<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" media="screen" href="/~d/styles/rss2full.xsl"?><?xml-stylesheet type="text/css" media="screen" href="http://feeds.feedburner.com/~d/styles/itemcontent.css"?><rss xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/" version="2.0">
<channel>
	<title>Hozzászólások: Gondolatok (Fazekas László blogja)</title>
	
	<link>http://lf.estontorise.hu</link>
	<description>Bármi ami épp foglalkoztat</description>
	<lastBuildDate>Tue, 24 Jan 2012 20:37:18 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.1</generator>
	<atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="self" type="application/rss+xml" href="http://feeds.feedburner.com/HozzszlsGondolatok" /><feedburner:info xmlns:feedburner="http://rssnamespace.org/feedburner/ext/1.0" uri="hozzszlsgondolatok" /><atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="hub" href="http://pubsubhubbub.appspot.com/" /><item>
		<title>Kvantummechanika, determinizmus és szabad akarat: hozzászólás (Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/197/comment-page-1#comment-400</link>
		<dc:creator>Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 24 Jan 2012 20:37:18 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=197#comment-400</guid>
		<description>[...] hogy a jelek szerint teljesen véletlenszerű. Erről a véletlenszerűségről már írtam a Kvantummechanika, determinizmus és szabad akarat című bejegyzésemben. Jelen írásból, és az előbb említett írásból (melynek fő témája [...]</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>[...] hogy a jelek szerint teljesen véletlenszerű. Erről a véletlenszerűségről már írtam a Kvantummechanika, determinizmus és szabad akarat című bejegyzésemben. Jelen írásból, és az előbb említett írásból (melynek fő témája [...]</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>A tudat létjogosultsága a természettudományokban: hozzászólás (Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/86/comment-page-1#comment-399</link>
		<dc:creator>Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 24 Jan 2012 16:13:35 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=86#comment-399</guid>
		<description>[...] az elméletek, és egyik sem sokkal jobb, vagy rosszabb, mint a másik (még nekem is van egy saját bejáratú értelmezésem, bár inkább csak amolyan gondolat ébresztő). Remélem sikerült kicsit kedvet csinálnom a [...]</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>[...] az elméletek, és egyik sem sokkal jobb, vagy rosszabb, mint a másik (még nekem is van egy saját bejáratú értelmezésem, bár inkább csak amolyan gondolat ébresztő). Remélem sikerült kicsit kedvet csinálnom a [...]</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Relativitáselmélet: hozzászólás (Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/64/comment-page-1#comment-398</link>
		<dc:creator>Gondolatok (Fazekas László blogja) » Kvantummechanika és a kétrés-kísérlet</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 24 Jan 2012 16:00:07 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=64#comment-398</guid>
		<description>[...] gyorsabb információ közlés történt, holott a speciális relativitáselmélet (írtam én is róla) szerint a fénynél gyorsabban nem közölhetünk információt. Ez az ami miatt Einsteint [...]</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>[...] gyorsabb információ közlés történt, holott a speciális relativitáselmélet (írtam én is róla) szerint a fénynél gyorsabban nem közölhetünk információt. Ez az ami miatt Einsteint [...]</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Antropikus elv, teremtés, és a földön kívüli élet: hozzászólás (admin)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/250/comment-page-1#comment-397</link>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:34:41 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=250#comment-397</guid>
		<description>Magával a jelenség létével kapcsolatban egyetértek veled, csak a forrását nézve különbözik a véleményünk. (Már ha jól értem amiket írsz.) A jelenlegi világképünk valóban ideálisabb környezetet biztosít az általad is említett pénzközpontú kapitalista világnak, de szerintem ez nem tudatos folyamat eredménye, szerintem más okokból kifolyólag inkább csak 'így alakult'. Tehát szerintem mindez nem valamiféle külső nyomás hatására alakult így, és nem piaci alapon propagálják ezt a fajta felfogást. Én inkább fordított folyamatot látok, hogy a természettudományok fejlődésével erősödött fel a materialista világnézet, aminek talán ráhatása van arra, hogy a mai ember a pénz hajszolását helyezte előtérbe más dolgokkal szemben. Amúgy a tudomány társadalomra való hatásáról biztosan sok írás keletkezett a