hobbiinformatikus

Csókolom, szórólapot hoztam, be tetszik engedni?

2012-01-15T20:53:00.000+01:00

Nem tudom, ki hogy van vele, de én személy szerint minden szórólapot kiveszek a postaládából vagy a lépcsőházban kihelyezett tartóból, hogy aztán jófiú módjára bevigyem a lakásba, gondolván, majd ráérő perceimben milyen jól átlapozgatom azokat, hátha találok valami kihagyhatatlant. Van, aki ezeket a reklámanyagokat egy hanyag mozdulattal a lift előtti banánosdoboz mélyére juttatja, mondván: "Majd a házmester..."

Aztán nálunk a szórólapok és akciós prospektusok rendszerint olvasatlanul a szelektívben kötnek ki, a nagyobb méretű példányok pedig általában a zöldségpucolás áldozatai lesznek. Valamilyen szempontból jó nekem, mert van a lépcsőházunkban szelektív hulladékgyűjtés, így a papírhulladékot van hová eltüntetnem, így kevésbé vagyok környezetszennyező, de azért az akciókról vagy az akciós lehetőségekről lemaradok.

Éppen ezért lepődtem meg, mikor rátaláltam a http://www.gyerunkvasarolni.hu oldalra, ahol a nagyobb áruházláncok akciós szórólapjait vagy éppen szezonális katalógusait lehet megnézegetni online. Már a nyitóoldalon választhatunk, hogy valamely márkakatalógust, vagy éppen valamilyen akciós újságot szeretnénk lapozgatni.

Hogy mi is az oldal célja? Idézem: "A Gyerünkvásárolni.hu weboldal célja, hogy egy helyen összegyűjtse az áruházláncok akciós újságjait, plakátjait és szórólapjait, valamint a különböző márkák katalógusait, plakátjait és szórólapjait."

Az oldal segítségével nem kell többé foglalkozni azzal, hogy mit csináljunk a rengeteg papírhulladékkal, vagy azon gondolkozni, hogy lesz-e papírgyűjtés az óvodában vagy az iskolában, ahová el tudjuk tüntetni a töménytelen mennyiségű felgyülemlett papírhulladékot. (Mert ugye Ön is külön kezeli a külön kezelhető hulladékot?)

További előnyét abban találtam az oldalnak, hogy csak azokat a szóróanyagokat nézegetem meg, amelyekben feltételezhetően a számomra releváns információk találhatóak. Így egy esetleges bútorvásárlás előtt nem a sportáruház katalógusát fogom lapozgatni, hanem valamelyik, a lakóhelyemhez közeli lakberendezési áruház kínálatát fogom tanulmányozni.

Sajnos ezzel vége a mellékhelyiségekben töltött békés, nyugodt perceknek. Vagy mégsem, hiszen viszek oda egy könyvet.

Érdekes cikkek:

Gugel, avagy egy kis székely vidámság

Szemétre a régi géppel?

Üssük el az időt

Miért jó a szabad szoftver?

Számok bűvöletében

2012-01-03T19:35:00.000+01:00

Mivel azt tapasztaltam, hogy év végén, újév elején egyre több oldal oszt meg statisztikát az előző évről az adott oldallal kapcsolatosan, így arra gondoltam, hogy megosztok én is egyet a blogról. Rendhagyó módon nem éves statisztika következik, hanem a blog indulása óta eltelt idő statisztikája.

A következő statisztika célja, hogy megmutassa, milyen operációs rendszereket és milyen böngészőket használnak a blog olvasói.

Aki blogspotos blogot szerkeszt és rendszeresen követi az oldala látogatottságát, biztosan tudja miről van szó.

Mivel az oldal nem csak a legnagyobb részesedéssel bíró asztali operációs rendszer felhasználóinak kínál tartalmat, ezért nagy figyelemmel kísérem az ún. alternatív operációs rendszerről érkező látogatókat, illetve érdekel az is, hogy milyen böngészőt részesítenek előnyben az olvasók. Nem elhanyagolható dolog, hogy milyen keresési kulcsszó segítségével találtak a blogra, valamint az sem, hogy mely webhelyekről kerülnek átirányításra a látogatók.

Lássuk tehát, hogy a blog 2009. májusi indulása óta milyen eredmények születtek:

Operációs rendszer:

Az eredmény nem lepett meg, mivel a látogatók 86%-a valamilyen Windows operációst rendszert használ, ezt követi jócskán lemaradva a Linux felhasználók 5%-os tábora, majd egy kis különbséggel a Macintosh rendszert használók következnek a maguk 4%-val, bizonyítva ezzel azt, hogy azért vannak felhasználók az ablakok túloldalán is. Egyéb UNIX operációs rendszert a blog olvasónak 3%-a használ. A maradék két százalékon a mobil operációs rendszerek osztoznak, melyek közül az Android a legnépszerűbb, de meglepő módon Playstation3 játékkonzolt használó olvasója is akad az oldalnak.

Ezzel az eredménnyel nyugodtan elkönyvelhetem, hogy a nyílt forrású operációs rendszert használóknak is adott az oldal valamilyen információt.

Böngésző:

Nem ért sokk, amikor azt láttam, hogy a látogatók legtöbbje, szám szerint 46%, a Mozilla Firefox böngészőjét használja, viszont annál jobban meglepődtem, hogy a Google keresőóriás Chrome/Chromium böngészőjét az olvasók 24%-a használja, harmadik helyre szorítva ezzel az Internet Explorer-t preferáló olvasókat, akik az összes látogató 21%-át tették ki. 5%-nyi olvasó az Opera böngészővel kereste fel az oldalt, míg az Apple féle Safari-t csupán az érdeklődők 1%-a használ. A fennmaradó három százalékban egyéb, kisebb nevű böngészők találhatóak, de néhányan a Mozilla Thunderbird levelezőklienst használva olvasták az oldal tartalmát.

Keresési kulcsszó:

A keresési kulcsszó végül is nem a kulcsszóról szól, inkább arról, hogy milyen témában keresték fel legtöbben az oldalt, milyen kérdésre, problémára kerestek választ az olvasók.

A keresőprogramok irányából az olvasók 36%-a lelassult számítógépe miatt látogatta meg az oldalt, 28% volt azok aránya, akik a Vad Magyarország című természetfilm kapcsán kerültek közelebbi kapcsolatba a bloggal, míg a keresést indítók 18%-a ingyenes képszerkesztési lehetőségek után kutakodott. 9%-nyit tett ki a különböző alkalmazásokat, játékokat keresők aránya. A megmaradt 9%-ra esik a mindenféle egyéb találat, melyről fogalmam sincs, mik lehettek, de örülök a látogatóknak.

Hivatkozó webhelyek:

Nem meglepő módon a legtöbb látogató a Google felől érkezett (46%), de jelentősnek mondható a közösségi portálok irányából érkezett olvasó, melyek közül első helyen a magyar IWIW áll, a Facebook csak a második helyet foglalhatja el, valamint nem elhanyagolható a magyar Ubuntu közösség oldaláról átirányított illetve a Startlapot használó olvasók aránya.

Végül pedig, hogy mit látok ebben a statisztikában?

1. Igaz, hogy még mindig a Windows a legelterjedtebb operációs rendszer, de az alternatív rendszereknek igenis van létjogosultsága.

2. A felhasználók keresik a nyílt forrású vagy szabad felhasználású megoldásokat, valamint egyre többen fogékonyak azokra és egyre nagyobb rájuk az igény.

3. Egyre többen vannak azok az olvasók, akik öreg vagy öregedő számítógéppel rendelkeznek, és szükségük van olyan megoldásra, aminek segítségével kis ráfordítással tudnak csatlakozni a 21. századi információs társadalomhoz.

4. A legtöbb felhasználónak még mindig a keresőprogramok adják a kiindulópontot az internet útvesztőjében, de egyre többen használják ki a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségeket, és próbálják azok segítségével elérni a számukra releváns tartalmakat.

Érdekes bejegyzések:

Vajon hány Linux disztribúció van a világon?

Kiéleződő böngészőháború

Szemétre a régi géppel?

Lelassult a gépem, mit tegyek?

Képek szerkesztése ingyen

Boldog új évet 2012

2011-12-31T18:28:00.003+01:00

Minden kedves olvasónak eredményekben és bitekben gazdag boldog új évet kívánnak a Hobbiinformatikus blog szerzői!

kép forrása: http://uptimeblog.enigma.com

Ügyfélkapu jelszócsere

2011-12-29T14:36:00.001+01:00

Hamarosan itt az év vége. Egyre több helyről hallani, hogy a magyarorszag.hu kormányzati portálon használt jelszavak 2012. január 1-től nem lesznek használhatóak. Ugyanezeken a csatornákon felhívják a felhasználók figyelmét arra is, hogy aki nem változtatja meg a jelszavát idén december 31-ig, annak a fiókja törlésre kerül. Új fiókot a felhasználó majd egy újabb okmányirodai sorbanállással tud létrehozni. Emiatt a Hobbiinformatikus blog szerzői is feladatuknak érzik felhívni olvasóik figyelmét arra, hogy a még hátralévő két napban ezt a jelszócserét ejtsék meg, elkerülendő a bosszúságok sorát.

