ParaBlog H

2018-01-30T23:59:00.001+02:00

Renault Modus vétel 2017 karácsonya. 152967 km. Olaj: 10 w 40.

2014-08-03T23:17:00.002+03:00

KASSÁK LAJOS
SZERELMÜNK ÉNEKE

Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint vándor, ha menedékért könyörög
éhes vagyok, mondom, szomjas vagyok nagyon
s te csókkal etetsz és csókkal itatsz meg.

Nem voltak még soha ilyen hű szeretők
ilyen két testvérszirma egy virágnak
sötét szemed az én szememhez hasonló
szád, mint az enyém, szerelemtől ittas.

S ha elválunk, akkor sem távolodunk mi
ott vagyok álmodban s az enyémben te
egyazon tengeren ring velünk a bárka
egyazon csillag ontja ránk sugarát.

2014-01-06T01:52:00.001+02:00

Olvasgatván, szerelmesem, rejtelmes, smaci.

Ennyi a vágyam: csak magamnak írni
s olykor tükörképemen derülni,
mint kék tavon az ezüst holdvilág.

Hány szerelmesem hagyott el
nem számolom már – emlékorgiákat
virágoznak fejemben a júliusi orgonák.

A holnapért nem izzadok, a jelen smaci,
vörös rúzs, karmazsin. Kikericsekhez
bújok a kerti árok farkasfog-mélyein.

Így állok itt: a rejtelmes egyszerűség
konok fia – önnönmagamhoz köt a hűség:
a tél borát kell csak számnak innia.

Udvarközi kapu

2013-12-24T12:45:00.002+02:00

2013-11-25T01:00:00.003+02:00

zongoraszó, megrekedt, sikoly, csattanó

Sírkert az ég, ég a föld alatta,
Megrekedt a mindenség malasztja
Rekedt, bluesos sikoly űrje jár át,
Hiányolom a Kincses Város várát.

Zongoraszó a szép, kiömlő vérem,
Szó-csattanó a nyelv ostorán a bérem
Béres szántó öreg borért kiált
Hej! Kovácsné siratja a fiát.

2013-11-10T18:32:00.000+02:00

2013-11-03T11:25:00.001+02:00

Kerítés felőli fajták:

Red Gold
Early Orange
Harcot

Versek 4 szóból

2013-11-02T20:08:00.002+02:00

A „Versek 4 szóból” c. molyos zónába beküldött verseim (pirossal kiemelve a megadott 4 szót, amit rímbe kell szedni):

kíváncsiság,siker,pillanat,galamb

Költő az aki nem szabja rímbe
a valót. A Lhoce szirtjén
kiapadhatatlan kútja önmagának.
Nem egy plakátnév, amit
zörget a szmogos szél.
Rímteleníti a napok
körforgás-kesergőjét,
kioldva az idő kacshuzaljai
alól. Itten a kisbirtokok
kollektív őrét kerülőnek
hívják. Ő a költő nagyapja.
"Kíváncsiság, siker, pillanat,
galamb" – tudja, hogy ezeket
a szavakat csak ráadásul kapja,
megkerüli… és így őrzi meg.

(2013 – szept)

fülbevalókat, csekk, szombatonként, allergiás

Vannak vidékek ahol még állva
a cigány húzza a fülbevalókat
szombatonként és nem csekk
amit ráraknak a homlokára
és vannak vidékek ahol a pára
parlagfű pollennel mint a flekk
úgy hull az út porára, s mint darócot
felkapja a kamasz szél, bevágva
az allergiás ég ingerlő tavába.

(2013 – szept)

cigány, cárevics,moslék,vetélő

Cárevics vagy cigány leszek egyre megy,
ha te babám, ha te babám nem szeretsz.
Kocsmárosné, de moslék most a bora,
Igya meg a Moldova György disznaja!
Ez a világ hej de tölgyfa vetélő
Sok az út, de rajta nincsen letérő.
Iszok inkább szilágysági pálinkát
Kocsmárosné, aranyvirág, tölts inkább!

