indulj el

a név kötelez

2021-02-25T23:48:00.003+01:00

búcsúztatunk, ismét

"Ne emlékezz rám búsan

Testvér, rokon, barát...

Add meg a könnyet,

Élj és szeress tovább.

Addig vagyok, míg élek

Szívetekben, bennetek.

Ember voltam mindig:

Ezért szeressetek."

(Emil Isac: Ha meghalok)

Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem,

a hitet megtartottam,

végezetre eltétetett nekem az igazság koronája,

amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon.
(2Tim 4,7-8)

Nagyapa, Apu hagyatékából (1970)

Mi el

2020-12-31T21:21:00.001+01:00

kép forrása: theindianexpress.com

Mi elismertük
mi elfogadtuk
mi elzárkóztunk
mi méltányoltuk.

Mi elnapoltunk
mi elutaztunk
mi elképzeltük
mi ünnepeltünk.

Mi elengedtük
mi elkísértük
mi elterveztünk
mi tanulunk.

Mi elkaptuk.
Mi most el.

A tomboló tavaszi első hullámban kaptunk egy újszülöttet.

A burjánzó őszi második hullámban elsőst avattunk.

Ilyet még nem éltünk. A jövő itt van. Nézzünk egy másikat.

szociális sivárság

2020-11-13T23:17:00.012+01:00

Kár erről többet mondani, nekem ez a covid-szinonimám.

kép forrása: adweek.com

Ez olyan egyszerű, mint Illyés Gyula egyszerűje, hogy "hol zsarnokság van, ott zsarnokság van".

Mihály atya jobb, mint egy mastercard

2020-09-29T01:47:00.002+02:00

Már sok plénum előtt elmondtam, hogy mennyire "szerencsések" ;) vagyunk, hogy Kövisek voltunk Akkor és Ott (a '80-as évektől az új évezredig, Óbudán, a HÉV környékén). Amit kaptunk, annak a felbecsülhetetlen értékét ma már minden porcikámban érzem. Tudom és hiszem. Úgy szoktam összefoglalni - magamnak is -, hogy: amit mi megélhettünk, olyat sehol nem találok a fiaim számára.

Nem tudnám leírni, hogy barátságos, szigorú, odaadó, következetes, alapos, kimért, vagy egyszerűen csak egy rátermett és határozott, a közösségéért élő vezető volt Mihály atya. Utóbbiak bizonyosan, elvitathatatlanul és felülmúlhatatlanul.

A közösség - amit felépített és amiből aztán ki-ki mehetett tovább a maga útján - még a mai napig felelevenedik bennem. Az élmények, a társak, arcok, nevek, helyszínek, hangok, tárgyak. Táborok, számháborúk, hajnali zászlófelvonások, a "kincstári" sátrak, szenyorok, SokSárgaSünök, Énkék, nagyobbak és kisebbek.

Elképzeltem, hogy amikor majd búcsúzunk tőle, nem asztalra állnék ó-kapitány-kapitányomozni, de legszívesebben egy Ó, begina!-ra zendítenék, vagy ha nagyon muszáj, még egy Á rám szám szám is beleférne, csak az ő kedvéért. (abban az egyedi, kövis ritmusban)

Mindezt - esetleg kicsit erőltetettnek tűnően - az így-úgy talán mindenki számára ismert (Mastercard) "Priceless" kampányra utalva vezettem fel. Ebben a híres és sikeres kampányban sok dolog elhangzott az elmúlt évtizedek során. Nekem az elmúlt hónapok alatt viszont egyre csak az járt a fejemben, hogy: Mihály atya több volt még egy mastercardnál is. :D Felbecsülhetetlen értékeket és soha el nem évülő, megfizethetetlen élményeket adott nekünk.

Isten veled, Mihály atya! Köszönöm, hogy vezettél minket.

A képekért köszönet Kiss Magdinak, Béni Bandinak, Konta Gyulának és Rédly Dénesnek.

Ha bárkit sértene a képek megjelenítése, azonnal jelezze.

nem kell kép

2020-05-18T22:58:00.000+02:00

(online) népi bölcsesség "Business Advice" témából:

If I do a job in 30 minutes it's because l know how to do that in 30 minutes. You owe me for the years not the minutes. I spent 10 years learning.

