát, az csalódni fog. Számtalan írás keletkezett már róla, így én ezt nem szeretném megtenni (nem mellesleg jelenleg nem is használom ezt a felületet). Akkor miről is fog szólni ez a bejegyzés? Igyekszem kicsit rávilágítani, hogy miért is a Unity felület lett az Ubuntu alapértelmezett felülete.

Unity lenses

Mikor már tudni lehetett, hogy az Ubuntu új felülete nem a jól megszokott Gnome 2-es lesz, elindultak a találgatások, hogy miért is vált az Ubuntu. Annak idején talán az a verzió tűnt legvalószínűbbnek, hogy a Gnome 2 már viszonylag elavult és a Gnome 3 még nincs kész, így erre esett a választás. Bár ha jobban belegondolunk eléggé értelmetlen lett volna, ha valóban ez az indok, miért ne lehetett volna várni még egy kicsit, ahogy például a Linux Mint fejlesztői is tették? Felmerül a kérdés, hogy akkor mi is a valós indok?

Nekem csak a napokban tűnt fel Mark egyik bejelentése után és ekkor ért a megvilágosodás. Lehet elkerülte a figyelmem és más már megírta a valós indokot, azonban számomra csak most tudatosult az egész. Szóval a valós indok az Ubuntu, vagyis a Canonical jövőbeli terve. Ugyanis szeretne a lehető legtöbb piacra betörni az Ubuntuval a Mark által vezetett cég: okostelefonok, tabletek, netbookok… és így tovább. A cél pedig hasonló, sőt talán ugyanaz, mint amit a Microsoft most tervez bevezetni: egységes kezelőfelület minden platformon (Windows 8).

Talán így egy kis értelmet nyer a Unity létjogosultsága. Valóban könnyebben boldogulhat a felhasználó, ha minden elektronikus eszközén ugyanaz a jól megszokott felület köszön vissza rá, illetve ugyanaz a szoftver működteti eszközeit, így sokkal jobban tisztában lehet annak előnyeivel és esetleges hátrányaival.

Talán így könnyebb elfogadni az új kezelőfelületet. Az más kérdés, hogy időben nem késett-e el ezzel a Canonical, hiszen már elég nehezen tud megjelenni a fentebb említett piacokon, talán a több lábon állás és az alacsony ár (bár ez csak saját véleményem) az előnyére válhat ennek a tervnek. A jövőben megkapjuk erre a kérdésre is a választ.

A bejegyzésben szereplő kép a mogorvamormota oldalról származik.

Mint sok helyen lehetett olvasni, idén 20 éves a Linux, de azt már kevés oldalon tudhatjuk meg, hogy mi is történt ez alatt a 20 év alatt. Sh4d0w írása igyekszik bemutatni ezt az időt.

Powered by GNU/Linux

Az írás 1991. augusztus 25-től kezdve kernel verzióktól kernel verziókig végig veszi a jelentős jogi és technikai lépéseket, melyek során eljutunk napjainkig és kedvenc Linux disztribúciónkig, miért is úgy működik, mi zajlott az évek során, amiből kialakulhatott az amit most látunk.

Bár az írás nem rövid, mégis ajánlom mindenki figyelmébe, hiszen érdekes adatokkal lehetünk gazdagabbak.

A bejegyzés itt olvasható el: Ma már történelem

Már többször írtam a magyar oktatásról és annak helyzetéről, a saját véleményemmel megfűszerezve. A napokban több hírportálon is beszámoltak a címben említett tervezetről, miszerint Dél-Koreában szeretnének áttérni a digitális oktatásra, száműzve a tankönyveket. Ez a hír ismét gondolkozásra késztetett.

