Shar-pei

Veszekedő kölykök :-)

2011-11-25T13:16:00.001+01:00

A kölykök elmúltak 2 hónaposak.Kettőnek már van új gazdája, még négyen várakoznak hogy jöjjön értük a leendő családjuk.Még nem tudjuk kik lesznek a szerencsések. Így télen alábbhagy a kutyázási kedv, hideg van, és sokan nem szeretik beengedni a lakásba ezeket a csöppségeket, pedig rekordidő alatt szobatisztákká vállnak. A shar-pei kutyák kifejezetten nem szeretik ott végezni a dolgukat, ahol ők maguk is tartózkodnak, nagyon ,,kényesek,, a tisztaságra, tehát emiatt soha nincs gond, amint a kölyök látja és elfogadja a lakóterét.
Ilyenkorra már nagyon időszerű lenne nekik a saját ,,különbejáratú,, gazdi, már nem a testvérekkel szeretnek lenni, hanem tartozni valakihez, a gazdájukhoz. Ebből sajnos gondok adódnak, mivel most mindegyik engem tekint gazdájának, ennek okán hatalmas bunyók keletkeznek. Féltékenyek egymásra, és ha köztük vagyok azonnal kezdődik a harc értem, ami néha odáig fajul hogy utána a sebeiket kell ápolnom, amit egymásnak okoztak.Mindegyik magának szeretné a figyelmemet, csak magának. Ez szinte minden alomnál így van, amint betöltik a 2 hónapot. Tehát. leendő gazdik.....jelentkezzetek, valaki nagyon vár benneteket :-))

Új kölykök :-)

2011-09-18T23:52:00.001+02:00

Eltelt egy év, és újra shar-pei kölykökben gyönyörködhetünk.Hatan vannak, két leányzó és a többi fiú, tehát a matriarchátusnak lőttek :-D... Két nap híján pontosan egy évre születtek az előző generációhoz képest. Ma 6 naposak, de máris szembetűnően gyorsan fejlődnek.Szopnak, szenderegnek,ráncosodnak és a hangjukat sem hallani szinte, ami annyit jelent hogy elégedettek és köszönik szépen, jól érzik magukat :-) Le sem tagadhatnák, hiszen amikor egy pár napos kölyök hanyatt fekve, lazán szétdobott lábikókkal, hátravetett fejjel, és ,,üdvözült mosollyal,, a ráncos kis arcán alszik, akkor minden rendben van :-) Épp úgy, mint az embergyerekeknél.
Most kivételesen az időjárás is kedvez, inkább szellőztetnem kell rájuk, mint fűtenem.
Az édesanyjuk épp olyan, mint máskor az előző anyaságai idején.Az egész családunk, és a barátaink megnézhetik a piciket, akár meg is tapizhatják, de az apuka, akinek talán a mi embervilágunkban a legtöbb joga lehetne ehhez, újfent ki van zárva ebből, és csak az életét kockáztatva vethet egy pillantást a gyerekeire, ugyanis az anya azonnal a nyakának ugrik, amint 2 méteres hatótávolságon belül merészkedik.
Ez talán valami ősi ösztön az anya részéről, hát nem vitatkozom vele, ...de azért titokban megmutatom a kölyköket az apának is (mint mindig).Talán sikerül egyszer lefényképeznünk, megörökítenünk azt, amilyen szeretettel nézegeti őket, és nyalogatja a kis pofijukat.Halvány jelét sem mutatja annak hogy esetleg bántaná őket. Viszont a ,,feleségére,, nagyon haragszik már az eltiltás miatt, rendre minden este ,,összevitatkoznak,, ami heves morgolódásban, ugatásban nyilvánul meg.....csak találgathatom miről vitáznak...talán az apának kijáró jogokon?? :-))
(képek hamarosan)

Eladó kiskutyák

2010-10-24T21:36:00.000+02:00

Hat hetes kiskutyáink már eladósorba kerültek, elevenek, szilárd táplálékot is fogyaszatanak már.
Érdeklődni lehet a 062 893-1814 számon.

