KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK, MAGYAR IRODALOM , MAGYAR NYELVTAN

Ady Endre élete, költészete

2012-11-15T18:09:00.000+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

ADY ENDRE ÉLETE, KÖLTÉSZETE

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent- 1919 Budapest
Erdélytol északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lorinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki félto szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az idosebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és movészi magatartásának kialakításában.
Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja elso verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott.
1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett
-1899 júniusában megjelent elso verseskötete: Versek címmel.
Csakhamar szokösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl. Bíró Lajostól. Ismereteit könyvek helyett az emberektol szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.
Élesen támadta a feudalizmust konzerváló eroket:
- Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbontetésre ítélték.
Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetoen torte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta ot a politikai életbe, megismerte az új idok tanait: a polgári radikalizmust.
1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentosebb volt ekkor, mint költészete.
-1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az elso, pedig néhány verse már elolegezi a késobbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja. Újfajta noi eszményt hírdet, az ún. Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfeleloen él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a felsobbrendoség kitüntetésének vesz.(Nietzsche)
1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel. Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, movészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költot a francia szimbolista movészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél movelt, érzékeny, büszke, szeszélyes no, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idosebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedo volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója)
1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelvo irányzat. Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának munkatársa (illegális)
- Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp.
Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével.
-1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel. A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett.
- 1907 Vér éa arany c. kötete. Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja elso forradalmi verseit.
1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-tol, szerkeszto. A Nyugat elso számában az o versébol közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán címo esszéje.
1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nevo irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikbol antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgyojtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké ( a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költo nevével együtt emlegetik,
-A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg., amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait.
-Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremtoje) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady moveit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való.
1909-tol Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különbözo lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a no elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe.
1912-ben szakít Lédával, Két verssel búcsúzik tole: Valaki útravált belolünk, Elbocsátó, szép üzenet.
A hirtelen szabaddá vált költo körül rajzanak a nok. o ugy érzi ideje lenne megállapodnia.
1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-tol levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi ot. 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét.
1915 márc. megtartják az esküvot.
A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja. Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás. Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek.
-1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja. Az oszirózsás forradalom BP-en éri, ekkor már súlyos beteg.
-Üdvözlet a gyozonek: utolsó verse.
A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal. A nemzet halottjaként temrtik el.
KÖTETEI:
-Új versek 1906
-Vér és arany 1908
-Az Illés szekerén 1909
-szeretném, ha szeretnének 1910
-A Minden-Titkok versei 1911
-A menekülo Élet 1912
-A magunk szerelme 1913
-Ki látott engemo 1914
-A halottak élén 1918
INDULÁSA:
Ady elso két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelgo érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c. kötetében még Petofi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c. kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhetoek meg .
ÉN_ SZEREP, ARC POETIKA:
A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok felol indult el.
-Góg éa Magóg fia vagyok én (1905)
Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl. Az új vízeken járok címo 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos movet túlságosan megterheli jelképes értelmo tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszero Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szero, mert a költoi magatartást állítja elotérbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkettossége alapveto élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költo elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot.
-A magyar Messiások (1907)
A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers.
-Ének a porban (1905)
Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú hose a költo, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve.
-Beszélgetés egy szekfovel (1907) Az Ady-versek lírai hose sose szenved teljes kudarcot, felolemelkedik a tragikumon.
-A Muszáj Herkules (1908)
A küldetéses ember gogje felyezodik ki.
-Petofi nem alkuszik (1910)Elode nagy hatásáról szól.
-Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is.
Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a külso, és a belso történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-neko felsorendo ember-mítoszának. Ady vállalta a költo-váteszi szerepet.
SZIMBOLISTA, SZECESSZIÓS látásmód.
Ady költoi forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez.
-A disznófejo nagyúr( Harc a nagyúrral 1905)
-Az os kaján ( 1907)
-A fekete zongora (1907)
-A fehér kendo (1908)
E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista jelkép csak akkor hiteles, ha többértelmo, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelmo. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szero. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá.
Ady movészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az elso szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, osz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak.
Ady költészete örökös szereplíra.
- A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka
- Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett ose a magyar nyelvvel küszködo diáknak.
- Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe.
A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költoi én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió movésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapveto gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának.
- Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be. (Freud írásai)
Ady költészetét a szecessziós vonásokat elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai hos köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a foszereplo Én belso terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár".
- A vár fehér asszonya 1905.
A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófejo Nagyúrral éppoly látomásszeroen jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes értéko, mely nem fordítható le egyértelmo fogalmak nyelvére.
- A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál kerol szembe egymással. (horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy.
- Kocsiút az éjszakában 1909. A költoi én belso, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én belso monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap. Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik.
Ady nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az idomértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek. Ez kizárja a szimultán verselést. 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton címo vers ritmusáról. A résztvevok többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az idomértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó építoeleme a hangulat.
Az Új versektol a Halottak élén 1918 címo kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs, Szoz ormok vándora) Az Új versektol kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 címo kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzeto verse Az utca éneke középen található. E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady.
LÁTOMÁSSZERo TÁJVERSEK:
- A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív erok dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászeroen megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút. A Magyar ugar világa fantomszero, idejétmúlt. Ady nagy ellensége Rákosi Jeno kritika-sorozatot írt errol.
Ady tájverseinek alaphelyzete, a költoi én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszero, mint az ugar mozdulatlansága. Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti:
- Egy párizsi hajnalon 1904, A Gare de l' Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906.
- A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal
LÉTHARC VERSEK
Nagyfokú dinamizmus jellemzi oket.
- Harc a Nagyúrral 1905
- Az os Kaján 1907
- A fehér kendo 1908
A költoi én egyes vagy többesszám elso személyo alany kozmikus hosként jelenik meg, e movek erosen dramatizáltak, sokszor balladaszero verstörténés során az én szükségszeroen kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche)
A Léda szerelem:
Megrendíto, nagy, titkos élményként jelenik meg Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belolük.
- Egyedül a tengerrel 1906
- Így szaladsz karjaimba 1909
- A Szajna partján 1906
- Héja-nász az avaron 1905
A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az oszbe, életbol a halálba tart, míg sor kerol az egymás húsába tépo halálos ölelésre.
- Lédával a bálban. 1907. ok a halálarcú fekete pár.
A Léda-versekben rendkívol mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette.
- Egy ócska konflisban 1904.
- Meg akarlak tartani
- Hiába kisértsz hófehéren 1905
Mint sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született.
- A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menekolni vágyó lélek a halált érzi otthonának.
- Párizsban járt az osz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus.
- Három oszi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erdoben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapveto témája e két költonek is.)
ISTENES VERSEK
- Sötét vizek partján 1907. E versben merol fel eloször az Isten-hit motívuma
1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén címo kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt.
- Az Isten az irodalomban 1910. Esszé, a vallásról szól.
- Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés.
- Álmom az Isten 1907.
- Hiszek rendületlenol Istenben 1910.
Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költo menekolne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti tole személyiségét és idegenol, ridegen áll vele szemben.
- A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával. A költo bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem bone, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra. A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszero történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést.
- Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg. ( 109. zsoltárt is beleszotte )
FORRADALMI VERSEK
1906 Achim András vezette parasztmozgalmak hatására írta meg elso forradalmi verseit, mely az Illés szekerén címo kötetben jelent meg.
- Az utca éneke
- Nostra Res Agitur 1903
- Dózsa György unokája 1907
- Csák Máté földjén 1907
- A grófi széron 1907
- Proletár fiú verse 1908
- Álmodik a nyomor 1909
- Hadak Útja 1908
- Toz csiholója 1912
1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiélezodnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13. a vérvörös csütörtök napja. Sokan várják a forradalom kirobbanását.
- Rohanunk a forradalomba. A vihar elotti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsendolnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus mo. Expresszív stílusú.
- Rengj csak föld
- Szent Lélek karavánja.
- Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel.
- Az új Kísértet 1910.
MAGYARSÁG VERSEK
Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költonek nevezte Ady-t. A Darwini elméletbol származó kiválasztódás tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban.
- Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri.
- Az én magyarságom 1908.
- A föl-földobott ko 1909.
- Pimasz szép arccal 1910.
Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel.
- A márciusi naphoz 1910.
- Az ido rostáján 1913. Nemzethalál látomása.
- A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költo váteszi szerep megkésettségét. Magyarország sorsa tragikus és irónikus.
KURUC VERSEK
A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat.
- A harcunkat megharcoltuk 1909. Elso kuruc vers.
- Esze Tamás komája. 1910.
- A sípja régi babonának 1913.
A kuruc versek szerepdalok, a költo beleéli magát egy meglévo szerepbe.
- A bújdosó kuruc rigmusa 1909.
- Az utolsó kuruc 1910.
KORSZAKVÁLTÁS
1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben.
- A menekülo Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet.
- A magunk szellem 1913.
- Ki látott engem 1914
- Hun, új legenda 1913.
- Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg. A vers az ido mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers. Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi. A költoi én távolságot tart a tájjal. A költo és a címszereplo inkább emberfölötti. A lovas az utat téveszto magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszero a lovas, aki arra itéltetett, hogy állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova.
KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN
Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekbol válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Ido és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át.
- Tegnapi tegnap siratás 1914
- Véresre zúzott homlokkal 1917
- Mégsem, mégsem, mégsem 1914
- A rémnek hangja 1917
- Egy nagy tivornyán 1917
- A mesebeli János 1917
- Krónikás ének 1918-ból.
A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára épol. Gyakori az archaizálás.
- Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik.
- Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik.
- Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás megindulása.
CSINSZKA VERSEK
A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekbol. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörgo gesztusa. Ezek a versek rendkívol puritánok, képszegények, jelzotlen kifejezésekbol, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem belsoségességére következtetni, mint az ellenkezojére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt.
- orizem a szemed 1916
- De ha mégis 1918
UTOLSÓ KÜLDETÉS
1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetést teljesítve.
- Üdvözlet a gyozonek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Petofi utolsó verséhez, a Szörnyo ido-höz. A magyarság két legnagyobb költo vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját.

Ady Endre, a XX. századi líra

2012-11-15T17:58:00.000+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

Egy XX. Századi lírai mű bemutatása:

Ady Endre helye a század költészetében: Ady Endre (1877-1919) 1877-ben született Érmindszenten, református, kisnemesi hagyományú családban. Zilahon járt gimnáziumba. Debrecenben jogot tanult, de nem fejezte be, hanem újságíró lesz. Kisvártatva megjelenik első kötete „Versek” címmel. Nemsokára kiderül, hogy halálos beteg, vérbajos.

Nagyváradon lesz újságíró a Nagyváradi Naplónál, amely korának egyik legnagyszerűbb lapja. Újságíróként sikereket ér el, megjelenik újabb verseskötete, a „Még egyszer”. Nagyváradon találkozik szerelmével, Diósy Ödönné Brüll Adéllal, azaz Lédával. Léda révén kijut Párizsba, és a város felszabadító hatása folytán megjelenik újabb verseskötete, az első igazi Ady-kötet, az „Új versek” 1906-ban. Ez a kötet gyökeres fordulatot jelent a magyar költészetben, a magyarságról alkotott képben. A XX. Század költészetének nyitánya.

A versek bemutatása: Az „Új versek” cím nélküli nyitódarabja: Góg és Magóg fia vagyok én

Góg és Magóg fia vagyok én

Hiába döngetek kaput, falat

S mégis megkérdem tőletek:

Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke Híres útján jöttem én,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,

Szabad-e Dévénynél betörnöm

Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,

Legyek az új, az énekes Vazul,

Ne halljam az élet új dalait,

Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva

Mégiscsak száll új szárnyakon a dal

S ha elátkozza százszor Pusztaszer

Mégis győztes, mégis új és magyar.

A vers Ady új költői magatartását, magyarságképét is tartalmazza. A vers hőse bezárva érzi magát a Kárpátok által, de nem tud kitörni, még sírni is tilos Magyarországon. Verecke útján jött a honfoglalókkal, de most nyugatról akar betörni, mert új daloknak jött el az ideje. Pusztaszer, azaz az ősi Magyarország elpusztítja, aki újat akar, de a vers hőse mégis harcba száll, mert így is magyar.

A versre élesen ellentétes két pólus jellemző: a költő és Pusztaszer ellentéte. A költő honfoglaló és újító, Kelet és Nyugat egységét hirdeti, hatalmas erejű, fegyvere a dal, és magyar, győztes. Ezzel szemben Pusztaszer a honfoglalásra hivatkozik, magát keletinek hirdeti, gyűlölködik, eltapos, durva, látszólag felülkerekedik.

A költő azonban mégis dalol új hangon, mert ő az igazi magyar, az ő oldalán az igazság.

A vers óriási botrányt keltett, megadta az új költészet alaphangját.

Magyarország újfajta ábrázolása teljesen kifejtett formában megjelenik az Ugar-versekben, amelyek közül az egyik A Tisza-parton

Jöttem a Gangesz partjairól

Hol álmodoztam déli verőn

A szívem egy nagy harangvirág

S finom remegések: Az erőm

Gémes kút, malom alja, fokos,

Sivatag, lárma, durva kezek,

Vad csókok, bambák, álom-bakók

A Tisza-parton, mit keresek?

A vers hőse szólal meg, az első versszakban arról, hogy a Gangesz partjairól jött, ott kellemes volt, erre utalnak a kifejezések: álmodozás, szív, harangvirág, finom remegések. A második versszak csupa névszóból áll: fokos, sivatag, durva kezek, hogy a Tisza-part, mint Magyarország szimbóluma csupa rosszat, barbárt jelentsen. A vers ama verseknek a rokona, amelyek témája az idegen földre került ember, vagy virág sorsa, amelyet megöl az idegenség, a hideg, a barbár világ: ilyen vers például Janus Pannonius „Egy dunántúli mandulafáról” című verse: a mandulafa kivirágzik a barbár tájon, de a Pannon tájon még túl korán van, hiszen a késői fagyok el fogják pusztítani a szépséget. Janus Pannonius is a barbár Magyarországról, és a költészetről, illetve azok ellentétéről beszél, csak az Ady-vers sűrítettebb. A vers két versszaka élesen ellentétes értéktartalmú, tehát a vers értékszembesítő vers, és szabályos tükrözésnek tekinthető. Petőfi Magyarországa jelenik meg, de a megváltozott világgal együtt megváltozott értéktartalommal.

Az Ugar-versek másik példája A magyar Ugaron című vers.

Elvadult tájon gázolok

Ős, buja földön dudva, muhar.

Ezt a vad mezőt ismerem

Ez a magyar Ugar.

Lehajlok a szent humuszig:

E szűzi földön valami rág.

Hej, égig nyúló giz-gazok,

Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül,

Míg a föld alvó lelkét lesem,

Régmult virágok illata

Bódít szerelmesen.

Csönd van. A dudva, a muhar,

A gaz lehúz, altat, befed,

S egy kacagó szél suhan el

A nagy Ugar felett.

A versben az Ugar Magyarország szimbóluma. Az ugar szót először Széchenyi használta Magyarországra, hogy kifejezze elmaradottságát, műveletlenségét. Ez az Ugar gazzal és dudvával van tele, elpusztítja a szépet és a jót, és a vers hősét is, aki a „régmult virágok illatát” keresi. Azaz a föld termékeny, valaha jó volt itt, de minden tönkrement. Így a vers idő- és értékszembesítő vers: a jelen reménytelen, hiába a szépséget kereső hős, a hiábavalóságot mutatja a kacagó szél is, amely a kilátástalan helyzetet jeleníti meg.

A versben a táj csak a kifejezni akart világképet szimbolizálja, semmi kapcsolatban nincs a valósággal, csak elemenként feleltethető meg. A két világ ellentétes hangulata és értékrendje az ellentétes elemekből áll össze. Ilyen például az elvadult tájjal szemben az „én” , és az ős, buja föld.

A versek hatása, üzenete: A versek megváltoztatták a Magyarországról alkotott képet: nagy vihart kavartak, mert a negatív értékelést a kortársak zöme nem akarta elfogadni. Az Ady utáni generációk innen merítették a magyarság-felfogásukat. Ady Kelet-Nyugat felfogása ma is példamutató.

