CSR-jelentés

Az idei CRRA győztesek

2012-06-12T14:00:00.001-07:00

Idén is átadták a legelismertebb nemzetközi jelentés díjakat a CRRA díjait. A kiíró a CorporateRegister.com, a legnagyobb nemzetközi adatbázis, több mint 160 ország 9000 vállalatának csaknem 40 000 jelentését teszi elérhetővé az olvasók számára (regisztráció szükséges).

Annak ellenére, hogy 29 országból voltak nevezések, a dobogós helyezéseket mindössze 9 ország vállalatai tudhatják magukénak. A 9 kategória első helyein az Egyesült Királyság és az USA (3-3 első hely), illetve egy-egy elsőséggel Dánia, Ausztrália és Izrael osztoztak. Dobogós helyen végzett még Franciaország egy jelentéssel, Kanada és Brazilia két-két jelentéssel, továbbá Dél-Korea egy jelentéssel.

Nem meglepetés, hogy a legjobb integrált jelentés díját ismét a Novo Nordisk nyerte el, hiába óriási rutinjuk van már, ami toronymagas győzelmet hozott számukra a kategóriában. Ebben a kategóriában indult egyébként a MOL is. Számomra az sem meglepő, hogy a legjobb KKV jelentés díját az egyik legnagyobb CSR-jelentés guru Elaine Cohen cége, a Beyond Business készítette.

A Coca Cola idén két kategóriában is győzedelmeskedett, a királykategóra, azaz a Legjobb jelentés díját, illetve a Legjobb széndioxid beszámoló díját is elhozták. Két kategóriában nyert a Marks and Spencer is, a Lényegesség valamint az Őszinteség kategóriákban.

A következőkben összefoglalva a győztesek és helyezettek. A linkek a Corporateregister oldalaira mutatnak, ingyenes regisztrációt követően a jelentések letölthetőek, illetve letölthető az összefoglaló kiadvány is.

Gratulálunk a győzteseknek!

Legjobb jelentés
Győztes: Coca-Cola Enterprises Inc (USA)
2. helyezett: Vodafone Group plc (UK)
3. helyezett: Marks and Spencer plc (UK)

Legjobb első jelentés
Győztes: La Trobe University (Ausztrália)
2. helyezett: Bloomberg LP (USA)
3. helyezett: American Water Works Company Ltd (USA)

Legjobb KKV jelentés
Győztes: Beyond Business Limited (Izrael)
2. helyezett: Banarra (Ausztrália)
3. helyezett: Guelph Hydro Inc (Kanada)

Legjobb integrált jelentés
Győztes: Novo Nordisk (Dánia)
2. helyezett: Hyundai Engineering and Construction Company (Dél-Korea)
3. helyezett: Vancity (Kanada)

Legjobb CO2 beszámoló
Győztes: Coca Cola Enterprises Inc. (USA)
2. helyezett: Vodafone plc (UK)
3. helyezett: Royal Dutch Shell (UK)

Kreatív kommunikáció
Győztes: The Walk Disney Company (USA)
2. helyezett: Microsoft (USA)
3. helyezett: Hewlett-Packard Company (USA)

Lényegesség
Győztes: Marks and Spencer plc (UK)
2. helyezett: L'Oréal SA (Franciaország)
3. helyezett: Coca Cola Enterprises Inc (USA)

Őszinteség
Győztes: Marks and Spencer plc (UK)
2. helyezett: Microsoft (USA)
3. helyezett: Natura Cosméticos SA (Brazilia)

Hitelesség
Győztes: Co-operative Group Limited (UK)
2. helyezett: Banco Bradesco (Brazilia)
3. helyezett: Royal Dutch Shell plc (UK)

Pöpec adatbázis

2011-11-20T12:33:00.001-08:00

Hosszú előkészületek után elkészült a GRI jelentés-adatbázisa. A korábbi Excel-alapú, letölthető verzióhoz képest igazán nagy az előrelépés, mutatós és jól navigálható, ráadásul már nem csak a GRI jelentések kerülhetnek bele, hanem minden nem-pénzügyi jelentés. Lássuk milyen érdekességeket tartogat!

A nyitóoldalon mindjárt láthatjuk a legfrissebb ill. a kiemelt jelentéseket, ráadásul ami nekem nagyon tetszik, hogy borítóval. Egy izgalmas borító könnyebben felkelti a figyelmet. Ha a kurzorral a borítók fölé megyünk, megjelenik a kiadó szervezet neve és a kiadvány címe. Sajnos ugyan néhány esetben csak a cím jelenik meg, gondolom a gyerekbetegségek irtása még folyamatban van.

Szép gesztus a GRI részéről, hogy az adatbázis partnereket is megjeleníti a nyitóoldal alján (így minket is!), bár a link nem a partner honlapjára mutat, hanem a GRI adatbázis partnerséggel kapcsolatos oldalára. Azért ez is valami :-)

A "Search" menü alatt a jelentés típusa, a kiadás éve, a szervezet mérete és ágazat valamint földrajzi régiók szerint szűkíthetünk. A régebbi évek adatait folyamatosan töltögetik, legalábbis még nincs fent minden magyar jelentés. A szintén borítóval megjelenő eredményeket több szempont alapján is sorbarendezhetjük. Ebben a listában, ha rákattintunk a szervezet nevére, és a szervezet feltöltötte már az adatokat, akkor egy kis bemutatkozást olvashatunk, az alapinfókon túl a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket is! Sajnos még nem él a "bejelentkezés" lehetősége ezért a szervezetek még töltötték fel ezeket az infókat, de mivel ezt csak egyszer kell kitölteni és utána csak frissíteni, előbb-utóbb valószínűleg egyre több jelentőnél tudhatunk meg gyorsan alapinformációkat. A jelentés címére kattintva pedig az adott jelentésről kapunk áttekintő infót.

A "Benchmark" menü haszna kicsit felemás. Régió, szektor és jelentési típus szerint kigyűjthetjük, mely szervezetek jelentettek egy adott indikátorról (kis fülekben válthatunk a cégbemutatás, vezetési szemlélet és teljesítményindikátorok között). Egy adott mutatóra kattintva kilistázza azokat a szervezeteket, amelyek jelentenek róla, de csak ha 2011. január 1. után igénybe vették a GRI megfelelés szint ellenőrző szolgáltatását. Ha feltételezzük, hogy a "nagymenők" kértek ilyet (GRI tagoknak ingyenes!), akkor böngészhetünk a jópéldák között, persze érthető technikailag is és üzletileg is, hogy miért csak ezek a jelentések vannak benne a benchmark adatbázisban. A benchmark adatokat grafikusan is megnézhetjük.

A kiemelt jelentésekhez gazdáik videókat és egyéb plusz infókat is feltehetnek majd, természetesen külön díjazás ellenében.

Az adatbázisba a "Register" menü alatt letölthető nyomtatvány kitöltésével lehet bekerülni, amit el kell juttatni a helyi adatbázis partnernek, vagy a GRI-nek (akik továbbítják azt a helyi adatbázis partnernek). Magyarországon a GRI kizárólagos adatbázis partnere az Alternate, így egyszerűbb, ha közvetlenül hozzánk (urban.katalin[@]alternate.hu) érkezik az adatlap. Érdemes meglátogatni a hazai adatbázist is, mert hétről-hétre bővül a friss jelentésekkel, ráadásul egészen a kezdetektől (1997-től) tartalmazza az itthon megjelent jelentéseket. Kellemes böngészést!

Hamarosan itt a 4. generáció

2011-11-13T06:23:00.000-08:00

Már javában folyik a GRI negyedik generációs útmutatójának - G4 - előkészítése, amihez a mi véleményünket is várják november 24-ig.
A képre kattintva eljuthatsz az on-line kérdőívhez, és elmondhatod milyen irányú fejlesztést támogatnál leginkább. Hogy megkönnyítsem a dolgodat, röviden bemutatom a két kiinduló modellt.

A kérdőív két alapvető részre oszlik. Az első részben két eltérő modellel kapcsolatban kell véleményt formálnunk. A második részben pedig azokra a témákra kérdez rá, amik szerintünk hiányoznak, vagy nem kellő súllyal szerepelnek az indikátorok között. A legizgalmasabb a két modell, mindegyiknek számos előnye és gyengesége is van, szóval nem könnyű dönteni.

Mindkét modell szerint (a G3-hoz ill. 3.2-hez hasonlóan), be kell mutatni a szervezetet és annak startégiáját, valamint a vállalatvezetés módját és felépítését.

Az 1. modell alapvetően folyamat-orientált, alkalmazásával testreszabott jelentések készülnének. Kezdők számára a leíró jelentéstételt javasolja, a gyakorlottaktól elvárja a mennyiségi indikátorokkal alátámasztott jelentést.

A 2. modell a teljesítményindikátorokat helyezi a középpontba, és alkalmazásával standardizált jelentések születnének. Kijelölné az indikátorok egy csoportját, amikről minden szervezetnek jelentenie kellene, illetve a gyakorlottabb jelentőknek iparáguk számára lényeges speciális indikátorokról is jelenteniük kellene majd. Hogy mely indikátorok esnek majd a kötelezők csoportjába, azt a fejlesztési folyamat során döntik el.

Az 1. modellnek kulcsfontosságú eleme a lényeges ügyek meghatározásának folyamata, ami lássuk be nem erőssége a jelentést kiadó vállalatok nagy részének, pedig a lényegesség elve már most is kulcs eleme az útmutatónak. Attól tartok, hogy egy megalapozott lényegesség-elemzés nélkül, a szervezetek arról írnak majd amiről akarnak (értsd ami nem vet rájuk még véletlenül sem rossz fényt), így könnyen a népszerűsítő brosik irányába tolódnának el a jelentések, különösen a kezdő jelentéstevőknél, akiknél egyáltalán nem jelenne meg elvárásként, hogy számszerű mutatókkal támasszák alá mondandójukat. Másrészről viszont, akik komolyan veszik a jelentéstételt, azok számára nagyszerű lehetőség, hogy a saját szervezetük számára lényeges ügyekre építsék fel a jelentést (erre szerintem most is megvan a lehetőség).

A 2. modell esetében jobban meg van kötve a jelentéstevők keze, adott indikátorokról mindenképpen jelenteniük kellene. Viszont innen hiányzik a lényeges ügyek meghatározásának "kényszere", tulajdonképpen a mostani útmutató, de a lényegesség elve nélkül... Vagy úgy határozzák meg a kötelező indikátorokat, hogy a lényeges ügyek minden iparágat érintően szerepeljenek?

Alapvetően az 1. modellben látom én a legtöbb fejlődési lehetőséget, mert jobban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet anélkül jelentést írni, hogy ne gondolnánk végig, számunkra és érintettjeink számára mik a legfontosabb ügyek. Annak ellenére, hogy ez eddig is tulajdonképpen része volt (kellett volna, hogy legyen) a folyamatnak, sokszor elsikkad. Azok a szervezetek, amelyek valóban eszközként tekintenek majd a jelentésekre, ezzel a modellel kapnák a legtöbb segítséget, azok a szervezetek, amelyek viszont célként tekintenek rá, eddig se és ezután se fogják kihozni belőle amit lehet, és csak brosiként funkcionál majd. Nem hiszem, hogy ez utóbbi kockázatát ki lehetne zárni bármilyen módszertannal, még hitelesítéssel is csak csökkenteni lehet.

Miben más a GRI G3.1?

2011-11-13T05:22:00.001-08:00

A G3.1 útmutató tulajdonképpen egy gyors frissítése a 3. generációsnak, hogy addig is amíg a G4-es útmutató kidolgozása a végéhez ér (várhatóan 2013-ra), három lényeges területen - emberi jogok, helyi közösség, gender - kövesse a trendeket és az olvasók igényeit. Hogy mik a leglényegesebb változások?

Emberi jogok: a vezetési szemléletet és irányelveket felvezető rész jobban kiemeli az emberi jogok fontosságát a fenntartható fejlődésben. Új indikátorokat is bevezet, ezek azokat a működési területeket érintik, ahol az emberi jogok védelme gyenge (HR10), illetve az emberi jogi panaszokkal kapcsolatos eljárásokra kérdez rá (HR11).

Helyi közösség: A korábban sok fejtörést okozó SO1-es indikátort háromfelé bontja szét, ezzel némileg segítve az értelmezést. Az új SO1 azokra a működési helyszínekre kérdez rá, ahol valós érintetti párbeszéd zajlik a helyi közösséggel, ezeket értékelik és fejlesztik. Az SO2 konkrétan rákérdez arra, hol vannak valós negatív hatások a helyi közösséget illetően, ileltve hol van ennek kockázata, az SO3 pedig azokra a megelőző és kárenyhítő intézkedésekre vonatkozik, amelyeket az SO2-ben azonosított működési helyszíneken alkalmaznak.

Gender - nemek szerinti bontás: Ez a fejlesztés sok indikátort is érint, itt a már korábban is kért adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (4.3; EC5; La1; LA7; LA10; LA12), illetve az LA indikátorok közé bekerült egy indikátor, amely a gyesről visszatérő szülők és megtartásuk arányára kérdez rá (LA15).

Megkönnyítendő az átállást a GRI készített egy olyan verziót is, amiben a változásokat kiemelték. Innen letölthető.

Élre törnek a gyártók és az élelmiszeripar!

2011-06-16T06:23:00.000-07:00

Az iparági statisztika élén komoly átrendeződés tapasztalható a tavalyi évhez képest. Az adatbázisban elektronika és gépipar kategóriába soroltan 2010-ben hét cég adott ki jelentést, míg tavaly egy sem! Illetve élre tört az élelmiszeripar, FMCG kategória is, harmadik helyre szorítva a tavalyi élmezőnyt, a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtókat és az energiaipart.