(2013 - szept)

Aladdin, tetoválások, vízfüggönyön, hangjegyek

A lány a csendet valami tetoválások
ürügyén törte meg – hogy amúgy
egy egyiptomi kereszt, vagy
egy ezüst félhold mutatna jobban
a vállgödörben, kissé a mell felett?
A szeme örvényébe hullott hangtalan
szavaim minden bimbódzó csirája,
míg vízfüggönyön zuhant a mélybe
az idő szeplőtlen, karcsú gondolája.
Mostanra maradt csak az emlék,
egy pohár vodka, és egy nyúzott
miatyánknyi pillanat, melynek
inasrugója pattan az óraműben, mint
rosszul leütött, eltévedt hangjegyek
az istenek kottáján, ezen az elcseszett,
groteszk bálon. Én minden térképnek
a tudója vagyok már, de az utat Hozzá,
még csak egy percre sem találom.
Legyen Aladdin tárháza másé,
nem a teljes királyság, de a világ.
Engem koldus ha lát, rummal kínál
úgy levetül rólam a kifosztottság –
s nem szolgál az Isten – inkább elkerül
(holnap talán még képen is vágom)
Hullahegyes állú, ezüst Hold lebeg
az ég csillagtalan taván, míg az űr
s a Csehovi-erdő közt az elme szétpereg.

(2013 – okt)

bársony,karácsony,őzike,szeretet

Éj tüze rebben
tűz hava fénylik
csukott szemekben
az űr feketéllik

sárgul a bársony
ránc ül a kézben
porszem karácsony
ring az egészben

kín szeretet
mi partra vetette
lépked a szirten
a mély amulettje

őz-suhanás áll
az őzike szemben
ér fala pattan
a vérerezetben.

(2013 – okt)

Pöröly, töltelék, hasas, ugrókötelezik.

Hallgass rám atyámfia,
mimóza lelkű művész –
pöröly van a szavaim
hangsúly-ütlegében!
Züllésre a rend,
rendre csak a züllés:
hasas urak ülnek
a líra privatizált ölében.
És elkurvul a múzsa –
bármely sarkon megtalálod.
Mint töltelék a húsba –
kifordul a létből hiányod
türelme, és az elme izma pattan,
míg ugrókötelezik a düh
az idegszálakon, s mint a katlan
úgy lángol a város homálya
mert csak szivárog
a lant ezüst csermelye
és már ezer szava van
az alkoholra és az ingoványra
elfordul az üres ég
hályog-tengelye
és sugárzik, ég, mint a Nap
Majakovszkij futurista szerelme.

(2013 – okt)

könyv, atommag, plebejus, mustár

Úgy kellene most a tavalyi árkádiai nyár,
s a plebejus-vágyaim megszelídítője: Te.
A víz íze, a mustár színét utánzó szamovár,
a sárba dobott énjét feledő rózsa
kezeid ügyeibe.

Úgy kellene most, hogy ne múlt legyen a múlt,
hogy a köztes dolgaink híd huzaljaira ne
tapadjon a tér távlatos korom zománca, s bújt
várromok fala közt a szél égni ne engem látna
a köd tüzeibe.

Úgy kellene most a szó és az út járhatósága
amin keresztül rám talál, s nem tövis de
a most ollója által atommag részre szabdalt
életkép zsenge ága, a neved jégvirága
a ház szemeire.

(2013 - okt)

Windows 8 Gmail csempe készítése

2012-12-28T21:34:00.000+02:00

Szóval tömören arról lesz szó, hogy hogyan varázsolhatsz a Win8 kezdőképernyőjére nem csak live messengeres, hanem gmail csempét is. Tehát:

1. Belépsz a Kezdőképernyőre, majd ráklikkelsz a Mail alkalmazásra.
2. Ha már bent vagy, akkor végighúzod az egeret a képernyő jobb-felső oldalán, és a felugró sávból a Beállítások opciót választod.
3. Itt a Fiókok fülnél rámész a Fiók felvétele, majd ezt követően a Google linkre.
4. A user/pass megadása után, ha a gmailes beállításaid is megfelelőek, akkor működnie kell (ha a jelszót nem fogadja el, akkor próbálkozz gmailes alkalmazásfüggő jelszó megadásával).