A megfilmesített irodalom

2012-11-14T17:51:00.000+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

A fantasy-irodalom 1989 óta egyre határozottabban képviselteti magát hazánkban. 1980 előtt csak hírből ismerhettük a stílusirányzatot. Az elmúlt néhány évben sok támadás érte a fantasyt elsősorban a szerepjáték területén. A fantasy egy irodalmi műfaj, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes” „szépirodalom”); mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk. A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, és iparművészeti stílus, amely az angolszáz irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett.

Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) olyan elképzelt, mitikus jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak fantáziájában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a vallások és mítoszok által megteremtett képzeletbeli világokkal.

A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak szerepjátékok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.

A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany virágcserép, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Zalán futása), de igazi megalkotóinak a századfordulón vagy a huszadik század második felében élt J.R.R. Tolkien, Michael Ende, H.P. Lovecraft tekinthetők. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénytrilógiája, A Gyűrűk Ura emelte ki az ismeretlenségből és tette világszerte elismertté.

A fantasy műfaj rokon egy másik, régebbi stílusirányzattal, melyet mágikus realizmusnak neveztek. Képviselői közé tartozik többek között Gabriel Garcia Márquez, E. T. A. Hoffmann, Magyarországon pedig Kodolányi János (utóbbi Tolkiennel nagyjából egy időben alkotott az övéhez hasonló, az ókori mítoszvilágban játszódó regényeket).

A Gyűrűk Ura az oxfordi nyelvészprofesszor, J. R. R. Tolkien híres, három kötetben megjelent regénye, melyből azonos című filmtrilógia is készült. A kötetek címei: A Gyűrű Szövetsége, A két torony és A király visszatér. A történet a szerző A babó (másképp A hobbit) című korábbi munkájának folytatása. A mű 1937 és 1949 között készült, 1954-es megjelenése óta világszerte több mint 100 millió példányban kelt el. A regény a fantasy irodalmi műfaj egyik elindítója.

Az 1–11. fejezetet (a verseket is) Réz Ádám fordította magyarra, a könyv további részét Göncz Árpád fordította, a versfordítások Tandori Dezső munkái.

A trilógiát 2001-ben kezdték megfilmesíteni, 2003-ig készült el mindhárom filmváltozat, Peter Jackson rendezésében. A filmek közönség- és kasszasikert arattak.

-->

Már a Beatles is tervezte a könyv megfilmesítését, de nem lett belőle semmi.

Később az elkészült kezdeti rajzfilmek gyermekközönségnek készültek, a felnőtt rajongók joggal panaszkodtak a sötétebb, mélyebb részek elhagyása és a történet gyermeteggé tétele miatt.

A végül elkészült filmeket sok kritika érte, mert több helyen megváltoztatták a cselekményt és a hangvételük is erősen különbözik Tolkien művétől, sokan ünnepelték mint hihetetlen teljesítményt. A filmek összesen 17 Oscar-díjat kaptak (négyet A Gyűrű Szövetsége, kettőt A két torony és tizenegyet A király visszatér), közöttük több „nagy” díjat – A király visszatér gyakorlatilag minden kategóriában nyert, amelyikben jelölték, köztük a Legjobb film díját is elhozta. A díjátadón történő elsöprő győzelmét általában az egész trilógia elismerésének tekintik.

A mű története

Előkészületek

Tolkien eredetileg nem szándékozott folytatást írni A hobbithoz, és e helyett más műveket publikált, mint pl. A sonkádi Egyed gazda. Legjobban a fő művének tekintett Szilmarilokat szerette volna kiadni, de erre egyetlen kiadó sem mutatott hajlandóságot.

Az volt a vágya, hogy megírja Anglia mitológiáját, különösen az I. világháború során szerzett szörnyű tapasztalatai után, amikor látta, hogy mennyi minden eltűnt az általa szeretett értékekből, és felfigyelt a világban található mérhetetlen gonoszságra.

A művet, részben a háború utáni papírhiány, részben árának viszonylag alacsonyan tartása miatt, három kötetre szedték (A Gyűrű Szövetsége: I. és II. könyv; A két torony: III. és IV. könyv; A király visszatér: V. és VI. könyv + függelékek).

A könyv

A Gyűrűk Ura Tolkien érdeklődési köreiből, azok mélyebb kutatásából indult (nyelvészet, vallás, mesék, skandináv és kelta mitológia). Megdöbbentő részletességgel teremtette meg Középföldét, annak mitológiáját, a birodalmak történelmét, a karakterek leszármazási táblázatait, a használt nyelveket, rúnákat és naptárakat.

Miközben a könyv készült, a nagyvilágban éppen dúlt a II. világháború. Tolkien saját bevallása szerint a művében többször is érezhető az éppen aktuális katonai-politikai helyzet. Amikor a könyvben sötétebb, borúsabb a hangvétel, akkor éppen Nagy-Britannia is rosszabbul állt. Amikor javul, akkor a valóságban is valamiféle javulás fedezhető fel. Komoly szerepe van a történetben az új, gépesített hadviselés rémének, Tolkien az I. világháborúban szerzett tapasztalatai alapján. A különleges módon tenyésztett ork hadsereg fejlődésének és az ennek érdekében történő környezetpusztításnak felhangjai modern világunkat idézik.

A Gyűrűk Ura cselekménye előző könyvére, A hobbitra épít, de a könyvben számos utalást találunk A szilmarilok eseményeire és szereplőire.

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011

A Nyugat

2012-11-14T17:50:00.000+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma; a Nyugat jelentősége

A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től)

törte meg.

1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című

orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb

életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a „modern” fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a

Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát

szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is.

A Nyugat című folyóirat első száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át –Babits

Mihály haláláig (1941)- a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt. Főszerkesztőként

Ignotus (Veigelsberg Hugó; 1869-1949), a jelentős kritikus, hírlapíró jegyezte, szerkesztői Fenyő

Miksa (1877-1972) és Osvát Ernő (1876-1929) lettek. Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt

részrehajlás vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90

lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával. (Az aforizma rendkívül tömör, csattanós

vagy paradox formában megfogalmazott általános érdekű gondolat, erkölcsi igazság,

életbölcsesség)

A Nyugatot egyedül Osvát Ernő szerkesztette. Elolvasott minden beküldött kéziratot, és

kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A folyóirat címe

egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy

irodalmak színvonalára emelését.

A Nyugat ellenzői a Nagyváradon 1908-ban megjelent Holnap című antológiával léptek először.

Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka János, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka új

látásmódot képviseltek, és a Nyugatban valódi nemzeti veszedelmet láttak.

Mindezek ellenére a folyóirat tekintélye fokozatosan emelkedett. A Nyugat kritikusai közé tartozott:

Ignotus, Hatvany Lajos, Schöpflin Aladár, Lukács György. A folyóirat folyamatosan megjelent a

világháború éveiben, és túl is élte azt. Osvát halála után 1929-ben bekövetkezett halála után Babits

Mihály határozta meg a Nyugat szellemét, irányvonalát. 1929-től 1933-ig Móricz Zsigmonddal

együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár (1882-1967) volt segítségére. Babits

halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar

Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd

folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék;

és a folyóirat összetartó erejének csökkenése jelentős.

Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka

Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos,

Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő.

Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József,

Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs. Szabó László.

Harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Vas István, Weöres Sándor,

Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bálint György, Halász Gábor, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal.

A Nyugatot később már a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmus jellemezte.

Kassák Lajos (1887-1967) két folyóirata, A Tett (1915-1916) és a Ma (1916-1925). A körülötte

felsorakozó írók szembefordultak a művészeti, irodalmi hagyományokkal és a kortárs irodalommal,

támadták a Nyugat szimbolizmusát.

Ady Endre

Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. 1877-ben született Érmindszenten, anyja Pásztor

Mária (polgár), apja Ady Lőrinc (nemes). A család egészen a bocskoros nemesi rangig süllyedt.

Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892): Wesselényi Miklós Református

Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét.

Első költeményét Kossuth emlékére írta; a Szilágy című lapban jelent meg.

Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait, Jósikát,

Eötvöst, és Kemény Jánost is. Szerette Petőfit és Vörösmartyt is. 1896-ban leérettségizett, majd a

debreceni jogi akadémiára iratkozik be, ahol különböző lapokkal foglalkozik. (Debreceni Főiskolai

Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap)

Erősen hatott rá Friedrich Nietsche, a német filozófus. Adyban sokan a lázadót látták, Később már

tudását folyóiratokból, nem könyvekből szerezte.

1899-ben Nagyváradra kerül, és a Szabadság című lap munkatársa lesz. Itt ismerkedett meg Nagy

Endrével, és Bíró Lajossal. Jól érezte magát, azonban politikai nézeteltérései miatt kilépett a laptól.

A Napló kötelékébe lépett.

Ekkor ismerkedett meg egy szifiliszes táncosnővel, akitől el is kapta a betegséget. Erről szól egy

novellája: Mihályi Rozália csókja. Megismerte azonban az igazi szerelmet is: Diósy Ödönné Brüll

Adél személyében, akit Léda asszonyként emlegetett. Ez az asszony emelte ki a nagyváradi

kisvilágból, és mutatta meg neki Párizst.

1904 Hosszas készülődés után Párizsba megy, ahol Léda átsegítette a kezdeti nehézségeken.

1905 Budapestre megy, és a Budapesti Naplóhoz kerül, melynek főszerkesztője Vészi József volt.

1906 Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek. Nagy ellenállással fogadták. Sokan

erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal vádolták, szimbolizmusa miatt. A támadások elől Párizsba

menekül, s innen küldözgeti verseit a Budapesti Naplónak.

1907 Hazatérve anyagi gondjai támadnak, ezért nem mehet vissza a Budapesti Naplóhoz, mert az

idegen kezekbe kerül. Új kötete: Vér és arany. Révész Béla a Népszava irodalmi rovatvezetője a

barátja volt. A költő első forradalmi versei: Dózsa György unokája, Csák Máté földjén.

1908 Haláláig a Nyugat főmunkatársa lesz, és a Holnap társaság megalapításában is részt vesz.

1909 Kiadják második kötetét, amely tartalma miatt barátai közül sokan ellene fordulnak. A duk –

duk affér című művét az Új Idők című lapban jelenteti meg. Csizmadia Sándor támadásaira a

Küldöm a frigyládát című versében válaszolt.

Bohém életet élt, de sokszor hazament édesanyjához. Sokat utazott, s kezdett enyhülni a Lédaszerelem.

Könyvei: Az illés szekerén (1908), Szeretném, ha szeretnének (1909), A Minden – Titok versei

(1910), A menekülő Élet (1912), A maguk szerelme (1913), Ki látott engem (1914).

Lédával kapcsolata megszakadt. (Valaki útra vált közülünk, Elbocsátó szép üzenet) Ady egy 16 éves

távoli rokona, Boncza Berta, sokat levelezett vele. 1915-ben összeházasodtak, és a lány Csucsai

kastélyában éltek. Bár nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, az örökségből még a háború alatt is jól

éltek.

Ady magyarsággal kapcsolatos verseit még a Nyugat is félt közreadni.

1918 Halottak élén (új kötet)

1923 Utolsó hajók (a kimaradt verseket tartalmazza)

Üdvözlet Győzőnek (utolsó verse, a Nyugatban jelent meg, halála után)

A Vörösmarty Akadémia ülésén elnök lett, de beszédét nem tudta elmondani, és 1919-ben meghalt.

Alekszandr Puskin

2012-11-14T17:30:00.000+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

Verses regeny – lira es epika egyutt

Ket főhőse

• a lirai fohos Puskin maga (sokat megtudunk rola; a szereplok szemelyes ismerosei; onvallomasok,

elmelkedesek, vagyodasai Italia, Afrika fele stb.)

• a cimszereplo – az epikus főhős byroni jellem

Kettejuk viszonya: regi baratok (vitaztak, almodoztak); eletfelfogasuk reszben hasonlo (bolcs

kiabrandultsag); szanjak – es csodaljak – az illuziokban elo rajongokat; – nem azonosak azonban

(mint Byron – Childe Harold): Anyegin unatkozo, “felesleges”, nincs erzeke a kolteszethez; Puskin

tevekeny, alkoto, akkor boldog, ha alkot

Szerkezeti sajatossagok:

•toredekesseg

•elvarratlan cselekmenyszalak

•“in medias res”, ill. ketszeri cselekmenykezdes

•a mesefonal elejtese

•lirai kiterok (pl. a petervari bal leirasakor)

•kesleltetes (a malnaszedo lanyok eneke, Anyegin es Tatjana talalkozasa elott)

•hangsulyozott irodalmisag, celzatos ellentmondasok (Ki orzi Tatjana levelet? Mennyire “orosz”

Tatjana?)

•befejezetlenseg

Jellemzo esztetikai minoseg az ironia

Legnagyobb erteke az atmoszfera realizmus

Jellegzetes romantikus reszletek pl. Tatjana alma, Tatjana levele

Tatjana: introvertalt, erzekeny, koltoi lelek, merengo, oszinte, nyilt, tiszta, huseges, eleteben csak

egyszer szerelmes; gesztusa –mellyel leveleben feltarja erzeseit es kezdemenyez –varatlan es bator

tett; miutan szembesul abrandos emberkepe hamissagaval, megtanul a tarsadalomban elni

Lenszkij es a mellekszereplok

Lenszkij: tiszta szivu, naivan artatlan, romantikus almodozo, fellengzos, emberismerete felszines,

nem kepes kello valosagismeretet szerezni; felreismeri szerelmet, a felszines Olgat; Puskin

ironikusan szemleli Lenszkij naivitasat

Lenszkij szerelme, Olga: felszines, szimpla, egyetlen celja a ferjszerzes

Az orosz elmaradottsag biralata

Kozvetve: Anyegin sorsan –uttalansagan, celtalansagan –keresztul

Kozvetlenul: a petervari tarsasag rajza, a korabeli ifjusag idegenmajmolasa, a kozizles

felszinessege, a videk tespedtsege, a modernnek az elutasitasa

A szerzo jelenlete: mint elbeszelo (munkaja allasarol, irodalmi nezeteirol is tajekoztatja az olvasot),

s mint szereplo (Anyegin baratja, s nala van Tatjana levele is)

Anton Pavlovics Csehov

2011-01-29T17:25:00.007+00:00

TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA

Anton Pavlovics Csehov : A sirály

A Sirály (1896) című darabnak sincs cselekménye. Tárgya az emberi lét szomorúsága, a remények

és az életcélok széthullása. Csehov műveiben mindenki boldogtalan és magányos.

A szereplők valamennyien zátonyra futott életű emberek. Hiába keresik egymást, a lelkek között

nincs közös érintkezési pont, s így kölcsönösen szerencsétlenné teszik életüket.

A beszélgetések színtere Szorin vidéki birtoka. Ide érkezik rövid nyári pihenésre húga, a híres

színésznő, Arkagyina szeretőjével, a sikeres regényíróval, Trigorinnal együtt. A birtokon él még

Arkagyina 23 éves fia, Trepljov is a jószágigazgató feleségével és leányával. Gyakori vendég

közöttük Dorn, az orvos is.

Az emberek közötti igazi kapcsolat lehetetlenségének leginkább szembeötlő tünete, hogy mindenki

másba szerelmes. Medvegyenko, a havi 23 rubeles szegény tanító Másába szerelmes, de a

jószágigazgató lánya Trepljovért rajong –hiába. Ezért gyászolja önmagát, ezért jár fekete ruhában.

Trepljov menyasszonyának számított már Nyina, a szomszéd földbirtokos félárva leánya. Boldogok

is voltak eddig, de a színészői ábrándokat kereső Nyina váratlanul beleszeret Trigorinba. S

felajánlja neki önmagát. Az emlékbe átadott medalion titkos üzenete: „Ha valaha kell majd neked az

életem, csak gyere és vidd.”

A színésznőt és az írót többéves szerelmi viszony fűzi össze, de most Trigorin hirtelen szerelmes

lesz Nyinába. A jószágigazgató felesége, Polina Andrejevna az 55 éves doktort, Dornt nyaggatja,

hogy vegye magához, de az orvos egyre jobban csodálja a színésznőt.

De nem csupán a viszonzatlan szerelem az általános boldogtalanság forrása, a darab hősei jórészt

önmagukkal is meghasonlott emberek.