Az élelmiszeripar, FMCG kategóriában új jelentőként jelent meg a SPAR és a Metro, nagy visszatérő a Dreher, akik jelentésükkel elnyerték a 2010-es Zöld békát is. Szépen lépett előre a Nestlé, korábbi rövid (GoodCSR) jelentése után most egy ilyen méretű vállalathoz méltó nagy jelentéssel rukkolt elő még egészen az év elején. Sajnos ugyanez a Coca-coláról már nem mondható el, továbbra is csak 4 oldalban számolnak be teljesítményükről. A Tesco is csak röviden jelent, de ők tavaly nagy jelentést adtak ki, az szerintem teljesen elfogadható, ha egy cég nem ad ki minden évben nagy jelentést. Kellemes meglepetés volt a Metro, róluk azért még keveset hallani szakmai körökben, és már 2011-ben is megjelent a friss jelentés, egészen az elsők között.

Hirtelen az előretörés az elektronika, gépipar kategóriában. A B2B vállalatok között eddig jellemzően kevesebb volt a jelentő, és ez főleg a termelő gyárakat, leányvállalatokat érintette. Közöttük voltak akik rövid jelentéssel kezdték (Jabil), voltak akik egyből nagy fába vágták a fejszéjüket. Közöttük találhatjuk a Grundfost, akik elnyerték a legjobb első jelentőnek járó Zöldbékát (itt is gratulálnék ügyfelünknek :-) ), a SANYO-t (az egyik kedvenc dizájnom, egyértelmű egységben a tartalommal), és a Siemens is. Voltak közöttük KKV-k is, őket külön dícséret illeti, főleg a Klíma Áruházat (bár rövidnek hívja jelentését, mégis szép és átfogó anyag), de kitett magáért a Protecta is. Kicsit kilóg a Legrand jelentése, inkább az elveiket foglalja össze, teljesítménymutatókban még van hová fejlődnie.

A korábbi éllovas pénzügyi szolgáltatást nyújtók közül a már korábban "kiszállt", de legalábbis az elmúlt két évben nem jelentő Allianz és Uniqua után a Garantiqua is abbahagyta a rövid jelentések (GoodCSR) készítését. Az okokat nem igazán lehet tudni, a válságadó vagy a remélt hasznok és visszajelzések hiánya, elmaradása volt -e a fő ok, vagy valami egészen más esetleg. Annyi bizonyos, hogy azok a szervezetek, akik átfogó jelentést készítenek, végigmenve a teljes folyamaton (CIB, K&H, MKB, OTP) nem hagyták abba teljesítményük kommunikációját. Igaz, közülük többen 2009-ben két jelentést is kiadtak, és ezt a luxust 2010-ben már nem engedték meg maguknak. Egy új jelentő is megjelent a szektorban, rövid jelentéssel indít az ING.

Jó bogarászást az adatok között!

A 2010-es jelentők harmada "elsőjelentő"

2011-06-09T07:54:00.000-07:00

Felkerültek az Alternate jelentés adatbázisba a friss statisztikák, immár a 2010-es adatokkal.

A 2007- 2008-2009-es erőteljes növekedés a jelentések számában kicsit visszaesett, csak néggyel több jelentés jelent meg 2010-ben mint korábban. Ez azonban csalóka statisztika, több okból is.

22 új vállalat jelentetett meg nem-pénzügyi jelentést (vagy integrált jelentést), közülük 14-en átfogó fenntarthatósági jelentést készítettek. Hasonlóan jelentős mennyiségű új jelentés 2008-ban volt, de az jellemzően a frissen debütáló GoodCSR programnak volt köszönhető.
A 2009-es jelentők közül legalább 4 vállalat deklaráltan csak kétévente jelent, tehát ők nem is tervezték, hogy 2010-ben adnak ki jelentést.
Korábban jelentő EMAS hitelesített szervezetek közül 9-től nem találtunk 2010-ben kiadott, 2009-re vonatkozó jelentést. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs nekik, de az EMAS jelentések hivatalos honlapján, illetve saját honlapjukon nem találtuk őket.
14, 2009-ben jelentő nem EMAS-os vállalat friss jelentéséről sincs tudomásunk (2011. májusig)

A jelentések számában visszaesés tapasztalható, de ennek egyértelmű oka, hogy míg az elmúlt években hét szervezet is két jelentést adott ki párhuzamosan, 2010-re ez nem volt jellemző. A kiadott jelentések több mint egyharmada átfogó fenntarthatósági jelentés, a rövid, jellemzően a GoodCSR kampányhoz kapcsolódó jelentések száma a felére esett vissza. Bár felmerül a kérdés, hogy mi számít rövid jelentésnek, mert például a Klíma Áruház „rövidként” nevezi jelentését, pedig egy egészen átfogó anyagról van szó.

Az összes 2010-ben megjelent jelentés egyharmada új jelentőtől származik. Csak remélni tudom, hogy magának a jelentéskészítésnek a folyamata ennek a 22 vállalatnak megmutatta, hogy milyen színes a CSR, mennyi minden fér bele, és főként, hogy a jelentés készítése kapcsán végzett kvázi önértékelés alapján azonosítani tudták, hogy ők miben a legjobbak, hol van fejlődnivaló, és melyik témákra érdemes nekik koncentrálniuk. Ja, és hogy nem hagyják abba, hanem rendszeresen jelentenek majd a fejlődésről :-).

Miből lesz a ...?

2011-06-04T07:40:00.000-07:00

Na nem a cserebogár, hanem az energia :-).

Kicsit szégyen, de csak a minap bukkantam rá egy rendeletre, amely szerint a villamosenergia-szolgáltatóknak minden év május 25-ig közzé kell tenniük, hogy milyen elsődleges (primer) energiaforrásokból származik az általuk szolgáltatott energia, és milyen légszennyezési adatok kapcsolódnak hozzá.

Aki fejlődni akar környezeti teljesítményének jelentésében, immár nem csak egy korábbi posztban hivatkozott országos adatot használhat a felhasznált villamos energiához kapcsolódó kibocsátások bemutatásához, hanem felhasználhatja a választott szolgáltatója által közzétett adatokat is. Összegyűjtöttem segítségképpen a linkeket, mert nem annyira könnyű megtalálni az adatokat.

Budapesti Elektromos Művek

Hát ez ELMÜ-nél nem volt könnyű rátalálni, sőt a 2010-es adatokat meg sem találtam (aki elküldi a linket annak kitalálok egy jutalmat!). De a 2009-es egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatokat innen le lehet tölteni.

EDF DÉMÁSZ Zrt.

A dokumentumtár menüpont alatt az "Energiabeszerzési tájékoztatók" pontban letölthetjük az adott évek tájékoztatóit. Nagyon szimpi, hogy a többiekkel ellentétben itt egy helyen megtaláljuk az összeset, visszamenőleg is. Az utóbbi évekről kétféle táblázat is van, az egyik az egyetemes szolgáltatásra (2010.) vonatkozik, a másik a kereskedelmi tevékenység (2010.) keretében értékesített energiára. Kibocsátási adatok sajnos csak az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódnak, és a legfrissebbnél hiányoznak a mértékegységek, de a korábbiak alapján ez kikövetkeztethető. A hiányosságok ellenére ennél a szolgáltatónál volt a legkönnyebb megtalálni és itt a legátláthatóbb az adatok közzététele. Érdekes, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében adott energia 98%-a hazai eredetű, a kereskedőként szolgáltatott energia esetében ez csak 46% körüli 2010-re.

E-On Energiaszolgáltató Kft.
Itt sem volt könnyű rálelni, de az áraminformációk>lakosság>aktuális hírek alatt a tájékoztatók között találtam meg, de a korábbiaktól eltérő módon, csak egy tortadiagramot. A környezeti hatásokról némi általános szöveges információ áll rendelkezésünkre.

Észak-magyarországi Áramszolgáltató

Az ELMÜ-höz hasonlóan a tájékoztatók közül letölthető a 2009-es, 2010-est nem találtam.

Most már csak számolgatni kell, hogy mi minden is kapcsolódik saját felhasználásunkhoz! Kommentben szívesen olvasnék tapasztalatokról!

A fotó forrása: Wikipedia Commons

Nagy segítség a CO2 kibocsátás számításában

2011-04-24T01:48:00.000-07:00

A minap a LinkedIn egyik "beszélgetésében" ajánlotta valaki, hogy a Greenhouse Gas Protocoll mellett érdemes megnézni az International Energy Agency legfrissebb kiadványát is, ha valaki relatíve friss országos CO2 adatokat keres, különös tekintettel pl. az egységnyi energiafelhasználásra vonatkozó adatokra.

A GRI útmutató EN16-18 indikátorai foglalkoznak az ÜHG kibocsátással. Ezeknek az indikátoroknak a meghatározásához mindig jól jön, ha megbízható, könnyen használható és relatíve friss váltószámokat tudunk használni.

A jelentésben 2008-ig vannak meg az adatok, ami jóval nagyobb pontosságot adhat a vállalati energiafelhasználás CO2 lábnyomának meghatározásához, mint a GHG protocoll, ahol ezek az adatok csak 2006-ig vannak meg. Szerencsére a GHG Protocoll táblázataiban frissíteni is lehet a váltószámokat, így továbbra is használhatjuk a komplikáltabb számításokhoz.

Jó áttekintést is kapunk az anyagból, hogy hogyan is áll a világ CO2 tekintetében, hol csökkent és hol nőtt a kibocsátás az elmúlt időkben. Pl. az USA már korántsem vezető az összes kibocsátott CO2 tekintetében, Kína megelőzte.

Ha GDP-re vetítve nézzük, akkor kicsit más a helyzet, de a tanulmány szerint Kína, USA és Oroszország is jelentősen javult a GDP-re vetített kibocsátások tekintetében.

A kiadvány elég vaskos (130 oldal), de szerintem érdemes átfutni, főként, hogy a részletes táblázatok teszik ki az anyag nagy részét, ahol Magyarországra is külön megtaláljuk az adatsorokat.

További források CO2 számításokhoz:
Intergovernmental Panel for Climate Change
Greenhouse Gas Protocol
UK Defra
Climate Care
Carbon Neutral Calculator
Climate Austria

Írjatok még tippeket a megjegyzésbe és kiegészítem a listát! Ne felejtsétek, hogy a jelentésekben mindig meg kell hivatkozni, hogy milyen számítási módszertanokat és milyen feltételezéseket alkalmaztatok.

Energiahatékonyság megjelenése fenntarthatósági jelentesekben

2011-04-12T02:01:00.000-07:00

Április 6-7-én Győr adott otthont az Energetikai Mérnökök Egyesülete (AEE) által szervezett VI. AEE konferenciának, amelynek témái a klímaváltozás, energiatudatosság és energiahatékonyság voltak.

A témán felbuzdulva megnéztem, hogy a jelenleg elérhető, 2010-ben kiadott jelentésekben, hogyan és milyen formában jelennek meg ezek a témák, mennyire fontos az energiatudatosság szerepe a vállalatok fenntarthatósági jelentéseiben.Természetesen az Alternate jelentés adatbázist használtam a kutatás céljából :-).

A konferencián elhangzott előadásom itt megtekinthető

Energiahatekonysag jelentesekben-urban-katalin

View more presentations from Alternate Consulting.

Melyik jelentés a leghitelesebb?

2011-01-28T07:31:00.000-08:00

A hitelesség nagyon fontos egy jelentés esetében. Ezt többféle módon is elérhetjük, egyik módja, ha külső független felet kérünk fel a jelentés hitelesítésére. Ebben a CRRA kategóriában 12 induló van, lássuk a hitelesítők nyilatkozatait, melyik ébreszti a legnagyobb bizalmat a tartalom iránt.

A hitelesítő nyilatkozatokat adott szempontok alapján, a corporateregister.com kiadásában megjelent AssureView alapján vizsgáltam. Ami nekem nagyon fontos egy hitelesítésben, az az, hogy a hivatkozott szabványokat megfelelően és jogszerűen használja-e, a módszertan egyértelmű-e és a hitelesítő maga "hiteles-e". Ez alapján fogok dönteni.

Banco Bradesco

Hitelesítő: kétféle hitelesítés BSD Consulting és PwC.
Alkalmazott szabvány és szint: BSD AA1000AS, 1. típus (csak a 3 alapelv alapján) és "moderate" szint, PwC GRI (A+) és Brazil Auditorok Szövetsége módszertana alapján "limited"
Kinek szól: BSD: a bank érintettjeinek; PwC a bank vezetésének
Felelősségek, módszertan leírása, korlátozások, konklúziók: mindkettőnél rendben
Javaslatok: BSD nincs; PwC van
Nyilatkozatok: BDS nyilatkozik a függetlenségéről, PwC NEM
Aláírás: Egyik nyilatkozat sincs aláírva, de konkrét név mindkettőn szerepel.
Véleményem: Kétféle hitelesítés, kétféle módszertannal. Költséges megoldás, de feltehetően úgy gondolták, hogy a célcsoportjaik szempontjából mindkettőre szükség van. Sajnos erről nem szól semmi a jelentésben, pedig a 3.12 GRI indikátor alatt érdekes lett volna elolvasni, hogy mi miatt választották ezt a megoldást. Az AA1000AS szerinti hitelesítésnek csak a lehető legalacsonyabb szintjét választották, ennek okát is jó lett volna tudni, talán amiatt, hogy az adatok hitelességét a PwC vizsgálta. Lehet, hogy ilyenkor hasznosabb ha két hitelesítő együtt dolgozik és közös nyilatkozatot ad ki, ami viszont nyilván érdekes felelősségmegosztási kérdéseket hozna magával.

