Szombathelyi Séták

A szombathelyi Szent Márton utcai temető egyik, építészeti szempontból is igényes kriptáját Roznár Ferenc építőanyag-kereskedő készíttette valamikor az 1920-as évek végén. A kripta boltozott mennyezetét kereszt alakú sárga sáv osztja négy mezőre. Mindegyik mezőben egy - egy angyalalakot látunk. A képek állapota nagyon rossz, valószínűleg mindegyik angyalhoz más - más jelkép kapcsolódott. Egyikük pl. egy pálmaágat tart a kezében. A keresztszárak találkozásánál tövis koszorú és napmotívum kapott helyet.
A kriptát villanyvilágítással látták el (aminek ma már csak a nyomai láthatók. Érdekesség még, hogy az épület sarkánál egy vasból készült kerékvetőt is elhelyeztek.

SZOMBATHELYI SÉTÁK - 2019 1. félév

2019-04-16T15:26:00.001+02:00

VERSES SZOMBATHELY
Március 30. szombat 10.00
A XIX. század költői nyomában
Polgárok, papok és arisztokraták, akiket megihletett Szombathely

A belvárosi sétán Neÿ Ferenc, Horváth Sándor Piusz, Ivan Mažuranić, Eredics Ferenc és Éhen gyula versei hangzanak el.
Találkozás: a Fő téri Szentháromság-szobornál

Április 13. szombat 10.00
Az „ötvenes évek” szombathelyi versei
„S távoli harangok örömhírül hozzák: Rákosit köszönti egész Magyarország.”

Szombathelyiek, akik nemcsak a munka frontján, hanem a költészet mezején is helyt álltak.
Elismert költők és „munkás-paraszt levelezők” dalai a városról és a korról.
Közreműködik egy alkalmi csasztuska-brigád.
A séta útvonala: Múzeumpark – Sztálin utca – Gábor Andor utca – Lenin utca – Beloiannisz utca – Köztársaság tér
Találkozás: a Múzeumparkban

Április 27. szombat 10.00
Költők és költemények a Szent Márton utcai temetőben
Versek, amelyek valamilyen módon a Szent Márton utcai temetőhöz kötődnek.
Weöres Sándor, Balogh Gyula, Stránsky Lujza és Farkas Mariska versei, Kárpáti Kelemen műfordításai
Találkozás: a temető bejáratánál

KŐFARAGÓ MŰVÉSZEK ÉS SZOBRÁSZMESTEREK SZOMBATHELYEN
A három alkalomból álló sorozat olyan szombathelyi alkotók munkáit mutatja be, akik a művészi szobrászat és a kőfaragás határterületén dolgoztak. Tevékenységük időszaka nagyjából egy évszázadot ölel át, 1850 körül kezdődik és a XX. század közepéig tart.

Május 11. szombat 10.00
Hudetz József szobrai, keresztjei és épületdíszei
Séta a Kálváriától a Szent István parkon és a Gagarin úton át a Károlyi Gáspár térig
Találkozás: a Kálvária templomnál

Május 25. (szombat) 10.00
Bozzay Ödön és Raffensperger Ignác szobrai és emlékművei
Séta az Evangélikus templomtól az Óperint utcán és a Fő téren át a Szent Márton térig
Találkozás: az Evangélikus templomnál

Június 29. szombat 10.00
Merkly Ferenc szobrai és domborművei a Szent Márton utcai temetőben
Találkozás: a temető bejáratánál

A sétákat vezeti: Orbán Róbert (Szent Márton Intézet)

A program szervezője a SAVARIA MÚZEUM.

VERSES SZOMBATHELY - A "Szombathelyi séták" 2018. őszi sorozata

2018-08-27T14:22:00.002+02:00

Minden alkalommal 5 – 5 vers hangzik el egy – egy aktuális helyszínen. A versek után rövid ismertető a költőről, a helyszínről és a vers születésének körülményeiről.

A sétákat vezeti: Orbán Róbert

Közreműködnek: kollégák, barátok, ismerősök

Szeptember 7. (péntek)

Találkozó 16 órakor a Széll Kálmán u. 37 előtt

1. állomás - Széll Kálmán u. 37. - Vers: Bárdosi Németh János: Emléktábla

2. állomás – Múzeumpark - Vers: Heimler Jenő: Idegen ember vagyok

3. állomás - Gyöngyös-híd a Borostyánkő áruház mellett – Vers: Pável Ágoston: Millió koldusok

4. állomás - Fő tér Vers: Ősz Iván: Magam vagyok

5. állomás - Óperint utca, Perint híd - Vers: Horváth József Elek: Szombathely évei (részlet)

Október 12. (péntek)

Találkozó 16 órakor a Károli Gáspár téren

1. állomás - Károli Gáspár tér – Vers: Szomorú Árpád: Lépés a végtelen felé

2. állomás - az egyetem épülete előtt – Vers: Weöres Sándor: „Nem megy a szinusz-tétel, Sándor”

3. állomás – Magyar u. kollégium előtt – Vers: Nagy Gáspár: Születésnapomra

4. állomás – Székesegyház előtt – Vers: Faludy Ferenc: Méltóságos Szily János Úrnak

5. állomás – Berzsenyi tér – Vers: Berzsenyi Dániel: A felkölt nemességhez

November 16. (péntek)

Találkozás 16 órakor a Berzsenyi Könyvtár előtt

1. állomás - a könyvtár előtt – Vers: Gazdag Erzsi: Itt az ősz

2. állomás – Savaria Szálló előtt – Vers: Felleg György: Őszinte szóval

3. állomás – Savaria téren – Vers: Kocsis László: Sóhaj Assissi felé

4. állomás – a temető előtt – Vers: Stamborszky Lajos: Tempi passati

5. állomás – Szent Márton templom előtt - Vers: Szent Márton, magyarok fénye

OLASZOK NYOMÁBAN SZOMBATHELYEN ...... 2018. április 6. 16 órától

2018-03-29T15:43:00.001+02:00

"Szombathelyi séták" - programsorozat a Savaria Múzeum szervezésében

A XVIII. századtól kezdődően mindig élt néhány olasz család Szombathelyen. Az egyik első, Itáliából áttelepült família a Zanelli volt. Fűszer és textil kereskedelemmel foglalkoztak. Két házat is birtokoltak a belvárosban. A később érkezettek között többen az építőiparban dolgoztak és volt közöttük olyan is, aki már több mint 100 évvel ezelőtt olasz fagylaltozó nyitásával próbálkozott a Fő téren.