A 60 éves Szorin, a birtok gazdája 28 évig szolgált törvényszéken. Most nyugdíjasként csak

kénytelenségből él falun, de nem képes megszokni a vidéki életet. Fiatalkorában író szeretett volna

lenni, de nem lett; szépen akart beszélni, de förtelmesen beszél; mindig meg akart nősülni, de

agglegény maradt. Öregen, rejtegetve érzelmeit, maga is szerelmes Nyina Zarecsnajába.

Nyina mindig menekül hazulról. Apja meg a mostohaanyja vigyáznak rá, nehogy színésznő legyen.

Egyébként vagyontalan, mert apja mindent második feleségére íratott.

Trigorin számára robottá vált az írás kényszere, a legszívesebben csak horgászna.

Trepljov pedig elmúlt már 20 éves, és nem vitte semmire: harmadévesen kikerült az egyetemről, s

most nem tudja, kicsoda, micsoda, hiszen mindenki a nagy színésznő fiát látja benne. Első írói

próbálkozása, merészen újító drámája kudarcot vallott. Ez elkeseríti, s még inkább tudatosítja benne

anyjával szembeni ellentmondásos viszonyát. Haragszik anyjára, mert Trigorin szeretője. Féltékeny

Trigorinra Nyina miatt is, ezért ki akarja hívni párbajra.

Anyja csak unatkozik és féltékeny Nyinára, éppen ezért ingerlékeny. Trepljovval éles szópárbajt

vív, s ez az összecsapás a fiatalember teljes összeroppanásával végződik. A kétségbeesett Trepljov

már előzőleg öngyilkosságot kísérelt meg.

A két év, amely a 3. és 4. felvonást elválasztja, csak tovább mélyítette az emberi sorsok tragédiáját.

Mása a tanító boldogtalan felesége lett. Dorn külföldi utazgatással menekült Szorin felesége elől.

Nyina megszökött hazulról, s beállt színésznőnek, majd összeállt Trigorinnal; gyerekük is született.

A csalódott Nyinának nem sikerült hírnevet szereznie, vidékre került. Trepljovval sohasem volt

hajlandó találkozni, csak később küldözgetett neki leveleket, „Sirály” aláírással. Apja és mostohája

kitagadta, hallani sem akarnak róla.

A 4. felvonásban ismét együtt vannak a korábbi szereplők: Szorin betegsége miatt jönnek most a

birtokra. Pár percre visszatér a színhelyre Nyina is, hiszen mindig úgy vonzotta valami ehhez a

tóhoz, akár a sirályt.

Trepljov széttépi kéziratait, és főbe lövi magát, a színfalak mögött. A befejezésben van valami

ironikus: a dörrenés hangjára ugyan összerezzen a színpadon kártyázó társaság, de más nem

történik, marad minden a régiben. „Szétrobbant egy éteres üveg” –mondja Dorn rejtélyesen. Még

Arkagyinának sem árulják el az igazat. Az orvos megjegyzése jelképesen is felfogható: megszűnt

létezni egy mások számára nem sokat jelentő ember, mintha valóban egy palack hullott volna

darabokra.

A sirály Nyina számára a boldogságot, a szabadságot jelképezi, ugyanakkor megsebzett életét,

Trigorin által eldobott szerelmének kudarcát is. Trepljov szemében az általa lelőtt sirály későbbi

öngyilkosságát sejteti. Mikor Nyina lába elé teszi az élettelen madarat, ezt mondja neki:

„Nemsokára ugyanígy megölöm magamat is.” Trigorinnak egyszerű novellatéma a sirály, és maga

Nyina is.

A 4. felvonásban Trigorin már ugyanúgy nem emlékszik megunt szeretőjére, Nyinára, mint ahogy

teljesen megfeledkezett arról, hogy két évvel korábban kitömette a lelőtt madarat.

Ábránd és valóság ellentmondását jelképezi a két évvel korábban felépített és már semmire sem jó

színpad.

Az emberek közötti kapcsolatok hiábavalóságát érzékelteti több helyen is a sajátos csehovi

dialógusképzés. A szereplők alig-alig figyelnek egymásra. Ezért szokás ezeket a párbeszédeket

„párhuzamos monológoknak” nevezni

Arany János költészete

2011-01-29T17:20:00.005+00:00

Ágnes asszony (1853.):
A népi témához adekvát (=illik) a verselés, a felező nyolcas. Csak a refrént írja anapesztusokban, fölidézve ezzel az antik siratóénekeket. A refrén ily módon az egyedi esetet általános érvényűvé tágítja, könyörgéssé Ágnes asszonyért, az áldozatért és valamennyiünkért. Arany ily módon beilleszti balladáját az irodalom azon meghatározó vonulatába, mely szerint a művészet igazi célja a könyörgés artikulációja a kegyelem jegyében.
A bűn értelmetlensége tükröződik a büntetés ill. a bűnhődés folyamat értelmetlenségében. Ágnes asszony a Danaida-sors megtestesítője és újkori példázata. De míg az antik monda alakjai föloldozást nem kapnak, a keresztény–kálvinista Arany világképében mi csak a bűnhődés fázisát, annak végpontjáig követjük nyomon, a lehetséges folytatás, a kegyelem gesztusa már túl van a vers világán. Arany kivételes lélektani hitelességgel ábrázolja az elme tisztánlátásáért folytatott küzdelmet, az állandó önreflexiót, mely paradox módon már szimptómája az elme megbomlásának. Hatásosan él a folyamat bemutatásában a poliszémák (=több jelentésű szó) és a homonímák (=azonos alakú szó) stilisztikai lehetőségeivel.

Tetemre hívás (1877.):
A bűn az élet játékként való felfogása, ezért bűnhődik Benő és Kund Abigél is. A bűnhődés folyamata, ill. a büntetés a korábbi balladáknak megfelelően történik. A történet nagyobb részét azonban az apa kérlelhetetlen igazságkutatása teszi ki, s e bizonyosságkeresésben hasonlóságot mutat fel fiával is. Talányos Arany viszonya az apához, hiszen értelmezhetjük úgy, hogy a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése, ugyanakkor a se istent se embert nem ismerő magatartásban van valami démonikus és erkölcsileg kérdéses is. A Tetemre hívás az egyik legtudatosabban megalkotott ballada. A fölütés nem csupán a helyszín bemutatása és propozíció, hanem egyúttal dantei rájátszás is, az eltévedtség és zűrzavar tárgyiasítása is. A helyszín és a nevek kiválasztása az általánosító jellegen túl az akusztikus hatás függvénye, mint ahogy ezt erősítik a tudatosan kiválasztott régies kifejezések is. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja. Ezeket hol megtorpantja, hol fölgyorsítja Arany.

Éjféli párbaj

Tengeri-hántás (1877.):

A népi témájú ballada sajátossága, hogy benne Arany a ballada műfaji keletkezéstörténetét is bemutatja; az elbeszélő feladata, hogy kukoricahántás közben szórakoztassa a résztvevőket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. A megesett lány konvencionális története Arany erkölcsi felfogásának szigorodásáról tanúskodik, s a bűnértelmezés a lavina-effektus már megismert módszerén alapul. A strófák 5. sora vagy jelképesen értelmezi a történetet, vagy kapcsolatot teremt a hallgatósággal, hangulatilag erősítve föl a történetet. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál.

ARANY JÁNOS TÉTELEK LETÖLTÉSE:

Ady Endre költészete

2011-01-29T17:10:00.013+00:00

Szerelmi líra

Szerelmi líráját 3 korszakra tudnám osztani; két nagyobb és egy kisebb korszakra.

Az első korszak megalkotója Diósyné Brüll Adél, egy párizsi kereskedő felesége. A hozzá eljuttatott

magyar folyóiratokban olvasta először Ady Endreverseit, s 1903-ban már azzal a szándékkal tért

haza Nagyváradra, hogy

kiemeli ezt a tehetséges ifjú költőt a “nyomorból”, s támogatni fogja. Ady a találkozás után

hamarosan beleszeretett az asszonyba, aki idősebb, vagyonosabb volt Adynál, s zsidó. Ezek a

kezdetektől még nem okoztak problémát, de később pont ezek a jelzők szerelmük megszakadásának

megindítói. A Léda – ahogy verseiben hívta az asszonyt – korszak 1903-tól, megismerkedésüktől

1912-es szakításukig tartott. S bár szerelmük tele volt ellentmondással, rengetegen támadták őket,

mégis SZERELEM volt az övék. Ady Lédában, az asszonyban nem csak a szexuális partnert látta,

hanem lelki társnak tekintették egymást, kik mindent elmondanak egymásnak, és szeretnek.

A kezdeti őrjítő vágyat mutatja meg a “Meg akarlak tartani” (1904) című vers. Szerelmük

beteljesedett, mégis Ady nem hiszi, hogy kapcsolatuk tartós lehet. Érzi, hogy rabjává vált az

asszony, mégis már-már elűzné, mert annyira szereti. Tükröződik a versben egy se vele-se nélküle

kapcsolat kezdete, mely egész szerelmüket végig kísérte:

“… Meg akarlak tartani téged,

Ezért választom őrödül

A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom

Egy asszonyról, aki szeret

S akire én örökre vágyom.”

Egy másik versében, az 1906-os “Örök harc és nász” c. versében már be is vallja, hogy

szerelmüket csatározás övezi.

“… Én asszonyom, ugy-e, hogy így lesz?

Örök lesz a mi nagy csatázásunk

S örök a nászunk.”

Az állandó csatázás oka két erős, ellentmondást nem tűrő egyéniség. Mégis Ady igazán Léda

mellett nőtt fel. Az asszony tanította meg az életre, ápolta, ha kellett, s fordított is, ha arra volt

szükség. Kapcsolatuk kezdett Ady számára túlságosan is elmélyülni, már kötöttségekkel járt

számára, s az örök lázadó Ady az iránta érzett szerelem ellenében sem tudta elviselni. Léda

öregedett kapcsolatuk 9 éve alatt, s Ady még csak akkor lett igazi felnőtt. “Kinőtte” Lédát. Az

asszony kötöttséget, megalkuvást akart, Ady ezt elutasította. Az utolsó időkben rengeteget

veszekedtek, s már mindketten tudták, ha szerelmük talán nem, de az egyesek számára oly

megbotránkoztató kapcsolatuknak hamarosan vége. 1912-ben Léda Pestre utazott, és kierőszakolt

egy utolsó találkozót, ám sok sikere nem volt. Sokáig halogatták mindketten, a végső szót Ady

mondta ki a kegyetlen “Elbocsátó szép üzenet“-tel. Már a második sorban közli, ez már végleges:

” Hát elbocsátlak még egyszer, utószor”. Gyötri benne Lédát, közli, hogy már régóta érlelődik ez a

szakítás. Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: “sohasem

kaptam, el hát sohasem vettem”, s bántó dolgokat vág az asszony fejéhez. Tudhatjuk azonban, hogy

kegyetlenségének oka, hogy az asszonyt eltaszítsa magától örökre. Talán még szereti, de már nem

tud vele élni. Ám a végszóban talán már eltúlozta a dolgot, hisz azt állítja, hogy Léda volt általa,

holott a valóságban az asszonynak köszönhet szinte mindent.

“Általam mert meg én láttalak

S rég nem vagy, mert már rég nem látlak.”

Kapcsolatukat a “Valaki útra vált belőlünk” c. művel búcsúztatja, valamivel kedvesebben, jelezve

életében az asszony fontosságát:

“Érte voltunk jók, ha jók voltunk,

És kacérok és hűtlenek

És most sírva megözvegyedtünk.”

Ezután következik lírájában a második, rövid korszak, a szakítás és a Csinszka-korszak közötti

idő. Ekkortájt habzsolja az életet, a nőket, az alkoholt, az “élet örömeit”. Ám ez egészségére is

kihat, s most már megnyugvásra talál. A talán megnyugvást egy tizenévestől kapja meg, Boncza

Bertától, vagy ahogyan ő nevezi: Csinszkától. A lány rajongóból lett 1915-ben Ady felesége. Ady

lenyugodott, megbékélt a szerelemmel, az élettel, a halállal is. Ám önmagával nem tudott szakítani,

megmaradtak rigolyái, melyeket a békés Csinszka tűrt. S még ez is idegesítette Adyt. Nem bírta, ha

körülötte sündörgött a szerelmes asszony, sok volt a 20 év különbség.

Mégis gyönyörű vallomás Csinszkának az “Őrizem a szemed” melyben leírja, úgy érzi,

megnyugodhat, s talán biztosítja is érzéseiről őt:

“Nemtudom, miért meddig

Maradok meg neked,

De a kezedet fogom,

S őrizem a szemedet.”

Kapcsolakat mégis csupán a halál tudta szétválasztani. Ady Endre 1919-es halála volt, hiszen

betegeskedett nagyon sokat, mégis mindenkit megrendített. S maga után hagyott egy szerelmes

feleséget, aki fiatal kora ellenére próbált megnyugvást, biztonságot adni a nyughatatlan kötőnek.

S szerelmi líráját sokan támadták, kapcsolatait, életvitelét sokan elítélté, mégis Ady olyan újítást

adott a magyar lírának, amelyre mindig mindenki emlékezni fog.

A futó és felszínes szerelmi kalandok után Nagyváradon lépett be életébe “az asszony”, az igazi

szerelem, s ez fordulópontot jelentett költői pályafutásában is. Egy kivételes intelligenciájú, széles

érdeklődési körű, az irodalom iránt fogékony, Párizsban élő magyar asszony, Diósy Ödönné Brüll

Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott számaiban felfigyelt Ady gyakori cikkeire és ritkán

megjelenő verseire. Léda asszony, ahogy a költő elnevezte keresztnevét visszafelé olvasva, művelt

és gazdag nagyváradi zsidó családból származott; férje nagykereskedő volt előbb Szófiában, később

Párizsban. Diósy Ödönné 1903 júliusában már azzal a tervvel jött haza Nagyváradra, hogy kiemelje

a fiatal költőt a vidéki város szűk lehetőségei közül, s magával vigye Párizsba.

Ady otthagyta az újságot, hazament Mindszentre franciát tanulni. Összegyűjtögette az utazás

költségét, kapcsolatokat teremtett pesti lapokkal a majdani párizsi tárcák, cikkek, tudósítások

számára. 1904 február elején érkezett meg Párizsba. A nyüzsgő nagyvárosban idegenül mozgott,

franciául sem igen tudott még, de mellette volt egy izgatóan szép, szabadon gondolkodó, érzékeny

és okos asszony, aki mindenben segítségére volt, betegségében is odaadóan ápolta.

Párizs, mely a szépség, a fényűző gazdagság, a modern kultúra szimbólumává lett a szemében,

felszabadította költői tehetségét. Amit az új francia irodalomból megismert ekkor, az csupán néhány

Verlaine- és Baudelaire-vers lehetett. Ezeket is Léda fordítgatta le neki, a nyelvi nehézségek

szakadékain az ő gyengéd tapintata segítette át.

Egy évig élt Párizsban, 1905 januárjában jött haza. Feszült politikai légkör fogadta itthon. Ellenfelei

érthetetlenséggel, erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal, árulással vádolták. Az igazságtalan

vádaskodások meggyűlöltették vele Magyarországot, és feldúlta menekült vissza Párizsba 1906

júniusában. Ott már nemcsak Léda szerelme várta, hanem az a Bakony is, ahol régi betyárok

módjára megbújhatott üldözői elől. Most több mint egy évig maradt távol hazájától.

1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, de Lédával másutt, itthon is találkozott. Ezek a párizsi

tartózkodások egyre rövidültek: a Léda szerelem lassan kezdett kihűlni. A Lédával való áldatlan

viszony formálisan 1912 áprilisában szakadt meg.

TÉTEL LETÖLTÉSEK :

Ady Endre életpálya
Ady Endre Léda versek
Ady Endre létharc versek
Ady Endre világháborús költészet
Ady Endre magyarság versek
Ady Endre halál versek
Ady Endre szerelmi lírája
Ady Endre stílusproblémák

kidolgozott érettségi tételek magyar kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011

Babits Mihály költészete

2011-01-29T17:05:00.007+00:00

HUSVÉT ELŐTT

A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri. A világháború alatt az

emberi élet, a humanista értékek védelme érdekében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen. A

költemény szabad versre emlékeztető rapszódia, mely az expresszionizmus felé közeledést mutatja.

