Miközben a nyugdíjak évről évre emelkedtek, az idősek egyre nagyobb része szakadt le a társadalom aktív kereső rétegeitől. A GKI friss elemzése ennek egyik legfontosabb okaként azt nevezi meg, hogy 2012-ben megszűnt a svájci indexálás rendszere, amely korábban nemcsak az inflációt, hanem a bérek emelkedését is figyelembe vette a nyugdíjak meghatározásakor.

Az elmúlt években a nettó keresetek jóval gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak. A kutatás alapján 2026-ban az átlagnyugdíj először eshet a nettó átlagbér felének szintje alá. Ez azt jelenti, hogy az idősek egyre kisebb arányban részesülnek abból a gazdasági teljesítményből, amelyet egész életük munkájával maguk is megteremtettek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete jelentősen eltér az aktív dolgozókétól. Jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre, vagyis éppen azokra a területekre, ahol az elmúlt években a legnagyobb áremelkedések következtek be. Emiatt a hivatalos inflációkövető nyugdíjemelések sok esetben nem tudták megőrizni a nyugdíjak valódi vásárlóerejét.

Katona Tamás közgazdász elemzésében arra jutott, hogy az idősek megélhetési költségei az elmúlt négy évben 42,2 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy amiért négy éve 100 ezer forintot kellett fizetni, azért ma már több mint 142 ezer forintot kell kiadni. A szakember úgy látja, hogy a nyugdíjasokat különösen érzékenyen érinti a drágulás, mert jövedelmük döntő része a nyugdíjból származik, miközben a mindennapi kiadásaik között kiemelt helyet foglalnak el az élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyógyszerek. A folyamatos áremelkedés ezért sok idős ember számára egyre nehezebbé teszi a korábban megszokott életszínvonal fenntartását.

Az MSZP úgy látja, a nyugdíjrendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a jelenlegi emelési mechanizmus tovább növeli a különbségeket. Az azonos százalékos emelés a magas nyugdíjjal rendelkezőknek jóval nagyobb összegű növekedést jelent, miközben a legalacsonyabb ellátásból élők helyzete érdemben nem javul.

A szocialisták ezért a vegyes, úgynevezett svájci indexálás visszaállítását szorgalmazzák, hogy a nyugdíjak emelkedése a bérek növekedését is kövesse. Úgy vélik, ha a gazdaság fejlődik és a bérek emelkednek, abból az időseknek is részesülniük kell.

A párt emellett a kisnyugdíjak célzott felzárkóztatását is szükségesnek tartja. Ennek része lehet egy sávos emelési rendszer, amely a legalacsonyabb nyugdíjból élők számára nagyobb mértékű növekedést biztosítana, csökkentve az időskori szegénység kockázatát.

Az MSZP hosszabb távon egy olyan nyugdíjminimum kialakítását is támogatja, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy több százezer idős ember olyan összegből próbáljon megélni, amely még az alapvető szükségletek fedezésére sem elegendő.

A szocialisták úgy látják, hogy a kialakult helyzetért jelentős felelősség terheli az elmúlt másfél évtized gazdaság- és nyugdíjpolitikáját. Ugyanakkor a Tisza-kormánynak is lépnie kell, mert a probléma nem oldódik meg önmagától.

Az MSZP üdvözli, hogy a kormány programjában szerepel a legalacsonyabb nyugdíjak emelése. A Tisza Párt korábban ismertetett programjában 120 ezer forintos minimum-nyugdíjszint szerepel, ugyanakkor a szocialisták úgy vélik, ez önmagában nem jelent tartós megoldást. A párt álláspontja alapján olyan rendszerre van szükség, amely a jövőben automatikusan követi a bérek emelkedését, és megakadályozza az idősek további leszakadását.

A GKI elemzése arra figyelmeztet, hogy a nyugdíjasok relatív elszegényedése már nem elszigetelt szociális probléma, hanem az egész nyugdíjrendszer működését érintő kérdés. Ezért a nyugdíjügyet a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai feladataként kell kezelni-hangsúlyozza az MSZP.