Készíts saját gyóntatófülkét - apácarács és eresz házilag, szöveg nélkül

2012-08-05T14:24:00.001+03:00

2012-03-19T17:39:00.001+02:00

Metrum plágium

A molyon karcolok egyet hirtelen,
akár a nyomtatóban a patron.
Így félvágányról az életem
visszlízingbe kéne adnom

egy lánynak, de örökbe vette meg
eddig mind, kinek reklámoztam.
Mert a szem tükréből a lelkemet
szózsonglőrként a felszínre hoztam.

Bután irányít, űz tovább
a birtoklási ösztön szende szirénje,
míg napjaim krőzus ág méregfogát
a vágyaim csapdája csalta lépre.

De nem visszakoztam soha,
ha tetten értek egy tettemen,
Mikor egy kollégiumi lányszoba
ablakán pihent meg szemem.

Én már úgy vagyok, hogy a Szépség
száz női alakban szét van osztva,
és bennem bolyba egésszé,
a múlt hangyái hordják halomra.

2012-01-02T18:47:00.000+02:00

Az idei újévi fogadalmam vázlata már adott:

Hortobágyi Nemzeti Park - bemutatóhelyek nagyobb térképen való megjelenítése

2011-11-17T06:48:00.001+02:00

ADY - A HALÁL ROKONA(Vér és Arany - 1907)

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kísértetes, intő hívását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket,
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.

Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borús:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

2011-10-09T12:19:00.002+03:00

Facebookozom, tehát nem vagyok

kóser – a tényállás adott.
A gond az, hogy mihez kezdeni
nem tud a múlt századtól itteni
ember – és ha mégis erre jár
pár tavaszfuvallat-ízű száj
a tűz az lobog öt helyett…
de a vágyak és a közhelyek
a rossz líra tünet-ismérvei,
s mint opportunistáról érvei,
úgy lepereg rólam az intelem,
hogy sok lett a varródanis elem.
Szóval a facebook volt a múzsa ma,
míg lejött a film álommák gúzs-sara
a netről betöltődött a százalék,
addig én játszadoztam eképp,
s jó éjt vagy movie vagy jó napot
státuszt raktam ki oldalt,
s éjjel a billentyűzet ledek
összenéztek a monitorral.

2011-09-11T20:48:00.001+03:00

- hát ezen még utolsó nap is rágódni fogsz - nem

2011-09-03T17:37:00.002+03:00

03UYN76329

Yahoo messenger bug: nem látszik a chat ablakban a bejövő és elküldött üzenet

2011-07-13T22:45:00.003+03:00

Ha a Yahoo Messenger nem jelzi a chat ablakban a bejövő és elküldött üzeneteket (sem a szöveg nem frissül, sem hangjelzések nincsenek), akkor érdemes ezt kipróbálni:

Some virus can cause this bug in Yahoo Messenger. Check your Internet Options, go to Security Tab, and see if there is a new item. Normal items there are Internet, Local Intranet, Trusted sites, and Restricted sites. If you see a new item, chances are you were hit by a virus.

To resolve this, open a registry editor (click Start, click Run. On the Open box, type: regedit and then press Enter). Navigate to the following key: HKEY_CURRENT_USER \ Software \ Microsoft\ Windows \ CurrentVersion \ Internet Settings \ Zones

There should only be 5 items there, numbered 0 to 4. If you see a different one, especially if you see items that shows up as box, try deleting it. (Backup your registry first). If you were able to delete that extra item, this might fix the bug, and you will be able to see the chat messages again in yahoo messenger.

Rögtönzött versek farsang idején...

2011-02-28T01:27:00.004+02:00

A molyon egy farsangi témában úgy hozta a véletlenek bizarr összjátéka, hogy rögtönzött versekkel válaszolgattunk egymásnak. Nem sikerült annyira rosszul, ezért bloggorintok róla egyet.
Íme:

Kiindulópont(farsangkor mindenki nevet változtatott ideiglenesen):

ParadoxH
Én közben regeltem vagy 25 moly user nevet, és mindenkinek lefoglaltam a felhasználónevét. Kac-kac. Az ajánlatokat a visszaszolgátastásért cserébe privátban várom :P

Trillian_Astra
Valódi cselszövő! Mi rút tett!