társadalomtudomány területén. Ezzel együtt a fordított folyamatot, amikor a gazdaság saját önös érdekeinek erősítése érdekében tudatosan visszahat a tudományra, nehezen tudom elképzelni. Én a tudományt ettől szilárdabb építménynek tartom, és úgy gondolom, hogy ez a szelekció a tudományon belül, a tudományt művelők közt alakul ki, nem külső nyomás hatására. De ez mondjuk már inkább társadalomtudományi, pszichológiai, stb. kérdés, és nem tartom magam elég tájékozottnak ahhoz ezen a területen, hogy érdemben vitatkozni tudjak róla. :) Maradok a természettudományoknál, és a filozófiánál ... ;)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Magával a jelenség létével kapcsolatban egyetértek veled, csak a forrását nézve különbözik a véleményünk. (Már ha jól értem amiket írsz.) A jelenlegi világképünk valóban ideálisabb környezetet biztosít az általad is említett pénzközpontú kapitalista világnak, de szerintem ez nem tudatos folyamat eredménye, szerintem más okokból kifolyólag inkább csak &#8216;így alakult&#8217;. Tehát szerintem mindez nem valamiféle külső nyomás hatására alakult így, és nem piaci alapon propagálják ezt a fajta felfogást. Én inkább fordított folyamatot látok, hogy a természettudományok fejlődésével erősödött fel a materialista világnézet, aminek talán ráhatása van arra, hogy a mai ember a pénz hajszolását helyezte előtérbe más dolgokkal szemben. Amúgy a tudomány társadalomra való hatásáról biztosan sok írás keletkezett a társadalomtudomány területén. Ezzel együtt a fordított folyamatot, amikor a gazdaság saját önös érdekeinek erősítése érdekében tudatosan visszahat a tudományra, nehezen tudom elképzelni. Én a tudományt ettől szilárdabb építménynek tartom, és úgy gondolom, hogy ez a szelekció a tudományon belül, a tudományt művelők közt alakul ki, nem külső nyomás hatására. De ez mondjuk már inkább társadalomtudományi, pszichológiai, stb. kérdés, és nem tartom magam elég tájékozottnak ahhoz ezen a területen, hogy érdemben vitatkozni tudjak róla. <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' />  Maradok a természettudományoknál, és a filozófiánál &#8230; <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_wink.gif' alt=';)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Antropikus elv, teremtés, és a földön kívüli élet: hozzászólás (Bastian)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/250/comment-page-1#comment-396</link>
		<dc:creator>Bastian</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 11:45:51 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=250#comment-396</guid>
		<description>Köszi a választ!

A "Schrödinger kiscicáit" ismerem, a "Nyitott jövő problémáját" még nem volt alkalmam elolvasni, de sort fogok keríteni rá. Ez vonatkozik a Te posztjaidra is, azért sem akarok még "mélységében" hozzászólni a dolgokhoz, először "átbogarászom" legalább az engem érdeklő bejegyzéseket a blogon. 

A "hatalmi" ráhatást úgy értem, hogy minden korszakban van egy "vezérideológia", amihez igazodni kell, ha úgy tetszik ez a "mainstream". Nyilván ez a tudomány területén sem úgy történik, hogy minden tudóssal, kutatóval, tanárral leülnek beszélgetni és elmondják nekik, hogy mit szabad és mit nem. Amikor a felvilágosodás korában szétválasztották az államot és az egyházat, akkor természetszerűleg felerősödtek azok a hangok akik az anyag kizárólagosságát hirdették egyrészt a "restaurációt" megakadályozandó, másrészt pedig a fogyasztói társadalom alapjait lerakandó. Azért lássuk be, hogy egy "spirituális" társadalom alkalmatlan a jelenlegi "nyugatias" kapzsiságra, gátlástalanságra, alantas ösztönök kiélésére alapuló rendszer működtetésére. Ha az emberek jobban befelé fordulnának és a morális értékeket többre becsülnék, akkor jóval kevesebb időt, energiát fecsérelnének a tévére, reklámokra és ezáltal haszontalanságok vásárlására és felhalmozására (aztán kidobására). Tehát ezt a vonalat akkor is meg kellene tartani, ha valójában már nem is lenne alátámasztható tudományosan. Ezt érzékelem "hatalomként" és ezért hallgatnak el vagy tesznek nevetségessé mindent és mindenkit, aki "kilép a sorból". Ez nem "összeesküvés", hanem a meghatározó gazdasági szereplők elemi érdekeinek a megnyilvánulása. Melyik gyógyszergyártó szeretné, ha a bárhol akár ingyen is szedhető gyógynövényekből készítene valaki magának ugyanolyan gyógyhatású teát, mint egy patikában kapható felírt gyógyszer? Vagy melyikük szeretné, ha templomba járnának az emberek a tévénézés vagy vásárlás helyett ?(hozzáteszem nem vagyok vallásos, legalábbis egyházi értelemben nem). De tegyük hozzá a keresztény erkölcs nem kedvez a korrupciónak, a mások átverésére épülő pénzügyi manipulációknak és a végtelenségi lehetne sorolni a jelen rendszer "sajátosságait". 
