darvasistifoto

Sztárok díjazása Sepsiszentgyörgyön(TRANSILVANIAN MUSIC AWARDS 2012)

2012-03-31T10:21:00.000-07:00

Valódi sztárparádéban volt része annak, aki részt vett, az első alkalommal megrendezésre került, Transilvanian Music Adward zenei díjkiosztó gálán, amit a Sepsiszentgyörgyi Szabó Kati sportcsarnokban rendeztek meg. Az MCP Events rendezvényszervező cég együttműködésben a SEPSI Rádióval, illetve az RTL Klub kereskedelmi csatorna kiemelt médiatámogatásával, első alkalommal megrendezésre került gálán több mint 30 zenei előadó lépett fel. A nagyszabású, igényes showműsor keretében az erdélyi közönség zenei ízlését közvetítve jutalmazták a legjobb magyarországi, erdélyi csapatokat és szólóénekeseket. 23 kategóriában osztottak ki szakmai díjakat, két héten át szavazhattak kedvenc hazai és magyarországi előadóikra az erdélyi zenekedvelők.
A szavazatok lezárása után, a következők lettek az eredmények. Az év legjobb női hangja Erdélyben Dancs Annamari...

Az év legjobb férfi hangja Erdélyben, László Attila...

Az év legjobb paródia együttese, az Open Stage paródia együttes, míg az év legjobb pop csapata,
Kristóf Kati & Milán...

Az év felfedezettje, szintén erdélyi kategoria László Attila, míg az év legjobb színpadi produkciója az Insect...

A szintén erdélyi kategóriában, az év legjobb rock produkciója Titán együttes nyerte...

Az év legjobb zenei producere címet, Dj. White nyerte...

Az erdélyi kategória díjazása tovább folytatódott, és az év legjobb etno-dance előadója Fejér Lilla tudhatta magáénak. Az év legjobb zeneszerző kategóriában a szavazók Mc. Badi jutatták be...

Az év legjobb disco slágere, Stroke 69 – Beautiful smile.
A díjazás tovább folytatódott ezúttal a magyarországi együtteseket díjaztak. A szavazatok állása szerint, a végeredmények a következő képpen alakultak.
Az év legjobb női hangja Janicsák Veca, aki mivelhogy nem tudott részt venni a rendezvényen, videó üzenetben köszönte meg az erdélyi közönségnek a szavazatokat.
Az év legjobb férfi hangja Vastag Csaba...

Az év legjobb hangszeres művésze Szabó Ádám lett...

Az év legjobb élő koncertje a Magna Cum Laude...

Az év showmanje címet Király L. Norbi nyerte...

Az év legjobb videoklipje Vastag Csabi & Tomy – Őrízd az álmod...

Az év legjobb pop-dance slágere Hagylak menni, című közönség kedvenc, amit Tolvaj Reni adott elő...

Az év legjobb pop-dance csapata a Desperado együtes, míg az év legjobb hip-hop csapata címet, Children of Distance nyerte....

Az év legjobb disco slágere Wolf Kati- Szerelem miért múlsz?
Az év legjobb rock bandája címet a legendás Bikini együttes nyerte, a dijjat át vette a Bikini front embere D. Nagy Lajos....

Az év nagy visszatérője Kozsó és az Ámokfutók...

Külön díjban részesült a tinik bálványaként is ismert, Lola...

A gálaműsor A Magna Cum Laude együttes, fergeteges koncertjével zárult...

Fotók: Darvas István

Csíkszentlélek hársfája(vers)

2012-03-09T02:57:00.001-08:00

Szentléleki öreg hársfa
Áll szerényen egymagában.
Letekint az ismert tájra,
S boldog, mert békésnek látja.

Mint őrszem áll rendületlen
Csikorgó fagyban, hőségben.
Felidézi emlékeit,
Számolgatja évgyűrűit.

Ha viharos vad szél támad
Recsegnek az öreg ágak.
Jajong a hárs, felmorajlik,
A viharral viaskodik.

Amikor békés csend honol,
A vihara visszagondol,
Szánja ágát, leveleit,
Koronája ékköveit.

Vigasztalom : „Kedves hársfa,
Ne gondolj most a viharra !
Megtépázott lombkoronád
Újra kizöldül tavaszra.

Ötszáz éves életedben
Átéltél, te, sok, sok vihart,
Túléltél pusztító tűzvészt,
Ádáz harcot, vad csatazajt.

Láttad a sok székely vitézt
Szabadságért vívott harcban
Hulltak, mint ősszel a levél
Öldöklő vérzivatarban.

Vérüket a föld beitta,
Gyökereidet táplálta,
Attól lettél edzett, erős
Nagy időknek nagy tanúja.

Élő történelemkönyv vagy
Meséld el az unokáknak,
Tanítsd meg, hogy tudva tudják,
Ki védte a szülőföldet,
A szülőföld szabadságát.

Mondd el, hogy a romok helyén
Új tavaszra új élet kél,
Hogy míg élnek a gyökerek
Az ősi törzs nem halhat meg.

Új hajtást hoz, kivirágzik,
S lombja terebélyesedik.
Árnyékában mint őseink
Megpihennek unokáink.

Élj sokáig öreg hársfánk !
Gerinced tartsd egyenesen !
Kapaszkodj a szülőföldbe,
Kapaszkodjál jó erősen !”

