Kutyajó

„VIDRAKUTYA”

zoli7 — Fri, 28 Dec 2007 19:23:00 +0100

Mivel házi kutyáink kizárólagos ôse a farkas, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a farkasból lett az egyetlen háziállatként tartható kutyaféle. A messzi Dél-Amerikában akad egy kutyaféle, amelyet meg lehet szelídíteni – mi több, kedves társállat is válhat belôle!
Az erdei vagy ahogyan még nevezik: ôserdei kutya (Speothos venaticus) fiatalon befogott kölykeit az amazóniai indiánok már idôtlen idôk óta megszelídítik és kunyhóik körül tartják. Ez persze nem igazi domesztikáció, hiszen nincs nemzedékeken át történô tudatos válogatás, nem alakultak ki erdeikutya-fajták, sôt, még színváltozatok sincsenek. Sajnos nem állnak rendelkezésünkre adatok arról, hogy a megszelídített erdei kutyákat mire használják. Munkakutya vagy akár házôrzô aligha válik belôlük: valószínûleg társállatként gondozzák ôket. Az ôserdei indiánok között amúgy is divat a hobbiállattartás, hiszen a nagytestû papagájok, kicsiny majmok is megbecsült lakói a falvaknak. A megszelídített ôserdei kutyák pedig igencsak kedves állatok: gazdájukat éppúgy farkcsóválással üdvözlik, mint a házi kutyák.
Felmerülhet a kérdés: miért nem tartottak az ôserdei indiánok inkább valódi kutyát? Feltehetô, hogy a kutya csak késôn jutott el Dél-Amerikába. Eurázsiában viszonylag hamar elterjedt, hiszen e területeken lett háziállat a farkasból, késôbb meghódította Afrikát is, sôt, a Bering-szoros felôl Észak-Amerikába is átjutott. Ám Dél-Amerika messze volt, ezért az ott élôk, ha késztetést éreztek a kutyatartásra, csupán saját, farkasmentes faunájukból válogathattak. Talán ezért esett a választás e különleges kutyafélére.
Az erdei kutya elsô ránézésre leginkább valamiféle kotorékebre emlékeztet. Színe barna, lába rövid – füle viszont apró és felálló. Marmagassága mintegy 25–30 cm, testhossza farok nélkül 57–75 cm, súlya 5–7 kilogramm.
Élôhelye a folyóparti ôserdô, elôfordul Dél-Amerika jelentôs részén, Panamától Peruig, Brazíliában és Paraguayban. A farkashoz hasonlóan falkában él. Bár természetes életmódjáról keveset tudunk, annyi mindenképpen elmondható, hogy szociális viselkedése igen fejlett, változatos hangjelekkel kommunikál. Territóriumának határait vizelettel illetve a végbélnyílás melletti mirigyeinek váladékával jelöli meg. Négy–hat, olykor tíz fôs csoportokban, fôleg éjszaka vadászik. Leginkább nagytestû rágcsálókat zsákmányol; kedvence az aguti, de még a Föld legnagyobb rágcsálója, a közel félmázsás vízidisznó és Dél-Amerika „strucca”, a nandu sincs biztonságban tôle. Kiválóan úszik, sôt, vidra módjára akár a víz alá is bukik. Menekülô áldozatát a falka gyakran még a folyóba is követi.
Az ôserdô „tacskója” a nappalt kotorékjában tölti; e lakóüreget olykor övesállattól „veszi kölcsön”, máskor maga ássa. A nôstény 67 napig tartó vemhesség után általában 1–6 kölyköt hoz világra. A kicsik mintegy két hétig szopnak, ivarérettségüket egyéves korukban érik el. E faj természetes állománya már igencsak megritkult, noha a közvetlen kipusztulás veszélye még nem fenyegeti.

A kutya által terjesztett betegségek

zoli7 — Tue, 25 Dec 2007 17:39:00 +0100

Bármennyire is a szívünk csücske a kutya, tudomásul kell vennünk, hogy néhány betegséget könnyen elkaphatunk tőlük valamilyen úton-módon. Semmiképpen nem szeretnénk négylábú kedvenceink ellen beszélni, egyszerűen fontos az óvatosság, és az odafigyelés. Nem árt, ha ilyen téren is tájékozottak vagyunk!

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy számos betegség létezik, mely csupán egy-egy állatfajt érint konkrétan, s más fajra nem terjed át. A kutya is hordoz olyan betegségeket, melyeket mi, emberek semmiképpen sem kaphatunk meg, mert kifejezetten csak rájuk veszélyesek. Nem kaphatjuk el a szopornyicát vagy a parvo vírust, ugyanakkor mi sem fogjuk a kutyánkra ragasztani a bárányhimlőt vagy a kanyarót. Csak néhány betegség van, ami kivétel nélkül minden emlős számára veszélyt jelenthet. Léteznek paraziták, más néven élősködők, melyek átterjedhetnek az emberre is.
A kutyáktól több módon kaphatunk el betegséget, ezek közül a legveszélyesebbek a kutyaharapással okozott sérülések, valamint az allergiás megbetegedések.

De mit tehetünk a harapás ellen? Talán kisebb az esélyünk rá, hogy megharapjon minket egy négylábú, ha jól ismerjük a viselkedését. Viszont egy feldühödött kutyán hiába látjuk, hogy el kell kerülnünk, ha ez nem áll módunkban.
Az allergiára megint csak van megoldás, egyszerűen vagy mellőzzük a környezetünkből a kutyát, vagy nagyon gondosan ápoljuk a szőrét és a bőrét egyaránt.

S hogy konkrét betegségekről is szó essen, vegyük sorra őket!

Veszettség - a veszettség leggyakoribb hordozója a róka. A betegséget a nyálával terjeszti, elég egy harapást ejtenie egy kutyán, máris megvan a baj. A veszettség egy vírus, az egész világon megtalálható. Mindössze néhány sziget számít kivételnek. Minden emlős faj megkaphatja, bár néhány közülük hajlamosabb rá a többihez képest. Ázsia és Afrika esetében a legfőbb vírushordozó a kutya. A veszettségtérképen a pirossal jelzett területeken a legnagyobb a veszély, a narancssárga részeken alacsonyabb a betegség előfordulása, a fehér területeken pedig egyáltalán nem ismert ez vírus. Ha gyanús számunkra egy kutya, főleg ezeken a vidékeken, soha még csak meg se érintsük őket, s ha megharap, azonnal és haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget!
A veszett kutya furcsán viselkedik, erősen nyáladzik!

Érintkezéssel terjedő betegségek - ilyenkor a kutya úgy is hordozhatja a betegséget, hogy nála nem jelentkeznek tünetek. Például a szalmonellát a kutya és az ember ugyanabból a forrásból kaphatja el, például fertőzött tej fogyasztásával. A kutyára ez a betegség ritkán jelent veszélyt, de ha mégis, hányást és véres hasmenést okoz neki. Más betegséget például a távozó vizelettel való érintkezés idéz elő. A kutyák előszeretettel szagolják meg más állat otthagyott nyomait, elég hozzáérniük, máris megvan a baj.

