Pocakos News

A konferencia elmarad

2014-09-29T09:16:00.001+02:00

Az interneten követem a hazai eseményeket. Már hetekkel, ha nem hónapokkal, ezelőtt jelezték különböző Orbán- és kormányellenes csoportok, web-oldalak, hogy nemzetközi rasszista (a fehér felsőbbrendűséget hirdető és védő) konferenciát akarnak tartani Budapesten, és ezt meg kell(ene) akadályozni. A hangadók első perctől arra hivatkoztak, hogy egy amerikai szervezet rendezi, melyre orosz „nacionalistákat” is várnak. A kormányoldal és médiája mélyen hallgatott a „liberálisok” vészkiáltásáról, ellenlépés (betiltás) követeléséről. Most vasárnap aztán megszólalt a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, és közölte: Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden, rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg az amerikai székhelyű, szélsőséges, fajvédő National Policy Institute október 3. és 5. közötti, Budapestre tervezett konferenciáját.

A hazai média kész ténynek tekinti a bejelentést, hogy „Orbán betiltja” (így jelen, ill. jövő időben) a konferenciát. Csakhogy sehol sem találtam konkrét utalást, hogy a rendezvényt valóban betiltják. A cikkek (és címeik) mind arról szólnak, hogy a miniszterelnök utasította belügyminiszterét, „minden, rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg”. A külföldi hírforrások (legalább is angolul) ugyancsak kiemelik a budapesti kormány „trying”, azaz „megpróbálja” betiltani, nem pedig betiltja vagy betiltotta.

Közben a szélsőséges, pardon radikális web-oldalakon pontos és részletes ismertetés olvasható a hétvégi kétnapos konferenciáról. Érdekes részleteket, háttér infókat lehet találni magyar nyelven (a hozzászólások között) az egyik ilyen hírportálon.

Az amerikai AP (Associated Press) jelentése szerint, eredetileg a második legnagyobb ellenzéki párt (Jobbik) parlamenti képviselője (Gyöngyösi Márton) is beszédet tartott volna, de neve már nem szerepel az előadók között.

Elgondolkoztató. Vajon miért a miniszterelnöki utasítással egy időben lépett vissza a vendéglátó ország második legnagyobb ellenzéki pártja? Csak, nem a kormányzópárt vezetőjével közös polgári körös múlt késztette jobb belátásra a Jobbik pártelnökét?

.
.
BREAKING ! (21:46, 2014.09.29.)
Megjött a válasz a szervezőktől !!!
(egy szellemes részlet)

"....Ma reggel a "konzervatív" miniszterelnök, Orbán Viktor kijelentette, hogy a rendelkezésére álló "minden törvényes eszközzel" betiltja konferenciánkat. (Azt hiszem büszkék lehetünk, hogy törvénytelenségről szó sincs)...."

This morning, the “conservative” Prime Minister, Viktor Orbán, declared that he will use “all legal means at his disposal” to ban our conference. (I guess we should be happy that illegal means are off the table.)

Teljes szöveg (és video) angolul ITT (kattints rá!)

.

.

Az orbáni rend

2014-08-18T13:54:00.001+02:00

Először "Szent István-rend"-et akartam írni, annak a kitüntetésnek a nevét, amit Kertész Imrének kíván adományozni a jelenlegi kormányzat. Aztán "Orbán-rend"-re gondoltam, végül a fentebbi cím lett blogbejegyzésem címe, ami teljes terjedelmében ITT olvasható (kattints rá!)

Orbán, Putyin és a demokrácia

2014-08-13T07:55:00.000+02:00

.....címmel jegyeztem le gondolataimat arról, hogy milyen a hazai közgondolkodás. Mennyire igaz, ill. mit takar a "birka nép" kifejezés. No meg egy és más, ami a "mainstream" médiából kimarad(t).

Részletek ITT (kattints rá!)

Flight MH17 - ki a felelős?

2014-07-20T07:58:00.001+02:00

..... ezzel a címmel írtam meg (politikamentes) összefoglalómat arról, amit a szerencsétlenül járt maláj gép (MH17) tragédiájának körülményeiről a világsajtó internetes forrásai alapján (ma, 2014.07.20.) tudunk. Részletek ITT (kattints rá! )

A megszállottak emlékműve

2014-04-13T08:56:00.005+02:00

......ezt a címet adtam értekezésemnek, mely a Szabadság térre tervezett emlékművel foglalkozik. Kicsit más szempontból, mint a hazai média és gondolkodás.
Részletek ITT (kattints rá!)