Vers: Tarczali Jolán (Újtusnád 2011 július 12.)
Fotó: Darvas István

Bolondos téltemetés Alsósófalván

2012-02-20T03:07:00.000-08:00

Immár 20. ik alkalommal szervezték meg a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, aminek az idén Alsósófalva adott otthont. Az idén is, a tavalyi évekhez hasonlóan Csíkborzsova, Csikcsicsó, Csikszentsimon, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Kászonaltíz, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Szentegyháza, Csobotfalva valamint a magyarországi Nádasd képviseletei vettek részt. Az Alsósófalvi iskola udvarán gyülekeztek a csoportok, ahol az ünnepi beszedek, és kulturális program után a farsangolók, el indultak a falú utcáin, és mindegyik település saját farsangbúcsúztatásának jellegzeteséét, valamint dramatikus népi színjátékát mutatta be, búcsúztatva el így a telet. Volt ott énekszó, játék, móka, kacagás, zsíros kenyér és forralt bór. Én is ott voltam, fotóztam, és az alábbiakban itt lehet megtekinteni. (Katt a képre a nagyításhoz)

Fotó: Darvas István

A székelyderzsi vártemplom

2012-02-02T13:23:00.000-08:00

Székelyderzs, Székelyudvarhelytől 21 km-re délnyugatra a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik.Ebben a székely kis falúban található az az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség kincsének a része. Ez pedig, a 1200 as és 1400 as években épült vártemplom.A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A monumentális építészeti látvány mellett a vártemplom kulönlegességeihez tartozik a világon egyedulálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.A templom építése kulönböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605 - Basta Erdély-dúlása után épult Petky János költségén.A vártemplomról részletesen itt lehet olvasni. Az alábbiakban ez a csodálatos műemlék tekinthető meg képekben. A fotókat Ladó Réka, Szentes Lajos és Darvas István készítette.(katt a képre a nagyításhoz)

Esküvői expó...mi erre esküszünk!

2012-01-16T12:42:00.000-08:00

Második alkalommal került megszervezésre a csíkmindszenti multifunkcionális sportcsarnokba, az esküvői expó, amelyet a csíkszeredai Amarylis esküvőszervezésre, virág- és teremdekorációra szakosodott cég szervezett. Az érdeklődök mindent szem ügyre vehettek, ami egy esküvőhöz kell. A több mint ötven kiállító és tizenkilenc szakma képviselői által képviselve voltak:cukrászok, szakácsok, éttermek, gazdák, zenekarok, menyasszonyi ruhák, fotósok és videósok, borászok, valamint fodrászok, sminkesek és manikűrösök. A szombaton vasárnap lezajlott expón több mint 1300 érdeklődő fordult meg. A rendezvény záró akkordjaként, az Amarylis esküvő szervezők, meglepetésként a magyarországi Dj Szatmári&Jucus t hívták hangulat fokozónak. Az alábbiakban az esküvő expón készített fotók tekinthetők meg. Katt a képre a nagyításhoz.

KÜLÖNÖS KARÁCSONY

2011-12-24T04:35:00.000-08:00

Különleges alkony, különös Karácsony,
Hogy milyen lesz az este, nemsoká meglátom.
Sietős az utam, megyek hazafelé,
Nem nagyon nézek én a lábam elé.

Egy hajléktalant látok, kucorog egy padon,
A didergő hidegben fázik bizony nagyon.
Fehérhajú öregember bújik kabátjába,
Toporog a kövön, hogy ne fázzon lába.

Leülök mellé és beszélgetni kezdünk,
Mit rontottunk el és hogy merre menjünk,
Mi az, ami fontos Karácsony szent estjén,
Mivel könnyíthet az ember fáradt lelkén.

Mitől lesz jókedve, nyugalom szívébe,
Legalább e napon éljünk békességbe.
Fontos a szeretet ne félj kimutatni,
Tanuld meg másoknak önzetlenül adni.

„Majd ha a szeretet hatalma lesz az erősebb,
És a hatalom szeretetét legyőzi majd végleg",
Akkor lesz majd béke, akkor leszel szabad,
Akkor leszel boldog, ha nem maradsz magad.

Ha akik szeretnek, vigyáznak terád,
Hiába csúszol le, nem néznek majd le rád,
Hónod alá nyúlnak, lágyan felemelnek,
Segítenek majd, hogy megmaradj embernek.

Észre sem veszem, peregnek a percek,
Indulnom kellene, hogy lassan haza menjek.
Kezemet nyújtom, s egy meleg kalácsot,
Ezzel kívánok néki Boldog Karácsonyt!

„Ho-ho-ho-hó" -- mondja az ősz hajú ember,
„Nem kell megköszönni, hálálkodni nem kell!"
Sietve távozok, hogy el ne késsek,
Családi vacsorát nehogy lekéssek.

Majd csengettyűket hallok, valahol távolból,
Apró paták zaját, mi a jégen dobol,
És az öreg hangját, halkan messzeségből,
A hófelhők közül, karácsonyi égből.

„Ho-ho-ho-hó" -- mondta, lobogtatva bársonyt,
„Kívánok tinéktek Áldott Karácsonyt!"
Alighogy kimondta, hullani kezdett a hó,
Nagypelyhekben hisz itt járt az Öreg Télapó.

Megállok tétován, tényleg Ő lett volna?
Ezen a szép estén énreám volt gondja?
Fontos hogy bízzunk az apró csodákban,
Bíznunk kell jövőben és hinni a mában.

Hinni kell csodákban, kell az hogy segítsen,
Mert ha bajban vagyunk, velünk van az Isten.
A sok díszes lámpa bearanyozza az alkonyt,
E verssel kívánok én, Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt!

Köpec falú, és a 2011 Év Fája

2011-12-07T13:42:00.000-08:00

2011 ben, újból megrendezésre került az Év Fája Romániában elnevezésű verseny, amelynek az idei győztese a köpeci szil. Egy késő őszi napon látogattunk , e híres fához, és a fának otthont adó kis falúba Köpecre.(katt a képre a nagyításhoz)

Ez a kovásza megyei kis falú, Székelyudvarhelytől 37 km re, Barót központjától 4 km re, az Oltba ömlő Köpec patak völgyében fekszik, közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

A falú első említése, 1459 -ből való, ekkor Kepecz néven említik. A mai falú, 17. században Kis-és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett.Határában a Csemeréte nevű helyen volt 1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket.

