Marci blogja

Mit olvastam a múlt héten?

2010-08-09T11:03:00.001+02:00

Válogatás az általam olvasott és jónak tartott cikkekből Linux/UNIX és web témában.

JailbreakMe 2.0 'star' - böngészőalapú jailbreak megoldás iPhone 4, 3GS, 3G telefonokhoz és iPad, iPod-hoz
Linux 2.6.35 - cikk az új stabil kernelről a Kernel Newbies oldalán
Streaming támogatást kapott a MobileMe iDisk
GNOME OS - remek összefoglaló a GNOME eddigi helyzetéről és a jövőjéről
Olvasónapló: Computers in Human Behavior - Weblabor olvasónapló "… pszichológiai szemszögből vizsgálja a számítógép használatát"
CSS3 Generator - legördülő menüből kiválasztható tulajdonságok, amik tetszőlegesen paraméterezhetők.
Google által fejlesztett újdonságok a Linux kernelben - beépítettek pár dolgot a Google szakembereinek segítségével, mint a memória töredezettségmentesítés vagy a hálózati forgalom gyorsítása
Nagyon szigorúan egyenlő… (JavaScript feladvány)
Update on Google Wave - bejelentették, hogy nem fejlesztik tovább önálló termékként, de a komponensek nyílt forrásúak lesznek, bárki számára elérhető formában. Kicsit sajnálom.
Megérkezett a Mono Tools 2.0 - Akár Visual Studioból is történhet a fejlesztés SLES, RHEL, CentOS és Mac OS X operációs rendszerekre, X86 mellett PPC és 390x támogatással. Annak idején Java és C#-pal kezdtem a programozást, kedveltem, de a Javat jobban.
HTML5, Modernized: Fourth IE9 Platform Preview Available for Developers - IEBlog, az új Internet Explorer 9 negyedik előzetes változatáról. Ígéretes darab lesz.
A legújabb reklámszemétdomb a Facebookon: az Események - a spamáradatról a Webisztánban
Debian 6.0 "Squeeze" frozen - csodaszámba megy
JS1K - Mi fér bele 1024 byte-nyi tömörített JavaScript kódba?

Ha ezeken kívül érdekel még, hogy mit olvasok, elérhető a Google Reader megosztásom. Jó olvasást!

2 nem túl hasznos trükk...

2010-06-21T06:37:00.000+02:00

... legalábbis nem a mindennapi életben, viszont ha nem írom le, el fogom felejteni.

Az első a csomagok különféle listázására vonatkozik. Ha meg akarjuk tudni például, hogy milyen python stringet tartalmazó csomagok vannak telepítve a rendszerünkön:

dpkg -l | grep ii | grep python 

ahol a "-l" kapcsoló a dpkg parancsnak adva a meglévő csomagok listázását jelenti, ezt egy pipe-on keresztül átadjuk a grepnek, ami csak az "ii" jelzésű sorokat vizsgálja, tehát az installált csomagokat. Innen pedig rákeresünk a python stringre egy újabb greppel.

Lehet még cifrázni az awk, esetleg a sed bevonásával. Mivel az előző parancs ehhez hasonló sorokat ad vissza:

ii  python-sqlite  1.0.1-7ubuntu1  python interface to SQLite 2

és nekünk legtöbb esetben csomagnevekre van szükségünk, például egyes csomagok eltávolításánál, ezt a következőképpen tehetjük meg mondjuk ha az összes mono csomagot akarjuk eltávolítani:

dpkg -l | grep ii | grep mono | awk {'print $2'}

ez a listázás, ezt adhatjuk át paraméterként az apt-get-nek: (Vigyázat, ez leszed minden mono szöveget tartalmazó csomagot, valamint amiknek függőségei ezen csomagok!)

sudo apt-get remove --purge `dpkg -l | grep ii | grep mono | awk {'print $2'}`

Egyszerű, nem? :)

A második a sysctl.conf babrálására vonatkozik. Először is a fájl a /etc/ útvonalon található meg, a sysctl csomaggal lehet manipulálni menet közben a kernel paramétereket.

Nálam 2 dolog mindig beállításra kerül a laptopon:

sys.vm.swappiness = 30

sys.vm.laptop_mode = 5

Az első a swappolás gyakoriságát állítja, alapból ez 60-on áll, de 0 és 100 között lehet tetszőlegesen mozgatni. A laptop_mode pedig a lemez fizikai használatát csökkenti, nagyon hasznos tud lenni. Ehhez jöhet jól egy szintén hasznos program, az intel által készített powertop, egyszerűen telepíthető, sudo-val indítandó. Ott még lehet játszani a paraméterekkel, jóval növelhető az akkuidő.

Az awk, bash, dpkg, grep, sed, sysctl, sysctl.conf csomagoknak van manualja, amit a man csomagnév parancs bepötyögésével kapunk meg.

Thunderbird 3 értesítések Ubuntu stílusban notifyOSD-vel

2010-05-27T09:33:00.000+02:00

Nagyon idegesített a Thunderbird beépített értesítője (jobb oldalt alul egy sima ablak), hiszen itt van nekünk a notifyOSD, ami egységesítve kínálná a megoldást.

Némi keresés után megtaláltam a nekem tetsző megoldást a Mozilla Notification Extensions-ben, a gond csak az, hogy ez nem működik együtt a 3-as verziójú levelezőklienssel. Semmi gond, van egy link a Launchpad oldalukra, ott pedig rögtön megtalálható a direkt link a kiegészítőre, ezt letöltve és Thunderbird-ből telepítve már szinte készen is vagyunk. Még két dolog:

telepítenünk kell a libnotify-bin csomagot: sudo apt-get install libnotify-bin
ki kell kapcsolnunk a Thunderbird-ön belüli értesítéseket

Ezek után működik. A tárolót felvenni nem ajánlom, az ottani frissítésekkel nem igazán szokott működni, mert még erősen experimentál jelzővel ellátott termék. Viszont ez a verzió hibátlanul működik. Jó hír, hogy a következő kiadásba bekerül az Ubuntuba.

Pro Git könyv

2010-05-23T23:01:00.001+02:00

Nem tudom hány fejlesztő használ verziókezelést saját indíttatásból, pedig egy nagyon jó szokás. Ha volt már olyan, hogy valamilyen nagyobb változtatás után nem működött a program, esetleg hibás hardver miatt veszett el egy egész projekt, akkor az ember elgondolkozik, hogy hogyan lehet ez ellen védekezni.

Egyszer valahol hallottam, hogy szinte mindenki használ verziókövetést, mégpedig a mentés másként paranccsal. Nagyon egyszerű, elmentjük más néven az újabb változatot, esetleg másik könyvtárban/partíción/gépen/földrészen tároljuk, így biztosítva hogy az később is megtalálható lesz számunkra. Van ennek azért egyszerűbb formája is, mégpedig a verziókezelő rendszerek használatával. Aki hallott már róla, az vagy informatikus vagy annak tanul, legtöbbet a programozók használják. A lényege, hogy egy projektről (ami akár lehet egyetlen fájl, de egymásbaágyazott könyvtárszerkezetben tárolt fájlok rendszere is) többféle verziót tárolunk el egyidejűleg, akár a saját gépünkön távol is. Meg lehet ezt az ősi kliens/szerver architektúrával oldani, vagy akár a számomra szimpatikusabb (bár sokszor ágyúval verébre megoldás) elosztott módon is.

A git pontosan ezt tudja. Elosztott módon tárolja az általunk fejlesztett projektet. Mindegyik operációs rendszerre elérhető (csak a linux és mac használók vannak könnyű helyzetben, windowson állítólag elég nehéz belőni), a legtöbb linux disztribúcióban alapból ott van a tárolókban git vagy git-core néven.