Tehát ezért érzem úgy, hogy finoman szólva is kevés nyilvánosságot kap minden olyan gondolat (a tudomány világát is beleértve), ami akár csak vélelmezheti azt, hogy a világ nem csak kizárólag az általunk érzékelhető anyagi formát jelenti. Természetesen azt viszont propagálják, hogy az emberekben mindig is létező igényt a "transzcendensre" mindenféle ezoterikus (és nevetségessé tehető) tévutakon kiélhessék. 

Bocs a sok "hablatyolásért", ígérem a későbbiekben a konkrét témához próbálok majd releváns megjegyzéseket fűzni :)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Köszi a választ!</p>
<p>A &#8220;Schrödinger kiscicáit&#8221; ismerem, a &#8220;Nyitott jövő problémáját&#8221; még nem volt alkalmam elolvasni, de sort fogok keríteni rá. Ez vonatkozik a Te posztjaidra is, azért sem akarok még &#8220;mélységében&#8221; hozzászólni a dolgokhoz, először &#8220;átbogarászom&#8221; legalább az engem érdeklő bejegyzéseket a blogon. </p>
<p>A &#8220;hatalmi&#8221; ráhatást úgy értem, hogy minden korszakban van egy &#8220;vezérideológia&#8221;, amihez igazodni kell, ha úgy tetszik ez a &#8220;mainstream&#8221;. Nyilván ez a tudomány területén sem úgy történik, hogy minden tudóssal, kutatóval, tanárral leülnek beszélgetni és elmondják nekik, hogy mit szabad és mit nem. Amikor a felvilágosodás korában szétválasztották az államot és az egyházat, akkor természetszerűleg felerősödtek azok a hangok akik az anyag kizárólagosságát hirdették egyrészt a &#8220;restaurációt&#8221; megakadályozandó, másrészt pedig a fogyasztói társadalom alapjait lerakandó. Azért lássuk be, hogy egy &#8220;spirituális&#8221; társadalom alkalmatlan a jelenlegi &#8220;nyugatias&#8221; kapzsiságra, gátlástalanságra, alantas ösztönök kiélésére alapuló rendszer működtetésére. Ha az emberek jobban befelé fordulnának és a morális értékeket többre becsülnék, akkor jóval kevesebb időt, energiát fecsérelnének a tévére, reklámokra és ezáltal haszontalanságok vásárlására és felhalmozására (aztán kidobására). Tehát ezt a vonalat akkor is meg kellene tartani, ha valójában már nem is lenne alátámasztható tudományosan. Ezt érzékelem &#8220;hatalomként&#8221; és ezért hallgatnak el vagy tesznek nevetségessé mindent és mindenkit, aki &#8220;kilép a sorból&#8221;. Ez nem &#8220;összeesküvés&#8221;, hanem a meghatározó gazdasági szereplők elemi érdekeinek a megnyilvánulása. Melyik gyógyszergyártó szeretné, ha a bárhol akár ingyen is szedhető gyógynövényekből készítene valaki magának ugyanolyan gyógyhatású teát, mint egy patikában kapható felírt gyógyszer? Vagy melyikük szeretné, ha templomba járnának az emberek a tévénézés vagy vásárlás helyett ?(hozzáteszem nem vagyok vallásos, legalábbis egyházi értelemben nem). De tegyük hozzá a keresztény erkölcs nem kedvez a korrupciónak, a mások átverésére épülő pénzügyi manipulációknak és a végtelenségi lehetne sorolni a jelen rendszer &#8220;sajátosságait&#8221;.<br />
Tehát ezért érzem úgy, hogy finoman szólva is kevés nyilvánosságot kap minden olyan gondolat (a tudomány világát is beleértve), ami akár csak vélelmezheti azt, hogy a világ nem csak kizárólag az általunk érzékelhető anyagi formát jelenti. Természetesen azt viszont propagálják, hogy az emberekben mindig is létező igényt a &#8220;transzcendensre&#8221; mindenféle ezoterikus (és nevetségessé tehető) tévutakon kiélhessék. </p>
<p>Bocs a sok &#8220;hablatyolásért&#8221;, ígérem a későbbiekben a konkrét témához próbálok majd releváns megjegyzéseket fűzni <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Antropikus elv, teremtés, és a földön kívüli élet: hozzászólás (admin)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/250/comment-page-1#comment-395</link>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Jan 2012 23:04:48 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=250#comment-395</guid>
