Szépségtár

Hamarosan jövünk!:)

noreply@blogger.com (szepyke) — Thu, 23 Feb 2012 07:30:00 +0000

www.kifoztuk.hu

Hamarosan itt a Kifőztük legújabb száma...

Mézes krumplisalátával sült sonka

noreply@blogger.com (szepyke) — Wed, 22 Feb 2012 12:30:00 +0000

A hét műtárgya. Szép színes, egyszerű, finom. És gyorsan el is készül.

Az alap a mézes krumplisaláta, most nem bele került a sonka, hanem mellé, szeletben megsütve. A krumplihoz némi bacon (magyar nevén húsos szalonna) ment, és pici csili is beleömlött. Jó lett!:) Mostanában annyi lila hagymát eszem, hogy olyan szagom lehet, mint egy hagymafeldolgozónak. Még senki nem szólt miatta, de már nekem feltűnt, hogy mindenhez megy egy lila hagyma szeletelve... Na, mindegy, az elhagyható róla, de nagyon jól mutat a lila krumplihoz.

Mézes krumplisaláta sonkával

Hozzávalók 2-3 főre

40 dkg újkrumpli (Bármilyen krumpli jó hozzá, nálam lila krumpliból készült, de a hagyományos krumpliból is tökéletes!)

10 dkg húsos szalonna (bacon)
2-3 evőkanál méz
1 evőkanál mustár
1 evőkanál csiliszósz
só
bors
1/2 póréhagyma
1-2 evőkanál olívaolaj

15-20 dkg sonka szeletben

a sütéshez:

a tálaláshoz:

lila hagyma

Enyhén sós vízben megfőzzük a krumplit. Kicsit kihűtjük, majd meghámozzuk.

Felcsíkozzuk a szalonnát, és a saját zsírján megpirítjuk. Kikanalazzuk a zsírból, és lecsöpögtetjük. Összekeverjük a mézet, a mustárt, a sót, a borsot, az olajat, a csiliszószt. Hozzáadjuk a felkarikázott póréhagymát, jól elkeverjük.

A vajat hozzáadjuk a szalonna visszamaradt zsírjához, ebben megpirítjuk a sonkaszeleteket. Ha elkészült, kiszedjük a vajból a sonkát és a visszamaradt vajhoz adjuk a krumplit, majd meglocsoljuk a mézes szósszal. Jól átmelegítjük, majd a sonka mellé szedjük. A visszamaradt szószt beforraljuk és meglocsoljuk vele a krumplit és a sonkát.

Lila hagymát karikázunk mellé és tálaljuk.

Játék! Gyertek, katt a képre!:)

noreply@blogger.com (szepyke) — Mon, 20 Feb 2012 10:40:00 +0000

A játékhoz katt a képre, ott nyomni egy lájkot és várni a szerdai sorsolást!

A Kossuth Kiadói Csoport és a Kifőztük közös játéka következik! Ezt a gyönyörűséges könyvet

nyerheti meg valaki. Nem kell mást tenni, csak lájkolni a

https://www.facebook.com/kossuthkiado oldalát és egy kommentet hagyni ennél a bejegyzésnél!

A könyvről pár mondat:

A francia cukrászdák és pékségek mesés habkönnyű péksüteményeit, lekvárokkal,

dzsemekkel töltött puffancsait, a krémes, cukor- és csokimázas finomságait, a tortácskákat,

a pitéket, a réteseket, az édes leveles tésztákat, a roládokat, a tortákat varázsolja otthonunkba

e nagyszerű receptgyűjtemény. A recepteket 1-es, 2-es vagy 3-as számmal jelezve az

elkészítés nehézségi fokát határoztuk meg; a legtöbb recept az első és a második

kategóriába tartozik, amelyeket minden háziasszony, a kevésbé tapasztalt is, el tud készíteni.

Gyertek, gyertek, sok szerencsét a játékhoz!

Tehát, lájkoljátok a https://www.facebook.com/kossuthkiado oldalt! Szerdán sorsolás!

TÚRÓFÁNK MARCIPÁNOS SZILVAKRÉMMEL

noreply@blogger.com (szepyke) — Sun, 19 Feb 2012 09:45:00 +0000

Még októberben jelent meg a Kifőztük 2011/10. számában, tehát szeptemberben készült... A szilvakrém mirelit szilvából is elkészíthető, vagy szilvalekvárból is továbbgondolható. Egyszerűen összeállítható, gyorsan elkészül, ideális hétvégi desszert. És most a jövő héten a Kétker-Étkemtől még meg is rendelhető, mert a jövő héten a Kétker-Étkem a Kifőztük és a Szépségtár receptjeiből is főz... Ez a túrófánk szerdán lesz napirenden, ha van kedvetek, próbáljátok ki, rendeljétek vagy süssétek meg. A Kifőztük 2011/10. száma, illetve az összes eddig megjelent szám megtalálható a www.kifoztuk.hu oldalon.

