Szarvasi TSM Civil Múltkutatók Kistérségi Egyesülete

III. Ferdinánd (1637-1657) arany dukát

2023-11-03T08:45:00.001+01:00

Néhány hete újabb szép érmével, egy III. Ferdinánd (1637-1657) király által veretett arany dukáttal bővíthettük a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban jelenleg is megtekinthető Szarvas 300 helytörténeti kiállítást. Az egykori Halásztelek falu közeléből a korábbi kutatások alkalmával tucatnyi 17. századi érmét, nagyszámú ólom muskéta lövedéket, ágyúgolyókat, lőszereket öntőformákat kutattunk fel. Ezek a kevésbé szokványos leletek nagy valószínűséggel összefüggésbe hozhatók egy Szarvashoz fűződő történelmi eseménnyel:

"Apafi Mihály erdélyi fejedelem Kara Musztafa parancsára hadaival 1683 nyarán megindult Bécs felé. Lassított menetben Győrig jutott, majd seregét hátrahagyva személyesen jelent meg Bécs alatt a nagyvezír táborában. Apafi ügyesen kivonta magát a tényleges harcok alól, ugyanis a nagyvezír a Rába hídjainak őrzésére rendelte. A törökök kahlenbergi veresége után Apafi hadaival sietve vissza indult Erdélybe."

A korabeli krónikák többek között említést tesznek arról, hogy a visszaút során az 5000 fős sereg átkelve a szarvasi fahídon, attól néhány kilométernyire fekvő Halásztelek falu mellett(!) táborozott le. Csapatunk által a helyszínen szokatlanul nagy számban fellelt lőszer lelet minden bizonnyal ezen feltételezésünket erősítheti.

A fentebb említett leletek megtekinthetők a Szarvas 300 településtörténeti kiállításunkon.

Egy új Árpád-kori templomhely

2023-02-07T12:15:00.004+01:00

Bár a jelenlegi csapadékosabb időjárás miatt a terepmunka kissé háttérbe szorult, azért ilyenkor sem tétlenkedünk. Tevékenységünk fontos részét képezi az olyan új lelőhelyek felkutatása, melyek még nem szerepelnek a régészeti adatbázisban. Ehhez elsősorban írott forrásokat, archív légifotókat és a Google Earth több évre visszamenőleg lehívható műholdas felvételeit böngésszük. Jó szem, türelem és sokszor igen nagy szerencse kell egy újabb, valóban releváns régészeti anomália felismeréséhez.

Ezúttal Békésszentandrás környékén sikerült azonosítani egy vélhetően Árpád-kori körárkos templomhely körvonalát. Az anomália környezete, elhelyezkedése és 39 méteres átmérője összességében biztató jelnek bizonyult. Az új felfedezést azonnal bemutattuk a Szarvasi TSM régészeinek, majd ezt követően néhány nap múlva megvalósult az első terepszemle is. A helyszínen sikerült megfigyelni hogy az észlelt jelenség egy enyhe kiemelkedésen helyezkedik el, a talaj felszínén pedig pelyvás téglatörmelékek és emberi csonttöredékek hevernek.

A következő komolyabb terepbejárás során az objektum szűkebb környezetéből több Árpád-kori érme is felszínre került. IV. Béla(1235-1270), V. István(1270-1272) és III. András (1290-1301) ezüst érméi meglepő módon a tatárjárás utáni időszakra datálták a frissen felfedezett lelőhelyet. A terepszemlék során begyűjtött információk és szórványleletek megerősítették, hogy a szóbanforgó helyen nagy valószínűséggel egykor templom állhatott.

Okleveles forrásokra támaszkodva az is vélelmezhető hogy a templom jó eséllyel az Árpád-kori Hén faluhoz köthető. Az egykori faluhelyet nagyjából ezen a környéken sejtettük, de templomának pontos helye egészen eddig ismeretlen volt. A további kutatást a sarjadó vetés miatt sajnos egy időre fel kellett függesztenünk, de alkalmasabb terepviszonyok mellett a leletek és információk gyűjtését az idén is tovább folytatjuk. A leletek a Szarvasi TSM gyűjteményét gyarapítják.

A Középkori Csabacsűd kincsei - időszaki kiállítás

2022-10-25T11:38:00.004+02:00

Fémdetektoros falukutatásaink legutóbbi állomásának eredményeit bemutató kiállítás.

A tárlat 2022.december 31-éig megtekinthető a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban.

Késő középkori ezüst éremkincs lelet Szarvason

2022-10-06T14:39:00.011+02:00

Néhány héttel ezelőtt egy Szarvas határában fekvő lelőhelyen végeztünk terepbejárást. A 16. század végén elpusztult középkori faluhely műszeres leletfelderítése közben egy jelentős középkori ezüst éremkincsleletre bukkantunk. A mezőgazdasági művelés alatt áló földterületen egy kb. 15x15 méteres szóródási zónából ezidáig 571 darab késő középkori ezüst veret került elő.

A gyakori talajművelés dacára is kivételesen szép állapotban fennmaradt színezüstből vert érmék láthatóan gondosan válogatott darabok lehettek. Ezt követően a Szarvasi TSM régészei jelenlétében kutattuk meg az éremlelet környezetét.

A több napig tartó alapos és többször ismételt átvizsgálás során közvetlenül a rejtéshez köthető kerámia maradványokat nem sikerült felfedeznünk. Ezért joggal feltételezhető hogy egykoron valamilyen szerves anyagba csomagolt, majd a későbbiek során szétszántott leletegyüttesről lehet szó.

