Paksi Pünkösdi Gyülekezet

Korvin János 1924-2025

noreply@blogger.com (Weller Barnabás) — Thu, 2 Oct 2025 14:16:00 +0200

Fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Korvin János életének 102. évében hazaérkezett Megváltójához.

Korvin János a Paksi Pünkösdi Gyülekezet alapítójának, Korvin Henriknek a fia, aki édesapjától 1953-ben vette át a gyülekezet vezetését. János – vagy ahogyan az utóbbi időben mi ismertük, János bácsi – 1953-tól 1991-ig tartó hosszú, és a hitélet gyakorlását megnehezítő időszakban volt lelkipásztora a Gyülekzetünknek, de szolgálata nem ért véget ekkor. Két ízben is felvállalta még a gyülekezet pásztorlását előbb Durkó Albert, utóbb Szentesi Zoltán lelkipásztorok más szolgálati helyre távozása után. Az 1996-tól 2001-ig, majd a 2003-tól 2005-ig tartó időszakokat is beleszámolva Korvin János közel fél évszázadon át, összesen 47 évig vitte vállán szeretett gyülekezetét, melyért utolsó pillanatig felelősséget érzett. Emellett körzeti lelkipásztorként áldozatkészen szolgálta a Tolnában, Somogyban, Fejérben és Baranyában élő hívőket, házicsoportokat és gyülekezeteket. Szolgálatáról a Gyülekezet történelmében írtunk bővebben.

A Korvin család ötödik gyermekeként János 1924. március 17-én született Budapesten. Családjával 1941-ben költözött Paksra. 1948-ban vette feleségül Weller Katalint, akivel példás harmóniában és boldog házasságban éltek 2016-ig, amikor felesége mennyei otthonába költözött. Hét gyermekük, húsz unokájuk és eddig huszonhét dédunokájuk született. Földi futását 2025. szeptember 30-án 21:45 órakor fejezte be győztesen, amikor a róla hosszú idő óta fáradhatatlanul gondoskodó gyermekei köréből örökkévaló otthonába távozott.

Megingathatatlan hite, Istenhez eltökélt ragaszkodása, és az emberek felé forduló, törődő szeretete, és utolsó évtizedét méltósággal viselő Istenre mutatása minta számunkra, akik az életpéldáját követni szeretnénk. Úgy vitte a keresztjét, hogy közben mindig volt szíve és ereje szolgálni. Nem tudjuk felsorolni, de a mennyei könyvtárban hosszú és precíz lista van arról, akiket szellemi atyaként támogatott, miközben saját erejéből segített úgy, hogy a Gyülekezettől fizetést nem fogadott el, hanem férfiszabóként biztosította családja számára a megélhetést.

Gyülekezetünkben utoljára ez év március 16-án kért és kapott szót, amikor 101. születésnapját ünnepeltük. Ezt a lehetőséget is arra ragadta meg, hogy szívünkre helyezze az Isten Igéjének tekintélyét. Mintegy örökségként hagyta ránk, hogy hallgassunk Isten írott Szavára, szeressük lelki testvéreinket, hűséggel ragaszkodjunk Istenhez, a gyülekezethez és testvéreinkhez. Ő maga egész életében ezt tette.

A mi szívünk nehéz a hiányától, de a Mennyben örömmel szólnak a harsonák a hazaérkező hősnek.

Korvin János búcsúztatása 2025. október 11-én szombaton 13:00 órakor lesz a paksi református temetőben.

2Tim 4:7-8 "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon."

Korvin János halálának híréről a Magyar Pünkösdi Egyház is beszámolt: https://punkosdi.hu/megvaltojahoz-koltozott-korvin-janos/

A megélt igazság tesz szabaddá

noreply@blogger.com (hédi) — Sun, 25 Sep 2022 07:47:00 +0200

A megélt igazság tesz szabaddá

„Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (Ján 8,31-32)

Sokszor idézik a 32. verset önmagában. De a 32. vers szorosan kapcsolódik a 31.-hez. Egy láncolat, egymáshoz kapcsolódó, összefüggő lépések sorozata van itt:

Megmaradok Jézus beszédeiben à A tanítványa leszek à És akkor megismerem az igazságot à Az igazság szabaddá tesz

Lehetne úgy is fogalmazni, hogy ha folyamatosan követem Jézus tanítását, ha engedelmes vagyok neki, ha megélem a tanítását (a Jézus beszédeiben való megmaradás erre utal), akkor megismerem az igazságot, mely szabaddá tesz.

