Community or institution? - Közösség vagy intézményi ellátás?

Költözés

2008-02-05T22:37:00.000+01:00

Az oldalt némi rendszerezés, tisztázás és átszervezés okán átköltöztetem a

http://communityor.blogspot.com

címre. Az itt található anyagok apránként kerülnek át, egy szép napon pedig ezt a site-ot bezárom:)

Bugarszki Zsolt

Lakóotthonok/grouphomes

2007-12-14T08:58:00.000+01:00

A szociális törvényből:

Lakóotthonok

85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következők:

a) fogyatékos személyek lakóotthona;

b) pszichiátriai betegek lakóotthona;

c) szenvedélybetegek lakóotthona.

(3) A lakóotthoni ellátás formái:

a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében,

aa) rehabilitációs célú lakóotthon,

ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon;

b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

(4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el,

a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes;

d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

(5) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésre.

(6) A lakóotthonban elhelyezett személy részére - szükség szerint - étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani.

Az I/2000-es SZCSM rendeletben található lakóotthonokra vontakozó részletes szabályok:

A LAKÓOTTHON

A lakóotthonra vonatkozó általános szabályok

A lakóotthon létrehozása

88. § (1) A lakóotthon a következő formákban működtethető:

a) már működő - fogyatékos személyeket, illetve pszichiátriai betegeket ellátó - ápoló-gondozó otthonhoz, valamint rehabilitációs intézményhez kapcsolódóan, vagy

b) önálló szervezetben.

(2) A lakóotthonban olyan elhelyezési körülményeket kell biztosítani, amely lehetővé teszi az ellátást igénybe vevő egyéni igényeinek minél szélesebb körű figyelembevételét.

(3) Tizennégy fő befogadására alkalmas lakóotthon akkor hozható létre, ha

a) az intézmény kialakítására csak egy már meglévő épületben van mód, és

b) az épület adottságai, méretei ezt indokolttá teszik.

89. § (1) A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki

a) önellátásra legalább részben képes,

b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez,

c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.

(2) A lakóotthonban - a szociális intézményből történő áthelyezés esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a személy helyezhető el, aki az egyéni gondozási és egyéni fejlesztési terv részét képező egyéni fejlesztő program lezárását követően elfogadja a kihelyezést.

(3) A lakóotthonban ellátottakat próbaidővel is fel lehet venni. A próbaidő tartama hat hónapnál hosszabb nem lehet.

(4) A lakóotthonban azonos és különböző típusú betegségben, fogyatékosságban szenvedő személyek egyaránt elhelyezhetők, figyelemmel kell azonban lenni az ellátást igénybe vevőkről készített szakorvosi véleményre.

(5) A rehabilitációs célú lakóotthonban különböző ellátási csoportba tartozó személyek is elhelyezhetők, ha egyéni rehabilitációs programjuk, egyéni fejlesztési tervük az együttműködést lehetővé teszi.

90. § (1) Az intézmény vezetőjének feladata, hogy megállapítsa az önellátásra való képesség mértékét, figyelembe véve az intézmény orvosának, a felülvizsgálatot végző bizottságnak, esetleg az ellátottat kezelő szakorvosnak a véleményét.

(2) Az intézmény mellett működő lakóotthon számára igény szerint biztosítani kell a szükséges szolgáltatásokat (pl. étkeztetés, foglalkoztatás, mosatás stb.). Az önállóan működő lakóotthonban szükség szerint kell a szolgáltatásokat a fenntartónak megszervezni. A lakóotthonban folyó szakmai munkát az intézmény vezetője felügyeli.

91. § (1) Ha a lakóotthoni ellátásban részesülő személy egészségi állapotában változás következik be, részére a szükséges egészségügyi, ápolási, gondozási szolgáltatásokat ideiglenesen biztosítani kell.

(2) Tartós állapot rosszabbodás esetén intézkedni kell az ellátást igénybe vevő állapotának megfelelő elhelyezésről.

A lakóotthon szakmai feladatai

92. § (1) A lakóotthoni ellátás során - az intézmény sajátosságaitól függetlenül - biztosítani kell

a) a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidő eltöltésének szétválasztását, lehetőség szerint foglalkoztatást, esetleg szabadidős tevékenységeket, illetve azok szervezését,

b) az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához,

c) az ellátást igénybe vevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését.

(2) A lakóotthon erre vonatkozó igény esetén biztosíthatja az ellátást igénybe vevőről gondoskodó szülő, hozzátartozó - a lakóotthonra engedélyezett férőhelyszámon felül történő - elhelyezését, feltéve, hogy az együttélést a fogyatékos személy állapota indokolja.

(3) A lakóotthon a házirendben szabályozott esetekben - a lakóotthonra engedélyezett férőhelyszámon felül - elhelyezést biztosíthat az ellátást igénybe vevő kiskorú gyermekének. A kiskorú gyermek elhelyezésének biztosítása alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül.

(4) A normális napi életritmus kialakítása kapcsán figyelemmel kell lenni

a) a munkavégzésre, a szabadidő eltöltésére,

b) a munka és a szabadidő megfelelő arányára,

c) továbbá a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.

A lakóotthon tárgyi követelményei

93. § (1) A lakóotthon korszerű lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minőségi követelményeknek megfelelő ellátást nyújt.

(2) A lakóotthon rendelkezik

a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,

b) személyi tisztálkodásra,

c) az étel elkészítésére, főzésre,

d) az étkezésre,

e) közösségi együttlétre, tevékenységre

alkalmas helyiségekkel.

(3) A lakóotthon esetében egy lakószobában kettő, kivételes esetben négy személy helyezhető el.

94. § (1) Lakóotthoni forma kialakítására az az épület alkalmas, amelyben

a) személyenként a lakószobában legalább nyolc négyzetméter nagyságú lakóterület jut,

b) tíz ellátottra két fürdőszoba (fürdőkád vagy zuhanyzó),

c) külön helyiségben két darab illemhely,

d) konyha, illetve nyolc-tizenkét fő elhelyezésére alkalmas étkezőhelyiség,

e) legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre szolgáló helyiség

található, valamint

f) biztosított a folyamatos melegvíz-, fűtés- és energiaszolgáltatás.

(2) A konyhának alkalmasnak kell lennie meleg étel készítésére. A konyhának átlagos felszereltségűnek kell lennie.

A lakóotthon szolgáltatásai

95. § (1) Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti:

a) étkezés,

b) munka jellegű foglalkoztatás megszervezése,

c) pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás,

d) egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás (tanácsadás, életvitel javítását segítő programok),

e) szabadidős programok szervezése (kirándulás, rendezvények),

f) sportszerek használatának biztosítása.

(2) A lakóotthonban a szociális segítő szervezi a foglalkoztatást, a szabadidős programokat.

A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogai

96. § (1) A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogosultak látogatót fogadni. A látogatók fogadásának rendjét a házirend határozza meg.

(2) A házirend az (1) bekezdésben, valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza különösen

a) azt, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be a szobába az ott élők engedélye nélkül,

b) a takarítás rendjét, módját,

c) a lakószoba díszítését, felszerelésének kialakítását, a személyes használati tárgyak használatát.

(3) A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat.

(4) Az ellátást igénybe vevő képességeihez mérten részt vehet a lakóotthon működtetésében.

Az ellátást igénybe vevők pénzkezelése, a jövedelem felhasználása

97. § (1) A lakóotthonban élő személy a saját vagyonát, jövedelmét, költőpénzét maga kezeli, kérésére azonban a szociális segítő a költőpénz felhasználásához segítséget nyújt számára.

(2) Ha az ellátást igénybe vevő gondnokság vagy gyámság alatt áll, a vagyonának kezelése a külön jogszabályban meghatározottak szerint történik.

A lakóotthon típusai a biztosított ellátás mértéke szerint

98. § (1) A lakóotthon a lakóközösség tagjainak önellátási képessége alapján lehet:

a) az ellátást igénybe vevők által szervezett közösség;

b) segítő személyek közreműködő részvételével működő közösség.

(2) Az ellátást igénybe vevők által szervezett közösség nagyfokú autonómia mellett alakítja életkörülményeit. A fenntartó feladata, hogy a lakóotthon épületének fenntartásával kapcsolatos alapvető feladatokat ellássa. Az ilyen típusú lakóotthonban élőket szükség szerint, de legalább hetente egyszer látogatja meg szociális munkás, illetve mentálhigiénés szakember.

(3) A szociális segítő közreműködésével működő lakóotthonban a fenntartó folyamatosan biztosítja az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátását. Ennek keretében a szociális segítő folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén aktívan alakítja az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos döntéseit, életvitelét.

A lakóotthonban foglalkoztatottak feladatai

99. § (1) A lakóotthonban foglalkoztatott személyek a következők:

a) intézményvezető;

b) szociális segítő;

c) szükség esetén kisegítő személyzet.

(2) A lakóotthonban foglalkoztatottaknak meg kell felelniük a 3. számú mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak.

Az egyes lakóotthonokra vonatkozó különös szabályok

Ápoló, gondozó célú lakóotthon

99/A. § (1) Az ápoló, gondozó célú lakóotthonban elhelyezhető az a fogyatékos, illetve autista személy is, aki nem felel meg a 89. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) Az ápoló, gondozó célú lakóotthonban biztosítani kell az ellátottak folyamatos ápolását, gondozását és felügyeletét, valamint

a) a 95. § (1) bekezdésének a) és d)-e) pontja szerinti szolgáltatásokat,

b) a személyre szóló fejlesztő foglalkozásokat,

c) szükség esetén az ellátottak szállítását.

Fogyatékos személyek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok

100. § (1) A fogyatékos személyek lakóotthonát úgy kell kialakítani, hogy

a) a lakóotthon akadálymentes megközelíthetősége,

b) a támogató szolgálat szükség szerinti igénybevételének lehetősége,

c) szükség esetén a szociális intézmény, így különösen fogyatékos személyt vagy pszichiátriai beteget ápoló-gondozó, vagy rehabilitációs intézmény, családsegítő szolgálat, alapszolgáltatási központ elérhetősége

biztosított legyen.

(2) A fogyatékos személyek lakóotthonában élőket - a 98. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a támogató szolgálat személyi segítője is szükség szerint, de legalább hetente egyszer meglátogatja.

A pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok

101. § (1) A lakóotthonban nem helyezhető el olyan személy, aki közösségi együttlétre alkalmatlan, a vele együtt élő társaira nézve veszélyes magatartást tanúsíthat.

(2) A lakóotthonban biztosítani kell a szükséges egészségügyi ellátást, illetve annak szervezését. A lakóotthonban dolgozó szociális segítő aktív kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevők kezelőorvosával, szakorvosával, valamint a hozzátartozókkal. A lakóotthon életét lehetőleg nyitottan kell megszervezni, a rendezvényekre, programokra a közeli hozzátartozók részvételét biztosítani kell.

(3) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek lakóotthonában élőket - a 98. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a közösségi pszichiátriai gondozó, illetve a szenvedélybetegek közösségi gondozója is szükség szerint, de legalább hetente egyszer meglátogatja.

Korlátozó intézkedés elrendelése

101/A. § (1) A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek bentlakásos intézményében ha az ellátott személy veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A korlátozó intézkedés alkalmazásáról a szolgáltatást nyújtó részletes eljárásrendet alakít ki a házirendben, amelynek tartalmaznia kell

a) az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait,

b) a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartamot,

c) a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályait,

d) a korlátozás feloldásának szabályait,

e) a panaszjog gyakorlásának részletes szabályait.

(3) Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén - ide nem értve a pszichés megnyugtatást - a 6. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.

(4) Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét

a) a szervezeti és működési szabályzat korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól,

b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén,

c) az ellátottjogi képviselő, illetve az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről,

d) a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól.

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatót az ellátott, törvényes képviselője és az intézmény vezetője aláírják.

(6) Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(7) Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a) a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról,

b) a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(8) A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.

Lakóotthonkkal kapcsolatos tanulmányok, cikkek, beszélgetések, anyagok:

Kiscsoportos lakóotthonok
A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései
A Soros Alapítvány úgynevezett Kitagolás programja keretében rendszeresen szervezünk munkakonferenciákat, melyek anyagát megjelentetjük, hogy az eredmények mások számára is hozzáférhetők legyenek, így e kiadvány tulajdonképpen egy sorozat második kötete. Az első 1998. márciusában jelent meg, a Kézenfogva Alapítvány és a Soros Alapítvány együttműködésében, és az 1997-ben Lillafüreden közösen szervezett konferencia anyagát tartalmazza (Zászkaliczky 1998). Ebben a kötetben bemutattuk a Fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítását elősegítő programcsoportot és részletesen ismertettük a Kitagolás alprogramot (Kedl 1998, 7-13) ezért erről itt csak a konferenciákkal összefüggésben szólunk.

A lakóotthonok működésével kapcsolatos munkacsoport vitaindító beszámolója, majd a jelenlévőkkel közös gondolkodás a lakóotthonok működéséről, szerepéről, jövőjéről.
A beszélgetést Szabó Attila, a tatabányai KEMÖ Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézmény szociális munkása, a Lakóotthonos Munkacsoport vezetője koordinálta.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna
LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN
Jelen írásunk tárgyát ugyanezen ellátotti csoportnak két másik, ugyancsak a személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátási formája képezi. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a pszichiátriai rehabilitációs intézmények, valamint a pszichiátriai lakóotthonok működését. Ahogy a fent említett korábbi kutatásainkban, úgy ebben az esetben is igyekeztünk betekintést nyerni abba, hogy a működő intézmények milyen mértékben felelnek meg, illetve képesek megfelelni a rájuk vonatkozó jogszabályoknak, másrészt megpróbáltuk feltárni az intézményi működés diszfunkcióit.

Példák lakóotthonokra:

Bárka Közösség:

1964-ben Jean Vanier, kanadai származású tengerésztiszt, majd filozófus és egyetemi tanár az otthonába fogadott két sérült embert. Idővel szimpatizánsok érkeztek hozzá, akik önkéntes segítők lettek. Így vált az első elkötelezett ember élete példájából fogyatékos embereket befogadó életközösség. Az első alapítás óta világszerte több Bárka Közösség született, jelenleg kb.: 120 létezik.

Soft Alapítvány:
A 17 év feletti sérült fiatalok számára olyan komplex ellátást biztosítunk, amely magában foglalja a lakóotthonban élők ellátása mellett a lehetőségekhez képest önálló életvitelre való felkészítést is.

A Magyarországi lakóotthonok listája

Kiscsoportos lakóotthont működtető civil szervezetek (1991-es lista, tehát jó régi)

Hogyan tovább nem önkéntes gyógykezelés?

2007-12-05T12:23:00.000+01:00

A Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány nevében tisztelettel meghívjuk Önt

Hogyan tovább nem önkéntes gyógykezelés?

című kerekasztal-beszélgetésre

IDŐPONT: 2007. december 11. 9.45 órától - 14. óráig
HELYSZÍN: Nyílt Társadalmi Intézet, 1051 Budapest, Október 6. utca 12.

2006. október 6-án az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot egy pszichiátriai gyógykezeléssel kapcsolatos jogsérelem miatt. Az ügy tárgyát egy kötelező gyógykezelés bírósági felülvizsgálata képezte. A kerekasztal-beszélgetés a strasbourgi döntés tanulságaira hívja fel a kötelező gyógykezelési eljárásban résztvevők figyelmét. Foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a pszichiátriai gyógykezeltek emberi jogainak megsértése elszigetelt jelenség-e ma Magyarországon vagy a hazai gyakorlat általánosnak tekinthető hiányossága. A beszélgetés kitér az igazságügyi szakértők és bírák eljárásban betöltött szerepére, az eljárás alá vont személyek különleges helyzetére. A konferencia külön vizsgálja a nemzetközi gyakorlat és az Európai Emberi Jogi Bíróság által a kötelező gyógykezeléssel kapcsolatban megállapított alapelveket, azok hazai érvényesülését is.

Program:
9.45-10.00 Regisztráció
10.00-10.30 A kötelező gyógykezelés bioetikai aspektusai
Dr. Kovács József, bioetikus – Semmelweis Orvostudományi Egyetem,
Magatartástudományi Intézet
10.30-11.00 A pszichiátriai ellátórendszer egy felhasználó tapasztalatainak tükrében
Szőke Zsolt, alelnök – Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum
11.30-12.00 Egy strasbourgi ügy tapasztalatai
Arnold Iván, jogász
12.00-12.30 Kávészünet
12.30- 13.00 A nem önkéntes gyógykezelés pszichiátriai szemszögből
Dr. Vizi János, pszichiáter
13.00-13.30 A nem önkéntes gyógykezelés bírósági felülvizsgálatának gyakorlati problémái
Lengyel Adrián, jogász
13.30-14.00 Javaslatok a nem önkéntes gyógykezelés reformjára
Fiala János, jogász – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány
Részvételi szándékát kérjük, jelezze Benkó Boglárkánál: bbenko@mdac.info, vagy tel. 413-2730.

Ez a rendezvény a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatásával valósul meg.

MDAC (hát a logójukat egyszerűen nem tudtam leszedni):)

Előadás a támogatott döntéshozatal modelljéről

2007-11-16T21:56:00.000+01:00

Prof. Amita Dhanda előadása a fogyatékosügyi Szabadegyetemen.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kara, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezésében kerül megrendezésre a II. SZABADEGYETEM rendezvénysorozata. Az idei névadó Justin Dart Jr., a világhírû amerikai emberjogi aktivista, aki hitelesen, érintettként állt ki a fogyatékossággal élõ emberek jogaiért, esélyegyenlõségéért. Munkásságát a legmagasabb amerikai állami kitüntetéssel ismerték el.
A Szabadegyetem - melyen a részvétel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásának köszönhetõen az idén is ingyenes - újra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karának Ecseri úti épületében (1097 Ecseri út 3., A ép. II. em. 202-es terem) kerül megrendezésre.

A Szabadegyetemet az idén is azzal a céllal formálják, hogy a fogyatékossággal élõ emberek társadalmi helyzetével és az esélyegyenlõséggel kapcsolatos legfrissebb tudást, ismereteket mindenki számára hozzáférhetõvé tegye.

Az előadássorozat továbbineves magyar és külföldi szakemberek részvételével, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁS és JELTOLMÁCSOLÁS biztosításával mutatja be a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának kihívásait és jól működő gyakorlatait. A félév második elõadását 2007. november 29-én 16 órakor tartjuk, amelyen Prof. Amita Dhanda (Nalsar Egyetem, Hyderabad: India) előadását hallgatjuk és vitatjuk meg. Dhanda professzor előadása a tavalyi szabadegyetemi évad szerves folytatása: az értelmileg akadályozott, illetve pszichiátriaviselt embereket érintõ, világviszonylatban is újdonságnak számító TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL MODELLJÉRÕL tart előadást.

A téma jelentőségének megértéséhez érdemes elolvasni az MDAC gondnokságról készített kutatásának beszámolóját

A kutatás legfontosabb megállapításai a következők: felnőtt személy van Magyarországon megfosztva cselekvőképességétől. Ez a felnőtt lakosság nagyjából 0,83%-át jelenti.

A gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró (az élet minden területére érvényes) vagy „általános korlátozó” gondnokság alatt áll. Ezen személyeket jelentős mértékben, önkényesen és automatikusan fosztják meg emberi jogaiktól, beleértve a tulajdonhoz, a munkához, a családi élethez, a házasságkötéshez, a választáshoz, a szabad egyesüléshez és a bíróságokhoz való hozzáférés jogát. Még ha bizonyos jogokat konkrétan nem is vonnak el az egyéntől, az eljárási jogképesség esetenkénti hiánya lehetetlenné teszi azok érvényesítését.

A gondnokság jelenti Magyarország egyetlen jogi válaszát azon személyek szükségleteire, akik segítséget igényelnek a döntéshozatal során. Léteznek egyéb alternatívák is, mint például a támogatott és segített döntéshozatal (amely keretében strukturált formában kap az egyén segítséget), az előzetes jognyilatkozat (amikor az egyén a jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetére nyilvánítja ki akaratát), vagy a meghatalmazás (amelyben a felnőtt személy előre meghatározza, hogy jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetén ki hozzon döntéseket helyette).

A gondnoksági jogszabályok túlságosan homályosak és nélkülözik az átláthatóságot: a számos jogszabályban megvalósuló szabályozás gyakran inkonzisztenciához és bizonytalansághoz vezet.
A gondnokság alá helyezettek nem kapnak elegendő információt és megfelelő képviseletet a gondnoksági eljárás során.Az eljárásokban részt vevő hivatásos személyek csak csekély mértékben vannak tudatában a gondnokság alá helyezés emberi jogi vonatkozásainak.

A gondnokság alá helyezésnek nincs alternatívája (pl. előzetes jognyilatkozatok, támogatott döntéshozatal) azon fogyatékossággal élők esetében, akik segítségre szorulnak a döntéseik meghozatalában.

Az MDAC kutatására vonatkozó korlátozások ellenére számos részt vevő hivatásos személy elkötelezettsége a gondokság alá helyezettek irányában figyelemreméltó volt. Az MDAC azt kéri a magyar kormánytól, hogy hasznosítsa ezt az elkötelezettséget teljes mértékben, annak érdekében, hogy megreformálja a gondnokságot lefedő jogszabályokat.