ParadoxH
A vétkem: álomszövő a lelkem.
És hogy az álmom valósággá szublimáljon –
mi eszköz jó vagy rossz (és ki mondja meg?)
számomra egyre megy…

Trillian_Astra

De tetted, te rút gyermek, önző vágynak tette. Erkölcsi iránytűd eltört-e? Vagy csak kettéhajolt? Mindegy is, hulljon a feje!

ParadoxH

Őnző? Hát mond, van ami nem az?
Az önzés gyökere és táptalaja a létnek. Bújj ezer álarc mögé, én látlak!
Öltsön bár ezer maskarát, számítása a vágynak…
Véld te rútnak, én ettől még szebbnek látom,
avagy, mondj egy fix pontot, és én kimozdítom sarkából a világot!

Trillian_Astra

S léted így nem keserű? Önzőséged lehet vágyad,
De nem látod, mit tesz körötted? Mérgezi lelked, s tested.
Útálatos személy lészel e golyóbison, s elmar
Mindenkit gaz, rút, csúfságos tetted.

ParadoxH

Édesnél csak akkor jobb ha fanyar az utóíz
mely megrészegít, és csontomig hatol, tudatom vizén
mint uszály halad lustamód! A legpiszkosabb pocsolyából
várat emel, bábeli tornyot – melytől retteg még az isten is!
Rántson sűrű mély vizekbe, vagy emeljen bajlós csillagzatom fölé,
nem érted? Megtagadni nincsen módom, mert forrása én vagyok:
Az Ember!

Trillian_Astra

Ember! Te álnok mosómedve!
Ember! Még mit nem! Nem gondolhatod,
Hogy szemlehúnyva tűröm cselszövésed!
Fáj nekem, s szívem repeszti minden gondolatod!
Imádkozom érted ma est, s egész éjen át,
Hogy reggelünk reggelre teremjen megbocsátást, s ibolyát.

ParadoxH

Tüzet álmodsz északi rögök jeges pontjain?
Cselem mond merre van? Hisz lelkem
oly nyitott, mint óillatú könyvek fakó lapjai!
Szemed legyen hát tágas, mint berber
sivatagok horizontján a láthatár!
Ha lehunyod, fényt aligha lát, szemed íriszéhez
nem ér fel! Hisz a fényben is hét szín leli rejtekét,
és a remény hol máshol, ha nem az árnyak mélyén honos?
Emberi bálvány elé ne térdejl! Az érdek másnapos papjai
csak vizet prédkiálnak! Az álomra azt mondják: élet!
És az álmodóra azt, hogy a lélek biztos őre!
Ily vak seregtől útmutatásra vársz?

Trillian_Astra

Lelked nekem bíbor, kiismerhetetlen s megfejthetetlen.
Szavad nekem tűrhetetlen és megbocsájthatatlan.
Reményem ezzel egyszerre fakul s omlik,
Mint szerető kegye a megcsalatott barát szívében.
Nevezz naiv gyermeknek, örökké álmodónak. Hitemben
meg nem rendítesz! Mindennapom nyugalmai
csak ez, csak ebben rejtezik, s álnok tetteid csak
mélyebbre ültetik reménységem csírájait.

ParadoxH

Nézd: ismeretlen az, hol nem járt még az elme –
de aki feltárja azt az eszme mécsesével: az ember!
Nem célom a bontás, a rendet átlépni
és nem szétszedni kell! A szabadság nem fér meg
korlátok rozsdás rácsai mögött, pincék mélyein.
Nyugalmadat felkavarni szándék nem vezérelt,
ne kövess hát ily merev szirtekre, ha bántja
szemed a verőfényes mindenség tériszonya!

Trillian_Astra

Ah! Az Ember! Oh! A borzalom!
Elszörnyedek nememnek ilyen tettei láttán.
S mégis; mit tehetnék? Veled kell tartsak.
Hisz nem érdemes az a lét, ami a posványba' szédeleg
kell a kihívás tüze, mi új célokra hajt s éltet.
Látnom kell leendő lehetségest, ha szemem
nem is bírja el a látványt, s vakság lesz jutalmául.
Éreznem kell a sötét létek szépségét,
a vak bizalom vezérel most melléd.