Az érmék tisztítása és numizmatikai feldolgozása folyamatban van. Az első 250 példány meghatározása alapján az alábbi igen beszédes részeredményről számolhatunk be:

I. Mátyás (1458-1490) 42 darab
II. Ulászló (1490-1516) 104 darab
II. Lajos (1516-1526) 76 darab
I. Ferdinánd (1526-1564) 27 darab
I. Miksa (1564-1576) 1 darab

Az éremlelet vizsgálata során több numizmatikai szempontból is kuriózumnak számító példányt sikerült felfedeznünk. Ilyen például I. Mátyás K-I verdejelű, II. Lajos ND-G verdejelű, II. Ulászló K-MAFB és M-M verdejelű példányai. További érdekesség hogy II. Lajos halála után 1527-re datált posztumusz veretből már eddig 4 darabot is azonosítottunk. Az éremkincs lelet a teljes feldolgozást követően a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban kerül bemutatásra.

Szarvasi avar kori aranyszerelékes kard

2022-09-21T14:21:00.000+02:00

Nagy örömmel számolunk be arról hogy a tavaly tavasszal előkerült arany kardszerelékek restaurálása sikeresen véget ért.

A helyreállítást végző szakemberek nagyon szép munkát végeztek és a hiteles kardrekonstrukció már meg is érkezett a múzeumba. Éppen idejében, hiszen ezáltal a múlt héten megnyitott "Szarvas 300" című kiállítás egyik kiemelt látványosságaként szerepelhet.

Amint arról már egy régebbi posztban beszámoltunk, 2021 Márciusában egy régészeti feltárás közélében fekvő területet kutatva 6 darab avar kori arany kardszerelék díszítő elemeit találtuk meg. A Szarvasi Múzeum számára technikai okokból sajnos csak egyetlen nap állt rendelkezésre hogy egy szűk két napos feltáráson megpróbálják megtalálni a kardhoz tartozó vélt temetkezést. Ez az akció sajnos az idő szűke és a kedvezőtlen feltételek miatt nem vezetett eredményre. Mégsem volt viszont hiábavaló, ugyanis a földmunkagép által kitermelt humuszból a fémdetektorok egy újabb szép függesztőfület segítettek a napvilágra.

Reménykedünk benne hogy kedvezőbb feltételek mellett a jövőben talán adódik még lehetőség a kutatás folytatására...

Addig is aki teheti, nézze meg személyesen is a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum jelenlegi tárlatán 🙂

Faluhely kutatás

2022-09-19T11:13:00.004+02:00

Faluhely kutatás

Egy régészeti megfigyelés kapcsán néhány héttel ezelőtt újabb faluhely kutatásába kezdhettünk. A hatalmas kiterjedésű egykori település jelentős szerepet töltött be a középkori alföldi településhálózat vérkeringésében. Végül a többihez hasonlóan ez a falu is a török idők végén pusztult el végleg és vált kietlen pusztasággá. A lelőhely védelme érdekében egyelőre nem árulhatunk el erről több részletet. Elsőként a faluhely feltételezett központi részét vettük célba fémkereső műszereinkkel.

Azonban rövidesen nagyot csalódva azt tapasztaltuk hogy az ígéretesebbnek vélt helyeken alig akadt egy-két figyelemre méltó találat. Sajnos rövid időn belül be kellett látnunk hogy a terület legszembetűnőbb részeit az illegális fémkeresősök már jóval korábban lerabolhatták. Mindezt az érintett terület földtulajdonosa is megerősítette, miszerint néhány éve bizony már volt összetűzése a vetésen kószáló fémkeresősökkel. Ezt követően már inkább a távolabb elhelyezkedő szembetűnőbb kiemelkedéseket vettük célba. Szerencsére itt már sokkal biztatóbban alakultak a dolgok. Egyre-másra kerültek elő a legkülönfélébb korszakokhoz sorolható érmék gyűrűk és más egyéb leletek. Elsőként néhány érdekesebb tárgyat teszünk közzé melyeknél látható többek között email berakásos szarmata ruhadísz, övcsat, Árpád kori dénár, hamis friesachi érme és geometrikus vésett motívummal díszített hosszított vállas pecsétgyűrű. Találtunk még inda díszes Avar szíjvéget, bizánci aspront (tálkapénz) és késő középkori gyűrűkből, érmékből, textilplombákból is jó néhány előkerült.

Nagy öröm volt számunkra egy muskéta golyó öntőforma egyik felének felbukkanása, melyet külön fotón is bemutatunk. A sok érdekes leleten felbuzdulva hozzá is kezdtünk a teljes terület szisztematikus átvizsgálásához melynek eredményeiről a következő hetek-hónapok során rendszeresen be fogunk számolni. A kutatás során előkerült leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumba kerülnek.

Új információk két korábbi éremlelet kapcsán

2022-09-07T14:47:00.000+02:00

Tavaly ősszel már beszámoltunk két római éremkincs lelet felfedezéséről. Mindkét éremleletre teljesen váratlanul, igen nagy területeket lefedő, fémdetektoros terepbejárás során bukkantunk. Szarvastól délkeletre előkerült immáron 132 darabra bővült leletegyüttes első ránézésre kizárólag Valens és I. Valentinianus bronz vereteit tartalmazza. Az érmék pontos meghatározására csak később adódik lehetőség, ugyanis azok restaurálása előtt a patina felületéről természettudományos vizsgálat céljából anyagmintát vételeznek.

Az éremleletbe még akkor botlottunk bele, amikor a területet egybefüggő kúltúrnövény borította. A földtulajdonos engedélyével a hozzáférhető részekről sikerült a veretek nagy részét begyűjtenünk. Majd nemrégiben a talajfelszín feltárcsázását követően sikerült felszednünk az éremlelet további példányait is. Ez utóbbi akcióban Vida István a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának numizmatikusa, szakmuzeológusa és az Orosházi Múzeum önkéntese Benkő József is segítségünkre sietett. Egy Minelab GPX 5000-es nagy érzékenységű fémdetektort is hozott magával, amely nagyban hozzájárult a mélyebben fekvő érmék sikeres felszedéséhez. Ezúton is köszönjük a segítséget!

