Tanúságtevő

A Szentlélek kegyelme

2025-07-09T14:51:00.074+03:00

(ApCsel 10:42-45) Megparancsolta, hogy hirdessük a népnek, és tanúsítsuk, hogy ő az, akit Isten az élők és a holtak bírájává rendelt. Róla tesz tanúságot az összes próféta, hogy az ő neve által mindenki, aki hisz benne, elnyeri a bűnei bocsánatát.” Miközben Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik az igét hallgatták. A körülmetéltségből származó hívek, akik Péterrel jöttek oda, elcsodálkoztak, hogy a Szentlélek kegyelme a pogányokra is kiáradt.

Amikor megismertem N.-t, mindig olyan álmodozó és homályos szemű volt. Ha beszélgettünk, gyakran elhallgatott és hagyta, hogy csak én beszéljek. Én pedig meséltem neki, és gyakran kifejtettem a hit dolgait. Ilyenkor, ha egy idő után elhallgattam, kért, hogy még beszéljek. Aztán egyszer csak azt mondta, hogy úgy érzi magát, amikor beszélek hozzá, mintha egy homály, vagy egy köd szállna fel a fejéről. Később az ő, néhány évnyi lelki tisztulása és növekedése után, amikor az utcán menve ismét kifejtettem neki az írásokat az Úr Jézusról, az ószevetségtől az újszövetségig, jelezte nekem, hogy szavaimat hallgatva nagyon eltöltötte a Szentlélek. Olyan melegséget érzett a szívében, hogy még az arca is kipirosodott. Ekkor N. szemei valóságosan ragyogtak. Ugyanaz történt vele is, mint azokkal a népekkel, akik egykor Péter apostol szavait hallgatták (ApCsel 10:42-45), annyi különbséggel, hogy mi már részesültünk a keresztség és a bérmálas szentségeiben...

Aztán, a minap, bementem az egyik üzletbe, és az elárusítók az időjárásról beszéltek egymás között:

- Ismét jön a vihar - mondta az egyik elárusító a másiknak -, s elveri a jég a veteményesemet.

- Ott, immá verje el - folytatta beletörődve - úgyis azt csinál, amit akar...

Én, amikor ezt hallottam, ellenkezést éreztem a szívemben, és rászóltam:

- Miért tetszik ebbe így beletörödni? Hát ne verje el...

- De hát mit tehetnék? - csodálkozott rám az asszonyság.

- Hát imádkozzon, és higgye, hogy a jég nem fogja elverni a kertjét - válaszoltam.

A nő rámnézett kételkedve, és hitetlenül folytatta:

- Mit csináljak, immá verje el...

Láttam rajta, hogy nem hisz nekem. Nem hitte el, hogyha hittel imádkozik és kér, akkor a rossz idő elkerüli a kertjét...

Elmeséltem ezt az esetet N-nek. Elmagyaráztam neki, hogy ez olyan, mint Káleb esete az ószövetségben, amikor kémeket küldött Mózes Kánaán földjére. Amikor azok visszatértek, azt jelentették, hogy a földet lehetetlen elfoglalni a lakóinak ereje miatt, mivelhogy azok óriások voltak. Csak egyedül Káleb volt az, aki hitt az Úrban, és azt mondta, hogy igenis el lehet foglalni (Szám 13:30)...

(Szám 13:30) Zúgolódni kezdett erre a nép Mózes ellen, de Káleb csendesítette őket, és azt mondta: „Csak menjünk fel, s foglaljuk el azt a földet, mert el tudjuk foglalni.”

Mivel a nép hitetlen volt, és nem bízott az Úrban, ezért negyven évig kellett kóborolniuk a pusztában, és mindnyájuknak ott kellett meghalniuk. Senki közülük nem léphetett be az ígéret földjére, csak egyedül Káleb, Nun fia (Szám 14:28-30)...

(Szám 14:28-30) Mondd meg tehát nekik: Amilyen igaz, hogy én élek – ezt üzeni az Úr –, olyan igaz, hogy amint szólni hallottalak benneteket, úgy fogok tenni veletek. Ebben a pusztában fog heverni holttestetek. Senki, akit megszámláltak a húszesztendősök s az idősebbek közül, aki zúgolódott ellenem, be nem megy arra a földre, amely felől esküre emeltem kezem, hogy lakóivá teszlek titeket, kivéve Kálebet, Jefóne fiát és Józsuét, Nún fiát.

És valóban, csak egyedül Káleb maradt meg közülük (Szám 14:38), és negyvenöt év múlva is fiatalos erővel, lóháton vonult be az ígéret földjére, hogy megkapja a maga részét...

(Szám 14:38) Azok közül a férfiak közül, akik elmentek, hogy az országot kifürkésszék, csak Nun fia, Józsue és Jefunne fia, Kaleb maradt életben.

Kaleb része

Káleb elnyerte örökségét az ígéret földjén (Józs 14:6-13), a tejjel és mézzel folyó földön, és mi is elnyerjük örökségünket a mennyek országában, hogyha hozzá hasonlóan bízunk az Úrban...

(Józs 14:6-13) Amikor Júda fiai Gilgalban Józsue elé járultak, Kaleb, a kenizita Jefunne fia így szólt hozzá: „Tudod, mit mondott rólam és rólad Mózes, az Úr szolgája Kádes-Barneában? Negyvenesztendős voltam, amikor Mózes, az Úr szolgája előreküldött Kádes-Barneából ezt az országot kikémlelni, s én hírt vittem neki róla legjobb tudásom szerint. A testvérek, akik velem együtt feljöttek, kedvét szegték a népnek, én azonban teljesítettem az Úr, az én Istenem akaratát.” Azon a napon Mózes ezt az esküt tette: „Tudd meg, a föld, amelyet lábad bejárt, a tied lesz örökségképpen, a tied és utódaidé örökre, mert teljesítetted az Úr, az én Istenem akaratát.” Az Úr, amint látod, életben hagyott engem, amint ezt megígérte. 45 esztendő telt el azóta, hogy az Úr ezt mondta Mózesnek (akkoriban vonult át Izrael a pusztán), így most 85 esztendős vagyok. Még most is olyan erős vagyok, mint akkor voltam, amikor Mózes azt a megbízatást adta; még most is megvan bennem a régi erő; harcolni, jönni és menni. Add hát ide nekem azt a hegyvidéket, amelyet azon a napon megígért nekem az Úr. Akkoriban hallottad, hogy anakiták lakják, és nagy, megerősített városok vannak rajta. Ha az Úr velem lesz, elűzöm őket, amint megmondta az Úr.” Józsue megáldotta Kalebet, Jefunne fiát, és neki adta Hebront örökrészül.

Amikor elmeséltem ezeket N.-nek, ő nagyon elcsodálkozott, és azt kérdezte:

- Tényleg le van ez így írva?

Amikor én bizonygattam, elhallgatott, majd egyszer csak így szólt:

- Húú, hogy eltöltött a Szentlélek! - monda kipirult arccal...

S lám, én Szentlélekkel eltelve szóltam hozzá, és mivel ő hitt nekem, őt is eltöltötte a Szentlélek, mert a kegyelmi adományok különfélék, de a Lélek ugyanaz (1Kor 12:4)...

(1Kor 12:4) A kegyelmi adományok ugyan különfélék, de a Lélek ugyanaz.

Ekkor valóra vált életünkben az írás: "amikor halljátok szavát, meg ne keményítsétek szíveteket" (Zsid 3:7:11). N. valóban nem keményítette meg a szívét (Zsid 3:7-11), hanem hitt Istenben, és a Szentlélek azonnal eltöltötte a szívét. Az ilyenek, a szívükben, máris elnyerik remény szerint az ígéret földjét, vagyis Isten országát...

(Zsid 3:7-11) Ezért, mint a Szentlélek mondja: Ma, amikor majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor, a kísértés napjána pusztában tettétek. Atyáitok ott próbára tettek, megkísértettek, bár szemükkel látták negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtam és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utaimat nem ismerték meg. Megesküdtem hát haragomban,hogy nyugalmamba nem mennek be.

Csakis az lehet kedves az Úr előtt, aki hisz (Zsid 11:6), és a hitetlenek nem látják meg Isten országát (Jn 3:3-16). Hinni pedig akarni is kell, és sürgetően, erőszakosan, kitartóan kérni kell a hit ajándékát. De nemcsak hit ajándékát kell kérni, hanem a hit növekedését is (Lk 17:5)...

(Lk 17:5) Az apostolok ekkor azt mondták az Úrnak: „Növeld bennünk a hitet!”

(Jn 3:3-16) Jézus azt felelte neki: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újraszülessék?” Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született.” „Hogyan lehetséges ez?” – kérdezte Nikodémus. Jézus így válaszolt: „Izrael tanítója vagy, és nem érted? Bizony, bizony, mondom neked: arról beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el tanúságtételünket. Ha földi dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy fogjátok hinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek? Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia, aki a mennyben van. Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.

(Zsid 11:6) Hit nélkül senki sem lehet kedves előtte, hiszen aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy létezik, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.

Drága jó mennyei Atyánk, kérünk Téged szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, add nekünk a Szentlélek kegyelmét. Add nekünk, hogy hittel kövessük Őt, és tanúságot tegyünk országod örömhíréről. Ámen.

Az üdvtörténet színpada

2024-09-12T16:19:00.000+03:00

Valamikor, a 2000-es évek elején, a "csángó misét" a kulturotthonban tartották. Azóta a csángó misét már sokkal ünnepélyesebben tartják. Akkor az oltár a színpadra volt felállítva, és a prédikáció is a színpadról hangzott el...

Az akkori főesperes, aki még a régi gárdából való idős pap volt, nagyon ötletesen alkalmazkodott prédikációjával a helyszínhez. Azzal kezdte, hogy képzeletünkben elrendezte a színpadon az egész üdvtörténetet. Az Úr Jézus szent keresztjét, mint az idők teljességét (Ef 1:9-10), a színpad közepére állította, és az ószövetséget meg az újszövetséget a kereszttől balra és jobbra helyezte. Ezzel a felállítással szemléltette velünk, hogy az idők folyamán, hogyan bontakozott ki Isten üdvözítő terve az Ő végtelen irgalma és kegyelme szerint, amellyel felölelte a bűnbeesett emberiséget...

(Ef 1:9-10) Megismertette ugyanis velünk akaratának a titkát jóságos tetszése szerint, amelyet elhatározott benne az idők teljességének megvalósításáról: hogy Krisztusban, mint Főben, újra összefogjon mindent, ami a mennyben és ami a földön van.

Abban az időben, a régi gárda papjai még tudtak prédikálni... Alkalmasak voltak a tanításra (2Tim 2:1-2), értelmesek és műveltek voltak, akik lebilincslő ábrázolásokkal és jól strukturáltan tudták előadni a szentbeszédet. Manapság, mivel kevés a hivatás, már nem válogatják meg a szeminaristákat. Sajnos, ma olyan fiatal papok kerülnek ki, akik nem ismerik eléggé a szentírást, nincs kellő általános műveltségük, hiányzik belőlük az absztrakt gondolkodás, nem tudnak helyesen írni, de még felolvasni se. Ma már egyre ritkábban hallani egy igazán jó, értelmes és összálló prédikációt...

(2Tim 2:1-2) Fiam, légy tehát erős a Jézus Krisztusban levő kegyelem által, és amit tőlem számos tanú által megerősítve hallottál, bízd azt hűséges, mások tanítására is alkalmas emberekre.

E szentmise után jutott eszembe egy visszatérő gyermekkori álmom... Gyakran jártam álmomban valamiféle nagy színházba, melynek óriási színpada és hatalmas emelkedő nézőtere volt, rengeteg ülőhellyel. Mindig bementem ebbe a színházba, elfoglaltam a helyemet valahol középtájt, és vártam az előadást. Egyszer volt úgy, hogy az egész színházat felülről láttam, amint odafent, a színházépület gerendáin mászkáltam. Most már tudom, hogy ez az álmom az üdvtörténet színpadát jelképezte...

De mi köze a kispapok képzettségének az üdvtörténet színpadához? Hát, nagyon sok... Az Úr Jézus mondta, hogy minden írástudó olyan, mint a jó gazda, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából (Mt 13:52). Maga az Úr Jézus, a feltámadása után, az emmauszi tanítványoknak az ószövetségből fejtette ki mindazt, aminek Őáltala, Ővele és Őbenne kellett beteljesednie az újszövetségben (Lk 24:27)...

(Mt 13:52) Ő pedig ezt mondta nekik: „Tehát minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából.”

(Lk 24:27) Aztán Mózesen elkezdve az összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.

Tehát, ha a mai fiatal papok nem ismerik átfogóan és tüzetesen a szentírást, és nem tudják összevetni az ószövetségi ígéreteket az újszövetségi beteljesedésekkel, akkor hogyan érthetnék meg Isten tervét, amellyel megmentett minket és üdvösséget szerzett nekünk. Hogyan érthetnék meg, hogy mi a szélessége, a hosszúsága, a magassága és a mélysége Isten nagy szeretetének (Ef 3:16-19), amint Szent Pál írta az efezusbelieknek...

(Ef 3:16-19) Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által, hogy Krisztus a hit által a szívetekben lakjék, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, hogy mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, és megismerhessétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét is, s beteljetek Isten egész teljességével.

Milyen rendkívüliek voltak az ószövetségi szentek, milyen nagy volt az ő hitük, és mily nagy dolgokat cselekedtek... Bár nagy volt a hitük, és bizonyságot is kaptak, mégsem érhették el az ígéreteket, mert ők nem juthattak el nélkülünk az üdvösségre (Zsid 11:39-40)...

(Zsid 11:39-40) Bár ezek a hitükről mind bizonyságot kaptak, mégsem nyerték el az ígéretet, mert az Isten nekünk valami jobbat tervezett, nélkülünk nem juthatnak hát el az üdvösségre.

Ha pedig valaki nem ismeri a szentírást, és nem látja át Isten csodalatos művét, üdvözítő tervét, akkor hogyan magyarázhatná el a mai embernek, hogy milyen nagy dolog kereszénynek lenni?... Az ószövetségi próféták, habár hittek és szentek voltak, alászálltak az alvilágba (1Sám 28:13-14), várva a megváltás beteljesedését...

(1Sám 28:13-14) A király azonban azt mondta neki: „Ne félj! Mit látsz?” Azt mondta erre az asszony Saulnak: „Isteni alakot látok feljönni a földből.” Ő erre azt mondta neki: „Milyen az alakja?” Az azt mondta: „Öreg ember jön fel, s palást van rajta.” Erre Saul megértette, hogy Sámuel az. Arcát a földre hajtotta, és leborult.

De az újszövetségi krisztuskövetők arra vannak rendelve, hogy egyből felvétessenek a mennybe, Isten szent színe elé. Az idők teljességében, az Úr Jézus, az Ő saját testének áldozatával nyította meg az utat a Szentek Szentjébe (Zsid 9:8-12). A kárpit kettéhasadt (Mt 27:51), és megnyílt a üdvöség útja, úgy az újszövetség, mint az ószövetség szentjeinek...

(Mt 27:51) És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.

(Zsid 9:8-9; 11-12) A Szentlélek ezzel azt jelezte, hogy addig, amíg az első sátor fennáll, a legszentebb szentélybe vezető út nem nyílik meg. Ez úgy fogható fel, mint utalás a jelen időkre, mert hisz ott olyan ajándékot és áldozatot mutatnak be, amelyek a bemutatót lelkileg nem tehetik tökéletessé;

Krisztus azonban a ránk váró javak főpapjaként jött el, s belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem ember keze alkotott, vagyis nem ebből a világból való. Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett.

Lám, mily boldogok vagyunk mi krisztuskövetők (Jel 14:13), akik a keresztség által Isten fiai lettünk (Jn 3:5; Gal 3:26), és a hit által, az ingyenes kegyelem részesei (Fil 1:7). Mi Isten országának örökösei vagyunk. Nekünk már nem kell évszázadokig várnunk a hitünk beteljesedésére és az ígéretek elnyerésére, mert ha Krisztusban élünk és Őbenne halunk meg, akkor azonnal miénk a mennyek országa...

(Jn 3:5) Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába.

(Gal 3:26) Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

(Fil 1:7) Illő is, hogy így gondolkodjam mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, akik a bilincseimben, valamint az evangélium védelmezésében és megerősítésében mindannyian részesei vagytok a nekem juttatott kegyelemnek.

(Jel 14:13) Erre szózatot hallottam az égből: „Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket.”

Igen, persze, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy sokaknak még ott vannak az ideigtartó büntetések a tisztítótűzben, amelyeket tusztátalanságaik miatt még el kell viselniük (Mal 3:3, 1Kor 3:13-15). De ott is már boldogok, mert már bíztosak abban, hogy örökre Krisztuséi, és Őáltala a mennyei Atya gyermekei...

(Mal 3:3) Leül, mint az ezüstolvasztó és -tisztító mester. Megtisztítja Lévi fiait, megfinomítja őket, mint az aranyat és az ezüstöt, hogy méltóképpen mutassák be az áldozatot az Úrnak.

(1Kor 3:13-15) Az Úr napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel érkezik, és a tűz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája. Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül. De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által.

Urunk Jézus, látva üdvözítő terved óriási színpadát, leborulunk előtted, és letesszük lábad elé életünk koronáját, mert minden csakis a Tiéd. Ámen.

A halottak temessék halottjaikat

2024-09-11T10:30:00.005+03:00

Volt egy közeli rokonom, aki rámhagyta ingatlanjának egyharmadát annélkül, hogy megkérdezett volna, hogy akarom-e vagy sem. A másik két örökös, két lánytestvér volt, akik unokatestvéreim, és akik már rég, hogy jehovisták lettek.

Egy idő után, egyszer csak pretenciókkal álltak elő, hogy pótoljak az ingatlan fenntartásába. Én akkor nem voltam felkészülve erre, mert a családi helyzetem más volt, mint az övék. Már korábban is értek kellemetlen meglepetések a kapcsolatunkban, de ekkor olyan dolgok jöttek elő, amelyek arra késztettek, hogy átgondoljam a helyzetet...

Én szabadultam volna ebből az egész helyzetből, de nem tudtam mit tegyek. Azért egy örökséget mégsem dob el az ember csak úgy... Ekkor imádkoztam, hogy mint tegyek, és a Szentlélek vezetésére hagyatkoztam. Amikor imádkoztam, határozottan éreztem, hogy a Szebtlélek azt súgja nekem: Hagyd a holtakra, hogy temessék el halottjukat... Ekkor rákerestem erre a részre az evangéliumban, és megtaláltam erre az igére (Mt 8:22, Lk 9:60)...

(Mt 8:22) De Jézus így szólt hozzá: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak eltemessék saját halottaikat!

(Lk 9:60) Jézus így válaszolt neki: Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!

Elolvastam ezeket az evangéliumi részeket, és elgondolkodtam, hogy mi a teendőm ebben a helyzetben. Arra a döntésre jutottam, s még aznap írok a rokonomnak, hogy vegyen ki engem a végrendeletéből...

De miről is volt itt szó tulajdonképpen? Arról, hogy ezek a rokonaim mind lelki halottak voltak (Jel 3:1), és nem volt érdemes velük foglalkozni? Nem egésszen, mert Isten minden embert szeret, és azt akarja, hogy mindenki eljusson az üdvösségre (1Tim 2:3-4)...

(1Tim 2:3-4) Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.

De világos volt számomra, hogy ők nem fogadták be az Úr Jézust az életükbe (Jn 1:12-13), és lelkileg tényleg halottak voltak... Hogy mi lesz a sorsuk? Azt csak az Úr tudja...

(Jn 1:12-13) Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.

És akkor miről van szó? Hát arról, hogy egy életünk van itt a földön, és nem mindegy, hogy azt mire használjuk fel. Amint abbal a bizonyos dalban is énekelik: hogyha két életem volna... Hogyha volna... De nincs. És ha lenne is, mindkettő az Úré lenne... Egy életünk van itt a földön, és azzal az Úrnak kell szolgáljunk. Nem szolgálhatunk két úrnak (Mt 6:24), azaz Úr Jézusnak is, és a Mammonnak is, azaz, ebben az esetben az örökségeknek, és a vele járó hiábavalóságoknak...

(Mt 6:24) Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.

A tét nagy... Örök jutalom, vagy a mulandó vagyon?... Isten a mi örökségünk (Ef 1:14), és nekünk nem a test szerinti rokonságok hagyatékaiért kell szolgáljunk. Ha egy tanítvány nem követi az Úr Jézust, hanem egy rokoni örökség miatt elkötelezi magát ember mellett, az nem méltó Őhozzá...

(Mt 10:37) Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

(Mt 10:38) Aki nem veszi föl keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám.

(Lk 9:62) Jézus így válaszolt: „Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára.”

Bárány

Hosszú sorban vonulnak az árnyak,
Halottak temetik halottjukat,
Egy szürke juh a hintót vezeti,
S az elveszett nyáj csendben követi.

Bárány megy elől, botlik a lába,
Nyakába akasztva a Golgota súlya,
Csapzott a szőre, sánta és balga,
Bégetése repedt fazék hangja.

Van, aki a sorban így háborog:
Ilyen a nyáj előtt mit kódorog!
Van aki nevetve fogja a hasát,
Amikor hallja recsegő hangját.

Bizonysága jelét vállán emeli,
Bizonyságul örömest cipeli,
Kancsal szeme oly lágyan csillan,
Mint hűséges kutyának, szíve úgy dobban.

De hogyan is láthatnák a vakok,
Ahogy bordái alatt titkon ragyog,
S mint fénylő lámpás sűrű ködben,
Szövétnek ragyog a sovány mellben.

Bárány voltál, bárány is maradtál,
Terheddel ma már egy ujjal játsznál,
Hátranézel, lám, mennyien követnek,
Ámulva nézed, a gyúnyt űzők eltüntek.

Uram Jézus, köszönöm, hogy Szentlelked által megvilágosítottál, és megszabadítottál a hiábavaló dolgoktól. Ámen.

Szükséges, hogy botrányok legyenek

2024-09-08T18:05:00.000+03:00

Az utóbbi évtízedben kétféle tendencia látható a vallásos jellegű online médiában:

- A hivatalos vagy félhívatalos egyházi média, amely mindig csak pozitív híreket, és egyfajta triumfális egyházképet mutat a világ felé;

2. A nem hívatalos és rebelis vallásos média, amely kendőzetlenül tárja elénk az egyes papok bűneit, és teregeti ki az Egyház jelenkori problémáit.

Tudjuk a szentírásból és az evangéliumokból, hogy jaj lesz majd egyeseknek a botrányok miatt (Mt 18:7, Lk 17:1)...

(Mt 18:7) Jaj a világnak a botrányok miatt! Mert szükséges ugyan, hogy botrányok legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botrány történik.