Hogy mi a menete a jelszócserének:

Jelentkezzünk be a még érvényes felhasználónév/jelszó párossal az Ügyfélkapura (magyarorszag.hu), majd a megjelenő képernyőn kattintsunk a Jelszócsere gombra. Ekkor az alábbi képernyő kell, hogy fogadjon minket:

Ügyfélkapu jelszóváltoztatási adatlap

A megjelenő adatlapot értelemszerűen kitöltve a jelszavunkat néhány másodperc alatt meg tudjuk változtatni. Fontos, hogy amennyiben a Jelszó lejárati időpontja mezőt üresen hagyjuk, akkor az új jelszavunk két évig marad érvényes, így ezt a procedúrát két év múlva ismét meg kell ismételnünk. Amennyiben más dátumot állítottunk be, akkor ne felejtsük azt el, nehogy feledékenységből ne tudjuk majd ügyeinket elektronikusan intézni.

Végül pedig, hogy szerintem kinek lehet fontos az Ügyfélkapu? Mindenkinek, aki szeretné hivatalos ügyeit az otthon kényelméből intézni. A teljesség igénye nélkül néhány dolog, amit az ügyfélkapun keresztül is tudunk intézni: adóbevallások benyújtása, cégbeszámolók elkészítése, elektronikus adóigazolás kérése, anyakönyvi kivonatok ügyintézése, biztosítási jogviszony lekérdezése, felsőoktatási felvételi tájékoztató, erkölcsi bizonyítvány elektronikus igénylése és ezeken kívül még nagyon sok minden.

Érdekes bejegyzések:

Milyen erősek a jelszavaink?
Milyen a jó jelszó?

Boldog Karácsonyt Kívánunk!

2011-12-25T11:57:00.000+01:00

Nagyon boldog karácsonyt kíván minden kedves olvasójának a
Hobbiinformatikus blog
szerkesztőcsapata
(kép: www.open-tube.com)

Vajon hány Linux disztribúció van a világon?

2011-12-22T22:44:00.000+01:00

Vajon hány Linux disztribúció van a világon? Vajon hány disztribúció veszett a feledés homályába? Melyek az igazán nagy terjesztések? Milyen alapokon nyugszanak az általunk használt rendszerek?

Íme az összes Linux

Tux, a Linux kabalafigurája

Valószínűleg sok Linux felhasználó feltette már ezeket a kérdéseket, miközben azt a disztribúciót kereste, amelyik a legjobban megfelel az igényeinek, vagy épp egy olyat keresett, aminek hangzatos neve mögött igazán értékes szolgáltatások húzódtak meg, de lehet, hogy a megjelenést tartja szem előtt a felhasználó.

Ha tényleg elkötelezett Linux felhasználó az ember, akkor a következő képet tényleg alaposan átbogarássza. Ezen az egy képen szerepel az összes Linux disztró (több, mint 400), ami valamikor is útjára indult. Megtalálhatóak azok is, amiknek a fejlesztése egy idő után leállt. Erről a képről még azt is megtudhatjuk, hogy mikor változtatott nevet egy-egy disztró, vagy éppen melyik disztró alapjaira építkezik, melyiknek a közvetlen leszármazottja.

Végülis a cikk elején feltett kérdésekre választ kapunk, egy kérdés marad csupán: Miért is van ennyi disztribúció?

Ha valaki tudja a választ, írja le egy hozzászólásban!

Ui: Milyen szép lenne, ha nem csak a Linux-ok, hanem a UNIX-ok is szerepelnének a képen, mint például FreeBSD, OpenBSD, PCBSD, BeOS stb. A nyílt forráskódnak köszönhetően helyük lenne a képen, hiszen a Linux is UNIX-like rendszer.

További érdekes bejegyzések:

Próbáld ki a Linux-ot!

Az ingyen nem mindig rossz!

Kísérletek napja

Fájlkezelők Karácsonyra!

2011-12-21T22:21:00.002+01:00

Egy kicsit megállt az élet itt a blogon. Új munkahely és kevesebb szabadidő jutott osztályrészemül, amit nem tudom, hogy jó-e vagy sem. No, de sebaj, mert itt a téli szünet és hátha sikerül valamicskét lefaragnom a lemaradásból. Ha mégsem jönne össze, akkor nagyon szívesen várom az ötleteket vagy megjelentetésre szánt írásokat.

Mielőtt bármit is írnék, szeretnék minden kedves olvasónak békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánni.

Épp ennek a szép ünnepnek az apropóján jutott eszembe, hogy szétnézek a világhálón, hátha találok valami hasznosat, amit megoszthatnék az olvasókkal. Örömmel jelentem, hogy sikerült hasznos dologra akadnom.

Aki használt már számítógépet, az előbb utóbb kénytelen lesz fájl-műveletekkel bajlódni. Ha egyébre nem is, de egy merevlemez-pendrive közti adatátvitelre valószínűleg sor kerül. Nagyon sokan használják Windows rendszereken az alapértelmezett fájlkezelőt, a Windows Intézőt. Valljuk be, a Windows Intéző használata kissé körülményes, bár némi leleményességgel egészen jól el lehet vele boldogulni. Hátránya, hogy bajos átláthatóan megjeleníteni vele két különböző könyvtár tartalmát, majd azok közt fájlműveleteket végezni.

Emlékszem, még a DOS-os időkben volt egy ún. kétpaneles fájlkezelő, ami a Norton Commander névre hallgatott. Ezen program segítségével hosszú parancsok begépelése nélkül lehetett lemezműveleteket végezni, például másolni, fájlokat vagy könyvtárakat létrehozni, törölni, átnevezni és áthelyezni, ki- és becsomagolni.

Total Commander 64 bit
kép://softpedia.com/

Ennek a fájlkezelőnek az utóda a Total Commander, ami valamikor a 3.1-es Windowsok korában tűnt fel, bár akkoriban még Windows Commander volt a neve. A programot fejlesztő Christian Ghisler a Norton Commanderben használt technikát kódolta át a grafikus felhasználói interfészre. A Windows 3.1 grafikus felülete már támogatta az egérműveleteket, vele együtt a húzd és dobd (drag&drop) megoldásokat. A kétpaneles fájlkezelők elindultak hódító útjukra a grafikus felhasználói felületen is.

A Total Commander használói egy kis kényelmetlenséggel találhatták szembe magukat, amikor elindították a programot, mivel indításkor meg kellett nyomni egy gombot ahhoz, hogy használni tudjuk a program shareware változatát. Ez annak volt köszönhető, hogy a svájci illetőségű Ghisler úr nem tette közkinccsé a Total Commander forráskódját, valamint a program akadálymentes használatáért licencdíjat kért. A licencdíj megfizetését követően a felhasználó jogosult a program teljeskörű használatára, valamint a licencdíj egyszeri megfizetése tartalmazza a program folyamatos és rendszeres frissítését is. Míg ez nem történik meg, addig a számítógépen egy shareware verzió fut, mely néhány korlátozást tartalmazhat a regisztrált változathoz képest. Ebből már látszik is, hogy a Total Commander egy tipikusan zárt forrású alkalmazás.

Valahol a szabaddá válás felé vezető úton találkozhatunk a Multi Commander nevezetű alkalmazással, mely hasonló tudással rendelkezik, mint a Total Commander, viszont nyár óta a programfejlesztők szabadon letölthetővé tették mind a 32 bites (x86), mind a 64 bites (x64) változatokat. Letöltés után a szokásos néhány kattintásos telepítés fogad minket (Next - Accept -Next -Finish). Első indításnál választhatunk, hogy milyen kijelölési és fájlmegjelenítési módot szeretnénk használni. Megjelenésre hasonlít a TC-re, bár az alul megjelenő 4 sor gomb elég sok helyet elvesz a tartalom elől. Funkcióit tekintve legalább olyan jól felszerelt, mint fizetős konkurense. Hasonlóan beépül a MultiCommander környezeti menüjébe is a Windows Intéző, valamint integrálhatóak a tömörítő, kicsomagoló, médialejátszó alkalmazások is, melyeknek segítségével tényleg néhány kattintással végezhetjük el munkánkat. Lényeges információ a programmal kapcsolatban, hogy ez egy ingyenesen letölthető és használható kereskedelmi program. Ehhez a programhoz a fejlesztők ugyanúgy biztosítják a frissítéseket, mintha megfizettük volna licencdíjat.

Multi Commander
kép://www.multicommander.com/

A szabaddá válás út végén jó néhány szoftver található, melyek többé-használhatóak. Vannak negatív tapasztalatok, de ez a bejegyzés nem a rossz reklám helye.