1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújttatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: "Baj van Köpecen".

A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött. 1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.

Köpec falunak, az 1992 es népszámlálás adatai szerint, 1213 lakósa volt, ebből 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.

Itt született 1875-ben Kamenyiczky Etelka írónő.

Innen származik és itt élt 1919-től 1941-ig Köpeczi Sebestyén József heraldikus és művészettörténész.

Itt született 1923. június 30-án Györffy Rózsa, író, színésznő.

A falu református temploma középkori eredetű, mai formáját 1928-ban nyerte el, védőfala 1819-ben épült.
A középkori eredetű, majd gótikus stílusban átépített református templom Erdővidék értékes műemléke.

Hajójának virágmintás kazettás mennyezetét oklándi Asztalos József készítette 1767-ben, előcsarnokának mennyezetére pedig 1926-ban a kiváló heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József (1878--1964) festette meg a köpeci nemesi családok címereit.

Ugyanő festette a karzat mellvédjére Bethlen Gábor, Bocskai István, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Kemény János és Apafi Mihály fejedelemek címereit.

Miután, e csodálatos templomot, és Köpec falut elhagyjuk, a falútól északra vesszük az irányt, ugyanis itt, a Barót vize fölött átívelő híd szomszédságában, egy néhai vízimalom udvarán áll és őrködik, az a 300 éves mezei szilfa óriás, amely a Polgár Társ Alapítvány által szervezett 2011 év fája Romániai verseny győztese, a csíkszentléléki hárs utódja.

Az impozáns méretű, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,3 m magasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van.

A Kárpát-medencében őshonos fafajtának ez az 1700-as évek elejéről származó köpeci példánya túlélte számtalan árvíz és tűzvész pusztítását, de átvészelte a huszadik század elején Kelet-Ázsiából Hollandiába behozott szilvész gomba (Ophistoma ulmi), illetve az 1960-as években Amerikából visszavándorolt agresszívebb gombatörzse (Ophiostoma novo-ulmi) támadásait is, amelyek a huszadik század derekán szinte kipusztították egész Európa szilállományát.

Az évszázadok során a köpeci szil, illetve az egykori malom környéke számos nevezetes eseménynek volt a színhelye. A “Baj van Köpecen!” szólásunknak köszönhetően Köpec falu neve az egész Kárpát-medencében ismert, de kevesen ismerik e szólás eredetét. „Gyászos sors érte a falut 1848. december 9-én is a háromszéki önvédelmi harc idején, amikor Heydte hadtest parancsnok, mert Köpeczen átvonultában rálőttek, 48 órás szabadrablást engedélyezett, minek előtte a falut megsarcolta. A bosszúnak 51 polgári lakos esett áldozatul, akiknek 106 árva utódjuk maradt. (…) Bizonyára a veszedelem hírére keletkezett a mondás: Baj van Köpecen ..., ami azóta is használatos még azok részéről is, akik semmit nem tudnak az eseményről” – olvashatjuk Nagy Károly köpeci lelkész-esperes egyházismertető írásában.

A tanúfa szomszédságában évszázadokon át működő vízimalom a település életében létfontosságú szerepet töltött be. Nem csak egy, a gabona megőrlésére alkalmas hely volt, hanem az emberek itt beszélték meg a falu és az élet dolgait.

Mivel mindezek a szilfa jelenlétében és árnyékában zajlottak, az évszázadok folyamán sok-sok érdekes, vidám és szomorú történetnek lehetett tanúja a faóriás.

A hely jelentőségét az is jelzi, hogy míg az egyházi törvények értelmében bizonyos időszakokban a tánc, a muzsika és a vígság meg volt tiltva, addig a malom vasárnap is őrölhetett.

A vízimalom építésének körülményeiről nincsenek adataink. A malommal, illetve Molnár Mihály molnár nevével először egy 1750-es adóösszeírásban találkozunk. Később a köpeci református egyház 1799. évi ingatlan-leltárában ezt olvasható: „... a malomnak, melyből a malomhely adatott a köpeci malmosgazdáknak, szomszédja északon az országútja, délen a malom kertje.”

Egy 1833-as egyházi feljegyzés „malmos gazdákról” ír, míg 1845-ben azt írja Sebestyén Sámuel megyebíró, hogy szeptember 10-től olyan erősen száraz ősz és tél volt, hogy a malom kerekei megállottak és nagy volt a szorultság. Az 1848-as felégetése után újjáépített malom a 20. század elejéig működött. Romjainak kevés maradványa a szilfa tövében felhalmozva látható.

A köpeci mezei szil védelmének fontosságára erdővidéki természetvédők kívánják felhívni a figyelmet.

Forás:http://www.covasna.info.ro, http://www.evfaja.ro, http://hu.wikipedia.org
Fotó: Darvas István

Itt van az őssz, itt van újra

2011-11-06T12:15:00.000-08:00

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggelre, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Vers: Petőfi Sándor(Erdőd, 1848 november 17.)
Fotó: Darvas István

Rejtélyek, sorsok... MÚMIÁK

2011-07-16T01:13:00.000-07:00

A Csíki Székely Múzeumban 2011 április 14 és július 31. között különleges tárlatot lehet megtekinteni. A rejtélyek, sorsok, múmiák kiáltás megborzongat és elgyönyörködtet. Az arra látogató betekintést nyerhet, a múltba, ugyanis a múmiáknak saját, személyes történetük van. Időutazók.Milyenek voltak életükben? Hogyan táplálkoztak? Milyen betegségben szenvedtek, és hogyan haltak meg? Miért, milyen módszerekkel és kik vizsgálják a múmiákat? Ezekre és még számos hasonló kérdésre ad választ a tudományos megközelítésű, de mégis misztikus kiállítás. 1994-ben Vác-ban, a Fehérek templomának felújításakor egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt.
A kriptát 1729–1731 között építették, amely közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.
A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai, igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.
Az alábbiakban meg tekinthetők a kiáltáson készített fotók:
Figyelem!!! Az alábbi képsorok megtekintése gyengébb idegzetű olvasóimnak, és 12 éven aluliak számára nem ajánlott!
Az alábbi fotók a Csíki Székely Múzeum engedélyével készültek. A fotók másolása, megváltoztatása, nyilvános bemutatása, magán célra, vagy más oldalakon történő felhasználása szigorúan TILOS! A fent felsorolt tevékenységeket folytató személy ellen, polgári per kezdeményezhető!