Allergia - a kutya válthat ki allergiát, ez viszketést, tüsszögést, könnyezést okoz, mégis az emberek a kutyára kevésbé érzékenyek, sokkal inkább okoz allergiás tüneteket a mi esetünkben a macska. Ha mégis előfordul, akkor a kiváltó ok a kutyaszőr és az arról lehulló korpa, esetleg a kutya szőrére ragadt virágporok, gombaspórák lehetnek.

Az itt felsorolt betegségek nem akartam, hogy rémisztően hassanak, de nem szabad homokba dugni a fejünket csak azért, mert esetleg rajongunk a kutyákért. Sőt, nem is kell olyan következtetést levonni az itt olvasottakból, hogy jobb, ha nem tartunk kutyát.
Csak nagyon figyeljünk oda kedvencünkre és magunkra is! Ápoljuk megfelelően, figyeljük, hogy ne érintkezzen az utcán akármilyen furcsa maradványokkal, ürülékkel, szeméttel! Csak legyünk óvatosak! S akkor kisebb az esélye annak, hogy komoly baj történjen!

Rettegés a petárdától

zoli7 — Sun, 02 Dec 2007 12:05:00 +0100

A szilveszteri petárdadurrogásnál sok kutyának hisztérikus félelemmegnyilvánulásai vannak. Ezt megelőzni nem lehet, de talán célszerűbb tréninglehetőségnek használni.

Aznap reggel kapja meg a kutya a napi élelemadagjának az egyharmadát. A maradék kétharmadot félre kell tenni éjfél utánra.

A durrogás kezdetekor és alatta a kutyának lehetőséget kell adni arra, hogy a gazdi közelében keressen védelmet. De nem kell ölbe venni, elbújtatni, simogatni, vigasztalni, nyugtatni. A gazdi álljon vagy üljön a lakás egy viszonylag nyugodt pontján, ne változtassa a helyét. Próbálja meg a nyugodt, higgadt, magabiztos falkavezért eljátszani, aki teljesen biztos benne, hogy a durrogás nem jelent semmi negatívat, és egyszer úgyis vége lesz az egésznek. Közben koncentrálnia kell a kutyára. A durrogás kezdetétől folyamatosan le kell rakni a földre a kutyus legkedvesebb jutalomfalatjaiból. Amikor csak egy pillanatra is úgy tűnik, hogy a kutya félelme alábbhagyott, azonnal ismét jutalomfalattal kell kínálni a kutyát. A durrogás végének közeledtekor a kutya megkaphatja a napi élelemadag maradék kétharmadát.

Az eredményt egy év múlva, a következő szilveszteri petárdadurrogtatáskor lehet lemérni, amikor meg kell ismételni az egész gyakorlatot. Ha már könnyebben, jobban megy – akkor az azt jelenti, hogy az előző évben jól csinálták.

Aki nem elégszik meg az évi egyszeri gyakorlással és gyorsabban akarja elérni a kutyája viselkedésváltozását, annak a DilentDivision kiadásában megjelent CD – 96 hétköznapi zaj a kutyák deszenzibilizálására – segítségével akár naponta többször is szilveszter lehet, már ami a petárdahangzavart illeti. Feltétlenül ügyelni kell azonban arra, hogy minimális hangerővel kezdődjön a gyakorlat, és csak nagyon apró fokozatokban szabad emelni a hangerőt. Amikor a kutya kezd nyugtalanná válni, abba kell hagyni a gyakorlatot, és másnap egy fokozattal halkabban kezdve, tovább folytatni.

Virsli, sajt, kenőmájas stb. kellő mennyiségben legyen mindig készenlétben.

Homeopátia kedvenceknek

zoli7 — Fri, 30 Nov 2007 16:23:00 +0100

Ahogy a humán orvoslásra, úgy az állatgyógyászatra is igaz, hogy a hagyományos terápiák során használt gyógyszereknek (szteroidok, antibiotikumok) lehetnek nem kívánatos mellékhatásai.

Szerencsére van más megoldás is. Egyre növekszik az igény Magyarországon is az alternatív gyógymódok alkalmazása, például a homeopátia iránt. Igaz, itthon egyelőre csak tucatnyi állatorvos rendelkezik nemzetközi homeopata vizsgával, de az alternatív módszerek iránti érdeklődés az állatgyógyászok körében is egyre nő.

A homeopátia gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, már Hippokratész is úgy vélte, hogy „Ugyanazok a dolgok, amelyek a betegséget okozzák, meg is gyógyítják azt”. A homeopátia alapjait pedig, dr. Samuel Hahnemann német orvos-gyógyszerész foglalta rendszerbe.

Hahnemann fogalmazta meg kétszáz évvel ezelőtt a homeopátiás gyógyítás alapelvét is, ami így szól: „Similia similibus currentur”, vagyis „Hasonló a hasonlótól gyógyul”. Ami azt jelenti, hogy bármely anyag, amely árthat a szervezetnek, javára is válhat, feltéve, hogy nagyon kicsi adagokban szedik.

A homeopátia személyre szabott, holisztikus szemléletű gyógymód. Ami azt jelenti, hogy a szervezetet egységként – testi, lelki és mentális szinten – kezeli. Kiindulópontja, hogy a betegség nem helyi elváltozás, hanem az egész szervezetet érintő zavar. Amennyiben ezt a központi zavart meggyógyítja, a helyi tünetek is enyhülnek, vagy megszűnnek. Az orvos feladata, hogy felismerje, mi az, amit meg kell gyógyítani a betegségekben.

Vagyis a célja nem egy adott szerv betegségének gyors megszüntetése, hanem az öngyógyító mechanizmusok beindítása. Hannemann szerint „Az orvos legfőbb és egyetlen hivatása az, hogy a beteg embereket egészségessé tegye, és ezt nevezik gyógyításnak.”

A kutyások tovább élnek...

zoli7 — Wed, 28 Nov 2007 21:11:00 +0100

A kutyások tovább élnek...

Az orvosok és a pszichológusok régóta tudják, hogy a kutya több mint hűséges barát. Régi tapasztalat, hogy a kutyások egészségi állapota és kondíciója sokkal jobb, mint a kutya nélkülieké. Műszeres vizsgálatok eredményei bizonyították, hogy a kutya simogatása képes lehet jelentős mértékben csökkenteni a magas vérnyomást.

Így segít kivédeni a szívinfarktus veszélyét is; az időseknél vagy a magányosoknál egy négylábú társ elűzi a depressziót. Aki kutyát tart maga mellett, igen nagy valószínűséggel hosszabb ideig él, mint azok, akik lemondanak a kutyus társaságáról. Mivel a kutyatartás aktivizálja a gazdit, a kutyások erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, mint azok, akik lemondanak a kutyatartás örömeiről.

A „strapabíróbb" immunrendszer mellett akadnak kedvező mentális hatások is: a kutya és az ember közötti bensőséges kapcsolat önmagában is feszültségoldó és stresszcsökkentő hatású. Mindezek hosszú távon jótékonyan hatnak a gazda egészségére.

Kutya és Baba

zoli7 — Wed, 28 Nov 2007 20:54:00 +0100

Lehet-e állatot tartani gyerek mellett?