		<description>Sok szempontból egyetértek veled, de azért a "hatalmi erők" ráhatása nekem kicsit összeesküvés szagú, mintha ezt valakik eldöntenék/irányítanák. Azért ez szerintem nem ilyen éles dolog (lehet, hogy nem is így értetted, csak én értettem ki ezt belőle), de tény, hogy a tudományt is emberek csinálják, itt is vannak divatirányzatok, szubjektív annak eldöntése, hogy mi mellett állnak ki, milyen kutatásra adnak pénzt, stb. Nemrégiben olvastam a &lt;a href="http://www.libri.hu/konyv/mi-a-gubanc-a-fizikaval.html" rel="nofollow"&gt;'Mi a gubanc a fizikával'&lt;/a&gt; c. könyvet, ami tulajdonképpen arról szól, hogy mi a gond a húrelmélettel, és kb. a fele könyvben arról panaszkodik a szerző, hogy aki nem a húrelmélettel foglalkozik, azt egyszerűen kiközösítik, nem kap egyetemi állást, stb., pedig van még sok más teljesen tudományos alternatíva. Sőt, pont hogy a húrelmélet az ami eléggé ingatag alapokon áll. Amúgy ha már itt tartunk, tök szerencse, hogy annak idején nem fizikusnak kezdtem el tanulni (sokáig az volt a terv), mert így informatikusként szabadon írhatok a fizikáról. Ha egy egyetemen tanítanék fizikát, valószínűleg nem mertem volna olyan postokat írni, mint amilyen az &lt;a href="http://lf.estontorise.hu/archives/189" rel="nofollow"&gt;'Örökmozgók védelmében'&lt;/a&gt;, mert ilyenért szerintem fizikus körökben nyílt színi kivégzés jár. Szóval a természettudományok objektívnek gondolt világa is azért meglehetősen szubjektív. Ez alapvetően nem lenne gond, mert valamilyen alapelveket el kell fogadnunk (ami ily módon alapvetően szubjektív döntés), hisz e nélkül az ég adta világon semmit nem tudnánk mondani a minket körülvevő világról, ugyanakkor valahol azzal is tisztában kellene lenni, hogy ezek szubjektív döntéseken alapulnak, és emiatt lehetnek alternatívák. Úgy gondolom, hogy ha a tudományt gépek csinálnák, nem így tekintenénk a világra, ahogyan most, hanem lenne több különböző ekvivalens világképünk és ezekkel dolgoznánk. Ez a fajta kényszerített vonalasság, amiről te is beszélsz, szerintem simán az emberi gondolkodás eredménye. Amúgy ezekre az ekvivalens alternatívákra a &lt;a href="http://www.libri.hu/konyv/schrodinger-kiscicai-es-a-valosag-keresese.html" rel="nofollow"&gt;'Schrödinger kiscicái és a valóság keresése'&lt;/a&gt; c. könyvben találhatsz jó példát a kvantummechanika kapcsán. Itt egyértelműen látszik, hogy van egy jelenségkör (a kvantummechanika), amire legalább 20 féle modell létezik (itt különben szó esik az általad említett, amúgy magyar gyökerekkel rendelkező Bohm-ről, és Penrose-ról is). A kavantummechanikával azért ilyen 'szerencsés' a helyzet, mert azzal egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, így szabad az út a fikciózás előtt, de pl. a relativitáselmélet esetén is létezik egy alternatív értelmezés (Lorentz elmélete, ami egyébként időben megelőzte Einstein elképzelését), erről bővebben olvashatsz a &lt;a href="http://philosophy.elte.hu/leszabo/nyitott/okt_targy.html" rel="nofollow"&gt;'Nyitott jövő problémája'&lt;/a&gt; c. könyvben, és én is írtam róla egy &lt;a href="http://lf.estontorise.hu/archives/64" rel="nofollow"&gt;bejegyzésben&lt;/a&gt;. Erről nem nagyon hall az ember, pedig szerintem fontos történelmi tény (többek közt az Einstein által is felírt képleteket eleve Lorentz transzformációknak hívják), és valóban alternatív értelmezés. Nekem ez pl. nagyban segített megérteni magát az Einstein féle Speciális relativitáselméletet is. Szóval vannak jó elméletek, amik a tudomány perifériájára sodródtak, pedig adott esetben jelentős többletet is adhatnak. Sokszor hivatkoznak Occam borotvájára, de szerintem oktalanul, Pl. a Lorentz értelmezés szerint nem annyira szentségtörés a fénynél gyorsabban haladni, míg az Einstein féle értelmezésnél ez abszolút határ, és időben visszafelé haladnának az ilyen részecskék, ami elég nonszensz. Egyenlőre persze nem találkoztunk ilyesmivel, de ha találkoznánk, utólag lehet, hogy mégiscsak jobbnak tartanánk Lorentz modelljét, még akkor is, ha ahhoz éter kell, amire Einsteinnek nem volt szüksége. Uhh, erről nagyon sokat tudnék írni, de már így is túl hosszú lett a comment ...

