Egy könyvfüggő vallomásai

Marc Levy: Ki nem mondott szavaink

2019-01-28T09:00:00.000+01:00

Julia Walsh amióta az eszét tudja, sosem volt felhőtlen viszonyban az apjával. Alig találkoztak, alig beszéltek, akkor sem értettek egyet semmiben. Esküvője előtt néhány nappal a lány telefonhívást kap apja személyi titkárától. Ahogy azt előre sejtette, Anthony Walsh nem tud részt venni az esküvőjén. Ez egyszer azonban Julia kénytelen elismerni, hogy apjának kifogástalan mentsége van.

Meghalt. A temetés másnapján Julia rájön, hogy apja nem csak az esküvőjét hiúsította meg a halálával, hanem még egy utolsó, elképesztő meglepetést is tartogat a számára… Jóvátehető-e vajon, amit a múltban elrontottunk? Kaphatunk-e még egy esélyt a sorstól, hogy elmondjuk egymásnak mindazt, amit elmulasztottunk elmondani? Túlélhet-e egy szerelem majdnem húsz évnyi távolságot? Egy apa-lánya kapcsolat és egy, a leomló berlini fal tövében szövődött szenvedélyes első szerelem története. Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

Hát én ekkora bődületes baromságot már rég olvastam. Ezer éve áll a polcon, soha nem volt kedvem hozzá, mert nem volt kedvem ilyen titkoktól-terhelt-családregény-de-aztán-a-végén-egymás-nyakába-borulunk feelinghez, de aztán a szükség úgy hozta, hogy belekezdtem. És úgy 30-40 oldalig imádtam is, és szidtam magam, miért nem olvastam hamarabb, aztán: everything went downhill.

Az értékelés innentől cselekményleírást tartalmazhat

Még az is oké volt, hogy Julia apja meghalt, akivel amúgy sosem beszélt, na, gondoltam, itt derül ki minden turpisság, évtizedek felhalmozott sérelmei, és a többi. Aztán megjelent egy rohadt nagy dobozban egy robot (?), aki Julia apjának androidjaként mutatkozott be, és a halála után még pár napig a férfi tudatával rendelkezett. Már alapból elég bizarr az is, hogy az apuka küldött egy androidot, na de hogy az magától tud gondolkodni, és igyekszik napok alatt bepótolni azt, amit a kedves papa az évek alatt kihagyott... please...

És én még itt is akartam adni egy esélyt a könyvnek, hogy majd milyen jó lesz, kiderül, hogy a papuska érzelmileg elég korlátolt volt, és majd az androidján keresztül szépen elmeséli, miért volt seggfej, de aztán megint kaptam egy jókora pofont, mert hogy itt semmi ilyesmiről nem volt szó, csak valami ifjúkori szerelemről, ami viszont abszolút nem érdekelt!

Így hát borzalmasan csalódott vagyok, és a továbbiakban bottal sem piszkálnám meg ezt a könyvet, nem hogy ajánlanám bárkinek is.

Szereplők

Kedvenc idézetek

– Összeházasodni valakivel, az egy dolog – fordult a lányához –, de engedd meg, hogy azt mondjam: egész életünket megosztani valakivel, az már egészen más. Ahhoz sok szeretet, sok tér kell. Egy olyan terrénum, amit két embernek hozunk létre, és ahol nem feszengünk.

Reggelente a fák járdán nyújtózó árnyékában a te árnyékodat kerestem, a Hudson vizének csillogásában a te arcvonásaidat…

Sokkal könnyebb azon siránkozni, azon keseregni, mi lett volna, ha…Szinte már hallom a szokásos szöveget, „a sors másképp rendelkezett”, „mindenről az apám tehet, teljesen tönkretette az életemet”, a többitől megkíméllek…Végül is drámában élni, az is a létezés egy módja.

★☆☆☆☆☆☆☆☆☆ (1/10)

Gabriela Scolik: Főzz!

2019-01-26T09:00:00.000+01:00

Tökéletes receptek grillezéshez, a szusikészítés trükkjei vagy éppen a megfelelő bor kiválasztása a vacsorához ilyen és ehhez hasonló konyhai praktikákat mutat be ez a szakácskönyv. Azoknak is segít, akik nem járatosak a koktélok világában, vagy éppen eddig nem tudták, miként lehet a legegyszerűbben kimagozni és felvágni a gránátalmát.

Az egyedi infografikákkal ábrázolt több mint 400 étel- és italrecept, a profi tippek és a nélkülözhetetlen konyhatechnológiai ismeretek segítségével ez a könyv nemcsak könnyeddé, de szórakoztatóvá is teszi a főzést. Bon appetit!

Ha a szótárban lenne olyan kifejezés, hogy "tökéletes szakácskönyv", ez a könyv lenne ott feltüntetve. Egyszerűen imádtam!

Nagyon tetszett a különleges formátum, a rajzok eszméletlen jók és igazán izgalmas már csak a könyv végiglapozgatása is. Az is nagyon imponáló, hogy egészen alapreceptek mellett a nagy odafigyelést és szakértelmet igénylő, bonyolult ételek is megtalálhatók. Ugyanezen a széles skálán mozog az is, hogy mindenféle nemzeti ételekkel találkozhatunk: akadnak olasz, spanyol, kínai, és mindenféle nemzetek konyháiban született receptek. Kezdőknek és haladóknak egyaránt nagyszerű olvasmány, akkor is, ha te éppen sushit akarsz készíteni, és akkor is, ha még egy rántotta is meghaladja a képességeidet.

Mindemellett többet ad ez a könyv, mint csak receptek: bemutatja, hogy az egyes hústípusok hol helyezkednek el az állatokon, hogy melyik ételhez milyen bor illik, és még ezer meg egy apró konyhai fortélyt. Nagyon tetszett, és habár könyvtári, biztosan beszerzek belőle egy saját példányt is.

★★★★★★★★★★ (10/10)

MINIKRITIKA | Frauke Ohl: A kutya testbeszéde

2019-01-25T09:00:00.000+01:00

A kutyák az emberrel és fajtársaikkal szemben is egyértelmű „nyelvet” alkalmaznak, ami testi jelzéseikben, mozdulataikban, hangjukban, valamint mimikájukban nyilvánul meg. Könnyen érthető szövegének és a gazdag illusztrációnak köszönhetően a kötet segít megtanítani az olvasóknak ezt a nyelvet. Ha megértjük kutyánkat, megelőzhetjük a viselkedésproblémák kialakulását.

Nem igazán tetszett. Nem sok újat tudtam meg belőle, és kicsit konkrétabb példákra számítottam.

★★★☆☆☆☆☆☆☆ (3/10)

F. Scott Fitzgerald: The Beautiful and the Damned

2019-01-24T09:00:00.000+01:00

The Beautiful and Damned is the story of Anthony Patch and his wife, Gloria. Harvard-educated and an aspiring aesthete, Patch is waiting for his inheritance upon his grandfather's death. His reckless marriage to Gloria is fueled by alcohol and is destroyed by greed. The Patches race through a series of alcohol-induced fiascoes – first in hilarity, and then in despair. The Beautiful and Damned, a devastating portrait of the nouveaux riches, New York night life, reckless ambition, and squandered talent, was published in 1922 on the heels of Fitzgerald's first novel. It signaled his maturity as a storyteller and, more important, as a novelist.

Fitzgerald mostanában mindig csak csalódást okozott nekem, de kitartóan próbálkoztam - na, most befejeztem. Sajnos ez a könyv sem ért fel az elvárásokhoz.