A séta a Luigi Melocco által épített Gyöngyös-hídtól indul és GioBatta di Gleria Zanelli közben lévő lakatosműhelyéig vezet.

Találkozás 16 órakor a Múzeumkertben
A sétát vezeti: Orbán Róbert

A témához kapcsolódó blogbejegyzések és cikkek:
Materialisták a Belsikátorban
A Párduc Szombathelyen
Giovanni, Nicolo, Luigi és a többiek

A Zanelli ház a Zanelli közben

A Szombathelyi séták sorozat későbbi programjai:

Május 11. Csehek nyomában

Május 25. Lengyelek nyomában

Június 15. Görögök és cincárok nyomában

Mi van Gézával?

2017-12-25T18:14:00.003+01:00

Mostanában gyakran megkérdezik tőlem, tudom-e, mi van Gézával. Van, aki azt javasolja, szabadítsuk ki Gézát. Mások azt szeretnék, ha Géza visszaállna a helyére.

A szőllősi Erdődy kastély parkjában lévő vitéz szobrát nevezik többen "Gézá"-nak. Azt mondják, a szobor egykor az első világháborúban elesett gyöngyszőllősiek hősi emlékművének készült. Eredetileg a Szent Gellért utca és a Rákóczi utca találkozásánál állt, onnan vitték át a kastélyparkba. Amikor odakerült, akkor a kertbe még látogatható volt. A magántulajdonban lévő kastély már régóta üresen áll, az egyre elhanyagoltabbnak látszó parkot kerítés veszi körül. A szobor egy közösség (a szőllősiek) emlékműve, ezért köztéren kellene állnia.

A szobor készítője, Merkly Ferenc is több évtizeden át szőllősi lakos volt. Legismertebb munkája a 63-as gyalogezred Jókai parkban álló emlékműve.

A Merkly Ferenc által készített szobor az Erdődy kastély parkjában

Szent Sebestyén és Rókus kápolna Szőllősön

2017-08-03T23:26:00.000+02:00

Takács Ince János a Sabaria Franciscana kötetben (Acta Savariensia 14, 1998, 296. p.) Róka Istvánnak, Erdődy László szőllősi számtartójának 1758-ban kelt végrendeletéből idéz.

"Szőlősi Sz Sebestyén és Sz.Rókus tiszteletére épített Kápolnámra hagyok 120, azaz Száz husz forintokat. Ezen kívül a mint nálam irásban fel találtatik lészen Szőlősi Lakosoknál három gazdánál plus minus Eötven forintja azon kápolnának"

Nem egyszerű kis szoborfülke volt szó, a ferencesek 1748-ban misézni jártak ide. Róka az adománnyal éppen azt akarja biztosítani, hogy ezt továbbra is megtegyék.

Hol állhatott a kápolna, aminek ma már nyoma sincs???

Az I. katonai felmérés térképe, ami nagyjából három évtizeddel a végrendelet után készült, nyújt némi segítséget. A térképen Szőllőstől délkeletre a "Cap" felirat olvasható, ami a Capella (kápolna) rövidítése. A közelben, a későbbi lengyár helyén, két épület is jelölve van, de nem valószínű, hogy a felirat rájuk vonatkozik. Inkább egy olyan épületet nevez meg, aminek akkor már csak a helye volt meg.
A mai Pásztor utca, amíg nem épült meg a vasút, egyenesen kivezetett mezőre. A kápolna emellett az út mellett (valószínűleg annak északi oldalán), a híd után állhatott.
Kicsit erősíti a feltételezést, hogy Sebestyén és Rókus is a gazdálkodók és az állattartók patrónusa. A nekik szentelt fogadalmi emlékeket szívesen állították a faluból a mezőre vivő utak mellé.
A kápolnának a későbbi térképeken már egyáltalán nincs nyoma.

Emlékkápolna Quirinus és Márton tiszteletére??