Mivel a program használata egyáltalán nem könnyű, jó ha van hozzá kézikönyv. A git man oldalát megnézve az embernek az élettől is elmegy a kedve, így örömteli, hogy Scott Chacon vette a fáradságot és érthetően írt egyet Pro Git néven. A könyv a Book link alatt olvasható, vagy letölthető akár epub formátumban is iPad-re, iPhone-on Stanzára, Androidon Aldikot használva.

A könyv szinte mindenre megtanít, amire szükségünk lehet. Egyetlen hátránya, hogy angolul van, de aki komolyan foglalkozik a számítástechnikával, annak az angol ismerete ugyanolyan elengedhetetlen, mint a kettes számrendszeré.

Update: megtaláltam a pdf-et, Vajna Miklós Frugalware fejlesztő keze munkája, ami elérhető az oldaláról.
Update 2: találtam a gitről magyarul videókat, Nevergone készítette. A vimeo-n érhető el, ezzel a darabbal kezdődik.

Pihenéshez, video #11

2010-04-13T22:56:00.000+02:00

A stoner rock/desert rock fenegyerekei, Josh Homme vezetésével megalkották az egyik legkellemesebb esti számot. Josh az annak idején zenei körökben nagy sikert alkotó (főleg a zenélés a zenélésért mentalitás miatt) The Desert Sessions korongok utolsó előtti darabján jelentette meg eme szám első verzióját. Ez kérem szépen olyan zene, amit akkor is jó kedvvel meg lehet hallgatni, ha valaki a stílust nem szereti, netán nem is érdekli. Ajánlom mindenkinek, aki egy hosszú nap után megfáradtan bámulja a képernyőt és még dolgozik/tanul. Jól fog jönni.

Queens of the Stone Age: Make it wit chu

A Google Nexus One gyártása, video #10

2010-04-10T12:37:00.001+02:00

Most találtam meg ezeket a videókat a Google Nexus One készítéséről. Habár a telefon nem lett olyan népszerű, mint azt az elemzők várták, nagyban hozzá fog járulni, hogy elterjedjen az Android platform az okostelefont használók körében.

A Nexus One A HTC és a Google édes gyermeke, az Android 2.1-el a fedélzetén érkezett, amit nyilvánvalóan nem optimalizáltak még megfelelően a telefonra, hiszen elég sok helyen durván laggol. Próbálja ki mindenki, nem hiszem, hogy a Maps app elindítására 3 másodpercet kéne várni... Mindenesetre a potenciál megvan benne, egyre jobban terjednek az Androidos készülékek. Valószínűleg a későbbi iterációkat is megkapja majd a telefon, hiszen a hardvere bőven bírja, az 1 GHz-es Snapdragon processzor manapság az egyik legerősebb és leggyorsabb SoC.

Nade térjünk is a lényegre, álljon itt néhány videó, ami a tervezést, a gyártást és az első napot mutatja be használat közben.

Videó 1:

Videó 2:

Videó 3:

Videó 4:

Videó 5:

iPhone OS 4

2010-04-09T02:52:00.000+02:00

Kicsit elkanyarodunk a szabad szoftver, valamint az Ubuntu témától. Tavaly november óta van a birtokomban egy iPhone 3GS készülék, szeretem, használom sokat. A napi levelezésem 90%-a erről az eszközről történik, a twitter valamint facebook használat nagyjából teljes mértékben erre korlátozódik. Egyszerűen mindig kéznél van, ha valami érint engem a világban (kapok róla e-mail-t, értesítést facebook-on, twitteren), azt viszonylag gyorsan meglátom, valamint a napi zenehallgatásom felét is ezen az eszközön folytatom.

A telefon nem játszik le Flash tartalmakat, ami engem nem zavar, láttam telefont, ami lejátsza és 3 óra után lemerül a teljes feltöltésből. Amúgyis útálom a Flash-t, szerintem egy halott platform, ami azért nem képes teljesen kihalni, mert még nem támogatja mindenki a HTML5 szabványt.

A levelezésem GMail-el folyik, ez a korrekt Push notification miatt Exchange-el működik, így szinte azonnal (tapasztalatok szerint kevesebb, mint fél perccel a levél elküldése után) megkapom a levelet, amit a telefon hangjelzéssel és egy kis badge-gel is jelez a Mail.app ikonján. Soha nem volt még vele problémám, minden levél megjött, minden levél elment, amit küldtem.

Mivel nincs multitasking (több tetszőleges program egyidejű futása), így a Push notification-nek köszönhetően az alkalmazások képesek kikapcsolt állapotukban is üzeneteket kapni a notification szervertől. Így történhet meg az, hogy nem fut a Mashable app, mégis látom, hogy hány új cikkről maradok le, vagy a Mail appból való kilépés után is azonnal értesítést kapok a levelekről.

Igaz, hogy nem volt multitasking, csak az Apple által megkreált push, mégis a saját programok közül egynek adott lehetőséget a háttérben való futásra, ez pedig az iPod. Az iPod szoftver, a zene- valamint videolejátszó az iPhone-on, fut a háttérben, működik, semmi extra.

Mindezeket eddig csak azért írtam le, hogy képet kapjon a kedves olvasó a készülékről. Divat az iPhone-t szeretni, útálni, fikázni, lehet azt mondani, hogy keveset tud (specifikáció alapján nem egy telefon többet tud nála), de manapság szerintem az egyik legjobban összerakott készülék, ami a piacon van. Számomra nem fontos a multitasking, hiszen úgyis csak a levelezésnél és a zenehallgatásnál használom, de tudom, hogy másoknak ez kell, must-have fícsőr, ami nélkül élni sem lehet. Jópár ismerősöm panaszkodik arra, hogy az iPhone-nal történő navigáció közbeni hívás hatására kilép a navigációs programból a készülék (hiszen elsősorban telefonról beszélünk) és a hívásra koncentrál teljes erőbedobással.

Itteni idő szerint tegnap este 7-kor megkezdődött az iPhone OS 4 bemutatását célzó Apple esemény, ami pár újdonságot hozott, de inkább a kötelező iterációt valósítja meg: 1500 új API (gondolom itt API hívást értenek...) jelenik meg az új operációs rendszer verzióban. Nézzük a fontosabbakat!

Multitasking - a szoftverek futhatnak a háttérben, méghozzá úgy, hogy nem terhelik le a az akkumulátort (na persze...). Ezt bővebben kifejtve a következő pontokra lehet bontani:

hang a háttérben (background audio): nemcsak az iPod, hanem bármi más program adhat ki hangokat, mégha nem is előtérben fut. Nagyban megkönnyítik a Last.fm és egyéb appok gyártóinak életét :)
VoIP (Voice over Internet Protocol): VoIP hívások küldése (ez már volt asszem), valamint fogadáskor nem kell, hogy fusson a szoftver, sőt akár készenlétben is lehet a készülék. Nájsz!
helymeghatározás (background location): a navigációs szoftverek futhatnak a háttérben, így egy hívás nem szakítja meg a navigálást, nem kell Mohabá "Újratervezés" szövegét hallgatni unos-untalan. Mivel a navigációs szoftverek elég nagyok és kurvalassan indulnak, szerintem ez lesz a legkedveltebb multitasking szolgáltatás.
Push értesítés (Push notification): push üzenetek jönnek akkor is, ha a program éppen nem fut. Mielőtt azt hinné, hogy ez eddig is így működött, azt kell hogy mondjam nem. Legalább egyszer el kellett indítani az adott programot, hogy érkezzenek a notifikációk.
helyi értesítés (local notification): maga a program küld értesítést, nem a push szerver Almáéknál. Nyilván todo appokban a mai visszaszámlálást fölösleges körülutaztatni a Föld bolygón, elég a timert elindítani :)
feladat befejezése (task completion): egy éppen futó folyamat be tud fejeződni, ha a felhasználó kilép, akkor is. Azt a példát hozzák, mikor a képeid töltöd fel mondjuk Flickr-be és előbb kilépsz, így nem ér föl minden bit. Hát nem tudom... Ha én előbb kilépek egy programból az azért van, mert nem akarom tovább futtatni. Nem?
gyors program-váltás (fast app switching): egy program teljes állapota, minden adata mentésre kerül, így az nem használ semmilyen erőforrást. Ez az állapot bármikor gyorsan előhívható, gondoljunk rá úgy, mint az alkalmazás hibernálására.

