Nem vagy egyedül! - Nemzeti Egyletek

Nemzeti Egyletek aláírást gyűjt, tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen

nemegy — Wed, 30 Sep 2009 08:07:01 +0000

Postára adás határideje lejárt, kérjük az aláírásgyűjtő íveket küldjétek be, cím: 1113 Budapest Villányi út 20/A Nemzeti Egyletek (Glück Viktória)

A jelenlegi új szlovák nyelvtörvény bünteti, ha valaki nem szlovák, például magyar nyelven beszél hivatalokban, közterületeken, vagy oktatási intézményekben. Ez a 20 százalék alatt képviselt magyar nyelvű kisebbségi településekre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy aki magyar nyelven mer akár köszönni is egy hivatalban egy ismerősnek, 5000 euró összegű pénzbírságra számíthat.

Aláírásoddal tiltakozz, az Európai Unió parlamentjénél a szlovák nyelvtörvény ellen!

A nemzeti egyletek aláírásgyűjtésbe kezd a szlovák nyelvtörvény ellen. Látva a parlamenti pártok és a kormány tehetetlenségét, arra kérünk minden honfitársunkat határon innen és túl aláírásával fejezze ki tiltakozását a magyar nyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen. Az aláírásokat és petíciót benyújtjuk az európai unió parlamentjéhez, követelve szlovákia elitélését és eu. határozottabb fellépését szlovákiával szemben.

Egyedül mindenki védtelen és kiszolgáltatott, együtt legyőzhetetlenek vagyunk!

Mutassuk meg szlovákiai honfitársainknak, nem vagytok egyedül, egyként áll mellétek az egész nemzet.

Felkérünk minden civil szervezetet és magánszemélyt csatlakozzon aláírásgyűjtésünkhöz, hogy mihamarabb több százezer aláírással megerősített petíciót nyújthassunk be az Európai Unió parlamentjéhez.

Az aláírásgyűjtő ív alább letölthető, a kitöltött íveket kérjük megküldeni a 1113 Budapest, Villányi út 20/A, Nemzeti Egyletek címére.

INFORMÁCIÓ: muhely@nemzetiegyletek.hu

WEB: http://nemegy.neobase.hu

Csatolmány	Méret
tilt_slov.pdf	71.75 KB
tilt_slov.doc	44 KB

Slotáék az MKP feloszlatását követelik a főügyészségtől

nemegy — Wed, 07 Oct 2009 18:03:14 +0000

Az MKP feloszlatására tett javaslatot a főügyészségen az SNS szerdán. Ján Slota pártja szerint ugyanis az MKP politikusai a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) való idén szeptemberi részvételükkel megésrtették a politikai pártokról és mozgalmakról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket.

A beadvány benyújtásáról Jana Benková, az SNS szóvivője tájékoztatott.
"A politikai pártokról és mozgalmakról szóló törvény értelmében a párt alapszabályzatával, programjával vagy tevékenységével nem sértheti az alkotmányt, az alkotmánytörvényeket, a törvényeket és a nemzetközi szerződéseket. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (vagyis parlamentjének - a szerk. megj.) MKP-s képviselői részt vesznek a KMKF tevékenységében, amely fórumot a magyar parlament határozata alapján hoztak létre, s annak tanácsadó szerve" - álla a többi közt a beadványban.
A Szlovák Nemzeti Párt egyben arra is felhívja a főügyészség figyelmét, hogy az "eredetileg a parlamenti vita konzultációs fórumának" számító KMKF parlamenti határozattal állandó intézménnyé vált, amelynek a működését az Országgyűlés költségvetéséből finanszírozzák. Az SNS szerint a fórum aktívan részt vesz és főként részt fog venni a magyar törvényalkotásban és a szélesebb nemzetközi közegben értelmezett magyar állampolitika formálásában is.
Slotáék beadványa ugyancsak kifejti, hogy a fórum a magyar külpollitika alakítója, és az ebbéli tevékenységben az MKP is részt vesz. "A fórum etnikai alapon egyfajta összeköttetést teremt a magyar állam és más államok választott képviselői között" - figyelmeztet a Slota-párt, hozzátéve, hogy ezáltal Budapest politikai értelemben alárendeli e képviselőket a magyar államnak.
Mindebből a nemzeti párt számára az következik, hogy az MKP tevékenysége nincs összhangban az alkotmánnyal és a képviselői esküvel.

http://ujszo.com

Az első, nyelvtörvényre hivatkozó feljelentések

nemegy — Fri, 02 Oct 2009 15:14:42 +0000

Az államnyelv-törvény szigorító szankcióit egyelőre nem alkalmazza élesben a szlovák kulturális minisztérium. A hatályba lépés első hónapjában csak figyelmeztetnek.