2017-06-14T21:27:00.001+02:00

A két savariai szent kultusztörténetének egy apró epizódja az 1940-es évek elejéhez kapcsolódik.
Mészáros Hugó 1941 és 1944 között volt Szombathely polgármestere. Tőle maradt fenn az a Hegedűs Ferencnek címzett - keltezés nélküli - levélvázlat, amiben az alábbiakat olvashatjuk:
"Szerettem volna a Perint partot rendezni, csinosítani .... a Perint medret megtisztítani, mélyíteni, a régi csatorna bűzét,mocskát eltávolítani. Aztán a Perint tulsó oldalán készült el egy bölcsőde, az épületben közfürdő is lett volna. Az épület előtt új vashíd vezetett volna át, az anyaga már ott is hevert a parton, az egyik lebontott Rába-hidat vettük meg. A régi vágóhíd el lett volna tüntetve, helyén, a híd mellett egy kis kápolna készült volna, az első kis szombathelyi templom mása. A szaléziak felé parkosítás, új utca, ők jártak volna át a kápolnába. De az átkozott háború ezeket az álmokat is úgy szétrombolta, ahogy a nagy templomot."*
A régi vágóhíd a Sorok u. végén, nagyjából a mostani Waldorf Iskola helyén állt, tehát oda képzelték el a kis kápolnát. (A mai Szent Flórián utca akkor még nem volt beépítve, helyén egyszerű kis földút vezetett, ami néha "Lebuj utcaként" szerepel a régi térképeken.)
Az 1940-es évek elején megélénkült az érdeklődés a város ókeresztény múltja iránt. 1938-ban szentelték fel a Szent Quirinusnak szentelt szalézi templomot. Néhány évre rá, a romkert feltárásakor, felfedezni vélték a római kori Quirinus bazilikát is. Indokoltan merültek föl a kérdések: Hol lehetett a szent vértanúságának helyszíne, illetve hol lehetett az a hely, ahol testét a víz partra vetette, hiszen azon a helyen már az ókorban keresztény imádkozóhely volt.
A Mészáros Hugó által említett kis kápolna, ennek az imádkozó helynek ("az első szombathelyi kis templomnak") akart emléket állítani. Szent Márton szombathelyi tisztelői azt tartják, hogy a kis Márton még Savariában megismerkedett a kereszténységgel és minden bizonnyal ismerte azokat a helyeket is, amelyek Quirinus savariai kultuszához kapcsolódtak. Történeti adatok ugyan nem támasztották alá, de a hely akár az egykori közvágóhíd közelében is lehetett.
Kontuly Bélának a Papi Szeminárium "új" kápolnájában lévő falképe Márton életét mutatja. Az indító jelenetben még gyerekként látható egy kis keresztény templom előtt. Az akkori feltételezés szerint ez a kis templom Savariában állt. Valószínűleg egy ilyen (vagy ehhez hasonló) épületet képzelt el Mészáros Hugó a Perint partjára.

A "Közvágóhíd" Szombathely 1928-as térképén

A gyermek Szent Márton egy ókeresztény templom előtt - Kontuly Béla falképének részlete (Papi Szeminárium, Szombathely, 1942)

*A levelet Lőcsei Péter közli - A múltnak kútja (Acta Savariensia 22), Szombathely, 2000, 180.p.

Quirinus kápolna a Szent Márton utcai temetőben??

2017-04-26T13:14:00.000+02:00

1918-ban, Kiskos István polgármestersége idején a város pályázatot írt ki Szombathely távlatos rendezési tervének elkészítésére. A "Hiszek egy .... " jeligével beérkezett pályamunkához színes térkép tartozik, ami jól érzékelhetően tartalmazza a készítő városfejlesztési elképzeléseit. Annak ellenére, hogy a készítés idején még nem ért véget a világháború, az elképzelések igazán "nagy ívűek" voltak.

A tervező a hangsúlyt a város kulturális létesítményeinek és "zöld területeinek" (parkjainak) fejlesztésére helyezte. Az építész a mostani Joskar Ola lakótelep helyére parkot képzelt el, amely egészen a Csaba útig ért volna.

Nagyjából a jelenlegi vásárcsarnok helyén épült volna fel az "Ipari főiskola". A "Kőszínház" a későbbi SZTK-palota és Sportház helyére került volna, a Tanítóképző pedig a mostani Ady térre.

A nagy tervnek van egy érdekes és látszólag apró részlete is. A fontos középületek sorában szerepel egy viszonylag kis épület is, ez s 7-es számmal jelzett Szent Quirinus kápolna. Ennek helye az elképzelés szerint a Szent Márton utcai temetőpark, tehát gyakorlatilag az a hely, ahol a régészek ma is a szent első nyughelyét sejtik. A kápolna a tervrajzon centrális alaprajzú épületként jelenik meg.

Bárki is volt a terv készítője, kiemelkedően fontosnak tartotta Quirinus tiszteletének ápolását.

(A térkép a Vas Megyei Levéltár gyűjteményében található. - T 134)

További Szent Quirinus témájú blogbejegyzések:

Szent Quirinus savariai vértanú tisztelete Európában

Szent Quirinus és Szent Márton jövendölése az első magyar nyelvű Szombathely történetben

Szombathely emléke Szombathelytől távol 4. - Dobozy Péter Pál sírja West Plains-ben

2015-03-29T20:56:00.000+02:00

A Szombathelyről Amerikába került Dobozy Péter Pál életével már korábban is foglalkoztam. Azt hittem, abban az amerikai városban, ahol öreg korát töltötte, már rég megfeledkeztek róla. Most kiderült, mégsem, a helyi temetőben a sírja is megvan.
Életéről most csak annyit, 1833-ban Szombathelyen született. A ház, ahol meglátta a napvilágot, a mai Kossuth u. 2. helyén állt. Még szinte gyermekként nemzetőr lett. Később Garibaldi seregében harcolt, majd alezredesi rangban részt vett az amerikai polgárháborúban. Agg kort élt meg, 1919-ben halt meg, sírja a West Plains-i temetőben van.

Aki többet akar tudni róla, annak saját írásomat ajánlom:

Orbán Róbert: "Vérem forrt a szegény rabszolgák fölszabadításáért": levelek Dobozy Péter Páltól az amerikai polgárháború szombathelyi származású alezredesétől - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2004/1. 56 - 62.

