tag:blogger.com,1999:blog-43329746255192952642024-11-01T11:36:04.458+01:00Kedves OLVASÓM! Köszöntelek! Bemutatom a NAPLÓM-at: ... az életemet/életünket... benne: események, fotók, történetek... az emlékezés segítésére, ill. szolgáljon ajándékul bárkinek, aki örömét leli az elolvasásában. Várok szeretettel mindenkit a virágaim és állataim megtekintésére... Ho Csiz ValiHo Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.comBlogger349125tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-27675548309561314762020-06-09T23:08:00.001+02:002020-06-09T23:10:17.443+02:00<b><i>349) ...kis szövegelők...</i></b><br /> <br /> Kettő is van/lesz belőlük...<br /> Egy fiú, ő N., egy lány, ő A.... Nem ikrek, hanem unokatestvérek. Húsz nap különbséggel születtek, nagy örömünkre! :-) Elmúltak másfél évesek.<br /> Szoktam mondani, hogy már kinőtt a lábuk, mert már stabilan kúsztak, másztak, és már járnak is.<br /> Beszélni... Azt nem... Egyelőre... Titkolóznak... Pedig mindent értenek...<br /> * <br /> A:<br /> Anyja kereste a lakásban apró kislányát. Meg is kérdezte nagy fiát:<br /> - E,! A. hol van? Nem láttad?<br /> A. válasza:<br /> - "Itt vok!"<br /> :-) <br /> *<br /> N:<br /> Mamáékhoz mentek ebédre. Az apró fiatalember igen ottohosan érezte magát. Vette a kis sámlit, felállt a kézmosó csaphoz és pancsolni kezdett.<br /> Mire mama:<br /> - A kutyafülét!<br /> N:<br /> - vau vau...<br /> :-) <br /> <br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-60060913537953142692015-07-24T23:21:00.003+02:002015-07-24T23:22:36.351+02:00Az üdülést félbeszakítva T vejünk és V lányunk hazavitték Á és B unokáinkat, mert betegek lettek.<br /> Ez senkinek nem jó, de a legjobb döntés ez volt, mert otthon hamarabb gyógyulhatnak az ember kisgyerekei/unokái, ha saját "vacokjukban" alszanak, no meg a megszokott tárgyaik és szeretteik veszik körül őket.<br /> A gyerekek persze gyorsan gyógyultak, már el is felejtették, hogy megrövidült a nyaralásuk.<br /> Anyjukkal mentek bevásárolni.<br /> Én meg "betolakodtam" a ténykedésükbe, mert éppen akkor telefonáltam nekik.<br /> Hallom ám, hogy a kis emberpalánták igencsak jól érzik magukat, mert a "siserehad" nem igazán a vásárlással volt elfoglalva, hanem szaladgáltak egy kicsit az üzletben. Egy üzletben különben teljesen elfogadott dolog, hogy a négy és féléves, ill. a két és féléves a szabadságot élvezve viselkedik.<br /> Hogy örülhettek az eladók.<br /> De ez a legjobb hír róluk, mert garantáltan meggyógyultak.<br /> Gyanítom, hogy anyjuk egyedül vásárolt. Jó, hogy elkísérték anyjukat a kis hátramozdítók...<br /> <span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><b>(:-)</b></span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-44457407071951814892015-07-24T13:15:00.004+02:002015-07-24T13:56:04.254+02:00---igen, réges-rég eljött a nyári szünet...<br /> ...még valamikor július elején...<br /> Mit is csinálok/csinálunk a szünetben?<br /> Jó kérdés... ki sem látszom/látszunk a munkából...<br /> ...itthon, a hobbin, éjjel és nappal, hét közben és hétvégén.... mindenkor van teendő...<br /> ...fizikai és szellemi munka is jutott nekünk bőven...<br /> ...és persze a munka akkor van elvégezve, ha a romokat is eltakarítjuk - szokta mondani a férjem a már családunkban szállóigévé vált aranyos mondatot...<br /> (különben ez a mondat mindig inspiráló, mert valaminek a végéhez közeledtünk és le is zárjuk azt hamarosan... csak "még a romokat...." (:-)<br /> Eddig nagy kánikula volt, szerencsére késő este és az éjjel kiadós zuháré volt, ami megkönnyíti a kertművelést, legalább nem kell locsolnunk...<br /> ...no és érik a paradicsom, amit már nagyon várunk... saját nevelésű palántából, ami a "palánta-palotánkból" származik...<br /> <b><span style="color: red;">(:-)</span></b><br /> <b><span style="color: red;"><br /></span></b> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdkdJ5XQxDCmwC53FaLo8QySxU4XSTkTlZHY8tc3yVsNEag8Mn_y6Y6LRjTwPar9w9qhBNkJKCnS08NR7JyzDgzaecI7gO77np3ofRnVtmRUBELXK9EAaI76dtz9hFhw2XyT39N_Vm0P5L/s1600/2011.j%25C3%25BAnius+29+209.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdkdJ5XQxDCmwC53FaLo8QySxU4XSTkTlZHY8tc3yVsNEag8Mn_y6Y6LRjTwPar9w9qhBNkJKCnS08NR7JyzDgzaecI7gO77np3ofRnVtmRUBELXK9EAaI76dtz9hFhw2XyT39N_Vm0P5L/s200/2011.j%25C3%25BAnius+29+209.jpg" width="150" /></a></div> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioIJwFMzSrhN-ANqbE3fIL8bxshRAJJ33op2WiWsV-3Plko4uXTFvNXgUv7iUWGefLZD14bYPe4wcr2EuTW78d0UMxijc_yF2teGwSq2CaGwwI6DGECyJQjVbsEvwVb7I06f8IbIWk76X-/s1600/2011.j%25C3%25BAnius+29+210.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioIJwFMzSrhN-ANqbE3fIL8bxshRAJJ33op2WiWsV-3Plko4uXTFvNXgUv7iUWGefLZD14bYPe4wcr2EuTW78d0UMxijc_yF2teGwSq2CaGwwI6DGECyJQjVbsEvwVb7I06f8IbIWk76X-/s200/2011.j%25C3%25BAnius+29+210.jpg" width="150" /></a></div> <br /> <br /> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-TH2qpnlge-Dtkgw9LL5FG1SgPBnn_5KQ_Gvl0ZRBVqhpPLyoxCdX3_y9i97LMjIIO7zelhOSGDRcRjRs2YKRGbDb1ykTgevPJ83BAAvyGHgFlG5PmwaAnVnJ9C168molJc1pSO_34dGw/s1600/2011.j%25C3%25BAnius+29+223.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-TH2qpnlge-Dtkgw9LL5FG1SgPBnn_5KQ_Gvl0ZRBVqhpPLyoxCdX3_y9i97LMjIIO7zelhOSGDRcRjRs2YKRGbDb1ykTgevPJ83BAAvyGHgFlG5PmwaAnVnJ9C168molJc1pSO_34dGw/s200/2011.j%25C3%25BAnius+29+223.jpg" width="150" /></a></div> <br /> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4wkEHrI9keQ5IJhd5X8a8uN46StLysOYKluuIqlKtd-2Vupc0HzG1Dr6aPL8O__dFMxajZRo7RRPAWFU8jjAEnAymIUn4wkL2qP5D58wxGxJQ7iKRMsTVfx0mv_WM1VEgEzYAFOfP085d/s1600/2011.j%25C3%25BAnius+29+201.