Szaporodunk, újfent

2010-09-03T21:58:00.001+02:00

Két hét múlva megszületik az új generáció, ami annyit jelent hogy október végétől elvihetőek a kis shar-peiek.Amint a világra jönnek rakni fogok fel képeket róluk, ha összejön videó is lesz a születésükről.Igaz, eddig még eszembe sem jutott ez, holott érdekes látni, mekkora lelki nyugalommal rendezi az anya az éppen világra jött magzatait.Nincsenek kétségei afelől hogy jól végzi-e a dolgát, mint nekünk emberanyáknak...
Mili anya,most hogy már anyahajó méretűvé vált - mindig a közelemben szeretne lenni, talán attól fél, hogy megismétlődik a januári eset.Nem ismétlődhet meg.Igaz nincs is annyira hideg mint akkor, tehát nem történhet baj akkor sem ha történetesen nem vagyok itthon amikor elkezdődik a vajúdás.Igazán megnyugtató.Ő viszont nem szívesen enged ki a látóköréből, ez igen feltűnő számomra.Szinte egész nap a lábam mellett van, bármit csináljak is, ugyanakkor sokatmondóan néz a szemembe, mintha kérdezné: ugye most itt leszel? Igen, itt leszek.Miattam nem fog több kiskutya elpusztulni,még akkor sem ha kisbalták esnek az égből. Mili egy rendkívüli kutty, kitartóan tud az emberek szemébe nézni, és igen sokat elmesél ezen a módon.Igaz, az én kedvencem inkább Axi, viszont őróla nem tudok ilyen dicshimnuszokat zengeni.Jó nagyokat alszik, kajál, ugat ha kell - a többi nem érdekli.Tehát itt is jelen van az embervilágban létező leosztás. Anya törődik a családdal, apa meg van.Mert létezik.Ennyi.Ezen most lehet mosolyogni, mert valószínűleg ez csak a látszat, és valójában másképp van...Szegénykém kitaszítottá válik amint a kölykök megszületnek, Mili nem engedi őket a közelükbe, titokban kénytelen meglesni a saját kölykeit. De tudja már, hogy én ebben cinkostársa vagyok, hát hozzám fordul bizalommal.Anyát kiküldjük pisilni, addig gyorsan megszagolgatjuk őket.Aztán úgy teszünk mintha mi sem történt volna...horkolunk tovább.