Nita_Karenina (ParadoxH-nak)

Messziről jött vándor, mily szavak hagyják el ajkaid?
Mire eme sok felesleges beszéd?
Fársáng van, mulass inkább sok szépasszonnyal
Kik ajkukkal megédesítik ajkaid.
Ölükben oly mulatságra és örömre lelhetsz,
Melyet a sok feles beszéd meg nem adhat
Lásd, itt vagyok én, csalfa asszony,
Vigadok, míg rám nem köszönt a hajnal.

ParadoxH (Trillian_Astra-nak)

Jöjj hát, ormokra viszlek! Ily magaslaton még szemed
nem pihent meg, kisimuló élein a földeknek,
hol a mélység a lábad alatt mélyebb,
mint közted és a a végtelen között a láthatár.
Ami az ingoványon süllyed veled, még színre is hamis!
Ha messzi tájról nézed (akár a sólyom ha prédára les),
ahol a ritkás lég megbódít, a részletek ködfüggönye
eloszlik, és előtérbe gyűlnek a kulisszák!

ParadoxH (Nita_Karenina-nak)

Csak mert az elme parttalan bolyong,
még külön ágyat vetek én a vágynak!
A tűz és a víz is összefér, hisz tárgyát
a hóbortos láznak az képezi folyton-folyvást
ha olyat lát, mi önmagához mérten elüt jellemében!
De jól vigyázz! Mindnek külön rendje van,
az egyik kedvét az éjben, a másik a fényben leli.
Éj van most, még a Hold se világol a fák
tar, nyirkos ágain, hallgat a lant is, és a tücsök
a havas föld mélyein szunnyad, várva a tavaszt!

Újabb videókat dobtam össze

2011-01-10T18:39:00.004+02:00

Összedobtam egy videót az este - Szergej Jeszenyin - A fekete ember (Kaláka)

2010-12-20T07:21:00.002+02:00

Windows 7 telepítése usb-ről...

2010-12-14T17:30:00.003+02:00

Nálam 2 program, ami bootolható particiót hoz létre usb-n bekrepált, ezért rákerestem, hogy tudom kézzel elintézni. Nem nagy was is das... a metódus kb a következő:

Adott egy min 4 gb usb és egy windows 7 telepítő. Betesszük a telepítő lemezt, vagy mountoljuk Daemon Tools al, és bedugjuk az usb stick et.

A Start - Kereső mezőbe (régebben Futtatás) - a cmd parancsot futtatjuk rendszergazdaként (jobb klikk rá és Futtatás rendszergazdaként).

Ezután a következő parancsok következnek:

DISKPART

LIST DISK

A list disk kiadja a gépen lévő diskek számát. A területből ítélve (itt 4000 MB) megnézzük, hogy hányas számú diskként listázza ki a leütött parancs a bedugott flash disk-et. Tegyük fel, hogy ez disk 2 lesz. Ezután:

SELECT DISK 2

CLEAN

CREATE PARTITION PRIMARY

SELECT PARTITION 2

ACTIVE

FORMAT FS=NTFS (ez eltart egy ideig)

ASSIGN

EXIT

Ne lépj ki a command ablakból! Mert még ha feltételezzük, hogy a dvd/felmountolt windows 7 telepítője D: partícióra van keresztelve, a Flash disk pedig F: partícióra, akkor ezeket kell beírni még a command ablakba:

D: CD BOOT ha a "D:" a dvd telepítő

CD BOOT

BOOTSECT.EXE /NT60 F: ahol az "F:" a flas disk partíció

Most már csak fel kell másolni a telepítő dvd vagy felmountolt image kép tartalmát a flash diskre, és már lehet is telepíteni, feltéve ha a biosban be van állítva az usb-ről bootolás. Nekem működött. Sok szerencsét!

