Dius gondol... mit is?

Könyves péntek

2026-10-23T21:39:51.812+02:00

Felemás érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert olvasni egyáltalán nem volt olyan jó, és olyan elsöprő élmény, mint az előző könyvei. Viszont sokkal tovább velem maradt a gondolataim között olvasás után.

Sokkal kifinomultabb egyébként az általam olvasott könyveinél, és elképesztő módon van felépítve. Arról nem is beszélve, hogy a legkevésbé sem számítottam arra, ami végül történt a végén.

Ami viszont nagyon sokat rontott az olvasási élményen, hogy esett szét a könyv lapjaira. Olvastam régebben emiatt a nagy felháborodásokat, de akkor nem tűnt nagy dolognak. De valóban rossz így olvasni, hogy már szinte lapozni sem mertem.

Hála istennek

2026-10-22T21:57:32.266+02:00

Hogy ma volt a hét utolsó munkanapja. Bőven elég is volt erre a hétre. Reggel komoly őszi időjárásra ébredtünk. Szakadt az eső, fújt a szél, pont olyan idő volt, amiben én a lábam sem szeretem kitenni. Ilyen opció nem volt, de nem voltam túl lelkes. Még az eső csak hagyján, azért azt átértékeltem ez után a nyár után...de hogy ez a szél minek kellett. .

Délután volt itt a nem is tudom már hanyadik favágó. De az első, aki betartotta az ígéretét. Kicsit későn értek ide,így nem végeztek, de ígéretet tett arra a hogy szombat délután befejezik. Remélem nem kell csalódnom.

Ma is workshop

2026-10-21T21:54:51.065+02:00

Ma megvolt a workshop második napja is. Kevésbé volt szórakoztató, mint tegnap, pedig rövidebb is volt, és interaktívabb is. Mégis sokkal nagyobb volt benne a káosz, mint amiben én komfortosan érzem magam. A végére több volt a kérdés bennem, mint amire az eredeti kérdéseim közül választ kaptam, de jön a tesztidőszak, és majd akkor biztosan más lesz az egész.

Ma szerencsére hamarabb hazaértünk, pedig volt ma is olyan szakasz az M0-áson, ahol épp csak lépésben tudtunk araszolni.

Nem tudom mi van a szemeimmel, de mindkettő olyan fura. Kicsit olyan érzés, mintha ki lenne száradva, de amúgy meg elég sokat könnyezik. A sarka fáj is egy kicsit, meg az alsó szemhéjam olyan, mintha égne. Szerencsére nincs tapasztalatom az ilyesmivel, úgyhogy fogalmam sincs mi lehet ez.

Workshop

2026-10-20T21:33:25.542+02:00

Ma megint egy új dolog történt az életünkben. Másoknak ez mindennapos esemény, nekem nagy dolognak számít. Egy kétnapos workshop első napja volt ma, a jövő áprilisban esedékes új raktárkezelő rendszerrel ismerkedünk. Jó nap volt, nagyon intenzív, nagyon odafigyelős, de élveztem minden percét. Tok jó volt mást csinálni munkaidőben, úgy, hogy egyébként ez is munka, csak másmilyen.

Az kevésbé volt kellemes része a napnak, hogy a hazaút ötven perc helyett több, mint két óra volt, de ezzel nem lehet mit csinálni.

Itthon még gyorsan csináltam egy pár pirított csirkemelles wrapet, meg megettük a tegnapról maradt palacsintát, és már este is lett.

Holnap hasonló nap lesz.

Hétfő

2026-10-19T22:01:10.284+02:00

Volt ma valami biztos a levegőben, mert ma extrán sok volt a hülye a munkahelyen. Igyekeztem kimaradni a hülyék által generált hülyeségekből, és sikerült is szerencsére. Mondjuk hétfőnként könnyen elfoglalom magam, ilyenkor van egy jó pepecselős munkám. Elég unalmas, az előző heti adatok kiértékelése, meg feltöltése, de erre a célra tökéletes.

Balázs ma még itthon volt, megcsinálták apósommal a bojler vízkőtelenítését. Hát mit ne mondjak, még szerencse, hogy még működött. De most rendben van már végre. És nem csak kitakarította a fürdőt a művelet után, de még palacsintát is sütött nekünk. Meg lehetne szokni a kényeztetést.