Persze, csak az a fontos hogy igényesen tartsuk az állatot. Vannak szabályok, amiket be kell tartani. Nagyon fontos, hogy a baba érkezése előtt - és utána is rendszeresen - el kell vinni kedvencünket állatorvoshoz, aki megvizsgálja, hogy nincsenek-e betegségei. Az is nagyon fontos, hogy az állatok minden oltást megkapjanak, rendszeresen legyenek féreghajtva, ne legyenek bolhásak, mert a bolhák például hordozhatnak bizonyos galandféreg petéket, és így az állaton keresztül megfertőződhet a baba is. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, és rendszeresen fürdetjük az állatot, akkor szinte kizárt, hogy bármi probléma is előforduljon. De ha mégis probléma merül fel, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni.

A háziállatok mennyire tudnak megbarátkozni a babával?

Szerintem az esetek kilencvenkilenc százalékában könnyen megbarátkoznak az új jövevénnyel. Miután megszületik a baba, ritkán előfordul, hogy a házi kedvenc nem tudja rögtön elfogadni, féltékyen lesz, de hangsúlyoznám ez nagyon ritka eset. Ilyenkor fel kell keresni a megfelelő szakembert. Különböző technikák léteznek. Például megszagoltathatjuk a gyerek ruháit a kutyával. Lényeg, hogy folyamatosan figyelni kell az állat és gyermek viszonyát, mindig jelen kell lenni és ha bármi furcsát észlelünk, azonnal cselekedni kell!

Milyen állatot ajánlott egy pici baba mellett tartani?

Teljesen mindegy, hogy milyen állatot tartunk otthon. A kutya és a macska azért ajánlott, mert jól kommunikál az emberekkel. Persze másabb állatot is szóba jöhet. A gyerekek imádják a rágcsálókat, a papagájokat, és nagyon szeretik az akváriumot nézegetni. Ez utóbbiakkal az a baj, hogy kevés a visszajelzés és a gyerekek tőlük nem tudnak igazán tanulni.

Melyik kutyafajta a legideálisabb?

Igazából fajtájára válogatja. A nagyobb testű kutyák általában figyelmesebbek, míg a kistestű törpe kutyák hepciásabbak, nehezebb őket gyerekkel együtt tartani. Persze ez is csak neveltetéstől függ.

A kicsik elkaphatnak-e bármilyen betegségeket a kutyáktól?

Ha tisztán van tartva házi kedvencünk és rendesen visszük állatorvoshoz, akkor semmilyen betegséget nem kaphat el a baba. De persze vannak olyan betegségek, amik állatról emberre terjednek. Ilyen például a bélférgesség vagy a bőrgombásodás. Legtöbbször azonban a gyerektől kapja el a tengerimalac. Mert nem csak az állat fertőzheti meg a gyereket, ugyanúgy a gyerek is adhat át bizonyos betegségeket a kutyáknak vagy macskáknak. Nátha is ilyen. Ha a gyerek náthás, akkor az állat is elkaphatja.

Kutyajó

zoli7 — Sun, 25 Nov 2007 22:23:00 +0100

Kutyavilág

A világ legkisebb kutyája találkozott a világ legnagyobbjával.Gibson, a dán dog,és Bubu a csivava saját kategóriájukban mindketten világcsúcstartók.

Gibson 107 centi magas, míg Bubu alig tíz centis, sokkal kisebb, mint nagy barátjának a feje. Bubu gazdája már 19 éve foglalkozik csivava tenyésztéssel, és az elsô pillanatban tudta, hogy kiskutyája különleges lesz.

Gibson 107 centi magas, míg Bubu alig tíz centis

- Alig volt nagyobb az ujjbegyemnél, amikor megszületett, de már akkora öntudata van, mint Gibsonnak. Mindenkinek neki támad, és bármitôl megvédene, ha a méretei ezt lehetôvé tennék – nevetett a gazdi, Lana Elswick.
A két állatban még az a közös, hogy – bár Amerika két különbözô részén élnek - mindkettejület úgynevezett terápia kutyának használják, mert mosolyt csalnak az emberek arcára, és jó simogatni ôket.

Kutya-macska barátság.

zoli7 — Thu, 22 Nov 2007 11:41:00 +0100

kutya-macska barátság.

A kutya és a macska nem örök ellenségek, hanem olyan félreértés áldozatai, amely viszonyukat mindjárt az elején megpecsételi. Mert mit tesz a barátságos, jól nevelt kutya, ha idegennel találkozik? Fülét hegyezi, kitátott szájából kilóg a nyelve és kivillannak a fogai, csóválja a farkát és felemeli egyik mellsõ lábát. Ez a kutyánál a barátságos üdvözlés jele. A macskánál azonban a legvadabb fenyegetések közé tartozik. Ezért nem csoda, ha a macska a kutyára veti magát, és véresre karmolja a pofáját. Ezek után persze a félreértés tisztázására már nem szokott sor kerülni...

A kölyökmacska azonban a gazda irányítása mellett hamar megtanulja, hogy ne vegye komolyan a kutya „agresszív” magatartását, és elnézze neki ezt a barátkozási módot. Ennek is megvan azonban a maga veszélye, mert nem fog félni a kutyáktól, pedig az nem ártana, hiszen sajnos, nem minden kutyatulajdonos neveli kutyáját macskabarátságra.

Két különböző faj, amelyek jól és rosszul is megférhetnek egymással. Ha a macska volt az első a háznál, akkor a korábban jövők magabiztosságával és elsődleges szerepével a zsákjában fogadja a frissen jövőt. A rangsorban a kutya mindenképpen a macska mögé kerül. Ez akkor sem fog változni, ha az eb ötször-hatszor nagyobb lesz, mint a cirmos. Előfordulhatnak rangsorvillongások, a macska akár még meg is karmolhatja az eb orrát.
Ha a kutya volt az első, a kis jövevénynek meg kell harcolnia a helyéért.
Ha egyidősek a kölykök, a közös szocializáció megkönnyíti az életet. Az együtt felnövő kicsik jó pajtások, és nem érzékelik a fajkülönbségeket. Ezekből a helyzetekből születnek azok a fotók, melyeken a cica a kutya fején, hátán, és egyéb testrészén napfürdőzik.
Ha a kutya már felnőtt, jobban félti a már megharcolt, és hosszabb ideje élvezett helyét a családban. Előfordulhat, hogy agresszíven reagál az új háziállatra. Ilyenkor igyekezzünk odafigyelni rájuk. Csak akkor lépjünk közbe, ha a testi fenyítés eldurvul, de ne nyúljunk az állatokhoz, inkább hanggal és szóval válasszuk szét őket.

A tüzelésről

zoli7 — Tue, 20 Nov 2007 17:37:00 +0100

A kutya szaporodásáról röviden

Minden kutyatartó gazdi belekerül abba a helyzetbe, hogy a nőstény kutyája „tüzelni” kezd, viszont sokan tanácstalanok ebben a szituációban, mivel még nem világos előttük, hogy mit is kell tenni ilyenkor. A nőstény kutyák hathónaponta tüzelnek, vagyis évente kétszer, és erre általában tavasszal és ősszel kerül sor.

