Szülésfelkészítő dúlaként gyakran fordulnak hozzám a várandósok azzal, hogy „össze vagyok zavarodva”. Biztosan te is tapasztalod, hogy olyan sok – és időnként totál ellentétes – információ zúdul rád a szülésről, szoptatásról, babagondozásról, hogy egy idő után valóban nem tudod már, kinek is higgy…

Ha te is az első babádat várod, és szorongsz az ismeretlentől, ha a második jön, de az első szülésed nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna, vagy ha egyszerűen csak szeretnél jól felkészülni, nem sodródni – akkor jó helyen jársz.

A célom, hogy átláthatóbbá tegyem azt a három nagy témát, ahol a legtöbb kérdés és félelem felbukkan – és ahol szerencsére egyszerű megoldások is elérhetőek:

• a szülés szakaszait,
• a gyengéd fájdalomcsillapítás lehetőségeit,
• és a szoptatás első lépéseit.

A szülés 6+1 szakasza – hogyan fogod érezni őket?

Sokan úgy képzelik el a szülést, hogy „jönnek a fájások, bemegyünk, megszületik a baba”. A valóság ezzel szemben sokkal összetettebb. A vajúdás különböző szakaszai más-más testi és érzelmi minőségeket hozhatnak, nem mindig éles határokkal, de érezhetően egymást követően:

1. Szociális / látens szak: A fájások még ritkásak, rövidek, gyakran alig észrevehetők. Ilyenkor sokan aktívak maradnak: bepakolnak, rendezgetik a dolgaikat, elintéznek ezt-azt – mintha a női test és a lélek is elkezdene ráhangolódni az előtte álló eseményre. Nem biztos, hogy „kívülről” úgy tűnik, vajúdásról van szó – de ez már a folyamat része.

2. Aktív szak: A kontrakciók egyre hosszabbak, rendszeresebbek, és egyre több figyelmet kívánnak. Sokan ebben a szakaszban érzik, hogy zavarja őket a beszéd, a zaj, vagy más külső inger. Egyre fontosabb lehet majd a számodra a vajúdástámogatás, a megnyugtató jelenlét, a fájdalomcsillapítás és az, hogy biztonságban érezd magad.

3. Átmeneti szak: Ez a rövidebb, de gyakran a legintenzívebb szakasz a vajúdás során. Testi és érzelmi szinten is erőteljes változások történhetnek, sokan érzik azt: „nem bírom tovább”. Ez azonban gyakran annak a jele, hogy hamarosan jönnek a tolófájások, és elindul a kisbabád kifelé.

4. „Pihenj és légy hálás” szak: Nem mindenkinél jelenik meg ez a szakasz, de ha igen, rövid enyhülést hozhat. A fájások időlegesen lelassulnak, lehetőséget adva egy kis megpihenésre, mielőtt a kitolás következik. Nem kötelező része a vajúdásnak, de ha megjelenik, segíthet az erőgyűjtésben.

5. Kitolási szak: A méhszáj eltűnt, és a kisbabád a szülőcsatornába ereszkedve megkezdi az útját kifelé. Ebben a szakaszban különösen fontos, hogy milyen testhelyzetben vajúdhat az anya, mennyire követheti a saját ösztöneit és testi jelzéseit, illetve milyen mértékben támogatják abban, hogy aktív résztvevőként alakíthassa a saját szülését.

6. Lepényi szak: A baba megszületése után az összehúzódások segítik a lepény világra jövetelét – ezzel zárul le maga a szülés. Ez már egy nyugodtabb, lassabb tempójú szakasz lehet, bár itt is előfordulhatnak enyhébb összehúzódások. Fontos, hogy ne csak a babára, hanem rád is jusson majd figyelem – hiszen te is most értél a folyamat végére.

+1. Aranyóra / adaptáció: Az első egy-két óra a baba megszületése után, amit ideálisan bőrkontaktusban, együtt, zavartalan környezetben tölthettek. Ez az időszak segíti a kisbabád alkalmazkodását, beindíthatja a szoptatást, és támogatja a hormonális összehangolódást köztetek. Ez az együttlét nem kiváltság – minden anya és újszülött párosnak alapvető szükséglete.

Kitti története – aki rettegett a szüléstől

Rettegtem a szüléstől… azt hittem, az utolsó pillanatban úgyis azt mondom, császárt vagy epidurált kérek. Aztán leültem Orsival beszélgetni. Pár alkalom volt csupán – de pont elég volt, hogy higgyek magamban és a kisbabámban, a szülés természetes folyamatában. A fájásokat aztán már nem ellenségnek éltem meg, hanem útitársnak, segítőmnek. A férjem egy ponton már nem lehetett bent a szülőszobán velem – Orsi viszont végig ott volt. Egy percre sem engedett el.

Kriszti története – az utolsó pillanatban is van megoldás

A második gyermekem születésére igyekeztem tudatosabban készülni, de valami még hiányzott. Négy héttel a kiírt dátum előtt elfolyt a nyákdugó, pánikba estem, és akkor éreztem, hogy szükségem van valakire, aki tényleg értem lesz ott. Az utolsó pillanatban hívtalak fel, ismeretlenül, és az, hogy nyugodtan, kedvesen igent mondtál, hihetetlen megkönnyebbülést hozott. A találkozás után még nyugodtabban vártam a szülést, ami harmadnap meg is indult. A jelenléted, az, ahogy az első fájásoktól kezdve masszíroztál, segített abban, hogy el tudjak merülni az egészben. Egyetlen találkozás, egy gyors szülés – és mégis: bizalom, erő, béke.

„Kibírom-e?” – gyengéd fájdalomcsillapítás, ami segít együttműködni a testeddel

A szülési fájdalom sokakat megijeszt – és jogosan. Aki nem szült még, annak a számára nem egy ismert fájdalom, és nem is lehet összehasonlítani mással. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy nem is ellenség. Nem a tested ellen dolgozik majd, hanem vele együtt, azért, hogy világra segítse a kisbabád.

A fájdalomra lehet készülni. Lehet hozzá kapaszkodókat találni, léteznek hatékony fájdalomcsillapító technikák – nem azért, hogy „kiállj valamit”, hanem hogy a saját utadat járva tudd megélni, ami a vajúdás és szülés történéseit és a kisbabád világrajövetelét.

Vannak gyógyszermentes, gyengéd fájdalomcsillapító módszerek, amelyek enyhíthetik az erős testi érzeteket, vagy segítenek másként viszonyulni hozzájuk: a mozgás, a testhelyzetek váltogatása, a meleg víz, a társas támogatás, a légzéstechnikák, a csend, az érintés.

A legfontosabb: legyen választási lehetőséged. A szülés közben az egyik legnagyobb segítség az, ha lehetőséged van reagálni arra, ami éppen történik. Az ingyenes szülésfelkészítő előadásomon ehhez szeretnék szemléletformáló, jól követhető és gyakorlati információkat adni.

Nelly és Balázs története – együtt felkészülni, együtt szülni

A férjemtől a születésnapomra kaptam egy kismama masszázs bérletet – így jutottam el hozzád. Jól esett a masszázs, kialakult a bizalmam feléd, és külön szülésfelkészítő konzultációt is kértünk. A felkészítésen minden kérdésünkre nyitottan, szakmailag felkészülten válaszoltál, és a férjemet is aktívan bevontad. Végig azt éreztem: nem csak nekem vagy ott, hanem nekünk, mindkettőnknek. A szülőszobán is végig számíthattam rád, és a szülés után is. Tőled hallottam olyan dolgokat a babákról, amiket várandós kismamaként nem tudtam. Hálásak vagyunk, hogy ott voltál velünk a gyerekágyas időszakban is.

A sikeres szoptatás nem pusztán adottság – hanem tudás, gyakorlat és támogatás kérdése is

Kevés olyan gyerekágyas téma van, amiben annyi kétely és félelem akad, mint a szoptatásban. „Nekem nem fog menni.” „Úgyis elapad.” „Anyukám se tudott.” Ismerősek ezek a mondatok?

Pedig a valóság az, hogy a szoptatás általában nem azért indulhat nehezen, mert a test ne lenne képes rá. Sokkal inkább azért, mert nem volt meg a kellő alaptudás, a megfelelő támogatás a kórházban vagy az első otthoni napokban.

A szoptatás nemcsak ösztönös, hanem tanulási folyamat is – a babának is, az anyának együttesen. Ha érted, hogyan működik a tejtermelés, mire érdemes figyelni a jó mellretételnél, mit jelent az, hogy „igény szerinti gondoskodás” – akkor máris sokkal nagyobb az esélyed a hosszútávú sikeres szoptatásra.

Az ingyenes szülésfelkészítő előadáson ezekről is szó lesz: nem szabályokat ismertetek, hanem segítek abban, hogy jobban eligazodj, és rátalálj a saját utadra.

Ezt most ne hagyd ki!

A felkészültség tudást és magabiztosságot ad.
Segít megérteni, mire van ráhatásod, és hogyan tudsz jelen lenni a szülőszobán és a baba megszületése utáni napokban otthon. Jobban fogod tudni kontrollálni, mi történik veled és körülötted.

Ezért tartok egy ingyenes, élő szülésfelkészítő előadást, ahol

• áttekintjük a szülés szakaszait,
• beszélünk a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről,
• és megalapozzuk a szoptatással kapcsolatos ismereteidet.

Nem kell tökéletesen felkészültnek lenned. Csak annyira, hogy magabiztosan és nyugodtan tudj jelen lenni, amikor elindul a vajúdásod és világra jön a kisbabád.

A Hogyan (ké)szülsz TE? bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

Az előző bejegyzésben arról olvashattál, hogy a jó szülésélmény milyen hormonális és lelki tényezőkön alapul, és milyen hosszú távú hatásai lehetnek. Most nézzük meg, te mit tehetsz annak érdekében, hogy a szülésed valóban örömteli és megerősítő élmény legyen! (Kattints ide, ha szeretnéd elolvasni az első részt!)

Hogyan lehet a szülés örömteli és megerősítő élmény?

A szülés az egyik legmeghatározóbb élmény egy nő életében, amely akkor lehet igazán szép, ha biztonságos, támogató és pozitív légkörben zajlik. Bár sok tényező hatással lehet a vajúdás és szülés folyamatára, szerencsére te magad is sokat tehetsz azért, hogy ez az esemény emlékezetes és megerősítő legyen a számodra. A szülés élményét nemcsak a hormonális folyamatok és az érzelmi támogatás alakítják, hanem az is, hogy mennyire érzed magad felkészültnek, tájékozottnak, és mennyire tudsz érvényt szerezni a saját igényeidnek.

A jó hír az, hogy a szép szülésélmény nem a véletlen műve: kutatások és tapasztalatok alapján tudjuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják, hogyan éled meg ezt a különleges napot. Ezek közül szeretnék most megosztani néhányat, hogy segítsenek neked a felkészülésben.

A szülés helyszínének fontossága: hogyan válassz kórházat és teremts otthonos légkört a szülőszobán?

Válaszd meg jól a szülés helyszínét! Fontos a nyugodt és csendes környezet, amely támogatja a vajúdó nő intimitását. Gondosan válaszd ki a kórházat, ismerd meg az ottani szokásokat, protokollokat! A fővárosban élőknek ez talán könnyebb, és vannak vidéken élő, a szülés miatt “várost váltó” családok is. Vigyél magaddal  a kórházba olyan tárgyakat, amik segítségével otthonossá varázsolhatod a szülőszobát! Ilyen például a saját kispárna vagy szoptatós párna, fényképek, mécsesek, színes kendők stb.