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4wkEHrI9keQ5IJhd5X8a8uN46StLysOYKluuIqlKtd-2Vupc0HzG1Dr6aPL8O__dFMxajZRo7RRPAWFU8jjAEnAymIUn4wkL2qP5D58wxGxJQ7iKRMsTVfx0mv_WM1VEgEzYAFOfP085d/s320/2011.j%25C3%25BAnius+29+201.jpg" width="240" /></a></div> <b><span style="color: red;"><br /></span></b>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-3172580799960752452015-02-22T10:43:00.001+01:002015-02-22T10:43:33.583+01:00Már nem melegítjük az ágyunkat, mint korábban...<br /> Nem vagyunk lázasak, csak úgy, hangulattalan lötyögésben telnek a napjaink.<br /> A délelőttök még úgy, ahogy eltelnek, de délutánonként vissza-visszacsábulunk az ágyba egy kicsit még gyógyulni... Alszunk is jó nagyokat, úgy félórányit... órányit...<br /> Reménykedünk, ha jön a jobb idő, mi is újra erőre kapunk, mint régebben, s jobb kedvvel éljük az életünket...<br /> <span style="color: red; font-size: x-large;">(:-)</span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-64869267583287896602015-02-12T18:44:00.000+01:002015-02-12T18:44:27.363+01:00Ha tél van, akkor influenza....<br /> ...INFLUENZA... mégpedig a javából...<br /> ...láz, hidegrázás, végtagfájdalom, étvágytalanság,...<br /> <br /> ...ahogy a NAGY KÖNYVBEN MEG VAN ÍRVA,,,<br /> <br /> Napokon át, minimum egy héten át, vagy tovább is...<br /> Mi sem tudtuk ezt az idén elkerülni, pedig vagy 25 éve nem voltunk ilyen betegek... EGYÜTT...<br /> Jól beleestünk, kikecmeregni meg nem akaródzik belőlünk... pedig mindent megtettünk...<br /> Alszunk, alszunk, alszunk..., pihenünk...<br /> Gyógyszer, plusz C-, D-vitamin, gyömbér, fahéj... folyadék, minden mennyiségben, mindenféle...<br /> <br /> <div style="text-align: center;"> <span style="color: lime; font-size: x-large;">És várjuk a CSODÁT,&nbsp;</span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: lime; font-size: x-large;">a GYÓGYULÁST...,</span></div> <div style="text-align: center;"> <br /></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: lime; font-size: x-large;">no meg a TAVASZT!</span></div> <span style="color: lime; font-size: x-large;"><br /></span> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b>(:-)</b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-56078276130570921682015-02-11T19:54:00.005+01:002015-02-11T20:19:40.667+01:00E. 8 éves lett...<br /> B. 2 éves lett...<br /> Á. 4 éves lesz...<br /> <br /> Telik az idő...<br /> <br /> Mindenki kapott, vagy kap valamilyen neki, korának megfelelő ajándékot.<br /> ...<br /> Az idén azonban volt egy kedves ajándék, amiből mindenkinek jutott...<br /> <br /> H., a barátnőm éjt-nappallá téve kötötte a sapkákat és a hozzájuk tartozó sálakat...<br /> <br /> Felgömbölyítette a sálakat és beletette a kis sapkákba...<br /> Jókat nevettünk, amikor ideadta, mert úgy néztek ki a sapkák, mint a muffinok...<br /> <br /> Aztán az éppen aktuális születésnapos meg is kapta...<br /> Nagy volt az öröm, mindenki tudta, mire valók a kis "muffinok"...<br /> <br /> Fejrevalók... méretre...<br /> ...helyükre is kerültek...<br /> <br /> ...aztán a sapkák "levarázsolása" már nehezebb volt...<br /> <br /> B. azóta is naphosszat fején tartja a sapkáját és boldogan mondogatja:<br /> <br /> KAPKA<br /> KAPKA<br /> KAPKA... (s lesz abból majd SAPKA is...)<br /> <br /> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0O29aifI6vX1u-rMPqKu_-cogZeKZeP8I4fPr2wcpptW0JIjqfDr-7B93PqXWdHA_GEVh5eNM5N0uZikH-te2etMwHOU85dG5c6qJvTmNn9XCw3pZF7szYB-mOkxT0AwlC_Axd_zxDQfk/w140-h105-p/" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="20150202_204042.jpg" border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0O29aifI6vX1u-rMPqKu_-cogZeKZeP8I4fPr2wcpptW0JIjqfDr-7B93PqXWdHA_GEVh5eNM5N0uZikH-te2etMwHOU85dG5c6qJvTmNn9XCw3pZF7szYB-mOkxT0AwlC_Axd_zxDQfk/w140-h105-p/" width="320" /></a><a href="https://lh6.googleusercontent.com/K5jbxcsVthI4EvmCucM0pUXvYiBy1_kWhV-7sSbxca0=w140-h105-p" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="20150202_204126.jpg" border="0" height="240" src="https://lh6.googleusercontent.com/K5jbxcsVthI4EvmCucM0pUXvYiBy1_kWhV-7sSbxca0=w140-h105-p" width="320" /></a><span style="color: red; font-size: x-large;"><b></b></span><br /> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b><span style="color: red; font-size: x-large;"><b><br /></b></span></b></span> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b><span style="color: red; font-size: x-large;"><b><br /></b></span></b></span> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b><span style="color: red; font-size: x-large;"><b><br /></b></span></b></span> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b>H.!&nbsp;</b></span><img alt="20150129_171855.jpg" height="320" src="https://lh5.googleusercontent.com/C4B_jTQP9j1x7Bqtg9WTS56jTJjx_O2g4C-zaq2nF5M=w105-h140-p" width="240" /><br /> <span style="color: red; font-size: x-large;"><b>Köszönjük Neked, a munkád eredménye naponta örömöt okoz mindnyájunknak...</b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-42195375245044044562015-01-07T19:38:00.000+01:002015-01-07T19:50:23.473+01:00Á. majdnem négyéves.<br /> Mint mindenkinek az életében, számára is eljött a nagy gondolat megfogalmazása...