Nagyon szeretem Fitzgerald stílusát, általa szerettem bele teljes mértékben a '20-as évek Amerikájába, viszont egyszerűen nem tudom elviselni azt a mennyiségű háttértörténetet, amit egy-egy könyvében le akar dugni az ember torkán. Ezt a könyvet is csak olvastam, olvastam, és úgy a 100-adik oldalig SEMMI nem történt benne, csak mindenkinek megismerhettük a családfáját. Nehéz így fenntartani az érdeklődést.

Aztán beindult a történet, és az a része már úgy, ahogy tetszett, viszont úgy érzem, a hősnői mind egyformák, egy kaptafára készülnek a tragikus hangulataikkal és végzetasszonya típusú habitusukkal. A férfi főszereplők is mind nagyon hasonlóak: elvarázsoltak, gazdagok és nagyon tudnak szeretni.

Sajnos nagyon nem tetszett, hiába az izgalmas hangulat, a festői képek, és a gyorsan égő, óriási szerelem. Egy ideig most jegelem a könyveit, mert nem akarok még távolabb sodródni tőle.

Kedvenc idézetek

We all have souls of different ages.

Your life on earth will be, as always, the interval between two significant glances in a mundane mirror.

The beauty of her body was the essence of her soul.

And I shall go on shining as a brilliantly meaningless figure in a meaningless world.

Irony was the final polish of the shoe, the ultimate dab of the clothes-brush, a sort of intellectual 'There!' – yet at the brink of this story he has as yet gone no further than the conscious stage.

Szereplők

★★★★☆☆☆☆☆☆ (4/10)

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite (Agatha Raisin #1)

2019-01-23T09:00:00.000+01:00

Agatha Raisin, az egyedülálló, célratörő reklámügynök eladja cégét, felszámolja londoni életét és leköltözik a mesés nyugalmú, festői Cotswoldsba. Ám a vágyott életről kiderül, hogy borzalmasan unalmas. Agatha, hogy unalmát elűzze, benevez a helyi pitesütő versenyre. Mivel fogalma sincs sütésről-főzésről, vesz egy kész pitét a londoni ismerős boltban, és sajátjaként nevezi be. Még a zsűri elnökét, a helybeli Cummings-Browne ezredest is megpróbálja megvesztegetni, de nem ő nyer. Ám a verseny végeztével az ezredes hazaviszi a süteményt, megeszi és meghal. Kiderül, hogy a pite spenótjába gyilkos csomorika keveredett. A rendőrség ugyan véletlen balesetként zárja le az ügyet, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik és nyomozni kezd…

A skót írónő regénye – mint valamennyi Agatha Raisin könyv – pompás, izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív remekül megrajzolt figuráját kritikusok és a rajongók egyaránt megszerették, a sorozat már a 21. kötetnél tart.

Ez a könyv 1000 éve a polcomon áll, és valószínűleg soha nem is olvastam volna el, ha nem választják ki nekem a Te választod ki kihíváson. Nem szeretem a krimiket, sem az angol helyszíneket, és amúgy is, az Ulpiusos könyveket igyekszem hanyagolni. De nagyon örülök, hogy így történt, mert óriási kedvenc lett!

Nagyon tetszett a tipikus kisvárosi hangulat, hogy mindenki ismer mindenkit, hogy valaki még 20 év után is bevándorlónak számít, csak mert nem a kisvárosba született, és hogy sokkal bonyolultabb kapcsolatok és sérelmek bújnak meg a lakók között, mint azt elsőre gondolnánk. Beaton tökéletesen visszaadta ezt a világvégi kis falu hangulatot, és hogy mekkora kultúrsokkot okozott ez a nagyvárosi pörgésből ideköltöző Agathának.

Agatha is nagyon szimpatikus, ami a szívén, az a száján, és nem fél kiállni azért, amit gondol. Kicsit meglepődtem, hogy egy idősebb hölgy kalandjait fogjuk olvasni, fiatalabb szereplőre számítottam, de így remekül működött a történet, és tetszett, hogy nem hoztak be felesleges szerelmi szálakat, így örülök, hogy így alakult.

A többi szereplők nagyon sarkalatosak: vagy imádni, vagy gyűlölni valóak, nincs átmenet. Sok szereplőt vonultatott fel, de meglepően könnyű volt megjegyezni őket.

Maga a rejtély annyira nem volt nagy szám, vagyis hát én egyből tudtam, ki a gyilkos, viszont tetszett, ahogy felépítette a tökéletes bűntényt. Nagyon kíváncsi vagyok a többi részre is, szeretném elolvasni mindet.

Szereplők

Kedvenc idézetek

Mindnyájunkkal megesik néha, hogy bolondot csinálunk magunkból. Nincs okunk máskra követ dobálni.

Manapság csak egyetlen módja van, hogy felcsillantsuk valakinek a szemét. Ha fáklyát dugunk a fülébe.

Az a gyalázat, hogy manapság má' a kutya se törődik az öregekkel. Ezeknek itt más se köll, csak a diszkó meg a drog.

Mi, egyszerű emberek túl gyengék vagyunk, nincs erőnk megváltoztatni a világ dolgait, mondta a tiszteletes, de ha mindegyikünk szeretettel, jóindulattal, könyörülettel fordulna a környezete felé, ezek az apró hullámok egyre tágasabb körökben kifelé is terjednének.

★★★★★★★★★★ (10/10)

Steiner Kristóf: Kristóf konyhája

2019-01-21T08:55:00.000+01:00

"Steiner Kristóf főzte nekem életem egyik legjobb vacsoráját. A hihetetlen választéknál már csak az volt nagyszerűbb, hogy minden fergetegesen jóízű volt. Úgy igazán, lenyűgözően finom. Kiderült, hogy Kristóf őrületesen jó, rutinos és rendkívül kreatív szakács.

Ezt a könyvet a beletett rengeteg munka, energia, mondanivaló, szeretet és a legalább kétkötetnyi szuper recept teszik kiemelkedővé. A vegán étrend világszerte az egyik legnépszerűbb, mégis kevés olyan szakácskönyv akad, amely ennyire kedvet tud csinálni hozzá, és ilyen természetességgel, könnyedséggel, személyességgel, mégis profin mutatja be. Imádom Kristóf humorát, hippiségét, hitelességét, ragyogó tehetségét, életfilozófiáját, az ételekhez és táplálkozáshoz való harmonikus viszonyát és hogy mindezt a kiváló írói kvalitásainak köszönhetően át is tudja nekünk adni a receptjein keresztül. Ez a könyv a hazai szakácskönyvpiac egyik leginspirálóbb kötete, igazi alapdarab, alig várom, hogy utolsó betűig kiolvassam, és kipróbáljak minél több receptet. Mindenkinek szívből ajánlom, aki szeret egészségesen és változatosan főzni és enni, akár vegán, akár nem." Mautner Zsófi

Steiner Kristóf neve számomra még a Viva Tv-s korszakból ismerős, és nem volt éppen jó véleményem róla akkoriban. Viszont nemrégiben rátaláltam a receptjeire a Vegan in Hungary Facebook csoportban, és abszolút megváltozott a véleményem. Lassan, de biztosan kezdek átállni a vegán életmódra, de mindig bajban vagyok a vegán szakácskönyvekkel, mert olyan hozzávalókat "követelnek", amiket nem hogy boltban nem láttam még, de nem is hallottam róluk. Így kicsit félve kezdtem ennek a könyvnek az olvasásába, de szerencsére pozitívan csalódtam.

