kutatásiNapló

2026-10-04T12:22:29.295+02:00

Használt könyvek az iskolai könyvtárban

2026-10-03T17:06:00.000+02:00

Az iskolai információs műveltség egységes keretrendszerének kialakítása: szakértői nézőpontok a kompetenciákról és a megvalósításról Delphi-vizsgálat alapján

Eredeti cím: Toward a coherent framework for school- based information literacy: Delphi-based expert perspectives on competence and implementation

Szerző: Ivana Martinovic

Megjelenés: Journal For Information Literacy 19. (2), 2025. p. 60-92.

Amikor túl sok az információ

Napjainkban a tanulók rengeteg információval találkoznak elsősorban az interneten és a különböző digitális felületeken. Az információk megtalálása ma már nem jelent különösebb nehézséget, annál fontosabb azonban annak eldöntése, hogy melyik információ megbízható és melyik nem. A tanulóknak ezért nemcsak, keresniük kell tudni az információkat, hanem értékelni és megfelelően használni is azokat. Az iskolai oktatásban, hogyan lehet az információs múveltséget beépíteni, és milyen szerepe lehet ebben az iskolai könyvtárosnak. A kutatásban 15 horvátországi általános és középiskolai könyvtáros vett részt.

A tanulmányból számomra a legfontosabb gondolat, hogy az informácíós műveltség jóval többet jelent annál, mint hogy valaki megtalál egy információt. Fontos az is hogy, meg tudja ítélni annak megbízhatóságát, össze tudja vetni más forrásokkal, és megfelelően, etikusan használja fel.

A kézségek fejlesztését érdemes fokozatosan végezni. Az általános iskolában elsősorban az alapvető információkeresésre, a források felismerésére és a biztonságos internet-használatra lehet helyezni a hangsúlyt. Később egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló kutatás, a különböző források összehasonlítása és a kritikus gondolkodás.

Fontosnak tartom azt is hogy, az információs műveltség ne egyetlen tantárgyhoz kapcsolódjon. A könyvtáros és a pedagógus együttmükődésével a tanulók a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokon keresztül is megtanulhatják, hogyan keressenek és értékeljenek információkat.

Az iskolai könyvtáros szerepe

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb része az iskolai könyvtáros szerepével foglalkozik, mivel én is iskolai könyvtárban dolgozom. A könyvtáros munkája ma már nemcsak a könyvek kölcsönzéséről szól. Fontos szerepe lehet abban is hogy, segítse a tanulókat az információkat közötti eligazodásban.

Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való együttmüködésre. Egy közösen megtervezett könyvtári foglalkozás vagy projekt sokkal többet adhat a tanulóknak, mint egy egyszeri, önálló könyvtári feladat.

A mesterséges intelligencia megjelenése

A téma aktualítását tovább növeli a mesterséges intellligencia elterjedése. A ChatGPT-hez hasonló eszközök gyosan képesek választ adni a tanulók kérdéseire, de a kapott információ nem mindig megbízható. Ezért egyre fontosabb megtanítani a tanulóknak, hogyan ellenőrizzék az AI által adott válaszokat más, hiteles források segítségével.

Az iskolai könyvtárnak abban lehet szerepe, hogy a tanulók összehasonlítják egy AI által adott választ a könyvekkel vagy adatbázisokkal. Így nemcsak az új technológiát tanulják meg használni, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak kritikusan az általa kapott információkról.

Ami számomra érdekes volt

Egy aktuális problémával foglalkozik és nemcsak elméleti szempontból közelíti meg a kérdést, hanem iskolai könyvtárosok tapasztalataira is épít. A Delphi-módszer lehetőséget adott arra, hogy több szakember véleménye is megjelenjen.

Egy kis kritika

Viszonylag kevés résztvevővel készült, és valamennyien egy horvátországi régió iskoláiban dolgoztak. Emiatt az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden iskola helyzetére.

Múzeumi Pletykák: A szem a lélek, a vászon a titkok tükre

2026-09-30T12:25:29.134+02:00

Bevezetés:

Gondolkodtál már valaha azon, hogy a világ leghíresebb festményei nem csak szimplán festett alakok, csendéletek vagy épp mai szemmel viccesnek tűnő fejjel megfestett lovak vagy épp kutyák? Hiszen ha a kötelező két percnél többet töltesz el egy adott kép előtt, akár megjegyezheted a festő nevét és a kép címét melynek utána olvasva rátalálhatsz erre a blogra és rájöhetsz, hogy mindezen festmények mögött valójában titkos üzenetek, korabeli szaftos pletykák és botrányok illetve Agatha Christie-t megszégyenítő, krimibe illő sztorik húzódnak meg!

Hiszen ez a projekt teljesen leporolja az eddig a művészetről alkotott tévképzeteket: a száraz évszámok és unalmas adatok helyett, most a vászon mögötti, valódi és izgalmas valóságra fókuszál.

A kép forrása: Unsplash (Artur Matosyan tulajdona)

A projekt célja, ízelítő:

Manapság az Instagramon és TikTok-on naponta képek ezreit pörgetjük át reflexből, nem figyeljük meg, szinte nem is emlékszünk mit is láttunk, mert napjainkra a görgető reflexünk többszörösen felülmúlta az agyunk felfogásának gyorsaságát. Ez a projekt pedig éppen arra hivatott, hogy a "vak" görgetés helyett felfedezzük a képekbe kódolt valódi jelentést.

Hiszen ha soha senki nem figyelte volna meg, akkor mostanra nem tudnánk, hogy:

Szinyei Merse Pál, Lila ruhás nő című képének modellje a valóságban várandós volt a festés idején és az egyre szűkülő ruha nehezítette a modellkedést,
Rembrandt, Éjjeli őrjárat című képe valójában nappal játszódik. A sötét hátteret csupán csak a rárakódott korom és a megöregedett lakk okozta, vagy, hogy
Vincent van Gogh gyógyszeres kezelése sárga látást okozott. Ezért lettek sárgák a napraforgói és minden egyes későbbi képe is.

Igaz joggal merülhet fel a kérdés: miért érdemes még ma is ezekkel a régi képekkel foglalkozni, hiszen a digitális fotóikon már mindent felfedezhettünk?

Valóságban, a válasz az, hogy a festmények rejtette utak kifűrkészhetetlenek és titkaik pedig kimeríthetetlenek. Mindig jön egy újabb és modernebb gép mely segítségével újra olyan rétegek törhetnek a felszínre amin az elmúlt 100 évben a festő épp azon dolgozott, hogy eltakarja és soha többé ne lássa az általa elrontott vázlatot.

Hiszen a fotókkal szemben a festmények egy más értelemben véve rögzítenek egy adott pillanatot és míg a fotó nem képes változni addig ezzel szemben a festmények egyfajta "élő" közegek melyek mindig tartogatnak új felfedezni valót a számunkra.

Ahogy Dick Swaab is megfogalmazta:

"Egy festmény nem csupán festékből áll. Olyan alkotás, amelyben tetten érhető a művész agya, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból is érzelmeket vált ki. A festékből így lesz szépség, így válthat ki belőlünk csodálatot vagy éppen megdöbbenést. A festéket a művész tölti meg élettel, az élmény pedig a befogadóval folytatott kommunikáció révén jön létre."

A kép forrása: Unsplash (Redd Francisco tulajdona)

A célközönség:

A projekt fő célközönsége azok a fiatal, Z-generációs mai fiatalok akik újra érdeklődnek a művészetek iránt, valamint azok a fiatal felnőtt illetve idősebb generáció is természetesen, akik nyitottak a kultúrára, szeretnének a képek mögé látni és az ott húzódó történetekről hallani, de nincs idejük tudományos köteteket bújni vagy épp arra, hogy az információ morzsákat több különböző oldalról szedegessék össze az érdekességekért.

A projekt létjogosultsága:

A kezdeményezés talán leginkább azért hiánypótló, mert ledönti a művészetekkel kapcsolatos előítéletek, hiszen a legtöbb ember számára a múzeum és a festmények világa egy unalmas közeg ahol nem történik semmilyen "varázslat": ez a blog éppen ezért hidat épít az unalmasnak vélt szaklapok, a komolytalan bulvár és maguk a művészetet fogyasztó látogatók közé.

Mert, egyszerre garantál hiteles, szakmailag pontos információkat, kiegészítve a különleges vizuális, érdekes kulisszatitkokkal és történetmorzsákkal amelyek megmutatják, hogy a festmények soha nem voltak néma tárgyak, hanem a megfelelő emberre azaz ránk váró, mesélni vágyó régi jó ismerősök.

A projekt működése:

Mind egy blog keretein belül ahol lehetőség van a hosszabb, részletesebb bemutatásra is illetve mind közösségi oldalakon, mint egy folyamatosan frissülő, online művészeti klubként működne: minden héten górcső alá venne egy-egy újabb festményt, vagy éppen egy aktuális évfordulóhoz kapcsolódó festőt és festményét.

Így a képek mögötti szaftos pletykák és eltitkolt részletek leleplezése mellett megnyílik a terep a követők előtt is. Bárki hozzászólhat, és közkinccsé teheti az adott festményhez, témához vagy festőhöz kapcsolódó saját információit, személyes történeteit, érdekességeit.

A felület célja az, hogy ezek a ismeretlen de fantasztikus történetek egy helyen fussanak össze, és a heti közös nyomozások hatására a képernyők előtt újraszerveződjön egy pörgős, hazai művészetkedvelő közösség.

Teszt csinálás

2026-09-17T14:43:20.391+02:00

Hmm

Teszt

2026-09-17T14:43:06.857+02:00

Próba

JaMaBiTO - A vihar kapujában

2025-12-13T01:03:00.002+01:00

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Magyarul

A novella több kiadásban és több fordításban is megjelent magyarul az évek során.

Budapest: Európa, 1960

Akutagawa / A vihar kapujában : elbeszélések

Ez a kötet Akutagava 6 elbeszélését tartalmazza, amiknek fordítását az eredeti japánból Lomb Kató végezte. Itt, bár a kötet címe maga az általánosan elfogadott A vihar kapujában lett, az abban harmadikként megtalálható novella maga A Raso-kapu címet kapta.

A kötet fülszövege: "A magyar olvasó bizonnyal emlékszik még a néhány évvel ezelőtt nálunk is játszott "A vihar kapujában" című japán filmre - nos, a világhírű film Akutagawa két elbeszéléséből készült. A kiváló lélektani tudással megírt két elbeszélés: "A cserjésben" és "A Raso-kapu"; mindkettő megtalálható ebben a kötetben. Akutagawa a modern japán irodalom egyik legjelentősebb elbeszélője. Változatos tematikájú életművét nagy lélektani tudás és erős szatirikus látásmód jellemzi. "A kappák" című szatirikus elbeszélése a japán mesevilág víziszörnyeinek birodalmába visz bennünket, hogy ott, a fantasztikus környezetben mulatságos kalandok során a japán - és nemcsak japán - kapitalizmus visszásságai lepleződjenek le, akárcsak a mi Karinthynk fantasztikus elbeszéléseiben."

Budapest: Európa, 1974 (ISBN 963-07-0321-1)

Akutagava Rjúnoszuke / A vihar kapujában : elbeszélések

A kötet 10 elbeszélést tartalmaz, a fordítást angolból Gergely Ágnes végezte, az illusztrációk pedig Forgács Pétertől származnak. A címe itt mind a kötetnek, mind az abban ötödikként megtalálható novellának A vihar kapujában.

Bukarest: Kriterion[-Budapest: Európa], 1982 (ISBN 963-07-2359-X)

Akutagava Rjúnoszuke / Az éneklő borz : novellák

A kötet 39 novellát tartalmaz, az első 10 - így a nekünk fontos ötödik is - az 1974-es A vihar kapujában újrakiadása, tehát a fordítás angolból történt, Gergely Ágnes által. Az elbeszélés címe sem változott, itt is A vihar kapujában. A fennmaradó 29 novellát B. Fazekas Tibor fordította oroszból.

Fülszöveg: "Miért ne hinnénk abban, ami bennünk él... És miért ne élnénk annak a bűvöletében, amiben hiszünk? Akutagava"

Budapest: Európa, 1992 (ISBN 963-07-5382-0)

Akutagava Rjúnoszuke / A vihar kapujában : novellák - 2., bővített kiadás

A kötet 11 novellát tartalmaz Gergely Ágnes és Vihar Judit fordításában eredetileg az angol kiadásokból. A második elbeszélést itt A vihar kapujában (Rasómon) címen tüntetik fel, de a korábbi Európa kiadáson alapul.

Budapest: Ulpius-ház, 1999 (ISBN 963-8593-12-1)

Akutagava Rjúnoszuke / A vihar kapujában : novellák - 3., bővített kiadás

A kötet 11 novellát tartalmaz Gergely Ágnes és Vihar Judit fordításában eredetileg az angol kiadásokból. A második elbeszélést itt is A vihar kapujában (Rasómon) címen tüntetik fel, de ez is a korábbi Európa kiadáson alapul.

Fülszöveg: "Kuroszava világhírű filmje. A titokzatos Kelet, a civilizált Nyugat. Feszültség, szatíra és filozófia. Egy legendás író izgalmas, szórakoztató és mély alkotása az Életről, az Emberről és a Titokról."

Budapest: Scolar, 2007 (ISBN 978-963-9534-78-0)

Akutagava Rjúnoszuke / A vihar kapujában : novellák

A kötet 15 novellát tartalmaz Gergely Ágnes és Vihar Judit fordításában eredetileg az angol kiadásokból. A második elbeszélést itt is A vihar kapujában (Rasómon) címen tüntetik fel, de ez is a korábbi Európa kiadáson alapul. Az elbeszélések itt időrendi sorrendben követik egymást, és a fordítókról is megtudhatunk információkat a kötetből.

Fülszöveg: "A sajátos, visszafogott szomorúság, a törekvés a vizualitásra, a könnyed erőkifejtés, mindez úgy tűnik, minden fordítási pontatlanság ellenére - lényegében japán tulajdonság. Akutagava műveiben fel-felbukkannak az extravagancia és a horror nyomai, de sohasem a nyelvezetében; az mindig kristálytiszta. JORGE LUIS BORGES

Akutagava kínosan törekedett a tökéletességre, stílusban is, szerkezetben is. Nyelve eredeti és sokszínű, mégis fegyelmezett, hiszen fegyelem nélkül nincs valódi prózaírás... Saját művészi képességeiről gyötrő kétségei voltak; indulat fogta el, ha az élet gyakorlati kérdéseivel szembe kellett néznie. Mindez abban a "bizonytalan szorongás"-ban sűrűsödött össze, amelyet ő maga jelölt meg, enigmatikusan, mint öngyilkossága okozóját. IVAN MORRIS

... briliáns módon egyesíti a hagyományos kultúrát a modern érzékenységgel. .. DONALD KEENE

Amikor A pokol kínjait olvassa az ember, óhatatlanul is a Michelangelóról szóló legenda jut az eszébe. Állítólag keresztre feszített egy ifjút, hogy hűen meg tudja festeni Krisztus szenvedéseit. VLAGYIMIR GRIVNYIN

Akutagava a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom úgynevezett "intellektuális iskolájához" tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hűvös elemzését nyújtja, szűkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentőségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínűtlen, sőt valószerűtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában.