Megint napok óta elég rosszul alszom, így mostanra eléggé kivagyok. Remélhetőleg ma már vagyok annyira fáradt, hogy menni fog, és nem ébredek fel óránként.

Vasárnap

2026-10-18T21:18:05.351+02:00

Tegnap a meglepetés látogatással véget ért a mindenféle meglepetések sorozata, ami nagyjából szeptember eleje óta nagyon sok szabad percemet lefoglalta. Életemben nem titkolóztam még ennyit Balázs előtt, mint a múlt hónapban. Megérte minden perce, látni az örömét. Mindig azt mondta, hogy ő nem szereti a meglepetéseket, de azért azt most nagy magabiztossággal állítom, hogy talán mert sosem volt még igazi meglepetésben része. Kisebbek voltak régebben is részemről, de ez az idei azért nagyobb volt minden eddiginél.

Ezzel egyidőben az (elvileg) idei utolsó utazásunk is megvolt, és most úgy találtam magam, hogy gyakorlatilag nincsen semmi, amire készülni kell, amit várni lehet. Jó, persze, a karácsonyra akár már lehet készülni, de ezen kívül gondolom. Már eleve ilyen tök ritkán van, de az, hogy ez az érzés most nem töltött el szorongással, vagy ilyen fomo érzéssel, az is tök fura.

Mondjuk az nem én vagyok, aki csak úgy van, és közben nincs ezer terve mindenre, mert hogyne lenne. Nincs nálam olyan perce a napnak, amikor ne gondolkodnék valamin, vagy ne csinálnék valamit. Elég ritka az is, hogy egyszerre csak egy dolgot csinálok, , vagy csak egyfélére koncentrálok. Nehezen is tudom megérteni azt, hogy hogyan képesek emberek egész nap filmet nézni. Nem, nem ítélem el, de halálra unnám magam egész nap a kanapén ülni,. Amikor tavalyelőtt a lábammal volt az a probléma, akkor is komoly büntetésként éltem meg, hogy nem tudtam járni.

Úgyhogy most van egy kis szabad kapacitásom, valószínűleg ki fogok találni valamit, amitől hasznosnak érzem majd az eltöltött időt ezen a világon. És ezek közben majd gondolkodom ki mit kapjon karácsonyra.

Egy jó kis szombat

2026-10-17T21:51:38.671+02:00

Én már tudtam egy ideje, hogy a ma délután nem lesz egy teljesen szokványos szombat délután. Balázs mit sem sejtett arról, hogy a közvetlen kollégái készülnek őt meglepni. Amiatt, hogy neki meglepetés volt, nem is tudtam nagyon rákészülni a vendégfogadásra, vettem azért üdítőt, pár doboz sört, meg készült egy torta is. Balázs nagyon meglepődött, de nagyon örült, pontosan úgy zajlott, ahogy én azt gondoltam előzetesen. Nem tudott mindenki eljönni, volt, aki beteg lett, volt, aki menet közben meggondolhatta magát, vagy szimplán elfelejtette, de sebaj. Ahogy régen a mama mondta "aki nem jött, annak nem kellett hazamenni"

Tök jókat beszélgettünk, jól éreztük magunkat együtt. Amikor megérkeztek, még itt volt Patrik is, de ő nem sokkal később elment egy másik szülinapi bulira. Roli fél hét körül ért haza, nem sokkal azelőtt, hogy a vendégek már menni készültek. Erik meg egész hétvégén máshol van.

Péntek

2026-10-16T21:59:44.619+02:00

Nem könyves. És semmi plusz jelző, mert ez ma egy tök átlagos péntek volt. Talán egy kicsit túlságosan is átlagos. Na de nem szólhat minden nap arról, hogy csak jó dolgok vannak benne. Mondjuk az nem tudom milyen, de lehet, hogy azt is meg lehet unni.

Azon gondolkodtam ma, hogy azok a kollégák, akikről az a legenda járja, hogy mennyire lojálisak, hűségesek, meg minden, igazából inkább csak kényelmesek. Mert tök sokan vannak, akik nem azért vannak itt húsz éve, mert annyira jó nekik itt, hanem mert megszokták. Mondjuk magamat is sorolhatom ide.

Délután voltam vásárolni (és természetesen elfelejtettem két dolgot is), meg pár apróságot megcsináltam itthon.

Amúgy azt meg tudnám szokni, hogy csak két napot kell dolgozni egy héten.