Szerdán hajnalban hatalmas tűz ütött ki a Tranzit Food Kft. nyírbátori üzemének egyik csarnoképületében. A lángok gyorsan elterjedtek, a nemrég átadott gyárépület jelentős része megsemmisült. A helyszínre több városból érkeztek tűzoltóegységek, amelyek órákon át dolgoztak a tűz megfékezésén.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az üzem 600 méteres körzetéből 71 embert telepítettek ki elővigyázatosságból. Az érintettek közül többen a polgármesteri hivatalban kaptak ideiglenes elhelyezést, mások rokonoknál húzták meg magukat. A mérések alapján az üzemen belül a levegőben jelen lévő egészségre veszélyes anyagok koncentrációja meghaladta a határértéket, lakott területen azonban nem. Személyi sérülés nem történt.

Máté Antal, Nyírbátor polgármestere arról tájékoztatott, hogy a tűz következtében több száz dolgozó megélhetése kerülhet veszélybe. A helyi sajtó információi szerint a leégett csarnok mintegy ötszáz ember munkahelye volt. A tulajdonos megkezdte a munkavállalók átszervezését más telephelyeire, és jelezte, hogy az üzemet a lehető leghamarabb újjá kívánják építeni.

A történtekre reagálva Komjáthi Imre közösségi oldalán azt írta: „2010-ig 1047 munkavédelmi és munkaügyi ellenőr volt. Orbánék ezt a rendszert is szétverték és 300-ra csökkentették a számukat. Ugye nem csak én látok összefüggést eközött és az egyre több baleset, tűz és robbanás között?”

Az MSZP elnöke egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott: „Ugye nem csak én aggódom, hogy Orbánék alatt volt foglalkoztatáspolitikai államtitkár, most meg nincs. Ha akkor borzalmasan működött a munka világa, most, hogy fog?”

Komjáthi Imre emlékeztetett arra, hogy az MSZP korábban már több alkalommal írásban fordult a Miniszterelnökséghez annak tisztázása érdekében, hogy az új kormányzati struktúrában kihez tartozik a munkaügy és a munkavédelem területe.

A párt szerdán ismét elküldte kérdéseit a Miniszterelnökségnek. A szocialisták arra várnak választ, hogy mely minisztériumhoz tartozik jelenleg a munka világa és a foglalkoztatáspolitika, van-e kijelölt államtitkár vagy más kormányzati vezető, aki a munkavállalókat érintő ügyekért felel, milyen szinten jelenik meg a foglalkoztatáspolitika a kormányzati struktúrában, kihez fordulhatnak a szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseletek szakmai egyeztetés céljából, valamint tervez-e a kormány állandó konzultációs mechanizmust létrehozni a munkavállalói szervezetekkel.

A munkavállalókat, a béreket, a munkahelyi biztonságot és az érdekegyeztetést érintő ügyek több millió embert érintenek Magyarországon. A párt szerint jelenleg nem látható egyértelműen, ki felel ezért a területért, ezért kérik a kormány hivatalos tájékoztatását. A szocialisták hozzátették: ugyanezeket a kérdéseket már negyedszer küldték el a Miniszterelnökségnek.

Katona Tamás 2026. március–áprilisi elemzése szerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a beruházások tartós visszaesése. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlesztések jelentik a gazdasági növekedés alapját: új üzemek, utak, kórházi fejlesztések, gépbeszerzések és vállalati beruházások nélkül hosszabb távon sem a termelékenység, sem a bérek nem tudnak érdemben emelkedni.

Az elemzés szerint a 2017 és 2019 közötti beruházási fellendülés mögött döntően az Európai Unióból érkező támogatások álltak. Katona Tamás úgy fogalmaz, hogy ezek nélkül – a stadionok és egyéb sportlétesítmények kivételével – alig valósultak meg közösségi beruházások Magyarországon.

A fordulat 2019 második felében kezdődött, amikor csökkenni kezdett az uniós források beáramlása. A folyamat 2022 közepére vált igazán látványossá. Az elemzés szerint a magyar gazdaság nem tudta pótolni a kieső fejlesztési pénzeket, ezért a beruházások tartós visszaesésbe fordultak.