... Miért ne hinnénk abban, ami bennünk él, éppúgy, ahogy elődeink elhitték, hogy a borz megbabonázta az embereket? És miért ne élnénk annak bűvöletében, amiben hiszünk?

AKUTAGAVA RJÚNOSZUKE Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal később az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában című novellákból készítette világhírű filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életből. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt először időrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki."

Hozzáférhető

TerebessOnline - A Raso-kapu
TerebessOnline - Az éneklő borz
bookline - A vihar kapujában
bookline - Az éneklő borz
moly.hu - A vihar kapujában
moly.hu - Az éneklő borz

Címkék

személy: Akutagawa Ryūnosuke, Akutagawa Ryunosuke, Akutagawa Ryuunosuke, Akutagava Rjúnoszuke, Lomb Kató, Gergely Ágnes

cím: Rashōmon, Rashomon, Rashoumon, Rasómon, Raso-kapu, A vihar kapujában

tartalom: novella, naturalizmus

időszak: 1915-eredeti, 20. század, 1960-magyarul, 1974-magyarul, 1982-magyarul, 1992-magyarul, 1999-magyarul, 2007-magyarul

kiadók: Európa, Kriterion, Ulpius-ház, Scolar

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

2025-12-11T10:07:00.002+01:00

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.

Alapadatok

Név: Fajszi Károly
Születés/Halálozás: 1911. április 25. (Fülöpszállás) – 2004. február 3. (Budapest)
Családi háttér: szegény iparoscsalád; tanulás lámpaoszlop fényénél – jelképpé vált kitartása és önképzése.
Foglalkozás: Postai tisztviselő (távközlés), könyvgyűjtő, eszperantó nyelvtanár
Kiemelt mű/teljesítmény: A Fajszi-gyűjtemény (Bibliotheca Esperanto-Fajszi) létrehozása, a világ 4. legnagyobb eszperantó könyvtára
Pályafordulás: polgári karrier a távközlésben, postai tisztviselő; az eszperantó közösség felé későn, de annál elkötelezettebben fordult.
Kategória: Gyűjteményalapító, Mozgalmi szervező, Nyelvoktató
Hívószavak: mélyszegénységből való kiemelkedés, élethosszig tartó tanulás (lifelong learning), civil kurázsi, kulturális diplomácia.

Forrás: https://kecskeregen.hu/

Az életút és mozgalmi tevékenység ismertetése

Fajszi Károly története a kitartás iskolapéldája. Szegény iparoscsaládba született, ahol gyermekkorában gyakran az utcai lámpaoszlop fényénél tanult. Bár tehetsége révén eljutott a jogi egyetemig, 1936-ban egy bátor, a szegény diákság helyzetét feltáró beszéde miatt távoznia kellett, diplomáját pedig a háború és a hadifogság miatt sosem vehette át.

Életműve az eszperantó mozgalomban teljesedett ki igazán, noha viszonylag későn csatlakozott. Bár a nyelv iránt korán érdeklődött, komolyan csak az 1950-es évek végén, fia hatására kezdett foglalkozni vele, majd 1964-ben, 53 évesen végezte el a tanfolyamot. Innentől kezdve aktivitása rendkívüli volt:

Oktatás és népszerűsítés: Az elsők között tette le a felsőfokú állami nyelvvizsgát. A Cseh-módszerrel oktatott, tanítványaitól sosem fogadott el pénzt. Szakmai tudását kamatoztatva 1966-ban megírta az „Eszperantó. Kereskedelmi gyorsított tanfolyam” című tankönyvet.

Szervezőmunka: Kulcsszerepet vállalt az 1966-os budapesti 51. Eszperantó Világkongresszus szervezésében, amely áttörést hozott a hazai mozgalom életében. Munkáját az Eszperantó Világszövetség és a Magyarországi Eszperantó Szövetség is tiszteletbeli tagsággal ismerte el.
A Fajszi-gyűjtemény: Fő műve a róla elnevezett könyvtár. Az 1960-as évek közepétől kezdve módszeresen gyűjtötte a magyar vonatkozású eszperantó anyagokat. Lakása valóságos információs központtá és olvasószolgálattá vált, ahol kutatókat és diákokat fogadott. A gyűjtemény végül a világ 4. legnagyobb eszperantó könyvtárává fejlődött, amelyet 1987-ben az Országos Széchényi Könyvtárban is kiállítottak, majd 2001-ben állami tulajdonba került.
Szakmai identitás: amikor 1994-ben Göncz Árpád átadta neki a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, az oklevélben foglalkozásként ez szerepelt: „eszperantista” – ritka, szimbolikus gesztus, amely a nyelvi-közösségi munka társadalmi megbecsülését fejezte ki.

Miért alkalmas példaképnek/kutatásra?

A „Lifelong Learning” mintázata: Fajszi példája cáfolja, hogy csak fiatalkorban lehet nagyot alkotni. 53 évesen tanulta meg a nyelvet, és nyugdíjasként, 71 évesen tanulta ki a könyvkötő szakmát, hogy saját kezűleg óvja meg gyűjteményét.
Kulturális misszió: Tevékenysége nem öncélú volt; a gyűjteményt a kezdetektől a magyar kultúra nemzetközi reprezentációjának tekintette (hungarikumok gyűjtése).
Civil kurázsi: A Kádár-korszakban egy magánlakásban fenntartott, nyugati kapcsolatokkal rendelkező, kutatható magánkönyvtár üzemeltetése a polgári autonómia ritka példája volt.

A Fajszi-gyűjtemény (Bibliotheca Esperanto-Fajszi):

Koncepció és elvek

Hungarikum-fókusz: a magyar vonatkozású eszperantó kiadványok, személyek és dokumentumok módszeres gyűjtése; a gyűjtemény kulturális diplomáciai eszközként is működött – a magyar kultúra nemzetközi reprezentációja eszperantó nyelvi közegen keresztül.
Nyitott olvasószolgálat: Fajszi lakása információs központtá vált – kutatók, diákok, mozgalmi tagok számára rendelkezésre álló referenciahely.

Terjedelem és struktúra

Könyv-állomány: 11 300+ kötet
Időszaki kiadványok: 1 275 féle (folyóiratok, hírlapok, bulletinek)
Katalógusok: ETO-rendszerű (Egyetemes Tizedes Osztályozás) katalogizálás; 1991 és 2005 körül átfogó katalógus-állapotok – bibliográfiai stabilitás és kutathatóság.
Relikviák és egyedi darabok: Kalocsay Kálmán íróasztala – a magyar eszperantó irodalom egyik jelképes tárgya, a mozgalmi emlékezet részévé emelve.

Tehát ez az életút minden szempontból jól demonstrálja a projekt célját, hogy tudományosan pontos, mozgalomtörténetileg releváns információkat jelenítsünk meg. A kutató vagy pedagógus az adatbázisból a saját céljainak legmegfelelőbb forrástípust választhatja ki a munka megkezdéséhez.

Idővonal: mérföldkövek röviden

1911 – születés Fülöpszálláson
1936 – távozás a jogi egyetemről a szociális érzékenységű felszólalás miatt
1950-es évek vége – újrahuzalozott érdeklődés az eszperantó iránt (fia hatására)
1964 – eszperantó tanfolyam elvégzése (53 évesen), felsőfokú nyelvvizsga
1966 – tankönyv megjelenése; 51. Eszperantó Világkongresszus, Budapest
1970-es évek – a gyűjtemény intenzív építése, nyitott olvasószolgálat
1987 – gyűjtemény-bemutató OSZK
1994 – Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, „eszperantista”, mint foglalkozás
2001 – gyűjtemény állami tulajdonba kerül
2004 – halála Budapesten

Összegzés:

Ezzel a bejegyzéssel lezárul az a folyamat, amely során az ötlettől eljutottunk egy konkrét, tudományosan alkalmazható életrajzi adatbázisig. Fajszi Károly példája jól mutatja, hogy egy „Who is Who” adatbázis nem csupán nevek és dátumok halmaza, hanem a érdekes és mozgalmas életutak amikért kár ha feledésbe merülnének.

Az ilyen kidolgozott életrajzok különösen fontosak, mert bemutatják, hogy az eszperantó nem csupán egy mesterségesen létrehozott segédnyelv, hanem egy közösség és egy kultúra, amelyet olyan elhivatott emberek építettek, mint Fajszi Károly. A tervezett gyűjtemény célja éppen az, hogy ezeket az életműveket rendszerezze és láthatóvá tegye. Ha egyszer megvalósul, az adatbázis hidat teremthet a múlt értékei és a jövő kutatói között.

Hogyan jelenik meg egy horvátországi sziget könyvtára a közösségi médiában?

2025-12-11T09:51:00.002+01:00

A Vis Városi Könyvtár és Olvasóterem (Gradska knjižnica i čitaonica Vis) Vis város központjában található, a sziget állandó lakosságát és az érkező turistákat egyaránt kiszolgáló nyilvános városi könyvtárként működik. A könyvtár külön felnőtt és gyermek részleggel rendelkezik, gyűjteményében közel 18 000 kötet és mintegy 2 000 audiovizuális dokumentum található. A látogatószám különösen nyáron nő meg, amikor a helyiek mellett a szigeten nyaraló magyar és más külföldi turisták is gyakran felkeresik az intézményt.

Vis sziget (Otok Vis)

Pár szóban szeretném bemutatni a szigetet. Vis szigete Dalmácia középső részén fekszik, körülbelül 44 kilométerre Splittől. A sziget 2021-es adatok szerint 3 287 lakossal rendelkezett; két jelentősebb települése Komiža (nyugaton) és Vis városa (északkelet). Split és a sziget között rendszeres kompjáratok közlekednek, naponta több alkalommal.

A könyvtár története

A Vis könyvtári tevékenységének gyökerei a 19. századi olvasókörökhöz vezetnek: a „Viški skup” olvasókör már 1870-ben működött, kulturális és közösségi szerepet betöltve. A városi könyvtár tevékenysége a 20. század második felében is jelen volt: a Narodna biblioteka i čitaonica 1953-ban újjáindult, majd működését később, a 1970-es évek elején megszakadt. A könyvtár jelenlegi intézményi formáját az 1990-es években indult kezdeményezések alapozták meg, majd a Vis Városi Tanács 1998. december 29-i döntése – a Matica hrvatska helyi szervezetének támogatásával – tette hivatalossá az alapítást.

Közösségi média jelenlét és aktivitás

A könyvtár közösségi médiahasználata elsősorban a Facebookra és az Instagramram koncentrál. A feltöltött anyag alapján a Facebook-oldalt 2016 áprilisában hozták létre, és jelenleg 922 követővel rendelkezik; az oldalon a posztok rendszeresen jelennek meg, és egy-egy bejegyzés 30–100 közötti lájkszámot ér el. Az Instagramon kisebb aktivitás figyelhető meg: 63 bejegyzés és 139 követő szerepel az adatok szerint; az ott közzétett tartalmak ritkábban, általában heti vagy havi rendszerességgel jelennek meg. A bejegyzések jellemzően eseményekről, kézműves programokról, irodalmi estekről és könyvbemutatókról tájékoztatnak, valamint fotókkal dokumentálják a könyvtári életet.

Tartalomtípusok és célközönség

Forrás: https://vis-central.com

A posztok többsége tájékoztató jellegű (programmeghívók, beszámolók, új beszerzések), emellett vizuális anyagokra (eseményfotók) építenek. Mivel a követőtábor nem nagy, a könyvtár közösségi médiafelülete elsősorban a helyi közösség tájékoztatását és a szigetre érkező kultúrára nyitott látogatók elérését szolgálja. A TikTokon vagy más, feltörekvő platformokon hivatalos jelenlét nem található; így a kommunikáció két fő csatornára koncentrál.

Összefoglalás

A Vis Városi Könyvtár és Olvasóterem közösségimédia-jelenléte elsősorban a Facebook és az Instagram platformokra épül, ahol hivatalos oldalakat működtet. A könyvtár ezeket a felületeket főként tájékoztatási és közösségépítési céllal használja: rendszeresen megosztja programjait, új könyvbeszerzéseit, könyvadományokat, gyermekfoglalkozásokat és kulturális eseményeket. A tartalmak vizuálisan visszafogottak, gyakran fotóalapú beszámolók, amelyek a helyi közösség aktivitását és a könyvtár mindennapi életét mutatják be. A követőtábor viszonylag kicsi, mégis elkötelezett, ami arra utal, hogy a könyvtár közösségi médiája elsősorban a helyi lakosokat és a szigetre látogató kulturális érdeklődőket szólítja meg. TikTokon és más platformokon hivatalos jelenléte nincs, így kommunikációja a két fő platformra koncentrál. Ennek ellenére hatékonyan használja ezeket a csatornákat a könyvtár láthatóságának növelésére és a helyi közösséggel való kapcsolat erősítésére.

Országos Idegennyelvű Könyvtár - Instagram aktivitás

2025-12-10T12:16:00.011+01:00

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2018 február 13-án rakta ki az első posztját az instagram oldalára. A könyvtár gyűjtőköre eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok. Emellett a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja is. A könyvtár rendkívül széles programokat, szolgáltatásokat, könyvajánlókat, életképeket és kulisszatitkokat mutat be az oldalán. Az adventi időszakban előfordulnak könyvtári témától messze elütő posztok is, mint például mákos guba recept, de talán éppen ettől olyan egyedi az oldal.

Link: https://www.instagram.com/orszagos_idegennyelvu_konyvtar?igsh=MXkxeHJoc2x3Mjc3YQ==

A vizsgált időszak kezdetén 1153 követője volt az oldalnak.

2025 október 1. és november 30. között 13 napon került ki reels tartalom. Ezek általában könyv- vagy programajánlók voltak.

Napokra lebontva a reels tartalmak:

Október 3. 1 db

Október 6. 1 db

Október 9. 2 db

Október 10. 3 db

Október 14. 2 db

Október 15. 1 db

Október 29. 1 db

November 5. 1 db

November 6. 1 db

November 7. 1 db

November 12. 3 db

November 19. 1 db

November 21. 1 db

Ezen időszak alatt 18 darab bejegyzés született az oldalon. Ezekre összesen 173 like született, így az átlagos like-ok száma 10. Aktivitási ráta (ER) pedig csak 0,872 %. Marketing szempontjából az oldal alacsony aktivitásúnak számít, kevés az aktív interakció. A legkevesebb like 2, a legtöbb 25.