Ezer Székely Leány Napja 2011

2011-07-05T02:42:00.000-07:00

" A székely viselet, a tánc, a dal és imádság ünnepe Csíksomlyón"- igy irt a Csíki Lapokban az Ezer Székely Leány Találkozóról Albert István 1933-ban. És valóban a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepe volt, 2011 július 2-ik napján, szombaton, a csíksomlyói nyeregben. Az idei találkozó házigazdája a Csíkmindszent Hagyományőrző Csoportja, és Csíkszentlélek Polgármesteri Hivatala volt. A gyülekező a város bejáratainál volt, majd ünnepélyesen felvonultak a Szabadság térre, ahol a köszöntő beszédek után közös tánc következett. Ez után a népviseletbe öltözöttek felvonultak a csíksomlyói kegytemplomba, ahol ünnepi szentmisén vettek részt, majd ki vonultak a Nyeregbe. Itt a résztvevők üdvözlése után a Csíkszentlééléki és a Csíkmindszenti népvésetebe öltözöttek ,,hátterével" az ünnepi beszédek következtek. A rendezvény legkiemelkedőbb, és leglátványosabb mozzanata, a közös tánc volt majd a székely ruhás lányok megörökítése. Felemelő és megható pillanat volt, amikor a beregisztrált 2034 népviseletbe öltözött, és még számos vendég el énekelte a himnuszokat.A program a hagyomány őrző néptánccsoportok előadásával, majd gálaműsorral és táncházzal végződött. Az alábbiakban a rendezvényen készült fotók tekinthetők meg. Katt a képre a nagyításhoz:

Csíksomlyói pünkösdi búcsú

2011-06-11T10:50:00.000-07:00

445. ik alkalommal tartották meg idén is a csíksomlyói pünkösdi búcsút. A magyarság legnagyobb keresztény ünnepére idén is az országból és a nagyvilágból zarándokoltak csíksomlyói nyeregbe, hálát adni a Szűzanyának.Az idei csíksomlyói búcsúnak a mottója: „Mária által Jézushoz!”. A szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök volt. Az alábbiakban a búcsún készített fotók tekinthetők meg. A kép nagyításához katt a képre.

Elballagtak

2011-06-04T09:35:00.000-07:00

Jobbágy Károly: Búcsúzó

Búcsúzunk attól,aki minket
éveken át a jóra intett,
tanított -s védett,hogyha kellett;
így cseperedtünk szíve mellett.

Mennyi apró és nagy viharban
vitt minket féltve,szinte karban;
lelkünket mentve,fedve sokszor
óvott jövendő záporoktól.

Volt otthonunk és legtöbbünknek
anyánk,apánk -ki kísért minket;
de amit ők nem tudtak adni,
azt kaptuk itt négy év alatt mi.

Apró gyermekként még remegve
léptünk ebbe az épületbe,
s most úgy megyünk el,hogy az élet
titokból -tiszta törvénnyé lett.

Bárhová nézünk,most már minden
úgy villan vissza szemeinkben,
ahogy hosszú pár éves múltunk
alatt azt itten megtanultuk.

Feledheti anyját a gyermek?
- Álmában új életre kelnek,
s öreg korban is fényben állnak
gesztusai elmúlt szavának.

Épp így mi is már mindenképpen
magunkba zárva,rejtve,szépen
visszük azokat,kik szeretnek,
s emlékét derűs reggeleknek.

S pajzsként emeljük,hogyha zordul
kínoknak kardja ránk csikordul,
mert az a pajzsunk,az a vértünk,
mit itt tanultunk,s végigéltünk.

Ballagásodra

Érzem, most búcsúzni kell.
Nincs mit tenni, menni kell.
Hagyd a könnyet, elő a mosolyt,
Béke, nyugalom sose honolt.

Sok az emlék, jó és rossz,
Bár nem volt köztünk sok gonosz.
Akár boldog, akár nem,
Közös az összes emlékem.

Csak nem múlik ez a gombóc,
Mely torkomat kínozza,
Mégis jön a könny, mint folyó,
Kis csapatunk mítosza.

Ölelésed megnyugtat,
Régi jó barátom,
Nincsen nálad jobb barát,
Kerek e világon.

Hiányozni fogtok mind,
S elmúlt napjaink,
Leírni ezt a kínt,
Akár házi feladataink.

Emlékezzetek mindarra,
Mi együtt sikerült,
Ne gerjedjetek haragra,
Ha nem volt nagy sikerünk.

Remélem, ha kihajózunk
Az élet nagy vizére,
Egy-egy vihar össze hoz majd,
Pár nosztalgia-hétvégére.

Hamarosan elindulunk,
Mindannyian valamerre,
Majd egyszer elillanunk,
Mint egy tündérmesébe`.

De néha-néha, hébe-hóba,
Küldjetek majd képeslapot!
Húsvétra vagy Karácsonyra,
Csakhogy tartsuk a kapcsolatot.

