Németh Mónika (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságának főosztályvezetője) előadásában arról hallhattunk, hogy az ICT a mindennapi életünk szerves részévé vált. A felmerülő infokommunikációs kérdéseket együtt kell megoldanunk, az EU-s célok ismertek, a kormányzat is támogatja ezeket. 2,4 millió lakásban nincs internet, tehát sok a tennivaló. Programokat, eszközöket kell találnunk, hogy a kitűzött célokat elérjük. Fontos a közösségi terek bővítése (pl. Teleház, e-Magyarország). Szükséges a megfelelő motiváció, a képzés. Jó programok szükségesek, amelyek széles körben felkeltik az érdeklődést, és eljutnak az emberekhez. Már az általános iskolában el kell kezdeni az oktatást, de figyelni kell az idősebb generációra is. Az informatikai képzés fontossága megkérdőjelezhetetlen.
A szolgáltatásokat a helyi problémákat is fókuszba állítva kell növelni.
Az integrációt is optimalizálni kell, mert ebben is tartalékok találhatók. Minden hasznos javaslatot szívesen fogadnak, a társadalmi vita során felmerült ajánlásokat is figyelembe veszik. Növelni kell a felhasználók képzettségi szintjét, minőségi tartalmakat kell létrehozni, fejleszteni kell a közösségi tereket, kompetencia központokat kell létrehozni, bővíteni kell az innovációs elképzeléseket. Mindezen feladatok elérésében a kormányzat megköszöni az NJSZT eddigi tevékenységét, és további támogatást vár.

Csepeli György a digitális egyenlőség paradoxonjairól beszélt előadásában. Az extenzív korszak véget értével – a technológiai, társadalmi és lelki korlátok – részben megszűntek. A piac hiányosságait bizonyos állami programok próbálják enyhíteni, de ezek önmagukban kevesek. Egyre nagyobb szerepet kapnak az ún. civil mozgalmak, hiszen átléptünk egy intenzív korszakba. Fontos a mindenhol jelenlévő technika, amely lehetővé teszi a széleskörű, mindenhol elérhető használatot. Az interaktív technika ma már az élet minden területén jelen van. Versenyhelyzet alakult ki, tehát az előnyszerzés, és annak megtartása nagyon fontos tényező.
Az információs társadalom új kihívások elé állítja az embereket, új metafizikai dimenziókkal szembesülünk. A kommunikáció szélesítésével együtt társas viszonyokat teremtünk, de ezzel együtt a fizikai magány is megjelenik a mindennapokban.
Tulajdonképpen két nagy csoportra lehet osztani a felhasználókat, a „cselekvőkre”, az érték teremtőkre és a „szenvedőkre” akik pesszimistán, gyanakodva figyelik a változásokat. Sajnos hazánkban nagyon sok a „szenvedők” száma, a legtöbb „cselekvő” Észak-Európában található. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az individuális morál cselekvőképességét kell növelnünk, hiszen a technikai eszközeink már adottak. Ez viszont csak átgondolt, közös programok révén valósulhat meg.

Detrekői Ákos, és Szabó György a látás nyelvéről, a térbeli írástudásról tartott előadást.
A mérnökök szempontjait figyelembe véve szóltak a digitális esélyegyenlőség szerepéről. A rendelkezésre álló  digitális eszközrendszert megfelelően kell  használnunk. Az ember és a tér viszonya, a térinformatika egyre jelentősebb szerepet kap a mindennapokban. Az erőforrások megfelelő keretbe helyezése, a környezetinformáció leképezése és másokkal való megosztása, publikálása összetett folyamat.
A térbeli írástudást sok szakterület vizsgálja. A térbeli gondolkodás tulajdonképpen az elme által a tér fogalmát, használatát, reprezentációját és a téri folyamatok ok-okozati viszonyait, strukturálását, következtetéseit leképező tudás, tapasztalat.
Különbséget kell tenni a vizuális, a térbeli, a földrajzi írásbeliség között. Egyre nagyobb szerepet kap a térlátás fontossága, és azok a technológiai elemek, melyek fokozatosan kerülnek át a primátust képező hadiipari felhasználásból a mindennapi életbe.
A nagymennyiségű információ megfelelő eldolgozásához speciális tudás szükséges. A térbeli írástudás, a térlátás fontossága nélkülözhetetlen a megfelelő navigáció elsajátításához.