Ha tüzeléskor párosítani szeretnénk a kutyát, akkor figyelembe kell venni az életkorát, mivel annak ellenére, hogy az első tüzelés már 9 hónapos korban jelentkezik, párosítani csak a harmadik tüzeléstől lehet. Kisebb testű kutyáknál ez megtörténhet korábban is, nagyoknál pedig későbben.

Ha a kutya tüzel, a hím kutyák már egy kilométeres körzetben megérzik a szuka szagát.

A nőstény kutya a tüzelés első jeleitől számított kilencedik és tizenötödik napok között fogamzóképes. Ha megtörtént a párosodás, a vemhesség 58-64 nap alatt zajlik le. Még ez időszak előtt a kutyát be kell oltatni és el kell végeztetni rajta a fertőtlenítést, mert ha nem tesszük meg, akkor a kölykök már betegen születhetnek.

A fialás előtt a kutyán különböző jelek jelennek meg, izgatottabb lesz, keresi a csendes, félreeső helyeket, és igyekszik vackot építeni magának. Ha már megjelentek a fialás jelei, és még fél óra múlva egy kölyök sem jött világra, akkor tanácsos állatorvoshoz fordulni.

Normális esetben 15-45 percenként jelennek meg a kölykök, de ez függ a kutya állapotától is. A tompább, kerekebb fejű kutyáknál gyakoribb a kölyök elakadása, ilyenkor állatorvost kell hívni.

A nőstény kutya fialáskor ösztönszerűen elvégez mindent, lenyalogatja a kölyköket, de ritkán az első alkalommal szülő kutya stresszhelyzetbe kerül, ilyenkor emberi beavatkozást alkalmazhatunk, meg kell törölgetni a kölyköket és a kölyök hasfalától 10 cm-re el kell csípni a köldökzsinórt.

A kiskutyák az első tíz napban tehetetlenek, három óránként kell szopjanak. Arra oda kell figyeljünk, hogy mindegyik kölyök anyatejhez jusson. A kölykök hat hetes korukig szopnak, de már három és fél hetes korukban kaphatnak rendes ételt is.

Kutyaálom-vagyis álmodnak e kedvenceink ?

zoli7 — Wed, 14 Nov 2007 18:18:00 +0100

Természetesen a kutyák is álmodnak.

Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.

Mint nálunk, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.

Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.

Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.

Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.

Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.

Forrás:www.geographic.hu

Milyen okos a kutyád ?

zoli7 — Wed, 14 Nov 2007 18:12:00 +0100

IQ teszt négylábúaknak. Milyen okos a kutyád?

Itt a remek alkalom, hogy magad is meggyőződj arról hiába zöldebb a szomszéd kertje, de kutyája semmi esetre sem okosabb! Akár IQ-teszt formájában is bizonyosságot szerezhetsz erről. Kutyák, gazdik, kalandra fel!

A művelt családtag

„Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek.” – írja Márai Sándor Füveskönyvében az „ember csillogó szemű, fáradhatatlan barátairól”, azaz a kutyákról.

Nemcsak a költő, mindannyian - akik együtt élünk egy csintalan ebbel - észrevettük, hogy kutyánk csillogó szemében ott ragyog a tudni akarás. Véletlen lenne ez? Vagy csak a gazdik elfogult meglátásáról van szó?

Régóta sejtjük

Az, hogy az állatok, s azon belül is a kutyák valóban rendelkeznek-e értelemmel, intelligenciával, ősidők óta vita tárgyát képezi.

Arisztotelész azon a véleményen volt, hogy a kutyák és az emberek csupán annyiban különböznek egymástól, hogy milyen fokú mentális képességekkel rendelkeznek, Descartes viszont úgy vélte, hogy az állatok puszta biológiai gépezetek, mindenféle tudatosság, értelem vagy érzelem nélkül.

Még ma is sokan osztják Descartes nézeteit, kitartva amellett, hogy a kutyák puszta ösztönlények és idegi impulzusok hatására cselekednek, de a kutyabarátok természetesen szívesebben hajlanak afelé, hogy a kutyák is az értelemmel rendelkező élőlények közé tartoznak.

Tudományosan közeledve

Ha valaki szeretné „tudományos” módszerekkel felülvizsgálni kutyája szellemi képességeit, ma már külön az ebek számára kifejlesztett IQ-teszt is rendelkezésre áll e célra.

A teszt kidolgozója Stanley Coren, a vancouveri Brit Columbia Egyetem pszichológiaprofesszora, aki hosszú évek óta foglalkozik a kutyatudat feltérképezésével, több könyvet is megjelentetett a témakörben, és 16 kiadást megért Kutyaintelligencia című művével nemzetközi hírnévre tett szert.

A mértékegység: az intelligenciahányados

Coren három alapvető formáját különbözteti meg a kutyák intelligenciájának: a tanulási képességet, az engedelmességre való hajlamot és az ösztönös intelligenciát, és azt vallja, hogy e három együttes vizsgálatával lehet felmérni egy kutya intelligenciahányadosát.

Elsőre meglehetősen furcsán hangzik, hogy egy kutya intelligenciahányadossal rendelkezhet, de később kiderül, hogy ez nem is annyira elképzelhetetlen.

Ez nem elméleti okoskodás

A könyvben közzétett kutatási eredmények alapjául szolgáló vizsgálatokat nem laboratóriumi körülmények között végezte el, hanem amerikai és kanadai kutyatrénereket kért fel, hogy tapasztalataik alapján osztályozzák az egyes kutyafajtákat értelmi képességei alapján.

A 208 válaszadó közül mintegy két tucattal aztán telefonos interjúkat is készített, és ez alapján állította fel a könyvben közreadott kutyaranglistát, melynek módszertani helyességét sokan vitatják.

A kutya-okossági ranglista

Valószínűleg a tacskók, masztiffok, beaglek, pekingi pincsik, orosz és afgán agárok gazdái vannak a leginkább felháborodva a ranglista láttán, mert többek között ezek a fajták kapták a legkevesebb szavazatot.

A ranglista élén a border collie, az uszkár, a németjuhász és a golden retriever áll, őket követi a dobermann, a shetlandi juhászkutya, a labrador, a papillon és a rottweiler.

Tesztelhetjük saját magunk is!

Coren professzor azokra is gondolt, akik szeretnék saját maguk felmérni négylábú kedvenceik intelligenciáját.

Erre az esetre kidolgozott egy egyszerű, nyolc lépésből álló, otthon is elvégezhető tesztet. Így megbizonyosodhatunk arról, hogy házi barátunk mekkora intelligenciával rendelkezik.

Csak vigyázat, nehogy a végén ebünk elnyerje a család legokosabb tagja címet!

Mi van a dobozban?

1. Problémamegoldás

Helyezzünk el valamilyen kívánatos falatot egy üres konzervdoboz alá!

- Ha 5 másodpercen belül megtalálja (5 pont)

- Ha 5-15 másodperc alatt (4 pont)

- Ha 16-30 másodperc alatt (3 pont)

- Ha 31-60 másodperc alatt (2 pont)

- Ha igyekszik megtalálni, de nem sikerül neki

(1 pont)

- Ha nem mutat érdeklődést (0 pont)

A menekülőművész

2. Problémamegoldás

Borítsunk egy nagy törölközőt a kutya fejére és vállára!