Örülök hogy veletek
négy csodás évet tölthettem,
Csak aztán jók legyetek!
Mert nincs több ötletem.

Utolsó percek, mint osztálytársak,
Utoljára nagy ölelés,
Jók voltatok, bajban társak,
Sosem volt hátunkban kés.

A búcsú fáj,
Tagadni kár,
Indulunk már,
Szelek szárnyán.

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.

Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.

Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szívét.

Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskola-padok.

S én, vén diák, szívem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.

Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

A tanítás utolsó napján

Mi elmegyünk, a tanításnak vége,
vakációnk már, több nem lesz nekünk.
Elhagyjuk az iskolánk kapuját,
így fut majdan tovább a mi életünk.

Tovarobog, mint gyorsvonat az éjben,
mi csak sejtjük, milyen kinn a táj.
Megszerzett tudásunk poggyászként cipeljük,
nagy szükségünk lesz rá, mert haladni muszáj.

Mi búcsúzunk -, osztályunk küszöbét,
nem lépjük át, soha már talán.
És nem fogunk többé együtt lenni,
mint ifjú diákok, sok fiú s leány.

Emlékeink is halványodnak majdan,
mint ahogyan ablakra pára száll.
Az iskolánk kapuján kilépve,
megmarad mibennünk egy örök hiány.

A búcsú mindig veszteséget érzet,
elhagyjuk egymást, mint vonat állomást.
Gyertek tehát, vígadjunk utoljára,
igyunk meg hát, egy végső áldomást!

Poharaink emeljük jövőnkre,
és hogy ne feledjük egymást el soha!
Csillag, mely mutatja utunkat az éjben,
olyan lesz számunkra ez az iskola!

A fotók a csíkszeredai Venczel József iskolaközpont, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola ballagási ünnepségein készültek.

Xantus kápolna búcsú 2011

2011-05-09T13:47:00.000-07:00

A tavalyi évekhez hasonlóan, idén is meg emlékeztek a Xantus völgyében 1694 ben történt tatárbetörés áldozataira. A viszontagságos idő miatt az előző évekhez viszonyítva kevesen vettek reszt a búcsús szentmisen. Az alig negyven ember a kápolnában is el fért, ahol Demeter Gergely csíkmindszenti plébános köszöntötte az egybegyűlteket. A plébános emlékezett a tatárbetörés áldozataira, röviden föl elevenítette a romai katolikus egyházat ért csapásokat. Fel hívta a figyelmet, hogy az ezer éves egyházat sokadszor próbálták meg osztani, és a napjainkban is különféle szekták próbáljak a székely katolikus embereket, más útra teríteni. El mondta az őseink nem voltak gyávák, szembe álltak a tatár hordákkal, és mi is követnünk kell a példájukat, ne legyünk gyávák, és merjünk nem-et mondani a minket hitünkben meg osztó hitterítőknek, és csak így maradhat fenn katolikus

egyházunk . A szentmise a himnuszaink el éneklésével végződött. A korábbi évekkel ellentétben a Hosszúaszó völgye most üresen maradt, a késői hideg idő miatt el maradt a vidám hangulatú majális.(katt a képre a nagyításhoz)

Karikagyűrű

2011-04-25T06:06:00.000-07:00

Húsvét napján, 2011 április 24-én a csíkmindszenti amatőr színjacócsoport a Karikagyűrű című népszínművet tanulta be, és adta elő a csíkmindszenti sportcsarnokba. Az amatőr színjátcócsoport alakulása óta több színdarabot adott elő Csíkmindszenten, és a környező falvakban, a közönség nem kis örömére.
Az alábbiakban tekintsék meg a Karikagyűrű című színdarabot képekben.(katt a képre a nagyításhoz)

Szereplők:
BÁRÓ- Nagy Gábor
GÁSPÁR- Nagy Csongor
SZABÓ LACI- Bíró Szabolcs
KISBÍRÓ - Veres Tímea
CSENDŐR - Nagy Orsolya
NÉPSZEREPLŐ - Karácsony Árpád
MARIKA - Málnási Ildikó
CSAVARGÓ&DOKTORNŐ -Kánya Noémi(Mimike)
MÁSODIK CSAVARGÓ - Vágási Kinga
POSTÁS - György Erika
SZAKÁCSNŐ -Nagy Csilla
BÖZSKE -Demes Csilla

Közreműködött:
Málnási Elza
Csomortáni Réka
Zenészek:
Biró Zoltán
Biró Lajos
Nagy Csongor

A színdarabot betanította:
Krézsek Erika

FELTÁMADOTT!

2011-04-23T04:22:00.001-07:00

Feltámadott! – ezt zengje ajkatok.
Értelmet ad, ha nemcsak angyalok
jó híre jő. Csodálkozó szívek,
kiknek e jel több volt, mint bárkinek
az üres sírt ámulva érik el –
Péter kiált, a szíve énekel

Feltámadott! – Ezt zengje ajkatok!
Ezt vallom én, nemcsak az angyalok.
Feltámadott! Én hitetlen hitem!
Nehéz öröm elhinni ezt híven.
Ellene mond tudás, tapasztalat,
Nem volt ilyen soha az ég alatt.

De szemtanuk szent bizonysága szól.
Ők sem értik, Tamás felém hajol:
„Figyelj reám, hogy roskadoztam ott!
De Jézus él, sebeket hordozott.”
Feltámadott! Dobogj riadt szívem!
Feltámadott! Én Uram Istenem!