A szenvedély szétfeszíti a formákat, s a vers a gondolatok és érzelmek hullámzását követve

hosszabb ill. rövidebb rímtelen sorokra tagolódik.

Ritmusa is idegesen nyugtalan: inkább a hangsúly, mint az időmérték visz lendületet a sorokba.

Zaklatott, egymásba indázó mellékmondatokból felépülő hatalmas versmondat a költemény első,

nagyobb része. A merész igazság kimondásának félelme vissza-visszarettenti, eltéríti a költőt eredeti

mondanivalójától, de a fokozódó belső kényszer végül is legyűri félelmét, s vállalva minden kint,

mégiscsak kimondatja vele azt, amit a hosszú vers elején akart kikiáltani, miszerint elég, béke

legyen végre. A versnek ez a legfontosabb üzenete: a háborús uszítással szemben a béke bátor, soksok

más, merésznek számító gondolatot, új és új motívumot sodor magával a viaskodó, az

akadályokat legyőző erkölcsi erőfeszítés.

Négyszer tér vissza ugyanaz a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat egy visszarettenő,

megszakított főmondat kezdetével. Ezek teremtik meg a rendet, vagyis ezek alkotják a vers

gerincét. A mellékmondat (”akkor is”) folytatása első ízben még csak önbiztatás, nem a végső

gondolat világgá kiáltása. Addig minduntalan nekigyürkőzve az erkölcsi parancs kikerülhetetlen

kötelességének, felidézi a háború embertelenségét, melynek visszatérő szimbóluma egy

Vörösmarty-műből kölcsönzött elem. Nem a szerelmet, embert, életeket pusztító háborús sikereket

ünnepli a vers, hanem azt, aki először ki meri mondani a “béke” szavát. A lírai én annyi késleltető

előkészület után végül maga mondja ki először ezt a szót egy zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és

felnagyítva a béke mindent megváltó erejét.

Miután a “szabadító, drága szó” végre elhangzott, a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek

viharainak elcsitulását: dallamos, kétütemű hetes és hatos sorok váltakozása hirdeti az általános

megbékélést, megbocsátást, a tavaszi újjászületést. A félrimek csengése a húsvéti feltámadási ünnep

alleluját hirdető harangszavát idézi, a mondatok és a ritmikai egységek egybeesése pedig a rendet,

az áhított békét sejteti, ígéri.

Hatását fölerősítik a régi klasszikusokra, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi s Ady költeményeire való

“rájátszások”.

TÉTELEK LETÖLTÉSE :

Babits Mihály életpálya
Babits Mihály : Jónás könyvének elemzése
Babits Mihály : 30 évek lírája
Babits Mihály : Husvét előtt
Babits Mihály prófétai szerepvállalása

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011

Balassi Bálint költészete

2011-01-29T17:00:00.007+00:00

A reneszánsz költő és ember

1.) Életút:

1554-ben Zólyan várában született. Családjával Lengyelo.-ba menekült. Báthori István „fogságába”

került (2 évig vendégeskedett nála). A török hadjáratokban vett részt. Szerelme Kosonczy Anna (de

viszonzatlan; Nagyciklus versei megszületnek), majd érdekházasságot köt unokatestvérével Doló

Krisztinával. 1594-ben Esztergom ostrománál meghalt. A késő reneszánsz költője volt.

2.)Költészete:

- élete állandó összeütközés a társadalommal és a környezetével, így örökös feszültség vette körül

- a vágyott, de soha el nem ért harmónia költője

- szebb világ ígéretét a szerelem, Isten, természet szépsége és a vitéz élet jelentette, így

költészetének három fő témája: szerelem, vitézség és Isten (ezek egy egységet alkottak)

- versei a Balassa-kódexben maradtak fent, ez tartalmazza a „Nagyciklust”, ami 66 versből áll. 2

csoport: 1-33 vers: házasságáig

34-66 vers: házassága után

Feltehetően 3×33 verset akart írni, az utolsó 33 az Istenes versek lettek volna.

- Balassihoz köthetjük a szövegverset: előtte verseink nem olvasni, hanem énekelni való versek

voltak, ugyan még ő is készen lévő dallamra írta verseit, de ezek szövegei önmagukban is teljes

értékűek

Balassi-versszak: 3 19 szótagos sorból áll, amelyet belső rímek alkotnak: aab, ccb, ddb

Akroszttichon: ha a versfőket összeolvassuk nevet vagy gondolatot adnak ki

3.) Reneszánsz: újjászületést jelent ez a stílusirányzat, az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és

ezek hasznosításának művészeti újrafelfedezésére utal, és ezeknek a szellemi tevékenységeknek az

eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli. A reneszánsz

az újfajta szemléletével az evilági élet felé fordult.

4.) Vitézi és hazafias versei:

• alapja az egész költészetének

• legkevesebb költeményét ebben a témában írta

• teljes értékűek

• a férfit állítja a központba: „az emberiség példája”

• a halál állandó közelsége és ennek vállalása teszi széppé

• nem csak hadi kötelessége, hanem erkölcsi kötelessége is

• megjelenik a természet, a végvári élet idillikus oldala, annak művészi rajza (reneszánsz

háttér)

TÉTELEK LETÖLTÉSE :

Balassi Bálint életpálya

Balassi Bálint : A reményhez

Balassi Bálint szerelmi költészete

Balassi Bálint istenes versei

Balassi Bálint : A reneszánsz költő és ember

Balassi Bálint : a reneszánsz hatása a szerelmi költészetre

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011

Bánk Bán elemzése

2011-01-29T16:50:00.005+00:00

Péter ispánt (a darabban Petúr) büntette meg, s az is valószínű, hogy a konfliktusnak diplomáciai,

nagypolitikai okai is voltak. Már 1268-ban megjelent Gertrudis meggyilkolásának szépirodalmi

feldolgozása egy ausztriai verses krónikában, az “eset” első magyar lejegyzése a Képes Krónikában

olvasható. Valószínűleg innen került át Thúróczy János krónikájába, Bonfini pedig ezt a művet

használja forrásaként. A krónikaírók maguk sem ismerték, ismerhették a valódi eseménysort, így

már az első feldolgozások értelmezések, fikcionált történetek. Az értelmezések sokfélék, függően a

szerző személyétől, van, aki Bánk (és családja) tragikus történeteként, van aki szerelmi

tragédiaként, van, aki az alattvalói hűség tragédiájaként értelmezi a történetet, az azonban közös a

feldolgozásokban, hogy a királynét mindenki hibáztatja.Valószínű, Bonfini írása indította el a Bánk-

Gertrudis történet irodalmi “karrierjét”, vándortémává válását. A XVI. századtól számos

feldolgozása született Európában és Magyarországon is (pl. Valkai András históriás éneke 1567-

ből).
A történet legérdekesebb külföldi feldolgozásai Hans Sachs XVI. századi német költő és

George Lillo 1730-as drámái, leghíresebb változata Franz Grillparzer (1791-1872) Urának hű

szolgája című műve. Különös, hogy a XIX. században Katona műve mellett két másik magyar

szerző is feldolgozta a témát (Kisfaludy Sándor és Horváth József Elek). Katona műve már forrása

Petőfi Bánk Bán című költeményének, legismertebb feldolgozása Erkel Ferenc operája (1861).

A Bánk Bán története és szereplők jellemzése LETÖLTÉS

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Berzsenyi Dániel tétel

2011-01-29T16:30:00.006+00:00

A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el.

A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi).

A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – - múlt és jelen képei sorjáznak.

Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet

hanyatlásának.

I. 1.vsz.

Már az első sor megszólítása (”Romlásnak indult hajdan erős magyar”) kijelöli a témát:

most és jelen szembeállítását.

A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére.

(Nem látod… Nem látod…?)

II. 2-6.vsz.

Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül:

A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp.i motívuma Buda várának helyt állása–

A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de

a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak

(ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz ostrom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő

százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt.

A témát a 11-13.vsz-ban folytatja.

Büszke öntudattal – patetikusan – sorolja a múlt dicső nagyjainak nevét: Attila, Árpád

A múlt a kemény helytállás, a tiszta, nemes erkölcs, a harcra és tettre kész, serény magyarság

szimbólumává válik.

III. 7-10. vsz

Mindezek ellenpólusaként hangzik fel a komor tölgy-hasonlat: a jelen a lassú halál, a pusztulás

kora.

Mindennek okaiként a következőket hozza fel:

- belső gyengeség

- a jelen elpuhult nemzedéke

- a tiszta erkölcs hiánya

- a henyeség

- a nyelv feledése, idegenek majmolása

IV. 13-14.vsz.

A szerehányó hang elégikusra vált:

fájdalmasan kiált fel, amikor a történelem, a sors kiszámíthatatlan körforgásáról ír.

Ez teszi a hajdani nagyot (Ilion, Karthago, Babylon) semmivé – s ezzel a nemzethalál vízióját vetíti

előre.

Befejezése pesszimista.

Hangnem: A versben mindvégig megtartja a prófétai szerepet, hangnemet.

E/2. személyben int, figyelmeztet, kárhoztat.

Klasszicista és romantika felé mutató vonásai:

- A műben nagy számban fordulnak elő a klasszicizáló, antik műveltségre utaló kifejezések

(sybarita, Herkules, Ilion stb.)

Erre utal a versforma is (alkaioszi stófák).

- Ám a romantika felé mutat az erőteljes nyelv (”energiás szavak”),

a romantikus túlzások,

a meghökkentő metaforák.

TÉTELEK LETÖLTÉSE:

Berzsenyi Dániel : A magyarokhoz elemzés
Berzsenyi Dániel : Életpálya
Berzsenyi Dániel : Verselemzések

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011

Csokonai Vitéz Mihály

2011-01-29T16:20:00.003+00:00

A magyar felvilágosodás korának legkiemelkedőbb költője. Fiatal éveiben korának forradalmi mozgalmaival rokonszenvezett, s ez a napóleoni háborúkat kísérő reakciós hullám közepette nehézzé tette életét. Egy ideig a debreceni református kollégium segédtanára volt, elbocsátása után pedig vándorköltőnek állt. Szerelme és múzsája, a számos versében megénekelt, jómódú családból való “Lilla” (Vajda Julianna) kezének elnyerése érdekében megpróbált állandó munkát találni, de mire sikerrel járt, a lányt férjhez adták.1799 tavaszán felkérik, hogy vállalja el a csurgói gimnázium tanári állását. Május 26-án utazik Csurgóra, falusi környezet fogadja, a község legszebb épülete az új gimnázium. Csokonai itt rektor, tanár, igazgató egy személyben. Teljes erejével veti magát a tanításba. Tanítási módszerének alapja, hogy "gondolkozó és gondolkoztató tanításra" törekszik. Leginkább a poétika, a költészettan oktatásában remekelt. A hiányzó tankönyvek pótlására maga készít jegyzeteket, ilyen céllal írja "A magyar verscsinálásról közönségesen” című tanulmányát. A vizsgákig kevés az idő, de arra mégis futja, hogy betanítsa Somogyban írt darabját melynek címe: Cultura és Pofók. A helyettes tanári megbízás szeptemberben lejárt de még bemutatták Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak c. művét. Sikert aratott. Nem akart haraggal távozni Csurgóról és Festetics pártfogására továbbra is igényt tartott. Ma emlékpad áll azon a helyen a gimnázium parkjában, ahol legszívesebben tartózkodott. Betegen és szegényen tért vissza Debrecenbe, ahol rövidesen meghalt anélkül, hogy verseit kiadathatta volna. Iskolánk költő-tanárának tiszteletére állandó kiállítás látható 1999. május végétől az épület földszintjén.

A magánossághoz c. vers elemzése

A költemény jelentősége abban rejlik, hogy egy jellegzetesen XVIII. századi versmodellt vesz át, de a klasszicizmustól eltávolodva a romantika érzésvilágához, kifejezésmódjához közelít. A költemény két korszak határán született és két stílus közötti átmenetet képvisel. Szóanyagában egyszerre utal vissza saját rokokó költészetére, és utal előre a romantikáéra.

A vers első szerkezeti egysége (1-3. vsz.) a vershelyzetet rögzíti. Csokonai a pásztorkölteményekhez hasonlóan (lsd. Vergilius költészete) a magány helyéül a völgyet és az erdőt jelöli meg. A harmonikus, idilli táj nem csak külső, hanem egyben a lírai én belső lélekállapotát is tükrözi. Csokonai magány – felfogása Rousseau szemléletét tükrözi: a magányt azért keressük, hogy megtaláljuk benne azt, amit a társas élet nem képes nyújtani. Figyelmeztet azért, hogy túl sok a magányból is megárthat. Erényt és igazságosságot azonban csak ez képes nyújtani.

Ebben a környezetbe kezd töprengeni a lírai alany, ez adja meg a második szerkezeti egységet (4-11. vsz.). Az allegorizált magány-alakhoz kezd könyörgésszerű beszédbe, imába. A 4-7. vsz.-ban általánosságban sorolja fel a magány lényeges vonásait, majd a 8-11. vsz.-ban a lírai én és a magányosság kapcsolatát helyezi előtérbe. Ezen belül (4-5. vsz.) is kiemeli a társadalmi szférát, amitől idegen ez az életérzés, illetve aki kényszerű álláspontként éli meg ezt az érzést. Ezt elutasítja a lírai én, a magányt mint létformát egyszerre tünteti fel kirekesztésként és a személyiség szabad választásaként, tudatos, erkölcsi döntésként. A magány legfontosabb alkotóelemei szerinte a virtus (erény), a bölcsesség, az ihletett állapot (ezt kapjam meg tehát az, aki a magányt választja).

A 8-11. vsz.-ban a beszélő viszont már a társadalomból való kivetettségét, otthontalanságát, szenvedéseit panaszolják. A lírai én szavai és érzései közti ellentét egyre jobban kiéleződik, és harmadik szerkezeti egységben ez kifejtésre is kerül. A magány dicsőítése csak keserű önvigasztalás csupán, az egyén létproblémáira a megoldást a halál örök magányában véli csak megtalálni.

Csokonai rokokó verseiben az élet és a szerelem többnyire összekapcsolódott az idillel, a játékossággal és az örömmel. Vajda Juliannával kapcsolatos reményeinek szertefoszlása, illetve egyre nyomasztóbb létbizonytalansága azonban egy időre érvénytelenítette a költészetében a rokokó idillt és boldogságfilozófiát. Ekkor került előtérbe a lírájában a szentimentalizmus érzékenysége és stílushatása.