(például tőle)

Podcast definíció

2020-01-24T23:10:00.000+01:00

A podcast - legegyszerűbben - egy digitális formátumban tárolt rádióadás, ami (online vagy) az internetről letöltve bármilyen saját, erre alkalmas eszközödön meghallgatható. (Cambridge Dictionary)

Kicsit bővebben:
"Legegyszerűbben azt mondhatnám, hogy a podcast olyan, mint egy internetes rádió. Mint ahogy a YouTube a TV, úgy a podcast a rádió utódja. A technikai fejlődésnek köszönhetően szinte bárki indíthat saját podcast csatornát, ami általában egy adott téma (tematikus) köré épül. Ez lehet bármi, de a legnépszerűbbek Amerikában a bűnügyi, komédia és szakmai podcastek, amik IT, pszichológia, filmek, önfejlesztés, marketing, stb.. stb... témákkal foglalkoznak. A sor szinte végtelen." (Az utazási podcast, ahol ennél hosszasabb leírást is találsz.)

fiatalság, (nem mindig csak) bolondság

2019-12-12T06:21:00.000+01:00

"egy kulturális generációváltás avatárja"
"a valaha megválasztott legfiatalabb TIME's PoY" (92. választás)
"hasonló nyertes 1966-ban A 25 év alattiak generációja volt"

Ezt pedig már nem is fordítom:

"showing us all what it might look like when a new generation leads"
(Edward Felsenthal, a TIME főszerkesztője)

kép: aljazeera.com

Pepsi és BMW

2019-08-27T15:59:00.001+02:00

Szigorúan #nempolitikai megosztás.
A Pepsi-ről, a márka kommunikációról, az egy piacon megjelenő "konkurensekről", no és a birodalmak felett álló gazdasági nagyhatalmakról.

A kommunikáció annyira izgalmas tud lenni.
Az egyszerre ötletes, bevállalós, párbeszédre irányuló, no és elkötelező.

kommédia

2018-11-09T11:31:00.000+01:00

nyelvújítás ON: amikor egy poszt beindul, illetve a T. Közösségi Médiázók különösen is találó #komment gyártásba kezdenek, és te csak ülsz és nevetsz, tényleg élvezve a #komédia (akár) egészen minőségi áradatát. Ez nem más, mint #kommédia (copyright)

(Elnézést azoktól az amúgy szakmabeliektől, akik a kommédia hallatán a kommunikáció és a médiatudomány összevont értelmezésére asszociáltak - volna, inkább csak, eddig.)

indul a Friendraiser

2018-05-11T07:30:00.000+02:00

Az elmúlt hónapban érdemben átcsoportosítottam, és megsokszoroztam a blog-energiáimat egy új kihívásra szánva szabad kapacitásaimat.
De ennek köszönhetően kb. 4,5 hónappal a projekt beindítása után ma bejelenthetem, hogy elindult a friendraiser.hu!

Nagy öröm ez számomra! Az új felületet a tudatos kommunikáció iránti szakmai és egyéni elköteleződésem egészen izgalmas megjelen(tet)ési formájaként fogom tudni használni és hasznosítani. Magam, és céljaim szerint mások hasznára egyaránt.

friendraiser.hu

A friendraiser fő célja a PR és marketing eszközeivel az érdemi,

strukturált, jó és aktív kapcsolat kialakítása és fenntartása

vállalata és annak érintettjei között.

A megvalósítás során az érintettek előnyben részesítését

a vállalat stratégiájának kiszolgálásával

egyszerre kell tudni sikerre vinni.

nincs blamázs

2018-03-28T23:06:00.000+02:00

Az ember legnagyobb ellensége önmaga. Ezt sokan mondták már, például Buddha is.
Továbbá az is tény, hogy sokaknak szinte fizikai nehézséget okoz egy döntést meghozni.

Most tehát mindenki csak önmagát győzze le legalább, menjen, és hozzon döntést.
Közös ország, közös felelősség. Fotelból hangoskodni blamázs.

Amúgy, ha ezek segítségével könnyebb döntened:
- az Andrássy Egyetem és a netPOL (Politikai Kommunikációs Hálózat) már 2014 óta online tesztekkel segíti a tájékozódást közéleti kérdésekben. Aktuális tesztjük a 2018-as országgyűlési választást veszi górcső alá: https://www.vokskabin.hu/

- Hasonló kezdeményezés, a Bibó-Heller-Rajk szakkolik megvalósításában: http://www.kireszavazz.hu

Lelkesítésként pedig:

kérdésnek tűnő sóhajra

2018-02-02T10:31:00.001+01:00

(a "Négyeshatos" tömegében valahol, egy elhaló, költői kérdésnek tűnő sóhaj)

- ahh, miért nincs a pestieknek személyes terük?