Ezen területtől északra, légvonalban 4,8 kilométer távolságban egy új lelőhely feltérképezése során bukkantunk rá egy újabb, 44 darabból álló II. Constantius vereteiből álló éremleletre. A másikkal ellentétben ezúttal több 3-5 darabból álló masszívan összetapadt példányt is begyűjtöttünk. Mindkét leletegyüttest ugyanazon egykori folyószakasz medrét kísérő partvonulaton rejtették el. Az érmék közelében látott nagyszámú szarmata edénytöredékek pedig arra utalhatnak, hogy a rejtések mindkét esetben egy lakott szarmata telepen belül történtek.

Az antik érmékkel foglalkozók körében közismert egy 1927-es Öcsöd közelében fellelt 2001 darabos, úgyszintén IV. századi római éremlelet. Az érméket a korabeli leírások alapján az imént ismertetett két lelőhelytől alig néhány kilométer távolságban, azokkal szinte egy vonalban fedezhették fel. Könnyen elképzelhető, hogy mindhárom szinte azonos időszakban elrejtett éremlelet földbe kerülésének kiváltó oka, akár egyazon történelmi eseményre vezethető vissza.

Az éremleletek a restaurálást és a szakszerű meghatározást követően a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum kiállításain is bemutatásra kerülnek.

Késő középkori pecsétnyomó

2022-08-11T11:24:00.000+02:00

A pecsétnyomókkal kapcsolatban korábban már többször is mellénk szegődött a szerencse. Néhány éve Káka, tavaly pedig Csabacsűd falu lelőhelyeit járva mindkét településről előkerült egy-egy igen szép példány. Hála a fémdetektoroknak, ezúttal az egykori Halásztelek-Zimány faluhely terepbejárása során is napvilágra került egy parádés állapotú példány.

A feltehetően bronzból készült átlyukasztott nyelű kis eszköz felületét szép zöld patinaréteg borítja. A kerek pecsétnyomóba vésve egy kardot tartó kéz figyelhető meg, alatta kétfelől egy-egy levélszerű alakzat, felette három ágú virágszál. A középső virág két oldalán P-N monogram látható. A pecsétnyomóval viaszlenyomat is készült melyen talán jobban szemügyre vehetők a vésett motívumok. A lelet a Szarvasi TSM gyűjteményét gyarapítja.

Tatárjárás kori éremlelet

2022-07-20T12:02:00.003+02:00

Hosszabb kényszer szünet után végre folytathattuk a kora tavasszal elkezdett újabb faluhely kutatását. A Szarvas külterületén fekvő egykori jelentős késő középkori település a frissen előkerült érmék és egyéb fémleletek alapján Árpád-kori előzményekkel is rendelkezik, melyet Szarka József a Szarvasi TSM régésze a rendelkezésre álló okleveles források kutatása alapján az egykori Zimány faluval azonosított.

A szántón termelt növény betakarítását egy alapos tárcsázás követte, amely elfogadható körülményeket teremtett ahhoz, hogy elkezdjük a több hektáros terület szisztematikus műszeres kutatását és feltérképezését. Legnagyobb örömünkre már az első napok során sikerült belefutni egy vélhetően tatárjárás kori Friesachi éremleletbe. A mai Ausztria területén vert 12-13 századi jó minőségű ezüstből készült érmék a kor kedvelt "értékmegőrző" fizetőeszközei voltak. A külföldi ezüstpénzek a korabeli rossz minőségű magyar veretek kedvelt alternatívájaként kerültek forgalomba. Az eddig felszínre került 9 darab Friesachi dénár szóródási mintázata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy egyazon rejtéshez köthetők. Az éremlelet vizsgálata során Eriacensis (1170-1200), II. Eberhard (1200-1246), II. Bernhard (1202-1256), VI. Leopold (1220-1246), és Gurk püspökei (kb. 1228-1241 között) által vert érméket azonosítottunk. A következő évek során valószínűleg előkerülhet még innen néhány példány, hiszen minden egyes talajművelés újabb esélyt teremt a műszeres kutatás számára.

Az éremlelet a Szarvasi TSM gyűjteményébe kerül.

Török kori erszénylelet Káka faluhelyről

2022-06-10T08:34:00.006+02:00

Néhány nappal ezelőtt lettünk figyelmesek az egykori Káka falu lelőhelyen kínálkozó frissen feltárcsázott kicsiny földterületre. Ezekben az unalmas nyári hónapokban egyéb lehetőségek híján meglehetősen ritkán lendülnek akcióba a szegre akasztott fémkereső műszerek. Ezért a földtulajjal való gyors egyeztetést követően úgy csaptunk le a két éve már átvizsgált kis területre, mint tyúk arra a bizonyos dologra... Sajnos a fellazított laza levegős talajra még jócskán ráfért némi csapadék a tömörödés miatt. Szerencsénkre ez néhány napon belül meg is valósult.

Még szinte fel sem száradt a talaj, mi már nagy lelkesedéssel lengettük felette a műszereinket. Nagy örömünkre az első találatok egyike 12 darab összetapadt ezüst dénárból álló kis éremkupac volt, amit annak közvetlen környezetéből további 6 db I. Ferdinánd veret követett. Bátorkodunk tehát kijelenteni hogy a fentiek ismeretében akár egy szerényebb éremkincs leletről is beszélhetünk, amit egy szép ezüst lemezfejes gyűrű koronázott meg legvégül. A szokatlanul nagy méretű korong alakú gyűrűfejen egy díszes vésett motívum ill. csillag és félhold figyelhető meg. A szóban forgó ékszer az érmék szóródási zónájából került felszínre, így akár része is lehetett az egykori rejtésnek vagy elveszített erszénynek. A fotókon látható leletek a Szarvasi TSM gyűjteményét gazdagítják.