Máder Miklós és Pukler Gábor előadásából megtudhattuk, hogy a Telekom 2012-ben milyen alapvetően nem hangalapú termékrendszereket fog piacra vinni, milyen lehetőségek rejlenek a mobiltelefonokat használók számára.
A nem is olyan régen még csak az egymás közötti kontaktust elősegítő mobiltelefónia fejlődését tekintve újabb mérföldkőhöz érkezett. A fejlett digitális technikának köszönhetően sokrétűen tudjuk majd használni mobilunkat: elérhetjük vele a virtuális térben kialakított védett tárhelyünket, bérletet, múzeumbelépőt lehet rátenni a mobilra, port ként internetes tartalmakat jeleníthetünk meg rajta, még egészségügyi felhasználásra is van lehetőség. Otthonörző – webkameraként funkcionálhat, de lehetőség van különböző berendezések távoli helyről történő ki-bekapcsolására is. Mobil fizetés esetén bankkártyaként funkcionál, pl. parkolójegy, vagy autópálya matrica megvásárlásakor.
Ide kívánkozik egy a minap megjelent írás, mely az Aite Group felmérését ismerteti. E szerint az Egyesült Államokban a mobiltelefonnal végrehajtott számlakiegyenlítések és átutalások értéke 2015-re eléri a 215 milliárd dollárt, ezen belül a közvetlenül telefonon történő fizetés értéke eléri a 22 milliárd dollárt. “Határozottan hiszem, hogy a mobilpénztárca végeredményben átveszi plasztikkártya helyét” – jelentette ki Jane Cloninger, az Edgaer Dunn & Co. pénzügyi szolgáltatásokra szakosodott cég igazgatója.
A kontaktmentes mobil fizetéssel jelenleg olyan óriáscégek foglalkoznak, mint a Visa, a Master Card, a Google, a Bank of America, Citibank és a U.S. bank. Több közülük azt tervezi, hogy a rendszert még az idén bevezeti. Az AT&T, a T-Mobile és a Verizon telekommunikációs gigásztrió a Discover és a Barclays bankkal összefogva novemberben létrehozta az Isis nevű céget, hogy konkurenciát teremtsen a hitelkártya-vállalatoknak.
Az Isis egyszerre több kártya szolgáltatásait egyesíti, s lehetővé teszi a felhasználó számára számláinak kezelését, valamint kuponok és törzsvásárlói pontok fogadását. Középtávon a szolgáltatás helyettesítheti majd a biztosítási kártyát, a jogosítványt és gyakorlatilag az egész irattárcát.

Pintér Róbert a Közösségi hálózatok használatáról beszélt. Kiindulópont: a közösségi hálózat társadalmi struktúra, mely egyénekből áll, akik kapcsolatban állnak egymással és egyben függőségben is vannak egymástól.
Másik megközelítésben olyan szolgáltatás, mely a társadalmi kapcsolatokra fókuszál (Facebook, IWIW).
Az emberek életében mit jelent a hálózat? Kezdetektől jelen van, a bibliai Bábel tornya a népek közötti kapcsolatok szétzilálását, a kommunikáció megszűnését szimbolizálja.
Elsődleges (család), másodlagos (intézményrendszeri kapcsolatok) és harmadlagos közösségek léteznek, ez utóbbi esetében az egyén folyamatosan a hálózatra van kapcsolódva. Az Internet 3 párhuzamos rendszerből áll: hírportálok világa, keresők világa,és a közösségi oldalak világa.
Tipikus csoportok alakulnak ki, a  passzívak, akik az üzeneteket átolvassák, és az aktív üzengetők, akik személyes üzeneteket is küldenek a hálóra.
Ezen kívül vannak játékos üzengetők, akik játszanak is a közösségi oldalakon.
Nem kellően kontrolált a rendszer, hiszen mindenki hozzászólhat, az üzeneteket eltéríthetik.
Mint minden dolognak, a hálózatoknak is van egy pozitív és egy negatív felhasználási lehetősége. Pozitívként lehetne említeni pl. a reneszánsz iwiwet, mely a reneszánszban élők közösségét mutatja be, negatívként pl. a SUBBA.blog említhető.