Ki legyen veled a szülés alatt?

Gondold át, kit szeretnél magad mellett tudni a vajúdás és szülés óráiban! A támogatók személye ésjelenléte kiemelkedő fontosságú ilyenkor. Az anya oxitocin rendszere megerősítő és támogató személyek jelenlétében tud aktívvá válni. A kutatások szerint az apa mellett a nem a kórházhoz tartozó női segítők (dúla, barátnő) a leghatékonyabbak ebben a szerepben. Nem mindegy tehát, kik kísérnek a szülésedkor.

Mi lesz a kontrollal?

Legyen a vajúdó nőé a kontroll! Ez nem magának a szülési folyamatnak a kontrollálását jelenti, hanem azt, hogy az anya a szülés alatt végig tájékoztatást kap a folyamatról, és az időközben felmerülő döntésekbe minden esetben bevonják. Ha ezek érvényesülnek, akkor sokkal inkább át tudja adni magát a vajúdás folyamatának és a befelé figyelésnek. Az apa mint hozzátartozó, szintén beleszólhat a dolgokba. A párod tud támogatni abban, hogy az előzetesen átgondolt és papírra vetett szüléssel kapcsolatos kéréseid eljussanak a szülésznőhöz, szülészorvoshoz, illetve emlékeztetheti őket ezekre.

A szülés felkészítő tanfolyamok és konzultációk szerepe

Készülj fel alaposan a szülésre és az utána való időszakra! A várandósság hónapjai alatt vegyél részt mindenképp független szülésfelkészítésen! Szülésfelkészítő csoportok, egyéni vagy páros konzultációk személyesen és online is elérhetőek, ne hagyd ki ezt a fontos lehetőséget! Ezeken az alkalmakon mindig a szülők és a kisbaba szempontjai kerülnek fókuszba: mi kedvező nekik a vajúdás alatt, hogyan érdemes az újszülött babát fogadni a szülőszobán, hogyan tud a legzökkenőmentesebb lenni a szülés utáni otthoni időszak, mitől indul és megy jól a szoptatás – ilyen és ehhez hasonló, a szülésre és a szülőségre egyaránt felkészítő, hangolódó témák kerülnek terítékre. Emellett vegyél részt a választott kórházad által szervezett felkészítőn is, hogy megismerhesd az ottani vajúdással, szüléssel és a baba szülőszobai ellátásával kapcsolatos szokásokat és eljárásokat. Mindez információval lát benneteket és magabiztossággal nyújt a számotokra, szülőknek, és oldja a babavárással, a szüléssel vagy a gyermekágyas időszakkal kapcsolatos aggodalmakat, félelmeket.

A fentieken túl két másik tényező is hat a szülésélményre: a szülő nő személyisége és korábbi élettapasztalatai. Vannak, akik a minél természetesebb szülést részesítik előnyben, míg a mások az egészségügyi szakemberek kezei között érzik inkább biztonságban magukat. A nők személyisége mellett az addig átélt tapasztalatok is hatással vannak a vajúdásra és a szüléssel kapcsolatos élményekre. A nőiséggel kapcsolatos megélések, a pozitív tartalmú családi “legendárium”, egy korábbi jó szülésélmény segíti, míg egy szülészeti vagy más természetű trauma hátráltathatja a folyamatot.

Mit tehetnek a kórházi szakemberek a pozitív szülési folyamat támogatására?

Erről szól a Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés 10 lépése, ami egyelőre csak vágyott cél a magyarországi szülészeteken. Ebben a szakemberek megfogalmazzák az anyával szembeni méltó és tiszteletteli bánásmódra való igényt; a bábai gondoskodás fontosságát; a vajúdás és szülés óráiban az anya által választott kísérő(k) megszakítás nélküli támogatói jelenlétét; a nem-gyógyszeres fájdalomcsillapító módszerek elsődleges ajánlását; a bizonyítékon alapuló orvoslás fontosságát, illetve a káros gyakorlatok és rutinbeavatkozások elkerülését; a váratlanul fellépő komplikációkkal, vészhelyzetekkel kapcsolatos óvintézkedéseket; a szakszerű sürgősségi ellátáshoz való hozzáférést; az anya-gyermek későbbi egészségügyi ellátásának biztosítását, és végül a sikeres szoptatásra való törekvést.

Ezek az elgondolások és elvek a szülésfelkészítői és szüléskísérői tapasztalatom szerint is nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egész család: a baba, a mama és az apa is elégedetten és jó élményekkel távozzon a kórházból a szülés-születés után. Milyen jó lenne, ha teljes egészében és mihamarabb megvalósulhatna mindez idehaza is.

A cikkhez felhasznált források:

Dérné Faust, I. (2019) A szülés neuroendokrinológiája – Varga, K., Andrek, A., Molnár, J. (szerk.), A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében, Medicina Könyvkiadó Zrt. 

Odent, M. (2003) A szeretet tudományosítása, Napvilág Születésház Bt. 

Héjja-Nagy, K. és Varga, K. (2017) A SzüléSzületéS minősége – a szülés az élmény tükrében – Sz. Makó, H., Veszprémi, B. (szerk.), A párkapcsolattól a gyermekágyig. A várandósság, szülés és a gyermekágy időszakának pszichológiája és pszichoszomatikája, Octoport Nonprofit Kft. 

Héjja-Nagy, K. (2019) Anyai élmények, módosult tudatállapotok a várandósság és szülés- születés körül – Varga, K., Andrek, A., Molnár, J. (szerk.), A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében, Medicina Könyvkiadó Zrt. 

Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés 10 lépése http://imbco.weebly.com/uploads/8/0/2/6/8026178/imbci_hungarian.pdf

Raphael-Leff, J. (2010) Másállapot, Háttér Kiadó. 

Varga, K. és Suhai, G. (2010) Szülés és születés lélektanon innen és túl, Pólya Kiadó 

Varga, K. (2015) A szülés élménye: út a “jó minőségű” szüléshez, születéshez – Pápay, N., Rigó, A. (szerk.), Reproduktív egészségpszichológia, Eötvös Kiadó 

WHO szüléssel kapcsolatos ajánlásai https://emmaegyesulet.hu/emma-konyvtar/who-ajanlasok-pozitiv-szuleselmenyt-celzo-szuleszeti-ellatas/

A Mit tehetsz szép a szülésélményért? bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

A szülésfelkészítő tanfolyamon vagy a szülésélmény feldolgozó konzultációkon gyakran kérdezik tőlem a mamák: hogyan lehet szép és megerősítő a szülés élménye? Milyen körülményektől és tényezőktől függ, hogy mit mesélünk szülő nőként a szülőszobán átélt történések kapcsán?

A legújabb kutatások szerint a jó szülésélményről maga a természet gondoskodik. A vajúdás és szülés pozitív élménye hormonálisan megalapozott, azaz többféle kémiai hírvivő anyag együttműködése segít bennünket nőket, hogy bár kihívásnak, fájdalmasnak élhetjük meg a vajúdást, mégsem erre emlékszünk első sorban a szülés után – sokkal inkább az öröm és az elvégzett munka (ld. angol labour)  utáni megnyugvás érzése válik erőssé.

Ha a szülőpár felkészült és jól informált, ha a vajúdás nyugodt körülmények között zajlik olyan résztvevők jelenlétében, akikben az anya bízik, ha tiszteletben tartják a kéréseit és nincsenek nagyobb komplikációk, akkor többnyire szép emlékű és megerősítő tapasztalat a baba világra hozatala.

Melyek azok a hormonok, amelyek a vajúdás során ebben segítenek?

Egész biztos, hogy a legnevezetesebbről, az oxitocinról már te is hallottál. Ezt szokták a köznyelvben “szeretet hormonnak” is nevezni. Végigkíséri az emberi szaporodást, ott van

• a fogamzás idején, amikor a női testben a kisbaba megfogan,
• a szüléskor ez a hormon felelős a méhösszehúzódásokért, amik a babát a világra segítik,
• a kicsivel való első találkozáskor, az aranyórában is felszaporodik, amikor a kapcsolódás, a korai kötődés kerül előtérbe, illetve
• a szoptatás folyamatában újra megjelenik, a tejleadásban kap hangsúlyos szerepet.

Az oxitocin sok jó tulajdonsággal rendelkezik: stresszoldó és félelemcsökkentő hatású, mérsékli az agresszív viselkedést, hozzájárul a bizalom kiépüléséhez.  A megszületés után biztosítja az anyai gondoskodó és szerető viselkedését, a baba és a mama egymásra hangolódását, illetve megerősíti a szülőpár egymáshoz kötődését és elköteleződését is. Tényleg fantasztikus egy hormon! :)

Különbség van azonban a saját szervezet által termelt és a kívülről adagolt oxitocin között

Míg az előbbi hozzájárul ahhoz, hogy a pozitív élmények a szülés során folyamatosan fennmaradjanak, addig az infúzióból érkező oxitocin erősíti ugyan a vajúdás alatt szükséges kontrakciókat, de nem jut be az agyba, így ott nem tudja kifejteni pozitív, a szülési folyamatot és a korai kapcsolódást támogató hatását.

Még milyen hormonok dolgoznak a vajúdás és szülésóráiban?

A béta-endorfina másik hormon, ami nagy segítséget jelent a szülés óráiban. Az agyalapi mirigyben állítja elő, fájdalomcsillapító hatású, így segíti a vajúdás folyamatát. Zavartalan esetben bőségesen termelődik a vajúdás óráiban, és az oxitocinnal együttműködve hozzájárul a szülésre jellemző módosult tudatállapot kialakulásához. A béta-endorfinok eufóriát, örömöt is okoznak. A szülés alatti folyamatos támogató jelenlét – legyen az az apa, a szülésznő, a dúla -, vagy a vajúdás alatti érintés, masszázs támogatja a béta-endorfinok optimális szintjét. A kutatások szerint az ezekben részesülő anyák ritkábban kértek fájdalomcsillapító szereket és elégedettebbek voltak a szülésélményükkel kapcsolatosan. 

Kevésbé ismert, hogy a stresszhormonoknak, az adrenalinnak és noradrenalinnak is szerepe van a szülés folyamatában. Háborítatlan lefolyású szülésnél a folyamat végén termelődnek, segítik a kitolási szakot és szerepet kapnak az ösztönös anyai viselkedésben. 

A prolaktin szülés alatti jelenléte felelős az anyai viselkedés megerősödéséért, és az apaság hormonjaként is említik. Fontos a szerepe a tejtermelésben és a szoptatásban is. 

Módosult tudatállapot a szüléskor

A pozitív élményt támogatja a szülés óráiban spontán kialakuló módosult tudatállapot. A vajúdás óráiban erősen megváltozik a mamák figyelme, észlelése és a gondolkodásmódja. Talán te is megtapasztaltad, hogy a kontrakciók erősödésével egyre inkább befelé fordulóvá váltál, az időérzéked elveszett, és egészen másképp láttad a világot. :) Ebben a módosult tudatállapotban sokan heves érzelmeket élnek át, ugyanakkor érzékenyebbé is válnak. Mindez a változás hatékonyan támogatja a vajúdás és szülés folyamatát: a szülés élményét pozitívnak, örömtelibbnek éli meg az anya. 