<br /> ha nagy leszek, vagy RÓKA leszek, vagy BAGOLY... (?) - jelentette ki anyjának.<br /> ...ha RÓKA leszek, akkor ravasz leszek, ha BAGOLY, akkor...<br /> ... de erre már nem jött válasz, mert elviharzott játszani...<br /> <span style="font-size: x-large;"><b><span style="color: red;">(:-)</span></b></span><br /> <br /> <span style="font-size: x-large;"><b><span style="color: red;">...elgondolkodhatunk, vajon milyen foglalkozás/szakma az, amelyik RÓKA, ugyanakkor BAGOLY is... ??? </span></b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-13986588479468608562014-08-06T20:45:00.000+02:002014-09-05T23:02:18.118+02:00B. a legkisebb unokánk. Még nem volt egyéves, amikor kiderült, hogy neki is van végre AKARATA!<br /> Nagy dolog ez egy kisgyerek életében!<br /> &nbsp;Addig nem is tudták a szülők még, hogy milyen is a kisfiuk...<br /> ...most már szembesüthettek vele, hogy B. így alig egyévesen is tud bizonyos dolgokban "dönteni"!<br /> Kér-e még enni/inni..., vagy akar-e valamivel játszani....<br /> Tud ám az apróság összevont szemöldökkel is nézni a nem tetsző dolgokra, pedig alapvetően kis mosolygós emberke!<br /> <span style="color: red;"><b><span style="font-size: x-large;">(:-)</span></b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-32907743619196605552014-08-05T23:21:00.000+02:002014-08-06T21:31:58.332+02:00...mindnyájunk életében vannak.<br /> Nehezen, vagy sosem felejthetők el a gonosz mondataik!<br /> Kik ezek az emberek?<br /> Azok, akik tétovák, döntésképtelenek, felkészületlenek és a saját gyengeségüket agresszióba öltöztetve bántó megjegyzéssel illetik embertársaikat.<br /> Nem tudnak viselkedni, csak ortályoskodni...<br /> Mint akinek elvették a homokozó lapátját, őrjöngve toporzékolnak, a saját igazukat bizonygatják és közben a másik embert csúnyán megalázzák, pedig lehet, hogy a másiknak van igaza…, csak a szenvedő kivárja, míg szóhoz juthat...<br /> Szemrebbenés nélkül ritkábban szemtől-szembe, gyakrabban hátba döfve, gátlástalanul acsarkodja a tényeket figyelmen kívül hagyó a véleményét....<br /> ...és a legszomorúbb... amikor a férfi teszi ezt egy nővel, vagy egy fiatalabb az idősebbel... <br /> Genetika?<br /> Lehet!<br /> Bár nem hiszem, hogy valakit otthon nem a szépre-jóra tanítottak.<br /> De ha mégis, akkor kellene, hogy a józan ész felülkerekedve győzzön, mégpedig az, hogy "ha már velem rosszul bántak, akkor én nem bánok rosszul más emberrel!" ...és nem szégyelli magát, hogy embertársával gorombán bánik, hogy áll a szülei elé, milyen emberré vált?<br /> Azt azért nekik sem kellene elfelejteni, hogy kitalálták már a fizikában korábban a hatás/ellenhatás törvényét.<br /> Meg hogy a másokra fenyegető ujjakat mutatók önmaguk felé három újjal mutatják vissza a saját gonoszságukat.<br /> És akkor éljen a pozitív gondolkodás, mert MI, a többség csak kivárjuk, hogy "egy-egy hisztériás rohamú színházi előadás után" hívjuk-e a mentőket???<br /> <span style="color: blue;"><u><b><span style="font-size: x-large;">... és közben szomorúak vagyunk</span></b></u></span>,<br /> ...vagy csak megvárjuk, míg elfárad az illető rossz szándéka...<br /> <span style="color: #351c75;"><b><span style="font-size: x-large;">(:-(</span></b></span><br /> <span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}"><span class="text_exposed_show">Kedves SZÍV-AGRESSZOROK! LÉLEK-TIPRÓK! Drukkolok Nektek, hogy találkozzatok Ti is a "jólmegmondó emberetekkel" és szembesültök önmagatokkal? Hátha elgondolkodtok. és megváltoztok....&nbsp;</span></span><br /> <span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}"><span class="text_exposed_show"><span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">(:-) </span></span></span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-39261625203915437272014-08-05T22:06:00.000+02:002014-09-05T23:01:15.832+02:00Ez nem egy gyógyszer hatása, hanem valami egészen más....,<br /> mégpedig egy<br /> <br /> <i><b><u><span style="color: blue;"></span></u></b></i><br /> <i><b><u><span style="color: blue;"><span style="font-size: x-large;">L Ó R Ú G Á S ....</span></span></u></b></i><br /> <i><b><u><span style="color: blue;"><br /></span></u></b></i> <i><b><u><span style="color: blue;"><span style="font-size: x-large;">BELERÚGTAM EGY LÓBA!</span></span></u></b></i><br /> <br /> ...vagy mégsem??????<br /> <br /> <div style="text-align: center;"> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">***** </span></span></div> <br /> Először elújságoltam H. barátnőmnek, hogy&nbsp; <br /> -Fáj a lábam, mert belerúgtam egy lóba!<br /> ?<br /> Mire Ő:<br /> - Szegény ló! És fájt neki?<br /> ? <br /> <br /> <div style="text-align: center;"> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">*****</span></span> </div> <br /> Aztán elújságoltam a férjemnek, hogy<br /> - Fáj a lábam, mert megrúgtam egy lovat!<br /> ?<br /> Erre Ő:<br /> - És nyerített? <br /> ?<br /> <br /> <div style="text-align: center;"> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">*****</span></span></div> <br /> ...hát ennyit a szolidaritásról, meg a kis ember sajnálatáról...<br /> <br /> <span style="color: lime;"><span style="font-size: large;">De azért bevallom, van azért valami huncutság bennem!!!!! </span></span><br /> <br /> Hétköznapi eseménnyel kezdődött...<br /> ...vihar közeledett... és mentem lehúzni a redőnyöket mindenhol, hogy védjem az ablakokat, meg nehogy befolyjon az esővíz.