Egy teljesen nyílt fejlesztésű, szintén kétpaneles fájlkezelő a Free Commander. Hasonlóan az előző kettőhöz, ezt is Windows operációs rendszerre fejlesztették, megszabadítani szándékozván a felhasználót az Intéző használatától. A Free Commander használatban és megjelenésben semmivel nem marad el a fentebb említett két másik programtól. Ami fontos különbség és a program javára írható, hogy bármikor odadhatom akármelyik ismerősömnek, hogy használja, nem kell számolnom a licencelés jogi buktatóival, illetve annyi számítógépre telepítem fel, ahányra csak akarom, lévén a program teljesen nyílt forrású.

Free Commander
kép:http://freecommander.com/

Windowsos programok után lássunk néhány nyílt forrású, Linux-os fájlkezelőt.

Gnome Commander
kép: http://www.nongnu.org/

Aki a Gnome ablakkezelőt használja, annak bizonyára nem ismeretlen a Gnome Commander vagy a Tux Commander. mindkét program hasonló a Windowsos programokhoz, miszerint két kezelőpanel a jobb és a bal oldalon. Használatuk nem igényel semmilyen különösebb felkészültséget, amennyiben tisztában vagyunk a particiók Linux/UNIX és UNIX-like rendszereken használatos elnevezéseivel. Amennyiben ezen ismereteink hiányosak, bizony nézni fogunk, mint ama bizonyos boci, mert nem fogjuk találni a C:, D:, E: és egyéb meghajtóinkat, lévén itt más a nevük.

Tux Commander
kép: http://tuxcmd.sourceforge.net/

A Gnome mellett a másik népszerű ablakkezelő a KDE, ami ugyan látványos asztali megjelenést tud nyújtani, de saját fájlkezelője hasonlóan bonyolultan és nehézkesen használható, mint a Windows Intézője vagy a Gnome Nautilusa, aminek itt Dolphin a neve. KDE4 felület alatt a Dolphin kiváltására a Krusader fájlkezelőt javaslom, mivel ez egy KDE ablakkezelőre írott alkalmazás, mely a kiegészítők letöltése és telepítse után egy igazán nagy tudású, képességekkel gazdagon felvértezett programmá cseperedik. Ezzel a fájlkezelővel nyugodtan versenyezni lehet bármelyik ablakos Commanderrel, csalódást nem fog okozni.

Krusader
kép:http://www.krusader.org/

A többi, Linux/UNIX rendszereken használható ablakkezelők alatt futtatható fájlkezelőket nem részletezem, mivel sem időm, sem helyem nincs ahhoz, hogy a rengeteg ablakkezelőt kipróbáljam, vagy a megfelelő ablakkezelőt futtató Linux/UNIX disztribúciót akár csak próbaképp feltelepítsem.

A Gnome és a KDE ablakkezelő rendszerek jelenleg a legelterjedtebbek, így az ismertetés csak ezekre a programokra korlátozódik. Amennyiben kipróbálnál más ablakkezelő rendszert, ízelítőül álljon itt egy felsorolás a teljesség igénye nélkül, a telepítésükhöz segítséget a Google keresővel találhatsz:

-IceWM

-FluxBox

-LXDE

-XFCE

-Unity

-Enlightenment

Érdekes bejegyzések:

Segítség kezdő Ubuntu felhasználóknak

Szemétre a régi géppel?

Elfeledett játékok

A Villanykörte Összeesküvés

2011-10-10T21:06:00.000+02:00

Ez sem számítástechnika, de egy óra elgondolkodtató időtöltés:

In Memoriam Steve Jobs (1955-2011)

2011-10-09T20:44:00.001+02:00

2011. október 5-én, ötvenhat éves korában meghalt Steve Jobs, az Apple társalapítója, aki nemrég mondott le a cég elnök-vezérigazgatói tisztségéről. Az Apple arcának tekintett technológiai guru régóta hasnyálmirigyrákban szenvedett.

A hírt magyar idő szerint csütörtökön nem sokkal éjfél után jelentette be az Apple, amelynek honlapján egy rövid megemlékező szöveget, és Jobs képét is elhelyezte. "Az Apple elvesztette vízionárius és kreatív zsenijét, és a világ elvesztett egy rendkívüli embert. Azok, akiknek közülünk volt szerencséje ismerni és együtt dolgozni Steve-vel, egy kedves barátot és egy inspiráló mentort vesztettek el. Steve egy olyan céget hagy maga mögött, amelyet csak ő hozhatott létre, szelleme pedig mindig az Apple alapjait jelenti majd." - áll az Apple honlapján.

Forrás: [origo]

A következő videóval rá emlékezünk:

Forrás: youtube.com

Elfeledett játékok, avagy egy kis retró

2011-09-23T23:04:00.002+02:00

A napokban böngészgettem a neten, csak úgy céltalanul, elgondolkodva és eszembe jutott, hogy valamikor a huszadik században volt jó néhány játék, amivel egész jó el lehetett tölteni az időt, viszont mostanság, a sokmagos processzorok korában nemigen lehet már hallani ezekről a játékokról. Meg kell jegyezzem, ezek a játékok még DOS operációs rendszerre íródtak, és hát a grafika mellett a zene is hagy némi kívánnivalót maga után. Na de a maga korában...

Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek a játékok már rég a feledés homályába vesztek, bár van néhány cím, amik ma is futnak, a játékosok legnagyobb örömére. Ilyen cím többek között a Need for Speed vagy a Wolfeinstein. Viszont van jó néhány platformjáték, amiket huszonegyedik századi ember már nemigen futtatna a gépén. Teszem hozzá, ezen játékok futtatásához szükség lesz a DosBOX nevű programra, mivel az újabb operációs rendszerek, valamint az újabb hardverek már nem képesek 286 és 386 processzorokra szánt programot futtatni, ezért ezek működését emulálni kell. Aki ismeri valamennyire a DOS-t, esetleg nem riad meg a parancssoros üzemmódtól az biztosan boldogulni fog.

Lássunk is néhány játékot:

Prehistorik2

Egyik nagy kedvencem volt a kilencvenes években a Prehistorik és a Prehistorik 2 című játék. Maga a játék nem bonyolult, Mario utóhatású, hasonlóan oldalra scrollozós platformjáték, melyben egy ősemberrel kell a pályákon végigmenni, és összegyűjteni minden utunkba akadó értéket és élelmet, valamint legyőzni az utunkba kerülő ellenfeleket, mint például ősmedve, dinoszaurusz. Néhány félórára kellemes időtöltést tud nyújtani.

Ugh!

Egy másik kedvenc volt az Ugh!, amiben szintén egy ősemberrel kellett játszani, de most egy őskori helikopter-liftkezelő bőrébe bújunk, akinek az a feladata, hogy az utazni kívánó ősembereket és ősasszonyokat egyik szintről a másikra juttassa veszélyek közepette. (Itt is találkozhatunk dinókkal, bár ezek most repülnek, és igyekeznek a helikopterliftnek repülni) Ezzel a játékkal szintén jónéhány perc szórakozást kapunk, mivel a játék előrehaladtával egyre bonyolultabb pályákra jutunk.

The Need for Speed

A következő játék, amivel szívesen töltöttem az időt az nem más, mint a The Need for Speed. Ezt megmutattam a tizenegyéves fiamnak is, - aki nagy NFS MW rajongó - hogy ez volt az egyik első Need for Speed. Bár a látvány már nem állja meg a helyét a mai grafikai színvonal mellett, Ő mégis el volt ragadtatva, hogy honnan, hová jutott az EA Games a játékfejlesztés terén. Hiszen az offline The Need for Speed-től eljutottunk az online világban szabadon játszható Need for Speed World-ig.

Honnan tudjuk beszerezni ezeket a régi játékokat?

Ha valakinek szerencséje van és elég régi motoros, akkor megpróbálhatja előtúrni floppylemezen a szekrény mélyéről. Akinek nincsen már meg, az pedig megtalálja az abandonia.com oldalon, ahol nem csak ez a három játék, hanem több száz, rég elfeledett cím várja, hogy újból felfedezzék és játszanak velük.

Aki jártasabb egy kicsit a játékok világában, az sejtheti, ezeket a játékokat már régóta nem forgalmazzák, vagy a játékot kiadó gárda megszűnése miatt, vagy egyszerűen a kiadó döntése miatt, ezért nagy részük az oldalról ingyenesen le is tölthető, általában egy .zip archívumban, de akad néhány, amelyiket még mindig meg kell vásárolnunk ahhoz, hogy letölthessük és játszhassunk velük, mivel a fejlesztő vagy jogutódja nem tette azokat ingyenesen elérhetővé.

És végül, hogyan használjuk a DosBox-ot?