A jó szülésélmény hatása sokáig kitart. Önismeretet ad, erősíti az anya önmagába és párjába, illetve másokba vetett bizalmát, és pozitívan alakítja a baba-mama kapcsolatot is.

Ide kattintva szép szüléstörténetet olvashatsz.

Iratkozz fel a Szülésfelkészítő levelekre, hogy jól informált, felkészült és magabiztos édesanyává válj – amilyen mindig is szerettél volna lenni!

A Hogyan lehet szép a szülésélmény? bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

1. Mik a terhesség egyértelmű jelei?

Mostanra minden bizonnyal te is találkoztál az alábbi tünetekkel. Nyugi, ezek jelenléte – akár együttesen is – teljesen normálisak a várandósság első heteiben:

• a menstruáció elmaradása
• fáradtság, ingerlékenység
• gyakori vizelési inger
• hányinger, rosszullét (elsősorban reggel)
• megduzzadt, érzékeny mellek, sötétebb mellbimbók
• kisebb görcsök

A legjellemzőbb terhességi tüneteken kívül gyakran előfordulhat fejfájás és hőemelkedés, illetve azon se csodálkozz, ha bizonyos szagok és ételek iránt érzékennyé válsz. Tök rendben van, ha eddig imádtad pl. a brokkolit vagy a palacsintát, és most rá se bírsz nézni.

2. Normális-e, ha több hüvelyváladékom termelődik a terhesség első heteiben?

Igen, ez is teljesen rendben van. Számíts rá, hogy a hüvelyváladék ilyenkor általában vizesebb és tejfehér színű. A megváltozott hormonháztartásod bizony rendesen felboríthatja az eddig megszokott intim érzetedet.

Fontos, hogy ne kezeld tabuként ezeket a tüneteket:

Rajtad kívül számos kismama tapasztal hasonló jeleket. Ezért az egyéni és csoportos foglalkozásaimon külön gondot fordítok arra, hogy őszintén és alaposan át tudjuk beszélni az összes olyan változást és folyamatot, amik a várandósság és a szülés során érik a női testet.

3. Mikor kell orvoshoz fordulnom a várandósság elején?

Tudom, tűkön ülsz már, hogy mihamarabb egyeztethess az orvosoddal és megbizonyosodhass, hogy minden rendben van a kisbabáddal. Az első orvosi vizsgálat azonban ráér még a 6-9. hétig, addig pedig van időd tájékozódni a várandósságodat és szülésedet kísérő megfelelő szakemberek felől. Szükséged lehet egy megbízható nőgyógyászra, és érdemes lassan azt is kiderítened, hogy ki a körzetes védőnőd. Emellett jó szívvel javaslom egy bába és egy dúla felkeresését is, akik a várandósság lélektani folyamatait is jól ismerő, holisztikus látásmóddal rendelkező szakemberek.

Ha időközben azt tapasztalod, hogy esetleg bármelyik fenti tüneted szélsőséges mértéket ölt, vagy erősebb mértékű fájdalommal jár, akkor mihamarabb keresd fel az orvosodat (nőgyógyász, háziorvos, vagy adott esetben ügyelet). Ugyanígy, ha erőteljesebb vérzést tapasztalsz, akkor mindenképp fordulj orvoshoz. Jó ha tudod, hogy a pecsételő vérzés ugyanakkor teljesen normális ezekben a hetekben, és bár emiatt nem kell aggódnod, megnyugtatásképp ellátogathatsz a rendelőbe…

4. Honnan tudhatom, hogy minden rendben van a babával?

Szeretnélek megnyugtatni. A terhesség és a szülés évezredek óta létező természetes folyamat, az élet rendje. A tested csodásan végzi a dolgát és szépen növeli, táplálja a benned fogant magzatot. Hacsak nincs semmi szélsőéges tüneted, ami azonnali orvosi vizsgálatot igényelne, akkor bátran hátra dőlhetsz, hiszen a tested és a lelked automatikusan végzi a dolgát, hangolódik a baba érkezésére. Ha teheted,

naponta többször is szakíts időt arra, hogy pár perc erejéig nyugalmat teremts magad körül: hunyd le a szemedet, és gondolj a szíved alatt fejlődő-növekvő kisbabádra!

5. Kell-e változtatnom az életmódomon? Mit tehetek a baba egészségéért?

Szükség esetén bátran keress fel olyan segítőket – dúlát, mentálhigiénés szakembert, perinatális tanácsadót –, akik jól ismerik a babavárás lelki folyamatait. Egyetlen beszélgetés is felszabadító lehet!

Törekedj a változatos étkezésre, a sok vitamin- és ásványianyag-bevitelre, valamint a fitt életmódra. A terhesség első hetei nem alkalmasak az erőteljesebb sporttevékenységre: válts pihentetőbb üzemmódra az edzéseken, de nem kell abbahagynod a mozgást. A káros szenvedélyekkel – dohányzás, alkohol, stb. – azonban ideje szakítanod, és a kisbabád egészsége érdekében félreraknod őket.

+1. Mikor mondjam el a munkahelyemen, hogy terhes vagyok?

Konkrét választ ugyan nem adhatok neked erre a kérdésre, csupán azokat a szempontokat tudom megosztani veled, amik a leggyakrabban fel szoktak merülni a bejelentéssel kapcsolatban. Amennyiben a terhesség szempontjából veszélyes munkakörben dolgozol, akkor érdemes mihamarabb betegállományba menned, illetve felmentést kérned a munkavégzés alól. Ebben a nőgyógyászod és a háziorvosod tud segítségedre lenni.

Amennyiben nem merül fel ilyen jellegű sürgető faktor, akkor a kismamák többsége ki szokta várni a 12-13. terhességi hét végét – amikorra az orvosi vizsgálatokon is bebizonyosodik a várandósság –, és akkor érdemes jelezned a feletteseid felé hivatalos formában – írásban – a baba érkezését. Tudom, ilyenkor nagy kő esik majd le a szívedről…

Biztos vagyok benne, hogy ezt a cikket is azért olvastad el, mert szeretnéd nyugodtan megélni a várandósság időszakát, és tudatosan tájékozódva felkészülni a kisbabád érkezésére. Ha hasznosnak találtad, akkor iratkozz fel a www.lenardorsi.hu honlapomon felugró mezőben a „Békés várandósság 7 aranyszabálya” c. e-bookomra is! Tarts velem, és válj magabiztos, kiegyensúlyozott édesanyává!

• Gravatar

A A terhesség első hetei: 5 + 1 kérdés, ha most tudtad meg, hogy babát vársz bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

A „hasmars” önmagában nem betegség, de ha a hasmenést a várandósság alatt tapasztalod, azonnal bekapcsol benned a vészcsengő. Először is nyugalom, gondoljuk végig, milyen okai lehetnek a hasmenésnek várandósság alatt!

Mit nevezünk hasmenésnek?

Fontos tisztázni hogy mit is nevezünk hasmenésnek, mert sokszor nem is hasmenés az, amit mi annak gondolunk. A hasmenést terhesség alatt is a puha vizes, folyós széklet határozza meg, amely általában naponta háromszor vagy többször fordul elő, és egy-két napnál tovább tart.

Hasmenés a várandósság első trimesztere alatt

Még csak alig pár napja késik a menzeszed, de hasmenésed van? A szervezeted ezzel a tünettel is reagálhat a benne létrejövő új kis életre. 

Kicsit később – mikor már teljesen biztos vagy abban hogy babát vársz – a hasmenéshez társulhat görcsös alhasi fájdalom, ami ebben a korai szakaszban azonnali totális pánikot tud okozni. Ilyenkor mindenki azonnal vetélésre gondol, pedig amíg az alhasi fájdalmat nem kíséri vérzés (ez lehet pecsételő vérzés, barnás pecsételés vagy bővebb vérzés), kismedencei fájdalom, vagy hátfájás, addig valahol máshol kell keresni a problémát.

A hasmenés szerencsére nem túl gyakori a terhesség első trimeszterében, de ennek ellenére előfordulhat, sőt valakit az egész várandósság alatt elkísér. Mindannyian mások vagyunk.

Hasmenés a terhesség második trimeszterében

Rossz hír, de a második trimeszter közepe felé fellépő hasmenés utalhat terhességi cukorbetegségre is. Erre a várandósság 24-28. hetében egy általános diabétesz szűrés fényt deríthet. A jó hír viszont az, hogy az utána betartott diéta hatására a kellemetlen tünetek megszűnnek.

A második trimeszter a kívánósság csúcsidőszaka is, ezért a tej, tejtermék, zsíros, fűszeres ételek, a túl sok – főleg mosatlan – gyümölcs fogyasztása is állhat a hasmenés háttérben. Egy-egy ételfajta túlzott fogyasztása következtében felmerülhet ételintolerancia, vagy allergia is, amelynek tünete lehet a hasmenés.

Érdemes átgondolnod hogy a második trimeszterben megjelenő hasmenésed nem valamilyen étrendkiegészítő, terhesvitamin, vagy egy antibiotikum hatására alakult-e ki? Például a túlzásba vitt magnézium vagy C-vitamin szedése is okozhat ilyen tüneteket.

Hasmenés a várandósság végén, a harmadik trimeszter alatt

A várandósság legvégén – amikor már úgy érzed hogy közeleg az idő -, ezzel a természetes tisztulási folyamattal készül fel a tested a babád érkezésére, vagyis ez már a vajúdás kezdetét jelzi. Tehát ilyenkor akár normálisak is lehetnek a kellemetlen gyomorrontásos tünetek, a hasmenés és a hányás.

A hasmenésről általában

A teljes várandósság ideje alatt sokszor a babával kapcsolják össze a hasmenéses tüneteket, de a várandósság mellett számos más oka is lehet. Általánosságban elmondható, hogy a terhesség alatti fiziológiai és hormonális változások, valamint az immunrendszer legyengülése hatással van a gyomor-bél rendszer működésére. Például különféle pszichoszomatikus betegségek, emésztési zavarok, vagy akár a tavasztól őszig tartó fertőző betegségek is okozhatják.

Egy új baba érkezése mindig nagy változást okoz egy nő és az egész család életében, ami komoly stresszforrás is egyben. A mindennapi problémák miatt is sokszor lehetsz feszült. Így együtt a két probléma pedig nem tesz jót, ilyenkor és a tested hasmenés formájában tiltakozhat a sok megterhelés ellen. Lassíts le, kérj segítséget, csak a legfontosabb dolgokkal foglalkozz, és pihenj!

Igyekszel ügyelni arra hogy ne hízz túl sokat a várandósság alatt és emiatt sok, vagy sokféle mesterséges édesítőszert használsz? Például szorbitot, vagy nyírfacukrot? Ezeknek az anyagoknak a túlzott fogyasztása is okozhat kínzó hasmenést. Ha nem tudod elhagyni az édes ízt, térj át inkább kis mennyiségben a természetes édesítőkre. Próbáld ki például a datolyát! Nem csak egészséges édesítőszer, de napi 6 szem datolya lerövidítheti és megkönnyítheti a szülést. 