Persze egy igazság felismerése, egy kijelentés is bír szabadító erővel, de a megélt igazság tesz tartósan, valóban szabaddá!

Maradék

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 29 Jul 2022 09:36:00 +0200

Megbecsülni, összegyűjteni, félretenni, nem tékozolni. Ezek a fogalmak jutnak eszembe, amikor József történetében arról olvasok, hogy Egyiptomban a hét bő esztendő idején József összegyűjtötte és félretette a felesleges, illetve a bőség miatt el nem fogyasztott gabonát. A hét szűk esztendő idején a félretett gabona emberek tömegeit mentette meg az éhenhalástól.

Más bibliai történetekben is látjuk ezt az alapelvet. Amikor Jézus kenyérszaporítással megvendégelte az ötezer embert, a kenyér maradékokat összegyűjtette tanítványaival. Tizenkét kosár telt meg így! Jézus megbecsülte a maradékot.

Ruth Boáz mezején összeszedte az aratáskor elhullajtott gabonamagokat, így biztosítva a megélhetést maga és anyósa számára. A szedegetés közben, „mellesleg”, férjet is talált J.

Megbecsülni, összegyűjteni, félretenni, nem tékozolni, nem pazarolni - a Bibliában ezt az alapelvet látjuk megjelenni. Amikor anyagilag jól megy sorunk, gondoljunk arra, hogy jöhetnek szűkebb idők is, és bánjunk bölcsen a javainkkal. „Nem örökkévaló a gazdagság”, olvassuk Péld 27,24-ben.

A mag a Bibliában Isten Igéjének a jelképe is. Ha Istentől kapunk kijelentést, becsüljük meg. „Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened”, olvassuk Zsolt 119,11-ben. Mária szívében forgatta a hallottakat (Luk 2,19). Szellemileg szűk esztendőkben táplálhatnak azok a kijelentések, amiket Istentől kaptunk a napfényes időszakokban. A „mag” megbecsülésének másik módja, hogy elvetjük mások életébe; hogy hirdetjük, szóljuk az Isten szavát.

Összeköttetés

noreply@blogger.com (hédi) — Mon, 4 Apr 2022 06:21:00 +0200

„Ha a szíved kószál és szenved, óvatosan vidd vissza a helyére és helyezd gyengéden a te Istened jelenlétébe. És ha soha semmi mást nem csináltál egész életedben, csak a szívedet hoztad vissza és helyezted Isten jelenlétébe, habár újra és újra elfutott miután visszahoztad, akkor nem éltél hiába.” (Szalézi Sz. Ferenc)

Fontos hogy az Úrral folyamatos összeköttetésben legyünk. Ez folyamatos odafigyelést, igazodást igényel. Mert a mindennapi élet sodrása, az élet gondjai és örömei elfojthatják bennem az „áramlást”. Azt az áramlást, melyben a szívem az Úr jelenlétében tud maradni, melyben gondolok rá, szólok hozzá, és melyben ő is tud szólni hozzám.

Ha mi magunk betöltjük a bennünk levő űrt, ott az Úrnak nem sok keresnivalója marad – hallottam nem régen valakitől. Hagyjunk, adjunk helyet magunkban az Úrnak.

„Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok…” 1Thes 5,17-18

De ti…

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 5 Nov 2021 12:52:00 +0100

„De ti megszégyenítettétek a szegényt”, írja Jakab olvasóinak (Jak 2,6). Mindig törekednünk kell arra, hogy gondolkodásunkat Isten gondolkodásához igazítsuk. És persze arra is, hogy a viselkedésünk is legyen istenes, Istennek tetsző. Jakab leírja, hogy Isten hogyan gondolkodik a szegényekről és a gazdagokról: nem személyválogató! Ezért nekünk sem kellene személyválogatóknak lennünk. „De ti”, írja Jakab, megalázó módon bántok a szegényekkel. Bánjunk minden emberrel tisztelettel, megbecsüléssel. Hisz Isten is ezt teszi. Előtte minden ember személye egyformán értékes.