Korea

Miért jó ez az áttérés? Mivel jár? Hát elsősorban sok költséggel. A hírek szerint körülbelül 2,4 milliárd dollárba fog kerülni az áttérés. Digitalizálni kell a tankönyveket, új eszközöket, szoftvereket kell vásárolni és a tanárokat is megfelelő képzésben kell részesíteni. De milyen előnyei lesznek? Ha belegondolunk, idővel kevesebb pénzbe fog kerülni, hiszen “csupán” egy arra alkalmas eszközt kell biztosítani a diáknak, ahonnan eléri a tananyagot, nem kell könyveket nyomtatni. Interaktívabb, akár sokkal személyre szabottabb feladatokat adhatunk a diáknak, minden csak programozás kérdése.

Érdekes adatot olvastam az IT café cikkében, miszerint:

A feltételek adottak egy ilyen nagy váltáshoz, ugyanis a koreaiak hardverellátottsága kiváló (az előrejelzések szerint 2015-re az itt élők nyolcvan százaléka rendelkezik majd legalább egy intelligens hordozható eszközzel), és egy tegnap megjelent felmérés szerint az OECD-országok közül a 15-19 éves korosztályban a koreai diákok informatikai képzettsége a legjobb.

Vajon miért is olyan erős a koreai gazdaság? Az egyik alappillére feltehetően az oktatás. A koreai kormány észrevette, hogy úgy tudja a gazdaságát megtartani, illetve erősebbé tenni, ha megfelelően képzett az ország lakossága. Vajon véletlen, hogy az informatikai képzés ilyen erős ebben az országban? Kétlem.

Ezzel szemben a magyar valóság igen csak szomorú. Az informatikai oktatásunk messze nem olyan erős, mint véleményem szerint lennie kellene. Az óraszám kevés, a tananyag nem igazán követi a fejlődést. Vajon mi ennek az oka? Remélem, hogy hamarosan megváltozik az oktatás politika és nagyobb hangsúlyt kap benne az informatika (és a többi természettudományi tantárgy).

Úgy látszik a koreaiak tudnak valamit, lehet érdemes lenne elgondolkozni nálunk mi is a cél?

A koreai oktatási tervről bővebben az IT café és a HWSW oldalán lehet olvasni. A bejegyzésben szereplő kép az IT café oldaláról származik.

Sajnálatos módon a régi blogom nem elérhető, a szolgáltató már több mint egy napja nem állította helyre az oldalamat, így sajnos kénytelen voltam “elköltözni”. A költözésnek lesznek pozitív hozadékai, azonban jelenleg negatívummal is jár.

blaselinux blog

A régi oldalon jelenlévő hirdetések itt nem lesznek, azt a szolgáltató rakta ki, így semmi sem zavarhatja meg az olvasást. Jelenleg a legfájóbb része a költözésnek, hogy nem érem el a régi oldalam (sajnos mentéseket nem végeztem), így nem tudom beimportálni az eddigi tartalmat. remélhetőleg idővel ezt is meg tudom oldani, addig is türelmetek kérem ebben. Az interjú sorozatom a Linux Egyszerűen oldalon elérhető, így akit ez a tartalom érdekel, ott elolvashatja.

Jelenleg még nincs teljesen felvértezve az oldal, hiányoznak a jól megszokott bővítmények, ezeket azonban hamarosan pótolni fogom.

Remélem továbbra is követitek blogomat.

Az előző bejegyzéseimhez szorosan kapcsolódó hír látott napvilágot, miszerint már nem jár ingyen Windows a hallgatóknak – írta a Bitport hírportál. A kezdeményezés érdekes, kicsit vizsgáljuk meg, hogy hosszútávon mivel is számolhatunk.

Nyílt forráskód 01

Mik is a fontosabb állítások a hírből:

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfői közleménye szerint az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel juthatnak Microsoft licencekhez az oktatási intézmények: a korábbi szerződés értelmében tavaly 1,5 milliárd forintba kerültek a beszerzések, az idén kötött új megállapodás ehhez képest mintegy 400 millió forint megtakarítást eredményezett.

A korábbi megállapodás felülvizsgálatának eredményeként a licencelési alap a gépszám helyett ezentúl az oktatói létszámhoz igazodik (a közoktatásban jelenleg 135 ezer tanár dolgozik, míg a felsőfokú intézményekben 22 ezren oktatnak).