A hasmenés kezelése

1. A hasmenés kezelésében az alap okokat kell először megtalálni. Ha nem köthető össze a várandóssággal, akkor a legtöbb hasmenés 1-2 napos koplalás és keserű tea ivása után megszűnik. Ezek után 4-5 napig ajánlott a tej, a tejtermékek, a nehéz, fűszeres, zsíros ételek kerülése. Helyette az alma, banán, főtt krumpli, főtt rizs, főtt és párolt hús, gyenge húsleves, keksz, pirítós fogyasztása ajánlott.

2. Minden esetben fontos a kiszáradás megelőzése! Egy várandós nőnek több folyadékra van szüksége, mint a többi embernek. Hasmenés esetén a kiszáradás elkerülése érdekében koffeinmentes gyümölcs- vagy gyógynövény teát, szűrt gyümölcslevet hígítva, szénsavmentes ásványvizet vagy elektrolit oldatot érdemes inni.

3. A bélflórára jó hatással vannak a probiotikus készítmények és a fermentált és friss zöldségek, gyümölcsök. Az aktív szén pedig megköti a méreganyagokat, ezzel segíti a gyógyulást.

4. Egy-egy eseti hasmenés nem jelenthet komolyabb problémát még várandósan sem. Azonban ha a hasmenés nem múlik el pár nap alatt, vérzés vagy láz jelentkezik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

A fenti felsorolás semmiképp sem minősül orvosi javallatnak. Minden kérdéseddel és egészségügyi gondoddal fordulj a terhesgondozást végző orvoshoz vagy szülésznőhöz!

A hasmenés megelőzése terhesség alatt

Az akut hasmenést a várandósság alatt is az általános higiéniai szabályok betartásával lehet megelőzni.

• Gondosan mosd meg a gyümölcsöket, a zöldségeket, a húsokat, a halakat és a tenger gyümölcseit.
• Használj külön vágódeszkát a zöldségeknek-gyümölcsöknek, a húsnak és a halféléknek.
• Minden használat után gondosan mosogasd el az edényeket, tányérokat, eszközöket, amelyek az étellel bármilyen formában érintkeztek.
• Gyakran moss kezet amikor hazaérsz. Főzés közben amikor befejezted az egyik fajta ételtípus előkészítését, és áttérsz a másik fajta ételtípus feldolgozására, étkezés előtt, WC használat után, pelenka- vagy betétcsere és a szemetes kiürítése után.
• Várandósan kifejezetten figyelj arra, hogy ne egyél olyan ételt, ami gyomorrontást okozhat. Ilyenek például a nyers húsok, húskészítmények, a nyers tojást, a nyers vagy félig főtt hal vagy a tenger gyümölcsei. Kerüld a lágy sajtokat, pasztörizálatlan tejet és tejtermékeket, lejárt szavatosságú ételeket és a nem megfelelően mosott gyümölcsöket.
• Mindig tiszta vizet igyál! Ha a környékeden a víz minősége nem megfelelő, inkább igyál palackozott babavizet. Így a biztonságos a kisbabádnak és neked is!

A Hasmenés és kezelése várandósság alatt bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

Szülésfelkészítőként és szüléskísérő dúlaként bő egy évtizede foglalkozom édesanyákkal, családokkal. Nyitott szemmel járok és keresem azokat a lehetőségeket és újdonságokat, amik segítenek a szülés körüli időszakban a kismamák életét könnyebbé és jobbá tenni. Ennek kapcsán hallottam nem is olyan régen a lágy lézer készülék jótékony hatásáról, amit azután egy műtétem utáni lábadozáskor nekem is volt alkalmam kipróbálni. Hogy még jobban képbe kerüljek, Bolyky Natáliát, az EXAGE – Laser Beauty System vezető kozmetikusát kérdeztem a módszerről és a lágy lézer készülékről.

Számomra új, korábban nem ismert eszköz a lágy lézer. Azt tudom, hogy az orvoslásban, a sebészetben használnak lézer eszközöket, de itt másról van szó.

 Igen, lágylézernek nem a sebészeti, hanem a kisebb teljesítményű lézereket nevezzük, melyek 0-500 mW (milliwatt) teljesítmény közötti tartományban működnek. Ma már vannak olyan lágylézerek is, amelyek egészen 2000 mW-ig dolgoznak. A magasabb teljesítmény azt teszi lehetővé, hogy mélyebbre hatoljanak a szövetekben és nagyobb energiával lássák el a sejteket egységnyi idő alatt. Az 500mW-os vagy annál magasabb teljesítményű lézerek korábban csak orvosoknál, egészségügyi intézetekben voltak használhatóak. Ma már léteznek olyan gyártók, akik a lakosság számára is készítenek biztonságosan használható nagy teljesítményű készülékeket gyógyászati és kozmetikai céllal.

Milyen területeken lehet használni, milyen pozitív hatása van az emberi testre és a szövetekre a lágy lézernek?

 A lézerterápia fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, csökkenti a sérült testrészben a gyulladást és a duzzanatot és stimulálja a vérkeringést. Nem csupán értágító hatású, hanem elősegíti az új kapilláris erek képződését a sérült szövetekben. Serkenti a sejtek anyagcseréjét, regenerálódását és a szövetek rugalmasságáért felelős kollagén képződését is. Ezen folyamatok összhatásaként a műtéti sebek, a horzsolások és az égési sérülések sokkal hamarabb és kisebb heggel, szebben gyógyulnak. A lézerterápia hatására kitágulnak kisebb artériák és nyirokerek, ettől javul a kezelt terület keringése, így az ödémát okozó folyadékgyülem, vérömleny, fájdalom- és gyulladás keltő anyagok könnyebben eltávoznak a sérülés környékéről. A lézerterápia nagyon hatékony az idegsérülések tüneteinek (éles fájdalom, zsibbadás, bizsergés, égő érzés) enyhítésében, felgyorsítja az idegi kapcsolatok regenerációját, így csökken a gyógyulásához szükséges idő. 

Hogyan jöttek rá erre? Hogyan fejlesztették ki a ma is használatos lágy lézer eszközt? 

A lézer alapjait Albert Einstein fektette le 1917-ben. Az első működő eszközt 1960- ban építették meg, de a módszer gyakorlati hasznát akkoriban még nem igazán értették. A 60-as években világszerte megindultak a kutatások a lágylézer fény tulajdonságaival kapcsolatban. A lézer-kutatás történetének meghatározó magyar vonatkozásai vannak. Mester Endre professzor 1966-ban jött rá, hogy a “lágylézer” az élő szervezetre “biostimulációs” azaz serkentő hatást fejt ki: a sejtek, szövetek “lágy-lézerfénnyel” világítva gyorsabban képesek regenerálódni, azaz a sebgyógyulás felgyorsul. A lézerfény hatására új sejtek, szövetek, sőt új hajszálerek is képződnek. Később észrevették azt is, hogy a jótékony, “biostimulációs“ hatásoknál a lézerfény polarizációjának is fontos szerepe van. A lézerfényt ebben az időszakban még nem lehetett pontosan kezelni,  így a 70-es években megalkottak egy jóval olcsóbb, mégis hasznos gyógyító eszközt, a polarizált fényű Bioptron lámpát, melyet kiválóan alkalmaztak sebgyógyításban. Később megjelentek a lágylézer készülékek is, ahol a lézerfény többre volt képes, mint az egyszerűbb polarizált fényű lámpák. 2012-ben Rózsa Károly lézer-fizikus, az MTA doktora egy olyan speciális “lágy-lézert” hozott létre, mely az emberi szemre már veszélytelen, és ezáltal lehetővé tette, hogy a polarizált fényű lámpák helyett egy még hatékonyabb eszköz, a lágy lézer készülék kerülhessen a gyógyulni vágyó emberek kezébe. A Safe Laser technológia gyakorlatilag megszelídítette a lézert és garantálja a biztonságos, egyszerű otthoni használatot.

 Hogyan lehet alkalmazni a lágy lézert otthoni körülmények között?

 A  „ Safe Laser ” (biztonságos lézer) technológia lényege, hogy a lézer párhuzamos, szemre veszélyes fénysugarát egy speciális szórófelület oly módon alakítja át, szórja szét, hogy az a szemre teljesen veszélytelenné válik. Ezt követi egy másodlagos nagy szórófelület, amely biztosítja, hogy a szemlencse a fényt ne tudja pontszerűvé fókuszálni. Így a fókusz síkjában a fény nagy felületen oszlik el, nem keletkezik károsan nagy teljesítménysűrűség. A lakosság számára használható lágylézerek közül a Safe Laser az egyetlen, amely az I. Lézerbiztonsági csoportba tartozik, azaz nem kell hozzá védőszemüveg, és otthon is teljesen biztonságosan működtethető. Az alkalmazás során persze mindenképp be kell tartani egy pár szabályt. Direkt a szembe ne világítsunk, kerüljük az anyajegyek és a pajzsmirigy, illetve várandósság esetén a méh területének vagy a magzatnak a megvilágítását. Ne alkalmazzuk gombás területeken, illetve daganatos betegeknél a daganatra ne világítsunk rá, máshova lehet. A lágy lézer használatakor is érvényes, hogy a tervezett kezelést megelőzően minden esetben egyeztessünk, beszéljünk a háziorvossal vagy a kezelőorvossal! 

A lágy lézer készülék kapcsán Rákosi Dóra gyógytornászt, szoptatási tanácsadót, a Császárvonal szakértőjét is megkerestem. Dóra évek óta használja és ajánlja ezt az eszközt, így gyakorlati tapasztalatairól is beszámolt. (Fotó: Tiboldi Tamás)

Milyen esetekben látod hatékonynak a lágy lézert a szülés körüli életszakaszban? 

A készülék jó kiegészítő lehetőség a manuális kezelések és a mozgás mellett a perinatális időszakban is. Ilyenkor ugyanúgy kúraszerű kezelést szoktam javasolni, azaz 10-20 kezelést az érintett testrészen. Az eszközt nem szükséges feltétlenül megvásárolni, mert bérelhető is, így ezáltal könnyen elérhető a kismamák számára. A lágylézer segíti az öngyógyulás folyamatát, ugyanakkor emellett elsődleges fontosságú az életmódbeli változtatás: az étkezés és a mozgásformák átgondolása, alakítása is. 

Lehet akár már a várandósság ideje alatt is alkalmazni ezt a módszert?

Igen, kismamák is használhatják. Ilyenkor egyedül arra kell figyelni, hogy a medencetájékot és a hasat ne világítsuk meg a készülékkel. A 9 hónap alatt sokan szenvednek mozgásszervi panaszoktól: fájhat a nyak, a térd, a váll vagy a csukló vagy érzékenyek, gyulladtak lehetnek a visszerek. A gyógytorna jótékony hatását tovább növelhetjük lágy lézeres kezeléssel. A lézerfény hatására a szövetek vérellátottsága javul, csökkenhet a fájdalom és gyorsabb lehet a gyógyulás. A szülés után ugyanezekre a problémákra, illetve a gát területének vagy a császármetszés hegének kezelésében is beválik, erről tudományos publikációk is elérhetőek.

Kozmetikai problémákra, például a várandósság alatt megjelenő seprűvénákra is alkalmazható a lágy lézer. A lézerfény nem csupán a bőr felületén, hanem mélységében, a szövetekben is hat: javítja a keringést és támogatja a gyógyulást. Nagy előnye, hogy fájdalommentes kezelést tesz lehetővé, és otthoni körülmények között is biztonságosan használható.