A számok különösen beszédesek. A beruházások volumene 2023-ban 6,6 százalékkal, 2024-ben 11,6 százalékkal, 2025-ben pedig további 4,3 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány utolsó három évében összességében több mint ötödével estek vissza a fejlesztések.

Katona Tamás szerint az elmúlt három évtizedben nem volt még példa ilyen hosszú ideig tartó és ilyen mély beruházási visszaesésre. Az elemzés kiemeli, hogy még a 2008-as világgazdasági válság idején sem zuhantak ilyen mértékben és ilyen tartósan a fejlesztések, pedig akkor a nemzetközi pénzügyi rendszer megrendülése, a hitelpiacok befagyása és a gazdasági visszaesés egyszerre sújtotta Magyarországot. Ezzel szemben a mostani beruházási visszaesést az uniós források elmaradása okozta, amely a Fidesz-kormány és az Európai Unió közötti jogállamisági és korrupciós viták következménye volt.

A tendencia ráadásul 2026 elején sem fordult meg. Az elemzés szerint 2022 októbere óta egyetlen negyedévet leszámítva minden negyedévben csökkent a beruházási teljesítmény, öt alkalommal kétszámjegyű mértékben. 2026 első negyedévében a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest is tovább mérséklődött.

Katona Tamás szerint a fejlesztések elmaradása nemcsak a jelenlegi gazdasági teljesítményt rontja, hanem a következő évek növekedési lehetőségeit is szűkíti. Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy az uniós forrásokra épülő beruházási modell kifulladt, miközben nem jött létre olyan hazai finanszírozási rendszer, amely képes lenne pótolni a kieső fejlesztési pénzeket.

Az MSZP szerint a beruházási válságból nem újabb presztízsberuházásokkal, hanem az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállításával, az önkormányzati fejlesztések megerősítésével és a hazai kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatásával lehet kilépni. A szocialisták álláspontja szerint a gazdasági növekedés alapját nem a stadionépítések, hanem a korszerű közlekedés, az egészségügyi és oktatási fejlesztések, valamint a munkahelyteremtő vállal

Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan gyengültek azok az intézmények, amelyek korábban korlátot szabtak a politikai hatalomnak. Az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a bíróságok és a népszavazási rendszer átalakítása ugyanabba az irányba mutatott: az emberek egyre kevésbé érezhették azt, hogy valódi beleszólásuk van az ország működésébe – mutat rá az MSZP.

A hatalom egyre gyakrabban próbálta meghatározni azt is, hogyan éljenek az emberek, milyen családmodellt tekintsenek elfogadhatónak, vagy milyen ügyekről lehessen egyáltalán társadalmi vita. A szocialisták úgy vélik, különösen veszélyes, amikor a politika erkölcsi vagy ideológiai alapon kezd különbséget tenni állampolgár és állampolgár között.

A párt felhívta a figyelmet arra is, hogy a népszavazás intézménye fokozatosan elveszítette valódi erejét. Miközben a kormány rendszeresen a „nép akaratára” hivatkozott, egyre nehezebbé vált, hogy az emberek valóban beleszólhassanak az ország ügyeibe, vagy kezdeményezéseikkel politikai döntéseket kényszerítsenek ki.

Az elmúlt 15 évben folyamatosan szűkült azoknak az eszközöknek a köre, amelyekkel az emberek megvédhették magukat az állammal szemben. Az ügyészség külső kontrollja gyengült, az ombudsmani rendszer elveszítette korábbi erejét, a népszavazások kezdeményezése egyre nehezebbé vált, miközben a független intézmények egyre kevésbé jelentettek valódi korlátot a politikai hatalom számára. A párt úgy látja, sok magyar ezért érezhette azt, hogy fontos kérdésekben nélkülük döntenek, véleményüknek egyre kisebb súlya van, és egyre kevesebb lehetőségük marad a döntések befolyásolására.