TÚRÓFÁNK MARCIPÁNOS SZILVAKRÉMMEL

Hozzávalók 4 személyre

a fánkhoz:

25 dkg túró
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor
3 tojás
2 evőkanál cukor
1 kis doboz tejföl vagy joghurt (175 g)
csipet só
1 citrom reszelt héja

a sütéshez:

olaj

a szilvakrémhez:

40 dkg szilva
10 dkg barna cukor
1 teáskanál fahéj
5 dkg marcipán
1 evőkanál vaníliakivonat

Megmossuk, kimagozzuk a szilvát, megszórjuk a cukorral, a fahéjjal, meglocsoljuk a vaníliakivonattal, ráreszeljük a marcipánt, félretesszük.

A felsorolás sorrendjében összekeverjük a fánk hozzávalóit, 15 percig pihentetjük. (Nokedli tésztájánál sűrűbb állagú tésztát kell kapnunk.)

Amíg a fánk pihen, elkészítjük a szilvaszószt. Botmixerrel pürésítjük a cukortól levet engedett gyümölcsöt, majd folyamatos kevergetés mellett kb. öt percig forraljuk. (Vigyázzunk, mert pöföghet!)

A fánk pihentetése után mélyebb lábasban olajat melegítünk. Amikor már forró, két evőkanállal tetszés szerinti méretű „tésztalabdákat” adagolunk bele. Egyszerre csak annyit, hogy legyen elég helyük megfordulni. A kisebbek maguktól átbillennek, a nagyobbakat átfordítjuk.

Amikorra aranybarnára változik a színük, akkorra sülnek meg. Papírtörlőre szedjük őket, hogy lecsöpögjön róluk a felesleges olaj, majd a szilvaszósszal meglocsolva tálaljuk.

Ha szezonja van a szilvának, akkor ezt a szilvaszószt akár be is főzhetjük, tartósíthatjuk is. Ez esetben csírátlanított üvegekbe szedjük, amelyeket lezárunk, fejreállítunk. Öt perc után törölközőkbe csomagoljuk őket, és lassan hagyjuk kihűlni, azaz dunsztoljuk a szószt.

Ez a recept már fent van a blogon, csak ott még telefonnal készült képpel... és szósz nélkül. ITT

Rendelhető a Kifőztük "főztje" a Kétker-Étkemtől...

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 17 Feb 2012 10:25:00 +0000

A jövő héten a Kétker-Étkem a Kifőztük és a Szépségtár receptjeiből is főz.

A menüt nézzétek meg ITT! És látogassátok meg a facebook oldalukat is!

Bori így jellemezte magukat: "A legfontosabb, hogy biciklivel megyünk, és környezetbarátok vagyunk, illetve, hogy igyekszünk nagyon változatosak lenni, és hogy finom az ebéd :)"

Szerintem ennél több nem is kell.

Rendeljétek a főztünket és írjátok meg, hogy hogy ízlett!:)

A Szépségtár blogból ezeket kóstolhatjátok meg:

Meggyes-mákos sütemény

Banántorta

Brownie

És ez az én nagy kedvencem, a héten is csináltam...:) Házi kókuszpuding... csokoládéval... királyság!:)

EGYSZERŰ GESZTENYETORTA

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 17 Feb 2012 07:00:00 +0000

Egyszerű bizony. Mert öt perc "munka" van vele, utána meg nagyjából ilyen hamar el is fogy, ugyanis nagyon finom. Úgy tudnám jellemezni, hogy olyan, mint a sült gesztenye piskótásítva. Tömény gesztenye, mégsem nehéz sütemény. Tortaformán kívül muffin formában is elkészíthető, csak a sütési időre figyeljünk és ne szárítsuk ki.

Ez a recept a Kifőztük 2012/1. számában jelent meg. Az újság, az összes eddig megjelenttel együtt letölthető az oldalról a www.kifoztuk.hu-ról.

Egyszerű gesztenyetorta

Hozzávalók 18 cm-es tortaformához

4 tojás
20 dkg cukor
50 dkg Maroni fehérarany gesztenyepüré
1-2 evőkanál rum
csipet só

a díszítéshez:

szórócukor (elhagyható)

a tálaláshoz:

porcukor (elhagyható)

Habosra verjük a tojást, majd apránként hozzáadjuk a cukrot, a rumot, az áttört gesztenyemasszát és a sót. Sütőpapírral bélelt vagy kivajazott, lisztezett formába öntjük a tésztát, és 180 fokos sütőben 35-40 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)

A formában hagyjuk kihűlni, majd vagy porcukorral megszórva magában, vagy félbevágva és tejszínhabbal töltve, esetleg tejszínhabbal és gesztenyepürével rétegezve tálaljuk.

Fémdobozban tárolva napokig megőrzi a frissességét, így előre elkészíthető.

Csinos tortapapírba csomagolva kedves ajándék lehet bármilyen alkalomra.

Maroni termékekről egyéb információ: http://maroni.hu/

Ha nagyobb formában szeretnénk sütni, emeljük a hozzávalók mennyiségét, kb. ez a szorzó:

1 tojáshoz

5 dkg cukorral számojunk

12 dkg gesztenyepürét adjunk hozzá

kb. 1 teáskanál rummal keverjük ki...

és ezt tudjuk beszorozni, tehát, nagyobb formában sütve, ezekkel az arányokkal lehet "játszani"...

Nem számoltam pontosan össze, de nagyjából húsz darabot sütöttem belőle karácsonykor. Mindenki kapott ajándékba a fontosak közül, sőt, ahova mentem, oda szintén vittem magammal.