„Testvéreim, amikor dicsőséges Urunkba, a Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. Mert ha belép hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, és ti arra figyeltek, aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: "Te ülj ide kényelmesen", a szegényhez pedig így szóltok: "Te állj oda", vagy "Ülj le ide a zsámolyomhoz", nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal, és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká? Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért. De ti megszégyenítettétek a szegényt.” (Jakak 2,1-6, ufo)

Templomszentelés után

noreply@blogger.com (hédi) — Sat, 2 Oct 2021 20:16:00 +0200

Gondolatok Pataky Albert igehirdetéséből
2021. szeptember 5. Épület felszentelő istentisztelet

Alapige: 2Krón 7,11-14

Templom szentelés után, otthon, éjszaka megjelent az Úr Salamonnak. Ami a „templomban” egy istentiszteleten történik, például felemelő dicséret, látványos dolgok… stb., mindezeknek az az értelme, ami utána következik. Hogy az Úr személyesen is megszólítson, otthon, útközben… hogy legyen „hétköznap esti Isten-élményünk”, megszólítottságunk.

Mi a templom, mi az Isten háza? Az Istennel való közösség helye az emberi közösség számára, ahol egyéni és közösségi áldásban részesülünk, és a szolgálatra felkészülünk.

Szükségünk van emberi közösségre. Az ember egyedül kiszolgáltatott. Sátán, a Diabolosz (szétdobáló), mindent szét akar dobálni, darabokra akar szórni napjainkban. Egy nyájtól, a csordától leválasztott jószág támadható.

Kevés az, ha mi áldottak vagyunk, de nem válunk áldássá. Olyan mértékben tud növekedni az áldás az életemben, ahogy én áldássá tudok válni. A gyülekezet a felkészülés helye, hogy innen kimenjünk és szolgáljunk.

Egy idő után megfáradunk, belefáradunk, ha elindulunk az Úrtól kapott látás útján. Meg kell újulnunk! A Jeruzsálemi templomot 20 évig építették. Lehet hogy újra és újra adunk, befektetünk és nem látjuk az eredményt. De legyünk kitartóak!

Az ünnepnapok áldása realizálódjon a hétköznapokban.

Jó, ha szép filozófiai gondolatokat megfogalmazunk, de nekünk a megfeszített és feltámadt Krisztust kell hirdetnünk. Ez nem trendi.

Amikor Isten azt mondja nekünk, hogy „nyitott ajtót adtam neked”, válaszoljunk így: „nyitott ajtót adok Neked.”

„Amikor Salamon sikeresen elkészítette az Úr házát, a királyi palotát és mindazt, amit elkészíttetni szándékozott Salamon az Úr házában és a maga palotájában, akkor megjelent az Úr Salamonnak éjjel, és ezt mondta neki: Meghallgattam imádságodat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az áldozat házául.

Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy leegyék a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre, de megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.” (2Krón 7,11-14)

Gyengeségeinkkel együtt

noreply@blogger.com (hédi) — Tue, 17 Aug 2021 09:00:00 +0200

„Hiszen jól tudjátok, hogy először a betegségem miatt maradtam tovább, és hirdettem nektek az örömüzenetet. Bár a betegségem terhet jelentett számotokra, ti mégsem utáltatok meg…” (Gal 4,13-14/a, egyszerű ford.)

„Tudjátok pedig, hogy testem erőtlensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először. És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg…” (Károli ford.)

Pál erőtlensége miatt, erőtlensége folytán hirdette az örömüzenetet a galáciabelieknek. Isten fel tudja használni gyengeségeinket, akár betegségeinket is céljai megvalósítására. Pál nem titkolja gyengeségét… sőt egy másik levelében egyenesen dicsekszik vele (2Kor 11,30; 12,5). Mi szeretnénk mindig erősek lenni, mert azt gondoljuk, hogy úgy jobban tudjuk szolgálni az Urat. Isten azonban erősségeinkkel és gyengeségeinkkel együtt akar kézbe venni és használni.

„Sebeid nem tűnnek el, ha begyógyítom őket, hanem szent sebekké lesznek, áldás árad belőlük… csak a sebeken keresztül áramlik ki a valódi fényesség.” (Lackfi János)

Megértés

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 14 May 2021 10:54:00 +0200

„Futni fogok (nemcsak járni) parancsolataid útján, ha készséges szívet adsz nekem” (Zsolt 119, 32 Amplified ford.).

„Futok, hogy engedelmeskedjek parancsaidnak, ha a szívem készségessé teszed.” (egyszerű ford.).