Dobozy Péter Pál sírja a West Plains-i temetőben (A kép forrása: www,findagrave.com )

Exile in the Ozarks (Lindan S Caldwell)

Szent Leonianus - a harmadik szombathelyi szent

2014-09-13T18:35:00.001+02:00

Szent Márton nevét Szombathelyen ma már szinte mindenki ismeri. Szent Quirinusról is sokan tudnak, de a harmadik szentről, Leonianusról kevesen hallottak. Az V. század közepe táján Savariában született Leonianianus akár a "szombathelyi elsők" között is szerepelhetne. Ő az első "szombathelyi", akinek írásai is fennmaradtak.
Itt született, itt töltötte ifjúkorát, valószínűleg a kereszténységgel is városunkban ismerkedett meg. Pannóniából a barbárok hurcolták magukkal Galliába. 487 körül nyerte vissza szabadságát. Szerzetes lett, előbb Autun környékén szervezett közösségeket, majd Vienne-ben működött. Több tucat kolostor és apátság alapítása kapcsolódik a nevéhez. Franciaországban Vienne-i Leonianus-ként (Léonien de Vienne) ismerik. Halálának idejét általában 518 körülire teszik. Halotti szarkofágja, amely eredetileg az általa alapított Szent Péter apátság templomában volt, jelenleg a Vienne-i Városi Múzeumban látható. A fedlapon lévő felirat közli, hogy Leonianus apát Saváriából származott.
Néhány Leonianusnak tulajdonított írás is fennmaradt. Tevékenysége ahhoz a korhoz kapcsolódik, amikor az ismert ókeresztény író, Avitus volt Vienne püspöke.Életével kapcsolatban a források több tekintetben meglehetősen bizonytalanok. A VI. században Tiburniának is Leonianus nevű püspöke volt, így az adatok keveredhetnek.
Leonianus szentként való tiszteletét 1903-ban X. Pius pápa megerősítette.
Ünnepnapja november 13-án van.

Szent Leonianus szarkofágja a Vienne-i Városi Múzeumban

(A kép forrása: structurae.info )

A Vienne-i Szent András apátságot a Savariából származó Leonianus alapította

Nyolcvan éve alakult meg a Szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal

2014-03-05T20:45:00.002+01:00

Februárban volt 80 éve annak, hogy a város közgyűlése határozatot hozott a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal létrehozásáról. Az intézmény vezetőjévé Dr. Swierkiewicz Róbertet nevezték ki. (Swierkiewicz később Szepesházira magyarosította a nevét.) Az esemény mérföldkő a város turizmustörténetében. Maga az idegenforgalom magától értetődően nem ezzel a lépéssel kezdődött. A mai fogalmakkal is mérhető, értelmezhető turizmussal az 1880 körüli évektől számolhatunk Szombathelyen. A város képviselői korábban is foglalkoztak olykor - olykor a turizmushoz kapcsolódó kérdésekkel, alkalmanként egy - egy idegenforgalmi kiadvány is megjelent.
A várost bemutató első turisztikai ismertetőről (1890) egy másik blogbejegyzésben már szó volt: --
( "Mulatság dolgában dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - a szombathelyi turizmus kezdetei" )
Szepesházi munkája példa értékű volt - kicsit talán meg is haladta korát. Felismerte azt, hogy a város turizmusában a történeti és kulturális értékek jelenthetik a vonzerőt. A általa szerkesztet, írt turisztikai kiadványok is erre helyezik a hangsúlyt. Az idelátogatók részére programcsomagokat állítottak össze, a tanuló ifjúságot pedig külön ajánlattal keresték meg. A város az 1930-as évek végén ifjúsági szállót (diákszállót) hozott létre, hogy fogadni tudják a tanulmányi kirándulásra érkezőket. (Az épület a Kisfaludy utcában állt.)
Már 1936-ban jelent meg olyan tájékoztató, amelyben a következő nagybetűs hirdetés olvasható:
LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!
1937-ben az egyik képviselő a városi közgyűlésen a következő szavakkal fordult a város polgármesteréhez, Ujváry Edéhez:
"Felkérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom pedig zarándokközpont lehessen."

Dr. Szepesházi Róbert, akit a modern szombathelyi turizmus megalapozójának tekinthetünk, 1934-től 1947-ig állt az Idegenforgalmi Hivatal élén. A következő évben már kétkezi munkát végzett. A negyvenes évek végétől kezdve mint egymásfél évtizedig szombathelyi turizmusról is alig - alig beszélhetünk.

2014-ben, nyolcvan évvel a városi Idegenforgalmi Hivatal megalakulása után újra (még mindig) a régi feladatokkal, kihívásokkal találkozunk. Kulturális turizmus, vallási turizmus - a Szent Márton kultusz szerepe Szombathely turizmusában.

Viola Miksa (Max Viola) szombathelyi író emlékezete

2014-01-03T20:44:00.002+01:00

Viola Miksa (eredeti nevén Maximilian Feigelstock (Veigelstock), írói nevén Max Viola) 1855-ben Szombathelyen született , 1923-ban Budapesten halt meg. Hosszú évekig a Magyarországon megjelenő legtekintélyesebb német nyelvű újság, a Pester Lloyd irodalmi szerkesztője volt, közben tudósítóként dolgozott a Wiener Allgemene Zeitung -nak is. A XX. század elején majd két évtizedig ő szerkesztette a Montagblatt című budapesti hetilapot.
Szombathelyről származott és Szombathelyen is temették el. Szüleivel és testvéreivel nyugszik közös sírban.a szombathelyi zsidó temetőben.
Több regénye és novellás kötete is megjelent Budapesten, Berlinben és Breslauban.
Életéről keveset tudunk. Lánya, Viola Magda (1896 - ?) gróf Bethlen András (Bethlen István miniszterelnök legidősebb fia) első felesége volt.

Viola Miklós két verse saját síremlékén olvasható..

Gyuri!

Du solltest für mich einst Kaddisch sagen
Und nun hab ich dich selber hinausgetragen
Auf meinen Armen trug ich dich fort
Hinaus auf den fernen guten Ort

Mein Grab

Dort wo wir einst als Knaben
In Andacht fromm geweilt
Dort soll ihn mich begraben
Wenn mich der Tod ereilt
V M

Viola Miksa síremléke

Viola Miksa: Gyuri!