Először is: a recepteket megelőzi egy rövid bevezető, általános értekezés a főzésről, evésről, vegánságról, állatvédelemről, etikáról, és a társadalom véleményéről. Ez nagyon tetszett, itt már egyből beszippantott a könyv, és tudtam, hogy imádni fogom. Kristóf a hírneve ellenére abszolút szimpatikus embernek tűnik, akiről már az írása alapján is lerí, hogy imád főzni, tényleg szenvedéllyel és szeretettel csinálja, nem pedig azért, mert muszáj. Ez nagyon inspiráló volt számomra, mert én is így vagyok ezzel. Tetszett a vegánsággal kapcsolatos története is - nem állítja be úgy magát, mint aki még soha nem érintkezett semmi állati eredetűvel, elmeséli, hogy ő is predán volt, és hogy jutott el idáig. Ezekben a sorokban abszolút magamra találtam.

A receptek is nagyon tetszettek - oké, itt is vannak flancos hozzávalók, de ír arról is, hogy lehet helyettesíteni, vagy éppen beszerezni őket, és szerencsére nem ez a vonal dominál - vannak olyan receptek bőven, amiket egy sima piacos vagy kisboltos bevásárlás után is meg lehet főzni egy átlag embernek is. A legjobban a receptek közül a Keftedes tetszett, mivel imádom a répát, és a zöldségfasírtokat is. Ezt ki is próbáltam, íme az eredmény:

Ami még nagyon tetszett, hogy az érzésből főzést szorgalmazza, nem használ olyan mértékeket, hogy 345 gramm, és társai - alternatív mérőeszközöket használhatunk, és bátran kísérletezhetünk az arányokkal a legtöbb receptnél.

A másik pedig, amivel megnyert magának, hogy ez a könyv tökéletes nem vegánoknak is - hiszen attól, hogy nem vagy vegán, még ehetsz zöldséget, nem? :)

Kedvenc idézetek

„Te vega vagy? És akkor mit eszel?” – kapják meg a bölcs kérdést a vegetáriánusok átlagosan napi háromszor. Ha pedig valaki vegán életmódot folytat, azaz hús mellett tejterméket, tojást, sőt mézet sem eszik, arról már egészen biztosan az lesz a közvélekedés, hogy elmeháborodott.

Csak azért, mert húsevő társadalomba születtünk, nem kell készpénznek vennünk, hogy ez az egyetlen „helyes út”.

Következő lépésként jól jön egy rendes konyhai robotgép (az, amelyiknek tartálya van egy nagy, pengés tárcsával), egy vízforraló, egy dzsúszprés és társaik, ám én a rengeteg kütyü beszerzése helyett leginkább a találékonyságban hiszek. Akinek igazán van kedve sütni-főzni, még nyaraláson, egy konyhátlan apartmanban vagy akár a természet lágy ölén egy kis kempinggázon, egy apró serpenyőben is csodákat alkothat – legfeljebb tovább tart a mutatvány, de ki bánja, ha egyszer megtapasztalta, milyen érzés kiszakadni a megszokott keretek közül?

Az alapanyagok beszerzése, a feledhetetlen főzések és édes sikerélmények után az ember mindig többet és többre vágyik a konyhájában. Amit meg is értek, hiszen jó pár recepthez elengedhetetlen néhány alapvető konyhai eszköz. Ezek nélkül is rengeteg recept kínálkozik, de előbb-utóbb érdemes őket beszerezni: nehogy már egy robotgép hiánya válassza el az embert egy mogyoróvajas csokoholista torta vagy egy vegán hamburgert megízlelésétől!

★★★★★★★★★★ (10/10)

MINIKRITIKA | Stephen King - Mile 81

2019-01-19T09:00:00.000+01:00

With the heart of Stand By Me and the genius horror of Christine, Mile 81 is Stephen King unleashing his imagination as he drives past one of those road signs…

At Mile 81 on the Maine Turnpike is a boarded up rest stop on a highway in Maine. It's a place where high school kids drink and get into the kind of trouble high school kids have always gotten into. It's the place where Pete Simmons goes when his older brother, who's supposed to be looking out for him, heads off to the gravel pit to play „paratroopers over the side.” Pete, armed only with the magnifying glass he got for his tenth birthday, finds a discarded bottle of vodka in the boarded up burger shack and drinks enough to pass out.Not much later, a mud-covered station wagon (which is strange because there hadn't been any rain in New England for over a week) veers into the Mile 81 rest area, ignoring the sign that says „closed, no services.” The driver's door opens but nobody gets out.Doug Clayton, an insurance man from Bangor, is driving his Prius to a conference in Portland. On the backseat are his briefcase and suitcase and in the passenger bucket is a King James Bible, what Doug calls „the ultimate insurance manual,” but it isn't going to save Doug when he decides to be the Good Samaritan and help the guy in the broken down wagon. He pulls up behind it, puts on his four-ways, and then notices that the wagon has no plates.Ten minutes later, Julianne Vernon, pulling a horse trailer, spots the Prius and the wagon, and pulls over. Julianne finds Doug Clayton's cracked cell phone near the wagon door — and gets too close herself. By the time Pete Simmons wakes up from his vodka nap, there are a half a dozen cars at the Mile 81 rest stop. Two kids — Rachel and Blake Lussier — and one horse named Deedee are the only living left. Unless you maybe count the wagon.

Az elején nem igazán fogott meg a könyv, de a közepefele már kezdtek beindulni a dolgok. Nekem egy kicsit tömény volt, ilyen rövid könyvhöz képest kicsit sok szereplő és jelentéktelen momentum tömörült bele. Viszont megvolt az a Stephen Kinges hátborzongató érzése, és habár lassan indult be, a vége eléggé izgalmas lett. Lassan megpróbálkozok már egy rendes méretű regénnyel is Kingtől, már be is szereztem a 11/22/63-at. :)

★★★★★★★☆☆☆ (7/10)

MINIKRITIKA | Roald Dahl: Fantasztikus Róka úr

2019-01-18T09:00:00.000+01:00

Minden alkalommal, amikor Róka úr egy-egy zsíros tyúkkal, libával vagy pulykával tér haza esti portyájáról, a falu három elvetemült gazdája majd szétrobban a dühtől a farmjukat ért támadások miatt.

A dagadt Buci, a törpe Bugris és a vézna Bán ezért bosszút esküszik. Elhatározzák, hogy örökre kiforgatják Róka urat, feleségét és gyerekeiket a családi odúból. Csakhogy Róka úrnak is megvan a magához való esze! Agyafúrt tervet eszel ki… méghozzá fantasztikusat!
„Róka úr és a három rókakölyök tempósan, egyenes vonalban ásott. Annyira izgatottak voltak, hogy nem éreztek se fáradtságot, se éhséget. Tudták, hogy hamarosan nagy lakoma vár rájuk, és fel-felkuncogtak, amikor csak eszükbe jutott, hogy Buci tyúkjait fogják enni. Remek érzéssel töltötte el őket a tudat, hogy míg a dagadt gazda a dombon arra vár, hogy ők éhen haljanak, közben vacsorát is ad nekik, még ha nem is tud róla.”

Szeretem Roald Dahl könyveit, mert felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt jó szórakozást nyújtanak. Ez a könyvecske is olyan a vidám illusztrációival és viszonylag kevés szövegével, amit 1-2 óra alatt simán el lehet olvasni könnyed kis szórakozásként.

A történet maga tetszett, jó volt, hogy az állatok szemszögéből mutatta be az eseményeket, és hogy jó véget ért. A témával nem vagyok kibékülve: tényleg azt az üzenetet akarjuk közvetíteni a gyermekeinknek, hogy a konfliktusok egyetlen kezelési módja a megnyúzás, felkoncolás, legyilkolás? Mert szerintem nem.