Erről Jozef Bednár, a minisztérium szóvivője nyilatkozott. Év végéig kidolgozza a végrehajtó rendelkezéseket, melyek egyértelmű útmutatást nyújtanak majd a jogi norma alkalmazásában. Amíg ez el nem készül, nem lesznek büntetések.

„A törvénymódosítás hatályba lépése óta három jogi személy fordult a minisztériumhoz értelmezésért.” Ezek egyike a Szlovák Posta volt.

Egy természetes személy azt akarta tudni, hogy használhatja-e fordítás nélkül a cseh nyelvet a iparcikkek használati utasításánál, egy reklámügynökség pedig a televíziós reklámok szlovák fordításáról érdeklődött.” - mondta a szóvivő.

Néhány személy információt kért a törvénnyel kapcsolatban, mely a települési hangosbemondó használatát, az emléktáblák feliratait, a hivatali nyelvhasználatot és az idegen szavak használatát érintette.

Megérkeztek az első javaslatok az esetleges törvénysértésekkel szembeni eljárásokra is. Általában a települési hangosbemondó használatára és magyar nyelvű óriás hirdetőtáblákra vonatkoztak.

kitekinto.hu - barikád.hu

A pápai Nemzeti Egyletek is kivették részüket

nemegy — Sun, 27 Sep 2009 17:53:01 +0000

A pápai Nemzeti Egyletek is kivették részüket a szlovák nyelvtörvény elleni aláírás gyűjtésből.
A Magyar Nagycsaládosok Nemzeti Egylete Krasztel Lászlóné Éva és Krasztel László vezetésével közel 1600 aláírást gyűjtött össze Pápán!
A Hit Pajzsa Nemzeti Egylet nevében 400 aláírást gyűjtött Hiér Judit és Gulyás Péter.
Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket és megbecsülésünket az aláírást gyűjtőknek, kiemelve a Krasztel családot akik 4 kiskorú gyermek mellett szakítottak időt ezen nemes feladatra!

KÖSZÖNJÜK!

Orbán Imre
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Veszprém megyei alelnök
Pápai elnök

"A magyar fél tiszteletben tartja azt az EBESZ-álláspontot, hogy a nyelvtörvény nem ellentétes a nemzetközi jogrenddel"

nemegy — Fri, 25 Sep 2009 20:05:45 +0000

Tárgyalt a szlovák-magyar vegyesbizottság

A júniusban módosított szlovákiai államnyelvtörvény végrehajtásáról tárgyalt a magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyes bizottság pénteken Pozsonyban. A megbeszélések alapját a magyar és a szlovák kormányfő szécsényi megállapodásai képezik.

"A magyar fél a közös megállapodás, illetve az EBESZ kisebbségi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a véleménye és ajánlásai alapján kérdéseket fogalmazott meg a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban, s ezeket szeretnénk tisztázni a szlovák féllel" - mondta az MTI tudósítójának Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, a vegyes bizottság társelnöke. "Azért tettük fel kérdéseinket, hogy teljesen világos kép alakulhasson ki a törvényről és annak alkalmazásáról" - jegyezte meg.

Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt ülésen elsősorban a nyelvtörvény megsértéséért kiszabható bírságokat vitatták meg. Miroslav Mojžita, a vegyes bizottság szlovák társelnöke az MTI tudósítójának azt mondta: nagyon konkrét, tárgyilagos és nyugodt szakmai megbeszélés volt a pénteki. "A magyar fél tiszteletben tartja azt az EBESZ-álláspontot, hogy a nyelvtörvény nem ellentétes a nemzetközi jogrenddel, de szeretné tudni, miként kívánja a szlovák fél alkalmazni a törvényt. Készek vagyunk megválaszolni minden kérdést, tisztázni minden vitatott témát" - fejtette ki Mojzita. Hozzátette: Pozsonynak meggyőződése, hogy a törvény módosításával nem csorbulnak a szlovákiai magyarok jogai.