Aki találkozott már linux-szal, annak nem mond újat a mount-olás avagy meghajtó felcsatolás. A DosBox indítása után csatolnunk kell azt a meghajtót vagy könyvtárat, ahová letöltöttük a játékot, természetesen, DOS-ról lévén szó, a parancssorba való gépelés segítségével:

Indítsuk el a DosBox-ot

Csatoljuk a meghajtót a megfelelő elérési út megadásával

Váltsunk meghajtót

Adjuk meg a játék könyvtárának elérési útját

Gépeljük be a játék indító alkalmazásának nevét és kiterjesztését, majd játszunk

Aki egy kicsit rutinosabb, az letöltheti a Norton Commander kétpaneles fájlkezelőt is, ami a Windows Commander, a későbbi Total Commander, aztán Minden Commander elődje, amivel jelentősen könnyíthetjük a könyvtárak és fájlok közötti navigációt, megkímélve magunkat a felesleges gépeléstől.

Norton Commander

Jó retró játékot mindenkinek!

Ubuntu reklám, kicsit Mátrixosan

2011-07-05T19:42:00.000+02:00

Ehhez a videóhoz nem is fűzök semmit. A feliratért köszönet illetti Bobolitet, az ubuntu.hu felhasználóját.

Ubuntu reklám :) from Victorpictor on Vimeo.

Vad Magyarország

2011-04-07T12:09:00.002+02:00

Nem számítástechnika, de nem hagyhattam szó nélkül, hiszen csodálatos látvány tárulhat elénk, ha megnézzük a Vad Magyarország című természetfilmet, mely hazánkat mutatja be egy rétisas-család szemén keresztül. Török Zoltán természetfilmes-rendező és stábjának munkáját dicséri az alkotás, melyet két év alatt, húsz helyszínen forgattak le.

A lenyűgöző látványt kiemeli a filmben hallható zene, valamint a narrátorként hallható Kulka János. A filmet nézve szembesülünk hazánk természeti szépségével és azzal, hogy nem feltétlenül kell a világ túlsó végére utazni ahhoz, hogy szépet és lenyűgözőt láthassunk.

Az 52 perces, egész estés természetfilm évtizedek óta az első olyan mű, mely Magyarország természeti csodáit mutatja be. A korábban említett rétisas-család életén kívül megismerkedhetünk egy vidra és egy harcsa egy évével, de megjelenik a filmben többek között a fekete gólya és az aranysakál is.

A egyes jelenetek Somogyban, többek közt Boronkán a berekben és a Dráva mentén kerültek felvételre, de láthatunk a filmben árvíz és szárazság által okozott drámát és több, korábban még senki által meg nem örökített természeti jelenséget, állati viselkedést is.

A kétéves forgatás negyvenmilliós költségeit a német Norddeutscher Rundfunk állta, melyből a német piacra kívánt dokumentumfilmet készíteni, de a magyar változat igazi moziélmény lesz, melyet április 28-án mutat be az Uránia Filmszínház.

Ajánlott bejegyzések:
Tényleg lesz világvége?
Gugel, avagy egy kis székely vidámság

Ott vagyunk mi is!

2011-03-25T14:29:00.001+01:00

Ma ismét léptünk egyet előre a blog életében. Elindítottuk a két legnépszerűbb közösségi oldalon a Hobbiinformatikus blog klubját és csoportját.

Amennyiben csatlakozni szeretnél hozzánk Iwiw-en vagy Facebook-on is, látogass el az alábbi linkekre és tedd meg, attól függően, hogy melyik oldalon vagy regisztrálva. Ha mindkettőn ott vagy, akár mindkét oldalon csatlakozhatsz.

Az Iwiw-es Hobbiinformatikus klubhoz a következő linken tudsz csatlakozni:

iwiw Hobbiinformatikus klub

Ha Facebook felhasználó vagy, akkor pedig az alábbi linken éred el a Hobbiinformatikus csoportot.

Hobbiinformatikus csoport a Facebook-on

Kiéleződő böngészőháború?

2011-03-24T00:28:00.003+01:00

Mire ránk tavaszodott mindenki elkészült a legfrisebb böngészőjével. A tizenkét béta és két kiadásra jelölt változat után megjelent a Firefox 4. Nagyjából egy héttel korábban pedig a Microsoft tette elérhetővé az új Internet Explorert, ami a 9-es verziószámot viseli.

De nem állt le a fejlesztéssel a Google sem, hiszen ők is előrukkoltak a Chrome/Chromium böngésző 11-es verziószámot viselő bétájával, valamint az Opera is kirukkolt a mobilokra szánt böngészőivel, az Opera Mini 6-tal és az Opera Mobile 11-gyel.

A friss Firefox, követvén a divatot, hasonló megjelenést kapott, mint az Opera asztali változata, vagy a Google Chrome. Első próbálkozásra meggyőzőnek tűnik az új Tűzróka, lényegesen gyorsabb a 3.6-os verziószámot viselő elődnél, bár aki nem használt a 3-assal párhuzamosan egyéb browsert, például Operát vagy Chrome-ot, annak szokatlan lehet a megjelenés, hiszen a menü és állapotsor sokkal kevesebb helyet vesz el a böngészéstől, a kezdőlap gombja jobb szélre költözött, a böngészőfülek pedig a címsor fölé kerültek, de összeségében jó benyomást kelt az egész program.

Mozilla Firefox 4 - iGoogle

Az Internet Explorer 9 már nem tett ilyen jó benyomást rám, bár a sebességre ennél a böngészőnél sem lehet panaszunk, viszont ezt az élményt nagyban rontja, hogy a böngésző kezelőfelületén mindent keresnünk kell, hiszen semmi sincs azon a helyen, ahol az ember keresné. Látványra ez a böngésző is próbál a Chrome és Opera által kitaposott ösvényen haladva növelte a böngészésre használható területet. Ennek kárát a címsor látta, mert a böngészőfülek a címsorral egy magasságba kerültek, ami így jelentősen rövidebb lett, megnehezítve egy hosszab webcím olvasását, esetleg ellenőrzését.

Az IE megtépázott hírnevét visszaszerzendő a Microsoft IE6 ellenes kampányt indított, melyben arra kérik a felhasználókat, hogy váltsanak a mai kor igényeit is kielégítő böngészőre, sőt akiknek problémát okoz a váltás valamilyen speciális felhasználás szempontjából, azonak rendelkezésre áll egy IE6 kompatibilitást biztosító csomag is.

Windows Internet Explorer 9 - iGoogle

A Chrome-ról sokat írni nem lehet, hiszen a keresőóriásnál a fejlesztés folyamatos, így valószínűleg a 10-es változat megjelenéséhez képest hat hét múlva megjelenik a 11-es verzió stabil kiadása, változatlanul gyors böngészéssel.

Opera Browser

Google Chrome

Opera téren annyit hallani, hogy a Mobile 11-es verziója már natívan támogattja az okostelefonokat, így Android, Symbian/S60, Blackberry platformon ezentúl már nem a Java alapú böngésző fog futni, az iPhone/iPad változatra pedig még várni kell, míg az Apple rábólint. A Mini 6 továbbra is Java platformon fog futni, hiszen ezzel a böngészővel az Opera célja az volt, hogy ún. "butatelefonnal" is lehessen internetezni, bár némi módosítással javítottak a képernyőgörgetésen és a tartalom nagyíthatóságán.

A böngészők a képekre való kattintással letölthetőek a hivatalos forrásból.

A bejegyzéssel egyidőben ismét szavazást indítunk, melyben arra vagyunk kíváncsiak, milyen böngészőt használnak olvasóink rendszeresen. A szavazógép az oldalsávon található, lehetőség van több böngésző jelölésére is.

Ajánlott bejegyzések:

Böngészőválasztás

Firefox 4 beta

Gyorsít a Google

Pornó-mód, avagy tényleg privát a böngészés?

Gugel, avagy egy kis székely vidámság

Segítség kezdő Ubuntu felhasználóknak

2011-03-19T18:56:00.000+01:00

Egy régi-új segítő kezdeményezés indult Ubuntu felhasználók körében. Az ubuntu.hu olvasói és Ubuntu felhasználók felajánlották segítségüket kezdő Ubuntu felhasználóknak.

Magyarul olyan számítógép-használóknak, akik ki szeretnék próbálni a Linux disztribúciók valamelyikét, azon belül is az Ubuntut. A segítségnyújtás nem online módon, interneten keresztül történne, hanem személyesen, a kezdő felhasználónak valódi segítséget adva a telepítéstől a használatba vételig, vagy akár tovább is.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy a környékeden hol találhatsz segítséget ahhoz, hogy megismerkedhess az Ubuntu operációs rendszerrel, látogass el az önkéntes segítők helyét bemutató térképre.

Köszönet az önkéntes segítőknek, valamint a térkép elkészítéséért külön köszönet Sevoirnak (magyar közösségi tag).