1944

2014-02-08T15:16:00.002+01:00

......ezzel a címmel írtam meg véleményemet és történelmi ismereteimet arról, ami az idei Holocaust emlékévvel kapcsolatban mintha kimarad volna az állami megemlékezés programjából. Részletek ITT (kattints rá!)

Egy nyilatkozat margójára

2013-11-09T10:18:00.000+01:00

...... ezzel a címmel próbálom megfejteni a budapesti amerikai nagykövetségnek a Horthy mellszobor felállításával kapcsolatos közleményét. Részletek ITT (kattints rá!)

Emlékezés a SZER-re

2013-11-09T10:13:00.003+01:00

Múlt csütörtökön (október 31.) volt 20 éve, hogy elhallgatott a Szabad Európa Rádió. Erre az alkalomra két blog bejegyzést is írtam. Az egyiket Osztálytalálkozó, a másikat Forgószínpad - a hangos bulvár címmel. Majd egy harmadik bejegyzés is született, már a budai Várban tartott megemlékezés után Emlékezés a SZER-re címmel.
A címekre kattintva el lehet jutni az írásokhoz.

Osztálytalálkozó

2013-10-10T10:46:00.000+02:00

.... ezzel a címmel írtam egy előzetest, de inkább magyarázatot, pontosabban magánvéleményt az Országos Széchenyi Könyvtárban október 31-én tartandó megemlékezés kapcsán, melynek középpontjában a Szabad Európa Rádió (SZER - RFE/RL) áll. Részletek ITT (kattints rá!)

István, a király - avagy fiatalságunk édes madara

2013-08-24T13:15:00.000+02:00

....ezzel a címmel "nosztalgiázom" arról a korról, amiben ez a rockopera született, és, ami akkoriban egészen más célt kívánt szolgálni, mint amit napjainkba bele próbál magyarázni a hazai aktuálpolitika. Pedig, már a mű megjelenésekor benne volt: "Jaj, de unom a politikát" ..... (de nagyon!) A részletek ITT (kattints rá!)

A magyar sport állapota

2013-07-27T10:24:00.002+02:00

....ezzel a címmel írtam meg első gondolataimat egy most megjelent könyv kapcsán. A könyvet még nem olvastam, viszont a bemutatóján ott voltam. Az ott hallottak indították el "fantáziámat": történt-e "rendszerváltás" a hazai sportban? Ugyanis napjaink történései kezdenek az 50-es évekre emlékeztetni, amikor (propaganda céllal) előtérbe került a sport, azonbelül is a futball. Mivel akkoriban gazdasági és politikai téren nem volt előrelépés (sőt!), így a nemzeti büszkeség fenntartására a sport tűnt a legjobb lehetőségnek......

A részletek ITT (kattints rá!)

Nekrológ helyett

2013-06-20T17:24:00.002+02:00

Egy kormány közlemény késztetett arra, hogy megemlékezzek Horn Gyula egykori miniszterelnökről. Bevallom, nem akartam "beállni a sorba", és gyarapítani az emlékezők "hivatalos" táborát. Aztán eszembe jutott: hogyan is csinálják ezt Nyugaton. Például az Egyesült Államokban valamennyi (még) élő ex-elnök együtt jelenik meg a ravatalnál, ill. a temetésen, és közösen róják le kegyeletüket. Ezzel is kifejezve, hogy egy nagy család vagyunk (pártállástól függetlenül). A részletek ITT (kattints rá!)

Lokálpatrióták

2013-06-12T11:30:00.002+02:00

Olvasom a bajaiak (zárt) fércbuk csoport oldalán:

"............Orbán az előbb nyilatkozott a rádióban, hogy egyetlen kritikus árvízvédelmi pontot kell még túlélni, és akkor legyőztük a Dunát... "a Duna Bajánál ma este tetőzik...." nem azt mondta szerda, vagy 12.-e, azt mondta ma... hát én nem egészen értem ezt... a netes adatok szerint már tetőzött, egyéb hírforrások szerint este fog... most mi az igazság? Egyébként csak zárójelben jegyzem meg, hogy eddig mindenhol magasan verte a csúcsot, pont nálunk nem? Kicsit érdekes.... vagy lehet nem vagyok elég okos h megértsem.... !