(Lk 17:1) Azután így szólt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat."

És miért szükséges, hogy botrányok legyenek? Hát azért, hogy nyilvánvalókká váljanak a kipróbáltak (1Kor 11:19)...

(1Kor 11:19) Mert szükséges, hogy legyen közöttetek szakadás is, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek közöttetek.

De mindezek ellenére, nem tehetjük, hogy ne törődjünk saját dolgunkkal, önmagunkkal és a lelkünk üdvével... A tíz szűz esetében is láthattuk, hogy végül, az okos szűzek nem adtak olajat a balga szűzeknek (Mt 25:9). Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ki mihez közel hajol, az fogja őt vonzani és befolyásolni...

(Mt 25:9) Nem adunk – felelték az okosak –, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak.

Megfigyelhető, hogy bizonyos nem hivatalos vallásos platformok, a szükséges informáláson túl, abból űznek sportot, hogy folyton találnak egy-egy helyi, pitiáner botrányt, hogy az Egyház dekadenciáját, leépülését és haldoklását súlykolják. De mi ennek a gyümölcse? Hát nem más, mint a lelkek folytonos felháborítása, felbolygatása, megbotránkoztatása, és az Egyházba, mint a megváltás és az üdvösség közvetítőjébe vetett bízalom rombolása...

Amikor egy egyházi botrányról szóló hírt olvasunk, talán jó lenne arra is gondolni, hogy mennyi annak a relevanciája. Igaz volt a hír? Jó volt a hír? Szükséges volt az a hír? Kell mi arról tudjunk? Ránk is tartozik az a hír? Amikor egy botrány kijutott a világi sajtóba, akkor már nincs mit tenni. De vajon, kell mi tudjunk arról, hogy dél-amerikában vagy franciaországban, vagy a világ másik részén, egy pap kibe lett szerelmes, vagy milyen oktalanságot művelt?....

Nem fecsérelhetjük el az időnket hiábavalóságokra... Mi arra vagyunk elhíva, hogy az Úr Jézusra, Isten Fiára hallgassunk, amint Mária is, Márta nővére tette (Lk 10:41-42), és így Istenben gazdagodjunk (Lk 12:21)...

(Lk 10:41-42) Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha.”

(Lk 12:21) Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdagodik.”

Aztán meg azokról, akik hivatásszerűen, mindig csak a rossz híreket terjesztik az Egyházról, mit gondoljunk? Vajon szeretik az Egyházat? Szeretik a Vőlegény Menyasszonyát (Jel 21:9)? És ha nem szeretik a Menyasszonyt, akkor vajon szeretik a Vőlegényt? Vajon a Vőlegénynek tetszik, hogy folyton kővel dobálják a Menyasszonyt?...

(Jel 21:9) Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, az, akinél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: „Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!”

Jobb lesz ha mindig az Úr Jézusra figyelünk, és az Ő igéjével táplálkozunk, mert az Ő igéi örök életet adnak (Jn 6:63). A világot és annak botrányait pedig haggyuk Isten angyalaira, akik majd a végén összegyűjtik a konkolyt, hogy a tüzes kemencébe dobják (Mt 13:41-42)...

(Mt 13:41-42) Az Emberfia elküldi majd angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt, és a tüzes kemencébe vetik őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

(Jn 6:63) A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.

Ne feledjük soha, hogy milyen jó az Úr, és milyen édes az Ő igéje. Ne a botrányok olvasására pazaroljuk a drága időnket, és ne azokhoz hajoljunk oda, hanem emeljük fel szívünket az Úrhoz (Siral 3:41)...

(Siral 3:41) Emeljük fel szívünket kezünkkel együtt Istenhez, aki az égben van!

Uram Jézus! A Te igéd Lélek és élet. Ma a lábadhoz űlünk, és csak Terád hallgatunk. Ámen.

Milyen szép a lába

2024-09-07T09:33:00.000+03:00

Ifjúkorunkban, amikor a szép lányok után néztünk, akkor leginkább a lábukat mustráltuk és mondogattuk: Hú, de jó lába van ennek a csajnak...

Valamikor régen, Nagyenyeden voltam egy lelkigyakorlaton. Nagyon sok kegyelmet kaptunk ezen a lelkigyakorlaton, és egy életre szóló, felejthetetlen emléket. A tanítások, a személyreszóló próféciák, a hitéletben eligazító igerészek, a Szentlélek érezhető kiáradása, a testvérek örömteli közössége, mindnyájunk lelkét betöltötte az Úrban való örvendezéssel. Hazafelé jövet, még a vonaton is ez az öröm volt mindnyájunkban...

Aztán, ott a vonatfülkében, elbeszéltük egymásnak lelki megtapasztalásainkat. Az egyik középkorú hölgy felette a lábát a szemközti padra, és nevetve mondta: Milyen szép a lábam... Ez akkor nekem nagyon kétértelmű volt, és nem igazán értettem a gesztusát. De aztán kiderült, hogy ő ezt az igerészt kapta az Izajás könyvéből (Iz 52:7)...

(Iz 52:7) Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.”

Sokszor elgondolkodtam, hogy mit is jelenthet ez? Áll valaki a hegyen mezítláb, vagy meztelen lábszárral, és mi nem felfelé, nem a távolba nézünk, hanem letekintünk a földre, annak az embernek a lábára... Furcsa... Mi jelethet ez?...

Több évtízede volt egy visszatérő álmom. Az volt, hogy mindig valamiféle üzletben vagy raktárban vagyok, ahol rengeteg cipő van, és én válogatok közülük. Az egyik ilyen volt, a másik meg olyan, az egyik túl nagy volt, a másik meg nem tetszett, stb... Mindig gondolkodtam, hogy vajon mit jelenthetett ez a sok cipő álmaimban. Aztán, az első eligazítást, a szentírásban találtam meg, abban a részben, amikor Mózes az égő csipjebokorhoz ment (Kiv 3:5)...

(Kiv 3:5) Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állsz!

Tehát a sarú, vagyis a cipő, az ember evilági útját, életét és szolgálatát jelképezi. Az ember, az ő cipője talpán járja végig élete útját, és cipőjében éli meg életének cselekedeteit. Egy másik ember helyzetének megértésével kapcsolatosan is azt szoktuk mondani, hogy: Helyezd magad a cipőjébe...

Az ember nem viheti be a cipőjét a szentek szentjébe, hanem le kell azt húznia, és csak mezítláb jelenhet meg az Úr előtt. Ez az jelenti, hogy nem vihetjük be evilági életünk tisztátalanságát a mennybe, hogy senki sem üdvözülhet saját érdemeiért, és a mennyben senki sem dicsekedhet evilági tetteivel. Mert mindnyájan kegyelemből részesültünk a megváltásban (Ef 2:8-9)...

(Ef 2:8-9) Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék.

A minap megint cipőkkel álmodtam... Az elsőpénteki szentségimádáson pedig azt a képet kaptam, hogy milyen szép a lábam. De mi van akkor, ha szép a lábam? Hát az van, hogy akkor egy szép és drága cipőt fognak rá felhúzni. De mit jelent az, hogy cipőt húznak az ember lábára? Azt jelenti, hogy akkor elindulhat az evangélium hírdetésének útjára (Ef 6:13-17)...

(Ef 6:13-17) Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat. Így készüljetek föl: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére. Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Tegyétek fel az üdvösség sisakját, és ragadjátok meg a Lélek kardját, vagyis az Isten szavát.

Tehát, akkor mit jelent az előbbi Iz 52:7 igerész? Mit jelent az, hogy: milyen szép a hegyeken annak lába, aki jó hírt hoz? Hát az evangéliumnak, vagyis az örömhírnek hirdetését... És mi az örömhír? Az az örömhír, ami az evangélium summájában van összefoglalva (1Tim 3:16)...

(1Tim 3:16) Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki megjelent testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe.

Uram Jézus, hála és dicsőség neked, hogy elhívtál szőlőmunkásodnak. Add nekem, ha majd eljön az ideje, hogy készségesen húzzam le előtted a sarumat. Ámen.

Az ember benső harca

2024-09-06T12:22:00.000+03:00

Gyakran mondogatjuk a mi emberi gyalóságunkra, hogy a jó énem ezt súgta, de a rossz énem arra vont... De jó lenne, ha mindig a jó énünkre hallgatnánk...

Egy zsidó ismerősöm egyszer azt mondta nekem: ahogyan végzi a szombat előesti imáját, és ahogyan megünnepli a sabbath-ot a zsinagógában, aszerint kíséri haza őt egy jó vagy egy rossz angyal, és az fog vele járni egész héten át...

Hát igen... Ezek mind szimbólikus érzékeltetői annak a valóságnak, hogy az emberben egy benső harc zajlik, és az ember halhatatlan lelke a jó és a rossz, az élet és halál között tusakodik. Ezt a benső harcot írja le oly szépen Szent Pál apostol a Rómaiakhoz írt levelében (Róm 7:14-23)...

(Róm 7:14-23) Tudjuk, hogy a törvény lelki, magam azonban testi vagyok, és a bűn rabja. Azt sem tudom, mit teszek, hiszen nem azt teszem, amit szeretnék, hanem amit gyűlölök. De ha azt teszem, amit nem akarok, elismerem a törvényről, hogy jó, és valójában nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Tudom ugyanis, hogy semmi jó nem lakik bennem, azaz a testemben, mert készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes. Hiszen nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Így ezt a törvényt látom: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen. A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz.

Azért van ez így, mert az emberben kétféle, illetve háromféle lélek is van, attól függően, hogy birtokolja-e a Szentlélek kegyelmét vagy sem... A megkeresztelt és a kegyelem állapotában lévő emberben, háromféle lélek is van:

1. A testet éltető egyszerű lélek, amely a vérében van, és onnan ad éltet a testnek (MTörv 12:23);

(MTörv 12:23) Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod.

2. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett hallhatatlan emberi lélek, amelyben az ember személye és öntudata van, és ami az ő szelleme (Péld 3:21-22);

(Péld 3:21-22) Fiam, ne téveszd szemed elől soha, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra. Így majd a lelked életévé válnak, és ékesség lesznek a nyakadon.

3. Az Isten Lelke, a Szentlélek, Aki betölti az ember testét és lelkét, mint egy templomot (1Kor 3:16), megvilágosítja és élteti az emberi lelket, hogy annak örök élete legyen.

(1Kor 3:16) Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek?

Egy jóakaratú ember hallhatatlan lelke mindig küzdeni fog a jóért, és szabadulni akar az ő testének és vérének gyarló befolyása alól...

- A pogány ember a maga erejéből küzd, az ő lelkiismerete szerint, és őt aszerint ítélik majd meg (Róm 2:14-16)...

(Róm 2:14-16) Amikor ugyanis a pogányok, kiknek nincs törvényük, természettől vezérelve megteszik a törvényben foglaltakat, akkor – noha törvényük nincsen, ők maguk a törvény maguknak, és így megmutatják, hogy a törvény követése a szívükbe van írva. Lelkiismeretük tesz nekik erről tanúságot, és a gondolataik, amelyek hol vádolják őket, hol pedig felmentik azon a napon, amikor Isten ítélkezni fog Jézus Krisztus által az emberek rejtett dolgairól az én evangéliumom szerint.

- A megkeresztelt ember azonban, aki a kegyelem állapotában van, Isten Lelke által emelkedik ki a test és a vér befolyása alól. Ezért, a krisztuskövetők benső harca, az ember halhatatlan lelkének ingadozása a testben és vérben lévő alacsonyrendű lélek bűnös vonzása, és a Szentlélek éltető és felemelő ereje között (ApCsel 15:11)...

(ApCsel 15:11) Ellenben mi abban hiszünk, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők.

A Szentlélek kegyelme az, ami kiemel minket a törvény igája alól, mert szívünk táblájára írja Isten törvényét (Jer 31:33; 2Kor 3:3, Zsid 8:10)...

(Jer 31:33) Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek.

(2Kor 3:3) Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva, és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira.

(Zsid 8:10) Ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötni fogok azok után a napok után – mondja az Úr –, elméjükbe adom törvényeimet, s a szívükbe írom azokat; én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.

Ezért hát, már nincs szükségünk külső törvényre, mert az a szívünkbe és elménkbe van írva, és aki hisz, az már átment a halálból az életre (Jn 5:24). Aki hisz Isten egyszülött Fiában, a Lélek szerint él és megtermi a Lélek gyümölcsét (Gal 5:22-23), az már nem esik ítélet alá, hanem örök élete van...

(Jn 5:24) Bizony, bizony, mondom nektek, aki hallgatja szavamat, és hisz abban, aki küldött engem, annak örök élete van. Nem megy ítéletre, hanem már átment a halálból az életbe.

(Gal 5:22-23) A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.

Az ősbűn által, az ember meztelen teste elveszítette az eredeti szentség dicsőséges ruházatát, és így az ember teste a bűn és a halál leple alá került (Iz 25:7-8, 2Kor 3:14)...

(Iz 25:7-8) És leveszi e hegyről a leplet, amely minden népet betakart, és a fátyolt,amely minden nemzetet elborított. Örökre megsemmisíti a halált.

(2Kor 3:14) Az ő értelmük eltompult, hiszen mindmáig ugyanaz a lepel borítja az Ószövetséget, amikor olvassák, és rajta is marad, mivel csak Krisztusban tűnik el.

Ezért kiáltott fel Szent Pál apostol a Rómaiakhoz írt levelében: Ki ment meg e halálra szánt testtől? (Róm 7:24)... Hát ki, ha nem a mi Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus, Aki betegségeinket hordozta (Iz 53:4), beteljesítette a Törvényt (Mt 5:27), és felvitte adóslevelünket a keresztfára (Kol 2:14)...

(Iz 53:4) Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta. Mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak.

(Mt 5:17) Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.

(Kol 2:14) Eltörölte az adóslevelet, amely követeléseivel ellenünk szólt és vádolt minket, eltávolította az útból, és a keresztre szegezte.

Aki viszont nem hisz az Úr Jézusban, tagadja Krisztust, test és a vér szerint él, az a testből arat majd halált (Róm 8:6, Gal 6:8), mert a test elpusztul, és vele együtt annak az embernek lelke is elkárhozik (Mk 16:16)...

(Róm 8:6) De a test kívánsága a halálba vezet, a Lélek vágyódása ellenben élet és béke.

(Gal 6:8) Aki tehát test szerint vet, az a testből is arat majd romlást. Aki ellenben a Lélek szerint vet, a Lélekből arat örök életet.

(Mk 16:16) Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.

Az ilyenek tagadják a bűnt, megvetik az Úr Jézus Krisztus megváltó művét, és csak a test szerint élnek. Ezek hasonlók a pusztulásra szánt állatokhoz, amelyek csak a test és a vér ösztönei szerint élnek (2Pét 2:12)...

(2Pét 2:12) Ezek pedig olyanok, mint az oktalan állatok, amelyek természettől fogva megfogásra és levágásra valók; azt káromolják, amit nem ismernek, és azokhoz hasonlóan fognak elpusztulni is.

Ezeknek fényében nyer igazán értelmet a böjt, az ima és az alamizsna (Mt 6):

- A böjt nem csak egyfajta diéta, vagy akaraterősítő gyakorlat az önmegtartóztatásra. A böjt, mivel megfosztja a vért a táperőtől, a testet a rossz nedvektől, gyengíti annak lehúzó hatását az ember halhatatlan lelkére, hogy az felszabaduljon, és felemelkedhessen Isten Lelkéhez. Nemhiába van az, hogy az Egyház, a szigorú böjt alkalmával, kimondottan a húsfogyasztást tiltja, és nem pl. a kávéfogyasztást. A többi önmegtartóztatás is jó, de hiába tartóztatjuk meg magunkat a kávétól meg az internettől, ha jól beflekkenezünk, és a lelkünket lehúzza a gyomrunk, és általa a testünk meg a vérünk...

- Az ima kiemeli halhatatlan lelkünket a testünk és a vérünk bűnös befolyása alól, és felemeli azt Isten Lelkéhez. Az ima által megnyílunk a kegyelem előtt, ami belénk árad és lelki erőt ad. A kegyelem ereje Szentlélekkel való betöltekezés, ami az ember lelkét betölti kimondhatatlan örömmel és békével (Fil 4:7, 1Pét 1:8)...

(Fil 4:7) Isten békéje pedig, amely meghalad minden értelmet, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.

(1Pét 1:8) Bár nem láttátok, mégis szeretitek, és bár most sem látjátok, hisztek benne; és ujjongtok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével...

- Az alamizsna, a világi dogokról való lemondás által, elszakítja lelkünket a világias lelkülettől, ami a test kívánsága, a szem kívánsága és a világ kevélysége (1Ján 2:15-16)...

(1Ján 2:15-16) Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból.

Soha ne adjuk fel a benső harcunkat, hanem minden nap kezdjük el újra. Aki hisz, ha hétszer esik is el, újból fölkel (Péld 24:16)...

(Péld 24:16) Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes.

Tom Cruise, Az utolsó szamuráj című filmben, mivel még nem ismerte a japán katanával való küzdelem technikáját, mindig a földre került. De akárhányszor is esett el, mindig feltápászkodott, és újból küzdő pozícióba állt. Amikor pedig már nem volt ereje felállni, akkor a katanát emelte meg elgyengült karjával, ezzel jelezve, hogy soha nem adja fel...

Urunk Jézus, adj nekünk harcias lelkületet, hogy soha fel ne adjuk a küzdelmet. Ámen.

Elit Alakulat 2.1

2024-09-03T10:28:00.000+03:00

Körbejárta a magyar vidékeket az Elit Alakulat 2.0 múzeumi kiállítás. Nekem is volt szerencsém megtekinteni, és mondhatni, hogy nagyon tanulságos volt...

Ami leginkább megragadott a kiállításban, az egy kiállított emberi koponya volt, amelyen egy fillérnyi lyuk volt látható. A magyarázó cimkén az állt, hogy a koponyán látható lyukat, abban az időben, egy hegyes orvosi eszközzel ütotték a fejcsonton, abból a célból, hogy az elalélt, öntudatlan ember lelke visszatérhessen az ő testébe. Ezt igencsak érdekesnek találtam, mert lám, a pogány ősmagyarok is tudták, hogy az emberben kétféle lélek van. Az egyik az alacsonyabb rendű, testet éltető lélek , ami a vérben van, és a másik, az ember halhatatlan lelke, amelyben az ember személye és öntudata van, ő szelleme, amely kiszállhat a testéből...

A vérben lévő lélek élteti a testet, amely akkor is élni tud egy ideig, ha az ember halhatatlan lelke kiszáll belőle, hogy más helyeken járjon. Ez megtörténhet alváskor, elalélt állapotban, klinikai altatáskor, tetszhalál állapotban, stb... Sokan tesznek tanuságot arról, hogy egy kritikus helyzetben, műtét alatt vagy balesetkor, kívülről látták önmagukat...

A vérben lévő, testet éltető lélek a szentírás igéi szerint (MTörv 12:23)...

(MTörv 12:23) Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod.

Az ember halhatatlan lelke a szentírás igéi szerint (2Kir4:30)...

(2Kir 4:30) De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt.

Az emberi lélek kirepülése az ő testéből a szentírás igéi szerint (2Kor 12:2)...

(2Kor 12:2) Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt elragadtatott a harmadik égig – hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, csak Isten tudja.

Elitalakulat 2+∞

Az eredeti bűn által az ember elszakadt Istentől, Aki Lélek és élteti az ember lelkét (Jn 4:24; 6:63)...

(Jn 4:24) Az Isten Lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.

(Jn 6:63) A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.

Ezért akkor az ember halhatatlan lelke megszűnt eltelni az örök élet világosságával, és csak az elhagyottság homálya maradt neki. Amikor a korlátolt autonómiájú emberi lélek eléri életereje határát, akkor elszakad az "ezüstkötél" (Préd 12:6), elválik a lélek a testtől, és beáll a halál. Ekkor a testet éltető alacsonyabb rendű lélek visszatér a Teremtőhöz, és az ember halhatatlan lelke megjelenik az Úr előtt a különítéletre...

(Préd 12:6) Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba.

A keresztség szentségében való részesedéskor, visszaoltattunk az Úr Krisztus által a Szentháromság életébe, a Fiú pontján. Őbenne, a víz és a Lélek által, részesültünk Isten országában (Jn 3:5)...

(Jn 3:5) Jézus azt válaszolta: „Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába.

Ekkor Krisztus világossága, vagyis a Szentlélek Úristen, betölti a homályos lelkünket, és az kigyúlad, mint egy felkapcsolt villanylámpa. Így részesülünk aztán a szentségek által Isten Lelkéből és az Úr Jézus Krisztus gondolataiból (1Kor 2:9-16)...

(1Kor 2:9-16) Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is. Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva. A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.

Tehát a megkeresztelt emberben, a kegyelem állapotában lévő krisztuskövetőben, már nem csak kétféle lélek van, hanem háromféle lélek: a testet éltető egyszerű lélek, ami a vérében van; az Isten képére és hasonlatosságára teremtett hallhatatlan emberi lélek, amelyben a személye és öntudata van (az ő szelleme); és Isten Lelke, a Szentlélek, Aki megvilágosítja és élteti az emberi lelket, hogy örök élete legyen. Ezért a keresztény ember már nem az Elit Alakulat 2.0, hanem az Elit Alakukat 2.1.

Az Elit Alakulat 2.1, azt is szombolizálja, hogy az ember teste és lelke, ami kettő, részesül a Szentlélek kegyelmében. Mivel Isten Lélek (Jn 4:24), és Ő a végtelen, ezért a megváltott ember annyi, mint 2 + ∞ = ∞ , és ez az örök élet...

(Jn 4:24) Az Isten Lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.

Uram Jézus, hála és dicsőség neked, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Ámen.

Sokakért, de nem mindenkért

2024-09-01T17:43:00.002+03:00

Az irgalmásság lelki cselekedetei közé tartozik imádkozni élőkért és holtakért. Így hát, imádkozunk sokakért, de nem mindekiért...

Imádkozni szeretteinkért nem olyan nagy dolog. Miért? Mert az muszály nekünk... Amikor szeretteinkért imádkozunk, akkor valójában önmagunkért is imádkozunk...

Amikor szeretteinket féltjük, akkor önmagunkat féltjük, mert az ő bajuk a mi bajunk, az ő káruk a mi kárunk, és az ő tragédiájuk a mi tragédiánk... De mi van akkor, ha valaki idegen számunkra, vagy tán nem is annyira idegen, hanem nagyon is ismerős: ő a mi esküdt ellenségünk?...

Az Úr Jézus Hegyi beszéde az ellenség szeretetével végződik, és ez a keresztény tökéletesség csúcsa és végső követelménye (Mt 5:44-48)...