Viola Miksa: Mein Grab

Max Viola Grossmutters Dorf című írása a Pester Lloyd egyik 1898. évi számában

Önálló kötetben megjelentmunkái (nem teljes lista):

Viszaemlékezések - 1879
Lieder eines Haidesohnes - 1880
Schlossgeschichten - 1888
Zweierlei Liebe - 1893 magyarul is - Kétféle szerelem - 1893
Blasirt Roman - 1895
Moderne Nippes - 1896
Der Birkenheimer - ein sehr modernes Epos - 1896
O. Peccini - 1899
Dr. Gutmann - 1900
Die Brüder - 1902
Salomon Tulenthal - 1903
Furor Teutonicus - 1903
Das letzte Lied - Gedichte - 1905
Der Neger -1908
Der Rabbi von Bacharach - 1913, 1914 (Heine költeményének "folytatása")
Die Nadel der Kleopatra - 1920
Der Heitatsschwindler - 1922
Sammelfimmel (Fritz Muth-tal közösen) - 1925
Budoir-Geschichten - é.n
Die Hauptstadte der Welt - é.n.

Lieb Ágoston és Raffensperger Ignác kőfaragók "címerei" a Fő téri Szentháromság-oszlopon

2013-11-07T21:46:00.000+01:00

A Fő téren álló Szentháromság-szobrot a nyomtatott és internetes kalauzok többsége, mint Hudetz János alkotását ismerteti. Az adat téves, hiszen a szobor 1869-ben készült, Hudetz viszont már 1861-ben meghalt. Fiai közül az egyik még kis korában elhunyt, a másik, József 1869-ben pedig mindössze 12 éves volt.

A szobor a város megrendelésére két kőfaragóműhely közös vállalkozásaként készült el. Az egyik tulajdonosa özv. Hudetz Jánosné volt, a másiké Raffensperger Ignác.

Hudetzné csak vállalkozóként vett részt az üzletben, de a tényleges munkát Lieb Ágoston (1832 – 1879) és Raffensperger Ignác (1838 – 1895) kőfaragó szobrászok végezték. Géfin Gyula szerint, Lieb Munkácsy Mihály unokatestvére volt. Ifjú korában 6 évig a kölni dóm restaurálásánál dolgozott, majd a holzmindeni kőfaragó iskola rajztanára volt.

(Géfin Gyula: Szombathely története 1777-től máig = Kádár Zoltán - Horváth Tibor Antal - Géfin Gyula: Szombathely, Budapest, 1961. 52.p.)

Lieb, miután maga is megözvegyült, feleségül vette Hudetznét. Így nemcsak mestere, de nevelő apja is lett a dinasztia következő tagjának, Hudetz Józsefnek.

Géfin szerint a Szentháromság-oszlop szoboralakjait készítette Lieb .

Raffensperger Ignác 1838-ban Sopronban született, 1868-től kezdve Szombathelyen dolgozott. A síremlékek mellett ő is készített szobrokat, így az ő munkája például a szentkirályi Szentháromság-szobor.

Azt, hogy a Szombathely főterén álló szobor készítői Lieb és Raffensperger, bizonyítja az is, hogy a talapzaton ott van mindkettőjük címerpajzsban elhelyezett kőfaragó jelzése.

(Lieb idő közben megsérült „címerét” valamelyik felújításnál nem tudták jól értelmezni. Az L alsó, rövid szára lemaradt, így az most I-nek olvasható.)

Raffensperger Ignác kőfaragó jelzése

Lieb Ágoston kőfaragó jele

A Szentháromság-oszlop szobrait Lieb Ágoston készítette

Öröklámpások

2013-10-31T20:30:00.000+01:00

A Szent Márton utcai temető örök lámpásaira 2000 körül figyeltem föl. Akkor még legalább húsz volt belőlük. Idén szeptemberre csak három maradt közülük, most pedig már csak egy van.
A fémből készített, sírkövekre erősített lámpások 1850 táján jöttek divatba. A nagyobb síremlékeken néha kettő is volt. A szokás nagyjából 60 - 70 évig tartotta magát. Az 1920 után készült sírkövekre már csak nagyon ritkán "szereltek" lámpát.
Nem csak mindenszentekkor és a halottak napján gyújtották meg a benne lévő mécsest vagy lámpácskát, hanem máskor, amikor az elhunyt hozzátartozó a sírt meglátogatták.

Az utolsó öröklámpás a Szent Márton utcai temetőben:

Lámpatartó vasat még sok síremléken láthatunk:

Szombathely emléke Szombathelytől távol 3. - Mikes püspök Szicíliában készült szobrának másolatai Székelyudvarhelyen és Zabolán

2013-05-07T09:42:00.000+02:00

Mikes János szombathelyi püspöknek 2011-ben, illetve 2012-ben köztéri szobrot állítottak Székelyudvarhelyen és Zabolán.
Mindkét alkotás másolat. Az eredeti szobrot Enrico Licari olasz művész készítette Szombathely számára, de az eredetit a szombathelyi nagyközönség sohasem láthatta.
A Vasvármegye megye c. lap egyik 1937. januárjában megjelent tudósítása szerint a püspök a telet a szicíliai Taorminában töltötte. Ott tartózkodott akkor a mecénásként is ismertté vált Conrad Ottó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója is. Ő volt a szobor megrendelője, ő fizette a költségeket. Licari csak a mintát tudta elkészíteni Mikes ott tartózkodása idején, a bronzba öntésre csak hazautazása után került sor. A szicíliai Szalézi Intézet vállalta, hogy a szobrot eljuttatja a szombathelyi szaléziekhez.
A szobor valamikor az év folyamán meg is érkezett. Évtizedekig a Szent Kvirin plébánián volt, jelenleg a püspöki palota Mikes könyvtárában áll.
A székelyudvarhelyi szobormásolatot Veres András szombathelyi püspök és Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes 2011. június 7-én avatták fel.