Amit még azért hozzátennék, hogy ezzel együtt szerintem Einstein és Hawking lehet, hogy divatos tudósok, de ettől még nem rossz tudósok. Nagyon szeretem Hawking könyveit, stílusát, világlátását, és ugyanígy vagyok Einsteinnel is. A környezet csinált belőlük celebeket, ezt ők szerintem soha nem kérték. De való igaz, hogy Penrose, Bohm, és még sokan mások legalább ilyen nagy koponyák, és méltánytalanul kerültek a tudomány perifériájára. Rendkívül jó hatással lenne mindannyiunk világlátására, ha nem könyvek alfejezeteiben elszórt kis utalásokból kellene megismernünk ezeket az elméleteket, és rálátásunk lenne a teljes képre, nem csak a nekünk kijelölt ösvényre. Szerintem könyvet lehetne írni a témáról, commentnek talán ennyi elég. Köszi a hozzászólást ...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Sok szempontból egyetértek veled, de azért a &#8220;hatalmi erők&#8221; ráhatása nekem kicsit összeesküvés szagú, mintha ezt valakik eldöntenék/irányítanák. Azért ez szerintem nem ilyen éles dolog (lehet, hogy nem is így értetted, csak én értettem ki ezt belőle), de tény, hogy a tudományt is emberek csinálják, itt is vannak divatirányzatok, szubjektív annak eldöntése, hogy mi mellett állnak ki, milyen kutatásra adnak pénzt, stb. Nemrégiben olvastam a <a href="http://www.libri.hu/konyv/mi-a-gubanc-a-fizikaval.html" rel="nofollow">&#8216;Mi a gubanc a fizikával&#8217;</a> c. könyvet, ami tulajdonképpen arról szól, hogy mi a gond a húrelmélettel, és kb. a fele könyvben arról panaszkodik a szerző, hogy aki nem a húrelmélettel foglalkozik, azt egyszerűen kiközösítik, nem kap egyetemi állást, stb., pedig van még sok más teljesen tudományos alternatíva. Sőt, pont hogy a húrelmélet az ami eléggé ingatag alapokon áll. Amúgy ha már itt tartunk, tök szerencse, hogy annak idején nem fizikusnak kezdtem el tanulni (sokáig az volt a terv), mert így informatikusként szabadon írhatok a fizikáról. Ha egy egyetemen tanítanék fizikát, valószínűleg nem mertem volna olyan postokat írni, mint amilyen az <a href="http://lf.estontorise.hu/archives/189" rel="nofollow">&#8216;Örökmozgók védelmében&#8217;</a>, mert ilyenért szerintem fizikus körökben nyílt színi kivégzés jár. Szóval a természettudományok objektívnek gondolt világa is azért meglehetősen szubjektív. Ez alapvetően nem lenne gond, mert valamilyen alapelveket el kell fogadnunk (ami ily módon alapvetően szubjektív döntés), hisz e nélkül az ég adta világon semmit nem tudnánk mondani a minket körülvevő világról, ugyanakkor valahol azzal is tisztában kellene lenni, hogy ezek szubjektív döntéseken alapulnak, és emiatt lehetnek alternatívák. Úgy gondolom, hogy ha a tudományt gépek csinálnák, nem így tekintenénk a világra, ahogyan most, hanem lenne több különböző ekvivalens világképünk és ezekkel dolgoznánk. Ez a fajta kényszerített vonalasság, amiről te is beszélsz, szerintem simán az emberi gondolkodás eredménye. Amúgy ezekre az ekvivalens alternatívákra a <a href="http://www.libri.hu/konyv/schrodinger-kiscicai-es-a-valosag-keresese.html" rel="nofollow">&#8216;Schrödinger kiscicái és a valóság keresése&#8217;</a> c. könyvben találhatsz jó példát a kvantummechanika kapcsán. Itt egyértelműen látszik, hogy van egy jelenségkör (a kvantummechanika), amire legalább 20 féle modell létezik (itt különben szó esik az általad említett, amúgy magyar gyökerekkel rendelkező Bohm-ről, és Penrose-ról is). A kavantummechanikával