Szőr,szőr, és szőr mindenfelé-avagy a kutyaszeretet hátrányai

2010-06-07T22:23:00.002+02:00

Én időnként írni fogok ide, még akkor is ha talán senkit nem érdekel,és 2008 óta egyetlen rendszeres olvasóm sincs,nem számítva a facebookos rajongótábort, akik talán nem is járnak ide, csak anno adtak nekem egy like-ot. Érdekes, ez most tűnt fel nekem. Nem szeretik az emberek a shar-peieket, vagy csak nem tartják fontosnak, hogy nyomát hagyják itt jártuknak? Ugyanakkor a látgatások száma biztató a ,,népszámláló,, oldalon.Végül is mindegy, a blogolás nagyon jó arra, hogy önmagunk fejlődését vagy akár ,visszafejlődését is lekövethessük visszamenőleg, attól függetlenül, hogy olvasnak, avagy nem, erre így tekintek.
Tehát, a címből kiindulva, ma panaszkodni fogok. Immár 2 hónapja harcolok a mindent ellepő szőrrel.Hihetetlen! Időnként komolyan elgondolkodom, kell ez nekem? Valóban szükségem van rá? Arra, hogy naponta végigmásszam a házat a porszívóval a mindenütt jelenlévő szőr miatt? Először a kiscsaj kezdte hullatni kb. 2 centis szőrét egy hónapon keresztül.Amint úgy láttam vége, iderendeltem egy Kirby-s urat, öcsém barátját, takarítsa fel a szőnyegekbe ragadt szőrt,mert ezen már a közönséges porszívó nem segített. Megtörtént, örültem is pár napig, milyen szép tiszta és szőrmentes a szőnyeg .Míg hozzá nem fogott a szőrhullatáshoz a pasi-kutyus(bár azövé csak 1 cm).Ma.Hát megint egy hónap vacakolás,és újra meg kell hívnom a végén a kirbys urat,és a fámról egy pár kiló cseresznyét neki adnom-beéri most ennyivel:-)). Ilyenkor titkon eszembe jut az is, hogy eladom őket. De amint belegondolok, hogy mit kezdenének szegények egy új helyen 2,7-3,5 évesen,amikor már annyira megszokták a családon belüli életet, a család részeként,-ellágyulok, és csak porszívózok,porszívózok tovább...a végetelenségig.
A gyerekeim morognak ugyan a szőr jelenléte miatt, ugyanakkor ha megemlítem az eladást, úgy néznek rám, mintha megbolondultam volna.Lenne szíved????-kérdik hitetlenül. Hát nincs.Bevallom.Inkább elviselem bizonyos ismerőseim rosszalló tekintetét,és affektáló kényeskedését, ha szőrt látnak a lakásban.Jajj-jajj mi lesz, szőrt láttam a szőnyegen....borzasztó.
De kellenek ezek a megerősítések az ő részükről is-mármint a gyerekek megerősítései, nem az ismerősöké.Az ismerősöknek is megvan a maguk élete, ide csak eljönnek néha, nem szükséges hozzájuk alakítani az életünket.Ha nekünk a kutya fontos szerepet játszik az életünkben, így élünk A kutya érző lény,nem fogom kidobni csak amiatt mert valaki kéthavonta egyszer ellátogat hozzánk.Nem tudnám a lelkemre venni ,hogy kitaszítottnak, eldobottnak érezzék magukat,ennyi év szeretet után. Hisz ők azok, akik minden egyes családtagnak bolondul örülnek amint hazatér,(akkor is ha csak 5 percre ment el) akik mindannyiunkat egyformán szeretnek, és ,,meghívnak,, egy bolondozásra amikor látják hogy magad alatt vagy.De ezt csak akkor tehetik meg, ha szerves részei a családnak, nem pedig egy félreeső udvarban, kizárva, magányosan élnek. És én nem bánom, a szőrtenger ellenére sem, hogy velünk vannak,mert bőven kárpótolják a kellemetlenségeket amit okoznak.Erre a következtetésre jutottam írásom végére.Aki így él, érti miről beszélek. És azok a gyógy intézmények is értik, akik a házi kedvenceket terápiás célból használják a rákos, és más betegségekben szenvedő betegeiknél. Valójában a kutyaszőr nem káros-csak van.Mint a mi hajunk, amit szintén állandóan,az év nagy részében hullajtunk a lakásban. Nincs káros következménye, annál inkább van a génmódosított élelemiszereknek, a vegyszereknek,a jónak mondott gyógyszereknek, és amit az élelmiszeriparban használnak, kipufogógázoknak stb. Elgondolkodtató az egész.Valóban a kutyus lenne az ami káros? Szerintem kifejezetten hasznos, próbáljátok ki bármlyen fajtájú kutyival.És ha lehet, írjátok meg a véleményeteket ide a blogba.
Barátsággal
Anikó

Két hónaposak vagyunk

2010-03-23T20:10:00.000+01:00

Március 14-én betöltötték a két hónapot a kölykök, és mostanra ketten maradtak. Ők még várják a leendő gazdijukat. A nőstény kölyök igazi hölgyemény, szelíd, nyugodt. A kan viszont máris igazi harcikutya, addig-addig kerülgeti a szüleit, testvérét, míg valamelyiket rá nem veszi egy jó kis bunyóra :-)))

Eladás

2010-02-19T23:50:00.000+01:00

Három shar pei kankölyök, és egy nőstény eladó 1-2 héten belül.Mivel vajdaságban élek,elsősorban vajdaságiak figyelmébe ajánlom őket. Bárki aki szeretne megvenni egy kiskutyát, olvassa el előtte a ,,kutyád tíz kérése c. bejegyzést, mielőtt döntene..Ha kutyát akarunk magunknak, és a vele járó szeretetet, tudnunk kell az ő 10 kéréséről is. :-))