Mail - Mivel ezt használom szinte a legtöbbet, ezt várom a legjobban:

egységes bejövő mappa: ha több levelező accountot használsz a Mail-en belül, mindegyikre érkezett levél megjelenik az inboxban. Kellett már. Remélem megoldják, hogy a válasznál kiválasztható legyen melyik e-mail címről válaszolhat a delikvens.
thread szerinti rendezés lehetősége: bár a név mindent elmond, tulajdonképpen az először a GMail-ben megjelent tulajdonságot láthatjuk viszont. Nem nagy szám, égő, hogy eddig nem volt...
csatolmányok megnyitása bármelyik App Store-ból letöltött programmal: ugyanúgy égő, mint az előző...

A további képességek számomra nem nagyon fontosak (még nem látom hasznukat), így azokról röviden:

megjelennek a mappák, jóval több programot tárolhatunk a telefonon, a mappákat elhelyezhetjük majd az iPhone dokkjában is
az iBooks jön iPhone-ra is, nem meglepő szerintem, az iPad 04.03-i megjelenésével elérhetővé vált ebookok piacát ki kell tolni, gondolom hamarosan jönnek egy Mac OS X-es iBooks olvasó verzióval is. Szerintem amúgy szar egy fényes kijelzőn könyvet olvasni, bár megszokható, én pénzt nem bizos, hogy adnék érte.
SSL VPN valamint Exchange 2010 támogatás: rengeteg vállalati felhasználónak szánt újdonság lesz, igazából biztosan jó, engem nem érint.
az Apple elindít egy új, HTML5 alapú hirdetési formát iAd néven, ami az ingyenes játékokba lesz beépíthető. A fejlesztőknek ez hasznos. A felhasználó viszont bármikor visszatérhet a játékhoz ha hirdetést lát, pl. ha megrázza a telefont. Itt mondanám el mindenkinek, hogy a telefon megrázása a legszarabb készülék-interakció, amit valaha kitaláltak! Hülyeség és kényelmetlen!
SMS-ek és MMS-ek közötti keresési lehetőség: szerintem ez a legégőbb. 2010 van és nem tudja a készülék. Naponta legalább 5x szükségem lenne rá...
javítják a térkép API-t, többféle hozzáférés lehetséges majd programból (ha jól értettem)
a naptárhoz való teljes hozzáférés bármelyik programból (igazából ezt nagyon jó ötletnek tartom)
fényképező és videofelvevő valamint a fényképalbumok teljes hozzáférése programból
programon belüli SMS küldés lehetősége, ami szerintem szintén az égő kategória
megjelenik az Image I/O, a képek széleskörű manipulálásának a lehetősége, akár a forgatás (gondolom ez is API hívás lesz)
QuickLook megjelenése az iPhone-on: a Mac OS X leghasznosabb fícsőrje végre elérhető lesz iPhone-ra: belenézhetünk a dokumentumokba a tényleges (programban történő) megnyitás nélkül is, ezt a Mail app-ban tudom nagyon jól elképzelni csatolmányok nézegetésére.
mától elérhető fejlesztőknek a http://developer.apple.com oldalról

Az Apple megint lekövette a nagyvilág eseményeit, nagyon sok újdonság ugyanis nem található meg az új, nyáron megjelenő szoftverben. Inkább csak a régi restanciák kielégítése. Viszont ha az új készülékben tényleg lesz előlapi kamera a videotelefonásra, az érdekes lehet. Kíváncsi vagyok mi lesz az új oprendszerrel, az Android nagyon jön föl és simán van olyan helyzetben, hogy lenyomja az iPhone-t ha nem vigyáz. Megjegyzem, szerintem a most bemutatott újdonságok listája egyszerűen kevés az Android invázió megfékezésére.

Az újdonságok teljes listája itt olvasható.

Ubuntu 10.04 Lucid Lynx promo, video #9

2010-04-09T00:52:00.000+02:00

A visszaszámlálás elindult...

2010-04-07T00:50:00.001+02:00

A címet úgy képzeljétek el, mintha az RTL Klub bemondója mély hangján dörmögi el.

Hamarosan itt az új Ubuntu kiadás. Régóta követem, hogy mit csinálnak a fejlesztők és szerintem ennyire sok újdonság ilyen stabilan még nem került be egyetlen kiadásba sem. 2010 az az év, amikor tényleg merem ajánlani majd az új kiadás telepítését mindenkinek.

Idő kellett erre a linuxnak is persze, nemcsak az Ubuntunak. A minap egy ismerősöm gépére (teljesen random hardver) telepítettem a 9.10-et, hogy legyen némi képem milyen alkatrészek alkotják és már akkor is megdöbbentem. Egy kevesebb mint fél éves laptopon nem több mint 20 perc volt a teljes telepítés, 1 kattintás és egy jelszó beírása a videokártya driver-ének telepítése. Ezután ment minden, mint a karikacsapás. Az ismerősömnek akkor tetszett meg a rendszer, amikor megmutattam neki, hogy Skype-on videohívást ugyanolyan lazán lehet indítani mint windows-on, valamint az emesene kliensbe való bejelentkezést követően. Ekkor mondta azt, amire egyáltalán nem számítottam: "kipróbálom még otthon is, lehet hogy marad ez". Nos azt kell, hogy mondjam, nagyon meglepődtem valamint örültem is neki :) Most ott tart, hogy valószínűleg marad ez a rendszer, viszont az asztali gépén (amin dolgozik) marad a Windows az ArchiCAD (AutoCAD? sose tudom...) miatt.

Felkerült egy új rész az oldalra, ez a Bognár András által kreált Ubuntu kiadás visszaszámláló. András munkái egyszerűek, de olyan igényességgel bírnak, ami csak a nagy vállalatoknál busásan megfizetett grafikusok alkotásaira jellemző, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az OMG! Ubuntu! oldal által meghirdetett logo-redesign darabok közé az övé is bekerült. Az övé, valamint a többi terv is megtekinthető az oldalon.

Ubuntu reklámok, videó #8

2010-03-27T17:56:00.002+01:00

Itt az első:

A második:

És az eddig megjelent harmadik:

A harmadikban már egész jó zene van, nekem annyira amúgy nem tetszenek a videók.

Update: Dánielnek köszönöm, hogy szólt az elgépelésért!

PyRoom és a zavartalan írás

2010-03-20T00:02:00.000+01:00

PyRoom is a free editor that stays out your way - and keeps other things out of your way, too. As fullscreen editor without buttons, widgets, formatting options, menus and with only the minimum of required dialog windows, it doesn't have any distractions and lets you focus on writing and only writing.

Idézet az Ubuntu-ban található PyRoom csomagleírásából

Kezdetben volt a WriteRoom, aminek a fejlesztője (Jesse Grosjean, blogja itt) elégedetlen volt azzal, hogy a számítógépen való írás közben rengeteg dolog elvonja a figyelmét magáról az írásról. Így nem halad, lassabban készül el, stb. Ezért aztán megalkotta azt a szoftvert, ami mentes gomboktól, widgetektől, valamint elfoglalja az egész képernyőt. Ha jól tudom egyáltalán nem jelenít meg semmilyen értesítést, ezzel is növelve a produktivitást. Fekete háttér előtt zöld szöveget jelenít meg, nagyon hamar elnyerte a tetszését a legtöbb kockának.