- Mert az a vidék romantikájának luxusa.

kép forrása: westsidetoastmasters.com

most akkor ezek a statisztikai adatok nekünk jók, vagy sem?

2018-01-28T15:27:00.002+01:00

Nem kívántam belemenni egy filozófiai kérdésbe, végül mégis az lett az egészből.

Gondoltam, megjegyzem majd mások szórakoztatására is - mert vannak azért a listának valóban szórakoztató elemei -, hogy ezek és ezek az amerikai Forbes véleménye/adatgyűjtése alapján a 2017-es év legtöbbet kereső youtuberei. (Erről a magyar Forbes is beszámolt.) Érdekes lehet a szinte értelmezhetetlenül magas (állítólagos) kereseti összeg is, de nekem egyszerűen már az is komoly jelentéssel bírt, hogy a ma oly népszerű online kommunikációs csatornán belül az egyik, kiemelkedően népszerű kommunikációs forma, a mozgóképes információnyújtás kizárólag ezzel foglalkozó jelenleg legsikeresebb felületén, a YouTube-on milyen témák dübörögnek a legjobban - az egyik legnagyobb előállító és fogyasztó társadalom, az amerikaiak körében.
S persze itt meg is állhatnék, jó szórakozást kívánva a színes társasághoz.

források: metro.co.uk / tubefilter.com / wikia.com

De ennél a pontnál kapott bennem egy pofont az egész téma. Márpedig egy olyan megközelítést, hogy elgondolkozzam a következőn:
- Akkor most jó az a világnak, hogy sokunknak olyan jó dolga van, hogy ezek a szórakoztatóipari szereplők ilyen összegeket keresve ilyen - maximum "csak szórakoztató", de inkább "lényegtelen" - információkkal láthatnak el minket?
- Vagy: igazából nincs mit tenni, a "kenyeret és cirkuszt" elve örökké élni fog, és a szórakoztatás aktuális, tömegesen elérhető formái mindig is szükségesek lesznek az emberek "jóllakatásához"?
- Tehát akkor igazából jó nekünk, hogy "csak" ilyesmikkel kell, hogy foglalkozzon a sok ember (persze ez nem minden ember!), vagy igazából nem jó nekünk, mert minek annyi szórakoztatás, ide nekünk a kemény valóságot, tegyük rendbe a Világunkat?
- S végül: óriásiak a társadalmi eltérések, és senki nem tehet arról, hogy a fogyasztói társadalmak ilyen mértékű jólétben élnek, és ilyesmikre költenek?

A nehéz sorsú emberek segítése, a szegényebbek felkarolása, az egyenjogúság, a kölcsönös megértés elősegítése - és sorolhatnám -, hát igen, sajnálatosan nem szexi termékek, ezekre nem lehet hasonló sikerű youtube (mint melléknév) csatornákat életre hívni. (Talán egy Black Mirror epizód szólhatna egy olyan párhuzamos világról, ahol ez a norma ;) )
Na de akkor: inkább járjon legalább ennyi szórakoztatás az embernek, ha már a globális problémák helyreállításához túlságosan kicsi az egyszerű polgár és annak "10 forintja", és nem kell keseregni mindig? Vagy azért lehetne valamilyen formán az előzőkben sorolt ügyekkel kapcsolatosan is hasonló szponzori összegeket megmozgatni a YouTube-környezetben felnövekvő új generáció edukációjára?

A listáról az én személyes kedvencem a Dude Perfect :)

forrás: dudeperfect.com

dolgozz érte, és kortalan maradsz

2017-12-14T12:42:00.000+01:00

Az ember más embereknek köszönhetően lehet igazán boldog. Pontosabban: a jó kapcsolatok kölcsönhatásaitól. (Persze, lehetne itt fejtegetni a saját részt, hogy mindenki elsősorban ne önmagáért, hanem másokért éljen, vagy az istenit, hogy fedezzük fel egymásban A magasabbrendűt, de ezek mit sem változtatnak a lényegen.) Ember emberré az Emberei által válik.

Hosszú évek óta hiszek ebben mélyen és elszántan. Az alábbi videót szpojlerezve, amerikai elnökké nem kívánok válni, de skizofrénné sem. S persze az is igaz, hogy - őszintén megmondva - nem szeretnék igazán agg kort megélni. De ez egy másik téma...