Ajánlott bejegyzések:

Próbáld ki a Linux-ot
Ubuntu 10.10
Szemétre a régi géppel
Virtuális számítógép
Két gép egy gépen 2. rész

Két gép egy gépen? 2. rész

2011-03-09T14:16:00.002+01:00

Már egy ideje érlelődik bennem a gondolat, hogy készítek egy leírást arról, hogy miként is telepíthetünk meglévő Windows operációs rendszerünk mellé Linuxot. Nem akarok megtéríteni senkit, hogy váltson át teljesen a Linux használatára, de ha már kipróbáltad és tetszik, akkor itt az idő, hogy teljes értékű Linuxod legyen a gépeden, úgy hogy a már megszokott Windows-t se kelljen mellőznöd.

Amikor én kipróbáltam a Linuxot, még csak a kíváncsiság hajtott, hogy mi is lehet az? Miben különbözik a Windows-tól. Először én is LiveCD-ről próbáltam ki, és akkor szembesültem azzal a problémával, hogy igazából hozzá sem tudok szagolni. Nyomogattam az egeret, átbogarásztam a menüket és találtam egy ismerős alkalmazást, amit már Windowson is használtam. Ez volt az OpenOffice.org irodai programcsomag, mely szakasztott mása a Windowsos változatnak. Ekkor még csak gondolkodtam rajta, hogy komolyabban ki fogom próbálni az egészet, de nem mertem belevágni a telepítésbe, hiszen ha nem sikerül, akkor a Windowst is telepíthetem újra. Akkoriban találtam az interneten írásokat a virtuális számítógépről, melyről korábbi bejegyzéseimben már olvashattatok. Ezzel a megoldással már egy tényleg százszázalékos rendszer használatára nyílt lehetőségem, de még mindig ott volt a Windows, amire szükségem volt a virtuális számítógép futtatásához.

Hogy ezt az akadályt leküzdjem, meglátogattam az egyik legnépszerűbb Linux disztribúció az Ubuntu magyar nyelvű oldalát, ahol fórumhozzászólásokból kisilabizáltam a dual-boot-os telepítés mikéntjeit, melyeket ebben a bejegyzésben meg is osztok az olvasókkal.

Mivel maga a telepítés nem ördögtől való, azzal nem is nagyon foglalkozunk, hiszen már a blogon több bejegyzés témája is volt. A legfontosabb a futó Windowsos rendszerünk felkészítése a dual-boot-os működésre, leginkább akkor, ha nem rendelkezünk szabad merevlemezzel vagy partícióval.

A telepítés megkezdése előtt nem árt , ha merevlemezeinket, partícióinkat töredezettség-mentesítjük még a partícionálás megkezdése előtt, hiszen majdani Linux rendszerünk számára fel kell szabadítanunk valamennyi tárterületet. Ha végeztünk a töredezettség-mentesítéssel, akkor egy partícionáló program segítségével létrehozunk egy üres partíciót a merevlemezen. Ehhez a Windows Xp felhasználók használhatják az ingyenesen elérhető Easeus Partition Manager programot, melyet innen lehet letölteni. A program használatakor a már meglévő partíciónk területéből kell felszabadítani valamennyi területet. Ennek a területnek összefüggőnek kell lennie, de ezt már a korában elvégzett töredezettség-mentesítéssel már biztosítottuk, így most már nyugodtan lecsíphetünk valamennyit belőle. A partíciót a létrehozása után nem kell formázni, azt majd a telepítő elintézi. Windows Vista és Windows 7 felhasználóknak nincs szükségük külső partícionáló programra, mert ezeknek a rendszereknek a lemezkezelője már képes a kötetek zsugorítására, átméretezésére. Ha van rá lehetőség, érdemes 10 Gb körüli területet felszabadítani az újonnan érkező rendszer számára, így majd nem okoz gondot a swap (cserehely) számára is biztosítani a tárterületet.

Ha sikerült a partícionálás, be is helyezhetjük a meghajtóba a korábban letöltött és kiírt Linuxot tartalmazó telepítőlemezt, majd a számítógépünket újra is indíthatjuk. Ne feledkezzünk meg a boot sorrend beállításáról sem, hogy gépünk az újraindítás során már az optikai meghajtóban lévő lemezről tudjon indulni.

Amint beboot-olt a gépünk választhatunk a kipróbálás, vagy a rendszer telepítése közül. Amennyiben telepíteni akarunk, a telepítő indulását követően a partícionáló menübe jutunk. Itt ellenőrizhetjük a merevlemez(ek)en található partíciókat. Furcsa lehet, hogy nincsenek c:, d: és hasonló meghajtók, hanem sda0, sda1, sr0, sr1 és ehhez hasonló jelöléseket találunk. Ezek közül az érdekel minket, amelyik sda vagy sdb betűjelet tartalmaz (ha csak egy merevlemezünk van, akkor az sda jelölést kell keresnünk). Egy ábra segít abban eligazodni, hogy a partíciók közül melyeket használjuk, és azokat korábban milyen címkékkel láttuk el.

Vigyázzunk, mert nincs szükségünk a teljes merevlemezre, így a választógombok segítségével válasszuk majd a Partíciók saját kezű megadása opciót, ezek után tudjuk majd kiválasztani azt a partíciót, amelyre telepíteni szeretnénk a Linuxot. Ha megtaláltuk az üres partíciónkat, azt kijelölve tegyük aktívvás a Létrehoz gombra történő kattintással. Amint létrejött az új partíciónk, a Tovább gombra történő kattintással kezdődik a telepítés valamint a beállítások megadása. A telepítő rákérdez a használni kívánt fájlrendszerre, annak csatolási pontjára. Ajánlom az ext3 vagy ext4 naplózó fájlrendszer, csatolási pontként pedig a / (partíció gyökere) használatát. Ha nem szabadítottunk fel a cserehelynek (swap) területet a merevlemezen, akkor annak használata nélkül fog végbemenni a telepítés. Ezután a telepítés ahhoz hasonlóan fog zajlani, mintha virtuális gépre telepítettük volna. Képernyőképeket és információkat a telepítés folyamatáról ide kattintva, a cikk végén találsz. Amennyiben rendelkezünk router-rel, érdemes már telepítés közben letölteni a frissítéseket és a médialejátszáshoz szükséges modulokat. Közvetlen szélessávú internetkapcsolat esetén csak a telepítést követően tudjuk beállítani a kapcsolatot.

Amint végzett a telepítő, kapunk egy figyelmeztetést és nincs más teendőnk, mint eltávolítani a meghajtóból a lemezt és újraindítani a gépet. Ha mindent jól csináltunk, akkor a gép újraindítását követően nem fog elindulni semmilyen operációs rendszer, hanem egy rendszerválasztó menü (GRUB) fogja várni, hogy válasszunk a telepített operációs rendszerek közül. Amennyiben nem választunk, akkor a kijelölt rendszert fogja betölteni a merevlemezről a gép, melyet Linux-ot futtatva bármikor módosíthatunk.

Amennyiben nem Ubuntut telepítesz, hanem másik disztribúcióra esett a választásod, bátran megteheted. Az előkészületeket ugyanígy, a telepítést pedig hasonlóan kell végrehajtanod.

Ajánlott bejegyzések:

Két gép egy gépen
Próbáld ki a Linux-ot
Virtuális számítógép 1. rész
Virtuális számítógép 2. rész
Ubuntu 10.10

A GFail margójára

2011-03-03T21:10:00.000+01:00

Néhány nappal ezelőtt tele volt az internet a hírrel, miszerint a keresőóriás levelezőszolgáltatásából 150 ezer felhasználónak eltűntek a levelei, sok helyen több éves levelezések váltak semmivé. Aztán módosítottak, hogy nem 150 ezer, csak 40 ezer felhasználót érint a GMail hiba. Aztán jött a hír, hogy a hibát egy frissítés okozta és már dolgoznak a fiókok visszaállításán. Még szerencse, hogy a felhőben is van backup (biztonsági mentés). Mindezek ellenére nagyon sok felhasználó nem fért hozzá a fiókjához illetve a GMail-ben tárolt levelezéséhez.

GMail by Google

Hogy mi ebből a tanulság, azt mindenki döntse el maga. Nem csodálkoznék azon sem, ha a hibát követően tömegesen megszaporodnának a levelező-programot használók, mondván, ők ugyan nem tárolják bizalmas levelezésüket a felhőben, hiszen az nem biztonságos. DE ez így egy marhaság. Ha nem lenne biztonságos, akkor a Google szakembereinek nem sikerült volna néhány órán belül visszaállítani az érintett 40 000 fiók teljes adatállományát. Miből gondolják, hogy aaz otthoni gépünkön, laptopunkon tárolt levelezés nem semmisül meg? Miből gondolják, hogy a saját gépben pörgő merevlemez nem hibásodik meg? Miből gondolják, hogy a számítógépük örökké működni fog?