A gyártósemlegesség és a nyílt forráskódú alkalmazások megismertetése érdekében a tárca OpenEdu elnevezéssel egy újabb program elindítását tervezi, amely révén hamarosan ingyenesen hozzáférhetővé válnak a nyílt forráskódú szoftverek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások az alap-, közép- és felsőoktatási intézmények számára – áll az NFM – további konkrétumokat nélkülöző – közleményében.

A nyílt forrású szoftvereket használókat leginkább érintő bejelentés az utolsó idézet, miszerint OpenEdu néven új fajta oktató program kerül bevezetésre. Ez miért is lényeges és miért lesz hasznos a Linuxos tábornak? A válasz valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló. Mivel a hallgatók nem jutnak ingyen Windows-hoz, így vagy kénytelenek lesznek megvenni teljes áron, vagy alternatív megoldás után néznek. Ha az oktatási intézményben eleve kevesebb Windows operációs rendszer lesz használatos (ha csak ki nem gazdálkodják a licenc díjat az intézmények, ami valljuk be, eléggé valószínűtlen), akkor már az iskolában is találkozni fognak nyílt forrású operációs rendszerrel (feltehetőleg valamilyen Linux disztribúcióval). Az OpenEdu keretén belül ezeket az operációs rendszereket megismerik, megtanulják használni, így egyre többen fogják otthon is ezeket a szoftvereket telepíteni gépükre.

Nyílt forráskód 02

Szépen lassan kikerül majd egy olyan nemzedék az oktatásból, akik számára nem csak a Windows-t fogja jelenteni az operációs rendszer. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az informatika tanárok megkapják a megfelelő oktatást, hogy kellő ismeret birtokában beszéljenek ezekről az alkalmazásokról (gondolom nem én vagyok az egyedüli, aki találkozott olyan informatika tanárral, akinek a Windows egyenlő volt magával az operációs rendszerrel, azon kívül nem ismert és nem is fogadott el egyebet). Érdekes folyamatnak nézünk elébe. Ha a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folytatja a megkezdett folyamatokat, akkor pár év múlva nem okoz gondot áttérni a nyílt forrású dokumentumokra és programokra hivatali szinten sem.

Jelenleg nincs más dolgunk, mint figyelni milyen nyílt forrású szoftverek válnak támogatottá, és hogyan fogják ezeket alkalmazni, beépíteni a magyar oktatásba.

Forrás:
A bejegyzés alapját a Bitporton megjelenő, ugyanezen a címen megjelenő hír képezte.
A bejegyzésben szereplő képek a nonstopuzlet.hu és az intermatrix.hu oldalakról származnak.

Az előző bejegyzésben szóba került, hogy mit is kellene tanítani a diákoknak az informatika óra keretein belül, erre igyekszem választ találni. Figyelem, a bejegyzés a saját véleményem tartalmazza, így messzemenő következtetésre alkalmatlan!

Kulcs a jövőhöz

Gyorsan megkerestem a kerettantervet, és pár ajánlott tanmenetet. (Természetesen a tanmenet nem hivatalos, az iskolánként eltérő.) Mivel jelenleg nem vagyok alkalmazott tanár, így muszáj egy kicsit utána járnom a dolgoknak. Jobb híján igyekszem ezek alapján körbejárni a témát.

Az első, ami nekem szembetűnt, hogy a kerettanterv (jól) nem tünteti fel a szoftvereket, nem korlátozza be a tanárt, hogy min tanítja az átadni kívánt ismereteket, azonban a tanmenet ajánlat (ismétlem ez nem hivatalos és érvényes minden iskolára), már tartalmazza a Word és Excel szoftvereket, ami szerintem hiba.

Érdemes 6. osztálytól vizsgálni az oktatandó anyagot, hiszen ha emlékeim nem csalnak, a legtöbb iskolában ekkor kerül be az órarendbe az informatika óra. Igyekszem a tanmenet szerint haladni, hiszen itt részletesebben le vannak írva az ismeretek, nem csupán kompetenciák szintjén említve őket.