azért ilyen &#8216;szerencsés&#8217; a helyzet, mert azzal egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, így szabad az út a fikciózás előtt, de pl. a relativitáselmélet esetén is létezik egy alternatív értelmezés (Lorentz elmélete, ami egyébként időben megelőzte Einstein elképzelését), erről bővebben olvashatsz a <a href="http://philosophy.elte.hu/leszabo/nyitott/okt_targy.html" rel="nofollow">&#8216;Nyitott jövő problémája&#8217;</a> c. könyvben, és én is írtam róla egy <a href="http://lf.estontorise.hu/archives/64" rel="nofollow">bejegyzésben</a>. Erről nem nagyon hall az ember, pedig szerintem fontos történelmi tény (többek közt az Einstein által is felírt képleteket eleve Lorentz transzformációknak hívják), és valóban alternatív értelmezés. Nekem ez pl. nagyban segített megérteni magát az Einstein féle Speciális relativitáselméletet is. Szóval vannak jó elméletek, amik a tudomány perifériájára sodródtak, pedig adott esetben jelentős többletet is adhatnak. Sokszor hivatkoznak Occam borotvájára, de szerintem oktalanul, Pl. a Lorentz értelmezés szerint nem annyira szentségtörés a fénynél gyorsabban haladni, míg az Einstein féle értelmezésnél ez abszolút határ, és időben visszafelé haladnának az ilyen részecskék, ami elég nonszensz. Egyenlőre persze nem találkoztunk ilyesmivel, de ha találkoznánk, utólag lehet, hogy mégiscsak jobbnak tartanánk Lorentz modelljét, még akkor is, ha ahhoz éter kell, amire Einsteinnek nem volt szüksége. Uhh, erről nagyon sokat tudnék írni, de már így is túl hosszú lett a comment &#8230;</p>
<p>Amit még azért hozzátennék, hogy ezzel együtt szerintem Einstein és Hawking lehet, hogy divatos tudósok, de ettől még nem rossz tudósok. Nagyon szeretem Hawking könyveit, stílusát, világlátását, és ugyanígy vagyok Einsteinnel is. A környezet csinált belőlük celebeket, ezt ők szerintem soha nem kérték. De való igaz, hogy Penrose, Bohm, és még sokan mások legalább ilyen nagy koponyák, és méltánytalanul kerültek a tudomány perifériájára. Rendkívül jó hatással lenne mindannyiunk világlátására, ha nem könyvek alfejezeteiben elszórt kis utalásokból kellene megismernünk ezeket az elméleteket, és rálátásunk lenne a teljes képre, nem csak a nekünk kijelölt ösvényre. Szerintem könyvet lehetne írni a témáról, commentnek talán ennyi elég. Köszi a hozzászólást &#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Antropikus elv, teremtés, és a földön kívüli élet: hozzászólás (Bastian)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/250/comment-page-1#comment-394</link>
		<dc:creator>Bastian</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Jan 2012 15:06:54 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=250#comment-394</guid>
		<description>Sziasztok!

Már sok blogot "végigküzdöttem" kicsit talán el is fáradtam a sokszor parttalan vitákban, itt azért azt látom, hogy nem "dogmatikus" a hozzáállás, lehet, hogy ez az én világom, majd kiderül :).
Érdekes, hogy a nyugati világ társadalmi szocializációs közege, az oktatási rendszer, a média milyen elképesztő mértékben tudja a mögötte álló hatalmi erőknek megfelelően dogmatizálni, fanatizálni a közgondolkodást. Már ha gondolkodásnak lehet nevezni a "papagájszindrómát", hogy a tudás és gondolkodás abból áll, ki hogyan tudja "felmondani" a dogmát és ki tudja választani, kitől kell idézni "linkelni", hogy a saját igazát bizonygassa, ill. a dogmát védelmezze.

