A “Schrödinger kiscicáit” ismerem, a “Nyitott jövő problémáját” még nem volt alkalmam elolvasni, de sort fogok keríteni rá. Ez vonatkozik a Te posztjaidra is, azért sem akarok még “mélységében” hozzászólni a dolgokhoz, először “átbogarászom” legalább az engem érdeklő bejegyzéseket a blogon.

A “hatalmi” ráhatást úgy értem, hogy minden korszakban van egy “vezérideológia”, amihez igazodni kell, ha úgy tetszik ez a “mainstream”. Nyilván ez a tudomány területén sem úgy történik, hogy minden tudóssal, kutatóval, tanárral leülnek beszélgetni és elmondják nekik, hogy mit szabad és mit nem. Amikor a felvilágosodás korában szétválasztották az államot és az egyházat, akkor természetszerűleg felerősödtek azok a hangok akik az anyag kizárólagosságát hirdették egyrészt a “restaurációt” megakadályozandó, másrészt pedig a fogyasztói társadalom alapjait lerakandó. Azért lássuk be, hogy egy “spirituális” társadalom alkalmatlan a jelenlegi “nyugatias” kapzsiságra, gátlástalanságra, alantas ösztönök kiélésére alapuló rendszer működtetésére. Ha az emberek jobban befelé fordulnának és a morális értékeket többre becsülnék, akkor jóval kevesebb időt, energiát fecsérelnének a tévére, reklámokra és ezáltal haszontalanságok vásárlására és felhalmozására (aztán kidobására). Tehát ezt a vonalat akkor is meg kellene tartani, ha valójában már nem is lenne alátámasztható tudományosan. Ezt érzékelem “hatalomként” és ezért hallgatnak el vagy tesznek nevetségessé mindent és mindenkit, aki “kilép a sorból”. Ez nem “összeesküvés”, hanem a meghatározó gazdasági szereplők elemi érdekeinek a megnyilvánulása. Melyik gyógyszergyártó szeretné, ha a bárhol akár ingyen is szedhető gyógynövényekből készítene valaki magának ugyanolyan gyógyhatású teát, mint egy patikában kapható felírt gyógyszer? Vagy melyikük szeretné, ha templomba járnának az emberek a tévénézés vagy vásárlás helyett ?(hozzáteszem nem vagyok vallásos, legalábbis egyházi értelemben nem). De tegyük hozzá a keresztény erkölcs nem kedvez a korrupciónak, a mások átverésére épülő pénzügyi manipulációknak és a végtelenségi lehetne sorolni a jelen rendszer “sajátosságait”.
Tehát ezért érzem úgy, hogy finoman szólva is kevés nyilvánosságot kap minden olyan gondolat (a tudomány világát is beleértve), ami akár csak vélelmezheti azt, hogy a világ nem csak kizárólag az általunk érzékelhető anyagi formát jelenti. Természetesen azt viszont propagálják, hogy az emberekben mindig is létező igényt a “transzcendensre” mindenféle ezoterikus (és nevetségessé tehető) tévutakon kiélhessék.

Bocs a sok “hablatyolásért”, ígérem a későbbiekben a konkrét témához próbálok majd releváns megjegyzéseket fűzni

Amit még azért hozzátennék, hogy ezzel együtt szerintem Einstein és Hawking lehet, hogy divatos tudósok, de ettől még nem rossz tudósok. Nagyon szeretem Hawking könyveit, stílusát, világlátását, és ugyanígy vagyok Einsteinnel is. A környezet csinált belőlük celebeket, ezt ők szerintem soha nem kérték. De való igaz, hogy Penrose, Bohm, és még sokan mások legalább ilyen nagy koponyák, és méltánytalanul kerültek a tudomány perifériájára. Rendkívül jó hatással lenne mindannyiunk világlátására, ha nem könyvek alfejezeteiben elszórt kis utalásokból kellene megismernünk ezeket az elméleteket, és rálátásunk lenne a teljes képre, nem csak a nekünk kijelölt ösvényre. Szerintem könyvet lehetne írni a témáról, commentnek talán ennyi elég. Köszi a hozzászólást …