(Lásd: Dénes Gabriella: Vajon miért állítanak egy Mikes leszármazottnak szobrot Székelyudvarhelyen?

A székelyudvarhelyi szobor a köztérképen )

A Taorminában készült szombathelyi szoborról készült másolatot 2012. szeptemberében Zabolán, Mikes szülőhelyén is elhelyezték.
(Lásd: Mikes János szobrot avattak )

(A kép forrása: szekelyhon.ro)

Albert István (1912 - 2004) emlékezete

2012-12-04T19:55:00.000+01:00

Májusban volt születésének 100. évfordulója, nem emlékszem, hogy szülővárosában, Szombathelyen megemlékeztek volna róla. Emléktáblája nincs, a Kisfaludy utcai házat, ahol meglátta a napvilágot, már régen lebontották.
Ifjúkorát Szombathelyen töltötte, itt tanult meg zongorázni és hegedülni, majd Werner Alajos tanítványaként megismerkedett a zeneelmélettel és az egyházzenével is. Első írásai a Szombathelyen kiadott Nyugatmagyarország című lapban jelentek meg. 1937 körül költözött Budapestre, ahol Esti Kurír című lapnál zenei rovatát szerkesztette A világháború után a Magyar Rádió népművelési osztályán dolgozott. 1955-től több mint két évtizeden át a Színház és Mozi, illetve a Film, Színház, Muzsika című lapok zenei rovatának vezetője volt. Állandó munkatársa volt a Magyar Rádió Új Zenei Újság című músorának

Mayer Sándor - egy pszkovi születésű szombathelyi szobrász különös életpályája

2012-09-19T22:05:00.002+02:00

A SzoborLapot hébe-hóba korábban is nézegetem, de bő félévvel azért regisztráltam az oldalon, hogy hozzászólhassak a Mayer Sándorról folyó diskurzushoz. Ma már lelkes szoborlap tag vagyok, amennyire tőlem telik, műlapokat is készítek.

(Pásztor báránnyal - teraszszobor Mayer Sándor egykori lakóházán)

Mayer Sándorról fél évvel ezelőtt, alig tudtam többet, mint azt, hogy az ő alkotása a nyugat-magyarországi felkelés emlékműve a Jáki úton a Hősök temetőjében és ő a készítője Gayer parkban álló Gayer Gyula-szobornak is.

Az első kérdés az volt, azonos lehet-e budapesti Béke téri szovjet hősi emlékművet készítő Александр Мейер a két világháború között Szombathelyen alkotó Mayer Sándorral? Később kiderült, igen, azonos.

Pótó Jánossal, Csuhai Istvánnal, Vajda Zsófival váltogattuk az üzeneteket. (Személyesen egyiküket sem ismerem, de nagy részük van abban, hogy sikerült az életutat felderíteni. A szombathelyi lokálpatrióták sokat köszönhetnek nekik.) Én is próbáltam utánajárni néhány dolognak, s lassan összeállt a kép. A legnagyobb előre lépést az jelentette, amikor fölfigyelve a szoborlapra, jelentkeztek Mayer Ausztráliában élő unokái, Trudy White és Babos Attila.

Mayer Sándor pályája valóban nem mindennapi. 1882-ben az oroszországi Pszkovban született. Szülei Breslauból (ma Wroclav) származó evangélikus németek voltak. Szentpéterváron és Moszkvában járt művészeti akadémiára, sőt állítólag tanított is az ottani iparművészeti főiskolán. Az I. világháború idején hadifogolyként került Vas megyébe Vasvörösvárra. Itt ragadt, Szombathelyen telepedett le, családot alapított. Jó szobrász volt, akadtak támogatói is, pl. Mikes János püspök, aki édesanyja síremlékét vele készíttette el. Riválisai, mit pl Rumi Rajki, „a muszkaként” emlegették.

(A Nyugat-Magyarországért 1921-ben elesett hősök emlékműve - részlet)

1932-ben a mai Bartók Béla körúton épített lakóházat és műtermet magának. Az épületet ma is az általa készített teraszszobor díszíti.

1941-ben a Dunántúli Hétfőben jelent meg vele egy hosszabb interjú Beszélgetés a Szombathelyen élő balti szobrászművésszel, aki Szentpétervárott és Moszkvában tanult címmel.

Elmondja, hogy már régóta nem kapott hírt Oroszországban élő testvéréről. Beszél az orosz emigrációhoz fűződő kapcsolatairól is. Beszámolója szerint Sakharov tábornok „Kolcsak és Dekinyin társa is felkereste, mert az emigráció mindenkire számít, ha ütött az óra."

1945-ben Ausztriába távozott, de hamarosan visszatért Magyarországra. 1946-ban megbízást kapott a bejegyzés elején említett Béke téri szovjet emlékmű elkészítésére. 1947 és 1957 Nagymákfán húzódott meg feleségével, teljesen visszavonultan élt. 1956-ban Ausztráliába vándorolt ki. 1966-ban halt meg.