(Mt 5:44-48) Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

Kemény beszéd ez, ki hallgathatja?... Ki tudja ezt megcselekedni? Az Úr Jézus nem csak tanította és parancsolta ezt nekünk, hanem meg is cselekedte (Lk 23:34)... Ő imádkozott azokért, akik Őt keresztre feszítették. Jó, jó - mondhatja valaki - de Ő Isten Fia... Igen, de az Ő tanítványa, István diákónus is hasonlóképpen halt meg (ApCsel 7:60)...

(Lk 23:34) Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!

(ApCsel 7:60) Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! És amikor ezt mondta, meghalt.

Az ellenségért azért kell imádkozni, mert nem tudja mit cselekszik. Ő azt hiszi, hogy igaza van, és így, még mindig van esélye a megtérésre. Amikor majd utoléri Isten kegyelme, amely ellen rugdalózik, és leesik lelki vakságának lováról, akkor majd bűnbánatot tart és megtér (ApCsel 26:14). Az ilyen, amikor aztán megtér, olyan lesz, mint Szent Pál: Krisztus buzgó követője...

(ApCsel 26:14) Mindannyian leestünk a földre, s ekkor szózatot hallottam, amely héber nyelven így szólt hozzám: »Saul, Saul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalóznod!«

Az ellenségért imádkozni nagy erény, de vajon minden bűnösért kell imádkozni? János apostol, az első levelében, óv minket, hogy imádkozzunk azokért, akik a halálos bűnben megátalkodnak (1Ján 5:16)...

(1Ján 5:16) Ha valaki látja, hogy a testvére nem halálos bűnt követ el, könyörögjön érte, és életet fog adni annak, aki nem halálos bűnt követ el. Van halálos bűn: nem az ilyen esetre mondom, hogy könyörögjön.

Manapság sokan élnek halálos bűnben, és mégis imádkozunk értük... Van, aki rossz útra tér: korrupt, tolvaj, csaló, hazudozó, parázna, házasságtörő, káromló, stb. Ha egy hozzánktartozó ilyen helyzetben van, vajon nem imádkozunk érte? De igen... Látjuk, hogy eltévelyedett, de reméljük, hogy még megtérhet...

Akkor hát kiért nem imádkozunk? Hát pl. az iskarióti Júdásért... Megfigyelhetjük az evangéliumokban, hogy az Úr Jézus imádkozott Péter apostolért (Lk 22:32), de Júdást, a főpapi imájában, a kárhozat fiának nevezte (17:12)...

(Lk 22:32) De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet.

(Jn 17:12) Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.

Az eretnekség határat súrolja, amikor egyesek párhuzamot vonnak a Péter apostol gyengeségből fakadó tagadása és az iskarióti Júdás önkéntes árulása között... Péter apostol, de Tamás is, váltig fogadkozott, hogy meghal a Mesterért (Mt 26:33; Jn 11:16). De amikor ott volt az a rettenetes pillanat, akkor már nem volt emberileg ereje kiállni az Úr Jézusért (Mk 14:72)...

(Mt 26:33) Péter fogadkozott: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én nem botránkozom meg soha."

(Mk 14:72) A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg.” És könnyekre fakadt.

(Jn 11:16) Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!”

Júdás viszont tolvaj volt (Jn 12:6), lopkodott az apostolok közös kasszájából, és önként ment el a főpapokhoz felajánlani, hogy elárulja a Mestert harminc ezüstért (Mt 26:14-15). Szóval, itt nincs semmiféle párhúzam...

(Mt 26:14-15) Egy a tizenkettő közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz, és azt mondta nekik: „Mit adtok nekem, ha átadom őt nektek?” Azok megígértek neki harminc ezüstöt.(Zak 11:12)

(Jn 12:6) De nem azért beszélt így, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a pénzt, és eltulajdonította, amit rábíztak.

Ha az apostolok közül egyvalaki, egy a Tizenkettő közül, áruló volt, akkor miért gondolnánk azt, hogy ma jobb a helyzet?... Miért ne gondolnánk azt, hogy ma is, minden tizenkét keresztényből, egy Júdás? Vagy miért ne gondolnánk azt, hogy minden tizenkét papból, vagy főpapból, egy Júdás?...

Volt nálunk egy öreg nyugdijas papbácsi... Már 90 éves volt, és még mindig, minden nap misézett. Mindig, amikor a sekrestye ajtaján belépett, térdett hajtott, és gyakran mondogatta: Imádkozom minden nap, nehogy Júdás legyen belőlem...

Tehát a Júdásokért nem imádkozunk... Miért nem? Mert ők lábbal tiporták az Úr Jézus Krisztus Szent Vérét, a kegyelem Lelkét (Zsid 10:29), és számukra már nincs többé bűnbocsánat...

(Zsid 10:26-29) Ha ugyanis azután, hogy az igazságot felismertük, szándékosan vétkeztünk, nincs többé áldozat a bűnért, hanem rettenetes ítélet és lángoló tűz vár ránk, amely megemészti a lázadókat. Aki Mózes törvényét megszegte, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kellett halnia. Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, amely megszentelte, és kigúnyolja a kegyelem Lelkét.

Jaj, hogy ez nagyon irgalmatlan dolog?... Ezt nem mi döntjük el... Ha az Úr, Aki előre lát minden emberi sorsot, azt mondta Júdásról, hogy ő a "kárhozat fia", akkor mi nem tehetünk egyebet, minthogy tudomásul vesszük... Meg kell értenünk, hogy senki nem mentheti meg sem házastársát (1Kor 7:16), sem gyermekét, sem embertársát, és főleg a júdásokat nem...

(Ez 14:14) S még ha ott volna közte ez a három férfi: Noé, Dániel és Jób, ők is csak önmagukat mentenék meg igazvoltukkal, mondja a seregek Ura.

(1Kor 7:16) Mert honnan tudod, te asszony, hogy megmentheted a férjedet? Vagy honnan tudod, te férfi, hogy megmentheted a feleségedet?

Tehát nem szívteleség, és nem irgalmatlanság elfordulni a júdásoktól, és a júdásokat mentegetni hamisság... A júdások, amint láthattuk, nemcsak árulók, hanem a krisztusi közösség kasszájának tolvajai is (Jn 12:6)...

Több esetről tudok, hogy a plébánia pénzéből loptak... Volt egyszer, hogy egy nagytakarításkor, több zacskónyi perselypénzt találtam elrejtve a színben... Láttam, hallottam olyant, hogy egy plébániai dolgozó házat épített magának a plébánia kasszájából eltulajdonított pénzből... Volt olyan eset is, hogy egy ártatlan plébániai dolgozónak levonták egy évi fizetését, mert valaki más lopott a plébánia kasszájából. Az ilyenek, meg lehet, hogy még nem teljesen júdások, de ha bűnbánatot nem tartanak és meg nem térnek, bizonyára elvesznek...

Imádkozunk mindenkiért, akiért csak tudunk, akiért csak van erőnk imádkozni, de az imánk nem lehet elfecsérelt lehelet... Azokért imádkozzunk, akikért imádkoznunk kell Isten akarata szerint...

Urunk Jézus, add nekünk az igaz imádság lelkét. Taníts meg minket helyesen imádkozni. Ámen.

Nem hagy magából gúnyt űzni

2024-08-30T09:02:00.000+03:00

Hirtelen megváltozott az életünk 2013-ban, amikor lemondott XVI. Benedek pápa. Ekkor a Szent Péter téren egy csapásra elnémultak a homoszexuális és feminista tüntetések. 2014-ben meghírdették a családszinódust, amelynek, a végén, csak egyetlen egy kézzelfogható hozadéka lett: elfogadták az elváltak és újraházasodottak, meg az aktív homoszexuálisok szentségekhez való járulását. Azóta már egyházi áldásban is részesülhetnek...

Úgy néz ki, hogy az egész családszinódus és az elváltak és újraházasodottak pasztorációjának kérdése, csak egy trójai faló volt a homoszexuális párok megáldásának eléréséhez. Ezek mind lépcsőfokok voltak a végső célhoz, ami nem más, mint a homoszexuális kapcsolatok teljes körű egyházi elfogadtatása. Ezek kvázi úgy tekintenek erre, mint egyfajta homoszexuális egyházi házasságára...

Utána megtudtuk, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, és minden vallás Istenhez vezet. Aztán jött az ökológiai megtérés, meg a Föld anya tisztelete. És ezután elkezdődött a COVID-19, meg a kétéves egészségűgyi terror. Sejtettük, hogy valami bűzlik Dániában, és, hogy ez nem a véletlenül műve, de valahogy ezt nem mertük elhinni. Viszont, amikor kirobbant a háború, és kellettek a drónok a frontra, eltűnt a COVID is. Ekkor lassacskán mindenki felfogta, hogy miről is van szó... Most is próbálkoznak ilyen-olyan virusokkal, de egyelőre még nem tudnak erőre kapni. Viszont a globális egészségügyi szabályok már készen állnak WHO szinten, meg EU szinten is. Hamarosan minden országot, kormányt és minden embert egészségűgyi ellenőrzés alá akarnak vonni...

Az világos, hogy a virus, a lezárások és a vakcinák egy globális terv részei voltak, de a kérdés az, hogy a templombezárások, és azok gyors, egyidejű, globális kivitelezése, mennyire voltak benne a tervben... Szerintem nagyon... Bármilyen globális tervet is tanulmányozunk a WEF-nél, a pénzintézeteknél meg a kormányoknál, mindenhol a 2030-as dátumba botlunk. Vajon mit akarnak ezek a 2030-al? Aztán egyszer csak beugrott, hogy valószínűleg Dionysiusz Exiguusz a ludas ebben az űgyben. Igen, mert amikor K.u. 525-ben kiszámolta a keresztény időszámítást, akkor valahogyan elszámolta az Úr Jézus születésének időpontját úgy 3-4 évvel. Tehát, ha az Úr Jézust 33 évesen feszítették keresztre, akkor az kb. K.u. 30-ban lehetett. Ennek lesz a 2000 éves évfordulója 2030-ban. Tudjuk, hogy az üdvtörténet három 2000 éves ciklusra oszlik. Tehát 2030 a harmadik 2000 éves ciklusnak a vége. Szerintem ez lehet a nagy igyekezetüknek oka... Szerintem a gonosz ekkor akar revansot venni az Úrral szemben. Ezért akarja elérni 2030-ra a totális kontrolt és az Egyház elfolytását is...

A gonosz revansának jelét leginkább 2021 húsvétján tapasztalhattuk meg. Miközben templomaink be voltak zárva, és még Rómában sem ünnepelhették meg a feltámadást, aközben Kairóban egy káprázatos feltámadási ünnepséget tartottak a régmúlt idők fáraóinak. Percre pontosan, amikor mi a feltámadási szertartást korlátozva ünnepeltük, Egyiptomban a fáráók grandiózus "arany parádéját" tartották, a Pharaon's Golden Parade-t.

Akkor, ott, egy hihetetlenül fényűző állami ünnepség keretében, 22 fáráó múmiáját támasztották fel jelképesen és vitték át az újonnan felavatott múzeumba, az egyiptomi állami hatóságok jelenlétében. A fényektől sziporkázó obeliszk tetejéről Lucifer fénye ragyogta be a pogány rendezvény szereplőit. Mondani sem kell, hogy a szereplőknek nem volt kötelező a maszkviselés, és a fertőzés veszélyének aggodalma sem látszott rajtuk. Csak a politikusok viseltek maszkot, bent a teremben, és csak a látszat kedvéért...

Számomra egyértelmű volt a dolog... Az időzítés, mely szerint a régi fáráók "feltámasztása" pontosan az Úr Jézus Krisztus feltámadásakor, az Egyház feltámadási szertartásának ideje alatt zajlott, a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepének globális korlátozása alatt, csakis a gonosz revansa lehetett az egyiptomi kivonulásra és az Úr Krisztus húsvéti győzelmére. De hiába áltassák magukat... Isten nem hagy gúnyt űzni magából... Mindazok, akik kitervelték és kivitelezték ezeket a cinikus dolgokat és gúnyt űző intézkedéseket, akik ezekkel tudatosan közreműködtek, azt fogják aratni, amit vettek (Gal 6:7-8)...

(Gal 6:7-8) Ne áltassátok magatokat: Isten nem hagy magából gúnyt űzni! Amit az ember vet, azt le is aratja. Aki tehát testébe vet, testéből is arat majd romlást; aki pedig lelkébe vet, lelkéből arat örök életet.

Evilági, testi, Krisztus kegyelmét megvető egyházat és vallást akarnak? Akkor hát a testiekből, csak romlást fognak aratni (Gal 6:7-8). Aki Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten (1Kor 3:17). Isten igéje pedig nem téved, és nem is hazudik...

(1Kor 3:17) Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.

Minekünk azonban nem kell ezektől megijednünk... Az Úr Jézus megígérte, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt az Anyaszentegyházon (Mt 16:18). A mi Urunk mindenható és győztes. Az Ő angyalai küzdenek értünk, és a szentek eggyessége is velünk van a mennyben. Egyházunk annyira gazdag, hogy mi semmiképpen sem maradhatunk a kincsei nélkül. Ha pedig "időkig, és időnek feléig" (Jel 12:14), vagy másképpen: ezerháromszázharmincöt napon át kell tűrnünk, akkor hát azt is kibírjuk...

(Dán 12:12) Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap végét.

(Mt 16:18) Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.

(Jel 12:14) Ekkor az asszony két nagy sasszárnyat kapott, hogy a pusztaságba repüljön a saját helyére, hogy ott táplálják egy ideig és időkig és fél ideig, távol a kígyótól.

Tartsunk hát ki mindvégig, és őrizzük meg kegyelmi ruhánkat (Jel 16:15), mert az Úr úgy fog majd eljönni egy pillanat alatt, mint a tolvaj (2Pét 3:10)...

(2Pét 3:10) Az Úr napja úgy jön majd el, mint a tolvaj. Akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, ugyanígy a föld is, és mindaz, ami rajta található.

(Jel 16:15) Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét.

Urunk Jézus, adj nekünk a lelki erőt, a hit és az állhatatosság ajándékát, hogy mindvégig kitartsunk. Ámen.

Tetkók és piercingek

2024-08-19T08:47:00.000+03:00

Manapság sokat vitatkoznak arról, hogy szabad-e vagy sem, jó-e vagy rossz, tetoválást csináltatni a testünkre, illetve piercingeket rakatni magunkra... Vajon mi a helyes a hit és erkölcs szempontjából, de főleg mi Isten akarata ebben az űgyben? Mivelhogy az Egyház hivatalosai nem beszélnek világosan ebben a témában, hát nézzük meg a szentírást, hogy az mit mond erről...

Izrael népe, mint az Egyház előképe

Megfigyelhetjük a szentírásban, hogy az ószövetségi Izrael népe és az Egyház, mint Isten népe között, van egyfajta analógia. Mózes, mint próféta és Izrael vezetője, előképe volt az eljövendő Prófétának, a Messiásnak (MTörv 18:18)...

(MTörv 18:18) Prófétát támasztok majd nekik a testvéreik közül, hozzád hasonlót. Szájába adom szavaimat, hogy elmondja nekik mindazt, amit parancsolok nekik.

A Vörös tengeren való átkelés előképe a keresztény ember bűnből való szabadulásának... A negyven éves pusztai vándorlás előképe a keresztény ember evilági zarándoklásának (MTörv 8:2)...

(MTörv 8:2) Gondolj vissza arra az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven esztendőn át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson és próbára tegyen, és így nyilvánvalóvá legyen, mi lakik szívedben: vajon megtartod-e parancsait vagy sem?

Az igéret földje előképe a megváltottak üdvözülésének és a mennybe való bejutásának (Zsid 3:7-11)...

(Zsid 3:7-11) Ezért, mint a Szentlélek mondja: Ma, amikor majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket,mint a lázadáskor, a kísértés napjána pusztában tettétek. Atyáitok ott próbára tettek, megkísértettek, bár szemükkel látták negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtamés azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utaimat nem ismerték meg. Megesküdtem hát haragomban, hogy nyugalmamba nem mennek be.

Jeruzsálem előképe az Egyháznak (Iz 62:1), és Jeruzsálem leányai előképei a krisztuskövetőknek (Siral 2:13)...

(Iz 62:1) Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugszom, míg föl nem ragyog igazsága, mint a hajnal, és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl.

(Siral 2:13) Mihez hasonlítsalak, mivel vesselek össze, Jeruzsálem leánya? Ki tudna megvigasztalni, Sionnak szűz leánya? Mert nagy, mint a tenger, a fájdalmad. Ki gyógyíthatna meg?

Az ároni papság és a leviták előképei a Krisztusban való királyi papságnak és prófétaságnak (1Pét 2:9). Az Úr, a pogányok ivadékaiból is választ magának papokat és levitákat (Iz 66:21)...

(Iz 66:21) És közülük is választok majd papokat és levitákat magamnak – mondja az Úr.

(1P ét 2:9) Ti azonban választott nép, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdonul lefoglalt népe vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas tetteit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára...

Úr az Úr

De mit hagyott meg az Úr, Mózes által, a papoknak és a levitáknak? Hogy ne vagdossák meg testüket és, hogy ne tegyenek semmilyen bélyeget magukra...

(Lev 19:28, Káldi-Neovulgáta) Halott miatt testeteket be ne vagdaljátok, semmiféle jelet vagy bélyeget se csináljatok magatokra. Én vagyok az Úr!

Az Úr szolgáin nem lehet valaki másnak a bélyege vagy jele, mert Ő az Úr. Úr az Úr, és az Úr egy féltékenyen szerető úr (Kiv 34:14)... Ő a dicsőségét nem engedi át senki másnak (Iz 42:8)... Nem lehetünk olyanok, mint azok az orkok, akikre Szaruman rányomta kezének bélyegét, mint hatalmának jelét, a Gyűrük ura című filmben...

(Kiv 34:14) Nem imádhatsz más istent: az Úr neve az, hogy féltékeny, igen féltékeny Isten...

(Iz 42:8) Én vagyok az Úr, ez a nevem! Dicsőségemet nem engedem át másnak, sem tiszteletemet a bálványoknak.

A testünk az Úré

Az ember természete a test és lélek egységéből áll... Az ember személyétől nem lehet elvonatkoztatni az ő testét, és nem lehet úgy tekinteni rá, mint valami piszkos ruhára, amit majd le kell vetni a halállal, hogy a lélek felszabadulhasson... Az ember teste és lelke tökéletes egységben és összetartozásban van, míg az ember meg nem hal, és az ember végső boldogsága is csak testben lesz, az ő feltámadt és megdicsőült testében. A testünk arra való, hogy a Szentlélek temploma legyen (1Kor 6:19), és a Szentlélek által, a Szentháromság egy Isten hajléka...

(1Kor 6:19) Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?

Tehát, mivel a testünk nem a miénk, hanem az Úré, ezért nem tehetünk vele akármit...

Testünket adjuk át az Úrnak

A megtért ember nemcsak a szívét, nemcsak a lelkét, hanem a testét is átadja az Úrnak (Róm 12:1-2)...

(Róm 12:1-2) Tehát Isten irgalmára kérlek titeket, testvérek, ajánljátok testeteket élő, szent és kedves áldozatul Istennek. Ez a hozzátok illő istentisztelet. Ne igazodjatok e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi a jó, a neki tetsző és a tökéletes!

Tehát a testünk nem a miénk, hanem az Úré... A testünkre pedig úgy kell tekintenünk, mint egy templomra...

Vajon, egy templom falára illik-e grafitit festeni?... Igen, vannak olyanok, akik lázadásból, Isten és az Egyház iránti gyülöletből, meggyalázzák a templomok falait. De mi ilyenek akarunk lenni?...

Ne áltassuk magunkat! Ha tetoválásokat meg piercingeket tetetünk testünkre, akkor Isten templomát gyalázzuk meg. Ezért hát dicsőítsük meg Istent azzal, hogy megőrizzük a testünket, amelyet Ő teremtett, szentségben és tisztaságban. Ha pedig tudatlanságunkban már ilyeneket műveltünk a testünkkel, akkor mondjunk ellene az ilyen cselekedeteknek, tisztítsuk meg testünket, és többé ilyeneket ne tegyünk...

Mennyei Atyám, felajánlom ma a testemet Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, tulajdonodul, hogy a Te templomod legyen e világban, a Szentlélek által. Ámen.

Moáste

2024-08-03T14:49:00.000+03:00

A román "moaște" szó magyarul az jelenti, hogy ereklye. De miért pont "moáste"? Hát azért, mert a román ortodoxoknál nagyon elterjedt az ereklyék tisztelete. Sok világias felfogású ember, sőt, sok katolikus keresztény is primitívnek, bálványimádónak, civilizálatlannak, butának, vagy holtest gyalázónak tartja azokat az embereket, akik ott tolongnak a "moáste"-k körül, a maguk gyarló emberségükben...

Voltam a Jászvárosi Trei Ierarhi (Három főpap) templomban és a Jászvárosi Mitropolián, és személyesen láthattam, érinthettem Sfânta Parascheva (Szent Piroska,) erekjetartóját. Ha jól tudom, ő egy görög eredetű, szentéletű lány volt, akit egy bűnös ember mellé temettek. Éjjel megjelent álmában a helyi ordináriusnak, és azt kérte, hogy emelje ki abból a sírból, és helyezze testét egy szent és tiszta helyre. Amikor kiásták, a testét romlatlanul találták, és a teste körül sok csoda történt...

Ahányszor Sfânta Parasheva búcsú van Jászvárosban, láthatjuk a hírekben a tömött, hosszú sorokat, amint a védőkorlátok mögött, és a csendőrség védelme mellett, naphosszat állnak sorba a népek, hogy megérinthessék az ereklyetartót. Amikor én voltam ott egy hétközi napon, senki sem volt, de máskor, hétvégén, több mint ötven-száz méteres hármas sor áll a templom előtt, hogy bejuthassanak Paraschevához. A búcsú alkalmával, a helyi hatóságok "szármále"-t (töltött káposztát), kenyeret és vizet osztogatnak, hogy az emberek jobban bírják a sorban állást. Ilyenkor a türelmetlenek tolongnak meg veszekenek, és a rendetlenebbek szemetelnek. Hiába na, a nép olyan, amilyen... De az Úr Jézus, a Szűzanya és a szentek közössége is mind, szeretik őket...

De vajon megalapozott dolog-e a hit szerint, hogy a szentek tárgyait vagy ereklyéit érintgessük?... Az egyik bíztosra vehető, eligazító forrás a Szentírás (azért is, hogy a Sola Scriptura hívei is megértsék). A szentírásban olvashatunk több olyan esetről is, amely alátámasztja az ereklyék tiszteletének helyességét...

A szentek dolgaiban lévő életerő

Elizeus próféta tudta, hogy a botjában bizonyos korlátozott életerő van. Azért küldte el maga előtt a szolgáját, hogy érintse meg az ő botjával a halott gyermek arcát (2Kir 4:29). Mivelhogy ez nem járt sikerrel, személyesen ment oda, és feltámasztotta a halott gyermeket...