És újra munkanap

2026-10-15T22:29:51.625+02:00

Nem volt túl sok időm akklimatizálódni, mert ma reggel már menni is kellett dolgozni. Nem volt valami felemelő érzés. Még az a szerencse, hogy ezen a héten csak két nap, és aztán megint következik egy hétvége. Természetesen nem változott semmi, csak egy ilyen utazás után élesebb a kontraszt, és jobban, hamarabb észreveszem a hibákat, és a nehezen viselhető dolgokat.

Volt a hét elején az a Gryllus Dorka ügy, amikor a Reggeli című műsorban interjú közben rosszul lett. Én nem láttam a műsort, csak a hírt, és igazából a kommentek miatt néztem meg később, hogy vajon mi történt, ami ennyire sok embernél verte ki a biztosítékot. Én amit láttam, azzal teljesen együtt tudtam érezni, voltam már hasonló szar helyzetben. Nem kamerák előtt, de emberek között. Kínos és kellemetlen, megpróbálni eltitkolni a másik előtt, közben úgy tenni még magam előtt is, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Az, ahogy az internet népe lereagálta ezt az incidenst elég elkeserítő volt. Kevés kivételtől eltekintve a többség mindenféle negatív jelzőt aggatott rá, együttérzés és emberi érzések alig voltak jelen.

És akkor ma egy videós üzenetben tisztázta, hogy tulajdonképpen az egész nem egy spontán történés volt, hanem egy figyelemfelkeltő kampány része. És itt az internet istenadta népe megint csak nem azt látta meg a történetben, hogy a figyelemfelkeltés célja pontosan az, hogy az egyébként közömbös, egyáltalán nem célközönség is felkapja a fejét a történtek kapcsán, esetleg utánanézzen, kérdezzen, eszébe jusson hasonló eset, és megértse. Nem, itt most megint az a téma, hogy micsoda gusztustalan dolog ezzel kampányolni, eljátszani valamit (egy színésznőnek..). Páran nem átallották gyorsan közölniy hogy mekkora csalódást okozott nekik, mert szerintük ez az emberek csúnya átverése volt. Pedig elmondta azt is, hogy az volt az eredeti terv, hogy október 17-én kerül ki ez a videó, ami végül ma került ki, pont a rengeteg ilyen -olyan reakció és komment miatt.

Természetesen én, mivel érintett vagyok, másképp értékelem, mint azok, akiktől ez a dolog még vagy már távol áll. De sem gusztustalannak, sem szemétségnek nem tudnám értékelni enélkül sem. Azt pedig végképp nem értem, hogy Gipsz Jakab a világvégéről miért érzi fontosnak, hogy leírja egy ilyen videó alatt, hogy "szánalmas vagy, mindig utáltalak". Oké, hogy bárki bármit leírhat ezeken a felületeken, de lehet úgy is, hogy ami nem tetszik, azt csak továbbgörgeti.

Újra itthon

2026-10-14T21:54:22.354+02:00

Ma kb olyankor keltünk, mintha reggeles műszakba mennénk dolgozni. Szerencsére nem oda mentünk, bár az sem volt kellemesebb érzés, hogy a hazafelé tartó repülőhöz megyünk. Torreviejából busszal mentünk Allicantéba. Tök jó kis járat ez, nem áll meg sehol máshol, csak a repülőtéren, körülbelül háromnegyed óra alatt ott voltunk.

Az allicentei repülőtérről legendákat hallottunk és láttunk már, legalábbis azzal a repülőtársasággal kapcsolatban, amelyikkel mi is jöttünk haza. A legendákat mi sem fogjuk megcáfolni, még sosem volt ilyen nehézkes egyetlen beszállásunk sem, mint ez a mai. Ötből hárman voltunk táskaellenőrzésen, Erik kétszer is. Nagyon sok embert büntettek meg. A mi hátizsákjaink befértek a keretbe. Mindegy is, úgy tekintem ezt is most már, mint egy epizód az életünkben, ami majd bekerül a családi legendáriumba.

Egy órás késéssel indultunk haza, nem is nagyon tudott behozni ebből semmit. Azért mire hazaértünk, már nem volt őszinte a mosolyunk. A hűvös idő és az itthoni hűvös lakás sem adott okot a derűre.

Balázs igazi szülinapi ajándéka is megérkezett ma, mire hazaértünk. Igazán praktikus ajándékot kapott, mert megvettük neki a hűtőt, amit hónapok óta nézeget már, csak sokallotta az árát. Örült neki, még úgy is, hogy a garázsban várta, és még fel is kellett vinni a lakásba.