Ugye-ugye? Ha belegondolunk, akkor tényleg nincs rossz helyen ez a tartalom, hiszen rendszeresen készítenek róla biztonsági mentést, ráadásul nem merevlemezekre, nem optikai lemezekre, hanem mágnesszalagra, ami már bizonyított az évtizedek során, hiszen megfelelően tárolt mágnesszalagon akár évtizedekig is megmarad a mentett állomány.

Hogy mégis mit tehetünk? Természetesen biztonsági mentést készítünk a levelezésünkről. Tehetjük ezt akár a saját gépünkre is levelező-kliens segítségével (Mozilla Thunderbird, MS Outlook), de megoldás lehet egy másik levelezőszolgáltatónál regisztrált fiókba történő mentés is POP3 és IMAP protokollok segítségével.

Egy a lényeg, ha fontos a levelezésünk, legyen róla biztonsági mentés, mert ha egyszer tényleg elvész, akkor az tényleg elveszett.

Aki pedig ezek után azt fontolgatja, hogy megválik a GMail levelező szolgáltatástól, gondolja át, mekkora az esélye annak, hogy a Google-nál ez mégegyszer előfordul, valamint azt, hogy érdemes-e feladni a könnyű kezelhetőséget, funkciógazdagságot és felhasználóbarátságot.

Szerintem nem. Példaként álljon itt az oldal e-mail címe.

Ajánlott bejegyzések:

Megjelent a Mozilla Thunderbird 3

Gyorsít a Google

Melyik a legjobb ingyenes postafiók?

Az Office alternatíva

Faxoljunk ingyen, otthonról

2011-02-28T20:07:00.004+01:00

Tudom 21. század, meg hát ki faxol már, de néha előfordul, hogy szükségünk van a faxra. Ilyenkor kezdődik a szaladgálás a postára, nyomtatványboltba és ehhez hasonló helyekre, hogy azt az ominózus iratot elfaxolhassuk valahogy a címzettnek. Én legutóbb a postán szembesültem azzal, hogy egy faxot küldését a 21. században aranyáron mérik, mivel ötszáz forint körüli összeget hagytam ott egy darab orvosi igazolás elküldéséért.

Hála istennek azért van ingyenes lehetőség is az interneten,

amennyiben van otthon egy szkennerünk vagy multifunkciós készülékünk, valamint rendelkezünk egy élő e-mail címmel. Nem beszélve arról, hogy így lehetőségünk van nem csak beszkennelt dokumentumok faxolására, hanem a számítógépünkön tárolt dokumentumokat, képeket is át tudjuk így küldeni.

A fax elküldéséhez nincs is más teendőnk, mint meglátogatni a http://www.myfax.com/free/ weboldalt.

MyFax for free. Küldjünk ingyen faxot.

A To (címzett) mezőbe beírjuk a címzett adatait (nevét, cégnevét), kiválasztjuk az országot (nekem egyből Magyarország volt kijelölve), beírjuk a cél faxkészülék telefonszámát. Országhívószámot nem, csak körzetszámot kell megadnunk. A From (feladó) mezőbe értelemszerűen a saját adatainkat írjuk be, az e-mail címünkkel együtt. A Fax Message (fax üzenet) mezőben tudjuk feltölteni a küldésre szánt dokumentumot, melynek a típusa elég széles, hiszen küldhetünk .doc, .pdf, .odt, .jpg kiterjesztésű fájlokat is. Ugyanebben a mezőben találunk egy kis szövegdobozt, melybe akár egy rövid kis üzenetet is írhatunk, akár az üzenet címzettjére való hivatkozást is.

Ha mindezzel végeztünk, csak a Send Fax (fax küldése) feliratú gombra kell kattintanunk és az üzenet elindul a címzettjéhez. Nagyon fontos, hogy a gomb megnyomása után a feladó mezőbe beírt e-mail postafiókunkat haladéktalanul meglátogassuk, mivel ideérkezik a fax küldési szándékunkat ellenőrizni hivatott levél, melyben egy linket kapunk. Erre a linkre kattintva hagyjuk jóvá a fax küldését.

Mit tegyünk, ha nincs szkennerünk és a posta is zárva? Kopogjunk át valamelyik szomszédhoz, hátha neki van szkennere. Pendrive pedig már szinte minden háztartásban van.

Kapcsolódó bejegyzések:

Megjelent a LibrOffice 3.3 végleges változata
Erőforrás és pénztárcakímélet
Melyik a legjobb ingyenes postafiók?
Az Office alternatíva
Próbálj ki ingyenes szoftvert

Gugel, avagy egy kis székely vidámság

2011-02-28T17:44:00.006+01:00

Nem is szaporítom a szót, inkább álljon itt egy képernyőkép a Nagy Testvér Székelyföldi inkarnációjáról. A képre kattintva használhatod is a Gugel keresőjét, sőt megnézheted, hogy Kik verekettek vagy akár megoszthatod a Vereben, de megnézheted a Fénképeket is.

Ha meg akarod látogatni az oldalt, csak kattints a képre.

A székely Nagy Testvér

Kapcsolódó bejegyzések:

Kiss Ádám és a vírusirtók
Ütközés!!
Tényleg lesz világvége?
A magnókazetta emlékére
Faxoljunk ingyen, otthonról

Virtuális számítógép? Hogyan? 2. rész

2011-02-27T21:45:00.004+01:00

Az előző bejegyzésben telepítettük számítógépünkre az Oracle VirtualBox nevű alkalmazását, mely lehetővé teszi meglévő operációs rendszerünkön egy másik operációs rendszer ablakban való futtatását.

Ha sikeresen telepítettük és elindítottuk a VirtualBoxot, akkor virtuális számítógépünk készen is áll, hogy egy operációs rendszert telepítsünk rá. A telepítés folyamatát képernyőképeken keresztül mutatom be, lépésről lépésre.

A telepítés elkezdése előtt töltsük le a lejjebb található linkről az Ubuntu Linux legfrissebb, 10.10-es verziószámot viselő változatát. Kipróbáláshoz javaslom a 32 bites változat letöltését és telepítését, mivel ez minden bizonnyal futni fog bármely számítógépen, legyen az Intel vagy AMD processzorral rendelkező, egy vagy többmagos, 32 vagy 64 bites architektúra.

Ubuntu 10.10 letöltése (torrent)

Ubuntu 10.10 letöltése direkt link

Ha végeztünk a letöltéssel, vagy már korábban letöltöttük az Ubuntut, bele is kezdhetünk a virtuális operációs rendszer telepítésébe.

VirtualBox indítása

Az ÚJ gombra kattintva hozzuk létre a virtuális számítógépünket 1.

Hozzuk létre a virtuális számítógépünket 2.

Állítsuk be a memória méretét a fizikai memóriánktól függően
(általában a felajánlott elégséges)

Állítsuk be a virtuális merevlemezt 1.

Állítsuk be a virtuális merevlemezt 2.

Állítsuk be a virtuális merevlemezt 3.

Adjuk meg a virtuális merevlemez méretét és helyét

Ellenőrizzük a beállításokat

Kezdjük el a telepítést

Kattintsunk a Konfigurálás gombra

A Tároló menüben adjunk a számítógéphez egy virtuális CD meghajtót 1.

A Tároló menüben adjunk a számítógéphez egy virtuális CD meghajtót 2.

A Tároló menüben adjunk a számítógéphez egy virtuális CD meghajtót 3.

Töltsük be a virtuális CD meghajtóba a korábban letöltött Ubuntut

Az OK-ra való kattintással hagyjuk jóvá a beállításokat

A Start gombot megnyomva elindul a telepítés

Információk a billentyűzet és egér használatával kapcsolatosan

Indul az Ubuntu telepítője

Ubuntu telepítése 1.

Ubuntu telepítése 2.
Válasszunk nyelvet, majd kattintsunk a A(z) Ubuntu telepítése gombra

Ubuntu telepítése 3.
Amennyiben a beállításaink megfelelnek, tegyünk pipát a négyzetekbe,
így már telepítés közben megkapjuk a frissítéseket,
valamint letöltésre kerülnek a médiafájlok
lejátszásához szükséges bővítmények

Ubuntu telepítése 4.
Állítsuk be a használni kívánt lemezterületet
(virtuális gép esetén nyugodtan használjuk fel a
korábban létrehozott merevlemez területet)

Ubuntu telepítése 5.