A vizsgált időszak alatt a követők száma sem nagyon változott, sőt inkább csökkent. 2025. november 30-ai állapot szerint 1146 követője van. Azonban én példaképpen ránéztem más magyar könyvtárak instagram oldalára is és ebből arra a következtetésre jutottam, hogy a követőszám átlagosnak mondható (OSZK 2712, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2288, DE Egyetemi Könyvtár 1342, Csorba Győző Könyvtár 1095 és Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér 1122, FSZEK 829, SZTE Klebelsberg Könyvtár 1898).

A bejegyzések ez idő alatt széles skálán mozogtak, OIK nyílt napjáról, állatok világnapjáról, Könyvtár, ami összeköt programról, skandináv könyvklubról, könyvbemutatókról, Belvárosi Művészeti Napokról , Műfordítás pályázatról, könyvújdonságokról és iskolai látogató csoportokról szóltak.

Visszagörgetve a régebbi posztokhoz a like-ok számának aránya nem sokat változott, azonban 2021 környékén készült pár látványos feed.

Összességében az OIK Instagram oldala egy kulturális, könyves, világirodalmi és nyelvtanulási fókuszú felület. Inkább információközlő, kulturális‑könyvtári fókuszú, nem influenszer típusú. Leginkább azoknak jó, akik:

szeretnek olvasni
érdeklődnek más országok kultúrái iránt
nyelvet tanulnak
könyvtári eseményeket követnek
budapesti kulturális programokat keresnek

Magyar ipartörténeti kincsek - Csepel kerékpár

2025-12-10T12:16:00.009+01:00

Csepel kerékpár – A magyar utak örök társa

Ha van tárgy, amelyről generációk emlékei szinte automatikusan előbukkannak, akkor az a Csepel kerékpár. Gyerekkori csengők hangja, a sárvédőre pattogó kavicsok kopogása, a kormányon lengő műanyag díszcsíkok vagy a feszes dinamó fénye a nyári estéken – mind-mind része volt annak a korszaknak, amikor a Csepel bicikli nem pusztán közlekedési eszköz volt, hanem életérzés.

Egy gyár, amely történelmet írt

A Csepel kerékpár története 1928-ban kezdődött, amikor a Weiss Manfréd Művek megkezdte saját kerékpárjainak gyártását. Az akkori cél egyszerű volt: megbízható, strapabíró, mindenki számára elérhető biciklit készíteni. Az első kb. 200 darabot még Grazban szerelték össze és Csepel néven dobták piacra. A siker pedig hamar meg is érkezett – a Csepel biciklik rövid idő alatt meghatározó szereplői lettek a hazai közlekedésnek.

A gyár később, az államosítás után is töretlenül működött tovább, és hosszú évtizedeken át Csepelről indult útnak a magyarok millióinak első, második vagy éppen örök emlékű kerékpárja.

Nem csak bicikli – stílus, ami együtt változott a korral

A Csepel nem ragadt le egyetlen típusnál. A klasszikus férfi és női vázas modellek mellett gyártottak:

• turista bicikliket,

• teherkerékpárokat,

• gyerek bicikliket,

• később pedig a legendás Camping és Budapest modelleket.

Ezek a kerékpárok egyszerre voltak praktikusak és jellegzetesek. A masszív acélváz, a stabil szerkezet és a minimalista, mégis karakteres formavilág miatt a Csepel bicikliket máig könnyű felismerni. A magyar mindennapok részévé vált.

A kerékpár a korszak gazdasági és társadalmi jelképe is lett:

• a megbízhatóság,

• a praktikum,

• és a hazai gyártás ereje találkozott benne.

Túlélte az idő változásait

A rendszerváltás után úgy tűnt, a nagy magyar ipari márkák jelentős része eltűnik, de a Csepel – ha nehézségek árán is –, túlélte. Sőt, ma is létezik: a Csepel Kerékpár Zrt. a hagyományokat modernebb formában viszi tovább, és megőrizte a márka jellegzetes identitását. Immár 100 százalékban magyar tulajdonban készítik továbbra is a kerékpárokat.

A régi modellek pedig reneszánszukat élik: gyűjtők újítják fel őket, városi fiatalok alakítják át vintage stílusban, és sokan keresik kifejezetten a „régi jó Csepelt”.

Miért volt ennyire különleges?

• Egyszerű, masszív, könnyen javítható szerkezet

• Megbízható, hosszú élettartamú alkatrészek

• Hazai gyártás, hazai mérnöki munka

• Ikonikus forma

• Egy ország közlekedésének alapja volt

A Csepel kerékpár nem csupán technikatörténet: a magyar ipar egyik leghosszabb életű és legszerethetőbb fejezete.

A Csepel bicikli olyan tárgy, amelyben egyszerre van jelen a múlt, a családi emlékek, a magyar mérnöki tudás és az a fajta kitartás, amely jellemző volt a hazai ipar nagy korszakára. És mert ezek a történetek ma is inspirálhatják azokat, akik hisznek abban, hogy a jó minőség és az okos tervezés időtálló.

Ahol még érdemes körülnézni:

https://csepelkerekpar.hu/
https://www.1kerekparmuzeum.hu/
https://veterankerekpar.gportal.hu/gindex.php?pg=29041315
https://csepeliek.blog.hu/2022/01/15/amikor_a_csepel_bringa_volt_a_szabadsag_szimboluma_a_tegnapi_ertek_ma_kincs
https://index.hu/fortepan/2015/11/01/a_csepel-kerekpar_meno_exportcikk_volt_jol_jott_erte_a_valuta/

Közösségi oldalak:
https://www.instagram.com/csepelkerekpar/?hl=en
https://www.facebook.com/csepelkerekpar/?locale=hu_HU
https://www.facebook.com/p/Retro-Csepel-ker%C3%A9kp%C3%A1rok-100054657420925/
https://www.facebook.com/csepelclub

Képek forrása:
https://www.octogon.hu/design/magyarorszag-elso-kerekpar-markaja-csepel/
https://csepeliek.blog.hu/2022/01/15/amikor_a_csepel_bringa_volt_a_szabadsag_szimboluma_a_tegnapi_ertek_ma_kincs
https://csepelkerekpar.hu/

Közösségi média és könyvtárak: a felhasználói elkötelezettség és interakció átalakulása

2025-12-10T12:16:00.001+01:00

Eredeti cím: Social Media and Libraries: Transforming User Engagement and Interaction

Szerző: Manjunath M. és Khaiser Jahan Begum

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS),Volume 11, Issue 1 (January-March) 2025.

Kulcsszavak: Közösségi média, Felhasználói elkötelezettség, Digitális kommunikáció, Digitális írástudás, Online interakció

DOI: 10.26761/IJRLS.11.1.2025.1838

Link: https://www.ijrls.in/wp-content/uploads/2025/02/ijrls-1838.pdf

A tanulmány arra világít rá, hogy a közösségi média már meghatározóvá vált a társadalmi kommunikációban és információfogyasztásban. Ezért ahhoz, hogy hatékonyan elérjék és bevonják a felhasználókat, a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell. Kénytelenek működésükhöz hozzáigazítani a közösségi média stratégiákat, hiszen a felhasználók egyre inkább a digitális platformok felé fordulnak az információ és a kommunikáció érdekében. Ezáltal a könyvtárak közösségi és tanulási központokká válhatnak, új felhasználói csoportokat érhetnek el, és relevánsabbá válhatnak az információs kor kihívásai közepette.

A közösségi média alapvetően megváltoztatta az információ megosztásának módját is. Használva ezeket a felületeket a könyvtár sokkal közvetlenebbül érheti el az olvasóit, valós idejű kommunikációt folytathat és közösséget építhet.

A közösségi média szerepe a könyvtári szolgáltatások fejlesztésében

A közösségi oldalakat (Facebook, Instagram, Twitter stb.) egyre hatékonyabban használják a könyvtárak. Ezáltal túlléphetnek a fizikai korlátaikon és új szintre emelhetik a kommunikációt. A közösségi média oldalak kulcsszerepet játszanak:

rendezvények és programok népszerűsítésében,
közösségi kapcsolatok és elérés erősítésében,
valamint az azonnali információközlésben (pl. eseményekről, új szolgáltatásokról)

A tanulmány statisztikákat is közöl: az Instagram és YouTube bizonyult a legaktívabb platformoknak a felhasználói interakció szempontjából.

Felhasználói bevonási stratégiák

A hatékony közösségi médiás jelenlét három fő pillére:

Interaktív tartalmak és felhasználói hozzájárulások, tehát a közösség bevonása posztokba, véleménykérés, tapasztalatmegosztás.
Adatelemzés és statisztika, vagyis a felhasználói preferenciák megértése a közösségi médiás aktivitás alapján.
Online fórumok és vitacsoportok, azaz párbeszéd, tudásmegosztás és közösségi élmény erősítése.

Ezek a módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a könyvtár interaktív, együttműködő tanulási tér legyen.

Kihívások és megfontolások

A közösségi média használata komoly kihívásokkal is jár:

Adatvédelem és biztonság: a felhasználói adatok védelme kiemelt fontosságú.
Negatív visszajelzések kezelése: a könyvtáraknak stratégiát kell kialakítaniuk az online hírnév megőrzésére.
Félretájékoztatás kezelése: Ennek a kockázata szintén jelentős problémákat jelent.
Egyenlő hozzáférés biztosítása: nem mindenki rendelkezik azonos digitális eszközökkel vagy ismeretekkel, ezért a könyvtáraknak segíteniük kell a digitális írástudás fejlesztését.
Szakmai képzés hiánya: sok könyvtárosnak nincs elegendő képzettsége a közösségi média hatékony használatához.

Következtetés

A közösségi média lehetőséget ad a könyvtárak számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek felhasználóikkal, népszerűsítsék szolgáltatásaikat és közösségi eseményeket szervezzenek.

A közösségi média kulcsszerepet játszik a könyvtárak modernizálásában is, mivel lehetővé teszi, hogy bővítsék a szolgáltatásaikat és a kommunikációt. Erősíthetik a közösségi kapcsolatokat és a könyvtár láthatóságát növelhetik. Több felhasználóhoz juthatnak el, sőt akár új felhasználói csoportokat is elérhetnek. Azonban a sikeres alkalmazás érdekében mindenképpen ki kell dolgozni a megfelelő stratégiákat, fejleszteni kell a digitális készségeket (akár könyvtáros, akár olvasó) és biztosítani kell az erőforrásokat.

Győri Filharmonikusok Facebook-aktivitása

2025-12-09T11:34:00.000+01:00

A Győri Filharmonikusok Facebook-aktivitása jól mutatja, hogy az intézmény tudatosan használja a közösségi médiát nemcsak információközlésre, hanem közönségépítésre is. A posztok váltogatják a mozgósító gesztusokat (koncertbeharangozás, eseményre hívás) és a közösségi bevonást (nyereményjáték, interaktív tartalom), ami erősíti az elköteleződést.

A vizuális tartalom dominanciája (fotók, eseményhez kötött képek) segíti a közönség érzelmi bevonódását, és a zenekar identitását erősíti a digitális térben.

Az aktivitási mutatók (like-ok, megosztások, kommentek) alapján látszik, hogy az interaktív posztok nagyobb elérést generálnak, míg a klasszikus informáló bejegyzések inkább a stabil közönség tájékoztatását szolgálják.

2025. szeptemberében a Győri Filharmonikusok tudatosan építettek fel egy kétszintű Facebook kampányt egy programjuk "A zene világnapja" c. koncert köré. A kommunikációs stratégia két jól elkülöníthető, egymást erősítő posztra épül

Szeptember 4-én egy klasszikus beharangozó poszt jelent meg, amely vizuálisan és szövegben is a közelgő koncertre hívta fel a figyelmet. A zenekar ismeretterjesztő szöveget és képet posztolt az előadáson elhangzó műről és szerzőjéről.
Szeptember 8-án egy nyereményjáték poszt következett, amely már nemcsak informált, hanem aktív részvételre ösztönzött. A játékban való részvételhez kommentelni kellett, így a poszt jelentősen megnövelte az interakciók számát, és közösségi aktivitást generált. A zenekar ezzel nemcsak elérést növelt, hanem közvetlen kapcsolatot épített a követőkkel.

A két poszt együtt egy jól strukturált kampányt alkotott: az első a figyelem felkeltésére, a második az elköteleződésre fókuszált. A vizuális tartalom, az intézményi kohézió és a gesztusok tudatos váltogatása azt mutatja, hogy a Győri Filharmonikusok nemcsak jelen vannak a közösségi médiában, hanem aktívan használják azt közönségépítésre és élményalapú kommunikációra.

Íme a két poszt részletes elemzése és összevetése:

Alapadatok

Oldal azonosítója: Győri Filharmonikusok hivatalosFacebook-oldala
Követők száma: 14 ezer követője van
Megfigyelés időpontja: 2025.09.25.

Facebook-posztok:

1. Poszt (szeptember 4.)

Típus: fotó + szöveg
Téma: program beharangozása, ismeretterjesztés az elhangzó műről, a koncert előzetes kommunikációja
Like-ok száma: 42
Megosztások száma: 6
Kommentek: nem voltak
Gesztus: mozgósítás – közönség bevonzása, eseményre hívás
Kohézió: közvetlen intézményi kommunikáció, a zenekar saját tartalma

2. Poszt (szeptember 8.)

Típus: nyereményjáték poszt (fotó + instrukciók)
Téma: közönség bevonása játékba, jegyek vagy ajándékok kisorsolása
Like-ok száma: 235
Megosztások száma: 19
Kommentek: 133 hozzászólás, aktív részvétel („Jelentkezem!”, „Nagyon szeretném megnyerni!”)
Admin moderálja a játékot
Gesztus: közösségi bevonás – interaktív tartalom, aktivitásgenerálás
Kohézió: szoros kapcsolat az intézménnyel, de a közönség aktivitása dominál

Következtetés

A szeptember 4-i poszt klasszikus mozgósító tartalom: informál, beharangoz, közönséget hív.
A szeptember 8-i nyereményjáték már interaktív, aktivitásra ösztönöz, és sokkal nagyobb elérést generál.

Együtt mutatják, hogy a Győri Filharmonikusok tudatosan építik fel a kampányt: először információval, majd közösségi bevonással erősítik a program láthatóságát.

Könyvtárosi képességek és a mesterséges intelligencia igényei

2025-12-09T09:31:00.002+01:00

Eredeti cím: The librarian skillset and the needs of artificial intelligence

Szerzők: Corey Harper, Paul Groth

Megjelenési adatok: Cataloging & Classification Quarterly, Vol. 63 (2025), nos. 6-7, p. 546-565.