Öntudatra ébredés

2010-02-19T22:32:00.000+01:00

A kiskutyák elmúltak egy hónaposak, ami azt jelenti, hogy hirtelen, szinte egyik napról a másikra ráébredtek, hogy nagy ez a világ, és sok benne felfedeznivaló!!! Többé már nem érdekes nekik az infraégő melege alatt maradni, mindent megtesznek, hogy kimászhassanak onnan, szó szerint mindent, hogy melletünk lehessenek, és a szüleik biztonságot adó melegét is érezhessék.Ámbár a szülők nem olyanok éppen, mint az embergyerekek szülei,(akik akár 30-40-50 éves korukig is hajlamosak pátyolgatni az utódaikat) ....és elég gyorsan beelégelik a szülői szerepet.Talán nem is csoda a mama részéről, hisz négy kiskutya éles fogai, és karmai tépik naponta többször a mellét, össze-vissza van karmolva. Ilyenkor törekedni kell arra, hogy gyorsan elválasszuk őket, hogy az anya ne szenvedjen túl sokat, mert annak a későbbi utódok fogják kárát látni.A bébik már képesek önállóan táplálkozni, de ha előttük van a szopi, élnek az alkalommal, talán túl hevesen is...
Fontos tudni, hogy ez az anya kárára mehet. Vitaminhiány alakulhat ki nála, ami kóros lopáshajlamba megy át.
Az anya-mivel ez a fajta túl okos-kivárja amíg alkalma adódik rá, és rafinált, intelligens módon kajalopást tervez ki, és végre is hajtja.Temészetesen emiatt nem büntethetjük, mert kizárólag olyankor ilyen,amikor szoptat,és nagyon muszály.,tehát nem maga miatt teszi..Csak érdekességként említem, ilyenkor mindig a margarint, vagy vajat kaparintja meg, hacsak lehet, ami azt jelenti, fontos a zsírsavakat pótolni amíg szoptatja a kicsiket.Ez elemi erővel tör ki belőle, nem tud ellenállni sem a Rama , sem a Vital margarinnak, és a drága pénzen vett külföldi vajnak sem.Kell neki és kész. Tudja mi kell neki, és meg is szerzi. Mi emberek azt hisszük

ezek az állatok buták és csak tőlünk függnek.Á, nem egészen. Meg tudják maguknak szerezni amire vágynak-nélkülünk is, csak nehezebben.Megoldják.

A kis csapat alszik

2010-01-31T18:40:00.000+01:00

Lassan növögetnek a csöppségek, az infraégő alatt jó nagyokat szundiznak.Egy kiskutya nagyon picurka, szinte csak hálni jár belé a lélek, azt hiszem itt fog bennünket hagyni napokon belül.

1 napos bébik

2010-01-24T16:57:00.000+01:00

Megérkeztek

2010-01-17T21:24:00.001+01:00

Január 14-én délután megszületett az új csapat. Mint ahogy mindig lenni szokott, nem maradtak mindannyian életben.Ez a tény sokszor elszomorít, de arra gondolok, valószínűleg nem ok nélkül történik ez, a természet tudja a dolgát, jobban mint mi. Így aztán a 7 kiskutyából megmaradt 5.De azt hiszem 1 élete a lelkemen szárad.A mamakutyus nagyon ragaszkodó, szinte kiköveteli magának a jelenlétem a vajúdásánál.Azon a napon el kellet többször is mennem itthonról, amit nehezen viselt, de halaszthatatlan dolgaim akadtak. Itt jön a képbe az, hogy a kutyatartás felelősséggel, kötelezettségekkel jár az örömök mellett, amit persze tudok, és vállaltam, de menni kellett sajnos.Mire visszaértem, a kutya sírva várt, és amint beült a ládájába elindultak a kicsik a világra, 5 lett, és utána semmi. Reggelre találtam mégegyet, nem élt.A délelőtti levegőzés alkalmával az anya behozott az udvar hátsó részén lévő kutyaházból mégegy elpusztult kiskutyát, és mosdatgatni, élesztgetni kezdte. Ekkor döbbentem rá, hogy mégsem tudott megvárni, és egyet megszült mielőtt hazaértem, de abban a kinti hidegben semmi esélye nem volt az életbenmaradásra.Ennyin múlik.Talán ha csak 5 perccel korábban tudok jönni, ez nem történik meg.Sajnálom nagyon. Hamarosan rakok fel képeket az újoncokról.