Nem kell hozzá semmi, se fagylalt, se tejszín. Így tökéletes, ahogy van.

És még valami. Xilittel is elkészíthető, a cukrot egyszerűen cseréljük le ugyanannyi xilitre.

szepy vagyok, dicsekedni fogok... 2011.

noreply@blogger.com (szepyke) — Thu, 16 Feb 2012 11:50:00 +0000

Igen... szepy vagyok és dicsekedni fogok...

Mondjuk, először nem dicsekszem, hanem nagyon szégyellem magam, mert amiről most írni fogok, az már elég rég történt..., csak mostanában én meg az idő nem vagyunk barátok, mert az idő rohan én meg loholok utána... de ezt esküszöm nem írom le többet, mert már én unom ezt a béna indokot, miszerint egyszerűen pislogni nincs időm...

Ott kezdem, hogy én nagy bőgőművész vagyok... Mindenen tudok sírni... néha maga vagyok a mini siratókórus, mert egy reklámon, egy film jelenetén, báááááármin simán bőgök... karácsony közelében, amikor nálam túlcsordul a karácsonyimádat, nah akkoriban kimondottan kész vagyok, olyan vagyok, mint egy bőgőmasina... )

És akkor, hogy miért, mire dicsekszem...

Már elmúlt karácsony, én véletlenül otthon voltam, csengettek... kinyitottam az ajtót, a postás meg átadott egy csomagot... nem vagyok valami türelmes típus, így szinte azonnal téptem fel a csomagolást, majd amikor megláttam, hogy mit rejt, ott helyben, a postás előtt elbőgtem magam...

A csomagban hatalmas adag mogyoró bújt meg... én meg már abban a pillanatban tudtam, hogy ez a csomag Hajnitól érkezett..., hiszen Hajni már tavaly is küldött nekem ilyen mesés ajándékot. Akkor is megírta, hogy a mogyorót a férje szedte és törte meg, a férje, aki ahogy Hajni írta, egy rendkívüli ember. Erről engem nem is kellett meggyőznie, hiszen ha valaki mogyorót szed és meg is töri és mindezt azért, hogy engem meglephessenek vele..., Hajni és a férje, sőt az egész család rendkívüli emberek lehetnek.

Hajni, nagyon köszönöm nektek!:)

Nah, szóval. Az úgy volt, hogy tavaly jött egy értesítő, hogy csomagot kaptam... itt a tavaly alatt 2010-et kell érteni... akkor elmentem a postára, átvettem valamit, és ott helyben, mindenki előtt elkezdtem bőgni...

Aztán eltelt egy év, 2011. decemberében jártunk.. már elmúlt karácsony... én véletlenül otthon voltam... csengettek, a postás jött.. és egy csomagot hozott... Én átvettem, kibontottam, majd ott a postásnak sírva is fakadtam... ha már a postás ott volt, kinyitottam a postaládát és találtam benne egy értesítőt, hogy a postán is vár egy csomag...

Valahogy nem jött össze, hogy odaérjek még záróra előtt, így hétfőn reggel a postán kezdtem...

A postán átadtam az ajánlott papírt és kaptam egy csomagot... amit természetesen ott helyben kibontottam... és már megint ott álltam én, meg egy feltépett csomag, rengeteg ajándék... és mit csináltam? Nem fogjátok kitalálni... bőgtem... mi mást?

Mert van valahol valaki, aki olvassa a blogot... és meglepett már ajándékkal egyszer és, most megint ott álltam és megint annyi ajándékot kaptam...., és megint jöttek a könnyek, hogy az a bizonyos valaki pénzt, időt, energiát nem sajnálva meglep engem, akit nem is ismer, csak annyira, amennyit itt leírok magamról... ráadásul néha biztos elég nagyképűnek is látszom, ahogy önteltségemben írok valamiről... És mégis olyan ajándékokkal lepett meg, hogy azt éreztem, hogy a meghatottságtól egyáltalán nem gáz a postán bőgni... ráadásul, mindezt január 2-án reggel 8 körül...

Fogtam a csomagot, kimentem a kocsiba, és ott is ültem még egy kicsit, hogy tisztességesen kibőgjem magam... aztán bementem dolgozni, leültem a géphez és írtam Anitának egy e-mailt, amiben megpróbáltam megfogalmazni, hogy mennyire köszönöm mindezt... De ezt úgysem lehet elégszer megköszönni... ezért itt is megint megteszem...

LKA, nagyon köszönöm!:)

Ez a blog lassan három éve íródik. Szépen lassan elérjük az 1.000.000 letöltést, bele sem merek gondolni, hogy hányan olvasnak, hányan járnak erre naponta...

Amikor elkezdtem, magam miatt kezdtem, mert jó szórakozásnak tűnt... és most, hogy lassan három éves lesz, már tudom, hogy a szórakozás mellett nagy ajándék is. Mert ebben a rusnya világban - ahol mindenki rohan, többek között én is -, egyre kevesebb időnk van egymásra, a fontosainkra, magunkra... mégis mindig igazolja nekem, hogy az élet szép és hogy én mennyi szeretetet kapok tőletek, mennyi figyelmet, kedvességet, az leírhatatlan.

Köszönöm

(igen, megint bőgök...)

Hópihe, hógolyó...

noreply@blogger.com (szepyke) — Thu, 16 Feb 2012 07:00:00 +0000

Néhány hópihe...