Régészet Napja a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban

2022-06-02T08:30:00.000+02:00

Május 27-én és június 1-jén a Régészet Napja alkalmából két szarvasi általános iskolás osztály látogatott el a Szarvasi TSM régészeti bázisára ahol "Kincsek és kutatók testközelből" elnevezésű múzeumpedagógiai foglalkozáson vettek részt. Erre az eseményre mi is meghívást kaptunk és a feladatunk nem volt más, mint a gyerekek számára bemutatni a fémkereső műszeres kutatás alapvető fortélyait.

Az ásatási munkafolyamatokat bemutató állomások mellett igen nagy érdeklődést váltott ki a srácok körében a fémdetektoros pályánk is. A terepi kutatásaink során előkerülő nem régészeti korú filléreket, pengőket, krajcárokat általában mindig megőrizzük. Ez alkalomból néhány tucatot elrejtettünk belőlük a talaj felső rétegében melyeket a gyerekek nagy lelkesedéssel kutattak fel az általunk biztosított műszerek segítségével. A sikeresen felszínre került "éremkincseket" pedig nagy örömmel vitték haza egy élményekben gazdag izgalmas nap emléke gyanánt...

Egy újabb Szent István dénár Csabacsűdről

2022-05-24T10:40:00.001+02:00

A régészeti lelőhelyeket borító buja növényzet ebben az időszakban a terepi kutatást szinte teljesen lehetetlenné teszi. Persze most sem unatkozunk, hiszen a tavaly ősszel elkezdett projektünk során az egykori Csabacsűd falu területéről 7 hónap alatt begyűjtött hatalmas mennyiségű szórvány leletanyag feldolgozásán ügyködünk. Ez is egy rendkívül izgalmas része a kutatásnak, hiszen a terepbejárások végeztével hetekkel később is bőven jut meglepetés számunkra. Ide sorolható egy újabb I. (Szent) István(997-1038) ezüst dénár (ÉH#1) amely hajlott és hiányos ugyan, de immáron másodmagával bizonyítja hogy a néhai Csabacsűd falu már az államalapításkor is intenzíven lakott település lehetett.

A Stephanus veret mellett még II. István (1116-1131), II. Béla (1131-1141) és II. Géza (1141-1162) pénzei is előkerültek. Szintén említésre méltó egy hihetetlenül szép állapotú postumus ezüst denarius amelyet Marcus Aurelius (161-180) veretett édesapja Antoninus Pius halálának emlékére 161-ben, illetve egy szintén ezüstből készült Commodus (180-192) denarius.

A képen látható veretek a Szarvasi TSM éremgyűjteményét gyarapítják.

Árpád kori "apróságok"

2022-04-21T19:34:00.005+02:00

Az utóbbi két hét terepbejárásai az eredmények tekintetében az Árpád kor jegyében teltek. Az aktuális lelőhelyünk eddig jellemzően késő középkori anyagban bővelkedett, viszont most egy olyan részéhez értünk melyen a tatárjárást követően a jelek szerint már a későbbi évszázadok során sem történt meg a visszatelepülés.

Nagyon kedveljük ezeket a lelőhelyeket, bár az ezen korszakra jellemző rendkívül aprócska érmék felkutatása még a mai modern műszerek számára is komoly kihívást jelentenek. A meglehetősen ingerszegény, a megszokottnál monotonabb terepmunka ellenére azért nincs okunk panaszra, mivel tucatnyi szép érmével sikerült gazdagítani az eddigi kollekciónkat. A település előéletével kapcsolatban pedig nagyon fontos bizonyítékra leltünk. Ugyanis néhány tipikus honfoglalás kori bronz veret mellett előkerült egy félbetört Szent István(997-1038) ezüst dénár is (ÉH:1) amely jó eséllyel arra lehet bizonyíték hogy az egykori település már a honfoglaláskor illetve az állam alapítás során is lakott lehetett. Az I. István(997-1038) érme mellett Salamon(1063-1074), I.László(1077-1095), Kálmán(1095-1116), II.István(1116-1131), II.Béla(1131-1141), II.Géza(1141-1162) veretei is napvilágra kerültek. A felkutatott érmék a Szarvasi TSM gyűjteményét gazdagítják.

III. Nicephorus (1078-1081) Histamenon

2022-04-07T11:17:00.002+02:00

Ismét egy különleges lelet került elő egy Szarmata ill. Árpád kori faluhely fémdetektoros kutatása során. Ezúttal egy csodaszép electrumból vert tálka alakú bizánci érme dobogtatta meg a szívünket. A III. Nicephorus (1078-1081) veret megtalálása során azonnal feltűnt az ezüst érmékhez képest szembetűnően sárgás árnyalata és az hogy a több évszázados hánykolódás során gyakorlatilag nem tapadt rá makacs szennyeződés... Az Electrum a természetben előforduló arany és ezüst ötvözete, már az ókorban is előszeretettel használták pénzverésre. A természetes elektrum színe általában halvány arany, az ötvözetben található elemek arany mennyiségétől függően. Az érme a képen két római ezüst denarius (Faustina Minor és Marcus Aurelius) mellett látható melyeket szintén a közelében találtunk.

Uralkodó: III. Nicephorus Botaniates (AD 1078-1081)
Pénznem: histamenon nomisma
Anyag: Electrum
Méret: 25,7mm
Súly: 3,5 gr
Verde: Konstantinápoly
Felirat: + NIKHΦ CΔ-Tw ROTANIATH

Az éremleletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményét gyarapítják.

Újabb szétszántott római érem lelet...

2022-03-31T10:17:00.005+02:00

Épp egy évvel ezelőtt Szarvastól északra bukkantunk rá egy új ismeretlen, jellemzően szarmata szórvány kerámiákban gazdag lelőhelyre. Már akkor is előkerült néhány Constantius (337-361) bronz érme, melyek közül néhány össze volt tapadva. A gyorsan fejlődő vetés miatt azonban ideiglenesen búcsút kellett mondanunk az izgalmas lelőhelynek. A múlt héten jött el az ideje hogy tovább folytassuk a tavaly félbehagyott kutatást. Az összetapadt kis bronz érmék egyre növekvő száma rövid időn belül világossá tette számunkra hogy minden bizonnyal egy újabb éremkincs leletre bukkantunk.