A hozzászólásokból aztán kiderül:

- Reggel 5 kor tetőzöt 989 cm -rel

- A rádióban még mindig azt mondják, hogy este fog tetőzni 995-tel. Ehhez képest a vízügy honlapján már apad... Én inkább a vizeseknek hiszek... :-)

- Igaz, a Hydróinfó is ma estére írja 997 cm re !

- Az előrejelzés még tegnapi ( és rossz!! )

- az előrejelzés lehet, de a hírműsorok is? :(

- Igen mert ők is onnan veszik és nem a valós adatok alapján "híreznek"

- Egyszer megszerkesztik, utána nyomják egy hétig. Az sem baj, ha már nem aktuális. A hamisság csak annak derül ki, aki személyesen is ismeri az adott hírt (ezt nem csak az árvízre értem).

- Gyakran előre felvett,majd többször bejátszott riportokat adnak le.Sőt bajai vágóképeket raknak más tartalmú hírek alá.Nem azért,h. félretájékoztassanak,hanem mert nem bírják nap,mint nap gyártani,percről percre a teljesen friss beszámolókat. Aki meg ebben is csak a politikát látja és jajong .....

Megjegyzés és végkövetkeztés
Azért van valami jó ebben az internetben, fércbukban vagy mifenében..........
no meg a közösség erejében

Orbán a pácban

2013-06-07T17:42:00.003+02:00

A realitás kemény szavait írta le egy lengyel elemző Magyarországról.

Úgy tűnik Orbán politikai helyzete megingott az EU-n belül. Pontosabban az Európai Parlament Néppárti frakciójában, ahol a németek, elsősorban Angela Merkel védte taktikai okokból a "tékozló Puszta Putyint". Ugyanis a magyar néppárti delegáció a hatodik legnagyobb frakció. A Fidesz "kirúgása" jelentősen meggyengítené az EP-ben a néppárti csoportot. Magyarországon nem verték nagy dobra, de tavaly (2012) a Néppárt kongresszusán alelnökei közé NEM választották újra Orbánt, akire és amire a Fidesz és hívei 2002 óta büszkélkedtek. Miközben mélyen hallgattak arról, hogy az Európai Néppártnak (nem egy, hanem) kilenc alelnöke van. Az elemző szerint, ha az őszi német parlamenti választásokat a SPD (szocdemek) nyeri, akkor Orbán elveszti egyetlen patrónusát, Merkel asszonyt. De győzelme esetén sem lesz a magyar miniszterelnök további védelmezője. Németországban az a pletyka (rumour) járja, hogy a (jelenlegi) koaliciós partner, szabaddemokrata (FDP) külügyminisztérium lebeszéli a német vállalatokat magyarországi befektetésekről.

Forrás: Public Service Europe (kattints rá!)

Június 4.

2013-05-30T10:08:00.000+02:00

Levélváltásom a bajai fércbuk csoporttal

Valaki (nevezzük Patrióta I.-nek) feltett egy meghívót, pontosabban egy plakátot az 1050 főt számláló közösségi oldalra, méghozzá Baja Város Hivatalos Oldaláról, ahogy a Városházát, a Polgármesteri Hivatalt az interneten nevezik. Az önkormányzati hírek- kultúra-program rovatában található plakáton ez látható és olvasható: 1920. Trianonra emlékezünk.

A hozzzászólások sorát én nyítottam meg.

Én: - Bocsi, de nem teljesen értem, hogy ez hogyan kerül Baja Város *Hivatalos* Oldalára. Apám 1920. március 31-én született - és a család mindig kihangsúlyozta (ő is!), hogy *a szerb megszállás alatt*. Baja csak egy év múlva 1921. augusztus 20-án lett ismét (hivatalosan!) Magyarország része. Az I. vh-s huszár nagyapám sokszor mesélt, hogy milyen nehéz volt közlekedni '18 és '21 között Baja és az ország többi része között. Erre kellene emlékezni! Kedves bajaiak.
Emlékeztetőül, habár ez sem érzékelteti (igazán) a bajaiak mindennapi életét, sorsát : Kilencven éve ért végét Baranya és Baja szerb megszállása (2011-ben Íródott cikk)

Patrióta I. : - Mar megint van mibe belekotni... De ha nincs program, akkor unalmas a varos. Ehh

Én: - Azt hittem ezt a csoportot lokálpatrióták hozták létre.