(2Kir 4:29) Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel derekadat, vedd kezedbe a botomat, és menj el! Ha valakivel találkozol, ne köszönj neki, és ha valaki neked köszön, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára!

Azért nem volt szabad a szolgának köszönnie senkinek, hogy az életerő ne szálljon másvalakire. Ezt maga az Úr Jézus is megkövetelte tanítványaitól (Lk 10:4)...

(Lk 10:4) Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek.

A halottak csontjaiban lévő életerő

Fakadhat-e élet egy halott ember csontjaiból? Emberileg nem... De a szentírás mégis azt bizonyítja, hogy igen... Egy alkalommal, amikor valakit éppen temettek, egy vészhelyzetben, a halottat Elizeus sírjába dobták. Amikor a halott hozzáért Elizeus csontjaihoz, az életre kelt és talpra állt (2Kir 13:21)...

(2Kir 13:21) Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.

Itt azonban nem arról van szó, hogy a halott ember csontjaiból élet fakadhat, hanem arról, hogy a szent ember testén még rajta volt Isten Lelkének életereje. Tudjuk, hogy Elizeus azt kérte Illéstől, hogy járjon közbe érte az Úrnál, hogy őrajta Illés lelkének kétszerese legyen (2Kir 2:9)...

(2Kir 2:9) Amikor aztán átmentek, azt mondta Illés Elizeusnak: „Kívánj valamit, amit akarsz, hogy megtegyek neked, mielőtt elvesznek engem tőled.” Azt mondta erre Elizeus: „Kérlek, legyen a lelkedből kétszeres osztályrész rajtam.”

A magasabbrendű teremtmények életereje

A legtöbben csak tanító mesének, vagy zsidó babonaságának tartják a betesdai fürdőnél leírt dolgokat. Méghogy angyal szállt le a víz tükrére, és attól gyógyultak meg az emberek. Pedig hát a szentírás, Isten igéje, nem hazudik... Ha azt írja, hogy angyal szállt le a víz tükrére, és attól nyertek az emberek gyógyulást, akkor az úgy is van (Jn 5:4)...

(Jn 5:4) Az Úr angyala időnként leszállt a tóra és a víz fölkavarodott. Aki ezután elsőnek lépett a fölkavart vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is.

Onnan is látszik, hogy ez igaz, mert mindig csak az első vízbe belépő beteg gyógyúlt meg. Ez teljesen logikus, hiszen az angyalok is csak teremtmények, és csak korlátozott életerőt tudnak közvetíteni a fürdő vize által, amelyet az első vízbe belépő ember ,"elszippantott", azaz magára vett. A Lourdes-i kegyhely forrása sem gyógyít meg mindenkit, mert a Szűzanya is, meg Szent Bernadette is csak emberek... Mindazonáltal, még ma is, több mint 160 év után is, tapasztalnak meg gyógyulásokat a lourdesi fürdőnél...

A protestáns elutasítás

Egy alkalommal, amikor az Úrnapja körmenetről jöttünk hazafelé, találkoztam egy katolikus testvérrel, aki bizonyos lelkiség tagjaként, igencsak felvilágosultnak gondolja magát, és akivel korábban már volt néhány hitbéli összekülönbözésem. Amikor találkoztunk, a békesség jeleként, odanyújtottam neki azt az ágacskát, amit a körmenet oltára mellől adtak a kezembe. Ő a gesztusomat úgy utasította el, mintha valami utálatos bálványimádásra akartam volna őt rávenni... De a csíksomlyói kegytemplomban lévő hálaplakettek is bizonyítják, hogy nagyon sok "szoborsimogató", aki hittel és a Szűzanya iranti tisztelettel imádkozott a kegyszobor lábánál, megérintette a kegyszobrot kendővel, virággal, szentképpel, stb. gyógyulást nyert, és imája meghallgatásra talált.

A fenti példák világosan mutatják, hogy az ereklyék tisztelete, a szent tárgyak érintése, és az érintett tárgyak hazavitele nem bálványimádás, hanem a szentek iránti helyes tisztelet, ami akár életerőben, vagy akár gyógyulásban is részesíthet minket. Mindezek pedig nem az élettelen dolgokból származnak, de nem is a szentek ereklyéiből, hanem az Úrból, Aki az Ősszentség (Jn 1:16), minden élet és életerő forrása (Mt 5:30, Jn 5:26; 11:25)...

(Mk 5:30) Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. A tömeghez fordult: „Ki érintette meg a ruhámat?”

(Jn 1:16) Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.

(Jn 5:26) Mert amint az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában...

(Jn 11:25) Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él...

Uram Jézus, add nekünk, hogy legyen olyan hitünk, mint a római századosnak. Legyen értelmes hitünk, hogy megértsük jócselekedeteid valóságát. Ámen.

Jézus Szíve, életünk forrása

2024-07-27T08:36:00.000+03:00

Isten végtelen nagy szeretete a Megtestesülés misztériumában jelent meg az idők teljességében (Gal 4:4), hogy aztán az a Megváltásban teljesedjen be (Jn 19:30)...

(Gal 4:4) De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek...

(19:30) Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: „Beteljesedett!” És fejét lehajtva kilehelte lelkét.

Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3:16)...

(Jn 3:16) Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

És az Ige testté lett, és miköztünk lakott (Jn 1:14). Az örök Ige elvállalta odafent a mennyben, hogy eljön, és teljesíti a mennyei Atya akaratát (Zsid 10:5-7). A Szentlélek által alkotott emberi testben jelent meg e sötét világban, víz és vér által (1Ján 5:6), hogy a mi szívünk világossága legyen (Jn 8:12)...

(Jn 1:14) Az Ige testté lett, és köztünk lakott. Mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttjének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.

(Jn 8:12) Jézus ismét megszólalt, és azt mondta nekik: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.”

(Zsid 10:5-7) Ezért amikor a világba jön, így szól: „Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem; az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked. Akkor azt mondtam: Íme, eljövök,a könyvtekercsben rólam írva áll,hogy megtegyem Isten, a te akaratodat!”

(1Ján 5:6) Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek tesz tanúságot róla, mert a Lélek igazság.

Az Atya akaratából, a Fiú engedelmessége által, a Szentlélek Úristen megalkotta Mária méhében Jézus Szent Szívét. A Szentlélek ereje borította be árnyékával Szűz Máriát (Lk 1:35), és elárasztotta erejével az ő szeplőtlen testének és lelkének csodálatos édenkertjét (Sir 24:22-24), hogy megalkossa méhében az isten-embert, Aki egy személyben valóságos Isten és valóságos ember...

(Lk 1:35) Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.

(Sir 24:22-24) Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek. Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem. Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a megismerésnek és a szent reménynek.

Az Úr Jézus Szent Szívében egyesült az isteni természet az emberi természettel, hogy emberi természete hordozója legyen isteni természetének. A második isteni személy kiüresítette önmagát, hogy szolgai alakot öltsön (Fil 2:7), és mindenben olyan legyen mint mi, kivéve a bűnt (Zsid 4:15)...

(Fil 2:7) ...hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember.

(Zsid 4:15) Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, de bűnt nem követett el.

Az Úr Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia, egy személyben két természetet és két akaratot birtokol. Amint az emberi természete hordozója lett isteni természetének, aképpen simult bele emberi akarata az Ő isteni akaratába. Mint második isteni személy, mindkét akaratában, teljes egységben és tökéletességben vetette magát alá a mennyei Atya akaratának, és annak teljesítése volt az Ő eledele (Jn 4:34)...

(Jn 4:34) Jézus pedig így folytatta: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az ő művét.

A mennyei Atya akarata szerint, alávetette magát szüleinek, Józsefnek és Máriának, és ahogy növekedett testben, úgy növekedett bölcsességben és kedvességben is az Ő Szent Szívében, emberi természete szerint (Lk 2:46-52)...

(Lk 2:46-52) Három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.” Ő pedig ezt felelte nekik: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?” De ők nem értették meg, amit nekik mondott. Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.

Jézus Szíve az élő vizek kiapadhatatlan forrása, az Ő nagy szeretetének és irgalmának tárháza. E forrás az Ő Szent Szívéből fakad, ahol egyesül isteni természete az emberi természetével, mert megadta Őneki a mennyei Atya, hogy élete legyen önmagában, amint az Atyának is élete van önmagában (Jn 5:26). Ezért az Úr Jézus Szent Szívéből fakadó igék Lélek és élet (Jn 6:63)...

(Jn 5:26) Mert amint az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában...

(Jn 6:63) A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.

A Lélek pedig az Atya és a Fiú Lelke, az az élő víz, amely betölti az Őbenne hívők szívét, hogy őket is örök életre szökkelő vízforrásá tegye (Jn 4:13-14). Mindaz, aki éhezi és szomjazza az igazságot (Mt 5:6), az Úr Jézushoz vonzódik (Jn 6:44), hogy elteljen az Ő Szent Szívéből fakadó kegyelemmel, és a Szentlélek által, tanúságtevő, örök életre buzogó vízforrásá váljon (Jn 7:37-38)...

(Mt 5:6) Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert eltelnek majd vele.

(Jn 1:16) Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

(Jn 4:13-14) Jézus azt mondta neki feleletül: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

(Jn 6:44) Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza; és én feltámasztom őt az utolsó napon.

(Jn 7:37-38) Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak.”

Az ember, az eredeti bűn óta, nélkülözte Isten dicsőségét (Róm 3:23), és szívének kiszáradt kútjából csak a föld porát merítette élő víz helyett. Józsefet is, Jákób szeretett fiát, aki az Úr Jézus előképe volt, egy kiszáradt kútba vetették, hogy majd onnan, egy dicsőséges jövőre húzzák majd ki (Ter 37:23-24)...

(Ter 37:24; 28) Azután fogták, és beledobták a kútba. A kút üres volt, nem volt benne víz... Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Józsefet a kútból, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért.

(Róm 3:23) Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét.

Ez a kiszáradt kút, az ősbűn miatt kiszáradt emberi szívet jelképezi, amelyből most már a hit és megtérés által, élő víz szökkel fel az Úr Jézus Krisztusban...

Egyszer, egy lelkiségben, valaki tanúságot tett, hogy megtérése után a szíve olyan lett, mint egy vízzel teli kút. Egy tapasztaltabb testvér figyelmeztette őt: Igen testvér, de vigyázz, mert ez a kút ki is tud ám száradni... Igen, van lelki szárazság, amely a bűnbe való visszaesés következménye, és van olyan lelki szárazság is, amely az Úrhoz való hűség próbatétele...

Az Úr már az ószövetségben megígérte a választott népnek, hogy elhozza szabadulását az igazság által (Jn 8:32), és szabadon bocsájtja fogjait (Lk 4:18) a bűnös emberi szív kiszáradt kútjából (Zak 9:11). Mindez a szabadulás az Úr Jézus Szent Szíve által érkezett el hozzánk, Aki maga az Igazság (Jn 14:6), és minden igazság kútfője...

(Zak 9:11) A veled kötött szövetség véréért szabadon bocsátom foglyaidat a kiszáradt kútból.

(Lk 4:18-19) „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.”

(Jn 8:32) ...megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.

(Jn 14:6) „Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus. – Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.

A Gecsemáne kertjében, amikor eljött e világ fejedelme (Jn 14:30), hogy megbírkózzon az Úr Jézussal, akkor az Ő véres veríték cseppjeinek hullása (Lk 22:44) nemcsak a halálfélelemről szólt, nemcsak a világ bűneinek súlyáról, nemcsak a Megváltás meghiúsításának megkísérléséről, hanem arról is, hogy a Sátán megpróbálta elszakítani az Úr Jézus emberi akaratát az Ő isteni akaratától, és mindkettőt a mennyei Atya akaratától...

(Lk 22:44) A verejtéke, mint megannyi vércsepp hullott a földre.

(Jn 14:30) Már nem beszélek soká nektek, mert közeleg a világ fejedelme. Rajtam nincs hatalma.

Mivel az Úr Jézus személyében, a valóságos isteni természet, a valóságos emberi természettel van egységben, mely hordozója isteni természetének, ezért a két akarat szétszakítása, és akaratának elszakítása a mennyei Atya akaratától (Lk 22:42), nemcsak a Megváltást célozta, hanem magát az Úr Jézus személyét is. Ennek a küzdelemnek lehetett előképe Jákób éjszakai küzdelme amelyet az Úrral folytatott (Ter 32:25-29)...

(Ter 32:25-29) Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki hajnalig küzdött vele. Mikor látta, hogy nem tudja legyőzni, megérintette csípőjét úgy, hogy Jákob csípője kificamodott, miközben vele küzdött. Közben így szólt: „Engedj el, mert közeledik a virradat!” De ő így felelt: „Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz.” Az megkérdezte: „Hogy hívnak?” „Jákobnak” – felelte. Az folytatta: „Ezentúl ne Jákobnak hívjanak, hanem Izraelnek, mivel Istennel szemben erősnek bizonyultál, és emberek fölött fogsz győzni.”

(Lk 22:42) Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.

Szent Fausztina nővér megkapta az Úr Jézustól, és megfestette az Isteni Irgalmasság ikonján a Szent Szívből kiáradó sugarakat. Ezek az Úr Jézus oldalából kifolyó vizet és vért szimbolizálják, melyek az irgalom és a megváltás kegyelmének sugarai. A fehér sugár a bűnbánat és az irgalom vizét jelképezi, amint Szent János keresztsége is vízzel történt a bűnbánatra. A vörös sugár a megváltást és a megszentelődést jelképezi, melyet elnyer mindaz, aki hisz Isten egyszülött Fiában, és megmossa ruháját a Bárány vérében (Jel 7:14)...

(Jel 7:14) Azt mondtam neki: „Uram, te tudod!” Erre ő azt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy szorongatásból jöttek, és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében.

Mivel az Úr Jézus szent teste az Ősszentség, minden szentség forrása, ezért oldalának és Szent Szívének megnyítása a katona lándzsája által (Jn 19:33-34), valóságosan kiontotta a világba, a kifolyó víz és vér által, a Benne lévő isteni természetét (1Ján 5:7-8), Isten irgalmának és kegyelmének csermelyét. Ha az első Pünkösd volt az Egyház születésnapja, akkor az Úr Jézus Szent Szívének megnyítása volt az Egyház fogantatása...

(Jn 19:33-34) Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki.

(1Ján 5:7-8) Hárman vannak tehát, akik tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér; és ez a három egy.

Manapság a muszlimok ellepték az egykori Keresztény országot, Európát. Mindenhol vitatják szent hitünket, és azt kérik számon tőlünk nagy dühvel, hogy nekünk hány Istenünk van? Ha Jézus Isten, a Szentlélek Isten, akkor nekünk hány Istenünk van? A hitüket meg nem élő, Krisztust alig ismerő, elvilágiasodott európai keresztények, bizonytalanul válaszolnak, és a muszlimok diadalmasan dicsőítik az ő Allahjukat. Ők tagadják a Szentháromságot, mert antitrinitáriusok...

Mindez azért van, mert az emberek nem ismerik az Úr Jézus Szent Szívét. Ha ismernék, akkor ismernék a tulajdonságok cserélhetőségét és a Szentháromságot. De vigyáznunk kell, mert nem tekinthetünk csak a Szent Szívre, az Úr Jézus teljes lényétől elvonatkoztatva, mint egy szimbólumra. Ugyanakkor, tudnunk kell, hogy a Szent Szívből árad ránk minden irgalom és kegyelem, ami leginkább a legméltóságosabb Oltáriszentségben van jelen, ami hitünk csúcsa és forrása. Aki hisz az Úr Jézusban, és szomjazza Őt, annak inni ad az élet forrásának vizéből (Jel 21:6)...

(Jel 21:6) A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből.

Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te Szíved szerint. Ámen.

Áldott legyen az Isten szentjeiben

2024-06-27T11:04:00.001+03:00

A káromlásokért és az istentelen beszédekért mondott engesztelő imában van az, hogy: Áldott legyen az Isten az Ő angyalaiban és szentjeiben. Ámen. Ezért hát most emlékezzünk meg néhány szentről, akik fontos szerepet játszodtak az üdvtörténetben...

Énok

Áldott legyen az Isten Énokban, aki Ádám után a hetedik (Júd 1:14-15), akit apja, Járed idejében hívott el a Seregek Ura, hogy az Ő követe legyen a bukott angyalok előtt, és megírja a súlyos ítéleteket. Szembeszállt a hatalmasságokkal és fejedelemségekkel (Ef 6:12), és bátran tudatta velük kárhozatukat. Megprófétálta a Sátán minden ivadékának pusztulását és minden istentelen büntetését, az ő istentelen tetteikért, de az igazaknak irgalmat hirdetett...

(Ef 6:12) Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.

(Júd 1:14-15) Ezekről jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, amikor így szólt: „Íme, jön az Úr ezernyi szentjével, minden fölött ítéletet tart, és megfenyíti az összes istentelent minden gonoszságért, amelyet gonoszul véghez vittek; és minden durva beszédért, amelyet az istentelen bűnösök ellene szóltak.”

Név szerint ismerte Isten angyalait, és azok megmutattak neki mindent, amit Te, Uram, teremtettél az égen és a földön. Írt a korai és a késői időkről, és úgy szólt a jövendő dolgokról, mintha az csak a jelen lenne. Amikor pedig beteltek küldetése napjai, nem hagytad Uram, hogy halált ízleljen, hanem a magasba ragadtad el, az angyalok társaságába. És nem volt többé senki, akinek ily nagy dolgokat mutattál volna...

Énok, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Ábrahám

Áldott legyen az Isten Ábrahámban, akit az Úr elhívott atyja, Terah házából, Háránban, hogy elvezesse őt arra a földre, amelyet ígért neki, és megkezdje vele az Ő üdvözítő tervét. Habár élemedett korú volt, mégis hitt az Úr szavában, hogy annyi utóda lesz, mint az ég csillagai, és hite igazságul számíttatott be neki. Amikor aztán fia született, akit Izsáknak nevezett, kész volt feláldozni azt az Úrnak. Aki téged áld, áldott lesz, és aki téged átkoz, átkozott lesz. Áldott vagy Ábrahám, és tebenned nyer áldást a föld minden nemzettsége. Te vendégelted meg az Urat, és te könyörögtél Szodomáért meg Gomoráért. Te atyja vagy a körülmetélteknek, test szerint, és a körülmetéletleneknek, hit szerint (Róm 4:12)...

(Ter 12:3) Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.

(Róm 4:11-12) A körülmetélés jelét mint a körülmetéletlenségben nyert hitbeli megigazulás pecsétjét azért kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hadd legyen nekik is részük a megigazulásban, és hogy atyja legyen a körülmetélteknek is. Tehát nem csupán a körülmetélteknek, hanem azoknak is, akik a még körülmetéletlen atyánk, Ábrahám hitének nyomán járnak.

Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, az élők Istene, nem a holtak Istene (Lk 20:37-38). Sokan jönnek majd hívők napkeletről és napnyugatról, hogy letelepedjenek veled Isten országában (Mt 8:11).

Ábrahám, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

(Mt 8:11) Mondom nektek: Sokan érkeznek majd keletről és nyugatról, és letelepszenek Ábrahámmal és Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában.

(Lk 20:37-38) Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Az Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki neki él.

Mózes

Áldott legyen az Isten Mózesben, kihez fogható próféta nem volt többé Izraelben. Te a Úr barátja vagy, akivel Ő szemtől szembe beszélt, nem pedig álmokban vagy látomásokban (MTörv 34:10). Arcod fénylett Isten dicsőségétől, amikor lejöttél a hegyről (Kiv 34:30)...

(Kiv 34:30) Amikor Áron és Izrael fiai látták, hogy Mózes arca ragyog, féltek a közelébe menni.

(MTörv 34:10) Izraelben azonban nem támadt többé olyan próféta, mint Mózes, akivel az Úr szemtől szemben találkozott.

Fiatalon herceg voltál. Meglett férfiként, jupásztorként tanultál alázatot. Majd Isten elhívott a csipkebokorban népe kiszabadításának szolgálatára. Szembeszáltál a fáráóval, és általad Isten nagy csapásokkal súlytotta Egyiptomot. Milliónyi népet vezettél, és nem volt náladnál alázatosabb ember a földön (Szám 12:3)...

(Szám 12:3) Mózes azonban nagyon alázatos ember volt, alázatosabb, mint bárki a földön.

Az Úr szakított lelkedből a hetven vénnek, és amikor könyörögtél a népért, még az élet könyvéből is kitöröltetted volna nevedet (Kiv 32:32). Azt kívántad, hogy bárcsak az egész nép prófétálna, és te voltál az eljövendő Próféta előképe (MTörv 18:18)...

(Kiv 32:31-32) Mózes tehát ismét az Úr elé járult, és így szólt: „Nézd, a nép nagy bűnt követett el és aranyból csinált magának istent. Mégis bocsásd meg vétkét… ha nem, akkor törölj ki engem a könyvedből, amelyet írtál.”

(MTörv 18:18) „Helyesen beszéltek. Prófétát támasztok nekik testvéreik köréből, mint téged, neki adom ajkára szavaimat, s ő mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki.”

Te vagy az egyik olajfa, az egyik felkent, az arany mécsestartó mellett, amelyből drága olaj folyik (Zak 4:13-14; Jel 11:4), és a Tábor hegyén, Illéssel együtt erősítetted az Úr Jézust (Lk 9:30-31)...

(Zak 4:13-14) Ő így szólt hozzám: »Nem tudod-e, hogy mik ezek?« Mondtam: »Nem, uram.« Ő azt mondta: »Ez az a két felkent, akik az egész föld uralkodója előtt szolgálnak.«

(Jel 11:4) Ők a két olajfa és a két gyertyatartó, amely a föld Urának színe előtt áll.

(Lk 9:30-31) És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie.

Az Úr mindent elmesélt neked, amit kezdetektől fogva művelt, és te szolgáddal Józsuéval, mindent följegyeztettél. Általad kapta Izrael a törvényt kőtáblákon, és a tanítást is mi, a pogányok ivadékai. Hála és dicsőség legyen az Úrnak, hogy minket, vad szőlővesszőket is, beleoltott a nemes szőlőtőbe (Róm 11:17)...

(Róm 11:17) Ha letört is némely ág, s te vad olajfa létedre beoltattál, és részese lettél az olajfa gyökerének és nedvének, ne kérkedj az ágak rovására.

Egy tévedésed miatt nem léphettél be az igéret földjére, de Isten felemelte lelkedet az égbe, és elküldte testedért is Mihály arkangyalt (Júd 1:9), hogy megdícsőítsen téged is, mint Illést...

(Júd 1:9) Pedig Mihály főangyal, amikor az ördöggel vitatkozott és viaskodott Mózes teste miatt, nem mert káromló ítéletet kimondani ellene, hanem azt mondta: „Büntessen meg téged az Úr!”