Az is érdekes, hogy mindig azok a tudósok válnak "celebekké", akik hatalom érdekeinek megfelelően érvelnek és tesznek kinyilatkoztatásokat. Ilyennek tartom Einsteint és Hawking-ot is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne tartanám őket óriási koponyáknak, de azért rajtuk kívül is van élet. Pont erre jó példa, hogy David Bohm például sosem szerepel a "népszerűsítő" műsorokban, pedig Einstein munkatársa volt, csak éppen bizonyos dolgokról másképpen vélekedett, mint Einstein (ne feledjük Einsteinnek sok tévedése is volt). Ugyanígy említhetném Penrose-t is, aki szintén nem a Science Channel sztárja, pedig ő meg Hawking munkatársa volt (több könyvet is kiadtak közös szerzőpárosként), csak neki is van a mainsteam-be nem illeszthető elgondolása a világról. További példaként említhetném Henry Stepp-et is, aki jelenleg is a Berkeley-n részecskefizikus, ráadásul 2008-ban az ENSZ egyik "tudatossággal" foglalkozó konferenciáján is előadást tartott, többek között a "Mindful Universe" c. köny szerzője, szintén érdekes dolgokat feszeget, de tévében soha nem láttam, hallottam. Tehát a "mainstream" érdekes módon "válogat" a szerzők között, mit tart terjesztésre alkalmasnak és mit nem, nyilván minden cél nélkül. :))
Tehát azt kell mondjam, hogy társadalmi értelemben a "tudomány" egyáltalán nem objektív, hanem bizony mélységesen előítéletekkel terhes. Élvezettel hallgattam Hawkingot, amikor arról beszélt, hogy ő egy intelligens, felkapaszkodott majomnak tartja magát. Hát szíve rajta... :))
Gondolom az eddigiekből kiderült, hogy sok mindent nem tartok elfogadhatónak a mainstream dogmáiból, főleg azt nem, hogy ilyen gátlástalanul válogat a források és tények között, íly módon összerakva a saját  céljainak megfelelő "kerek hitvilágot". Ez egyébként nyilván a vallásokban is ugyanígy megtalálható.

Bár villamosmérnök vagyok, mégis, számomra egy teljesen racionálisan (legalábbis a mi téridőnkből tekintve) működő univerzum létezése mindenféle cél nélkül teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen. Még ha azt is mondja valaki, hogy "csak úgy van és kész", akkor is miért nem egy törvények nélküli "káosz" az egész, mi értelme van a természeti törvényeknek (a törvények megtartása mindig valamiféle energiát igényel). 
Egyébként érdekes módon éppen Hawking mondta, hogy Einsteinnel szemben Penrose-nak van igaza, aki azt mondja, hogy a természeti törvények nem az objektív valóságot írják le, csak a legjobb közelítést teszik a jövőre vonatkozóan.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Sziasztok!</p>
<p>Már sok blogot &#8220;végigküzdöttem&#8221; kicsit talán el is fáradtam a sokszor parttalan vitákban, itt azért azt látom, hogy nem &#8220;dogmatikus&#8221; a hozzáállás, lehet, hogy ez az én világom, majd kiderül <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> .<br />
Érdekes, hogy a nyugati világ társadalmi szocializációs közege, az oktatási rendszer, a média milyen elképesztő mértékben tudja a mögötte álló hatalmi erőknek megfelelően dogmatizálni, fanatizálni a közgondolkodást. Már ha gondolkodásnak lehet nevezni a &#8220;papagájszindrómát&#8221;, hogy a tudás és gondolkodás abból áll, ki hogyan tudja &#8220;felmondani&#8221; a dogmát és ki tudja választani, kitől kell idézni &#8220;linkelni&#8221;, hogy a saját igazát bizonygassa, ill. a dogmát védelmezze.</p>
<p>Az is érdekes, hogy mindig azok a tudósok válnak &#8220;celebekké&#8221;, akik hatalom érdekeinek megfelelően érvelnek és tesznek kinyilatkoztatásokat. Ilyennek tartom Einsteint és Hawking-ot is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne tartanám őket óriási koponyáknak, de azért rajtuk kívül is van élet. Pont erre jó példa, hogy David Bohm például sosem szerepel a &#8220;népszerűsítő&#8221; műsorokban, pedig Einstein munkatársa volt, csak éppen bizonyos dolgokról másképpen vélekedett, mint Einstein (ne feledjük Einsteinnek sok tévedése is volt). Ugyanígy említhetném Penrose-t is, aki szintén nem a Science Channel sztárja, pedig ő meg Hawking munkatársa volt (több könyvet is kiadtak közös szerzőpárosként), csak neki is van a mainsteam-be nem illeszthető elgondolása a világról. További példaként említhetném Henry Stepp-et is, aki jelenleg is a Berkeley-n részecskefizikus, ráadásul 2008-ban az ENSZ egyik &#8220;tudatossággal&#8221; foglalkozó konferenciáján is előadást tartott, többek között a &#8220;Mindful Universe&#8221; c. köny szerzője, szintén érdekes dolgokat feszeget, de tévében soha nem láttam, hallottam. Tehát a &#8220;mainstream&#8221; érdekes módon &#8220;válogat&#8221; a szerzők között, mit tart terjesztésre alkalmasnak és mit nem, nyilván minden cél nélkül. <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> )<br />