A tihanyi Ekhóhoz
A három elégia közül a legkésőbbi; valamint ez egy korábbi versnek az átdolgozása. 1803-ban került a Lilla-dalok közé. A füredi parton című műnek az átdolgozása ez, mely 1796-ban vagy ’98-ban keletkezett, s eredetileg Rozáliáról volt benne szó.
A vers megszólítottja a visszhang, ki istennőként, segítő nimfaként jelenik meg. Neki panaszolja el a lírai én a bánatát s ő adja vissza a versszakok utolsó sorait. A vers annyiban hasonlít A Magánossághoz, hogy ez is egy megszemélyesítésen alapul. Itt a visszhang azonban nem válik olyan hangsúlyos szereplőjévé a versnek, mint a magány. Az is közös vonásuk, hogy mindketten nőalakok. Az Ekhó szerepe korlátozottabb: csupán felerősítve tovább kell adnia a lírai én keserűségét. Ez a bánat túllépi az emberi mértéket, ezért kell segítségül hívni egy embernél nagyobb erőt, hogy panaszait felerősítve kiáltsa világgá.
Az 1-2. Strófában a lírai én saját élethelyzetét mutatja be: sorsüldözött, hányatott ember segítségül hívja az Ekhót. Felvonul a szentimentalizmus jellegzetes költői eszköztára: halvány hold, jajgatás, sírás, magányos szív. A vers azonban kiemelkedik a szentimentalizmus jegyében fogant átlagművek közül, mivel a lírai én által megszólaltatott bánat valódi sorstragédia, s egy műalkotást mindig elevenné tesz, ha a valósággal érintkezik. A műben kifejtett gondolatok Csokonai korábbi verseiből ismerősek (mivel ez a kései költészetéhez tartozik). Itt is megjövendöl egy eljövendő boldog kort, amelyben majd elismerik őt. Megfogalmazza, hogy a természet bölccsé teszi az embert. A tihanyi Ekhóban Rousseaunak nemcsak gondolatai vannak jelen, hanem őt, magát is megnevezi Csokonai és példaképként áll a szeme előtt. Kortársai nem véletlenül nevezték őt “magyar Rousseau”-nak.
A vers első felében a költő a fokozás stilisztikai eszközével él. Minden versszakban tovább mélyíti a szomorú, sötét lelkiállapotot. Speciális stíluseszköz, a hangszimbolika érvényesül a 3. Strófa első sorában:
“Zordon erdők, durva bércek, szirtok!”
Az r hangok pergő keménysége az élettelen természeti tárgyak közömbösségét teszi érzékelhetővé, s mindent azért, hogy élesebb legyen a kontraszt, amikor utána az emberi világ érzéketlenségéről szól. A Magánossághoz-tól eltérően ez a vers már tisztán elégia. Az elégia műfaji követelménye, hogy a végén feloldást tartalmazzon. Ez mutatkozik meg az utópikusan fölvázolt jövőképben: lesz egy eljövendő kor, amikor a lírai én sírhelye szent zarándokhely lesz, a kései utódok fölismerik és értékelik az ő úttörő szerepét.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Csokonai Vitéz Mihály komplett tananyag
Csokonai Vitéz Mihály szerelmi költészete
Csokonai Vitéz Mihály felvilágosodás korszaka

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Dante : Isteni színjáték

2011-01-29T16:10:00.004+00:00

Az Isteni színjáték elemzése: A Pokolban nyerik el a földi bűnök, gonoszságok büntetésüket. A

meghalt bűnösök itt szenvednek, bár valódi testük fent, a földben van. A mű hőse érdeklődő

kíváncsisággal járja a kárhozottak birodalmát, mindent tudni szeretne. Kutatja a híres embereket,

elsősorban honfitársaival, “latinokkal” szeretne találkozni. Hírt akar vinni róluk az élőknek, hogy

figyelmeztesse földi kortársait a bűnök riasztó következményeire. Elismeri a büntetés jogosságát, de

részvétet, szánalmat kelt szívében a sokfajta szenvedés. Paolo és Francesca történetét hallva ájultan

esik össze. Francesca maga meséli el tragikus végű szerelmüket. Férje fivérével, Paoloval együtt

szerelmi lángra lobbantak egymás iránt. A férj bosszút állt rajtuk, s mindkettőjüket megölte. Ő a

testvérgyilkosok poklában van jelenleg.

Francesca ajkáról háromszor jajdul fel a szerelem szó,

hiszen ez volt csupán a bűnük. A költőt meghatotta a szerelmesek sorsa, együttérzett velük, hiszen

maga is érezte a szerelem gyötrő kínjait. A Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával, egy

részük szégyenkezik, átkozza ostobaságát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén viselik sorsukat,

s a Pokolban sem adják fel gőgjüket. Dante a teológus tudásának mércéjével rangsorolja a bűnöket

és szabja ki az érte járó szenvedéseket. Rend és hierarchia uralkodik a Pokolban is. 14 fokozata van

például a csalásnak. A bűnösök a következő öt nagy csoportra oszthatók: mértéktelenek, eretnekek,

erőszakosok, csalók és árulók. A Pokol tornácán találkozik a kereszteletlenekkel, Vergiliussal,

Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal és Lucanusszal. A Pokol legmélyebb helyén, a Föld

középpontjában áll, félig jégbe fagyva a háromfejű Lucifer. Három szájával tépi a három legfőbb

árulót. Leginkább Júdást gyötri, ki Jézust árulta el. Másik két szájában szenved Brutus és Cassius,

Julius Caesar gyilkosai. Odüsszeusszal a rossz, hamis tanácsadók között találkozik. Odüsszeusz

bűnét (Trója elfoglalását a faló segítségével) meg sem említi: benne a világot megismerni vágyó

hőst csodálja. A költő ismeri a homéroszi eposz hősének tetteit, de most életének további sorsa és

halála érdekli. A történet: húsz évi távollét után Itáliába hazatérve Odüsszeusz képtelen volt élvezni

a jómódot, a kényelmet. Régi vágya a világ megismerésének óhaja újra útra kényszeríti. Az antik

felfogás szerint Herkules oszlopa Giblaltárnál a világ végét jelenti, azon túl tilos volt hajózni.

Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson és a Föld másik féltekéjére jut ki. Az a hegy, amit a

messzeségből megpillantottak, a Purgatórium hegye lehetett, oda azonban nem lehet élő embernek

tengeren eljutnia. Ezért pusztult el a viharban Odüsszeusz hajója.

Fő műve egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. Összegzi az egész középkor világképét, de

már nemzeti nyelven. Eszmerendszere keresztény, de az antik kultúrát is felidézi, s ily módon

előkészíti a reneszánszot. Középkori vonásai: számmisztika, bűnök igazságos elítélése, műfaj,

nyelve, a holt lelkek éreznek és mozognak. Reneszánsz vonás: beteljesült szerelem (Paolo és

Francesca), ókori irodalmi szereplők felvonultatása, Odüsszeusz megjelenése. Dante felismeri, hogy

olyan emberekre van szükség, akiknek tudásvágya van.

Dante : Isteni színjáték letöltése

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Franz Kafka

2011-01-29T16:00:00.005+00:00

Franz Kafka : Átváltozás
Prágában született német származású zsidó. Ez a származás idegenség érzetét fogja kialakítani.
Negatív élmények fűzik édesapjához. Alapvető élmény a félelem, szorongás, mely meghatározza
későbbi életérzését. Egész életében hivatalnokként dolgozott egy balesetbiztosítási intézetben.
Nappal a tipikus hivatalnok, éjszakai énje az író. Műveit halála után adták ki. Barátja, Max Brod
rendezte össze a kéziratait.
Igazából nem tudott kapcsolatokat kialakítani. Tüdőbetegségben halt meg Bécs mellett.
Írói világának jellemzése
- Magány, elidegenedés és a szorongó létbizonytalanság írója
- Jellemző rá a felébredés motívum, de ez az ébredés nagyon gyakran a nyomasztó rémálom
- Szereplők egy kiismerhetetlen világban élnek, sorsukat ismeretlen törvények, ismeretlen hatalmak
irányítják
- Kafkánál a világ abszurd, a hős nem érti sem a világot, sem saját helyét a világban
- Hősei egyidejűleg élnek a reális és az irreális világban
- Az ember elszigetelődik, emberi kapcsolatai eltorzulnak, mesterkéltek, üresek és erkölcsileg
romlottak lesznek
- Grosteszk látásmód: tragikum és komikum vegyülése jellemzi
- Minden műve sokféleképpen értelmezhető, gazdag a jelentéstartalmuk
Az átváltozás
Erre a műre vonatkozik az a jellegzetesség, hogy a fantasztikus és a reális összekapcsolódik,
egyszerre van jelen.
Nyitómondat
: ébredés motívum

Írói magatartás
- Rendkívül hűvös, tárgyilagos előadásmód
- Sem azonosulás, sem ellenérzés nem figyelhető meg
Rövid történet
Gregor Statusa családját eltartó, maradi kispolgár volt, akinek szellemi érdeklődését betölti az újság
és a menetrend tanulmányozása. Egy napon arra ébred, hogy bogárrá változik. A megváltozott
helyzetben az események gyorsan felperegnek. Családja elég furán viseli ezt az átváltozást, nem is
foglalkoznak vele igazán. Annyira elhanyagolják, hogy a takarítónő söpri ki majd a szobából a
tetemet, s a család megkönnyebbül a szörnyű tehertől.
Főhős jelleme
- Szorgalmas, lelkiismeretes, kizárólag a munkájának élő ügynök
- Viselkedése az átváltozás után abszurd, az érdekli, hogy lekéste a vonatot
- Családtagok reakciója is abszurd
- Gregor viszonya a családtagokhoz: nincsenek mély kapcsolatok a családban, Gregor jobban
kötődik a családtagokhoz, mint azok hozzá
- Ő a családfenntartó, a többiek azonban eszköznek tekintik, noha a végén kiderül, hogy el tudnák
tartani magukat
- Gregor nem élt emberi életet, féregként élt, hiányoztak az emberi kapcsolatok az életéből, ezért
nem volt meglepő az átváltozás
- Átváltozás után az emberi tartalmak felerősödnek, bogárként Gregornak több emberi vonása van
- Emberi mivoltára utal szobája bútorzatainak védelme és a zene szeretet
- Gregor halálával visszaáll a természetes rend, a megrendülés, a katarzis elmarad.
Az átváltozás oka: értelmezések sokfélesége
- Gregor bűnös volta a világ abszurditásából következik
- Gregor átváltozása a főhős tudatalattijának kitörése az embertelen világból
- Idegennek érzi magát a világgal, családjával s önmagával szemben is, annyira, hogy még teste is
mássá, idegen lénnyé válik
LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Franz Kafka életpályája, munkássága
Franz Kafka : Átváltozás

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Gogol Nyikolaj Vaszilijevics

2011-01-29T15:50:00.007+00:00

Nyikolaj Vaszilijevics Gogol

Gogol teremtette meg az orosz realizmust.Több műfajban is alkotott,írt regényt,novellát és

drámát is.Teljes képet adott koránok Oroszországáról.Puskin jóbarátja volt,akitől nemcsak

bátorítást hanem felhasználható irodalmi témákat is kapott.Első jelentős alkotása a Tanyai

esték(1832) című novelláskötet volt.Dosztojevszkij így nyilatkozott róla:’’mindnyájan Gogol

köpönyegéből bújtunk ki.”Legismertebb drámája:A revizor(1836).Az egész komédia egy torz

tükör,alaphangulata gúnyos és leleplező.A revizor olyan hivatalnok,aki felülbírál.Az egész műben

egy hamis revizor szerepel,de a mű végén megjelenik az igazi,ez a mű csattanója.

Holt lelkek(1842):Körkép.Csicsikov a főszereplője a történetnek,aki a meghalt jobbágyok iratait

gyűjti össze,hogy nagyon gazdagnak tűnjön.

Fő művei közé tartozik még:Az őrült naplója.

A köpönyeg (1842)

Hivatalnok novella,amit többször átdolgozott,kiegészített,míg végleges formáját el nem nyerte.A

mű hangvétele és ábrázolásmódja groteszk.A groteszk a komikumnak egy fajtája,amely szélsőséges

elemek együttes hatásával vált ki nevetséges hatást.Így például lehet valami egyszerre torz,rút vagy

borzalmas,ugyanakkor mulatságos,kedves,bájos.Összhatásában adják ezek a groteszket.A

Köpönyeg témája nem mulatságos,a komikus,illetve groteszk hatást az előadásmód váltja

ki.Stílusirányzatát tekintve kritikai realista.Ábrázolja a valóságot,azaz a kora orosz

társadalmát,elsősorban a városi életet és a kishivatalnokok helyzetét tükrözi.Bírálja a

valóságot.Szereplői típusokvannak benne,így a főszereplő Akakij Akakijevics a kis hivatalnok

típusának szerepét tölti be.Petrovics,a szabó,a nagyhatalmú elöljáró.Stílusára jellemző a

részletező,aprólékos leírás.Gogol megpróbálja a történetet kívül szemlélni,hangvétele objektív,de a

végső megoldásban együttérez hősével.

Története röviden:

Akakij Akakijevics tragikomikus sorsán keresztül rajzol Gogol hiteles képet a pétervári kis-,és

nagyhivatalnokok világáról hiteles képet.A címben jelzett köpönyeg köré szerveződik az egyszerű

cselekmény.Akakij félévnyi koplalással összegyűjti az új köpönyeg elkészítéséhez szükséges

összeget.A maga nemében kiváló ruhadarab elkészül, s ezzel fordulópontjához érkezik a

kishivatalnok élete.A köpenyt azonban elrabolják, s ez elindítja végzetes kálváriáját,aminek

következtében meg is hal.A történet fantasztikus zárlatában kísértetként tűnik fel,s köpenyeket

ráncigál le a járókelőkről,s végül bosszút áll a vele egykor kíméletlen’’tekintélyes személyeken”.

A kritikai realizmus jellemző jegyei a műben:

Pontosan leírja a hivatalt és a hivatalnokokat.Akakij lakásának és életkörülmé-nyét is igen

objektívan írja le,csakúgz,mint a szabó lakását.A városröl,a bálröl és a köpenyről hiteles képet ad.

Típusok a műben:

Akakij Akakijevics:Unalmas,alacsony képességű,szegény,bátortalan,helyzete

kilátástalan,kiszolgáltatott,lenézett,magányos,csúf,ámde nyugodt,béketűrő.Szereti a

munkáját,nagyon korlátolt, spórolós.Ugyanúgy hal meg,mint ahogyan élt.Egyetlen életcélja van,a

köpönyegre való pénz összegyűjtése és annak elkészíttetése.

Petrovics:Róla nem sokat tudunk meg,csak annyit,hogy sokat iszik és pénzéhes.

Tekintélyes személy:Lenéző,nem törődik a szekény ember sorsával,lelkiismeretfurdalás nélkül

tipor bele Akakij lelkébe.

A műről:

Gogol írása nem klasszikus értelemben vett novella,hanem annál nagyobb terjedelmű és

összetettebb témájú elbeszélés.Bár története nem nélkülözi a döntő fordulatot(Akakij

feltámadása)és a csattanót(a tekintélyes személy kifosztása),a megszokottnál szélesebb távlatot

mutat be az elbeszélő.Anekdotái,közbeszúrásai révén a hivatalnokvilág keresztmetszetét rajzolja

meg,a hierarchia legalsó fokától a legfelsőig. Mellékszereplőinek jellemzésével és a történet csodás

elemeivel pedig tovább szélesíti az ábrázolás körét.A csoda Gogolnál nem romantikus toldalék.A

mű társadalombírálata,a különbségek bemutatása az egyes rétegek között.Akakij helyzete az

előkelők helyzetéhez viszonyított,s ez a társadalombírálat lényege,Akakijnek nem szolgáltat senki

sem igazságot.A fantasztikus befejezés eltér a realista stílustól,de mivel Gogol nem tud jobb

megoldást,így szolgáltat igazságot hősének.A mesevilágba,a fantasztikumba menekül.

GOGOL KOMPLETT TANANYAG LETÖLTÉSE

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

görög líra, lírai műfajok

2011-01-29T15:40:00.009+00:00

Görög Líra , lírai műfajok

A líra a három alapvető műnem egyike. A szó jelentése eredetileg héthúrú lanton előadott énekre

utal. A görög költészetben kezdetektől fogva két típusa alakult ki: a monodikus líra (egyénileg

mondott, egyéni érzelmet kifejező) és a kardal költészet (közösségi érvényű, közösen előadott).

Alapvető lírai műfajok:

1.) Dal:

Talán a legősibb lírai műfaj, leginkább megőrizte kapcsolatát a zenével és a tánccal. Többnyire

alapvető, egynemű (homogén) emberi érzelemnek (öröm, bánat) kifejezője.

Osztályozása:

1. szerzőiség szerint

a. népdal: Gyakori benne a virág és természet metaforika, melyeknek többnyire szimbolikus,

gyakran erotikus töltete van. Verselése ütemhangsúlyos, leggyakrabban felező nyolcas. Rímelése:

párosrím.

b. műdal:

Az európai költészettörténetben 2 jellegzetes típusa alakult ki:

1. Sanzon típusú: Erős dallamosság, hangulatiság jellemzi.

2. Lied típusú: Filozofikusabb, bölcseleti jellegű, az egyéni érzés a kimondás pillanatában

egyeteme- sül, általános értelművé válik (Goethe)

2. Témája szerint:

a. altatódal

b. bölcsődal

c. nászdal

d. munkadal

2.) Óda:

Ünnepélyes, magasztos hangú költemény. Akkor keletkezik, ha a költő akarata, szándéka, törekvése

megegyezik közösségével, közönségével, de születhet az elszigeteltség fájdalmas lélekállapotában

is; de nem születhet egyetemes érvényű, közösségi érdekű megvilágosodás, illumináció nélkül. A

legősibb költői eszközökhöz, stilisztikai és retorikai eszközökhöz szívesen visszanyúló műfaj. Az

ódában az érzelmi és gondolati elem egyensúlyt tart; az érzelem ereje emeli mind magasabbra a

gondolatot, az értelem pedig korlátok közé szorítja az érzelmet.