Jelen tanulmány számos alapelvi ajánlást fogalmaz meg, amelyeknek célja, hogy javítsa a gondnoksági jogszabályokat és gyakorlatot, és ezáltal biztosítsa a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletbetartását Magyarországon. Az MDAC különösen azt sürgeti, hogy a kormány ültesse át a gyakorlatba az Országos Fogyatékosügyi Programot, és arra bátorítja a kormányt, hogy reformjainak megvalósításakor aktívan vonja be és tartsa tiszteletben a pszicho-szociális fogyatékossággal (mentális egészségi problémákkal), illetve értelmi fogyatékossággal élőket, valamint helyi és országos szervezeteiket. E tanulmány készítésének idején (2007. május) az MDAC számos civil szervezet együttműködésével arra bátorítja a kormányt, hogy reformálja meg a Polgári Törvénykönyvet; ennek keretében a szervezetek konkrét és részletes ajánlásokat fogalmaznak meg.

Betegjogok, ellátotti jogok/patients' rights

2007-11-15T12:33:00.000+01:00

Dokumentumok/documents

EUROPEAN CHARTER OF PATIENTS’ RIGHTS

Coming Together - mental health service users and disability rights
The Disability Rights Commission's (DRC) goal is a society where all disabled people can participate fully as equal citizens. 'All' disabled people means people from all minority and majority communities living in Britain, people of all ages, from Scotland, Wales and England. It also means people with different impairments - who face very different barriers to participation in social and economic life. For example, someone with a diagnosis of schizophrenia may find one of the biggest barriers is other people's fears; whereas someone with a visual impairment may be under-estimated, or may face practical barriers like lack of accessible information.
This document lays out, for feedback and discussion, some of the disability rights issues that are particular to users and survivors of mental health services; and those that are shared with other disabled people. We welcome feedback on this document: please email any comments to mhag@drc-gb.org DRC, 222 Grays Inn Road, London WC1X 8LH.

Final report of the Ad Hoc Committee on a Comprehensive and Integral International Convention on the Protection and Promotion of the Rights and Dignity of Persons
with Disabilities

Szervezetek/organizations

Társaság a Szabadságjogokért

The Patients Association

Mental Disability Rights International

Mental Disability Advocacy Center
The Mental Disability Advocacy Center advances the human rights of adults and children with actual or perceived intellectual or psycho-social disabilities. Focusing on Europe and central Asia, we use a combination of law and advocacy to promote equality and social integration.

Események, akciók/ events, actions

Előadás a támogatott döntéshozatal modelljéről

A TASZ pert nyert az IMEI ellen

a TASZ által képviselt ügyfél keresetet indított az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) ellen, hogy a bíróság állapítsa meg: az IMEI megsértette személyhez fűződő jogait, amikor az intézetben történt elhelyezése során nem biztosított számára nemdohányzó kórtermet, valamint akkor, amikor indokolatlan gyógykezelésnek vetették alá.

Ombudsmani vizsgálat az autisták ellátása ügyében
A TASZ az ombudsmanhoz fordult az autizmus kezelésével kapcsolatos hiányosságok miatt.

Hátráltatás vagy joghézag - vizsgálhatja-e az ombudsman a beteglapokat?
Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese 2004 tavaszán saját hatáskörében vizsgálatot indított, melynek során a betegjogok, és az egészségügyi ellátáshoz való jogon belül is különösen a megfelelő fájdalomcsillapításhoz való jog érvényesüléséről kívánt tájékozódni.

Hidden Suffering - Romania’s Segregation and Abuse of Infants and Children with Disabilities

..is the product of an 18-month investigation by Mental Disability Rights
International (MDRI) into the human rights abuses of children with disabilities in
Romania. This report documents a broad range of atrocious conditions for children with
disabilities inside Romania’s institutions. While Romania has reduced its orphanage
population and created foster care placements for many children, the reforms have left
behind children with disabilities. This report documents serious human rights violations
against children with disabilities in institutions for both children and adults. As the
European Union (EU) readies to announce a date for Romania to join the EU, MDRI
urges the EU to insist on immediate action by the government of Romania to end these abuses.

Video on the MDRI investigation in Romania

ABUSIVE PRACTICE OF “UNMODIFIED” ELECTROSHOCK TREATMENT ABOLISHED AT MAIN PSYCHIATRIC FACILITY OF TURKEY

Mental Disability Rights International (MDRI) announced this week that the use of electroconvulsive or “shock” treatment (ECT) without the use of anesthesia and muscle relaxants (known as unmodified ECT) has been abolished at Bakirköy. The facility, located in Istanbul, has more than 2900 beds and is Turkey’s largest psychiatric hospital. MDRI staff in Turkey were informed about these developments from leading Turkish psychiatrists and staff at Bakirköy.

Soteria szakmai fórum

2007-11-02T16:35:00.000+01:00

Havonta kerül megrendezésre a Soteria Alapítvány szakmai fóruma. Az egyes alkalmakról rövid összefoglalót láthattok az alábbiakban:

2007 október 09.
Távolság és közelség
Feldmár András előadása

2007. május 29.
Lélekben a tünettár. "A mentális problémák medikalizálódásáról"

beszélgetőpartnerek:
Szendi Gábor, pszichológus
Gombos Gábor, felhasználói aktivista

2007. április 24.
OPNI bezárása. "Intézménytelenítés Magyarországon?"

beszélgetőpartnerek:
Dr. Nagy Zoltán, az OPNI főigazgatója
Dr. Páver Magdolna, pszichiáter főorvos
Bugarszki Zsolt, szociálpolitikus

2007. március 13.
Művészet? Terápia?

beszélgetőpartnerek:
Granasztói Szilvia, bábművész
Zvolszky Zita, képzőművész
Németh László, Magyar Művészetterápiás Egyesület

2007. február 13.
Felmenőink nyomában

beszélgetőpartnerek:
Hermann Zsuzsa, pszichológus asszisztens
Csákányi Eszter, színművész
Dés András, zenész

2007. január 13.
Élet a családban

beszélgetőpartnerek:
Fliegauf Benedek, filmrendező
Hanisch Erzsébet, szociális munkás
Barát Katalin, családterapeuta

2006. december 12.
Születés előtti kommunikáció

beszélgetőpartnerek:
Dr. Raffai Jenő pszichoanalitikus
Hoppál Bori testtudat oktató

2006. november 21.
Lust Iván emlékest

beszélgetőpartnerek:
Koller Éva klinikai szakpszichológus
Németh Margit klinikai szakpszichológus
Mészáros Viktória klinikai szakpszichológus

Terápiás közösségek/therapeutic communities

2007-09-03T07:52:00.000+02:00

About therapeutic communities

Therapeutic community is a term applied to a participative, group-based approach to long-term mental illness that includes group psychotherapy as well as practical activities, and which may or may not be residential with the clients and therapists living together. The term may have first been used in the 1940s by Harry Stack Sullivan, but the modern community was pioneered by Tom Main, Maxwell Jones, R. D. Laing and the Philadelphia Association, David Cooper and Villa 21 and Joshua Bierer, and gained some reputation for success in rehabiliDavid Coopertation and patient satisfaction in Britain and abroad.

source: wikipedia

A terápiás közösségekről

A terápiás közösség fogalma egy résztvevő, közösség-alapú megközelítésre utal, melyet krónikus pszichiátriai betegségek vagy szenvedélybetegségek kezelésére alkalmaznak. Az ilyen közösségekben folyhat csoport pszichoterápia, de leginkább a hétköznapi tevékenységeken keresztül zajlik a közösségen belüli élet, amit a lakók és a terapeuták/stábtagok együtt alakítanak. A fogalom először Harry Stack Sullivan-nél jelent meg a 40-es években, de a modern terápiás közösségek leginkább az olyan úttörők nevéhez fűzödnek mint Tom Main, Maxwell Jones, R. D. Laing, David Cooper, Joshua Bierer, akiknek a kezdeményezései elismerést és az érintettek elégedettségét váltották ki rehabilitációs sikereiken keresztül Angliában és külföldön.

Terápiás közösségekről szóló cikkek, tanulmányok/ articles, studies about therapeutic communities

David Burns Manuscript
edited by Brent Potter

For more than fifteen years an experiment has been carried out in London to show that people diagnosed psychotic who might otherwise be in mental hospital could live in household of varying types with students, medical student, therapists and various others. I lived in these communities for five years, from early 1970 until late 1975 and was in association with them until late 1977. This is a report on my time there, on the structure of communities, on the experience of living there, and on the philosophy that lay behind it.

All the Lonely People Where Do They All Come From1
Facts, Feelings and Experience from the Philadelphia Association London

The household communities, operating since 1964 under the auspices of the Philadelphia Association (PA), are founded on the principle of offering asylum, where one can have, if one desires and wants, a pleasant room of one’s own, while other people see to it that the basic human needs are cared for: food, warmth and shelter. In the PA we try to hold a balance between care, concern, attention, mindfulness and letting be...

The Therapeutic Community

The events of the first half of the twentieth century shook many fundamental systems of meaning, particularly the relationship between the individual and the community. Psychiatrists who showed a willingness to confront these issues at home, after the war, called themselves social psychiatrists. They were often to be found working in milieu settings that were quite different from the traditional psychotherapeutic setting and the traditional psychiatric hospital. Psychoanalytic psychotherapy and all its offshoots were grounded in an approach to the patient that focused almost exclusively on the individual. The relational aspects of therapy were implicit in the relationship between therapist and patient, but the main source of problem and motivation for change was seen as being intrapsychic - within the individual. The social and political contexts were not relevant and were largely disregarded.

The Therapeutic Community in the 21st Century INTRODUCTION

The principles that guide the democratic therapeutic community— as distinguished from “concept therapeutic communities” so common in the United States for the treatment of substance abuse—are rooted in Moral Treatment of the 18th century and the fundamental ideals of the Enlightenment—apparent in both the U.S and the U.K.

THE EVOLUTION OF THE THERAPEUTIC COMMUNITY

The creation of Therapeutic Communities in the Military Hospitals of the UK for the treatment of psychological casualties of war during the Second World War is described. The personnel and the methods utilised are discussed and the lessons learned are summarised. It is argued that this was not an entirely new phenomenon. The author describes previous usage of similar methods in residential communities for disadvantaged or delinquent youth in the period between the two world wars and, prior to this, the eighteenth century “era of moral treatment” in mental hospitals in the UK and USA.

THE ART AND CHALLENGES OF LONG-TERM AND SHORT-TERM DEMOCRATIC THERAPEUTIC COMMUNITIES

This paper, cowritten by Kingsley Norton, since 1989 Director of Henderson Hospital (a therapeutic community founded by Maxwell Jones in 1947 in the United Kingdom), and Sandra Bloom, Founder of the Sanctuary Model in the United States, compares and contrasts the practice of the democratic therapeutic community (TC) as applied to the notion of long-term care (up to twelve months), to that of the democratic therapeutic milieu (TM) as applied to shortterm care (up to one month).

DEMOCRATIC DEVELOPMENT OF STANDARDS: THE COMMUNITY OF COMMUNITIES—A QUALITY NETWORK OF THERAPEUTIC COMMUNITIES

As the inevitability of regulation and accountability dawned on the British Therapeutic Community movement at the end of the 1990s, a polarised debate took place. The product of that debate is now an action research based system of audit, with its principles and methods based on therapeutic community practice. This paper is written four years after the discussions started, and describes how the “Community of Communities” was conceived, what its methods are, some of the results from it first year of operation, and reflection about the nature of the process itself.

A CULTURE OF ENQUIRY: RESEARCH EVIDENCE AND THE THERAPEUTIC COMMUNITY

This paper presents data from a systematic review and meta-analysis of 29 published studies of therapeutic community effectiveness using controls, including 8 randomised control trials. Meta-regressions suggest that the two types of therapeutic community, democratic and concept-based, and the age of the study, are the key sources of heterogeneity in the collection of studies analysed. Otherwise, heterogeneity is low and the meta-analysis confirms the effectiveness of therapeutic community treatment with overall summary log odds ratio for the 29 studies of ¡0.512 (95% ci ¡0.598 to ¡0.426).

THE THERAPEUTIC COMMUNITY AS AN ADAPTABLE TREATMENT MODALITY ACROSS DIFFERENT SETTINGS

Simple core statements of the therapeutic community as a treatment modality are given, including a “living-learning situation” and “culture of enquiry.” Applications are described in work with children and adolescents, chronic and acute psychoses, offenders, and learning disabilities. In each area the evolution of different therapeutic community models is outlined. In work with young people the work of Homer Lane and David Wills is highlighted. For long term psychosis services, the early influence of “moral treatment” is linked to the revitalisation of asylums and the creation of community based facilities; acute psychosis services have been have been run as therapeutic communities in both hospital wards and as alternatives to hospitalisation. Applications in prison are illustrated through an account of Grendon prison. The paper also outlines the geographical spread of therapeutic communities across many countries.

Takács István Gábor: Cafe Fix – Az ártalomcsökkentés frankfurti példája

2004 második negyedévében abban a szerencsében volt részem, hogy egy frankfurti ártalomcsökkentő intézményben dolgozhattam, mely idő alatt egy metadon fenntartó kezelésben részesülő kábítószer-függők számára létesített lakóközösségben laktam. Jelen beszámoló a frankfurti ártalomcsökkentő módszerek áttekintése után ennek a két intézménynek a részletes bemutatásával foglalkozik.

by Prof. emer. Luc Ciompi, MD, Switzerland: The Soteria-concept. Theoretical bases and practical 13-year experience with a milieu-therapeutic approach of acute schizophrenia

The Greek word "Soteria" means something like "salvation", or "protection". It was chosen by Loren Mosher and Alma Menn as the name for a new community-based milieu-therapeutic approach to acute schizophrenia that they inaugurated in the seventies in San Francisco. Despite the fact that our own theoretical background was (and is) quite different from Moshers and Menns, and that we also introduced certain modifications of their initial proceedings, we wanted to testify our indebtedness for their pioneering work by adopting this same name.

A Soteria Bern "gyengéd" szobája - részlet

Az alábbi részlet Elisabeth Aebi-Luc Ciompi és Hartwig Hansen "Soteria im Gespräch" című könyvéből való. Az alább közölt részben Elisabeth Aebi a berni Szociálpszichiátriai Egyetmi Klinika tudományos munkatársa beszélget a Soteria Bern munkatársaival.
(Aebi E., Ciompi L, Hansen H. (1996) Soteria im Gespräch - Über eine alternative Schizophreniebehandlung, Psychiatrie Verlag)

Feldmár András: Apró részletekben #47

"1974-75-ben egy évet töltöttem Londonban, s ezalatt jónéhány terapeuta közösségben jártam (annak idején hét, a Menedékhelyben bemutatott archwayi csoporthoz hasonló volt belőlük) Laing-gel, Redlerrel és másokkal együtt tanulva és dolgozva. Ezek a háztartások a Kingsley Hall-kísérletből nőtték ki magukat, amely során Laing és más pszichiáterek és terapeuták összeköltöztek és együtt éltek olyan emberekkel, akik különben elmebetegekként kórházak pszichiátriai osztályaira kerültek volna. Laing elítélte azt a sebességet, amivel a szakmabeliek skizofrénnek vagy pszihotikusnak diagnosztizálnak embereket és rögtön elkezdik gyógyszerezésüket. Ő meg akarta tudni, milyen együtt élni és együtt lenni olyan emberekkel, akik nincsenek legyógyszerezve, s akiknek a szenvedését a szakma elmebetegségnek bélyegezné. A Kingsley Hall-ban, csakúgy, mint a Menedékhelyben, nem lehetett megkülönböztetni a beteget a terapeutától." (a teljes cikk olvasásához kattints a címre)

Andrew Feldmar: Minute Particulars #47

"I spent a year from 1974 to 1975 in London , attending to several of the therapeutic communities (there were seven of them at the time, not unlike the Archway community shown in Asylum ), studying and working with Laing, Redler, and others. These households were offshoots of the original Kingsley Hall experiment, during which Laing and other psychiatrists and therapists moved in with and lived together with a number of people who otherwise would have been hospitalized as mental patients on wards of psychiatry. Laing disapproved of his profession's haste in diagnosing people as schizophrenic or psychotic , and immediately medicating them. He wanted to know what it was like to live with, to hang out with unmedicated people whose suffering the profession would label mental illness . In Kingsley Hall, like in Asylum , there was no way to tell apart patient from therapist."

David Cooper: Villa 21 - an experiment in anti-psychiatry

"With the foregoing considerations in mind I undertook to run a ward in a large (2,000 bed) mental hospital just north-west of London on lines that would be bound to differ from the conventional ones. My experience of conventional psychiatric wards had been that these were places in which alienation, estrangement, and subtle violence were rife. Patients in such wards met with a massive reinforcement of the invalidation process that had commenced prior to their admission. It was in the admission ward that the ritual of initiation into the 'career' of being a mental patient was usually completed. It could perhaps, however, become the final exit from this process. The inception of the unit in Villa 21 in January 1962 was brought about in an effort to satisfy three principal needs with which I was confronted in the actual situation in the mental hospital in which I worked." (to see the full version of the article click on the title)

Terápiás lakóközösségek/therapeutic communities

Akeela, Inc , Anchorage, AK

Association of Therapeutic Communities

Kingsley Hall (UK)

McAuliffe Crisis House

Philadelphia Association

Soteria and Other Alternatives to Acute Psychiatric Hospitalization

Soteria Bern

Soteria Zwiefalten (német nyelvű weboldal)

Soteria Gießen (német nyelvű weboldal)

Soteria Netzwerk (összefoglaló oldal a német nyelvterületen található Soteria kezdeményezések egy részéről)

Thalassa Ház

Toll-Haus Köln (német nyelvű weboldal)

Zsibriki Drogterápiás Intézet

Lótusz program

Német nyelvű irodalom/articles in German language:

Ute Wehde . Das Weglaufhaus Zufluchtsort für Psychiatrie-Betroffene . Berlin, Antipsychiatrieverlag, 1991

Kerstin Kempker (Hrsg.) . Flucht in die Wirklichkeit - Das Berliner Weglaufhaus . Berlin, Antipsychiatrieverlag, 1998

Ingo Runte . Begleitung höchstpersönlich - Innovative milieu-therapeutische Projekte für akut psychotische Menschen . Bonn, Psychiatrie-Verlag, 1. Auflage 2001

Elisabeth Aebi, Luc Ciompi, Hartwig Hansen (Hrsg.) . Soteria im Gespräch . Psychiatrie-Verlag Bonn 1996, 3. Auflage

Loren R. Mosher, Voyce Hendrix . Dabeisein . Das Manual zur Praxis in der Soteria, Psychiatrie-Verlag Bonn 1994

Ingo Runte . Begleitung höchstpersönlich - Innovative milieu-therapeutische Projekte für akut psychotische Menschen . Bonn, Psychiatrie-Verlag, 1. Auflage 2001

Bettina Kroll . Mit Soteria auf Reformkurs - Ein Alternativprojekt bewegt die Akutpsychiatrie . Gütersloh, Jokob van Hoddis Verlag, 1998

Giorgio Mambretti, Jean Séraphin . Die Medizin auf den Kopf gestellt - Und wenn Hamer doch Recht hätte? . Turin (Italien), Edizioni Amrita, 1999

Fogyatékkal élők/ sajtócikkek, akciók

2007-08-02T15:20:00.000+02:00

Tolószékes kormányfő, vak miniszter?
Nagy-Britannia új miniszterelnöke egyik szemére nem lát, s nagy a valószínűsége, hogy idõvel teljesen megvakul – a szigetországban ez mégsem „téma”. Ha valaki szóba hozná ebbéli aggályait, az emberek többsége valószínűleg nem is értené, mi ezzel a probléma. A Lajtán túl ugyanis egyáltalán nem számít különlegesnek, ha vezető politikai pozícióba egy fogyatékos ember kerül. A múlt század első felében Amerikában megválasztották elnöknek a mozgássérült Franklin Rooseveltet, s Nagy-Britanniának is volt már vak politikusa, David Blunkett egykori belügyminiszter személyében. De vajon mi a helyzet nálunk?

A multik nyitottabbak a fogyatékosok alkalmazására

Látás- vagy halláskárosultak, enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, kerekesszékesek. Kevés közöttük a diplomás, nyelveket beszélő, a versenyszféra idegenkedik alkalmazásuktól, a civil szféra pedig komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy közülük minél többen megtalálják a helyüket és a munkájukat a társadalomban.

Százmilliárd a fogyatékkal élőknek
Jelentős támogatást kapnak a következő években a fogyatékkal élők Magyarországon, összesen mintegy 100 milliárd forintos intézkedési tervet fogadott el a kormány, jelentette be Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint évente több tízmilliárd forintot kellene fordítani a fogyatékkal élők támogatására.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Megháromszorozódhat a fogyatékosok ápolási díja
Máris módosítani készül a szociális tárca a szociális törvényt. A legutóbbi módosítás után az állam határozhatja meg az önkormányzatok helyett az ápolási díjakat a szociális otthonokban.
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Az RTL Klub kísérlete, hogy bejuttasson egy kerekes székkel élő nőt az Oktatási Minisztérium épületébe.

--------------------------------------------------------------------------------

A Kézenfogva Alapítvány kampánya:

FOGADD EL, FOGADJ EL!
Az értelmi és halomozottan fogyatékos, autista emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségügyi állapotuk, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik életüket, és teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását.

A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelik a sérült embereket és hátráltatják fejlődésüket. Alapítványunk olyan befogadó társadalmat tart ideálisnak, amelyben az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek a társadalom egyenértékű tagjaiként részt vesznek a társadalmi élet minden területén. Programsorozatunkkal hozzájárulunk az előítéletek lebontásához, az értelmi fogyatékos emberek társadalmi elfogadottságához.