Hamarosan új kölykök

2009-11-08T16:58:00.000+01:00

Nálunk eddig két alom jött világra, két hónap múlva, valamikor január elején várjuk a következőt.Amikor az eladásra kerül sor, mindig fájó szívvel válok meg tőlük, mert nem ismerem az embereket akik elviszik őket, nem tudom milyen sorsot szánnak nekik.Természetesen az ember alapból úgy gondolja, aki pénzt ad ki egy fajkutyáért nyilván azért teszi ,mert szereti az állatot, a kutyát, és gondoskodni szeretne róla. Az élet mégis sokszor ennek az ellenkezőjét mutatja, nagyon sok a kicsapott, magányos, éhező kutya, akire ráuntak, mert igenis törődést igényel úgy fizikailag, mint lelkileg. Most, hogy hosszabb ideje foglalkozom ezekkel a kutyákkal, látom hogy valójában igen érzékeny lelkületűek. Tudnak nagyon boldogok lenni, önzetlenül szeretni, és szívfájdítóan szomorúak lenni. Egy kutyákkal foglalkozó külföldi oldalon ,,ember-kutyák,, jelzővel illették a shar-pei fajt, ami igen találó, tekintettel a lelkületükre. Nem is nagyon érdekli őket más, csak az hogy ,,embercsaládjuk,, közelében lehessenek, átvegyék szokásaikat-nélkülük viszont szomorúak.Ezek a kutyák sírnak, igazi könnyekkel, ha bánatosak.És többnyire szófogadóak, előrelátóak. Ha felállok, és veszem a táskám, máris sorakoznak az ajtó előtt, mert tudják hogy menni készülök, és nekik kint kell visszavárniuk.
Emiatt döntöttem úgy, ha csak egy mód van rá, a jövőben szeretném kicsit megismerni a kutyusok leendő gazdáit, hogy nyugodt szívvel tudjam nekik átadni a kölyköket.Tudom, errefelé ez még nem szokás, de talán idővel lehetséges lesz.Itt az alkalom belekezdeni.Januárban megszületnek a kicsik, aki szeretne kb 3 hetes koruktól választhat közülük. A kutyusok legalább 6 hetes korukig nálunk maradnak, addig kicsit ismerkedhetünk, és utána is várok időnként képes beszámolót a sorsuk alakulásáról, én pedig tudok tanácsot adni, ha valami gond akad a nevelésük körül.. Hiszem, hogy ez a mai technika mellett nem jelent gondot.
Tehát, várom a jelentkezőket, és szeretettel üdvözlök minden shar-pei kedvelőt.

Néhány új kép

2009-09-14T10:52:00.003+02:00

Pancsi után

2009-08-05T14:41:00.003+02:00

Ebben a kánikulában nekik is jól esik a fürdés, a képen már száradnak.

Mosolygó kutyus

2009-08-05T14:36:00.014+02:00

van aki vicsornak látja, én mosolynak.....

Új kiskutyák három hetesen

2009-07-23T09:21:00.003+02:00

2009-07-11T15:51:00.005+02:00

Egy-két kép már akad a picikről is, bár az igazán érdekesek csak akkor fognak ,,megszületni,, amikor elkezdenek majd játszani, hancúrozni.Most 12 naposak, idejük javarészét még alvással, és szopizással töltik, a szemük még zárva. Amint kinyilik majd, és meglátják mennyi felfedeznivaló van a világban...nem lesz megállás.Nagyon édesek olyankor.Azt hiszem ez kb. 1 hét múlva fog bekövetkezni. Szépen fejlődnek, kettőjük kivételével akiknél már kitűnik, hogy gyengébbek a testvéreiknél. Hamarosan eldől az is, mi lesz az ő sorsuk, felzárkóznak a többiek mellé, vagy elpusztulnak :-(

megérkeztek

2009-07-01T09:59:00.003+02:00

2009 június 29-én megszülettek a kutyabébik. A legelső sajnos nem élt, de az őt követő 8 testvére él és virul. A mamájuk aggódva lesi minden mozdulatukat, mindenkit a közelükbe enged, csak a papát nem. Ha próbálkozik , menten a nyakának ugrik. Szegény csak vágyakozva nézi őket messziről.

2009-04-27T16:22:00.002+02:00

Új, kedves ismerősömtől kaptam ma egy képet, annyira aranyosak, hogy meg kell osszam veletek, akkor is, ha nem az én kutyáim.