Az európai költészettörténetben két típusa alakult ki:

a.) Pindaroszi óda: Ünnepélyesebb, nyelvileg gazdagabb és zaklatottabb, érzelmileg gazdagabb.

b.) Horatiusi óda: Tanító, bölcseleti szándékú.

Az ún. klasszicista korok a horatiusi, a romantikus korok a pindaroszi ódát részesítették előnyben.

3.) Himnusz:

a.) Az óda műfajkörébe tartozó költemény. Az ódától vallásos tematikája, vallásos utalásai

különböztetik meg. Jellegzetes szerkezete már a görög himnuszköltészetben kialakult: A B A

szerkezet (A = odafordulás és megszólítás, a könyörgés tárgyának kifejtése; B = érvelés, a kérdés

részletezése, gyakran hivatkozás az isten, istenek tetteire, életére; A’= a kérés megismétlése). A

XVIII. század közepétől kezdve a vallásos tematikát az isten, istenek személyét gyakran elvont,

nemes eszme helyettesíti.

b.) Egy nemzet, egy közösség azonosságtudatát kifejező, jelképező ének.

4.) Rapszódia:

Az óda műfajkörébe tartozó lírai alkotás. Jellemzője, hogy a gondolati és érzelmi elemek

egyensúlya megbomlik; az érzelmi túlfűtöttségből származik belső feszültsége, a hangnem

izgatottsága. Ez gyakran a külső formában is megjelenik: váltakozó hosszúságú sorok, hiányos

mondatok stb. (pl.: Petőfi: Egy gondolat bánt engemet)

5.) Epigramma:

A görög költészetben minden disztichonban írt, feliratra szánt költemény. Mai értelemben

egy gondolat rövid, csattanós formában való kifejtése.

a.) Epitaphium: sírfelirat

b.) Xenia: irodalmi, művészeti tárgyú epigramma

6.) Elégia: a klasszikus antik poétikában minden epigrammánál hosszabb disztichonban írt

költemény tartalmi és hangnemi megkötöttség nélkül. A római költészetben Horatiusnál,

Tibullusnál, Propertiusnál már megjelenik a fájdalmas, lemondó hangulat, mely

későbbiekben a műfaj jellemzője lesz. Az újkori költészet és esztétikai gondolkodás

történetében Schiller 1795-ös A naiv és szentimentális költészetről című tanulmányában

fogalmazza meg az elégikus világlátás lényegét. E szerint elégia eszmény és valóság, ideál

és reál összeütközése a versben, s a fájdalmas, lemondó, borongós hangulatot az okozza,

hogy a valóság erősebbnek bizonyul az eszménynél. Az elégia értékesztétikai

megközelítésben köznapi mértéket meg nem haladó értékek hiányát vagy elvesztését

regisztrálja.

7.)

Ekloga:

Eredetileg pásztori környezetben játszódó, bukolikus költemény. A szó jelentése szemelvény, s arra

utal, hogy Vergilius pásztori költeményei közül tizet választott kiadásra. A műfaj atyja a görög

Theokritosz, akinél még valódi pásztorok dicsérik a természeti szépségeket, a vidéki életet.

Vergilius hősei már álruhás pásztorok, valójában költők, filozófusok, akik a jelennel szemben a múlt

vagy eljövendő aranykort idézik. Ezt a lehetőséget ismeri föl századunk harmincas éveinek második

felében Radnóti Miklós, s teszi a műfajt világképe legfontosabb hordozójává.

GÖRÖG LÍRAI MŰFAJOK LETÖLTÉS

Homérosz művei

2011-01-29T15:30:00.008+00:00

A homéroszi művek sajátosságai:

1. Verselés:

A költemények időmértékes verselésűek, vagyis a verselés alapja a rövid és hosszú szótagok

bizonyos szabályok szerint történő váltakozása. Versformájuk a hexameter (hatmértékű). A

hexameter 6 verslábból álló sor, az első négy dactilus vagy spondeus, az ötödik mindig dactilus, a

hatodik spondeus vagy trocheus, vagy egy csonka versláb.

2. Homéroszi jelzők:

Pl.: görbeeszű, görbeíjú, görbekarmú, széphajú, jóhajú, magashajú.

3. Ismétlődő szókapcsolatok

4. Harcleírások

5. Vendéglátás formái

6. Sajátos költői műnyelv:

Jelentős részben előre kész, a versbe beillő formulából épül fel.

7. Szájhagyományozás:

Ez az alkotásmód a szájhagyományozó költészet viszonyi közt alakult ki (minden előadás egyben új

alkotás is). A homéroszi költeményeket tehát a szájhagyományozás hosszú korszaka előzte meg.

Ennek szükségletei alakították ki a formulákból felépülő költői műnyelvet, az ismétlődő helyzetek

elbeszélésének alapformáit.

Állandósult elemek, eposzi kellékek:

1.) invokáció: (segélykérés, megszólítás)

Az antik eposzokban ez Kalliopéhoz, az eposzírás múzsájához szól. A barokk eposzokban Szűz

Máriához. A késő-klasszicista- és romantikus eposzokban pedig látomássá alakul.

Vörösmarty: Zalán futása – “Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”

Arany: Toldi előhang

2.) propozíció: (tárgymegjelölés)

Homérosz: Odüsszeia – “Férfiúról szólj nékem, múzsa, ki sokfele bolygott.”

3.) enumeráció: (előszámlálás, seregszemle)

a.) a vizuális szemléletmód következménye

b.) az egyetemesítés eszköze; a küzdelem nagyságát jelzi két típusa van:

1. a szembenálló feleket veszi sorra

2. genealógiai (leszármazástani): egy-egy kiemelkedő alak nagyságát jelzi az ősök

felsorakoztatásával

4.) in medias res: (a dolgok közepébe vágva)

a.) Odüsszeia

A főhős elmeséli az előzményeket

5.) epitheton ornans:

állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)

a.) a vizuális szemléletmód függvénye

b.) a névvel együtt nagyobb ritmikai egységet alkot; s könnyebb megalkotni a hexametert

6.) verselés: az antik eposzok esetében hexameter

Arisztotelész a Poétikában hősi mértéknek nevezi.

7.) epikus hasonlat:

a.) a vizuális szemléletmód függvénye

b.) az egyetemesítés eszköze

8.) deus ex machina: (isteni közbeavatkozás)

A görög színházhoz kapcsolódik az elnevezés (emelőszerkezet emelte az istent alakító színészt a

díszlet fölé).

váratlan fordulat, közbelépés, a mű logikájából nem következő fordulat

görögöket támogató istenek: Pallasz Athéné, Thetisz, Héra, Héphaisztosz, Poszeidon

trójaiakat támogató istenek: Aphrodité, Apollón, Irisz

9.) visszatérő toposzok, szövegrészletek:

Bizonyos alapvető emberi cselekedeteket (vendéglátás, temetés) az eposz különböző helyein azonos

módon olvashatunk. A szóbeli előadásmód függvénye.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Homéroszi művek sajátosságai
Homérosz : Az eposz
Homérosz : Odüsszeia

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Jókai Mór

2011-01-29T15:20:00.007+00:00

Jókai Mór:Realista és romantikus vonások az Arany ember

című regényben

Rovid eletrajz

- 1825-ben szuletett Komaromban, nemesi csaladban

- Papan, a reformatus kollegiumban tanult, ahol megismerkedik Petőfivel

- Kecskemeten jogi tanulmanyokat folytat

- Koran verseket es prozai műveket irt

- 1846. első regenye: Hetkoznapok

- aktivan reszt vesz az 1848-as forradalomban, ő fogalmazta meg es olvasta fel a 12 pontot,

elen jart a sajtoszabadsag kivivasaert folytatott kuzdelemben

- Felesege Laborfalvy Roza, szinesznő

- Szabadsagharc bukasa utan bujdosni kenyszerul

- 1872-ben irta Az arany ember cimű regenyt

Regényírói művészetének jellemzői:

- Cselekmenyvezetese: egyenes vonalu, fordulatos, kalandos, hatasos leirasok a

feszultsegkeltes stilisztikai eszkozeivel (ellentetek, felkialtasok, kerdesek, fokozas, halmozas,

indulatszavak)

- Eszmenyitett hősok, vegletes jellemek szerepeltetese

- Az idealizalt főhősok mellett atmoszferat teremtő nagyszamu mellekszereplő felvonultatasa

- Elvezetes, elbeszelői stilus, gazdag szokincs, az előbeszed termeszetessege

- Kulonfele műfaji elemek vegyitese: anekdota, idill, eletkep, peldazat, mese, szatira

- Regenyeit sajatos kettősseg jellemzi: a romantika es a nepiesseg otvoződik bennuk

Az arany ember

Az iro talan legkedveltebb regenye. Szoktak a kiabrandultsag regenyenek is nevezni: egyreszt

maganeleti valsag, masreszt a fejlődesbe vetett hit es bizalom rendul meg benne.

Előzmenyek:

Az iro az 1870-es evek elejen nagy erzelmi valsagon ment at: beleszeretett gyamleanyaba, a 18

esztendős Lukanics Ottiliaba, s mar valasra is gondolt. A konfliktust vegul is a leany korai halala

oldotta meg. Valoszinűleg ez is hozzajarult ahhoz, hogy e műve az illuziokkal valo leszamolasnak, a

kiabrandulasnak egy jellemző darabja legyen.

Rovid tortenet:

A bonyodalom kezdete a voros felholddal megjelolt zsak kincseinek megtalalasa. A cselekmeny ket

szalon bontakozik ki. Reszben Timar uzleti vallalkozasai, reszben maganeletenek fordulatai szovik

a regeny szovetet. Mindket szalon lathatolag sikeres ember kepe bontakozik ki előttunk, valosagos

“arany ember” a kivulallok szemeben a főhős. “De akihez hozzaer, az mind szerencsetlenne lesz,

atok es szenvedes terem az ot ujjanak helyen.” Eleteben a fordulopontot az jelenti, amikor Athalie

szavainak hatasara (”Timea ont nem szereti.”) elmenekul otthonrol, es a Senki szigeten felfedezi a

valodi boldogsagot Noemi odaado szerelmeben. Ettől kezdődően Timar kettős eletet el, orokosen

vivodik, szenved attol, hogy mindenkit becsap, kinlodik, mert nem tud donteni Komarom es a Senki

szigete, a hűseg es a szerelem kozott. De a veletlen kozbeszol akkor, amikor Krisztyan Todor

megjelenik Balatonfureden, hogy leleplezze a arany embert. A tetőpont a Timar es Todor kozott

lezajlo heves parbeszed, mely utan a főhős ongyilkossagra keszul.

A megoldast szinten egy varatlan esemeny hozza: Krisztyan Todor Timar ruhajaban a Balatonba

fullad. A befejezes azonban nem szokvanyos. Timar ugyan kivonul a tarsadalombol, es boldogon el

a Senki szigeten, de Athalie gyilkossagi kiserlete Komaromban megis nyitva hagyja a tortenetet

Timea hazassaga ellenere is.

Cselekmény

Timar Mihaly boldogsagkeresese. Elvalo majd osszetalalkozo epizodok szovevenye a mű hatasos

jelenetekkel, fordulatokkal, varatlan talalkozasokkal.

Romantikus es realista vonasok keverednek a műben

Realista

- Vivodo hősok: lelektani abrazolasa

- Nem magnasok, nemesek a hősok, hanem egyszerű emberek

- Kapitalizmus, polgarosodas

- Sokoldalu főhős bemutatasa: pozitiv es negativ tulajdonsagokat egyszerre sorakoztat fel, nem

statikus hősok, hanem jellemfejlődes megy vegbe a regeny soran, mas a latszat es a valosag

- Tarsadalmi felemelkedes parhuzamban all az erkolcsi hanyatlassal

- Kiabrandulas regenye → pesszimista vegkicsenges

Romantikus

- Statikus mellekszereplők

- Ellentetek: ordogien gonosz – angyalian jo

- Varatlan fordulatok

- Romantikus meseszoves

- Zamatos nepnyelv, kulonboző retegnyelvek m int megtalalhatok benne

- Helyettes halott motivum

- „senki szigete”: főhős elmenekul a vilagbol, kivonul a tarsadalombol

- kifejező előadasmod

- hatalmas szokincs

- anekdotazas

- patoszteljes romantika az al-dunai kepekben vagy a teli Balaton latvanyaban, a jeg alatti

halaszat leirasaban ervenyesul

- iroi fantazia

TÉTEL LETÖLTÉSE

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

József Attila-téli éjszaka

2011-01-29T15:10:00.004+00:00

József Attila – Téli éjszaka elemzés

• megjeleníti mind a falut, mind a külvárost, gondolati verseinek mindkét színterét

• nincs közvetlenül ideologizált társadalmi mondanivalója: nem szól a paraszt és a

földbirtokos, vagy a proletár és a tőkés ellentétéről, ennél sokkal általánosabb emberi érzés

szólal meg, az együttérzés, sorsközösség-vállalás a földművessel, munkással, mindazokkal,

akik szegényes körülmények között élnek, s akiknek a tél az élet megpróbáltatásainak egyik

legnehezebb időszaka

• már az első versszakban a „légy fegyelmezett” felkiáltással a költő felkészít a hangulatra, s

egyben önmegszólítással rögtön hasonlatossá válik a fogát összeszorító, kiszolgáltatott

emberhez

• egy rövid mondattal: „a nyár ellobbant már” megteremti azt a hangulatot, melyben minden,

ami szép és jó már csak az emlékekben él

• a jelen dermesztő hideg, a kristálytiszta levegőben minden élesen kirajzolódik: „a lég finom

üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág”

• szokatlan jelzős szerkezet a „szép embertelenség”: kifejezi a tökéletes embertelenség

fenséges, ünnepélyes mivoltát

• átlép a valós világ leírásából a lelki tájra, ahol hasonlóképp megdermedt minden

• falusi környezet megjelenítése, nem bontja meg a vers hangulatát, előkészíti a következő

részt, melyben megjelenik az ember, aki igazolja az első versszakban lefestett lelki tájat, az

embertelenség lakója

• a perspektíva ismét kitágul, a költő az éjszakát próbálja teljességében, külső képében és

hangulatában egyaránt megragadni

•

a téli éjszakát a haranghoz hasonlítja: a szív hangja egy harang bánatos kondulását idézi fel,

mint amikor gyászszertartáshoz harangoznak, hideg vasteste, pedig szokatlan környezet a

meleg emberi szív számára, mely valószínűleg az egyetlen melegség a téli éjszakában

• a telet vasrácsos ajtóhoz hasonlítja, mely az ég sötétjével bebörtönzi a földet, azzal az éggel,

mely nyáron nyitott kapu volt a gyümölcs, a búza és a szalma számára

• „tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka”: a téli éjszaka lényegét bontja ki:

önmagában, saját voltánál fogva tökéletes

• továbbviszi az előző képet és a csend, a némaság lakatként kerül a sötétség ajtajára, és hold

képében jelenik meg az égen „ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra”

• újabb perspektívaváltás, a külváros bemutatása következik

• nem szólal meg a proletárköltő, az emberség hangján szólal meg

• a verszárlatban a lírai szemlélődés alanya saját tulajdonává avatja mindazt, amiről eddig írt,

azonosítja magát a műben megjelenő emberekkel, ezzel sorsközösséget vállalva velük

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

József Attila : A Dunánál (elemzés)

József Attila : Téli éjszaka elemzése

József Attila : Óda elemzése

József Attila : Utolsó évek

József Attila : életpálya

József Attila tájlírája

József Attila utolsó vershármasa

Juhász Gyula

2011-01-29T15:00:00.006+00:00

Tajliraja:

Tiszai csönd

Keletkezes: 1910 őszen, valoszinűleg szegedi vakaciozasa idejen irta

tavol Budapesttől, a szellemi kozponttol

Tajkolteszetenek meghatarozo temaja az alfoldi, szegedi taj, a Tisza.