Mózes, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Illés

Áldott legyen az Isten Illésben, aki hatalmas próféta volt Izraelben. Imádra bezárultak az egek három és fél évre, és nem esett eső a földre (Jak 5:17). Nagy éhinség támadt a földön, mert a nép bálványokhoz fordult, és az Úr parancsára hollók gondoskodtak rólad (1Kir 17:4). A sareptai özvegynél nem fogyott ki a liszt a szakajtóból és az olaj a korsóból (1Kir 17:14), és a te imádra feltámadt az özvegy fia...

(1Kir 17:4) Igyál a patakból, a hollóknak pedig megparancsolom, hogy gondoskodjanak rólad.

(1Kir 17:14) Mert azt mondja az Úr, Izrael Istene: A szakajtó ne ürüljön ki, a korsó ne apadjon el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.

(Jak 5:17) Illés hozzánk hasonló ember volt, s amikor buzgón imádkozott, hogy ne essék eső a földre, nem is esett három évig és hat hónapig.

Nagy bátorsággal, áldozat bemutatásnak párbajára hívtad ki a hamis prófétákat. Te pedig Uram, igazoltad Illést, és tüzet bocsájtottál az ő áldozatára. És így, a hamis próféták megszégyenültek, és Illés mind megölte őket a nép színe előtt. Erre a gonosz Jezabel királynő halálra keresett téged, de Isten angyala erősített meg kenyérrel és vízzel (1Kir 19:6)...

(1Kir 19:6) Odatekintett, és íme, egy hamuban sült lepény és egy edény víz volt a fejénél. Evett és ivott, aztán ismét elaludt.

Isten hegyénél, Hórebnél, szelíd szellőből szólt hozzád az Úr, és az Ő szavára Elizeust kented fel prófétává magad helyett. Te vagy a másik olajfa, amely a mécstartó mellett áll, amelyből drága olaj folyik (Zak 4:21; Jel 11:4). S miután felkented Elizeust, szavadra tűz szállt alá az égből ellenségeidre, palástoddal kettéválasztottad a Jordán vizét, és tüzes szekér jött le érted, hogy dicsőségben ragadjon el az égbe (2Kir 2:11)...

(2Kir 2:11) S történt, amint mentek és beszélgettek, egyszer csak jött egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, s elválasztotta őket egymástól, aztán Illés a forgószéllel fölment az égbe.

A Tábor hegyén, Mózessel együtt erősítetted az Úr Jézust, és Mózessel együtt, az Úr mellett a helyed.

Illés, Isten szent embere, erős védőszentem, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Keresztelő János

Áldott legyen az Isten Keresztelő Szent Jánosban, aki az Úr Jézus rokona volt test szerint, és akinél nem volt nagyobb az asszonyok szülöttei között (Mt 11:11). Már a születésed is csodálatot keltett egész Judeában, anyád méhétől fogva beteltél Szentlélekkel, és részegítő italt nem kóstoltál (Lk 1:15)...

(Mt 11:11) Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.

(Lk 1:15) Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni.

Amikor felnőttél, a pusztában éltél, sáska és vadméz volt az eledeled, és teveszőr ruhád volt, bőrövvel a derekadon. Intetted a népet, hogy a fejsze már a fák gyökerére vettetett, és az Úr a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. Szavadra sokan bűnbánatot tartottak, és megkeresztelkedtek a Jordán vizében, a bűnbánat keresztségével. Te Illés lelkével jártál, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsd, és a fiak szívét az atyákhoz, hogy az Úr meg ne verje a földet átokkal (Mal 4:6, Mt 11:14)...

(Mal 4:6) És ő az atyák szivét a fiakhoz hajtja és a fiak szívét atyáikhoz, netalán eljőjek, és megverjem a földet átokkal.

(Mt 11:14) S ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie.

A nép, a vámosokkal és a katonákkal együtt, megtért szavaidra (Lk 3:10-14), és te a kiáltó szava voltál a pusztában (Jn 1:23)...

(Mt 3:10-14) Ekkor megkérdezte a tömeg: „Mit tegyünk hát?” „Akinek két ruhája van – válaszolta –, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen.” Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?” Ezt felelte nekik: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.” Megkérdezték a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?” Nekik így felelt: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit...

Megkeresztelted az Úr Jézust a Jordán vizében, és tanúságot tettél róla, hogy Ő az Isten Báránya, Aki elveszi a világ bűneit, Aki Szentlélekkel és tűzzel keresztel majd minket. Megintetted Heródest, hogy nem szabad elvennie Heródiást, Fülöp feleségét. Ezért aztán börtönbe vetettek, és Heródiás ármánykodására, az ő lányának tánca által, a megszédült Heródes fejedet vétette.

Keresztelő János, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

János apostol

Áldott legyen az Isten János apostolban, Zebedeus fiában, aki az Úr Jézus szeretett tanítványa volt (Jn 21:20). Te Keresztelő János szavára, a tízedik órában kezdted el követni az Urat (Jn 1:39), amely az Ő kereszthalálának időpontjára következő óra. Megnézeted hol lakik, Vele voltál, és ettől kezdve mindvégig Őt szolgáltad...

(Jn 1:39) „Gyertek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek vele, megnézték, hol lakik, s aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott.

(Jn 21:20) Péter hátrafordult, s látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, s aki a vacsorán a keblére hajolt, és megkérdezte tőle: „Uram, ki árul el?” – az követi.

Boanérgesz nevet kaptad, ami annyit jelent, hogy a mennydörgés fia (Mk 3:17), és még tüzet is akartál volna lehívni az égből a hitetlenekre (Lk 9:54)...

(Mk 3:17) Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak...

(Lk 9:54) Ennek láttára tanítványai, Jakab és János ezt mondták: „Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket?”

Jól figyeltél az Úr Jézus szavaira, megismerted és megértetted Őt. Te írtad meg az "Én vagyok" evangéliumot, amelyben hétszer is idézed az Úr Jézus "Én" kinyilatkoztatását. Mindent jól a szívedbe véstél, és az utolsó vacsorát részletesen leírtad. Az Úr Jézus keblére hajtottad fejed, és megkérdezted, hogy ki lesz az áruló (Jn 13:25). Te rögzítetted isteni Főpapunk imáját, te áltál Máriával, Isten Anyjával a kereszt alatt, te fogadtad be házadba őt, és a tebenned lett a Szűzanya mindnyájunk égi édesanyja. Te futottál Péter apostollal az üres sírhoz, felismerted az összehajtott lepelen az Úr kezének nyomát, és hittél (Jn 20:8)...

(Jn 13:25) Erre Jézus keblére hajolt és megkérdezte: „Uram, ki az?”

(Jn 20:8) Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta, és hitt.

Már a Tibériás tónál is azt beszélték, hogy nem fogsz meghalni (Jn 21:22-23), és elragadtattál a harmadik égig (2Kor 12:2), Isten szent színe elé. Megetted a könyvet, amely keserű volt a gyomrodban, miközben elmélkedted, de édes volt a szájadban, miközben azt hírdetted (Jel 10:9)...

(2Kor 12:2) Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig.

(Jel 10:9) Elmentem az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja nekem a könyvet. Ő azt felelte nekem: „Fogd és edd meg! Keserűvé fogja tenni a gyomrodat, de a szádban olyan édes lesz, mint a méz.”

(Jn 21:22-23) Jézus így válaszolt: „Ha azt akarom, hogy maradjon, míg el nem jövök, mi gondod vele? Te kövess engem!” Erre a testvérek között híre terjedt, hogy az a tanítvány nem hal meg.

Forró olajba vetettek, de nem haltál meg, hanem a bőröd még szebb lett, és amikor eljött az ideje, talán élve ragadtattál el az égbe.

János apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Pál apostol

Áldott legyen az Isten Pál apostolban, aki Saul volt (ApCsel 7:58), de Paulus lett az Úr nagy kegyelméből. Elszólított téged az Úr Damaszkusz kapujánál (ApCsel 9:3), és nagy apostolává tett téged. Igaz farizeus voltál és kemény férfi (Fil 3:5-6). Nem volt, és nem is lesz többé hozzád fogható teológus...

(ApCsel 7:58) Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű ifjú lába elé tették ruháikat.

(ApCsel 9:3) De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből.

(Fil 3:5-6) Nyolcadnapra körülmetéltek, Izrael népéből, Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok a zsidók közül. A törvény megtartásában farizeus, az Egyház üldözésében szenvedélyes, a törvény szerinti jámborságban feddhetetlen voltam.

Te vigasztaltad Aquinói Szent Tamást is. Többet tettél az Úr űgyéért, mint bárki más (1Kor 15:10), és leveleid az evangéliumok mellett, az Újszövetség java. Te valóban atyánk vagy nekünk, pogányok ivadékainak, akik az Úr kegyelme által üdvözülünk. Zsidó létedre bánkódtál a zsidókért (Róm 9:2), de igen megdorgáltad a galatabelieket a körülmetélkedés miatt (Gal 5:12). Népednek a reményt szavait írtad az utolsó időkre (Róm 11:25-26)...

(Róm 9:2) Nagy a szomorúságom, és állandó a szívem fájdalma.

(Róm 11:25-26) Nem szeretnélek benneteket tájékozatlanul hagyni, testvérek, e titok dolgában, nehogy egyéni véleményetekre hagyatkozzatok. A megátalkodottság csak részben érte Izraelt, amíg a pogányok teljes számban meg nem térnek, akkor majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget az Írás szerint: Sionból jön a szabadítóés eltörli Jákob gonoszságát.

(1Kor 15:10) De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, és nekem juttatott kegyelme nem volt hiábavaló. Sőt, valamennyiüknél többet munkálkodtam, bár nem én, hanem Isten kegyelme velem együtt.

(Gal 5:12) Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik zavart támasztanak köztetek!

Mindenkit tanítottál, gyámolítottál és könnyek között intettél. Az Úr igazolt téged, és az Ő jegyeit viselted testeden (Gal 6:17). Római kiváltságodat okosan használtad az evangélium javára, és még a császárnak is hirdetted az evangéliumot (ApCsel 27:24)...

(ApCsel 27:24) Azt mondta: Ne félj, Pál! Neked a császár elé kell állnod! Nézd, neked ajándékoz az Isten mindenkit, aki veled hajózik.

(Gal 6:17) Ezután senki ne okozzon kellemetlenséget nekem, mert Jézus jegyeit viselem testemen.

Miután összes utadat bejártad, s a hét egyházat is körbejártad, bilincsbe vertek. Végül az Úr Jézusért életedet adtad, és karddal fejedet vették.

Pál apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Péter apostol

Áldott legyen az Isten Péter apostolban, aki a halász Simon volt, András testvére, de Kéfás lett az Úr kegyelméből (Jn 1:42)...

(Jn 1:42) És elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt: „Te Simon vagy, János fia. Kéfás lesz a neved.” Ez azt jelenti, hogy Péter, vagyis Szikla.

Te szóltál a Tizenkettő nevében, és tenéked nyilatkoztatta ki a mennyei Atya, hogy az Úr Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia. Te vagy a szikla, amelyre Jézus Krisztus építette Anyaszentegyházát, amelyen a pokol kapui nem vesznek erőt, és te kaptad a mennyek országának kulcsait (Mt 16:17-19)...

(Mt 16:17-19) Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait.

Az Úr szavára kivetetted a hálót, és annyi halat fogtál, hogy a háló szakadozni kezdett (Lk 5:6). Kiléptél a tengerre, meg a népek fövenyére, és ha sülyedni kezdtél gyengeségedben, az Úr Jézus kezébe kapaszkodtál (Mt 14:29)...

(Mt 14:29) „Gyere!” – felelte. Péter kilépett a bárkából, és elindult Jézus felé a vízen.

(Lk 5:6) És miután ezt megtették, a halaknak olyan nagy sokaságát fogták ki, hogy szakadozott a hálójuk.

Nagyon szeretted az Urat, óvni szeretted volna a kereszthaláltól, és szíved szerint meg is haltál volna érte (Mt 26:35). De az ember önmagában semmi, ezért háromszor tagadtad meg az Urat, mielőtt a kakas megszólalt volna (Mk 14:72)...

(Mt 26:35) Péter erősködött: „Még ha meg kell is veled halnom, akkor sem tagadlak meg.” Ugyanígy beszélt a többi tanítványa is.

(Mk 14:72) Erre mindjárt megszólalt a kakas, másodszor. Erre Péternek eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer szól, háromszor tagadsz meg engem.” És keserves sírásra fakadt.

De az Úr imádkozott érted, és amikor eljött az ideje, te erősítetted testvéreid hitét az Úrban. Pünkösdkor, amikor a Szentlélek leszállott tüzes nyelvek alakjában, bátran hirdetted az Úr Jézus feltámadását, és beszédedre több, mint háromezren tértek meg (ApCsel 2:41)...

(ApCsel 2:41) Akik megfogadták a szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek csatlakozott aznap hozzájuk.

A bénát talpra állítottad, megbotoztak az Úrért, és angyal vezetett ki a tömlöcből (ApCsel 12:10). Amikor eljött az ideje, az Úr téged is felvitt Rómába, hogy ott bizonyságtételedért keresztre feszítsenek. Bűnbánatod könnyei barázdát vágtak arcodra, és tagadásod miatt fejjel lefele feszíttetted meg magad.

(ApCsel 12:10) Miután átmentek az első és a második őrségen, a vaskapuhoz jutottak, amely a városba vezetett. Ez magától kinyílt előttük. Kimentek, végigmentek egy utcán, és ekkor az angyal hirtelen eltűnt mellőle.

Péter apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Júdás apostol

Áldott legyen az Isten Júdás apostolban, aki egy a tizenkettő közül, akit buzgóság emésztett az igaz hitért. Te a múltból merítettél, és a jövőbe tekintettél. Méltó utóda voltál Énoknak, Járed fiának, akit szó szerint idéztél:

(Júd 1:14-15) „Nézzétek, közeleg az Úr szentjeinek tízezreivel, hogy ítéletet tartson mindenek fölött, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövetett, és minden káromló szóért, amit az istentelen bűnösök a szájukon csak kiejtettek.” (Énok k. 1:9).

Buzdítottál minket, hogy mindenkor küzdjünk a szentek hitéért (Júd 1:3), mert tudtad, hogy tévtanítók, hamis próféták, és fajtalankodó elvetemültek lepik el majd az Egyház vezetését...

(Júd 1:3) Szeretteim, mivel őszinte törekvésem, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek tartottam ebben az írásban kérni titeket, hogy harcoljatok a hitért, amelyet egyszer s mindenkorra átadtak a szenteknek.

Te a mi napjainkról írtál, amikor azok, akik a szent apostolok utódai kellene legyenek, kicsapongó életet élnek, megfertőztetik a testet, és megrontják a szent tanítást. Ezek hamis próféták, akik befurakodtak az egyházba, és káromolják az égi hatalmasságokat (Júd 1:4-8)...

(Júd 1:4-8) Mert alattomban bejöttek közénk bizonyos emberek, akik régóta ki vannak jelölve az ítéletre. Istentelenek, akik Istenünk kegyelmét érzékiségre fordítják, s egyedüli Uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust tagadják. Figyelmeztetni akarlak titeket – bár mindezt jól tudjátok –, hogy az Úr, miután kiszabadította a népet Egyiptom földjéről, később azokat, akik nem hittek, elpusztította. Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja. Ugyanígy Szodoma és Gomorra is, és a szomszédos városok, amelyek hasonlóképpen paráznák voltak, és más test után jártak, szenvedik az örök tűz büntetését, és intő példaként állnak előttünk. Ezek az álmodozók is ugyanúgy megfertőzik a testet, az Úr hatalmát megvetik, a Fényességeket pedig káromolják.

Megírtad ítéletüket, amint Énok is tette, és Szodoma meg Gomora példájával intetted őket. Angyalok osztottak meg veled titkokat, és megmutatták neked az utolsó idők gúnyolódóit, akik istentelen szenvedélyeikben élnek, és szakadásd okoznak az Egyházban (Júd 1:19)...

(Júd 1:19) Ezek azok, akik szakadásokat támasztanak, érzékiek, a Lélek nélkül valók.

Júdás apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Urunk és Istenünk, drága mennyei Atyánk! Kérünk Téged, Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, add nekünk a Szentlélek hét ajándékát, hogy eljuthassunk mi is a szentek társaságába, az örök boldogságba. Ámen.

XII. Puto sic: A feminizmus

2024-06-17T15:13:00.147+03:00

Akárhányszor kimegyek az utcára, a mai nők láttán mindig vegyes érzések törnek rám. Nem, nem arról van szó, hogy melyik szebb, melyik csinosabb, melyiknek jobb az alakja, melyik szebben öltözött, vagy melyik kivánatosabb... Nem... Teljesen másról van szó...

Egyfajta megmagyarázhatatlan és kellemetlen kisugárzást érzek rajtuk, amely főleg középkorú, már érett nőkből árad felém, ahogyan jönnek szembe az emberrel az utcán. Ahogyan ezek szembejönnek: büszkén vagy elszántan, megtörten vagy megkeményedve, billegve vagy tappogva, kivasalt vagy odolált hajjal, tapadó body-ban vagy szakadt farmerben, moletten vagy deszkásan, szatyorral vagy nagy pénztárcával, iPhone-al vagy autó kulccsal a kezükben...

Olvasom a fórumokon, ahogyan bíztatják egymást és adják egymásnak a tanácsokat, hogy miként teljesedhet ki a nő, hogyan lehet boldog, hogyan emancipálódjon, hogyan bánjanak velük a férfiak, vagy ők a férfiakkal, hogyan éljék meg a párkapcsolatukat, hogyan törjenek ki egy boldogtalan házasságból, hogyan legyenek szabadok és önállók, stb... Felróják a férfiaknak, hogy anyások, vagy nem tesznek semmit a házban, vagy nárcisztikusok, stb...

Ugyanakkor, szomorúan látom, hogy sok fiatalember mondja, nincs egy normális nő, akivel családot lehetne alapítani. Szerintük, a legtöbb nő anyagias, hivalkodó, szemérmetlen, erkölcstelen, megbízhatatlan, kevély, engedetlen, ostoba, és a férfiakban csak a házat, az autót, meg a bankkártyát látja... na meg a jó szexet...

A mai nők look-jának fenntartásához gyakran nem elég már egy minimálbér. Szemérmetlül magamutatók, illegetik formás idomaikat, vagy kivillantják bizonyos testrészeiket. Megbízhatalanok, mert már n + 1 úgynevezett barátjuk vagy partnerük volt. Kevélyek és engedetlenek, mert önállóak akarnak lenni, mert saját vállalkozasuk van, és nem szorúlnak férfi oltalmára...

Elég csak megnézni videókban bizonyos nyugati országok éjfél utáni utcáit, ahol a lányok csapatokban lődörögnek, fagyoskova falatnyi ruhácskákban, tűsarkú cipellőkben, iPhone-okkal a kezükben, és egymást támogatják mámorukban, vagy húzzák fel egymást az aszfaltról. Ezek gyakran olcsó prédák, nemegyszer a nyílt utcákon is... Ezek a jövőbeli feleségek és anyák... És ha valaki ezt szóvá teszi, akkor nőgyűlöletet meg hímsovinizmust kiáltanak. Hát igen... Manapság ez nehéz téma, és számos vitának tárgya. Miért? A feminizmus miatt, amely mára már türhetetlen botránnyá duzzadt...

De először is tisztázzuk a fogalmakat. Mi volt, illetve mi ma a feminizmus? És mit jelent a botrány?...

- A feminizmus: A nők szociális, politikai és kulturális szerepének előremozdítását szorgalmazó mozgalom.

- A botrány: KEK 2284 A botrány olyan viselkedés vagy magatartás, amely másokat bűn elkövetésére indít. Aki botránkoztat, a felebarát kísértőjévé válik. Kárt okoz az erénynek és az egyenességnek; testvérét lelki halálba taszíthatja. A botrány súlyos bűn, ha cselekedettel vagy mulasztással mást szándékosan súlyos bűnbe visz.

A teljesség igénye nélkül, szeretnék rámutatni a szentírás alapján, néhány erkölcsi és állapotbeli kötelességekkel kapcsolatos igazságra, amelyek a nőkre vonatkoznak. Ugyanakkor, megemlíteném azt az egyházi dokumentumot is, ami ezzel kapcsolatos: a Mulieris Dignitatem, II. János Pál pápa apostoli levele a nő méltóságáról és hivatásáról, 1988. augusztus 15.

Persze, egyáltalan nem ringatom magam abban az illuzióban, hogy egy meggyőződéses feminista elolvassa majd ezt a dokumentumot, és főleg abban nem, hogy el is fogadja annak igazságát...

Az "asszonyállat"

Az eredeti bűn utáni megromlott világban, de akár még a múlt században is, a nő sok helyen, csupán "asszonyállat" volt. Talán Szent Pál volt az első férfi, aki kifejtette leveleiben a nő méltóságát, legyen az akár feleség, akár szűz (Ef 5:25-33; Kol 3:19; 1Kor 7:34), és a kereszténység emelte igazán a nőt a férfi tisztelt és megbecsült társává. Igaz, elvétve, a kereszténység előtti időkben is voltak uralkodó nők, meg harcos nők, akik beírták magukat a történelembe. A keresztény középkorban voltak uralkodó nők (I. Erzsébet királynő), tudós nők (Svéd Szent Brigitta) és harcos nők (Jeanne d’Arc), de azért a nők többsége otthon dolgozó háziasszony és gyereket szűlő anya volt..m

A polgárosodás ideje alatt, majd a modern korban, a XX. század elejétől, a feminizmus egy szociális, politikai és kulturális áramlattá nőtte ki magát. Sokmindenért küzdöttek: az egyenjogúságért, a tanuláshoz való jogért, a szavazati jogért, a politikai szerepvállalásért, stb. Mondhatni, ezek a harcok jogosak voltak, mert ahogyan a rabszolgaság is még megvolt amerikában a XIX. században, úgy az asszony is csak egy "asszonyállat" volt sok helyen, ugyanebben az időben. De lassan a feminizmus az úgynevezett patriarhális, hagyományos életmód és társadalmi berendezkedés ellenséggévé vált. Ahogyan sokminden, ami az életben jól kezdődik, és egy idő után elfajúl, úgy a mai feminizmus is elvetemedett. Olvashatjuk a Példabeszédek könyvében:

(Péld 14:12) Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.

Íme, néhány területet, ahol a feminizmus bizonyos formái mára már komoly botrányt okoznak...