Elérés: https://doi.org/10.1080/01639374.2025.2539787

MI kompetenciák megfeleltetése könyvtárosi képességeknek

A mesterséges intelligencia növekvő térnyerésével a hozzá kapcsolódó feladatkörök, pozíciók is egyre csak szaporodnak, és ezek között egyre több olyan is felbukkan, amelyhez a könyvtáros szakma kompetenciái igencsak relevánsak. Corey Harper és Paul Groth cikkükben feltérképezték az American Library Association által megállapított könyvtárosi kompetenciák és a könyvtárosképzésben használt tantervek hogyan feleltethetők meg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képességeknek. Cikkükben ezek között öt egybevágó területet állapítanak meg.

Bevezetés

A cikkben olyan képességeit határozzák meg a könyvtárosoknak, amelyek az MI támogatásában elengedhetetlenek, mindezt a releváns irodalom és az újonnan megjelenő MI gyakorlatok vizsgálatával. A könyvtáros képességek megállapításához a fő forrást az ALA által megfogalmazott alapkompetenciák (ALA Core Competencies) adja, de ezt kiegészítették az ugyancsak általuk megfogalmazott tájékoztató- és olvasószolgálatos könyvtárosok szakmai kompetenciáival (Professional Competencies for Reference and User Services Librarians), a feldolgozó és hivatásos metaadatoló könyvtárosok alapkompetenciáival (Core Competencies for Cataloging and Metadata Professional Librarians) és több vezető könyvtár- és információtudomány posztgraduális képzés tantervével. Nagyobb hangsúlyt igénylő kompetenciákat, illetve hiányosságokat, kiegészítő képességeket is megállapítanak. A fókuszban az áll, a könyvtárosok hogyan tudják a képességeiket az MI-hez felhasználni, de arról nem esik szó, hogy a könyvtáros közösségnek részt kell-e vennie az MI fejlesztésben.

Az elemzéshez öt területet állapítanak meg, amely az MI fejlesztés igényeinek és a könyvtárosi kompetenciáknak a keresztmetszete. Ezek a következőek: információkeresés, modell- és adatkatalogizálás, tudásmérnökség, felelős MI és társadalmi igazságosság, adatfeldolgozás és -értékelés.

Módszertan

Az MI kompetenciák meghatározásához az AI Alliance „Útmutató a MI alapvető kompetenciáihoz” című kiadványát vették alapul. Itt szintén öt fő területet állapítanak meg: felelős használat, az adatok korlátainak meghatározása, adatelemzés, gépi tanulás, MI logika. Ezen belül meghatároznak négy kompetenciaszintet: jártas, gyakorlott, szakértő, mester. Ehhez még kapcsolódnak tartós kompetenciák és alapvető kompetenciák is, de a megfeleltetés során összesen három MI kompetenciaterületet, öt tartós kompetenciát és három alapvető kompetenciát használtak.

A 2021-ben három legjobbnak megítélt amerikai könyvtár- és információtudományi képzés tanterveit is elemezték, ezekből végül kettőre fókuszáltak, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és a Észak-Karolina-Chapell Hill Egyetem programjára.

Elemzés

Információkeresés szempontjából hasznos lehet a metaadatolás könyvtárosi kompetenciája az átfogó kereső keretrendszerek fejlesztésben. A releváns metaadatok előállítása az adatszűrési és navigációs folyamatok támogatásához egy olyan feladatkör, amely összhangban van a könyvtáros képességekkel. A gyűjteményszervezésben szerzett tapasztalat is alkalmazható az adatkorpusz összeállítására és dizájnjára, kifejezetten a témaspecifikus információkereső rendszerek esetében. Fontos lehet itt az osztályozás és tárgyszavazási gyakorlat is, a megfelelő indexelés.

Modell- és adatkatalogizálás szempontjából szintén a metaadatolási képesség fontos. Itt az a lényeg, hogy az MI rendszereket magukat kell helyesen, átláthatóan, informatívan leírni, hogy tudjuk mire szánták, mik a veszélyei, milyen elfogultságai lehetnek. Ide tartozik még releváns adatkészletek keresése, összegyűjtése, inedxelése a rendszerek finomításához és azok értékeléséhez.

Tudásmérnökség szempontjából fontos lehet taxonómiák, ontológiák alkotása. Jó hozzá a tudásgráfok készítése is, az MI rendszerek kapcsolódásainak fejlesztése érdekében.

Felelős MI és társadalmi igazságosság szempontjából a könyvtárosok tudásmegosztáshoz alkalmazott etikai hozzáállása abszolút egybevág az MI-hez fontos értékekkel. Kinek árthat egy új termék/alkalmazás, hogyan tudnak ezzel visszaélni, milyen lehetséges elfogultságok merülhetnek fel, mennyire érthető, átlátható az alkalmazás? Ilyen kérdések feltevése és válaszok keresése nem áll messze a könyvtáros hivatástól, valamint a szerzői jogi kérdések, licenszek kérdésköre is midkét témakörben fontos.

Adatfeldolgozás és -értékelés szempontjából mindkét témakörben fontos kérdés az adatfenntarthatóság, a források problémái, adatminőség megállapítása, adatformátumok és -struktúrák értése. Ezen kívül az eredmények értékelése, a tévedések, hallucinációk, a probléma okának felismerése. Megelőlegezik, hogy az információtudomány kompetenciáinak erősödése a könyvtárostanításban is meg kellene, hogy jelenjen.

Konklúzió

Az "ember a folyamatban"-t (human-in-the-loop) alkalmazó rendszerekben a szaktudással is rendelkező könyvtárosok számára tökéletesen a kompetenciáiknak megfelelő pozíciók lesznek elérhetőek. Ha a könyvtárosképzés időben ráfókuszál az MI-hez hasznos kompetenciák tanítására, akkor a könyvtárosok kulcsszerepet játszhatnak az MI új sztenderdjeinek, technikáinak és szótárainak kialakításában.

"Gyermeknek lenni ajándék, felnőttnek lenni felelősség"

2025-12-09T09:12:00.008+01:00

A Mátyás PORSCHE Collection 1:18 – A Kezdet című tárlat egy több évtizedes, szenvedéllyel végzett gyűjtőmunka lenyomata. Magyarországon egyedülálló, több mint 1200 db-os Porsche modellautó gyűjtemény. A kiállítás nemcsak a világ egyik legismertebb sportautó-márkájának fejlődését mutatja be lenyűgöző részletességgel, hanem egy generációkon átívelő, személyes történetet is elmesél.

"Egy Moszkvics - amit szüleimtől kaptam - indította el az autók iránti szeretetem. Nagyapám kertes házában éltünk akkor még. Viszont gyorsan eljött a nap, mikor elköltöztünk egy újonnan épült lakótelep egyik panellakásába. Apám nem akarta, hogy magunkkal vigyük az autót az új otthonunkba, mert a kedves szomszéd és rokon gyerekek addigra már ronccsá tették az autóm. Amúgy akkor mondta Apám, hogy ez már itt marad és ennyi.... Maradtak a kisautók.

A matchboxok iránti szeretetem fennmaradását folyamatosan ápolták nagybátyáim, és keresztapám Jimmy, akitől egy napon, számomra érthetetlen formájú kisautót kaptam … el tudják képzelni, hogy mi járhat egy gyerek fejében, mire is gondol amikor egy olyan kisautót tart a kezében amit nemhogy a keleti autókkal teli utcákon de még TV -ben sem látott? Azt se tudtam mit tegyek vele, de piros színe és formája egyre jobban érdekelt …és aztán persze, hogy vele aludtam és vittem mindenhova magammal... az utcára is, ahol autókat gurítottunk a ferde járdán, hogy kié megy messzebbre? Az enyém meg csak gurult és gurult és tényleg olyan érzés volt mintha életem versenyét nyertem volna meg azon a szép délutánon... Aztán jött a szomszédunk fia Tibike, aki imádott az apukájával beszélgetni a garázsban mindenről és megfigyelni mindent, ami autó. Ez egy panelház garázsműhelye volt minden szépségével, csodájával és szagával … Tibi megfordította a matcboxom és felkiáltott: Porsche! Laci ez egy 917-es Porsche!

Amikor már volt jogosítványom, Apámmal egy híres győri futballistát vittünk a bécsi reptérre. Hazafelé jövet, valahol az 1-es főúton megelőzött minket egy 944 -es Porsche. Azt mondtam Apámnak: „ha egyszer ilyen sport autóm lehetne” …Ő erre ezt mondta: szerintem még jobb is lesz ennél. Csak annyit kérek tőled, ha az életben csinálsz valamit, azt jól csináld és meglesz az eredmény! sok idő telt el, mikor egy barátom, Barnabás sportautó vásárlásra adta fejét és egyszer csak azzal hívott, hogy megvan! Eljött hozzám, hogy megmutassa, mit vett. Majdnem kiestem az ablakon, amikor megláttam a piros 964 Turbo Coupét. Már vitt is próbaútra. Fantasztikus élmény volt! Talán nem is tudja, hogy ezáltal tért vissza hozzám ismét a Porsche szeretete… aztán a terv megszületett, hogy majd egyszer én is veszek egy ilyen szuper sportautót…. de addig maradtak a modellek.

A gyűjtemény kialakulása 2004-ben kezdődött, amikor a garázs polcain elkezdtek sorakozni a modellautók dobozai. Akkoriban évente egyszer ellátogattam a Bécsben megrendezett Modellbau kiállításra, ott ismertem meg a bécsi “exclusive automodell” kereskedés tulajdonosát, Alexander Trimmelt. Fantasztikus kínálata, kedvező árai és végtelen kedves fogadtatása szép emlékeket hagyott bennem. Több különleges autómodellt vásároltam tőle. Aztán 2010 júniusában egy nagyon sikeres bemutatkozó kiállítást szerveztünk 3 hét leforgása alatt. Beleértve a reklámanyagot, prospektust, helyszínt, vitrineket és két autót. 2010. 06.11- én megnyílt a Mátyás Porsche Collection 1:18 gyűjtemény első kiállítása! 2017-ben láttam a Porsche Múzeumban levő aktuális kiállítás anyagát, a tereket, a színeket és persze a fantasztikus járműveket. Igyekeztem mindent figyelemmel kísérni, a gondolatok, az ötletek és a rengeteg kérdés pedig csak jöttek, még hónapokkal később is. Aztán egyszercsak megérkeztek a megoldások is. 2019-re kezdett letisztulni bennem a koncepció, hogy a Porsche Múzeummal azonos szintű, privát gyűjteményt hozzak létre.

Azóta a világ négy kontinenséről, gyűjtőkkel és kereskedőkkel alakult ki kölcsönösen tartalmas és baráti kapcsolatom, amelyek Portugáliától Japánig, Angliától Thaiföldön át Ausztráliáig terjednek. Az egésznek a legnagyobb hozama az emberi kapcsolatok, a barátságok, amelyek a modellek beszerzése során alakultak ki a világ más tájain élő emberekkel vallástól, nemzettől, bőrszíntől, politikai nézettől függetlenül. Ez a motiváció számomra.” (Mátyás László)

A gyűjtemény folyamatosan bővül, újabb és újabb ötletekkel kiegészítve. Meséli, hogy szenvedélyéről beszámolt a németországi Porsche Múzeumnak, ahonnan meghívót, belépőt és személyes kísérőt kapott a múzeumi tárlat megtekintéséhez. „Inspirációkat kaptam, hogy folytathassam a gyűjtői munkámat azzal a márkával, amely a világon bárhol, bármikor felismerhető. Vannak ötleteim, tervek a mindig támogató család segítségével, és szeretnék egyszer eljutni oda, hogy a nyilvánosság elé tárjam a gépkocsigyártás történetének egy fontos szegmensét. Már csak azért is, mert úgy gondolom, minden, ami a jelenben zajlik és majd a jövőben fog, annak a gyökerei a múltban rejlenek. És ebből a szempontból a Porsche nem más, mint sportos elegancia, versenyszellemben építve.”

Magyarországon egyedülálló, több mint 1200 db-os PORSCHE modellautó gyűjtemény, mely most megtekinthető a Pannonhalma Porta rendezvényei keretében. A kiállítás 2025. december 20.-ig látogatható.

Szerepjátékos könyvek gyűjteménye által feloldott szolgáltatások

2025-12-09T03:43:00.000+01:00

Az előző posztokban végig vettük miért lenne hiánypótló egy asztali szerepjátékos könyvekből álló különgyűjtemény, így talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást rá, milyen szolgáltatásokra is adna egy fennálló gyűjtemény lehetőségeket, mit tapasztalna a használó aki rátalál?

Elérhető, kölcsönözhető

A könyvtári rendszer egyik erőssége legnagyobb előnye a szolgáltatás képessége más metaadat oldalakkal szemben. A teljes szöveges keresés, online kölcsönzés lehetősége már önmagában kecsegtető, de általuk lehetőség nyílik a különböző katalógust használó ajánlórendszerek kiaknázása. Ezzel ugyanis szélesíthetővé válik az olvasó perspektíva a nyomasztó mennyiségű választékban az egyszeri olvasónak is, aki nem jártas a szerepjátékos rendszerekben.

A teljes szöveg jelenlétével a szabályok is gyorsan összehasonlíthatóvá válnak, ami sok játékosnak volna nagy segítség.

Közösség

Bármilyen teljességre törekvő digitális gyűjtemény szükségszerűen támaszkodik vagy támaszkodhatna a közösség erejére. A cél tehát a bevonásuk, hogy érdekeltek legyenek a műveik viszontlátásának a gyűjteményünkben. Erre leginkább a rajongói alkotóknak volna szüksége.

Számos vizuális médiumbeli művel előfordul, hogy a rajongók saját játékot alkotnak hozzá. Ezeket bár közzétehetik például az RPGGeek oldalon jelenleg is, a kereső ott mégsem teszi könnyűvé a megtalálásukat, ugyanis nincs rá külön szűkítési opció. Azzal, hogy összegyűjtjük őket nemcsak a megőrzésük lesz biztosítva az utókornak, hanem egy erős alkotó bázist is képesek leszünk bevonzani. A dedikáltság sok téren lecsapódhat:

Mivel a rajongóknál senki sem ismeri jobban a különböző műveket így amennyiben kitermelődik a megfelelő méretű közösség úgy az egyes művekhez/rendszerekhez saját szerkesztőt választhatnak majd, akik ellenőrzik az adatok korrektségét.

A jutalmazás és ösztönzés tárgyalását folytatva; szerepjátékos elemek maguk is bevonásra kerülhetnek a gyűjteménybe. Az önkénteseknek motivációt nyújthat az, ha különböző rangokat, vagy titulusokat kapnak a hozzájárulásért cserébe, mint a fővarázsló vagy a kalandor. Az efféle játékosítás nagyon is ide illő.