Megelégszem azzal, ha boldog, s ezáltal kortalan lehetek azokkal az emberekkel, akikkel időt töltök, akikkel akár egészen hosszú évek óta dolgozunk a "good relationship" fenntartásán.
Mert igen, ez minden esetben dolgos, de sebaj, szeretek dolgozni :)

a mindennapok professzionális kommunikációjáról

2017-12-09T09:12:00.000+01:00

Addig jó, amíg az emberek úgy gondolják, hogy a saját szakterületük létezése nélkül ez a világ nem lenne Az a világ, mint ami.

Ez nem nagyképűség, s nem eredhet kivagyiságból sem.

Ez hit.
Ez a hit kell ahhoz, hogy egy szakmát igazán elkötelezetten lehessen művelni, hivatásként lehessen megélni.

A mindennapok tudatos kommunikációja a szakszerűen és etikailag helytállóan művelt interakciók - kölcsönhatások - tervezése és lebonyolítása. Egy szakma. Mi több, az emberiség számára nélkülözhetetlen, alapvető emberi képességekre épít. Így gépek számára tökéletesen át nem is adható tudás, tudomány.
Na és a professzionalitásának tökéletesítése? Szerelem.

(a kép ismeretlen forrásból)

az utódlás mestersége

2017-10-29T00:55:00.001+02:00

A Budapest LAB kutatásának bemutatójából ma kiderült számomra, hogy tudományos becslés alapján csupán nagyjából 2800 olyan családi vállalkozás van Magyarországon, mely már túljutott legalább egy generációváltáson, illetve a következő 5 éven belül várható a stafétabot átadása. (Hogy pontosan mekkora vállalkozásokra értelmezett a kutatás, és milyen utódlási viszonyok a "gyakoriak", ezekre is kitér a gondos cikk.)

kép forrása: badische-zeitung.de

Mennyire jó lesz, ha egyszer itt is az üzleti és társadalmi kultúra részévé válik, válhat a sikeres vállalkozások tudatos örökítése, az utódlás.

Szubjektív konklúzió: Mondjam, hogy persze ebben a témában is ott a tudatos kommunikáció több formájának szükségessége?!

Életen át tartó

2017-09-29T01:33:00.002+02:00

A TEDxConversations Program, illetve annak egyik nagykövete, Faludi Orsi meghívásának hála - köszi Orsi! ;) - többedmagammal a minap elgondolkozhattam azon, mit is jelent az életen át tartó tanulás. Úgy mentem oda, hogy majd elmondom, nekem mennyit számít a gyakorlatias oktatás, mennyire meghatározó személyes tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő emberektől alázattal kitanulni szakterületeket, illetve, hogy az oktatási rendszer(ek) így, meg úgy.

Aztán arra jutottam a beszélgetés közben, hogy a legjobb, amit tehetek, ha magamat tanulom egy életen át.

Hiszen minél jobban ismerem önmagam képességeit, határait, erősségeit és gyengeségeit, s minél nyitottabb őszinteséggel vállalom fel ezeket, illetve dolgozom kijavításukon, vagy fejlesztésükön, annál inkább leszek képes természetesen és asszertíven viselkedni, igazán hozzám illő feladatokat vállalni és ellátni, képviselni magamat és másokat adott környezetben, s mindezeket követve gyakorlatilag élvezettel megszerezhető tudásanyagokat sajátítani el, használni és adni tovább.

forrás: yourtrainingedge.com

Az asztaltársaság arra is segített felfigyelni, hogy tulajdonképpen az emberiség, sőt, az egész evolúciós fejlődés is egy tanulási folyamat. Vagyis tanul a test (is), az anyag (*). De az elmúlt 20-25 év nagy adománya, hogy a laikusok számára is elérhetővé vált szakkönyvek, lélekbúvár tananyagok, know-how-k :) és fejlesztő kurzusok lehetővé teszik az autodidaktikus lelki tanulást (is). Vagyis a szellem (*) is. (Persze utóbbiban mindenkor segítségünkre voltak és vannak, de legalább is lehetnek szakemberek és egyházi, vagy hitéleti védőhálók, de ezek opcionális megoldások, mert lássuk be, nem találja meg magát/amit keres mindenki ezekben.)

S mindezeken átívelve az elején triviálisnak tekintett, lexikális tudásra törekvő elméleti, tudományos tanulás témája egyszerre hangsúlyát vesztette. Pedig az is mekkora élmény!