„Ha kiszélesíted, kitágítod szívem”, ez áll a vers második felében a héberben. Az ige mélyebb, kijelentés szerű megértésének hatására, kedvet, ösztönzést, és erőt kapunk a megcselekvésre. Először a szívünk mozdul meg, aztán az akaratunk is. Végül pedig tegyük meg amire Isten indít! Minél előbb annál jobb. Ne maradjon el a cselekvés. „Just do it”, ahogy a Nike szlogen mondja. Az eredmény szellemi előrehaladást, növekedés, gyümölcsözés lesz.

Szívedben és szádban

noreply@blogger.com (hédi) — Mon, 10 May 2021 10:12:00 +0200

Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! 5Móz 6,6-7.

Fontos, hogy Isten szava ne csak „a felszínt súrolja”, hanem mélyre, a szívembe kerüljön. Fontos, hogy megérintsen, megszólítson, „szántson” a bensőmben. Az az ige lesz hatékony a számban, ami a szívemből jön ki. Annak lesz ereje, súlya. „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Mát 12,34)

Én is tehetek azért, hogy az ige a szívembe kerüljön. Például úgy, hogy nem töltöm meg minden mással csordultig a gondolataimat, hanem helyet biztosítok magamban az igének, és időt szánok rá, hogy meditáljak, gondolkodjak rajta.

A vak meggyógyítása

noreply@blogger.com (hédi) — Tue, 6 Apr 2021 09:17:00 +0200

„Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: "Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?" Jézus így válaszolt: "Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok." Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: "Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában" - ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (Ján 9,1-7 egyszerű ford.)

Ha egy problémával, tragédiával találkozunk, természetes reakciónk, hogy rögtön keressük az okát. „Miért Uram?” Keressük a hibást. „Ki a hibás? Mi történt itt?” Ebben a történetben is ezt látjuk.

Jézus azonban azt mondja, hogy senki sem vétkezett. „Ti keresitek, hogy kit lehet okolni, de nem ez itt a kérdés. Inkább arra figyeljetek, hogy Isten mit akar cselekedni.” A bűnbak keresés, a vádaskodás sosem hoz megoldást… vakvágányra visz.

Jézus kilép az emberi gondolkodás kereteiből - felülemelkedik azon. A fókuszt más irányba tereli: Istenre, és az ő szándékára irányítja a figyelmet. Azért történt, ami történt, hogy Isten megmutathassa a hatalmát ezen az emberen!

Majd ezt mondja, „Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat”. Érdekes, hogy Jézus többes számot használ, „nekünk”. Egy szorult helyzetben nem jó, ha túl sok időt töltünk a „miértek”-nél. Ha egy idő után nem tudjuk Isten kezébe letenni nyitott kérdéseket, esetleg beleragadunk a vádaskodásba, keserűségbe.

Jézus mintha azt javasolná, hogy „meneküljünk előre”. Ne hátrafelé tekintgessünk, hanem induljunk előre, és kezdjük el tenni azt, amit Isten ránk bízott. Jézus is ezt tette. Akcióba lépett, és tette az Atya akaratát: meggyógyította a vak embert!

Életünk egy-egy kilátástalan helyzetében, Isten tud rólunk, és van elképzelése, terve velünk. Meg akarja mutatni rajtunk az ő hatalmát! Ha továbblépünk Vele, ha tesszük amit ránk bízott, gyógyulás, csoda történik – saját életünkben, és általunk mások életében is!

Elfogadom?

noreply@blogger.com (hédi) — Sun, 28 Mar 2021 15:21:00 +0200

„Fedd meg a bölcset és szeret téged.” (Péld 9,8)

A feddés senkinek sem esik jól. Legalábbis az egónknak nem. Hogyan viszonyulok hozzá? Megállok, elgondolkodok? Megvizsgálom magam? Legyőzőm a büszkeségem, esetleges önigazultságom, sértettségem? Ha ingem, magamra veszem? Tudok rá úgy tekinteni, hogy az intő mögött Isten áll? Tudom elsősorban Tőle venni, fogadni a figyelmeztetést?
Igaz, hogy végső soron Istennek kell megfelelnem, nem embereknek. De Isten nagyon sokszor embereken keresztül szól, embereket használ a formálódásomra.

John Maxwell szerint a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az, ha nem kérdezzük meg, milyen hibát követünk el.