A A lágy lézer használata a szülés körül bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

Könyvajánló következik. :) Számomra nagy öröm a megjelenése, több okból is. Csupa olyanról van szó benne, ami a szülésfelkészítő csoportjaim, egyéni konzultációim vagy a szülésélmény feldolgozó beszélgetéseim témája: a természetes szülés és az arra való felkészülés minden apró részlete, a császármetszés okai és menete vagy a császármetszés utáni hüvelyi szülés „ágai-bogai”. Hiánypótló is ez a kötet, mert hasonló témában, ilyen alapossággal, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátva, magyar szerzőtől nincs hasonló a szülőknek szóló, szülésfelkészítő könyves kínálatban. Végül azt is elárulom, hogy egy erős személyes szál is köt Ecsedi Gabihoz, a szerzőhöz és családjához: a második kislánya születésekor dúlájuk lehettem.

Amikor bő 4 évvel ezelőtt megismertelek, várandósan kerestél fel, hogy kísérjem a szülésedet. Egy kislányt vártál, és császármetszés utáni hüvelyi szülésre készültél – nem pedig az „egyszer császár, mindig császár” elv mentén haladtál. Gondolom, ennek is nagy köze lehetett a könyv ötletéhez. Meséld el, kérlek, hogyan és miért született ez a könyv!

Sokszor halljuk, hogy nehéz életesemények után is érdemes elgondolkodni azon, hogy mi az, amit tanulhatunk belőle, ami előremutató? A császármetszésemmel kapcsolatosan – túl azon, hogy lábtartásos farfekvéses kislányom anélkül talán sérült volna a szülés során – sokáig semmiféle pozitív gondolatom nem volt. Pedig, ha belegondolok: ha nincs ez a császármetszés, ha elsőre összejön egy szép szülésélmény, akkor nem valószínű, hogy a gyermekeim mellé egy könyvem is születik.

Amikor az első gyermekemet vártam, a szülésre készülve elolvastam pár könyvet. A császármetszésről és egyéb bonyodalmakról szóló részeket – egyfajta naiv optimizmussal – szándékosan átugrottam. Velem ilyen nem fog történni, szépen megszülöm a babámat, ha meg valami probléma adódna, ott leszek a kórházban, csak segítenek… Az orvosomtól azért néhányszor megkíséreltem megtudni, hogy milyen esetekben végezne császármetszést, de mindig terelte a témát: „korai erről beszélni” és „arra úgysem lesz szükség”.

Éppen ezért váratlan meglepetés volt számunkra, amikor a betöltött 36. hét elején elfolyt a magzatvizem. A kórházi vizsgálatnál ráadásul kiderült, hogy Anna baba törökülésben ücsörögve indult el. A fogadott orvosom közölte, hogy „ez bizony császár lesz”.

Maga a műtét nem volt rossz élmény. Annál inkább az azt követő szeparáció, amikor a pár másodperces „odamutatást” követően hat órán keresztül nem kaphattam meg a kis újszülöttemet. Aki átélt hasonló veszteséget, tudja: sokszor még évek múltán is nehéz szomorúság, tehetetlenség-érzés, olykor harag nélkül felidézni az emlékeket. Talán ez, a babámtól való kényszerű távollét élménye volt az első momentum, ami elindított a szülés-születés témájával való mélyebb foglalkozás útján.

Amikor ismét várandós lettem, egy percig sem volt kérdés számomra, hogy meg akarom próbálni hüvelyi úton megszülni ezt a babát. Elég hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem is olyan egyszerű. Ma Magyarországon császármetszés után nem ez az alapértelmezett út, hanem a tervezett császármetszés. A császár utáni hüvelyi szülésre, azaz VBAC-re (vaginal birth after caesarean) külön készülni kell. Informálódni a kockázatokról és előnyökről, a kórházak gyakorlatáról, támogatókat felkutatni, és ráadásul általában a saját környezetünk tagjait (főként az apát) is nekünk kell meggyőzni.

Magam is lelkes keresgélésbe fogtam. Szívtam magamba a VBAC-kel kapcsolatos információkat, kerestem orvost, szülésznőt, dúlát, akik szívesen kísérnek ezen az úton. Ezen kívül beléptem egy internetes VBAC közösségbe is. Itt császármetszésen, illetve VBAC-en innen és túl levő anyatársaim osztották meg egymással történeteiket, tapasztalataikat, kérdéseiket, aggályaikat, biztató, lelkesítő gondolataikat – mindezt szakemberek (dúlák, szülésznők, bábák) által támogatva.

Eleinte csak annyi volt a célom, hogy kellően felkészüljek a saját VBAC-kísérletemre. A témába mind mélyebbre ásva azonban egyre több visszásságról, szakmaiatlan, nem egyszer jogszerűtlen esetről, gyakorlatról hallottam. Felháborodtam azon, hogy milyen gyakran kapnak a várandós, illetve szülő nők pontatlan vagy nem teljeskörű tájékoztatást az állapotukról és a lehetőségeikről, mennyi elavult, kifejezetten káros, mégis nap mint nap rutinszerűen alkalmazott orvosi beavatkozás történik egy átlagos szülés során. Különösen szíven ütött, milyen sok nő és baba él át traumatikus élményeket életük e sorsformáló eseménye kapcsán.

Ezeket az élményeimet pedig estéről estére megosztottam a férjemmel, aki egy ideig megértően hallgatott, hümmögött, néha kissé hitetlenkedett vagy éppen velem háborgott, majd egyszer megkérdezte: „Ha ezek tényleg ilyen fontos dolgok, és tényleg ilyen sok nő, pár nem tud róluk, akkor miért nem írod le? Miért nem írsz egy könyvet?”

„Hmm. Hogy én könyvet írjak? Miért is ne?” A következő délutáni babaaltatás alatt ihletszerűen papírra vetettem a könyv felépítésének vázlatát, majd lelkes munka vette kezdetét, aminek a végén, körülbelül két és fél év alatt megszületett a könyv.

A célom és vágyam az, hogy az ismeretek, amikre az elmúlt években szert tettem, másoknak is hasznára válhassanak. Hogy aki elolvassa a könyvet, az érdemeben tudjon kérdéseket feltenni, esetleg ellenérveket felvetni, megfogalmazni saját maga és orvosa számára, hogy mit szeretne és mit nem. Nem szándékom, hogy a nőket az orvosok ellen „lázítsam”, romboljam a köztük levő bizalmat. Sokkal inkább a várandósok információs kiszolgáltatottságának csökkentése, és a szülés körüli segítők, elsősorban az orvosok ösztönzése arra, hogy az anyákat (és apákat) partnerként kezeljék és engedjék, segítsék, hogy élhessenek döntési lehetőségeikkel.

Szülésfelkészítőként a tanfolyamokon, konzultációkon én is mindig beszélek a természetes szülés mellett a császármetszésről is. Kikerülhetetlen téma, a statisztika szerint ugyanis 40 % felett van az országos császárarány, ami eléggé elgondolkoztató. Miért fontos ez a téma számodra – és miért az a könyv olvasóinak?

Hazánkban minden öt gyermek közül kettő műtéti úton jön világra – miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja, hogy a 10 %-nál magasabb császármetszési arány már nem eredményez csökkenést az anyai, illetve újszülöttkori halálozási mutatókban, sőt 15 % felett nő az anyai halálozás. Igaz ugyan, hogy a császármetszés nem kizárólag a haláleseteket hivatott megelőzni, hanem a súlyos sérüléseket, egészségkárosodást is. Ezzel együtt is mára több szakember megfogalmazta, hogy e műtéteknek akár a felére világszerte valós egészségbeli ok nélkül, vagyis szükségtelenül kerül sor! Ráadásul – az „egyszer császár, mindig császár” szállóigével fémjelzett, orvosi körökben is máig élő tévhit következtében – császármetszést követően a legtöbb anya következő gyermeke szintén ily módon fog születni.

Sok-sok szülészorvos számára még mindig nem evidencia, hogy a császármetszést követő hüvelyi szülés biztonságos, és alapvetően biztonságosabb választás, mint az ismételt, tervezett császármetszés.

A császármetszés – maga a műtét – elég biztonságos beavatkozás, ugyanakkor gyakori és súlyos, akár a következő várandósságokra is kiható szövődmények jellemzik, amelyekről az édesanyák rendszerint nem kapnak kellő mélységű tájékoztatást.

A császármetszés nem csupán alternatívája a hüvelyi szülésnek. Egészen más folyamatok zajlanak le mind az anya testében és lelkében, mind a babáéban. Michel Odent Császármetszés című könyvében a vajúdás nélküli császármetszések kapcsán megfogalmazott aggodalmait ismertetve egészen odáig megy, hogy felveti: ha egyre több és több gyermek jön világra a szeretethormon (oxitocin) áramlását nélkülözve, az akár az adott társadalom tagjainak és egészének mások és önmaga szeretetére való képességét is veszélybe sodorja.

Ha nem is megyünk ilyen messzire, akkor is kijelenthetjük, hogy a szülés „minőségének” kérdése nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is jelentős, hiszen a szülés élménye nagy mértékben befolyásolja a nők gyermekvállalási kedvét. Sok második-harmadik-többedik gyermek az anya szülés közben átélt traumatikus élményei (szülészeti erőszak, akár feleslegesen elszenvedett császármetszés) miatt nem születik meg.

A neved előtt szerepel a dr. előtag, de te nem orvosként szerezted a címet, mint ahogy azt sokan elsőre gondolhatnák. Ugyanakkor jogi doktorként is van közöd az egészségügyhöz, és a könyv írásakor ezt a tudásodat jól tudtad használni. Mesélj kicsit magadról és arról is, hogy hogyan szedted össze és rendszerezted a könyv anyagát: a sok információt, a statisztikákat, kutatások eredményét?

Végzettségem szerint jogász és népegészségügyi szakember vagyok. Úgy érzem, hogy az e két szakma nyújtotta szemléletmód szerencsésen találkozott és egymást erősítette a könyv megírása során. Jogászként ugyanis véremben van az elemző-rendszerező gondolkodásmód, az, hogy nem szeretem a homályos foltokat, a megválaszolatlan kérdéseket és az igazságtalanságot. A népegészségügyi képzettség és gyakorlat ehhez a preventív (a bajok megelőzésére törekvő) szemléletet adja hozzá, valamint biostatisztikai, kutatásmódszertani, tanulmányok kritikus elemzésével kapcsolatos és egyéb ismereteket.

Amikor a könyvhöz gyűjtöttem az anyagokat, igyekeztem több oldalról körbejárni az egyes témaköröket: az elmélet, a gyakorlat, az anyai élménybeszámolók oldaláról, illetve az egészségügy és a jog felől is közelítve. Elolvastam számos magyar és angol nyelvű szülésfelkészítő könyvet, szakkönyvet, tankönyvet, tanulmányt, szakmai irányelvet, jogszabályt, cikket, interjút, szüléstörténetet, s így – noha nem vagyok orvos, szülésznő, bába, sem dúla vagy perinatális szaktanácsadó, mégis – azt gondolom, kellően világos kép alakult ki bennem a témáról.

A felhasznált irodalom felsorolása több mint 20 oldalt foglal el a könyvben. A sokféle forrásból származó tudásdarabkák szépen kiegészítették egymást, és kirajzoltak egy érdekes, összetett képet, amelynek számos pontján a napi gyakorlat sajnos élesen eltér a bizonyítékokon alapuló szakmai ajánlásoktól, más országbeli jó gyakorlatoktól.