Továbbá téma volt, hogy kitől tanulni, amire bedobtam a minket tanító saját filterbuborékaink veszélyét. (Avagy, a szűrőbuborék.) S az is felmerült, hogy nekem mindig azt mondták, azért járjak iskolába, hogy megtanuljak tanulni.

"Már elfogadjuk a tényt, hogy a tanulás egy életen át tartó folyamat

annak érdekében, hogy lépést tartsunk a változással.

És ezzel együtt a legnyomasztóbb feladat

megtanítani embereknek, hogyan kell tanulni."

(Peter Drucker)

Tanulj meg: létezni, együtt-élni, tudni és alkotni.
(a Bloom Collaborative egy folyamatábrája alapján)

forrás: benchmarkpsychology.com.au

egy egészségesebb és boldogabb hely

2017-09-04T07:50:00.000+02:00

A Nemzeti Túllövés Napja az a dátum, amikor a kalkulációk alapján egy ország lakossága kifosztja a rendelkezésére álló környezetét arra az évre. Szebben: ekkor kimerítjük az ország területén található ökoszisztémák által az adott évre fenntarthatóan előállított erőforrásmennyiségeket.

kép forrása: intunrelated.wordpress.com

Kitöltöttem egy kérdőívet is (https://www.greencred.me/footprintcalculator/) a biztonság kedvéért: az jött ki, hogy ha 7,5 milliárdan lennék, akkor nekünk 2,21 Földre lenne szükségünk. Több eltérő kalkuláció, így lista létezik a lábnyomaink becslésére, s bár ezzel az eredménnyel még mindig jobb vagyok (/vagyunk?), mint pl. az örmények (2,28), hát még a qatariak (11,68), de így is kissé elkenődtem, mert azt képzeltem, én egészen tudatosan élek.

Idén a National Overshoot Day Magyarországon szeptember 22. lesz. A CEEweb és a GreenDependent szervezetek erre elindítottak egy kezdeményezést (sajtóközlemény: HUN / ENG), e határidő elodázása érdekében. A felhívásukra pedig én is reagáltam, mert szeretném, ha még lenne egy darabig legalább 1 Föld, s azért is, mert azt is odaírták, hogy:

"Make Hungary a healthier and happier place to live, do your bit!"

S hát ez is erős érv :D

jövünk majd hatkor is

2017-08-29T01:24:00.000+02:00

Nem tudunk egyebet tanítani, mint amik vagyunk.

Felnőtt koromra már annyi normát ismerek, annyi elmélet dolgozott már meg, annyi helyzetnek és közösségnek a szabályait építettem be a mindennapjaimba - a legjobb szándékkal, kerülve a megjátszást -, hogy talán már észre sem veszem a finom deformálódásokat.

Azonban a friss gyermeki lélek még nem itta magába ezeket a regulákat, nem kavarja össze őt ezek kusza algoritmusa. Mi több, valószínűleg még nem is érzi szükségét megfejteni, olvasni mások kódoltságát. Vagyis érkezhetek haza bármilyen lelki állapotban, a fiamon azt látom, hogy nem azt érzékeli belőlem, amiből éppen megérkezni próbálok, a rendes polgárként betöltött, adott napi "tisztségemet". Hanem valami elemibbet.

Volt egy örömteli találkozásunk valakivel vasárnap este. Nyolc után búcsúztunk a kedves és fontos ismerőstől, és a fiam többször is megjegyezte neki kézrázás közepette, hogy "jövünk majd hatkor is". Én is jöttem volna hatkor is, de nem tudtam volna ilyen jól kifejezni ezt az érzést.

fotó: Kiss Magdi ;)

a szabad véleménynyilvánítás gyakorlása - @RC

2017-07-31T14:32:00.004+02:00

Mindenek előtt: az ARC 2000 óta, töretlenül egy művészeti kiállítás.

Hónapok óta követem a kiállítás szervezését, sőt, dolgozunk azon, hogy támogatókat találjunk, a tradcionálisan Magyarország egyik legforgalmasabb terén - Ötvenhatosok tere -, szeptemberben megvalósuló, művészeti értékkel bíró óriásplakátokból álló kiállítás megvalósulására.

De a helyzet az, hogy a piaci szereplőknek mostanság, úgy tűnik, nem üzlet a 150 000+ látogató elérése, a forgalmas köztéren elhelyezhető saját hirdetés/termék megjelenítése, a kultúra támogatása.