Tehát azt kell mondjam, hogy társadalmi értelemben a &#8220;tudomány&#8221; egyáltalán nem objektív, hanem bizony mélységesen előítéletekkel terhes. Élvezettel hallgattam Hawkingot, amikor arról beszélt, hogy ő egy intelligens, felkapaszkodott majomnak tartja magát. Hát szíve rajta&#8230; <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> )<br />
Gondolom az eddigiekből kiderült, hogy sok mindent nem tartok elfogadhatónak a mainstream dogmáiból, főleg azt nem, hogy ilyen gátlástalanul válogat a források és tények között, íly módon összerakva a saját  céljainak megfelelő &#8220;kerek hitvilágot&#8221;. Ez egyébként nyilván a vallásokban is ugyanígy megtalálható.</p>
<p>Bár villamosmérnök vagyok, mégis, számomra egy teljesen racionálisan (legalábbis a mi téridőnkből tekintve) működő univerzum létezése mindenféle cél nélkül teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen. Még ha azt is mondja valaki, hogy &#8220;csak úgy van és kész&#8221;, akkor is miért nem egy törvények nélküli &#8220;káosz&#8221; az egész, mi értelme van a természeti törvényeknek (a törvények megtartása mindig valamiféle energiát igényel).<br />
Egyébként érdekes módon éppen Hawking mondta, hogy Einsteinnel szemben Penrose-nak van igaza, aki azt mondja, hogy a természeti törvények nem az objektív valóságot írják le, csak a legjobb közelítést teszik a jövőre vonatkozóan.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Samsung Galaxy Spica frissítése Android 2.2-re (Froyo-ra): hozzászólás (Krall Sándor)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/186/comment-page-1#comment-393</link>
		<dc:creator>Krall Sándor</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 18 Jan 2012 21:15:42 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=186#comment-393</guid>
		<description>Segitség kellene ilyenkor mi a teendő :S</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Segitség kellene ilyenkor mi a teendő :S</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Samsung Galaxy Spica frissítése Android 2.2-re (Froyo-ra): hozzászólás (admin)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/186/comment-page-1#comment-392</link>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 18 Jan 2012 21:08:47 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=186#comment-392</guid>
		<description>Nekem is angol nyelvű, de én mondjuk nem is próbálkoztam magyar nyelvvel. Android fejlesztő vagyok, és nekem főleg a minél magasabb Android verzió számít, hogy minél több feature-re tudjak tesztelni. A nyelvvel nem nagyon foglalkoztam ...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Nekem is angol nyelvű, de én mondjuk nem is próbálkoztam magyar nyelvvel. Android fejlesztő vagyok, és nekem főleg a minél magasabb Android verzió számít, hogy minél több feature-re tudjak tesztelni. A nyelvvel nem nagyon foglalkoztam &#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Samsung Galaxy Spica frissítése Android 2.2-re (Froyo-ra): hozzászólás (varga Tomi)</title>
		<link>http://lf.estontorise.hu/archives/186/comment-page-1#comment-391</link>
		<dc:creator>varga Tomi</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 18 Jan 2012 21:05:00 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://lf.estontorise.hu/?p=186#comment-391</guid>
		<description>Nekem is angol marad, de nagyon vagány lett amúgy! a blog szerkesztőjének vajon magyar?
Köszi mindent! :)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Nekem is angol marad, de nagyon vagány lett amúgy! a blog szerkesztőjének vajon magyar?<br />
Köszi mindent! <img src='http://lf.estontorise.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