★★★★★★★☆☆☆ (7/10)

MINIKRITIKA | Guillermo del Toro - Chuck Hogan: A bukás (A Kór-trilógia #2)

2019-01-17T09:00:00.000+01:00

A kór után itt az elmúlt évek egyik legötletesebb és legrémisztőbb thrillersorozatának újabb kötete. Múlt héten még csak Manhattant szállták meg. Ezen a héten az egész világot elpusztítják. A kór című regényben elszabadult vámpírvírus már egész New Yorkot megfertőzte. Egyre csak terjed, és hamarosan az egész világon elharapózik. A káosz közepette Eph Goodweather a Járványügyi és Megelőzési Hivatal gyorsreagálású csoportjának vezetője és emberei mindent megtesznek, hogy megfékezzék a vérszomjas szörnyeket. De lehet, hogy már késő. A Mester rettenetes terve nyomán hatalmi harc tör ki az Óvilág és az Újvilág vámpírjai között. A konfliktus középpontjában egy könyv, egy ősi szöveg áll, amely a vámpírok teljes történetét és legsötétebb titkait tartalmazza. Az, aki megtalálja ezt a könyvet, komoly befolyással lehet a háború kimenetelére és az emberiség sorsára. Ám ebben a csatában a tehetetlen és kiszolgáltatott emberek az egyszerű áldozat szerepébe kényszerülnek. Bár Eph mindenkinél jobban ismeri a vámpírvírust, még ő sem tudja megvédeni a szeretteit. Volt felesége, Kelly vérszomjas fenevaddá változott, és most az egész várost tűvé teszi, hogy visszaszerezze Drága Egyetlenét: Zacket, Eph kamaszkorú fiát. Eph és szedett-vedett gengszterekkel kiegészült csapata, a zseniális egyetemi tanár és holokauszt-túlélő, Abraham Setrakian, illetve Vaszilij Fet rágcsálóirtó vezetésével, olyan fenyegetéssel néz szembe, amelynek kimenetele borzalmasabb lehet, mint azt bárki képzelné – a végső megsemmisülés.

A sorozat nagy kedvencem, és az első rész is tetszett, így legyőztem a hosszú könyvektől való félelmemet, és belevágtam a második részbe. Viszont útközben valami történt Hogannel és del Toroval, ami miatt elfelejtettek írni, vagy nem tudom, de ez borzalmas volt. Alapjában véve imádom a történetet, a sorozatot napok alatt ledaráltam, és az első könyv is jó volt, de itt annyira erőltetett volt minden, hogy már a hajamat tépkedtem.

Nem magyaráz el semmit, ugrálunk a térben és időben, nem mondja el, miért csinálják ezt, hol vagyunk, hova megyünk: egyszer csak lent vannak az alagútban - wtf, milyen alagútban?, és hasonlók. Nagyon sajnálom, mert az alap nagyon erős, na de így elmesélni egy történetet...

★★★★☆☆☆☆☆☆ (4/10)

MINIKRITIKA | Antonio Ferrara: Rossz voltam

2019-01-16T09:00:00.000+01:00

Angelo igazi keményfejű, cinikus tizenkét éves kamasz, aki mindig kapható valami balhéra. Ő a rossz fiú mindenhol: otthon, az utcán, a kollégiumban, az iskolában. Csakhogy legutóbbi csínytevése nagyon rosszul sül el: akaratlanul is egyik tanárnője halálát okozza. Büntetésből egy tanyára kerül, egy kis közösségbe, néhány hozzá hasonlóan problémás gyerek közé, Costantino atya felügyelete alá. A pap mélységes meggyőződése, hogy az ember alapvetően jónak született, csak meg kell találnia a lelkében rejtőző jóságot. Angelo persze mindent megtesz annak érdekében, hogy kihozza a sodrából ezt az idegesítően kiegyensúlyozott, őszinte és mosolygós papot. Csakhogy Costantino atyáról lepereg minden provokáció, és a fiú azon kapja magát, hogy célja és kötelessége van: egy kiskutya gondját kell viselnie. Hosszú és rögös út vezet a változásokhoz, a kis közösségben fel-felüti a fejét a bűn és a kísértés. Mindenkinek megvan a maga démona, amivel nap mint nap meg kell harcolnia. Van, akinek sikerül, és van, akinek nem. De a tanyán töltött idő mindannyiuk életét megváltoztatja. A rossz fiúét is.

Csak úgy random vettem ki a könyvtárból- hiszen olyan kis rövid, ráadásul Vörös Pöttyös, ez biztos jó lesz! Hát nem. Borzalmasan untam. Angelot legszívesebben már az első oldalon lepofoztam volna, a többi szereplővel egyetemben. Az egész történet egy kliséhalmaz, az atyával, akiről minden lepereg, és a sok rossz gyerekkel, akik hirtelen belátják a hibáikat és megjavulnak... come on...

★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)

MINIKRITIKA | Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

2019-01-14T09:00:00.000+01:00

Gyermeknek és felnőtteknek szóló egyetlen mese A kis herceg, a második világháborúban elpusztult s már klasszikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint-Exupéry-regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a Szahara magányában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szépsége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis hercege történetét a maga icipi bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget. A világszerte ismert, megrendítően szép mesét a nagy író eredeti színes rajzai díszítik.

Habár nagyon népszerű ez a könyv, és tele van általános igazságokkal, nekem mégsem nyerte el a tetszésemet, számomra túlságosan „filozofikus” és nagyon igyekszik mindemellett gyerekkönyv is lenni. Sok gondolatával találkoztam gyermekkoromban, és akkor nagyon tetszettek, de így egy csokorba szedve - na így nem.

★☆☆☆☆☆☆☆☆☆ (1/10)

MINIKRITIKA | Karen M. McManus: One of us is lying

2019-01-12T09:00:00.000+01:00

The Breakfast Club meets Pretty Little Liars, One of Us Is Lying is the story of what happens when five strangers walk into detention and only four walk out alive. Everyone is a suspect, and everyone has something to hide.

Pay close attention and you might solve this. On Monday afternoon, five students at Bayview High walk into detention. Bronwyn, the brain, is Yale-bound and never breaks a rule. Addy, the beauty, is the picture-perfect homecoming princess. Nate, the criminal, is already on probation for dealing. Cooper, the athlete, is the all-star baseball pitcher. And Simon, the outcast, is the creator of Bayview High’s notorious gossip app. Only, Simon never makes it out of that classroom. Before the end of detention Simon's dead. And according to investigators, his death wasn’t an accident. On Monday, he died. But on Tuesday, he’d planned to post juicy reveals about all four of his high-profile classmates, which makes all four of them suspects in his murder. Or are they the perfect patsies for a killer who’s still on the loose? Everyone has secrets, right? What really matters is how far you would go to protect them.

Nagyon szimpatikus a borító, a fülszöveg, és az is, hogy a Pretty Little Liars-höz hasonlítják. Viszont nekem nem igazán jött be.

Vagyis az alapötlet tetszett, és a kezdés is. Viszonylag hamar bedobták a nagy bonyodalmat, hogy utána a könyv hátralévő részében azon rugózzunk, hogy vajon mi is történt, viszont nagyon hamar el is vesztettem az érdeklődésemet. Túl sok szereplőt zsúfolt bele, minden szereplő kapott 2-3 családtagot, így annyi ember nevét és tulajdonságait kellett megjegyezni, hogy már zsongott a fejem, azt sem tudtam, ki kivel van, így nem fejeztem be.

Sajnálom, pedig nagyon jó történetnek indult, és kíváncsi lennék, ki lett a gyilkos a végére.

Szereplők

Kedvenc idézetek

„I hope you doused yourself in Lysol after getting off his motorcycle,” Kate adds. „He's a total man-whore.” I glare at her. „You realize it's sexist to say man-whore, right? If you have to use the term you should at least be gener-neutral about it.” „Whatever,” Kate says dismissively. „Point is, he's a walking STD.”

