a php.iniben:
upload_max_filesize = 64M
post_max_size = 64M

az nginx.confban, a server blokkon belül:
client_max_body_size 64M;

Restart mindkettő (lehet elég reload is) és máris tudunk nagyobb tartalmakat feltölteni.

Két Három verzió van: az első az a nyers screencap a filmből, de mivel az eredeti szerintem fájdalmasan fakó, a második egy általam fotosopozott verzió (kis levels, kis kontraszt, egy jó adag shadows/highlights és végul egy unsharp mark, ellensúlyozva azt, hogy mozgókép), a harmadik meg majdnem ugyanolyan, de kicsit más. Letölthető mindhárom, használja mindenki azt, amelik jobban tetszik neki, vagy éppen fotosopozza meg magának a saját izlésére :)

Eredeti screencap

Fotosopolt verzió

Fotosopolt verzió (másik verzió)

Gyerekkoromban sokat jártünk családilag Szentendrére, a Szabadságforráshoz, sőt, még táborozni is voltam ott, mivel a Kispesti Rózsatéri Református gyülekezetnek van ott egy nyaralója. A hely közvetlenül a Skanzen mellett található; egy ideig volt egy hatalmas rés az elválasztó keritésen, amivel be lehetett lógni. Van ott egyrészt egy forrás (duh), amiből nagyon finom forrásvíz jön; ezenfelül zöld, rét, erdő, patak, szóval igazán remek hely, bármikor kimegyek oda egy fél napra. Eltalálok oda, ha valaki ledob Szentendrén de a Google Mapsen vagy 15 percet kerestem, hol lehet pontosan, mire sikerult külső segítségekkel összerakni. Így itt egy térkép hozzá, hogy lehet busszal, vagy biciklivel odamenni:

Aztán rátaláltam az amerikai ebayen erre, ami rögtön mégérdekesebbé tette a dolgot, úgyhogy rendeltem is belőle rögtön egy csomaggal, igazából abból, amiben nincs benne a medvecukros édesgyökeres verzió, de valamiért azt küldték, úgyhogy majd viszek belőle az eziránt rajongó kollégának (update: kollégáknak, mint kiderült, több is van!). Ezt rendben kihozta a posta, mármint, megrendeltem 14-én és ma, mikor a bejárati ajtóhoz jöttem, azt vettem észre, hogy egy nagyobbfajta valami van a lábtörlő alatt, note to self, a jövőben mindent az irodába rendelünk.

A megoldandó probléma abból adódik, hogy én anno lelkes Turulcsirip (R.I.P) felhasználó voltam. Sőt, nagyon hamar rákattantam a Csiripróka nevű Firefox-addonra, ami berakta a sidebarba a ‘csiripet, ezzel pedig megvalósult a tökéletes river of news életérzés, én mélyen hiszem, hogy a twitter alapvetően így fogyasztható a legjobban. Pörög szépen oldalt a timeline, nem kell görgetni, nem kell más ablakra váltani, nem kér enni, na.

Aztán én is áttértem Chromera, a csirip meg már amúgy is egyre többet köhögött, mígnem (előszőr az irodába) újra OSX-es lettem, és felfedeztem a Tweetiet, amit azóta megvett a Twitter és átkeresztelt nagyon kreatív módon Twitter for Macre (sőt, most nézem, már csak szimplán Twitter). Az ebben lévő legnagyobb fícsör pedig az említett river of news mód, amit itt Live Streamnek hívnak. Úgyhogy nagyon hamar rászoktam arra, hogy beraktam a képernyő egyik szélére, és újra pörögtek a tweetek a képernyőmön, ahogy kell.

Az ablakjaimat meg mindig úgy rendeztem, hogy ne takarják el, ez viszont azzal járt, hogy folyton kézzel kellett átméreteznem cca. 1024 szélesre a dolgokat (a maradék 256 pixel maradt a Twitternek). Majd nemrég ráakadtam a Moomra, ami ezt a problémát oldja meg tökéletesen.

A program — többek között — lehetővé teszi azt, hogy feloszd a képernyődet egy n×m-es rácsra, majd beállíthatsz globális billkombókat az ablakok megfelelő helyezésére. Így mostmár nem kell kézzel méretezgetnem a dolgokat, hanem ^⌥⌘←, és a probléma megoldva.