És a tegnapi hógolyók, mert nálunk ilyen igazi hógolyók estek...

KAKUKKFÜVES CSIRKE ZÖLDSÉGKÖRETTEL

noreply@blogger.com (szepyke) — Wed, 15 Feb 2012 07:00:00 +0000

Színes, édes, könnyű elkészíteni, finom. Ennnnnnyyyyyyi. Nem kell neki több ajánlás. Ennél az ételnél a köreten van a hangsúly. Bármilyen maradék sült vagy főtt húst adhatunk mellé, amelyet pillanatok alatt átforgatunk a fűszeres mézben, így teljesen új ételt kapunk. Ez a recept a Kifőztük 2012/1. számában jelent meg. Az újság regisztráció után letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról.

KAKUKKFÜVES CSIRKE ZÖLDSÉGKÖRETTEL

Hozzávalók 2 személyre

1 nagyobb sárgarépa
15-20 kelbimbó
10-15 dkg Maroni hámozott egész gesztenye
1 fej lila hagyma
2 evőkanál méz
2-3 evőkanál olaj
1 evőkanál szárított kakukkfű
só
bors
25-30 dkg csirkemellfilé

Megtisztítjuk a sárgarépát és a hagymát. A többi zöldséggel együtt megmossuk őket. Keresztben bevágjuk a kelbimbó alját, negyedeljük a lila hagymát. A kelbimbóval és a gesztenyével körülbelül megegyező nagyságú darabokra vágjuk a sárgarépát. Mély lábasban vizet melegítünk. Amikor forr, a hagyma kivételével beletesszük a zöldséget, és addig főzzük őket, amíg meg nem puhul. (Nem főzzük túl: inkább ress legyen, mint puha.) Amikor megfőtt, leszűrjük.

Felmelegítjük az olajat, rádobjuk a hagymát, kissé átpároljuk, hozzáadjuk a mézet és a kakukkfüvet. A méz olvadásáig melegítjük, majd hozzáadjuk a többi zöldséget. Sózzuk, borsozzuk, jól átforgatjuk, majd kiszedjük az edényből. A visszamaradt szafton átpároljuk a vékony csíkokra vágott húst, megpirítjuk, és a zöldséggel együtt tálaljuk.

Maroni termékekről egyéb információ: http://maroni.hu/

Pálcikás forró csokoládé - Valentin-napra is...:)

noreply@blogger.com (szepyke) — Tue, 07 Feb 2012 18:58:00 +0000

Amikor karácsonykor ezeket a jópofa forró csokoládéhoz használható pálcikákat készítettem, nem sejtettem, hogy valamikor februárban olyan hideg lesz, hogy sokkal inkább szükségem lenne rá, mint amennyire karácsony körül volt... Hogy miért, azt szerintem mindenki tudja... nagyon hideg van. Ahogy a nagymamám mondaná, farkasok ordítanak az utcasarkon... Hát, ha farkasok nem is ordítanak, de hideg az van. És ha hideg van, akkor a forró dolgok kellenek... nagy bögre forró tejpuncs... vagy egy bögre forró csoki...

Ezek a kis szívek ajándékba is készültek, karácsonykor kapták a fontosaim... és mivel nekem nagyon tetszettek és hihetetlen egyszerűen elkészíthetőek, bekerültek a Kifőztük 2012. februári számába is... és benne lesznek a holnap megjelenő Népszabadság-Kifőztük magazinban is.

Kitűnő ajándék Valentin-napra vagy bármilyen alkalomra. Ízesíthetjük őrölt zöld kardamomot hozzáadva, illetve saját vagy

a megajándékozott ízlése szerint. Ez a változat egyáltalán nem édes, ezért ha valaki édesebben szeretné, akkor vagy cukrot adjon

hozzá, vagy 10 dkg keserű csokoládét cseréljen ugyanennyi tejcsokoládéra.

Pálcikás forró csokoládé

Hozzávalók 15 darabhoz

30 dkg keserű csokoládé (minimum 70 %-os)
1 teáskanál őrölt fahéj
1 evőkanál vaníliakivonat
1-2 dl tejszín
csipetnyi őrölt szerecsendió
csipetnyi só

a forgatáshoz:

szórócukrok (elhagyható)

fapálcikák vagy kanalak, esetleg szívószálak

Gőz felett felolvasztjuk a csokoládét a tejszínnel, és hozzákeverjük a fűszereket. Szilikon bonbonformába adagoljuk, majd pár perc után, amikor a csokoládé már hűlni kezd, beleállítjuk a pálcákat. Teljesen kihűtjük.

A cukorba forgatáshoz sima felületre öntjük a szórócukrot. A pálcikákat láng fölött – amely lehet gyertya vagy a gáztűzhely lángja is – 10-15 cm-re tartva a közvetlen tűztől átforgatjuk, hogy a csokoládé felülete picit fényessé váljon (ekkorra már elolvad annyira, hogy a cukor rátapadjon a felületére), majd a cukorba forgatjuk. Szinte azonnal visszahűl; ekkor csomagoljuk, vagy kb. 1 dl forró tejbe téve azonnal fogyaszthatjuk is.