<br /> G. lányunk szobájában történt a"baleset"...<br /> A sötétben lavírozva jöttem kifelé és ekkor belerúgtam a hintaló "lábába".<br /> (Ha megtudja az unoka, lehet, hogy a lovat fogja először sajnálni?)<br /> <br /> Csillagokat láttam a sötétben a fájdalomtól. A második lábujjammal kaptam telibe a hintaló "lábát".<br /> <br /> Teltek-múltak a napok, sőt már több, mint egy hét is eltelt, s az én lábam még mindig sajog...<br /> Kék-zöld-lila lett a lábfejem jobb oldala (olyan igazi naplemente-árnyalatú).<br /> Közben pedig a sarkam alatt van a fájdalmam középpontja.<br /> <br /> Lehet, hogy a huncutságom miat fáj még a lábam?<br /> Holnaptól nem tréfálkozom ezzel, hátha hamarabb meggyógyul.<br /> <br /> ???<br /> <br /> <span style="color: orange;"><b><span style="font-size: large;">...de azért hogy leírjam, azt semmiért nem hagytam volna ki!</span></b></span><br /> <br /> <span style="font-size: x-large;"><b><span style="color: red;">(:-)</span></b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-73467480586125324692014-07-10T22:50:00.000+02:002014-07-11T14:26:55.483+02:00<div style="text-align: justify;"> Megy ez nekem!</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> Megint konzerv üzemet létesítettem itthon.</div> <div style="text-align: justify;"> Gondos háziasszony módjára, a befőzés tölti ki a napjaim nagy részét.</div> <div style="text-align: justify;"> Tehetem ezt&nbsp; az úri passziót, mert már nekem is "kitört a nyári szünet", tudok pihenni.</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> Kezdődött a cseresznyével...</div> <div style="text-align: justify;"> ...folytatódott a sárga barackkal...</div> <div style="text-align: justify;"> ...ribizlivel...</div> <div style="text-align: justify;"> ...meggyel...</div> <div style="text-align: justify;"> Ez utóbbiból jó sok termett az idén! Nem panaszkodhatunk...</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">Meggy:</span></span></div> <div style="text-align: justify;"> LESZEDTEM/LESZEDTÜK.</div> <div style="text-align: justify;"> ...volt olyan fa, amiről érdekesen szedtem a meggyet! ..metsző ollóval!</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> A történet hosszú:</div> <div style="text-align: justify;"> -Nektek nem tanították meg a szüleitek, hogy a meggyet nem fűrésszel és metsző ollóval kell szedni, hanem kézzel? - kérdezték tőlünk tréfálkozva, vagy 10 éve, amikor az utcán a ház előtti beteg fákon bevártuk az éves termést és kivágtuk a azokat.</div> <div style="text-align: justify;"> Valóban fűrésszel és metsző ollóval, meg kézzel szedtük a meggyet akkor.</div> <div style="text-align: justify;"> ...</div> <div style="text-align: justify;"> Most pedig az sűrű ágak ritkítását is elvégeztük a meggy szedéssel.</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">A meggyből</span></span></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">- befőtt lett,</span></span></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">- magvalva fagyasztottam,</span></span></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">- magvalva aszaltam, </span></span></div> <div style="text-align: justify;"> <span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: x-large;">- magvalva szörpöt készítettem...</span></span></div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> ...és még folytatódik, mert a mai szedés a vödörben még feldolgozásra vár.</div> <div style="text-align: justify;"> ...és még van egy kis fa, amiről eddig csak csemegéztünk, és bőven van még rajta termés.</div> <div style="text-align: justify;"> Tehát holnap megint lesz egy kis meggy magvalás!</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> Hurrá!</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> ...hogy el ne felejtsem!</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> ...és, hogy "megszámoljam" a meggy magokat! (?)<br /> <br /> ...és az aktuális stílusos matamatikai nyelvtörő...<br /> <br /> <b><i><span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">...egy meggymag meg még egy meggymag összesen két meggymag...</span></span></i></b><br /> <b><i><span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">...sok meggymag meg még több meggymag az összesen rengeteg meggymag, azaz megszámlálhatatlan mennyiségű meggymag, azaz végtelen számú meggymag!</span></span></i></b> <br /> <br /> (különben jól vagyok!)</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> ...ja és a nap kérdése!&nbsp;</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> <i><span style="color: #cc0000;"><b><span style="font-size: x-large;">Mindenki tudja, hogy minden meggyhez tartozik egy meggy mag is?</span></b></span></i></div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: justify;"> Aki még eddig nem tudta, megsúgom neki:&nbsp;</div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">MINDEN</span></b></i></span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">MEGGYHEZ</span></b></i></span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">TARTOZIK</span></b></i></span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">EGY</span></b></i></span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">MEGGY MAG</span></b></i></span></div> <div style="text-align: center;"> <span style="color: #cc0000;"><i><b><span style="font-size: x-large;">IS</span></b></i></span><span style="font-size: x-large;"><span style="color: #cc0000;"><i><b>!