Jót tervezett

noreply@blogger.com (hédi) — Thu, 25 Mar 2021 13:04:00 +0100

„Csalárdabb a szív mindennél” (Jer 17,9).

„Vedd észre, hogy nem minden, amit szeretnél, a legjobb számodra. Mondd el Istennek a kéréseidet, de mindig légy kész a változásra, ha észreveszed, hogy nem vagy összhangban Isten akaratával. Ha Isten akarata az, amit kérsz, akkor a kellő időben meglesz. Ha nem történik meg, akkor valami jobbat tervezett számodra.”

Joyce Meyer

Tanulságok

noreply@blogger.com (hédi) — Mon, 15 Mar 2021 08:47:00 +0100

Tanulságok az ötezer ember megvendégeléséből (Ján 6,1-13)

A Lydia magazinban olvastam egyszer, hogy „sok-sok olyan ember él, aki azért nem tesz soha semmit, mert nem tud mindent megtenni”.

Ebből a történetből (Ján 6,1-13) tanulság lehet az, hogy azzal a kevéssel, amink van, induljunk el, és menet közben történik a csoda. Azt a kicsit adjuk, amink van, még ha az reménytelenül kevésnek tűnik is. Ha el sem indulunk, mert olyan kilátástalannak látjuk a helyzet, akkor semmi sem fog történni.

Egy másik tanulság lehet, hogy becsüljük meg a „maradékot”, becsüljük meg a kicsit is. Ne pazaroljunk. Ezt érthetjük az anyagi és a szellemi javakra is. Jézusnak fontos volt, hogy szedjék össze azt, ami megmaradt.

„Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tibériás tavának túlsó partjára. Nagy sokaság követte őt, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett. Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt. Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe.

Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?" Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: "Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset." Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: "Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?"
Jézus ezt mondta: "Ültessétek le az embereket." Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.
Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: "Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba." Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek.”
(János ev. 6,1-13)

Isten tetszését keresd

noreply@blogger.com (hédi) — Mon, 1 Mar 2021 14:22:00 +0100

"El kell döntenünk, hogy bármi is az ára, Isten tetszését fogjuk keresni – nem az emberekét. Úgy tudunk Isten tetszésére lenni, ha hiszünk és engedelmeskedünk a szavának (Zsid 11,6; Péld 2,1-2). Még ha ez a hírnevünk vagy barátaink elvesztésével jár is, el kell döntenünk, hogy Isten kedvében fogunk járni. Ha emiatt elveszítjük a barátainkat, Isten újakat fog adni." Joyce Meyer

„Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája” (Gal 1,10).

Velem van az Úr

noreply@blogger.com (hédi) — Tue, 9 Feb 2021 12:18:00 +0100

Velem van az ÚR, nem félek, ember mit árthat nekem? (Zsolt 118,6)

Talán félsz az emberek bántásától? Félsz, hogy elveszik az állásodat, vagy hogy nem kapod meg tőlük, azt amire szükséged van? Előfordulhat, hogy az emberek igazságtalanul bánnak veled, vagy elutasítanak. Talán amiatt aggódsz, hogy mit gondolnak, vagy mit mondanak rólad mások. Arra bíztatlak, hogy inkább azzal törődj, hogy Isten mit gondol rólad, és ne azzal, hogy az emberek mit gondolnak. A Biblia azt mondja, hogy ne az emberektől féljünk, hanem az Istent féljük tisztelettel és imádó szívvel. Ha visszautasítjuk az emberektől való félelmet, és inkább az Urat féljük, akkor Isten maga fog cselekedni az érdekünkben, hogy semmi, amivel az emberek próbálkoznak, ne ártson nekünk, ne okozzon tartós kárt. A gonoszok egy úton jöhetnek ellenünk, de hét úton menekülnek előlünk. (5Móz 28,7)

Egy ideig úgy tűnhet, hogy valaki kihasznál. De ha szemedet Istenen tartod, ha továbbra is őt dicséred, ha a beszéded összhangban van az ő szavával, akkor a végén Isten megjutalmaz, és elhozza az igazságot, mert ő az igazságosság Istene. Szereti az igazságot, és gyűlöli, ha valami rossz történik. Isten az igazságszolgáltató. Ő a rossz dolgokat mindig helyrehozza, ha kitartunk a Benne való bizalomban - elég ideig.