A délután hátralévő részében még elvittük Eriket és Patrikot Kelenföldre, aztán gyorsan megvettem ami holnapra kell. Roli és Balázs felhozták a hűtőt, beüzemelték. Közben kipakoltam a táskáinkat, elindítottam egy adag mosást, tettem -vettem. Pillanatok alatt este lett, és már a holnapi munkára is készülni kell. Nem vágyom rá egy kicsit sem.

Az utolsó nap

2026-10-13T21:23:44.748+02:00

Ma már csak itt helyben voltunk, afféle levezető napot tartottunk. Mondjuk ez a város is akkora, hogy még bőven lehetnénk itt pár hétig, mire mindent fel tudnánk itt is fedezni, de azért sok mindent láttunk, sokfelé és sokat sétáltunk, sok helyen ettünk -ittunk.

Ma egy tök jó helyen ebédeltünk, és itt aztán nekem is nagyon ízlett minden, degeszre jól laktam. Egyre kevésbé szokásom az ételeket lefényképezni, de ma még ez is eszembe jutott, és így meg is tudom mutatni mit ettem (igaz, már egy ilyen kis tekercset megettem, mire eszembe jutott..

Délután strandon is voltunk, ami elég szemtelen kijelentés október 13-án, én is tudom, és magamban én is úgy gondolok erre, hogy micsoda mázlista mindenki, akinek ilyenek a mindennapjai. Jó, én csak épphogy a lábamat tettem bele a tengerbe, mert a múlt heti vihar azért lehűtötte, de az is valami.

Este még elmentünk sörözni -sangriázni, meg churrost enni, sétáltunk egy utolsót a tengerparti sétányon, és aztán visszajöttünk a szállásunkra összepakolni. Holnap még itt ébredünk reggel, de már otthon fekszünk le aludni.

Nagyon jól éreztük magunkat, bármikor visszajövünk.

Murcia és 50

2026-10-12T22:59:25.790+02:00

Ma volt az utolsó napja annak, hogy a kocsi még nálunk volt, így mára még terveztünk egy kirándulásra.

Kicsit rövidebb lett az eredetileg tervezettnél, de nem gond, mert egészen biztosan nem most vagyunk itt utoljára, így lesz még alkalmunk bepótolni, ami most kimaradt. Murciaba mentünk, ami egy tőlünk kb egy órányi távolságra van. Ez is egy különlegesen szép nagyváros, egy nagyon kis szegletét láttuk csak abban a pár órában, amíg ott voltunk, de csodás volt minden ott töltött perc.

Amikor visszaértünk Torreviejába, Balázs és Patrik visszavitték a kocsit, mi meg Rolival elrobogtunk tortáért, hiszen mégiscsak a mai nap legfontosabb eseménye az volt, hogy Balázs éppen ma lett 50 éves. Azt már korábban kifigyeltük, hogy honnan fogunk tudni beszerezni vagy egy kisebb tortát, vagy több szeletet, így célirányosan mentünk, és vettünk végül hét szelet tortát háromféle ízesítésben (öt szelet egyikből sem volt, és nem tudtuk eldönteni, kinek melyik lesz az igazi, így inkább többet vettünk). Még előkészítettük azt a meglepetést, amin tulajdonképpen szeptember eleje óta munkálkodtam már, és Roli segítségével lett teljesen kész. Az enyém volt a szervezés rész, az övé a kivitelezés. Az volt az eredeti terv, hogy 50 ember, az elmúlt 50 év különböző korszakaiból egy-egy rövid videós üzenet formájában kíván neki boldog születésnapot. Kellett menet közben kicsit módosítani az eredeti tervemen, mert a régi osztálytársai nekem elérhetetlenek voltak, de végül több, mint 50 ember üzenete érkezett meg, és lett belőle egy megható, emlékezetes 27 perces videó. Nagyon meghatódott, és nagyon örült neki, élmény volt látni az örömét.

Az ünneplés után még a tengerparton is ünnepeltünk némi italozás, séta és vacsora keretében. Azt hiszem, sikerült örök emléket szerezni ezzel a nappal mindannyiunknak.