Extra meglepetésként őrölt csilibe is forgathatjuk. Fehér csokoládéból is készülhet, amit akár ételfestékkel meg is színezhetünk. (Én csináltam rózsaszín színű, epres ízűt is... oda meg vissza voltam tőle még én is...)

És azért a forró tejpuncsot is próbáljátok ki... remekül lehet tőle énekelni például...:)

Fapálcika helyett fagyihoz való pálcika is tökéletes, esetleg hurkapálca is megteszi.

Holnap... és a februári szám CSAK HOLNAP!!!

noreply@blogger.com (szepyke) — Tue, 07 Feb 2012 09:10:00 +0000

Holnap, azaz 2012. február 8-án jelenik meg először a Kifőztük a Népszabadság gasztro-mellékleteként.

Aki szeretné átlapozni ezt a kiadványt, az keresse holnap az újságárusoknál a Népszabadságot, és benne a színes mellékletet. Ne feledjétek, hogy ez napilap, CSAK a holnapi újsághoz adják... Ha lemaradtok, a következőre egy hónapot várni kell...

Tehát, holnap, azaz szerdán, február 8-án... Népszabadság-Kifőztük...

Nyomtatásban is megjelenik a Kifőztük!

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 03 Feb 2012 07:00:00 +0000

Van egy nagy hírünk:

ezentúl havonta nyomtatott formában is megjelenünk, a Népszabadság gasztro-mellékleteként!

Ha valaki szeretné igazából a kezében tartani az újságunkat, most már megteheti! Ajánljátok ismerőseiteknek, barátaitoknak is ezt a lehetőséget! Első alkalom: február 8.

Ha pedig a hagyományos lehetőséget választják, jöjjenek az oldalunkra, és töltsék le a magazint. www.kifoztuk.hu

Moly... kezdődik????

noreply@blogger.com (szepyke) — Mon, 30 Jan 2012 11:30:00 +0000

Tegnap, amikor bevittem az ebédet a konyhából a szobába, elrepült előttem egy molylepke... azt hittem, hogy eldobom a tányérokat...

Felordítottam, miszerint: Ez egy moly?
Ember mondta : Az.

Én egy pillanat alatt biztonságba helyeztem mindent, aztán őrült kergetésbe kezdtem... azt hiszem, hogy allergiás lettem, ami nálam úgy nyilvánul meg, hogy, ha meglátok egy molylepkét bekapcsol bennem a gyilkos és addig kergetem, amíg (akár puszta kézzel) ki nem nyomom belőle a lelkét... (azaz, hát, igen... amíg meg nem ölöm...).

Néha ilyenkor látom magamat, magunkat kívülről, azaz, 160-170 cm közötti óóóóóóóriás lények kergetnek egy borsónál kisebb izét, ami repül...., de nem érik el... közben ledobják párnával a falról a képet, egymást többször fejbe dobják papuccsal, párnával, újsággal... egyszer majdnem a távirányítóval, de azt meggondoltam és helyette egy könyvvel... aztán jött a korszakalkotó ötlet, hogy majd a seprűvel... akkor már seprűvel hadonászva, jön a függöny, a csillár és majdnem a tévé is megvolt. Ha így látom magunkat kívülről, mindig arra gondolok, hogy hogy lehet, hogy mi, a teremtés koronái nem bírunk el egy ilyen gusztustalan izével....

Utálom, utálom, utálom, hogy megint kezdődik.... január van! Tavaly májusban kezdődött a harc ellenük.. egyáltalán nem tudom, hogy honnan jönnek, hol a fészkük, hogy miből lesznek... már minden dobozokban, üvegekben, a fontosabb cuccok (pisztácia, mogyoró, dió, stb...) a mélyhűtőben... Elegem van...

Tele a lakás csapdákkal... a karácsonyfadíszeket is úgy tettem el, hogy molyirtót tettem közéjük, mert Moha gyönyörű mézeskalácsait nem zabálhatják meg a szemetek...

Egyszerűen tele a cipőm a molylepkékkel... tele. És azt sem hiszem el, hogy egyszerűen nem lehet őket kipusztítani.... hol telelt át ez a tegnapi példány??? És miért hozzám kellett bejutnia?

Mostanában egyre sűrűbben hallom, hogy nagy az Isten állatkertje, és általában meg is találnak az onnan kiszabadult állatok... de ez a faj miért nem felejt már el??? A kétlábúakkal egész jól elvagyok... a repkedőkkel viszont egész komolyan meggyűlik a bajom... ehhh....

Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs...

noreply@blogger.com (szepyke) — Sun, 29 Jan 2012 08:55:00 +0000

Gondolom, hogy nem mi vagyunk azzal egyedül, hogy a sütemények szélei nem tartoznak a legkeresettebb darabok közé... Egy nagy tepsi zserbónak rengeteg széle, leeső darabja maradhat, amit vétek kidobni. Ez a legjobb alapja a kókuszgolyónak, vagy a kókusztekercsnek. Az egy dolog, hogy én durva kókuszfüggőségben szenvedek, de bevallom, hogy mióta megkóstoltam Gitta nyers zserbóját, azóta rájöttem, hogy a zserbóért is naaagyon oda meg vissza vagyok... Gitta zserbója maga a zserbó esszencia, tömény zserbó, minden falat egy mámor... Teljesen komolyan mondom, ha lehetőségetek van, készítsétek el a receptje alapján, mert az a ZSERBÓ. Igaz, hogy nem kell sütni, és még egészséges is, ellenben azzal, amit én csinálok...