Az MSZP emlékeztet: az ügyészség külső kontrollja szűkült, miközben a legfőbb ügyész hatásköre és mozgástere jelentősen bővült. A párt szerint az ombudsmani rendszer átalakítása is gyengítette az állampolgári jogvédelem lehetőségeit, mert a korábbi biztosok elveszítették önálló jogköreik jelentős részét. A szocialisták úgy vélik, a független intézmények formálisan ugyan megmaradtak, valódi ellensúlyt azonban egyre kevésbé képeztek a politikai hatalommal szemben.

Mindez oda vezetett, hogy sok ember számára a demokrácia egyre kevésbé jelentett beleszólást a közügyekbe. Az MSZP szerint egyre többen tapasztalhatták meg, hogy hiába tiltakoznak, hiába fordulnak intézményekhez vagy próbálnak jogorvoslatot kérni, a döntésekre alig van ráhatásuk.

A szocialisták hangsúlyozzák: demokratikus jogállam csak akkor működhet, ha az állam nem fölérendelt szereplőként viselkedik az emberekkel szemben. Az MSZP olyan rendszert tart szükségesnek, ahol az intézmények újra képesek ellenőrizni a hatalmat, az állampolgárok véleménye valódi súllyal bír, és senki nem érezheti úgy, hogy kiszolgáltatott a politikai döntéseknek.

Komjáthi Imre hangsúlyozta: a Magyarországra érkező befektetőknek partnerként kell kezelniük a magyar dolgozókat, a munkavállalók kizsákmányolását pedig az MSZP elfogadhatatlannak tartja. A szocialisták elnöke szerint egy beruházás sikerét nem kizárólag a termelési mutatók vagy a befektetett tőke nagysága mutatja meg, hanem az is, hogy a dolgozók tisztességes bérezésben, biztonságos munkakörülmények között végezhetik-e munkájukat, és megkapják-e a nekik járó megbecsülést.

A tárgyaláson kiemelt téma volt a BorsodChem működése és a vállalatnál kialakult munkaügyi gyakorlat. Komjáthi Imre felidézte, hogy maga is itt kezdte pályafutását, ahol a szakmai képzéseknek és az előrelépési lehetőségeknek köszönhetően később már az üzemeltetés egy részének irányításáig jutott. Szakszervezeti vezetőként a dolgozói érdekképviselet mindennapi működését is közelről ismerte meg. Az MSZP elnöke szerint ezért pontosan tudja, mit vár el a magyar munkás a munkahelyétől: tisztességes bért, biztonságos munkát és emberi méltóságot.

A megbeszélésen elhangzott, hogy a BorsodChemnél több szakszervezet is működik, amelyek biztosítják a dolgozók érdekképviseletét és a munkaügyi párbeszédet. Gong Tao hangsúlyozta, hogy a kínai vállalatok számára fontos a munkavállalói érdekek képviselete, a helyi közösségekkel való együttműködés és a társadalmi felelősségvállalás. A nagykövet szerint a hosszú távú gazdasági siker egyik alapja a munkavállalók elégedettsége.

Külön szó esett a szegedi BYD-gyár fejlesztéséről is. Komjáthi Imre hangsúlyozta: a jogszabályok maradéktalan betartása önmagában nem elegendő. A beruházás hosszú távú sikerét az dönti el, hogyan bánik a vállalat a dolgozóival, milyen béreket fizet, milyen munkakörülményeket biztosít, és mennyire válik a helyi közösség részévé.

A nagykövet arról is beszélt, hogy a kínai vállalatok működésének alapelvei közé tartozik az adott ország törvényeinek betartása, a fenntartható fejlődés támogatása és a helyi közösségekkel való együttműködés. A tárgyaláson szó esett a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megvalósuló oktatási és közösségi támogatásokról is.

A találkozón Bazin Levente közelgő kínai útja is szóba került. Az MSZP külügyi titkára a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának meghívására technológiai vállalatokat, innovációs központokat és szakmai fórumokat keres fel, valamint részt vesz a Kína–Közép- és Kelet-Európa Fiatal Politikusok Fórumának programjain.