Mayer Sándor eddig azonosított szobrai a SzoborLapon

További részletek Mayer életéről a Krisztus-dombormű ismertetése alatt a "Hozzászólásokban"

(A Nyugat-Magyarországért 1921-ben elesett hősök emlékműve)

Knébel Miklós (1892 - 1949) - "de hongaarsch Priester"

2012-09-12T12:21:00.000+02:00

A szombathelyi lokálpatrióták gyakran emlegetik a Knébel család nevét. Szinte kizárólag a fotográfus Knébeleket, a leggyakrabban Knébel Ferencet (1836 - 1910) és fiát Knébel Jenőt (1865 - 1935). Az általuk készített fényképek a várostörténet nagyon fontos forrásai.
A Knébel famíliának vannak más tagjai is, akik életük, munkájuk során jelentőset alkottak. Közéjük tartozik Knébel Ferenc unokája, Knébel Miklós (1892 - 1949). A Szily János u. 34-ben született, ahol apjának Knébel Kornélnak (1872 - 1933) ügyvédi irodája volt. Csak gyermek és ifjúkorát töltötte Szombathelyen, pap lett, előbb Budaőrsön káplánként szolgált, majd az első világháború után a Hollandiába került magyar gyerekek lelki gondozója lett.

A belgiumi és hollandiai gyermekakcióról , illetve Knebel Miklós ottani tevékenységéről lásd Hermán M. János: Gyermekmentés Belgiumban (1923 - 1930) c. tanulmányát.

Ottani tevékenységéről rendszeresen beszámolt édesapjának és öccsének (ifj. Knebel Kornél) küldött leveleiben. Sőt apjának, aki ingatlan és banki ügyekkel foglalkozott holland partnereket próbált szerezni. Kint tartózkodása alatt öccse is meglátogatta. Knebel a levelekben beszámol arról is, hogy megtanult és folyékonyan beszél hollandul. Hongaarsche Spraakleer címmel magyar nyelvkönyvet is írt hollandok számára, amely a híradások szerint öt kiadásban összesen 15.000 példányban jelent meg.

1924-ben tért haza, amikor itthon pápai kamarássá nevezték ki. 1933-ban, amikor apja meghalt,t a hagyatéki iratokban, mint "Dr. Knébel Miklós pápai kamarás, szentszéki jegyző" szerepel. Lakhelye az esztergomi prímási palota volt.

1931 és 1944 között a Krisztinavárosi Plébánia plébánosa volt. 1945-től 1949-ig újra Hollandiában élt, az ottani magyarok lelkésze volt. Amszterdamban halt meg 1949-ben, ott is temették el.

(Knébel Miklós nevét a blogbejegyzésben ékezettel írtam, de a forrásokban nagyon gyakran szerepel ékezet nélkül Knebel-ként is. Ugyanez a helyzet a család többi tagjával is - Knébel Ferenc - Knebel Ferenc, Knébel Jenő - Knebel Jenő)

Magyar gyerekek Hollandiában. A hátsó sorban álló plébános valószínűleg Knébel Miklós (Nikolaus Knebel) A kép forrása: Historisch Beeldarchief Migranten

Láng Ármin lakóháza

2012-08-30T22:18:00.000+02:00

Szombathely egyik szép épülete a Széll Kálmán és a Welther Károly utcák sarkán álló Láng Ármin-féle ház.

Tervezője Szivessy Tibor (1884 – 1963) volt, aki a szecesszió Lechner Ödön által képviselt irányvonalát tekintette példának. Számos középület és magánház fűződik a nevéhez (pl. Márkus Emília hűvösvölgyi villája , de Szombathelyen ez az egyetlen épület, amelyet ő tervezett. A ház 1923-ban épült, azóta kívülről semmit sem változtattak rajta. Sértetlenül maradtak meg a növényi ornamentikával díszített ablakkeretek, erkélyoszlopok. A ház Széll Kálmán utcai homlokzatán egy női aktot ábrázoló relief, a Welther Károly utcain egy antik nőalak szobra látható. A dombormű készítője Körmendi Frim Jenő (1886 – 1959). Körmendi Frim már Budapesten látta meg a napvilágot, de édesapjának, a körmendi születésű Frim Jakab (1852 – 1919) gyógypedagógusnak Szombathelyen is sokan ismerik a nevét. A Dózsa György utcai Aranyhíd Oktatási Központ egy időben az ő nevét viselte.

Az épületen látható dombormű egy másik változata a Műcsarnok 1906 évi tárlatán volt látható. Körmendi Frim Jenő 1939-ben Amerikába vándorolt ki, ahol a chicagoi Notre Dame Egyetem tanára lett. (Valószínűleg ő készítette, Welther Károly utca felőli szobrot is.)

A ház építtetője és tulajdonosa Láng Ármin (1874 – 1934) malomtulajdonos és gabonakereskedő volt.

Sárdi-ér

2012-08-20T12:57:00.003+02:00

Szombathely patakjai közül a Sárdi-ér az egyik legjelentéktelenebb. Medrében csak hóolvadáskor vagy nagyobb eső után csordogál. A kis erecske valahol a Bébic-telep területén ered, de azt hogy hol egészen pontosan, nehéz megállapítani. A terület még mielőtt beépítették volna is vizenyős volt, de amíg nem volt vasút, a vizét nyugat felé a Gyöngyös irányába el lehetett vezetni. Az 1800-as évek második felében, a vasúti töltés megépülte után ez a helyzet megváltozott. A mai Bébic-telep, illetve az ipartelep helye a régi térképeken és a régi elnevezésekben mint Vízállós-dűlő szerepel. (Lapos, vízállásos területre utal a Bébic-telep elnevezés is.) A Sárdi-ér bár természetes vízfolyás előzménye is volt, ma egy mesterséges árok, amelynek vize (ha van), a Táplánszentkereszt közelében jut a Gyöngyösbe.

A Sárdi-ér medre tavasszal Szentkirály közelében

Szombathely emléke Szombathelytől távol - 2. - Sabaria park Siberiában

2012-05-09T07:56:00.003+02:00

Meglepő dolog, de az Egyesült Államokban, Indiana-ban van egy település, amelyet Sabaria-ról neveztek el. Még meglepőbb, de ezt a települést ma Siberia-nak hívják. Nem véletlen névegyezésről van szó, a névadó valóban Szombathely, illetve, annak római elődje Savaria – Sabaria. A római katolikus templomot „természetesen” Szent Márton tiszteletére szentelték. ...............
További információk a szentmarton.blogspot.com oldalon.