Vagy netán ennyire érzékeny téma lett az, hogy a "civil elmondja, amit gondol"? Ez a szabad véleménynyilvánítás gyakorlása. Igen, igaz, vannak ennek szélsőséges formái (is).

(fotó: Szvoboda Szófia)

Figyelem! (!) Ez nem egy politikai bejegyzés. Nem. Itt arról van szó, hogy van egy művészeti kiállítás, ami ráadásul "cool", mert óriásplakátokon látható, interaktív, elgondolkoztató, kortárs, szabadtéri, ja, és igen, az idei témája az, hogy: "Vigyázat, civilek!"

De ez miért lenne rossz téma? Ez egy felszólítás. Ami csupán annyit akar mondani, hogy vigyázat, civilek. Civil kezdeményezésekről szóló, tudatosító, társadalmi érzékenységet felébresztő műalkotások, amik olykor súlyos tényekkel szembesítik majd a látogatókat. De a valóság bizony sokszor fáj.

S tényleg hagyjuk, hogy az idei kiállítás témája éppen bármilyen érdekcsoport számára valami egészen bizarr, saját céljait szolgáló "másként jó" eszköz. A civil ügyek a társadalom egyes rétegei, s olykor az egész társadalom számára fontos ügyek. Kész, pont.

S ezért várjuk támogatók jelentkezését, akik örömmel állnak az @RC kiállítás mellé.
Az alábbi videó:

egy szikra

2017-07-06T05:45:00.000+02:00

időzítek, ma március 4. van

Egy különös hét után ma ezt az idézetet hozta fel a gép - kösz Ancsa, hogy felhoztad a gépre ;)

"Nagy de ritka művészet sokat tenni, sok emberrel együttműködni,

s mindamellett sem önmagunktól, sem Istentől el nem térni."

(Ignacio de Loyola)

Az Ignáci szikrák c. gyűjtemény szerint július 6-ára szánt idézet . Így "most" nem spoilerezek, beidőzítem, s megnézzük, mit mond majd a napján...

Update: ma is tetszik. Alkossunk hát tovább, megőrizve önmagunkat és tisztelve Istenünket.

az elnyűhetetlen generációs kérdés

2017-07-05T10:15:00.001+02:00

Nem lehet megunni: a generációk kutatása.

Miben is különbözik egy-egy generáció? Mit keresünk, mit kapunk, mit hozunk, mit viszünk, mit adunk át, s mit igyekszünk felszedni bölcsességünk mélyítése érdekében?

Például: a már most közöttünk élő legfiatalabbak (az Alfák) már nem is biztos, hogy a beszédalapú kommunikációt fogják választani elsődleges megoldásként önmaguk kifejezésére. Ahogyan a szülői, illetve az életközösségi mesélésre építő tudásátadás mértéke csökken, úgy növekszik az egyre elérhetőbb online környezet által is erősen támogatott vizuális információátadás értéke. A legfiatalabbak egy, számunkra (X és Y) már alig felfogható hozzáállással szűrik ki videókból, képsorozatokból a számukra szükséges adatokat. Egészen másként értelmezik ezeket az üzeneteket, mint ahogyan mi egyáltalán képesek lennénk rá. S ez nem baj, ezzel csak tisztában kell lenni.

A digitális eszközök használati metódusa egyre inkább a kisgyerek tanulási folyamatához hasonló: húzogatás, lapozgatás, tologatás, görgetés... Egyre kevesebb szó, egyre több kép.

Régen egy generáció 25-30 évet ölelt fel. Ma már csak 10-15 évet fog egybe, s ez is folyamatos csökken. A 2000-es években beszivárgott életünkbe az online világ. De 2010 óta ennek egy Bummját éljük már.

Egy Z már nem szereti használni a Google Maps-et. Inkább megkérdezi az ismerőseit az aktuális igénye kapcsán, javaslatokért.

Egy anya (/ gyermekét nevelő szülő) nem kell, hogy tanítsa gyermekét az eszközök szeretetére. Még csak nem is ő hozza gyermeke életébe az eszközt - nem mentegetés -, hanem a társadalmi helyzet, a tény, hogy a világunk egyre inkább ezek használata által működik. A szülőnek az eszközökön keresztül van lehetősége egy-egy lopott percben kapcsolatot tartani barátaival. Ennek örömét a gyerek érzékeli, s így tapasztalja, hogy ez jó.