Komjáthi Imre szerint a magyar munkavállalók érdekeinek képviseletéből nem lehet engedni. Az MSZP elnöke hangsúlyozta: a külföldi beruházások csak akkor szolgálják Magyarország érdekét, ha tisztességes béreket, biztonságos munkakörülményeket és valódi megbecsülést biztosítanak a dolgozóknak.

Az utóbbi időszakban napvilágot látott, politikai szereplőket érintő ügyek kapcsán az MSZP Elnöksége az alábbi iránymutatást és döntést hozza:

Az ártatlanság vélelme mindenkinek jár: Az MSZP leszögezi, hogy a demokratikus jogállam egyik legfontosabb alapelve az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a független magyar bíróság jogerős határozatában meg nem állapítja. A politikai boszorkányüldözést és a sajtóban zajló idő előtti ítélkezést határozottan elutasítjuk.

A törvények előtt mindenki egyenlő. Ugyanakkor az MSZP elvi éllel támogatja, hogy a hatóságok teljes körűen, részrehajlás nélkül és a jogszabályok szigorú betartásával vizsgáljanak ki minden korrupciógyanús ügyet, függetlenül az érintettek pártállásától.

A tisztánlátás a teljes magyar társadalom érdeke.

Szolidaritás és politikai felelősségvállalás: A párt közösségének és politikai hitelének védelme érdekében az MSZP Elnöksége elvárja minden olyan politikusától, aki korrupciós ügyben eljárás alanyává válik, hogy mutasson szolidaritást a politikai közösségével.
Az Elnökség felkéri az érintett tisztségviselőket és tagokat, hogy a vizsgálatok és a jogi eljárások teljes körű lezárásáig párttagságukat függesszék fel.

Ezzel a lépéssel biztosítható, hogy az érintettek a jogi védelmükre koncentrálhassanak, miközben megóvják a párt közösségét a politikai támadásoktól.

Az MSZP a vizsgálatok lezárultáig az ügyekben további politikai nyilatkozatot nem tesz, és elvárja a hatóságoktól a gyors, elfogulatlan és igazságos eljárást.

A program központi feladata egy teljesen új médiatörvény elfogadása. Ennek előkészítését szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel folytatott érdemi konzultációnak kell megelőznie. Az új szabályozásnak a sajtó- és médiaszabadságot, valamint az állampolgárok információs jogát kell biztosítania úgy, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben avatkozzon be a média működésébe.

A javaslat szerint szét kell választani az NMHH-t és a Médiatanácsot. Az NMHH elsősorban hírközlési hatóságként működne tovább, míg a médiapiac felügyeletét egy különálló, kibővített tagságú, rövidebb mandátumú, önálló jogi személyiségű szervezet látná el. Feladata a médiamonopóliumok megakadályozása, a véleménypluralizmus védelme, valamint a tisztességes piaci működés biztosítása lenne. A tartalmi panaszokat egy független Panasztestület vizsgálná, szakmai önszabályozó szervezetek bevonásával.

Kiemelt feladat az állami hirdetések és médiatámogatások rendszerének teljes átalakítása. A közpénzből finanszírozott reklámköltéseket átláthatóvá, ellenőrizhetővé és piaci, illetve közérdekű szempontok szerint elosztottá kell tenni. A program szerint a szükséges állami hirdetéseket nyílt pályáztatás alapján kell elhelyezni, a médiatámogatásokat pedig külön sajtótámogatási alapon keresztül kell biztosítani. Ez az alap támogathatná a helyi sajtót, a kulturális, tudományos és ismeretterjesztő lapokat, valamint az új, értékteremtő médiakezdeményezéseket.

A közszolgálati média újjászervezése szintén alapvető feladat. Az MTVA jelenlegi, átláthatatlan és jogelkerülő struktúráját meg kell szüntetni, a közmédia vagyonát, eszközeit, jogait és munkavállalóit vissza kell helyezni a tényleges közszolgálati médiához. A program egy egységes Magyar Televízió és Rádió Nonprofit Zrt. létrehozását javasolja, amely átlátható, társadalmi és szakmai ellenőrzés mellett működne. Az MTI-nek vissza kell kapnia teljes függetlenségét, mert a hírügynökségi szolgáltatás minősége az egész magyar nyilvánosságra hatással van.