Banco Espirito

Hitelesítő: KPMG
Alkalmazott szabvány és szint: ISAE 3000 "linmited"; konklúziókban hivatkozik az AA1000APS (csak az alapelvek) szabványra, de nem nyilatkozik a típus és a szint tekintetében és nem igazolja, hogy jogosult lenne AA1000 szerinti hitelesítésre
Kinek szól: vezetőségnek
Felelősségek: részletesen bemutatva

Módszertan leírása, korlátozások, konklúziók, nyilatkozatok: rendben
Javaslatok: nincsenek

Aláírás: csak név szerepel, aláírás nincs
Véleményem: hiányolom a fejlesztési javaslatokat, és bizonytalanok a hivatkozások az AA1000 tekintetében

British American Tobacco (BAT)

Hitelesítő: Ernst and Young London (az "és" jelet nem szereti a blogspot valamiért)
Alkalmazott szabvány és szint: ISAE3000; AA1000AS 2. típus; "limited" (ilyen kategória a szabvány szerint nincs!!! ); amúgy a teljesítményre "limited" a londoni beszállítói érintetti párbeszédre "reasonable". Az érintetti párbeszédekre úgy tudom az AA1000SES (stakeholder engagement standard) vonatkozik, amit sehol nem említenek
Kinek szól: BAT vezetésének

Felelősségek, korlátozások, konklúziók, javaslatok, nyilatkozatok:rendben
Módszertan leírása: nagyon részletes

Aláírás: NINCS, még csak a hitelesítést végző auditorok neve sem derül ki
Véleményem: A konklúziók, javaslatok, korlátozások, nyilatkozatok és módszertan bemutatása tekintetében rendben van. Nem az AA1000AS szerint megfogalmazott módon jelentik a hitelesítés szintjét, pedig elvárható lenne, hogy elolvassák a szabványban az erre vonatkozó részt, továbbá "reasonable" hitelesítést mond az érintetti párbeszédre, de az arra vonatkozó szabványt az AA1000SES-t nem is említi... Névtelen hitelesítők nem ébresztenek bizalmat...

Caja Navarra (bank)

Hitelesítő: Ernst and Young Madrid
Alkalmazott szabvány és szint: ISAE3000 "reasonable", GRI (A+), AA1000APS, AA1000AS 2. típus "high", hitelesítő regisztrációs száma is megadva
Kinek szól: nem derül ki
Felelősségek:rendben
Módszertan leírása: nagyon részletes
Korlátozások: nincsenek
Konklúziók, javaslatok, nyilatkozatok: rendben
Aláírás: végre! név és aláírás
Véleményem: Javasolom az ErnstYoung számára, hogy csináljanak egy belső benchmarkot, és a szabványok használatában és megfelelő hivatkozásukban, valamint a hitelesítő nyilatkozat formai követelményei tekintetében (pl. aláírás) tanuljanak a londoniak a madridiaktól :-).

City Developments (építőipar)

Hitelesítő: ERE-S (szakértői hitelesítés)
Alkalmazott szabvány és szint: AA1000AS 2. típus "moderate", jogosultság bemutatva
Kinek szól: vezetőség és érintettek
Felelősségek, nyilatkozatok, korlátozások, módszertan, konklúziók, javaslatok: rendben
Aláírás: névvel, aláírással
Véleményem: teljesen hiteles és meggyőző a dokumentum, bár a szint csak "moderate"

General Electric

Hitelesítő: érintetti panel
Alkalmazott szabvány és szint: nincs megnevezve
Kinek szól: közvetve derül ki, hogy a vezetésnek
Felelősségek, nyilatkozatok, korlátozások: nincsenek definiálva

Módszertan: kapcsolódó panel bemutatásban
konklúziók,javaslatok: rendben
Aláírás: névlista a kapcsolódó panelbemutatásban
Véleményem: kerestem, hogy van-e emellett az adatok hitelességét igazoló hitelesítés, de nincs. Bár én nagyon kedvelem a szakértői panelek bemutatását, de az adatok hitelesítése nélkül a jelentés hitelességét kevéssé növeli.

The Hong-Kong and Shanghai Hotels

Hitelesítő: Lloyds's Register Quality Assurance

Alkalmazott szabvány és szint: GRI C+
Kinek szól: nem derül ki
Felelősségek, korlátozások, módszertan, konklúziók, javaslatok: rendben

nyilatkozatok: függetlenség és szakmai felkészültség, összeférhetetlenség

Aláírás:aláírással, de név nélkül
Véleményem: Teljesen korrekt és átgondolt hitelesítési dokuemntum, bár nem alkalmaz vagy legalábbis nem hivatkozik meg semmilyen szabványt. Zavaró, hogy nem tudjuk, ki az aláíró...

National Commercial Bank

Kedvencem, a női egyenjogúság élharcosa :-), lásd a Ki a legkreatívabb? bejegyzésemet. Nem értem mit keresnek ebben a kategóriában, csak a GRI ellenőrizte a GRI megfelelési szintet, adatok hitelesítése nincsen, erről nyilatkoznak is.

Shell

Hitelesítő: szakértői panel

Alkalmazott szabvány és szint: AA1000AS-t meghivatkozzák
Kinek szól: közvetve derül ki, de a vezetésnek
Felelősségek: nincs tisztázva

nyilatkozatok: nincsenek

korlátozások, módszertan: rendben, konklúziók, javaslatok: rendben
Aláírás: névvel, fotóval
Véleményem: A kedvenc szakértői panelem, ők inspirálták az Alternate szakértői panelt bevonó hitelesítését. De két dolog miatt nem a Shell nyer nálam: 1) meghivatkoznak egy szabványt, amire nincs akkreditációjuk, 2) az adatokat senki nem hitelesíti (CO2 adatokat a Llloyds'), és egy ekkora cégnél ez nekem fontos lenne.

State Street

Hitelesítő: DNV

Alkalmazott szabvány és szint: GRI B+, AA1000AS 2. típus, "moderate", jogosultságot bemutatja
Kinek szól: nem derül ki
Felelősségek, nyilatkozatok, korlátozások, konklúziók,javaslatok: rendben

Módszertan: részletes
Aláírás: névvel, aláírással
Véleményem: Nagyon részletes, kicsit hosszú, így elszántságot igényel végigolvasni.

The Cooperative Group

Hitelesítő: Two Tomorrows (szakértői hitelesítés)

Alkalmazott szabvány és szint: AA1000AS 2. típus, "moderate", jogosultságot igazol
Kinek szól: nem derül ki
Felelősségek,korlátozások, módszertan, konklúziók, javaslatok: rendben
Nyilatkozatok: rendben, auditorok név szerint és szakmai kompetenciákhoz link

Aláírás: névvel, aláírással
Véleményem: Hiteles, átfogó, nem hiába, Mark Line neve is számít, annak idején minket is auditált még annak idején a BERt-ben :-)

Wipro (IT)

Hitelesítő: DNV

Alkalmazott szabvány és szint: AA1000 (2003) ??, GRI A+
Kinek szól: menedzsment és érintettek
Felelősségek, nyilatkozatok, módszertan,konklúziók, javaslatok: rendben
korlátozások,

Aláírás: névvel, aláírással
Véleményem: Meggyőző, és nem olyan hosszú mint a State Srteet hitelesítése

És akkor, a kategória győztese nálam:
I. City Developments (ERE-S)
II. CajaNavarra (Ernst&Young)
III. Wipro (DNV) és The Cooperative Group (Two Tomorrows)

Melyik a legjobb KKV jelentés?

2011-01-27T09:10:00.000-08:00

Ismét egy CRRA2011 kategóriáról van szó, azaz a kérdés, hogy melyik KKV jelentése a legjobb. Itt sokkal kevesebb induló van, mint a kreatív kategóriában, de több is a meló a szavazással, mert érdemben is meg kell nézni a jelentéseket. Lássuk!

KKV: Kis- és középvállalkozás, a határ 250 fő és 50 millió euro árbevétel.

GoLite (sportruházat gyártás és kereskedelem)

Letölthető pdf, de a honlapjuk is ugyanarra a dizájnra épül, ez szerintem jó. Tetszenek benne a fotók, (remélhetőleg) "valódi" emberek fotói (bár némelyik láthatóan montázs...), amikhez az adott témához is kapcsolódó frappáns "mondások" vannak. Viszont sokkoló a jelentés hossza, 160 oldal!!!! Első jelentés, A+, GRI is ellenőrizte a megfelelést. KKV létükre (amit megmondom őszintén kétlek) robusztus jelentés. Ezt ők is tudják, mert írják, hogy azért lett ilyen hosszú, mivel mindenről részletesen be akartak számolni az első jelentésben, a továbbiak majd jobban fókuszok köré épülnek. Dicséretére válik, hogy 3 év adatai vannak benne, és szinte mindenről (persze A-s jelentés...). DE, ARRA HIVATKOZVA, HOGY PRIVÁT VÁLLALAT, NEM TESZIK KÖZZÉ A GAZDASÁGI ADATAIKAT!!!! Ez számomra több okból is sokkoló, de főként amiatt, hogy a GRI "áldását" adta így erre az A-s jelentésre. Elvileg, van lehetőség arra, hogy egy cég üzleti titokra hivatkozva egy adatot ne jelentessen meg, és mégis elérje az A-szintet, de ez szerintem nehezen hihető ebben az esetben. Akkor minden cég üzleti titokként kezelhetné, amelyik nincs a tőzsdén. És ez szerintem az átláthatóság meghurcolása is. Ráadásul a GRI tudtával és beleegyezésével... ezek után milyen alapon fogadjam pl. KKV-nak? Emellett eltörpül az az amúgy GRI "elvárás", hogy a jelentések az érintettek által felvetett fókusztémákra épüljenek, hiszen itt szépen sorban mennek az útmutató témáin, és pipálva az egyes részeket teljesítik az elvárásokat. Ez azért zavar, mert amúgy tartalmas jelentés, és látszik, hogy komolyan gondolják szerepüket a fenntarthatóságban, de megint azzal a hibával találkozom, hogy a jelentést önmagáért készítették, és nem abból a célból, hogy könnyen érthető és emészthető formában a legfontosabb témákról kommunikáljanak az érintettjeikkel. Hitelesítés is van benne, "Assurance Commitea", amik nekem a lieblingjeim, de mégis. Azt gondolom, hogy teljesítményükben nagyon jó úton haladnak, de a jelentés nekem a fentiek miatt nem tetszik. Vagyis "GRI-washing"-nak tekintem, mert ha csinál egy környezeti és társadalmi jelentést, és nem jelenti a gazdasági adatait, akkor az egyenes beszéd, és akkor az lenne a véleményem, hogy egy erős jelentés ebben a kategóriában. De így... Vagy csak nekem fontosak az elvek?

Net Balance (tanácsadó)

Letölthető pdf. A 29 oldalas jelentés 4 téma köré épül: 1) Be inspirational 2) Be collaborative 3) Be informed 4) Be accountable. Bevezetőben egy 3 oldalas összefoglalás. Tetszik, hogy az egész jelentés rövid, áttekinthető, strukturáltan felépített. Átláthatóan bemutatják a Co2 számítások hátterét, ez is azt szolgálja, amit szeretnének üzenni is, hogy céljuk mások segítése. Ötleteket kaphatunk, hogy egy kis cég hogyan tud előrelépni, ők hogyan számolják, hogyan veszik figyelembe a nehezen megfogható "teljesítményt". Kis lépéseket tesznek, ezt bevállalják, és bevállalják a gyengeségeiket is. Emiatt számomra nagyon hiteles. Tanúsítás is van, de az csak hab a tortán. GRI jelentés, de nem deklarált a megfelelési szint. Talán nem is számít ebben az esetben.

Shared Interest (pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezet)

Letölthető pdf.106 oldal, ami szerintem megintcsak túl sok. Egy olyan szervezetről van szó, amelyik pénzügyi támogatást és hitelt nyújt fejlődő régiókban ha jól értettem akkor mikrohitelezés jelleggel. Nagyon erős a tartalom, rengeteg mindenről írnak, mégis úgy érzem, hogy a kevesebb több lenne. Nem tudom kik a célcsoportjai ennek a jelentésnek, de nekem nagyon nehezemre esett konkrétan beleolvasni a szinte összefüggő szövegbe. Szimpatikus, hogy rögtön az elején köszönetet mondanak azoknak akik segítettek a jelentés elkészítésében, tartalmas az összefoglaló, áttekinthető az érintettek bevonását összefoglaló táblázat is. De a jelentés nem ösztökél arra, hogy beleolvassak, nem kelti fel az érdeklődésemet. És ez egy jelentés esetében szerintem nagyon rossz. Mondom, nem tudom ki a célcsoport és mi a céljuk. Emellett a jelentés mellett, ami 'Social Accounts" néven fut, kiadnak minden évben "Director's Report"-ot (ez ránézésre az éves pénzügyi jelentésre hasonlít) és"Annual Review"-t ami sokkal inkább hasonlít egy fenntarthatósági jelentéshez abból fakadóan, hogy rövid (20 oldal), tele van képekkel és térképekkel és grafikonokkal és szépen tördelt. Nekem sokkal többet adott, mint a Social Accounts.