Patrióta I. : Kedves Istvan! Mily meglepo, hogynem emre valaszolt... A kalocsai korhazban szulettem, de bajai vagyok. Jelen pillanatban a munkam miatt nem tehetem meg, hogy Bajan eljek, de bajai vagyok. Bajai voltam, vagyok, es mindig is az leszek! Sajnalom, hogy hogy ilyen felfogassal kellett talalkoznom, mikor csak egy helyes programot ajanlottam Mindenkinek. Sajnalom, hogy on is az aldozata a "semmi sem jo" felfogasnak. Nem lehet tul jo igy elni.

Patrióta II. : Kedves Stephen! Június 4.-én Magyarországon a Nemzeti Összetartozás Napja van az egész országban. Ezért van Baján is ekkor a megemlékezés.
(Megjegyzésem: ezt a hozzászólást – eddig - a legtöbben „lájkolták” – öt fő az 1050 fős csoportból )

Én: - Kedves Szabolcs, köszönöm. Ezt eddig is tudtam, hiszen törvény van róla. Ezért jó lenne, ha a Városházát is felvilágosítanád, mert ezen a plakáton pont ez NINCS rajta !!!

Patrióta I. (honleány) : A sz@r is budos.
Nezzuk mar a jo oldalat! Anyuka, apuka fogja kezen a gyermeke kezet, haladjon el a programra,
Es erezzek jol magukat az emberek, akiket erdekel
Ne kossunk mar bele mindig mindenbe! Szanalmasnak tartom.

A hétköznapi antiszemitizmus

2013-05-23T19:54:00.000+02:00

........ ezt a címet adtam a Wikileaks nemrég nyilvánosságra hozott magyar vonatkozású anyagának utóéletének, pontosabban annak hazai fogadtatásáról a médiában és a közéletben. A részletek ITT (kattints rá!)

Öngól, avagy 40 év hordaléka

2013-05-22T08:55:00.001+02:00

..... ezzel a címmel mutatom be azt a blamát (és diplomáciai bonyodalmat), amit a magyar miniszterelnök politikáját támogatni célzó szervezet, a "szellemi honvédelem" mozgalmat életre hívó, Civil Összefogás Fórum (CÖF) okozott Orbán Viktornak.
Részletek ITT (kattints rá!)

Zója és a (magyar) akadémikusok

2013-04-27T18:18:00.001+02:00

Ezzel a címmel a "Zsuzsanna és a vének"-re akartam utalni, miközben nem találok szavakat az MTA munkatársainak "javaslatára". Hogyan lehetséges, hogy egy női (kereszt)nevet betiltanak? Ezt az eszementséges csak olyan követheti el, aki élt a szovjetrendszer 40 évében, és még ma is e név hallattán a kommunizmus jut eszébe.
A részletek ITT (kattints rá!)

A BM közleményben asszisztál

2013-04-17T21:14:00.003+02:00

Olvasom a Belügyminisztérium honlapján megjelent közleményt, és azon gondolkodom, vajon mit akar jelenteni? Lássuk a címet:

A Belügyminisztérium elítéli az antiszemitizmus és a rasszizmus valamennyi megnyilvánulását

2013. április 17. 18:38

Helyes, és dicséretes. Csakhogy az elítélés nem jelenti azt, hogy tesz érte, ill. ellene valamit is a hatóság. Hiszen ennek a kormányzati ágnak a feladata az ország nyugalmának biztosítása. Az antiszemitizmus és rasszizmus valamennyi megnyilvánulása ellen ennek az állami intézménynek, azaz a belügyminisztériumnak kell fellépnie valamennyi rendelkezésére álló demokratikus eszközzel. Nem pedig (szóban) elítélnie. A közlemény azonban csak magyarázkodik, pontosabban megmagyarázza, hogy mit is ítél el.

".....A nácizmus ideológiájával, a fasizmussal, az antiszemita fajelmélettel, a népirtással, a kínzással és a zsidóság megsemmisítésére tett törekvéssel azonosítható Adolf Hitlerre történő emlékezés joggal sérti a holokauszt áldozatai hozzátartozóinak, túlélőinek emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogát....." (BM közlemény)

Tehát, a jelenlegi kormány nem az ellen az eszmerendszert megszemélyesítő Adolf Hitler ellen lép fel, aki romba döntötte nemcsak saját hazáját, de Európa nagyrészét is., miközben nemcsak saját népe, de oly sok nemzet ártatlan millióinak halálát is okozta. Nem. Az Orbán-kormány megvédi “zsidait”, pontosabban azok alkotmányos alapjogát (sic!). Tehát, nem egy üldözendő ideológia ellen lép fel, hanem egy üldözött embercsoport védelmében. Amíg a Kárpát-medencében élők ezen a szemléleten nem változtatnak, addig nem csak az EU és a Szabadvilág, de Európa is messzetűnő álom marad.