A program nagyon megtetszett nekem is, a gond, hogy csak Mac OS X-re készült el (valamint iPhone-ra). Gyorsan körbenéztem hát a világhálón, hogy megtalálható-e valamilyen szabad szoftveres formában, így bukkantam rá a PyRoom-ra. A program Python-ban íródott és PyGTK grafikus felületet használ, jelenleg egy személy fejleszti, Florian Heinle (remélem jó nevet találtam, nem nagyon lehet kiigazodni nála...), viszont az eredetihez képest teljes funkcionalitást kapunk. Ingyen.

Ha megnézzük az oldalán található featúra listát, sok minden kiderül. Egyrészt megvan sokminden, ami egy hasonló alap szövegszerkesztőben meg kell, hogy legyen (mint a gedit vagy a KWrite), másrészt vannak olyan dolgok is, amit csak a PyRoom tud. Lehet több dokumentumot egyszerre szerkeszteni (a helyes terminus technicus itt a buffer, how cool is that?), van undo és redo, tud automatikus mentést és rengeteg témát be lehet állítani az alap fekete háttér/zöld betű helyett. Nagyon jól lehet billentyűzetről irányítani a programot, valamint be lehet állítani a betűtípust és a whitespace-eket is. Egy gombnyomásra kaphatunk információt az éppen szerkesztett dokumentumról - ezt a Ctrl-I billentyűkombinációval érjük el - kiírja a fájlnevet, hogy hányadik buffert mutatja épp, valamint a karakterek, a szavak és a sorok számát is (UNIX wc parancs megvan? linuxban is elérhető a coreutils csomag részeként, ami minden disztribúcióban az alaprendszer része).

Be kell, hogy valljam, nekem tetszik a program. Ez a post is félig-meddig benne készül kényszerből, a blogger felülete néha iszonyú hibákat produkál, nem szeretem (nyilván képeket berakni, tördelni és formázni csak a bloggerban lehet).

Akit érdekel kicsit a fejlesztő, az "Óz, a csodák csodájából" vett mondással "the man behind the curtain", annak ajánlom olvasásra a blogját, bár nem egy grafomán alkat. Az utolsó bejegyzéséből az is kiderül, hogy segítségre lenne szüksége a fordítások koordinálásához, így megkérek mindenkit, aki képes különböző nyelveken szólásra, valamint jártas a Launchpad bugyraiban, vessen a programra egy pillantást és próbáljon meg segíteni ha ideje engedi. A fejlesztő nevében is köszönöm!

Végezetül álljon itt egy kép, a kedvenc PyRoom témámmal, Commodore 64 FTW!!!

Jelenlegi cikk egyébként 3459 darab karakterből, 472 különböző szóból, 24 sorból áll.

Bluu

2010-03-15T21:26:00.003+01:00

Nemrég publikussá vált a Bluu kereső az 1.0-s verzió élesítésével. Habár logoban is hirdetik, hogy beta, annak ellenére igencsak használható keresőnek tűnik a magyar webre. Nagy célt tűzött ki maga elé. Szűcs József és csapata, mint hogy elkészít egy magyarul tudó és magyarul értő webes keresőt. Ez még a Google-nek sem megy igazán és aki arra vállalkozik, hogy kis hazánkból egy nagy pofont adjon a Google-nek, arról illik egy pár szót ejteni.

Mivel hatalmas terhelést jelent a publikussá tétel, így jelenleg csökkentett módban fut a rendszer, így nem minden szolgáltatás működik teljes mértékben. Gondoltam sebaj, nekivágok így is, olvastam pár cikket (linkek a post végén), hogy melyik híroldal hogyan tesztelte a bluu-t, azt kell hogy mondjam hasonló tapasztalataim voltak nekem is, talán picivel jobbak. (Be kell, hogy valljam már a nem publikus tesztekhez is csatlakoztam és nekem valahogy jobban tetszett az a sárga szín, ami az akkori dizájnhoz tartozott. Mindenesetre most a Bluu kék. Keresőt meg az ember nem a színe miatt használ.)

Főként a menetrend érdekelt. Bepötyögtem hát, hogy "Kecskemét Budapest vonat", majd entert nyomva nagyjábó 2 mp alatt átdobott a megfelelő Máv-Start oldalra és már láttam is a menetrendet. Nagyon tetszik. Be lehet állítani elvileg a tartózkodási helyet, így helyfüggő szolgáltatásokhoz juthatunk, sajnos ez most nem működik, gondolom a nagy terhelés miatt. Pedig mennyivel jobb lett volna megadni Kecskemétet és csak annyit beírni, hogy "Budapestre vonattal" :) Ezt elég sűrűn használom, remélem majd megjelenik a nagyobb városok helyi közlekedésének kínálata is. Biztos vagyok benne, hogy igény volna rá.

Mostanában a másfél éves monitorom egyre betegebb. A tünetek között megemlítendő a - mostmár - rengeteg pixelhiba, a háttérvilágítás automatikus állítása (amitől megvakulsz pár perc alatt, én mondom), valamint az, hogy bekapcsolás után egyre többet kell várni hogy képet mutasson, "bemelegedjen". Nincs sok kedvem költeni rá, viszont vonz a nagyobb felbontás (kit nem?), így elkezdtem nézelődni, hogy mennyibe kerülhet mostanában egy Full HD tévé, ha netán a közeljövőben menne tönkre a kimeneti periféria.

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek megvan a kedvenc boltja, ahonnan elektronikai termékeket vásárol. Nekem is. Időről-időre azért mégis körbenézek jópár más helyen, hátha van olcsóbb alternatíva. Megjelentek már a tematikus keresők is, az Olcsóbbat, Kirakat stb., de a legtöbbjükkel nem lehet alapvető szűrést elvégezni csak az első keresőfeltétel megadása után. A Bluu viszont egy nagyon egyszerű módot választott erre, nekem kicsit úgy tűnik, mintha egy virtuális eladóval beszélnénk. Be is írtam: "1920x1080 monitor 50 ezerig", mintha csak a "Mit parancsol?" kérdésre adnék választ egy boltban. Namost ebből a találati listából nem kellett kibogozni a hasznos információt, nem kellett extra feltételeket megadnom a kereső sztringhez, minden ott volt, ami kellett. Természetesen a fentebb említett tematikus keresőket használja, így tulajdonképpen ugyanoda jutottam, de jóval kevesebb idő alatt. Az idő pedig pénz, az idő pedig pénz.

Lehet még valutát váltani, nekem ezzel gondjaim akadtak, de csak azért, mert nem voltam elég figyelmes. A Google-el való állandó kereséseim során megszokott "10 euro in huf" helyett a "10 euró forintban" vagy a "hány forint 10 euró" esetleg a "100 euró mennyi forint" kérdéseket feltéve a Bluu-nak már helyes választ kaptam. Hát persze! Magyarul kellett keresni.

Ha már a magyar dolog a fő téma, gondoljunk csak bele! Barangolunk az interneten, biztosan kismillió oldalra vagyunk regisztrálva, ami nem magyar nyelvű. Ebben kaphatunk segítséget a keresőtől: beírjuk a kívánt szót, majd ha a támogatott 10 nyelv valamelyikén ismert a szó, akkor kiírja a jelentését. Nem árt hozzáírni a kifejezéshez a "jelentése" szót, vagy ha más nyelvre akarjuk lefordíttatni, akkor a nyelvet ilyen formában: "kutya németül". Eddig legtöbbet a SZTAKI szótárat használtam, most próbálgatom ezt is. Mindig hibátlanul teljesített.