- Ha 15 másodpercen belül kiszabadítja magát (5 pont)

- Ha 16-30 másodpercen belül (4 pont)

- Ha 31-60 másodpercen belül (3 pont)

- Ha 1-2 perc alatt (2 pont)

itt a falat, hol a falat...

3. Problémamegoldás

Helyezzünk valamilyen finom falatot egy kisméretű törölköző alá!

- Ha 15 másodperc alatt megtalálja (5 pont)

- Ha 16-30 másodperc alatt (4 pont)

- Ha 31-60 másodperc alatt (3 pont)

- Ha 1-2 perc alatt (2 pont)

- Ha igyekszik megtalálni, de nem sikerül neki

(1 pont)

- Ha nem mutat érdeklődést (0 pont)

a memóriakirály 1.

4. Rövid távú emlékezet

Parancsoljunk a kutyára, hogy üljön le, és aztán helyezzünk a szeme láttára valami finomságot a padlóra, majd biztassuk, hogy szerezze meg!

- Ha egyenesen a finomsághoz megy (5 pont)

- Ha módszeresen keresi és megtalálja (4 pont)

- Ha össze-vissza keresi, de 45 másodpercen

belül megtalálja (3 pont)

- Ha keresi, de nem találja meg (2 pont)

- Ha nem mutat érdeklődést (1 pont)

memóriakirály 2.

5. Hosszú távú emlékezet

A kutya szeme láttára helyezzünk el valami finomságot a padlón, majd vigyük ki a szobából! Öt perc elteltével hozzuk vissza!

- Ha egyenesen a finomsághoz megy (5 pont)

Ha a 4. pontban használt helyet keresi fel először,

és csak ezt követően találja meg a finomságot

(4 pont)

- Ha módszeresen keresi és megtalálja (3 pont)

- Ha össze-vissza keresi, de 45 másodpercen belül

megtalálja (2 pont)

Az ágy alatt

6. Problémamegoldás és manipuláció

Helyezzünk el valami finomságot az ágy alá!

- Ha 1 percen belül megtalálja (5 pont)

- Ha 1-3 percen belül (4 pont)

- Ha a mancsával és a szájával próbálja

kihalászni, de nem sikerül (3 pont)

- Ha a szájával próbálja kiszedni egy rövid ideig,

de föladja (2 pont)

- Ha meg sem próbálja (1 pont)

Beszéljük meg!

7. Nyelvi felfogóképesség

Helyezkedjünk el a kutyától kb. két méterre, és hívjuk őt magunkhoz különböző elnevezésekkel:

- Ha a saját nevére, elsőre (5 pont)

- Ha saját nevére, de csak másodjára (4 pont)

- Ha ha odajön a „hűtőszekrény” hívószóra (3 pont)

- Ha a mozi hívószóra (2 pont)

- Ha egyáltalán nem jön (1 pont)- Ha keresi, de nem találja meg (1 pont)

- Ha nem mutat érdeklődést (0 pont)

megkerülöm, vagy elkerülöm?

8. Problémamegoldás

Építsünk barikádot, és a kutyának mutassunk fel valami finomságot egy repedésen át, amin keresztül nem tudja azt elérni!

- Ha ha 15 másodpercen belül megkerüli (5 pont)

- Ha 16-30 másodperc alatt (4 pont)

- Ha 31-60 másodperc alatt (3 pont)

- Ha 1-2 percen belül (2 pont)

- Ha próbálja megközelíteni a repedésen keresztül, majd

föladja (1 pont)

- Ha nem mutat érdeklődést (0 pont)

dr. Kutya úr kérem, az eredménye...

A teszt értékelése a következő:

- Ha 36–40: az Ön kutyája egy zseni

- Ha 32–35: Ön egy nagyon okos kutyus boldog

tulajdonosa

- Ha 28–31: nem rossz, az Ön kutyája az

okosabbak körébe tartozik

- Ha 20–27: az Ön kutyája átlagos képességekkel

rendelkezik

- Ha 16–19: az Ön kutyája egy kicsivel az átlag

alatt teljesített

- Ha 12–15: az Ön kutyája intelligencia

szempontjából határeset...

Bájukért szeretjük őket

Akkor se keseredjünk el, ha imádott ebünk még a 12 pontot sem képes elérni, próbáljuk meg esetleg egy másik alkalommal.

Elképzelhető ugyanis, hogy csak a felkínált finomság nem nyerte el kedvencünk tetszését, vagy épp nem éhes, esetleg nincs kedve játszani.

Ha pedig a következő teszt sem hoz sokkal jobb eredményt, törődjünk bele abba, hogy vannak olyan négylábúak is, akiket nem az eszükért szeretünk...

Kutyatenyésztés és Kutyamenhelyek

zoli7 — Tue, 13 Nov 2007 18:33:00 +0100

Kutyatenyésztés és Kutyamenhelyek

Magyarországon az állatvédelem összességében sem áll túl erõs lábakon, a leggyengébb láncszem azonban minden bizonnyal a kedvtelésbõl tartott állatok tenyésztése.

Vegyük például a kutyákat. Magyarország az egy főre jutó kutyák számát tekintve potenciális Európa-bajnok, a kutyatenyésztés virágzó üzlet - egyben azonban szabad préda is. Az állam jó ideje csupán azzal foglalkozik, hogy kinek juttassa a törzskönyvezés (és vele a tenyésztői ha-szon lefölözése) monopóliumát, az ugyancsak uniós normának számító állatvédelmi szabályok betartásával viszont keveset törődik. Az ebből adódó szabadpiaci anarchia levét leginkább a kutyák isszák meg: becslések szerint a fajtatiszta kutyák (mesterségesen felpörgetett) szaporulatának harmada kerül a sintértelepekre, a kevés számú állatmenhely valamelyikére, roszszabb esetben zsákba kötve a patakba vagy a föld alá. És miközben a kutyabiznisz komoly profitot termel - csak a törzskönyvezésből évente többszáz milliós bevétel képződik -, a haszonélvezőket semmi nem ösztönzi arra, hogy ebből a pénzből legalább morzsákat az állatvédelmi problémák megoldására költsenek.

Ausztriában vagy Németországban a törzskönyvkiadás az egy-egy fajta tenyésztésére szerveződött szövetségek kezében van. Ebből a felállásból következik, hogy a szervezetek nem a törzskönyvek parttalan kiadásában érdekeltek, mivel jobban járnak, ha inkább a jó állapotú, nem túltenyésztett kutyaárakban realizálják a hasznot. Másrészt pedig azért sem érdekük a túlzott szaporulat, mert nekik kell gondoskodni az adott fajtához tartozó, eladatlanul maradt, illetve gazdátlanná váló kutyák eltartásáról, leginkább kutyamenhelyek fenntartásával.