PacificHydro (energiaipar)

Ennél a jelentésnél néztem utána konkrétan, hogy a corporateregister milyen meghatározást használ a KKV-ra, merthogy már ránézésre gyanús, hogy nem egy kis cégről van szó. A cég éves árbevétele 118,8 millió dollár, ami kb. 68 millió eurónak felel meg, és bár létszámban (240) alatta van a határnak, bevételben jóval felette. Nem tartom reálisnak összehasonlítani a jelentését ebben a kategóriában pl. a Net Balance-szal vagy a Hauska-val. Ehhez már csak a hab a tortán, hogy szinte semmi adat nincs benne (olvasás közben végig vártam, hogy a jelentés végén lesz egy jó nagy táblázat az összes adattal, de nem volt... A legszomorúbb ismét, hogy maga a GRI ellenőrizte a GRI megfelelést. Lehet, hogy más útmutatót használnak mint én???? Ez már a második "GRI-washing" jelentés amit ebben a kategóriában olvasok. Elszomorít. Az biztos, hogy nem szavazok rá.

ArcelorMittal India (fémfeldolgozás)

Letölthető pdf. Mint egy multi leányvállalata, itt is necces nálam, hogy ebben a kategóriában indul, már ha a kategória célja az volt, hogy alapjában kis- és középvállalatok, akik jóval kevesebb forrással rendelkeznek, is megmutassák, hogy kicsiben is lehet ezt jól csinálni, sőt érdemes. Arról, hogy megfelel-e a KKV kritériumoknak, nem tudok mit mondani, mert csak a közösségi szerepvállalásáról ír, saját teljesítményéről nem. Azt el kell ismerni, hogy nagyon sokat tesznek a helyiek fejlesztéséért, de róluk sokat nem lehet megtudni. A jelentés címe "Corporate Responsibility Report" és ezt ezek szerint csak a szociális szerepvállalásra értik.

Hauska&Partner (tanácsadás)

Letölthető pdf. Kommunikációs tanácsadó vállalat, osztrák központtal. Ez a jelentés tulajdonképpen egy Global Compact előrehaladási jelentés, a 10 alapelv mentén is építették fel. Kis méretükhöz képest szerintem egész jól sikerült, bár vannak benne nem egészen egyértelmű részek, a grafikonokon nem mindenhol van mértékegység és kicsit zavaró, hogy a bezárt irodákat nem veszik figyelembe a fluktuációs adatoknál (bár leírják, hogy volt bezárás, és azok az idorák 2009-ben már nincsenek a jelentés határain belül). Egyszerű, letisztult grafika és tördelés, de nyögés nélkül végigolvastam. Rendben van.

Lipor

Csak portugálul elérhető, így nem nagyon tudok róla mit mondani :-). A honlapjukon nem találtam meg, csak a sajtóhírt, ahonnan nem volt link a jelentéshez, így csak azok tudják letölteni, akik a corporateregister.com-on regisztrálnak. Onnan ezen a linken tölthető le. Nagyon hosszú, de van benne nnéhány kreatív fotó, egy íme ízelítőül.

Szavazatom:
I. Net Balance
II. Hauska&Partners
III. nincs

Ki a legkreatívabb?

2011-01-19T14:14:00.000-08:00

Ismét itt az idő, hogy leadjuk szavazatainkat a talán legnagyobb nemzetközi jelentésverseny, a CRRA2011 kategóriáiban. gondoltam, beszámolok arról, nekem melyik jelentésekre esett a voksom, hátha motivállak a szavazásban.

Aki minden kategóriában szavaz, az komoly díjakat is nyerhet! De nem ám csak bejelölni ad hoc minden kategóriában egy jelentést! Az nem lenne túl CSR-es :-). A szavazáshoz regisztrálni kell (ingyenes), de azok kedvéért, akik nem akarnak regisztrálni a jelentések linkjei az eredeti forrásra mutatnak. A CRRA oldalon összegyűjtve is megtalálod a jelentéseket.

Az első kategória, aminek nekivágok a "Creativity in communications". Nem véletlenül, mert az egyik legnehezebb feladat elérni, hogy a jelentést valaki tényleg elolvassa, ha nem is elejéről a végéig, de legalább azokat a részeket, amiket fontosnak tartunk. Ehhez jó nagy adag kreativitás kell, és mindig örömmel keresem az új ötleteket!

28 jelentés indult ebben a kategóriában, lássuk mennyire kreatívak. Mivel rengeteg van, nem számolok be mindről részletesen, csak azokról, amik valami miatt megragadtak.

Érthetetlen
Azaz nem értem, hogy ezeket a jelentéseket egyáltalán miért nevezték ebbe a kategóriába, semmi kreatív nincs bennük, sőt, volt akitől ennél többet vártam. US Post, Lloyds, BAT, Aegis ( ami megragadt az a víziójuk: Happy Employees, Happy Costumers, Happy Shareholders, Happy World. És gondolom még a világbéke :-)), Coca-cola, Export Development.

Jó jelentések, de semmi extra
Ezek a jelentések nagyon jó kis jelentések, legalábbis ami a dizájnjukat illeti, de mégsem volt bennük semmi olyan mai miatt mérlegelném, hogy a "Kreativitás" kategória dobogójára állítsam őket. Banco Espirito (jó fotók vannak benne), Transport Montreal (néhány jó áttekintő táblázat, egyszerű ikonok), Syncrude Canada (jó fotók és illusztrációk), Sanofi Aventis (letisztult és áttekinthető), RTL Group (jó beosztás, nagy fotók hírességekről, kiemelések), Occidental (szép fotók, jó oldalkiosztás, áttekinthető, jó a html változat is), Kinross (a pdf átlagos, de a honlapjukon van egy videó amiben a működési területük helyi közösségei mondják el véleményüket a cégről), Grundfos AS (lapozós flash susogó hang nélkül, viszont egyben vagy oldalanként letölthető pdf-ben, nagyon tetszik a kétoldalas fotó, ahol a víztükörben a toronyházak szivattyúként tükröződnek, GE on-line és pdf verzió (a tartalom nagyon erős, de ennél kreatívabb is volt már...), Shell (a pdf és az on-line verzió sem túl kreatív, bár minden eszköz ami egy jó on-line eszközhöz kell, megvan; tetszik viszont az "energy scenarios" ami interaktívan megnézhető, de le is tölthető), National Commercial Bank (szép fotók, igényesek, néhol művésziek, jó helyen elhelyezett csadoros női munkavállalókkal, de lehet hogy csak rosszindulatú vagyok, a nők aránya 7,59%-ra emelkedett 2009-ben)

Centrica plc (energiaszolgáltató)

Jelentésük on-line, a társaság honlapján belül a "Responsibility" fül alatt érhető el. A nyitóoldalon kapásból az interaktív térképen akad meg a szemem, ezeket szeretem, mert sok bennük a lehetőség, hogy amúgy bonyolult gyártási folyamatokat áttekinthetővé, érthetővé tegyenek.A térképen a teljes folyamat elemei szerint fedezhetjük fel, hogy hol mi történik, melyik részfolyamatnál milyen kockázatok merülnek fel, és egy link segítségével el is juthatunk annak a kockázatnak a kezelését leíró bővebb anyaghoz. Szupi! Másik kedvencem on-line jelentések esetén a "grafikongyártó". Ebből is akad itt Data center néven. Téma alapján választhatunk mérőszámot, földrajzi régiónként akár, és más adatokkal össze is hasonlíthatjuk. Ami jó lenne, ha innen is lenne link az adott témához, hogy pl. megnézhessem, mi az oka, hogy 2008-ban sokkal kevesebb volt az önkéntességre fordított munkaórák száma UK-ben, és engem zavar, ha a tengelyek nem 0-nál metszik egymást. Persze az adatok letölthetőek és kinyomtathatóak. Jó még a Stakeholder Matrix, az egy helyre gyűjtött esettanulmányok, bárhol készíthetek jegyzetet amit aztán kinyomtathatok és megjelölhetem a kinyomtatni szánt oldalakat. A pdf-ként letölthető GRI indexben nekem sajna nem működtek a linkek.

Hewlett Packard (IT)

On-line jelentés és letölthető pdf. Honlapjukról nem könnyű egyből megtalálni, de Global Citizenship alatt van. Nem elsőre (persze neked már könnyű lesz), de észrevettem egy "csúszkát", amivel vízszintesen lehet nézegetni a felajánlott témákat. A csúszka alatt is felvetik a fő témákat, itt legelőször a "Take Action" fül ragadott meg, ahol pl. saját gépünk CO2 kibocsátását számíthatjuk ki. A felhasznált adatok nem egész frissek, de vannak, és tájékoztató számításhoz szerintem remekül megfelelnek. Szintén itt van egy egyszerű segítség ahhoz, hogyan készítsünk fenntarthatósági jelentést, pdf-ben letölthető egyszerű kis útmutató, persze tele HP vonatkozással és termékekkel, de még így is jó kezdeményezés. Megragadt még a fenntartható IT megoldásokat bemutató pdf, minden témánál van egy külsős "perspective" (ezeket össze is gyűjtötték egy helyre). Úgy érzem, még órákat el tudnék itt tölteni, igazi "explore" feladat, nehéz elszakadni, azaz kreatívan ott tart az oldalon.

Aveda (szépségipar)

Lapozós flash, ezeket nem annyira szeretem, főleg, ha egy normál pdf-hez képest semmi extra nincs benne, csak a susogó hang lapozáskor... Gyönyörű fotók vannak benne, és a címlapon a tükörben írt "THINK" felirat azért rávett arra, hogy belenézzek. Most csak a kreativitást nézem, így az iparági reklámokból már ismert fotótípusokon túl sok érdekeset nem találtam ezen a téren.

Arcelor Mittal (fémfeldolgozás)

Pdf formátum. Már a legutóbbi jelentésüket is használtam példaként képzéseinken, de nem nagyon újult meg ahhoz képest a dizájn. Jellemzően fekete-fehér nagy fotók (és szeretem ezt a stílust), néhány helyen kézírásos felirat a képeken. Ami már tavaly is jó volt a stakeholder map (8. oldal) és a hozzáadott gazdasági érték (31.oldal) bemutatása, és a 42-43. oldalon a KPI-ok összefoglalása. A jelentés kérdés-válasz szerkezetre épül, ez akár lehetne kreatív, de most nekem nem annyira jön be.

Banco Bradesco (bank)

Pdf formátum. A dizájn és a jelentés kommunikációja nem túl kreatív. Van egy érdekes összefoglaló oldal ami lebontja célokig a stratégiai célkitűzéseket (7. oldal), illetve megakad az ember szeme az érintetteket bemutató ábrán is, először egyűrbéli repülőtér képe ugrott be, mindenesetre van annyira kreatív, hogy közelebbről is meg kell nézni (27. oldal). Egy ábrában szereplenek az érintettek és a velük folytatott kommunikáció módjai. Ennyi.

Cascades (papíripar)

Pdf formátum. Végre valami izgi! Green by nature! írják már az első pár oldalon, és nem engedik, hogy elfelejtsük, hiszen minden zöld, a szöveg és a régi idők egész falas posztereit idéző pixeles képek is. Ha jól értem, nyomtatva is megjelent, 100%-ban újrahasznosított, általuk gyártott papírból, ráadásul biogáz energiafelhasználással, növényi alapú tintával stb. Egy valamit nem értek, hogy miért kell 109 dupla oldalra széthúzni, ráadásul úgy, hogy az oldalak fele csak simán csíkos mint egy másodikos füzete... A jegyzeteknek? De a dizájn kreatív, a grafikonok facsemeték vagy fotók vagy épp ami illik, és az egész továbbra is zöld. Eszembe jutott életem első érintetti panelje még 1999-ből (vagy 2000?), amikor a kb. 4 jelentő céget, civileket, környezetvédelmi felügyelőséget és önkormányzatokat összehoztak a Közgázon, és az egyik civl azzal borított ki, hogy ezt 10 gépelt oldalban is el lehetett volna mondani, minek ide 40 oldal színes jelentés, inkább gondolkodjunk el a létjogosultságunkon (akkor BERt-es színekben ültem, mellettem Dreher és nagyon reméltük, hogy egy meleg nyári napon megszomjazik az illető, és hideg sörre vágyik). Na jó, az egyensúlyt kell megtalálni, de 200 oldal azért így túlzás.

Corporate Express (kiskereskedelem)

Letölthető pdf. Tartalmilag erős, már korábban is olvasgattam jelentéseiket, de kreativitásban nem találom kiemelkedőnek. Talán leginkább a cím fogott meg "belief in a better way", nem "believe". Nem tudom lefordítani, remélem érthető így is, mindenesetre ez elgondolkodtatott, és az már jó!

Fuji Xerox Ausztrália (gyártás-kereskedelem)

Letölthető pdf és on-line. A borító megkapó, az 50. évfordulót ünneplő jelentés tiszteleg az első másológép előtt. A részleteket is megosztják velünk, hogy biztosan tudjuk miről van szó. Az izgalom a hátsó borítón vár, mintegy kontrasztként, ahol egy webkamera segítségével virtuális 3D-ben láthatjuk a legújabb másolót. Sajna nekem nem sikerült, de van egy videó, ami megmutatja mit is élhetnénk át :-). A pdf-ben sok jó áttekintő ábra és táblázat van, de az igazán jó az on-line verzió. A nyitóoldalon egy videó (kb 8 perc) foglalja össze, hogyan is látják ők a szerepüket. Választhatunk is a videó közepén, hogy mint ügyfél mi nekünk a legfontosabb, az energia, az újrahasznosítás vagy a papír, és ennek megfelelően haladunk tovább. Tetszik! A videó alatt a fókusztémák, az ikonok kicsit mozdulnak ha rájuk megy az egér. Épp csak egy kicsit. Ez is tetszik. Nincs egy helyen túl sok szöveg, de mehetünk mélyebbre ha akarunk. A táblázatok kicsit nehezen olvashatók, de klikkre megnőnek.