Szintén tetszetős még a Commander mód: írd be a következők valamelyikét: "index.hu", "origo.hu", "iwiw", "youtube", "facebook" rögtön átvisz a beírt oldalra. Ezt kombinálva a Firefox keresősávjába, igen hasznos a gyors eléréshez. Javasolnám még több oldal felvételét (bár gondolom ez hamarosan megtörténik), ilyen lehetne a twitter, yamm, turulcsirip, kreativ magazin, stb.

Tartalmaz még percre kész híreket, cégkeresőt, autótípus-felismerőt, képkeresőt, film- és sorozatadatbázist, lexikont, tévé műsort, számológépet, de a mértékegységek közötti váltásra is teljesen alkalmas. A funkciók teljes listája megtekinthető, ahol minden el van magyarázva, aki egy kis időt szán rá, annak remek társa lehet a mindennapi magyar keresésekhez a Bluu. Nem írok mindegyikről, érdemes sajátmagunknak felfedezni. Nemrég felhívták a figyelmem Twitteren erre, gondoltam jó móka lesz kirakni a keresőt az oldalra. Egyelőre még nem a blogon való kereséshez, hanem bármi máshoz ajánlom. Sajnos az egyszemélyes szerkesztőségem nem nyújt akkora súlyt a honi független blogger életben, hogy a Google-ön kívül egyéb keresők indexeljenek :)

Itt vannak a beígért linkek:

HWSW

[origo]

Techline

Hajnali olvasnivalók

2010-03-04T03:00:00.001+01:00

Néhány link, amiket mostanában olvastam és megosztanék:

Az Ubuntu brand felfrissítése címmel jelent meg egy cikk a Fridge-ben, minderről Jono Bacon is megemlékezett.

Érdemes elolvasni, pontosan ilyen dolgokra gondoltam, amikor azt mondtam, hogy el kéne mozdulni egy egységesebb irányba a rendszernek. Ezt a Pár szó a Lucidról bejegyzésben fogalmaztam meg keresetlenül. Viszont végre! A Canonical ott van és ez érződik. A hivatakozott bejegyzés sajnos nem mindig elérhető, a képek a mockup-okról viszont lenyűgözőek. Így kell ezt csinálni! Nem sajnálom hogy eltűnt a barna szín dominanciája, már 6 éve velünk volt. Az új stílus neve "Light" lett, tele van narancssárgával, a kissé lilás háttérképről pedig nekem nem a Mac OS X, hanem inkább az áfonya jutott eszembe.

Ubuntu One Music Store. Ettől hangos a blogszféra, én sem maradhatok ki ebből. Kicsit felemásnak érzem a dolgot, mert ez nagyon kényes talaj. A HUP-on már fel is vetődött az árukapcsolás kérdése, ami szerintem nem fenyegető egy ingyenes operációs rendszernél. Sokkal inkább kérdés az, hogy itthonról mikor lesz elérhető? Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy itthon az Artisjus ott tesz keresztbe a zenészeknek ahol csak tud, nem hiszem hogy könnyedén beadják a derekukat egy online zeneáruházat illetően. Az Apple is zárt kapukat dönget az iTunes Music Store-ral, még őket sem engedték be. Pedig ha a piacot nézzük, jóval több Mac felhasználó van, mint Ubuntu felhasználó. Egyébként a Rhythmbox-ot választották lejátszónak, amiből alapértelmezetten - egy plugin segítségével - el lehet érni a boltot. Gondolom később megjelenik majd Banshee-hez, Exaile-hoz, Amarok-hoz is a plugin.

Gondolom az olvasóim nagyjából képben vannak az Ubuntu háza táján lévő történésekkel, így az sem kerülte el vigyázó tekintetüket, hogy ezen a héten zajlik az Ubuntu Opportunistic Developer Week. A Planet GNOME-on találtam nemrégiben egy írást Stuart Langridge billentyűzetéből, ami lazán kapcsolódik az előző hírhez 2 ponton is. Megmutatja nekünk néhány lépésben, hogyan írjunk Rhythmbox plugint, ami a Gwibber segítségével Twitter-en/identi.ca-n publikálja az éppen hallgatott zeneszámot. Az előadás Lernid-en keresztül is követhető volt azok számára, akik már telepítették. Sajnos későn értesültem erről, így nem követtem, de mindenképp meg fogom csinálni, amint lesz szabadidőm.

Jegyzetelés 3: Tomboy vs Gnote

2010-03-03T22:33:00.000+01:00

A jegyzeteléssel kapcsolatos előzmények a blogon itt és itt.

Ígértem, hogy bemutatom a Gnote-ot is. Nos ez a Tomboy C++ portja, ami azért született, hogy megszüntesse a Mono keretrendszertől való függést. A Novell által karbantartott Mono sokaknak szúrja a szemét, mert a 2006-os Microsoft-Novell megállapodást követően, ennek egyik melléktermékének tekintik. Az igaz, hogy a Mono a .Net keretrendszer szabad, nyílt forrású változata, ettől függetlenül én ezt túlzásnak érzem.

Volt viszont egy Hubert Figuière nevű Kanadában élő francia ember, aki úgy gondolta, tavaly tavasszal, hogy megcsinálja C++-ban, Mono nélkül, ugyanazt a funkcionalitást, amit a Tomboy-tól megszoktunk. Az oka rendkívül egyszerű és személyes volt: kevés hely volt a tárhely a netbook-jában, így minden bitet sajátmaga bírált el, ami fölkerült az SSD-re. Így történt, hogy Mono keretrendszer áldozatául esett a nyírbálásnak. A C#/GTK# párost a C++/gtkmm + boost osztálykönyvtárak segítségével váltotta ki a szerző, mondhatni nagyon jól, hiszen alig lehet megkülönböztetni a két programot egymástól. A Gnote teljes története elolvasható Torma László tavaly készült blogbejegyzésében. Ő a Mogorva Mormota blog, valamint Az Ubuntu világa című könyv szerzője.

Ha a funkcionalitást nézzük, szinte azonos mindkét program esetében, álljon itt a közös fícsőrlista.

Sticky notes-ból való importálás
nyomtatás
alap formázás*
egyszerű, nem számozott listák készítése
betűk méretének beállítása
keresés a jegyzetekben (jegyzet címére, benne található szavakra egyaránt)
"Visszavonás" és "Újra" (undo és redo)
WikiSzavak (link egy másik jegyzetre, amit akár a szóra kattintással is létrehozhatunk)

* félkövér, dőlt, aláhúzott, áthúzott, kijelölt betűk, szavak lehetősége

Az említett funkciók közül néhány csak pluginok segítségével érhető el mindkét programból. A pluginok telepítése nagyon egyszerű, a programból azonnal elérhető, bár tapasztalataim szerint a 9.10-ben található Gnote-ban nem mindig működnek.

Nézzük amit csak a Tomboy tud:

szinkronizálni SSH vagy WebDAV protokollon keresztül
szinkronizálni az Ubuntu One cloudba
azonnal felismeri a webcímeket valamint az email címeket
helyesírás ellenőrzés GtkSpell segítségével
Pidgin jelenlét figyelése a Galago rendszeren keresztül
link az Evolution-ben tárolt leveleinkre

Amit csak a Gnote valósított meg:

Bugzilla linkek
időbélyeg beszúrása
importálás Tomboy-ból :)

Meg kell említenem még, hogy a Gnote a Tomboy fájl formátumát használja, azzal teljes mértékben azonosan kezeli. A fejlesztők szerint mégsem biztos, hogy a Tomboy tudja kezelni a Gnote-tal készített jegyzeteket.