Csermely Péter a hálózatok általános tulajdonságait vizsgálta, kereste a hasonlóságokat a népszerű internetes hálózatok és a biológiai hálózatok között (válságok, a rendszerek öregedése). Három típust különböztethetünk meg: a feladatmegoldókat, a feladat elosztókat, és az új, kreatív elemeket, akik újfajta válaszokat tudnak adni.
A hálózatos kreativitás állandó kapcsolatváltoztatást feltételez.
A hálózatos kreativitás indukálható. Az agyban például minden pillanatban más sejt van középen, kiemelt szerepben. A fejlett endszerek minden tagja középre kerülve érvényesülhet.
Egy átfogó vizsgálat során 160 országot hasonlítottak össze, melyből kiderült, hogy messze nem teljesítünk képességeink szerint.  Azért, mert a 4 legindividualistább országok egyikébe tartozunk, nem tudunk kellően együttműködni, önértékelésünkkel is problémák vannak.

Szvetelszky Zsuzsanna arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként terjed az egyén és a társadalom között az információ. Beszélt a mémről (mely a gén szó analógiája alapján a kultúra legkisebb, másolódásra alkalmas eleme), valamint terjedéséről, a társadalmi rendszerek fontosságáról. A digitális korban felértékelődik a hálózatok szerepe: egyéni-, csoport- és globális szintekről beszélhetünk, ahol az információk alulról felfelé, vagy fordított irányban terjedhetnek. Napjaink tömegkommunikációjára a sok kép és szöveg a jellemző, továbbításukat a digitális világ hihetetlen sebességgel végzi. Egyre nő az egyének által a közösségi portálokon megosztott video-tartalmak mennyisége, ezért újra kell értékelnünk a média szerepét, jelentőségét, és azt, hogy tulajdonképpen ki az, aki az információkat megosztja, tehát a tömegkommunikáció jellege is változott. Korunkban már többen vannak, akik megosztják másokkal a híreknek nevezhető információkat, mint azok, akik csak passzívan olvasgatják őket.

Kömlődi Ferenc a videó-kommunikáció térhódításának tapasztalatairól tartott előadást. Áttekintette a mozgóképek készítésének, tárolásának különböző korszakait, míg eljutott a 2000-es évekhez, ahol tömegmédiummá vált. Fontos lépés a Web 2.0 megjelenése, mely lehetővé teszi az elkészült anyagok megosztását a közösségi hálózatokon. Az egyre fejlettebb mobiltelefonok terjedése is segíti a video-kommunikáció mind szélesebb körűvé válását. Előrelépést jelent a sávszélesség növekedése, az egyre tökéletesebb képet létrehozó technika megjelenése a mindennapokban. Ezen a területen is fontos a digitális esélyegyenlőség biztosítása, megvalósítása. Megállapíthatjuk, hogy a videó-kommunikáció a hétköznapi élet egyre több területén meghatározó jelenség lesz, gyorsítja a globalizációt, egyenlőbb esélyeket biztosít.

Rátai Dániel azt a saját fejlesztésű Leonar3dó programot mutatta be, melyet a kaliforniai TechMuseum of Inno-vation nemzetközi tekintélyekből álló zsűrije a világ öt legjelentősebb innovációja közé sorolta oktatási kategóriában.
A program egyszerű átjárást biztosít a kétdimenziós megjelenítésből a 3D-s virtuális valóságba. Felhasználásának lehetőségei szinte beláthatatlanok: az oktatástól az egészségügyig már számtalan alkalmazás elérhető, és folyamatosan fejlesztik az újabb kéréseknek, igényeknek megfelelően.
Egyszerűen kezelhető, valódi funkcionalitást biztosít, felhasználóbarát, és nem utolsósorban elérhető árú, ezáltal széles körökhöz juthat el. Valóban új dimenziót nyit a felhasználók számára. A speciális 3D-s egér – madár, az aktív, fejpozíció követő szemüveg, a kamera nélküli infravörös detektálási rendszer és a jól megírt szoftver egysége biztosítja a könnyen megtanulható kezelést, a sokrétű felhasználást.

A hagyományoknak megfelelően a konferencián hozták nyilvánosságra az NJSZT 2010. évi díjazottjait.
Neumann János-díjat kapott Havas Iván és Dr. Bíró Miklós. ifj. Benczúr András, Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter Kalmár-díjban részesült. Tarján-emlékérmet kapott Abonyi-Tóth András, Dr.Endrődy Tamás és Krajnc László. Kemény János-díjat kapott Dr. Laborczi Péter és Rátai Dániel, Neumann-plakettet és oklevelet Dr. Gyires Tibornak adtak át.

Az elhangzott előadások után többekkel beszélgetve egyöntetű volt a vélemény: aktuális témák és remek előadók váltották egymást a pódiumon, és már most mindenki kíváncsian várja a következő, 5. Digitális Esélyegyenlőség konferenciát.

Fülöp Henrik
NJSZT Gyöngyös