Ne magunk akarjuk megoldani a problémáinkat, hanem vessük az Úrra a gondjainkat. Ha Istenben bízunk, akkor senki nem fog kihasználni – legalábbis, sokáig nem. Istennek ezerféle módja van arra, hogy megáldjon. Amikor egy ajtó bezárul, akkor ő kinyit egy másikat. Ha nincs ajtó, akkor csinál egyet!

Joyce Meyer

Mert mi

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 5 Feb 2021 11:37:00 +0100

„Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.” 2Kor 4,11

Pál apostol arról beszél ebben az igeversben, hogy Jézus élete legyen látható a mi halandó testünkben. Jézus képviselői vagyunk ezen a földön. Ő látható módon nincs itt köztünk. De mi magunk, - a testünk - lehet eszköze Jézus „megjelenítésének”, láthatóvá válásának. Gesztusaink, mosolyunk, egy-egy szavunk, viselkedésünk, beszédünk, tetteink – ezek mind-mind eszközök lehetnek, mellyel Jézust láthatóvá tesszük a körülöttünk élőknek. Ehhez néha meg kell halnunk az egónknak.

Figyeljünk naponta Jézusra, és amire késztet, azt tegyük meg. Ne rejtsük el a fényünket :)

„Ne azt várd, hogy te mit kaphatsz a világtól, hanem hogy te mit tudsz adni.” (Dr. Edit E. Eger)

És megadá nékik...

noreply@blogger.com (hédi) — Tue, 26 Jan 2021 05:49:00 +0100

„És megadá nékik, a mit kívántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.” (Zsolt 106,15. Károli ford.)
„Pontosan azt adta, amit kértek, de azzal együtt kaptak egy üres szívet is.” (Message ford.)

Ez héberül valahogy így hangzik: „Soványságot küldött a lényükbe.” Az ösztövérséget, soványságot lehetne még így is fordítani: elégtelenség, kielégítetlenség, kisebb, rövidebb mint a szabvány, sorvasztó, legyengítő (betegség).

Ez arra az esetre utal, amikor Izrael népe a pusztában húst kívánt, és Isten fürjeket küldött nekik. (4Móz 11,31-35)

Lehetséges az, hogy Isten megadja a kérésedet, de mégsem leszel tőle boldog. Ő jobban tudja, mi jó neked :)

A szeretet…

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 8 Jan 2021 07:07:00 +0100

A szeretet forrása Isten. „Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne” (1Ján 4,16). Azért tudunk szeretni, mert mi magunk, megtapasztaltuk Isten szeretetét. „Mivel ő előbb szeretett minket, ezért szeretjük egymást” (1Ján 4,19. NLT fordítás). Aki szeretetet kap, az tud szeretetet adni.

A szeretet több, mint egy jó érzés. A szeretet egy döntés, hogy a másik javát keresem. Amikor szeretek, a másikat előnyben részesítem magammal szemben. „A szeretet nem érzés, a szeretet egy döntés, hogy úgy bánok az emberekkel, ahogy Jézus bánna” (Joyce Meyer).

A szeretet személyes. Személytől személyhez szóló. „Nem tehetünk mást, mint hogy keresünk egy embert, akin segítünk, és akinek átadhatjuk Isten szeretetét, majd keresünk még egyet, s aztán még egyet” (Philip Yancey).

A szeretetnek cselekedetei vannak. „Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal” (1Ján 3,18). Ha nem fejezzük ki a szeretet, nem sokat ér. Kifejezhetjük például jó szóval, dicsérettel, öleléssel, figyelmességgel, tettekkel… stb. „Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.” (Péld 27,5). Ne „titkoljuk” szeretetünket, hanem keressünk rá módot, hogy kifejezzük.

A nagy dolgok kicsiben kezdődnek

noreply@blogger.com (hédi) — Sat, 26 Dec 2020 11:30:00 +0100

„De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát.” (Gal 4,4)

A növények, a természet világában kicsi magból indul az élet. Isten országában is így van ez. A nagy dolgok kicsiben indulnak. Például egy rangos ember életpályája kicsiben kezdődik. De a gonoszság is kicsiben indul és naggyá nőhet.

Míg valami naggyá nő, idő kell hozzá. Isten kezében van az idő.

Isten tervének megvalósulásához szinte mindig kell az emberi együttműködés. Isten bevon minket tervei megvalósításába (pl. Mária, József élete). Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy ötlet, gondolatat, ami foglalkoztat, vajon nem Istentől van? Lehet, hogy azért jutott az eszünkbe, mert Isten bele akar minket vonni a „megoldásba”?