A feminizmus botránya a családban

Az élet rendje, amelyet a Teremtő rendelt, hogy a férfi legyen a feje az asszonynak, és nem az asszony a férfinak. A feleség követi a férjét engedelmességgel, és nem a férj a feleségét. Az asszony teremtetett a férfiból, és nem a férfi az asszonyból. Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, egyenlő méltóságot adott mindkettőjüknek, de nem ugyanazt a szerepet és tisztséget. Az asszony rendeltetett a férfi segítőjéül, és nem fordítva (Ter 2). Olvassuk el figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Kor 11:2-16) Megdicsérlek titeket (testvérek) azért, mert emlékeztek mindenre, s rendelkezéseimet végrehajtjátok, úgy ahogy meghagytam. Szeretném azonban tudomástokra hozni, hogy minden férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfi, aki födött fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére. Minden asszony pedig, aki födetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz fejére. Éppen olyan, mintha megnyírták volna. Ha pedig az asszony nem akarja fejét befödni, vágassa le a haját. De ha szégyenletes az asszonynak, hogy haját levágassa, vagy kopaszra nyiratkozzék, födje be a fejét. A férfi nem köteles fejét befödni, mert Isten képmása és dicsősége, az asszony viszont a férfi dísze. Nem a férfi lett ugyanis az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. S nem a férfit teremtette Isten az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. Ezért viselje az asszony annak a jelét, hogy hatalom alatt áll – az angyalokra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy az Úrban sem a férfi nincs asszony nélkül, sem az asszony férfi nélkül, mert amint az asszony a férfiből lett, úgy a férfi az asszonytól születik, de minden Istentől van. Ítéljétek meg magatok: illik-e az asszonynak födetlen fővel imádkoznia Istenhez? Nem tanít-e maga a természet is arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik. Ha viszont az asszony növeszti meg haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta. Ha pedig valaki jónak látja, hogy tovább vitatkozzék, nekünk ez nem szokásunk, sem Isten Egyházának.

(Ef 5:22-26) Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, mint Krisztus az egyháznak: ő ugyanis testének megváltója. Amint tehát az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszony is mindenben férjének. Férfiak! Szeressétek feleségteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és föláldozta magát érte, hogy az élet igéje által tisztára mosva megszentelje.

(Kol 3:18-21) Asszonyok! Engedelmeskedjetek férjeteknek, amint az Úrban illik. Férfiak! Szeressétek feleségeteket, s ne legyetek indulatosak velük szemben. Gyermekek! Fogadjatok szót mindenben szüleiteknek, mert ez kedves az Úrnak. Atyák! Ne keserítsétek gyermekeiteket, hogy kedvüket ne veszítsék.

(1Pét 3:1-7) Ugyanígy ti asszonyok is engedelmeskedjetek férjeteknek. Akkor majd azokat, akik nem hisznek az igének, az asszonyok élete beszéd nélkül is megnyeri, amikor istenfélő, tiszta élteteket figyelik. Ékességetek ne legyen külsőséges: kigöndörített haj, arany ékszer vagy fényes öltözet. Isten előtt a rejtett belső ember értékes a maga zavartalan szelídségében és lelki nyugalmában. Így ékesítették magukat egykor az Istenben bízó asszonyok, akik férjük iránt engedelmesek voltak. Például Sára is engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának hívta. Ha tehát jót tesztek és semmiféle fenyegetéstől nem féltek, az ő leányai vagytok. Ti férfiak szintén megértéssel éljetek együtt a gyöngébb asszonyi nemmel. Adjátok meg nekik a tiszteletet, mint akik örököstársai az élet kegyelmének, hogy imáitoknak ne legyen akadálya.

Egy hívő keresztény asszony nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket az igéket, amelyek a Szentírás kanonizált, szent könyveinek igéi, hacsak nem csak egy lázadozó nő. Persze, a férfinak is szeretnie kell az asszonyt, mint a saját testét, és akár életét is kell adnia érte...

Akármennyire is állítják egyes lelkészek, teológusok, hogy ezek az igék mára már idejét múlták, és hogy ezek csak az akkori társadalmi berendezkedésnek feleltek meg, Isten igéje nem évül el, és az ember teremtett természete nem változik meg, hanem az minden időre szól.

Vajon, így élünk ma a családban, ahogyan a szentírás mutatja? Ma már gyakran úgy fest a dolog, hogy az asszony akarja hordani a kalapot, és a férjét papucsba akarja kényszeríteni. Egyfajta áludvariasság, állovagiasság és nőknek kijáró áltisztelet nevében, sok akaratos nő kiharcolja magának a dominanciát a családban, de nemcsak, és a dolgok a feje tetetjére állnak. Ezért aztán a család már nem működik normálisan, és a gyermekek, akik a szülőkben ösztönösen Istent látják, egy torz képet kapnak Istenről és a családról. Ebből kifolyólag, aztán a fiúgyermekek pipogyák lesznek, nem érnek férfiúvá, a lányok pedig önfejűek lesznek az anyjuk modellje szerint, és olyan fiúkat választanak, akiket maguk is az orruknál fogva tudnak vezetni. Aztán ravasz-viccesen, mondogatják hogy a "férj a fej, de a nyak a feleség, és a fej oda fordul, ahová a nyak fordítja". Nahát! A férfi jó idejében, még a házasságkötés előtt vizsgálja meg a nőt, és jól fontolja meg, hogy mit csinál. Sajnos, ma már sok fiatalember úgy gondolja, hogy nem érdemes házasodni. Miért venne feleségül egy hiú, folyton kifestett, szemérmetlen, megbízhatatlan, anyagias, büszke, független és anyagias nőt? Az ilyen nő férfi akar lenni a férfi mellett, meg akarja őt alázni, és ki is akarja fosztani. Az írások óva-intenek a rossz házasságtól...

(Sir 25:13-25, Szent István) Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot.

(Sir 25:17-36, Káldi-Neovulgata) A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága. Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne! Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne! Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne! Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne! Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél, és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal. Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve, fohászkodik a férje, és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt. Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bűnösök sorsa! Homokos lejtő az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának! Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt! Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat, az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét. Asszonytól jött a bűnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre! Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid előtt, vágd el őt testedtől, és bocsásd el házadból.

(Péld 19:13) Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.

(Péld 21:9) Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

A szentírás tanúsága és maga az emberi tapasztalat is azt mutatja, hogy egy férfi csak akkor nyerhet magának jó asszonyt, ha hívő és istenfélő. Az ember leginkább a templomba keressen magának feleséget. A jó asszony, amelyik hívő, istenfélő, szemérmes, tiszta, szorgos és okos, csakis Isten ajandéka, és Ő rendeli ki az ember számára. Minden férfiban kell legyen egy bizonyos szilárd férfiúi méltóság, ami nem hímsovinizmus, de azért egy rezonábilis és egészséges férfi-izmus...

(Péld 31:10-31) Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót. Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek. Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

(Sir 26:1-3) Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma. A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne.

(Sir 26:13-17) Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba. A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten. Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött.

(1Tim 2:9) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanak, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában...

A feminizmus botránya a gyerekvállalásban

Egyes feminista nők már rég ott tartanak, hogy a testük abszolut urának gondolják magukat. Ne mondja meg nekik senki, hogy vállaljanak-e gyereket vagy se, vagy hogy mikor és hány gyermeket vállajanak. Egyeseknek az abortusz annyi, mint egy hajcsináltatás a fodrászatban. Egyszer a templomból kijövet, egy ismerősöm, aki egy egygyermekes asszony, azzal dicsekedett nekem, hogy milyen könnyen ereszti le a kanálison az elvetélt magzatjait... Az ocsmányabbja nem riad vissza az emberi méltóság legdúrvább megsértésétől se, akár szóban, akár tettben, akár írásban, amikor a gyerekvállalásról, a szexuális életről, vagy az abortuszról fejti ki véleményét. Az ilyen családok aligha nevezhetők családoknak. Aztán egy abortusz után, a férj is mélyen sérültté válik, és meglehet, hogy részese lesz egy olyan szörnyű bűnnek, amely maga után vonja az Egyházból való önmagától beálló kiközösítést is...

KEK 2272 A formális együttműködés az abortuszban súlyos bűn. Az Egyház ezt az emberi élet ellen elkövetett bűntényt egyházjogi büntetésként kiközösítéssel sújtja. "Aki abortuszt végez, ha valóban megtörténik, latae sententiae, önmagától beálló kiközösítésbe esik" [49] "magának a büntetendő cselekmény elkövetésének tényénél fogva", [50] a jogban meghatározott föltételek mellett. [51] Az Egyház ezzel nem beszűkíteni akarja az irgalmasság terét, hanem kifejezésre juttatja az elkövetett bűn súlyosságát, a megölt csecsemőnek, szüleinek és az egész társadalomnak okozott jóvátehetetlen kárt.

Ezzel szemben, az istenfélő asszony, az férjeura iránti hűséges szeretetben, a gyermekszűlésben, a gyermekek nevelésében, és a házi tevékenységben műveli lelke üdvösségét...

(1Tim 2:15) Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.

(1Tim 5:14) Azt akarom tehát, hogy a fiatalabb özvegyek menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, és ne adjanak semmi alkalmat az ellenségnek a gyalázkodásra.

A feminizmus botránya az Egyházban

Holott kezdettől fogva úgy lett elrendezve az Egyházban, hogy az oltár, az igehirdetés és a hívek vezetésének szolgálatát (püspökséget) csakis férfiak végezzék, mára már nő lelkészek, sőt nő püspökök is vannak a protestáns részegyházakban. Ez a törekvés erőteljesen jelen van ma a Katolikus Egyházban is. Emlékezzünk arra a hirhedt nő papszentelésre, amely a Dunán történt 2002-ben egy bizonyos hajón, és amelyet egy bizonyos argentin püspök végzett. Ez az eset aztán 2003-ban a vétkesek kiközösítését vonta maga után. Ma már a német szinódális út a női papság létrehozásával próbálkozik. Sőt már az egyházi vezetés magas pozícióiba is nőket akarnak bevenni...

Olvassuk figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Tim 2:9-15) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanak, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában, hanem amint istenfélelemben élő asszonyokhoz illik, jótettekkel. Az asszony csöndben hallgassa a tanítást, teljes engedelmességgel. Azt nem engedem meg, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben. Hiszen Ádám első a teremtésben, Éva csak a második. Ádám nem hagyta magát félrevezetni, mint az asszony, aki bűnbe esett. De üdvözülni fog, ha gyermekeket szül, s ha kitart a hitben, a szeretetben, s a szerénységgel párosult tisztességben.

(1Kor 14:33-35) Miként a szentek összes egyházában, az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.

Ma már, ha nem is veszünk minden igét szó szerint, de azért nem önthetjük ki a csecsemőt a mosdólével. Ha a nő egy picit is istenfélő és belátó, akkor ezeket az igéket komolyan veszi, és helyére teszi önmagát. De egyes nők félmeztelenül vagy illetlen ruhákban (pl. feszes body-ban, miniruhában) jönnek a templomba, az okosabbja teologizál, és ilyen-olyan tanításokat tart, akár még papoknak is. A legveszélyesebbek a teológus végzettségű, világias lelkületű nők, akik a püspökségek körül szédelegnek. A mai világ szelleme szerint, a püspökök promoválják őket, de ezek a nők hamis gondolkodásukkal, hamis analógiákkal és hiábavaló meséikkel mindent összezagyválnak. A női finomságot és alázatot megjátszva, egyfajta női klerikalizmussal és hiú teológiai büszkeséggel lépnek fel, holott Nagy Szent Gergely pápa tanítása szerint, még az előljárok parancsára sem volna szabad elfogadniuk olyan tisztségeket, amelyre nem alkalmasak ( A lelkipásztorság kézikönyve, XI. fejezet)...

Egyszer volt alkalmam megfigyelni egy protestáns lelkésznőt, aki szolgálati kötelességből eljárt betegeket látogatni a korházba. Annyira gyenge és erőtlen volt a szolgálata, hogy fájdalmas volt nézni. Ahelyett, hogy a beteget vigasztalta volna, imádkozott volna érte erővel és hatalommal, a saját és gyerekei problémáit osztotta meg a beteggel. Még egy házas férfi is megosztott a család és az Úr szolgálata között (1Kor 7:33), nemhogy egy anya, akinek gondolatai folyton a gyerekei körül forognak...

A mennyei Atya, atya és nem anya. Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus férfi és nem nő. Az angyalok is mind férfi alakban jelentek meg. Az ősatyák vérvonalát is férfiak alkotják és nem nők. Az elhívott apostolok is mind férfiak voltak, és nem nők. Az apostolutódok, vagyis a püspökök és a presbiterek mind férfiak voltak kétezer éven keresztül. A Jelenések könyvében is csak férfiak borulnak le az Úr trónusa előtt, és az épületre is férfinevek vannak felírva... Most meg hirtelen, a mai erőszakos feminizmus nyomására, mindez megváltozik?...

Szent Pál a házasságot Krisztus és az Egyház viszonyára vonatkoztatja (Ef 5:32). Ha Krisztus a Vőlegény, és az Egyház a Menyasszony (Mt 9:15; Jel 21:2), akkor a pap, aki Alter Christus, hogyan lehetne nő? Hiszen a szentmisében és a szentáldozásban egyesülünk Krisztussal, elővézelezzük a feltámadást és az Istennel való örök házasságot...

(Iz 62:5) Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.

Isten feleségül veszi az Ő népét, és ez elővételeződik már most, a szentáldozás szeretet aktusában. Ha a pap nő lenne, akkor ott egy női "Alter Christus" lenne jelen. Így a misztikus kapcsolat egy leszbikus kapcsolatot jelenítene meg... Isten ments! Ez terméketlen lenne az Egyházra nézve, ahogyan a leszbikus nemi kapcsolat is terméketlen a természetben...

A feminizmus felforgatta az egész Egyházat. A nők mindenhol előregyúródnak, minden szerepet felvállalnak, és így a férfiak szépen visszahúzódnak. Hogyan vitatkozzon a férfi egy nővel a templomban, és hogyan vegyen komolyan a férfi egy olyan szerepet, amelyeket a nők dominálnak? Hogyan menjenek a fiúk ministrálni, ha a leányok elözönlik a sekrestyét? Talán ide vezethető vissza részben a papi hivatások drasztikus csökkenése is. Ha az igaz férfiaknak nincs megbecsülése az Egyházban, a templomban, az egyháztanácsban, és a pap asszonyokkal rajongtatja-csicseregteti magát körül, akkor ne csodálkozzunk, hogy fogynak a hivatások...

A feminizmus botránya a szexualitásban

Megfigyelhetõ, hogy a feminista nők közül sokan lázadók, eretnekek és leszbikusok. Erőssen kötődnek az eféle ultraliberális mozgalomakhoz és a gender ideológiához. Miért? Mert lázadnak Isten ellen, mert elszakadtak Isten törvényeitől és parancsolataitól. Ezért Isten kiszolgáltatja őket bűnös vágyaiknak...

(Róm 1:26) Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel.Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.

Megfigyelhető egyes híres, liberális beállítottságú, színésznők és énekesnők között, akik átadták magukat a világi dicsőségnek, a gazdagságnak és a csillogásnak, hogy milyen gyakori közöttük a leszbikus orientáltság. Érthetetlen és követhetetlen ez a viselkedés, amikor a nő egyszer csak a férfi szerepébe lép, aztán a férfi szerepben lévő nő eljátsza a nőt. Aztán megfordítja az egészet, és végül már nincsenek is nemek ebben az egész gender őrületben. A feminizmus így a társadalmi összemosás első lépése: előbb csak feminizmus, aztán a család és a nemek különbségének eltörlése a gender ideológiával, aztán az emberi és a gépi különbségek eltörlése a transzhumanizmus által, és végül az isteni és a sátáni tanítások összemosása, hogy az embereket eltereljék Istentől...

A feminizmus botránya a társadalomban

A mai nők egy része igen ravaszul ötvözi a régimódi férfiudvariasságból származó előnyöket, a feminizmus által kiharcolt jogokkal. Vannak nők, akik ha nem vigyázol, a férfiudvariasságot kihasználva, akár fel is öklelnek az ajtóban. A piacon, ha sorban álsz és nézegeted, hogy mit vásárolj, egyszerűen félretaszigálnak, és elhápolják előled, amit kiszemeltél. A tömegközlekedésben, a templomban, ha rogysz is össze a fáradságtól, melléd gyúródnak, és szó szerint letaszigálnak a padról. A munkahelyen mindent jobban tudnak, mindent összekevernek, nem szabad őket megsérteni, nem lehet velük vitatkozni, elnézéssel kell lenni irántuk, mert hiszen ők nők, ők anyák, de amikor a fizetésről van szó, akkor ők követelőznek a leghangosabban. Ráadásúl, még nőnapi bónuszt és szabadnapot is kapnak...

A politikában, mindegy, hogy képesek-e valamire vagy sem, kvótát kell nekik biztosítani a testületekben. Sajnálatos módon, már láthattunk a közéletben elnökasszonyt, miniszterasszonyt vagy polgármesterjelölt asszonyt, akinek nem vált javukra a müködésük. Már csak az hiányzik, és nem állunk messze tőle, hogy a nagyhatalmakat is mind nők vezessék. Több fejlett ország hadűgyminisztere olyan nő, akinek halvány fogalma sincs arról, hogy mi a hadsereg, és ők akarnak háborúzni. De talán ez is a cél, mert amint a Sátán Éván keresztül rontotta meg az embert, úgy ma is a nőn keresztül gyengíti meg az országokat...

Nem volt elég a nők nemzetközi napja, kellett nekik még anyák napját is. Most aztán csináltak valamiféle férfiak vagy apák napját is szemkiszúrásból. Csodálom, hogy nem április 1-re tették, a bolondok napjára. Ezek után, a férfinak marad a munka, az élet terhei, meg a kocsma. A nők élettartama több országban akár 10 évvel magasabb, mint a férfiaké, de mégis ők mennek hamarabb nyugdijba. Ezzel szemben, hallottam már korrekt feminista nőkről is, akik elutasítják a nőknek járó előnyöket, pl. amikor udvariasan előre akarják engedni őket az ajtóban. Azt mondják, hogy ha egyenjogúság van a férfi és a nõ között, akkor nem jár nekik a lovagias udvariasság se...

Minden embert, és így minden nőt is megilleti a tisztelet, az Istentől kapott méltóság. Igen, vannak nők, akik alkalmasak bármilyen feladatra a társadalomban. Igen, vannak nők, akik sokkal jobban elvégeznek egy-egy feladatkört, mint a férfiak. De van egy bizonyos rend, amit Isten teremtett a világba. A hal nem élhet víz nélkül, és nem tud fára mászni... A kivételek nem adhatnak okot az általános rend felborítására. A nő szerepe az életben és a családban világos (1Tim 5:14), és nemcsak bizonyos politikusok vagy celebek felhördülést okozó szlogenjei szerint, hanem a fent említett Mulieris Dignitatem dokumentum szerint, a maga tejességében...

A misztikus Asszony

Kezdetben teremté Isten Ádámot a föld porából, majd teremté Évát Ádám oldalbordájából. Éva azért lett teremtve, hogy Ádám segítőtársa legyen, és, hogy egy testté válva Ádámmal, szaporodjanak és sokasodjanak...

(Ter 1:28) Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.

(Ter 2:20-22) De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette.

(Ter 2:24) Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.

(Ter 3:19) Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.”

(1Kor 11:12) Mert amint az asszony a férfiból lett, úgy a férfi is az asszony által születik – és minden Istentől.

Tehát szentírás szerint az asszonynak három fő szerepe van:

1. Hogy egy test legyen a férfi testével;

2. Hogy segítőtársa legyen a férfiúnak;

3. Hogy szűlője és gondozója legyen az embernek.

Itt az ember kifejezés, az Emberfiára, Jézus Krisztusra vonatkozik, és ezáltal, leszűkítve, a mindenkori férfira, aki asszony által jön a világra...

Már a szentírás elején, az eredeti bűn eseténél, olvashatjuk az ú.n. protoevangéliumot, amelyben a misztikus Asszonyról van szó...

(Ter 3:15) Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”

Ez a misztikus Asszony először is a Szűzanya, másodszor az Egyház, harmadszor pedig a mindenkori nő, akinek modellje a Boldogságos Szűzanya...

A Szűzanyára vonatkoztatva:

(Jel 12:6) Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig.

Az Egyházra vonatkoztatva:

(2Ján 1:5) És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást!

A mindenkori asszonyra vonatkoztatva:

(Ef 5:22) Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak...

Amint az Egyház egy Krisztussal, a Fővel, úgy az asszony is egy test kell legyen a hites férjével. Amint Krisztus misztikus testének tagjai (1Kor 12:12) munkatársai Krisztusnak, úgy az asszony is segítőtársa kell legyen férjének. Amint a Szűzanya igent mondott az istenanyaságra, és amint az Egyház szűli önmagába az újabb és újabb gyermekeit, úgy az asszonynak is vállalnia kell a gyermeket a házasságban.

Ha pedig valaki nem házasodik meg, és természetfölötti módon a szüzességet vállalja, akkor az Krisztusnak a jegyese (1Kor 7:25). Krisztussal kell egy test legyen, és lelki szolgálataival, lelki gyermekeket szül majd az Úrnak (Iz 60:4)...

Meggyőződésem, hogy a család mai krízisének oka, a hit megfogyatozása mellett, leginkább a feminizmus. Vagy a feleség hagyja el férjét, vagy a férj hagyja el feleségét egy másik férjezetlen vagy elvált nőért, vagy a nők rossz jelleme miatt nem házasodik meg a férfi. A Sátán ma is megtalálja az utat az ember szívéhez az asszony által. Azt is mondják, hogy ha a Sátán nem tud másképp érvényesülni kísértéseivel, akkor küld egy nőt az emberhez. Helena miatt veszett el Trója vára, Jezabel miatt veszett ki Ácháb háza és Heródiás miatt ölette meg Heródes Keresztelő Szent Jánost...

Azért élünk e világon, hogy megvalósítsuk Isten tervét és akaratát a mi életünkben. De ha egy nő feminista, lázad Isten ellen és a saját női mivolta ellen, akkor nem tud kibontakozni élete Isten akarata szerint. Márpedig valaki csak akkor nyeri el Isten országát, ha megcselekszi a mennyei Atya akaratát. Aki eltéveszti élete célját, és nem valósítja meg önmagát Isten örök terve szerint, az elvéti az üdvösséget...

Drága jó Istenünk, Szentháromság egy Isten! Te teremtetted a világot a maga rendjével és természetével. Kérünk Téged mennyei Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, hogy teljes szívből el tudjuk fogadni törvényeidet, a Szentlélek kegyelméből, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

XI. Puto sic: Az angyalok

2024-06-12T13:32:00.050+03:00

Manapság egyes emberek csak annyit tudnak az angyalokról, hogy karácsonykor ajándékot hoznak, vagy, hogy ezoterikus stílusú, szenzuális pózban terjesztgetik dús tollazatú szárnyaikat...

De mik, vagy kik az angyalok?...