Készülődés az új generációra

2009-04-23T20:28:00.002+02:00

Nemsokára, cirka két hónap múlva újabb ,,gyermekáldás,, elé néz a kutyacsalád! Talán érzik is. Mindkettő gyermeteggé vállt, mintha még jól ki akarnák hancúrozni magukat a szülővé válás előtt. Mili mama szinte állandóan provokálja a jövendőbeli papát, aki alapból elég komoly fiú. De Mili nem hagyja ennyiben , lábát kézként használva ütögeti a vállát, hogy hééé fiú, idenézz! Ha ez nem elég, bakkecskét megszégyenitő ügyességgel többször is átugrik Axi felett, egészen addig ügyeskedik, mig fel nem kelti a figyelmét egy futkározás erejéig. Tegnap nem sikerült neki...és mit ád ki az esze? Végső megoldásként ráült a párja fejére, és ott trónolt! Bizony, ezek a kutyák mellett nem lehet unatkozni, mindig produkálnak valami újat. Ha a fiú veszi a lapot, belemegy a játékba, egy idő után annyira transzba esik, hogy fel sem tűnik neki, hogy a nőci már elaludt, és magában hempereg tovább hanyattfekve, szinte révületben....ez is érdekes.Jól érzi magát, és nem törődik vele ha bolondnak nézzük, egyáltalán..... Ezek szerint augusztusban lehet jönni a kiskutyákért az új gazdiknak, ha minden simán megy.

2009-03-01T01:23:00.002+01:00

Ma megérkezett egyik kölykünkről a fotó az új gazdájától. A 3 és fél hónapos Ozi-lány! Sokat változott mióta nem láttuk. Tiszta apja a pofija!

2009-02-12T01:26:00.003+01:00

Tegnap nagyon megörültem, mert végre ennyi idő után jelentkezett valaki, aki a kiskuttyok gazdája. Illetve Öcsié. Kiderült,hogy Öcsi már kilenc kilós!!! Te jó ég, én sem tudom ez normális -e 3 hónapos korra! De azt hiszem igen, az embergyerekek is az első hónapokban többszörösen megduplázhatják születési súlyukat.Utána sokáig stagnálhat a súlygyarapodás. Hamarosan megérkezik a kép is a kiscsávóról.Alig várom! Még most is néha rossz érzésem van, hogy Öcsi a pincében alszik, egyedül.(bár most van ott egy szomszéd macsek is, aki előszerettettel kitúrja még a dobozából is) Barátnőim szerint ez természetes,mert kutya.Nehogy már bent aludjon! Igen, igazuk van,az új gazdiknak is,csak én vagyok ilyen ... Igen, igen, nehogy..de mégis. Nekem ők olyan emberfélék. Illetve emberfélébbek, mint az igazi emberek. Hogy hogy jutottam én idáig? Tapasztalatból. De...nemsokára feladataink lesznek. Három kutyi gazdája szeretne majd törzskönyvet kapni.Ami azon múlik, hogy le legyenek osztályozva a szülők. Hát a papával nem is lesz gond,de a Mili mama elég cudar!! Nem hajlandó pórázon menni,sőt egyáltalán, még anélkül sem hajlandó menni sehova, itthonülő tipus, férfiak álma... Ki nem teszi a lábát kapun kivülre, se önállóan, se pórázzal.Na igy nem kapunk semmilyen osztályzatot.Ezt valahogy meg kell oldani. Ha valaki értő olvassa a blogomat, szivesen fogadom a tanácsokat ezügyben.Ez a kutya,annak ellenére hogy már egy éves elmúlt, még mindig nem hajlandó pórázon menni.Lehasal, és kész, esetleg végighúzhatom hason csúszva egész Kanizsán..fáj neki, de akkor sem hajlandó felállni,és járni pórázon.Makacs mint asz öszvér.

2009-02-04T02:12:00.002+01:00

Együtt a csapat

Születés

2009-01-24T16:43:00.006+01:00

Itt egy kép az éppen világrajött, még burokban lévő kiskutyáról. Nem a szépsége miatt tettem fel, ez így néz ki a maga ,,meztelen,, valóságában...

A blog elején lett volna aktuális téma az események folyamatossága miatt a születés,de valami miatt kimaradt.Most ezt a hiányt pótolom.