Isten mindig tökéletlen embereket használ céljai megvalósulásához. Jézus felmenői közt volt pl. Támár, Ráháb, Ruth, Betsabé… Nem mondhatjuk azt, hogy „én alkalmatlan vagyok”. A mi alkalmas voltunk Istentől van. Válaszoljunk Isten hívására úgy, mint Mária, „történjék velem a te beszéded szerint!” (Luk 1,38)

Jegyzet D. Nagy Tamás igehirdetése alapján 2020.12.15.

Karantén idején

noreply@blogger.com (hédi) — Sun, 15 Nov 2020 16:18:00 +0100

„Szeretnék megosztani veletek valamit, amit a saját bőrömön tanultam meg nagy nehezen, amíg ágyhoz kötött voltam. A rendeltetésünk nem abban áll, hogy mit tudunk tenni. Tudom, hogy közhelyesen hangzik.
Azt kívánom, bárcsak a szemedbe nézhetnék, és úgy mondhatnám, egyenesen neked. A rendeltetésed egyszerűen az, hogy dicsőítsd Istent, és örvendezz benne! Ezt négy fal közé zárva is megteheted...
Pál apostol évekig házi őrizetben volt, és sok időt töltött börtönben is… Tudod mit tett? Négy dolgot. Imádkozott. Dicsőítette Istent. Leveleket írt. És hirdette az evangéliumot az őreinek, akik össze voltak zárva vele.” (Sara Willoughby, részlet)

Ne dolgozz hiába

noreply@blogger.com (hédi) — Tue, 13 Oct 2020 11:10:00 +0200

Isten azt a tevékenységet támogatja, és áldja meg, ami összhangba van az ő akaratával.

„Ha az Örökkévaló nem építi a házat, hiába dolgoznak rajta építői!
Ha az Örökkévaló nem védelmezi a várost, hiába virraszt a falon az őr!
Hiába dolgozol kora reggeltől késő estig, hogy küszködve megkeresd kenyered!
Még álmukban is gondoskodik az Örökkévaló azokról, akiket szeret!” (Zsolt 127,1-2. egyszerű ford.)

Ezért a legfontosabb, hogy kerüljünk Istennel egy hullámhosszra, és Vele összhangban tegyük a dolgainkat. Ez úgy tud megvalósulni, ha van egy olyan kapcsolat közte és köztem, melyben meghallom az ő hangját.

A kemény munka magában – nem ez, ami számít… hanem a kapcsolatunk Istennel. Ő legyen az első helyen! A vele való viszonyunk az áldás alapja, nem a saját kemény munkánk.

A szavak hatnak

noreply@blogger.com (hédi) — Fri, 11 Sep 2020 12:24:00 +0200

A szavak belénk hatolnak, mint egy lenyelt falat, és hatnak – pozitívan vagy negatívan. Akár amit mi mondunk ki, de azok is, amiket nekünk mondanak. Érdekes gondolat ez, de többször is olvasunk róla a Bibliában:

· „Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.” (Példabeszédek 18,20)
· „Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.” (Péld. 16,24)
· „A rágalmazó szavai, mint a válogatott falatok, behatolnak a test belsejébe (legbensőbb részekbe).” (Péld. 18,8) ... stb.

Ezért nem mindegy mit „eszünk”. Ügyeljünk saját szavainkra, és arra is, hogy mire figyelünk oda, mit hallgatunk meg.

Jézus ezt mondta, „Nem csak a kenyér élteti az embert, hanem Isten minden kimondott szava is” (Máté ev. 4,4). The Message fordítás szerint, „Hogy életben maradjunk, nemcsak kenyérre van szükségünk, hanem a szavak állandó folyamára, mely Isten szájából származik”. A lelkünket Isten beszéde élteti, táplálja. Minden nap olvassuk, és gondolkodjunk rajta. Szükségünk van rá!

Objektív mérce

noreply@blogger.com (hédi) — Thu, 3 Sep 2020 14:34:00 +0200

Szívünk megtéveszthető. Lehet, hogy bűntudatot érzünk amikor nem kellene, máskor meg nem érzünk, amikor kellene. A Bibliában azt olvassuk, hogy „Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?” (Jer 17,9).