Open Classroom

6. osztály

Az alapok elsajátítása fontos és mindegy, hogy milyen operációs rendszeren vannak bemutatva ezek, hiszen sok különbség nincsen. A perifériák használata minden esetben ugyanúgy történik. Az egyszerű fájlkezelő műveletek használata ugyanúgy zajlik minden esetben, sőt még talán (Gnome felület esetén) a Nautilus és a Windows intéző felépítése is azonos. Azonban a Word indítása és menüjének felépítése hiányos, hiszen akár Windows-ra telepítve is, de mindenképpen érdemes megmutatni vagy az OpenOffice-t, vagy a LibreOffice-t, mint alternatívát. Ebben az esetben érdemes felhívni a figyelmet, hogy ugyan vannak felépítésbeli különbségek, azonban más elnevezéssel, vagy más helyen, de körülbelül ugyanazok a műveletek elvégezhetők mindkét alkalmazásban. Ez szerintem már ad egy megfelelő alap gondolkodásmódot, hogy ne egy szoftverhez ragaszkodjunk, hiszen lehet más általunk egyelőre ismeretlen alkalmazás is, ami elvégzi – talán még jobban is – a kívánt műveletet, csupán meg kell ismernünk annak használatát is.

A Comenius Logo program használata dicséretes, azonban – tapasztalatom szerint – nem nagyon oktatják ezt, pedig logikus gondolkodásra nevel, illetve segít megérteni a programok működését. Nagy hiba, hogy ezt rendre elhanyagolják a tanárok.

Az Excel oktatásnál ismételten érdemes lenne megemlíteni az alternatívák esetleges használatát. Még talán házi feladat formájában is elegendő lenne kiadni annak vizsgálatát, főleg ha a szövegszerkesztésnél már meg lett említve legalább két különböző alkalmazás.

7. osztály

Ebben az évfolyamban tovább folytatódik a programozás alapjainak elsajátítása – természetesen csak kellő mélységben. Két fő újdonság kerül bevezetésre az Excel (táblázatkezelés) és a PowerPoint (prezentáció készítő) alkalmazások használatának elsajátítása. Véleményem szerint, ha már fel lettek világosítva a diákok az alternatívákról az alkalmazás bemutatása során, utána már felesleges egyszerre két alkalmazásban elvégezni a feladatokat, hiszen az alap műveletek ugyanúgy elvégezhetők mind Excelben, mind például LibreOfficeban (esetleg nem árt erre felhívni többször is a figyelmet). A PowerPoint bemutatása során szintén érdemes lenne megemlíteni az egyéb rendelkezésre álló szoftvereket, de magát a program használatát csupán egy kiválasztott (a tanár által legjobban ismert) környezetben érdemes csak gyakorolni.

8. osztály

A tanmenetben szereplő tudás átadása vállalható, bár a Szerzői jog résznél hiányolom az Open Source (Nyílt forráskód) megemlítését (természetesen ez nem licenc, de ezzel kapcsolatban meg lehet említeni a GNU/GPL és a CC licenceket). A HTML alapok elsajátítását szintén jó dolognak tartom, bár ez sem jellemző általános iskolában.

Informatika

Összegzés

Lényegében kisebb-nagyobb hiányosságok vannak csak az általam megtalált tanmenetben, melyet szerintem érdemes lenne kiegészíteni.

Nagyobb problémának látom, hogy nem igazán esik szó az internetes közösségi oldalakról, az azokon lévő viselkedésekről. A kerettantervből kihúzták a 7. osztályban tartandó csevegő program megtekintése részt, pedig napjainkban lassan úgy indítjuk a gépet, hogy egy csevegő program biztosan fut. Érdemes lenne ezek használatát megtanítani és hogy hogyan viselkedjünk használatuk során. A levelező program ismertetése egy óra, de érdemes lenne megtanítani azt is, hogy hogyan használjuk, mire kell figyelni. Az internet helyes használata nincs kellőképpen oktatva jelenleg. Nem esik szó a fórumokon való viselkedésről, az információszerzés (“csak”) a keresőkben történik.