A sok-sok információt aztán feldolgoztam, rendszereztem és átadható, olvasmányos formába öntöttem, a szakmai tévedések elkerülése végett pedig felkértem egy szakembert, Dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvost, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnökét, hogy ellenőrizze, lektorálja a kéziratot.

Mutasd be, kérlek a könyvet! A tartalomjegyzéket átlapozva átfogó, alapos írás született. Milyen témákat vettél sorra? Kinek ajánlod a könyvet elsősorban?

A kötet bárki számára hasznos lehet, aki szeretne alaposan utánaolvasni a szülés kérdéskörének, akár első, akár többedik gyermekét várja, akár hüvelyi szülésre, akár császármetszésre készül. A hat részből álló könyvben a fiziológiás hüvelyi szülés, valamint a babavárás és a szülés alatt esetleg felmerülő leggyakoribb problémák bemutatása mellett külön részt szentelek a császármetszésnek és a VBAC-nek, valamint a VBAC és a tervezett császármetszés biztonságossága  összehasonlításának.

Az I. részben foglalkozok olyan kérdésekkel, mint pl. a szülés szakaszai, a szülés „normális” hossza, a szülési fájdalom és csillapítása, a szüléstől való félelem, a gátmetszés-gátrepedés, az oxitocin hormon, az aranyóra, a korai kötődés, a rooming-in, a szülészeti erőszak.

Könyvem II. részében olvashatunk például a terminustúllépés és a szülésindítás, a farfekvéses magzat, a téraránytalanság és a fájásgyengeség témájáról.

A III. rész a császármetszésről szól, annak fajtáiról, előfordulásának gyakoriságáról, a magas császármetszési arány okairól, a szükségtelen császármetszések számának csökkentéséről, a műtét előnyéről és hátrányairól, lehetséges szövődményeiről és hatásairól.

Ezt követően a IV. rész arra a kérdésre keresi a választ, hogy császármetszés után melyik a biztonságosabb útja a következő gyermek világrajövetelének: egy újabb műtét vagy a hüvelyi szülés? Itt szó van a hegszétválás kockázatáról és az ismételt császármetszés veszélyeiről is.

Az V. részben a VBAC témáját járom körül. Ismertetem a szülészeti ellátás bábai és orvosi modelljét, a VBAC feltételeit és ellenjavallatait, a sikerességét befolyásoló körülményeket, valamint azt, hogy hogyan érdemes rá felkészülni. Bemutatom a kórházi szülés során előforduló rutin beavatkozásokat és a kórházi protokollokat is, a szülő nő jogait, beszélek a szülési tervről és az otthoni vajúdás során használható praktikus tudnivalókról.

Saját mondandóm végeztével másokat pedig szólaltatok meg: a VI. rész szüléstörténeteket tartalmaz. A könyv végén olvasnivalókat is ajánlok, illetve ott található a forrásjegyzék és a tárgymutató, valamint a könyv leglényegesebb megállapításainak rövid összefoglalása.

Sokat írtál a VBAC-ról. Angol betűszóval gyakran itthon is így nevezik a császármetszés utáni hüvelyi szülést. Azt gondolom, hiánypótló ez a rész, könyv formában eddig nem olvastam róla magyarul. Mi a legfontosabb tudás ezzel kapcsolatosan, amit át szeretnél adni az érintett olvasóknak?

A császármetszést követő hüvelyi szülés biztonságos, és alapvetően biztonságosabb választás, mint a tervezett császármetszés. Ha nincs valós ellenjavallata, akkor az az anya, aki úgy dönt, hogy megkíséreli a hüvelyi szülést, felelős, egészségtudatos dönt hoz, amely az ő és babája – és az egész család – érdekét szolgálja.

A korábbi császáros heg és a hegszétválás kapcsán négy kulcsfontosságú tényt emelnék ki:

• A heg várandósság alatt ultrahanggal mért vastagsága nem mérvadó. Semmit nem jelez előre arról, hogy bírni fogja-e a heg a vajúdást, hiszen a vékony heg is lehet erős, és a vastag heg is megrepedhet.
• A szintetikus oxitocin túladagolása növeli a hegszétválás esélyét. VBAC-nél (is) az a legjobb, ha a vajúdás spontán indul és a saját ütemében haladhat.
• A heg az esetek legnagyobb részében jól bírja a szülést. Előfordul, hogy elvékonyodik, esetleg részlegesen szétválik, ilyenkor szülés után nincs is vele teendő. Valódi, teljes hegszétválás csupán az esetek fél százalékában fordul elő.
• A hegszétválás önmagában nem vezet azonnal halálhoz vagy egészségkárosodáshoz, általában időben felismerhető és kezelhető.

Remélem, hamarosan új szállóige veszi át a régi helyét: „Egyszer császár, aztán CSUSZ!” (A császármetszés utáni szülést ritkábban CSUSZ-nak is rövidítik.)

A könyv 394 oldal terjedelmű, alapos, kerek egész. Találkoztál-e azzal a véleménnyel, amit szülésfelkészítőként időnként én is megkapok, hogy „túlképezzük” a kismamákat? Hogy túl sok és mély az információ, amit a könyv átad? Mi erről a véleményed?

Számomra is nagy dilemma volt, hogy miről és mennyit írjak, főként a problémák, a „kellemetlen”, esetleg ijesztő témák kapcsán. Lehet, hogy aki túl sokat tud, az nehezebben engedi bele magát a szülés folyamatába, túl sokat agyal, ami nem kedvez a vajúdásnak. Ugyanakkor ennek ellenkezője is igaz lehet. Aki eleget tud, az könnyebben engedi el magát, mondván, hogy ő megtett minden tőle telhetőt, felkészült a tipikusnak mondható helyzetekre, megbeszélte azt segítőivel, így nyugodtan félreteheti a racionális énjét és átadhatja magát a vajúdás erőinek.

Azt gondolom, nagyon személyiségfüggő az, hogy ki milyen mélységű ismereteket igényel. S mivel felnőtt emberekről van szó, akik e tekintetben valószínűleg ismerik magukat, ki-ki annyi információt szív magába, amennyit szeretne.

Akit az nyugtat meg, ha úgy érzi, minden eshetőségre felkészült, tisztában van a szülés folyamatával, a kórházi beavatkozások mibenlétével és okaival, a jogaival, lehetőségeivel stb., az be fogja gyűjteni a számára fontos infókat. Aki pedig úgy tud nyugodtan készülni gyermeke érkezésére, ha nem terheli magát túl sok részlettel, az az egész „ügyet” az orvos, szülésznő, bába vagy dúla kezébe helyezheti, bízva abban, hogy nem lesz gond, vagy ha igen, akkor megoldják a segítői, illetve bevonják őt a döntésbe. Ugyanígy egy könyvben is át lehet lapozni azokat a részeket, amik éppen nem érdekesek az olvasó számára.

Szülés körüli szakemberként örömmel látom, hogy egyre több magyar nyelvű vagy magyar szerzőtől származó könyv jelenik meg szülés-születés témában. Miben más, miben egyedi a te könyved? Miért pont ezt válassza a szülésre készülő pár a könyvesboltban?

Ez a könyv – túl azon, hogy a VBAC témájában hiánypótló – éppen attól egyedi, hogy nem az egészségügyi ellátórendszerhez tartozó, szülés körüli segítő írta, hanem „csak egy anya”, aki maga is belülről élte át a várandósság és a szülés különböző vetületeit. A baba megfoganásától az első ölelésig tartó várakozást, a császármetszés okozta meglepetést, veszteségélményt és fájdalmat, az újszülöttől elválasztva töltött órák kétségbeesését és az újratalálkozás utáni megkönnyebbülést. Azután a VBAC-re készülés kihívásait, majd a vajúdó női test és lélek munkáját, kiszolgáltatottságát és erejét, a szülés örömét.

A könyv magánkiadás, könyvesboltokban nem kapható, akit érdekel, a www.szuleskonyv.hu oldalon ismerkedhet meg vele, illetve rendelheti meg.

A Szülés, császármetszés, VBAC könyv – elmélet és gyakorlat bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

A szülés lepényi szakasza akkor kezdődik, amikor már azt hiszed, hogy mindennel kész vagy, és végre vége van. Kezedben tartod a kisbabádat, nézegeted a magzatmázas arcát és a kis végtagjait. Óriási a mámor. Egy feladatod azonban még hátravan: a méhlepény kitolása. A szülés lepényi szakasza ugyanis a kisbabád születésekor kezdődik, és a méhlepény megszületéséig tart. Ezzel azonban tényleg véget ér a szülés, és a várandósságod is.

Az a helyzet, drága kismamák, hogy a szülés lepényi szakaszát övezi a legtöbb tabu. Legalábbis előszeretettel megfeledkezünk kellő hangsúllyal beszélni róla, és a filmek sem éppen ezt a szakaszt szokták bemutatni.

Szülésfelkészítőként azonban én fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről, mint ahogy azt is, hogy tabumentesen kezeljük a szülés ezen utolsó szakaszát is. Örömmel tapasztalom, hogy a csoportos szülésfelkészítő tanfolyamon létrejövő meghitt, bizalmi légkör teret ad ennek a témának és a kérdéseiteknek is.

Miután megszületett a kisbaba…

A szülők mámoros – szinte sokkos – állapotba kerülnek az elmúlt órák eseményei után. Kezükben tartják az újszülött csecsemőt, az édesanyák nézegetik, puszilgatják, beszélnek hozzá, üdvözlik a legújabb kis jövevényt, és próbálják felfogni a történteket.

Mindeközben soha nem látott mértékű oxytocin áramlik szét az anya és a baba testében egyaránt. Pontosan az az oxytocin, ami a méhösszehúzódásokat is okozta a vajúdás során, és ami egyébként a szeretet, a kötődés és a boldogság áldásos hormonja.

Bizony van összefüggés a kettő között, és nagyon is hasznos, hogy a szülő nők ezen a ponton a boldogság mellett újból méhösszehúzódásokat kezdenek érezni.

Mi történik a lepényi szakaszban?

Szeretnélek megnyugtatni, hogy a szülés többi szakaszához viszonyítva a lepényi szak a legrövidebb és egyúttal vélhetően a legkönnyebb is. Már túl vagy a vajúdáson, és a kisbabádat is a kezedben tartod, szóval minden rendben. Joggal érezheted úgy, hogy sikeresen véget ért a szülés. Számíts rá azonban, hogy egy feladatod még hátravan: a méhlepény – más néven placenta – kitolása.

Amikor a köldökzsinór pulzálása lassan abbamarad, a placenta véglegesen bevégzi dolgát. Innentől kezdve már nincs az a fontos feladata, hogy ellássa a kisbabát, így elérkezik az idő, hogy leváljon a méh faláról, majd távozzon a szervezetedből.

Milyen fájdalommal jár a méhlepény születése?

A szülés után a vajúdás során leginkább használt izomzat, a méh ilyenkor fáradtabb és érzékenyebb. Amikor egy kis idő elteltével az összehúzódások újból beindulnak, akkor az nem feltétlenül jóleső érzés a frissen szült anya számára. De megnyugtatlak, hogy ezek a fájások már közel sem olyan gyakoriak és intenzívek, mint a baba születése előtt.

Mivel a hüvelyen keresztül épp most furakodott ki egy kisember, ezért kellemetlennek érezheted, amikor még a placenta is át akar ott haladni.