A médiapiaci koncentráció visszaszorítása érdekében világos és érvényesíthető tulajdonosi szabályokra van szükség. Felül kell vizsgálni a frekvenciaelosztás rendszerét, új pályázati szabályokat kell kialakítani, és korlátozni kell azokat a tulajdoni vagy piaci helyzeteket, amelyek veszélyeztetik a sajtó sokszínűségét. Az internetes és nyomtatott sajtó esetében a nyilvántartáson túl elsősorban versenyjogi, panaszkezelési és önszabályozási garanciákra van szükség.

A program külön hangsúlyt helyez a digitális nyilvánosságra. A közösségi média ma már nem egyszerű kommunikációs csatorna, hanem a demokratikus közbeszéd egyik meghatározó terepe. Ezért erősíteni kell az elemző, magyarázó, közérdekű online újságírást, különösen a fiatalokat elérő formátumokat. Támogatni kell a médiaműveltséget az oktatásban, fejleszteni kell a tudatos médiafogyasztást, és fel kell lépni a manipuláció, az álhírek és az algoritmikus torzítások ellen.

Az MSZP szerint tájékozódás nélkül nincs demokrácia. A program célja nem a régi médiaviszonyok visszaállítása, hanem egy új, szabad, sokszínű, digitális korhoz igazodó nyilvánosság megteremtése. Ennek középpontjában a hiteles információhoz való hozzáférés, a sajtó függetlensége, a közpénzek átlátható felhasználása, a helyi és országos média megerősítése, valamint az állampolgárok demokratikus részvételének támogatása áll.

A 2025. decemberében elfogadott programunk ITT érhető el.

A Magyar Szocialista Párt javaslata világos: a nyugdíjrendszernek biztonságot, igazságosságot és méltóságot kell adnia.

Ezért kezdeményezzük:

a teljes jogú öregségi nyugdíjminimum emelését a nettó minimálbér 70%-ára,
az alacsony nyugdíjak azonnali felzárkóztatását,
a vegyes indexálás visszavezetését, hogy a nyugdíjasok is részesedjenek a bérek és a gazdaság növekedéséből,
karácsonyi bónusz bevezetését, hogy decemberben senki ne kapjon az átlagnyugdíjnál kevesebbet,
azonos összegű 13. és 14. havi nyugdíjat minden nyugdíjasnak,
rugalmasabb nyugdíjba vonulási szabályokat,
a rokkantellátások igazságos rendezését és az érintettek kárpótlását.

Az idősek nem terhet jelentenek az országnak. Ők azok, akik felépítették ezt a hazát, dolgoztak, családot tartottak el, közösségeket teremtettek.

A nyugdíj nem alamizsna. A nyugdíj jár. A méltó időskor pedig alapvető emberi jog.

Olyan Magyarországot akarunk, ahol az idős embernek nem választania kell a gyógyszer, a fűtés és az élelmiszer között.

Méltó időskort! Biztonságot! Igazságos nyugdíjrendszert!

A 2025. decemberében elfogadott „Méltó időskort” programunk itt érhető el.

Ez a médiapluralizmus elleni támadás,

mivel Magyarországon a nyomtatás és a terjesztés döntő része egyetlen szereplő, a Fidesz által kiépített médiabirodalom kezében összpontosul. Ez a helyzet önmagában is veszélyes.
De amikor ez a szereplő egy kritikus, baloldali napilapot egyszerűen kivon a nyomtatott nyilvánosságból, akkor már nem piacról beszélünk. Hanem hatalomról. Ez túlmutat a Népszaván! Mint, ahogy a Népszabadság kinyírása is túlmutatott egy napilap ellehetetlenítésén.

A Népszava ügye nem egyedi. Ez egy figyelmeztetés:

• Ha egy lap sorsa egyetlen cég döntésén múlik,
• Ha nincs valós alternatíva nyomtatásra és terjesztésre,
• Ha egy szerződés felmondása egyben egy lap eltüntetését jelenti,

akkor nem beszélhetünk szabad sajtóról. A tét nem kevesebb, mint a demokrácia léte vagy nem léte! A médiapluralizmus nem luxus. A demokrácia alapfeltétele.