Siberia Szent Márton temploma (Forrás: az Indianapolis-i érsekség honlapja - www.archindy.org )

Merkly Ferenc szobrai a Szent Márton utcai temetőben

2012-04-27T20:44:00.001+02:00

Merkly Ferenc 1883-ban Budafokon született, élete java részét Gyöngyösszőllősön és Szombathelyen töltötte. 1941-ben halt meg. A Rumi út 14-ben volt műterme és lakása. Legismertebb alkotása a 83-as gyalogezred emlékműve a Szent István parkban. Hősi emlékműveket, síremlékeket, díszítőszobrászati munkákat készített.
A Szent Márton utcai temetőben 6-7 sírszobra azonosítható.

Fekete család síremléke

A síremlékről bővebben (szoborlap.hu)

Hidasy Krisztina síremléke
A síremlékről bővebben (szoborlap.hu)

Móricz - Görög síremlék

Vizmathy síremlék

A síremlékről bővebben (szombathelyisetak.blogspot.com)

Balogh Gyula utca

2012-04-11T12:43:00.000+02:00

A Balogh Gyula utca igazi szombathelyi kuriózum. Az utca egyetlen házból áll és az a 15-ös számot viseli.

Hajdan a közelben volt Szombathely város és Gyöngyösszőllős község határa. 1933-ban Szőllőst Szombathelyhez csatolták, a nem sokkal később itt nyíló egyik első utcát pedig Erdődy Sándorról, a szőllősi kastély tulajdonosáról nevezték el. (Ő volt a birtokosa Százholdnak is.) A mai Joskar Ola lakótelep helyén akkortájt javarészt még szántó volt, amelynek a Brenner család volt a tulajdonosa. A terület az 1930-as években kiadott várostérképeken is "Brenner-bírtok" elnevezéssel szerepel.

Az Erdődy Sándor utca 1956-ban kapta meg Balogh Gyula levéltáros, lapszerkesztő nevét. Az utca az 1960-as - 70-es években lassacskán "elfogyott", az egykori családi házak helyén ma a Joskar Ola lakótelep épületei állnak.

A szombathelyi ONCSA telep

2012-03-17T13:47:00.006+01:00

A ONCSA telep az Akacs Mihály utca, Szűrcsapó utca, Szabó Miklós utca és a Hargita utca által határolt terület. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap munkáslakás építési programja keretében 1940-től kezdődően összesen 60 lakást építettek Szombathelyen Az építkezés gyakorlatilag két időszakban folyt, 1940-41-ben összesen 42 ház készült el. 1943-ben még kettőt tető alá hoztak, további 16 építését pedig előkészítették. 1943-ban az építkezés félbe szakadt, a már félkész állapotban lévő két házat sem fejezték be.. Az építkezés csak 1948-49-ben fejezték be. (Ekkor újjáépítették a háború végén megrongálódott házakat is.)
Az ikerházak típusterv alapján készültek. A lakások többségéhez 100 - 100 négyszögöles telek tartozott. Ez a terület néhány szélső telek esetén kicsit kisebb volt. Az épületekhez oldalkert, illetve hátsókert tartozott. Kezdetben minden ház egy előszobából, egy lakószobából, egy konyhából, fürdőszobából és pincéből állt.
Az építkezés anyagi hátterét az ONCSA biztosította, de a munka kivitelezésében, koordinációban, a közművesítésben a város és négy szombathelyi üzem (A Bőrgyár Rt,, a Szombathelyi Magyar Pamutipar, Putsch Sándor gyapjúáru-, szőnyeg- és takarógyára, Vasvármegyi Elektromos Művek) is szerepet vállalt.
Az 1948 - 49-es építkezést az Országos Lakásépítő Szövetkezet bonyolította. Az első lakók többsége a város és az előbb megnevezett gyárak alkalmazottja volt. Az eredeti elképzelés szerint a házak 15 évi részletfizetés után mentek volna át teljes egészében a lakók tulajdonába.
Az építkezés kezdetekor a területet még minden oldalról mező határolta, hiszen nem volt még Derkovits lakótelep, továbbá a Hargita utca és Bartók Béla krt. közötti terület sem volt még beépítve. Az első években még szorgalmazták, hogy a lakók a telek hátsó részén disznóólat építsenek.
Az első beköltözők a 9 gyermekes Szatmári, a 8 - 8 gyermekes Laki és Trajbáth és a 6 gyermekes Juhász családok voltak. Esső Sándor országgyűlési képviselő az ünnepélyes átadás után kifejtette azon véleményét, hogy jó lenne, ha a nagycsaládosok (azok, akiknek 6-nál több gyermekük van) egy második szobát is hozzáépíthetnének a házhoz..
Az ONCSA program keretében színvonalas lakóházak készültek. Akkor ONCSA munkástelepnek nevezték, a ma divatos szóhasználat szerint valószínűleg ONCSA lakópark lenne a neve. Az eltelt 60 - 70 év alatt mindegyik lakóházat átépítették, bővítették. Megmaradt a jellegzetes, oldalkertes telekelrendezés és felismerhető az épületek néhány régi motívuma is.
Az ONCSA program keretében más településeken is épültek munkásházak, így pl. Vas megyében Gyöngyöshermánban, Kőszegen, Sárváron és Simaságon.

Az eredeti Oncsa ablak már csak 2-3 helyen látható

A szombathelyi ONCSA házak jellegzetes padlásablaka ma már csak ezen a két házon látható