Magyaros észjárás és a demokrácia

2013-04-13T08:44:00.005+02:00

...............ezzel a címmel foglaltam össze egy készűlő motoros felvonulás körül kialakult "bonyodalmak" történetét, melyet végülis a miniszterelnök (személyesen) oldott meg. A demokráciákban szokatlan módon, mellőzte a (független) bíróság jogkörét és maga tiltotta, tiltatta be a készülő rendezvényt. A részletek ITT (kattints rá!)

m1 vs. ARD 29.03.13. Nagypéntek

2013-04-03T10:34:00.003+02:00

Nem tudom, ki állította össze.
Csak megjegyzem: Németországban Nagypéntek ünnep, munkaszüneti nap.
...meg Nagypénteken illik böjtölni, de legalábbis mellőzni a húsevést. A magyar híradó viszont szinte másról sem szól, mint kajáról.......

Fura

2013-03-30T01:02:00.003+01:00

Olvasom a nap szenzációját: Navracsics: a leányfalui gázoló kész letölteni büntetését

Ezzel az MTI hírrel van tele a hazai média. A szöveget olvasva azonban nem egyértelmű, hogy miről is van szó. Csak annyi derül(t) ki, hogy volt egy sajtótájékoztató, amit Navracsics miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter tartott, és amin jelen volt a két kisgyermekét elvesztett apa és ügyvédje. A Fidesz honlapján a párt köszönetet mond és gratulál a kormánynak és személy szerint Navracsicsnak. Hogy valójában mi történt, és hol tart az ügy, sajnos nem derül ki.

Feltűnően fura az MTI jelentés, ill. annak fogalmazása:

"......Kész letölteni büntetését az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin, aki 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyermeket – jelentette be Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten az ír szakminiszter tájékoztatására hivatkozva....."

Az nem derül ki, hogy Alan Shatter ír igazságügyi miniszter pontosan miről is tájékoztatta Navracsicsot.

".....Tobin azt kérte, hogy Budapest garantálja: kérelme esetén Írországban folytathassa Magyarországon megkezdett büntetésének letöltését. Ha ezt biztosítják neki, hajlandó önként megjelenni Magyarországon, és megkezdeni a büntetést – fejtette ki Navracsics Tibor...."

Érdekes, egy halálos autóbaleset okozója (Tobin), kinek hazájának Legfelsőbb Bírósága kétszer is megtagadta a magyar hatóságok (rosszul megfogalmazott) európai elfogatóparancsának (EAW) teljesítését, most az ír igazságügyi miniszteren keresztül üzen Navracsicsnak. Ez elképzelhető? Ez lenne az (EU) államok közötti büntetőjogi viták hivatalos menete, és gyakorlata?

Aztán az egészben nincs semmi konkrétum! Az egészet a magyar miniszter feltételes módban mondta. „…..Írországban folytathassa Magyarországon megkezdett büntetésének letöltését…..” Ebből nem derül ki, hogy mennyit időt kell Tobinnak magyar börtönben töltenie? Két napot vagy két hónapot? – például – aztán átszállítják Írországba. Egyáltalán nem érzi a magyar kormány és annak igazságügyi minisztere, aki egyben a miniszterelnök helyettese, magát szánalmasnak, hogy egy elítélt alkuszik vele? A nyugati demokráciákban a kiadatási kérelmet a két ország hatóságai, bíróságai vezetik, tárgyalják, egyeztetik a kiadatási egyezmények alapján. Nem pedig az elítélt és a miniszter!

"....A magyar miniszterelnök-helyettes közölte: péntek délután már arról tájékoztatta ír kollégáját, személyesen garantálja, hogy ha Francis Ciarán Tobin Magyarországon megkezdi büntetését, kérelme esetén Írországban folytathatja a szabadságvesztés letöltését...."