Hogy épp hogyan érzünk, gondolkodunk, függhet külső tényezőktől is. Például hogy milyen életszakaszban járunk: minden sínen van, előre mennek a dolgaink, vagy épp kudarcok érnek. De akár egy jó pihenés, vagy egy kávé után is tapasztalhatjuk, hogy teljesen más színben látjuk a világot.

Isten az, aki felette áll a szívünknek. „Nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud”, olvassuk 1Ján 3,20-ban. Ő látja a teljes valóságot. Ezért nagyon fontos, hogy ne saját értelmünkre, és érzéseinkre támaszkodunk, hanem arra, amit Isten mond. Az legyen az objektív mércénk. Az ő szava minden időben érvényes és igaz!

Hiábavalóság!?

noreply@blogger.com (hédi) — Wed, 12 Aug 2020 16:02:00 +0200

„Felette nagy hiábavalóság!” – azt mondja a prédikátor. „Felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, mellyel munkálkodik a nap alatt?” (Préd. 1,2-3)

Egész életünkben küzdünk, fáradozunk, nyomulunk és erőlködünk, hogy elérjünk valamit, valami célt – de mégis mit? Hogy megpróbáljunk értelmet adni az egésznek, bebeszéljük magunknak, hogy a gyermekeinkért tesszük… Aki bölcs, megérti, hogy a „prédikátor” igazat szólt - ezen a földön teljesen értelmetlen minden, és a nullánál is kevesebbet ér. Mégis egész életüket azzal töltik az emberek, hogy értelmetlen nullákat adogassanak össze.

Ám ha mindenek előtt Isten királyságát keressük, az azt jelenti, hogy az életünkben Isten királyságát tettük a legfontosabb helyre. Amikor pedig Isten királysága van az első helyen, hirtelen minden nulla értelmet kap mögötte: 10; 100; 1000; 10000; 100000; 1000000; 10000000! Minden nulla értelmetlen az életben, hacsak nem Isten királysága áll legelöl! „Keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Mát 6,33). Tedd csak oda minden más elé Isten királyságát, és nemcsak megleled az élet végső célját és értelmét, hanem még a kicsi dolgok is jelentőséget kapnak!

Részlet Daniel Kolenda: „Élned kell mielőtt meghalsz” című könyvéből

Nagy nyereség

noreply@blogger.com (hédi) — Thu, 30 Jul 2020 12:39:00 +0200

„De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Tim 6,6-8).

Pál apostol az élelem és ruházat alapszintjére hozza le a megelégedettség szintjét. Nagy nyereség, nagy haszon, ha panaszkodás nélkül tudunk élni. Ha mindig panaszkodsz, az emberek nem szeretnek körülötted lenni. Persze ha baj van, nem kell úgy tenni, mintha nem lenne. És ez azt sem jelenti, hogy ne akarjunk előbbre jutni. De az alapállás legyen a hála és a megelégedés.

Egyszer majd leplezetlenül kell megállnunk Krisztus ítélőszéke előtt. A látható részünk (a matéria) eltűnik és a láthatatlan részünk, az énünk, a személyiségünk, akik belül voltunk, láthatóvá válik. Amit itt a testben cselekedtünk, és akivé váltunk, láthatóvá lesz, és lesz jutalom! A lényegeset elvisszük.

Lehet hogy azt gondolták, hogy nem sokra vitted, vagy (le)sajnáltak, de te megelégedettséggel és hálával éltél. Ez Isten előtt láthatóvá fog válni. Sok egyszerű ember nagy dicséretet fog kapni, és akikről azt gondoltuk, hogy nagy jutalmat kapnak, nem fognak. A rejtett stiklik, ott hátrányt fognak jelenteni. Itt úgy tűnik, hogy a becsületes élet nem válik a javadra, inkább a bűnösök jutnak előre. De Isten trónja előtt a személyiséged, az egód megjelenik, és olyan jutalmat kapsz, ami soha meg nem szűnik. Ezért gyúrjunk a jövőre! Énünk, a személyiségünk legyen méltó a dicséretre.

„Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket” (Jel 14,13). Ne gondold, hogy nincs értelme cselekedeteidnek. Nem hiábavaló amit teszel, van jutalma - a cselekedeteid követnek. Mindegy, hogy más hogyan él melletted. Te a saját döntéseidet hozd meg. A nehezebb általában értékesebb.

Prédikáció jegyzet - 2020. július 26. D Nagy Tamás