"A beszélgetés alatt is kiderült, hogy a törvénynek sok hiányossága van. Vannak olyan esetek, amelyekkel a törvény nem számol, s ezeket is kezelni kell majd" - mondta az MTI-nek Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, a bizottság szlovákiai tagja. Hozzátette: szlovák közlés szerint Pozsony a törvényt kormányhatározattal és minisztériumi szintű módszertani utasításokkal, rendeletekkel kívánja alkalmazni.

Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete szerint az lett volna a jó, ha a nyelvtörvény körüli vita nem a politika szintjén, hanem "ilyen szakmai megbeszéléssel" kezdődött volna. "A miniszterelnöki találkozó minden tekintetben hasznos volt, úgy látom, megnyugodtak a kedélyek. Szlovákia lekerült a magyar lapok első oldalairól, s ez jó" - nyilatkozta újságíróknak a diplomata.

Gémesi és Mojžita is úgy fogalmazott: sok a megvitatandó probléma, folyamatról van szó, ezért a pozsonyi megbeszélést továbbiak fogják követni, az első várhatóan még októberben. A tanácskozás helyszínéről diplomáciai úton később döntenek.

A szlovák államnyelvtörvény módosítását június végén fogadta el a pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok és szervezetek élesen bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény komoly feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is.

(MTI)

Mikolaj az egyetemi professzoroknak be kell bizonyítaniuk, hogy tudnak szlovákul

nemegy — Thu, 24 Sep 2009 12:14:32 +0000

Több tudományos titulussal rendelkező professzorok kutatják át fiókjaikat, érettségi bizonyítványukat keresve. Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszter ugyanis elrendelte, hogy a professzoroknak be kell mutatniuk, érettségiztek-e szlovák nyelvből. A szlovák már évtizedek óta kötelező érettségi tantárgy, írja a Pravda.

Az érettségi bizonyítványt mindenkinek be kell mutatni munkahelyén, aki tanulmányi programokért felel a felsőoktatási intézményekben. A professzorok zaklatásnak tartják a minisztérium utasítását, mások szerint ez az egész felesleges.

„Ez teljesen felesleges. Senkitől nem fogom kérni az érettségi bizonyítványát“ – mondta a napilapnak. Ján Bujňák, a Zsolnai Egyetem rektora. Elmondása szerint csak a külföldi tanerőknek lehet problémájuk a szlovák nyelvvel, ők azonban kevesen vannak. Nem lát ezért okot arra, hogy mindenkinek bizonyítania kellene szlovák nyelvtudását.

Miklós László (MKP) volt környezetvédelmi miniszter is érettségi bizonyítványa után kutat. Ő 1968-ban érettségizett, akkor két nyelv volt kötelező, a szlovák és az orosz. Miklós a zólyomi műszaki egyetemen ad elő. „Ez nevetséges. Hogyan is írhatnék tudományos cikkeket, vezethetnék doktoranduszokat, hogyan szereztem volna három tudományos fokozatot, ha nem tudnék szlovákul?“ – idézi a Pravda Miklóst. A volt miniszter elmondása szerint a külföldi egyetemek soha nem találkoztak ilyen utasításokkal. „Dániában és Bécsban angolul tanítottam, senki nem vizsgálta nyelvtudásomat, csak tudományos alklamasságomat“ – tette hozzá.

Az oktatásügyi minisztérium nem magyarázta meg, miért utasította az iskolákat az ellenőrzésre. Dana Španková, a tárca szóvivője azt mondta, csupán azt ellenőrzik, betartják-e az egyetemek a szabályokat. Szerinte a szabályzat kimondja, hogy a tanulmányi programok garantjainak tudnia kell szlovákul.

Mikolaj az alap- és középiskolákat is vizsgálja. A nyelvtudásról szóló dokumentumot azonban csak azoknak kell leadnia, akik külföldi iskolában tanultak.