Szilágysági kultúra napja

2010-11-18T20:42:00.004+02:00

Ma került megrendezésre egy afféle író-olvasó találkozó Zilahon, apropójául szolgálva a szilágysági kultúra napoknak. A meghívottak a Látó irodalmi folyóirat szerkesztőségéből kerültek ki - gyakorlatilag részben azok a személyek, akik a Honterus könyvesbolt megnyitóján vettek rész Kolozsváron, ami megerősíti azt, hogy KAF és a IV Forrás-nemzedék többi tagja, valamint követői vezetik az erdélyi irodalmi publicisztikát (ez lett elismerve nyáron, amikor Kovács András Ferencet Kossuth-díjjal tüntették ki). A rendezvényről: A találkozó kihirdetése enyhén szólva hagyott némi kívánnivalót magat után. Bár csak személyes tapasztalatokon (megkérdezett zilahi ismerősök) nyugodva jelentem ki: a hirdetés nem jutott el eléggé a célközösséghez. Mindössze néhány darab plakát jelezte, hogy a Ioan Simaban ma lesz valami. Megmosolyogtató, hogy Szilágy megye 23% os magát magyarnak valló lakossal büszkélkedhet (majdnem 60 000), és a világhálón való aktivitásunk (egy közösségi hírportál meglétét nagyon hiányolom) bizonyos szempontból halott vagy fogalmazzunk úgy, hogy még meg sem született. Az épület hamar megtelt, talán 60-80 ember tömörült össze. Ez szép kerek kétjegyű számnak néz ki, de mikor rápillantottam a jelenlevők névlistájára, fájó pont volt, hogy a jelenlevők fele vagy kétharmada tanuló, akik valószínűleg az irodalomtanáruk unszolására mentek el a rendezvényre, persze nyilván akad becses kivétel is. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a jelenlevők száma alig éri el a 20-25-t főt. Ezt valahogy Vida Gábor arcán is láttam tükröződni. A rendezvény menete formális volt, de ennek ellenére mégis élvezetesre sikeredett. Elismerésem a megjelent író és költői csoportosulásnak - érdemes tudni róluk, hogy folyamatosan járják az ország különböző pontjait, életben tartva egy lélegeztetőgépre tett félholtat - nevezetesen a kultúrát. Rendben, ez erős volt, most egy kicsit túloztam, de culpa mea maxima valamiért jó érzés a vészjós Kasszandra szerepében pózolni - olyan későérős teenageres feelingje van :P A tájékoztatásért köszönet Annamarinak :-)

Szergej Jeszenyin - Bokraink közt

2010-09-21T20:58:00.002+03:00

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

Arcod haván bogyók bíbor vére -
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.

Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.

Amikor a háztetőn a hajnal
macskamódra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.

Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

(Rab Zsuzsa)

A megzenésítés a Kaláka együttes érdeme.

Faludy György (100 éves lesz idén) - Úgy, mint a megcsalt szerető

2010-08-22T16:37:00.005+03:00

Úgy, mint a megcsalt szerető szokott
vizes fejjel, beomló ég alatt
taposni őszi fasor avarán:
e földön úgy szerettem járni én.
Vagy mint utas idegen városokban,
ki első este sétaútra megy,
ide-oda fut, álmélkodik, bámul,
megizzad, s boldog szédületben érzi,
hogy álmainak városába ért,
hol minden új: a kirakatok fénye,
a kávéházi italok színe,
a sok sétáló - mintha ünnep lenne -
s a szabadság vad kakukkfű-szaga,
s vágyik maradni ott már mindörökre: -
mint ő, úgy voltam e világgal én.

Én tudtam: itt minden meg-sose-térő,
páratlan, ritka s múló fenomén.
Ha lepke szállt, azt mondtam: jól megnézzed,
először s utószor látod ezt.
Ha jó baráttal ültem, olyan szívvel
és szóval láttam, mintha reggelig
meg kéne halnom; és mindezt azért,
mert folyton féltem a reggeltől, melyen
nem lesz barát, se bor, se ébredés.
Érez így más is, de szívébe rejti,
ám én a homlokomban hordtam ezt;
súgólyukából tudtam szünetlen
fenyegetődzött: minden elmúlik.
S e szikra itt a nemlét vasfogói
között, a lét csodája, hogy vagyok,
a pusztulás fogatlan állat-ínyén
még felvillanó szentjánosbogár,
az ellentétek őrült tobzódása,
s a pusztulás örökös, csontig vájó
tudata: ezek adtak életemnek
ízt, színt, varázst, gyönyört és glóriát,
ezek tettek bolonddá, mámorossá,
s ezek bűvöltek kacsalábon forgó
kastélyt a puszta létből énelém.