Ezért mi szocialisták valljuk, hogy a Népszava nem tűnhet el. A baloldali hang nem hallgattatható el. Aki ma a Népszavát hallgattatja el, az holnap bárkit elhallgattathat. Ezért ez nem csak a baloldal ügye – hanem a magyar demokrácia ügye. 

Budapest, 2026.05.30.
MSZP Választmánya

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után az egyik első nagy átalakítás a médiapiacot érintette. Az új médiatörvény létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, valamint a Médiatanácsot, amelyekbe kizárólag kormánypárti delegáltak kerültek. A hatóság széles jogköröket kapott a sajtó tartalmainak ellenőrzésére és szankcionálására, miközben a közmédia teljes szerkezetét is központosították. Az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI egyetlen rendszerbe került, amelyet a bírálók szerint azóta is kormányzati propagandaeszközként működtetnek.

A rádiós piac átalakulása már a következő években megkezdődött. A Neo FM 2012-ben omlott össze, majd 2016-ban a Médiatanács nem hosszabbította meg a Class FM országos frekvenciáját sem, miután tulajdonosa szembekerült a kormánnyal. A kritikusok szerint a frekvenciapályázatok és adminisztratív döntések később is hozzájárultak ahhoz, hogy független vagy alternatív hangok szoruljanak ki az éterből. A Civil Rádió elveszítette frekvenciáját, a Tilos Rádió működése pedig éveken át bizonytalanná vált.

A következő években a médiapiac pénzügyi szerkezetét alakították át. Az állami hirdetések döntő többsége kormányközeli médiumokhoz került, miközben a kritikus szerkesztőségek fokozatosan elveszítették egyik legfontosabb bevételi forrásukat. A sajtószakmai szervezetek szerint ez nem egyszerű piaci folyamat volt, hanem politikai nyomásgyakorlás. Ennek egyik legismertebb példája az Origo átalakulása lett. Miután a portál oknyomozó anyagot közölt Lázár János külföldi útjairól, leváltották a főszerkesztőt, majd rövid idő alatt teljes politikai irányváltás következett.

2016-ban bezárták a Népszabadságot, az ország legnagyobb példányszámú ellenzéki napilapját. Ugyanebben az időszakban megszűnt a régi Metropol is, amely korábban az ország legolvasottabb ingyenes napilapja volt. A kiadók gazdasági okokra hivatkoztak, a kritikusok azonban politikai és piaci nyomásról beszéltek. Nem sokkal később a Mediaworks kormányközeli tulajdonba került. Ezzel párhuzamosan vidéken is teljes médiapiaci átrendeződés zajlott. A megyei napilapokat sorra vásárolták fel kormányközeli üzletemberek, a lapok tartalma pedig rövid idő alatt központilag szerkesztett, egységes politikai üzeneteket kezdett közvetíteni.

A médiapiaci átrendeződés nemcsak a baloldali vagy liberális sajtót érintette. A Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti 2015-ös szakítás, az úgynevezett „G-nap” után a korábban jobboldali, majd kormánykritikussá váló médiabirodalom is gyors összeomlásnak indult. A 2018-as választások után megszűnt a Simicska-féle Magyar Nemzet, bezárt a Heti Válasz, valamint leállt a Lánchíd Rádió sugárzása is. A Magyar Nemzet márkanevet később a kormánypárti Magyar Idők vette át, így a lap neve megmaradt, de már más tulajdonosi és szerkesztőségi struktúrában működött tovább. A kritikusok szerint ezek a szerkesztőségek az állami hirdetések teljes elvesztése miatt váltak gazdaságilag fenntarthatatlanná.

2018-ban létrejött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA, amelyhez közel 500 médium került. Televíziók, rádiók, online portálok és nyomtatott lapok kerültek egyetlen alapítványi struktúrába. A kormány az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította, így a versenyhatósági vizsgálatokat is megkerülték. Nemzetközi sajtószervezetek szerint ezzel példátlan médiakoncentráció jött létre Európában.