Elche és ami még belefért

2026-10-11T22:04:25.890+02:00

Ma is kirándultunk egyet, ezúttal Elchében voltunk. Ide egyébként eredetileg focimeccsre is terveztünk menni, de aztán a La Liga meccs jegy árait látva végül ezt elengedtük, mert mégsem a Barcelona jött játszani, ami miatt fontos lett volna nálunk bárkinek is. De focimeccs nélkül is tökéletes volt. Megnéztük a pálma parkot, a datolya fesztivált, ebédeltünk egy venezuelai gyorsétteremben.

Abszolút ez a világ az én helyem, itt lenne az, ami a nekem való éghajlat, mentalitás. A konyha nem feltétlenül a szívem csücske, de meg tudnék alkudni.

Hazafelé megálltunk a rózsaszín tónál, ami valóban rózsaszín, és kb a sósnál is sósabb.

Még be volt mára tervezve egy strandolás a helyi legnagyobb strandon, el is mentünk, de addigra feltámadt a szél, úgyhogy én már csak a parton ücsörgést vállaltam be, a bátrabbak természetesen fürödtek is a tengerben.

És még itt mindig nem volt vége a napnak, mert még voltunk a sétányon vacsorázni, és sörözni (én sangriát és aperol spritzet ittam).

Igazából itt meg is állhatna az idő.

Allicante és Benidorm

2026-10-10T21:47:33.377+02:00

Senkit nem kellett tegnap este álomba ringatni, nagyjából 21 és fél óra ébrenlét után már szinte fájt a létezés is. Ennek megfelelően sikerült jól aludni, pedig egy elég forgalmas helyen van a szállásunk egy utcára a tengerparti sétánytól, és nem éppen olyan itt az élet esténként, mint otthon. Nagyon furcsa volt úgy ébredni reggel fél nyolckor, hogy még sötét volt, de látni a tengerparton fél órával később a napkeltét azért nagyon jó volt.

Béreltünk autót, most nem az ittlétünk teljes idejére, hanem csak mától hétfő estig. Balázs és Patrik átvették ma, és nem sokkal később már úton is voltunk Allicantéba. Tőlünk körülbelül háromnegyed órára van. Jó nagy forgalom volt, de minket ez nem nagyon zavart, bármire van bármennyi időnk. Allicante csodaszép város, természetesen mi is megnéztük a híres főutcát, ahol olyan a kövezet, mintha hullámozna, és aztán a "gombás" utcát is.

Itt ebédeltünk egy kis helyen, ahol utcai asztalok voltak. Kicsit kalandos volt, mert amit Erik és Balázs kinézett magának az étlapon, arra mondta, hogy nincs. Aztán választottak mást, Balázsét elfelejtette, Roli rendelésének meg az egyik része lemaradt. De ennek ellenére sem maradt rossz szájíz bennünk, ebből is lesz egy jó emlék majd.

Innen még továbbmentünk Benidormba, ami szintén egy nagyon felkapott tengerparti nyaralóhely. Hát szó, ami szó, lenyűgöző a hatalmas, szállodáival, apartmanházaival, egymás szoros szomszédságába épült huszonakárhány emeletes nagy toronyházak mindenhol. A tengerparti strand lenyűgözően szép, és szépen rendben is van tartva. De itt kaptunk egy kisebb kultúrsokkot attól, amit láttunk. Nagyjából mindenhol angol emberek voltak, és úgy tűnt, hogy leginkább rájuk is vannak berendezkedve, mert minden vendéglátóhelyen angol meccsek mentek a kivetítőkön, elképesztő hangerővel szurkoltak mindenhol. Ahol nem, ott csak elképesztő hangerővel és tömegben ittak és karaokeztak félmeztelenül, vagy épp Flinstones családként legénybúcsút tartottak. Szóval ez a hely az, ami bár nagyon impozáns, nagyon szép, de nem nekünk való.

Hat óra körül értünk vissza Torreviejába, itt még lementünk a partra sétálni, aztán beültünk egy helyrey ahol a fiúk ittak egy-egy sört, aztán elkezdődött a Barcelona meccs, és végül nem csak a meccset néztük végig, de közben meg is vacsoráztunk. Patrikkal churrost is ettünk, nagyon finom volt.

Viva Espana

2026-10-09T20:46:34.111+02:00

Egy nagyon rövid, mindössze másfél órás alvás után fél egy körül keltünk, hogy aztán egy órával később elinduljunk a repülőtérre. Sosem merünk kockáztatni, és kevesebb időt ráhagyni, még az éjszaka közepén sem. 5:15-kor indultunk Allicanteba.