I wait until Jake opens my door to climp out of the car, fitting myself under his arm like always. My older sister, Ashton, likes to joke that I'm one of those barnacles that would die without its host.

I collapse into his arms, and for a second, everything's okay.

★★★☆☆☆☆☆☆☆ (3/10)

Lauren DeStefano: Fever (The Chemical Garden Trilogy #2)

2019-01-11T09:00:00.000+01:00

Rhine and Gabriel have escaped the mansion, but danger is never far behind.
Running away brings Rhine and Gabriel right into a trap, in the form of a twisted carnival whose ringmistress keeps watch over a menagerie of girls. Just as Rhine uncovers what plans await her, her fortune turns again. With Gabriel at her side, Rhine travels through an environment as grim as the one she left a year ago – surroundings that mirror her own feelings of fear and hopelessness.
The two are determined to get to Manhattan, to relative safety with Rhine’s twin brother, Rowan. But the road there is long and perilous – and in a world where young women only live to age twenty and young men die at twenty-five, time is precious. Worse still, they can’t seem to elude Rhine’s father-in-law, Vaughn, who is determined to bring Rhine back to the mansion…by any means necessary.
In the sequel to Lauren DeStefano’s harrowing Wither, Rhine must decide if freedom is worth the price – now that she has more to lose than ever.

Nagy szívfájdalmam, hogy a Vegyészkert-trilógia kiadását nem folytatja a Cartaphilus Kiadó, pedig szerintem bőven van benne potenciál - és amúgy is, mostanában felkapottak a hasonló történetek (A szolgálólány meséje, Örökké a tiéd, csak hogy két hasonlót említsek). A sorozat folytatását egyszer már elkezdtem angolul e-könyvben, de beletört a bicskám, nem tudott lekötni. Most megszereztem papírkönyvben, és úgy voltam vele, hogy most már csak azért is elolvasom.

Az eleje nagyon nehezen indul be, szenvedtem is vele sokat - egy helyben toporognak, kínlódnak jobbra-balra, tök felesleges események történnek. Aztán valami megváltozik, és az egész történet beindul, aztán olyan gyors a tempó, hogy már csak a fejem kapkodom.

A közepétől kezdve nagyon tetszett, sok kérdést felvetett az alapvető emberi természettel és a DeStefano-i világ felépítésével kapcsolatban. Nagyon tetszett, amikor a szereplők kalandoztak, szeretem az ilyen dolgokat, de a legjobban az tetszett, amikor a múlt összemosódott a jelennel, és a régi szereplők is visszaköszöntek. Összességében tetszett, és nagyon várom a következő részt.

Kedvenc idézetek

…maybe hope isn't such a bad thing. Maybe it's what keeps us together.

I think she misses her dead daughter more than she cares to admit. I take bizarre comfort in this. The pain proves she is human after all.

But it's terrifying, too. Terrifying to be a girl in this place. Terrifying to be a girl in this world.

And I am to blame for the pain. I should not have loved my daughter as I did. Not in this world in which nothing lives for long. You children are flies. You are roses. You multiply and die.

Szereplők

★★★★★★★☆☆☆ (7/10)

Dawn French: A Tiny Bit Marvellous

2019-01-10T09:00:00.000+01:00

Meet Mo Battle, about to turn 50 and mum to two hormonal teenagers. There's 17-year-old daughter Dora who blames Mo for, like, EVERYTHING and Peter who believes he's quite simply as marvellous as his hero Oscar Wilde. Somewhere, keeping quiet, is Dad, who's just, well … Dad.

However, Mo is having a crisis. She's about to so something unusually wild and selfish, which will leave the entire family teetering on the edge of a precipice. Will the family fall? Or will they, when it really matters, be there for each other?

Nem vártam sokat tőle, 100 forintért vettem és gondoltam teszek vele egy próbát, de sosem került rá sor. Aztán egyszer adódott, hogy a szüleimnél való tartózkodásom alatt kifogytam az olvasnivalóból, és a polcról végül ezt a könyvet vettem le. Így kezdődött minden.

Lehet, hogy csak azért ütött ennyire szíven, mert nagyon jó kapcsolatban vagyok a szüleimmel, de egyszerűen undorodtam ettől a könyvtől. Először még nagyon tetszett, nagyon vicces volt, tele volt poénokkal, még szidtam is magam, miért nem kezdtem el korábban, de aztán nagyon gyorsan megutáltam. Dora olyan alpári és minősíthetetlen stílusban beszél az anyjáról, hogy a vonaton, mikor olvastam, többször le is tettem és csendben káromkodtam, hogy ez mégis mi, mégis miért? Furán is néztek rám, de nem érdekelt. Szóval adott három szemszög: Dora, Mo és Oscar (Peter). Az Oscaros részeket el sem olvastam, semmi értelmük nem volt, Dora szemszöge maga volt a hányinger (amikor elmondta az anyját mindennek, mert felnőtt fejjel nem ért annyira a számítógépekhez, mint ő, vagy mert nem engedi, hogy kilövesse a köldökét), egyedül Mo szemszöge, ami előre vitte számomra a cselekményt, na az tényleg érdekes és vicces volt.

Lehet, hogy én reagálom túl, és Dora viselkedése betudható annak, hogy tinédzser, de könyörgöm, azért elhordani az édesanyádat minden k***ának, mert szólt, hogy el ne felejtsd megírni a házi feladatot, nagyon kiábrándító. Brr.

★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)

MINIKRITIKA | Vég Csaba - Juhász István: Java – start!

2019-01-09T09:00:00.000+01:00

Könyvünket elsõsorban programozási alapismeretek és technikák tankönyvének szánjuk, amelyben a problémamegoldást helyezzük a középpontba. Az összegyûjtött anyaggal egy szemléletmódot, problémakezelési filozófiát szeretnénk sugallni. A középpontban a probléma szerkezetének megértése és átgondolása áll, melyet csak ezután követ a program elkészítése, a kódolás. A probléma megfogalmazása után elõször vizuális jelölések segítségével a megoldás vázlatát készítjük el, így szó szerint áttekinthetõ módon ábrázoljuk a feladatot. A vázlatokhoz az objektumorientált technológia szabványos jelölésrendszerét vettük alapul, melyet a Java által is képviselt komponens-szemléletnek megfelelõen kiegészítettünk, illetve módosítottunk. A vázlat alapján a feladat már könnyen átültethetõ Java nyelvû programmá. A mind nehezebbé váló problémákon keresztül, fokozatosan kerülnek bevezetésre a Java nyelv eszközei és ezzel párhuzamosan a programozási nyelvek alapfogalmai és eszközrendszere.

Semmi hasznos információt nem tudtam meg belőle, szerintem kicsit idejétmúlt. Még mindig vallom, hogy az IT könyveket megjelenés után pár évvel simán be lehetne darálni, hiszen a technikai fejlődésnek köszönhetően 1-2-3 év alatt aktualitásukat vesztik a bennük leírt információk.

★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)

MINIKRITIKA | Rogers Cadenhead: Tanuljuk meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt

2019-01-07T09:00:00.000+01:00

Csupán 24, egy óra vagy még rövidebb idő alatt elvégezhető lecke után képesek leszünk Java programokat írni. A leckék egymásra épülnek, közérthetőek és lépésről lépésre vezetnek, hogy az alapoktól kezdve sajátíthassuk el a Java-programozás művészetét. A lépésről lépésre haladó gyakorlatok gondosan végigvezetnek bennünket a leggyakoribb feladatokon. A kérdések és válaszok minden fejezet végén segítenek ellenőrizni a tudásunkat. A megjegyzések és tippek rövidebb módszerekre és megoldásokra világítanak rá, és segítenek kikerülni a lehetséges nehézségeket.