Ebben mi a személyes garancia? Ha holnap Navracsicsot leváltják, akkor nincs (tovább) garancia? „………ha (…) Magyarországon megkezdi büntetését, kérelme esetén Írországban folytathatja…” Aha! Előbb eljön Magyarországra, megkezdi büntetését, és ha majd eszébe jut kérelmet beadni, és azt a magyar hatóságok (bíróság, büntetés végrehajtás, stb.) elbírálják, akkor majd (esetleg) átszállítják Írországba. Ezt ki hiszi el? A nemzetközi egyezmények szerint még az átadás előtt a két ország bíróságai egyeznek meg arról, konkrétan, hogy mikor és hol, mennyi időt kell az elítéltnek letöltenie. Az egy mese, hogy a pillanatnyi miniszter garantálja egy elítélt átszállítását, amit előzőleg magával az elítélttel közösen alkudtak ki.

Valami nem stimmel. Valami nagy átverés készül. Méghozzá magyar részről. Ismét egy populista szemfényvesztés, aminek a jónép tapsol, majd a kormány sajnálattal fog mutogatni a külföldre, hogy (megint) átverték. Vajon az azeri baltás gyilkos ügyéből miért nem tanultak? Érdekes, akkor Navracsics nagyon csöndben volt. Most vajon mitől lett ennyire magabiztos? Miközben ír részről semmi sem olvasható a világhálón erről a nagypénteki budapesti szenzációs bejelentésről.

PS: Emlékeztetőül. A baleset és annak fura kezelése, Tobin elengedése, az első Orbán-kormány ideje alatt történt, 2000-ben.

Előzmény

A Tobin-ügyről őszintén (az elmúlt 12 év története)

Fejlemény *** (30.03.13. 14:56)

Az index.hu a Bors bulvárlapra hivatkozva úgy tudja, hogy Tobin csakis ír börtönben hajlandó letölteni büntetése hátralevő részét. Hiszen 2011. november 09-én vonult önként őrizetbe, azzal a megfontolásból, hogy ha mégis kiadatása mellett dönt az ír Legfelsőbb Bíróság, akkor az így eltöltött időt számítsák be neki. 2012. június 19-én az ír Legfelsőbb Bíróság megtagadta Tobin kiadatását Magyarországnak. A hazai jogrendszer átalakítása miatt az EU-ban egyre nagyobb nyomás alákerült magyar kormány most kiutat próbál keresni, amire a Tobin-ügy alkalmasnak tűnik. Navracsics ma már mást mondott, mint tegnap. Ha, nem, akkor viszont a tájékoztatással van (nagy) baj.

Kapcsolódó anyagok

Ördögi logika Tobin-ügyben ..................Tuesday, April 02, 2013

A Tobin ügy kronológiája.....................Tuesday, April 02, 2013

A Tobin-ügyről őszintén.......................Sunday, March 24, 2013

A Tobin-ügyről őszintén

2013-03-24T11:58:00.002+01:00

..... ezzel a címmel írtam meg a két kisgyerek halálát okozó autóbaleset ír vezetőjének történetét, ill. az eljárás jogi buktatóit, amiről a hazai tájékoztatás (mélyen) hallgat. Részletek ITT (kattints rá!)

Sólyom az alkotmánymódosításról

2013-03-11T13:07:00.001+01:00

Az alábbi írást, mint észrevételeit adta közre Sólyom László, egykori köztársasági elnök és alkotmánybíró, az Orbán-kormány tervezett módosítási javaslatával kapcsolatban, az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül. Tudom, ez nem (saját) blogbejegyzés, de nem árt, ha megmarad az utókornak.

A hatalommegosztás vége Magyarországon

1. Ezeknek a napoknak a politikai napirendjét a negyedik alaptörvény-módosítás uralja. Hullámverése, főleg a nemzetközi szervezetekben, még sokáig el fog tartani. Érthetően a jogszabály szövegéről, a módosítással az Alaptörvénybe felveendő egyes rendelkezésekről van szó. Ezekre korlátozódnak a kifogások és az önigazoló magyarázatok is. Ennek az írásnak azonban nem ez a tárgya. Legyen elég, hogy az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Alkotmánybíróság korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Alkotmánybíróság kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Alkotmánybíróság határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek.

Ebből is látszik, hogy az alkotmányosságot nem lehet csak az alkotmány szövege alapján megítélni. Az alkotmányossághoz hozzátartozik az Alaptörvény élete: követése, kikényszeríthetősége, elfogadottsága, tekintélye, és főleg a szilárdsága. Hosszú, és párbeszédben alakuló folyamat vezet odáig, hogy az alkotmány a nemzeti identitás részét képezze. Bármilyen indokolt is a kérdés, hogy a mostani alkotmánymódosítás mennyiben korlátoz egyes alapjogokat és intézmények függetlenségét, fontosabb megérteni, hogy a jelen helyzet sokkal átfogóbb és súlyosabb problémákat vet fel nemcsak az alkotmány érvényre juttatása, hanem önazonosságának fennmaradása és az alkotmánymódosításra jogosult többség működési módja szempontjából is.