Már sok blogot “végigküzdöttem” kicsit talán el is fáradtam a sokszor parttalan vitákban, itt azért azt látom, hogy nem “dogmatikus” a hozzáállás, lehet, hogy ez az én világom, majd kiderül .
Érdekes, hogy a nyugati világ társadalmi szocializációs közege, az oktatási rendszer, a média milyen elképesztő mértékben tudja a mögötte álló hatalmi erőknek megfelelően dogmatizálni, fanatizálni a közgondolkodást. Már ha gondolkodásnak lehet nevezni a “papagájszindrómát”, hogy a tudás és gondolkodás abból áll, ki hogyan tudja “felmondani” a dogmát és ki tudja választani, kitől kell idézni “linkelni”, hogy a saját igazát bizonygassa, ill. a dogmát védelmezze.

Az is érdekes, hogy mindig azok a tudósok válnak “celebekké”, akik hatalom érdekeinek megfelelően érvelnek és tesznek kinyilatkoztatásokat. Ilyennek tartom Einsteint és Hawking-ot is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne tartanám őket óriási koponyáknak, de azért rajtuk kívül is van élet. Pont erre jó példa, hogy David Bohm például sosem szerepel a “népszerűsítő” műsorokban, pedig Einstein munkatársa volt, csak éppen bizonyos dolgokról másképpen vélekedett, mint Einstein (ne feledjük Einsteinnek sok tévedése is volt). Ugyanígy említhetném Penrose-t is, aki szintén nem a Science Channel sztárja, pedig ő meg Hawking munkatársa volt (több könyvet is kiadtak közös szerzőpárosként), csak neki is van a mainsteam-be nem illeszthető elgondolása a világról. További példaként említhetném Henry Stepp-et is, aki jelenleg is a Berkeley-n részecskefizikus, ráadásul 2008-ban az ENSZ egyik “tudatossággal” foglalkozó konferenciáján is előadást tartott, többek között a “Mindful Universe” c. köny szerzője, szintén érdekes dolgokat feszeget, de tévében soha nem láttam, hallottam. Tehát a “mainstream” érdekes módon “válogat” a szerzők között, mit tart terjesztésre alkalmasnak és mit nem, nyilván minden cél nélkül. )
Tehát azt kell mondjam, hogy társadalmi értelemben a “tudomány” egyáltalán nem objektív, hanem bizony mélységesen előítéletekkel terhes. Élvezettel hallgattam Hawkingot, amikor arról beszélt, hogy ő egy intelligens, felkapaszkodott majomnak tartja magát. Hát szíve rajta… )
Gondolom az eddigiekből kiderült, hogy sok mindent nem tartok elfogadhatónak a mainstream dogmáiból, főleg azt nem, hogy ilyen gátlástalanul válogat a források és tények között, íly módon összerakva a saját céljainak megfelelő “kerek hitvilágot”. Ez egyébként nyilván a vallásokban is ugyanígy megtalálható.

Bár villamosmérnök vagyok, mégis, számomra egy teljesen racionálisan (legalábbis a mi téridőnkből tekintve) működő univerzum létezése mindenféle cél nélkül teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen. Még ha azt is mondja valaki, hogy “csak úgy van és kész”, akkor is miért nem egy törvények nélküli “káosz” az egész, mi értelme van a természeti törvényeknek (a törvények megtartása mindig valamiféle energiát igényel).
Egyébként érdekes módon éppen Hawking mondta, hogy Einsteinnel szemben Penrose-nak van igaza, aki azt mondja, hogy a természeti törvények nem az objektív valóságot írják le, csak a legjobb közelítést teszik a jövőre vonatkozóan.