A jelenlegi általános iskolás tananyag nem tér ki kellő képen az internet használatára, pedig ma már majdhogynem csak erre használjuk a gépünk. Nem esik szó az “okostelefonok” használatáról (itt is főként az internet helyes használata lenne a fő téma). Mintha nem fejlődne az informatikával együtt az oktatás, megmaradt a betárcsázós netes korszakban, amin már régen túlléptünk.

Az óraszám igen kevésnek bizonyul. Sajnos pontos adatot nem találtam, de az általam felfedezett kerettanterv szerint a 6. osztályban évi 18 óra, míg a 7-8. osztályban évi 37 óra kell az ismeretek elsajátítására. Pár helyen viszont olyant is olvastam, hogy 5-6. osztályban heti 2 óra, viszont 7-8. osztályra már csak 0,5 jut. Ez rettentően kevés. Észre kellene venni, hogy a számítógép kezelés elsajátítása ma alapvető. Nem igazán van olyan munka, ahol ne kellene valamilyen szinten számítógépet használni. (Még a gyárakban is ezek használatával folyik a termelés a szalag mellett.) Aktualizálni kellene a tanterveket és megemelni az óraszámot.

Forrás:
A bejegyzésben szereplő képek az alábbi oldalakról származnak:

Érdekes cikket találtam az sg.hu oldalán, miszerint a kormány szeretné eltörölni az informatika oktatást a felnőtt képzésben. Érdekes elképzelés talán van is benne ráció, de szerintem érdekes megvizsgálni az alábbi tervezetet.

Informatika - forrás: epresso.hu

A következő kijelentés mindenképpen megér egy kis vizsgálatot:

Ez azt jelenti, hogy a felnőtt fejjel az első szakma megszerzésére törekedő, sokszor tanulási nehézségekkel küzdő emberektől is megkövetelik az informatikai ismeretek elsajátítását, s például a kosárfonó szakmához tudni kell Excel-táblázatot készíteni

Akkor vegyük a kosárfonó szakmát választó Juli nénit, aki felnőtt képzésre adja a fejét, milyen előnye hátránya származik abból, hogy informatikát is kell tanulnia.

Hátránya:

• Meg kell tanulni. Hát, sok mindent meg kell tanulni, egy új képzés ekkora visszatartó erőt képvisel?
• Idős fejjel nehezebb elsajátítani az új ismereteket. Biztosan nem könnyű, de az informatika elég látványos és gyorsan rá lehet jönni éppen mit és miért is csinálunk. Könnyen felfedezhetők a kezelés ok-okozati összefüggései, jobban emészthető szerintem, mint a fizika elsajátítása.

Lehet, hogy még pár hátrányt össze lehetne szedni, de igyekszem inkább máshogy megközelíteni a dolgot. Származik hátránya belőle, hogy tudja? Nem valószínű, sőt, ha elege lett a kosárfonásból és van lehetősége, akár még irodára is mehet dolgozni (természetesen csak akkor, ha sikeresen elsajátította az ismereteket). Manapság szinte minden háztartásban elérhető már egy számítógép és az internet előfizetés sem tekinthető luxus kiadásnak, tehát mondhatjuk hogy akár otthon is tudja kamatoztatni tudását. Ebből az is következik, hogy nem feltétlen az excel képzésre kellene fektetni a hangsúlyt (inkább táblázatkezelésre), hanem lehetne oktatni az internet használatot, mely nincs eléggé hangsúlyozva. Attól a ténytől sem tekinthetünk el, hogy a mai vállaltok szinte egytől egyig informatikai rendszereken tárolják az adataikat, tehát Juli néni akár kosárfonóként is találkozhat számítógéppel, hiszen azon keresztül kell a megfelelő adatokat feltöltenie (például: hány kosarat csinált meg egy műszak alatt).