Feltámadott! – Kiáltják századok,
Értelmet ad, hogy nemcsak angyalok
Zengik e hírt: kétkedő emberek,
Csodálkozó de meggyőzött szívek!
Pál is beszél, ötszázat hoz, tanút.
Csodát jelez a damaszkuszi út.
Új életét le nem tagadhatod.
Élő Úr volt, kivel találkozott.
Nem semmi ez, de megnyílt nagy titok,
Hogy Jézus él! Jézus feltámadott

Feltámadott! Élete győzelem!
Bűn és halál, nincs dolgotok velem!
Az elmúlás az utolsó adó,
Mert ez a test bűnös és rothadó,
De épp mint Ő, majd új életre kel,
Velünk az Úr egyszer még remekel,
Kilépünk majd, s a széttört istenarc
Ragyog… ragyog… Mert győztes volt a harc,
Melyet Urunk érettünk megvívott!
Élsz én Uram! Krisztus feltámadott!

"MIT KERESITEK A HOLTAK KÖZÖTT AZ ÉLŐT? NINCS ITT, FELTAMADT!"(Lk 24,5-6).

Vers: Fejes Ádám
Fotó,fotómontázás: Darvas István

Hagyományos és Helyi Termékek Húsvéti Vására Csíkszeredában

2011-04-17T05:05:00.000-07:00

Harmadik alkalommal került megrendezésre április 15–16 között Csíkszeredában a Szabadság téren a Hagyományos és Helyi Termékek Húsvéti Vásárára. Egy jó alkalom volt a húsvéti finomságokat beszerezni: a hagyományos házi kolbászon, sonkán, sajton és péktermékeken kívül volt zöldség, gyümölcs, méhészeti termékek, erdei gyümölcsből készült szörpök, lekvárok, befőttek, de nem hiányoztak vidékünk hagyományos kézművestermékei sem. A vásárlók a tojásírás művészetébe is betekintést nyerhettek.

Csillagos ötös a Zöldeknek

2011-03-26T11:01:00.000-07:00

5 éves a Zöld SzékelyFöld Egyesület
(katt a képre a nagyításhoz)

Fennállásának 5. ik születésnapját ünnepelte, szombatom március 26-án a csíkszeredai Zöld SzékelyFöld Egyesület.

A Hargita Megyei Kulturális Központba össze gyűlt szimpatizánsokat Csonta László, az egyesület elnöke köszöntötte, aki röviden az egyesület alapítására emlékezett vissza, amikor az a pár egyetemistákból álló fiatal elhatározta, tenni kell valamit szűkebb

, tágabb környezetünk védelméért.

Ezek után a szót Szentes Hunor az egyesület alelnöke vette át, ki röviden ismertette a Zöld SzékelyFöld Egyesület eddigi tevékenységét, és a jövendőbeli terveket.

Az ünnepség egyik fő mozzanata, az egyesület új programjának bemutatása volt, ami nem más mint egy új zöld portál el indítása,(www.zoldportal.ro) amit Csonta László mutatott be.

A jubiláló szülinap keretén belül oklevéllel köszönték meg azoknak a munkáját,akik az el múlt öt év alatt tettek és önkéntes munkájukkal segítették az egyesületet.

Az ünnepség ,, záró akkordjaként", el fújtak, a szülinapi hangya tortán álló öt gyertyát...

...majd a pezsgőbontás után, kötetlen beszélgetéssel zárult a jubiláló ötödik szülinap.

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, ÉS TOVÁBBI KITARTÁST ZÖLD SZÉKELY FÖLD EGYESÜLET!!!

Március 15

2011-03-14T14:07:00.001-07:00

Petőfi Sándor : A szabadsághoz
Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kisértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

S mégis, mégis számkivetve voltál,
Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,
Szent nevedet bitora szögezték,
Érkezésedet hóhérok lesték.

Megszünt végre hosszu bujdosásod,
Sírba esett, ki neked sírt ásott,
Bevezettünk, s uralkodás végett
Elfoglaltad a királyi széket.

Te vagy a mi törvényes királyunk,
Trónusodnál ünnepelve állunk,
Körülötted miljom s miljom fáklya,
Meggyúlt szíveink lobogó lángja.

Oh tekints ránk, fönséges szabadság!
Vess reánk egy éltető pillantást,
Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól,
Szaporodjék szemed sugarától.

De, szabadság, mért halvány az orcád?
Szenvedésid emléke szállt hozzád?
Vagy nem tettünk még eleget érted?
Koronádat a jövőtől félted?

Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,
Feljövünk a sírbul éjféltájban,
S győztes ellenségednek megint kell
Küzdeni... kisértő lelkeinkkel!

Csíkmindszenti farsangolok

2011-03-06T06:51:00.000-08:00

Februári hó elköszönőben,/Télidő lassan elmenőben./Farsangi bált hirdet a plakát/,,Vőfély'' várja álarcos ,,arát''

A fenti farsangi versel, színes plakátokkal hívták a csíkmindszenti fiatalok, a falú apraját nagyát, a tél el temetésére, 2011 es farsangi felvonúlasra.(kattints a képre a nagyításhoz)

A fiatalok a mindszenti útcákat, be járva, énekkel és táncal búcsúztatták, a már el menőben levő telet.

A farsang temetés legfobb kelléke a
telet jelképező szalmabábú, amit mint a többi csikí falvakban, Csíkmindszenten is Illésnek neveznek , amit ingbe, gatyába, lájbiba öltöztettek, zoknit húztak a lábára, kalapot tettek a fejére és a halottsiratáshoz hasonlóan rettenetes zokogás, jajveszékelés közepette elsirattak.

A sirató asszonyok fejüket bekormozva álarcban, hosszú fekete szoknyában gyászolták "az elhunytat" miközben a rangos hétköznapi ruhát öltött halottviők kezét lábát megfogva végighurcolják a falun.

A menetet a falubéli gyermeksereg és a muzsikások követték utcáról utcára, miközben a főszereplő a siratóének szövegének megfelelően hajladozik, letérdepel, lefekszik a halottvivők kezében. A siratóasszonyok a falun végig magasztalták a szalmabábút, dicsérve hibáit, leszólva erényeit. A pap és kántor a tényleges temetésen, a bábú égetésén hallatták hangjukat, a kenetteljes gyászbeszéd és "zsoltáréneklés" során.