Ugyanakkor az alkotók is hasznosnak fogják érezni a rendelkezésre álló eszközöket, ezzel a könyvtár alkotói háttértárrá fog válni számukra, főleg ha „közösségi alkotástér” galériát csinálunk.

Közösségi tér

Az online jelenlét magával vonzza a fizikai érdeklődést is. Az olvasó betérhet kipróbálni a játékokat amiket online már látott, részt vehet workshopokon (rendszerismeret, világépítés, stb...) játék esteken, és egyéb progamokon.

Lehetőség nyílik továbbá részvételre oktatási és online biblioterápiás programokra is. Utóbbinál az alkalmak nem csupán a szerepjátékok világának megismerését segítik, hanem támogatják a mélyebb önreflexiót és a személyes élmények feldolgozását is. A biblioterápiás foglalkozások során a résztvevők biztonságos, irányított közegben dolgozhatnak fel komolyabb, akár érzékeny témákat is, miközben a TTRPG-k narratív struktúrái lehetőséget adnak az elvonatkoztatásra, a problémák átfogalmazására és új nézőpontok kipróbálására.

Kiegészítők, másodlagosan gyűjhető anyagok

Magukon az alapkönyveken kívül számos tartozék van amit érdemes gyűjteni. Ilyenek a tudományos publikációk, magazinok, "fanazinok", képek, cross média m
etaadatok, sok egyéb között.

Történelmi alapon levelezések, folyóiratok, szervezetek, kiadók lehetnek algyűjtemények, melyeket az érdeklödő vizsgálhat.

Közösségi téren gyűjteni kezdhetjük a játékosnaplókat, karakter összefoglalókat, házi szabály módosításokat mint kiegészítő dokumentumok vagy specifikusan a magyar alkotásokat. A használó örömmel osztja meg, hogy fent maradjon, míg az alkotó örömmel látja a művét viszont egy közgyűjteményben. Ezen felül az ilyen bőséges információforrások felbecsülhetetlen értéket képviselnek nemcsak tudományos szempontból, hanem a játékosok saját kampányaik megkönnyítésében.

Mindez hozzájárul, hogy az asztali szerepjátékoknak és másodlagos anyagaiknak melyek értékesek mind a kutatóknak mind a kreativitást keresőknek, kiemelkedő online múzeum legyen.

Mit nyer a könyvtár?

Ki ne szeretné az érdekes történeteket? Ha a művekből különgyűjtemény jön létre könnyen népszerűsíthetővé válik a közösségi médiában ami a könyvtár hírét is növeli.

Végezetül pedig érdemes figyelembe venni, hogy min alapszik a szerepjátékos könyv. Ha irodalom alapjai vannak, úgy a használó átirányítható a könyvtár hagyományos irodalmára, ezzel egy átjáróházat teremtve.

A levelektől a gyógyulásig: egy webtoon biblioterápiás olvasata

2025-12-09T00:53:00.001+01:00

Projektünk első két fázisában a vizuális történetekben rejlő potenciált, illetve a hazai és nemzetközi kezdeményezéseket, gyakorlatokat és hiányosságokat térképeztük fel. Rávilágítottunk, hogy bár a Graphic Medicine nemzetközileg létező fogalom, a hazai fejlesztő biblioterápiából hiányzik egy olyan felület, amely a vizuális műveket – manhwákat, manhuákat, mangákat és webtoonokat – kifejezetten terápiás fókusszal rendszerezné. Az említett két korábbi fázis után a harmadik bejegyzéssel pedig elértünk a gyűjtemény megvalósításának legfontosabb részéhez: az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez. Ez a bejegyzés azt szeretné bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét műhöz készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy egyszerű könyvajánló, hanem egy olyan módszertani segédanyag létrehozása, amelyet a könyvtárosok, pedagógusok vagy biblioterapeuták azonnal alapul vehetnek a tervezéshez. A minta-adatlaphoz a dél-koreai „Your Letter” című webtoont választottam – nemcsak letisztult esztétikája és érzelmi mélysége miatt, hanem, mert tematikája kiválóan illeszkedik a biblioterápiás célokhoz.

[A műhöz készült minta-adatlap]

1. Alapadatok

Cím: Your Letter
Eredeti cím: 당신의 편지
Szerző: Hyeon A. Cho (현아 조)
Eredeti megjelenés: 2018
Formátum: Digitális (webtoon), nyomtatott
Terjedelem: 10 fejezet (befejezett, rövid történet)
Műfaj: dráma, ifjúsági irodalom, iskolai történet, slice of life…
Célcsoport: 12+
Terápiás relevancia (problématípusok): iskolai bántalmazás (bullying), szorongás, trauma, magány, kirekesztettség, barátság, újrakezdés, beilleszkedés, önértékelés, …
Elérhetőség: Webtoon

Ezek az alapadatok jelölik ki azt a keretet, amelyben a biblioterapeuta a művet elhelyezheti: kinek ajánlható, milyen terjedelmű, milyen témákat érint, milyen érzelmi mélységre számíthatunk.

2. A mű rövid ismertetése

A „Your Letter” egy érzelmes és vizuálisan megkapó, rövid történet, amelynek a főhőse, Sori Lee egy középiskolás lány, aki korábbi iskolájában zaklatás (bullying) áldozata lett, miután kiállt egy társa mellett. A traumák miatt új iskolába kerül, de továbbra is zárkózott marad, és a bizalmatlanság rányomja bélyegét a beilleszkedésére. Az áttörést egy rejtélyes, névtelen levél jelenti, amelyet a padja alatt fedez fel. Ez a levél egy kincskereső játékot indít el az iskola területén, újabb és újabb elrejtett üzenetekhez vezetve a lányt. A levelek Sori gyógyulását segítik elő, miközben nemcsak az iskola rejtett, varázslatos szegleteit fedezi fel, hanem lassan sikerül barátságot kötnie, valamint újra megtanul bízni másokban és önmagában is. A történet finoman építkezik a végén található, meglepő és katartikus csavarig, amely újraértelmezi a levelek forrását és a gyógyulás folyamatát.

3. Miért alkalmas terápiás célra? (Kurátori indoklás/megjegyzések)

Tartalmi szinten:

A trauma finom feldolgozása: Bár a téma súlyos, a mű a remény és a kedvesség nyelvén szólal meg. Nem explicit módon ábrázolja a bántalmazást, hanem a következményeire és a gyógyulásra fókuszál.
Erős azonosulási lehetőség: A történet főszereplője mélyen átélhető problémákkal küzd (kirekesztettség, bántalmazás utóhatásai), ami segíti a hasonló tapasztalatokkal rendelkező fiatalokat az azonosulásban.
A levél motívuma: A kézzel írt levél személyessége a digitális korban az intimitás, az odafigyelés, a remény és a kapcsolódás szimbóluma, amely hidat képezhet az olvasó felé.

Vizuális szinten:

Pasztellszínek és lágy rajzstílus: A mű rajzstílusa (lekerekített formák, meleg pasztellszínek) önmagában is szorongáscsökkentő, „biztonságos teret” teremt, nyugalmat és a biztonságot sugároz, ami alapfeltétele az olvasók bevonásának.
A testbeszéd ábrázolása: A paneleken kiválóan megfigyelhető Sori testbeszédének változása A főhős, Sori testtartása a történet elején görnyedt, tekintete lesütött, a paneleken gyakran kicsinek ábrázolják a nagy terekben. Ahogy halad előre a kincskeresésben, úgy „nyílik ki” vizuálisan is: felegyenesedik, felveszi a szemkontaktust. Ez kiválóan alkalmas a testbeszéd (nonverbális jelek) és az önbizalom összefüggéseinek elemzésére.
Érzelmi átvezetés képekkel: Vizuális műként a képek segítenek az érzelmek kifejezésében ott, ahol a szavak esetleg nehezen jönnének. Ez megkönnyíti a feldolgozást azok számára, akik kevésbé verbálisak, vagy nehezen beszélnek a saját élményeikről.

Tehát ez a mű minden szempontból jól demonstrálja azt, amit a projekt célként tűzött ki: vizuálisan erős, de nem terhel túl; érzékeny témát dolgoz fel biztonságos módon; széles korosztály számára befogadható; jól tagolható, strukturált, terápiás vonatkozásokban gazdag. Emellett olyan mű, amely a magyar közoktatási és mentálhigiénés környezetben is releváns.

4. Módszertani segédletek (Terápiás óratervezetek)

A gyűjtemény ezen szekciója a biblioterápiás foglalkozások gyakorlati megvalósítását támogató, kidolgozott segédanyagokat tartalmazza. „Your Letter” című műhöz kapcsolódóan itt találhatóak majd a különböző célcsoportokra és tematikákra (pl.: bántalmazás utóhatásai, empátiafejlesztés, közösségépítés) szabott óratervezetek.

Ezek a segédletek, többek között a következők szerint lesznek rendszerezve:

Korosztály szerinti bontás
Foglalkozás típusa: Egyéni konzultációhoz és csoportos (osztálytermi) foglalkozáshoz igazított javaslatok.
Fókuszpontok: Külön modulok a vizuális elemzésre, a karakterek motivációira és a katarzis élményére összpontosítva.

A biblioterapeuta a gyűjteményből a saját céljainak és a csoport igényeinek legmegfelelőbb, kész óratervezetet vagy modulokat választhatja ki a munka megkezdéséhez.

Összegzés:

Ezzel a harmadik bejegyzéssel lezárul az a folyamat, amely során a vizuális történetek biblioterápiás potenciáljától eljutottunk egy konkrét, szakmailag alkalmazható prototípusig. A „Your Letter” példája jól mutatja, hogy egy webtoon nem csupán vizuális élmény, hanem olyan pedagógiai és terápiás erőforrás is, amely biztonságos teret teremt egyéni és csoportos feldolgozásokhoz egyaránt.

A vizuális narratívák különösen fontosak azok számára, akik nehezen fogalmazzák meg a tapasztalataikat, vagy akik a képek által közvetített érzelmi jelekből könnyebben merítenek erőt. A tervezett gyűjtemény célja éppen az lenne, hogy ezt a gyógyító erejű vizuális világot rendszerezze, értelmezze és elérhetővé tegye.

Ha egyszer megvalósul, a platform hidat teremthet a fiatal, képeken szocializálódott generációk és a biblioterápia között – és segíthet abban, hogy a történetek ne csak elmesélve legyenek, hanem meg is érintsenek.

Museumap - gyűjteménye

2025-12-08T15:54:00.005+01:00

A MuseuMap (https://www.museumap.hu/) a magyar múzeumi digitalizáció központi, országos aggregációs portálja, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (MNM OMMIK) működtet. Fő feladata, hogy egy közös online felületen gyűjtse össze és tegye hozzáférhetővé a hazai múzeumok digitalizált kincseit.

A portálon keresztül jelenleg már több mint 350.000 műtárgyrekordban lehet böngészni, melyeket közel 80 partnerintézmény bocsátott rendelkezésre.

A Gyűjtemény és a Keresési Funkciók

A MuseuMap adatbázisában található rekordok nem csupán egyszerű leírások, hanem részletes metaadatokat, jó minőségű műtárgyfotókat, és számos esetben 3D modelleket is tartalmaznak. A tartalom folyamatosan bővül, így a látogatók egy helyen tájékozódhatnak a partnermúzeumok sokszínű gyűjteményeiről, a néprajzi tárgyaktól kezdveegészen a történelmi emlékekig és képzőművészeti alkotásokig.

A böngészést összetett kereső segíti, amely több szempont szerinti szűrési lehetőségeket kínál:

Intézmény és Elhelyezkedés: Keresés az ország egész területéről csatlakozott intézmények anyagai között (pl. Balatoni Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Ferenczy Múzeum – ahogy a feltöltött múzeumi listán is látható) Lehet szűrni: Média, Készítő, Alkotó, Hely, Kor, Gyűjtemény, Anyag, Technika szerint.

A rekordokat az alábbiak csempés és listás elrendezés szerint lehet sorrendbe rendezni:

Színkereső: A portál egyik leginnovatívabb funkciója (gépi látás támogatással), amely vizuális szempontok alapján, színek szerint teszi lehetővé a műtárgyak közötti kutatást – a feltöltött képen is látható a Plakátok kékben gyűjtemény, mely a Színkereső segítségével válogatott alkotásokat mutat be.

Kiemelt Tartalmi Modulok

A MuseuMap több aloldalt és tematikus szekciót is működtet a gyűjtemény élményszerű bemutatására:

Museumap 3D (Műtárgyak nagyító alatt): Ez a rész a legmodernebb digitalizálási eredményeket mutatja be. Itt a felhasználó térbeli rekonstrukciókat (3D modelleket) tekinthet meg a kiválasztott műtárgyakról, amelyek így szinte tapintható közelségbe kerülnek (pl. Edény a Katona József Múzeumból, Öntőforma a Klapka György Múzeumból).
Felfedezés (Műtárgyak és történetek): Ebben a rovatban az egyes tárgyakat történeti kontextusba helyezve, olvasmányos formában mutatják be, így az adatok mellett a kulturális jelentőség is hangsúlyt kap (például a Bábütőfa vagy az Abrosz leírása).
Virtuális Kiállítások (Kiállítások – nyitva éjjel-nappal): A portál rendszeresen publikál ingyenesen látogatható online tárlatokat, amelyek vizuális és kulturális élményt nyújtanak (pl. Ács Irén 100, Szabadságharcosok között).

Felhasználói és Közösségi Funkciók

A MuseuMap aktívan ösztönzi a látogatókat a tartalmak felhasználására és megosztására:

Regisztráció és MyMuseumap: Regisztrált felhasználóként (a regisztrációs űrlap is látható a mellékelt képen) hozzá lehet férni a MyMuseumap felülethez. Itt lehetőség nyílik saját galériák és tematikus válogatások összeállítására, elmentésére, és igény szerint prezentációk (PPT, PDF) készítésére is a gyűjtemény darabjaiból, ahogy azt a Felhasználók által készített galériák szekció is bizonyítja.

Események: A portál naprakész tájékoztatást nyújt a partnermúzeumok aktuális kiállításairól és programjairól, kereshető eseménynaptár formájában.

A MuseuMap emellett az európai kulturális örökség digitális terének aktív szereplője is, mint az Europeana akkreditált aggregátora, ezzel biztosítva a magyar múzeumi kincsek nemzetközi láthatóságát.