Eddig összesen 44 darab érme került felszínre egy kb. 20x20 méteres területről, melyek egyértelműen egyazon rejtéshez köthetők. Ebből 22 darab Constantius, 2 darab pedig Constans (337-350) császár verete. Az érmék még meghatározás alatt állnak, de már elmondható hogy a Constantius nummusok első ránézésre is három fő típushoz tartoznak. A leletegyüttes legnagyobb részben a két Victoria alakot ábrázoló típusból, kisebb arányban pedig a VOT XX ... hátoldalú példányokból áll. Továbbá két darab posztumusz érmét is felfedeztünk az összetapadt kisbronzok között, melyen a császárt már halotti lepellel ábrázolták a hátoldalán quadrigával.

Az ősszel felfedezett 83 darabos (Valentinianus-Valens) és az idei 44 darabos éremlelet véleményünk szerint mindenképpen összefüggésbe hozható valamilyen meghatározó történelmi eseménnyel. A két lelőhely egymástól alig két kilométerre található ugyanazon az ősi körös-vonulaton. Mindkét rejtés nagyjából azonos időben, és egyértelműen a lakott szarmata telepeken belül történt. Ezek kiváltó oka lehetett akár a 370 környékén megindult hun térhódítások által generált errefelé tolódó népmozgások. Egy másik elmélet szerint a 374-ben lezajlott kvád-szarmata pannoniai betörést egy római bosszúhadjárat követte a barbárok földjén, amely talán ezt a területet is érinthette. Bár erről majd a témát kutató szakemberek bizonyára több és pontosabb következtetéseket tudnak majd levonni.

Az éremlelet együttes közeléből még előkerült két szép amulett is. Egy különleges barbár imitáció és egy Constantius Siliqua is amelyet szegecselt réz fülecskével láttak el.

A leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

Szarmata térdfibula, köves gyűrű, mellkereszt...

2022-03-23T10:00:00.008+01:00

Tavaly ősszel már beszámoltunk egy, a közhiteles nyilvántartásban még nem szereplő kisebb lelőhely felfedezéséről ami Békésszentandrástól délre található. Akkor még a friss szántás szinte lehetetlenné tette a keresést, ennek ellenére mégis előkerült néhány, főként a szarmatákhoz köthető lelet és egy szép ezüst denár amely I. Henrich kölni érsek (1225-1238) verete lehetett (Hävernick 647). A múlt hét során visszatértünk erre a területre és látván a kedvezőbb talajviszonyokat újfent átvizsgáltuk az egykori folyómeder mellett húzódó kb. 50 méter hosszú kiemelkedést. Ezúttal érméket sajnos nem találtunk, de néhány érdekes tárgy azért felszínre került. Ezek közül kiemelnék egy szokatlanul szép állapotban lévő szarmata térdfibulát, melynek még a rugós szerkezete is tökéletes állapotban maradt fent. Ez pedig szórványleletek esetében igen ritkán fordul elő...

Szintén említésre méltó találat még egy szép három köves gyűrű, melyből sajnos két kő hiányzik. Továbbá egy bronz karperec és egy kis mellkereszt is előkerült. A leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményét színesítik.

Bemutatkozás

2022-03-10T11:50:00.007+01:00

Jelenleg két főből álló kis csapatunkkal 2019-ben vettük fel először a kapcsolatot a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeummal. Lelkes lokálpatriótaként ajánlottuk fel önkéntes segítségünket elsősorban műszeres leletfelderítés tekintetében. A múzeummal való kapcsolatunk mára már egy jól működő, kölcsönös bizalomra és eredményes csapatmunkára épülő tevékenységgé fejlődött. 2020 tavaszától már az új örökségvédelmi jogszabályok által megkövetelt szerződéses viszonyban folytatjuk önkéntes szerepvállalásunkat. Kizárólag a múzeum vezető régésze Szarka József koordinálása és szakmai felügyelete mellett végzünk kutatásokat. A közös együttműködés eredményeképpen már több, hazai szakmai körökben is elismert jelentős felfedezéssel büszkélkedhetünk.

Kelemen Gábor és Czesznak Zsolt

Közösségi régészet? Mit nyújthat egyáltalán egy önkéntes a múzeumnak?

A civil szférából érkező, régészet iránt érdeklődő önkéntesek más-más ismeretekkel és szakmai háttérrel rendelkeznek. Ezek az ismeretek gyakran igen eredményesen kamatoztathatók egy közös együttműködés során. A saját tulajdonunkban lévő eszközeinkkel, műszereinkkel többféle területen is képesek vagyunk hatékony segítséget nyújtani a múzeum számára.

Leggyakrabban műszeres leletfelderítést végzünk az ásatásokon, és a különféle beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyelés alá vont lelőhelyeken. Korábban a régészek által rendszeresen végzett lelőhely bejárások során gyűjtött szórvány kerámiák elemzéséből próbálták meghatározni a megtelepedések korszakait. A mai fejlett technológiák és műszerek alkalmazásával a lelőhelyeken szétszóródott érmék, használati tárgyak és egyéb fém leletanyagok begyűjtése jóval pontosabb datálást tesznek lehetővé. A sérülékeny szórvány fémleletek felderítése igen sürgető feladattá vált, hiszen az illegális fosztogatók, a mezőgazdasági művelés és a kemikáliák pusztító hatásai miatt azok napjai meg vannak számlálva...

Civil segítőként a műszeres leletfelderítés során előkerült leletanyag dokumentálásából, fotózásából, csomagolásából, és az érmék azonosításából is igyekszünk kivenni a részünket. A fémleletek előkerülési helyén rögzített GPS koordináták és térinformatikai szoftverek segítségével műholdas leletszóródási térképeket is készítünk melyeken a leletek egymáshoz való viszonya és intenzitása adja meg azt a mintázatot, amiből a lelőhely előéletére vonatkozó következtetéseket lehet levonni. Ezen kívül nagyfelbontású drónfelvételek készítésével, terepbejárásokkal is igyekszünk támogatni a múzeum régészeti tevékenységét.