2. "Hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul. Ezt rögzítette Magyarország rendszerváltó új alkotmánya, majd a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is. Ebben a rendszerben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve; az Országgyűlés pedig Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Mindegyikük "legfőbb" a maga területén. Fontos, hogy az Alaptörvény nem minősíti az Országgyűlést népképviseleti funkciója mellett még általában is az "államhatalom" legfőbb szervének. A parlament mindenek fölötti jogállása Magyarországon a kommunista egypártrendszer jellemzője volt.

Természetesen vannak demokratikus rendszerek, amelyekben a parlament valóban egyedüli főhatalmat gyakorol. Itt azonban más, tradicionális és politikai ellensúlyok érvényesülnek, mint például Nagy-Britanniában vagy Svájcban. Magyarország történelmében azonban úgy jött létre először alkotmányos demokrácia, hogy abban az alkotmánybíráskodás lényeges szerepet játszott. A korlátlan parlamenti uralom rendszerei nálunk, éppúgy, mint általában Közép-Európában, sosem voltak demokratikusak, s igen rossz történelmi emlékeket idéznek.

3. A 2010-es választások a FIDESZ-nek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hoztak. Ez egyben az alkotmányozáshoz illetve az alkotmánymódosításhoz is elegendő többség. A választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Ez az alkotmányban először személyi intézkedések szabályozásaként jelent meg. Ilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása a kúriai elnök választási szabálya révén. Az alkotmánybíróság korlátozása is először (és a választások után azonnal) mint a bíróság létszámának felemelése, továbbá mint az alkotmánybírák és az elnök választásának megváltoztatása került be az alkotmányba, s biztosította a parlamenti többség befolyását a bíróság összetételére.

Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközként való használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, gyakorlatilag érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét; de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át. Súlyos - és figyelmeztető - kivétel volt mégis az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása, amely 2010 őszétől kezdve megszüntette az alkotmányos kontrollt az állami pénzügyeket érintő törvények fölött. Az alkotmányellenes törvények lehetővé tétele már az alkotmány rendszerén ejtett súlyos seb. Hasonlóan súlyos, hogy itt nem személyi kérdésről, hanem magának az alkotmánybíróság intézménynek korlátozásáról volt szó. A hatáskör elvételével a kormánytöbbség egy számára propagandisztikus okból fontos törvény megsemmisítését torolta meg. Egyben gazdaságpolitikája számára az alkotmány korlátaitól szabad kezet adott magának. Az ügy konkrét mellékszála, ti. hogy a végkielégítés visszamenőleges megadóztatását kétszer is beírták az alkotmányba, ugyanezt a hozzáállást mutatja: egy rendelkezés alkotmányba emelésével kizárni annak alkotmánybírósági vizsgálatát és esetleges megsemmisítését. Más konkrét ügyben is történt ilyesmi: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba emelése. Ez megelőző jelleggel történt, ugyanis az ilyen büntetés alkotmányossága az Alkotmánybíróságon várta elbírálását.

Ez volt az alkotmányos korlátoktól és az alkotmánybírósági kontrolltól való szabadulás nyitánya.

4. A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Alkotmánybíróság feladata maradt. (Az állami pénzügyeket érintő hatásköri korlátozás fennmaradt.) Ám éppen ettől kezdve - főleg az új Alaptörvény által előírt kétharmados törvények kapcsán - elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Alkotmánybíróság többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Amikor az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezések vizsgálatát, az Országgyűlés külön kimondta, hogy azok az Alaptörvény részét képezik - így akarta annak vizsgálatát bizonyosan kizárni.

5. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol - a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően - az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmány éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.

6. Abban a rendkívülivé vált helyzetben, amikor az Országgyűlés gyakorlata az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések alaptörvénybe foglalása révén szembefordult az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság erőfeszítéseket tett, hogy elláthassa alkotmányos feladatát, és megvédje az Alaptörvényt. Több határozatában kifogásolta az egyéni képviselői indítványokra, rövid eljárásban meghozott alkotmánymódosítások gyakorlatát, és fejtette ki ennek veszélyeit a jogállamiságra.