A menetet, kecskék,gólyák követték ugrándozva. Belecsíptek a járókelőkbe, megkergették a lányokat. Alamizsnát kértek a gyanútlan autosoktól .

Miután az elhunytat kellőképpen elsiratták, kiráncigálják ingéből gatyájából és a halom szalmát meggyújtva énekelnek, táncolnak.

A vőfély táncolt, az álarcos arával...

A talpalá valót a mindszenti zenészek huzták...

A pap is a földre dobta,az imakönyvét...táncolt, hisz a telet eltemették

Táncolt mindenki...

...és aki nem ment, azt vitték:)

A farsangolókat, farsangi fánkkal kínáltak...

Drága Illyés mért hagytál el
Ifjúságom így porlad el
Itt maradtam özvegyen
Gyászba borult életem
Ó jaj, Ó jaj énnekem!

Míg szerettél, szerettelek
Ha öleltél öleltelek
Más sarjúra nem néztem
Boldog víg volt életem
Ó jaj, Ó jaj énnekem!

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál)

A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.

Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Csíkban régen szokásban voltak azok a farsangi játékok, amelyek az egyház tilalmai ellenére évszázadok folyamán a vízkereszttől húshagyókeddig, hamvazószerdáig terjedő farsang idejére összetorlódva őrződtek meg. Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak beugratására szolgáltak.

Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.

Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleányoknak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére.

A 2011 es évi, már hagyományos farsangi felvonulás, és farsangtemetés végeztével, este a csíkmindszenti sportcsarnokban hajnalig tartó bállal ünnepelték, a tél elköszöntét, és a tavasz érkezését.

Aztán egy bálterembe értem,
s táncolni kezdtem táncos éjjel,
táncoltam zengő korcsolyákkal,
torkig lakó, vak szenvedéllyel.
Ó tánc! Ó tánc! Farsangi pálma!
Rogyásig-tánc, te álmok álma!
Csak álmainkban táncolunk így.
(Kosztolányi Dezső)

EV FÁJA ROMÁNIÁBAN 2010

2011-02-24T13:50:00.000-08:00

A leadott szavazatok alapján a 2010 es Év fája verseny győztese az ötszáz éves csikszentléleki hárs, mely 1992 ben Természeti emlék minüősitést kapott. A kővetkezőkbe a verseny folyamatáról, és a dijjátadó ünnepségröl számolok be.

A dijjátadó ünnepen szivárvány koronázta a Hársfát és a templomot.

Ime hogyan zajlott a szavazás.• A top 12-be való jutást követõen felpörögtek az események. Kezdetben messenger status-on keresztül, ismerõsök megkeresésével népszerûsítettük a szavazást, majd néhány nappal késõbb amikor láttuk, hogy semmiképp sem tudjuk tartani az iramot (visszacsúsztunk a negyedik helyre) készült facebookos profilja is a fának :)

*Szeptember 20-tól igyekeztünk naponta rögzíteni az verseny állását, természetesen nem sikerült mindig ugyanabban az idõben leírni, de a célnak, az elemzésnek úgy gondoljuk megfelelnek a kapott adatok.

Szeptember 29-tõl már szinte más kategóriába kerültünk, lendületet kapott a hárs. Fontos szerepük volt a különbözõ médiáknak erdely.ma nagyon sokáig reklámbannerrel népszerûsítette a szavazást, a Csíki Hírlap illetve Székelyhon.ro portál számtalan alkalommal számolt be a fáról, és a szavazásról, annak állásáról. De két alkalommal a Duna Tv-ben is „szóhoz” jutott a hárs. Az ezidáig felépített népszerûsítésnek a döntõ lökést adta a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület vezetõjének közbenjárása, mely során egy felhívássalll levelezõlistákon illetve messenger „mass-mesagetípusbanan, küld tovább üzenetek révén „rohamra” indult a fa. Így a napi átlag 500-600 szavazatról 2000-2500-ra emelkedett a szavazók száma és ami a legfontosabb, hogy önmagát táplálta a mozgalom, ennek eredményeként tartósan ezen a szinten maradt mindvégig a napi szavazatok száma.
Ennek a lendületnek köszönhetõen már napok kérdésnek tûnt, hogy mikor fogja utolérni a hárs a jászvásári fát, erre október 1-én került sor, amikor a fa 11804 szavazattal az elsõ helyre került.

Az elkövetkezõ idõszakban megmaradt nagyrészt ez a lendület és habár számítottunk egy „ellenlépésre” Jászvásár részérõl, hogy megerõsödik a kampány, növekedik a szavazatok száma, nem következett be, sõt. Október hónap elején a hárs napi 2558 szavazatot kapott szemben az 590 szavazattal amit a fõ vetélytárs kapott. Ha csökkent is ez a jelentõs elõny, de az utolsó napon is, amikor már végképp nem volt kérdéses a nyertes kiléte 722-en szavaztak a hársra (226 Jászvásár).