Az angyalok Isten teremtményei, akik tisztán szellemi lények, tehát nincs testük. Mivel az angyalok nem testi teremtmények, hanem szellemiek, ezért ők egésszen befejezettek, és nem növekednek vagy fejlődnek. Kezdetben volt egy próbatételük, amelyben egy pillanat alatt eldőlt, hogy kik a hűségesek angyalok, és kik az Isten ellen lázadók. Mivel az angyalok nem testi lények, és időben nem változnak, ezért a döntésük végérvényes. Így hát, a bukott angyalok döntése, hogy Istennel szembeszegüljenek, megváltoztathatatlan, és kárhozatuk örök...

Katolikus Egyház Katekizmusa

KIK ŐK?

329 Szent Ágoston róluk mondja: "Az `angyal' (...) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődöl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal." [168] Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel "állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van" (Mt 18,10), ők azok "akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját" (Zsolt 103,20).

330 Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes [169] és halhatatlan [170] teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása. [171]

Az angyaltan alapjait Areopagita Dénes, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely pápa, Damaszkuszi Szent János, Aquinói Szent Tamás rakta le. És végül, Boldog Temesvári Pélbárt is hozzájárult az angyaltanhoz prédikációival...

Az angyalok általánosan elfogadott osztályozása kilenc kart különböztet meg, amely három rendbe van sorolva...

A felső rend

"Az angyalok legfelső rendjét a Szeráfok (ordo Seraphin) alkotják, akik a legnagyobb szeretettel vannak Isten iránt, ők állnak hozzá legközelebb. Olyanok, mint egy földi király esetében a barátok, testvérek, szövetségesek vagy a király szobájába bejáró komornyikok. Őket követik a Kerubok (ordo Cherubin), akik isteni bölcsességgel teljesek, s egy földi királyság tanácsadóihoz hasonlíthatók. Az angyalok harmadik csoportját alkotják a mennyei királyság ülnökei, a Trónok (ordo Thronorum), akik Isten bírói tevékenységének társai."

A középső rend

"Az Uralmak (ordo Dominationum) alkotják a következő kart, akik a jó angyalok elöljárói, mint a földön a tábornokok, hadvezérek, nádorok, vajdák. A Fejedelemségek (ordo Principatuum) az összes igaz ember élén állnak, szerepüket a földi ispánokéhoz hasonlítja Pelbárt. A Hatalmasságok (ordo Potestatum) feladata az ellenséggel való harc, a démonok távoltartása, ahogy azt a földön a hadvezérek, katonák, légiók teszik."

Az alsó rend

"Az Erők (ordo Virtutum) a mennyei királyság bárói és bánjai, akik egy meghatározott terület, provincia vagy állam feletti felügyeletet kapták feladatként. Míg az Arkangyalok (ordo Archangelorum) valamilyen nagyobb sokaság élén állnak, mint a földön a városok vezetői, addig az Angyalok (ordo Angelorum) mint az egyes emberek felügyelői teljesítik feladatukat." (Pélbárt angyaltanából...)

De nézzük, hogy mit mond a szentírás az angyalokról...

A szeráfok

(Iz 6:1-4) Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült. Ezt harsogták egymásnak felváltva: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsősége betölti az egész földet! A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.

(Iz 6:6-7) Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett. 7Megérintette vele az ajkamat és így szólt: „Nos, azáltal, hogy ez megérintette ajkadat, eltűnt gonoszságod és bocsánatot nyert a bűnöd.”

(Jel 4:6-8) A trón előtt kristályként csillogó üvegtenger. A trón közepén a trón körül négy élőlény, elöl, hátul tele szemekkel. 7Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második fiatal bikához, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik pedig repülő sashoz hasonlított. 8Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljő!

A szeráfok Isten trónja körül szolgálnak. Szolgálatuk inkább statikusnak tűnik, mintsem dinamikusnak. Olyanok, mint valami áttetsztő tükrök, amelyek egyrészt szemlélik és visszatükrözik Isten dicsőségét, másrészt, dicsőítésükkel lefelé is sugározzák Isten világosságát. A dicsőítés nem Isten önelégülésére szolgál, mert Isten önmagában örök boldog, hanem teremtményei örömére és megszentelésére. Isten dicsőségének tükrözése által, a szeráfok megvilágosítják az alsóbb karokat, közreműködve Isten dicsőségének és szeretetének aláárasztásában. Istennek úgy tetszett, hogy ne csak közvetlenül világosítsa meg teremtményeit, hanem a magasabbrendű teremtményei által is. Továbbá, a szeráfok, mint Isten legszentebb angyalai, odajárulhatnak a mennyei oltárhoz, és vehetnek Isten szentséges tüzéből (Iz 6:6-7)...

A kerubok

A kerubokról Ezekiel prófétától kaptunk igen részletes leírást...

(Ez 1:4-28) Ezt láttam: észak felől forgószél támadt és nagy felhő. Fényesség vette körül, tűz, amelyből villámok törtek elő. A belsejében, a tűz közepében valami fénylett, mint az érc. Középütt kivettem valamit, amely négy élőlényhez hasonlított. Emberi formájuk volt. Mindegyiknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt. A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, akár a fényes érc. Szárnyaik alatt emberi kezek voltak. Arcuk – mind a négyüké – négy irányba nézett. Az egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Amikor mentek, nem fordultak meg, hanem mindegyik egyenesen haladt. Arcuk emberi archoz hasonlított, és jobb felől mind a négynek oroszlánarca volt, bal felől meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca volt. Szárnyaik felül ki voltak terjesztve. Két szárnya mindegyiknek összeért, kettő meg a testüket födte. Mindegyik egyenesen ment maga előtt, oda mentek, ahova a lélek irányította őket, nem fordultak meg, amikor mentek. Az élőlények között olyasmit láttam, mint az égő szénfáklya, amely imbolygott az élőlények között. A tűz lobogott, és villámok törtek elő a tűzből. Az élőlények meg jöttek-mentek, akár a villámok. Figyeltem az élőlényeket, s lám, egy-egy kerék volt a földön az élőlények mellett, mind a négy mellett. Ezek a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit, s mind a négynek ugyanolyan volt az alakja. Úgy látszott, mintha az egyik a másikban lett volna. Négy irányban haladtak, s nem kellett megfordulniuk, amikor mentek. Vizsgálgattam őket: igen nagy volt a kerületük, s körös-körül mind a négynek a kerülete tele volt szemekkel. Amikor az élőlények mentek, a kerekek forogtak mellettük, és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek. Ahova a lélek irányította őket, oda mentek a kerekek, s egyszersmind fölemelkedtek, mert az élőlények lelke volt a kerekekben. Ha az élőlények mentek, a kerekek is mentek, ha álltak, azok is álltak, és amikor fölemelkedtek a földről, velük együtt a kerekek is fölemelkedtek, mert az élőlények lelke volt a kerekekben. Ami az élőlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük fölött. Az égboltozat alatt ki voltak terjesztve a szárnyaik, az egyiké a másik felé, s kettő mindegyiknek a testét födte. Amikor mentek, hallottam szárnyuk suhogását. Olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, mint a Mindenható hangja, a vihar moraja, mint egy tábornak a zaja. Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat, és ezzel zajt csaptak. Az égboltozat fölött pedig, amely a fejük fölött volt, mintha zafírkő lett volna, olyan, mint egy trón, ezen a trónfélén meg fenn, a magasban egy emberhez hasonló lény. Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tűz vette volna körül. Attól fölfelé, ami a derekának látszott, s attól lefelé, ami a derekának látszott, olyasmit láttam, mint a tűz, és körülötte fényességet. Olyan volt, mint a szivárvány, amely esős napokon feltűnik a felhőben – ilyen volt a ragyogás körülötte. Ilyennek látszott az Úr dicsőségének jelenése. Láttam, s arccal a földre borultam, és valakinek a hangját is hallottam, aki beszélt.

(Ez 10:1-17) Körülnéztem, s lám, az égboltozaton, amely a kerubok feje fölött volt, mintha zafírkő lett volna, s olyasvalami látszott fölöttük, mint egy trón. Ekkor így szólt a fehér ruhába öltözött emberhez: „Menj a kerubok alatt levő kerekek közé, végy tele marokkal a kerubok alatt levő parázsból, és hintsd a városra!” S a szemem láttára odament. A kerubok a templom jobb oldalán álltak, amikor az ember bement, és a felhő betöltötte a belső udvart. Az Úr dicsősége a kerubokról a templom küszöbéhez szállt, a templom tele lett a felhővel, és az udvart betöltötte az Úr dicsősége ragyogásával. A kerubok szárnyainak csattogása a külső udvarig hallatszott, mint a mindenható Isten hangja, amikor beszél. Akkor ezt a parancsot adta a fehér ruhába öltözött embernek: „Végy tüzet a kerubok közt levő kerekek közül!” Erre az odament és megállt a kerék mellett. A kerub kinyújtotta kezét a kerubok között levő tűz felé, vett belőle, és a fehér ruhába öltözött ember kezébe adta. Az elvette és kiment. Akkor azt láttam, mintha a keruboknak emberi kezük lett volna a szárnyuk alatt. Megfigyeltem: Négy kerék volt a kerubok mellett, mindegyik kerék egy kerub mellett, s a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit. Úgy látszott, hogy mind a négy egyforma, s mintha az egyik kerék a másikban lett volna. Amikor mentek, négy irányban haladtak, s nem fordultak meg menet közben, hanem abban az irányban mentek, amerre a fej irányította őket, és nem fordultak meg menet közben. Egész testük, hátuk, kezük és szárnyuk, valamint a kerekek körös-körül tele voltak szemekkel, mind a négyüknek. Hallottam, hogy a kerekeknek ezt a nevet adták: „galgal”. Mindegyiknek négy arca volt: az első bikaarc volt, a második emberi arc, a harmadik oroszlánarc, a negyedik sasarc. A kerubok fölemelkedtek; ugyanaz az élőlény volt, amelyet a Kebár folyónál láttam. Amikor a kerubok járkáltak, a kerekek haladtak mellettük, amikor a kerubok fölemelték szárnyukat, hogy fölemelkedjenek a földről, a kerekek ottmaradtak mellettük. Amikor megálltak, azok is megálltak, amikor fölemelkedtek, azok is fölemelkedtek velük, mert az élőlény lelke volt bennük.

A kerubok az Úr kisérői és hordozói. Ugyanakkor, ők az Úr dicsőségének szemlélői, és az Ő szent tüzének hordozói. Az Úr a kerubok fölött, egy boltozaton trónol, és az Ő szent tüze a kerubok között lobog. A szent tűzhöz nem nyúlhat alacsonyabbrendű lény. A kerubok vesznek ebből a tűzből, és angyalok odajárulnak, hogy átvegyék azt (Ez 10:7). A kerubokat mindenhol szemek borítják, akárcsak a szeráfokat, hogy Isten felfoghatatan dicsőségét minél jobban szemlélhessék és befogadhassák. A mellettük lévő kerekek, amelyeket galgal-nak neveznek, nem a trónok karához tartoznak, hanem a kerubokhoz, hiszen azoknak a lelke van bennük. A szeráfoknak és a keruboknak négyféle arcuk van, az evangéliumi szimbólumokkal megegyezően. Míg a szeráfoknak hat szárnyuk van, addig a keruboknak csak négy...

A trónusok

(Kol 1:16) Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.

A trónusokat, az uralmak, fejedelemségek és hatalmasságok előtt említik meg. Tehát ők a nagyobbak. Ezek olyan szellemi lények, akik ott ülnek a második rend csúcsán, tanácskoznak és Isten terveit közvetítik az alsóbb rendek felé, vagyis az uralmak, a fejedelemségek és a hatalmasságok felé. Ez a három a középső rend...

Az erők

Az erők már az evilági területekért és tartományokért felelnek. Hatásuk konkrétan kihat ránk és evilági. Kontinensekért, országokért, régiókért, egyházakért vagy egyházmegyékért felelnek. Úgy látszik, hogy ezek közül is kerültek ki lázadó bukott angyalok...

(Ef 6:12) Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.

Az arkangyalok

(1Tessz 4:26) Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;

(Júd 1:9) Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

(Jel 12:7) Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt

Van, ahol Mihály arkangyalt nagy fejedelemnek vagy vezérnek nevezik, aki az angyali seregek parancsnoka. Úgy néz ki hogy Mihály arkangyal mégiscsak a végrehajtó angyalok alsó rendjéhez tartozik, tehát arkangyal, és nem a fejedelemség rendjéhez tartozik. Júdás apostol szerint, Mihály arkangyal még a Sátán iránt is tiszteletet tanusított, és nem mert káromló ítéletet mondani ellene (Júd 1:9), mert az valamikor egy magasabb rendből bukott alá...

Az angyalok

Gábrielt és Ráfaelt arkangyloknak mondják, de gyakran csak egy ember felé végeznek szolgálatot.

(Dán 9:21) ...még mondtam az imádságot, mikor íme, Gábriel, az a férfi, akit az előbbi látomásban láttam, gyorsan hozzám repült és megérintett az esti áldozat idején.

(Tób 3:17) és elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt: Tóbit szeméről távolítsa el a fehér foltokat, hogy láthassa Isten világát, Sárát pedig, Ráguel leányát, adja feleségül Tóbiásnak, Tóbit fiának, kötözze meg Azmódeust, a gonosz szellemet, mert az előbbiekkel szemben Tóbiást illeti a jog, hogy őt elnyerje.

Gábriel Isten üzeneteit vitte el az embereknek, és Ráfael gyógyulást eszközölt ki. Ezért ezeket a szolgálatokat tulajdonítjak nekik, de nyilván nem csak ez a feladatuk általánosan. Ráfael különös módon egy kutyával jelentkezett....

(Tób 6:2) Az ifjú elindult, vele az angyal, a kutya is vele ment és követte őket. Mendegéltek mindketten, mire rájuk köszöntött az első éjjel, s a Tigris folyónál éjszakáztak.

(Tób 11:2) El is indultak mindketten. Azt is meghagyta neki, hogy az epét hozza magával. Ment velük a kutya is, követte őt és Tóbiást.

Ez a kutya lehetett Don Bosco kutyája is?...

A szentírásban számtalanszor vannak megemlítve az angyalok. Tudjuk, hogy minden embernek van őrangyala. Tehát nagyon sok angyal van. De nem mondhatjuk meg, hogy hány, mert nem tudjuk, hogy egy angyal hány emberre vigyázhat. Ugyanakkor, amikor egy angyal végez szolgálatot egy szentírási részben, sose tudjuk, hogy ő melyik rendből való. Tehát a rendek meghatározása csak egy irányadó, de bizonytalan rendszerezés...

Viszont az emberek megfeledkeznek arról, hogy az angyalok nem csak vigyáznak az emberekre, hanem a bűnökért kirótt büntetéseket is végrehajtják...

A büntető angyalok

- Az első eset, amikor Isten angyalai büntetést hajtottak vére, az özönvíz volt. Isten parancsára, az angyalok nyomást gyakoroltak, megrepesztették és összetörték a földet, és felfakasztották a föld alatti vizeket.

- A második eset Szodoma és Gomora esete volt: Az angyal sürgette Lótot, hogy fusson, mert míg ott van, addig semmit sem tehet...

(Ter 19:22) De gyorsan menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, amíg oda nem érsz!

- A harmadik eset az volt, amikor az angyalok pusztították Izrael népét, mert Dávid magának tulajdonította dicsőségét és megszámláltatta a népet...

(2Sám 24:16) Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: „Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!” Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérűjénél volt.

- A negyedik eset, amikor Hiszkija király idejében asszíria királya gyalázta az Urat, és az Úr angyala elpusztította seregét...

(2Kir 19:35-36) Csakugyan, még azon az éjjelen az történt, hogy eljött az Úr angyala s megölt az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Amikor aztán reggel felkelt s látta a megannyi holttestet, felkerekedett, elment 36és visszatért Szanherib, az asszírok királya és Ninivében maradt.

De sok más eset is van az írásokban, amikor az angyalok, Isten parancsára, elpusztítják az embereket...

(Ez 9:3-6) Ekkor Izrael Urának dicsősége elszállt a kerubról, amely felett volt, a ház küszöbéhez, és hívta a gyolcsba öltözött férfit, akinek írószer volt az oldalán. Azt mondta neki az Úr: „Járd be Jeruzsálem városát és jelöld meg tau-betűvel a férfiak homlokát, akik siránkoznak és bánkódnak mindazon utálatosság miatt, ami benne történik!” És hallottam, amint azt mondta nekik: „Menjetek keresztül a városon, kövessétek őt és öldököljetek; szemetek ne irgalmazzon, ne könyörüljetek; öreget és ifjút, szüzet, kisdedet és asszonyt öljetek meg irgalmatlanul, de senkit se öljetek meg, akin tau-t láttok. A szentélyemnél kezdjétek!”

Angyalok az evangéliumokban

- Az angyalok fel-alá szálltak az Úr Jézusra, és szolgáltak Neki az Ő megváltó művének munkájában...

(Ján 1:51) Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felmennek és alászállnak az Emberfián.

(Mk 1:13) Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki.

Ez az angyali fel-alá járás Jákóbbal kezdődött el újra az eredeti bűn után, amikor az Isten elkezdte üdvözítő tervének megvalósítását Ábrahámmal...

(Ter 28:12) Álmában azt látta, hogy egy létra áll a földön, a teteje pedig az eget éri, és Isten angyalai fel- és lejárkálnak rajta.

- Az angyalok kivágják a meg nem térő bűnösök testének "életfáját", ezért vannak hirtelen betegségek és elhalálozások...

(Mt 3:10) A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.

(Lk 13:7) Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?

- Az angyalok, a világ végén, összeszedik a botrányokat és a bűnösöket, és az örök tűzre vetik őket...

(Mt 13:41) Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegőt.

A természetet sújtó angyalok

A végidők jelei közé tartoznak a természeti katasztrófák: a jégesők, a hőhullámok, a viharok, az erdőtüzek, fények az égen, stb. Az embereket elhitetik a tudósok, hogy ezek a globalis felmelegedés miatt vannak, de ez nem igaz... Minden a bűn, a hitetlenség, a bálványimádás és az istenkáromlások miatt van. Az angyalok trombitaszóra sújtják a földet az Úr parancsára. Mindezt angyalok csinálják...

(Jel 8:7) Trombitált az első, és jégeső támadt, és tűz vérrel keverve, és lehullott a földre: megégett a föld harmada, megégett a fák harmada, és megégett a zöld fű is mind.

(Jel 9:20-21, Károli) A többi emberek pedig, a kik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany és ezüst és ércz és kő és fa bálványokat, a melyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; 21És nem tértek meg az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngösségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.

(Jel 16:9) Az emberek kínlódtak a nagy hőségben, és káromolták Isten nevét, akinek hatalma van ezeken a csapásokon, de nem tértek meg, hogy dicsőítsék.

(Jel 16:21) ...talentum nagyságú jég esett az emberekre, és káromolták az emberek az Istent a jégeső csapása miatt. Ez a csapás ugyanis igen nagy volt.

A krisztuskövető emberek elhívatottsága

Az emberek arra vannak elhíva, hogy olyanok legyenek, mint az angyalok. Habár az angyalok sokkal nagyobbak, mint az emberek, mégis, minket embereket, testvérnek és szolgatársnak tekintenek. Mi azonban mégsem leszünk egésszen olyanok, mint az angyalok, mert ők tisztán szellemi lények. Mi a dicsőséges feltámadással visszanyerjük testünket, amely egy dicsőséges, romolhatatlan és halhatatlan test lesz...

(Mt 22:30) A feltámadás után nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben.

(Lk 7:28) Mondom nektek, az asszonyok fiai között nincs, aki nagyobb volna Jánosnál. Az Isten országában azonban a legkisebb is nagyobb nála.

(1Kor 15:42) Így van a halottak feltámadása is: romlandó testet vetnek el, és romolhatatlan test támad fel;

(1Ján 3:2) Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.

(Jel 19:10) A lába elé borultam, hogy imádjam, de ő így szól: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, akik tanúságot tesznek Jézusról. Az Istent imádd! A Jézus melletti tanúságtételben nyilvánul meg a prófétaság lelke.

Tudatosítanunk kell magunkban, hogy mílyen magasztos Isten műve, milyen hatalmasak az Ő angyalai, és milyen nagy dicsőségre és boldogságra hívott meg minket.

Krisztus mindenek felett

Tudnunk kell az angyalokról, az ő seregeikről, milyenségünkről, szolgálatukról, és tisztelnünk kell őket. Ez azonban nem vonhat el minket a legfontosabbtól, a mi Urunk Jézus Krisztus szeretetétől, imádatától, dicsőítésétől és magasztalásától, Aki egyedül az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég (Jel 1:8), üdvösségünk szerzője és életünk megtartója....

(Kol 1:16-18) Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.

(Kol 2:18-19) Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, 19de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel.

(Zsid 2:9) De annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koszorúját nyerte el, hiszen Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált.

(Fil 2:9-11) Ezért Isten fölmagasztalta és minden nevet fölülmúló nevet adott neki: 10Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 11s minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

Áldott legyen Jézus Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

X. Puto sic: A régi idők

2024-06-02T08:41:00.127+03:00

(MTörv 4:32) Kutass csak utána a régi időkben, amelyek előtted voltak, attól fogva, hogy embert teremtett Isten a földre, és az ég egyik szélétől a másikig: történt-e ilyen nagy esemény, vagy hallott-e valaki ehhez foghatót?!

Nem kételkedem abban, hogy a történészek törekednek az igazságra, és a lehető legobjektívebb módon írják le a múltat. Láttam egyszer, egy TV adásban, egy komoly történész vallomását, amelyben őszintén elmondta, hogy még a Bábel tornya idejéig sem tudnak visszanyúlni a történelemben. Az ismert történelem leginkább csak Nagy Sándor idejéig biztos. Ami azelőtt volt, arról vannak bizonyos leletek, feljegyzések, meg elméletek, de nagyon hiányosak. Csodaszámba megy, ha Dávid király idejéből találnak valamit (K.e.1000), mert hát az a Szentírást igazolja, de Mózes idejéből már semmit sem tudnak felmutatni, pedig az csak K.e. XV. században volt...

Aztán a korábbi időkrőlről alkottak egy bizonyos narratívát, amely mindig az evolucionizmusnál köt ki, vagyis az ősembernél, amint az egy kőszerszámmal kopocsál a barlang bejárata előtt. Minden világtörténelmi atlasz egy majommal kezdődik, amely fokozatosan felegyenesedik, majd bőrruhát ölt, és végül, ősemberként, már lándzsát tart a kezében. Utána, az idők folyamán, az ősember felfedezte a tüzet, a kőszerszámokat és a kereket. Aztán jött a bronzkorszak, meg a vaskorszak...