Ha jól emlékszem, valamikor tavasszal foglaltuk le, ez az alkalom is szülinaphoz kötődik, most épp Balázs az, aki nem is akármilyen szülinapot ünnepel (majd hétfőn). Az eredeti tervünk az volt a fiúkkal, hogy teljesen titokban megszervezzük, és csak előtte este fogja megtudni, de közben ő is elkezdett szervezkedni, így kénytelenek voltunk beavatni, és egyeztetni a célokat. Rosszul nem járt senki ezzel sem.

Reggel fél kilenc után pár perccel már meg is érkeztünk Allicanteba, ahonnan még busszal jöttünk Torreviejába, ahol a szállásunk van. Az érkezésünkkor még furcsán borús, felhős idő volt, de aztán kisütött a nap.

Rengeteget sétáltunk ma, ettünk pár helyen, nézelődtünk. Igazából végtelen hosszúságúnak tűnt így, hogy gyakorlatilag éjfélkor kezdődött a nap, és most, háromnegyed kilenckor még épp csak visszaértünk a vacsorázásból, és a mai utolsó sétából. Ami azt illeti, most már eléggé fáradt is vagyok, de minden perc megérte a mai napból.

Könyves és körmös csütörtök

2026-10-08T21:08:47.874+02:00

Rendhagyó módon ezen a héten átkerült a könyves nap csütörtökre, amire jó okom van.

Holnap meg is mutatom majd, hogy hol is vagyunk.

A múlt héten olvasott sorozat harmadik része ez a könyv. Nagyon beteg abból a szempontból, hogy az ilyen kapcsolatot csak egy nagyon szűk réteg képes elfogadni. Én is abszolút azok közé tartozom, akiknek ez nagyon meredek, és emiatt voltak is ellenérzéseim olvasás közben. De aztán annyira az került fókuszba, hogy ki milyen érzelmi mélységekbe kerül, hogy ez szépen el is vitt magával, és a legvégén már egészen természetesnek tűnt, ami az elején még nagyon gáz volt. Hatalmas adag nyitottság és liberális gondolkodás szükséges az olvasáshoz, de ha ez megvan, akkor tetszeni fog.

És akkor a ma készült körmeim:

Jobb kéz

Bal kéz

Szerda

2026-10-07T21:41:20.147+02:00

Ma már egyáltalán nem volt kedvem menni dolgozni, mostanra már csak arra gondolok, ami majd pénteken már valóság lesz. Végülis azért dolgozunk minden nap, hogy az ilyen élményeket meg tudjuk valósítani.

Ma volt a heti projekt meetingünk. Szeretem ezeket, mindig érdekes, még akkor is, ha több a feladat utána jóval. Ma azért volt egy megrázó kezdés. Nem írom le a részleteket, de meglepő volt az is, ami elhangzott, és az is, ahogy elhangzott. Nagyon régen nem hallottam már olyat, hogy valaki képes volt nagyon kulturáltan, mégis nagyon határozottan elmondani a problémáit, és helyre tenni azokat, akik a problémát okozták.

Délután végre megérkezett Patrik barátja, és kiszedte azt a gyökeret. Nem volt könnyű dolga, mindenféle szerszámot és erőt bevetett, de végül ő győzött.

Szerintem

2026-10-06T22:03:23.845+02:00

Már megint azon gondolkodom, hogy jövőre változtatom kell ezen a blogolás dolgon. Annyira semmitmondó és egyforma napjaim vannak, amiről nem lehet érdemben mit mondani. .

A lehetséges verziók, amiken gondolkodom:

- akkor írok, ha valahová utazunk, vagy valami programunk van, amit érdemes megörökíteni

- megpróbálok bizonyos témákról írni adott napokon (mint a könyves péntek), de félő, hogy nincs már ekkora fantáziám

Lehetne még az is, hogy nem magamról, vagy a saját életemről írok, de egy úgynevezett véleményblog, vagy szemlézés nem feltétlenül az én világom.

Még van időm kigondolni az irányt, de azt hiszem, abban megegyezhetünk, hogy valamilyen módon változni és változtatni kell.

Közben ma megvolt az éves audit, sikerrel zártuk, pedig minden idők leghosszabb és legalaposabb auditja volt. Egészen érdekes megfigyelni ilyenkor, hogy ki hogy áll hozzá előtte, közben. Ilyenkor nagyon látszik, hogy kinek van magabiztos tudása, kik azok, akik csak lavíroznak, és kik azok, akik még azt sem nagyon. Egészen komoly tanulmányt lehetne írni erről.