Mit nyújt mindezért cserébe a múzeum?

Röviden: Kalandot, élményt, ismeretszerzést és szabadban töltött minőségi kikapcsolódást. Bizonyára minden régészet iránt érdeklődő ismeri azt a borzongató érzést amikor egy több száz éves régészeti emléket tarthat a kezében... Ez az érzés különleges élmény és (legalábbis számunkra) súlyos függőséget okoz 🙂

Minden egyes jelzett találattal, kifordított kis földkupaccal a gyermekkori karácsonyok ajándékbontogatásának izgalmát élhetjük át újra és újra...

Végül de nem utolsó sorban megtisztelő lehetőség hogy hozzájárulhatunk őseink pusztuló tárgyi emlékeinek felkutatásához, megmentéséhez és kívülállóként izgalmas régészeti feltárásokon tevékenykedhetünk illetve aktív részesei lehetünk számos érdekes kutatásnak.

Bronzkori tokos balta

2022-03-09T22:07:00.001+01:00

A tegnapi rendhagyó terepbejárásunk egyetlen, de annál izgalmasabb lelete, egy tökéletes épségben fennmaradt közel háromezer éves bronzkori tokos balta volt...

Történt ugyanis, hogy az utóbbi néhány hónapja kutatott középkori faluhely leletfelderítését a sarjadó búzavetés miatt egyelőre fel kell függesztenünk. Viszont a lelőhely másik, nagy kiterjedésű keleti részét nemrégiben szántották. A frissen megdolgozott laza szerkezetű talaj a tapasztalataink alapján jelentős mértékben rontja a fémkereső műszerek hatékonyságát. Emiatt csak akkor folytatjuk itt tovább a kutatást, ha némi ülepedést követően arra alkalmasabbá válik. A szóban forgó faluhelytől nyugatra már korábban is felfigyeltünk egy olyan ígéretesnek tűnő területre melyet közelebbről is szemügyre szerettünk volna venni. Az egykoron ott kanyargó folyó egy a part mentén hosszan elnyúló markáns magaslatot épített.

A kiszemelt területen nem ismerünk nyilvántartott lelőhelyet, így annak reményében vettük célba hátha egy újabb, eddig ismeretlen egykori megtelepedés nyomaira bukkanunk. Sajnos hamar kiderült hogy az ígéretesnek mutatkozó terület felszínén csak nagyon elvétve található némi szórvány kerámia. Már éppen lohadni kezdett a lelkesedésünk amikor Gábor barátomnak váratlanul találatot jelzett a detektora. Nem hittünk a szemünknek amikor egy teljesen ép tokos balta fordult ki a porhanyós talajból.

A kellemetlen jeges szél ellenére is igen hamar visszatért a kutatási kedvünk, ugyanis az efféle leletek meglehetősen ritkán hevernek csak úgy magányosan. Rögtön arra gondoltunk hogy jó eséllyel egy eke által megbolygatott bronzkori depónak kell lennie a közelben. Vélhetően a Kr.e. 12-10. század körül használt eszköz felbukkanási helyének közvetlen környezetét azonnal szisztematikus keresésnek vetettük alá. Sajnos legnagyobb bánatunkra a kutatás egy óra elteltével sem hozott felszínre további bizonyítékot. Természetesen nem hagyjuk annyiban, hiszen már korábban is tapasztaltuk, hogy a traktor kerekére tapadt tárgyak olykor több száz méterre is elkerülhetnek korábbi helyzetükhöz képest. Mivel igen nagy területről van szó, az elkövetkező néhány hét során mindent tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében hogy a bronzkori depóval kapcsolatos elképzelésünket további leletek felkutatásával erősítsük meg...

Az előkerült lelet a Szarvasi TSM gyűjteményébe kerül.

Késő középkori bronz pecsétnyomó

2022-03-02T22:02:00.001+01:00

A tavaly november óta fémdetektorral kutatott középkori faluhely ismét egy újabb különleges lelettel lepett meg bennünket. Az egykori település templomával szemközt, a falut kettészelő folyómeder túl partján, (az ott talált leletek jellege, sűrűsége alapján) már korábban is egy késő középkori udvarház nyomait feltételeztük. Az onnan előkerült külhoni textilplombák, jó minőségű magyar és külföldi érmék, az igényesebben kidolgozott ruházati kiegészítők, használati tárgyak és a több tucatnyi ólomlövedék mellett ezúttal egy bronz pecsétnyomó is erősíti ezt az elméletünket.

A szép állapotban fennmaradt, átfúrt fogantyúval ellátott bronz pecsételőt valószínűleg nyakba függesztve viselhette egykori tulajdonosa. Az eszközzel természetesen viaszlenyomatot is készítettünk, mely segítségével könnyebben felismerhetők a vésett motívumok. A kis pecsétnyomón egy ovális keretben elhelyezett címerpajzs látható melyet egy H-J vagy H-I monogram tölt ki. A címerpajzs felett jóval kisebb méretben ugyan, de ezek a kezdőbetűk újfent megismétlődnek. A pecsétnyomó eredetével és a monogrammal kapcsolatosan Szarka József a Szarvasi TSM régésze végez kutatásokat.

A lelet a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményét gyarapítja.

Árpád kori ember alakos medál

2022-02-23T21:46:00.001+01:00

Szerencsére a múlt hét sem telt el izgalmas leletek felfedezése nélkül. A tavaly november óta kutatott nagy kiterjedésű egykori faluhelyről felszínre került fémtárgyak túlnyomórészt virágzó késő középkori mindennapokról árulkodnak. A lelőhely déli végében viszont már inkább az Árpád korra utaló emlékek kerülnek túlsúlyba. A múlt hét során ezt a területet vettük szemügyre néhány fémkereső műszeres terepbejárás alkalmával. Amint azt már megszokhattuk a 11-13. századi lelőhelyek jóval szűkmarkúbban adják a fémleleteket, de ha mégis előkerül valami az mindenképpen figyelmet érdemel. Most sem történt másként...