Kraft Foods (FMCG)

Letölthető pdf és on-line flash verzió. A pdf elsőre semmi különös, de aztán észrevettem, hogy az oldalak tetején ott vannak a fókusztémák, amikre kattintva az adott fejezethez ugorhatok. Ez egy kicsit olyan mitha a kezembe lévő jelentésben lapozgathatnék. Ennél azért sokkal izgibb a flash verzió. Háttérnek madárcsicsergés, képes menü amiből választhatunk és kevés szöveggel, jó ábrákkal elmondja nekünk a cég, neki mi fontos mit tesz és miylen eredményeket ért el. Nem teljes, sok adatra lennék még kíváncsi, de itt most nemezt kell néznem, hanem a kreativitást. Nagyon tetszik! Egyszerű, kevés de jól emészthető info.

Network Rail (logisztika)

A letölthető pdf is nagyon jó, figyelemfelkeltő grafikákkal, amik visszaköszönnek (vagy fordítva) a honlapjukon is. A honlapon a grafika interaktív, témánként változik és minden képen további témákra kattinthatunk bővebb információért. Ez nagyon jó!

Virgin Group (mindenféle :-) )

Letölthető pdf és lapozós flash. Első jelentésük és nekem nagyon tetszik! Esküszöm, hogy nagyjából abc-ben néztem a jelentéseket, és ezért maradt utoljára, de nálam ez a nyerő! Nagyon komoly versenyben a Network Raillel. Ez a jelentés figyelemfelkeltő, formabontó, nézegetnivaló és nem képmutató.

Összefoglalva
I. Virgin Group
II. Network Rail
III. Fuji Xerox, Centrica és HP

Elindult a G4 de előtte még jön a GRI 3.1!

2010-12-18T07:33:00.000-08:00

Múlt héten a GRI "Train of trainers" eseményén vettem részt Amszterdamban - közelgő hivatalos GRI képzési partnerré nyilvánításunk okán. A képzés részeként kaptunk egy kis betekintést a közelgő G3.1 kapcsán is. A továbbiakban röviden összefoglalom a várható változásokat.

A nagy hír igazából az volt, hogy most már szervezetileg is kezd felállni az a csapat, akik a GRI Útmutató negyedik generációjának kidolgozását koordinálják majd. Ez várhatóan csak 2012 októberére jelenik meg, így a 2006 óta kicsit megkopott G3-at addig is gyors ráncfelvarrásnak vetették alá. Abban reménykedtem, hogy a 3.1 már az őszre megjelenik, de sajnos csak 2011 első negyedévére ígérik.

Mindenesetre a várható változások 4 fő területet érintenek:

Társadalmi hatások
Emberi jogok
Nemek (mármint ffi-nő, és nem mint az igenek ellentéte :-) )
Tartalmi alapelvek

Társadalmi hatások (főként SO1)

A változtatások hátterében egy kutatás áll, jellemzően ázsiai résztvevőkkel. A University of Hong Kong és a CSR Asia kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan jelennek meg a társadalmi hatások a vizsgált 58 jelentésben. A vizsgált minta elvileg leképezi a GRI jelentések földrajzi eloszlását. A tanulmány eredményei nem meglepőek, sajnos évek óta Magyarországon is ugyanazekkel a jellemző nehézségekkel, értelmezési problémákkal szembesülnek a vállalatok, azaz (zárójelben saját észrevételeim):

társadalmi hatások alatt, jellemzően oktatásról és képzésről, adományozásról és támogatásokról, önkéntes munkáról, közösségi befektetésekről és társadalmi párbeszédről írnak a vállalatok;
jellemezően saját teljesítményükre koncentrálnak, ahelyett, hogy azt értékelnék, milyen hatással vannak ők a társadalomra és a környezetre, illetve kevés kvantitatív információt szolgáltatnak;
szinte csak a pozitív hatásokról írnak, ha szerepel negatívum, az jellemzően csak környezetvédelmi vonatkozásban (ugye-ugye, az egyensúly és a hitelesség másnak is hiányzik, nem csak nekem...);
szinte lehetetlen adott területekre, régiókra vonatkozó specifikus információt találni (megerősíti az általam is sokszor emlegetett lokális jelentések fontosságát a nemzetközi nagyvállalatok esetén is! - pl egy globális Shell jelentés mit sem ér a magyar érintettek szempontjából, akármilyen jó is);
hiányoznak a kapcsolódó általános alapelvek és irányelvek (ami sok esetben itthon is ad hoc adományozási és közösségi programokhoz vezet, átgondolt együttműködések helyett);
az 58 jelentésből elvileg 37 önbevallás alapján megfelelt az SO1-nek, de ezeknek csak 11%-a felelt meg valójában a GRI előírásainak (az is lehet szerintem, hogy a 37 jelentő egy része maga is csak részleges megfelelésre értékelte önmagát, de ezt ugyebár nem kell jelezni, sőt a GRI még csak nem is ösztönzi erre a cégeket);
a legtöbb vállalat nem megfelelően értelmezi az SO1-es indikátort, ahelyett hogy a tevékenységükből eredő a helyi közösségekre vonatkozó hatásokat értékelnék, az önkéntes adományokról és hozzájárulásokról írnak (ezekről amúgy az EC1 alatt kellene beszámolni).

Mindezek alapján arra jutottak, hogy a jelenlegi SO1-es indikátorból 3 önálló indikátort alakítanak ki. Azt még nem lehet tudni, hogy ezek alap vagy kiegészítő indikátorok lesznek-e. Nem hivatalos fordításban az alábbiakra számíthatunk

SO?: Azon egységek %-os aránya, amelyek a helyi közösségekkel együttműködéseket alakítottak ki, hatásfelmérést végeztek és fejlesztési programokat valósítottak meg.
SO?: Tevékenységek, amelyek jelentős potenciállal vagy valós káros hatással bírnak a helyi közösségekre - itt a "káros" (negative) szó kapcsán állítólag heves viták folytak a munkacsoportban, de végül meghagyták a tanulmány eredményei miatt, illetve a zöldremosás elkerülése érdekében. És ha most valakinek az jutna eszébe, hogy dehát nekünk nincsen még potenciálisan káros hatásunk sem társadalomra, akkor gondolkozzon még egy kicsit :-), vagy nyilatkozza azt, hogy nincs, és meglátjuk feltűnik-e valamelyik civil szervezetnek...
SO?: Azok a megelőző és kárenyhítő intézkedések, amelyeket azon tevékenységek esetén vezettek be, amelyek jelentős potenciállal vagy valós káros hatással bírnak a helyi közösségekre.

Emberi jogok

Az emberi jogokkal foglalkozó munkacsoport jelentése szerint nem is az lenne a lényeges, hogy egy szervezet mely emberi jogokat és hogyan veszi figyelembe, hanem az a folyamat, amelynek során eldönti, hogy melyek azok az alapvető emberi jogok, amelyek valahol a működési láncban (és földrajzilag) sérülhetnek, azaz kockázatot jelentenek, illetve hogy mit tesz ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére, kiküszöbölésére. Ennek érdekében sok változtatási javaslatot tettek, amelyek közül jelen állás szerint a vezetési irányelvekre (management approach) vonatkozókat, illetve az alábbi két új HR indikátort veszik majd bele a G3.1-be:

HR10: Azon egységek száma és aránya gyenge kormányzati zónákban, amelyeket emberi jogok szempontjából megvizsgáltak és/vagy amelyekről hatástanulmányt készítettek - reméle, hogy az indikátor protokoll meghatározza majd, hogy mit kell gyenge kormányzati zónának (weak governance zones) tekinteni. Az eredeti javaslatban "high-risk country or area" szerepel, ennek értelmezése sem könnyű valamilyen hivatkozási alap nélkül.
HR11: A hivatalosan működő panaszkezelési folyamatokon keresztül benyújtott, megvizsgált és lezárt emberi jogokkal kapcsolatos panaszok száma - itt a hangsúly a "megvizsgált és lezárt" szavakon van, ezeket már az egyeztetések során tették hozzá.

A GRI készíttetett egy tanulmányt, hogy segítse a vállalatokat, hogyan is jelentsenek az emberi jogi témában, illetve készült egy 57 jelentést vizsgáló anyag a vállalatok által jelenleg használt eszközökről.

Nemek (gender)
A munkacsoport javaslata szerint, heves viták folytak arról, hogy melyik kifejezés lenne megfelelőbb a "sex" vagy a "gender". Míg előbbi a biológiai nem szerinti megkülönböztetésre szolgál, úgy az utóbbi a társadalmi nemre utal. Az angol nyelvű útmutató jellemzően a "gender" szót használja, de nyilvánvaló, hogy az adatokat a szervezetek jellemzően a "sex" alapján adják meg. Mégis a "gender" magában foglalja egy adott társadalomban megjelenő körülményeket, feltételezéseket, előítéleteket stb. is.

Várhatóan változtatások lesznek egyes meglévő indikátorok (szervezetet bemutató, azaz profil ill. teljesítmény indikátorok esetében egyaránt), le kell majd bontani az adatokat nemek szerint. a munkaügyi indikátorokhoz (LA) kapcsolódóan kiegészítik a vezetési irányelvekre vonatkozó elvárásokat, és lesz két új indikátor is ebben a kategóriában:

LA15: A férfiak és a nők jövedelmi különbségének kezelését szolgáló stratégiák, futó kezdeményezések és jövőbeni tervek
LA16: Anyasági, apasági vagy örökbefogadási szabadság után visszatérő munkatársak aránya, illetve "megtartásuk" aránya (retention rate)

Ezzel a témával kapcsolatban sem hagynak minket magunkra, készült egy jelentési segédlet azzal kapcsolatban is, hogy hogyan számoljunk be jelentésünkben a nemekkel kapcsolatos kérdésekről. A jelentés rövidített összefoglalója is elérhető itt.

Tartalmi alapelvek

A jelentéskészítési folyamat egyik legfontosabb fázisa amikor eldöntjük, milyen témák kerüljenek a jelentésbe. Erre a folyamatra vonatkoznak a GRI tartalomra vonatkozó indikátorai (lényegesség, érintettek bevonása, fenntarthatósági összefüggések, teljesség). Ha jól értettem, ez a munkacsoport még nem készült el a végleges javaslattal, de annyi bizonyos, hogy a jelentéskészítési folyamatot segítendő az alapelveket valahogyan összekapcsolják majd a jelentéskészítési folyamattal, hogy egyértelmű legyen melyiket melyik fázisban kell leginkább figyelembe venni.

A fentebb bemutatott változásokat még a GRI boardjának jóvá kell hagynia, és még dönteniük kell néhány fontos kapcsolódó kérdésben (pl. alap vagy kiegészítő indikátorok legyenek-e), de az indikátorok megfogalmazásában (eredeti angol) jelentős változások már nem várhatóak. A jelentéskészítők számára - főleg azok számára fontos ez akik az A megfelelési szintet célozzák meg - lesz két év türelmi idő az új indikátorok és elvárások beépítésére.

Te hogy döntenél???

2010-06-04T05:20:00.000-07:00

Nagyon jó játékot ajánlottak a figyelmembe, ahol ügyvezetőként is kipróbálhatjuk magunkat, megküzdve legfontosabb érintettjeink (energiaiparnál: befektetők, kutatók, ügyfelek, környezetvédők) ellentmondó elvárásaival!

Választhatunk iparágat (autóipar, vegyipar, energiaipar, biztosítások), igénybe vehetjük tanácsadók segítségét is. Annak ellenére, hogy a harmadik körben már sikerült "cégem" tőzsdei értékét is növelnem a CO2 kibocsátás csökkentése mellett, még így is közel állok ahhoz, hogy a tulajdonosok megfosszanak pozíciómtól :-).

Próbáljátok ki itt!

Amszterdam Rai és a fenntartható konferenciák

2010-05-28T09:08:00.000-07:00

RAI Amszterdam és a régió egyik legnagyobb konferencia központja, ráadásul 2007 óta "üzletszerűen fenntarthatóak". Sikerült egy rövid interjút készítenem egy kávé mellett a holding kommunikációs vezetőjével, közben általánosságban, és speciálisan a GRI konferenciával kapcsolatban is kifaggattam, hogy mitől is lesz fenntartható egy konferencia központ.

A beszélgetés viccesen indult, merthogy Katelijn Wilhelmy-nek hívják, így a bemutatkozáskor mindketten kérdően néztünk a másikra, hogy most tényleg szinte ugyanaz a nevünk?
Elmesélte, hogy egyre több megrendelő találta fontosnak, hogy a rendezvényen helyi termelőktől származó, bio stb. catering legyen, hogy a rendezvény CO2 kibocsátását valahogy semlegesíteni szeretnék. Ezért 2007-ben CSR manageri pozíciót hoztak létre, megindult a belső audit, összeszedték az adottságaikat és a lehetőségeiket.

Főbb területek, amiket fontosnak tartanak ebből a szempontból:

- Energia és éghajlat: 5 év alatt 5%-kal akarják csökkenteni az 1 nm-re eső energiafelhasználást. Átálltak a távfűtésre, ahol lehet LEDes világítást használnak, lekapcsolják az éppen nem használt berendezéseket, és "zöld áramot" vesznek (az nem pontosan derült ki nekem, hogy ez mit takar, gyanúm szerint a helyi szolgáltatónak van ilyen terméke).

- Közlekedés/ mobilitás: az autós közlekedés csökkentésére kombinált látogató és tömegközlekedési jegyekkel ösztönzik a résztvevőket, az autók és taxik használatának mellőzésére. A helyszín nagyon könnyen és gyorsan elérhető a repülőtérről is vonattal, mindössze 12 perc alatt.