Magyarországon a rendszer másképp működik. A meglévő néhány kutyamenhelyet viszont leginkább az állatvédők tartják fenn, ehhez az ebtenyésztőktől semmilyen intézményes támogatást nem kapnak. A helyzet a leginkább túltenyésztett fajtánál, a német juhásznál a legkétségbeejtőbb: vannak olyan tenyésztők, akik a sok szüléstől lestrapált anyakutyákkal, illetve a túlkoros és eladhatatlan siheder állatokkal állandó ügyfelei az "állat-egészségügyi" telepeknek, vagyis nyilvánvalóan nem megoldják, hanem súlyosbítják a problémát. Nem segít az sem, hogy a törzskönyvezett állatok fülét egyedileg tetoválják: az állatvédők tapasztalatai szerint a menhelyre kerülő állatoktól a tetoválás alapján csak a tenyésztőig lehet visszajutni, azt viszont az ebtenyésztők az esetek döntő többségében nem tudják megmondani, hogy kinek adták el a kutyát.

Akad egy-két fajta, amelynél a tenyésztők valamivel nagyobb felelősséget mutatnak a "termék" iránt. Ha a befogadóhelyeken feltűnik egy Shar-Pei vagy egy berni pásztorkutya, azt a fajtaklubok általában azonnal magukhoz veszik (ezek a szervezetek nem tagjai a MEOE-nek). A többiekre azonban szomorúbb sors vár. Ma gyakorlatilag bármilyen fajkutyához hozzá lehet jutni ingyen, ha az ember hajlandó menhelyi/sintértelepi előéletű állatot az otthonába fogadni. Azt is mondhatnánk: német juhászért teljesen fölösleges pénzt adni.

forrás:Népszabadság • Hargitai Miklós •

. . . .....

Miért is jó a kutyaruha ?

zoli7 — Sat, 10 Nov 2007 21:50:00 +0100

Egészségügyi célokból, hideg, eső és hó ellen mi magunk is felöltözünk. Ne feledkezünk meg kis kedvencünk felöltöztetéséről sem. Meg tudjuk így óvni Őt is az időjárás viszontagságaitól. A rövid szörzetű kutyák fáznak a hidegben és a hóban és, ha átnedvesedik a bundájuk, akár tűdőgyulladást is kaphatnak. A kis testű kutyáknál a has szőrzete sokkal gyérebb, mint a háté, ezért nekik már kevés hó is nagy megpróbáltatást jelent, mert ez a kis hasi szőr nem védi meg őket a megfázástól. Az alacsony testű kutyusok érzékenyebbek a hidegre, esőre és idősödő korban a nagyobb testű kutyákra is jobban kell figyelni. Főleg ha kis barátunkat családtagként kezelve, a jó meleg otthonban tartva, naponta többször visszük ki sétálni. Nagyon fontos megemlíteni azokat az eseteket, amikor kis kedvencünk szőrét műtét miatt le kell vágnunk. Kutyaruha alkalmazásával az érzékeny területet meg tudjuk óvni egy esetleges elfertőződéstől, és egyúttal kutyusunkat is egy esetleges megfázástól. A kutyaruha védelme mellett fontos megemlíteni a kutyacipő előnyeit is. Hiszen a kutyusok imádják a havat, önfeledten játszanak, futkosnak, mikor esik a hó. Sajnos a közterületen sétáltatott kutyusok lábain, télen, sokszor sebek jelennek meg a sózások miatt. Ha kis barátunkat, a téli hidegtől, esőtől és az utcai sózástól ilyen módon meg tudjuk védeni, akkor mondhatjuk, hogy jó állattartók vagyunk, mert megakadályoztuk kutyusunk sérüléseinek kialikulását.

Praktikus megoldás is a kutyaruha. Hiszen gondoljunk csak bele, hányszor járta össze sáros lábbal kis kedvencünk a drága szőnyegünket. Mennyi ideig tart a szőrzet megszárítása, főleg hosszú szőrű kutyusoknál, de a rövid szőrzetűeknél is, mert nekik még sűrűbb a bundájuk. Mindenki tudja, aki kutyát tart, hogy mennyit kell takarítani egy-egy sétáltatás után. Hiszen a kutyák imádnak hemperegni a hóban, esőben, sárban. Szívtelennek tűnhetünk, ha megfosztanánk kis kedvencünket ezektől az örömöktől. Természetesen erre is van megoldás, a vízhatlan anyagból készült kapucnis esőkabátjainkban a kutyusok önfeledten játszhatnak kint a szabadban akár esőben és hóesésben is, anélkül, hogy tetőtől talpig koszosak és vizesek lennének. Magunkat pedig megkíméljük a hosszú ideig tartó mancs és szőrzet lemosásától vagy a séta utáni komplett fürdetéstől.

forrás:donnapuppies

Kutyahidegben

zoli7 — Sat, 10 Nov 2007 21:39:00 +0100

Zimankó esetén :

Eljött a tél, a hideg időszak, mit kell tennünk, hogy kedvenceink a lehető legnagyobb kényelemben éljenek ilyenkor is?
A kutyák normális esetben gyakorlatilag hidegtűrők. A bundájuk vastag, télen még sűrűbbé válik, bőrük alatt pedig tartalékolnak olyan zsírszövetet, mely nagy hidegben is megvédi őket. Még azok a kutyák is, melyek napközben gyakran vannak bent a lakásban, kényelmesen alszanak kint éjszaka. Előfordul azonban, hogy a kizárólag a fűtött lakásban tartott kutyák elpusztulnak hidegben (ha elvesznek vagy kizárják őket). Ha a kutya átfázik, reszketni kezd, ilyenkor apró izomrángásokat láthatunk. Ha kutyánk szemmel láthatóan nagyon fázik, adjunk rá egy kabátkát.
Sokan úgy gondolják, hogy olyan hideg időben, amikor az embernek nincs kedve kidugni az orrát sem, a kutya is inkább a lakásban marad. Ez egyáltalán nem így van, hiszen a kutyák szeretik a jeget és a havat is, és ebben az időben is szükségük van a rendszeres és a gazda számára nemegyszer túl hosszú sétákra. Télen azonban érdemes néhány dologra odafigyelni. Bár vannak speciális kutyacipők, azért a kutyák többsége "mezítláb" jár. A latyak, hólé és a só felmarja a mancsukat, és fájdalmat okozhat. Kenjük be ezért a mancsukat vazelinnel vagy faggyúval, ha pedig repedezett, akkor külön figyeljünk az ápolására. Ha a kutya séta közben sántítani kezd, ennek oka az is lehet, hogy a jégdarabok és a megkeményedett hó a talppárnák közé szorult, ezeket távolítsuk el.
Lehetőleg hosszú bevásárlásokkor ne vigyük magunkkal a kutyát, hiszen hosszabb ideig a bolt előtt kikötve, egy helyben állva nagyon rosszul érzi magát és fázik.
A kutyák többsége szereti a havat enni. Ezt ne engedjük, mert mandulagyulladáshoz, esetleg hasmenéshez vezethet. Legszerencsésebb, ha már kicsi korában megpróbáljuk rászoktatni arra, hogy havat enni nem szabad.
Sétánál figyeljünk akkor, ha jeges útszakaszon kell átmennünk. A kutya az embernél jobban mozog a jégen, de így sem veszélytelen a közlekedés.
A séta után törölközővel dörzsöljük át a kutya szőrét, hogy ne száradjon rá a koszos és sós lé.