2020-ban az Index szerkesztősége állt fel tömegesen, miután a portál függetlenségét biztosító struktúrába kormányközeli szereplők érkeztek, a főszerkesztőt pedig elbocsátották. Az újságírók később megalapították a Telexet. Egy évvel később a Klubrádió elveszítette budapesti frekvenciáját, miután a Médiatanács adminisztratív hibákra hivatkozva nem hosszabbította meg az engedélyét. A rádió internetre kényszerült.

A hagyományos baloldali és liberális sajtótermékek jelentős része eközben lassú leépülésen ment keresztül. A 168 Óra megszüntette nyomtatott kiadását, a Jelen visszaszorult az online térbe, az Azonnali.hu pedig végleg bezárt. A Magyar Hírlap nyomtatott kiadása megszűnt, a Figyelő és a Világgazdaság pedig fokozatosan elveszítette korábbi karakterét. A 2022-es energiaválság és papírdrágulás tovább gyorsította a nyomtatott sajtó válságát, de a kritikusok szerint a független szerkesztőségeknek az állami hirdetések hiánya miatt sokkal kisebb mozgásterük maradt a túlélésre.

A folyamat a határon túli magyar médiára is kiterjedt. Az erdélyi médiarendszer jelentős része magyarországi kormányzati támogatásokból működött, majd a finanszírozási rendszer átalakítása után több lap nyomtatott kiadása megszűnt, szerkesztőségek kerültek válságba.

2024-ben létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely széles jogosítványokat kapott a külföldről támogatott szervezetek és médiumok vizsgálatára. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint ez újabb nyomást helyezett a független szerkesztőségekre.

2025 végén megszűnt a Szabad Európa magyar kiadása is, majd az amerikai anyaszervezet később több európai uniós szerkesztőségét is bezárta. A portál esete ugyanakkor eltért a legtöbb magyarországi médiumétól, mert működését nem hazai piaci bevételek, hanem amerikai állami finanszírozás biztosította. A kritikusok szerint ugyanakkor a kormányzati megbélyegzés, az információblokád és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által kialakított nyomás jelentősen megnehezítette a szerkesztőség magyarországi működését.

Az elmúlt években nemcsak a tulajdonosi szerkezet változott meg, hanem az információhoz való hozzáférés is szűkült. Független szerkesztőségek rendszeresen számoltak be arról, hogy kormánytagok nem válaszolnak kérdéseikre, nem engedik be őket sajtótájékoztatókra, vagy nyilvánosan „dollármédiának” nevezik őket. A nemzetközi jogvédő szervezetek szerint ez tudatos megbélyegzés, amely a kritikus újságírás hiteltelenítését szolgálja.

A Fidesz minden ilyen vádat visszautasít. Álláspontjuk szerint Magyarországon szabad és sokszínű a sajtó, bárki indíthat kormánykritikus médiumot, a médiapiaci változások pedig természetes üzleti folyamatok eredményei. Azt hangsúlyozzák, hogy a korábbi balliberális médiatúlsúly szűnt meg, és kiegyensúlyozottabb lett a hazai médiaszerkezet.

A médiaszakértők szerint azonban a rendszer lényege nem a klasszikus, nyílt cenzúra volt, hanem a gazdasági és adminisztratív nyomásgyakorlás. Az állami hirdetések politikai alapú elosztása, a frekvenciapályázatok feletti kontroll, valamint a központosított felvásárlások együtt alakították át a magyar nyilvánosságot. A kritikusok ezt nevezik „puha cenzúrának”: amikor egy szerkesztőséget nem tilt be az állam, hanem egyszerűen ellehetetleníti a működését.

Bár a választásokat a Fidesz elveszítette, a kritikusok szerint a korábban kiépített médiastruktúra és gazdasági befolyás továbbra is meghatározó maradt. Úgy vélik, a független szerkesztőségek kiszolgáltatottsága nem szűnt meg, ezért a következő években újabb lapok kerülhetnek veszélybe. A Népszava lehet a következő áldozat.