</b></i></span></span></div> <div style="text-align: center;"> <br /></div> <div style="text-align: center;"> <span style="font-size: x-large;"><span style="color: #cc0000;"><i><b>Jó ezt tudni!!!&nbsp;</b></i></span></span> </div> <div style="text-align: justify;"> <br /></div> (De nyílván azért pepecselek vele, mert nagyon szeretjük ezt a csodálatos bordó bogyós gyümölcsöt.)<br /> <br /> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;"><b>(:-) </b></span></span><br /> <br /> <br /> <br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-60411611426637267212014-07-08T17:32:00.000+02:002014-07-09T11:50:03.844+02:00Tudtuk/vártuk/előre "jósolták"... az időjárás jelentést előrejelzők.<br /> Még ma is ragyogó meleg nyár volt. verőfényes napsütés és szűrt napsütés...<br /> ...<br /> ...nagy csend, aztán hírtelen mennydörgés, nagy-nagy szél, jeget sejtető kopogó eső, ami sok vízzel jött, így a jég elenyészővé vált, ha egyáltalán jég volt és nemcsak az eső cseppek ereje.<br /> Vízszintesen fújta az esőt a szél.<br /> Félelmetes volt.<br /> A bejárati ajtónkat kitámasztó nagy, súlyos, földdel teli virágtartóban gyönyörűen csokorban virágzó bordó muskátlit egy másodperc alatt lesodorta a szél.<br /> Minden kiborult.<br /> A kutyákat beengedtem az előtérbe, mert nagyon megrémültek a vihar erős hangjától.<br /> Csak akkor merészkedtek ki, amikor már elcsendesedett.<br /> Csak zúdult az eső, mintha dézsából öntötték volna ki.<br /> Hurrikánszerű szél, özönvízszerű esővel, kíméletlenül söpör át az ország-város-részen...<br /> <br /> Nem kell locsolnunk! Megtette a természet.<br /> ...nem így gondoltam... <br /> <br /> <span style="color: red;"><b><span style="font-size: x-large;">(:-) </span></b></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-62824435267503186952014-07-08T17:10:00.000+02:002014-07-08T17:10:19.153+02:00...nem, nem felejtődött el, ...csak mindenkor a<br /> <br /> <span style="color: blue;"><i><b><span style="font-size: x-large;">"második",</span></b></i></span><br /> <div style="text-align: right;"> <span style="color: blue;"><i><b><span style="font-size: x-large;">"sokadik"</span></b></i></span></div> <br /> sorszámot kapta...<br /> <br /> Volt esemény bőven az elmúlt egy évben, ... nem felejtődtek el...<br /> Remélem, tudok egy kicsit visszaadni majd a megélt eseményekből valamennyit...(?)<br /> Van egy naptáram...<br /> Rám is érvényes az a gondolat/mondás, mint másokra, akik feledékenyek, hogy<br /> <br /> <u><span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">"akinek nincs esze, annak legyen notesze!<i><b>"</b></i></span></span></u><br /> <br /> Nekem naptáram van, ami segít emlékezni, mi is történt...<br /> <br /> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;"><b>(:-)</b></span></span> <br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-57292696969426609082014-05-04T21:41:00.004+02:002014-05-04T21:41:29.209+02:00B. elmúlt egy éves. Apjával elmentek egy kicsit sétálni/levegőzni (addig a többi szülő és unoka itthon ténykedett/játszott az udvaron).<br /> Jó idő volt, elég sokáig elidőztek... aztán hazaérve látom, hogy a kis legény kezében egy szál virág van...<br /> Anyját lehet vele köszönteni az anyák napja alkalmából...<br /> ...<br /> ...csakhogy...<br /> ...a kis százszor szép szírmait letépkedte az aprócska kisfiú.<br /> Útközben "szeret, nem szeretet"-t játszott (bár ő még nem is ismeri ezt az érdekes kérdés feltevést) és így nem maradt a kis virágból, csak a közepe és a szára.<br /> ... <br /> Ez volt a legkedvesebb anyák napi virág, az eredetisége miatt, no legapróbb/legnagyobb ajándéka anyjának...<br /> <span style="font-size: x-large;"><span style="color: red;"><b>(:-)</b></span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-39237355238470433512014-02-23T21:16:00.001+01:002014-02-23T22:21:49.096+01:00Úgy kezdődött, hogy a legszebb pályát választottam!<br /> Tanár akartam lenni, majd az is lettem, ...s vagyok már nagyon sok éve (1978 óta!)<br /> M A T E M A T I K A - ez töltötte/tölti ki főként az életemet!<br /> Nagyon szeretek tanítani! <br /> Az az öröm, hogy a tanulóim a számukra korábban nem ismert dolgokat a közreműködésemmel megtanulják, majd biztonsággal használják, felemelő érzés.<br /> <br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>Megértetni, majd alkalmaztatni - ez az én dolgom!</b></span></span><br /> <br /> <div style="text-align: right;"> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>Megérteni, majd alkalmazni - ez a tanulóim dolga!</b></span></span></div> <br /> ...mindössze ennyi a titok.<br /> <br /> <span style="color: red;"><u><i><b><span style="font-size: x-large;">Együttműködni, közreműködni.</span></b></i></u></span><br /> ...<br /> ...ha ez sikerül, akkor a tanítás/tanulás sikeres...<br /> ...<br /> Aztán úgy alakult, hogy egyre többet és többet tanítottam... fő állás, másodállás..., felnőtt képzés, aztán másik felnőtt képzés...kézműves iskola...<br /> ...most ott tartok, hogy magam is rájöttem, hogy ez nagyon sok!<br /> Nagyon elfáradok, "kilúgozódok"...<br /> Elmondtam a gyerekeimnek, hogy "jövőre már nem fogok ennyit tanítani!<br /> V. az idősebb lányom (szintén tanár) azt mondta nevetve, hogy "anya! hallottuk ezt már korábban is jó sokszor!"<br /> ...ez a tréfásan odavetett mondat aztán elgondolkodtatott...