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a 21. században megengedhetjük-e magunknak, hogy ne legyen kellő ismeretünk a számítógép kezelésről? Véleményem szerint nem. Ma már ez is ugyanolyan fontos, mint megtanulni számolni, írni. Sőt, ha a kiragadott mondat analógiáját követjük, akkor teljesen felesleges matematikát, nyelvtant és irodalmat tanulni, hiszen kosárfonóként soha nem lesz rá szüksége.

Azt vettem észre, hogy manapság nagyon dívik a természettudományi tárgyak visszaszorítása, csak nem értem mi okból. Kevesebb a fizika óra, ami (főként fizika tanárként) igen csak fájó pont számomra. Hogyan is értse meg az ember a körülötte lévő világot, ha nem tanítják meg neki? Ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy a fizika tanulása nem csupán a képletek és definíciók bemagolását jelenti (legalábbis nem kellene), hanem a logikus gondolkodás elsajátítását is nagyban segíti (hiszen minden logikusan működik körülöttünk - itt nem a kollégákra és az idióta ismerősökre kell gondolni ). El lehet gondolkozni ezen…

Lehet a későbbiekben írok egy bejegyzést arról, hogy milyen informatikai ismereteket kellene elsajátítani az iskolában.

Forrás:
A bejegyzésben szereplő kép az epresso.hu oldalról származik.

Örömmel értesítelek benneteket, hogy a mai naptól elérhető a Facebookon is a Full Circle Magazin magyar fordítócsapata. Ezen az oldalon keresztül is elérhettek így minket, ahol szintén értesülhettek a legújabb megjelent számokról, esetleg egyéb információkról.

Facebook

Így arra kérlek bennetek, hogy akinek van Facebook felhasználója és szereti olvasni az általunk készített fordításokat, az ne várjon és Like-olja minél hamarabb oldalunkat, hiszen a leggyorsabb 25 Like-oló ingyen kinyomtathatja magának a legutolsó megjelent számunkat.

Jó olvasgatást kívánok mindenkinek, hamarosan jelentkezünk a legújabb fordítással is.

Tegnap jött ki az Ubuntu 11.04-re épülő Linux Mint 11, ami a Katya kódnévre hallgat. Mivel voltak problémáim az előzően feltelepített Kubuntu disztribúcióval is, így adtam neki egy esélyt.

Linux Mint 11 - Katya

Az Ubuntu 11.04 Unity felülete bár tetszik, sajnos gépem nem elég neki, így került fel a Kubuntu 11.04 asztali gépemre. Jól megvoltam vele, de kicsit lassúnak éreztem (bár a Unity-hez képest száguldott), és mivel mindig is a Gnome felületet részesítettem előnyben, így nagyon szokatlan volt a KDE-s alkalmazások használata. Legnagyobb gondom a Nautilus hiánya volt, nem igazán sikerült megbarátkoznom a Dolphinnal. Így mikor kijött a Linux Mint 11 RC változata elolvastam mit is fog tartalmazni ez a kiadás:

• A Linux Mint 11 Gnome 2.32-vel, a tradicionális Linux Mint felülettel, mintMenu-vel és az előző verziókban megszokott asztallal fog érkezni. A Compiz továbbra is alapértelmezetten a rendszer része. – Ez kell nekem.
• Az OpenOffice.org-ot leváltja a LibreOffice – Már nem vágyom az OpenOfficra, a LibreOffice eddig bevált
• A Rhytmbox helyett a Banshee lesz az alapértelmezett zenelejátszó
• A gThumb leváltja az F-Spot képnézegetőt
• A Gwibber nem lesz alapértelmezetten a rendszer része

Telepítés

Úgy döntöttem, hogy felteszem, meglátom mi lesz vele. Szintén csak a rendszer partíciót kellett újraformáznom, hiszen a home könyvtáram külön partíción csücsült, így az adataim megmaradtak. A telepítés nagyon gyors volt, talán gyorsabb mint az Ubuntu esetében. Igyekeztem eltávolítani a rejtett Gnome beállításokat, szerettem volna az alap Mint kezelőfelületet megkapni, de sajna kimaradt pár konfigurációs állomány. Sebaj. Home könyvtáram átneveztem, létrehoztam egy új felhasználót, annak a home mappáját átmásoltam, hogy az legyen a saját home-om, majd visszatettem az adataimat, és tényleg csak a lényeges config fájlokat tettem át, így sikerült újratelepítés nélkül megkapnom az alap Mint felületet.