Tanuljuk meg…
hogyan írhatunk saját Java kisalkalmazásokat vagy programokat, hogyan telepíthetjük és használhatjuk a Sun Java Development Kitjét, hogyan tehetjük interaktívvá weblapjainkat és adhatunk hozzájuk animációkat, hogyan fejleszthetjük képességeinket az objektumközpontú programozás terén, hogyan építhetünk felhasználói felületet a Java Swing könyvtárával, hogyan dolgozhatunk kétdimenziós képekkel, hogyan írhatunk webes játékokat a Javával, hogyan hozhatunk létre szál alapú kisalkalmazásokat, hogyan használhatunk Java babszemeket programjainkban.

Alapjában véve nagyon tetszett a könyv stílusa, Cadenhead sok humort vitt bele, nem volt száraz és unalmas, és tényleg nem megy bele baromságokba, a lényegre tör.

Viszont nekem nem tetszett, hogy az alapokat nagyon részletesen bemutatja, majd a számomra lényeges részt (konstruktorok, leszármaztatás, stb.) alig érinti - ami mondjuk szerintem részletesebb kifejtést érdemelne, hiszen ez az egyik kardinális pont, amiben különbözik mondjuk a C-től - majd ismét részletekbe menően mutat be más, nem szorosan a Java alapszintaxisához kapcsolódó dolgokat. Szóval nekem pont a lényeg hiányzott belőle...

★★★★☆☆☆☆☆☆ (4/10)

MINIKRITIKA | Király Péter: Árva kutyák új élete

2019-01-05T09:00:00.000+01:00

Napjainkra se szeri, se száma a sorsukra hagyott kutyáknak, amelyeknek a menhelyeken, az interneten, újsághirdetések révén, a televíziókban és számtalan egyéb módon próbálnak új otthont találni. Persze a rajtuk segíteni akaró gazdijelöltek dolga sem egyszerű, ha a hirdetési oldalak képei alapján vagy az állatmenhelyek és gyepmesteri telepek rácsai mögött reménykedő ezerarcú seregletből szeretnék az ideális családtagot kiválasztani.

Könyvünk első fejezeteiben bemutatjuk a kutyák származását, szerepüket régen és ma, majd áttekintjük a kóborrá válás folyamatát és a kóbor állatokra leselkedő veszélyeket. Kötetünk második felében a kutyamentés és rehabilitáció, valamint az örökbeadás műhelytitkaiba, végül az új otthonba került kutyusokkal való teendőkbe kalauzoljuk el az olvasót. Kiadványunk alapvető célja a kutya-örökbefogadás népszerűsítése, valamint az állattartási ismeretek és a felelős állattartási kultúra fejlesztése. Bár a könyv terjedelme nem teszi lehetővé a hazai kóborállat-probléma részletes bemutatását, mégis hiánypótló könyvet tart kezében a kedves olvasó, mivel ebben a témában hazánkban ez az első ismeretterjesztő kiadvány. Boldoggá tesz a tudat, hogy az itt leírt ismeretek segítséget nyújtanak abban, hogy néhány sorskivetett kutyának és szerető új gazdájának közös életét megkönnyítsük, és legalább néhány négylábú visszakapja méltó rangját, újra az ember legjobb barátjává válva. – (Király Péter)

Mint állatmenhelyi mentor és önkéntes, aki egy kicsit jobban belelát egy menhely életébe, ez a könyv nálam nagyon betalált. És úgy is, mint valaki, aki arra készül, hogy örökbe fogadja szívszerelmét az állatmenhelyről, ezért szeretne mindennel tisztában lenni, hogyan is csinálja jól.

A könyv alapjában véve három részre bontható: egy rész beszél a kóbor- és menhelyi kutyákról, olyan értelemben, hogy miért is van ennyi kóbor kutya, mi a hosszú távú hatása ennek a jelenségnek és hogy mit lehetne tenni. A második részben általánosságban beszél a kutyatartásról, a kutya igényeinek felméréséről, a megfelelő társ kiválasztásáról és a kutya elsősegély alapjairól. Harmadik részében pedig konkrétan a mentett kutyák örökbefogadásáról és családba integrálásáról beszél.

Nekem nagyon hasznos volt ez a könyv, néhol kibőgtem magam rajta (de most komolyan, már egy szakkönyvön is képes vagyok sírni?) és szerintem minden leendő gazdinak el kellene olvasnia, mert nagyon nagy segítség, az egyik legjobb, amit ilyen témában olvastam.

★★★★★★★★★★ (10/10)

MINIKRITIKA | Unsolved Mysteries

2019-01-04T09:00:00.000+01:00

Contains useful, useless and humorous facts for children to collect, organize and personalize. The book is one of a series and can be used to build a personalized encyclopaedia. This edition looks at unsolved mysteries.

Ezt a könyvet kb. 10 forintért vettem egy turkálóban, gondoltam ennyit megér, hiszen amúgy is imádom az ilyen rejtélyes, összeesküvés-elméletes dolgokat. És nagyon tetszett. Bár nem én vagyok éppen a célközönség, de gyerekeknek (akár olyanoknak, akik nemrég kezdtek angolul tanulni) nagyon ajánlom, tele van érdekesebbnél érdekesebb információkkal és aranyos rajzokkal.

★★★★★★★★★★ (10/10)

Lauren DeStefano: Wither (The Chemical Garden trilogy #1)

2019-01-03T09:00:00.000+01:00

What if you knew exactly when you would die?
Thanks to modern science, every human being has become a ticking genetic time bomb—males only live to age twenty-five, and females only live to age twenty. In this bleak landscape, young girls are kidnapped and forced into polygamous marriages to keep the population from dying out.
When sixteen-year-old Rhine Ellery is taken by the Gatherers to become a bride, she enters a world of wealth and privilege. Despite her husband Linden's genuine love for her, and a tenuous trust among her sister wives, Rhine has one purpose: to escape—to find her twin brother and go home.
But Rhine has more to contend with than losing her freedom. Linden's eccentric father is bent on finding an antidote to the genetic virus that is getting closer to taking his son, even if it means collecting corpses in order to test his experiments. With the help of Gabriel, a servant Rhine is growing dangerously attracted to, Rhine attempts to break free, in the limted time she has left.

Ezt a könyvet olvastam már magyarul korábban, és kedvenc is lett, ám most beszereztem a második részt is angolul, így gondoltam nem árt egy újraolvasás. És még mindig kedvenc. Az akkori véleményemet még most is osztom:

Kezdjük mindjárt a legelején: a borítóval. Nagyon gyönyörű a lány a képen, a színvilág, a geometriai formák, amelyek végigvonulnak az egész regényen, egészen különlegessé teszik az összképet.
A téma egészen egyedi, még a posztapokaliptikus (disztópikus) regények között is: A jövőben a férfiak 24, a nők 20 éves korukig élnek. Soha nem gondoltam még bele egy ilyen jövőképbe, hogy mi lesz a sok kísérletezésnek és tökéletesítésnek az eredménye. Hogy az emberek le akarják győzni a rákot, a pestist és az egyéb betegségeket, és lehet, hogy ezzel éppen az életet is legyőzik. Ahány disztópiás regény, annyiféle negatív jövőkép, és igazából így mindet nehéz elképzelni, a mostani, viszonylag jómódban, de nem lehetetlen. Bármelyik bármikor bekövetkezhet.
A kedvenc karakterem a sorozatban Jenna volt, az erőt, az elkötelezettséget jelképezte. Érdekes volt Vaughn Cecilyhez fűződő viszonya is, nagyon erős ellentét volt kettejük személyisége között, mégis jól megértették egymást. Vaughn egy könyörtelen zsarnok, Cecily pedig egy ártatlan, burokban élő kislány.Nagyon tetszett, hogy milyen viszony alakult ki az úgy nevezett feleségnővérek között. A kedvenc jeleneteim mindig ahhoz fűződtek, mikor ők együtt tevékenykedtek valamit. :)
Számomra a regény nem annyira boldog befejezéssel végződött, mert én mindvégig a másik románcnak drukkoltam, de tudván, hogy ez egy trilógia, még látok reményt arra, hogy nekem kedvező fejlemények következnek. :) Alig várom már a második részét, de sajnos erről még nem sokat tudni, ugyanis a most említett regény, a Hervadás is friss megjelenés. Ajánlom mindenkinek! :)

Kedvenc idézetek

Sharing a husband with two ather wives isn't complicated; being married to Linden means something different for each of us. For Jenna, Linden's mansion is nothing but a luxurious place to die. For Cecily, her marriage is some kind of partnership of „I love yous” and children. For me, it's a lie.