Ubuntu telepítése 6.
Válasszunk időzónát

Ubuntu telepítése 7.
Próbáljuk ki a billentyűzetet

Ubuntu telepítése 8.
Adjuk meg felhasználónevünket, jelszavunkat és a
számítógépünk nevét

Ubuntu telepítése 9.
Fájlok másolása

Ubuntu telepítése 10.
A hardver konfigurálása

Ubuntu telepítése 11.
A rendszer telepítése

Ubuntu telepítése 12.
Indítsuk újra a virtuális gépünket

Jelentkezzünk be frissen telepített virtuális számítógépünkre

Az Ubuntu asztala az alsó és felső panelekkel (tálcák)

Az Ubuntu asztala az alsó és felső panelekkel (tálcák)
Az Alkalmazások menüben találjuk a telepített programokat, alkalmazásokat

Az Ubuntu asztala az alsó és felső panelekkel (tálcák)
A Helyek menüben böngészhetünk számítógépünkön

Az Ubuntu asztala az alsó és felső panelekkel (tálcák)
A Rendszer menüben találhatóak a beállításhoz és
adminisztrációhoz szükséges elemek

Az Ubuntu asztala az alsó és felső panelekkel (tálcák)
A jobb felső sarokban található kikapcsoló gombra való
kattintással akár le is állíthatjuk gépünket

Telepítsük a Frissítéskezelő segítségével a frissítéséket

Válogassunk és telepítsünk programokat az Ubuntu szoftverközpontból
egyszerűen, néhány kattintással

Amennyiben sikeresen telepítettük az operációs rendszert, bátran nekiállhatunk kísérletezni illetve ismerkedni vele, hiszen ez most már egy teljes értékű operációs rendszer, azzal a hiányossággal, hogy a fizikai merevlemezünk tartalmához nehezebben férhetünk hozzá. Ha úgy érezzük, hogy kellően megismerkedtünk a Linuxszal, akár a már meglévő Windowsunk mellé is telepíthetjük. Ennek folyamatáról egy későbbi bejegyzés fog foglalkozni. Aki le szeretné cserélni Windows-át Linuxra, annak kezdetnek ajánlom az ubuntu.hu honlapot, ahol rengeteg leírást, fórumot lehet találni a váltás megkönnyítéséhez.

Amennyiben úgy dönt, hogy teljesen lecseréli rendszerét és megválik a Windows-tól, mindenképpen olvasson utána particionálásnak, mivel a Linux partíciók teljesen más fájlrendszereket kezelnek, melyek első nekifutásra nagyon ismeretlenek lesznek, nem beszélve a partíciók elnevezéséről.

További Linux-szal kapcsolatos érdekes leírások találhatók a hogyan.org és a Mogorva Mormota honlapokon.

Kapcsolódó bejegyzések:

Virtuális számítógép? Hogyan? 2. rész

Szemétre a régi géppel?

Ubuntu 10.10

Az ingyen nem mindig rossz

Próbáld ki a Linux-ot

Virtuális számítógép? Hogyan? 1. rész

2011-02-27T19:51:00.007+01:00

Van néhány ismerősöm, aki jelezte már felém, hogy ő kipróbálta a Linuxot LiveCD-ről, de hát az nem olyan mint egy teljes értékű rendszer, mivel a beállításokat nem tárolja el kikapcsoláskor a számítógép, meg aztán hiába állította be a magyar nyelvet, nem minden felület magyar és lassú is így CD-ről futtatva. Ekkor teszik fel a kérdést, hogy mit kéne csinálni, hogy a már megszokott Windows is megmaradjon, de néha azért lehessen Linuxot is használni, legalább addig, míg annyira meg nem ismerkednek vele, hogy le tudják váltani teljes rendszerüket Linuxra.

Erre a problémára igazán két megoldás is létezik.

Az egyik lehetőség az, ha a meglévő rendszerükön virtuális számítógépként használunk Linuxot. A másik lehetőség, ha dual-bootos rendszert alakítunk ki, így a számítógép indulásakor választhatunk a telepített operációs rendszerek közül. A dual-bootos rendszer telepítése egy későbbi bejegyzés témája lesz.

Hogy mi a virtuális gép? Nem más, mint a már futó operációs rendszeren használt egyéb operációs rendszer, melynek elengedhetetlen feltétele, hogy a számítógépünkön már üzemeljen egy teljes értékű operációs rendszer, mondjuk Windows Xp vagy Windows 7. Ha ezzel rendelkezünk, nincs más dolgunk, mint erre a rendszerre telepíteni az Oracle által fejlesztett, ingyenesen elérhető VirtualBox nevű alkalmazást, melynek segítségével ablakban tudunk futtatni egy másodlagos operációs rendszert, akár kísérletezésképpen is. A VirtualBox alkalmazást az lentebb található linkről tudjuk letölteni, melynek telepítése Windows rendszeren a szokásos Next-Next-Finish típusú, magyarul néhány egérkattintással telepíthető. Meg kell jegyezni, hogy a VirtualBox-on történő futtatáshoz nem árt erősebb hardverrel rendelkezni, mivel a vendég operációs rendszer számára a gazdagép erőforrásait használja az alkalmazás, de próbálgatáshoz, kísérletezéshez nagyon jó altarnatíva.

VirtualBox letöltése

VirtualBox telepítése képekben:

Indul a VirtualBox telepítője

Egyéni telepítési beállítások

Ikonok elhelyezése az Asztalon és a Gyorsindító eszköztáron

Telepítés

Vezérlőeszközök telepítése

A telepítés befejeződött, indítsuk el virtuális gépünket

A virtuális gépünk készen áll a használatra

Miután telepítettük a VirtualBox alkalmazást, telepítenünk kell a kipróbálásra vagy használatra szánt operációs rendszert, melynek bemutatása a következő bejegyzés témája lesz.

Kapcsolódó bejegyzések:

Virtuális számítógép? Hogyan? 2. rész
Szemétre a régi géppel?
Ubuntu 10.10
Az ingyen nem mindig rossz
Próbáld ki a Linux-ot

Pornó-mód, avagy tényleg privát a böngészés?

2011-02-17T20:16:00.008+01:00

Bizonyára minden internet felhasználó találkozott már a böngésző használata során a privát netezés lehetőségével ! Mire is jó ez?

Privát böngészés indítása Firefoxban

Már a nevéből is adódik, hogy olyan szolgáltatást kínál, ami lehetővé teszi, hogy más ne tudja nyomon követni merre is jártunk a világhálón. Bármit is tekintsünk meg az nem lesz benne a böngészési előzményekben, ahová a normál böngészés bejegyzései kerülnek. Persze mint mindíg, itt is figyelni kell a részletekre. Gondolok itt arra, hogy amíg csak weboldalakat nézünk, olvasgatunk addíg semmi probléma nem adódhat. Ám amikor már valamit megnyitunk vagy letöltünk, akkor változik némileg a helyzet! Az ugyanis így is fennál hogy a böngészőnk nem fog emlékezni sem a linkekre, sem a letöltésekre, ám az a program amivel megnyitottuk, megnéztük, emlékezni fog rá a saját előzményeiben.
Persze ez is kiküszöbölhető azzal hogy az adott program beállításaiban nem engedélyezzük az előzmények mutatását, viszont ezzel a megoldással sem oldottuk meg teljesen a problémát, hiszen a gépen ettől még tárolva van az amit megtekintettünk. Ahhoz, hogy teljesen biztosra menjünk, meg kell keresnünk azt a helyet, ahová a böngésző beállítása szerint menti a dolgokat és töröljük a nemkívánatos részeket. Másik megoldás lehet a rendszer újraindítása, hiszen ilyenkor automatikusan törlődnek a privát böngészés elemei (a letöltésekkel együtt).
Mindent egybevetve azonban ez a netezési mód sem jelenti azt, hogy bármit és bármikor korlátlanul letölthetünk, megnézhetünk, hiszen a hálózat biztonsági beállításai mindenek felett állnak.

Kapcsolódó bejegyzések:

Milyen erősek a jelszavaink?
A biztonságosabb internetért
Kiss Ádám és a vírusirtók
Rendszerkarbantartás egyszerűen CCleanerrel
Milyen a jó jelszó?

Szemétre a régi géppel?

2011-02-14T18:55:00.005+01:00

Ez is lehet egy alternatívája annak, hogy mit csináljunk régi számítógépünkkel. Akár ki is dobhatjuk a szemétbe (inkább vigyük elektronikai hulladék lerakóba), de egy lelkes magyar Linuxot használó csapat másként értelmezte a számítógép újrahasznosítását és egy Ubuntu alapú operációs rendszer fejlesztésébe kezdett P@xtreme Linux néven.

P@xtreme Linux, a pehelysúlyú Linux

Ha egy kicsit öregecske a gépünk, de sajnáljuk kihajítani, ez a megoldás egy életképes alternatíva lehet gépünk további felhasználására. A fejlesztők célja "Régebbi gépeken is használható megközelítőleg teljes értékű rendszer készítése.", magyarul egy olyan operációs rendszer készítése, mely alternatíva lehet a jelenleg is elérhető operációs rendszerek mellett, jelentősen kisebb hardverigénnyel párosítva.

MultiGet letöltésvezérlő

Hogy ez a jelentősen kisebb hardverigény mit jelent, konkrétan nem tudom, de fórumoldalakon a tesztelők már Pentium 3-as gépekkel, 256 Mb fizikai memóriával is egy igazán gyors rendszert dicsérnek. A telepítési időt körülbelül negyedórányira becsülik, a rendszer teljes felállását pedig 1 percen belülinek írják, a rendszerválasztó menüből történő indítást követően.