Első indítás

Az előző ügyeskedésem után, újraindítva a gépet már teljes pompájában fogadott a Linux Mint 11. Egy üdvözlő képernyőt kapunk először magunknak, ahol elolvashatjuk a megfelelő gombokra kattintva a különböző leírásokat, illetve két új dolgot (ha jól olvastam ezt most vezették be). Én a CD verzióról telepítettem a rendszerem, nem volt otthon elfekvőben üres DVD és szeretem archiválni a telepítőket. Szóval a CD-s verzióról hiányzik pár szoftver illetve a multimédiás csomagok az üdvözlő képernyő azonban felkínálja ezek telepítésének lehetőségét, így két kattintással fel is tudtam tenni ezeket is.

Tapasztalatok

Bár még csak pár órás tapasztalatom van az új Minttel, de ezek eddig meggyőztek arról, hogy jól döntöttem, amikor adtam neki egy esélyt. A nálam kritikus hang gond nélkül megy, úgy mint azt még soha nem tapasztaltam Linux rendszeren. A videók is szépen futnak, még a youtube-on is meg tudtam nézni a Mortal Combat Legacy legújabb részeit. A rendszer gyorsabb az előző Kubuntunál, nem tapasztaltam azt a lassúságot, mint a KDE-s 11.04 vagy a Unity alatt. Most ismét következik egy kis tesztelési időszak, remélhetőleg most megtaláltam azt a legfrissebb rendszert, ami az én igényeim kielégíti.

A Szoftverközpont nagyon gyorsan tűnik és számomra pozitívum, hogy az alap tárolók tartalmazzák például a Dropbox, Opera, Chrome csomagokat, így nem kell tároló felvétellel, telepítőcsomag letöltéssel bajlódnunk, egyszerűen csak telepíteni kell. A Mint már régóta rendelkezik a programok osztályozásának lehetőségével, ez most is elérhető, csupán regisztrálnunk kell a Linux Mint közösségi oldalán.

Aki szeretne kipróbálni egy (számomra) jól működő rendszert, ami rendelkezik az Ubuntu nyújtotta előnyökkel, annak ajánlom ezt a rendszert, egy próbát biztosan megér.

Következő interjúalanyom nemrégen (2011. május 3.) kapta meg a nemzetközileg is elismert Ubuntu Member címet, ezzel ismerték el eddigi munkáját, melyet az Ubuntut használó közösség kamatoztatni tud. De ki is ő és hogyan lehet valaki Ubuntu Member? Igyekszem ezekre is választ kapni az alábbi kérdéseimmel.

Somlói Richárd

Mikor és hogyan ismerkedtél meg a Linux alapú operációs rendszerekkel?

2005 környékén iskolai tanulmányaimból kifolyólag, bár ekkor még csak ismerkedés szinten. Később elég sokszor foglalkoztunk Debiannal (grafikus felület nélkül), már itt is kezdett tetszeni. De az igazi lökést fél évvel később egy Linuxszal (Linpus Linux – képesek voltak grafikus felület nélkül rárakni!) előretelepített laptop megvásárlása jelentette. Elhatároztam, hogy azon csak azt fogok használni. Így elkezdtem kutakodni és én is kipróbáltam a népszerűbb disztrókat. Végül az Ubuntunál lyukadtam ki.

Mi volt az első Linux alapú operációs rendszered?

Valamelyik Debian verzió, már nem emlékszem pontosan.

Jelenleg mit használsz?

Mindig az éppen aktuális fejlesztői változatot, de most éppen a nemrégiben megjelent Ubuntu 11.04 – Natty Narwhalt.

Ubuntu 11.04 - Asztal

Mikor és hogyan kezdtél el foglalkozni a Linuxos közösséggel?