Nah, visszatérek a mondandómhoz. Nálunk nagyon megy a zserbó. A "sima" zserbó, és a mézes krémes, vagy mézes zserbó néven futó válozata is. Viszont, nagyon nem fut a sütemény széle, így mindig, amikor zserbót sütök, bőven marad tészta, amit csak mindig kicsit odébb tolunk a fémdobozban... Ebből a tésztából készült ez a zserbó rolád, ami viszont annyira jó lett, hogy muszáj megörökítenem egy bejegyzés erejéig...

Nagyon egyszerű elkészíteni. Mivel nem olvasztott csokoládéval borítottam, főzni, sütni egyáltalán nem kell hozzá, csak kell egy daráló, vagy egy késes aprító és indulhat a móka.

Mivel a tészta itt maga a zserbó, különösebb ízesítést sem igényel, csak némi "kötőanyagot", amitől összeáll... erre tökéletesen alkalmas a baracklekvár, ami a zserbó elengedhetetlen alkotóeleme ugyebár. Természetesen, fel is lehet turbózni további hozzávalókkal, de szerintem felesleges. Ez így jó. Próbáljátok ki!:)

Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs

Hozzávalók

a "tésztához":

20-30 dkg zserbó (a sütemény szélei, maradék darabok)
10 dkg frissen pirított dió
2-4 evőkanál baracklekvár
2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)

a "töltelék" hozzávalói:

10 dkg baracklekvár
5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
5 dkg frissen pirított, aprított dió
2 evőkanál rum

a tetejére, vagy a lekenéséhez:

csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
cukrozott narancshéj (elhagyható)

A tekercs "tésztájához" a lekváron kívül a hozzávalókat késes aprítóba tesszük és ledaráljuk. Ahogy a gép darálja, apránként adagoljuk hozzá a lekvárt, azaz kanalanként, mert nem biztos, hogy kell bele mind. Akkor jó, ha a massza összeáll, a gép már gombócként "kergeti" csak.

A "töltelékhez" a hozzávalókat összekeverjük.

A tésztát folpackra terítjük, esetleg két sütőpapír közé tesszük, és kinyújtjuk. Igyekezzünk egyforma vastagságúra nyújtani, hogy feltekeréskor ne szakadjon ki sehol, ahol esetleg vékonyabban hagytuk.

Megkenjük a töltelékkel. A folpack vagy a sütőpapír segítségével feltekerjük.

A tetejére, azaz a külső bevonatához a csokoládéforgácsot köré és rá szórjuk, majd addig hempergetjük benne, amíg mindenhol fedi valamennyire a külsejét a díszítés.

Azonnal szeletelhetjük, de hűtőben visszadermesztve (folpackba csomagolva) jóval egyszerűbb lesz felvágni.

Tálaláskor megszórhatjuk csokoládéforgáccsal, díszíthetjük cukrozott narancshéjjal, vagy aszalt sárgabarackkal.

Időtlen időkig eláll... Folpackba csomagolva, fémdobozban a hűtőben tárolva...

Még valami... teljesen sima, mezei háztartási kekszből is elkészíthető, mert magának a tésztának nem sok íze van, itt a fő vonal a dió és a lekvár, némi csokoládéval...

Ha nincs otthon maradék zserbó, az arányok valahogy így állnak össze:

Hozzávalók

a "tésztához":

20 dkg háztartási keksz
5 dkg reszelt étcsokoládé
15 dkg frissen pirított dió
3-4 evőkanál baracklekvár
2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)

a "töltelék" hozzávalói:

10 dkg baracklekvár
5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
5 dkg frissen pirított, aprított dió
2 evőkanál rum

a tetejére, vagy a lekenéséhez:

csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
cukrozott narancshéj (elhagyható)

Ha a "krémet" és a "tésztát" simán összegyúrjuk, illetve a géppel összekevertetjük, akkor nyújtani sem kell, csak simán hengert formálni belőle és szeletelni...

Borsőrlő

noreply@blogger.com (szepyke) — Sun, 22 Jan 2012 10:30:00 +0000

Ezer éve akartam már egy ilyet... Már ott tartottam, hogy ráállítottam londoni összekötőt, hogy szerezzen be nekem egy olyan borsőrlőt, amit nem kell két kézzel fogni, elég csak az egyikkel "nyomkodni"...

Hogy miért kellett egy ilyen?

Mert nem szeretem, hogy fogom a húst, sózom, borsozom... a sózás megy simán egy kézzel, de a borsozáshoz két kézre van szükségem, mert az egyikkel fogom a borsőrlőt, a másikkal meg csavargatom...

Nem szeretem, hogy ilyenkor a borsőrlőt összetaperálom azzal a kézzel, amivel a nyers húst is taperálom, így minden ilyen alkalom után el kell mosnom a borsőrlőt. Apró dolog, de én utálom, nah.

Ezért akartam egy olyan borsőrlőt, amit egy kézzel tudok kezelni. Ez olyan. Úgy működik, mint egy toll, nyomkodni kell a tetejét, mintha ki-be kapcsolgatnánk. De ezt nem kapcsolgatjuk, hanem a rúgó segítségével minden ilyen nyomáskor egy csavarásnyi bors darálódik...