Ittasan a föld egyszeri borától
reáfonódva, úgy öleltem át
minden fogalmat, tárgyat és személyt,
mint részegek a lámpaoszlopot.
Így lett világom szép: a csillagég
gobelinekkel párnázott múzeum,
a lét három dimenziója körben:
élmény-bálákkal telt raktár, ahol
órám számlapja tizenkét személyes
terített asztal, s másodperceim
nehéz mézcseppek csöppenései.
Így lettem én a föld szerelmese,
a nagy rajongó, felhők Rómeója,
holt városok alatt a trubadúr,
gót csipkedíszek faragója rímben,
s éjféli fürdés pogány ünnepének
mezítlen papja, míg időm lejárt,
s eltűntem én, a múló fenomén,
a fenomének örök tengerében.

(1961?) - Elfeledett versek - Alexandra kiadó 2010 -

Ady Endre - Elűzött a földem

2010-08-04T00:31:00.000+03:00

ELŰZÖTT A FÖLDEM

Az én földem aludni akar,
Itt most szent, néma árnyak ingnak.
Engem ideűztek a hegyek,
Ez az én földem. Itt ütök
Téli tábort az álmaimnak.

Kék hegyek ködje omlik ide,
Hóharmatos a tarka avar,
Az én földem aludni akar:
Pedig én ide ünnepre jövök,
Fura lányokkal jövök ide:
Rózsa-lugas kell, nászágy kell nekünk,
Hahó, vén alvó, itt megpihenünk.
Meddő álmok e sápadt némberek,
Menyasszony mind, az egész sereg,
Elmúlt a nyár s ez mind nászágyra vár:
Ködharangok búgnak, zene szól,
Jön a vőlegény a hegyek alól.

Hideg ez a sík, fátyolos arcú.
Átgázolom a ködtakarót. Csönd.
Dobogok lábammal a földön,
Hiába költöm, hiába költöm:
Az én földem aludni akar.
Károgó varjak csapata száll,
De néma, de csöndes az avar.

»Megjöttem. Hallod? Én vagyok itthon,
Aki rég elment, az a fiad.«
Bomlik a fátyol, reszket a sóhaj,
A hullafoltos, vén Alvó riad.
»Honnan jössz?« »A városból jövök,
Hozzád jövök, már rég hazavágyom.«
»És mit akar itt e cifra sereg?«
»E cifra sereg? Hát látod te is?
Ez mind csak álom, néhány nyári álom.
Forrók, buják, meddők szegények,
Együtt bolyongtunk, velük élek,
Nem tudta megáldani sehogy
Szomjas méhüket a városi nyár,
Erődért jöttünk a nagy pillanathoz,
Ez a meddő sereg csodádra vár.«

A köd kavargott, rám ült, befedett,
Átokzsivaj zúgott az avaron:
»Legyetek meddők, így akarom.
Bomló, beteg vágy nászt itt nem terem,
Az én síkomon nyílt a szerelem.
Itt a Jövő az úr a csók felett,
Itt nyáron szeret, aki szeret.
Űző vágynak itt nem üt csókos óra,
Pusztulj innen város beteg lakója,
Itt szűz világ van, álomnak szaka
S nem villámfényes nap az éjszaka,
Betelő a vágy, testes az álom,
Az élet mindig győz a halálon,
Itt álom és csók tiszta és egész,
Utánuk nem láz jő: szent pihenés.
Itt kínzó láz nem pusztít a sziven:
A sík ölel, terem és megpihen.
Az én sík-lelkem benned a lélek,
Neked nem kellett a sík-élet:
Szólít a város, várnak a hegyek,
Én idegennek ágyat nem vetek.
Bús álmaiddal vándorolj tovább,
Oda, hol egymás öldöső fele
A Csóknak és Termésnek istene,
Oda, hol célja, rendje nincs a csóknak
S becsük van a magtalan álmodóknak,
Hol betelő vágy nincs s örök a láz:
Itt nincs már csók, megérett a kalász.«

Kalásztalan, bús lelkem indult,
Elhalt a ködharangok hangja s a zene
S én szálltam az álom-lányok csapatával
A város fele.
A szárnyam súlyos, szörnyű nesztelen,
Nézem a várost és nincsen szemem,
Sírnék: nincs könnyem, szólnék: nincs szavam,
Csak szállok búsan, némán, magasan:
Elűzött a földem.