Körülbelül 4 éve kezdtem közösségi fórumokat olvasni és próbáltam megtalálni az akkoriban nagyon rosszul támogatott laptop hibáira a megoldást, több-kevesebb sikerrel. Rá körülbelül egy évre kezdtem el írogatni is ezekre az oldalakra és megpróbálni segíteni.

Milyen úton jutottál el a mai napig? Milyen ötletek sikerültek, mik nem?

Miután belaktam a rendszert és nagyjából tisztában voltam az alapvető dolgokkal próbáltam segíteni az új felhasználókat, már amennyire ment. Azután próbáltam más irányokba is kacsingatni. Érdekelt a fordítás, a csomagolás, a blogírás. 2009 novemberiében elhatároztam, hogy neki állok blogot írni az Ubunturól és szabad szoftverekről, azóta is töretlenül csinálom, már több mint egy éve saját domain név alatt. Szerencsére egyre több az érdeklődő, így mindig van motiváció.

A csomagolásos kísérleteim mind kudarcba fulladtak, viszont nem adtam fel. Egyre jobban látom át a dolgokat és egyszer újra belekezdek.

A fordítás volt a harmadik dolog ami érdekelt, az Ubuntu illetve több projekt által használt Launchpad, pedig nagyon könnyűvé teszi ezt a feladatot, így megtetszett. Először csak kisebb projekteket fordítottam, a wiki oldalamon vannak linkek melyek azok az alkalmazások melyek fordítását egyedül vittem véghez, vagy nagy részem volt benne, illetve szeretném ezek fordítását a jövőben is karbantartani. Az Ubuntu fordításából ennél a kiadásnál vettem ki komolyabban a részem, ekkor kaptam Kelemen Gábortól tagságot (illetve jogokat). A jövőbeli kiadásokban szeretnék még többet fordítani.

Jelenleg mit csinálsz a közösség számára?

Két cikksorozatot (a harmadik cikkem már jó ideje nem jelentkezett új résszel) fordítok a Full Circle Magazin magyar fordítócsapatával. Blogolok az Ubuntu és szabad szoftverek újdonságairól. Valamint próbálok egyre többet segíteni az Ubuntu és a hozzákapcsolódó szoftverek fordításában.

Full Circle Magyar fordítócsapat

Mik a terveid?

Közeli terveim az eddigi tevékenységeim folytatása. Távoli terveim között van a programozás, hibavadászat.

A szokásos kérdéseimen kívül igyekeztem pár kérdést feltenni az új kinevezésével kapcsolatban. Gondolom mindenkit érdekel, hogyan lesz valakiből Ubuntu Member, hát lássuk:

Miért jó Ubuntu Membernek lenni?

Mivel csak pár napja vagyok az, így gyakorlati tapasztalatom nincs a dologról. Egyébként ez egy jelzésértékű dolog, hogy tettél valamit az Ubuntuért.

Mikor és miért határoztad el magad, hogy jelentkezel a tagságra?

Igazából már pár hónapja a fejemben motoszkált, hogy jelentkezek. De csak mostanra gondoltam úgy, hogy meg is fognak választani. A miértre pedig a válasz, mint említettem korábban, hogy ez jelzi, hogy tettem valamit az Ubuntuért és a későbbi Ubuntu körüli tevékenységeimnél még jól jöhet, hogy nem csak egy “egyszerű” felhasználó vagyok.

Mit javasolsz azoknak akik szintén szeretnének Ubuntu Memberek lenni, mit kell tenniük ezért?

Keressék meg azt a területet ahol tudnak segíteni, a többi úgyis jön magával idővel.

Ezúton is köszönöm Somlói Richárdnak, hogy válaszolt kérdéseimre, remélem ti is hasonlóan érdekesnek találtátok eddigi munkáját. Kívánok sok sikert és kitartást a továbbiakra, az új Full Circle számokat pedig ne felejtsd fordítani Ricsi.

Az eredeti cikk a Linux egyszerűen oldalon jelent meg.