<br /> ...<br /> Megfogadom...<br /> ...és meg is tartom... Lassítani kell egy kicsit! <br /> Hosszú távon tényleg nem lehet a tanítás áldozatává válni!<br /> Kell pihenőket beiktatni, hogy töltődjön/pihenjen/erőt gyűjtsön az ember, hogy másnap megint újult erővel és lelkesedéssel álljon a szépet/jót tanulni vágyó gyermekek elé...<br /> <span style="font-size: x-large;"><span style="color: red;"><b>(:-) </b></span></span><br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-76078452649628846132014-02-23T20:39:00.000+01:002014-02-23T22:22:26.626+01:00Emlékszem, amikor a blogomat elkezdtem írni, nem volt minden "felhőtlen" az életemben.<br /> Birkóztam ott, ahol nem igazán volt értelme... fájt a lelkem is...<br /> ...aztán ez megváltozott... és most igazából jól vagyok!!!!!<br /> Lehet, hogy ezért nem írtam az utóbbi időben...<br /> ...most megint írok... <br /> ...<br /> Valakinek ajánlottam:<br /> <span style="color: orange;"><span style="font-size: large;">- írni kell, ha szomorú, bánatos az ember, hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy túljusson a problémán, hogy elhalványuljanak, elfelejtődjenek a dolgok...</span></span><br /> -<br /> <span style="color: magenta;"><span style="font-size: large;">- írni kell, ha örül az ember,&nbsp; hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy megmaradjanak a felejthetetlen pillanatok, események, történések...</span></span><br /> <br /> Az írás számomra azt jelenti, hogy szóba<span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;"> állok magammal</span></span>,<br /> <div style="text-align: right;"> hogy <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">időt szakítok magamra</span></span>!</div> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>Ajánlom <u><i>B Á R K I N E K</i></u> kipróbálásra az írást!</b></span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>...hogy "világgá kiabálja" az örömét és hogy "világgá sírja" a bánatát...&nbsp;</b></span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>S E G Í T ! ! ! ! ! </b></span></span><br /> <span style="font-size: x-large;"><b><span style="color: red;">(:-)</span></b></span><br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-5140796724938113642013-12-29T22:38:00.001+01:002013-12-29T22:38:23.967+01:00...az történt, hogy én is a hagyományos karácsonyi ízeket terveztem... ezért a hungarikumnak számító töltött káposztát is bevettem a "menü rendbe"...<br /> Csinos fejes káposztát találtam... sikerült kiügyeskednem a torzsát és már bele is raktam az enyhén sós vízbe melegedni/abálni... fa kanál nyelével - ahogy azt az Édesanyámtól&nbsp; láttam/tanultam - varázsoltam le a leveleket, s kiraktam a fedőre, hogy legyen hely az edényben...<br /> Végére értem a műveletnek, lefejtődtek a levelek.<br /> Úgy döntöttem, hogy visszarakom a lefejtett leveleket a meleg lébe, merthogy úgyis csak másnap kerítek rá sort a megfőzésére. <br /> Elzártam a gázt, ...aztán itt jön az, amit így már utólag tudom, hogy baki volt... rátettem az edényre a tetejét.<br /> Másnap jöhet a töltött káposzta készítése... lendületével fogtam hozzá a művelethez.<br /> Edényből levele ki...<br /> ...nono!<br /> ...az összes levél "rongyos", csupa lyuk, szakadozott lett...<br /> ...<br /> A töltött káposzta pedig nem maradhat el, ...így módosítottam az ismert alap recepten:<br /> <br /> Az edény aljára tettem apró savanyú káposztát, amire füstölt szalonna bőröket helyeztem, majd jöttek a húsgombócok, rá császár szalonna-csíkok...<br /> Ízesítettem, megfőztem, majd a tetejét leborítottam az apróra szeletelt rongyos káposzta levéllel, és újraforraltam az egészet...<br /> ...<br /> Mi tagadás, az értékéből egy cseppet sem veszített, annak ellenére, hogy ez a töltött káposzta nem lett töltött káposzta, csak töltött káposzta ízű-állagú fenséges eledel...<br /> ...<br /> ...azért azt bevallom, hogy nem jelentkezem ezzel a recepttel<br /> <div style="text-align: center;"> <span style="color: red;"><u><i><b><span style="font-size: x-large;">"a legjobb szakács"</span></b></i></u></span>&nbsp;</div> -címre!<br /> <br /> No és utánozni sem ér!<br /> <span style="color: red;"><b><span style="font-size: x-large;">(:-) </span></b></span><br /> <br /> <br /> <br /> Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-49745215402970238772013-12-13T18:11:00.000+01:002013-12-13T18:13:01.888+01:00Á. beszél...<br /> ...folyamatosan...<br /> ...már óvodás! (két és fél évesen!)<br /> ...<br /> Kis képeket nézegettek, s meg is nevezte a képeken lévő állatokat...<br /> <br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>KESKE = kecske</b></span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></span> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>MASKA = macska</b></span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></span> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>FESKE = fecske</b></span></span><br /> <br /> ...van az a kor, amikor még a hangok kiejtése, a szavak tanulása időszakában érdekesen történnek.<br /> <br /> <i><u><b>ARANYOS!</b></u></i><br /> <br /> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">(:-) </span></span><br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-63399564212789562562013-12-02T18:56:00.000+01:002013-12-13T18:12:52.009+01:00<span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">Á.