He smiles at me, and I sense him advancing. Gently he moves my legs from between us, and my feet land on the ground, and he tilts my chin and kisses me. I allow it, because I'm first wife – the key card makes it as official as it could get – and because I promised him I'd be a better wife, and it would make him suspicious if I pushed him away. And because, truthfully, it isn't the worst thing in the world to kiss Linden Ashby.

I avoid Housemaster Vaughn when I can. And at dinner when he regales me in banter about the meal or the weather, I try to smile like his voice isn't sending cockroaches up and down my spine.

When I met Linden at the elevator, I see that my coat is the feminine cut of his, and I wonder if this is coincidence. Deirdre, hopeless little romantic that she is, may have designed it specially to match. I suppose she means for me to learn to love him. But she's young yet. She has plenty of years to learn what true love is, or at the very least what it isn't.

Szereplők

★★★★★★★★★★ (10/10)

Sisterhood of the World book tag

2018-12-28T09:00:00.000+01:00

Forrás

Melyik műfajt kedveled a leginkább? És a legkevésbé?

Leginkább a fantasyt és a horrort/thrillert. Legkevésbé a vallási könyveket, a krimit, az erotikust és a romantikust.

Melyik szerzővel készítenél interjút legszívesebben?

J. K. Rowling

Benne vagy valamilyen könyvklubban?

Igen, a Mini Könyvklubban! :)

Hogy érzel a negatív kritika iránt?

Rossz érzés, ha olyan könyvről van szó, amit recenziós példányként kapok vagy sokat vártam tőle, jó érzés, ha bűn rossz könyvről van szó.

Milyen gyakran jársz könyvtárba?

Néha. :)

Melyik a legzavarbaejtőbb könyv a TBR listádon?

Inkább az azon lévő könyvek mennyisége...

Egy könyvet olvasol egyszerre, vagy többet?

Általában kettőt: egyet "rendes" könyvben, és egyet Kindle-n. A rendes könyvet itthon, a Kindle-t buszon, suliban.

Egy túlértékelt író?

Lakatos Levente ;)

Hol szeretsz legjobban könyveket vásárolni?

Book24

Jellemezd a könyvespolcodat 3 szóval!

Gyönyörű, roskadozó, rendezett

Fantasy Fun book tag

2018-12-26T09:00:00.000+01:00

Forrás

Melyik fantasy sorozat szereplője szeretnél lenni? Te magad lennél egy szereplő, vagy egy létező szereplő bőrébe bújnál? Ha önmagad lennél túlélésed a saját képességeiden múlna, vagy azokon a képességeken, amit abban a világban sajátítasz el.

J. K. Rowling Harry Potterének világába szeretnék csöppenni, mint önmagam, de varázserővel

Milyen fantasy-szereplő lennél? Ember, elf, árnyvadász, boszorkány vagy egy mitológiai lény, például unikornis vagy sárkány?

Boszorkány

A hétköznapi életben inkább lenne varázserőd, vagy egy mitológiai lény, mint háziállat? (például lenne egy sárkányod, akivel repülhetnél)

Varázserő!

Ki a kedvenc fantasy sárkányod?

Norbert :)

Melyik a kedvenc fantasy filmed?

Ismét csak Harry Potter :D

Ha bármelyik szereplőt kihozhatnád egy fantasyből a való életbe (barátként vagy szerelmi partnerként), kit választanál? Ez azt jelentené, hogy nem szerepelnének a könyvben, gondolj bele abba is, hogy ez milyen hatással van a történetre!

Elijah-t hoznám ki magamhoz az Összetört Glóriákból.

Ha egy fantasy-beli mellékszereplőt főszereplővé tehetnél, ki lenne az?

Rosalie Cullent az Alkonyatból

Sailor Senshi book tag

2018-12-24T09:00:00.000+01:00

Forrás

Luna | Egy könyv, ami nagy hatással volt az olvasói "karrieredre"

J. K. Rowling: Harry Potter sorozat

Sailor Moon | Egy hosszú időt felölő történet

Jodi Picoult: Vezeklés

Tuxedo Mask | Egy könyv, ami kihozott az olvasási válságból

George Orwell: Animal Farm

Sailor Mercury | Egy könyv, ami elgondolkodtatott

Rubin Eszter: Bagel

Sailor Mars | Egy könyv, amibe könnyen beleélted magad a helyszín vagy az időbeni elhelyezés miatt

Julia Lewis Thomson: Többek által

Sailor Jupiter | Egy könyv, amihez bátorság kell

Stephen King: 11/22/63 - A hosszúsága miatt

Sailor Venus | Egy könyv, ami az olvasás egy új dimenzióját nyitotta meg előtted

J. J. Abrams - Doug Dorst: S.

Chibi Moon | Egy vitatott könyv vagy szerző, amit/akit imádsz

E. L. James: Fifty shades of Grey szintén

Sailor Planet Attack! | Egy könyv, ami a barátság értékességéről szól

Sylvia True: Szerdai barátság

Jurassic Park book tag

2018-12-22T09:00:00.000+01:00

Forrás

Melyik a kedvenc dínód?

Nincs ilyen :D

Alan Grant | Egy szereplő, aki szerinted túlélné a Jurassic Parkot

Samm (Dan Wells: Partials - Részben ember)

Ellie Sattler | Egy szereplő, aki feláldozná az életét, hogy másokat mentsen

Ruth Jefferson (Jodi Picoult: Apró csodák)

Ian Malcolm | Egy könyv, aminek kiszámítható volt a vége

Jojo Moyes: Me Before You

Dennis Nedry | Egy szereplő, aki másokat veszélybe sodorna, hogy a saját életét mentse

Greg Heffley (Jeff Kinney: Egy ropi naplója)

Brachiosaurus | Egy könyv, amit sok időbe telt befejezni

Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája

T-Rex | Egy könyv, ami kicsit furcsa volt elsőre, de aztán imádtad

E. L. James: Fifty Shades of Grey

Velociraptor | Egy gyors tempójú könyv

Manon Fargetton: A lista

Pterodactyl | Egy könyv, ami egy másik világba repített

Jessica Day George: Éjféli bál

MINIKRITIKA | Gerald Durrell (szerk.) - A legszebb kutyatörténetek

2018-12-20T09:00:00.000+01:00

A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül, ám ez csak akkor igaz, ha nem kezdjük isteníteni őket. Megvan a magukhoz való eszük és bölcsességük. Találkoztam jó kutyákkal, és rossz kutyákkal, butákkal és intelligensekkel, de soha nem voltam kutya nélkül. Ahogyan a görögök mondják, egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá, ugyanúgy azt tartom, hogy egy ház attól lesz otthon, ha van benne kutya. Úgy vélem, ez a könyv ékesen bizonyítja, milyen hihetetlenül sokoldalú és elbűvölő állatok a kutyák. Olvassák és élvezzék e néhány történetet, a legkiválóbbakat azok közül, amelyeket kutyákról valaha is írták. /Gerald Durrell/

Nagyon szeretem a kutyás történeteket, nagyon bele tudom élni magamat az ilyen történetekbe, ám ez a könyv most nem volt telitalálat számomra. Részben azért, mert az antológiákat nagyon nem csípem - egyszerűen nem tudom beleélni magam ilyen rövid idő alatt egy történetbe. Másrészt pedig azért, mert nem épp a legmeghatóbb, leggyönyörűbb történeteket válogatta össze (ezért a cím is megtévesztő). Voltak benne zavaros, tök értelmetlen történetek, amiknek az olvasása után úgy érztem, hogy "WTF did I just read?". Viszont volt benne egy-két olyan történet is, ami igazán megnevettetett vagy könnyeket csalt a szemembe. A konklúzió, hogy nem fogok több antológiát elolvasni, soha.