Műfaja: elegia

Hangulat: szomoru, banatos

Stilus: impresszionista

Tema: a koltő a mozdulatlan taj abrazolasan keresztul sajat esemenytelennek,

celtalannak erzett eletet mutatja be.

Koltői kifejezesek (szokepek, alakzatok):

Metafora

Megszemelyesites

Alliteraciok

Szerkezet: ketsoros versszakokra tagolodik a vers.

1-4. versszak: Tajleiras

- tiszai estet mutat be

- a Tisza partot

- a kikotőt

- kulonos szinekkel, hangokkal es nesszel teszi

sejtelmesse a kepet

- a mely maganhangzok is az alkonyt idezik

- mozdulatlansag, esemenytelenseg all a kozeppontban

5-6. versszak: Megjelenik a lirai en.

Parhuzamot von a koltő sajatos maganyossaga es a mozdulatlan

hajok sorsa kozott.

Juhasz Gyulat elkeseriti, hogy kivul rekedt a nyuzsgő budapesti eletből.

Az erzes vilag abrazolasaban segitsegere van a szegedi kikotő mozdulatlansaga,

amely egyszerre kulső es metaforikus belső taj.

Verseles, rimek:

Tiz szotagu sorokbol all, paros rimmel kapcsolodnak

nehol az időmertekes ritmus is felfedezhető.

Tapai lagzi

1923

Műfaj: eletkep

Cim: Ellentetes a tartalommal a lakodalom vidam, boldog esemenyt sejtet am a

vers az emberi szenvedesről szol.

Hangulat: komor

Tema: A nepi sors vegzetes, megvaltoztathatatlan, sanyaru.

Szerkezet: 1-2 versszak

– Maga a lakodalom es a paraszti sors bemutatasa.

– A durva fulsertő hangok komorsagot, kiabrandultsagot sugallnak.

– Az eskuvő nem oromunnep hanem szuksegszerű esemeny, a hazassag is

gyotrelmes, hiszen csak kemeny munkabol all.

3. versszak

– Teli kep, az elet egyhangusagat erzekelteti, szintelenseg es remenytelenseg

jellemzi hiszen az ember es az allat kozotti kulonbseg csak a helyuk.

”Benn emberek es kunn komondorok”

„z ember medve”- metafora

–Az utolso pohar a lakodalom veget jelzi,

de az elet veget is sejteti.

„s a hatarban a Halal kaszal…”

Stilus: a) impresszionista → hangok, kepek

b) szimbolista → a lakodalom a nep sorsat, annak kilatastalansagat jelkepezi.

Kapcsolat mas műekkel: Ady Endre: A magyar Ugaron

Moricz Zsigmond paraszti temaju novellai

Villon balladai → halaltanc motivum

Madach Londoni szinenek zarkepe.

Verseles, rimek: Tiz szotagos sorokbol allnak a versszakok paros rimmel

kapcsolodnak ossze.

Hangszimbolika: A mely maganhangzok sokasaga komorra teszi a hangulatot.

Szokepek alakzatok:

–Metafora

–Megszemelyesites

–Ismetles

–Anafora „rummog a bőő”

JUHÁSZ GYULA KOMPLETT TANANYAG LETÖLTÉSE

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Karinthy Frigyes

2011-01-29T14:50:00.006+00:00

Én magamat nem ismerem: ez a szó, hogy Én, ködös, rejtelmes, tragikus, homályt jelent, felvillanó

tüzekkel, tompa fájdalom vagy diadalmas öröm. Mások Énje világosan, éles körvonalakban áll

elôttem vagy mögöttem, megnagyítva vagy megkicsinyítve az én Énem lencséjén keresztül, de a

lencse maga üveg, láthatatlan, önmaga eltőnik, mikor láthatóvá tesz másokat.

Magamat sokszor kerestem, s magammal sokszor tusakodtam a sötétségen keresztül, de csak

kifejezhetetlen, szorongó indulatok, éles fájdalom, nyugtalan gyönyör válaszolt, mikor kérdeztem.

Magamat nem ismerem. De ismerek valakit, aki bennem lakik, akivel én sohase beszélgettem, aki

gyakran megszólal, hetykén és hangosan, nem törôdve azzal, hogy én sohasem válaszoltam neki,

hogy szégyellem, és zavarban vagyok miatta, mint valami neveletlen kölyök miatt társaságban az

illedelmes szülô.

Most, hogy beszélek róla, csodálkozva veszem észre, hogy még nevet sem adtam neki, annyira

haragszom rá, annyira igyekeztem mindig, hogy elhitessem magammal, hogy ô nincs.

Pedig ô van. Minek nevezzem? Énnek csak nem, hiszen ô nem én vagyok, ô egészen kicsike. ő az

Énke, de nem szeretném, ha velem azonosítanák.

Énke egy kicsike ember, akkora, mint a mutatóujjam. De mégse kicsike gyerek, hanem egy csöpp

ember, borotvált arcú, fürge, mozgékony, gúnyos, elbizakodott mosollyal, szemtelen szemekkel.

Térdnadrág van rajta és selyemharisnya, mint egy kis márki, vidám, gúnyos, hetyke, cinikus,

hitetlen. Kerek és gúnyosan túlzott mozdulatai vannak, fölényesen alázatos, udvarias, néha

elképesztôen arcátlan. Nem ismer ünnepi perceket, meghatódást, megilletôdést, a csöndet nem

szereti, a kínos szünetekben hangosan hahotázik. Nem tudom, hol tanyázik, néha a fejemben van,

agyvelômre ül, és lábacskáit lóbázza, fütyürész. Néha a kezembe bújik, ujjamat rángatja, ülök

szembe valakivel, tisztes, derék úriemberrel, és komolyan, illedelmesen beszélgetünk, ô ott van az

ujjamban, és rángatja, hogy fogjam meg a fülét annak az úrnak, egész váratlanul, vagy az orrát,

vagy fricskázzam meg.

Énke mindig ébren van, de beszélni rendesen olyankor kezd, mikor nekem a legkellemetlenebb,

legkínosabb, mikor csöndre, figyelemre, áhítatra volna szükségem.

Énke csak hozzám beszél, soha máshoz nem szólt még. Kiszemelt magának, úgy látszik, és

elhatározta, hogy céltalan, vidám kis életének egyetlen programja: engem bosszantani, zavarba

hozni. Voltam már néhányszor úgy, hogy felolvadt és kiáradt a szívem, forró szeretet töltött el és

fájdalmas vágy, hogy elmondjak magamról mindent barátnak, szeretônek: odaadjam magam

maradék nélkül, hogy megszeressenek, megsajnáljanak – látod, ez vagyok! Ilyenkor kutattam

magamban, megindultan, alázatosan, tisztán. Kutattam magamban, és rábukkantam Énkére is, és

rángatni, nógatni kezdtem: “No, hát beszélj te is, mutasd be magad, hajolj meg, hiszen te is hozzám

tartozol.” De ô ilyenkor makacsul, arcátlan mosollyal hallgatott, s ha megszólalt, hozzám beszélt

csak, nem a másikhoz: “Hadd abba már – mondja szemtelenül, fölényesen -, nem látod, milyen

komikus vagy? Most be akarod csapni ôket, hát nem látod? De engem nem csapsz be, papa, nem

szégyelled magad, engem akarsz becsapni? Hiszen ismerlek – micsoda szentimentalizmus ez,

milyen szamárság, de hát csináld, ha kedved van hozzá!”

El kell hallgatnom, mert nincs fegyverem vele szemben. Én szeretem a szép, sima, kifejezô

szavakat, a mélyértelmő igéket, az artisztikus fordulatokat, szeretem a tragikus szavakat, mert

hiszem, hogy ezek fejezik ki az életet. Az ô szótára aljas, cinikus, szemérmetlen, közönséges,

perverz élvezettel győjtögeti az útszéli kiszólásokat, a tömör és hetyke, zamatos jelzôket, összeszedi

és habozás nélkül használja a csavargók, jasszok, durva emberek, parasztok, katonák szókincsét, az

argót; barátja a hitetlen, alantas, külvárosi csôcselék, a romlott rikkancsgyerek, a hitetlen városi

zsidó, a züllött cseléd, a kávéházi ügynök. Szótárát ezektôl lopkodta össze Énke, ezekkel a

szavakkal rémít meg, ejt kétségbe, pirít el éppen olyankor, mikor a legszebb, legmélyebb,

legzengôbb szavak kristályát keresem magamban.

Legmélyebb perceimet tette tönkre, mikor közeledtem az élet értelméhez: a fájdalomhoz. Igaz, hogy

sokszor ezzel mentette meg puszta, pogány, állati életemet. Kamaszkoromban naplót írtam

magamról és magamnak, hogy ne olvashassa senki más, csak én. De mikor a végsô igazságot le

akartam jegyezni magamról: ô volt az, aki megszólalt: “No, tatuska – mondta -, ezt ne írd le, mit

szól hozzá az, akivel el akarod olvastatni? Még kiábrándul belôled, és nem hiszi el, hogy az vagy,

akinek látszani szeretnél.” “De hiszen én éppen azt akarom” – erôsködtem kétségbeesve. “Jó, jó,

kisöreg” – mondta ô, és én engedelmeskedtem, hogy ne legyek kénytelen vitázni vele.

ő tette tönkre a verseimet, két rím közt megszólalt hangosan, viccelve: “Bánat az jó, jó rím –

mondta. – Persze, nem azt akartad írni, ugye, de hiszen nem az a fontos.
Az a fô, hogy közvetlenül

hasson, mintha a lelked legmélyérôl fakadna. Holott a lelked legmélyérôl már csak azért sem

fakadhat, mert ott én ülök: cigarettázom, és lóbálom a lábamat. Passz.”

ő az, aki torkomba szorul, mikor kondoleálok, mert meghalt valaki. Ilyenkor vicceket mond. “Nézd

– mondja -, milyen orra van nekije, mint egy uborka. Milyen szépen sétálhatna rajta egy darázs.

Akkor kénytelen volna odakapni, hogy lenne az?”

Nem tudom, ismerik-e Én két a színészek; én, ha színész lennék, nem tudnám elviselni ôt.

Néhányszor beszéltem közönség elôtt, szónokoltam vagy szavaltam. Ezek voltak legféktelenebb

percei: egy pillanatra be nem állt a szája. Én beszélek, szónokolok, emelem a hangom, indulatba

hozom magam, meghatódom és hatok: még talán könnyezem is, ô közben egy pillanatra se hallgat

el, beszél, folyton beszél, ami eszébe jut, az ô cinikus, szemérmetlen hangján. A legkevésbé sem

zavartatja magát attól, amit én beszélek; egyszer rémülten kaptam rajta, orfeumkuplét énekelt,

miközben én felindulva, emelt hangon az emberiség céljairól, egy hôs tragikumáról beszéltem. De

ez még a jobbik eset, hogy nem figyel arra, amit én csinálok, s mulatja magát rossz dalokkal,

verklimuzsikával.

Rosszabb az, mikor felfülel, odafigyel, ellenôriz, kritizál. Én a közönséghez beszélek, ô pedig

hozzám, szünet nélkül. “Na jó, papa – mondja -, ez elég jó volt. De most aztán vigyázz, tudod, a

következôt, amit mondani akarsz, emeltebb hangon mondd, s kicsit reszkettetni kell a gégét. Most

hatódj meg, csinálj úgy, mintha könnyezni akarnál. Most rossz volt, ezt jóvá kell tenni, majd ott,

tudod, ahol az az izé van, azzal a felháborodással vagy mivel, szóval azzal a vacakkal. Erre itt

vigyázz az elsô sorban, ez nem figyel, erre rá kell ordítani, vajon miféle alak lehet? Jó alak. Mit

szólna, ha most hirtelen elkezdenéd énekelni ezt, hogy: >>Sáááári… te vagy a pááá-árom, hajahohóóó-

ha… hajahahó!<< Vagy ezt: >>Nagypapa-papanagy-papám!…<<, amit a kabaréban

énekelnek.”

Nem tudom, ismeri-e Énkét más is – de ismerek embereket, akikrôl tudom, hogy nem lakik bennük.

A hirtelen haragúak, a felbôszülôk, az ôszintén gyávák, akiket ösztönök vezetnek. Akiknek agyát

elönti a vér, kést ragadnak, döfnek – ordítva hullanak térdre. Ezekben Énke nincsen, mert Énke, ha

kést emelnék, s ezt hörögném: “Most megöllek, csalfa asszony!” – visszakapná a kezem, s

nyugodtan mondaná: “No, majd meggondolod te azt az ölést” – és ha könyörögni akarnék az

életemért, hahotázna belül, és csúfolná azt, aki fenyeget.

Mert ô nem törôdik az én életemmel, ô nem sajnál engem. ő az, aki énekelget, dúdolgat, mikor

könnyek törnek szemembe a kíntól, mondván: jól van, most emeld fel a kezedet a szemedhez, most

így hajtsd le a fejedet, most hangosabban, mert figyelnek rád. Milyen furcsán bôgsz, tramtadaram,

jópofa vagy, bôghetsz, miattam pusztulj el, ne is lássalak, unlak már. Különben hogy vagy? ő az, aki

párhuzamosan beszél azokhoz, akikhez én beszélek – de míg én tisztelettel, rendesen csinálom, ô

ugyanakkor hallatlan gorombaságokat mondogat foghegyrôl. ő az, aki letegezi a miniszterelnököt,

míg én azt mondom: “Kegyelmes uram, talán lehetne…” – letegezi, és így szól: “No nézd,

fiacskám, gyerünk, gyerünk, neked sincs idôd, nekem se, ne untassuk egymást!”

Azt hiszem, utolsó perceimet is tönkreteszi majd, s megfosztja minden nagyszerőségétôl. Míg én

hörögve készülök a nagy útra, Énke hetykén ott ül majd beesett orrom tetején, s dirigál: “Na, most

valami ügyes bonmot, öreg, mielôtt elmennél túróér’, hogy emlegessék a kis romantikusok meg a

nagyképőek, akik sohase ismertek téged – és soha engem nem ismertek.”

És ô az, aki kiveri kezembôl a tollat most, hogy beszélni akarok róla. “Jó téma vagyok, ugye –

mondja odavetôen -, bár kevesen értenek meg, de viszont kevesen veszik észre, hogy csak témául

használtál engem, mert nem volt más írnivalód.”

Vásott kölyök, mit feleljek neki? Csak jobban elbízza magát. Mondjam neki, hogy hazudik, hogy

nem igaz, hogy csak téma, hogy én meg akartam rajzolni ôt, elmondani, bevallani, hogy bennem él?

… Szemtelenül, önhitten mosolyog. “Igen?! – mondja. – Na jó. De hát akkor miért nem hagyod,

hogy a magam szájával szólaljak meg? îgy csak közvetlenebbül, jobban be tudnál mutatni! Miért

írsz körül, miért >>jellemzel<<? Hadd, hogy magam beszéljek: majd én bemutatkozom nekik!”

Nem… nem, azt nem lehet… Azt nem lehet komoly, rendes könyvben, újságban… Hallgass,

neveletlen!

KARINTHY FRIGYES TÉTEL LETÖLTÉSE

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Katona József költészete

2011-01-29T14:40:00.006+00:00

KATONA JÓZSEF életpálya

A XIX. század első felében nem volt hivatalos színjátszás Magyarországon, ami volt, az német

nyelvű volt.

Az első magyar színtársulat Budán alakult Kelemen László vezetésével. Mivel nem voltak magyar

drámák, ezért főleg a német színházaktól kölcsönöztek. Kevés volt a közönség. A magyar színészek

vándorszínészek voltak. A leghíresebb köztük Déryné Széppataki Róza.

1847-ben megnyílt az első Nemzeti Színház.

Katona József (1791 – 1830): Kecskeméten született, iparos családban. A középiskolát a pesti

piarista gimnáziumban végezte, majd jogot tanult a pesti egyetemen. Szoros kapcsolata volt a nagy

színtársulatokkal. Idegen nyelvről fordított színdarabokat. Dramatizált. Irodalmi munkásságának

kezdetén statisztált és rendezett. 1815-ben egy drámapályázatra írta meg a Bánk bánt, ekkor nem

aratott sikert. Ezzel be is fejezte irodalmi tevékenységét. A Bánk bánt a cenzúra is betiltotta, mivel

Bánk bán nagysága elhomályosította a királyi házat.