Elterjedt tévhit,hogy a shar pei nőstények nehezen hozzák világra kicsinyeiket,több esetben császármetszésre is sor kerülhet. Ezért én is nagyon aggódtam amikor közeledett az IDŐ.

Mindent előkészítettem,ahogy mondták a témában jártasak. Szükség volt egy elletőládára,ami olyan mint egy lapos,fedél nélküli ,nagyobb alapterületű doboz, aminek körben befelé irányuló pereme van, ami alá a kiskutyák beférnek,ha az anya nem figyel arra, hogy esetleg a láda falához préseli valamelyik magzatát.

A mama este már igen nyugtalanul járkált,majd éjjel fél kettő körül elindultak kifelé a picurok. Olvastam, hogy a kutya többnyire tudja mi a teendője. Az első,hogy elrágja a köldökzsinórt, majd letépi a kölyökről az áttetsző burkot( a kutyák burokban születnek), utána tisztogatás,és jöhet a soron következő.Így is történt. Két kölyök születése között pár percet pihent,és a kismamáknak többnyire tanfolyamokon tanított módon, szabályszerűen lélegzett,segítve ezzel a tolófájásokat. No de ki mondta el ennek a kutyának, hogy szülés közben így kell lélegezni?Ezt látván felébredt bennem a sanda gyanú, hogy a kutyám titokban tanfolyamra járt.Annyira tudott mindent!!! Pedig először csinálta. Ez az ösztön. Azt hiszem bennünk nőkben is meg kell ennek lennie, csak mi nem bízunk a saját ösztöneink létezésében, így aztán agyondramatizálunk,agyontanulunk mindent,és így ,,felkészülten,, megyünk szülni. Lehet hogy mindez nem kellene,csak bíznunk abban, amit abban a pillanatban érzünk,hogy tenni kell.

Nekem azt mondták, ezek a kutyák agyonnyomhatják a kicsinyeiket,mert ,,maflák,,.Nem így történt. Csak látni kellett volna azokban az első hetekben milyen óvatosan lépked és lavíroz a mama a hat kölyök közt,vigyázva nehogy kárt tegyen bennük.Szóval a mi Milink két tévhitet is megcáfolt azokban a napokban.

sóvárgás

2009-01-10T16:00:00.004+01:00

Pár nap elmúlt,de Mili mama még mindig nyugtalanul járkál a házban, keresve a csemetéket.Ma már kissé türelmetlen lett, úgy látszik eddig abban reménykedett, hogy valami csoda folytán úgyis visszajönnek. A reggeli kávémat iszogattam éppen, amikor felállt, és a két lábával a mellkasomra támaszkodva a szemembe nézett kérdőn, kétségbeesve, sírdogálva. Hogy most már áruld el, hová tetted őket!!!???? Volt ebben a tekintetben egy kis bűntudat is, mintha azt mondaná, igen, én is rossz voltam, nem volt mindig kedvem szoptatni őket, amikor ők akarták,de hidd el, fáradt voltam, és láttam hogy tudnak már mindent enni, amit te adsz nekik! Csak pihenni akartam kicsit, de mostmár kérem vissza őket! És hihetetlen, de két hatalmas krokodilkönnyet is ejtett!

Vannak ilyen pillanatok, de nem tartanak sokáig.Ha visszajön a kedve Milikének, újra hatalmas hancurozásokat, birkózásokat, ránchuzigálásokat rendeznek a párjával Axival-szóval épp olyanok mint eme ,,gyermekáldás,, előtt. És most megint csak ők állnak figyelmünk középpontjában,ami persze egyáltalán nincs ellenükre. :-)) Az összes kutyatáp, husikonzerv, maradék csak az övéké lehet! Nagyon szeretik ám a hasukat!

Érdekesség, hogy a kutyák gyorsan elfelejtik a szüleiket, és viszont,mert talán ennek így is kell lennie. Axi kutyámat egyszer összehoztuk a mamájával egy közös séta erejéig, de hatalmas ribillió lett belőle, egyáltalán nem örültek a viszontlátásnak, mint ahogy mi elvártuk volna. Szóval náluk másként működnek a családi viszonyok felnőttkorukban-leginkább sehogy.