A vizuális művek helye a biblioterápiában – nemzetközi gyakorlatok és hazai helyzetkép

2025-12-08T14:01:32.263+01:00

A projektről szóló első bejegyzésben azt a kérdést jártuk körül, hogy a gyógyító olvasásnak miért nem kellene kizárólag a klasszikus, szövegközpontú művekre korlátozódnia, és hogy milyen lehetőségek rejlenek a vizuális művekben, akár terápiás szempontból is. Ahhoz azonban, hogy egy valóban értékes és gyakorlatban is használható gyűjteményt tudjunk létrehozni, alapvető fontosságú a már meglévő példák, valamint a hazai és nemzetközi kezdeményezések, gyakorlatok és hiányosságok feltérképezése. Hiszen a projekt célja végső soron az lenne, hogy egy kurátorok által ellenőrzött, valamint válogatott gyűjtemény révén kiemelkedő és egyben hiánypótló szerepet töltsön be a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásban – különösen a biblioterápiához használható vizuális művek terén.

Ebben a bejegyzésben ezért a hangsúlyt a jó gyakorlatok feltérképezésére helyeztem: olyan kezdeményezéseket gyűjtöttem össze, amelyek inspirációként szolgálhatnak a projekt további fejlesztéséhez. A cél nemcsak az, hogy lássuk, mások hogyan dolgoznak hasonló tartalmakkal, hanem az is, hogy megértsük, milyen megoldások működnek, melyek kevésbé, és hol vannak valódi tartalmi hiányosságok, amelyekre a projekt később reflektálhat.

Nemzetközi gyakorlatok

A vizuális történetek terápiás célú alkalmazása ma már nem számít periférikus vagy kísérleti iránynak: a nemzetközi szakirodalom és intézményi háttér alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy ez a terület stabil, folyamatosan bővülő módszertani alapokon nyugszik. A legerősebb, szakmailag legkidolgozottabb mozgalmat jelenleg a Graphic Medicine (GM) jelenti, amely az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, és mára a vizuális narratívák egyik legfontosabb egészségügyi alkalmazási keretévé vált.

A Graphic Medicine mozgalom az egészségügyi és betegség-narratívák (Illness Narratives) feldolgozását helyezi középpontba, felismerve, hogy a képregények és grafikus memoárok különösen alkalmasak a komplex, érzelmileg megterhelő tapasztalatok megjelenítésére. A vizuális történetek egyszerre képesek megmutatni a testi-lelki folyamatokat, a páciens perspektíváját és azokat a hétköznapi nehézségeket, amelyek szöveges formában gyakran láthatatlanok maradnak.

A mozgalom két fő szakmai pillérre épül:

1. Páciensoktatás és egészségértés fejlesztése: A képi narratívák hatékonyan egyszerűsítik és teszik érthetővé a bonyolult orvosi információkat. A rákkezelés lépései, a cukorbetegség hétköznapi menedzsmentje vagy akár a műtéti folyamatok is könnyebben követhetők vizuális formában – ez különösen fontos a Health Literacy területén.
2. Empátiafejlesztés az egészségügyi szakemberek körében: A grafikus memoárok bevonják az orvosokat és hallgatókat a páciensek szubjektív világába. A krónikus betegségek, a mentális zavarok vagy a poszttraumás élmények vizuális feldolgozása olyan tapasztalatokat tesz hozzáférhetővé, amelyeket más módon nehéz lenne átadni.

A mozgalmat a Graphic Medicine oldala fogja össze, amely nemcsak szakirodalmat és hivatkozásokat gyűjt, hanem konferenciákat, híreket, podcastokat, tanterveket és könyvkritikákat is közöl. A „Reviews” szekcióban betegek és szakemberek elemzik közösen a művek hitelességét, ami jól jelzi a mozgalom közösségi és tudományos jellegét.

Intézményi háttér: LibGuides és az NLM/NNLM szerepe

A GM szakmai súlyát az is jelzi, hogy több észak-amerikai egyetem és orvosi könyvtár külön LibGuide-ot hozott létre a témában (amit egy friss, 2025-ös tanulmány a „Graphic medicine in academic health science library collections” alá is támaszt). Ezek az útmutatók tematikusan gyűjtik a releváns grafikus műveket, megkönnyítve a kutatók, hallgatók és szakemberek munkáját.

Példák:

Duke University Medical Center Library: Létezik egy „Graphic Medicine Collection” – a könyvtár hivatalosan is gyűjt ilyen műveket.
University of Toronto Libraries: A Gerstein Science Information Centre (amely a University of Toronto Libraries része) konkrét „Graphic Medicine Collection”-t tart fenn.

Szintén fontos mérföldkő, hogy az amerikai National Library of Medicine (NLM) és a Network of the National Library of Medicine (NNLM) hivatalosan is integrálta a Graphic Medicine-t a mentális egészséggel kapcsolatos oktatási anyagaiba, így a „Graphic Medicine Resources” oldalon található könyvlistákon, program- és könyvtári támogatásokon kívül, például oktatási segédanyagok is elérhetőek. A „Graphic Medicine & Mental Health” című óraterv például kiváló módszertani mintát ad a vizuális narratívák irányított feldolgozására.

Hiányosságok

Bár a GM mozgalom erős, mégis több szempontból szűk keretek között mozog:

a fókusz túlnyomórészt orvosi és klinikai témákra korlátozódik (pl.: rák, autizmus, függőségek, krónikus betegségek);
a gyűjtemények a nyugati típusú képregényeket részesítik előnyben, így a fiatalok által leginkább fogyasztott manga, manhwa, manhua és webtoon még alig jelenik meg módszertani szinten;
hiányzik a fejlesztő biblioterápia tematikus szempontú rendszerezése (pl.: gyász, önazonosság, szorongás, iskolai bántalmazás);
a források döntő többsége angol nyelvű, ami korlátozza a hazai adaptációt.

A jelenlegi nemzetközi gyakorlatok tehát kiváló alapot adnak, de egyértelműen kirajzolódik az az űr, amelyet a fejlesztő biblioterápia tágabb témái képesek lennének kitölteni.

Hazai helyzetkép

Magyarországon a vizuális biblioterápia nem ismeretlen a szakmai diskurzusban: több disszertáció és tanulmány foglalkozik a digitális eszközök, online olvasási formátumok és képregények pedagógiai vagy pszichológiai lehetőségeivel. Ez azonban leginkább elméleti síkon marad.

A problémák három szintje:

1. Elméleti elszigeteltség: A hazai kutatások (pl.: e-biblioterápia, digitális olvasási szokások) megemlítik a vizuális narratívák potenciálját, de a tudás elszigetelt: nem épül be sem képzésekbe, sem gyakorlati eszköztárakba.

2. Hagyományos fókusz: A Magyar Irodalomterápiás Társaság szakmai alapot ad, viszont dominánsan a szépirodalmi, klasszikus szövegekhez kötődik. Nincs olyan célzott online gyűjtemény, amely a képregényeket, webtoonokat és egyéb vizuális műveket terápiás szempont szerint rendszerezné.

3. Adatbázisok, terápiás szűrés nélkül: Léteznek magyar képregényes adatbázisok, mint a kepregenydb.hu, amelyek bibliográfiai szempontból nagyon hasznosak. A probléma az, hogy: nem terápiás szempontok alapján válogatnak; nincs tematikus bontás problématerületek szerint (pl.: szorongás, bullying, identitáskeresés); a szakemberek számára így nem jelentenek közvetlenül használható eszközt.

Összegzés

A vizuális biblioterápia nemzetközi szinten erős, de szűk fókuszú – a hazai szakmai térben pedig jelen van, de gyakorlati eszközzé még nem formálódott. Jelenleg nincs olyan könnyen hozzáférhető, strukturált, tematikus online felület, amely a vizuális történetek terápiás felhasználását támogatná, különösen a fejlesztő biblioterápia területén. Ez a kettősség – a nemzetközi szakmai alap és a hazai gyakorlati hiány – egyértelműen igazolja egy olyan platform létjogosultságát, amely kifejezetten a vizuális narratívákat rendezi terápiás problématerületek szerint, és hidat képez a manhwa/webtoon-alapú fiatal generációs olvasási kultúra felé is.

Út a múltba - A Tatabánya MJV József Attila Könyvtár Muzeális gyűjteményének végső tervei

2025-12-07T21:17:00.000+01:00

Az adatbázis, ahogyan korábban utalmat rá, felépítésében követné az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének felépítését, a következő menüpontokkal, és azok további bontásaival:

Könyvek: XVII. század, XVIII. század, XIX. század, XX. század

Folyóiratok: Mindenes Gyűjtemény, Komáromi Kalendáriom

Kéziratok: levelek, képeslapok, naplók, főkönyvek, stb.

Metszetek: városok, egyéb entitások

Aprónyomtatványok: beiktatási beszédek, halotti beszédek, stb.

Ez egy teljes, minden dokumentumot átfogó felosztása lenne az állománynak, az egyes menüpontok alatt az egyes kötetek gerincének és előtáblájának lefotózott képe, amelyre az egeret ráhúzva megjelenik a tatalom egyszrűsített bibliográfiai leírása. Amennyiben az adott dokumentumról a teljes információhalmazt látni szerenénk, belekattintunk a képbe.

A tétel egyszerűsített bibiliográfiai leírás, kiegészítve a raktári jelzettel és a leltári számmal, a kötésre utaló megjegyzésekkel, (kötéstípus, elő- és háttábla, gerinc, díszítőmotívumok, metszés, előzékek, méret) és a provenienciával, ex librisszel. Valamint a további fotókkal: címoldal, első- és hátsó előzékek, metszés, ha van ex libris, posszesszorbejegyzés. Következetesen alkalmazva, a leírás kifejezései linkesítve vezessenek az adott kifejezéssel felruházott összes többi dokumentumhoz.

Itt nem áll meg a dolog, az érdekesebb tételeket kiemelve tematikus részt is létre szeretnék hozni, a következő menüpontokkal:

RMK-k

-Wolleb Joannes: Az keresztény isteni – tudománynak jeles móddal úgy el készíttetett, rövid summázata […] 1653

- Komáromi Csipkés György: A papistasag ujsaga, az az, olly munka, mellyben a pápistaságnak […] 1. kiad. [(1671)]

- Sámbár Mátyás: A három idvösséges kérdésre, a Luther és calvinista tanitók mit felelnek? […] Matkó hazugságainak megtrollkodása. 1667

- Matkó István: X ut tök, könyvnek eltépése, avagy Bányász csákány. [(1668)]

- stb.

Kolligátumok

Könyvtár a könyvtárban:

- Pálffyak könyvtárából

- Anton Siegler közkönyvtárából

Ex librisek

- Papír

- Tulajdonbélyegző

- Posszesszor (kézjegy)

Dedikált első kiadások

- Babits Mihály

Könyvkötészeti technikák/eljárások szerint:
Márványozás

- metszés
- kötéstábla borítása
- előzékek

Dúcnyomott papírok

- borító

- előzék

Keményítős papírok

- borító

- előzék

Kiadói papír borítóban

Nyomdák

-Weinmüller-család

- Véber Simon

- Royer Ferenc Antal

- Streibig József

- Nagyszombat, Egyetemi Nyomda

- stb.

Természetesen lennie kell részletes és általános keresési lehetőségnek is, megfelelő szűkítési lehetőségekkel, hogy célirányosan keresheshető legyen a tartalom.

Blogot és/vagy Facebook oldalt mindenképpen készítenék hozzá, ezeken a felületeken egy-egy művet a történetével együtt ismertetnék, figyelemfelkeltő céllal, közérthető, lendületes stílusban.

Az MNMKK Iparművészeti Múzeum médiajelenléte

2025-12-07T15:04:00.002+01:00

Az Iparművészeti Múzeum facebook oldalát 2023. áprilisában vizsgálták utoljára, azóta jelentős változások történtek az oldal összetételében. A 2010. szeptember 24-én indult oldal leírása változatlan:

"Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban, szecessziós stílusban épült palotája a főváros egyik legszebb középülete. Gyűjteménye magvát az európai iparművészet remekei alkotják a középkortól napjainkig. Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, ezért 2017. szeptember 4-től nem látogatható. Több éves zárvatartást követően azonban ismét látogatható az Iparművészeti Múzeum Városligeti fasoron található Ráth György-villája, ahol a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállítás várja a látogatókat."

Az alapadatok is változatlanok, és nem fontos belépni a"névjegy" fül 3 adategységét megnézni, mert a főoldalon balra közli ezeket a "Rövid áttekintés"-ben: Link vezet az oldal adataihoz, a postacím linkje a térképre visz, telefonszám, az oldal linkje. A vizsgálat időpontjában épp nyitva van, de nem csak ezt láthatjuk: ha lenyitjuk a fület, a teljes nyitvatartási időt és egy diagramot a látogatottságról is, melyek a legnépszerűbb időpontok.

Ami lényeges az az, hogy ugyanitt 3 link is szerepel az oldal neve alatt. Kettő ebből szokványos: honlap és instagram; ám a harmadik egyfajta gyűjtőlink, amelyen az Iparművészeti Múzeum különböző online elérhetőségei és szolgáltatásai vannak összegyűjtve. A hivatalos weboldal, a múzeum közösségi média profiljai (Instagram, Facebook, TikTok), online jegyvásárlási lehetőség az aktuális kiállításra, eseményre, és a gyűjteményi adatbázis-elérés.

A 2023-as vizsgálatban ilyen adat nem szerepel, ám az oldal kedvelése napjainkba magas: 824 vélemény alapján 90%-a ajánlja az oldalt, és az említettsége is számos. Míg 2023 tavaszán a leginkább "kép + szöveg" bejegyzések alkották az oldal zömét, ma már jóval összetettebb a kép.

Az oldal tetején a kiemelt rendezvények, ezek akkor sem "csúsznak" lejjebb, ha új bejegyzés kerül fel. Az épp aktuális összrendezvények száma 5, a legtöbb érdeklődőt a Mesés karácsony Adventi kiállítás és programsorozat vonzza, számuk: 1408. Óriási érdeklődőt vonzanak a "Reels-videók", melyekben művészettörténészek, tárlatvezetők, múzeumpedagógusok, meghívott híres emberek, és a múzeum szinte összes dolgozója érdekességeket közöl a műtárgyakról, vagy vezetett sétára invitál a múzeumon belül és kívül. A megtekintők száma jóval magasabb, mint az aktivitások száma. Az egyik legtöbb lájkot (441) kapott videó, a Borsai Dóra múzeumpedagógus ajánlásában a Ráth György-villáról szóló, melyet 46-an osztottak meg, és 15 hozzászólást kapott. Az össz. nézőszám 32 ezer.

A legtöbb bejegyzés természetesen az adventi észülődés jegyében kerül fel az oldalra, egyrészt a programok, másrészt az egy-egy, ünnephez köthető műtárgyat bemutató "Adventi kalendárium 2025" darabjai. Nem maradnak el a friss információk sem, úgy mint az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatóinak és kollégáinak látogatása 2025. november végén, illetve az aktuálisan lezajlott programok beszámolói.