Konzerv vagy szárazeledellel etessem kutyámat?

zoli7 — Fri, 09 Nov 2007 02:15:00 +0100

Két okból is nehéz összehasonlítani egy konzerv vagy szárazeledelt. Az egyik a víztartalom, amitõl úgy tûnik, mintha más tápanyagokból kevesebb lenne benne. Ez nem így van, hiszen kutyád valójában több eledelt eszik. A másik különbség az eledel energiadússága. A száraz eledelek jobban koncentráltnak, több tápanyagot tartalmaznak - és ugyancsak nagyon jót tesznek a kutya fogazatának. Mind a száraz, mind a konzerv eledel megfelel a kutya tápanyagigényének és az étrendjét is változatosabbá teszi. Ne felejtsd el ugyanakkor, hogy ha szárazeledellel eteted, akkor kisebb adagokat adj, mint konzervbõl. Amikor kutyádat eteted, mindig biztosítsd, hogy legyen friss, tiszta ivóvíze kedvencednek.

Áttérés szárazeledelre konzerv kutyaeledelek után
A konzerv állateledelek a szárazakhoz képest általában több olajat és kevesebb szénhidrátot tartalmaznak. Ez egy olyan jelentõs különbség, ami miatt fokozatos, legalább 5 napig, de akár 1 hétig is eltartó váltást ajánlunk. Tedd ezt úgy, hogy fokozatosan helyettesítse a régi étel egy kis részét az újjal, mindaddig, amíg az 5. napon a kutya a teljes új ételt megeszi. Valószínûleg, feltûnik majd , hogy kutyád többet iszik majd, amikor száraz eledellel eteted. Ez természetes, mert kedvence kevesebb nedvességhez jut eledelébõl és ezt kompenzálandó, többet kell innia.

Áttérés szárazeledelrõl konzervre
Ahogy már fentebb is említettük, a konzerv és a szárazeledel gyakran egészen különbözõ. Azt javasoljuk, hogy legalább egy hetet szánj rá a váltásra, ugyanúgy fokozatosan, mint fentebb. Két dolgot érdemes megfontolni:

Egy adag konzerv eledel többnek látszik, mint amihez hozzászokhatott, hogy szárazból korábban adnia kellett.
Esetleg felfigyelhetsz arra, hogy kutyád kevesebbet iszik, mint amikor konzerv eledellel etetted - azért ugyanúgy adj neki bõségesen friss ivóvizet.

Mi mindent kell, hogy a kutyaeledel tartalmazzon?

zoli7 — Fri, 09 Nov 2007 02:12:00 +0100

Mi mindent kell, hogy a kutyaeledel tartalmazzon?
A kutyáknak egész más tápanyagigénye van, mint az embereknek. Például az embereknek azt tanácsolják, hogy egyenek gyümölcsöt és zöldséget ahhoz, hogy minden nap megszerezzék az elegendõ C-vitamin- mennyiséget, míg a kutyák bélrendszerében levõ baktériumok elég C vitamint termelnek, így erre egyáltalán nincs szükségük az étrendjükben. A kutyák jól megvannak szénhidrát nélkül, míg fehérjére és olajokra szükségük van táplálkozásuk során. A kutyák érdekes módon nem "igazi" húsevõk és nem élhetnek csak húson: a hús csak kb. felét képezheti a kutya étrendjének. A kutyáknak szükségük van a hús, a gabonák és zöldségek kombinációjára, hogy kiegyensúlyozott étrendjük legyen. A legtöbb iparilag elõállított kutyaeledel eleve tartalmaz mindent a szükséges összetételben, amire a kutyának szüksége van, hogy teljes és egészséges életet éljen.

Fehérjék: A fehérjék a test alapvetõ építõkövei - aminosavakból képzõdnek. A fehérjéket, amit az állat megeszik, pl. csirke- vagy marhahúst, a testben levõ enzimek bontják le. Aztán a kutya számára hasznos fehérjeként képzõdnek újjá, például izmokat, szõrt, bõrt és ellenanyagokat képeznek. A fehérjék kétféle aminosavból állnak: alapvetõ és nélkülözhetõ. Az alapvetõ aminosavakat a kutya étrendjének mindenképpen tartalmaznia kell, hiszen ezek elõállítására nem képesek. A nélkülözhetõ aminosavakat a szervezet is elõ tudja állítani. A szükséges fehérje mennyisége a kutya korától vagy szokásaitól függ, ezt befolyásolja ha a kutya növésben van, vemhes vagy végez-e munkát.

Zsírok: A zsírok az étrend alapvetõ részei, hiszen ezek biztosítják a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódását. A zsír a kutya fõ energiaforrása, 2.25-szor annyi energia van bennük, mint a fehérjében vagy a szénhidrátban. Ezt fontos tudnunk, ha a kutya sokat mozog. Vannak zsírok, melyek elengedhetetlenek az étrendben. Több elõnyük van, szebb lesz a kutya bundája és bõre, erõsítik immunfunkciókat, gátolják az allergia, gyulladások és vérrögök kialakulását.

Szénhidrátok: A szénhidrátok nem elengedhetetlen részei a kutya étrendjének, bár energiát nyújtanak a kutyák számára. A szénhidrátok felbonthatók egyszerû cukrokra (pl. szõlõcukrok) és összetett cukrokra (mint pl. keményítõre és rostokra). Az a sebesség, amivel az egyszerû cukrok lebomlanak, meghatározza, hogy milyen gyorsan szabadul fel energia. A legismertebb szénhidrátok közé tartoznak a gabonafélék, a rizs és a tésztafélék.

Ásványi anyagok: Az ásványi anyagokra alaposan figyelni kell: Egyetlen ásvány túlsúlya is egy másik hiányához vezethet. Az ásványi anyagok, különösen a kalcium fontos a csontok- és fogak szerkezete, a test folyadékegyensúlya és a metabolikus folyamatok szempontjából.

Vitaminok: A vitaminok mennyiségét is egyensúlyban kell tartani, egyaránt káros lehet, ha az egyikbõl túl kevés, a másikból túl sok van. Kétféle vitamin létezik: zsírban oldódóak (A, D, E, K), ill. vízben oldódóak (B és C). A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) a zsírszövetekben raktározódnak, míg a vízben oldódóak (B és C) távoznak a vizelettel.

Víz: A víz minden élõlény számára elengedhetetlen. A szükséges víz mennyisége a különbözõ tényezõktõl függ, úgymint a környezeti hõmérséklet, hogy az állat konzerv- vagy szárazeledelt eszik-e és hogy mennyit mozog. A víz szabályozza a testhõmérsékletet, szállítja a tápanyagokat és részt vesz a salakanyagok eltávolításában is. Gyõzõdj meg róla, hogy kutyád mindig hozzájusson tiszta, friss vízhez.

A Disney kutyatáppal hódít.

zoli7 — Sat, 03 Nov 2007 12:33:00 +0100

A Disney akciós kutyatáppal hódít

Nem apró, hanem nagy pénzre akarja váltani a Disney a klasszikus filmhõsöket: a cég legújabban az évi 75 milliárd dolláros kutyatáp-tortából akar nagy szeletet hasítani . Egy Old Year nevű kutyaeledellel jelentek meg a szupermarketláncok boltjaiban. Old Yeller egy elég ronda, ám annál hõsiesebb sárga kutya 1957-bõl, aki a vérmedvével is megküzdött, ha úgy esett.