Aláírásoddal tiltakozz a szlovák nyelvtörvény ellen: http://nemegy.neobase.hu

Nem került napirendre az EP "házbizottságában" a szlovák nyelvtörvény

nemegy — Wed, 23 Sep 2009 10:49:21 +0000

A szlovák nyelvtörvény ügyét a Fidesz állításával ellentétben nem lehetett leszavazni az Európai Parlament (EP) "házbizottságának" ülésén, mert az nem is került napirendre - jelentette ki Csapody Miklós a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Az MDF képviselője kijelentette, hogy a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezetője, Joseph Daul szeptember 21-én azt írta az MDF EP-képviselőjének, Bokros Lajosnak, hogy a szlovák nyelvtörvény nem volt napirenden az Elnökök megbeszélésén, vagyis az EP "házbizottságának" vasárnapi ülésén.

MTI - barikád.hu

A svéd nyelvtörvény

nemegy — Tue, 22 Sep 2009 19:28:14 +0000

Nyamko Sabuni svéd egyenlõségi és kisebbségi miniszter kedden Jokkmokkban - Lappföld fõvárosában - bejelentette, hogy Svédország kiterjeszti a sami (lapp) nyelv hivatalos használatának jogát.

A sami nyelv eddig is használható volt Lappföld tizenhét városában és több, mint kétszáz kisebb településén. A sami nyelv hivatalos és természetesen a magán érintkezésben is használható. A kisebbségi nyelvhasználat joga az élet minden területén érvényesül. Itt az óvodák, az iskolák, a fõiskolák és az egyetem hivatalos nyelve a svéd mellett a lapp is. Ez a jog elkíséri az embert egészen a lapp nyelvû öregeket gondozó intézetig, azaz születéstõl a sírig.

A mostani intézkedés a kormány kisebbségi stratégiájának részeként tizenhárom immár nem lappföldi települést, várost és falut érint Dalarna-, Jämtland-, Västerbotten- és Norrbotten länben, azaz megyében. Ezeken a településeken is 2010 január 1-ig meg kell teremteni a kétnyelvû élet minden feltételét - mondta jokkmokki sajtótájékoztatóján Sabuni miniszterasszony.

A bejelentéssel egyidejûleg Östersund és Tärnaby városában sami nyelvközpontot hoznak létre, melyek arra hivatottak, hogy az érintett önkormányzatokat nyelvileg felkészítsék a változásra. Ezen felül ezek az intézmények ismertetik meg az önkormányzatok tisztviselõit és a lakosságot a sami társadalom és kultúra hagyományaival. Mindez a jobb megértés és a meg nem értésbõl származó esetleges súrlódásokat elkerülését célozza.

Az elsõ bemutatkozás rögtön a bejelentést követte: elõadást tartott Mikael Vinka az umeai egyetem lektora, Kaisa Syrjänen miniszteri fõtanácsos, Anna Hövenmark a jokkmokki polgármesteri hivatal fõtanácsadója, valamint Gudrun Kuhmunen sami óvónõ, így az elõadások érintették a várható teendõk szinte valamennyi területét.

(NOL)

Nem korlátozó nyelvtörvények mellett foglalnak állást a téma neves szakértői

nemegy — Sun, 20 Sep 2009 17:59:51 +0000

A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavatkozást - foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi sokszínűség az EU-ban - szabályozás és gyakorlat címmel.

Mint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTI-t tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a "valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük", és el kell kerülniük "a személyes terekbe való beavatkozást".

A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt az a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki.

A frízföldi Leeuwardenben rendezett tanácskozáson - amely az MTA székházában augusztusban rendezett, úgynevezett nyelvbékítő konferencia folytatása volt -, nyolc európai uniós ország neves nyelvtudósai vettek részt olyan tagállamokból, ahol van nyelvtörvény (köztük Románia, Lengyelország, több észak-európai ország), illetve a nem világnyelvnek számító európai nyelveket képviselő szövetség (EBLUL) vezetői. Magyarországról Kenesei István mellett Vizi Balázs, az MTA Etikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott előadást, illetve részt vett Bartha Csilla, az akadémia többnyelvűségi kutatóközpontjának vezetője.

Megnyitó előadásában Kenesei István egyebek között arra mutatott rá, hogy még ha a nyelvtörvény nem is ütközik az európai joggyakorlatba, az uniós szabályozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenységére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb bíróságtól hozott idézeteket, amelyek szerint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) ráció és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttérzés egyszerre kell, hogy irányítsa a törvényhozó tevékenységét.