Gnumeric táblázatkezelő

Bár az említett rendszer még fejlesztés alatt van, így akad néhány hibája illetve hiányossága, de a fejlesztők állhatatosságának köszönhetően már az RC4a verzión dolgoznak, ami már a kiadásra jelölt rendszer negyedik, csiszoltabb változata. További érdekesség, hogy a Linux disztrókhoz híven, ennek a rendszernek is lesznek kiadási neveik. Míg az Ubuntu verziók félévente egy állat nevét kapják, egy azonos betűvel kezdődő melléknévvel - a jelenleg futó 10.10-es verziószámú a Maverick Meerkat (rendkívüli szurikáta), addig a fejlesztés alatt lévő P@xtreme Linux abécé sorban magyar költők, írók neveit fogják kiadási névként kapni, míg a fejlesztés alatt lévő változatot "firka" névvel fogják ellátni a fejlesztők. Ennek megfelelően az RC4 verziók Ady és Arany kiadási névvel léteznek, függően a rendszer alatt dolgozó kernel verziójától.

XMMS médialejátszó

A teljesség igénye nélkül néhány alkalmazás, ami a P@xtreme Linuxban megtalálható:

Chromium böngésző (Google Chrome)
gtksee képnézegető
tkdvd CD/DVD író alkalmazás
Pidgin azonnali üzenetküldő alkalmazás (messenger)
gnumeric táblázatkezelő
leafpad szövegszerkesztő
gedit szövegszerkesztő
xpdf PDF olvasó
Transmission torrent kliens
zene- és médialejátszó

A bejegyzésben látható képek a P@xtreme Linux-ból származnak. Még több képernyőképet találhattok a projekt oldalán, ahonnan le is tudjátok tölteni az operációs rendszert LiveCD formában, melyet egy CD lemezre kiírva, azonnal ki is próbálhattok, anélkül, hogy meglévő rendszeretekben bármilyen változás történne.

Kapcsolódó bejegyzések:

Miért jó a szabad szoftver?
Próbálj ki ingyenes szoftvert
Próbáld ki a Linux-ot
Ubuntu 10.10
Megjelent a LibreOffice végleges változata

Lekapcsolható a magyar internet!

2011-02-12T16:13:00.006+01:00

Az egyiptomi események korábban felvették, hogy van-e olyan törvény, szabály, amely a magyar kormányzatnak lehetővé teszi az internet-hozzáférések korlátozását/lekapcsolását a nemzetközi és/vagy a magyar hálózatról. A válasz sajnos igen.

A 4/2010. (III. 26.) MeHVM rendelet a kijelöli Magyarország védelmi feladataiban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza felkészülési feladatait. A "kijelölt" szolgáltatók kötelesek a minősített időszak alatt, a védelmi feladatok végrehajtására.

Az említett rendelet és más jogszabályok a védelem, NATO támogatás és a katasztrófa elhárítás érdekében szükséges intézkedések lehetőségeire vonatkoznak. Bár külön az internetre nincs semmiféle speciális jogszabály, a meglevőek a felsorolt esetekben (NATO támogatás, katasztrófavédelem) elsőbbséget tesznek lehetővé a feladatokat ellátó szervezetek számára a "normális" polgári forgalommal szemben, illetve igénybe vehetővé tesznek átviteli kapacitásokat a polgári forgalom rovására.

Mivel a rendeletben nincs pontosan meghatározva (és más jogszabályban sem találtunk erre utalást), hogy a rendkívüli helyzetekben milyen szolgáltatásra jogosultak a polgárok, ezért ez akár a teljes sávszélesség lekötését is jelentheti a hatóságok számára.

Forrás: Napi Gazdaság

Kapcsolódó bejegyzések:

A biztonságosabb internetért
Rendszergazdák napja
Hackerképzés
IPcalypse, avagy elfogynak-e az IP címek?
Nincs okunk szégyenkezni

A magnókazetta emlékére

2011-02-11T21:25:00.004+01:00

Chrome, metal, c-60, c-90. Ezek a szavak, rövidítések a 70-es évek szülötteinek talán még mondanak valamit. Halványan még él emlékeinkben az analóg hangrögzítés technikája, talán még van is otthon néhány magnókazetta valahol a fiókok mélyén.

Valamikor rég érték volt (meg drága is)

A magnókazetta a múlt évezred végén élte fénykorát, amikor már nem csak a bakeliteket lehetett hallgatni, hanem egy megfelelő magnóval rögzíthettük is kedvenceinket. Akkoriban nagyban mentek a csere-berék, másolgatások. Akkor még az ASVA-t, vagyis az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítványt még hírből sem ismertük. Az Artisjus feliratot is csak az eredeti kazettákon láttuk, bár jelentését nem ismertük. Azt viszont tudtuk, hogy a vásárolt üres kazettákért az üres hordozó díjat kifizetjük.

Emlékszem, ahogy ültünk a magnó mellett, hallgattuk a szlovák kereskedelmi rádiót (Rock FM, vajon létezik még?) és vártuk, hogy felcsendüljön az éterből kedvencünk, hogy abban a pillanatban nyomhassuk is lefelé a magnónak azt a bizonyos két gombját (Play and Record), így rögzítve a nótát. Aztán jöttek az országosan is fogható magyar kereskedelmi adók így ezentúl innen rögzítettünk. De mindig volt egy-két haver, akit vonzott a dj. élet. Ők már akkor is tudták, honnan lehet beszerezni a legfrissebb zenéket és természetes, hogy hasznot is hajtottak belőle. Talán ez lehet a zenei kalózkodás első fénykora. Tőlük szerezte be mindenki a hőn áhított nótákat. Nem tudom, lehet-e még kapni kazettát, vagy hogy egyáltalán gyártják-e még. Szerintem már nincs is rá igény.

Aztán jött a digitális forradalom, a CD lemez, az mp3 formátum, mely már az én gyermekeimnek is jelent valamit. Ezeket a fogalmakat már ők is ismerik, pedig a CD is lassan kikopik az életünkből. A Sony már nem is gyártja. Van tőle jobb, nagyobb kapacitású, gondoljunk csak a 4,7 Gb-os vagy a 8,5 Gb-os DVD lemezekre, vagy a BluRay-re, ami akár 50 Gb adat tárolására is képes. Kinek hiányzik hát a kazetta? Igazából senkinek, de nosztalgiázni jó. Meg néha jó lenne ezt-azt felvenni a rádióból.

A digitális technika ezt is lehetővé teszi számunkra, gondoljunk csak a rögzítésre képes mp3 lejátszókra, de itt van például a VLC Media Player is. A rögzítéshez nincs is másra szükség, csak a VLC-vel online hallgatni kedvenc rádiónkat, és a műsort rögzíteni a számítógépünkre. Szinte mindegyik rádióadó sugároz az interneten is. Elég csak letölteni a rádió honlapjáról a listen.pls vagy playlist.pls fájlt, melyet általában egy médialejátszó ikonja mögé bújtatnak, és elindítani a VLC-vel. Nem is muszáj hallgatni, mert lenémíthatjuk, így nem zavar a munkában sem, viszont a rögzítés folyik tovább. Hányszor hallottam már a családban is, hogy ezt meg azt meg akart hallgatni, de megfeledkezett vagy lekésett róla. Itt elsősorban nem zenékre gondolok, sokkal inkább beszélgetős vagy háttérműsorokra, amit aztán később vissza lehetne hallgatni, esetleg elgondolkodni a hallottakon. Hiszen kinek van ideje és kedve a rádió mellett ücsörögni, hogy vajon mikor lesz az ismétlés. Kézenfekvő dolog, hogy ha már úgyis megy a gép, vegyük fel azzal, és majd később, ha lesz egy kis nyugalom, pihenésképpen meghallgatjuk.


VLC Media Player

Igaz a VLC-ben ez a funkció egy kicsit el van rejtve, de nem tart sokba elővarázsolni, hiszen csak a Nézet menüben a Speciális vezérlőelemeket kell kipipálni, és máris ott van a kezelőfelületen a piros pötty (Record button), arra várva, hogy rögzítsük az online rádióműsort. De figyeljünk oda, mert az így felvett műsort később a c:/Felhasználók/felhasználó neve/Zene mappában fogjuk találni vlc-record-dátum fáljnévvel, mp3 formátumban. Ezt később akár szerkeszthetjük, vághatjuk is kedvünkre, vagy akár ki is írhatjuk egy lemezre, ha akarjuk.

A VLC Media Player legfrissebb 1.1.7-es verzióját a linkre való kattintással ingyen letöltheted, kipróbálhatod, használhatod. Jó szórakozást a nosztalgiázáshoz.

Kapcsolódó bejegyzések:

Szemétre a régi géppel?
Lelassult a gépem, mit tegyek?
Kísérletek napja
Dobd fel a mobilod
Ütközés!!