Már most imádom... Jah, ráadásul rózsaszín.. volt kék és zöld is, de ez jött velem..:)

Az ára 1199,- Ft volt, ha minden igaz. Most azon gondolkodom, hogy vennem kellene egyet a himalája sóhoz is...

Mondjuk, ember rögtön mondta, hogy ez olyan gagyi, hogy rögtön vegyünk kettőt..., mert szét fog esni, de leintettem, hogy nem ha gagyi, akkor nem kell kettő... Hazahoztam, elmostam, megszárítottam, megtöltöttem, kipróbáltam és szerintem jó lesz ez...

Amikor keresgéltem ilyen módon működő borsőrlőt, akkor szóba jött még az a bizonyos "nyuszi" is, de az nagyon drága... 4-5000 Ft-ért nem veszek borsdarálót, még akkor sem, ha agyamra ment ez a hülyeség, a nyers húsos kézzel való taperálással kapcsolatban...

Szolgálati közlemény! Meyer citrom...

noreply@blogger.com (szepyke) — Sat, 21 Jan 2012 17:45:00 +0000

A törökbálinti Corában 429,-/kg Ft áron lehet Meyer citromot kapni...

ugyanez a budakalászi Corában 399,-/kg Ft, de ott már alig volt...

Kép INNEN

Megtennétek nekem valamit? :))

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 20 Jan 2012 20:10:00 +0000

Csak annyit szeretnék kérni, hogy klikkeljetek a képre...

Köszönöm!:)

Gyümölcskenyér - püspökkenyér

noreply@blogger.com (szepyke) — Thu, 19 Jan 2012 10:15:00 +0000

A recept Latsiát dicséri. Ez a sütemény nagyon finom, nagyon könnyű. Könnyű elkészíteni, könnyű az egész, mint egy pihe... Magok, csokoládé, minimális liszt, sok tojásfehérje...

Még karácsonyra készült és kipróbálásként eltettem egy darabot belőle, amit tegnap kivettem a (fém)dobozból és jelentem, tökéletes még most is. Úgyhogy a számos dicséret mellé még azt is odaírhatjuk, hogy sokáig eltartható...

Gyümölcskenyér - püspökkenyér

Hozzávalók

7 tojásfehérje
csipet só
5 dkg dió nagyobb darabokra aprítva
5 dkg mandula nagyobb darabokra aprítva
10 dkg étcsokoládé kisebb darabokra aprítva
5 dkg színes gumicukor*
10 dkg cukrozott narancs- és citromhéj
8 dkg liszt
12 dkg porcukor
4 dkg olvasztott vaj

A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá verjük.

A diót, mandulát, csokoládét, gumicukrot és a cukrozott narancs- és citromhéjat összekeverjük a liszttel és a porcukorral, majd óvatos mozdulatokkal a tojáshabhoz keverjük. Ehhez az elegyhez keverjük az olvasztott vajat.
Kivajazunk, kilisztezünk egy püspökkenyér formát és a tésztát beleöntjük és 180 fokra melegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)

A süteményt kihűtjük, majd szeletelve tálaljuk.

* haláli jól néz ki, amikor megsül és kis ablakok lesznek belőle a süteményben

Latsia, köszönöm!:)

Lila nokedli - lila krumpliból

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 13 Jan 2012 09:00:00 +0000

Még mindig a lila krumpli... A múltkor készült padlizsános nokedli mintájára készült most ez az étel. Egyszerű, és nagyon finom. Ha valaki még gazdagítani szeretné, pirítson a tetejére kevés szalonnát is.

A padlizsános nokedli leírása ITT.

Itt a krumpli mellé került tojás és liszt, só, majd forró, lobogó vízbe szaggatva kifőztem, meglocsoltam tejföllel, és lila hagymával jól megpakoltam.

Lila krumpliból készített gombóc - lila gnocchi

noreply@blogger.com (szepyke) — Thu, 12 Jan 2012 12:25:00 +0000

Bele vagyok esve.. mármint a lila krumpliba...

Azóta megint vettem és még mindig nagyon tetszik...

Ez most nem annyira lila, mert liszt és tojás is került mellé. Valójában ez gnocchi, csak nagyobb darabokból készült... Megszórtam sajttal, meglocsoltam tejföllel, rápakoltam némi lila hagymát... és jóóóól megettem.

Jó étvágyat!

Filmajánló...

noreply@blogger.com (szepyke) — Wed, 11 Jan 2012 12:30:00 +0000

Szombaton délután az egyik kereskedelmi csatornán az egyik nagy kedvencemet vetítik majd... (végre)

Ez egy gyönyörű film... , a címe: Felhők közül a nap

Rengeteget lehet sírni rajta, de ez az, amit muszáj megnézni...

Remélem, hogy nem rontják el azzal, hogy telepakolják reklámmal...

Jó mozizást!

Mindjárt...

noreply@blogger.com (szepyke) — Tue, 10 Jan 2012 14:25:00 +0000

Mindjárt megérkezik a blogra a 800.000 látogató...