Miért nem volt magyar „költőmesterség”: színházak hiánya, nemzeti dicsekvés hiánya,

nyomdahiány, a cenzúra, a bírálat hiánya és a jutalmazás elmaradása.

Katona József nem érte meg a Bánk bán bemutatását. Opera változat is készült belőle, Egressy Béni

szövege alapján Erkel Ferenc zenésítette meg.

Katona József a reformkor (1825–1848) előtti Magyarország sorsproblémájáról írt. Hasonlóak

voltak a problémák a XIII és a XIX században. A történet 1213-ban játszódik II. András

uralkodásának idején. A merániak (németek) beleszóltak az állam ügyeibe. Gertrudis és udvara

töltötték be a fontos állami tisztségeket. Katona korában Habsburgok uralkodtak az országban.

Mindkét korban az idegenektől való függés jellemző. Mindkét korban a nemesek egy része meg

akar szabadulni az idegen elnyomástól, függetlenséget akarnak. Szervezkednek, Bánk bán korában

Pertur bán és a nemesek, Katona korában a magyar jakobinusok. Minden korban az összeesküvést

leverték. Bánk bán korában Petur bánt és családját, Katona korában Martinovicsot és társait

kivégezték. Mindkét kor a nemzeti érzések középpontjában állt, a cél a függetlenség elérése volt.

Bánk bán magyar nagyúr, a király helyettese annak távollétében. Hűséges alattvaló, aki feltétel

nélkül szolgálja urát. A legfőbb hatalom az ő kezében van, azonban ez látszólagos, mert

tulajdonképpen Gertrudis királyné irányítja az országot. Felesége, Melinda és kisfia, Soma az

udvarban élnek Gertrudis királyné közelében. Bánk modern, mély érzésű férfi, aki komolyan veszi

küldetését, de mindenek felett feleségét szereti. Ez akkoriban különös dolog volt, mert abban a

korban érdekházasságok voltak, nem szerelemi.

Bánk jóhiszemű, nem feltételezi Gertrudis álnokságát, pedig a királyné legfőbb ellenfele, mert

minden hatalmat magának akar megkaparintani. Bánkot kettős csapás éri:

• Tudomására jutnak az országban uralkodó rémes állapotok, ezeket Petur bántól és Tiborctól

tudja meg. Ettől nagyon csalódott lesz;

• A nagyobb csapás számára, hogy feleségét Ottó elcsábította Gertrudis segítségével.

Kifordul önmagából, amúgy is indulatos, hirtelen haragú ember. A Melinda miatti csapás nagyobb

számára. Magatehetetlenül dühöng, mindenért Gertrudist teszi felelőssé, és ezért megöli.

Félreértések áldozata (romantikus elem), és nem tudja pontosan az elcsábítás körülményeit sem.

Titokzatosság veszi körül (romantikus elem).

Már nem törődik a királyhoz kötődő hűséggel, már csak megcsalt férj, aki bosszúra szomjazik.

Drámai küzdelem, lelki vívódás bontakozik ki benne a kötelesség és a bosszúállás között. Petur bán

összeesküvésében még nem akar részt venni, de amikor személyes sérelem éri végrehajtja azt, amit

az összeesküvők akartak, és ő még kezdetben ellenzett. Tiborc panaszáradatából megtudja a nép

nyomorát. A tetthez ez adta a végső lökést. A haza és a becsület együttes parancsa késztette

gyilkosságra. Megrémült tettétől, fél a népre váró következményektől. A hazát megmentette a

merániaktól, ezért erkölcsileg felemelkedik. Személyes élete azonban tragédiába torkollott. A király

meghajlott az igazsága előtt. Szembeszállt a zsarnoksággal. Az egész műben végig a középpontban

állt a testi és lelki küzdelmével.

A klasszikus dráma jellegzetessége a hely, az idő és a cselekmény egysége (hármas egység). Témája

a műnek a késői múlt (1213). Titokzatosság és félreértések, szenvedélyesség, ellentétes jellemek –

pl.: a két nő, Melinda és Gertrudis.

A dráma nyelve: régies, nehezen érthető nyelv, mert a nyelvújítás előtt írta Katona József. Arany

János írt megjegyzéseket a drámához. A szereplők különböző stílusban beszélnek, Gertrudis gőgös,

Bánk szenvedélyes, Tiborc a nép nyelvén.

LETÖLTHETŐ KATONA JÓZSEF TÉTELEK :

Bánk Bán elemzése

Katona József életpályája, munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Kertész Imre : Sorstalanság

2011-01-29T14:30:00.003+00:00

Első irodalmi nobeldíjas magyar író (2002).

Élete

- 1929 Budapest

- 1944 koncentracios tabor a egesz kesőbbi eletet meghatarozo elmennye valik

- ujsagiro, műfordito

- első regenyet: Sorstalansagot 12 evig irta

- 1975-ban adtak ki előszor

- 10 ev mulva masodik kiadas, a mű ertekeinek igazi felfedezese

- tovabbi regenyek:

o A kudarc

o Kaddis a meg nem szuletett gyermekert

- Elbeszeles kotet

o Az angol lobogo

- Naplojegyzet

o Galyanaplo

Valamennyi műveben a Sorstalansagban felvetett indentitas problemat kozeliti meg.

„Mostanaban ismet radobbentem, hogy semmi sem erdekel igazan, csakis az Ausschwitz-mitosz.”

Sorstalanság

Budapesti zsido fiu tortenetet meseli el, aki 1944-ben koncentracios taborba kerul. Ennek a naiv,

kevesse tajekozott fiunak hirtelen az elet legnagyobb megprobaltatasait kell atelnie, s ekozben valik

felnőtte

A cím értelmezése

A fiunak nincs zsido sorstudata, de meg igy is, sorstalanul is viselnie kell azt.

Az írói világkép

- Ennek legjellemzőbb, leghatasosabb eszkoze a ironia

- Dramaturgiai mesterfogas, megkimeli az olvasot a szornyűsegek leirasatol, megis provokalja

őket

- Arra szamit, hogy az olvaso erkolcsi rendjet sertik a latszolag rideg, erzelemmentes leirasok,

azt, hogy a narrator mindent termeszetesnek tekint

Regényidő

1944 nyaran Budapesten kezdődik a tortenet, a budapesti zsidosag deportalasa előtt honapban, es

tart a tabor felszabaditasaig, hazateresig (kb. 1 ev)

Elbeszélési mód

E/1, szubjektiv narrator, linearisan előrehaladva meseli el a tortenetet

Szerkezet

- Harom reszből all

- Bevezető, befejező resz Budapesten jatszodik

- Kozeppontjaban a taborok: Auschwitz, Buchenwald, Zeitz

Főszereplő jellemzése

- Mindent tudomasul vesz, ami megtortenik vele, mintha minden ugy lenne jo, ahogy van

- Pl: az apa bucsuztatasakor a csaladtagok szemeben megcsillano konny zavarja

- Zavarja minden, ami elter a szokasostol, a rendtől

pl.: megigazitja kabatjat, hogy latszodjon rajta a zsidocsillag

- Nezőpontjara az infantilizmus es a koraerettseg volt jellemző

- Infantilis: keptelen a valosagot a latszattol kulonvalasztani

- Koraerett: targyilagosan irja le az esemenyeket, ezzel abszurditassa fokozza őket, es ezzel le

is leplezi a latszatot

- Narrator megalkotasa: semmilyen mas nezőpont nem utal az elbeszelesen belul egy masfajta

valosag lehetősegere

- A főszereplő mindvegig alarendeli magat a sorsnak

lasd: csepeli buszrol valo leszallitas, megszokhetett volna, de nem tette

- Ontudatlansagbol fakado tavolsagtartas jellemzi

- Csak nagyon lassan, fokrol fokra vilagosodik meg előtte zsidosaganak kovetkezmenye

- A regeny a főhős felnőtte valasi folyamatat mutatja be

- Kulonboző magatartasformakkal, viselkedesi strategiakkal szembesul

lasd fontos beosztasukra es tudasukra hivatkozo ferfiak, panaszkodo emberek, cigarettazo fiu

- Vegul a főhős mindent tudomasul vevő magatartas formaja es mindent termeszetesnek vevő

eletformaja bizonyul eletkepesnek

Viszonyulas a korulette zajlo esemenyekhez:

- Az esemenyek szamara ugyanannak a valosagnak a kulonbseg nelkuli tenyei

- Kegyetlenul erzelemmentes latomasmod

Identitás problémája

- Zsidosag mint sors: a fiu kivulallasanak oka a zsidosag sem, mint nyelv, sem mint vallas, sem

mint faji kozosseg nem jatszik fontos szerepet eleteben

- Nem erti mi a problema vele

- Egy felsőbb igazsagnak engedelmeskedik

- Előszor a zsidosag kulső megnyilvanulasaival szembesul (ima, csaladi ekszerek atadasa egy

fajilag tiszta embernek, zsido szavak mormolasa)

- Zsidosag melyebb problematikaja: fiatal lannyal valo beszelgetes: a fiu velemenye, hogy a

zsido let egyszerűen veletlen, ha szuleteskor osszecsereltek volna valakivel, akkor nem lenne zsido

lany valasza:

- Ha a mi tulajdonsagainknak semmi resze nem lenne benne, akkor mi ertelme lenne az

egesznek

- A fiut idegenseg jellemzi, identitashiany

Melypont: ortodox zsido fogoly tarsat „lerohadt zsidozza”

Főszereplő magyarsaga: ugyanaz az idegenseg jellemzi lsd. Auschwitzba tarto vonatot kiserő

rendőr: „hiszen ti is magyarok vagytok vegeredmenyben

a identitasa serult a az ujsagiro kerdesere adott valasza: „gyuloletet erzek”

KERTÉSZ IMRE SORSTALANSÁG LETÖLTÉS

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Kosztolányi Dezső

2011-01-29T14:20:00.006+00:00

: az alkotas fuggetlenseget hirdeti. Szerinte a kozeleti kolteszet, haszontalan,

Rövid életrajz:

- Szabadkan szuletett 1885-ben, itt vegezte gimnaziumi tanulmanyait. Apja tanar.

- Budapesti majd becsi egyetem, de egyetemi tanulmanyait nem fejezte be

- 1901. megjelenik első verse a Budapesti Naploban.

- 1907. első verseskotetenek, a Negy fal kozott megjelenese

- 1910 felesegul veszi Harmos Ilona szinesznőt, akitől kesőbb fia szuletik.

- 1936 sulyos betegsegben elhunyt

Kosztolányi regényei

1920-a evekre jellemző műfaj Kosztolanyi munkassagaban. Modern lelektan felfedezesei erezhetők

a regenyeiben. Kulonosen a freudi lelekelemzesek vannak ra nagy hatassal. Torekszik regenyeiben

a lelki folyamatok feltarasara, az emberi cselekvesek rejtett okainak, inditekainak a bemutatasara.

Édes Anna

Előzmények

Uj Nemzedek cimű napilap Pardon cimű rovatanak a szerkesztője, mely jobboldali politikai irasokat

tartalmaz. Palyatarsai ezert elfordulnak tőle. Maga a regeny Kosztolanyi megigazolasanak

bizonyiteka, miszerint elhatarolja magat a politikatol.

A regény témája és a történet röviden

Tokeletes cseled, aki meggyilkolja gazdait. Alapotletet felesege adta es eredetileg novellanak

szanta.

Edes Anna a legtokeletesebb cseled. Regi helyetől nehezen valik meg, osztonosen tiltakozik az uj

hely ellen. Vizyne, a jomodu polgarasszony „idomitani” akarja Annat. A lanynak fel kell adnia

egyeniseget, el kell tűnie a megalaztatasokat, a gunyolodast. Eletebe boldog perceket a Jancsival

valo kapcsolata hozott, ezert fajdalmas annyira csalodasa. Anna olyan helyzetbe kerul, amelybő

nincs kiut, nem engedik, hogy felmondjon gazdainak, es hazassagi szandekat is keresztul huzzak.

Gazdai meggyilkolasa előt oriasi vihar dul lelkeben, megremul az az erzese, hogy ő tamadtak meg.

Nem tudja, miert vitte veghez a gyilkossagot. Lazadasa osztonos, ontudatlan. Gyilkos es aldozat

egyben. Moviszter doktor az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szuksegszerűvolt. Meg akarta

menteni embersege maradvanyait, szuverenitasat.

A regényről

- Az első es utolso fejezet egy keretet alkot, amelynek a cselekmeny szempontjabol nincs

jelentősege

Object 1

- Hangvetel ironikus, ezzel az fejezi ki a szerző, hogy tavol all mindenfele politikai iranyzattol

↔ Kosztolanyi nem tarsadalmi, politikai regenyt ir, hanem emberi sorskerdesek allnak a regeny

kozeppontjaban

- A politikanak fontos szerepe van, tortenelmileg rendkivul zaklatott időszakban jatszodik a

regeny

- Kosztolanyi a legkorben is az altalanos emberi magatartast vizsgalja

Helyszín

Konkret, Kosztolanyi lakasahoz kozeli hely, ezzel is a hitelesseget hangsulyozza az iro.

Szereplők jellemzése

Anna

- Jelkepes nev, utalas a belső tartalmakra, az erzelem gazdagsagra. Minden benne van, ami

egy női alakkal kapcsolatban pozitiv. (edesanya, manna…)

- Jelkepes szuletesi evszam. 1900. Benne van az ujrakezdes lehetőege

- Tokeletes cseled, de ez az ami megfosztja attol, hogy ember legyen

- Osztonivel erzekeli a dolgokat, nem tudataval

- Anna mindenki kezeben eszkoz

- erő alkat; ereje szotlansagaban, a szenvedes viseleseben rejlik

- Kosztolanyi keveset beszelteti, osztonei fejezik ki reakcioit

- aldozatot hoz gazdajaert, amikor nem megy ferjhez Bathory urhoz

- vegkifejletben rejtett indulatai, erzelmei tornek felszinre; aldozat es gyilkos egyben.

Vízyné:

- Eltorzult szemelyiseg, rogeszmeje a cseled

- Ugyanugy fugg a cseledtől, mint a cseled tőle

- Lelkileg zsarolja Annat

- Annaval lanyat akarja potolni es mintacseledet talal a szemelyeben (probak)

- jot akar, megis rosszat tesz: nem engedi el Bathory urral

Vízy Kornél:

- “intezmenyember” –szinte azonositja magat hivatalaval

- szemelytelen, őteszi haborodotta Vizynet.

Jancsi:

- eleinte valoban szerelmes Annaba (első erotikus elmeny)

- kesőbb csak “elvezeti cikknek” tekinti

Anna kitörési lehetőségei

- Ferjhez menjen

- Patikarius Jancsi

- Gyermekszules

Serelmek fokozatosan halmozodnak Anna lelkeben. Az utolso csepp az estely. Megoli gazdait, de a

lazadas az osztonok szintjen tortenik.

Gyilkosság okai

Nem kapunk konkret, racionalis valaszt. Tobbfele lehetőseg van:

- Ur-cseled viszony: termeszetellenes, nem felel meg az emberi lelek műkodesenek, de Anna

problemaja tulmutat a tarsadalmi tenyezőkon, a regeny kozeppontjaban az emberi fuggőseg, a

kiszolgaltatottsag all.

- Elfojtas-kitores tana: Freud: sok eszrevetlen megalaztatas tort ki Annabol latszolag ok nelkul

A Nyugat első, nagy nemzedekenek, a szazadelő műveszi atalakulasanak a kepviselője. Senki a

magyar irodalomban nem verselt olyan bamulatos konnyedseggel, tokeletes, bravuros rimelessel,

mint ő.

Homo aestheticus

mert a koltő nem tehet semmit a tarsadalomert, nincs tarsadalmi szerepe. Az ilyen koltő elzarkozik a

politikatol.

KOSZTOLÁNYI TÉTELEK LETÖLTÉSE :
Édes Anna elemzése 1
Édes Anna elemzése 2
Hajnali részegség és Halotti Beszéd elemzés
Kosztolányi Dezső életpályája és munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom