Semjén Zsolt honlapja

A magyar megmaradás parancsát lehet a búcsún megtanulni

editor — Tue, 21 May 2013 16:20:23 +0000

Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre egyre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. "Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart. Semjén Zsolt azt tartotta fantasztikusnak, hogy Csíksomlyóra nemcsak az erdélyi magyarok jönnek el, az az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált.

Kijelentette, a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak. Úgy vélte, ehhez tudatosítani kell az emberiségnek adott magyar értékeket. "Amikor ennyien itt vagyunk, ennyi jó arcú ember van lelkiekben is együtt, ez a kézzel fogható megerősítése annak, hogy meg fogunk maradni, innen minket nem lehet elüldözni" - fogalmazta meg Semjén Zsolt.

A Csíksomlyói búcsún több százezer - zömében magyar - zarándok vett részt a világ minden tájáról.

Zágonban vett részt a pünkösdi misén a KDNP küldöttsége

Kolozsvár, 2013. május 20., hétfő (MTI) - A székelyföldi Zágonban vett részt a pünkösdi szentmisén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a KDNP küldöttsége - írta hétfői számában a Háromszék című napilap.

A KDNP küldöttsége címeres magyar zászlóval vonult a zágoni római katolikus templomba, majd a szertartás végén a helyieknek adományozta a lobogót. A misén a szentleckéket Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel.

(Forrás: MTI, szekelyhon.ro)

Csíksomlyó az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált

editor — Mon, 20 May 2013 14:16:35 +0000

A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire – mondta Ternyák Csaba, az idei búcsú fő szónoka. Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (…) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától”.

Az érsek felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!”. Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartozik. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitről, a boldogságról, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét.

Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá” – mondta Ternyák Csaba.

Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nemcsak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével”. Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.

A csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok – nyilatkozott a zarándoklat végén a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart. Semjén Zsolt azt tartotta fantasztikusnak, hogy Csíksomlyóra nem csak az erdélyi magyarok jönnek el, az az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált.

Kijelentette, a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak. Úgy vélte, ehhez tudatosítani kell az emberiségnek adott magyar értékeket. „Amikor ennyien itt vagyunk, ennyi jó arcú ember van lelkiekben is együtt, ez a kézzel fogható megerősítése annak, hogy meg fogunk maradni, innen minket nem lehet elüldözni” – fogalmazta meg Semjén Zsolt.

A lengyelországi Czestochowára kerül a csíksomlyói Mária-kegyszobor másolata – jelentették be a szervezők a szombati búcsú végén. A csíksomlyói ferences szerzetesek a szobor másolatával kívánták viszonozni azt az ikont, amelyet a czestochowai zarándokhelyről küldtek tavaly Csíksomlyóra. A fából faragott, az eredetinél kisebb méretű szobrot a Boldogasszony zarándokvonattal viszik előbb Budapestre, ahonnan június elején érkezik meg a lengyelországi pálos rend Jasna Góra-i kolostorába.

Az adományt megköszönő, magyarul elmondott beszédében Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette. Azt mondta, azért igaz ez a barátság, mert „a kereszt alapján köttetett”.

A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Hozzátette: a kolostorába látogató magyar csoportokat általában megkéri, hogy énekeljék el a székely himnuszt. Megállapította, hogy a himnusz Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. „Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped”, parafrazeálta a székely himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.

Péntek este érkezett meg a székelyföldi Csíkszeredába a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz, amely 1100 zarándokkal indult útnak Szombathelyről, illetve Budapestről. Szombat délelőtt már gyülekeztek a zarándokok a Csíkszereda mellett fekvő Kis-Somlyó- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregben. Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsún Áder János köztársasági elnök is részt vesz feleségével.

(Forrás: MTI)

Kelemen Hunor: felháborító a romániai régiók átalakításáról szóló tanulmány

editor — Fri, 17 May 2013 11:49:34 +0000

Az akadémikusokból és egyetemi tanárokból álló szakértői bizottság által jegyzett, csütörtökön nyilvánosságra hozott 56 oldalas tanulmány azt javasolja, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót alakítsák közigazgatási régióvá. A javaslat szerint Erdély három régióra oszlik, és mind a Székelyföldet, mind a partiumi magyar tömböt román többségű régióban oldaná fel.

Kelemen Hunor szerint a szakértői bizottság egy migrációs térkép alapján fogalmazta meg a következtetéseit, sok mindent figyelmen kívül hagyott, és sok mindent félreértelmezett. "A szöveg logikai buktatói nem magyarázhatók másképpen, mint hogy valakinek a politikai szándékához próbáltak egy áltudományos tanulmányt hozzáfércelni" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Élesen bírálta azokat a passzusokat, amelyek a helyi identitások, kultúrák nagyobb régiókban való betagolásának a szükségességét magyarázták. Úgy vélte, a szövegben bújtatott formában az egykori kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak a nemzetiségek beolvasztását megcélzó "homogenizációs politikája" jelenik meg.

"Elfogadhatatlan és minősíthetetlen, hogy egy kormányzati portálon azt a konklúziót fogalmazzák meg, hogy a kulturális regionális identitásokat fel kell számolni, be kell olvasztani, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, és akkor majd jól fognak menni a dolgok" - jelentette ki Kelemen Hunor.

(Forrás: MTI)

Az EP-ben foglalkoznak a felvidéki polgárok jogfosztásának ügyével .

editor — Fri, 17 May 2013 11:11:19 +0000

Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága napirendre tűzi a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar állampolgárok ügyével foglalkozó beadványt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke és Gubík László tavaly ősszel nyújtott be a bizottsághoz.
A beadványt az EP petíciós bizottsága már januárban befogadta, a panasszal azonban csak azt követően foglalkozhatnak, miután az Európai Bizottság (EB) is véleményezte azt. Ez megtörtént, s most az EB véleményezését követően már érdemben is foglalkozik a petíciós beadvánnyal a bizottság, az ezzel kapcsolatos ülésére május 27-én kerül sor.

A petíciós beadvány indítványozója, Lomnici Zoltán és Berényi József is megelégedéssel üdvözölte a tényt, hogy már hamarosan a beadvány tartalmi részét is véleményezi a bizottság, és ezzel belátható közelségbe került az időpont, amikor az ügyet az EP napirendjére tűzheti.

Berényi József a petíciós beadvány kapcsán azt mondta: reméli, sikerül egy nagy nemzeti összefogást kialakítani az ügyben. "Pártállásra való tekintet nélkül levélben fogom megszólítani a magyar EP-képviselőket, hogy támogassák ezt az ügyet" - mondta, s hozzátette, maga is részt kíván venni az ülésen, és örülne, ha azon Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke is részt venne, mivel az ott kinyilvánított véleménye segíthetne abban, hogy az MKP támogassa a Most-Híd pártnak az Európai Néppárthoz való csatlakozását célzó igyekezetét. "Azt csak akkor tudjuk támogatni, ha Bugárék Brüsszelben felvállalják a magyar ügyek képviseletét" - szögezte le.

Az ügy várható kimenetelét illető kérdésre Berényi azt válaszolta: ha Európa komolyan veszi saját értékrendjét, akkor nem dönthet másként, minthogy megszünteti a magyar állampolgárságot felvett személyek szlovákiai jogfosztását.

Lomnici Zoltán a fejlemények kapcsán elmondta: örömmel tölti el, hogy az általa szerkesztett petíciót az EP napirendre tűzi a véleményezést követően. Rámutatott: már a petícióban összegezte a jogsértéseket és azokat az európai uniós normákat is, amelyeket Szlovákiában megsértettek, és ezeket az érveket az ülés során ismét hallatni fogja. "Most, amennyiben nem alkalmaznak kettős mércét Magyarországgal szemben, van esély arra, hogy Szlovákiát a jogsértések megszüntetésére rákényszerítsék" - jegyezte meg.

(Forrás: Felvidék.ma)

Elindult a Boldogasszony zarándokvonat Csíksomlyóra

editor — Thu, 16 May 2013 07:54:16 +0000

Elindult a budapesti Nyugati pályaudvarról a Boldogasszony zarándokvonat a pünkösdi csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó négynapos útjára. A csíksomlyói szombati szentmisét - amelyet a Duna Televízió élőben közvetít - Ternyák Csaba egri érsek celebrálja.

A vonat indulása előtt a zarándokokra áldást mondott Beer Miklós váci megyéspüspök. A vonaton utazik Soltész Miklós szociális és családügyekért felelős államtitkár. A zarándokvonat útvonalán, a magyar Mária-kegyhelyek egyikénél, az Arad közelében található máriaradnai kegytemplomnál szentmisén vesznek részt csütörtökön az utazást szervező Misszió Tours zarándokjai. Ezután indulnak tovább a Székelyföldre, ahol Gyergyószentmiklóson köszöntik őket a vasútállomáson.

Pénteken a különvonat csaknem 800 utasa felkeresi Csíkszentdomokost, Márton Áron püspök szülőfaluját, Csíkkarcfalvát, ahol láthatják a középkori parasztvárat, és Madéfalvát, amely az 1764-es székely felkelés leverésének emlékművéről nevezetes. Gyimesfelsőlokon csángó gimnazisták csatlakoznak a zarándoklathoz.

Gyimesbükk

A gyimesbükki vasútállomáson ünnepélyesen fogadják az érkezőket, akik megtekintik a történelmi Magyarország határán álló 30. számú vasúti őrházat és a Rákóczi-vár romjait. A kontumáci kápolnánál Tamás József püspök celebrál szabadtéri szentmisét.

Szombaton a pünkösdi csíksomlyói búcsún vesznek részt a zarándokok, miután Csíkszeredán a kegytemplomnál felkeresték a ferencesek által évszázadok óta őrzött, a katolikus hit által csodatevőnek tekintett Boldogasszony-szobrot.

Az idei búcsút a Lukács evangéliumából származó Boldog vagy, mert hittél! jelmondattal hirdették meg a ferencesek. A csíksomlyói hegynyeregbe több százezres zarándoksereget várnak a fogadalmi búcsúra és az ünnepi szentmisére.

Csíksomlyó

Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, a legenda szerint ennek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat.

Vasárnap Gyergyószentmiklós főterén pünkösdi szabadtéri szentmisével zárul a székelyföldi zarándoklat. A vonaton hazafelé közös ima és éneklés is szerepel a programban.

A zarándoklat lelki vezetői Burbela Gergely verbita tartományfőnök, Görbe László piarista és Tímár Asztrik ferences szerzetes. Az utazás fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára.

(Forrás: MTI, MNO)

Székely hetek a magyarországi Auchan áruházakban

editor — Thu, 16 May 2013 07:43:44 +0000

A minisztérium ösztönzi, hogy a határon túli magyar termelők árui eljussanak magyarországi üzletekbe, piacokra. Ezt biztosítja a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác-terv, amelyben fontos feladatként szerepel a határon túli Kárpát-medencei magyar gazdálkodók lehetőségeinek szélesítése - közölte Feldman Zsolt az óbudai Auchan áruházban tartott rendezvényen.

Emlékeztetett arra, hogy az összefogás és a közös munka kereteit a Vidékfejlesztési együttműködések a határon túli magyarsággal elnevezésű program keretében biztosítja a vidékfejlesztési tárca. Emellett a múlt év nyarán kezdődött az a kerekasztalbeszélgetés-sorozat, amelynek keretében a magyar agrárszakemberek, a minisztérium munkatársai elmennek a programban résztvevő határmenti területekre.

Varga Gabriella, az Auchan Magyarország kft. beszerzési igazgatója arról beszélt, hogy a Székely heteket a Cora áruházak rendezték meg először három évvel ezelőtt. Ezt folytatni kívánták a magyarországi Auchan áruházak is - mint jó, követendő példát -, miután az Auchan felvásárolta a múlt évben a Cora áruházakat.

Ezt követően felvették a kapcsolatot Hargita megye tanácsával, és ez év januárjában Csíkszeredában az Auchan szakemberei 35 székelyföldi kistermelővel találkoztak. Az itteni árumustrán válogatták ki a mostani - május 23-ig tartó - esemény árukínálatát. A Székely hetek rendezvénysorozatán azt is felmérik az Auchan szakemberei, hogy a vásárlók mely termékeket látnának szívesen az áruházak állandó kínálatában.

Márton István, Hargita megye Tanácsának vidékfejlesztési igazgatója elmondta: Hargita megyében 2008-ban határozták el, hogy a kistermelőknek segítséget adnak áruik értékesítéséhez. Két évvel később pedig már szűk lett a helyi piac, ezért Magyarországon a Corának szerették volna eladni a székelyföldi termékeket. A próbálkozás sikeres volt, és megkezdődtek a termékbemutatók a Corában. Az első évben, 2010-ben a Corában eladott, Székelyföldről származó áru értéke 55 millió forint volt, 2012-ben pedig már meghaladta a 100 millió forintot. Márton István úgy vélte: az idén a múlt évihez hasonló értékű árut adnak majd el.