Saját tapasztalataim szerint a Tomboy jóval többet tud nyújtani. A Gnote hajlamos a fagyásokra, rengetegszer ad hibaüzenetet arra hivatkozva, hogy az általa használt Boost C++ könyvtár egyes része nincs telepítve, holott az megtalálható a rendszeren. Amit mindenképpen pozitívumnak rovok fel, az a kis méret. Nem hiába, ezért készült el tulajdonképpen a szoftver, ezt tartja is, nagyjából 6-7 MB tárhelyet foglal el. Nagyon sokáig használtam a Tomboy-t, éveken keresztül. Amikor megjelent, azonnal kipróbáltam a Gnote-ot, de csalódnom kellett. Véleményem szerint most kezdi el utolérni a Tomboy-t funkcionalitásban, nemrég jött a hír is, hogy dolgoznak a szinkronizációs támogatáson. Kérdés, hogy az Ubuntu One-t támogatni fogja-e? Valamint az oldalon található Notes fül majd támogatja-e a Gnote jegyzettömböt.

Javaslom próbáld ki mindkettőt és döntsd el, hogy melyiket használod az alapján, hogy neked mire van szükséged. Mindkettőnek lehet létjogosultsága adott környezetben, adott elvárások mellett.

Gépház: feedek, hirdetések, oldalszélesség

2010-03-03T11:50:00.001+01:00

Bekapcsoltam néhány népszerűbb szolgáltatást, a kedvenc feed olvasódból közvetlenül tudsz nekem emailt küldeni, vagy elküldeni másoknak az adott cikket egy kísérőlevéllel. (Email this, Email the author linkek a képen)

Ugyanez minden bejegyzésnél egy ikon formájában is megtalálható. Ezt tessék keresni a bejegyzés után:

Kisebbre vettem a Google hirdetések dobozát a cikkek után, feleakkora lett a doboz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem szabad a hirdetésekre kattintani, sőt kérek mindenkit hogyha tetszik a cikk vagy a hirdetés, nyugodtan kattintson, ezzel engem támogat :)

Az utolsó változtatás pedig a teljes oldal szélesebbre vétele. 720 pixel helyett 1024 lett a szélesség, ez a felbontás kezd újra elterjedni, köszönhetően a netbookoknak. Leteszteltem egy ilyen jószágon az oldalt, az élmény lehengerlő. Nem elképzelhetetlen, hogy másféle sablont fogok választani az oldalnak, de az még nem most lesz. Megváltozott még a font, így olvashatóbbá vált kisebb DPI beállítással is.

Amennyiben véleményed van az új oldalról, jöhet a hozzászólás, levél, várom a javaslatokat. Aki valamelyik RSS olvasóból követi az oldal eseményeit, már láthatja azt is, hogy hány komment érkezett az adott cikkhez.

Pár szó a Lucid-ról...

2010-03-03T00:05:00.001+01:00

Az új fejlesztések abszolúte hidegen hagynak. Szerintem a Me Menu béna, a "Social from the start" rosszul lett hozzáfogva, hogy némi germanizmussal tépjem a nyelvtanra odafigyelő emberek idegszálait. Ki is fejtem néhány szóban.

Először is nem akarom ugyanazt post-olni twitterre/identi.ca-ra, mint facebookra, más a közönség, mások az elvárások. Másodszor, kipróbáltam és abszolúte nem működött. Harmadszor a Gwibber daemon-ját (nem tudom ezt másképpen megfogalmazni gwibber-services a csomag neve) használja, amit egy hatalmas redundanciának érzek. Itt a Gwibber, ha ezt kicsit babusgatnák a fejlesztők, egy nagyon jó szoftver lehetne belőle. E helyett kezdünk eljutni oda, hogy minél több dolgot implementálnak, annál inkább a bloatware kifejezés jut eszembe. Lassan indul el, jó fél percig az indulás után notice-t/tweet-et se tudok küldeni, a facebook integráció pedig nálam nem mindig működik.

Örültem neki, hogy szétbontották a Gwibber csomagot. A lényeg az volt, aki nem tudná, hogy a fejlesztők leültek végiggondolni a jövőt és két lehetőséget láttak maguk előtt. Az egyik, hogy folytatják ezt a rögös utat, amit választottak, fogalom nélkül implementálják a fícsőröket, aztán bugreportokra hagyatkozva elkezdenek hibákat javítani. A másik, hogy kicsit tovább néznek az orruknál és elkezdenek projektként gondolni a projektre. (Szerintem így csinálták) Ekkor született az ötlet, hogy bontsák ketté, legyen egy grafikus felület meg egy háttérben futó szolgáltatás (ha úgy tetszik daemon). Ez nagyon jó ötlet! Így meg van a potenciál a szoftverben, hogy platform legyen belőle! Ez által elég fölpakolni a gwibber-services csomagot, Gnome alatt hozzá a gwibber grafikus felületet. A KDE-sek meg majd biztos megcsinálják a Kwidder-t, whatever.

Nekik csak azt tudom mondani, hogy csak így tovább, de azért figyeljünk oda olyan dolgokra, amiért jó volt a gwibber: nem kellett elindítani hozzá egy böngészőt, vagy egy dedikált tabot, esetleg tabokat erre szánni, mert gyorsan elindult és ugyanazt tudta, mint a webes megfelelők. Ezzel szemben az új verzió fícsőr hiányos, mint annak idején a KDE4. Ez így nem jó.

Az sem jó, hogy ugyanezt a funkcionalitást betették egy panelról lenyíló, arra integrált menübe, az eredeti Gwibber kliensből meg kivették az értesítési területre küldés lehetőségét. Mától vagy letesszük a tálcára (dokkra, ki mit preferál) vagy bezárjuk, esetleg használjuk a Me Menu-t (hozzá kell tennem, ettől hangos a geek sajtó, a csomag neve mégis indicator-me ráadásul hozza a haverjait, vagy 8 csomagot...)

Az Ubuntu fejlesztők is eljutnak lassan egy olyan szintre, hogy kezdik érezni a kiadások fontosságát. Mondjuk ki őszintén, szívünket kitárva, merjük vállalni: a Karmic Koala szar volt az elején. Túl sokára tudták kijavítani az alap hibákat, ilyen dolgot pedig nem lehet megengedni egy desktop operációs rendszer kiadásaiban. Pláne nem egy LTS kiadásban. Valamint szeretnék egy funkciókat leíró, bemutató cikket elolvasni a különböző új programokról. Ne pár blogger insider infoit kapjam, hanem a Canonical adja elém a kontentot. Tudom hogy megteszi, csak nem jól és jókor. Kiadáskor már kész a wiki-n minden, persze. Viszont ha én egy amerikai lennék, aki a kormányzati felhasználásra szeretne Ubuntu operációs rendszerrel ellátott gépeket vásárolni, morcos lennék, mert a kevesebb mint 2 hónap múlva megjelenő, szerveren 5 évig támogatott új rendszerről még semmi hivatalos információm sem lenne...

Esti videó #7

2010-03-01T21:07:00.000+01:00

Ismét Monster Magnet kerül terítékre. Zene elalváshoz 1998-ból.

Esti Python, videó #6

2010-02-28T23:04:00.000+01:00

Ma este egy igen érdekes dologról lesz szó, méghozzá a Python Object Model-ről. Nagyon jól tárja az angolul tudó programozni vágyók elé a témát Alex Martelli. A videó 5 éves, fenntartásokkal kell kezelni természetesen némelyik részét, de az alapok megtalálhatóak benne. Természetesen olvasgatni kell az eredeti dokumentációkat, valamint rengeteget kell gyakorolni. Nekem is.