</span></span> két és féléves, és <span style="color: blue;"><b><span style="font-size: large;">óvodás lett.</span></b></span><br /> Ez nagy hír a családnunkban!<br /> A jókedvű, mindig mindent megvizsgáló, jól szemügyre vevő kisfiú mostmár közösségben tölti a napjait.<br /> Eleinte csak fél napokat volt távol anyjától és a nyolc hónapos tesójától, B-től, de lassanként az egész napját az oviban való időtöltés jellemzi.<br /> ...<br /> Nehezen indult...<br /> ...sírt, nyugtalan volt... (pedig úgy ismertük, mint akit igencsak nehéz a kis nyugalmából valamivel is kibillenteni...<br /> ...hát sikerült az óvodával ezt megtenni...<br /> ...pedig a szülei&nbsp; gondosan készítetté gyermeküket a közösségbe...<br /> <br /> A jele: kis lapát.<br /> Édesanyja minden holmiját "megjegyezte" a lapátocskával, hogy Á. le tudja "olvasni"...<br /> ...tehát eljöttek a DOLGOS ÓVODÁS HÉTKÖZNAPOK, amik azért mindig ÜNNEPNAPOK IS! <br /> <br /> <span style="font-size: large;"><span style="color: magenta;">Á.! Kívánom Neked, hogy szeresd meg az ovit, érzed jól magad ott, a többi kis nebulóval együtt!</span></span><br /> <br /> <span style="font-size: large;"><span style="color: magenta;"><span style="color: blue;">... s ne feledd, apa, anya és B. mindig hazavárnak!</span> </span></span><br /> <br /> <b><span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">(:-)</span></span></b><br /> <br /> .<br /> <br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-82346404432001914872013-11-30T23:13:00.000+01:002013-12-13T18:12:40.614+01:00...az internet igencsak "tele volt" érdeklődőkkel az utóbbi napokban...<br /> Vártuk, mi is fog történni. Képek, animációk, aztán hosszas hallgatás (olyan vihar előtti csend volt ez)...<br /> Aztán a HÍR:<br /> ...hogy JÖN,<br /> ...mi meg VÁRJUK!<br /> Hozzánk jön, vissza jön...<br /> Várakozással teltek/telnek napjaink/óráink...<br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: x-large;">Gyere csak ISON!</span></span><br /> Hadd lássunk, gyönyörködjünk Benned!<br /> Látványod a képeken is felejthetetlen, ... hát még élőben!<br /> Kíváncsiak vagyunk Rád!<br /> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;"><b>(:-) </b></span></span><br /> <br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-6788587559336083182013-11-28T18:39:00.001+01:002013-12-13T18:12:24.589+01:00<span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">Mindnyájan feszült figyelemmel kísérjük a képeket, fotókat..., hol jár, éppen "mit csinál"...</span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...száguld, hasít, siklik, repül... szédült tempóban megy a NAP felé... (lehet, hogy a vesztébe?)</span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;"><br /></span></span> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;"><span style="font-size: large;"><b>... "mondjuk", vigyázzon magára, mert mi is szeretnénk egy kicsit még látni a tiszta égbolton...,</b></span>&nbsp;</span></span><br /> <br /> <b><span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...vendégül látni az udvarunkon, ill. az ablakainkban...</span></span></b><br /> <b><span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...hogy tündöklő fényével elkápráztasson..., s emlegessük, hogy a mi életünkben volt módunk arra, hogy lássunk egy ilyen "csodát"...</span></span></b><br /> <br /> <span style="color: red;"><span style="background-color: #eeeeee;">...de sorsa nem a mi kezünkben van...</span></span><br /> <br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">Reménykedünk, drukkolunk, hátha sikerül NEKI!&nbsp;</span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...túlélni...</span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...megmenekülni...</span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">... </span></span><br /> <span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: blue;">...s teljes fényben, csillogva továbbpompázni...</span></span><br /> <br /> <span style="font-size: x-large;"><span style="color: red;"><b>(:-) </b></span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-62400776875649416452013-10-30T23:17:00.000+01:002013-11-30T23:18:46.992+01:00"hetvenkedő"?<br /> ...ugyan már!<br /> 7 hónapos, 70 cm és jön a foga!<br /> Bizony így van ez!<br /> B.!<br /> Csak gyarapodj, cseperedj,<br /> ...<br /> ...s légy nagyon boldog és egészséges, majd "nyolvankodó" is...<br /> <br /> <span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">(:-)</span></span><br /> <br />Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-230521635544070842013-09-02T08:18:00.000+02:002013-09-22T08:20:52.853+02:00E., az unokánk már majdnem hétéves!<br /> Sorsfordító idő kezdődik el számára 2013 szeptemberében!<br /> Iskolába megy.<br /> Lázas készülődés előzte meg a neves időszakot. Nemcsak a fizikai, hanem a testi-lelki felkészülés is megelőzte a nagy eseményt. <br /> ...<br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">E.! Kívánjuk Neked, hogy a legszebb éveid az iskolában jól, eredményesen teljenek!</span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">Találd meg a helyedet a világban, s legyél sikeres, boldog, mint amilyen kisgyerek voltál/vagy!</span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">Szép gyerekkorodat éled a sok-sok tapasztalatszerzéssel, örömmel, kíváncsisággal!