(Forrás: MTI)

Semjén Zsolt és a román kormányfő is részt vesz az RMDSZ kongresszusán

editor — Thu, 16 May 2013 07:02:45 +0000

Kelemen Hunor elmondta, mind a romániai, mind a magyarországi parlamenti pártok többségének elnökeit meghívták a csíkszeredai rendezvényre. Romániából Victor Ponta miniszterelnök, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Crin Antonescu felsőházi elnök, a szintén kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke igazolta vissza részvételét.

Magyarországról Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke fogadta el a meghívást. Kelemen Hunor elmondta, a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) minden bizonnyal Ujhelyi István képviseli majd a kongresszuson.

Az RMDSZ május 25-én tartja soros kongresszusát, amelyen a szövetség módosítja programját, alapszabályát. Tisztújításra nem kerül sor a kongresszuson.

(Forrás: MTI)

Aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz

editor — Thu, 16 May 2013 06:16:19 +0000

„Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő. Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy „nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával".

Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, „ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz". Kiemelte: nem lehet különbséget tenni az ártatlanul megalázottak és megszomorítottak, az ártatlanul meghurcoltak és elpusztítottak között. Senkitől sem lehet származása, vallása vagy nemzeti hovatartozása miatt az emberi méltósághoz való jogot elvitatni - tette hozzá.

Áder ártatlan milliók véráldozatáról is megemlékezett

Áder János kijelentette: „polgári szabadságjogainkhoz, európaiságunkhoz való hűségünk arra kötelez minket, hogy újra meg újra emlékeztessünk arra a történelmi tényre, hogy a nácizmus és a kommunizmus rémálma egyaránt ártatlan milliók véráldozatát követelte".

Az ünnepségen Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere azt mondta: Esterházy János példamutató politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára. „Cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség, felelősségérzet" - jegyezte meg a kerületvezető, hozzátéve, hogy a politikus mindig kereste a cselekvés lehetőségét, megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, küzdött a papíron meglévő jogaik valódi érvényesüléséért, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásra utaltságát magyaroknak és szlovákoknak.

Berényi Szlovákia demokráciájáról

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke szólt arról, hogy Esterházy János soha nem a könnyebbik utat választotta. Ezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte napjainkra vonatkozóan is, amikor „épp azt várja a szlovák hatalom, hogy a könnyebb utat válasszuk, cseréljünk nyelvet, identitást". Nem ezt kell választani - jelentette ki.

Utalt arra, hogy Esterházy János rehabilitációja elmarad, késik, s ugyanez igaz a szlovákiai magyarság rehabilitációjára is. „Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése az országban mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg" - fogalmazott a pártelnök.

Esterházy Alice, a mártír politikus lánya ünnepi beszédében hangsúlyozta: tanúságot jött tenni, mert megélte a zsidóüldözést, amikor magyarokat űztek el otthonukból nemzetiségi alapon, és közben sokan életüket vesztették, amikor a faji üldözés osztályüldözésbe csapott át.

Kiemelte, arról is tanúságot tesz, hogy a helyes úton jár Magyarország, megvalósulni látja édesapja jelszavát: Isten, haza, család. Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros. Nagy János szobrászművész alkotását ökumenikus szertartás keretében áldották meg, a szobornál Orbán Viktor miniszterelnök nevében is koszorút helyeztek el.

Esterházy Alice a szlovákiai magyarokért él

Szerdán a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adta át Áder János Esterházy Alice-nak. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára laudációjában elmondta: Esterházy Alice életútját Esterházy János, „egy ártatlanul elítélt édesapa és a közösségéhez való hűségért elítélt politikus rehabilitációjáért" folytatott küzdelem jellemzi. Úgy fogalmazott, Esterházy Alice a szlovákiai magyarokért, a szlovákiai magyarok szeretetéből és Magyarországért, Magyarország szeretetéből él, és ezt a köteléket fejezik ki a kitüntetéssel is.