- Víz: Itt is 5% éves csökkenés a cél négyzetméterenként, az elkövetkező 5 évben. A jelenleg folyamatos építkezések miatt még nem értek el eredményt, sőt nőtt is a fogyasztás, annak ellenére, hogy a konferencia helyszíneken érzékelős csapok, és kedvező vízfelhasználású WC-k vannak.

- Hulladék: jelentős a standok építésekor és bontásakor keletkező hulladék mennyisége, továbbá a folyó építkezések során keletkező hulladékok. Legfőbb cél a szétválogatás.

- Munkatársak: a legjobb és leginnovatívabb munkaadók szeretnének lenne a rendezvényszervezők között. ezzel kapcsolatban díjat nyertek.

- Beszerzés: cél, hogy a termékek és szolgáltatások 25%-a "zöld" legyen. 2008-ban új beszerzési politikát fogadtak el, amiben a minőség és az ár mellett az etikus, környezetbarát kérdések is szerepet kaptak. 80 legnagyobb beszállítójuktól nyilatkozatot kértek arról, hogy a termékeket etikus körülmények között állították elő/termelték. A helyi és szezonális élelmiszerek iránt egyre nő a kereslet a megrendelők között.

És mit jelentett mindez a GRI konferencia kapcsán? (Fontossági sorrend nélkül)

1. A konferencia táskáit a Levi Strauss szállította, a táskán lévő cimke tanulságai szerint 100%-ban újrahasznosított farmerból készültek Törökországban, az előállítás és a szállítás során keletkezett CO2-t egy indiai (Rajasthan) ENSZ projekt támogatása révén váltották ki. Nem adtak mindenkinek, csak annak aki kért. Jól néznek ki, én valószínűleg kicsit személyesebbé teszem majd az enyémet egy kis varrással, és szuper lesz strandra menet!

2. A konferencia minden résztvevője ingyenesen bérelhetett kerékpárt, hogy azzal menjen haza a hotelébe és jöjjön reggel. A biciklikhez mindenki kapott közlekedési szabályokat és térképet is. Jómagam kb. 200 m-re laktam, így én inkább sétáltam, de Radnai Tamás (RTG) kihasználta a lehetőséget.

3. Helyi termelőktől származó gyümölcsök, és ha jól értettem a felszolgált halételek is országon belülről érkeztek. Csapvíz (!) is volt a szokásos cukros-szénsavas üdítők mellett, illetve folyamatosan eper és kivi turmixot is lehetett inni.

4. A kiállító rész, ahol a legtöbb szünetbeli találkozó és csevegés zajlott, szintén a természetességet sugallta, bár talán a dizájn egy kicsit a kényelem rovására ment. Összességében azonban izgalmas volt, és a párnákkal a farönkökön ücsörgés sem volt vészes. A kerékpárnak álcázott székeket nem próbáltam. Állítólag minden 'bútort' újrahasznosítanak majd.

Jó lenne itthon is több olyan rendezvényhelyszín, ahol részben vagy egészben környezetvédelmi és szociális kérdéseket is figyelembe lehetne venni a szervezéskor, vagy egyenesen egy termékkategóriát alkotna a "fenntartható rendezvényszervezés".

A fotók a GRI tulajdonát képezik (kivéve a RAI fotót), a GRI engedélyével használtam fel őket, készítőjük: F. Barnhoorn
Amszterdam RAI; Fenntarthatósági jelentés 2008

GRI 2015-ben és 2020-ban

2010-05-27T12:05:00.000-07:00

Tegnap megkezdődött a GRI Fenntarthatóság és Átláthatóság konferenciája Amszterdamban. A kapcsolódó szlogen: Rethink.Rebuild.Report

Ezek a szavak tőlünk (Alternate) sem állnak messze, hiszen mi is szeretjük "újragondolni" a meglévő folyamatokat, "újraépíteni" és persze a hogyanokról és az eredményekről jelentésre ösztönözni ügyfeleinket.

A megnyitó plenáris előadásában Ernst Ligteringen a GRI ügyvezetője nemcsak megosztotta velünk, hogy mik a GRI tervei 2015-re és 2020-ra, de szavazhatunk is, hogy mennyire értünk velük egyet. A szavazás eredményeit a záróeseményen ígéretéhez híven bemutatja. De mik is ezek a tervek?

1. 2015-re minden OECD országban és dinamikusan fejlődő "fejlődő országban" a nagyvállalatok és közepes vállalatok számára legyen kötelező beszámolni környezeti, szociális és vállalatvezetési (ESG) gyakorlatukról, vagy ha nem teszik, indokolják meg.

Erre van már példa néhány európai országban, és Dél-Afrikában is. Itthon is volt már ezzel kapcsolatban néhány vita, ahol kockázatként felmerült, hogy a kötelező jelentéstétel milyen hatással lenne a jelentések tartalmára és minőségére. Erre azért van néhány megoldás, én a magam részéről támogatnám, hogy pl. állami vállalatok (adófizetőként mindannyian tulajdonosok vagyunk...) számoljanak be ESG tevékenységeikről, és a tőzsdei vállalatok számára már most is van jópár kapcsolódó előírás. A kérdés az, hogy hol érdemes meghúzni a határt és mi alapján? Létszám vagy árbevétel? Nyrt? ZRt? Kft?

2. A GRI javasolja, hogy az ESG beszámolók és a pénzügyi beszámolók olvadjanak össze, és 2020-ra definiáljuk az integrált jelentést, legyen hozzá útmutató, azt teszteljük és véglegesítsük. A GRI alapító tagja az International Integrated Reporting Committee-nek, melynek célja nyilvánvalóan az integrált jelentések előmozdítása.

Bennem felvetül a kérdés, hogy ez jót tesz-e a jelentéseknek, főként hozzájárulna-e ahhoz, hogy többen elolvassák őket... Nem hiszem. Hányan olvasnak pénzügyi jelentéseket? Nem lepne meg ha még kevesebben mint fenntarthatósági jelentéseket. Talán az elemzők, mert nekik muszáj. Az egyik szekcióban mondta valaki, hogy ők tartottak egy workshopot diplomás, pénzügyileg is képzett befektetőknek, igazgatósági tagoknak, és 80%-uk annak a cégnek a pénzügyi jelentését sem olvasta, amibe befektetett...

Ráadásul, attól is függ a "támogatásom", hogy milyen mértékű integrációról beszélünk? Ha csak 50 oldallal hosszabb lesz az éves jelentés, mert a végére odatesszük az ESG oldalakat, az nekem nem igazán integrált jelentés (bocs Pali :-) ). Örömmel hallottam ma a Novo Nordisk jelentéstételért felelős vezetőjétől Susan Blesenertől (8 éve integrált jelentést készítenek), hogy ők nem is beszélnek a fenntarthatósági jelentés és a pénzügyi jelentés integrációjáról, mert az olyan lenne, mintha a két dolog elválasztható lenne. Ők egyszerűen máshogy nézik a folyamatokat.

Megoldás lenne, ha lenne egy jó integrált jelentés (akár lehet 150-200 oldal is tőlem), de legyen hozzá érintett specifikus rövid változat, amiben az van benne ami engem, mint olvasót érdekel. A gyakorlati megoldás lehet nyomtatott vagy on-line is, a lényeg, hogy ne kelljen magam számomra uncsi részeken átrágni.

3. Készüljön-e G4-es útmutató, ami az eddigi ESG tapasztalatokat beépítve segítene a felhasználóknak ráhangolódni a várható nemzetközi integrált jelentés sztenderdre?

Nehéz kérdés, mert mire végre megtanulnánk már jön az új verzió? És nem vagyok túl optimista a tekintetben, hogy egyszerűsödne :-). De a fejlesztés önmagában nem elkerülhető. Tegnaptól elvileg elérhető és on-line véleményezhető a G3.1, ami az emberi jogokkal, közösségi szerepvállalással és a nemek egyenlőségével kapcsolatosan tesz módosítási javaslatokat a meglévő indikátorokra, idézem "relevánsabbá, átláthatóbbá és specifikusabbá téve az indikátorokat anélkül, hogy a bonyolultabbá tennék a megfelelést". Augusztus 23-ig mondhatjuk el a véleményünket, a kapcsolódó anyagok és az on-line kérdőív a fenti linkeken keresztül érhető el.

A fotó a GRI tulajdona, a GRI engedélyével használtam fel, készítette: F. Barnhoorn 2010.05.26-án.

Megéri-e felelősségtudatos vállalatnak lenni?

2010-05-11T06:10:00.000-07:00

Ebben a hónapban dömping van CSR eseményekből, ahogy arról legutóbbi Hírlevelünk is tanúbizonyságot tett. Május 19-én a fenti címmel tartja CSR konferenciáját a Napi Gazdaság a Gerbaud Házban.

A rendezvényen több hazai nagy név is elmondja majd gondolatait, érdekes vitára számíthatunk Braun Róbert és Tóth Gergely között PR és/vagy CSR témában, meghallgathatjuk 2009 felelős bankja, az MKB Bank eredményeit, valamint az Audi Hungária legfrissebb előrelépéseit, előjön az ökolábnyom és a profit kapcsolatának kérdése (Márta Irén, Holcim; Fekete István, JVSZ; Torma András, Audi beszélgetnek erről), és végül de nem utolsó sorban én fogok beszélni arról, hogyan jelenik meg a válság a fenntarthatósági jelentésekben és mire számíthatunk idén. A részletes program és a tudnivalók itt találhatóak. Mindenkit szeretettel várok!

2009 legjobbjai - CRRA'10 eredmények

2010-04-27T04:41:00.000-07:00

Április 21-én megjelent a corporateregister.com által meghirdetett CRRA'10 eredménye, amely most már összefoglaló formájában is letölthető honlapjukról. Íme a győztesek és helyezettek, és egy két érdekes statisztika.

Mielőtt bemutatnám a díjazottak listáját, kiemelnék néhány érdekes statisztikát, egy részük szerepel a letölthető összefoglalóban, egy részük saját "kutatás" alapján.

Válság ide-vagy oda...
A jelentések száma tovább nőtt tavaly is, függetlenül attól, hogy beütött a válság, és emiatt még az is felmerült, hogy a jelentések kiadásán fognak spórolni a cégek. 2009-ben közel 3700 jelentés került fel az adatbázisba (2008: 3500). Ennél sokkal jobb hír viszont az, hogy a megjelenő jelentések ötöde, több mint 700 jelentés, első jelentés volt. ez azt jelenti, hogy egyre több vállalat érzi úgy, valamiért jó neki jelentést készíteni. Hogy ebből a 700-ból kinek az az ok, hogy felismerte az átlátható és elszámoltatható működés fontos, vagy az, hogy "én sem maradhatok el a versenytársaimtól" vagy az, hogy "ez is egy divat, de nem maradhatunk ki", azt nem tudom megmondani, de az egyes jelentések átolvasása után bizton megválaszolható a kérdés :-).

Hogy is hívják?
Ahogy azt itthon is és a nemzetközi színtéren is látjuk, egy nem-pénzügyi jelentésnek több neve is lehet, de a lényeg inkább az lenne hogy mi van bennük. Az eredmények azt mutatják, hogy az élen a fenntarthatósági és CSR jelentések állnak. És hogy a CorporateRegister szerint mi a különbség? Módszertanuk szerint, mindkét típus beszámol egy sor olyan ügyről, mint pl. környezet, társadalom, közösségek, etika, beszállítói lánc, emberi jogok stb., de csak a fenntarthatósági jelentések tartalmaznak leírást a gazdasági/tágabb gazdasági vagy szocio-gazdasági teljesítményről és hatásokról. Érdekes meghatározás ez, szerintem vállalati felelősségvállalási jelentés sem állhat meg a gazdasági fenntarthatóság bemutatása nélkül.

Bár évek óta azt gondoljuk, hogy az integrált jelentések veszik át a hatalmat, erre még várni kell, az elmúlt évben kevésbé nőtt a számuk mint korábban. Érdekes beszélgetés lenne, ha azt vizsgálnánk, mitől lesz egy jelentés valóban integrált, hol van a határ az előbbiekben bemutatott meghatározás szerinti "fenntarthatósági jelentés" és egy integrált jelentés között? Nyilván tőzsdén jegyzett cégek esetében egy integrált jelentésnek több előírásnak is meg kell felelniük, de mi a helyzet a nem jegyzett cégekkel?

GRI vagy nem
Versenytársa már nem nagyon akad, és erős lobbitevékenységnek köszönhetően azokban az országokban (pl. Dél-Afrika, Svédország) ahol bizonyos vállalatok számára kötelező a jelentéstétel még javasolt is a használata. A statisztikák azt mutatják, hogy a megjelenő jelentések közel 40%-a tartalmazott GRI indexet. Ez az arány évről-évre nő valamennyit, de azt nem mondhatjuk, hogy a jelentések többsége a GRI szerint jelent. Viszont a CRRA'10 eredményei szerint a 27 helyezett jelentés közül 25 GRI jelentés volt, illetve a 9 győztes közül 8. Ez az adat a tavalyi eredmények alapján is közel azonos (27/24 ill. 9/8).

Összevetés

Gondoltam megnézem, hogy a kiírók szerint választott ismérvek szerint, hogyan alakultak a tavalyi és az idei számok a díjazottak és a győztesek körében. A grafikon adatai azt mutatják, hogy a 27 díjazott ill. a 9 győztes közül hány jelentés felel meg az adott kritériumnak. Az adatok összehasonlításánál vettem észre, hogy míg a legutóbbi verseny CRRA'08 néven futott, az ide CRRA'10 néven megy, de hova lett a CRRA'09??? Túl sok következtetést nem lehet levonni az eredményekből, de ha már megcsináltam....