A kampány

Közvélemény formáló, "Fogadd el, fogadj el” címmű rendezvénysorozatunk idején egy különleges kamiont indítottunk útnak, amelyet teljes egészében átalakítottunk a kampány „arcává”. A kamion az országot bejárva, különböző rendezvényhelyszíneken hívja fel a figyelmet céljainkra. Útja összekapcsolódik a tájékoztatással, a felvilágosítással és elsősorban a személyes találkozások révén mutatja be, hogyan élnek az értelmi fogyatékos emberek. A különböző állomásokon a kamion köré épülő helyi programokat, eseményeket minden esetben a helyi civil szervezetek szervezik, szorosan együttműködve egy-egy iskolával és a Kézenfogva Alapítvánnyal.

Az elfogadás kamionjában lévő kiállítás tablóin értelmi fogyatékos emberek táncegyütteseiről készített fotókat láthatják az érdeklődők. A mozisarokban a témával kapcsolatos filmeket mutatunk be. Törekszünk arra, hogy a viszonylag kis térben is többféle benyomás érje a látogatót, így lásson, halljon, sőt maga is cselekvő részesévé váljon a kamion világának. Videó-üzenőfalunkon bárki elmondhatja benyomásait, véleményét a rendezvényről, megoszthatja velünk, hogy milyen élmények érték. A kamionban kialakítottunk egy számítógépes sarkot - elsősorban a gyerekek, és a fiatalok számára- ahol erre az alkalomra fejlesztett számítógépes játékainkkat próbálhatják ki. Egyúttal átélhetik, milyen nehézségeket kell leküzdeniük az értelmi fogyatékos embereknek nap, mint nap, milyen „akadályoztatva lenni”.

2006-ban

A kamiont 2006. júniusában parlamenti sajtótájékoztató, illetve a négy parlamenti párt képviselőinek a jelenlétében mutattuk be. Négy hónap alatt a kamion közel 5000 kilométert tett meg, az ország 33 településének 35 helyszínére jutott el. A rendezvénysorozat megszervezésében, lebonyolításában közel ezer ember vett részt rövidebb-hosszabb ideig. A rendezvényeken, beleértve a budapesti zárórendezvényt, több mint 30000 ember vett részt, a média segítségével a hír több százezer emberhez jutott el.
Az esemény 2006. szeptember 17-én zárult egy nagyszabású rendezvény keretében a Felvonulási téren, amelyre közel 15000 ember látogatott el.

------------------------------------

Széttárt kezekkel kellene beérniük a fogyatékosoknak
Dunát lehetne rekeszteni a fogyatékosoknak adott kormányzati ígéretekkel, de a sok szép vállalás mindig elsikkad valahogy. A politikusok kényszerpályára hivatkozva tárják szét a kezüket, de akad olyan minisztérium is, amely egész egyszerűen nem válaszol a témával kapcsolatos kérdésekre. Mit ígért a kormány a fogyatékosoknak és mi valósult meg belőle? Olvassa el az [origo] összeállítását munkalehetőségekről, utazásról, akadályokról!

Pecsételőnek sem veszik fel az értelmi sérülteket
Az értelmi fogyatékosok társadalmi elkülönülése jelenleg szinte törvényszerű - állapította meg egy európai felmérés. Magyarországon még az enyhén értelmi sérülteket is inkább speciális iskolában oktatják és a későbbi munkahelyen sem egészségesekkel dolgoznak együtt. Már, ha egyáltalán van munkájuk.

Felbőszítette a sérülteket az államtitkár
Együttműködést ajánlott fel, de egyúttal kritikai megjegyzéseket is tett az Egészségügyi Minisztérium illetékese felé több, különböző fogyatékossággal élőket tömörítő szervezet vezetője egy pénteki egyeztetésen. A minisztérium államtitkára a kritikák többsége elől kitért, majd egyéb elfoglaltságára hivatkozva távozott. Ezzel felbosszantotta a fórum résztvevőit, akik szerettek volna további kérdéseket feltenni neki.

Fogyatékosokon spórol az egészségügyi tárca
Hónapokkal az után kezdődhet meg az egyeztetés a fogyatékosok utazási költségtérítéséről, hogy az Egészségügyi Minisztérium drasztikusan csökkentette a támogatást. A tárca szerint a fogyatékosok közlekedése nem egészségügyi, hanem szociális kérdés, ezért nem akarják azt az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozni. Más azonban nem finanszírozza helyettük, a változás pedig többek közt 11-12 ezer gyermeket is érint.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

2007-07-11T08:18:00.000+02:00

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KISOKOS

Rehabilitáció: A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.

Távmunkával felmerülő problémák, gondok

Az eredményes távmunkavégzéshez gondos és körültekintő tervező, elemző és szervező munkára van szükség. A távmunka bevezetése során kulcskérdés a vezetők megnyerése, a vezetői támogató, ösztönző légkör elérése, a távmunkára alkalmas munkavállalók figyelmes kiválasztása, a távmunkába való bevonás önkéntességének biztosítása, a szervezetek és a távmunka programban részt vevők alapos szakmai felkészítése, képzése, a távmunka folyamat folyamatos ellenőrzése és karbantartása, korrekt teljesítményt mérő és regisztráló rendszerek, módszerek alkalmazása. Jó eredmények ott érhetők el ahol a korszerű munkaszervezést fejlett humánerőforrás-gazdálkodás, szisztematikus szakképzés, képzés segíti, ahol az informatikai kultúra alkalmazásának személyi és tárgyi feltételei adottak.

Ön példás munkáltató?

Bizonyára Önnek is fontos, hogy a nagyobb figyelmet igénylő dolgozók is a legtöbbet hozzák ki magukból. Talán Ön is példás munkáltató, akitől sok más munkáltató, szakértő szívesen tanulna! Amely cég nevéhez minél szélesebb körben kapcsolódhatna az érzés: "ez egy rendes cég, figyel a munkatársaira is".

70 milliós állami támogatás tűnt el a Dél-Dunántúlon

Hat embert gyanúsít a Nemzeti Nyomozóiroda azzal, hogy közük volt 70 millió forint állami támogatás eltűntetéséhez. A csalók megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vettek fel támogatást két cégen keresztül, az egyikben senki nem is dolgozott.

Pszichiátriai betegek nappali intézménye

2007-07-03T09:00:00.001+02:00

Jogszabályi Háttér

1993.évi III. törvény
(a link a www.magyarország.hu oldalra mutat, ott a keresőben a jogszabályi hivatkozás kikereshető)

65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet

NAPPALI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Általános szabályok

74. § A nappali ellátást biztosító intézmény

a) az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt,

b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,

c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

75. § (1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik

a) a közösségi együttlétre,

b) a pihenésre,

c) a személyi tisztálkodásra,

d) a személyes ruházat tisztítására,

e) amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására

szolgáló helyiségekkel.

(2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.

76. § A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.

77. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen

a) igény szerint meleg élelem biztosítása,

b) szabadidős programok szervezése,

c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése,

d) hivatalos ügyek intézésének segítése,

e) munkavégzés lehetőségének szervezése,

f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,

g) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.

(2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni.

(3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez.

(4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás.

78. § (1) Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni.

79. § (1) Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben a 10. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti.

(2) A nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti. Ez alapját képezi az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának, a mindenkori éves költségvetési törvény figyelembevételével.

79/A. § (1) A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervei készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag

a) tanácsadásban,

b) alacsonyküszöbű vagy ártalomcsökkentő szolgáltatásban,

c) nappali melegedő szolgáltatásában,

d) klubfoglalkozásban

részesül.

80. § A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza

a) az intézmény nyitvatartási idejét,

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét,

c) étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és az étkeztetés rendjét,

d) az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírásokat,

e) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,

f) az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és térítési díját.

A fogyatékos személyek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok

81. § (1) Fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.

(2) Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki

a) veszélyeztető magatartást tanúsít,

b)-c)

d) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható.

(4) Fogyatékos személyek intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.

82. § (1) A fogyatékos személyek nappali intézményében hat-nyolc fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők életkorára és fejlettségi szintjére.

(2) A fogyatékos személyek nappali intézménye a 77. §-ban foglaltakon túl az ellátást igénybe vevők számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást szervez.

A pszichiátriai betegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok

83. § (1) A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet.

(2) A pszichiátriai betegek nappali intézményében olyan programokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedését. Ennek keretében a nappali intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. Ennek érdekében a nappali intézmény elhelyezését lehetőség szerint a település könnyen elérhető, jól megközelíthető területén kell kialakítani.

(3) A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében.

(4) Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is.

Irányelv

PSZI-NAP Pszichiátriai betegek nappali intézménye
Irányelv

Nappali megnevezés arra utal, hogy a pszichiátriai betegek részére olyan napközbeni ellátásokat nyújt, amelynek feladata az ellátottak komplex pszicho-szociális rehabilitációjának az elősegítése. Ennek érdekében megtörténik az ellátottak/klubtagok személyes szükségleteinek és céljainak a felmérése, és ezek alapján az ellátottal/klubtaggal való egyetértésben egyénre szabott gondozási terv/klubprogram kidolgozása.

A szolgáltatás egyéni szükségletekre alapozott, hosszabb távú ellátásokat kínál, amely nagymértékben épít a kliensek aktív és felelős részvételére, valamint a nyitott programokon résztvevők kooperatív készségére.

A szolgáltatások biztosítása során alapvető szakmai kritérium, hogy a klienseknek csak a minimálisan szükséges támogatást nyújtsuk, segítsük a saját sorsa feletti felelősségének újraélésében, az önálló döntések meghozatalában.

A nappali ellátás a re-integráció mellett szerepet vállal a primer prevencióban is azáltal, hogy a mentális problémákkal, szocializációs nehézségekkel küzdő, krízisben lévő,nem diagnosztizált betegek számára is egyéni szükségletekre alapozott hosszabb távú szociális és mentális gondozást, az életvitel, életvezetés segítését nyújtja.

Nappali intézmények Magyarországon

Bemutatkozik a Kilátó Klubház - pszichiátriai betegek nappali intézménye:

További információk a klubházról: www.soteria.hu

Pszichiátriai betegek rehabilitációja: Nappali ház

Pikket kérek - kezdi Zoli a licitet. Sorozatos passzok után négy pikk a felvétel, a tétet az első licites játssza le. - Ha nálad van az ász, miért nem mondtad be? - kérdi István, de Zoli szerint nem kötelező überelni. Úgyis mi visszük az aduval, ha nem raknánk adut, az ellenfél négyes káróval lopna - magyarázza a komoly, türelmes fiatalember. Azóta jár a Kilátó Klubházba rendszeresen, amióta a bridzskör beindult. Szkizofrénia diagnózissal több szakaszban éveket töltött kórházban. Hetekig nem aludt, téveszmék gyötörték. Úgy érezte, a televízió csak hozzá beszél, kezdte magát kitüntetett szerepben érezni. Egyszer Mátyás király volt, máskor Dobó István. Több mint húsz elektrosokkon esett át, nem tudta, miért kap infúziót, mit okoznak majd a gyógyszerek, amiket bevesz. Többször megszökött, szerencséje volt, ha meghagyták nála a melegítőjét és a cipőjét. Előfordult, hogy a mentő már a ház előtt várta, mire hazaért. A kezelések végén munkaképtelennek nyilvánították. Az első időszakban csak feküdt otthon, később munkához jutott: eljárt zacskót ragasztani. Ma az érdekképviseletben dolgozik, szaklapot szerkeszt, és számítástechnikát oktat. Öt éve tünetmentes, gyógyultnak tartja magát.

Félúton Alapítvány: Yourself centrum
Intézményünkben 50 fő nappali és 15 fő bennlakásos ellátást tudjuk biztosítani.

Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért

Félsziget-Klubház

Aláírásgyűjtés a fogyatékosok érdekében

2007-06-11T15:19:00.000+02:00

Ezzel az európai fogyatékosügyi mozgalomnak azt a kezdeményezését támogatjátok, amely az Európai Unió tagállamaiban összesen 1 millió aláírás gyűjtésére törekszik annak érdekében, hogy olyan Európai Unióban éljünk, ahol a fogyatékossággal élő emberek jogait hatékony jogi szabályozás védi, amely fellép a diszkrimináció minden formájával szemben, (azt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a diszkrimináció minden formájával szemben!!!!!) és az európai társadalmakban élő több, mint 50 millió fogyatékos állampolgár teljeskörű befogadását garantálja.
Hazánktól összesen 30 000 aláírást várnak. Kérjük segíts, hogy össze tudjuk gyűjteni! Légyszíves küldd tovább másoknak is, hogy ők is mellénk állhassanak!

Az alábbi linkre klikkelve és regisztrálva hozzájárulhatsz a kezdeményezés sikeréhez:

http://www.1million4disability.eu/form_hu.asp?langue=EN

BECAUSE I AM AWARE THAT …

there are more than 50 million citizens in Europe with a disability
persons with disabilities face discrimination and prejudice on a daily basis and in all fields of life
persons with disabilities do not have equal access to education, are on the top of unemployment rates and generally live on significantly lower income
persons with disabilities cannot move around freely, go to work, to a restaurant, to theatres, to cinemas, to libraries, shopping, meet friends, or any other daily activity, due to inaccessible public transport, pavements or buildings
free movement of disabled persons in the European Union is just an ideal due to legislative barriers preventing to leave the home country.
more than 200.000 disabled persons in Europe are forced to live in closed institutions deprived of the most fundamental human rights

…AND I BELIEVE IN

in a European Union that works for and protects the rights of all its citizens, with no distinction:

the right to equal access to education
the right to equal treatment in employment
the right to equal recognition and equal protection before the law
the right to social protection, health and long-term care services
the right to live independently in the community
the right to access public transport, buildings and other architectural infrastructures
the right to access information and communication technologies and services
the right to access products for daily use

A biológiai pszichiátria kritikája

2007-06-10T12:04:00.000+02:00

PÁLYI ANDRÁS: "Stigmatizált identitás" és autonómia megjelent az Élet és Irodalom 46. évf. 47. számában. Az írás könyvismertető, Thomas Szasz: Az elmebetegség mítosza. (Fordította: Kádár András. Akadémiai Kiadó, 2002.) című könyvét ismerteti cikkben a szerző.

Pikó Bettina ADALÉKOK A MENTÁLIS ZAVAROK KRITIKAI SZOCIOLÓGIÁJÁHOZ
A viták alapját az az örök kérdés adja, hogy miként ítéljük meg a mentális zavarokat. Az egyik nézõpont szerint nem különböznek a testi betegségektõl, s ezért a hagyományos orvosi modell szerint ugyanúgy kell õket diagnosztizálni, kezelési tervet felállítani, gyógyszerekkel megszüntetni a tüneteket. A másik, pszichológiai megközelítés szerint viszont úgy kell kezelni ezeket a kórképeket, mint elsõdlegesen pszichikai zavarokat, amelyeket pusztán orvosi kezeléssel nem lehet meggyógyítani. Ehhez a két, látszólag egymással ellentétes nézõponthoz kapcsolódik egy harmadik, a szociológia látásmódja. Szociológiai értelemben a mentális zavarokat devianciának tartjuk, melyek értékelése jobban kapcsolódik a társadalom normáihoz, mint másfajta betegségtípusoké. A társadalomban élõ betegségkép is jelentõsen eltér a mentális zavarok esetében attól a képtõl, amit a testi betegségek során tapasztalunk.

dr. Kovács József Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai
A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak (1). Ez már – Shorter szerint – a pszichiátriai birodalomépítés, a piac meghódításának a kora. A pszichiáter és a pszichoterapeuta a betegségek mellett vagy helyett egyre gyakrabban az egyszerű boldogtalanságot kezeli.

Gombos Gábor: A skizofrénia egyoldalú megközelítése ellen.
Be kell vallanom, meglepõdtem, amikor egy pszichiátriai betegek családtagjait tömörítõ szervezet által szervezett konferencia után a gyógyszergyár jelenlévõ képviselõje felkért, hogy írjak véleményt a szóban forgó anyagról. Nálunk még nem túl gyakori, hogy megkérdezik a "felhasználók", "fogyasztók" véleményét. Így a felkérésnek tulajdonképpen örülnöm kellett volna, s mégis nagyon ambivalens érzésekkel eltelve vártam a postát az írással.

Feldmár András Apró részletekben #49
"Andrew Scull a San Diegó-i California Egyetem Szociológia Tanszékének vezetője, a nemrégiben publikált Madhouse: A Tragic Tale of Megalomania and Modern Medicine (Őrültek háza: a Megalománia és a Modern Medicína Tragikus Meséje) című könyv szerzője, a következő levelet írta a The New York Review of Books szerkesztőjének a folyóirat 2005. november 3-i számában: “A pszichiátria tekintetében egy olyan érában élünk, amikor a mentális zavarokkal kapcsolatban a leegyszerűsítő biológiai megközelítések ismét nagy népszerűségnek örvendenek. A páciensek és családtagjaik megtanulták, hogy vajúdásaikra biokémiai rendellenességként gondoljanak, a neurotranszmittereket vagy a genetikai elváltozásokat hibáztassák, és hogy orvosaiktól megkapják a titkos varázsitalt, mely biztosíthatja számukra ‘a jobb életet, melyet a kémia nyújt’. Tabletták vették át a beszéd helyét az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés zavarai esetén."

Interjú Feldmár Andrással az MTV Este című műsorában:

Bejátszás Feldmár Andrásról az MTV Kultúrház című műsorában:

Antipszichiátria

David Cooper

wikipedia says:

South African psychiatrist Dr. David G. Cooper (1931–1986) was a noted theorist and leader in the anti-psychiatry movement , along with R. D. Laing, Thomas Szasz and Michel Foucault. Cooper graduated from the University of Cape Town in 1955. He moved to London, where he worked at several hospitals and directed an experimental unit for young schizophrenics called Villa 21. In 1965, he was involved with Laing and others in establishing the Philadelphia Association. An "existential Marxist", he left the Philadelphia Association in the 1970s in a disagreement over its growing interest in spiritualism over politics.
Cooper believed that madness and psychosis were a product of society and that its ultimate solution was through a revolution. To this end, Cooper travelled to Argentina as he felt the country was rife with revolutionary potential. He later returned to England before moving to France where he spent the last years of his life.
Cooper coined the term anti-psychiatry (see below), to describe opposition and opposing methods to the orthodox psychiatry of the time, although the term could easily describe the anti-psychiatrists' view of orthodox psychiatry, .i.e., anti-psychic healing.
His major essays include:
Reason and Violence: a decade of Sartre's philosophy, Tavistock (1964) – co-authored with R. D. Laing
Psychiatry and Anti-Psychiatry (Ed.), Paladin (1967)
The Dialectics of Liberation (Ed.), Penguin (1968) – Cooper's introduction can be read at the Herbert Marcuse website.
The Death of the Family, Penguin (1971)
Grammar of Living, Penguin (1974)
The Language of Madness, Penguin (1978)
He coordinated the Congress on the Dialectics of Liberation, held in London at The Roundhouse in Chalk Farm from 15 July to 30 July 1967 Participants included R. D. Laing, Paul Goodman, Allen Ginsberg, Herbert Marcuse and the Black Panthers' Stokely Carmichael. Jean-Paul Sartre was scheduled to appear but cancelled at the last moment. The term "anti-psychiatry" was first used by David Cooper in 1967.
He was a founding member of the Philadelphia Association, London, and director of the Institute of Phenomenological Studies.

A dél-afrikai pszichiáter Dr. David G. Cooper (1931-1986) az antipszichiátriai mozgalom teoretikusaként és vezetőjeként vált ismertté, olyanok mellett, mint R. D. Laing, Thomas Szász, és Michael Foucault. Cooper a Cape Town-i Egyetemen diplomázott 1955-ben. Londonba költözött, ahol számos kórházban dolgozott és egy fiatal skizofréneket ellátó kísérleti egységet irányított Villa 21 néven. 1965-ben Laing-gel és társaival megalapították a Philadelphia Association-t. Mint egzisztenciális Marxista 1970-es években elhagyta az egyesületet mert nem értett egyet a politika helyett a spiritualitás felé forduló növekvő érdeklődéssel a szervezeten belül.

Cooper azt gondolta, hogy az őrület és a pszichózis a társadalom termékei, melyekre a végső megoldást egy forradalom hozhat. Argentínába utazott, mert úgy érezte ott adottak egy forradalom feltételei, de aztán visszatért Angliába és végül Franciarszágban élte le élete hátralévő részét. Cooper vezette be az antipszichiátria fogalmát annak az ellenállásnak a leírásaként, amit kora ortodox pszichiátriai gondolkodásával szemben tanúsított.

Rona ld D. Laing

Ronald David Laing (October 7, 1927 – August 23, 1989), was a Scottish psychiatrist who wrote extensively on mental illness and particularly the experience of psychosis. He is noted for his views, influenced by existential philosophy, on the causes and treatment of mental illness, which went against the psychiatric orthodoxy of the time by taking the expressions or communications of the individual patient or client as representing valid descriptions of lived experience or reality rather than as symptoms of some separate or underlying disorder. He is often associated with the anti-psychiatry movement although, like many of his contemporaries also critical of psychiatry, he himself rejected this label. He made a significant contribution to the ethics of psychology.

Ronald David Laing, (1927 október 7. - 1989. augusztus 23.) skót pszichiáter, aki intenzíven foglalkozott a mentális problémákkal és különösen a pszichózis élményével. Feltűnést keltett az egzisztenciális filozófia által befolyásolt gondolkodásmódjával, miszerint a mentális problémák okait és kezelését illetően a páciens vagy kliens kommunikációját és kifejezéseit releváns élményekként, az ő valóságuk részeként értelmezte, mintsem egy zavar/betegség tüneteiként tekintsen rájuk. Neve általában az antipszichiátria mozgalmával összefüggésben merül fel, azonban ő annak ellenére elutasította ezt a címkét, hogy munkái szintén komoly kritikát fogalmaztak meg a pszichiátriával szemben.

LIBERATING SHAMAN OF KINGSLEY HALL
RONALD David Laing was born in Glasgow. His father was an engineer, who otherwise filled his life with music and became a professional baritone of some note. Laing himself had large gifts as a musician, and was well on the way to becoming a concert pianist when his love for vigorous activities made him play one game of rugby too many, during which the bones of his right had were crushed.

Thomas Szasz

Thomas Stephen Szasz (born April 15, 1920 in Budapest, Hungary), is Professor Emeritus of Psychiatry at the State University of New York Health Science Center in Syracuse, New York. He is a prominent figure in the antipsychiatry movement, a well-known critic of the moral and scientific foundations of psychiatry, and of the social control aims of medicine in modern society, as well as of scientism. He is well known for his books, The Myth of Mental Illness (1960) and The Manufacture of Madness: A Comparative Study of the Inquisition and the Mental Health Movement which set out some of the arguments with which he is most associated.

Photograph by Jeffrey A. Schaler.

Thomas Stephen Szász (1920. április 15, Budapest) a State Univeversity of New York Health Sceince Center-ének emeritus pszichiáter professzora a New York állambéli Syracruse-ban. Az antipszichiátriai mozgalom prominens alakja. Legismertebb könyve magyarul az 1960-as Az elmebetegség mítosza címmel jelent meg vagy a magyarul tudomásom szerint még nem olvasható The Manufacture of Madness: A comparative study of the inquisition and the mental health movement (Elmegyár: Az inkvizíció és a pszichiátriai mozgalom összehasonlító tanulmánya).

Thomas Szasz weboldala/the website of Thomas Szasz

Franco Basaglia
In Italy, there was an extraordinary cultural and political impact from the experiment started by Franco Basaglia in the psychiatric hospital of Gorizia: doors open, demolition of gratings and nets, abandonment of the physical constriction of the ill, community administration of the institution. Starting from this experience, the denouncement of the useless sadism of the mental hospital will be strengthened, through a long battle that will in the end lead, in Italy, as elsewhere, to the closure of mental hospitals and the difficult construction of new structures of assistance and care for mental disease.
Basaglia's was an experience that immediately got involved in a relationship, not without its misunderstandings and contradictions, with the students' movement. Contradictions that, after all, the actual antipsychiatric approach had itself, and of which it was well aware: �Our situation � wrote the authors in the second edition of the Institution denied � has to be a contradictory one: the institution is completely denied and managed, illness is placed between brackets and cared for, the therapeutic act is refused and implemented�. source

Michel Foucault

Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia történész, filozófus; a Collège de France tagja; a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

Foucault elsősorban a különböző társadalmi intézmények (a pszichiátria, az orvostudomány és a börtön), valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A hatalom problémáját, illetve a tudás és a hatalom közti viszonyt, valamint a diskurzus működését középpontba állító megközelítése számos kortárs társadalomtudományi elméletbe beépült.

A kritikusok és kommentátorok Foucault munkásságát legtöbbször a posztmodernizmus és a posztstrukturalizmus áramlatába sorolják, bár a hatvanas években egyértelműen kapcsolódott a strukturalizmushoz is. Foucault minden hasonló címkét elutasított, mivel ezeket túl kényelmesnek és leegyszerűsítőnek tartotta. wikipedia

Michel Foucault (October 15, 1926 – June 25, 1984) was a French philosopher and historian. He held a chair at the Collège de France, giving it the title "The History of Systems of Thought." His writings have had an enormous impact: Foucault's influence extends across the humanities and social sciences and into applied and professional areas of study.

Foucault is known for his critical studies of various social institutions, most notably psychiatry, medicine, parameters of educational timeframes, and the prison system, and also for his work on the history of sexuality. His work concerning power and the relation between power and knowledge, as well as his ideas concerning "discourse" in relation to the history of Western thought, have been widely discussed and applied.

His work is often described as postmodernist or post-structuralist by commentators and critics; during the 1960s, however, he was more often associated with the structuralist movement. Although he was initially happy with this description, he later emphasised his distance from the structuralist approach, and he always unequivocally rejected the 'post-structuralist' and 'postmodernist' labels.

Fogyatékkal élők Belgiumban

2007-06-03T17:21:00.000+02:00

Az alábbi fotók Szentkereszty Tamás gyűjteményéből származnak, aki dolgozatában példákat gyűjtött arra, hogy egy város hogyan teheti lehetővé a beilleszkedést fogyatékkal élő polgárai számára (a képre kattintva azok nagyobb méretben is láthatóak):

---
--
--
----

Az OPNI bezárása

2007-03-27T21:53:00.000+02:00

Hírek, cikkek, vélemények, beszámolók az OPNI bezárásáról

A bíróság megerősítette az ágyszámcsökkentéseket
Az ország egészségügyi rendszerének reformja állami feladat, amit nem lehet az önkormányzatokra bízni, mondta ki a Fővárosi Bíróság. A bíróság elutasította a soproni kórház és a Magyar Orvosi Kamara keresetét, amelyeket a kórházak átalakításról szóló miniszteri határozatok ellen nyújtottak be.

Az OPNI bezárása jelentősen rontja a pszichiátriai betegellátás feltételeit
A Magyar Pszichiátriai Társaság szerint Magyarországon a pszichiátriai betegek ellátásának feltételei az utóbbi évtizedekben más betegcsoportokhoz képest sokkal rosszabbak voltak, amit a szakpolitikusok is elismertek. Miközben az Európai Unió - felismerve ennek egyre növekvő gazdasági kihatásait - a lelki egészség megőrzését, helyreállítását kiemelt fontosságúnak értékelve ezek feltételeinek javítását kiemelt feladatnak tekinti, aminek érdekében külön projektek indultak, hazánkban ezzel éppen ellentétes tendenciák érvényesülnek, amelyek az egészségügy átalakításának eddigi szakaszában is jól nyomon követhetők- véli az egyesület.

Rábay Zsuzsa vizsgaanyaga a Lipót bezárásáról:

Frank Dóra, Bodó Veronika és Kasza Violetta vizsgaanyaga a közösségi pszichiátriai kurzusra a Lipót bezárásáról:

Szélnek eresztett betegek őrzik a Lipót emlékét

Lakattal lezárt ajtók, kipakolt kórházi szobák és a Lipótmezőt sirató betegek fogadják a látogatókat a bezárásra ítélt pszichiátriai intézetben. A dolgozók még mindig értetlenül állnak a megszűnés előtt, azt mondják, szakmailag elfogadható választ nem kaptak a bezárás okára. Legnagyobb vesztesnek nem is magukat, hanem a Lipót legrégebbi lakóit tartják. Sokan találgatják, hogy mi lesz az értékes épülettel, szanatóriumot vagy gazdagoknak szolgáló prevenciós centrumot képzelnek az elmeintézet helyére.

(A fotó a www.index.hu oldalról származik)

Szemelvények a cikkre érkezett kommentárokból:

"Szégyenteljes az amit a kommunisták tesznek....
ezeket a szegény beteg embereket szélnek eresztik,menjen ki merre lát és oldja meg az életét ahogy tudja...a szívem szorul össze a cikk elolvasása és a képek megtekintése után!
Szégyen!!ez Europa?igy kell rendezni a dolgokat?????ez a nagy reform..."

"Mi lenne? Luxus magánkórház a pártvezetőknek , 5*-os luxus hotel, párt üdülő vagy egyszerűen csak egy több lakásos társasház,portaszolgálattal 1 milkó/nm2-ért."

"Kár, hogy bezárják, mert így már téged nem kezelhetnek ott - pedig ilyen baromságok összehordása mellett szükség lenne rá!
Mindenki ragaszkodik a "langyos lábvizéhez" ahelyett, hogy tényleg a 21. századnak, de legalább a 20. sz. végének megfelelő körülmények közt gyógyulna/betegeskedne.."

"Én voltam ott gyakorlaton, többször is.
Szerintem az intézmény alkalmatlan afeladat ellátásra. A 19.sz.végén, 20. sz. elején előrelépés volt már a megléte is, de mára tökéletesn elvault. Nem a tatarozás hiányzik, egyszerűen az épületegyüttes alkalmatlan. Azért megkérdezem: jártatok már ott? Mert olyan lazán írták be többen is, hogy micsoda gyalázat.:) Ismeritek, hogy milyen volt a menedzsment, az osztályok szervezése, a betegek elhelyezése? Tudjátok, hogy milyen a világban ma egy modern pszichiátria ellátóhely, ehhez képest hogy működött a Lipót?"

"Voltam ott gyógyítottak és jól. Van egyfajta biztonság. Aki ezt a betegséget nem élte át ne szóljon egy szót sem. Nem lenne egyszerűbb inkább korszerűsíteni. Vajon mibe kerül a betegek elhelyezése. A sok érték a múzeumban kié lesz? Az elhagyott idősek, akik évek óta élnek ott, senkijük sincs."

"Én ápolt voltam ott, és nem lepődtem volna meg, ha a vén Petőfi-vel találkozok az elfekvőben. XIX. századi körülmények, lepusztult miliő: a lelki gyógyulásra alkalmatlan. Populista szöveget még én is tudok gyártani, ha a népszerűségem azt kívánja..."

"Jártam ott és lazán írom, hogy gyalázat! Hogy milyen egy modern Pszichiátriai intézet, nem tudom, csak azt hogy ilyen kis hazánkban nincs. Ha van, kevés a férőhely,és aki pesten bolond vigyék Nagykállóba?"

"Ha ott nem voltak megfelelőek a körülmények, akkor vagy azokon kellett volna javítani, vagy először megteremteni a megfelelő körülményeket máshol, és UTÁNA megszűntetni a régi elavultat! De megszűntetni anélkül, hogy az ott élők sorsát rendeznék - inkább nem minősíteném..."

"Hosszú ideig dolgoztam "Lipóton"!Igaz nem voltak mindég töretlenül jók a feltételek.
Ne fedjük azonban,hogy "Lipót" ami ma már OPNI volt.Egy rangos sok sikert elért intézmény volt,amit szétverni nem csak szégyen,de had engedjem meg ezt csúnya kifejezést,hogy gerinctelen,átgondolatlan tett."

"A Lipót nem működött tökéletesen, de VOLT. Most nincs és nem tudom mi lesz a járóbetegekkel akik az ott kapott ápolásnak köszönhetően emberi élethez közeli minőségű életet élhettek.Hová menjenek pl. az életbevágóan fontos gyógyszereket felíratni? A kormányzati válasz csak blabla, semmi konkrét."

"Aki az ilyen és ehhez hasonló intézmények bezárása mellett érvel, annak a következőt ajánlom: élj együtt egy hétig azokkal az emberekkel egy fedél alatt, akik itt laktak. Ha azután nem fogsz könyörögni azért, hogy csak elszabadulhass mellőle, mert különben Te is belebolondulsz, szobrot formázokRólad"

A Soteria Alapítvány szakmai fóruma az OPNI bezárásáról:

Nem lesz szükség addiktológusokra?

A legfontosabb célkitűzésünk, hogy egyben tartsuk azt a 18 emberből álló szakmai munkacsoportot, amely immáron húsz éve dolgozik eredményesen. Jelenleg két alternatívát látunk, amely biztosíthatná szakmai munkánk továbbvitelét. Az egyik, hogy valamelyik budai egészségügyi intézménnyel sikerül megállapodnunk, hogy átvegye az osztályt. A másik lehetőség, hogy a pszichiátriai betegellátás tömbösítve kerülne valamely telephelyre, s azon belül alakítanánk ki a speciális addiktológiai részleget. Mivel a területi ellátási kötelezettségeket taglaló minisztériumi anyagban nincs nevesítve az addiktológia és a régióban a pszichiátriai osztályok is megsínylik az ágyszámcsökkentést, félő, hogy az általunk nyújtott speciális ellátási formára nem lesz „szükség”. Amennyiben nem sikerül megmenteni az osztályt, annak következményeit mind a páciensek, mind a munkatársak elszenvedik. A speciálisan az addiktológiára szakosodott kollégáink a szakmájukban a fentebb taglalt tényezők miatt igen kicsi eséllyel találhatnak állást. A pszichiátria hiányszakma, így akár a járóbeteg-, akár a fekvőbeteg- intézményekben lesz esélyünk elhelyezkedni, emellett a magánrendelő alapítása – jelenleg az osztályon egyikünk sem folytat magánpraxist – is menekülési útvonal lehet. Mindez azonban nem segít azokon a betegeken, akik az átalakítások miatt végleg kiszorulnak az ellátórendszerből.

DR. TAKÁCH GÁSPÁR
ADDIKTOLÓGUS FŐORVOS,
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest

Az otthonápolás nem helyettesíti a pszichiátriai kórházat

A pszichiátriai betegek gondozásában fontos szerepet töltenek be a családtagok, hozzáállásuk hatással van a gyógyulásra, a visszailleszkedésre, miközben a nagy terhelés miatt a gondozó rokonoknak is súlyos lelki problémáik lehetnek - állapította meg egy nemzetközi felmérés. A legnagyobb gond a megfelelő gyógyszerezés megtalálása, viszont ezen idő alatt sok beteg visszaesik, öngyilkos lesz vagy börtönbe kerül.

Nyílt levél az egészségügyi miniszterhez.

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott civil szervezetek és szakemberek elhibázottnak, és szakmailag kidolgozatlannak tartjuk az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásáról szóló döntését. Nyomatékkal igényeljük a végrehajtás felfüggesztését addig, ameddig nem alakul ki értelmes helyettesítő megoldás. A végrehajtás felfüggesztésének szükségességét több ok indokolja.
- a pszichiátriai/pszichoterápiás ellátás eddig is az egészségügy mostohagyermeke volt. A nemzetközileg magas pszichiátriai morbiditási arány ellenére (a lakosság mintegy 70 százaléka valamilyen mentális problémával, neurózissal, depresszióval, alkohol-vagy más függőséggel küzd) súlyos alulfinanszírozás, jelentős hiányok jellemzik mind a járó-, mind a fekvőbeteg szakellátást;
- homályos, hogy az OPNI-ban megszűnő pszichiátriai/pszichoterápiás ellátás helyett hol és milyen ellátásban részesülnek a jelenleg az OPNI-ban ellátott fekvő és ambuláns betegek. A nappali ellátásban részesülők további kezelése teljesen bizonytalannak látszik a jelenleg is kapacitáshiányos járóbeteg ellátásban. A fekvő betegek esetében félő, hogy megismétlődik a korábbi tapasztalat, amikor a pszichiátriai ágyszám csökkentését az addig ott ellátott betegek egy részének hajléktalanná válása követte. Az utcán élő pszichiátriai betegek sorsa megpecsételődik;
- nem csak az OPNI esetében jelent problémát az intézmény-bezárás forgatókönyvének teljes hiánya, amely azonban ebben az esetben különösen kiszolgáltatott betegeket és különösen nehezen pótolható személyzetet érint. .

Magunk is úgy ítéljük meg, hogy a hazai pszichiátriai ellátórendszer komoly átalakításra szorul. Véleményünk szerint a jövő elmeegészségügyi ellátásának kistérségi központokban a közösségi alapú megoldásokra kell épülnie. A korszerű pszichiátriai központokban kevés aktív ágy, jól szervezett ambuláns ellátás és közösségi alapú szolgáltatások veszik körül a pszichiátriai betegeket. Ehhez a modellhez közelít a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által elfogadott Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) is,

A modern követelményeknek az OPNI valóban nem felel meg. Amennyiben a fent említett irányba történő tudatos átalakítást látnánk a bezárás mögött, akkor azt széles körben támogathatónak látnánk. Nyomát sem találjuk azonban az érvek között olyan elképzelésnek, amely ilyen célra használná fel az OPNI roppant értékes területéért kapható pénzt. Jelenleg az OPNI bezárása és a telek értékesítése nem átgondolt reformtörekvések része, hanem egy eleve hiányokkal működő szakellátás súlyos csonkítása.

E csonkításnak különösen fájdalmas része, hogy egy csapással megszűnteti a Tündérhegyi pszichoterápiás műhelyt is. Felhívjuk figyelmét arra, hogy az egykor világhírű magyar pszichoterápiás kultúra túlélte a 40 éves ideológiai alapú száműzetést, sőt a 70-es 80-as években felvirágzott. Úgy tűnik, nem éli túl azonban a rendszerváltást követő cinikus, a gyengébb betegcsoportokat különösen sújtó politikát. Számos korábbi bezárás után most a pszichoterápiás központok egyik utolsó bástyájára, a Tündérhegyi intézményre is ez vár. Ezt a döntéssorozatot különösen érthetetlenné teszi, hogy olyan ellátást lehetetlenít el, amely alternatívája vagy kiegészítője lehetne a dráguló, az OEP által egyre kevésbé fedezett gyógyszeres ellátásnak.

E levél aláírói között olyan szakemberek, olyan szervezetek képviselői is megtalálhatóak, akik, ill. amelyek évek óta sürgetik a pszichiátriai ellátórendszer radikális átalakítását. A most zajló koncepció nélküli intézménybezárás az átalakítás legrosszabb verzióját vetíti előre. A reformfolyamatnak az intézménybezárás csak az utolsó, nem pedig az első és utolsó, azaz egyetlen lépése lehetne. Ezzel az eljárással megmarad a régi, korszerűtlen szellemiség, a réginél nagyobb ellátási hiányokkal.

Miniszter úr, a fentiek miatt az OPNI elhamarkodott bezárását elhibázottnak, mélyen elítélendőnek tartjuk, s a döntés felfüggesztését, káros következményeinek megelőzését igényeljük. A magunk részéről készek vagyunk részt venni egy olyan igazi reformfolyamatban, amely nem pusztán a rombolásról és a felszámolásról, hanem valami új létrehozásáról is szól.

Budapest, 2007. április 5.

Szervezetként csatlakozik a petícióhoz:

Szociális Szakmai Szövetség elnöksége,
Az Elnökég nevében: Ferge Zsuzsa elnök

Magyar Szegénységellenes Hálózat Koordinációs Testülete,
A KT nevében: Beke Márton

Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület
Az Elnökég nevében: Németh László elnök

Továbbá:

Szociális Energia Egyesület
Az Elnökég nevében: Kappéter István dr

Magyar Pszichiátriai Társaság
Dr. Németh Attila az MPT elnöke

Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezet-zavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társaság
Az Elnökég nevében: Himmer Éva elnök

A Lélek-Hang Egyesület
Az egyesület törvényes képviselője: Szőke Zsolt

Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány
dr. Kurimay Tamás, pszichiáter, addiktológus,
családpszichoterapeuta, kuratóriumi elnök

Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

Varázshegy Egyesület

Magánszemélyként csatlakozik a petícióhoz:

1. Ferge Zsuzsa szociológus
2. Bugarszki Zsolt szociálpolitikus
3. Németh László szociális munkás
4. Szikra Dorottya szociálpolitikus
5. Králné Szabó Piroska pszichopedagógus
6. Nagyné Viszmeg Éva gyógypedagógus
7. Gosztonyi Géza szociológus
8. Szabó Havaska Réka szociális munkás
9. Szegezdi Gabriella egyetemi hallgató
10. Rendes Brigitta szociálpolitikus
11. Darvas-Tanácsné Novák H. Eszter református lelkipásztor; gyógyped.hallgató 12. Kovácsné Tóth Krisztina gyógypedagógus
13. Tari Gyuláné pedagógus
14. Oláh Péter Balázs tanár
15. Péterné Molnár Gizella szociális munkás
16. Somorjai Ildikó szociológus
17. Házi Magdolna szociális munkás
18. Muzsay Márta - szociális munkás
19. Tóth Gyuláné, jelenleg GYES 3 gyermekkel
20. Szádvári Lídia dokumentumfilm-rendező
21. Bányai Emőke szociális munkás
22. Szöllősiné Magó Monika gyógypedagógus
23. Lökkös Attila szociológus
24. Kovács László raktáros
25. Birloni István szocioterapeuta
26. Bencze Dóra közgazdász
27. Mészáros Aliz, SZTE pszichológus hallgató
28. Hang András informatikus, pszichológus hallgató
29. Diósi György ben Kain Szociális munkás
30. Franyó Borbála (HAPN-KT tag)
31. Takács Zoltánné jogász
32. Moravcsik Tamás foglalkoztatási referens
33. Bakes Csaba szociális munkás
34. Híres Angéla szociális munkás
35. dr.Bárdos Kata pszicholgógus
36. Bálint Gergely szociálpolitikus
37. dr. Gakovic Dániel jogász, szociálpedagógus
38. Fehér Gabriella gyógyszerész
39. Pallaginé Pópé Mónika gyógypedagógus
40. Szeli Emília szociális munkás, szociálpolitikus
41. Varga István szociális munkás, szociálpolitikus
42. György Irén Ápolási díjas anya
43. Landgraf Brigitta mentálhigiénés szociális munkás
44. Erős József rokkantnyugdíjas
45. Kis-Kopárdi Csaba szociálpedagógus
46. Szücs Anna szociális munkás
47. Gerencsér Tamás szociális munkás
48. Pataki Éva szociális munkás, fõiskolai oktató
49. Csapó Gábor Szociális munkás
50. Garancsy Julianna szociális munkás
51. Feher Reka szocialis munkas
52. Gál Sándorné r.nyugdíjas
53. Zergényi Zsuzsa
54. Takács Emőke szociális munkás
55. Hegedűs Ibolya pszichológus Soteria Alapítvány
56. Marksteinné Molnár Julianna szociális munkás
57. Bódy Éva, köztisztviselő
58. Pál Béláné nyugdíjas
59. Bauer Viktória, Pszichológus
60. Szilágyiné Deél Vilma Szociális asszisztens
61. Bényei Zoltán szociálpolitikus
62. Dr. Kaszás Vera jogász
63. Foki Csilla szociális munkás
64. Luncz Gabriella szociális munkás
65. Dombainé Arany Vera szociális munkás, szociálpolitikus
66. Gombos Gábor, jogvédõ
67. dr Mlinarics Réka pszichiáter
68. Horváth Sarolta jogász
69. Schmidt Csilla, szociálpolitikus
70. Vörös Beáta gimnáziumi tanár
71. Benkó Erzsébet mentálhigiénikus
72. Szécsi Judit szociális munkás
73. Dr. Szilágyi Júlia pszichiáter
74. Póti Viktória szociálpolitikus
75. Holló Attila /szociálpedagógus/
76. Marozsán Csilla, szociális munkás, szociálpolitikus
77. Szoboszlai Katalin szociális munkás
78. Tóbiás László Szociális munkás
79. Dr. Molnár Károly pszichiáter, pszichoterapeuta
80. Dr. Gruiz Katalin Down Alapítvány
81. Dr. Németh Attila Ph.D. pszichiáter, neurológus
82. Goldner Ibolya, vegyészmérnök, Értelmi sérültek Jogvédő Egyesülete, elnök
83. dr. Boldizsár Ferenc pszichiáter
84. dr. Haraszti László Pszichiáter
85. Kassai-Farkas Ákos pszichiáter
86. Sebők Katalin Egy civil szervezet elnöke
87. Csigó Katalin Klinikai szakpszichológus
88. dr.Hegedüs Lajos ügyvéd
89. Dlusztusné Vörös Györgyi szakkönyvtáros
90. Dr. kurucz Lászlóné üzletkötő
91. Dr.Herr Judit pszichiáter
92. Cseres Judit pszichológus
93. Dr.Antal János Orvos, cégvezető
94. Benkő Ágota szociális szervező
95. Bánki M. Csaba pszichiáter
96. Sütő Csaba szociális munkás
97. Dr Kurucz László jogtanácsos
98. dr. Donáth Ferenc Pszichiáter
99. Dr. Szabó András pszichiáter főorvos
100. Dr. Hajduska Marianna Pszichiáter
101. Kocsis Erzsébet szociálpolitikus főiskolai docens
102. Krasznár Jánosné logopédus
103. dr. Szabó Péter pszichiáter-pszichoterapeuta, oszt.vez. föorvos, Pszichiátriai Klinika Örebro/Svédország
104. Gyõri Péter közgazdász
105. Dombai András gépkocsivezető
106. Kappéter István dr dinamikus pszichiáter
107. Morvayné Bajai Zsuzsanna főiskolai docens
108. Horváth Szilveszter Szenvedélybeteg-segítő, addiktológiai konzultáns
109. Volf Mária Magdolna pedagógus
110. Süttő Erika családgondozó szociálpedagógus
111. Bokor László dr. pszichiáter, pszichoterapeuta
112. Porkoláb Lajos villamosmérnök, egészségügyi szakmenedzser
113. Prókai Edina Controller, OPNI
114. Csókay László pszichológus
115. Csorba Simon művészetterapeuta
116. Kerekes László szociális munkás, szociálpolitikus, szupervizor
117. Szenthe Zsolt, szociálpolitikus hallgató
118. Csoma Zsolt
119. Lehoczkyné Kollonay Csilla Jogász
120. Juhász Lászlóné nyugdíjas
121. Juhász Ildikó külkereskedő
122. Gárdos Mária terapeuta
123. Lakatos Elizabeth szociális munkás
124. Szilágyiné A. M. Luz Ilia közösségi munkás
125. dr Talyigás Katalin szociális munkás
126. Kövesi Mariann szociális munkás, szociológus
127. Dr. Füredi János egyetemi tanár A Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke A Pszichiátriai Világszövetség volt elnökségi tagja
128. Dr. Hoyer Mária, klinikai és addiktológiai szakpszichológus
129. Ujvári Júlia szociális munkás
130. Palotai Ilona (szociális munkás – tanár)
131. Németh Ákos okl. építészmérnök
132. Geiger Gábor szociális munkás
133. Dr. Baráth Árpád pszichológus
134. dr. Merényi Márta pszichiáter
135. Dr. Füzéki Bálint pszichiáter pszichoterapeuta
136. Veress Albert, M.D., Ph.D. Pszichiáter, a MPT romániai szekciójának szervezője
137. Fiáth Mónika szociális munkás
138. dr. Salné Lengyel Mária gyógypedagógus-logopédus
139. dr. Sal István belgyógyász-pszichoterapeuta
140. Bálint Sugárka Szociális munkás
141. Farkas Mária klinikai szakpszichológus
142. Iring Zoltán klinikai szakpszichológus
143. Kováts Virág szociális munkás
144. Csató Zsuzsa fogyatékosügyi munkás
145. Dr. Lőrincz Jenő orvos, jogász
146. Pecsenye Éva egyetemi oktató, újságíró
147. Tőkés Szabolcs, fizikus
148. Tőkés Szabolcsné tanár
149. Balog Piroska klinikai szakpszichológus
150. Bíróné Herczogh Erika gyógypedagógus
151. Ritter Andrea pszichológus
152. Fabényi Réka - tanár
153. Bálint Éva munkanélküli pedagógus
154. Dr.Keszthelyi Lajosne ny.fizikus
155. Váradi Ágota címzetes igazgató
156. Dr Kellner Pál
157. Dr Rocsa Ágota
158. Balázs Péter, pszichiátriai szakápoló, szociálpedagógus
159. Nyulas Katalin szociális munkás
160. Kappéter Ákos tipográfus
161. Kolozsvári Gábor zenész
162. Weissmahr Zsuzsanna nyugdíjas egyéni vállalkozó
163. Szilágyi Terézia jogi asszisztens
164. dr.Silling Tibor pszichiáter,addiktológus
165. dr.Terenyi Zoltán pszichiáter
166. Novák Ádám, szociális munkás, elnök Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum
167. Borbély Andrea rokkantnyugdíjas
168. dr. Schwanner Gábor pszichoterapeuta, rehabilitációs pszichiáter
169. Wéber László szociálpolitikus
170. Farkas Zsombor Szociálpolitikus
171. Rugyainé Major Éva ideg-elme szakápoló
172. Kocsis István szociális munkás
173. Szvoboda Zoltánné közművelödési szakem./nonprofit asszisztens
174. Dr. Király Dezső nyugdíjas okleveles vegyész, volt egyetemi oktató
175. Biri Imre karbantartó
176. Maczné Pletser Ágnes koordinátor
177. Beke Márton, művelődésszervező
178. Szarvák Éva Non-profit asszisztens
179. Szajkó Gyuláné Marika „kisegítő”
180. Lévai Ede Józsefné Zsuzsa Főállású anya
181. Horváth Gyula Esélyegyenlőségi szakember
182. Márton Izabella szociálpolitikus
183. Dr. Krecz Éva háziorvos
184. Németh Laura pszichológus
185. Makainé Hefkó Joli védőnő
186. Szávai Pál Nyugdíjas
187. Rózsáné Czigány Enikő gyógypedagógus, főiskolai oktató
188. Kulcsár Ferenc jogvédő
189. Kulcsár Ferencné jogvédő
190. Tomasek Ilona adminisztrátor
191. Iványi Róbert ápoló
192. Greminger Nóra orvostanhallgató
193. Németh Barbara HR asszisztens
194. dr. Grubits János neurológus és pszichiáter (Sopron)
195. Dr. Bojtos Attila pszichiáter
196. dr. Pilling János pszichiáter

A nyílt levélre érkezett válasz:

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM MINISZTER
Ikt.szam: 1608 A,~/2007-0003 EGP

Németh László úr részére elnök
Magyar Művészet- és Szocioterápiás Egyesület
Budapest

Tisztelt Elnök Úr!
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával kapcsolatos nyílt levelükben kifejtett véleményüket tiszteletben tartva, a levélben foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakat tartom lényegesnek kiemelni:
Az Intézet sorsáról történő döntés kialakítása során több szempontot is mérlegeltünk. Tekintettel voltunk a hatályos jogi szabályozásra (minimum feltételek), a betegek megfelelő, komfortosabb elhelyezésének biztosítására, a szakmai irányelvekben és protokollokban előirt szakmai követelményekre, az Állami és Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében végzett vizsgálatok eredményeire. Kétségtelen, lényeges szempont volt az is, hogy - az egyébként valóban patinás - épület kedvezőtlen műszaki állapota, az intézetet körülvevő park rendbetétele csak aranytalanul magas költségek ráfordításával lett volna alkalmassá tehető arra, hogy a kor elvárásainak megfelelő körülményeket és ellátást biztosítson a betegek szamara. Egy ilyen nagyságú épületkomplexum és hozzátartozó park fenntartása, üzemeltetése, meg megfelelő műszaki feltételek mellett is magas költségeket generál, mely a betegellátástól vonja el a működési forrásokat.
Az OPNI pszichiátriai profiljának átvételében három kapacitástulajdonos Fővárosi Önkormányzat, Semmelweis Egyetem és a Pest Megyei Önkormányzat összesen hét intézménye érintett, míg a neurológiai ellátás az Országos Idegsebészeti Intézetbe kerül át. A betegellátási feladatok átvételről megállapodást kötöttünk a Fővárosi Önkormányzattal, a Semmelweis Egyetemmel és a Pest Megyei Önkormányzattal. A megkötött megállapodások megfelelő keretet biztosítanak ahhoz, hogy biztonságos maradjon a betegellátás.
A fekvőbeteg-ellátó kapacitások átadása már elkezdődött és jelenleg is folyamatban van, ugyanakkor a járóbeteg-ellátó kapacitások, szakambulanciák, szakrendelések megfelelő átadásával kapcsolatos tárgyalások május végén kezdődnek. Ahol a fogadó intézmény a megfelelő körülmények kialakításáig nem tudja az adott feladatot fogadni, az átmeneti időszakban az OPNI-ban kerül biztosításra a betegek ellátása.
A megfelelő körülmények kialakításához az egészségügyi intézetek az ágyszám és feldatbővűlésből adódóan az Egészségügyi Minisztérium által kiirt pályázatra (a szakellátási normatíva felosztásáról szóló közigazgatási határozatokból adódó, a fekvőbeteg ellátó egészségügyi szolgáltatóknál megvalósuló intézményi átalakítások költségeinek támogatására) pályázatot nyújthattak be.
Lényegesnek tartjuk nyomatékosítani: a betegek megnyugtató ellátása és nem a pszichiátriai, vagy neurológiai profil ellehetetlenítése a célunk. Továbbra is fontosnak tekintjük a speciális szakmai tevékenységet nyújtó egységek megőrzését, így a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megmaradását is. Az előzetes tárgyalások szerint hasonló álláspontot képvisel a Fővárosi Önkormányzat is, így nem kívánja megszüntetni az Osztályt.
Kétségtelen, hogy az OPNI kapacitásainak, és intézeti funkcióinak átadásával, illetve a betegek megfelelő elhelyezésével kapcsolatban meg számos egyeztetés szükséges. Nem győzzük ugyanakkor eleget hangsúlyozni, hogy ebben az átmeneti időszakban is zavartalanul folyik a betegek ellátása.
Nyílt levelükben Önök is elismerik, hogy a hazai pszichiátriai ellátórendszer komoly átalakításra szorul. Az egészségügyi kormányzat célja is az, hogy jól szervezett kistérségi központok kerüljenek kialakításra (az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával), ahol az elmeegészségügyi ellátás a közösségi alapú megoldásokra kell, hogy épüljön.

Budapest, 2007. május , 29

Tisztelettel: ,

Dr. Horváth Ágnes

Franciák is tiltakoznak a Lipótmező bezárása ellen

A francia pszichiáterek egyik legnagyobb szakszervezete és egy versailles-i székhelyű lélektani egyesület is ellenzi a lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását. A magyar intézménnyel hiába próbált meg együttműködni egy dél-franciaországi kórház: mire elkezdődött volna a közös program, megszüntették az OPNI-t.

Szétcincálta a Lipót bezárását az ombudsman

A betegek és a dolgozók jogai is csorbultak a Lipótként is ismert Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása kapcsán - többek között ezt tartalmazza Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az állásfoglalása. Az ombudsman szerint a bezárás után ellátási nehézségek léphetnek fel, de nehezményezi azt is, hogy az egészségügyi tárca megtiltotta a kórház dolgozóinak, hogy nyilatkozzanak a bezárásról. A minisztérium az ombudsman összes állítását tagadja.

Sárga Ház

Még Molnár Lajos döntött arról, hogy bezárják a „Lipótot”, amely egyébként a főváros legértékesebb ingatlanja. A volt miniszter azt is mondta: a pszichiátriai osztályok elhelyezésére bőven van kapacitás az egészségügyben. Az ombudsman viszont állítja: alkotmánysértő a „Lipót” bezárásának a módja.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása ügyében

Az egészségügyben zajló struktúra-változás, a fekvőbeteg ellátók ágykapacitásának átrendezése, a teljes egészében megszűnő intézmények átmeneti helyzetének problémája olyan társadalmi visszhangot váltott ki, mely már túlmutat egy-egy intézmény konkrét bezárásán, s mely indokolja az államot terhelő intézményes ellátási kötelezettség alapjogi szempontú kontrollját. Ez a helyzet – most kiemelten – az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet sorsát illetően is.

Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú

A Lipótmező felszámolása ahhoz a döntéshez hasonlítható, mintha egy városban, ahol nap mint nap fellángolnak a lángok, lerombolnák a tűzoltólaktanyát”- érvel Gaszner Péter, a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke, a SOTE professzora. Az április elejével bezárt fővárosi kórházak közül a legnagyobb visszhangot az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, köznyelven a Lipótmező felszámolása, betegeinek „szétosztása” okozta. A kritikusok szerint a háttérben nagyszabású ingatlanspekuláció húzódik meg. Gaszner Péter, a nagytekintélyű pszichiáter, tucatnyi szakkönyv szerzője a bezárás következményeit ecseteli.

A Sárga Ház jövője

Meghatározza-e a Lipót jövője a pszichiátria jelenét? Dr. Füredi János professzort telefonon kérdezte Pásztor Magdolna.

Szakértői vélemény az OPNI közeljövőjéről

Két folyamat zajlik párhuzamosan a Lipótmezővel kapcsolatosan. Az egyik az értékes ingatlan megszerzését célozza, a másik a hazai pszichiátria szétverését – mutat rá feljegyzésében Szilágyi Júlia. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának pszichiáter főtanácsadója arra mutat rá, hogy az ingatlanbiznisz a kisebbik rossz, noha inkább szem előtt van.

Az OPNI honlapja

Tüntetés az OPNI bezárása ellen

Stílszerűen ma, április 1-én, azaz bolondok napján (itt néhány politikus nevét kihúztuk a kéziratból a pontos diagnózis hiányában...) 10 órától egész délelőtt tartott az OPNI bezárása elleni tüntetés. A rádió már nem próbálkozott szépíteni a dolgokat, ők az OPNI bezárása MIATT-it tüntetésről kreálták meg a hírt.

Képek a tüntetésről

Lipótmező: MSZP-Fidesz egyetértés a pszichiáterek előtt

Éljen a kormány! De ne élősködjön! - hangzott el a ma déli demonstráción, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) előtt. Orvos értelmiségiek, betegszervezetek és politikusok alkottak élő láncot a bezárásra ítélt, 140 esztendős kórház megmentéséért.

"az OPNI megszűntetése több mint hiba: műhiba"

Több mint félezer ember élőláncot alkotva tiltakozott Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ellen. Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke úgy véli: "az OPNI megszűntetése több mint hiba: műhiba".

Hogyan tovább Lipót?

Az OPNI 'átköltöztetés'

Súlyos

Én már nem tudom mi a hír, és mi a pletyka… Reggel a Klubrádióban állítólag szó volt a bezárandó közép-magyarországi kórházról, név szerint a Schöpf-Méreiről, az OPNI-ról, Budai Gyermekkórházról a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetről, és a Vadasparkról! Nem, nem gépeltem el, azt mondták, ránk, hogy Vadaspark!

Április elsején az OPNI-ért demonstrálnak

Az Élőlánc Magyarországért a az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet (OPNI)bezárása ellen tiltakozik április elsején.

Az Országos Civil Fórum egészségpolitikai állásfoglalásának nyilvános bemutatására április 1-jén, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet főbejáratához meghirdetett demonstráció keretében, ahol az Élőlánc Magyarországért a kórházak bezárása ellen tiltakozik.

"A nagy múltú, világszerte elismert intézet teljességgel indokolatlan és szakmailag elfogadhatatlan bezárása emblematikusnak számít a kórházmegszüntetések sorában." - áll a szervezet felhívásában.

gondola.hu - fidesz.hu

Közlemény

A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöksége egyetért az Országos Civil Fórumnak az egészségügy állapotáról szóló és reformjával kapcsolatos állásfoglalásával, támogatja a Fórum április 1-én, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet előtt rendezendő demonstrációját és javasolja a gyógyszerészeknek az ezen való részvételt.

Volt perfektes az OPNI felszámolóbiztosa

A Napi Online arról tájékoztat, hogy Gyurcsány Ferenc egykori cégének, a Perfektnek volt munkatársa az a miniszteri megbízott, aki az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felszámolását kapta feladatul. Tasnády Zoltán az egészségügyi tanácsadási üzletág igazgatójaként tevékenykedett a Perfektnél.

nem mentem tüntetni az opni bezárása ellen,

de attól még nem akarom, h bezárják, mert vmi mást is kitalálhatnának. mért kell mindent tönkre tenni, ami régi, érték stb? azt nem mondom, h jól működik, mert annyira nem, mert én láttam a 4est pl, oda soha be nem tenném a lábam úgy h ott kelljen feküdnöm. és ott kikötözik az embreket nappalra a radiátorhoz és pisi szag van. de vmit lehetne csinálni, h normálisan működjön. és most már én is félek, h mi lesz tündérheggyel, nem magam miatt, h akkor majd nem tudok oda menni, ha baj van, hanem amúgy. mert ott legalább van terápia.

Folytatódik a reform, marad a bizonytalanság
Téma: három halálra ítélt kórház jövője

szabályos füttyvihar tört ki, amikor az egészségügyi tárca államtitkára kijelentette: tudja, hogy az OPNI-ban "vannak jó részek, de ha őszinték akarunk lenni, nem ez a 21. század kórháza".

Bezárják az OPNI-t?

Együtt tiltakozott a II. kerületi ellenzék a kormánypárttal az Országos Pszichiátrai és Neurológiai Intézet tervezett bezárása ellen. A 139 éves szakkórház évente 700 ezer budapesti és főváros környéki lakos pszichiátrai ellátásáért felel, most mégis elképzelhető, hogy a Regionális Egészségügyi Tanács javaslatára bezárják a kapuit.

Több százan demonstráltak a pszichiátriai intézet bezárása ellen (videó)

Tüntettek az OPNI bezárása ellen

Mintegy 300-an tüntettek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ellen Budapesten.

Mikola a szcientológusoknak gratulált az egészségügyi reformért

A politikus szerint ugyanis az országban csökken a pszichiátriai ellátás súlya, a szcientológiáé viszont nő. Mikola István (Fidesz) szerint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása is jelzi, hogy az országban csökken a pszichiátriai ellátás súlya, a szcientológiáé viszont nő.

Az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere hétfői, parlamenti interpellációjában arról beszélt, hogy a lipótmezői klinika bezárásával bizonytalanná válik a lelki- és elmebetegek kezelése, akik között sok ön- és közveszélyes is van.

Mikola István szerint nyers, embertelen, pénzügyi okok állnak a lipótmezői klinika bezárása mögött, amely túl azon, hogy több száz pszichiátriai beteg ellátását végzi, a többi között a SOTE pszichiátriai tanszékének is helyet biztosít. Mikola István Molnár Lajostól várt választ arra, hogy mi lesz az eddig ott kezelt, sokszor ön- és közveszélyes betegekkel, illetve kinek a tulajdonába kerül a 23-25 milliárdosra becsült ingatlan.

(Mikola István egyébként hétfőn egy másik felszólalásában is említette a szcientológiai egyházat, akkor az OPNI bezárásáért gratulált ironikusan a szcientológusoknak.)

Az egészségügyi miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy a Lipótmezőként is emlegetett intézet alapítása óta 150 év telt el, és az orvostudomány jelenlegi állása szerint már nincs szükség tömeges elzárásokra a pszichiátriai kezelteknél, a legtöbbjüket gyógyszerekkel ambulánsan is lehet kezelni, a cél pedig a társadalmi integrálás.

Ráadásul a miniszter szerint maga az épület leromlott állapota is indokolja a bezárást. Molnár Lajos válaszában nem reagált a szcientológiai egyházzal kapcsolatos utalásra, illetve nem válaszolt arra sem, hogy mi lesz az épület sorsa.

(Független Hírügynökség)

Lakóparkstop Budán

Nagy visszhangja volt annak is, hogy a szigorú szabályozás megnehezítheti a bezárásra ítélt Budai Gyermekkórház, az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet (OPNI) eladását, az ingatlanspekulációt.

Kételyek

Egész héten azt vártuk, hogy pénteken majd kiderül…De nem derült ki, „csak” annyi, hogy a Miniszter találkozott az OPNI és a Svábhegyi Gyermekkórház igazgatójával, akiknek elmondta, hogy „ennyi volt”, vagyis, hogy az általuk vetett intézmények 3 hónapon belül be kell, hogy zárják a kapuikat!

Rekviem az OPNI-ért

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben érdeklődtünk prof. dr. Nagy Zoltán főigazgató főorvostól: milyen esélyei vannak az intézmény megmaradásának

Egy országos intézet küzdelme a túlélésért

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) az ország egyik legnagyobb, komplex beteg ellátó intézménye. 10 év óta ad otthont az Agyérbetegségek Országos Központjának is. Egyedülálló pszichiátriai, neurológiai és addiktológiai betegellátó tevékenységén túl kiemelt jelentôségûvé teszi fekvése, épületei és az ôspark, amelyben elterül. Az OPNI fôépülete (az építtetôrôl kapott neve szerint Lipót-mezô, a szakmában Lipócia) hazánk – az Országháza utáni – második legnagyobb épülete. Állapota erôsen leromlott. Rekonstrukciója érdekében az intézmény már elkészítette ingatlanhasznosítási és önerôs felújítási elképzeléseit.

A Pszichiátriai Szakmai Kollégium levelei az OPNI megszűnésével kapcsolatban a miniszternek

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgató főorvosának felhatalmazásával és pszichiáter főorvosi kar megbízásával fordulunk a Minisztériumhoz az OPNI telephelyének megszüntetése következtében az OPNI működésének átalakításával és elhelyezési kérdésekkel kapcsolatban.

Műtét baltával

„Mindenki tisztában van vele, hogy az egészségügy beteg, de ami most zajlik benne, azt leginkább baltával való műtéthez hasonlítanám” – hangzott el egy főorvos szájából a Lipótmezőn tartott tájékoztatón, ahol az Egészségügyi Minisztérium megbízottjai próbálták felvázolni a számukra is még igen homályos jövőt. Egyetlen dolog biztos: miniszteri határozat született a március 31-ével megszüntetendő kórházakról és ágyakról.

Molnár Lajos: "Nevetségesnek tartanám, ha nem lenne több-biztosítós rendszer"

"Az OPNI-t 140 éve építették tébolydának, amikor a pszichiátria csak annyit tudott tenni, hogy elzárta a pácienseket. Nem voltak gyógyszerek, és féltek ezektől a betegektől. Ezt az épületet elkülönítésre tervezték. A pszichiátria ma nem elfekvőből áll, sok esetben a betegeket a járóbeteg-rendelésen lehet kezelni. Mindenki tudja, hogy abból az épületből nem lehet korszerű intézményt csinálni, még nagyon sok pénzből sem."

Kórházi struktúraátalakítás

2007. január 8. - A kórházi struktúraátalakításra vonatkozó miniszteri javaslat

Koncepciók, dokumentumok, deklarációk/Concepts, documents, declarations

2007-03-20T12:46:00.000+01:00

Magyar nyelvű dokumentumok:

ZÖLD KÖNYV
A lakosság mentális egészségének javítása
Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása

Ezen Zöld Könyv célja egy olyan vita megindítása, melyben az EU-intézmények, kormányok, egészségügyi dolgozók, más szektorokban tevékenyked érintettek, a civil társadalom (például betegszervezetek és a kutatói közösség) résztvev ői, megbeszélhetik a mentális egészségjelentő ségét az EU szempontjából, az EU-szint ű stratégia szükségességét és a lehetséges prioritásokat.

Az Európai Parlament állásfoglalása a népesség mentális egészségének javításáról. Az
Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé (2006/2058(INI))

üdvözli a Bizottságnak a mentális egészség támogatása iránt tanúsított elkötelezettségét; prioritást az egészségügyi és a kutatáspolitikákban, és úgy véli, hogy ezt a kérdést be kell építeni a Bizottság fıigazgatóságainak és a tagállamok minisztériumainak politikájába és nemzeti és nemzetközi mentálhigiéniai mutatókat annak érdekében, hogy uniós szinten is egy összehasonlítható adatállományt biztosítsanak;

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Zöld könyv – A népesség mentális egészségének javításáról, az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából”

2005. október 14-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 262. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a fenti tárgyban. A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció véleményét 2006. május 3-án elfogadta (előadó: Adrien BEDOSSA). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. május 17–18-án tartott 427. plenáris ülésén (a 2006. május 17-i ülésnapon) 142 szavazattal 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

Magyar egészségügy - Zöld könyv

Mi a zöld könyv? A pontos választ nem a zöld, hanem az úgynevezett fehér könyvek felől érdemes megközelíteni.Ez utóbbiak voltaképpen állapotleíró tanulmányok, amelyek „pillanatfelvételt” készítenek egy-egy terület (vagy akár ország) aktuális helyzetéről, de nem tartalmaznak megoldási javaslatokat. A zöld könyv műfaja ennél több – mégpedig éppen a megoldási javaslatokkal az. A zöld könyvet ezért meghatározhatjuk olyan, két kötelező részből álló kiadványként is, amely egyfelől egy szakterületet leíró fehér könyvből, másfelől pedig az abban feltárt problémákhoz, kihívásokhoz rendelt megoldási lehetőségek katalógusából áll.

Szemben Európával?

Ágyszámcsökkentés a kiépítetlen szociális háttérintézmények ellenére, elégtelen szintű járóbetegellátás, növekvő szakemberhiány. A Magyar Pszichiátriai Társaság sajtótájékoztatóján áttekintette a közelgő egészségügyi reform kapcsán felmerülő és egyelőre megnyugtató válasz nélküli kérdéseket.

Merre halad a pszichiátria?

Más orvosi társaságokhoz hasonlóan a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) is szakmai szempontok alapján kifogásolhatónak minősítette a tárca által elindított struktúraváltást. Dr. Németh Attila, az MPT elnöke szerint az ágyszámcsökkentés előtt biztosítani kellene a megfelelő háttérintézményeket, amelyek fogadni tudják majd a krónikus, vagy csak ápolásra szoruló pszichiátriai betegeket.

Documents in English

Promoting Mental Health

CONCEPTS ■ EMERGING EVIDENCE ■ PRACTICE A Report of the World Health Organization, Department of Mental Health and Substance Abuse in collaboration with the Victorian Health Promotion Foundation and The University of Melbourne

GREEN PAPER

Improving the mental health of the population. Towards a strategy on mental health for the European Union The purpose of this Green Paper is to launch a debate with the European institutions, Governments, health professionals, stakeholders in other sectors, civil society including patient organisations, and the research community about the relevance of mental health for the EU, the need for a strategy at EU-level and its possible priorities.

Mental Health Declaration for Europe
Facing the Challenges, Building Solutions

We recognize that the promotion of mental health and the prevention, treatment, care and rehabilitation of mental health problems are a priority for WHO and its Member States, the European Union (EU) and the Council of Europe, as expressed in resolutions by the World Health Assembly and the WHO Executive Board, the WHO Regional Committee for Europe and the Council of the European Union. These resolutions urge Member States, WHO, the EU and the Council of Europe to take action to relieve the burden of mental health problems and to improve mental well-being.

Fogyatékkal élők, videók - Disabled people, videos

2007-03-05T08:16:00.000+01:00

Az alábbi videók elsősorban azt a célt szolgálják, hogy betekintést nyerjünk arról, hogyan jelennek meg fogyatékkal élők a közösségben a világ legkülönbözőbb részein.
Folyamatosan igyekszem feltölteni az oldalt, örömmel veszem ha küldtök nekem általatok ismert videókat, képeket, cikkeket a soteria@t-online.hu e-mail címre.

The following videos are collected by me to show the public image of disabled people all around the world. I keep uploading the site regularly any relevant videos, photos, articles are welcome at the soteria@t-online.hu.

Kelvin Tan

school for blind students in Thailand

Blanchardstown Center for Independent Living are pleased to present its new DVD and Information Pack: Your Life, Your Choice. This DVD will assist people with disabilities to explore Independent Living.

Your Life, Your Choice: PART 1
Uploaded by Anseo_Support

Your Life, Your Choice, Part 2
Uploaded by Anseo_Support

A promotional video for "Special Friends", a buddy program for intellectually disabled youth organized by Project ID.

Az Ausztrál "Speciális Barátok" programot népszerűsítő videó.

Our Voice SA - The Intellectually Disabled Speak Up
A Mi Hangunk - Értelmi fogyatékosok felszólalása

Find out how Bobby Dodd Institute empowers people with disabilities and disadvantages through hands-on job training and changes lives by providing the opportunity to work.
A Bobby Dodd Intézet foglalkoztatási programjának bemutatása.

http://www.youtube.com/watch?v=c9AUe50_rzI
(a videót nem lehetett beilleszteni ezért csak a link van itt)

Christmas carol for the disabled
Keresztény diákok énekelnek egy fogyatékosokat ellátó intézményben

Entry to Uniquely Sporting
Sportoló mozgássérültek

The BC4 Canadian pair takes on Hungary for the Croatian Boccia Open title in Osijek.
Magyarország - Horvátország mérkőzés

I am Sam trailer
A Nevem Sam című film bemutatója

GALA PREMIER IN SINGAPORE
Egy vak kisfiúról szóló szingapúri film bemutatója

An investigation into the housing problems facing disabled people in Scotland
TV riport fogyatékkal élők lakhatási problémáiról Skóciában.

Angels in a city - street performance of mentally disabled people. Disabled
actors are memebers of "The Awakening" Street Theater created by The "JiM" Foundation for
Handicaped People in Lodz (Poland)
Angyalok a városban - pszichiátriai problémával élők utcai performance-a a lengyelországi Lodz-ben. A résztvevők a "The Awakening" Utcai Színház tagjai, amit a "JIM" Alapítvány hozott létre.

Who are they? Unlike the skid-row "derelicts" who seemed to be the typical homeless in the '60s, the street people today embrace the whole gamut of humanity: the "new poor," the mentally disabled, evicted families, elderly single people, hoboes, alcoholics, drug addicts, abused spouses, abused young people and cast-off children.
Soundtrack "Cancer": Music: Larsen Lombriki

Kik ők? Rövid film arról, hogy kik közül kerülnek ki a hajléktalanok napjainkban.
Az "új szegények", mentális problémával élők, egyedülálló idős emberek, szenvedélybetegek, utcagyerekek..stb.

svefn-g-englar

A video showing life of disabled people in Eelam
Egy videó bangladesből

ADAPT is a national organization that has fought for decades for the rights of disabled people. This includes protesting Greyhound to put lifts on busses, congress to pass the Americans with Disabilities Act (ADA) and now they continue to fight. Right now ADAPT is fighting for the money that is spent to keep people in nursing homes to follow the person into society. Real voices, Real Choices.
check out: www.EverybodyCounts.org

Az ADAPT egy országos szervezet, ami évtizedek óta harcol a fogyatékosok jogaiért.
További részletek a www.everybodycounts.org oldalon

I had created this video on the topic of disability. I believe everyone is disable, in one way or other. Even if we are perfect in very matter, sometime the way we even think make us disable. But we only count disability of physical appearance. And many times our society considers disabled people as in efficient people. Here I am trying to convey it is wrong. They are efficient in the areas possible for them. We have to appreciate that. In this video I had portrayed a man who is physically disabled. His legs are not strength enough as normal ones. You can see it in the end of this one minute video. But he is successful in his life. He is a successful building contractor, and his passion is body building. He runs his own gymnasium. He told me “If you are making a film on disability, then why shooting me? I AM NOT DISABLE”

Ezt a videót a fogyatékosság témájában készítettem. Azt gondolom, hogy mindenki fogyatékkal él ilyen vagy olyan módon. Mégha tökéletesek vagyunk is sok módon, lehet, hogy ahogy gondolkodunk az akadályozottá tesz bennünket. De csak a testi dolgok alapján ítéljük meg a fogyatékosságokat. És sokszor társadalmunk haszontalan emberként tartja számon a fogyatékkal élő embereket. Most megpróbálom megmutatni, mennyire nincs igazuk. Nagyon hatékonyak ott, ahol képesek azok lenni. El kell ezt fogadjuk. Ebben a videóba egy mozgássérült ember portréját mutatom be. Nem elég erősek a lábai. A videó végén láthatjátok ezt. Mégis nagyon sikeres életet él. Hobbija a testépítés, a saját szalonját vezeti. Azt mondta nekem: "ha a fogyatékosokkal élőkről készítesz filmet, akkor miért engem veszel? Én nem vagyok fogyatékos"

I found on the web some solutions for tandem flying with disabled people, but to my knowledge it's the first time when it's the pilot who is disabled

Már sok megoldást találtam a neten a tandem repülésről, de ez az első alkalom tudomásom szerint, amikor a pilóta a mozgássérült.

The Vocational School for the physically disabled in Pattaya, Thailand. Young people attend Mahathai, famous for giving disabled people a "chance" at full time employment.

Munkába állítást elősegítő iskola mozgássérültek részére a Tajföldi Pattayában. Fiatal emberek veszik igénybe, a hely híres arról, hogy fogyatékkal élő embereknek nyújt esélyt a teljes munkaidőben történő elhelyezkedésre.

Demonstration for the rights of disabled people in Hongkong
Demonstráció a fogyatékos emberek jogaiért Hongkongban

A fogyatékkal élőknek nyújtott szociális szolgáltatások/Támogató szolgálat

2007-02-28T08:04:00.000+01:00

Szociális szolgáltatások:

- Támogató szolgálat

Jogi szabályozás:

1993. évi III. tv.
Támogató szolgáltatás

65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2)

(3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet
TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS

39/A. § (1) A támogató szolgálat feladata - az Szt. 65/C. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak érdekében - különösen

a) személyi segítő szolgálat működtetése, amely - a fogyatékos személy aktív közreműködésével - segítséget nyújt

aa) a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítéséhez,

ab) a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez,

ac) az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez,

b) szállító szolgálat működtetése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében,

c) a tanácsadás.

(2) A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen, és szolgáltatásai - a háziorvos javaslatának figyelembevételével - az egyéni szükségletekhez igazodjanak.

(3) A támogató szolgálat vezetője szükség szerint, de legalább két hetente esetmegbeszélést tart.

(4) A támogató szolgálat ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Nem kell egyéni gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag tanácsadást vagy szállítást vesz igénybe.

39/B. § (1) A támogató szolgálat szakmai programjának tartalmaznia kell

a) a szolgáltatás célját, feladatát,

b) az ellátottak körét,

c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét,

d) a szolgáltatás igénybevételének módját, feltételeit,

e) a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját,

f) az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,

g) integrált szervezeti formában működő intézmény esetén az integráció formáját, az ellátási típusok együttműködésének rendjét, a helyettesítések rendszerét és a szervezeti ábrát,

h) a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját.

(2) A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges a támogató szolgálat bevételeinek, kiadásainak - már működő szolgálat esetén a tárgyévi - tervezett alakulását.

(3) A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.

39/C. § (1) Ha a támogató szolgálat a székhelyén vagy más helyiségében ellátottakat fogad, a helyiségnek meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott feltételeknek.

(2) A támogató szolgálat gépjárművének alkalmasnak kell lennie elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkeznie kell mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel.

39/D. § (1) Vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie támogató szolgálati képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie. A támogató szolgálati képzésre történő jelentkezéseket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez kell benyújtani.

(2) Szakirányú szakképzettséggel nem rendelkező, a 3. számú mellékletben meghatározott képzettségű személy 2003. április l-jétől vezetői és a személyi segítői munkakörbe nem vehető fel.

39/E. §

Engedélyezett támogató szolgálatok - 2005 szeptember

Az ÉFOÉSZ által működtetett Támogató Szolgálatok

A Motiváció Alapítvány által működtetett Támogató Szolgálat

Szervezetek, intézmények weboldalai/websites of organizations and services

2007-02-23T19:55:00.000+01:00

Hungarian organizations and services in the field of mental health
Magyar szervezetek és szolgáltatások az elmeegészségügy területén

Ébredések Alapítvány

Ferenczi Sándor Egyesület

Félúton Alapítvány

Hejőbábai Pszichiátriai Otthon

Jász-Nagykun Megyei Önkormányzat tartós bentlakást nyújtó intézményei

Magyar Pszichiátriai Társaság

Magyar Pszichoanalitikus Egyesület

Magyar Pszichodráma Egyesület

Magyar Pszichológiai Társaság

Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület

Magyar Transzperszonális Egyesület

Nappali otthon pszichiátriai betegeknek (Szentes)

Nyéki út

Soteria Alapítvány

Szent András Otthon

Szigony Alapítvány a közösségi pszichiátriáért

Támasz Ház Pszichiátriai Otthon

Thalassa Ház

Országos Módszertani Központ

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Hungarian organizations and services for disabled people
Fogyatékosokat ellátó, képviselő magyar szervezetek és szolgáltatások

Down Alapítvány

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

Kézenfogva Alapítvány

Magyar Speciális Olimpia Szövetség

Motiváció Alapítvány

Salva Vita Alapítvány

Szimbiózis Alapítvány

Szervezetek, szolgáltatások világszerte
Organizations, services all around the world

MHI

The ARC

Gyermek- és Serdülőpszichiátria

2007-02-13T08:25:00.000+01:00

Az alábbiakban a gyermek- és serdülőpszichiátriával kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket, véleményeket igyekszem csokorba gyűjteni.

Bugarszki Zsolt: Gyermekek mentális problémában érintett családokban, gyermekpszichiátria

„Becsült adatok szerint minden 4-5. gyerek, kamasz küzd valamilyen, nem feltétlenül
medikális, segítséget igénylő érzelmi, magatartási, tanulási és egyéb pszichés problémával.
Azok száma tehát, akiknek a jogaiért e kutatás elkészült, hazánkban 500 000 és 600 000
között lehet. Többségük nem elsősorban orvosi, egészségügyi ellátást igényelne, hanem egy
átfogó, az oktatási intézményekkel szorosan kooperáló pszichoszociális ellátórendszert.”

Gombos Gábor: Emberi jogok a gyermekpszichiátriában
A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum figyelemreméltó tanulmánya a hazai gyermekpszichiátriáról.

„Közös kincsünk a gyermek”
Nemzeti Csecsemõ- és Gyermekegészségügyi Program

Dr. Pászthy Bea: A gyermekpszichiátria helye a gyermekorvosi gyakorlatban
Powerpoint előadás

Javaslat a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai ellátás helyzetének javítására - Pszichiátriai Szakmai Kollégiumi állásfoglalás (Psychiatria Hungarica 2000, 15 (6):707-712)
Sajnos elektronikus változatban egyelőre nem találtam meg, de alapvető fontosságú állásfoglalás.

Gyermek mentálhigiénés program a Vadaskertben
Cikk a Vadaskertben folyó gyermek mentálhigiénés programról

Vadaskert Alapítvány
A Vadaskert Alapítvány honlapja

Vikár András: Csoportterápia és pszichodráma gyermek és serdülőkorban

"A modern csoportterápiák eredetileg abból az egyszerű, praktikus megfontolásból születtek, hogy egy vagy két terapeuta egységnyi idő alatt több pacienssel tud egyszerre dolgozni, mint egyéni terápiában. Nyilvánvaló volt az is, hogy társas helyzetben keletkező problémákat csoport helyzetben "in situ" lehet kezelni. A szocializációs és reszocializációs folyamatok minden csoportterápia fontos non-specifikus hatótényezői, függetlenül attól, hogy éppen egy készségfejlesztő-, kreatív művészetterápiás-, mozgás-, viselkedésterápiás- vagy éppen dramatikus játék csoportról van-e szó. Az egyes csoportterápiáknak saját specifikus hatótényezői is vannak. Az alábbiakban a gyermek pszichodráma részletesebb ismertetése közben a non-specifikus tényezőket is elemezzük.

Prof. Dr. Csorba János: A gyermek-serdülôkori depresszió és kezelése
A gyermek-serdülôkorban elôforduló depresszív zavarok a leggyakoribb betegségek az utóbbi évtizedben a 10-18 éves korosztályban, sôt jelentôségük egyre növekszik, ezért indokolt, hogy a gyakorló orvos számára összefoglaljuk a területet érintô legfontosabb ismereteket.

Intézménytelenítés akciók, kezdeményezések/Deinstitutionalisation actions, initiatives

2007-02-11T20:31:00.000+01:00

Ebben a részben olyan cikkeket, anyagokat, videókat és képeket gyűjtök össze, melyek az intézménytelenítés mozgalmát igyekeznek bemutatni konkrét akciók, kezdeményezések, viták, érvek és ellenérvek formájában.

In this part I collect articles, materials, videos, photos related to deinstitutionalisation movement, showing concrete actions, initiatives, debates, arguments.

In English

About the European Coalition for Community Living (ECCL)
The European Coalition for Community Living is a Europe-wide initiative working towards the social inclusion of people with disabilities by promoting the provision of comprehensive, quality community-based services as an alternative to institutionalisation.

Children and Young People With Disabilities in Residential Institutions in Greece
By Prof. John Tsiantis, APHCA
(published in the ECCL_Newsletter)
Until the 1980s, care services for people with mental, intellectual, or physical disabilities in Greece were exclusively provided in the form of segregated and institutional care. This system included institutions, psychiatric hospitals and asylums of various sizes, which operated as places of confinement rather than of care, in poor conditions, employing insufficient and unqualified staff. Complaints about inhuman conditions in such settings, focusing on the psychiatric hospital on the island of Leros, led to reactions at both national and international levels. As a result, a wide, multi-annual programme of deinstitutionalisation and the creation of new community-based care units was developed in the country, with the ongoing support of the European Union.

Latvia: government must establish independent investigation into fire deaths in social care institution, and commit to closure of institutions
As Latvia mourns the burning to death of 25 residents of a social care home, MDAC calls for a prompt, effective investigation and a commitment to the closure of institutions.

Press Release By the Mental Disability Advocacy Center

8 March 2007, Zagreb (Croatia) and Budapest (Hungary) – There is now increased hope for
people detained in mental health and social care institutions in Croatia. Until now the reality
of their daily lives has been hidden from public view. An innovative project funded by
the European Union means that this will now change. For three days this week 20 human
rights activists, including those with intellectual disabilities and psycho-social (mental
health) disabilities, were trained in Croatia to monitor mental health and social care institutions.
Such monitoring is planned for the first time in Croatia this spring/summer and
the results will be published nationally and internationally. (to read the full article click on the title)

State investigates neighbor's yearslong protest of Norco group home
NORCO - State authorities are investigating whether a protest of a group home for developmentally disabled women violates their right to fair housing, said Paul Ramsey, chief counsel with the Department of Fair Employment and Housing.

Rosewood Center: A Demand for Closure
For years, MDLC has been raising concerns about unsafe conditions at Rosewood Center (Rosewood) and calling for closure of this flawed, outmoded institution. State oversight officials recently found conditions at Rosewood, Maryland’s largest institution for people with developmental disabilities, pose immediate jeopardy to the health and safety of residents.

Video on MDRI investigation in Romanian psychiatric institution

Lessons to be Learned: Life after the Tragic Fire in the Social Care Home “Regi”
By Ieva Leimane-Valdmeijere, ZELDA
Just three months ago we were shocked to find out about the terrible death of 26 people with mental disabilities - residents of the social care home “Regi”, which was one of more than 30 social care homes located in the western part of Latvia. Out of 90 residents almost one third died. The appalling accident has made Latvian society question whether institutional care is the best option for people with mental disabilities.

Inclusion in Germany
Daheim statt Heim: The closing of institutions and inclusion of
older people and people with disabilities, by Silvia Schmidt MP
Daheim statt Heim (“living at home or in supported living instead of institutions”) is a federal initiative facilitated by Silvia Schmidt and launched in December 2006. Silvia Schmidt is a member of the Social Democratic Party (SPD), a representative and a delegate for people with disabilities in the German Parliament. The initiative is gaining more and more popularity and is supported by professionals, experts, representatives of associations of disabled people and politicians from a range of parties in the Parliament.

In Hungarian

Intézménytelenítés, cikkek, tanulmányok/ Deinstitutionalisation articles, studies

2007-02-10T17:12:00.000+01:00

Az irodalomjegyzék folyamatosan kerül bővítésre

ZÁSZKALICZKY PÉTER (1998, szerk.): A függőségtől az autonómiáig. Helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Budapest, Kézenfogva Alapítvány.

Dr. Könczei György: A következő lépés a diszkrimináció kutatásában

Magyarországi lakóotthonok listája

Egy a Soros Alapítvány által a kiscsoportos lakóotthonokról szervezett konferencia anyagai

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna:
LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN

Egy aktuális pályázati kiírás lakóotthon létrehozására

A minisztérium 2006 januári listája a lakóotthonokról

Bakonyi, P. (1984) . Téboly, terápia, stigma . Budapest Szépirodalmi Könyvkiadó

Benedek, I. (1957) . Aranyketrec. Egy elmeosztály élete . Budapest, Medicina 1968

Bitter István (1997) . Vélemény Eric Rosenthal és munkatársai "Az emberi jogok és az elme-egészségügy helyzete Magyarországon" című tanulmányának Összefoglalás című fejezetéről . Psychiatria Hungarica 1997;12(1):71-2.

Frater, R. (2000) . A betegellátás szerkezetének változásai az elmúlt évtizedben
In.: Huszár Ilona (szerk.) Tények és gondolatok a 20. század magyar pszichiátriájáról 129-140. old. Budapest

Harangozó Judit (1997) . Röpirat a magyar pszichiátriáról . Psychiatria Hungarica 1997;12(1):75-84.

Harangozó Judit (szerk. 2003) . Módszertani útmutató a pszichiátriai szociális otthonok megújulásáért . Fővárosi Módszertani Osztály

Hollós, I. (1927) . Búcsúm a sárgaháztól. Doktor Pfeiflein Telemach
különös írása az elmebetegek felszabadításáról . Budapest, Génius, 1927 Budapest, Cserépfalvi, 1990

Mental Disability Rights International (1996) . Emberi jogok és elmeegészségügy: Magyarország . Ford. Bakos Anita. Washington: 1996. p. ii.

Réthelyi J. (2000) . A Mental Disability Rights International jelentés háttere és hatástörténete . LAM 2000;10 (2): 167-170.

Turcsik László és munkatársai (2002) . Lakóotthonok Magyarországon . Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest

Tringer László (1997) . Gondolatok a Rosenthal-jelentés kapcsán . Psychiatria Hungarica 1997;12(5):645-47.

Veér András (1997) . Hozzászólás a "Rosenthal-dossziéhoz". Psychiatria Hungarica 1997; 12(1):69-71.

Angol nyelvű irodalom

The Impact of Closing a State Psychiatric Hospital on the County Mental Health System and Its Clients
Replacement of most inpatient services with residential and ambulatory services resulted in significant cost reduction. For project enrollees, a 94 percent reduction in state hospital services resulted in cost savings of more than $45 million during the three-year evaluation period. These savings more than offset the funds used to expand community services. Overall, the net savings to the system for mental health services for this group was $3.4 million over three years.

Open Society Mental Health Initiative...about deinstitutionalization

The right to live in the community (horvát nyelvű angolul feliratozott film)

To live freely...

E. Fuller Torrey, M.D. and Mary Zdanowicz: Why deinstitutionalization turned deadly

E. Fuller Torrey, M.D. and Mary T. Zdandowicz, J.D.: Deinstitutionalization hasn’t worked

E. Fuller Torrey, M.D.: Out of the Shadows: Confronting America's Mental Illness Crisis

Deinstitutionalization and the Homeless Mentally Ill

Stubbs, Pat (1998). Broken promises: The story of deinstitutionalization. [Online]. Perspectives. [1998, September 25].

Perceptions of Mental Illness Can Prove DeadlyBy DEBORAH KENDRICK

Clare Wilding - Improving Quality Of Life After Deinstitutionalisation Through "Ordinary Adventure": A Camping Experience

"The process of deinstitutionalisation in Australia took place following similar movements in Britain, America and other parts of the world (Barrand, 1997). Reasons for the move from institutions to community based care were consistent with the Human Rights concerns of other countries. These reasons included reducing the harmful effects of institutionalisation, such as fostering dependence and passivity (Lamb, 1993; Thornicroft & Bebbington, 1989). Other concepts of deinstitutionalisation include reducing stigma and discrimination while allowing people to "be cared for in the community and continue to participate in the life of the community" (Commonwealth of Australia, 1992, p.7)." (to see the full version of the article click on the title)

Revitalizing the community support program

Audrey King - From Institutionalization To Community: How Far Have We Come?
"We've arrived! With fanfares of fireworks circling the globe, electronically bringing cultures and humanity together like never before, we've entered a new century and a new millenium. It's our chance to create a universe of communities where people with "differences" can truly belong."

BEYOND DE-INSTITUTIONALISATION: The Unsteady Transition towards an Enabling System in South East Europe
The Disability Monitor Initiative for South East Europe and the report "Beyond De-institutionalisation, the Unsteady Transition towards an Enabling System for People with Disabilities in South East Europe", aim to contribute to support stakeholders involved in longterm processes that have equal opportunities and full participation as a goal. There is a risk that the ongoing efforts will stop when so called "basic human rights" are no longer violated. In recent decades another understanding of what the enjoyment of human rights of people with disabilities should be has arisen: no more and no less than those of any other citizen. While the United Nations is working to define a convention aimed at ensuring the full enjoyment of all civil, political, social, economic and cultural rights by people with disabilities, stakeholders in South East Europe have to go beyond seeing disability as a humanitarian, health or social protection issue. Instead, they should see it as a human right and global policy issue and therefore place it into the overall reform agenda rather than placing it into disability-specific initiatives.

Inspections of Institutions By Oliver Lewis, MDAC

Institutions exist. Several NGOs, including MDAC, are calling for the right to live in the community to be made a reality. This will involve both the development of a range of community-based services and the closure of long-stay institutions. Sadly, the situation in many European countries is that hundreds of thousands of children and adults with disabilities are detained in institutions, and despite the best efforts of NGOs (and in part as a result the European Commission’s chronic failure to take sufficient action) some people will remain in institutions for very many years.

Felhasználói mozgalom/user movement

2006-11-13T19:00:00.000+01:00

Magyar nyelvű információk/information available in Hungarian

A PÉF (Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum) honlapja

Gombos Gábor honlapja

Gombos Gábor: a skizforénia egyoldalú megközelítése ellen

Gombos Gábor felszólalása az ENSZ Fogyatékügyi Bizottságának ülésén

GOMBOS GÁBOR: A "gondnoksági csapda"

Kiért szól a Lélekha(ra)ng?
Orosz Anett, beszélgetés Gombos Gáborral, a Lélekhang Egyesület alapítójával

A Lélek-Hang Egyesület honlapja

NEMÉNYI MÁRIA – CSEPELI GYÖRGY: ÖNSEGÍTÉS ÉS SZOCIÁLPOLITIKA

Peter Lehmann (ed.) Coming off Psychiatric Drugs.
a magyar nyelven egyelőre nem olvasható könyvről Buda Béla könyvismertetőjét találjátok a link alatt.

A Varázshegy Egyesület honlapja

Angol nyelvű dokumentumok,cikkek/English documents,articles:

The Institute for Recovery and Community Integration
The Institute for Recovery and Community Integration is a program of the Mental Health Association of Southeastern Pennsylvania (www.mhasp.org), and works in collaboration with with National Mental Health Consumer Self Help Clearinghouse (www.mhselfhelp.org).

Jim Read: THINKING ABOUT A DRUG-FREE FUTURE FOR MENTAL HEALTH SERVICES

Self Advocacy for People with Mental Disabilitis (Open Society Institute - Mental Health Initiative)

Introduction to self-advocacy

Mad Pride
"MAD PRIDE is committed to ending discrimination against psychiatric patients, promoting survivor equality and celebrating Mad culture."

APPLEBY, LOUIS A new mental health service: high quality and user-led The British Journal of Psychiatry (2000) 177: 290-291
For mental health services this is a time of change. We have seen the publication of the National Service Framework (NSF; Department of Health, 1999), a blueprint for mental health care throughout England. By the time this paper appears, the National Plan will have been published — a radical view of the whole National Health Service (NHS) based on consultation with the public and the professions. The National Institute for Clinical Excellence is considering how schizophrenia and depression should be treated, and more mental health topics are on its list. The Commission for Health Improvement — an external inspectorate of clinical governance in local services — has begun its work. A new Mental Health Act is on the way. And, against this background, there is my own appointment as National Director for Mental Health, one of three ‘health czars’, to use the ludicrous shorthand that the press have planted in the public mind.

Paul Cutler, Robert Hayward and Gabriela Tanasan Supporting User Led Advocacy in Mental Health
Mental health advocacy provides a fascinating test case for the wider role of advocacy in civil society. Often perceived as a specialism, mental health issues are likely to affect up to 1 in 4 people in Europei in the course of their lives. This fact demonstrates the likelihood that many European citizens will access mental health services and probably experience some of the stigma that continues to be associated with mental health. At the same time, there is a little known but vibrant network of service user led mental health projectsii, initiatives and self-help groups across Europe that have for years grappled with the concept and ideas of advocacy in practice. The lessons their experiences have yielded are not just applicable to mental health development but have importance for all forms of civil society advocacy. This paper approaches these lessons from several perspectives. It explores the interrelationship of self-advocacy, peer advocacy and systemic advocacy, and the different sets of challenges and strategies that advocates have to tackle when working in hospitals or doing community advocacy. It provides a concise overview of the most important of those lessons for CSO's, advocates and professionals, and for governments and international organisations. Throughout these reflections, it uses the experience of user group work in Campulung-Moldovenesc, in northern Romania, to illustrate the practical implementation of the lessons.

-------------------------------------------------------------------------------------------

Jim Read – UK (Crisis Point. No 11. February 2000)

(fordította: Bugarszki Zsolt)

Több mint egy krízis ház

Ez a cikk tisztelgés a Skallagrigg House előtt. A ház most új helyre költözött és a neve Anam Cara lett.

Egy biztos menedék

Mint olyan „szakértő, akit saját pszichotikus élményei tettek azzá” sok szolgáltatást volt alkalmam látni. Amikor új helyet látogatok meg, azon gondolkodom, vajon ezt a helyet választanám-e, amikor egy rossz nap még rosszabbra fordul.
Mostanáig, a kedvenc potenciális menedékhelyem a hegyek között volt Románia északi részén. Egy barátságos, kis kórház. Amikor ott voltam futbalmeccset néztünk a TV-n a páciensekkel és a pszichiáter kisfiával. Habár éjfél is elmúlt, senki sem rontott ránk, nem kapcsolta ki a TV-t és nem küldött bennünket aludni. A nővérek tudták jól érezzük magunkat és észben tartották, hogy a paciensek ide gyógyulni jöttek, nem azért, hogy büntessék őket. Nem beszélek románul, de kevesebb nyelvi akadályom volt ott, mint hazám akut ellátó részlegeiben.
Mostanság egy másik hely is felkeltette a figyelmem, mely sokkal közelebb van az otthonomhoz, habár a környék nem olyan festői. Kívülről nem túl sokat ígér a hely – egyszerű ház egy nagyobb konvencionális pszichiátriai szolgáltatásokat nyújtó épülöttegyüttes sarkán. De amint belépünk, a hely sokkal ígéretesebbé válik. Két lakás van benne (mindegyik két hálószobával) melyek IKEA bútorokkal vannak berendezve inspiráló poszterekkel a falakon. Jobbára illó olajok illata és meditatív zene lengi be a szobákat.
Ez a Skallagrigg Ház, egy krízis ház Astonban, Birmingham-ben. A kezdeményezés a CHANGE (Choice and Alternatives for Growth and Experience) szervezet projektje és a North Birmingham Mental Health Trust valamint a Mental Health Foundation finanszírozza.

Mi teszi a Skallagrig Házt mássá?

Mióta a túlélők és szolgáltatás használók önsegítő kezdeményezéseinek mozgalma a 80-as évek közepétől előtérbe került, folyamatosan hangoztatjuk, hogy pszichotikus krízisek esetén, olyan helyeket szeretnénk, melyek sokkal informálisabbak és kevésbbé medikálisak, mint a megszokott pszichiátriai részlegek. És végre ezek megjelentek, mindegyik nagyon egyedi formában.

Ami a Skallagrigg Házat a legtöbb angliai krízis centrumtól – ha nem az összestől - leginkább különbözővé teszi az 4 fős stábja. Mindannyian keresztülmentek a saját mentális problémáikból történő felépülés útján. Ez követelmény ha valaki a stáb tagja akar lenni a Skallagrigg Házban.
Elmondták nekem, hogy felvételi interjúik során hátrányt jelentett, ha nem volt elegendő tapasztalatuk a túlélői mozgalmak területén.

A felépülés kísérése

A házban lévő stábtagok nem intézményi munkatársak, hanem a bentlakók felépülésének személyes kísérői. Micsoda jelentősége van ennek a kifejezésnek! Majd minden lakó súlyos mentális betegségről kapott diagnózist. De az itteni stáb nem azon dolgozik, hogy visszavezesse őket a közösségbe, vagy hogy segítse stabilitásukat. Mindannyian hisznek abban, hogy fel tudsz épülni még a legmélyebb válságból is, és mindannyiuknak megvan a saját tapasztalatuk erről, ami komoly hátterül szolgál e meggyőződéshez.

Tudják, hogy a felépülés nem olyan folyamat, amit valakik mint egy kezelés végezni tudnak rajtad. Magadnak kell ezt végigcsinálnod, mások aktív segítségével és támogatásával. Szóval mit ajánl a stáb a Skallagrigg lakóinak? Nehéz pontokban kifejezni, mivel mindegyikük a saját személyiségét, tapasztalatait és meggyőződését használja munkája során. Érdemes elidőzni ezen az utolsó mondaton. Mennyire igaz ez azokra a szolgáltatásokra, amelyeket Te ismersz? Vagy bármilyen munkahelyre? A stáb azt teszi, amit helyesnek tart, tanul belőle, készségeik és elképzeléseik a maguk útján alakulnak. Talán ez az útja annak, ahogy elkerülik a kiégést, ami nagy fenyegetést jelent egy kis team számára, mely a szívét-lelkét adja krízisben lévő emberek támogatásához. Nem nehéz ez akkor, ha magad lehetsz.
Az alábbi diagramot a Skallagrigg stábja állította össze annak érdekében, hogy öszefoglalják filozófiájuk lényegét. Kiegészítő terápiák alkalmazása – egy holisztikus megközelítés részeként - akkor kezdődött amikor egy homeopátiával foglalkozó kolléganő önkéntesen kezdett el dolgozni a házban. Ő most az egyik stábtag.

- diagram -

Szivárvány Lovag Hercegnő, Hangok és Víziók.

Az önsegítés és más felhasználók támogatásának lehetőségét több rendszeresen találkozó csoport kínálja (ide tartozik a Szivárvány Lovag Hercegnő, mely egy nők alkotta csoport, amely a Skallagrigg stílusában működik) melyek bevezethetik az embereket az olyan szervezetekbe, mint amilyen a Brainstorm, egy felhasználók által vezetett művészeti projekt.

A „hearing voices” (hangokat hallók) vezetője Marius Romme és Sandra Escherl. A Skallagrigg Ház megközelítéséhez nagyon hasonlóan a következőt tartalmazza információs levelük: „Komolyan hisszünk annak a munkának a hatékonyságában, amikor egyéni keretek között dolgozunk és nyíltan megbeszéljük az összes hangot és gondolatot. Nem hisszük, hogy meg lehet érteni valakit vagy lehet segíteni valakinek hatékony módon ha nem akarjuk ezt tenni igazából. Azt is gondoljuk, hogy a hangok, vizuális élmények és más tapasztalatok, amelyeket „pszichotikus élménynek” minősíthetnénk valódi élmények, és mi ezeket nem definiálnánk „mentális betegségekként” csak akkor ha az érintett maga tesz így”.

„Együttlét” , társas megközelítések és sprituális utazások

Az „együtt lét” egy olyan koncepció, amely a Soteria Házból származik. A kezdeményezés Kaliforniában létezett egy közösségi alapú kísérleti kezelés keretei között. Az „együtt lét” arról szól, hogy sok időt töltünk olyan emberekkel, akiknek szoktalan gondolataik és érzéseik vannak. Nagyon odafigyelünk rájuk, de nem avatkozunk be csak akkor ha sérülést akarunk megelőzni (nem szabad ezt összekeverni a pszichiátriai osztályokon működő megfigyeléssel, amikor valakit megfigyelés alatt tartanat, de igazából nem figyelnek oda rá).

A társas megközelítés lényege, hogy az egyén krízisére úgy tekintenek, mint ami egy sajátos reflexió mindarra, ami a családjában, társas kapcsolataiban történik. A felépüléshez, azoknak, akik közel állnak az érintetthez úgy kell tekinteniük magukra, mint a probléma és a megoldás részére.

Újabban, néhány stáb úgy tekint a felépülés folyamatára, mint egy spirituális utazásra – ami az ő érésükre és fejlődésükre utal, miközben ők odafigyelnek és tanulnak a bentlakóktól, olvasnak beszélnek és képződnek úgy, hogy fejlesztik készségeiket és azt a képességüket, hogy minél mélyebben megértsék a másikat.

Összefoglalva: egy igazi alternatíva születik

Ezek a megközelítések nem újak de igen ritkán – talán soha nem – alkalmazzák ezeket együtt és olyan emberekkel, akiknek komoly szociális és emocionális problémáik vannak. A North Birmingham Mental Health Trust egy sor olyan közösségi-alapú szolgáltatást hozott létre, melyek igen távol állnak azoktól, amelyekhez szokva vagyunk. Ezek olyan kezdeményezéseket is magukban foglalnak, mint a Home Treatment Teams, amelyek intenzív támogatást kínálnak az érintettek otthonában, hogy lehetővé tegyék a krízis házba vagy kórházba történő felvétel elkerülését. (Minden közösségben van egy krízis ház de a Skallagrigg az egyetlen, melynek stábja nem „szakemberekből” áll). Nagyon elhatározottnak kell lennie annak, aki a Skallagrigg Házba akar menni. A környék szegény, kulturálisan és etnikailag kevert. Az emberek ki vannak téve az erőszak és a kulturális konfliktusok fenyegetésének – ezt a ház lakóinak történeteis is mutatják - , az emberek az életüket féltik, komoly problémát okoznak a kemény drogok és az öngyilkosság.

A Skallagrigg Ház valódi alternatívát nyújt, olyan utat, mely nélkülözi a visszaéléseket és az erőszakot, az olyan erőszakot ami önpusztító viselkedést eredményez. Az ilyen viselkedés sokszor inkább erősítésre lel a pszichiátriai szolgáltatások függővé tévő légkörében.

Több mint egy krízis ház?

A projekt keretei túlnyúlnak a házon, további otthonokat bevonva. Ezek hétköznapi háztartások, melyek tagjai beleegyeztek abba, hogy befogadnak valakit, aki nehéz időket él át. A Skallagrigg stábja tréninget és támogatást nyújt számukra. Egy Skallagrigg közösség van alakulóban – melynek tagjai önkéntesek, korábbi lakók és olyanok, akik felismerték itt valami különös történik, amibőn ők is részt akarnak venni.

Azért választottam a címet, mert számomra a Skallagrigg ház több mint egy nagyon jó projekt észak Birmingham-ben. Egy sajátos változatás nyújtja annak, amit sokan régóta akartunk, amiről álmodtunk és nem mindig hittük egyszer valóra válhat. Azt demonstrálja, reményeink valóra válhatnak. Ha egy lehet, lehet több is. Ahogy Tracy Chapmen énekli:

„Finally the tables are starting to turn
Talkin’ bout a revolution”

Miért Skallagrigg ház?

Skallagrigg mítikus figura, a reményt, szeretetet és az álmok valóra válását reprezentálja. A Viktoriánus kórházak egykori lakóinak generációi között járt a történet szájról szájra, és ritkán osztották meg nem-sérült emberekkel. A remény, amit ezek a a történetek képviselnek, most életre kelt.

esetmenedzsment modellek/ case management

2006-11-12T19:49:00.000+01:00

Az amerikai case management kifejezésből általában esetmenedzsmentként fordított tevékenység sok tekintetben leginkább a magyar szociális ellátórendszerben közösségi ellátás néven nevesített szolgáltatásnak felel meg.

Ez azonban csak fenntartásokkal igaz, mert az alábbiakban látni fogjuk, hogy a case management esetmenedzsment egyáltalán nem egységes gyakorlat, inkább sok megközelítést, programot, iskolát összefoglaló gyűjtőnév.

A különböző esetmenedzsment-modellekről többek között az ún. Schizophrenia Bulletin-ben jelent meg átfogó tanulmány (Mueser, Bond, Drake, Resnick, 1998). A tanulmány az egyes modelleket az alábbi logika mentén foglalja össze:

Közvetítői esetmenedzsment-modell (Broker Service Model)

Az első próbálkozások a különböző ellátórendszerek közötti tájékozódást szolgálták. Ez az ún. közvetítő modell. Az ilyen típusú esetmenedzseri tevékenység feladata a különböző intézmények közötti közvetítés, valamint a páciensek és a számukra szükséges szolgáltatások közötti kapcsolat kialakítása. (Moore, 1990)

Klinikai esetmenedzsment-modell
Ezt a kezdeményezést az a felismerés hozta létre, hogy a közvetítésen felül az esetmenedzsernek gyakran a direkt szolgáltatások nyújtásában is részt kell vennie. (Kanter, 1989) A modell szerint ez az alábbi területeken történik:

kezdeti fázis (felvétel, értékelés, tervezés)

környezeti intervenciók (összekapcsolás a közösségi forrásokkal, családtagokkal és más személyekkel folytatott konzultáció, együttműködés orvosokkal és kórházakkal, érdekképviselet)

a pácienst érintő beavatkozások (egyéni pszichoterápia, készségfejlesztő tréningek, kommunikációfejlesztő tréningek, pszichoedukáció)

páciens–környezet intervenciók (krízisintervenció, monitorozás)

Asszertív közösségi modell (Assertive Community Treatment Model, ACT)
Átfogó kezelést céloz meg, amely túlmutat mind a broker, mind pedig a klinikai modell keretein (Stein és Test, 1980). Team-munkáról van szó, melynek tagjai pszichiáter, ápoló és legkevesebb két esetmenedzser (rendszerint szociális munkás). A modell alapvető jellemzői:

alacsony páciens-stáb ráta (10:1)
a legtöbb szolgáltatást a közösségben nyújtják
az esetek nem egyéni esetek, hanem az egész team együttesen viseli a felelősséget
24 órás elérhetőség
a legtöbb szolgáltatást közvetlenül a team nyújtja, ritka a közvetítés
a szolgáltatás időben nem korlátozott.

Intenzív esetmenedzsment modell (Intensive Case Management Model, ICM)
Ennek a modellnek a fejlődése a nagy szolgáltatásigényű használók szükségleteire reagálva indult meg (részletesebben Shern et al., 1989). A koncepció lényege, hogy ha az érintettek nem kapnak intenzív támogatást, akkor valószínűleg költségesebb szolgáltatásokat vesznek majd igénybe, például a sürgősségi ellátás figyelőszobáit (Surles és McGurrin, 1987). Ezt a modellt is alacsony páciens/stáb ráta jellemzi, s nem csupán teljes körű szolgáltatásokat nyújt a páciensek környezetében, hanem a munkatársak aktívan részt vesznek a napi életvezetésben is. (Aberg, Wistedt et al., 1995)

Erősség-modell (Strengths Model)
Ez a megközelítés az esetmenedzsment gyengeségeire adott válaszként jött létre. (Sullivan, 1992) Képviselői szerint a gyakorlatban túlhangsúlyozzák a károsodásokat, ami azzal jár, hogy elterelődik a figyelem a páciensek erősségeiről, amelyeket használni tud egyéni céljainak elérése érdekében. A megközelítés alapelvei (Rapp, 1993):

inkább az egyéni erősségekre fókuszál, mint a patológiára
az esetmenedzser-páciens kapcsolat elsődleges és alapvető
az intervenciók a páciens önmeghatározásán alapulnak
a közösségre úgy tekintenek, mint a források egy oázisára, és nem mint akadályra
a pacienssel való kapcsolat a közösségben folyik, nem az irodában
a súlyos mentális problémában szenvedő emberek folyamatosan képesek a tanulásra, fejlődésre és a változásra

Rehabilitációs-modell (Rehabilitation Model)
Ez a modell is inkább a páciens kívánságaira és céljaira helyezi a hangsúlyt, mint az egészségügyi ellátó rendszer céljaira. (Anthony et al., 1993) Különös jellemzője ennek a modellnek a készségek felmérése és fejlesztése, melyek segíthetik a közösségi létet és az egyéni célok elérését.

A szerzők megállapítása szerint a különböző modellek felbukkanása az elmúlt pár évtizedben tekinthető úgy is, mint egy természetes, evolúciós folyamat a mentálisan súlyosan beteg személyek ellátásában. Mielőtt elindult volna a dezinstitucionalizáció, nem volt szükség esetmenedzserre, a legtöbb páciens kórházban volt, ahol megőrző jellegű kezelést kapott. Amikor a páciensek visszatértek a közösségbe, kifejlődött a közvetítő (broker) modell, amely összekapcsol a szükséges kezelési és rehabilitációs forrásokkal. Ennek a szerepnek a bonyolultsága ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy az esetmenedzsernek szüksége van egy sor klinikai készségre a páciens állapotának eredményes felmérése érdekében. Ezeknek a készségeknek a birtokában természetszerűleg jelentkezett az esetmenedzser részvétele a klinikai munkában (klinikai modell). Maga az esetmenedzser terepen végzett tevékenysége azonban felvetette a szolgáltatások közösségben történő nyújtásának kérdését (asszertív és intenzív modellek). Részben az eredmények folyamatos monitorozása és a korábbi modellek hiányosságai következtében jöttek létre az erősség (strenghts) és rehabilitációs modellek.

A különböző esetmenedzsment-modellek eredményességét vizsgálva az ACT és az ICM modellek emelkedtek ki. A legkomolyabb pozitív változást a kórházban töltött idő csökkenésében, a lakóhelyi stabilitásban való előrelépésben, az életminőség javulásában, s a páciensek és hozzátartozók elégedettségében lehetett megfigyelni (Mueser et al., 1998).

Esetmenedzsment szolgáltatások (példák)/ case management services (samples)

Capital District Mental Health Program
The Mental Health Program Case Management Services are examples of Best Practice in psychiatric rehabilitation. They provide a range of case management services based on two models, Assertive Community Treatment ( ACT ) and Intensive Case Management. The teams provide service to individuals living in the community with a severe and persistent mental illness or concurrent mental illness and substance abuse which has had a major impact on aspects of their lives, such as housing, employment, social supports, finances, daily living skills.
The teams operate under the Principles of Psychosocial Rehabilitation which emphasize hope, recovery, empowerment, and effective rehabilitation founded on a partnership between the person receiving services and the practitioner. The goal of the teams is to support individuals in achieving the best quality of life possible and to support individuals in their recovery and growth beyond illness.

Rochester Rehabilitation Center
Case Management is a service for participants in the Mental Health and Vocational Services programs, who need support and assistance with:

* Linkage to housing options
* Financial entitlement programs (Social Security and Department of Social Services)
* Transportation
* Physical and dental health care
* Budgeting

The goal of the program is to promote independent living, self-sufficiency, and assist individuals in improving their quality of life.

The services are tailored to individual needs.

Irodalom/Literature

Aberg-Wistedt, A.–Cresell, T.–Lindberg, Y.–Liljenberg, B.–Ösby, U. (1995): Two-year outcome of team-based intensive case management for patients with schizophrenia. Psychiatric Services, 46:1263–1266.
OBJECTIVES: Two-year outcomes of patients with schizophrenic disorders who were assigned to an intensive, team-based case management program and patients who received standard psychiatric services were assessed. The case management model featured increased staff contact time with patients, rehabilitation plans based on patients' expressed needs, and patients' attendance at team meetings where their rehabilitation plan was discussed. METHODS: Forty patients were randomly assigned to either the case management group or the control group that received standard services. Patients' use of emergency and inpatient services, their quality of life, the size of their social networks, and their relatives' burden of care were assessed at assignment to the study groups and at two-year follow-up. RESULTS: Patients in the case management group had significantly fewer emergency visits compared with the two years before the study, and their relatives reported significantly reduced burden of care associated with relationships with psychiatric services over the two-year period. The size of patients' social networks increased for the case management group and decreased for the control group. CONCLUSIONS: A team-based intensive case management model is an effective intervention in the rehabilitation of patients with chronic schizophrenia.

Anthony, W. A.–Cohen, M. R.–Farkas, M.–Cohen, B. F. (1988): Clinical care update: The chronically mentally ill. Case management-More than a response to a dysfunctional system. Community Mental Health Journal, 24:219–228.
Abstract The service systems which assist the long-term mentally ill to function in the community have been routinely described as fragmented and uncoordinated. The development and implementation of case management has been seen as one response to this dysfunctional system. This article examines case management from the perspective that case management is a needed function no matter how coordinated and integrated the system.
From this perspective, case management is driven by the clients' goals and not the systems' goals. Case management is viewed as a process by which the person with severe psychiatric disability is supported in negotiating for the various services that they want and need. Four unique activities are identified as performed by the case manager: Connecting with Clients, Planning for Services, Linking Clients with Services, and Advocating for Service Improvements.
Case management must be seen as a uniquely human response to the client's specific service needs and overall goals. For persons with long-term psychiatric disabilities, case management brings to life the human dimension of the human service system.

Bigelow, Douglas A. Ph.D. and Young,Deborah J. R.N., M.N. (1991): Effectiveness of a Case Management Program. Community Mental Health Journal, Vol. 27, No. 2, April 1991
ABSTRACT: Legislation of a case management service provided an opportunity to conduct a natural experiment exploring questions about implementation and effectiveness of case management services. A sample of 21 case managed and 21 comparison clients was interviewed using a protocol adapted from the Quality of Life Questionnaire (Fixed Response Alternative version). Results indicate that case managed clients received more services and had fewer unmet service needs. Quality of life was greater for case managed clients, hospital utilization was reduced, and a possible relationship among services, quality of life, and hospital utilization was identified.

Corrigan, Patrick W. and Kayton-Weinberg, Donna (1993) “Aggressive” and “problem-focused” models of case management for the severely mentally ill. Community Mental Health Journal Volume 29/ Number 5/October 1993 449-458
Abstract In this paper, the relative merits and limitations of two models of case management (CM) are compared: aggressive and problem-focused . Although aggressive CM has a well-established history of improving the community tenure of deinstitutionalized patients, individuals participating in this treatment are likely to become dependent on health care providers and hence require indeterminate assistance. Problem-focused CM teaches patients how to identify and resolve community-based predicaments thereby making them relatively more independent of the mental health system. Patients receiving problem-focused CM, however, need reasonably competent cognitive functions thereby ruling out participation of the most severely disabled individuals. An interaction of the two approaches is proposed in which aggressive and problem-focused CM is selected depending on the patient''s current needs, cognitive deficit, and level of social support.

Kanter, J. (1989): Clinical case management: Definition, principles, components. Hospital and Community Psychiatry, 40:361–368.
The burgeoning field of case management for long-term psychiatric patients has been handicapped by a lack of conceptual models that delineate the diverse activities of case managers. Based on the actual practice of case management, the author outlines a model of clinical case management that moves beyond the view of the case manager as a systems coordinator, service broker, or supportive companion. Using a contemporary biopsychosocial model of mental illness, the clinical case management model integrates the clinical acumen, personal involvement, and environmental interventions needed to address the overall maintenance of the patient's physical and social environment. Clinical case management involves 13 distinct activities, including engagement of the patient, assessment, planning, linkage with resources, consultation with families, collaboration with psychiatrists, patient psychoeducation, and crisis intervention.

Longhofer, Jeffrey; Floersch, Jerry; Jenkins, Janis H. Medication Effect Interpretation and the Social Grid of Management Social Work in Mental Health Vol. 1, No.4, 2003, pp. 71-89
SUMMARY. This article reports on two research projects and argues that current medication management research and practice does not represent the complexity of community-based psychotropic treatment. Ethnographic findings are used to demonstrate that a social grid of management exists to negotiate medication ‘effect’ interpretation. Anthropological and semi-structured interview data are used to illustrate patient subjective experience of atypical antipsychotic treatment. It is argued that ‘active’ and ‘passive’ management relationships are produced by the myriad ways individuals manage the gap between the desired and actual effects of medication. It is shown that psychological and cultural ‘side effects’ are as common as physical ‘side effects.’

Moore, S. (1990): A social work practice model of case management: The case management grid. Social Work, 35:444–448.

Mueser, K. T.–Bond, G. R.–Drake, R. E.–Resnick, S. G. (1998): Models of Community Care for Severe Mental Illnes: A review of Research on Case Managment. Schizophrenia Bulletin 24(1) 37:74, National Institute of Mental Health.

Preston, Neil Joseph; Fazio Sam (2000) Establishing the efficacy and cost effectiveness of community intensive case management of long-term mentally ill: a matched control group study Australian and New Zealand Journal of Psychiatry 34 (1), 114–121.
Objective: The study attempted to identify whether chronic mentally ill persons after receiving intensive case management (ICM) could demonstrate improved inpatient service utilisation compared with a matched control group cohort. Costings were measured to observe whether the increase in providing intensive outpatient contacts would be offset by savings in reduced inpatient service utilisation.
Method: Eighty ICM patients were matched on ICD-9 diagnosis, age, gender, length of illness, age at first inpatient and outpatient contact, marital status, educational level, employment status, country of birth, year of arrival to Australia and religion. Inpatient bed-days and outpatient contacts were recorded and compared 12 months prior to ICM treatment, 12 and 24 months after ICM using within/between group repeated measures analysis of variance.
Results: The ICM group demonstrate significant reductions in inpatient service utilisation both within the 12- and 24-month period after receiving ICM treatment. The cost differential by 24 months of treatment was $801 475 in favour of the ICM model. The increase in costs of outpatient contacts were offset by a significant reduction in inpatient service utilisation.
Conclusion: When outpatient contacts averaged one contact a week for the duration of the study period no significant reductions in inpatient service utilisation was recorded, as demonstrated by comparison with the matched control group. By increasing outpatient contacts by 3–4 contacts a week, inpatient contacts reduced by 36.8%. ICM is an efficacious and cost effective way to implement community-based services to the chronically long-term mentally ill.

Rapp, C. A. (1993): Theory, principles, and methods of the strengths model of case management. In: Harris, M., and Bergman, H. C., (szerk.): Case Management for Mentally Ill. Patients: Theory and Practice. Langhorne, PA: Harwood Academic Publishers, 1993. 143–164.

Rhode D. (1997):Evolution of community mental health case management: considerations for clinical practice. Arch Psychiatr Nurs. 1997 Dec;11(6):332-9.
Case management has been the preferred method of helping persons with mental illness live in the community. This report examines the historical development of case management practice over the past 30 years. The analysis revealed that evolutionary growth in case management developed in response to expansion of community mental health services rather than consumer interests to improve their quality of life. Consequently, this reveals itself in the lack of outcome criteria needed to measure case management effectiveness. Currently, the concept of case management is undergoing a revolutionary paradigm shift that is "consumer-driven" and responds to consumer concerns. However, as mental health care costs rise within a rapidly growing community mental health care system, managed care is being implemented as a method to contain these rising costs. Because of major differences in philosophical underpinnings, developments in support of public mental health managed care may jeopardize the genesis of consumer-driven case management by supporting case management models that reflect managed care ideology.

Sullivan, W. P. (1992): Reclaiming the community. The strengths perspective and deinstitutionalization. Social Work, 37:204–209.

Surles, R.C.–McGurrin, M.C. (1987): Increased use of psychiatric emergency services by young chronic mentally ill. patients. Hospital and Community Psychiatry, 38:401–405.

Shern, D. L.–Surles, R. C.–Waizer, J. (1989): Designing community treatment systems for the most seriously mentally ill: A state administrative perspective. Journal of Social Issues, 45:105–117.

Smith Gregory B.; Ryan Andrew I.; Schwebel L. Dunn; McIver Stephanie D. (1993) The Role of Psychologists in the Treatment, Management, and Prevention of Chronic Mental Illness American Psychologist, September 1993 Vol. 48, No. 9, 966-971
In addition to suffering from the severe psychiatric symptoms of chronic mental illness (CMI), people with this type of disorder suffer from a variety of secondary disabilities and face societal obstacles that interfere with their ability to maximize their personal, social, and vocational potentials. Following the deinstitutionalization of long-term psychiatric patients in recent decades, many different understandings of the etiology, treatment, and management of CMI have evolved, including those derived from the biological, vulnerability, cognitive, case management, rehabilitation, and psychoeducational models. Because psychologists are trained in a wide range of psychological theories and a broad repertoire of applications, they have unique contributions to make within each model, particularly, as discussed here, to prevent, treat, and manage CMI through research, assessment, and intervention.

Stein, L. I.–Test, M. A. (1980): Alternative to mental hospital treatment: I. Conceptual model, treatment program and clinical evaluation. Archives of General Psychiatry, 37:392–397.

Ziguras, Stephen J. , M.A. and Stuart, Geoffrey W. , Ph.D.(2000): A Meta-Analysis of the Effectiveness of Mental Health Case Management Over 20 Years. Psychiatr Serv 51:1410-1421, November 2000
OBJECTIVE: Meta-analytical methods were used to investigate the effectiveness of case management and to compare outcomes for assertive community treatment and clinical case management. METHODS: Controlled studies of case management published between 1980 and 1998 were identified from reviews and through database searches. The results were quantitatively combined and compared with results of studies of mental health services without case management. Combined effect sizes and significance levels for 12 outcome domains were calculated. Analysis of homogeneity was used to explore differences between models. RESULTS: Forty-four studies were analyzed; 35 compared assertive community treatment or clinical case management with usual treatment, and nine directly compared assertive community treatment with clinical case management. Both types of case management were more effective than usual treatment in three outcome domains: family burden, family satisfaction with services, and cost of care. The total number of admissions and the proportion of clients hospitalized were reduced in assertive community treatment programs and increased in clinical case management programs. In both programs the number of hospital days used was reduced, but assertive community treatment was significantly more effective. Although clients in clinical case management had more admissions than those in usual treatment, the admissions were shorter, which reduced the total number of hospital days. The two types of case management were equally effective in reducing symptoms, increasing clients' contacts with services, reducing dropout rates, improving social functioning, and increasing clients' satisfaction. CONCLUSIONS: Both types of case management led to small to moderate improvements in the effectiveness of mental health services. Assertive community treatment had some demonstrable advantages over clinical case management in reducing hospitalization.

Community mental health definitions - közösségi pszichiátria fogalmak

2006-11-07T19:51:00.000+01:00

Community mental health is a decentralized pattern of mental health, mental health care, or other services for people with mental illnesses. Community-based care is designed to supplement and decrease the need for more costly inpatient mental health care delivered in hospitals. Community mental health care may be more accessible and responsive to local needs because it is based in a variety of community settings rather than aggregating and isolating patients and patient care in central hospitals.

source: http://www.minddisorders.com/Br-Del/Community-mental-health.html

A közösségi pszichiátria egy decentralizált módja az elmeegészségügynek, elmeegészségügyi ellátásnak és más mentális betegséggel közdő embereknek szóló szolgáltatásoknak. A közösségi alapú ellátás azért jött létre, hogy csökkentse a kórházakban nyújtott költséges fekvőbetek ellátások iránti igényt. A közösségi pszichiátria keretében nyújtott ellátás sokkal elérhetőbb és inkább válaszol a helyi igényekre, mivel a különböző közösségekre épül, ahelyett, hogy kórházakban összegyűjtse és izolálja a pacienseket és a nekik szóló szolgáltatásokat.
forrás: http://www.minddisorders.com/Br-Del/Community-mental-health.html

Pszicho-szociális rehabilitáció - módszerek/ psycho-social rehabilitation - methods

2006-10-17T17:16:00.000+02:00

José Guimón EVIDENCE BASED PSYCHOSOCIAL INTERVENTIONS FOR
PEOPLE WITH SCHIZOFRENIA.

"In this paper we will first review the efficacy of different psychosocial approaches
have been proposed for the management of “social incompetence” and relapses in these
patients. Then we will discuss the scope and limits of the concept of “evidence based studies”
when applied to these interventions" (click on the title to read the full version of article)