Az egyik legérdekesebb tárgy ezúttal egy viszonylag ép patinával megőrződött bronz medál, melynek egyik oldalán bal kezében fegyvert (lándzsát?) tartó emberalak, a másikon pedig egy saját farkába harapó négylábú állat figyelhető meg. Az öt forintosnál alig nagyobb lelet azért is izgalmas számunkra, mert tavaly tavasszal egy ásatás közeléből zavarba ejtően hasonló figurákkal díszített ólom medált találtunk, szintén fémkereső műszer segítségével. A két motívum együttes használata minden bizonnyal komolyabb jelentéssel is bír. Jó volna egyszer erről is megtudni valamit 🙂

A féltucat III. Béla(1172-1196) által veretett réz tálkapénz és kufikus érme mellett még említést érdemel néhány szép gyűrű is. Ezek közül is legérdekesebbek, - a főleg az Árpád korra jellemző formai jegyeket viselő hosszított vállas és lemezfejes kialakítású példányok.

A képen látható leletek a Szarvasi TSM gyűjteményét gyarapítják.

Gyűrűk és ezüst érmék

2022-02-16T21:39:00.004+01:00

A múlt héten is tovább folytattuk a több mint két hónappal ezelőtt elkezdett középkori faluhely fémdetektoros kutatását. A lassú, szisztematikus, szinte minden négyzetméterre kiterjedő vizsgálat eredményeként most is sok szép lelet került napvilágra. A gyakorinak számító egykori használati tárgyak mellett ezúttal főként gyűrűk és érmék voltak túlsúlyban. Most ezek közül válogattunk össze néhány szebb példányt bemutatásra.

A képeken látható kék köves női gyűrű és két pecsétgyűrű valószínűleg 15-16. századból származhatnak. A negyedik lapos, kerek fejű törött szárú pedig minden bizonnyal egy római kori gemmás gyűrű lehet. Korszakok tekintetében az érmék is elég változatosak. A felvételeken egy nagyon szép Szarmata imitáció (kb. 2-4sz.) mellett két Hunyadi Mátyás (1458-1490), I. Ferdinánd (1526-1564), Rudolf (1576-1608), I. Lipót (1657-1705), Sziléziai Ulrich Christian (1679-1685) és I. József (1705-1711) ezüst veretei figyelhetők meg.

A leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

Múzeumbarát civil kutatók találkozója Szarvason

2022-02-08T21:33:00.006+01:00

Hétvégén a Szarvasi Városi Könyvtár biztosított helyszínt egy találkozó megrendezésére az Orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum és a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum önkéntes civil kutatói számára. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Közösségi Régészeti Program országszerte több száz, az örökségvédelem iránt elkötelezett önkéntes civil számára teszi lehetővé a múzeumokkal való sikeres együttműködést. Az utóbbi évek során nagy médiafigyelmet kapott Mohács 500 hadszíntér kutatási projektben is hasonló fémdetektoros önkéntesek százai vesznek részt az óriási területeken folyó kutatásokban.

A hétvégén megjelentek között az Orosházi NGYTM volt az, aki egy évtizeddel ezelőtt Rózsa Zoltán régész vezetésével hazánkban elsőként integrálta hivatalosan az önkéntes fémdetektoros amatőröket. Az eredményes együttműködés létjogosultságát azóta több ezernyi régészeti fémlelet, jó néhány szenzációs éremkincslelet és számos publikáció is ékesen bizonyítja.

A szarvasi kutatók mindössze három éve dolgoznak együtt a Tessedik Sámuel Múzeum kötelékében de már ők is számos kincslelet felderítésével járultak hozzá az intézmény örökségvédelmi tevékenységéhez. Eredményeik bemutatására TSM Civil Múltkutatók néven blogot is indítottak az egyik legnépszerűbb közösségi média felületen.

A szombati összejövetelen most első alkalommal találkozott személyesen a két kutató csapat. A rendezvény célja elsősorban a tapasztalatcsere volt, melynek során szó esett fémdetektoros kutatási módszerekről, térinformatikai eszközök és szoftverek használatáról, leletanyagok dokumentálásáról, drónhasználatról, régi katonai térképekről és numizmatikai forrásanyagokról is. A résztvevők elmondása szerint nagyon hiánypótlók az ehhez hasonló rendezvények, hiszen az eddig egymástól elszigetelten dolgozó csoportok komoly tudást oszthatnak meg egymással, mely által hatékonyabbá tehetik a közös örökségvédelmi célok megvalósítását.

Egy ritka 16. századi Angol textilplomba

2022-02-03T00:43:00.001+01:00

Kutatásainkat az idén is tovább folytatva, a korábbi viszonylag gyakori típusok mellett ezúttal egy nagyon szép, igen ritka 16. századi angol textilplomba került elő. A drága korabeli kelmék védjegyeit akkoriban gyakran hamisították, s egészen szokatlan, hogy ennek a példánynak- első ránézésre - nem rontott a körirata. Általában kihagynak egy-két betűt, vagy fordítva tüntetik fel. Igazából a valódisága mellett szól az is, hogy a köriratba belógó korona keresztje, tényleg a koronához kapcsolódik. A hamisítványoknál ezt félreértelmezték és a kereszt elkezdett "önálló" életet élni, körirat elválasztó jeleként. A * HONI * SOEIT * QVI * MAL * V * PENSE c+ (szabad fordításban "rossz az, aki rosszra gondol") középfrancia körirat az angol királyi címer mottója lett a 14. századtól, a térdszalagrendhez kapcsolódóan. Ez egy vicces történet: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9rdszalagrend. Akkor a francia volt az elit nyelve az angoloknál.