Aztán könnyfacsaró halált halt, mivel elkapta a veszettséget a családra támadó farkastól, így gazdája kénytelen volt lepuffantani. Nem fogjátok elhinni, de a Disney a halálban is meglátta az üzleti lehetõséget, így a kutyaeledelt a hipermorbid „Make Sure His Last Meal's A Good One!” vagyis “Gondoskodjon róla, hogy az utolsó vacsorája finom legyen!” szlogennel futtaják. Mi is rohannánk a boltba, ahogy amerikai barátaink is,főleg hogy egy ideig az eledel mint a Disney akciós kutyatápja, óriási promóciónak örvend. A kutyatápok közt az Old Yeller azonnal a népszerûségi lista élére pattant a boltokban. Lám,az amerikaiak most se hazudtolták meg önmagukat :)

Tél

zoli7 — Thu, 01 Nov 2007 04:18:00 +0100

TÉL

só
Ha olyan területen vagyunk kénytelenek sétálni kedvencünkkel, ahol rendszeresen sózzák a járdát és az utakat, védjük meg talppárnáit a só okozta kimaródástól! Erre a célra rendszeresíthetünk akár egy kutya cipőcskét is. Sokat segít már az is, ha séta előtt alaposan bekenjük kutyánk talpát valamilyen víztaszító krémmel. Hazatérve gondosan mossuk le a sózott latyakot kutyánk mancsairól!

hó, hideg napok
Ha négylábú barátunk előszeretettel kóstolgatja a havat, az a fagylaltevés következményeivel megegyező problémákat okozhat az arra érzékeny állatokban. Hógolyódobálással lehetőleg ne provokáljuk az ilyen kutyákat!
Hideg esős, vagy havas időben a rövidszőrű, kistestű egyedekre adhatunk kabátot, csak arra ügyeljünk, hogy ha a ruha átnedvesedett, akkor többet árt, mint amennyit használ. Ilyenkor cseréljük, vagy inkább vegyük le!

ünnepek
Az év végi ünnepek jelentik a legnagyobb megterhelést házi barátaink gyomra számára. Édességet csak mértékkel adjunk nekik! Az év többi napján csonthoz nem szokott kutyáknak Karácsonykor se adjunk csontot! Kilószám etetett kocsonyacsont viszont még a csonthoz szokott kutyák esetében is bélrendszeri panaszokat okozhat. A skála széles, és a bélsárrekedés különböző fokozataitól egészen a bélelzáródásig terjed, mely állatorvosi beavatkozás nélkül kedvencünk pusztulását is okozhatja. A gazdák gyakran túlzásokba esnek ünnepek alkalmával. Kutyáinkat viszont ne kényszerítsük „ünneplésre”!
A petárdarobbantásnak Szilveszter az ideje. Országszerte több ezer kutya menekül el félelmében otthonából s válik kóbor ebbé a petárdázás és a házi tűzijátékok miatt. Hogy megvédjük ezektől a hatásoktól az állatot, ne engedjük, még a legbátrabb házőrzőt sem, az utcafront közelébe Szilveszter tájékán!

Ősz

zoli7 — Thu, 01 Nov 2007 04:17:00 +0100

őszi séták

Ebben az évszakban fönnáll a toklász, kullancs, rovarcsípés veszélye. Ezért a séta utáni gondos és alapos átvizsgálás ilyenkor is nagyon fontos.

toklász
Veszélyt jelenthet négylábú barátunk szempontjából az útszéleken, árokparton, kertvárosi gazos területeken egyre terjedő egérárpa (vadrozs) toklásza is. Ez az apró, de kellemetlen növényi rész könnyen a kutya szőrzetébe kerül, és a bőrbe, a bőr alá, a hallójáratokba, a szemzugba jutva komoly problémákat okozhat. Ez ellen kutyánk különös gonddal történő átvizsgálásával (talppárnák, hónalj, combok köze, fül) védekezhetünk, illetve azzal, ha a lábujjszőröket rendszeresen rövidre nyírjuk. Ha a toklász a fülbe került, azt kutyánk először heves fülrázással jelzi. Azonnal vigyük a kutyát állatorvoshoz, mert aznap még viszonylag könnyen eltávolítható! Kis idő elteltével azonban a hallójáratban rekedt toklász nagyon fájdalmas külső hallójárat gyulladást okoz, és csak altatásban távolítható el. Az ujjközök bőre alá befurakodott toklász szintén fájdalmas, gyulladásos folyamatokat indít el, erre a sántítás figyelmeztethet bennünket. Eltávolítása csak kisebb műtéttel, gyakran csak nyugtatás, vagy altatás mellett lehetséges.

tisztogatás, fürdetés
Lakásban tartott kutyáknál a saras idő beköszöntével szükségessé válik minden séta után a tappancsok gondos lemosása, majd az ujjközök szárazra törlése. Kistestű kutyák esetében a has alját is meg kell tisztogatnunk. Ilymódon nemcsak kutyánk tisztán és egészségesen tartásáról gondoskodunk, hanem otthonunk tisztaságát is megóvjuk, útját álljuk számos kórokozó behurcolásának. Ez kiváltképpen fontos, ha kisgyermek is él az állat környezetében. Ami a fürdetést illeti, szabály, hogy minél ritkábban és csak a megfelelő, kutyák számára készült szerek alkalmazásával végezzük. Minden egyes vegyszeres beavatkozás felborítja a bőr természetes védelmi rendszerét. Így a szakszerűtlenül, túl gyakran végzett fürdetéssel mi magunk készítjük elő a talajt a következményként jelentkező bőrbetegségek számára.

ízületi panaszok
Idősödő kutyák ízületei gyakran érzékenyen reagálnak az időjárás változásaira, a hideg beköszöntére. Ízületi fájdalmakra figyelmeztető jel lehet a kutya kedvetlensége, lassú, óvatos mozgása, aktivitásának csökkenése.

Bolhák és Kullancsok

zoli7 — Thu, 01 Nov 2007 03:00:00 +0100

Bolhák és kullancsok elleni készítmények és hatóidejük

Készítmény	Faj	Bolha elleni hatás	Kullancs elleni hatás
Advantage cseppek	Kutya/Macska	4 hét	-
Bolfo nyakörv	Kutya/Macska	4-5 hónap	10 hét
Bolfo spray	Kutya/Macska	2 hét	2 hét
Exspot cseppek	Kutya	4 hét	4 hét
Frontline cseppek	Kutya/Macska	2-3 hónap / 1 hónap	1 hónap
Frontline spray	Kutya/Macska	2-3 hónap / 1 hónap	1 hónap
Kadox spray	Kutya/Macska	4 hét	-
Kawu nyakörv	Kutya	-	4 hónap
Kiltix nyakörv	Kutya	7 hónap	7 hónap
Preventic nyakörv	Kutya	-	4 hónap
Program injekció	Macska	1 hónap	-
Program szuszpenzió	Macska	1 hónap	-
Program tabletta	Kutya	1 hónap	-
Tiguvon cseppek	Kutya/Macska	4 hét	-