Összességében elmondható, hogy mindazok a vizuális tartalmak, amelyek vonzóvá tesznek egy oldalt, jelen vannak: műtárgyfotók, kiállítási enteriőrök, restaurálási folyamatok bemutatása, “kulisszák mögötti” képek.

Az oldalnak 31 ezzer követője van és az általa követett oldalak száma 188. Ez egy nagyon jó szám, és a követések száma sem túl kevés, vagy túl sok.

Azz Iparművészeti Múzeum ezen kívül üzemeltet egy MNM KK - Iparművészeti Múzeum Könyvtára oldalt is, illetve a múltban (2017 február 22. az utollsó bejegyzés dátuma) létezett egy Iparművészeti Múeum Shop nevű profil is, amit az épület és a bolt bezárása miatt nem üzemeltetnek tovább.

Élmény az oldal, mind a kép és szöveg bejegyzések, mind a videók között érdemes kutakodni. A kíváncsi emberek, a laikusok és a szakemberek számára egyaránt érdekes tartalommal bír, ami elvezet a személyes látogatásokhoz is.

A közösségi média alkalmazásának szisztematikus áttekintése a könyvtárakban

2025-12-06T18:49:40.743+01:00

Eredeti cím: A Systematic Review of Application of Social Media in Libraries

Szerzők: Margam Madhusudhan & Shahil Soni

Forrás: DESIDOC Journal of Library & Information Technology,Vol. 44, No. 1, 2024, pp.45-49

DOI: 10.14429/djlit.44.1.18935

Kulcsszavak: Social media, Social media marketing, Library marketing, Social media strategies, LIS professionals, Libraries, India

Bevezetés és a tanulmány célja

A technológiai fejlődés és a digitalizáció korában a könyvtáraknak túl kell lépniük a hagyományos, "könyvekkel teli polcok" képén. Mivel a könyvtárak jelentős összegeket költenek fizikai és elektronikus forrásokra, a befektetés megtérülését a források optimális használata jelenti, amihez elengedhetetlen a felhasználói elköteleződés növelése.

A szerzők célja, hogy átfogó képet adjanak a közösségi média könyvtári integrációjának jelenlegi szintjéről. A tanulmány három fő dimenzió köré épül: kommunikáció, marketing és szolgáltatások. A cikk arra keresi a választ, hogyan használják a könyvtárak ezeket a platformokat promócióra, milyen kihívásokkal néznek szembe a szakemberek, és milyen stratégiákat alkalmaznak a hatékony működés érdekében.

Módszertan

A tanulmány egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés (systematic review), amely a PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses) irányelveit követte a releváns irodalom kiválasztásához.

Időintervallum: Az elmúlt hat év (2018–2023) kutatásait vizsgálták.
Adatbázisok: A forrásokat három fő adatbázisból gyűjtötték: Web of Science, Scopus és ProQuest.
Kiválasztási folyamat: A kezdeti 1131 találatból szigorú szűrési feltételek (angol nyelv, teljes szöveg elérhetősége, tudományos folyóiratok) alapján végül 25 releváns tanulmányt választottak ki elemzésre.

A szakirodalmi áttekintés főbb megállapításai

A szerzők a kiválasztott cikkek elemzését négy fő témakörre bontották:

1. Közösségi média és könyvtári szolgáltatások

A közösségi média ma már nélkülözhetetlen eszköze a hatékony könyvtári szolgáltatásoknak.

Referensz szolgáltatás: Ez bizonyult a leggyakrabban használt szolgáltatásnak a közösségi médián keresztül. Külön kiemelik a WhatsApp szerepét a felhasználói kapcsolattartásban, valamint a Twittert a digitális közösségek építésében.
COVID-19 hatása: A járvány alatt a Facebook volt a leggyakrabban használt platform. A könyvtárak kommunikációja aktívabbá és kreatívabbá vált ebben az időszakban, alkalmazkodva a kényszerhelyzethez.
Hiányosságok: Bár a könyvtárosok pozitívan állnak a közösségi médiához, sok esetben csak statikus kommunikációs csatornaként használják, és nem aknázzák ki a benne rejlő innovatív lehetőségeket.

2. Könyvtári marketing

A közösségi média integrálása a marketingkampányokba jelentősen növelheti a könyvtárak elérését és hatását.

Tartalom: A közösségi eseményeket, díjakat és fotókat tartalmazó bejegyzések vonzzák leginkább a figyelmet. Fontos az esztétika használata, amely javítja a könyvtár imázsát.
Stratégia: A felhasználók és a személyzet bevonása vonzóbbá és szórakoztatóbbá teheti a marketinget. Ugyanakkor felmerülnek biztonsági kérdések is (bizalmasság, integritás), amelyek rendszeres értékelést igényelnek.
Akadályok: A szerzői jogi kérdések és a szigorú szervezeti szabályzatok (pl.: egyetlen platform előnyben részesítése) gátolhatják a könyvtárosok kreativitását.

3. Kihívások és befolyásoló tényezők

Számos tényező nehezíti a közösségi média hatékony alkalmazását:

Infrastruktúra: Az egyenetlen internetkapcsolat, az alacsony sávszélesség és az elavult eszközök negatívan hatnak a személyzet moráljára.
Humán erőforrás: A legfőbb kihívások közé tartozik a személyzet hiánya, valamint a készségek, a képzés és a szakértelem elégtelensége.
Motiváció: A vezetőség támogatása, a kollégák befolyása és a használói igények kulcsfontosságú motivációs tényezők a közösségi média használatának bővítésében.

4. Stratégiák

A sikeres jelenléthez elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Tervezés: A stratégiaalkotásnál figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időt, a személyzet készségeit és a célközönséget.
Bizalom: A könyvtár közösségi média jelenlétének a bizalomra és a hitelességre kell épülnie.
Konzisztencia: Fontos a rendszeres közzétételi ütemterv betartása és a tartalmi minőség, valamint a szakmai hitelesség megőrzése.

Jövőbeli trendek és következtetések

A tanulmány konklúziója szerint a könyvtáraknak át kell alakulniuk: puszta információs központokból a közösség és a tanulás élénk központjaivá kell válniuk.

Platformok diverzifikálása: Jelenleg a Facebook, WhatsApp, Instagram és Twitter a legnépszerűbbek, de a jövőben érdemes nyitni a YouTube, LinkedIn, Pinterest és Reddit felé is, hogy szélesebb közönséget érjenek el.
Többcsatornás jelenlét: A kutatások többsége egyetlen platformra fókuszált, de a változó felhasználói igények miatt a könyvtáraknak több platformot kellene párhuzamosan használniuk.
Szakpolitika: Különösen a fejlődő országokban van szükség robusztus közösségi média stratégiák és szabályzatok kidolgozására.

A cikk korlátai

A szerzők elismerik, hogy a tanulmány nem foglalkozik a felhasználók szemszögével (felhasználói percepciók), mivel a szigorú terjedelmi korlátok és a kiválasztott cikkek fókusza ezt nem tették lehetővé.

Összegzés

Madhusudhan és Soni cikke egy alapos, jól strukturált áttekintést nyújt a könyvtári közösségi média használatáról. Különösen értékes, hogy nemcsak az előnyöket sorolja fel, hanem reálisan bemutatja az infrastrukturális és képzettségbeli akadályokat is. A tanulmány ezen kívül rámutat még a közösségi média puszta megléte és annak stratégiai, eredményorientált használata közötti szakadékra is, amelynek áthidalása kulcsfontosságú a jövőre nézve. A cikk egyik legfontosabb üzenete az, hogy a technológia önmagában nem elég, azt tudatos stratégiával és vezetői támogatással kell alátámasztani a siker érdekében.

A Harvard Egyetem könyvtárának közösségi média jelenléte (Instagram)

2025-12-06T13:24:00.002+01:00

A Harvard Egyetem Amerika legrégebbi és egyik legjelentősebb múlttal rendelkező egyeteme. Az intézményt 1636-ban alapították a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Mivel az egyetemen jelentős a külföldi diákok száma is, így a közösségi média felületeken és észlelhető a kulturális sokszínűség hangsúlyozása. Ebben a bejegyzésben az egyetem elérhető profiljai közül az egyetem könyvtárának Instagram oldalára fókuszáltam.

A könyvtár Instaram fiókja: harvardlibrary
A fiók 2018. augusztusa óta létezik, ez alatt az idő alatt ötször változtatott felhasználónevet.

A bejegyzés létrehozásakor a könyvtár oldalán 665 bejegyzés volt található. A fiókot 39.2 ezer felhasználó követi, a könyvtár pedig 895 fiókot követ.

Átlagosan egy-egy bejegyzés 100-150 kedvelést kap, csak néhány hozzászólással. A kiugróbb bejegyzések azonban elérik a több ezres kedvelési számot, azonban a hozzászólások száma itt is csak 20-40 közé esik. A bejegyzés létrehozását megelőző időszakban a könyvtár legnépszerűbb bejegyzése az volt, amikor a Hamilton c. színdarab szereplői közül néhányan meglátogatták a könyvtárat és meglepték az éppen ott előadó The Harvard Opportunes nevű a cappella csoportot.

A fiók bejegyzései között nem csak a könyvtár működésével kapcsolatban kaphatnak tájékoztatást az oldal követői, hanem a barátságos hangvételű bejegyzések és képek a könyvtárban megtalálható közösségi jelenlétet is bemutatják. Többek között Halloween-i beszámolók, az olvasótermek használatósága és az új hallgatók üdvözlése is erősíti ezt az érzést a fiók követőjében.

A valószínűsíthető megcélzott használói kör nem az egyetemi diákok köréből kerül ki, hanem a lehetséges könyvtárlátogatókból. Erre bizonyíték lehet, hogy a kommentelők nagy része külföldi (reménybeli) diák vagy egyéb okok miatt, a könyvtárt követő felhasználó.

Emellett a témák mellett természetesen érdeklődést felkeltő, a könyvtár látogatására motiváló bejegyzéseket is találunk szép számmal. Ezek között szerepelnek a könyvtár állományából szemezgető, videó formátumú, bejegyzések és az elérhető gyűjtemények egy-egy érdekességét kiemelő képes írások is.

A bejegyzések szerkezetileg hasonlóak, de ez adódik az Instagram jellegéből is. A hangsúly a képeken van, de az esetek 98% ezt elegendő mennyiségű és információtartalmú szöveg is kíséri, a megfelelő hashtaggel kiegészítve.

Copia Digitalizált Kéziratok - OSZK

2025-12-02T17:51:00.001+01:00

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárának (OSZK) kiemelt digitális szolgáltatása, amely a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött egyedi és pótolhatatlan kulturális örökség online hozzáférhetőségét biztosítja. A Copia küldetése a tudományos kutatás segítése, a kritikai kiadások támogatása, valamint az eredeti kéziratok megóvása azáltal, hogy a kutatás számára a digitális másolatot teszi elérhetővé. A Copia alapját képező Kézirattár az OSZK egyik legkorábban elkülönített különgyűjteménye.

A Kézirattár önálló gyűjteményként való elkülönítése Csontosi János irányításával indult meg. 1870-években, majd a 19.század vége felé választották le a kódexeket és a levéltári jellegű dokumentumokat a többi anyagtól, tisztázva ezzel a Kézirattár funkcióját. A 20. század közepén alakult ki az a tudományos szemlélet és gyakorlat, amely szerint a személyi és intézményi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően egységben őrzik, függetlenül attól, milyen dokumentumtípusokat tartalmaznak.

A Kézirattár anyagát – és így a Copia tartalmát – több fő kategóriába sorolják, amelyek a teljes kulturális örökséget lefedik:

Kódexek és Kódextöredékek.
Kora újkori és újkori kéziratok.
Levelezéstár.
Személyi és intézményi hagyatékok (ún. fondok).
Analektagyűjtemény (kisebb terjedelmű egyedi kéziratok).

Ezek mellett szorosan kapcsolódik a Színháztörténeti és Zeneműtár, amely több mint 18 000 kéziratot és 170 000 nyomtatott kottát őriz a 16. és 21. századi időszakokból, beleértve Liszt Ferenc, Weiner Leó és Balassa Sándor zeneműveit. A Copia gyűjteménye a legfontosabb kéziratos anyagokat digitalizálja és rendszerezi. A gyűjtemény öt fő kategóriában tartalmazza a dokumentumokat:

Levelek (6656 tétel): Különböző történelmi időszakokból származó levelezések, levelezőlapok. (pl: Babits Mihály, Keresztury Dezső levelezései.
Művek (1214 tétel): Irodalmi és tudományos alkotások, kéziratok. (pl: Petőfi Sándor (1004 tétel), Babits Mihály (5957 tétel).
Kották (1055 tétel): Különösen a Zeneműtár 16. és 20. századi autográf zenei anyagai. (pl: Esterházy-kottatár (819 tétel).
Fragmenta (391 tétel): Középkori kódextöredékek egyházi és világi gyűjteményekből.
Naplók (5 tétel)19. és 20. századi szerzők naplói.

A Copia-ban a Műfajok között megtalálható a Vers (1151 tétel), Rajz, Napló, Graduale, míg a Dokumentum jellege szempontjából domináns az Autográf (a szerző saját kezű írása, 6884 tétel), de gépíratok, táviratok és gépíratok autográf aláírással is szerepelnek.

A Copia egy rendkívül fejlett felületet biztosít a kéziratok kutatásához.

Keresés: Az összetett kereső lehetővé teszi a szűrést Kategória, Gyűjtemény, Szerző, Keletkezés ideje, Címzett, Nyelv, Műfaj, Dokumentum típusa és Dokumentum jellege alapján.
Nyelvek: A dokumentumok nyelvei között a Magyar (7728 tétel) mellett szerepel a Latin (383), Német (102), Olasz (71) és a Francia (53) is.
Hozzáférhetőség: A digitalizált tartalmak jelentős része, mintegy 5140 tétel, szabadon hozzáférhető. Más dokumentumok (2735 tétel) csak az OSZK olvasótermében tekinthetők meg.

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye ezzel a részletes metaadatokkal ellátott, folyamatosan bővülő tartalmával az egyik legfontosabb digitális forrást jelenti a magyar irodalom- és kultúrtörténeti kutatások számára.

Copia Digitalizált Kéziratok felületen a Fényképek a Kézirattár gyűjteményének szerves részét képezik, de elkülönült kezelést is kapnak.

A fényképekről a következőket lehet tudni a Copia adatbázisával kapcsolatban:

A Kézirattár a fotográfiákat alkalomszerűen szerezte meg, vásárolta vagy kapta ajándékba. A Kézirattár méltán őriz két jelentős fényképygyűjteményt:

Az Arcképgyűjtemény: Ez a gyűjtemény a 19. és 20. századból származó, jeles közéleti személyiségek portréit foglalja magában.