A fenti sorokból talán már látszik, hogy miért is lett toronymagasan az elsõ a csíkszentlélek-i hárs az 55126 szavazatával több szavazatot gyûjtött be mint a versenyben levõ 11 fa összesen (49883), ami …. szép eredmény :)

Néhány érdekesség:
Az elindított körüzenetek nyomán elképzelhetetlenül elterjedt a fát népszerûsítõ üzenet Erdélyben, Magyaroszágon, a világon, hadd osszunk meg egy két visszajelzést:
• Egy ismerõs számolt be arról, hogy a szlovákiai ismerõseik buzdították arra, hogy szavazzon a fára
• Ugyancsak egy ismerõs ismerõsérõl :), hallottuk, hogy mielõtt naponta elindulna reggel munkába bekapcsolja a számítógépét, szavaz, kikapcsolja és elindul munkába.
• Hetekkel késõbb is érkezett még vissza hozzánk az a körüzenet ami annak idején elindult
• Számtalan levelezõlistán megjelent, legyen az osztályok levelezõlistája, vagy az orvosi egyetem listája, mindenhol ott volt
• készültek kis youtubos népszerûsítõ összeállítások

A Csiki Hirlap igy irt az ünnepsegről:
"A tervezettől eltérően, rövid misével kezdődött a csíkszentléleki hárs tiszteletére rendezett ünnepség. „Főúri kastélyok bútorzata, szolganép fekvőhelye, gyermekágy és halóágy is készült az évszázadok során a hársfából” – sorolta Koncsag László csíkszentléleki plébános, majd a templom mellett álló, fél évezredes hársfa múltjáról szólt. „Jó alkalom ez az ünnepség arra, hogy elgondolkodjunk azon, mit kell átmentenünk a jövőnek” – mondta Koncsag László."

„A fák szerepét és fontosságát szerettük volna hangsúlyozni, amikor meghirdettük az Év Fája vetélkedőt” – fogalmazott Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója, aki ezúttal – rendkívüli módon – a templom oltárától szólt a jelenlévőkhöz. „Száz évvel ezelőtt Románia területének 40%-át erdő borította, mára mindössze 24–25%-ra csökkent az erdőségek aránya” – hívta fel a figyelmet az igazgató, majd az Év Fája vetélkedő lebonyolítását ismertette, és átadta a háromezer lejes díjat a csíkszentléleki hársfát versenybe nevező, helybéli Darvas Istvánnak.

Összefogás, népszerűsítés, kampány – mindez hozzájárult a hársfa megérdemelt győzelméhez, hangsúlyozták a hozzászólók. Darvas István köszönte a lehetőséget, amely révén Csíkszentlélek és hársfájának híre mondhatni világkörüli útra indult, és köszönte a Zöld SzékelyFöld Egyesület, a Zöld Erdély Egyesület, valamint a média kampányban való részvételét. „A napokban megkezdődnek az egyeztetések arról, hogy mi legyen a sorsa a díjnak – mondta Darvas István. – Minden érintettel közösen fogunk dönteni arról, hogy mire fordítsuk a háromezer lejt. De az már bizonyos, hogy a számos sebet hordozó fa állapotán javítanunk kell, hogy megmaradjon nekünk újabb évszázadokra.”

Ötszáz éves fájával egyben múltját, az elődök munkáját, példáját, kitartását is ünnepelte Csíkszentlélek népe – hangzott el az ünnepségen, amelyen jelen volt a falu apraja-nagyja.

Népviseletbe öltözött fiatalok szavaltak és egy közösség ünnepelt meg – talán először vidékünkön – egy hársfát.

A fotókat Szentes Lajos, Sipos Gábor és Kristó Róbert készitette.

Csikszentléleki hárs

2011-02-21T14:46:00.000-08:00

A csíkszentléleki templom mellett őrködő hársfát valószínűleg az 1500-as évek elején ültették. Emberemlékezet óta magányos faként tartják számon, és nem léteznek feljegyzések arra vonatkozóan, hogy itt összefüggő erdőségek léteztek volna.

Magáról a fáról kevés információ maradt fenn. Törzsét egymásba rótt boronafák veszik körül, amelyeket eleink padok helyett használtak, és ősi szokás szerint itt tartották a falugyűléseket, itt beszélték meg a települést érintő fontos problémákat.

Ez a hagyomány a mai napig fennmaradt, számos esetben még ma is itt szervezik meg a falugyűléseket, a fa alatt található padokra ülve.

Ez a hársfa szemtanúja lehetett az 1661-es tatárbetörésnek, amikor a portyázó hordák elpusztították a Bánátus-patak mellé települt középkori falut, szerencsére a templomot és annak környékét nem bántották.

Néhány évtized múlva, az újabb tatárdúlás is elkerülte a falutól nem messze álló fát, de az 1694-es vérengzés emlékét őrzi a falu határában található Véreskép emlékmű, amelyről a néphit azt tartja, hogy az ellenséges golyó visszapattan róla, és megöli a támadót. Jelenleg az emlékmű tetején egy kőkereszt van, mely a templomot díszítette, amikor még nem volt tornya, és a torony építésekor helyezték át az emlékműre. A templom 1806-ban nyerte el mai formáját.

Az öreg hárs a falut sújtó természeti csapásokat is túlélte. 1717 májusától 1718 szeptemberéig szárazság volt, vagyis 17 hónapon keresztül nem esett az eső, sőt harmat sem volt, csak erős napsütés. Több tó, patak teljesen kiszáradt, ezért az itt élők kénytelenek voltak elmenekülni.

A tartós szárazság a környék növényzetét is megviselte, sok fa kiszáradt, de a hársfa, amely valószínűleg már akkor mély gyökerekkel rendelkezett, átvészelte a szárazságot.

1854-ben, majd 1871-ben hatalmas jégverés érintette a települést, tönkretette a termést, és érintette a templom valamint a hársfa környékét is.

Az öreg hárs a domboldalon, szerencsés elhelyezkedése miatt számtalan olyan természeti csapást (pl. az 1864-es árvizet, több tűzvészt) túlélt, amely végzetesnek bizonyulhatott volna számára, ha a településhez közelebb áll.

A fa fontos szimbóluma a környéknek, a helyi lakosság tiszteletén túl kivívta a szakhatóság figyelmét.

1992-ben természeti ritkasággá nyilvánították, és szerepel Hargita megye védett fáinak jegyzékén.

E védelem és tisztelet eredményeként valószínűleg még sokáig fog őrködni a falu felett.