Így is érzem

2026-10-05T21:52:10.102+02:00

Tegnap éjjel nem döntöttem negatív rekordot az elmúlt hét alvásidejével kapcsolatban, de azzal mindenképpen, hogy milyen nehezen sikerült elaludni. Pedig már volt egy egész jónak tűnő rutinom erre. Nem olyan,ami követendő, mert ez az applikáció is mindig figyelmeztet, hogy korábban kéne elaludni, de önmagamhoz viszonyítva elég jó volt. De most már elbizonytalanodtam. De lehet, hogy tegnap csak nem fáradtam el eléggé.

Ma a rémes alvásomnak köszönhetően azért nem vagyok valami fitt, úgyhogy talán ma éjszaka sikerül majd újra jót aludni.

Holnap lesz az éves audit bent, ami minden évben maga az őrület, és mindannyian a pokol legmélyebb bugyraiba kerülünk, ha valami balul sikerül, így ma már szinten tartották bennünk a rettegést, és még az utolsó simításokat is el kellett végezni. Reggel majd még ráerősítünk biztos. Nem tudom hanyadik alkalommal csináljuk már, de minden évben ugyanaz a para van körülötte, mint először. Nem baj, ezen is túl leszünk majd.

Vasárnap

2026-10-04T22:07:35.092+02:00

Én nem tudom amúgy, hogy ez csak mifelénk van így, vagy máshol is, de azt már sokadszorra tapasztaljuk meg, hogy bármilyen munkára is szeretnénk találni valakit, nagyon sok kört kell futni hozzá, hogy aztán valaki tényleg meg is csinálja. Most ez amúgy elég igazságtalan módon pont annak kapcsán jutott eszembe, hogy megkértem pénteken Patrik egyik barátját, hogy jöjjön már el a Stihl fűrésszel, és próbálja meg kivágni azt a fa gyökeret, ami már két munkás brigád után is még mindig itt van a földben. Meg is beszéltük, hogy vasárnap reggel jön, de aztán reggel írt, hogy inkább hétfő vagy kedd délután jönne, mert tegnap sokáig dolgozott (tudom, mert Patrik este hétig várt rá, aztán feladta), ma mégsem fér bele. Semmi gond, róla történetesen tudom, hogy nem fog átverni.

De pl favágásra (hasogatás, darabolás) már többen is megígérték, hogy ekkor és ekkor jönnek, és már persze azóta kerestem is őket, újabb időpontot ígértek, amit újfent nem tartottak be. Szóval gondolom, hogy akkor mégsem úgy van, ahogy eredetileg állították, hogy ó, bármit megcsinálnak, mert minden forint jól jön.

Én meg kevés dolgot utálok jobban, mint amikor hülyének néznek.

Ma a nap nagy részében hárman voltunk csak itthon. Délelőtt Balázs nézte a végtelen hosszúságú Forma 1 futamot, én megcsináltam az ebédet, mostam egy adag ruhát, meg persze közben folyamatosan gyártottam magamnak a mindenféle feladatot fejben. Ebéd után kitakarítottam a fürdőt, végre kiselejteztem a mosdó alatti tároló dobozt. Aztán elmentünk az Etele plázábay Balázsnak volt időpontja szemvizsgálatra. Ha már ott voltunk, Roli vett magának egy szabadidő nadrágot, Balázs egy átmeneti kabátot. Én is megnéztem pár dolgot, de nekem annyira nem tetszett meg semmi. Még megnéztem a libriben, hátha megérkezett már a könyv, aminek a megjelenésére várok, de nem jártam szerencsével.

Hazafelé kerülővel jöttünk, kicsit kirándultunk ebben a gyönyörű őszi napsütésben. Már vannak helyenként igazi ősz színű fák.

Itthon még gyorsan felmostam, aztán megérkezett Erik is, és pillanatok alatt este lett, és vége is a hétvégének.

Szombat

2026-10-03T22:03:24.632+02:00

Ma megint úgy jártam, hogy egy csomó mindent elterveztem, és aztán a felét sem csináltam meg végül. Semmi nem tragédia, hogy elmaradt, csak ez már a sokadik ilyen alkalom volt.