Kétségkívül megnyugtató azonban, hogy a méhlepénynek nincsenek csontjai, és sokkal kisebb, mint egy csecsemő. Éppen ezért a placenta kitolása meglepően könnyen szokott zajlani.

Szóval nyugiii, a méhlepény megszülésének fájdalma már szinte semmiség a babához képest. A szülést kísérő személyzet ilyenkor általában a melletted állva várakozik és figyeli, hogy a placenta időben megszülessen: lehetőleg magától és egy darabban, a burokkal együtt. Általában azt szokták kérni, hogy vegyél egy mély levegőt, nyomj újra, és közben koncentrálj a kisbabádra.

A lepényi szak produktuma: a méhlepény

És ekkor a méhlepény egy nagy ploccsanással hirtelen megérkezik. De tényleg: alig veszed észre, egyszer csak jön egy nagy meleg toccsanás és már kint is van. Maga a méhlepény amúgy sokak számára elég bizarr, vagy legalábbis kettős megítélésű cucc. Olyan, mint a Chokito: ronda, de hasznos. Tudom, az apák nem mindig szeretnék megnézni, és nem is kell nekik feltétlenül.

Meddig tart a lepényi szak?

A szülés ezen szakasza talán a legrövidebb: általában kevesebb, mint fél óra. De vannak olyan esetek is, amikor még ennél is rövidebb ideig tart. Ez klasszul hangzik, igaz?

A szülést kísérők ellenőrizni szokták a női szervek állapotát, és arra is ügyelnek, hogy megakadályozzák, illetve szükség esetén kezeljék a szülés utáni túlzott vérzést. Ez akkor szokott kialakulni, ha a méh nem vagy nem kellő mértékben húzódik vissza, és a méhlepény tapadási helyén vérezni kezd a seb. A normál mértékű vérzés teljesen természetes ilyenkor – akár a gyermekágyi időszak teljes 6 hete során is –, de a normális mértékűnél nagyobb vérzéssel a szülés után foglalkozni kell. Mindez a kísérőid dolga, neked ezzel nincs teendőd.

A szülésznő és az orvos a lepényi szak végeztével ellenőrzi azt is, hogy a megszületett méhlepény ép-e? Erre a kiemelt figyelemre azért van szükség, mert a legkisebb bent maradt darabka is bonyodalmat okozhat: elégtelen méhösszehúzódást (ld. fent) vagy a tejtermelés késleltetett vagy nem megfelelő beindulását. A méhlepény leválása ugyanis hormonális jelzést küld az agynak, hogy odakint már a baba, kezdje el számára a nagyobb mennyiségű anyatej termelését.

Mi történik, ha netalántán nem válik le magától?

Szerencsére ritkán, de előfordulhat, hogy a méhlepény nehezen alkalmazkodik az új helyzethez, netalántán szívósan tapad a méh falára. Ilyenkor egy kis támogatásra van szüksége a világrajöveteléhez.

Változó, hogy az egyes kórházi gyakorlatok és orvosok mennyi időt adnak ilyenkor arra, hogy a placenta spontán magától leváljon és megszülessen.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor előbb az oxytocint adnak, ami megoldhatja a helyzetet. Ha mégsem, akkor manuális és műszeres eltávolításra kerül sor egy rövid műtét során, altatásban. Ez kellemetlen, viszont annál fontosabb művelet. Legfőképp azért, mert ha a méhlepény magától nem távozik, akkor nagy eséllyel alakulhat ki szülés utáni erőteljesebb vérzés.

Előfordulhat az is, hogy a méhlepény töredezetten, azaz nem teljes egészében jön ki. Ilyenkor is muszáj beavatkozni. Ebben az esetben a méh teljes kiürítése miatt egészségügyi küretet szoktak végezni, ami sajnos szintén elég kellemetlen vagy fájdalmas is lehet.

Amire mindenképp figyelni kell, hogy a műtétet vagy beavatkozást követően a baba mihamarabb visszakerülhessen édesanyja karjaiba, szophasson és elkezdődhessen a család minden tagja számára fontos és végre zavartalan aranyóra.

Késleltetett köldökzsinór-ellátás

A köldökzsinór késleltetett ellátása azt jelenti, hogy a köldökzsinórt nem fogják le rögtön a baba megszületése után. Ehelyett megvárják, amíg az abban áramló vér pulzálása megszűnik, és csak ezt követően – jellemzően a zsinór fehéres színű, vér nélküli állapotában – szorítják le azt.

A késleltetett köldökzsinór-ellátásnak köszönhetően a köldökzsinórban áramló hasznos vér gond nélkül el tud jutni a babához, és a kis szervezet hasznosítja azt. Gondolj csak bele, milyen jelentős adag ez a babában keringő vérmennyiséghez képest!

A késleltetett köldökzsinór ellátás nem csupán „divatos hóbort”

A késleltetett köldökzsinór ellátásnak komoly élettani hatásai és előnyei vannak a baba számára. Ezek az újszülöttek

• megkapják a nekik járó vérsejtek 60%-át, így magasabb vértest és fehérvérsejt számmal rendelkeznek,
• hozzájutnak a vasraktáruk teljes egészéhez, és ritkábban alakul ki náluk vashiány az első életévében,
• megkapják az összes fehérvérsejtet és azokat az antitesteket, amiket a természet nekik szánt a megszületésükkor, és amik segítségével hatékonyabban ellenállnak a bakteriális és vírusos fertőzéseknek, ill.
• hozzájutnak a köldökzsinórban lévő teljes őssejt mennyiséghez is, ami testi regenerációs folyamatokban fontos az újszülött esetében.

Az az „átkozott” hasnyomkodás

„Most kicsit megnyomkodom a hasát” – hangzik el hirtelen, majd ezektől a mozdulatoktól a legtöbb nőnek majd kiugrik a szeme a helyéről. Igen, a szülés utáni hasnyomkodás nem kellemes érzés, sőt, többnyire fájdalmas. A szülést kísérő orvos vagy szülésznő ilyenkor nyomást helyez a hasra – közvetlenül a köldök környékén –, hogy megvizsgálja, hogy mennyire húzódott össze az anyaméh. A méhlepény megszületésével ugyanis a méhnek nagyjából egy nagyobb grapefruit-méretűre kell visszaalakulnia. Másrészt magával a nyomással masszírozzák, ingerlik, összehúzódásra késztetik a méhet.

Az az igazság, hogy a hasnyomás igencsak kellemetlen, és sokak számára kimondottan fájdalmas is. Azért szólok, hogy számíts erre, és ne érjen meglepetésként. Ugyanakkor nincs is erre feltétlenül szükség: a kisbabád szoptatása, a megszakítás nélküli bőr-bőr kontaktus rengeteg oxytocint termel, ami ugyanezt a hatást váltja ki az anyai szervezetben: összehúzza a méhet és csökkenti a vérzést.

Szülésfelkészítőként a javaslatom

12 év szüléskísérői tapasztalatával azt javaslom: Ha teheted, nézd meg alaposan a méhlepényedet! Akár a szülésznőt vagy az orvost is megkérheted, hogy mutassa meg neked részletesen.

Életre szóló élmény, ha látod ezt a klassz és jól működő csomagot, a méhlepényt, amit hosszú hónapokon keresztül a méhedben cipeltél a magzatod mellett.

Láthatod a magzatburkot, ahogy körülöleli a placentát, valamint a köldökzsinórt, amint elindul az erekkel teli lepényből. Egy halk hálát is elrebeghetsz, hiszen mindaz, amit most magad előtt látsz, az elmúlt hónapokban szüntelenül vérrel, oxigénnel és élelemmel látta el a kisbabádat.

A hagyományokhoz visszanyúlva

Egyre megszokottabbá válik, hogy a szülők a szülés után műanyag dobozkában hazaviszik magukkal a méhlepényt és a földbe ásva gyümölcsfát ültetnek fölé. A hagyományok szerint leánygyermek esetén almafát, fiúgyermek esetén körtefát szoktak ültetni.

A A szülés lepényi szakasza: hello méhlepény! bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

Beköszöntött az igazi nyár és vele a kánikula. Ilyenkor mindenki utazik, vízpartra, strandra vagy a hűs erdőbe, hegyekbe megy, ki-ki kedve és lehetőségei szerint.  A közhiedelemmel ellentétben ilyenkor sem kell lemondanod a hordozásról, sőt! Az izzadás a hőszabályozás részét képezi, és segíti a szervezet hűtését. Tehát ha izzadsz, hőt adsz le és ezáltal kölcsönösen hűsítitek egymást a babáddal. Kinsella Dóri babahordozási tanácsadó írását olvashatod a nyári hordozásról.

Megosztok veled pár hasznos tippet, hogy a hordozás nyáron, ilyen melegben is öröm legyen:

1. Használj egy rétegű kötéseket (karikás kendő, hosszú szövött kendővel elől zsebes vagy batyu kötés)! Nagyobb, felső testüket tartani tudó babáknál engedd, hogy a karja kint legyen a hordozóból, azaz a felső szegély vagy a hordozó teteje a hónalja alatt fusson. 

2. Lehetőség szerint válassz olyan összetételű kendőt, ami hűsítő érzetet ad. Ilyen a len, a selyem és a bambusz.

3. Legyen nálad váltás ruha, mert biztosan össze fogtok izzadni!

4. Öltözz lenge, világos színű ruhába, és a babán is minél kevesebb réteg legyen. Ő akár egy szál pelusban is lehet rajtad.

5. A babádra mindig adj kis sapkát, napkalapot!

6. Használj magas faktorszámú naptejet!

7. Mindig figyelj a saját és a baba folyadékbevitelére is! A kizárólag szoptatott kisbabáknak ilyenkor sem kell vizet adni, szoptass gyakrabban!

8. A nagy melegben még inkább figyelj arra, hogy a kendőt soha ne húzd teljesen a baba fejére, a légutak maradjanak szabadon!

9. Ha érzékenyebb a baba bőre, és a combjánál piros nyomot hagy a hordozó, húzz egy levágott végű zoknit a térdhajlatába!

10. Fürdős karikás: nyaraláshoz, pancsoláshoz ajánlom a fürdős karikás kendőt. Ez egy lyukacsos anyagból készült karikás kendő, ami nem szívja magába a vizet és nagyon gyorsan szárad. (Figyelem: a fürdős karikást kizárólag vízben való használathoz fejlesztették ki, szárazon nem ajánlott a használata!)

+1. Mindig csináljátok úgy a dolgokat és a hordozást is, ahogy nektek jól esik! Figyeljétek a babátok és a saját igényeteket is!

Dórit hordozási tanácsadóként, Maminbaba oktatóként ide kattintva érheted el.

A Hordozz nyáron is! 10+1 jótanács a hőség idejére bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.

A kitolási szakaszban végre megszületik a kisbaba, és kezedben tarthatod az újszülött gyermekedet. A várandósság és a szülés során hosszú út vezet ugyan ehhez a boldog pillanathoz, de kellő információk birtokában csodálatos ez az utazás, nekem elhiheted!

Tapasztalt szülésfelkészítő dúlaként abban segítek neked, hogy minden szükséges tudást megszerezz, amire a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak során szükséged lehet. Az anyaság útján kísérlek és támogatlak abban, hogy a legjobb anya lehess a születendő gyermeked számára. Ezúttal a szülés kitolási fázisáról fogok írni: arról az utolsó útszakaszról, ami a kisbabád érkezéséhez vezet.