Személyi Hagyatékok Integrált Részei: A fényképek részét képezik egyes személyi hagyatékok (fondok) integrált részeinek, így például a Babits Mihály, vagy Petőfi Sándor hagyatékaiban is megtalálhatók lehetnek vizuális dokumentumok.

Fontos tudni, hogy a digitális képeket a Copia oldalon csak bemutató szinten kezelik. A képek elsősorban a nemzeti könyvtár Fotótár oldalán tanulmányozhatók. Míg a kéziratok, levelek, kották és fragmenták önálló kategóriákat képeznek a keresésben, a fényképek (mint vizuális dokumentumok) a háttérben futnak a Kézirattár anyagaival együtt, és a tartalmuk a szerzők és hagyatékok mentén kereshető.

Fumax Kiadó - Kövess minket BÁRHOL

2025-12-02T11:08:12.677+01:00

Mi is az a Fumax Kiadó?

Így írnak magukról és a kezdetekről röviden: "A kiadó neve egy mozaikszó, a Fumetti, Manga, Comics szavakból lett összerakva, tehát a képregény szó olasz, japán és angol megfelelőjéből.Ezekből is sejthető, hogy a kiadó eredetileg kizárólag képregények megjelentetésére alakult, és sokáig így is működött, egészen pontosan 2011 nyaráig. 2011 elején úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a képregényekkel, és könyvkiadással próbálkozunk. ..."

Rövid összegzés

Bár ezen rész nagy általánosságban a cikkek végén szokott megjelenni, de ezen kiadót tekintve érdemesnek láttam az elején pár mondatban összefoglalni mi mindent megtesz ezen vállalat a közösséggel való interakciók fenntartására.

A Fumax Kiadó több, jól elkülöníthető online platformon is kommunikál a követtőivel és az érdeklődőkkel - csak párat megemlítve: Facebook, Instagram, YouTube, TikTok, Moly). Ezeken kívül honlapjukon saját blogot vezetnek, melyeket folyamatosan aktualizálnak, és együtt dolgoznak más csoportokkal is, mint például a Gemini Kiadó vagy a ComicsInvest és annak Facebook oldala.

Ha mindez nem lenne elég, a kiadás mellett a gaming szekcióban is helyet szorítottak maguknak. Ehhez kapcsolódó saját oldalaik a Fumax Gaming Facebook oldal, a Fumax Gaming Youtube csatorna és a Fumax Gaming Instagram.

Fumax Kiadó Facebook

A webshopuk mellett ez a kiadó fő oldala. Jelszavuk szerint (és itt nem a Facebook bejelentkező adatára gondolok): „Minőségi könyvek és képregények igényes olvasóknak.”

Az oldalnak pillanatnyilag 15.000 követője van, így egy kicsit kisebb, de viszonylag stabil bázist alkotnak a képregények világában, mert bár a kiadó nagy erőket fektet a könyvek kiadásába és az új írók felfedezésébe, a fő repertoárjukat még mindig a képregények adják.

Az oldalt tekintve a posztok rendszeres időközönként jelennek meg, kivéve, ha valami technikai ok miatt ez nem valósulhat meg. A bejegyzések tartalma fiatalos, könnyen érthető, néhol sok információt tartalmaznak, s ezek többségében a következő témákra terjednek ki: hivatalos kiadói kommunikáció; megjelenési értesítések, előrendelési információk, könyvbemutató‑ és eseményhirdetések, rendelések késése, ünnepi vagy más okokból adódó akció, esetenként limitált eladás. A témákhoz megfelelően a mondanivalóhoz egy egy- link, kép, videó is társul figyelemfelkeltésként vagy akár magyarázatként.

A kommentek mennyisége változatos, de minimum 5-8 közé esik az alsó határ, s a felső pedig nem lép túl a 30-on. Ennek az is oka lehet, hogy a Fumax mondanivalója viszonylag hosszan, részletesen tagolva van, nem igen marad megválaszolatlan kérdés az olvasóban. A hozzászólásokat tekintve többnyire maga a Fumax az első, s rövid szöveg mellé az aktuális linket szokták mellékelni ismét, vagy netán a kiadó honlapját. Beszélgetések gyakran elindulnak ugyanitt, de ezek nem tartanak soká, kivéve ha problémáról - megjelenés csúszásáról, rendelés érkezésének késéséről - van szó, s a kiadó ritkán ad visszajelzést.

Tehát a Facebook oldaluk főként információátadás, tájékoztatás vagy hasonló dolgok tárhelye, mindamellett, hogy gyakran közölnek részletes logisztikai információkat (átvételi pontokat, bolti készletek elérhetőségét vagy feltöltésének hírét, események szervezését), ami erősebben ügyfél‑tájékoztató szerep, mint például az Instagram vagy a TikTok vizuális fókusza.

Fumax Kiadó Instagram

A kiadó vizuálisan legerősebb felülete - érthető és őszintén elvárható módon is - az Instagram, ahol több ezer követőt sikerült nekik összegyűjteniük az évek során. Az Instagram-profil szerint követettségük elérte a 4.2 ezer+-t, és számos poszt is felkerült oldalukra ez alatt az idő alatt.

A posztok közzététele rendszeres időközönként történik, de ennek elősegítője lehet az Instagram azon segédrendszerer, amely lehetővé teszi, hogy a megírt és elmentett bejegyzéseknek a feltöltési időpontját percre pontosan mi állíthassuk be, így akár napokig eltolva azokat. Az oldalon főként képek vagy Reels és rövid videók jelennek meg. A posztok tömör, figyelemfelkeltő szöveggel és releváns hashtagekkel kísérve mutatják be az adott bejegyzések témáit.

Az Instagram számukra sokkal inkább egyfajta vizuális ajánlófelület, mint információs csatorna: itt a borítók, a grafikai megoldások és az esztétikus könyves életérzés kerül előtérbe, a részletes logisztikai vagy ügyfél-tájékoztató tartalmak pedig szinte teljesen hiányoznak.

A kommentek mennyisége változó, de jóval szegényesebb, mint a Facebookon, ez viszont a platform természetéből is adódik. Sokan inkább csak a like gomb megnyomásával reagálnak. A kiadó itt is viszonylag ritkán válaszol a kommentekre.

Fumax Kiadó TikTok

A csatornákat tekintve bizton állítható, hogy a kommunikáció ezen oldalon a legdinamikusabb. A kiadó a TikTokon elsősorban a fiatal, gyorsan reagáló, a kultúrális változásokra viszonylag nyitott közönséget célozza, akik számára a gyors vágások, a jelenlegi trendekbe való bekapcsolódás, esetenként a „könyvtokok”, könyves kihívások és meme-alapú hanganyagok sokkal vonzóbbak, mint a hagyományos tájékoztató posztok.

A videók nagyrészt 15-25 másodperc hosszúak, bár természetesen akadnak akár 1 vagy 1,5 perces tartalmak is. posztok felépítése viszonylag könnyen érthető: ha az első pár másodpercig ott tudod tartani, nyert ügyed van. Éppen ezért itt nem az informatív részletezés a cél, hanem a figyelem azonnali megragadása.

Ezen a platformon a Fumax elsősorban nem a 100%-ig hiteles és megerősített, hivatalos információk részletes taglálását részesíti előnyben, hanem az éppen aktuális történések megosztását - gondolok itt egy új könyv nyomdából való megérkezésére vagy a Könyvhétre való megérkezésükre - és a hangulat átadását. A kiadó pedig látható módon nagyon jó a hype meglovagolásában, hiszen videóikat is nagyrészt 2000+-os nézettségszám jellemzi. A feedekben túlnyomórészt gondosan szerkesztett könyv- és mangaborítók, kiemelések, új megjelenések fotói és azokhoz valamiképpen kapcsolódó rövid, frappáns szövegek jelennek meg. A szövegmennyiség általában jóval visszafogottabb, mint a Facebookon, de ez teljesen érthető, hiszen ezen oldal célközönsége jellemzően vizuálisan fogékonyabb fiatalabb korukra való tekintettel.

Fumax Kiadó YouTube

A csatorna jelenleg kb. 1,5 ezer feliratkozóval fut, és eddig 100+ videó került fel.

A videók hossza 10 és 20 perc között mozog átlagosan és ezek legfőbb célja a hosszabb kiadványok bemutatói, újdonság-összefoglalók, könyv / manga / képregény ajánlások vagy a releváns információk átadása. Néhány videó egyfajta "belsős" tartalmat is kínál a nézőknek, például a Meet the Crew című videó, ahol a közönség megismerheti a kiadó munkatársai.

Néhány videóban egyfajta podcast vagy blog forméában olyan témákra is kitérnek, mint például a kiadókkal történő kapcsolatfelvétel, helyzetjelentések, hogyan történik a képregénymagyarítás, vagy mi alapján határozzák meg, hogy egy mű szépséghibás-e.

Fumax, mint Gaming

A Fumax Gaming oldal különállóan működik: saját Facebook, YouTube és Instagram csatornáin elsősorban gameplay‑videókat, streamértesítéseket és játékosoknak szánt eseményeket osztanak meg; céljuk a fiatalabb, játékok iránt érdeklődő közönség megszólítása és közösségépítés, miközben kommunikációja interaktívabb és esemény‑orientáltabb, mint a kiadói csatornák.

A platformjaik hangvétele közösségibb az interakcióakt tekintve, bár követőszámban kisebb, mint a Fumax kiadói része.

Blinken OSA Archivum - Virtuális Diafilmmúzeum

2025-12-02T10:54:00.039+01:00

A Virtuális Diafilmmúzeum egy lenyűgöző gyűjteménnyel büszkélkedhet több évtizednyi diafilm-anyag digitalizált formában, amelyek a korábbi iskolai oktatástól és ismeretterjesztéstől a meséken át a propaganda- és kortörténeti tartalmakig terjednek.

Az Archivum célja, hogy a diafilmek — korábban fizikailag létező, ma már réginek számító film- és diaanyagok — teljesen elérhetővé váljanak az érdeklődők számára digitális formában, s ezen honlap ennek a programnak a máig aktualizált és karban tartott online felülete.

Mi is az a diafilm?

A diafilm a 20. század egyik legkedveltebb oktatási és szórakoztatási eszközei közé tartozott. A vetítőgéppel megjelenített képekhez gyakran tartozott narráció vagy felirat, így a gyerekek és felnőttek egyszerre élvezhették a vizuális és szöveges történetmesélést. Az OSA Archívum gyűjteménye több mint 2700 ismeretterjesztő, 1500 mese, valamint számos oktató, földrajzi, politikai és művészeti témájú diafilmere terjed ki.

Ez a sokféleség jól tükrözi, hogy a diafilm egyszerre számított tanító, szórakoztató és kulturális médiumnak.

Miért érdemes böngészni?

Az információszolgáltatás a diafilmek metaadatolását fő szempontként tekintve két szinten működik: egyrészt az archívum szakmai hozzáférést biztosít - kutatóknak, történészeknek, érdeklődőknek -, másrészt a nyilvánosság számára is: az online katalógus elérhető bárki számára, így nem csak kutatási célból, hanem művelődési, nosztalgiázási célból is. Természetesen az oldalon is vannak bizonyos korlátozások, s ezek közül egyik legszembetűnőbb, hogy a máig jogvédett művek az első pár kocka kivételével nem megtekinthetőek.

Így tehát a múzeum nem „zárt” gyűjtemény egy szűk körnek, hanem viszonylag nyitott közösségi és tudományos felület, amely információt közvetít - múltbeli filmek, kulturális emlékek és történeti források formájában - széles közönség felé.

Az archívum egyik nagy előnye, hogy az oldalon való böngészéshez a Wifi-n kívül nincs előkövetelmény. Nem szükséges a regisztráció, fiókhozcsatolás vagy bárminemű pénzbeli honoráció.

A gyűjtemény sokszínűsége

Az oldal keresőfelületén kategóriákba rendezve lehet keresni:

Ismeretterjesztő és oktató diafilmek: fizika, biológia, történelem, földrajz.
Mesék és ifjúsági történetek: klasszikus magyar és nemzetközi mesék.
Politikai és társadalmi témák: a korabeli ideológiai nevelés eszközei.
Művészet és irodalom: képzőművészeti és irodalmi adaptációk.
Kulturális örökség: ezek a diafilmek őrzik a magyar vizuális és oktatási kultúra fontos darabjait
Nosztalgia: sokak számára gyerekkori élményeket idéznek fel
Kutatási érték: oktatástörténeti és médiakutatási szempontból is kincsesbánya, a technika fejlődését nem is említve

Tartalmi tagoltsága

A honlap struktúrája egyszerű, letisztult — és ez az egyik legnagyobb erénye

Az oldal felépítése öt fő rovatból áll:

A gyűjteményről: Átfogó ismertető a diafilm történetéről, a gyűjtemény kialakulásáról és tartalmáról.
Történet és technikák: A diafilm gyártási módszereit, technikai fejlődését, használati módjait és történeti kontextusát mutatja be.
Diafilmek: A központi rész, ahol tematikusan böngészhetünk, címkékre kattinthatunk, kategóriák szerint csoportosíthatunk
Link gyűjtemény: Más diafilm- és technikatörténeti forrásokat gyűjt össze.
Rólunk írták: A médiában megjelent cikkek, ismertetések gyűjteménye, amely a közzétévő saját oldalára vagy a megbelelő bejegyzéshez vezet.
Technikai eszközök: A MANDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisába irányít át, melyen a diafilmvetítéshez kapcsolódó eszközök - például vetítőgépek, objektívek, kiegészítők, illetve a gyártási technikához kapcsolódó tárgyak - a külső, országos digitális gyűjteményből érhetők el.

A struktúra célja egyértelmű: minél gyorsabban és minél könnyebben megtalálni a keresett tartalmat.

Hogyan szolgáltatja a tartalmat?

A digitalizált diafilmek tekintetébe a felület lehetővé teszi a diák:

lapozását,
nagyítását,
végignézését jobb egérgombbal

Keresés pedig több szempont alapján is lehetséges, bár ezek egymásra nem halmazhatóak:

cím, készítő, kiadás éve, technika, címke, tematikus kategóriák

Másfajta szolgáltatások is megtalálhatók az oldalon:

tematikus ajánlók és kategóriák
a Címkék rovatban minden téma mellett fel van tüntetve az adott kategória dokumentumszáma
hozzáférhető metaadatok: A digitalizált filmekhez kapcsolódó dokumentációk (szövegkönyvek, használati utasítások, katalógusok, hangfelvételek) sok esetben szintén elérhetők.

Bár Az oldalt 2006-ban indították partnerprojektként, de a mai napik aktívan frissítik és nem csak visszamenőleg a régi diafilmeket töltik fel, hanem a - meglepő módon - mai napokban kiadott új diafilmeket is viszonylag nagy gyorsasággal töltik fel.