Az pedig egy másik kérdés, melyik generációnak mit jelentenek a barátok, ők hol lelhetőek fel, hol érhetőek el. Az X sok élő kapcsolatot teremtett még. Az Y és felette már egészen más közegben mozog, ismerettségi köre nagyban tágul, de egyre kevésbé "offline igényű".

...s mennyi mindent lehetne még írni...

Egy kutató blogja: 6generáció.hu

(kép források: alchetron.com és nintendolife.com)

én ezt tanítom a gyerekeimnek

2017-07-01T11:22:00.000+02:00

A kisfiam megkérdezte, hogy milyen macinak és mit dolgozom. Világos, hiszen lássuk be, nem mindennapi, hogy az ember apukája egy olyan valakinek is dolgozik, aki hasonlít a játék cimborákhoz, akik ráadásul az emberrel egy gyerekszobában laknak! Sőt, Micimackóhoz is hasonló lehet ez a...

S fogalmazni kezdek egy háromévesnek: hogy ez a maci munkahelyeket - mert ezt már tudja, mi - kapcsol össze, és segíti a munkájukat: jót cselekedni másokért, a világért, a Földért. Ezt például úgy teszi, hogy a civilszervezeteknek - így hívják ezeket a munkahelyeket - a jó híreit igyekszik minél több emberhez eljuttatni. Na. Én ebben segítem ezt a Macit.

Aztán gondolkodom tovább. Nekem a "civilkedés" a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás (emberség) érvényre juttatását jelenti, s én ezt szeretném tanítani a fiaimnak. Mi több, mindezek értékességét kívánom hangsúlyozni nekik. Ezek a fogalmak pedig csak nem válhatnak szitokszavakká, ugye nem?

Miként rossz az, aki szabad?

Miként rossz az, aki egyenlő elbírálást remél?

Miként rossz az, aki közösséget vállal másokkal, akár a bajukban is?

A pénz nagyon szabaddá tesz, vagy nagyon nem.
kép: 1stcenturyfaithtoday.wordpress.com

Mégis, vannak, akik tudatosan formált kommunikációval éppen a civil kifejezés lejáratásán, vele az eddig taglalt morális értékek, illetve az ezekhez kapcsolódó humánus cselekedetek csorbításán munkálkodnak.

Ja, s mindezt arra hivatkozva követik el, hogy a határainkon túlról finanszírozott szervezetek, hogy úgy mondjuk, gyanúsak és veszélyesek lehetnek. (valamire)

S ott találom magamat, hogy azon töprengek, egyes helyeken hogyan ítélnek meg/el, ha csak azt mondom, folytatok civil tevékenységet. Tényleg? Tehát ellenség lettem, mert "civilkedem"? Vagy "csak" egy libsi okoskodó, egy unatkozó értelmiségi - utóbbihoz egy csipetnyi városi, meg egy kk-nyi csak-a-kétkezi-dolgozik, és már forrhat is a nemzeti összeugrasztás, de ezt most ne is... -, és különben is, mennék inkább dolgozni a magyar emberekért. Dolgozom. Sokat.

Igen, úgy látom, ez alakul a civil szóból.

By the way. A megfélemlítő p r o p a g a n d a olyannyira működik, hogy életemben nem láttam még akkora keletjét a disztópia kifejezésnek, mint az elmúlt hetekben.

Nos, bár jelenleg sikerült remekül pozicionálni ellenségként a nem mozduló, de megállítandó világvárost, vagy az agg, nemzetrontó csilliárdos csicskáit, de végképp csak lábjegyzetként hozzá kell tennem, hogy, mint ismeretes, az ember szinte bármilyen származást (pedig ez ritkán választott jellemző!), vallási hovatartozást (hát még, ha provokálóan hitbeli, ugye), nemi identitást (biztos, hogy neki is van valamilyen), politikai nézetet (máséval foglalkozva nyilván neki is van sajátja) képes egy bűnbakra skarlátbetűként rávarrni, majd megkergetni azt a lényt a bizonyos puszta irányába, ha éppen úgy szolgálja érdeke. (valamiért)

Miként rossz az, aki...?

Én a jóban hiszek.

(Ez nem csak egy elcsépelt közhely idebiggyesztve. Állj meg, s gondold végig: Te hiszel benne igazán?) Hiszem, hogy legfőképpen arra vagyunk, hogy jót tegyünk, a Nagyobb Jó megvalósulásáért. Gyakran nem sikerül a jót tennem, de na és. Újra és újra kell próbálni. Erre törekszem, mert ettől válik a világ eggyel jobbá.