Mi történik a vajúdás után?

A szülés és a méhszáj tágulását szolgáló vajúdás során mostanra minden bizonnyal eljutottál addig a pontig, amikor a több – időnként sok – órás összehúzódásokat követően teljesen kinyílt a méhszájad. Ezzel szabaddá vált az út a kisbabád megszületése előtt. Olyan ez, mintha egy kapu tárulna ki az érkező csecsemő számára, ami fényes ragyogással hívogatja őt, hogy áthaladjon rajta.

A célegyenesbe fordulva azonban sokszor előfordul, hogy szinte egészen leállnak az összehúzódások, és vele együtt átmenetileg a fájdalom-érzet is megszűnik. Ne lepődj meg, ez teljesen normális. Ilyenkor van kis időd szusszanni, ezért érdemes pihenéssel tölteni ezt az időszakot. Akár aludhatsz is egy picit, no meg a párod is, hiszen mostanra vélhetően ő is kellően elfáradt. A tested megpihen, energiát gyűjt és felkészül a kisbabád érkezése előtti utolsó nagy hajrára, a kitolásra.

Megváltozik a szülési fájdalom jellege

Sok kismama számol be arról, hogy a kitolási fázist sokkal könnyebben élték meg, mint a vajúdást. Mások azt mesélték, hogy ez a szakasz nehezebbnek tűnt és jobban próbára tette a türelmüket. Ahány szülés, annyiféle történet ugyebár…

Mindenesetre igaz, hogy ennek a szakasznak van egyfajta „végkifejlet” jellege, amikor már látod az alagút végét és érzed, hogy hamarosan a kezedben tarthatod az újszülött babádat.

A legtöbb szülő nő számára a módosult tudatállapot ellenére is jól érzékelhető, hogy a kitolás során a testi érzet megváltozik a vajúdáshoz képest. Több szempontból is mást fogsz tapasztalni:

Helyi érzés

Míg eddig a vajúdási fájás jellemzően az egész testet elöntő érzéssel borított el, mostantól leginkább a medencéd tájékán fogod érezni a fájdalmakat. Ahogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a medencére, majd a gát környékére, ezt egyre inkább helyi fájdalomként fogod érzékelni. Ezzel segít téged a szervezeted, hogy a figyelmedet a tested mely tájékára érdemes irányítanod, és hogyan tudod támogatni a kisbabádat a megszületésben.

Látod az értelmét

Azáltal, hogy a kitolási fázisban az összehúzódások fájdalmainak már funkciója is van – hiszen egyértelműen segítenek téged a babád kitolásában –, egyúttal értelmet is nyernek. „Csinálni valamit” – nyomni – a kontrakciók során általában jobb és hatékonyabb érzés, mint „csupán” megélni és elszenvedni azokat.

Pihenőidő

A méhösszehúzódások sok esetben ritkábbá is válnak ebben a szakaszban. Ilyenkor több lehetőséged adódik a pihenésre, relaxálásra, vagy akár az alvásra is a kontrakciók között. Használd ki!

Az a bizonyos „nyomási inger”

„Honnan fogom tudni, hogy mikor kell nyomni?” – teszed fel magadban a kérdést, teljesen jogosan. A válasz pedig egyszerű: nincs más dolgod, minthogy akkor nyomj, amikor a tested nyomásra kényszerít. Tudom-tudom, ez nem tűnik túl hasznosnak, ha soha életedben nem toltál még ki egy kisbabát magadból. Mégis, én abban tudlak megerősíteni, hogy a nyomási inger egy ugyanolyan önkéntelen reflex, mint a tüsszentés, vagy a hányás: magától megtörténik, amikor jönnek a tolófájások.

Vissza lehet fogni a toló reflexet?

Mivel ez egy önkéntelen válasz a tested részéről, kimondottan nehéz visszatartani és nem-nyomni, amikor a tested tolni akar. Mert hogy előfordulhat olyan szituáció – például ha a méhszájvizsgálat során azt tapasztalja a szülést kísérő személyzet, hogy még nem történt meg a teljes kitágulás (10 cm) –, amikor arra kérhetnek, hogy próbáld meg visszatartani a kitolást. Na, ez nem egyszerű, amikor jön a nyomási inger…

Ilyenkor azt tudod tenni, hogy megpróbálod apró lihegésekkel vagy lassú levegő-kifújásokkal, sóhajtásokkal „átvészelni” a toló fájásokat, vagy akár pózt változtatni, és úgy csökkenteni a nyomási kényszert.

Mi van, ha nem jönnek a tolófájások?

A másik érdekes szituáció pedig éppen az, amikor már megtörtént a teljes – 10 cm-es – kitágulás, de nincs nyomási ingered. Mi történik ez esetben? Igazából semmi: ha minden rendben van és a baba is jól van (ezt általában a szívhang vizsgálatával lehet megállapítani), akkor nincs más dolgod, mint pihenni és várakozni. Ha pedig mindenképp szeretnéd, hogy történjen már valami és megérkezzenek a tolófájások, akkor bevethetsz néhány praktikát:

Változtass testhelyzetet (ha eddig feküdtél, akkor most ülj fel, vagy próbálj meg felállni), csinálj néhány guggolást, ülj be egy kád vízbe, vagy akár sétálhatsz és hullahoppozhatsz is. Kitűnő megoldás tud lenni ilyenkor a szülőlabda is, mert a gömb nyomásának hatására könnyedén megérkezik a nyomási inger.

Komplikációk és orvosi beavatkozások:

A csoportos szülésfelkészítő tanfolyamon – vagy akár az egyéni konzultációk során – sokat beszélgetünk a kitolási szakaszban előforduló potenciális orvosi beavatkozásokról is. Csak hogy a legismertebbet említsem közülük: a gátmetszésről. Érdemes tisztában lenned ezeknek a beavatkozásoknak a körülményeivel (mikor és miért merül fel, milyen praktikákkal tudod megelőzni, stb.).

Most lehet, hogy próbálod elhessegetni a gondolatot, de ezekkel a félelmekkel előbb-utóbb érdemes lesz szembenézned, hogy kezelni tudd őket. Sokat segít ebben, ha tájékozódsz, mert az információ és a tudás magabiztossá tesz és segít téged a helyes döntések meghozatalában.

Mennyi ideig tart a kitolás?

A szülés és születés csodája azon kevés dolgok közé tartozik a 21. században, amit továbbra is a természet irányít, és ez így van rendjén. Ha varázsló lennék, talán akkor se tudnám megmondani, hogy a te esetedben ez éppen mennyi időbe telik. Ugyanúgy, ahogy a vajúdás órái is hatalmas eltéréseket mutatnak egyik-másik anya és baba esetén, a kitolási fázis hossza is változó lehet.

Az először szülő nők esetében átlagosan (!) 1,5 órát szokott igénybe venni ez a folyamat, de néhány kismama esetében ez lényegesen lassabb, vagy akár gyorsabb is lehet.

Mindenesetre azzal számolj és arra hangolódj, hogy egy kisbaba kitolása természetszerűleg eltart egy jó darabig. Érdemes türelemmel viseltetned, mert a lassú kitolás akár a te érdekedet is szolgálhatja, hiszen a testednek (szöveteidnek, csontozatodnak) több ideje van alkalmazkodni és átengedni a babát a szülőcsatornán. A folyamatot ugyanakkor elő tudod segíteni azzal, ha – a háton fekvés helyett – megpróbálsz függőleges pozícióba helyezkedni.

Szülési póz megválasztása

Ha nem is olyan változatosak a lehetőségek, mint a Kámaszútrában, de azért megfontolásra javallott néhány testhelyzet kipróbálása a kitolási szakaszban. A tested tudja és jelezni fogja számodra, hogy melyik testhelyzet esne leginkább jól a kisbabád kitolása során.

Egyáltalán nem biztos, hogy mindvégig ugyanarra a pozícióra vágysz majd. Sőt, ahogy a kisbabád a forgó mozgás segítségével áthalad a szülőcsatornán, vélhetően neked is más és más testtartás válik majd komfortosabbá. Vagyis nagy eséllyel érdemes lesz időnként pózt váltanod.

Válaszd azt a pózt, ami jól esik!

A szabad szülési pozíció választás támogat téged és kisbabádat abban, hogy összehangolódva, egymás folyamatát kölcsönösen támogatva tudjátok teljesíteni ezt a közös feladatot.

A megfelelő légzési technikák természetesen továbbra is hatalmas segítségedre lehetnek. A legjobb ugyanakkor, ha a tested jelzéseit figyeled, és spontán, az igényeidnek megfelelően – semmiképp sem kapkodva – veszed a levegőt. Ez biztosítja a megfelelő mennyiségű oxigént a baba és mama számára is.

A szülés, mint lelki folyamat

Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a szülés és születés eseményei életünk legmeghatározóbb élményei közé tartoznak. Emlékük és az általuk megélt élettapasztalat egy egész életen át elkísér. Életet adni, és világra jönni… Két olyan esemény, ahol te és a gyermeked kéz a kézben jártok, és aminek során életetek legnagyobb változásai és átalakulásai mennek végbe.

Világra jönni…

Kisbabaként megszületni egyúttal azt is jelenti, hogy a magzatból újszülött csecsemő lesz. Óriási változás ez! Gondolj csak bele: a kis embrió először magzattá fejlődik, szépen cseperedik a méhedben, megszokott közegben telnek a mindennapjai: hangok, színek, illatok, formák. Majd egyszer csak elindul egy különleges utazás, a megszokott környezet megváltozik, és bizonyosan érzi: útra kell kelnie.

Egy új és ismeretlen világ vár rá, teli csodával. Hívogatják a fények és a hangok, nő a nyomás, és gyermeked szépen halad az ismeretlen fényesség felé. Világra jönni nem más, minthogy áthalad az Élet kapuján az új világba, és megkezdi önálló földi létének első perceit.

Világra hozni…

Szülni – életet adni – pedig azt jelenti, hogy Nőből Anyává válsz. Felkészülést, elköteleződést, odaadást, elfogadást és türelmet kíván tőled ez az emberpróbáló folyamat. Az anyaságod kezdete és a saját anyai szereped megélése szempontjából ugyanakkor rendkívül fontos, hogy mindezt jó érzéssel és sikerélménnyel tudd megélni.

A jutalom pedig: hamarosan a karjaidban tarthatod az édes, finom illatú kisbabádat, aki apró szuszogással és gőgicséléssel adja tudtodra, hogy a világon a legjobb helyre érkezett. Hatalmas boldogságot kívánok nektek az első percek és az anyaóra felejthetetlen élményeihez, amiről egy következő cikkben szívesen mesélek.

Kísérőd az Anyaság útján

Több évtizede segítem a kismamákat és anyákat ezen az úton. Ha úgy érzed, hogy neked is szükséged van a támogatásra, értő figyelemre és válaszokra egy tapasztalt dúla segítségével, akkor a legjobb helyen jársz. Keress meg bátran az elérhetőségeimen és beszélgessünk, hogy mire van leginkább szükséged.

Nagyon sok sikert és boldogságot kívánok neked az anyaság útján!

A A szülés kitolási szakasza: minden, amit érdemes tudnod róla bejegyzés először Lénárd Orsi-én jelent meg.