A pdf fájl, amiből a prezentációt tartja, megtalálható a honlapján. A Python szekcióban rengeteg cikket és prezentációt találunk, forgassuk őket.

Valamint kérte egy ember emailben, hogy a Python alapjairól mutassak valami bevezetőt, nos nekem ez nem tisztem, ehhez nálam sokkal jobban ért a fenti úriember, ahogy Python Interest Group 2007-es találkozóján prezentálta is:

Remélem ez így megfelelő, sajnos nem tudtam visszaírni, mert a mailer-daemon jelezte, hogy már nincs ilyen cím. :)

Ui.: de jó lesz már, ha elterjed a HTML5 és a hülye flash helyett csak a video tag-et kell használni! Hejj!

Acire és python-snippets

2010-02-28T14:38:00.000+01:00

Két, számomra nagyon érdekes projektről szeretnék beszámolni. Az egyik a Python Snippets, ami rengeteg python nyelvhez tartozó példa forráskódot tartalmaz, a másik pedig az Acire, ami tulajdonképpen ezeket a példakódokat foglalja össze egy könnyen kereshető formában. Mindkettő a Launchpad-on hosztolt projekt.

Jelenleg főleg a PyGTK-hoz tartalmaz kódokat. Használható szinte minden esetben, legalábbis még nem találtam olyan GTK elemet, amihez nem lett volna példakód. Természetesen ez nem elég ahhoz, hogy az ember megismerje a PyGTK használatát mélyebben, arra viszont ott a hivatalos tutorial. Illik forgatni.

Véleményem szerint mindkét program hasznos és érdekes. Jelentősen megkönnyíti a fejlesztési időt, hogyha az ember tudja hogy mit és hol keressen. A két projekt meg erre való, nem többre, nem kevesebbre. Nagyon tetszik a kezdeményezés.

A két projektről Jono Bacon oldalán olvastam, itt található meg a telepítési leírás is, amit most nem teszek közzé, mert tiszta és világos az eredeti leírás is. Jono megosztott még egy vicces kis történetet, amivel a projektek életképességét is igazolni lehet :)

Lucid frissítés

2010-02-28T00:04:00.000+01:00

Mostanában a laptopom (HP 6730s, KU350EA modellszám) nem igazán állt a helyzet magaslatán. Az akkumulátor kezd fáradni, az átlagban 220 perces üzemidő mostanra inkább a 140 perc körül jár, érezhetően fárad a cucc. A ciki, hogy még csak másfél éves sincs. Nemrégiben a wifi is felmondta a szolgálatot, ami már nagyon nem tetszett, hiszen ez egy laptop, mobil gép. Elvégeztem néhány tesztet és kiderült, hogy az Ubuntu egyik frissítése után jött a krach, onnantól kezdve nem akart működni rendesen, ki kellett kapcsolnom, nehogy elpánikoljon.

Először is betettem egy másik vinyót, nem akartam a meglévő adataimmal kísérletezni. Utána rögtön telepítettem egy Frugalware-t, mert az volt kéznél. Láss csodát, minden működött ahogy kellett, aztán egyszer csak BUMM, kernel panic. Megcsinálta még ezt párszor, majd kipróbáltam kikapcsolt wifivel, sajnos úgy is jelentkezett a probléma. Akkor kezdtem el gondolkozni, hogy ez valószínűleg egy adott kernelverzióhoz köthető dolog lesz, nem biztos, hogy hw gond. (btw frugalware 2.6.31 kernelt használtam currentből, ubuntun alapból az volt)

Ezek után kipróbáltam a suli által biztosított Windows 7 dvd-vel a gépet, felraktam, működött egy kis ideig, majd használhatatlanná vált valami teljesen mástól: a desktop keresőt nem tudtam kikapcsolni és az állandó I/O műveletek lassúvá tették a rendszert. Tudom, hogy meg kellett volna várnom, míg mindent leindexel a drága, de nem hiszem, hogy azt az 5-6 gigát (nem néztem meg pontosan), amit felpakol a telepítésnél több órán keresztül kéne indexelni... Ráadásul azt se bírtam beállítani, hogy ne indexelje a Windows meg Program Files könyvtárakat... Könyörgöm a saját dokumentumaim között szeretnék keresni, nem az általam telepített programok között, amikhez ott a Start menü! De hagyjuk is...

Ekkor döntöttem úgy, hogy letöltök egy Alpha 3 iso-t, amit aznap adtak ki (február 25), majd feltelepítem és meglátom mit kotyvasztottak eddig LTS címen. A cd behelyezését követően nem kevesebb, mint 40 perc alatt volt új Ubuntum. Teszteltem, futott egy napot, csináltam rajta a szokásos dolgokat és semmi gond nem volt, wifi IS működött. Örültem.

Visszapakoltam hát az eredeti winchester-t, rászántam magam egy teljes frissítésre.

Alt-F2-t megnyomva bepötyögtem: update-manager -d, feljött a frissítéskezelő, majd elindult a frisssítési processz. Minden ment mint a karikacsapás, 2 óra volt letölteni a frissítéseket, hogy pontosak legyünk 3 Lost részt néztem végig, mikorra lejött az utolsó csomag.

Ezek után megkezdődött a frissítések telepítése. Mivel a debconf kérdések feltevésére vonatkozó válasza alacsonyra volt állítva, minden egyes rohadt cuccot megkérdezett, ez kissé unalmas volt.

Közben ilyen dolgokat írt ki:

Majd kb 5 perc múlva ez a kép fogadott:

Anyway, azon kívül, hogy nyilvánvalóan a windows-os fájl másolási ablak becslési algoritmusát használják, semmi gond nem volt, végigment a frissítés nagyjából egy óra alatt.

A következő bootolás remek érzés volt, a beígért plymouth szépen működik, tetszik ez az egyszerű fekete-fehér Ubuntu logo. Ami még jobban tetszik, hogy működik a wifi, teljessé téve a mobilizáltság élményét. Egy hibát találtam viszont a docky nem akar működni, mert hiányzik neki pár mono csomag, túlélem.

Nálam életet mentett. Miközben a laptopom ereje folyamatosan csökkent - 4 óra akkumulátor időről pár nap alatt 2 és félre esett -, valamint a gépben szolgáló Intel wifi chip fölmondta a szolgálatot, úgy gondoltam semmi vesztenivalóm nem lesz, ha frissítek. Nem tudom viszont, hogy mindenkinek ilyen sima lesz-e az út, your mileage may vary, ahogy az angol mondja. Nem ajánlom senkinek sem a frissítést, mert ez egy alfa kiadás, sőt csak akkor próbálkozz vele, ha van időd bogarakat csapkodni, mert biztos vagyok benne, hogy lesznek (attól hogy még nem botlottam beléjük másfél nap alatt). Viszont ha úgy vagy vele mint én, hogy rosszabb már nem történhet, vágj bele.

A Python programozási nyelv, videó #5

2010-02-23T18:39:00.000+01:00

A Python nagyon magas szintű programozási nyelv, melyet Guido van Rossum holland programozó hozott létre 1991-ben. A nyelv tervezési filozófiája az olvashatóságot és a programozói munka megkönnyítését helyezi előtérbe a futási sebességgel szemben.

A Python többféle programozási paradigmát is támogat (funkcionális, objektum-orientált és imperatív). Dinamikus típusokat és automatikus memóriakezelést használ, ilyen szempontból hasonlít a Tcl, Scheme, Perl és Ruby nyelvekhez, emellett szigorú típusrendszerrel rendelkezik.