S végül, ha vannak, akik szenvtelenül és büntetlenül felvállalhatják mások életére is kiható kapzsiságukat (ami elv?) és uralomvágyukat (ami hit?), akkor nekem is csak az marad, hogy büszkén felvállaljam másokra veszélyt nem jelentő nézetemet (ami elv) és elkötelezettségemet (ami hit).

Mindezek alapján arra tanítom a gyerekeimet, hogy a civil, a nemcivil (vagy épp anti-civil), tehát minden polgár is mind szabadságot, egyenlőséget és szolidaritást érdemel, s bárki is - csak az Isten tudja, milyen egyéni céljait szolgálandó - mondjon bármi mást nekik, a gyerekeim az előbbieket tartsák alapelvnek.

kép: frasercoastchronicle.com.au

(végső, család- és jövőbarát verzió)
(Megjegyzés: vigyázat, ez a bejegyzés tartalmazhat olyan szavakat, melyek érdekcsoportok általi kisajátítás útján esetleg jelentésmódosuláson, vagy -romláson eshettek át.)
(A MACI a Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampány - www.sziamaci.hu -, és igen, külföldről finanszírozott, bár igaz, hogy "csak" egy kampány.)

filterbuborék

2017-06-27T10:57:00.004+02:00

A 2016. év ifjúsági szava a filterbuborék lett, s ezt a decemberi eredmények alapján a Múzeumok Éjszakája eseménysorozat keretében sikerült hivatalosan is bejelenteni júniusban a Magyar Nyelv Múzeumában (Széphalom, Sátoraljaújhely).

(A szó innen származtatható: filter bubble.)
(Szintén ismert elnevezése: szűrőbuborék)

Egyéb érdekes kifejezések mellett kapott most érdemi sajtófigyelmet a szó. A többit nem emelem ki - kapnak elég hangsúlyt most amúgy is. Ez a szó releváns a kommunikáció tekintetében, ezért muszáj megemlékeznem róla.

Egyéb zsűrizett kategória volt az antiszavak csoportja is, mely besorolás mondható talán pejoratív megközelítésnek. Azonban a többi kategóriánál nem jöttem rá, számít-e, hogy a szavaknak pozitív, vagy negatív a társadalmi megítélése. (Tehát trendi, hype-olt, szexi, de vajon milyen értelemben?)

Talán jobb is így. Mindenki döntse el maga, igaz?

Filter Bubble (főnév) definíciója:

"A situation in which an Internet user encounters only information and opinions that conform to and reinforce their own beliefs, caused by algorithms that personalize an individual’s online experience.

Exapmle: the personalization of the web could gradually isolate individual users into their own filter bubbles."

(oxforddictionaries.com)

Lényegében: az algoritmusok világában tehát nem kell aggódnunk. Csak olyan hírt kapunk, ami nem zökkent ki minket a komfortzónánkból.

Na de mikor és hogyan is definiáltam azt, és kinek?
Ami tény: ez lett az egyik "év szava".

S bármilyen is éppen, mindig érdemes dolgozni rajta ;)

(kép forrása: blog.redcaffeine.com)

Tibiatya kavart egyet

2017-06-16T10:50:00.001+02:00

Mindenképpen egyedülálló kommunikációs csavar-özön.

A trágár kifejezéseken kéretik felülkerekedni, mert az érdekes része nem az. Mondjuk, hogy ezek a nyomatékosítás és megrökönyítés eszközei.

A (kommunikációs) eljárás, valamint a következtetésük elgondolkoztató. Érdekes stratégiai húzás-színfolt - mondhatni, gerilla stílus, vagy kamikáze akció - kis hazánk, olykor kissé egyhangú hírzajában.

Amúgy nem követem őket (Humbák Művek, Tibi atya hivatalos kocsmabrandje és webshopja), de örülök, hogy most foglalkoztam velük kicsit.

Legyen bármi is a valódi ok és a cél (a Facebook oldaluk lekapcsolására), mindenképpen érdemes megfigyelni a hatást, a generált híreket, a közvetlen és közvetett forgalmat, amit maga az eset eredményezett.
Sokan sokat adnának egy ilyen méretű hírkeltésért. S végül is van áldozata az eljárásnak? Ez negatív kampány?

Bravo.

http://tibiatya.blogstar.hu/2017/06/15/ujra-itt-basszatok-meg-/39326/