A konferencia célja nem az volt, hogy elítélje a szlovák nyelvtörvényt, hanem hogy megmutassa a jobb gyakorlatok létezését. "Határozottan kijelenthetjük, hogy mindazok a hivatkozások, amelyeket a szlovák nyelvtörvény alapjainak tekintenek..., nem így működnek" - fogalmazott Kenesei István. Ezekben ugyanis nem arról van szó, hogy egy őshonos kisebbség jogait csorbítsák, hanem arra szolgálnak, hogy az adott ország saját nyelvét az idegen befolyástól óvják.

Az MTI kérdésére Kenesei István elmondta, a tervezett végrehajtási rendeletektől függetlenül a szlovák törvény léte maga fenyegetés azokkal szemben, akik az államnyelvtől eltérő anyanyelvüket akarják használni. Ez egyértelműen visszaszorítja a nem államnyelvek használatát - mutatott rá.

Az EBLUL igazgatója, Neasa Ní Chinnéide XIX. századi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című előadásában határozottan kiállt a többnyelvűség mellett, és bírálta a szlovák jogszabályt annak korlátozó jellege miatt.

Az említett írásos nyilatkozat egyebek között megállapítja, hogy "az európai többnyelvűség kezelésében - és különösen a határ menti régiókban - sürgető szükség mutatkozik, hogy minden rendelkezésre álló szaktudást igénybe vegyünk". "Javasoljuk, hogy határozzuk meg az európai és azon kívüli legjobb gyakorlatok elveit. Legjobb gyakorlatokon olyan szabályozásokat értünk, amelyek az egyének és közösségek nyelvi lehetőségeit növelik, a közigazgatási szolgáltatásokban, az oktatásban és a tömegkommunikációban" - áll a szövegben.

A nyilatkozatot mások mellett Leonard Orbannak, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjának, az Európa Tanács illetékes titkárságának, valamint Knut Vollebaeknak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának küldik el.

Kenesei István elmondta azt is, hogy az európai nyelvi intézetek szövetségének (EFNIL) következő közgyűlése a kisebbségi nyelveket vizsgálja majd. A novemberben Dublinban rendezendő fórumon minden bizonnyal újra szóba kerül a szlovák nyelvtörvény - tette hozzá.

MTI

Az RMDSZ elítéli a szlovákiai kisebbségi jogok korlátozását

nemegy — Sun, 20 Sep 2009 04:00:31 +0000

Elítéli a kisebbségi jogok mindennemű korlátozását Szlovákiában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek "miniparlamentje" szombaton Marosvásárhelyen elfogadott állásfoglalásában felszólítja a szlovákiai parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) egyhangúlag elfogadott dokumentumában az Európai Unió szellemiségével és az európai kisebbségi jogokkal ellentétesnek minősíti a szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosításait. Leszögezi: a szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájával, nemzeteinek kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményével, miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. "Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra" - olvasható az állásfoglalásban.

A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti - állapítják meg a romániai magyarság képviselői. Szerintük a törvény ezáltal aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe, és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait. "Történelmi tapasztalataink alapján aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a törvény alkalmazása, a pénzbírságok kiszabása olyan feszültségekhez vezethet, amelyeket el kellene kerülni".

Az RMDSZ SZKT felkéri az európai parlament összes magyar képviselőjét, hogy juttassák el ezt az állásfoglalást Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez, Knut Vollebaekhez, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához, a nemzetközi fórumokon pedig tegyenek meg mindent a figyelem felkeltése és a vitatott cikkelyek visszavonása érdekében.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában maga is utalt a szlovákiai nyelvtörvényre. Kifejtette: az, ami abban az országban történik, a Kárpát-medence magyarságának egészét, így a romániai magyarságot is érinti. Ennek kapcsán említette a román parlament elé terjesztett új oktatási törvény tervezetét, amely - mint mondta - nem elégíti ki ugyan teljes mértékben a magyar közösség igényeit, de az RMDSZ-nek a román kormánypártokkal folytatott konzultációk eredményeként sikerült egy olyan változatot keresztülvinnie, amely kedvezőbb helyzetet teremt a romániai anyanyelvű oktatás terén, mint az eddigi törvény.

MTI/BUMM