Végső soron az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problémájával szembesült. Hogy a kialakult rendkívüli helyzetben feladatát elláthassa, el kellett mozdulnia arról a korábbi - normális viszonyokra szabott - álláspontjáról, hogy az alkotmánymódosító törvényt nem vizsgálja. Ennek a felismerésnek az állomásait nyomon követhetjük a határozatokban. Érthető, hogy ahol lehetett, az Alkotmánybíróság formai alkotmányellenességet állapított meg; hiszen ennek lehetősége általánosan elfogadott. A legutóbbi erre vonatkozó határozatában jutott a legtovább, amelyben az Átmeneti rendelkezéseket vizsgálta. Itt az Alkotmánybíróság már tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosítások alkotmányosságára. Kimondta, hogy vannak a demokratikus jogállamban állandó és csökkenthetetlen tartalmi kritériumok, s ezek érvényesülését az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításkor is vizsgálhatja; leszögezte, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. Fellépett továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó alkotmánymódosító gyakorlattal szemben.

7. Az Alaptörvény az Országgyűlés jogköreit felsorolva nem különbözteti meg az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat. Az alkotmánymódosításokat az Országgyűlés magát alkotmányozó hatalomnak nevezve hozza meg. A kétféle hatalom összemosása arra a felfogásra vezethet, hogy a kettő ugyanaz, s főleg, hogy így az alkotmánymódosító hatalom is korlátlan, jóllehet ezek természete és terjedelme is más. Sok alkotmány egyértelművé teszi, hogy az alkotmánymódosító hatalomnak korlátai vannak. Ezért meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni ("megváltoztathatatlansági", "örökkévalósági" klauzulák). Ez biztosítja az Alkotmány önazonosságát. Sok példát ismerünk azonban arra is, hogy ha maga az alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, alkotmányos válság idején, amikor az alkotmánymódosítás az alkotmány identitásának megváltozásával fenyeget, az alkotmánybíróság vette magára az alkotmány azonossága megőrzésének feladatát, és kimondta az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét. Ehhez természetesen azonosítani kell az alkotmány azonosságát adó rendelkezéseket, azaz világos hierarchiát felállítani az alkotmány rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság mindig is rangsorolta például az alapjogokat (az emberi méltóság és élet sérthetetlenségével az élen, de meghatározott más "anyajogokat"is). Most pedig az Alkotmánybíróság a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát.

8. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el. Kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az Alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az Alaptörvényben írt alkotmányos rendszer, és a tényleges helyzet között: ugyanis így - az Alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen - az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az Alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja.

Az Alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az Alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott Alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.

9. Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.

10. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az Alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról.

Budapest, 2013. március 11., hétfő (OS)

Duplázás Orbán módra

2013-02-27T23:07:00.002+01:00

Tanúként szólalt fel Washingtonban Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési és tárca nélküli miniszter, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egyik albizottságának az európai antiszemitizmusról és a politikai iszlámról tartott meghallgatásán. – írja az MTI-t idézve a Népszava.

Az MTI jelentése szerint Fellegi többek között megjegyezte ".....a vérkorszak túlélőinek kárpótlását és nyugdíjának megduplázását..."

Ez NEM igaz!
Nem a nyugdíjat duplázták meg !!! Hanem a(z évi(!) 30.000.- Ft-os) nyugdíjkiegészítést, emelték fel 50 %-kal ! (törvényileg)

Erről még tavaly Karácsony előtt döntött a kormány. Az MTI akkori híradása szerint:

„…….A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatott arról is, hogy a vonatkozó törvény alapján a több mint nyolcezer magyarországi túlélő rendszeres nyugdíjkiegészítésben részesül, amelynek összegét a kabinet szerdai döntése értelmében 2013. január 1-jétől 50, majd 2014-ben további 50 százalékkal kíván megemelni……”

Tehát, az Orbán-kormány NEM duplázta meg a holocaust túlélők nyugdíját! (mint azt Fellegi állította washingtoni meghallgatásán) Hanem csak a nyugdíjKIEGÉSZÍTÉS emelte meg! Ami óriási külöbség! Még ha „lépcsőzetesen”, jövőre valóban megduplázza. De NEM a nyugdíjat, csak a kiegészítést!!!

Szóval, miről beszél(t) Fellegi Tamás?