És íme a győztesek!

Legjobb jelentés

Győztes: Vodafone Corporate Responsibility Report for year ending 31st March 2009
Második: BP Sustainability Review 2008
Harmadik : Cooperative Group Ltd, Sustainability Report 2008/2009

Legjobb első jelentés

Győztes: The Walt Disney Company 2008 CR Report
Második : Brasil Foods SA - Annual Report of Sustainability 2008
Harmadik: 888 Holdings plc Ltd CR 2008 - People Planet Play

Legjobb KKV jelentés

Győztes: RecycleBank LLC - 2008 Second Nature Reporting on CSR

Második: Instituto Ethos - Sustainability Report 2008

Harmadik: Allen & York Ltd CSR Report 2008

Legjobb integrált jelentés

Győztes: Novo Nordisk 2008 Annual Report

Második: BASF SE - Report 2008
Harmadik: Veolia Environment - Annual and Sustainability Report 2008

Legjobb szénlábnyom beszámoló

Győztes: Hewlett-Packard Company, Global Citizenship Report 2008
Második: BMW AG, Sustainable Value Report 2008
Harmadik: Royal Dutch Shell plc - Sustainability Report 2008

Kreatív kommunikáció

Győztes: Coca Cola Enterprises Inc, 2008 CRS Report
Második:The Walt Disney Company, 2008 Corporate Responsibility Report
Harmadik: General Electric Company - 2008 Citizenship Report

Lényegesség

Győztes: Vodafone Group plc - CR Report for the year ended March 2009
Második: Volkswagen AG - Sustainability Report 2009/2010
Harmadik: BP Sustainability Review 2008

Nyíltság és őszinteség

Győztes: Virgin Media Inc, Our responsibility report 2009
Második: BP sustainability Review 2008
Harmadik: Co-operative Group plc - Sustainability Report 2008/2009

Megbízhatóság hitelesítéssel

Győztes: Banco Bradesco SA - 2008 Sustainability Report
Második: Volkswagen AG - Sustainability Report 2009/2010
Harmadik: Vodafone Group plc - CR Report for the year ended March 2009

Itthon is van már!

2010-04-19T12:35:00.000-07:00

A nemzetközi CSR irodalmat olvasgatva, hamar szembetalálkozunk a jelentésekről szóló pl. KPMG által fémjelzett kutatásokkal. Jelentem, már van hazai is, azaz elérhető a KPMG által készített "Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál" kutatás, amelyet a 2008-2009-es vállalati jelentések alapján készítettek.

A kutatást olvasgatva, több olyan gondolatom, ami már korábban megfogalmazódott, és több olyan is, ami még csak érlelődött, megerősödött, de felmerült bennem néhány további kérdés is.

A teljesség igénye nélkül most ezekből szemezgetek, hátha olvasóm is talál közötte érdekeset, esetleg megfogalmazódik benne vélemény (amit szívesen olvasnék a megjegyzések között).

Mintacégek a mintában?

A minta alapját a száz legnagyobb magyar cég adja, a Figyelő TOP200 listája alapján, egyrészt az árbevétel alapján (85 cég), másrészt pénzügyi szolgáltatók esetében mérlegfőösszeg és díjbevétel alapján. Mivel relatíve jól ismerem az itthon jelentést kiadó vállalatokat, a kutatás olvasásának ezen pontján gyors lapozásba kezdtem, keresvén a mintába bekerült cégek listáját. Sajnos nem találtam, pedig ez sokat segített volna az értékelések könnyebb értelmezésében. Sajnos a polcomon sem találtam a listát (pedig tisztán emlékszem, hogy annak idején, amikor megjelent, beszereztem egyet), így a net felé fordultam, és megrendeltem cd verzióban. Minap, amikor még mindig nem érkezett meg, telefonomra elmondták, hogy 3-4 hét a szállítási idő... Hát annyit már nem akarok várni, így kénytelen leszek tippjeimre támaszkodni :-).

A 100 vállalat (N100) közül 33 számol be valamilyen jelentés keretében CSR tevékenységéről, ez jól elmarad a világszinten legnagyobb 250 vállalatnál (G250) talált 80%-tól. Felmerült bennem, hogy ha nálunk néznénk nagyobb mintát, akkor javulna-e a helyzet, vagy hol érnénk el azt az optimumot, hogy a mintába bekerüljön mind az 56 hazai vállalat, amelyik adott ki jelentést itthon 2009-ben :-) (ha megérkezik végre a TOP200 cd, megnézem, mire lenne elég az N200-as minta). És vajon egy-egy iparág legnagyobbjai miért nem érzik úgy, hogy kell jelentést készíteniük, kisebb, a 100-as listából kimaradt társaik pedig esetleg igen?

Érdekes megnézni az iparágankénti megoszlásokat (kattintásra megjelenik nagyban). Ha a kis minta miatt kicsit megtévesztő százalékokat nézzük csak, akkor a legjobban az olaj- és gázipar teljesít, mert ott 100% a jelentést kiadó vállalatok aránya. Lista nélkül is tudjuk, hogy ebben a mintában egy vállalat van csak, a MOL, akik igen nagy gyakorlatot tudhatnak magukénak a téren, de versenyben nem állnak senkivel az iparágban. Hasonlóan megtévesztő az élelmiszeriparra vonatkozó 67% (3-ból 2). Ennél minden szempontból jobb eredményt mutatnak a közüzemi szolgáltatók, ahol a 11 mintába került cég közül 7 (64%) számol be valamilyen jelentésben (ez lehet az éves jelentés is) CSR tevékenységéről, vagy a feltehetően a válság hatására is előretörő pénzügyi szolgáltatók, ahol 15 szervezet közül 10 (67%), és ebből 8 önálló CSR jelentéssel is rendelkezik! Ez már kezd valóban jó jel lenni. A telekommunikáció és média iparágban a kutatás szerint a vállalatok 75%-a (4-ből 3) önálló CSR jelentéssel rendelkezik, egyértelműen a 3 nagy mobilszolgáltató (Pannon, Telekom, Vodafone) révén.

Motiváció vs. elért eredmények

Izgalmas eredményeket hozott a jelentéskészítés motivációjának vizsgálata, amit a jelentések tartalma alapján határoztak meg a kutatók. Ennek módszertani hátteréről szívesen olvastam volna részleteket, mert nem lehetett könnyű, főként, hogy tapasztalataim szerint a vállalatok nagy része nem tudja megfogalmazni magának, hogy miért készít jelentést (kivéve, hogy más is csinál ezért nekünk is kell - vagy ez egyenlő a márkaépítéssel?). És tényleg a megítélés és márkaépítés végzett az élen (27 jelentés motivációja), ezt követi az "etikai megfontolások" 26 jelentés esetében, majd a gazdasági megfontolások 14 jelentés esetében. Ezek alapján egyre kevésbé értem, hogy bár láthatóan a márkaépítés az egyik legfontosabb mozgatórugó, a vállalatok miért nem fordítanak több energiát a jelentés propagálására, a célcsoporthoz való eljuttatására? Hogyan javít a megítélésen egy jelentés, amit a vállalatok saját bevallása szerint is alig olvas valaki? És elért valamelyik ezek közül a vállalatok közül mérhető javulást a jelentésnek köszönhetően?

Nem jelent meg a motivációk között a CSR teljesítmény javítása, pedig azáltal, hogy egy ilyen jelentés elkészítésekor elvben szisztematikusan át kell tekinteni a CSR-ral összefüggő vállalati irányelveket, gyakorlatot és eredményeket, jó lehetőség kínálkozik a gyenge pontok feltérképezésére, és a hiányosságok felszámolására. Erről több vállalat is beszámolt, és talán kijelenthetjük, hogy hazánkban a jelentéstevő vállalatok elsősorban az ilyen típusú belső előnyöket tudták realizálni, főleg az első jelentések készítésekor, és leginkább akkor, ha a jelentés elkészítését nem bízták 100%-ban tanácsadóra, hanem megpróbálták végigküzdeni magukat a folyamaton több-kevesebb külső segítséggel.

Standard, szabvány vagy útmutató?

Azt már csak remélni tudom, hogy a megítélés javulása iránti vágy nem csorbítja a jelentések hitelességét, és nem fordulnak át szépen csendben a korábbi elterjedt gyakorlat szerinti "céges brosivá". Elvben ezt célozzák megakadályozni a nemzetközi jelentéstételre vonatkozó standardok, irányelvek és útmutatók. A kutatás ezek közül a GRI Útmutató alkalmazását vizsgálta elsősorban, és valóban ez a legelterjedtebb, talán már divatként is előretörő útmutató Magyarországon.

Szomorú tapasztalatom, hogy mivel divattá vált, így a jelentés minősége a használat ellenére sem egyértelmű, sőt, azon jelentések esetében, amelyek célként tekintenek a GRI megfelelésre és nem a jelentéskészítést segítő eszközként, az egyértelműen látszik is. Ezt támasztják alá a kutatás azon eredményei, melyek szerint a vizsgált jelentések 80%-a a GRI Útmutató alapján készült, és az érintettek azonosítása csak a jelentések 67%-ban található meg. Azért érdekes ez, mert még a legalacsonyabb C megfelelési szint esetében is kötelező indikátor az érintettek azonosítása. Az a tény, hogy a kutatás szerint a jelentések 25%-a (főként a rövid C-kre jellemző) nem tartalmazza a megfelelő hivatkozást a GRI-re, véleményem szerint eltörpül amellett a megfigyelésem mellett, hogy a helyhiány, vagy egyéb okok miatt a GRI megfeleléshez szükséges adat trendeket (min 3 év adatai) sem találhatjuk meg a legtöbb rövid CSR jelentésben.

A kutatás alátámasztja azt a véleményemet, hogy ezek a rövid jelentések terjedelmükből fakadóan nem tudják a fenntarthatósági jelentések azon alapvető célját szolgálni, hogy átlátható, hiteles és valós képet mutassanak a vállalat érintettjei számára, az adott érintetti csoport speciális információigényének figyelembevételével.

Magam is pártolom a rövid jelentéseket, mert egyes érintetti csoportok nem fogják átrágni magukat egy 60-100 oldalas jelentésen, de ez esetben ezeket a kivonatokat a célként meghatározott érintetti csoport igényeinek megfelelően kell összeállítani és valamilyen formában (akár a neten) elérhetővé kell tenni a teljes tevékenységet részletesen bemutató beszámolót. Ezeknél a kivonatoknál pedig egyáltalán nem cél a GRI megfelelés (szerintem), azt hagyjuk meg a nagy jelentéseknek, ahol annak valóban van jelentősége.

Az alábbi ábra saját nyilvántartásunk alapján az összes (tehát nem csak a N100) jelentés megoszlását mutatja az alkalmazott útmutatók/szabványok tekintetében. Azért gondolom fontosnak, mert amellett, hogy látszik milyen erős a GRI felhasználás aránya, egyértelműen látszik belőle az EMAS szabvány szerint készült környezeti nyilatkozatok magas aránya is. Remélem, hogy a rövid jelentések (C-k) valóban az első lépést jelentik a teljes, az átláthatóságot és az érintetti kommunikációt valóban szolgáló nagy jelentések felé (érdemes lesz egy-két év múlva ezt is vizsgálni), mert akkor tényleg van értelmük, amúgy csak manipulációra alkalmasak.

Tanúsítások

A 33 jelentésből csak 8 rendelkezik valamilyen külső tanúsítással vagy hitelesítéssel. A hitelesítők között megjelenik a Big4, hitelesítő (EMAS-hoz kapcsolódóan), civil szervezet illetve CSR tanácsadó cégek. Teljesen egyetértek a kutatás azon „mondásával”, mely szerint „A tanúsított jelentések aránya és a tanúsítási típusok sokszínűsége mutatja azt, hogy Magyarországon a vállalatok és az érintettek egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás valódi értékét”.

Az ábrából az szűrhető le, hogy a pénzügyi szolgáltatók fontosnak tartják a hitelesítés valamelyik formáját, ami az ő esetükben teljesen érthető, tekintetbe véve az ágazattal szembeni komoly bizalmi válságot. Az ábra alapján a 8-ból 3 hitelesített jelentés kerül ki ebből az ágazatból, és ezek közül kettőről biztosan tudom, hogy nem nagy könyvvizsgáló által végzett hitelesítésről van szó. Ez vajon tudatos döntés lehetett?

Fontos problémának tartom itthon, hogy azok a vállalatok, amelyek a hitelesítés mellett döntenek, legtöbbször nem határozzák meg még saját maguk számára sem, hogy mi a céljuk a hitelesítéssel. Pedig ez kulcsfontosságú lenne abból a szempontból, hogy milyen típusú hitelesítést válasszanak. Ha az a cél, hogy a részvényesek felé igazolják az adatok hitelességét (mint az éves jelentések esetében), akkor elég egyértelműen egy könyvvizsgáló cég a megfelelő választás. Ha szélesebb érintetti kör felé szeretnék igazolni az információk valódiságát, vagy akár célirányosan ügyfeleik, a lakosság vagy az őket képviselő civil szervezetek felé, akkor valószínűleg jobb eszköz egy civil vagy egy CSR szakértő által kiadott dokumentum. Viszont, ha az a cél, hogy az adatok hitelességének vizsgálata mellett, a folyamatok - ide értve az adatgyűjtés és a jelentés készítésének mikéntjét is-, górcső alá kerülése is cél, sőt, a jelentéstétel színvonalának javítására vonatkozóan is szakértői javaslatokra van szükség, akkor valószínűleg a CSR szakértők által végzett hitelesítési folyamat hozza a legtöbb várható eredményt. A gyakorlati nehézség abban rejlik, hogy az egyes típusokon belül még nem nagyon lehet érdemben pályáztatni (NGO: KÖVET; CSR szakértő: Alternate, B&P CSR; Big4 a gyakorlatban csak Deloitte), és ahol ez alól a beszerzési folyamatok nem adnak felmentést, az egész folyamat megcsúszhat, és az utolsó 1-2 oldalra kiadott pénz akár feleslegesnek is bizonyulhat.