Ha te vagy az, akkor sziiiia! Jó, hogy itt vagy, gyere máskor is!:)

KELKÁPOSZTÁS CSIRKE

noreply@blogger.com (szepyke) — Tue, 10 Jan 2012 11:15:00 +0000

Úúúúúúúúúúúúszom. Arra nincs időm, hogy feltöltsem a blogra azokat a recepteket, amik már ezer éve ücsörögnek a gépen... Úszom... Jól látszik abból is, hogy ez a recept a Kifőztük 2011/12. számában jelent meg, azaz valamikor novemberben készült...

Az újságból azóta megjelent már a januári is, és már gőzerővel készül a februári szám is. Ha valaki nem tudná, hogy mi is az a Kifőztük, kattintson ide és nézze meg...

Ez az étel meg jó. Finom és nagy előnye, hogy kb. annyi idő alatt elkészül, amennyi idő alatt kifőzzük hozzá a tésztát.

Kelkáposztás csirke

Hozzávalók 4 személyre

1 vöröshagyma
2-3 evőkanál olaj
15-20 dkg húsos szalonna
1 egész filézett csirkemell
1 kisebb fej kelkáposzta
só
bors
1-2 ág friss vagy 1 teáskanál szárított rozmaring
2 dl tejszín
pár szelet lila hagyma

a tálaláshoz:

főtt rizs vagy főtt tészta, esetleg főtt vagy sült krumpli

Szeleteljük és az olajon üvegesre pároljuk a hagymát. Hozzáadjuk a felkockázott szalonnát, amelyet addig sütünk, amíg ki nem sül belőle az összes zsír. Amikor a szalonna elkészült, hozzáadjuk a felkockázott csirkemellet. Fehéredéséig sütjük a húst, majd hozzákeverjük a felszeletelt, megmosott káposztát is. Felöntjük 1 dl vízzel, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a rozmaringgal.

Fedő alatt puhára főzzük, majd amikor elfőtte a vizet, hozzákeverjük a tejszínt, és beleszórjuk a karikára vágott lila hagymát.

Pár perc alatt összeforraljuk, azután tálaljuk.

Lila krumpli

noreply@blogger.com (szepyke) — Sat, 07 Jan 2012 08:00:00 +0000

Ez bizony ilyen... Lila. Nem kicsit, nagyon lila.

Nem, nem azért vettem meg, mert nem tudtam tovább élni anélkül, hogy ne egyek lila krumplit, hanem azért, mert viszonylag jó áron jutottam hozzá.. és nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen is lehet...

Összesen 1 kilót vettem, de abból csomó mindent csináltam...

Lett belőle krumplipüré, lett belőle sima főtt krumpli, rósejbni és még valami, amit majd még hozok...

Ízre semmiben nem különbözik a sima krumplitól. Színre viszont... A tányéron látszik, hogy a nyers szelet sötétlila, de főzéskor kicsit kékes lesz... kicsit bizarr és bevallom, furcsa is lila dolgot enni... és azt is elmesélem, hogy amikor megcsináltam belőle a pürét, először (direkt) félhomályban tálaltam...

Ember meglátta, kérdezi, mi ez? Mondom, krumplipüré...

Erre ő, de milyen színe van ennek, kapcsold fel a villanyt.. mondom neki, neeee, kóstold meg így... hát, nem kóstolta meg... fel kellett kapcsolnom a villanyt....

Meglátta... ez mi? Mondom, lila krumpli. Erre ő, ez romlott? Erre én, nem, nem romlott, ez ilyen...

Erre ő, hát téged nagyon átvertek...

Aztán megkóstolta és közölte, hogy ennek krumpli íze van.. hö! mondtam, hogy krumpli, csak lila...

Szóval, ennyit a lila krumpliról. Minden készülhet belőle, amit krumpliból készítenénk...

Mondjuk, gombóc, barackkal a közepén... micsoda színorgia lenne, nem?:)

Tehát, a lila krumpli jópofa. Nem lesz folyamatosan porondon, mert kb. négyszer annyiba kerül, mint a normál krumpli..., de vendégváráshoz, vagy csak úgy játszásiból egyszer-egyszer, ha megengedhetjük magunknak, szerintem érdemes meglepni vele a fontosakat...

.... aztán nézni az arcukat...

Még valami... Budapest néhány kerületében kifejezetten veszélyes ilyet tálalni... vannak kerületek, ahol csak a zöld-fehér megy igazán... mi is titokban ettük...:)

BÚÉK!

noreply@blogger.com (szepyke) — Fri, 06 Jan 2012 10:30:00 +0000

Aki a facebookon is követi a Szépségtár blogot, az már láthatta ezt a képet, és olvashatta ezt a szöveget:

Picit úszom, picit úgy érzem, hogy az idő valaki más oldalán dolgozik... december 31-én elkezdtem egy bejegyzést a blogon, de még mindig nem fejeztem be...,így inkább abba is hagytam... Szólt volna mindenről, a múlt évről, az ünnepekről... újévi köszöntőként írtam... aztán ma eszméltem, hogy ennek kb. egy hete... így inkább mindenkinek nagyon boldog, egészségben, sikerekben, békességben, boldogságban gazdag új évet kívánok! Hogy miért ezzel a képpel (ez egyébként az az villamos, ami Budapesten jár, mindig más vonalon, így feldíszítve, világítva....), azért mert tetszik... és azért, hogy szemléltessem, hogy rohan az idő, én meg loholok utána... :)