Németh Zsolt hangoztatta: Esterházy János akkor is a magyarság rehabilitációjáért küzdött, amikor szót emelt a magyarországi szlovákok jogaiért, mert meg akarta őrizni Magyarországot a kisebbségek elnyomása miatti felelősségtől. Esterházy Alice is az egész magyarság rehabilitációjáért küzd, amikor édesapja rehabilitációjáért harcol - közölte. Azzal kapcsolatban, hogy Esterházy János megítélése Magyarországon és Szlovákiában eltérő, Németh Zsolt közölte: a két ország közötti kapcsolatokban vannak kedvező elemek és van „kritikai párbeszéd". Az a cél, hogy az előbbiben előrelépést érjenek el és emellett a nehéz kérdésekről is párbeszédet folytassanak - mutatott rá.

Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

(Forrás: MTI, MNO)

Sikeres volt a külhoni kisiskolák programjának Kárpát-medencei körútja

editor — Wed, 15 May 2013 15:16:25 +0000

A helyettes államtitkár összegzése szerint az április 8-án indult körút során mintegy ötezer gyermekkel, pedagógusokkal volt lehetőségük személyesen találkozni. Elmondta: 22 helyszínen háromórás foglalkozásokat tartottak, a Kárpát-medence valamennyi régiójában. A pedagógusok játékos anyanyelvi, logikai, ének-zenei foglalkozása után a Kolompos együttes zenés mesejátékán vehettek részt a gyerekek.

Répás Zsuzsanna jelezte: a körút célja az volt, hogy minél inkább felhívják a figyelmet arra, fontos, hogy magyar intézménybe írassák a szülők a gyerekeket.

Közlése szerint olyan helyszíneket szerettek volna kiválasztani, ahová egyébként ritkán jutnak el ilyen programok, és elzártan élnek a kisebb, szórvány magyar közösségek. Olyan helyszíneket kerestek továbbá, amelyekre azután más települések is példaként tekinthetnek, és be tudják mutatni másoknak is ezt a gyakorlatot.

Emellett olyan újszerű foglalkozásokat szerettek volna tartani, amelyekkel közvetíteni tudják a résztvevőknek, hogy "magyarnak lenni egyrészt felelősség, másrészt öröm is" - mutatott rá Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár kiemelte: a program folytatódik, júliusban közösségépítő továbbképzést tartanak, augusztusra a Ringató programról szerveznek képzést, ősszel pedig régióspecifikus továbbképzések lesznek. Készül módszertani csomag is, amelyet minden magyar oktatási intézménybe eljuttatnak majd - fűzte hozzá.

A teljes programra összesen 100 millió forintot különítettek el.

(Forrás: MTI)

Új délvidéki országzászlót állítottak Szegeden

editor — Tue, 14 May 2013 18:51:32 +0000

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy minden magyar számára elérhető a magyar állampolgárság, ami a nemzet közjogi újraegyesítését jelenti.

"A magyar állampolgárság és az Európában bevált autonómia megadása jelenti a megoldást. Ez a magyar megmaradás és a Kárpát-medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló" - mondta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: 1920. június 4. tragikus történelmi dátuma a magyaroknak.
"Nekünk, magyaroknak a gyász napja, de egyben a nemzet határokon átívelő összetartozásának felelőssége, küldetése is" - hangsúlyozta.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a történelem okozta sebek begyógyulása nem lehet csak magyar ügy, az egész Kárpát-medence népeié kell, hogy legyen.

"Ez az országzászló sem irányul senki ellen. Mi a történelmi megbékélés és a kölcsönös főhajtás hívei vagyunk" - tette hozzá.

Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke emlékeztetett: 2010 óta a parlament és a kormány fontos lépéseket tett a Kárpát-medencei magyarság érdekében, de még sok teendő van.

Miután a szomszédos országokban nem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként, tehát nem egyenrangú polgárok, csak a tényleges és teljes körű - körülményektől függően - kulturális vagy területi autonómia biztosíthatja a szülőföldön boldogulásukat és fennmaradásukat - mondta.

Az országzászlót Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök áldotta meg.
Simor Márton szegedi szobrászművész alkotása süttői mészkőből készült, alapja kévét idéz, amelyet szíjak szorítanak. A posztamensen a Hiszekegy sorai olvashatók. A kéve tetejét a magyarság szétszabdaltságát jelképező gránitpengék tagolják. A hatméteres zászlórúd, amelyen félárbocra eresztett angyalos címeres lobogót lenget a szél, kettős keresztben végződik.

Az emlékmű azért az Árpád térre került, mert 1933-tól itt állt a szegedi országzászló, amelyet a második világháborút követően jelképeitől megfosztottak, majd lebontottak.

(Forrás: MTI)