A nyugati posztó egy része valójában luxustermék volt, köztük bizonyos angol és flamand (Belgium és Hollandia) fajták, a többség azonban igazából inkább közepes árú vagy még annál is olcsóbb volt. Az egész mögött az állt, hogy a Magyar Királyság lemaradt az iparosodási versenyben és nem tudott olcsón saját, jó minőségű textilt (posztót) előállítani, s az összes fejlesztési kísérlet bebukott a nyugati olcsó tömegárun (pl. Görlitzből, Boroszlóból). A kifejezetten jó minőségű szövetek előállításában Nürnberg, Augsburg és dél-bajorországi városoknak nem volt versenytársa. Itt is történtek kísérletek, de a korabeli "multik", pl. a jelentős magyarországi érdekeltségekkel rendelkező augsburgi székhelyű Fugger vagy a nürnbergi eredetű Haller családok ezt meggátolták, mert elesetek volna a profittól. És az uralkodót sem kellett nagyon győzködni, mert a behozatali vámok komoly extra bevételt jelentettek az uralkodói kincstárba.

És amúgy pont emiatt is nagyon izgalmasak a plombák, mert egy-egy ilyen sorozat nagyon látványosan mutatja, hogy mekkora volt az egyes falvak, mezővárosok vásárlóereje a középkor végén. Az aktuális lelőhelyen lévő egykori falu ezek fényében inkább közepesnek látszik, nem éri el a kifejezetten gazdag települések szintjét. Nála csak valamivel erősebb volt pl. Pápa, de sokkal gazdagabbnak látszik pl. Nagszénás-Szénásegyháza vagy Orosháza-Szentetornya.

Köszönet Dr. Mordovin Maximnak a meghatározásért és az információkért!

2021 - visszatekintés

2022-01-26T00:35:00.001+01:00

Mivel a fagyos talaj miatt a terepmunka egyelőre szóba sem jöhet, épp azon töprengtem milyen poszttal is rukkoljak elő ezen a héten. Jelenleg épp a tavalyi dokumentációnk rendbetételével foglalatoskodom, így az ugrott be hirtelen mi lenne, ha kissé rendhagyó módon, mintegy számvetésként visszatekintenénk az elmúlt év eredményeire...

Íme tehát a 2021 -es év során elkövetett ügyködésünk rövid összefoglalása:

• Legnagyobb örömünkre már kora tavasszal elég sikeresen indult a szezon. Egy régészeti feltárás tágabb környezetének fémdetektoros kutatása során, Avar-kori kardszerelék színaranyból készült alkotó elemeit sikerült megtalálnunk egy művelési területen. A hat darab aranylelet restaurálása folyamatban van és jó eséllyel sikerül majd rekonstruálni az egykori rangos harcos díszes fegyverének kinézetét.

• Egyéb lehetőségek híján valamivel később, műszerek nélküli terepbejárásokat végeztünk Szarvas külterületén. Ennek során 6 olyan új lelőhelyet tudtunk azonosítani, melyek még nem szerepeltek a közhiteles lelőhely nyilvántartásban. Ezeket a lelőhelyeket később fémdetektorral is alaposan átvizsgáltuk, dokumentáltuk mely által jelentős mennyiségű leletanyaggal gyarapodott a múzeum gyűjteménye.

• Nyár derekán alig két hónap alatt egy 32 hektáros területen fekvő, ezidáig teljesen ismeretlen nagy kiterjedésű Árpád-kori faluhelyet sikerült szisztematikusan megkutatni és annak településszerkezetét térképre vinni térinformatikai eszközök felhasználásával.

• Hatalmas sikerélményt jelentett számunkra amikor drónfelvételek segítségével azonosítani tudtunk néhány négyszögletes árokkal kerített (vélhetően szarmata) temetkezési helyet majd valamivel késóbb egy aratás előtt álló búzatáblában tökéletesen kirajzolódó körárkos Árpád-kori templom körvonalait.

• Majd egy késő-őszi detektoros terepbejárás során egészen váratlanul szétszántott római kori éremkincs leletbe botlottunk. A kedvezőtlen terepviszonyok ellenére a lelőhely már első nekifutásra is 82 darab 4. századi érmével ajándékozott meg bennünket. Az idén tavasszal természetesen tovább folytatjuk a helyszín átvizsgálását és a hátra maradt érmék begyűjtését.

• A kedvező időjárás egészen karácsony előestéjéig lehetővé tette számunkra a hatékony terepmunkát. Egy régészeti megfigyeléshez kapcsolódó lelőhely kutatása során több száz érme és egyéb lelet mellett, az év méltó befejezéseként egy csodaszép állapotban előkerült Hunyadi Mátyás aranyforinttal zárhattuk az évet! Ennél szebb karácsonyi ajándékot nem is kívánhattunk volna 🙂

Legvégül számszerűsítve a tavalyi ügyködésünk eredményeit:

Összesen 879 db régészeti korú fémleletet sikerült begyűjtenünk és dokumentálnunk.

Ebből:

487 db. érme (133 római-szarmata, 95 Árpád-kori, 259 késő középkori)
161 db. ruházathoz köthető lelet (övveretek, csüngők, ruhadíszek, gombok, fibulák, stb.)
79 db. egyéb használati tárgy (gyűszűk, csörgők, mellkeresztek, amulettek, hálósúlyok, stb.)
73 db. fegyverekhez köthető lelet (buzogányok, nyílhegyek, kések, lövedékek)
64 db. gyűrű (többségében pecsét és köves gyűrű)
15 db. textil plomba

Már türelmetlenül várjuk az olvadást és abban reménykedünk, hogy az idei év is hasonlóan sok meglepetést és izgalmas felfedezést tartogat számunkra mint a tavalyi 🙂

Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket!

2021-12-24T00:32:00.001+01:00

Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánunk minden követőnknek és látogatónknak!