A Python úgynevezett interpreter nyelv, amely azt jelenti, hogy nincs különválasztva a forrás- és tárgykód, a megírt program máris futtatható, ha rendelkezünk a Python értelmezővel. A Python értelmezőt számos géptípusra és operációs rendszerre elkészítették, továbbá számtalan kiegészítő könyvtár készült hozzá, így rendkívül széles körben használhatóvá vált.

Idézet a Wikipédiáról, a Python (programozási nyelv) szócikkből.

A Python megtalálható minden linux disztribúcióban. Nagyon hasznos nyelv, sokmindenre jó, könnyen, egyszerűen tanulható. Akinek az oldalán található tutorial és dokumentációk összessége nem lenne elég a nyelv alapjainak elsajátításához, vagy csak szeretné egy profitól hallani az alapokat, álljon itt ez a videó:

A hivatalos oldalon rengeteg példaprogram van, amiből meg lehet tanulni magát a szintaktikát, de gyakorlási lehetőség is akad bőven.

További hasznos linkek:

Hivatalos oldal

Két magyar oldal:

Ha egy jó IDE kell, a Netbeans ismeri a Python-t. A telepítéséről pedig már született blogpost.

Az OpenOffice.org és a Lightproof és hogy miért nem olyan egyszerű ez Ubuntun

2010-02-22T22:26:00.000+01:00

Régi restanciámat igyekszem ezzel a post-tal pótolni. Egyrészt a legutóbb a kommentekben megígértem, hogy foglalkozom még az OpenOffice.org új helyesírásellenőrző keretrendszerével, a Lightproof-fal, másrészt pár napig nem volt Linuxot futtató gépem egy meghibásodás következtében.

Egy korábbi post-ban megmutattam egy módot, ahogyan fel lehet pakolni az új 3.2-es OpenOffice-t. Elvileg van másik lehetőség, mégpedig az egyik PPA, egyelőre viszont csak a 3.1.1 a legfrissebb verzió, ígéret viszont van a következő formában: "Empty for now, will likely have OOo 3.2.0/3.2.1 debs for Karmic/Lucid later in the cycle." Tehát érdemes türelmesen várni, remélhetőleg minél hamarabb csinálnak rilízt.

Ott tartottam tehát, hogy szerettem volna kipróbálni az OOo új verzióját, mert annyi sok jót olvastam róla az http://openoffice.hu oldalon, hogy rögtön megnyerte a tetszésemet. Ehhez letöltöttem, felinstalláltam a fent ismertetett módon. Utána felhívta a figyelmemet egy szemfüles kommentelő, hogy nincs benne magyar helyesírás ellenőrző. Nem tudtam erről a problémáról, de mivel nekem is elég sokszor kell használnom, így gondoltam megéri utánanézni.

Rábukkantam a Lightproof-ra, ami egy új kezdeményezés a régi Hunspell helyett (FIXME), konkrétan fölváltja azt. Ez egy fejlesztőknek szánt helyesírás ellenőrző keretrendszer, amely jelenleg 3 nyelvhez tartalmaz kiterjesztéseket (:angol, magyar, orosz), valamint akár Python-ban is lehet programozni. Az openoffice.hu-t rendszeresen olvasók láthatták a múlt pénteki hírt: kijött egy újabb verzió a magyar változatból. Nosza, letöltöttem (természetesen nem ismerte fel azt a szoftver, hogy rögtön be tudná importálni az kiterjesztései közé). Utána elindítottam az OOo-t, a "Tools" menüben az "Extension manager" menüpontra, a feljövő ablakon pedig az "Add..." gombra kattintva megkerestem a lightproof-hu_HU-1.2.oxt fájlt, a többit az OOo elvégezte. Az erre vonatkozó beállításokat "Tools", "Options" menüpont, "Writing aids" és "Grammar checking (hungarian)" pontok alatt találjuk. Fogtam magam, bekapcsoltam mindent, biztos, ami biztos alapon.

Remélem tudtam ezzel segíteni, aki tudja telepítse az OpenOffice-t is meg a Lightproof kiterjesztést is.

Rant:

Namost elmondanám hogy működik ugyanez Windows alatt. Letöltöttem a http://hu.openoffice.org oldalról a Windows-os binárist, majd telepítettem mintegy 5 perc alatt (lassú net). Ez a verzió alapból tartalmazza a Hunspell valamint a Lightproof kiterjesztéseket, láttam hogy a Lightproof verziója a régebbi, 1.1-es gondoltam megnyomom a frissítés gombot. Talált is hozzá, majd miután bepipáltam a "Mutasd mindegyik frissítést" checkbox-ot, közölte, hogy az a gond, hogy nem adminisztrátorként futtatom, így nem tud frissülni. Kiléptem, beléptem adminisztrátorként, frissítettem, majd készen volt minden. Miért nem tud ez így működni Ubuntu-n? Egyáltalán miért nincs ezen az oldalon Ubuntu-hoz készült bináris? Válaszokat várok.

Olvasnivalók estére

2010-02-16T23:34:00.000+01:00

Először is egy érdekes cikk a Google Buzz-ról (itthon Zümm) a webisztánról. A sorokkal maximálisan egyetértek, elkezdtem én is használni, érdeklődés hiányában viszont nem nagyon megy. Facebook-on meg Twitter-en van mindenki. A Google-nek lépni kell, méghozzá a saját szolgáltatásainak "beépítésével". A naptáras ötlet szerintem iszonyat jó lenne.

Két darab HTC telefon: Legend és Desire. Az első szerintem gyönyörű, hiába nem túlzottan erős, nagyjából az iPhone 3GS hardverét kapta, ahogy nézem. Ahogy össze van pakolva az rögtön megfogott, szeretem az alumíniumot használati tárgyakban viszontlátni. A másik telefont a Szomszédokon felnevelkedett olvasóink valószínűleg csak Dezirének fogják ejteni. A Google brand Nexus One (Csókolom! Nekszusz van?) testére húztak Sense UI-t a HTC fejlesztő mérnökei. mindkét telefon csillagos ötös.

Legend és Desire hivatalos oldalak, hajrá HTC, hajrá Android!

Az FSF.hu Alapítvány beszámol a 2009-es évéről a HUP-on. Öröm látni, hogy tevékenyek voltak és sok mindent elértek az évben. Külön kiemelném a Projektjeiket. Csak gratulálni tudok!

Az estét egy kellemesen simogató, altató dallal zárjuk a stoner rock jeles képviselőitől, a Fu Manchu zenekartól. Hivatalos oldaluk itt, elérhető információk róluk a Wikipedia-n.

Ladies and gentleman: Godzilla! Ezzel kívánok jó éjszakát! :)

Videó #4

2010-02-15T20:19:00.000+01:00

Mai este Quimby jön. Ezt is Ildinek küldöm, sok szeretettel :)

Olvasnivalók mára

2010-02-15T09:18:00.001+01:00

Kávéhoz, teához:

Ha unod, hogy nem lehet több dolgot beállítani a Karmic Koala-ban lévő GDM-ben: http://bobthegnome.blogspot.com/2010/02/gdm2setup.html

Dustin Kirkland Ubuntu fejlesztővel készült interjú a munkájáról (jelenleg eCryptFS) és az Ubuntu-ban lévő titkosításról. Ezt az Ubuntu Weekly Newletter 180. számában találtam.

Kettő blogpost a különböző SQL join-okról: az egyik a Coding Horror-on jelent meg Jeff Atwood tollából, a másikat ő ajánlja ezen oldalon, Ligaya Turmelle blogján olvasható SQL join bevezető, "Getting" joins címmel. Mindkettő különlegessége, hogy Venn diagrammokkal operál, a második könnyen megérthető. Szerintem.

Ultimate tips to make a good web designer. A http://www.newconcept.hu oldalról. A 17-es pont a legjobb :)