</span></span><br /> <span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">Ezután is légy jó, mint eddig! Mi a nagyszüleid, (papa és mama) azt kívánjuk, hogy minden terved/álmod váljon valóra!!!</span></span><br /> <br /> <b><span style="color: red;"><span style="font-size: x-large;">(:-)</span></span></b>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-772904486584848982013-09-01T08:01:00.000+02:002013-09-22T08:21:25.409+02:00<span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}">Kedves MINDENKI!<br /> <span style="color: red;"><u><b><i><span style="font-size: x-large;">Boldog sulikezdést kívánok! (:-)</span></i></b></u></span><br /> Ha eljött, akkor hadd szóljon! Itt az ideje az iskolai munkának, a szellemi gyarapodásnak!<br /> Szeptember! "...a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet!"-írja a költő (kis változtatással!)<br /> MINDENKI vegyen hát a tudás bőségének kosarából annyit, amennyit <br /> akar/szeretne, sikerrel, közmegelégedésre, örömmel!</span><br /> <span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}"><span style="color: red;">(:-) </span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332974625519295264.post-84924045615418116822013-07-17T20:32:00.001+02:002013-07-17T20:44:22.995+02:00...<br /> &nbsp;<span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}">KEDVES ISMERŐSÖK! <br /> Kedves Bem-esek! Kedves Szülők! Kedves volt tanulóim!<br /> A mai napon újabb mérföldkőhöz érkezett az életem. (2013. július 1.)<br /> Lezárult egy korszak, s jön egy másik, újabb időszak. <br /> Kb. 22 év után mától nem a Bem iskolában dolgozom. <br /> Ott befejeződött a pályafutásom.<br /> Cegléden a Losontzi iskola tanári gárdáját erősítem és szakiskolás tanulóit tanítom szépre-jóra, matematikára a Gubody iskolai óraadói m<span class="text_exposed_show">unkája mellett. <br /> A változás mást, új kihívást jelent számomra. <br /> Várnak és én megyek!<br /> Örülök, hogy ez elmúlt több, mit két évtized alatt sok-sok diáknak voltam tanára/osztályfőnöke.<br /> Jó volt Veletek együtt dolgozni, tisztességgel helytállni, együtt örülni a sikereiteknek, s látni, hogy megdolgoztok az eredményetekért! <br /> Sok szép emlékem kötődik Hozzátok! <br /> Köszönöm, hogy az életetek részese lehettem.<br /> Sok mindenkivel tartom a kapcsolatot.<br /> Drukkoltam a felnőtté válásotok időszakában.<br /> Nagy örömömre szolgál, hogy boldogultok szép családjaitok körében!<br /> Sokan továbbtanultatok: másik szakma, érettségi, főiskola... van aki sikeresen dolgozik a szakmájában...<br /> Büszke vagyok rátok! (:-)<br /> Segítsetek másokon a tanulásban, hogy ők is megízleljék a tudás megszerzése sikerének élményét!<br /> Bizonyára emlékeztek a sokszor hangoztatott mondatomra:<br /> "A legjobb dolog, ami történhet velünk, az, hogy iskolába járhatunk és tanulhatunk!"<br /> <br /> Nem búcsúzom, csak elköszönök Tőletek. (a kollegáimtól már korábban elköszöntem)<br /> Kívánok MINDNYÁJATOKNAK nagyon jó egészséget, szeretetteljes, boldog életet! <br /> Ne felejtsétek el Bem-es iskolai éveket!<br /> (:-)</span></span><br /> <br /> ...<br /> ...válaszaim...<br /> <span class="userContent" data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}"><span class="text_exposed_show">&nbsp;</span></span><span data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}" data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0].[0]">Kedves Jókívánság-írók! Nagyon szépen köszönöm mindazt a sok szépet és jót, amivel útnak indítottatok, nem feledve el a hosszabb-rövidebb együtt töltött/munkálkodott iskolai éveket! Hiába! aki a Bem-be járt, vagy dolgozott, az nem felejti el! Jó kis csapatnak voltunk tagjai! Együtt gondolkodtunk, egy célunk volt, végeztük a feladatunkat, éltük az életünket a matematika, a humor és egymás társaságában! Lejárt ez az idő! Ti 3-4-5 évet töltöttetek a Bemben, nekem hosszabb időt sikerült ott élni/dolgozni. Az iskolai élet meghatározó mindnyájunk számára! Nem felejtjük el, abból táplálkozunk, arra emlékezünk, arról mesélünk, és azt folytatjuk kint, az iskola falain kívül. Minden jót kívánok én is Nektek! (:-)</span></span></span><br /> <br /> <span data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}" data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1507408}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0].[0]">&nbsp;</span></span></span><span data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}" data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0].[0]">Köszönöm a jókívánságaitokat! (:-) Én is kívánom Nektek az általatok elképzelt legjobbat/legszebbet/legeredményesebbet! (:-)</span></span></span><br /> <br /> <span data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}" data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1512441}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0].[0]">&nbsp;</span></span></span><span data-ft="{&quot;tn&quot;:&quot;K&quot;}" data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1519686}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1519686}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0]"><span data-reactid=".r[1m1g5].[1][4][1]{comment317127875088434_1519686}.[0].[right].[0].[left].[0].[0].[0][2].[0].[0]">Köszönöm Mindnyájatoknak a kedves szavaitokat! nektek is MINDEN JÓT KÍVÁNOK! (:-)</span></span></span>Ho Csiz Valihttp://www.blogger.com/profile/02286771157498024622noreply@blogger.com0