Volt itthon ma Patrik is, de csak négyesben ebédeltünk, mert Erik viszont nincs itthon a hétvégén. Balázs is dolgozott ma, úgyhogy délelőtt még ketten voltunk Rolival.

Valamelyik nap láttam a héten, hogy ma van Balatonlellén a Murci fesztivál, és az egyik táskahorgolós lány is megy. Akkor még úgy volt, hogy Balázs vasárnap dolgozik, és volt olyan tervem, hogy rábeszélem arra, hogy menjünk el. Aztán egy táska árát otthagytam a gyógyszertárban a héten, meg még az is változott, hogy Balázs mikor dolgozik. Pedig amúgy tökéletes idő lett volna ehhez a programhoz. Na majd legközelebb.

Könyves péntek

2026-10-02T19:52:40.604+02:00

Ezen a héten kettő is, és majdnem három lett, de végül a sorozat harmadik részét nem fejeztem még be.

Olyan sorozat, amire a borítóképek utalnak. Semmi nagyon komoly, semmi finomkodás, helyette rengeteg szókimondó szexualitás, szerelem, család, munkahelyi zűrök. Mondanám, hogy a valóság, de nagyon kevés kivételtől eltekintve azért ilyen valóság nem létezik.

A sorozat kötetei testvérekről szólnak, értelemszerűen minden kötet egy-egy testvér története. Nincs hiányérzet egy -egy könyv befejezése után, és tök jól megoldja az átkötéseket is a könyvek között a testvérek életében. Jól olvasható, szórakoztató és tök jó kikapcsolódás a hétköznapokból, ha nincsenek olyan elvárásai az embernek, hogy csak szép szavakkal lehet írni.

Hello, október

2026-10-01T21:04:34.005+02:00

Hát ez a szeptember jó gyorsan átadta a helyét a következő hónapnak, nagyon gyorsan megérkezett az október. Vagy legalábbis annak tűnt.

Ma reggel vérvételen kezdtem, és ezzel értem a végére a májusban kapott beutalók alapján elvégzett vizsgálatoknak. Kicsit izgultam egész nap, hogy vajon milyen lesz majd a leletem, de az a helyzet, hogy húsz éves koromban sem volt ilyen tökéletes vérképem és vizeletvizsgálati eredményem. A D vitamin szintem közel van a minimum értékhez, de meghaladja. Ezzel az eredménnyel kell majd a háziorvossal konzultálnom, a többivel meg a nőgyógyásszal.

Ma is tök jó idő volt, szeretem az ilyen napsütéses napokat. Annak ellenére, hogy később mentem dolgozni, kettőkor én is hazajöttem Balázzsal és Erikkel. Volt olyan gondolatom, hogy majd megcsinálok ezt -azt, vagy elsétálok a pepcoba körülnézni, de végül semmi ilyesmi nem történt, csak lustálkodtam, mert jólesett.

Szerda

2026-09-30T21:45:30.992+02:00

Ma is a nagyon korán kezdődős nap volt. Ma már hárman mentünk, Erik is jött velünk. Ma sokkal jobban elfáradtam, vagy legalábbis álmosabb vagyok, úgyhogy csak megmutatom a térkövezést, mert végre eszembe jutott lefényképezni.

Kedd

2026-09-29T21:51:47.567+02:00

Ma betársultam Balázshoz, és hajnalok hajnalán keltünk. Amúgy tök fura volt, mert magamtól felébredtem háromkor, és olyan ébernek tűntem, hogy azt hittem, már nem is fogok aludni. De aztán dehogynem, és kicsit nehezemre is esett felkelni négykor.

Azt szeretem egyébként az ilyen korán induló napokbany hogy amíg a kollégák/főnökök nem érkeznek meg fél nyolc tájban, addig tök sok mindent meg tudok csinálni. Meg gyorsabban is telik a nap.

Délután voltam fodrásznál. A fodrász, akihez most már egy jó ideje rendszeresen járok saját üzletet nyitott a szomszéd faluban, de követtem őt oda. Nagyon szép kis szalont csináltak, és olyan elképesztően kényelmes fejmosója van, hogy ha semmi másért nem is, már ezért megérné odamenni. De minden mással is elégedett voltam. Ma melírozni is kellett megint, emiatt elég hosszúra nyúlt az ott töltött idő, de a végeredmény nagyon tetszik. Ő le is fényképezte, ha majd felteszi fb-ra, megmutatom.