A kutatás végén kiemelt témák tekintetében és ágazatonként is kapunk elemzést, érdemes ezeket is elolvasni, de ebben a bejegyzésben ezekre már nem térek ki.

Örömmel fogadnám a felvetett kérdésekkel kapcsolatos véleményeket és válaszokat!

Magyarul is elérhető a "GRI Megfelelési szintek"

2010-03-13T06:16:00.000-08:00

Aki ismer tudja, hogy nagyon rossz néven veszem, ha a GRI megfelelési szintekre akarva vagy akaratlanul (ez esetben kevésbé) rosszul hivatkozik egy cég, vagy nem teljesíti az adott szint elvárásait.

Amikor azon kezdtem gondolkodni, hogy ennek mi lehet az oka, egyből kiderült, hogy az amúgy sem könnyen érthető követelményrendszer nem is érhető el magyarul! Uccu neki, írtam a GRI-nek, hogy ez így nem mehet tovább, mi lenne ha lefordítanánk. Örültek az ötletnek, és már letölthető magyarul a GRI magyar nyelvű oldaláról, ahol kedvesen magyarul köszöntik az olvasót!

Javasolom mindenkinek, hogy töltse le és olvassa el legalább egyszer, nem hosszú, csak négy lazán írt oldal. Ennyit megér :-)

GRI Adatbázis partnerek lettünk!

2010-03-13T06:04:00.000-08:00

Örömmel jelenthetem, hogy immár hivatalosan is a GRI adatbázis partnere lett az Alternate! Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Azt, hogy havi rendszerességgel én tájékoztatom a GRI titkárságát az abban a hónapban megjelent hazai, GRI-t alkalmazó jelentésekről.

Ebből adódóan kérek mindenkit, akinek jelentése jelenik meg, hogy arról minél hamarabb tájékoztasson, küldje el nekem a jelentés elérési lehetőségeit, és ha van kedve egy rövid szösszenetet is, mert a megjelenő jelentésekről amellett hogy továbbítom azokat a GRI felé, szívesen hírt adok a blog hasábjain is!

GRI Readers' Choice Awards - a GRI levele a magyar jelentésírókhoz

2010-02-19T08:50:00.000-08:00

Kedves Jelentésíró!

Vállalata legutóbbi fenntarthatósági/CSR jelentése részt vesz a GRI Readers’ Choice (Olvasók választása) jelentésversenyen!

A verseny különlegességét két dolog adja. Egyrészt nem egy bizottság dönt a legjobb jelentésekről, hanem az olvasók maguk. Másrészt érintetti csoportonként értékelik az eredményt, így az is kiderül melyik jelentés felel meg célcsoportja igényeinek a leginkább!

Jelezze érintettjeinek (munkatársak, üzleti partnerek, befektetők, civil közösségek stb.), hogy itt a lehetőség elmondani véleményüket, és jelölni akár az önök jelentését a díjakra! A verseny nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy visszajelzést kapjunk, mennyire elégedettek érintettjeink a jelentés tartalmával és magával a jelentéssel.

Díjkategóriák
• GRI Olvasók Választása Díj (GRI Readers’ Choice Award) – az összes érintetti csoportot figyelembe véve legtöbb szavazatot kapott szervezetnek
• Párbeszéd Díj (Engage Award) - annak a szervezetnek, amely a legtöbb szavazatot kapta belső érintettjeitől, azaz munkatársaitól, vezetőitől, tulajdonosaitól
• Befektetői Díj (Investment Award)- annak a szervezetnek, amely a legtöbb szavazatot kapta a befektetői közösségtől, azaz pénzintézetektől, elemzőktől, listák készítőitől
• Értéklánc Díj (Value Chain Award) – annak a szervezetnek, amely a legtöbb szavazatot kapja vevőitől, beszállítóitól, terjesztőitől, partnereitől ill. tanácsadóktól
• Civil Díj (Civil Society Award) – annak a szervezetnek, amely a legtöbb szavazatot kapja a non profit közösségtől, azaz civil szervezetektől, intézményektől, akadémiai szférától, állampolgároktól, médiától
• Leghatékonyabb Jelentés Díj (Most Effective Report Award) – annak a szervezetnek, amely a legjobban hangolta össze jelentéstételi céljait az olvasók igényeivel

A szavazáshoz a verseny honlapján regisztrálni kell, majd kezdődhet a szavazás. A verseny első körében (MÁRCIUS 3-án ZÁRUL!!!) válaszolni kell a jelentéstételhez kapcsolódó kérdésekre (összesen 13 „választós” kérdés), illetve jelölni kell jelentéseket (legalább egyet kérdésenként, és összesen legalább 3-at). A jelentéseket egy listából választhatjuk ki, különféle keresési opciók használatával. A jelölésénél azt is meg kell adni, hogy milyen érintetti kapcsolatban állunk az adott jelentéstevő szervezettel. A kérdőívet bármikor elmenthetjük és egy későbbi időpontban folytathatjuk, csak ne feledkezzünk el a március 3-i határidőről, mert csak akkor érvényes a szavazatunk, ha minden kérdésre válaszoltunk.

Március 3-a és 11-e között az addig leadott szavazatok alapján összeállítják az un. „rövid listát”, és annak alapján folytatódik a szavazás.

A verseny rendszeréről bővebb információt találhatunk a fent jelzett honlapon.

Kérdéseivel keressen bátran!!!

A Pannon első igazi fenntarthatósági jelentése

2009-12-15T14:09:00.000-08:00

Jó, jó, akár okkal érhet a vád, hogy elfogult vagyok, hiszen a Pannon 2008-as fenntarthatósági jelentéséhez az Alternate Kft. nyújtott szakmai segítséget. De tudjuk mindannyian, hogy segíteni csak annak lehet, aki hagyja.

Komoly sikerként könyvelem el, és büszke vagyok a Pannonra, hogy eddigi – valljuk be jellemzően pr-szagú- jelentéstételi gyakorlatát továbbfejlesztette, és immár nemzetközi szinten is mértékadónak számító jelentést publikált. Ráadásul a jelentést ők maguk írták, megküzdöttek a GRI indikátorokkal, adatokat gyűjtöttek, sokat vitáztak és dolgoztak azért, hogy átlátható és hiteles legyen a jelentés. Én csak a folyamatot segítettem, megspórolva sok olyan hibát, amit több mint tíz évnyi gyakorlatom alatt megismertem, illetve a GRI Útmutató megfelelő alkalmazásában, a megfelelés biztosításában segédkeztem.

Kellemes színt visznek a jelentésbe a fejezetek elején, az adott témához kapcsolódó rövid interjúk Anders Jensennel a Pannon ügyvezetőjével. A jelentés erőssége, hogy szinte mindenhol sikerült az adatok trendjeit bemutatni, azaz legalább három év adatait közzétenni. Sajnos, ez nem minden hazai jelentésre jellemző, pedig a GRI megfelelés egyik alapvető elvárása mindegyik megfelelési szinten. Nekem szintén nagyon bejön, hogy nem elcsépelt ikonokkal és stock fotókkal, hanem a Pannon munkatársait bemutató fotókkal illusztrálták a jelentést.

Van azért még fejlődnivaló is, de ebben a gyengeségben nincsenek egyedül sem Magyarországon, sem a világban. Az átláthatóság egyik legnagyobb gátja ma még mindig a gazdasági adatok közérthető közzététele. Hiába nyilvánosak ezek az adatok a cégbíróságon keresztül bárkinek, mégis sok vállalatnak esik nehezére ezeket önként nyilvánosságra hozni. A legelső indok erre mindig az, hogy hát a versenytársak így megtudják. De kérdem én, ha ez ennyire fontos, akkor az a versenytárs úgyis elmegy a cégbíróságra, vagy nem?

A Pannon jelentése GRI B megfelelési szintű és elérhető a vállalat honlapján .

Hiteles CIB jelentés

2009-12-15T13:57:00.000-08:00

Több évnyi jelentésírás után idén a CIB úgy döntött, eljött az ideje fenntarthatósági jelentésük külső fél általi hitelesítésére.
Jelentésértékelési rendszerünk ezüst fokozatát választották, azaz a GRI megfelelés ellenőrzését, az adatok és információk hitelességnek biztosítását és szakértői fejlesztési javaslatokat.

A munka úgy indult, mint minden más hasonló. Átolvastam a jelentést, ellenőriztem a GRI indikátorokat, sorra vettem a jelentéstételi alapelveket, megszerveztük az interjúkat. Mégis, ahogy haladtunk folyamatosan értek a jobbnál jobb benyomások. Módosítási, kiegészítési javaslataimat nem fogadták el szó nélkül, láttam, hogy meg akarják érteni, miért jobb úgy. A GRI megfelelés biztosítása érdekében még a legkukacoskodóbb kéréseimnek is eleget tettek. Az interjúk során mélyen betekinthettem az adatgyűjtési folyamatokba, az adatok felvitelétől kezdve a feldolgozásig és a riportokig. És el kell mondjam, hogy az elmúlt pár évben ezen a téren nagyon sokat fejlődtek. Pár éve pl. a környezetvédelmi adatok csak becsléseken alapultak, mára részletes, elszámolásokon alapuló adatbázist építettek ki.

A további fejlődéshez egy fontos lépcsőt kell még megtenniük. Érintettjeiket szervezett formában kell bevonni már a jelentés összeállításának fázisában, hogy valóban azokról a témákról számoljanak be, ami az olvasók számára lényeges.

A jelentés és a hitelesítő nyilatkozat elérhető a CIB honlapján.

Cél vagy eszköz - lufi vagy valós eredmény?

2009-11-18T14:21:00.000-08:00

Az elmúlt napokban több olyan élmény is ért, amiknek hatására meg kell írjam ezt a bejegyzést. Többek között láttam két KKV fenntarthatósági jelentést (ami amúgy nagy örömömre szolgálna, és okkal nem hívom őket GRI jelentésnek, bár annak vallják magukat), sorra jelennek meg a rövid jelentések, illetve olvastam néhány honlapon a Deloitte Zöld Béka Díjjal kapcsolatos indulásról.

A téma ami nem hagy nyugodni, hogy a GRI megfelelés vajon cél vagy eszköz a vállalatok szemében? És hogy szerintem minek kellene lennie?

Az én véleményem az, hogy ha a GRI megfelelés a cél, egy adott díjon való eredményes szerepléshez (a jelentést mint "pályázatot" hivatkozzák meg), vagy azért mert ez a trendi itthon, vagy mert egy tanácsadó ezzel adta el projektjét, akkor abszolút ablakon kidobott pénz amit kifizettünk érte! Félreértés ne essék, nem vagyok a díjak ellen, csak az zavar, ha csak a díj a motiváció, a jelentés öncélúan csak emiatt készül

Az a sok előny, amit a jelentéskészítés mellett felsorolhatunk csak akkor kap esélyt a megvalósulásra, ha az elsődleges cél valóban egy átlátható beszámoló készítése azért, hogy érintettjeink számukra fontos kérdésekről tájékozódhassanak, elnyerjük bizalmukat, illetve hogy mi magunk lássuk, hol tartunk.

Hogy hogyan legyen valóban átlátható és minden fontos témára kiterjedő a jelentés, ahhoz megfelelő ESZKÖZ egy útmutató, pl. a GRI Útmutató. Cheklistként szolgál, alapelveket tartalmaz amelyek mentén elindulunk, az indikátorok ráébresztenek, hogy mely területeken merre kellene fejlődnünk, milyen adatokat hogyan lenne jó nyilvántartani. A valós megfelelés pedig egy értéket is képvisel.

Annak nem sok értelmét látom, hogy készítünk egy pár oldalas jelentést, összekaparunk 10 indikátort, aminek a felére azt írjuk "Nem releváns" (amúgy a nem releváns indikátorok nem számítanak bele a 10-be!) és kikiáltjuk, hogy van GRI jelentésünk, bár még a legalapvetőbb formai követelményeknek sem felel meg. Oké, és mire jó? Biztos, hogy azok az információk vannak benne, amire az érintettek kíváncsiak? Vagy elég a tény, hogy van egy jelentésünk? Rövidtávon ez lehet, hogy elég, de ez a lufi hamar kipukkad.

Azoknak a vállalatoknak, akik szeretnék jelentésüket kommunikációs, motivációs, "önismereti", benchmark, hitelesség és elismertség növelő célokra használni, a jelentés elkészítésekor ezekre a célokra koncentráljanak elsősorban. Szerintem nem baj, ha elsőre nem sikerül a GRI megfelelés, el kell indulni, fejlődni kell, új adatgyűjtési módszereket kell bevezetni, és akkor legközelebb olyan jelentés is készülhet, ami megfelel a GRI előírásainak. Nem utolsó sorban a jelentéskészítés által szervezetünk fejlődik, előrelép.

Hasznos az is ha legalább egyszer elolvassuk a GRI Útmutató azon részeit is amik nem közvetlenül az indikátorokról szólnak, hanem pl. a megfelelés tartalmi és formai alapkövetelményeiről. Vagy ha nincs erre időnk, kérdezzük meg tanácsadónkat, hogy elolvasta-e. Hátha akkor legalább elolvassa.

A képek forrása: Wikimedia Commons