★★★☆☆☆☆☆☆☆ (3/10)

MINIKRITIKA | Emma Sayle: A maszk mögött

2018-12-19T09:00:00.000+01:00

Egy hírhedt klub, ahol a titkos partik vadabbak, mint A szürke ötven árnyalata…
Egy hely, ahol az elegáns álarcok mögé rejtőzve szabadon engedheted legtitkosabb vágyaidat… Orgiák, ahol a nők irányítanak…
Emma Sayle átlagos lány: szerető otthonban nevelkedett, boldog gyermekkora volt, és állandó barátja van. Saját vállalkozását irányítja: partikat szervez. Ám Emmának van egy mocskos kis titka: ezek a partik nem szokványos összejövetelek. Dekadensek, hedonisták, és titkos helyszíneken kerülnek megrendezésre; ezek a partik a vágy és bujaság világába invitálnak, és a nők öröme áll a középpontjukban. Ezeken a partikon bármi megtörténhet.
Míg maga Emma szigorúan távol marad az események sűrűjétől, izgatottan látja, hogy minden egyes éjszaka vadabb, extravagánsabb és népszerűbb, mint az előző. Az már biztos, hogy jóhírét kockáztatnia kifizetődött. Ám minden változni kezd – és a következmények katasztrofálisak is lehetnek. Emma ugyanis megtudja, hogy a barátja megcsalja egy klubtaggal. Az élete kezd darabokra hullani… A szenvedély és gátlástalan bujaság örvényében van-e még remény, hogy egy napon rátalál az igazira?
Emma Sayle, a jó családból való úri lány, aki Katalin hercegnével járt egy iskolába, ebben a könyvében őszintén vall arról, hogyan hozta létre Nagy Britannia egyik legnépszerűbb erotikus klubját.

Hát ez valami fájdalmas volt. Nagy reményeket fűztem hozzá, érdekelnek az ilyen történetek, főleg, mert önéletrajzi könyvről van szó. Viszont meg is mutatkozott az ilyen könyvek buktatója, vagyis hogy attól, hogy valakinek érdekes élete van, lehet, hogy az íráshoz annyi tehetsége van, hogy még egy krumpli is jobb könyvet tud írni nála. Emma Sayle esetében pontosan ez a helyzet.

Mert a téma érdekes, és izgalmas. Nagyon is. Nagyon erőteljesen kezd, bemutatja a Killingg Kittens klub szabályait, amik nagyon tetszettek, és ezután egyből egy őrült parti közepébe csöppenünk. Viszont itt a könyv el is érte a csúcspontot, és innen csak lefelé vezetett az út. Össze-vissza ugrált az időben, nem magyarázott meg semmit, csak homályos utalásokat kaptunk, és olyan szinten unalmas és vontatott volt, hogy 30-40 oldalakat lapoztam át, és semmiről nem maradtam le.

★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)

Egy könyvfüggő vallomásai

Marc Levy: Ki nem mondott szavaink

Gabriela Scolik: Főzz!

MINIKRITIKA | Frauke Ohl: A kutya testbeszéde

F. Scott Fitzgerald: The Beautiful and the Damned

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite (Agatha Raisin #1)

Steiner Kristóf: Kristóf konyhája

MINIKRITIKA | Stephen King - Mile 81

MINIKRITIKA | Roald Dahl: Fantasztikus Róka úr

MINIKRITIKA | Guillermo del Toro - Chuck Hogan: A bukás (A Kór-trilógia #2)

MINIKRITIKA | Antonio Ferrara: Rossz voltam

MINIKRITIKA | Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

MINIKRITIKA | Karen M. McManus: One of us is lying

Lauren DeStefano: Fever (The Chemical Garden Trilogy #2)

Dawn French: A Tiny Bit Marvellous

MINIKRITIKA | Vég Csaba - Juhász István: Java ​– start!

MINIKRITIKA | Rogers Cadenhead: Tanuljuk meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt

MINIKRITIKA | Király Péter: Árva kutyák új élete

MINIKRITIKA | Unsolved Mysteries

Lauren DeStefano: Wither (The Chemical Garden trilogy #1)

Sisterhood of the World book tag

Melyik műfajt kedveled a leginkább? És a legkevésbé?

Melyik szerzővel készítenél interjút legszívesebben?

Benne vagy valamilyen könyvklubban?

Hogy érzel a negatív kritika iránt?

Milyen gyakran jársz könyvtárba?

Melyik a legzavarbaejtőbb könyv a TBR listádon?

Egy könyvet olvasol egyszerre, vagy többet?

Egy túlértékelt író?

Hol szeretsz legjobban könyveket vásárolni?

Jellemezd a könyvespolcodat 3 szóval!

Fantasy Fun book tag

Melyik fantasy sorozat szereplője szeretnél lenni? Te magad lennél egy szereplő, vagy egy létező szereplő bőrébe bújnál? Ha önmagad lennél túlélésed a saját képességeiden múlna, vagy azokon a képességeken, amit abban a világban sajátítasz el.

Milyen fantasy-szereplő lennél? Ember, elf, árnyvadász, boszorkány vagy egy mitológiai lény, például unikornis vagy sárkány?

A hétköznapi életben inkább lenne varázserőd, vagy egy mitológiai lény, mint háziállat? (például lenne egy sárkányod, akivel repülhetnél)

Ki a kedvenc fantasy sárkányod?

Melyik a kedvenc fantasy filmed?

Ha bármelyik szereplőt kihozhatnád egy fantasyből a való életbe (barátként vagy szerelmi partnerként), kit választanál? Ez azt jelentené, hogy nem szerepelnének a könyvben, gondolj bele abba is, hogy ez milyen hatással van a történetre!

Ha egy fantasy-beli mellékszereplőt főszereplővé tehetnél, ki lenne az?

Sailor Senshi book tag

Luna | Egy könyv, ami nagy hatással volt az olvasói "karrieredre"

Sailor Moon | Egy hosszú időt felölő történet

Tuxedo Mask | Egy könyv, ami kihozott az olvasási válságból

Sailor Mercury | Egy könyv, ami elgondolkodtatott

Sailor Mars | Egy könyv, amibe könnyen beleélted magad a helyszín vagy az időbeni elhelyezés miatt

Sailor Jupiter | Egy könyv, amihez bátorság kell

Sailor Venus | Egy könyv, ami az olvasás egy új dimenzióját nyitotta meg előtted

Chibi Moon | Egy vitatott könyv vagy szerző, amit/akit imádsz

Sailor Planet Attack! | Egy könyv, ami a barátság értékességéről szól

Jurassic Park book tag

MINIKRITIKA | Gerald Durrell (szerk.) - A legszebb kutyatörténetek

MINIKRITIKA | Emma Sayle: A maszk mögött

MINIKRITIKA | Vég Csaba - Juhász István: Java – start!