Minden történész ehez a narratívához kell tartsa magát, mert különben oda a diplomája, és kiátkozzák minden tudományos körből. Ma már nem születnek Iosephus Flavius-ok, hogy visszanyúljanak a világ teremtéséig. Mára a Big Bang lett a divat... A Szentírásra való hivatkozás, történelmi szempontból, szentségtörésnek számít, úgy a tudományos körökben, mint sajnos már az Egyházban is. Ezek után nem marad más, minthogy az ember önmaga alkosson képet a régi időkről...

Ezért hát grosso modo, nézzük át a régi időket:

1. Isten megteremtette az eget és a földet, seregeikkel együtt (Ter 1:1). A föld teremtésének csúcsa és célja az ember volt. Azonban, mielőtt az első emberpárról beszélnénk, volt egy olyan időszak a földön, amikor még nem egy emberpár volt, hanem csak egy ember, vagyis Ádám. Ádám volt az első értelmes emberi lény a földön, akit Isten az Ő képére és hasonlatosságára teremtett. Ádám egy ideig egyedül élt az Édenben, ahol megfigyelt minden állatot, és a Szentlélek indíttatására nevet adott mindegyiknek (Ter 2:19). Azonban Ádám nem talált köztük magához illő társat, és ez nem volt jó neki. Ekkor Isten megteremtette Ádám oldalbordájából Évát, az ember feleségét, hogy segítőtársa legyen...

2. Ádám teremtése kb. K.e. 4000-re tehető. Mindent, amit a tudósok K.e. 5, 10, vagy 15000-évre tesznek az emberrel kapcsolatosan, nem emberinek kell tekinteni, mert azok csak emberhez hasonló alkatú, de állati lelkű teremtmények maradványai. Ezekben nem volt Isten képére és hasonlatosságára teremtett lélek, hanem csak állati lélek. Nem is olyan rég, még az Egyház is határozottan beszélt erről, és az Advent négy hete is arról szólt, hogy az emberiség négy évezredet várt a Megváltó eljövetelére, az Úr Jézus Krisztusra. Tehát az emberiség története valójában kb. K.e. 4000-ben kezdődött. Ugyanakkor, szerintem a kormeghatározásokkal valami nincs rendben, és a gonosz valami félrevezetést rejtett el a módszerben...

3. Isten megteremtette Ádám oldalbordájából Évát, és Ádám a saját testének tekintette őt. Ezért lett az asszony feleség. Azért kellett az asszonyt a férfi testéből teremteni, hogy kompatibilisek legyenek testileg és lelkileg, genetikailag, és tudjanak szaporodni. A föld akkoriban az eredeti szentség állapotában volt, és Isten dicsősége ragyogta be az egész világot. Ez egy olyan világ volt, amit a mai ember el se tud képzeni. Azért nem tudja elképzelni, mert ma már egy annyira bűnös, atomizálódott és szennyezett világban élünk, hogy Isten megvilágosító kegyelme nélkül lehetetlen kitekinteni belőle...

4. Az eredeti szentség idejében, kb. 6000 évvel ezelőtt, a világ teljesen más volt. A föld egy tömbként emelkedett ki a tengerből, és nem voltak se kontinensek, se szigetek. Akkor a földön nem voltak hegyek, és az Éden nagy folyója csendesen folydogált a sík mezőn. Annyira csendesen folyt, hogy az Éden kertjében, a föld középonján, négy ágra szakadt. Ez a négy folyó a Pison, a Gihon, a Tigris és az Eufrátesz volt (Ter 2:10-14). A mai széttöredezett föld régiói közül Egyiptom, Palesztina, Szíria, Jordánia, Irak, Törökország és a Földközi tenger keleti része lehetett a föld közepe...

5. Az eredeti szentség idején Isten dicsősége ragyogta be az egész földet, és a világban kisugárzó őserő sokkal erősebb volt a föld oszlopaiban (Jób 9:6), mint manapság. A világot tartó oszlopok ott izzanak az anyagi világ és a szellemi világ határán, és erejüket Isten gondviselő és fenntartó szavából nyerik. Abban az időben sokminden nagyra nőtt, és az állatok mind szelídek voltak. Ekkor nőttek az óriásfenyők a földön, a dinozauruszoknak nevezett behemótok, ekkor játszadozott a vizekben a leviathán, repdesett a repülő sárkány, és a csigák is akkorák voltak, mint egy malomkerék. A kisded belenyúlhatott volna az áspiskígyó járatába, és az oroszlán füvet evett, mint a marha (Iz 11:7-8)...

6. Ezekben az időkben angyalok itt jártak-keltek a földön. Megjelenésük fenséges volt, és az embernek nem kellett magyarázni, hogy kik is ők. Sőt, később is, az emberek mindig tudták, ha Isten angyala jelent meg nekik. Az angyaloknak megvolt a képességük, hogy egyfajta testet öltsenek magukra a levegőégből, de test nélkül is megjelenhettek, mint pl. a kerubok a villogó, tüzes palossal (Ter 3:24)...

7. Az eredeti szentség idején az ember nem ismerte a ruhát, hanem mezítelenül járt, és nem szégyelte magát. De csak testileg volt mezítelen, mert szellemileg Isten dicsőségének ragyogása volt a ruházata. Az ember nem ismerte a hideget vagy a forróságot, és az eget is folyton felhős pára borította. A meleg párában buja növényzet sarjadt, és a fák hatalmasra nőttek. Az állatok mind füvet ettek, és az ember magokat, vagyis leginkább búzát rágcsált...

8. Akkoriban két szent fa volt az Éden kertjében, a mai Jeruzsálem közelében. Ezeket mi nem tudjuk ésszel felfogni, ahogyan az Úr Jézus feltámadt, dicsőséges testét, vagy az Eucharisztiát sem tudjuk felfogni. Ezek valóságos fák voltak, de mégis szellemi fák. Gyümölcseik ehetők voltak, mint a szent Eucharisztia, de a hatásuk szellemi volt. Míg az élet fája életet adott, addig a jó és rossz tudásanak fája halált hozott. Az ember feladata az volt, hogy őrizze a két szent fát, és gondozza azokat, hogy állat vagy növény ne közelítsen hozzájuk. Az ember azonban megszegte Isten parancsolatát, és evett a tiltott fa gyümölcséből...

8. Az ember csak kevés ideig volt az eredeti szentség állapotában. A Sátán már az első perctől kezdve el akarta ragadni az embert és a teremtett világot. Az eredeti bűn esete után (Ter 3), drámai változások mentek végbe a világban. Isten dicsősége visszavonult az emberről és a természetből, és az ember elszakadt Istentől. Az ember és az egész világ elhagyott lett. Isten dicsőségének visszavonulása után, az ember ráeszmélt meztelenségére, és szégyelni kezdte magát. Kezdte érezni a fájdalmat és a hideget. Ekkor Isten ruhát készített az ember számára, és kiűzte őt Éden kertjétől keletre, Mezopotamia területére. A kerubok meg tüzes palosokkal őrizték az élet fája felé vezető utat, hogy az ember többé ne szakíthasson róla...

9. Az eredeti bűn esete valamikor K.e. 4000-3900 körül történhetett, mert Ádám 130 éves korában nemzette Széth-et, nem sokkal Káin és Ábel esete után. Ebben az időben, egésszen az özönvízig, az emberek átlagban több, mint 900 évet éltek. Ma igencsak tagadják, hogy az ember több, mint 900 csillagászati évet élhetett volna, pedig a számok világosan beszélnek. Osszuk el az ősatyák életkorát tízzel. Akkor egy 90 évet élő ember 7 éves korában nemzette az első fiát? Csak azt nem értem, hogy akkor a mai világ hatalmasai miért akarnak halhatatlanok lenni, és évszázadokig élni a földön?...

10. Az eredeti bűn esete után lassan eltűntek a világból az eredeti szentség jegyei: eltűntek a szent fák, a növényzet elsatnyúlt, és tövis meg bogáncs (burján) vette fel a növényzetet. A szükség, meg az eredeti bűnből származó félelem, elvadította az állatok természetét. Az egyik állat nekiesett a másik fajta állatnak, és hússal kezdtek táplálkozni. Mindez fokozatosan alakult ki, de azért rengeteg állat ma is mindenevő, vagy kizárólag növényevő...

11. Ebben az időben Káin már búzát termesztett, és Ábel juhokat tartott. Ami addig ingyen kapott volt, azért most már meg kellett dolgozni. Az ember arca verítékével kellett megkeresse a kenyerét (Ter 3:17). Amikor Káin és Ábel áldozatot mutatott be Istennek, akkor Ábel áldozata kedvesebb volt Isten előtt, mint Káin áldozata. De ez nem Káin hibája volt... Egyszerűen csak arról van szó, hogy Ábel bárányáldozata Krisztus áldozatának előképe volt (Jn 1:29), és a bárány vérében lévő lélek (Lev 17:11) felszállt Isten színe elé. Káin áldozata, a búza, jelentéktelenebb volt, ezért nem kapott annyi figyelmet. De Káin ezért nem volt Istentől megvetett, és el kellett volna fogadnia, hogy testvérének Isten a jobbik részt juttatta. Ma is hány fiú van, aki gyűlöli testvérét azért, mert Isten több talentumot, képességet adott neki. És ekkor K.e. 3900 körül megtörtént az emberiség első gyilkossága...

12. Káin átkozott lett az amúgy is már átkozott földön, és elbújdosott messze kelet felé. Isten megjelölte őt (Ter 4:15), hogy senki meg ne ölje, és, hogy nemzetséget hozhasson létre. Utódai, Lámek által, hetvenszer hétszer átkozottak lettek a gyilkosságaik miatt (Ter 4:23). Ezek megtanulták a Sátán bukott angyalaitól a bronz és a vas megmunkálását (Ter 4:22), és fegyvereket csináltak. Belépett a világba a háború és a vérengzés, és a világ megváltozott. Káin utódai, Gog és Mágog, mindmáig vérengző népek keleten, főleg Japánban és Kínában. Tehát a bronz, a vas és a fegyverek gyártásanak kezdete valamikor K.e. 3700-ra tehető.

13. Káin és Ábel esete után Ádám ismét fiút nemzett, és Széthnek nevezte. Ezután sok gyereket szűlt Éva, aki minden élő anyja lett (Ter 3:20). Ezek a gyerekek is felnőttek, és házasodni kezdtek egymás között. Akkoriban olyan nagy volt az emberekben az őserőből származó életerő, hogy a testvérházasság nem volt probléma. Ádám és Éva gyermekei összeházasodtak, és újabb sátrakat alapítottak. Ádám még gyakolatilag fiatal férfi volt, amikor néhány évszázad múlva egy egész nemzetség vette körül...

14. Az emberiség történetének egyik igen fontos eseménye, amelyről ma mindenki hallgat, K.e. 3500 körül történt, amikor Isten fiai, vagyis a bukott angyalok, leszálltak a földre (Ter 6:1-4), hogy feleségeket vegyenek maguknak az emberek leányai közül. Ez Járed idejében történt, Énok apjának idejében (Ter 5:18), és ezek az angyalok Hermon hegyére szálltak le. Leszállásuk félelmetes lehetett, ahogyan a levegőégből magukra szedett testben, seregestől ereszkedtek le a felső vizekből (Ter 1:7), vagyis a felhőkből. Ezek feleségeket vettek maguknak az emberek leányai közül, és gyerekeket nemzettek, akik óriások lettek, a régi idők híres harcosai.

15. Valószínűleg Énok (Hénok, Hénoch) volt az első ember, aki írni tanult, és arra lett kiválasztva, hogy Isten küldötte legyen a hatalmas bukott angyalok előtt. Énok mindvégig Istennel járt, és megírta Isten ítéletét a lázadó angyalok és ivadékaik ellen. Bátran kiállt a hatalmas angyalok előtt, és tudtukra adta kárhozatukat. Énok küldetésének csúcsa k.b. K.e. 3200-ra tehető, és nem sokkal azután elragadtatott Istenhez. Mivel Énok mindvégig Istennel járt, ezért nem halt meg, hanem elünt, vagyis dicsőségben elragadtatott az égbe. Ő volt az első ember, aki nem tapasztalta meg a halált.

16. A bukott angyalok és az emberek leányainak házasságából született gyermekek erőssen nagyra nőttek. Ők lettek az óriások, a titánok, a régi idők híres-neves harcosai. Az óriások kb. 1000 évig meghatározó szerepet játszodtak az emberiség történetében. Kb. K.e. 3500-2500 között uralkodtak a földön, egésszen az özönvízig, de még K.e.1000 körül, Dávid idejében is, élt a Góliát nevű óriás, akit Dávid legyőzött...

17. A bukott angyalok együtt éltek feleségeikkel, óriás ivadékaikkal és az emberekkel. Istenként uralkodtak fölöttük, és a feleségeiket is, meg a fiaikat is istenekké tették. Nemsokára építkezni kezdtek sokfelé, és létrehozták palotáikat meg piramisaikat, olyanokat mint Baalbek, Luxor, Karnak, Abu-Simbel, a Gízai piramisok, Szakkara, stb. A bukott angyalok erőt csapolhattak le az anyagi világot tartó tüzes oszlopokból, és ezt az erőt fiaiknak adták oda különböző ördögi eszközökkel. A djed oszlopok, a jogarak és egyébb eszközök tüzes erőt adhattak nekik, amivel ölhettek, és a köveket is meg tudták olvasztani..

18. Az óriások, amint megnőttek, elkezdtek uralkodni az embereken, és kényszerítették őket, hogy nekik szolgáljanak. Az emberek dolgoztak a mezőkön, hogy előállítsák az élelmet, és a kézmüves műhelyekben, hogy nagy ruhákat és ékszereket készítsenek az óriás uralkodóknak. Létrehozták a rabszolgaságot, és aki ellenkezett, azt azonnal agyonütötték. Tehát a rabszolgaság kezdete kb. K.e. 3300-ra tehető...

19. Az óriások nem voltak Isten akarata szerinti teremtmények, ezért Isten, Gábriel arkangyal által ellenségeskedést szerzett közöttük, és ezek harcolni kezdtek egymással. K.e. 3300 körül kezdődhetett az óriások testvérháborúja. Ettől kezdve a gyilkosságok egyre csak szaporodtak. Mivel az óriások igencsak nagyok voltak, ezért leginkább a nagy kövek dobálása volt a fegyverük. Csakis egy nagy kő, egy repülő sziklának ütése ölhette meg őket. Ezekről az erőgyakorlatokról tanuskodnak a Costa Rica-i óriási kőgolyók is...

20. A meghalt óriások lelkei gonosz szellemek lettek (Énok k. 15.8), és a levegőégben kószálva támadták az embereket. Sok embert megszálltak, vagy betegséggel megöltek, és sok szenvedést okoztak. Hatásukra az emberek elkeztek egyre inkább gyilkolni meg fajtalankodni, és a földön általános lett a gonoszság meg a fájdalom. És ekkor az emberek vére felkiáltott Istenhez (Ter 4:20)...

21. Amikor már annyira megsokasodott a gonoszság az óriások miatt az emberek között, hogy a föld is nyögött alattuk, akkor Isten elhatározta, hogy elpusztítja a világot. Ezért kiválasztotta Isten az igaz Noét és családját, mint az új világ magját, hogy megmentse őket a bárkában az özönvíztől. Isten konkrét utasításokat adott Noénak a bárkával és rakományával kapcsolatosan. Noé megépítette a bárkát, valahol Mezopotámia területén, Isten angyalainak védelme alatt, és miután beszálltak a bárkába, az Úr rájuk zárta az ajtót (Ter 7:16)...

22. Hónaponkon vagy éveken keresztül, Noé állatokat telepített a bárkába, hímet és nyőstént fajtánként. Velük együtt raktározott a bárkába kellő takarmányt is. Ez nem jelenti azt, hogy minden ma ismert állatból felvitt egy párat.a bárkába. Azokat vitte fel, amelyek szükségesek voltak számára az özönvíz utáni új élethez. Az özönvíz sok távoli, illetve megemelkedett területet nem lepett el a föld széllei felé, és ott mindenféle állat túlélte a kataklizmát...

23. Az őzönvíz teljesen megváltoztatta a föld felszínét. Természettudományos szempontból ez volt a legjelentősebb esemény a földön. Isten angyalainak nyomására az egytömbbű föld megrepedt és széttöredezett, és a földrészek elkezdtek nagy sebességgel csúszni különböző irányokba. Ekkor a föld alatti vizek a felszínre törtek. A felső vizek is megeredtek a felhőkből, és zuhogni kezdett az eső. A tenger vizei is behatoltak a repedések mentén, és a vizek, így összegyűlve, 90-100 méter magasra emelkedtek Egyiptom és Mezopotámia környékén. Kontinensek és szigetek szakadtak le. Hegyek gyűrődtek a magasba, és szigetek emelkedtek ki a tengerből. Sok sziget lett, és a menekülő lelkek ezeken is találtak menedéket. Minden leszakadt földrész azzal a flórával és faunával maradt, amellyel leszakadt. Az özönvíz kb. K.e. 2500 körül volt, és emlékezete megmaradt a világ több ősi népénél.

24. Az özönvíz ideje alatt, a világ tüzes tartóoszlopainak ősereje is megfeleződhetett, mert Isten szólt, hogy az életerő csökkenjen 120 év emberi élettartamra. És ekkor az élettartam megfeleződött. Így aztán Sém, Noé fia, aki még az ősi világban született, ő lett az új világ Matuzsáleme. Ő még Ábrahámot is túlélte, és csak Héber, az ószövetség nyelvének atyja élte őt túl. Az özönvízzel a felhők is felszakadoztak, és megjelent a szivárvány, mint Isten új szövetségének a jele (Ter 9:13). Ekkor Isten minden állatot eledelül adott az embernek, mivelhogy az özönvíz elmosott minden növényt...

25. Az özönvíz kataklizmája által, és az utána következő föld és tengeri mozgások által, kiveszett a dinozauruszok nagy többége. Elpusztultak a behemótok és a leviathánok többsége. A repülő sárkányok még sokáig éltek, főleg távolkeleten. A vizek visszahúzódása sártengert hagyott maga után, és a földmozgások miatt a loccsanó tengerek kimosták a kanyonokat és a magas sziklákat. A sártengerben sok állat odaveszett, így ma dinozauruszokat és óriáscsigákat kaparnak ki a megkövesedett talajból, és még a nagy hegyek tetején is kagylókat koppintanak ki a kövekből. Ezek az állatmaradványok nem több százmillió évesek, ahogyan azt állítják, hanem csak kb. 4500 évesek. A nagy tudósok kórmeghatározásai semmit sem érnek...

26. K.e. 2500 körül alakultak ki a szelek és az áramlatok. Ekkor jöttek létre a nagy sivatagok: a Szahara, a Gobi, az Atacama, stb. A Szaharában, meglehet, hogy sok település rejlik a homok alatt. Az emberek, miután északon földet értek az Ararát hegységnél, felismerték a régi vidékeket, és visszaköltöztek Káldea-Babilónia területére. Itt ismét elszaporodtak, és egy új nemzezség jött létre...

27. Ezidőtájt, minden elszakadt földrészen és szigeten még emberek és óriások is maradtak életben. Az óriások, az élelem hiánya miatt, aztán tovább pusztultak. Az emberek lassan megerősödtek és országokat alapítottak, míg az óriások lassan kipusztultak. A különböző földrészekre odaszakadt emberek, a rendelkezésükre álló állatok és növények használata által, egy új, sajátságos életmódot alakítottak ki. Ezek a népek szellemileg elhagyatottan éltek, és mindenféle bálványokat kezdtek imádni...

28. K.e. 2300-2400 körül, Hám unokája Nimród, aki Kus fia volt, megalapította Ninivét. Hám (Khám) Noé fia volt, aki nem tisztelte egykor atyját, amikor megrészegedve meztelenül elaludt a sátrában. Aztán Ninivé lett Asszíria központja, az első birodalomé, amely az álombeli szobor aranyfeje lett (Dán 2:31-33). Itt virágzott az akkád-summér és asszír civilizáció...

29. K.e. 2200 körül történt, hogy az emberek égig érő tornyot akartak építeni Bábelben. Ekkor az emberek mind egy nyelvet beszéltek. Ez a torony valami szellemi építmény terve lehetett, amelyet az emberek társadalmi, gazdasági és sipritális eszközökkel akartak felépíteni, és önmagukat akarták isteníteni. Köze lehetett a mágiához... Ekkor Isten alászállott és összezavarta a nyelveket. Azért tudjuk, hogy ez mikor történt, mert Péleg idejében osztották szét a földet (Ter 10:25). Azért kellett a földet szétosztani, mert a különböző nyelvű nemzetségek már nem tudták egymást megérteni, és nem tudtak együtt élni. Ezután jöttek a nemzetségek és azoknak harcai. Ma, amikor az internet, a fordító programok és a mesterséges inteligencia által eltűnnek a nyelvi akadályok, a gonosz megnyitotta az útat a Nagy Babilon előtt (Jel 17:5)...

30. A Bábeli nyelvzavar megrázkodtatása ismét megfelezte az emberek élettartamát. A 900 év körüli élettartam, kb. 450-re csökkent az özönvízzel, és kb 230-ra a bábeli zűrzavarral. Utána generációkon keresztül csökkent az életkor, egyésszen Mózesig, akin aztán beteljesedett Isten szava, hogy az ember élete legyen 120 esztendő (Ter 6:3; MTörv 34:7).

31. Az emberiség következő nagy eseménye az volt, amikor Isten meglátogatta Ábrahámot. Ez kb. K.e. 1900-2000 körül történhetett. Egyesek azonban későbbre teszik Ábrahám életének idejét. Ez az esemény Mamré terebintjénél történt, nem messze Jeruzsálemtől (Ter 18:1). Ábrahám ezekben az időkben kapta az ígéreteket, hogy őbenne nyer áldást a föld minden nemzetsége. Ekkor volt, hogy az Úr kinyilatkoztatta Ábrahámnak Szodoma és Gomora pusztulását. Ez a két város a szörnyű bűnök sokassága miatt kellett elpusztuljon, égből húlló kénköves tűz által. Lót menekülése után, az Úr tüzet bocsátott a két bűnös városra, és azok helye kénes sóvá változott. Erről tanuskodnak a sós Holt tenger és a mellett található kénes építmény maradványok...

32. Ezután Mózes idejében történtek olyan események, amelyek az egész világra kihatottak. Kb. K.e. 1400-1500 körül Mózest elhívta az Úr az égő csipkebokornál (Kiv 3). Mózes elment a fáráóhoz, hogy Izrael fiainak szabadon engedését kérje az Úr nevében. A fáráó, mint az új világ emberének utóda, istenként uralkodott, a bukott angyalok és ivadékaik régi birodalmában, Egyiptomban. A fáráót az egyiptomi papok segítették, akik a Sátán szolgái voltak, és tőle kapták csodatévő erőiket (Kiv 7:12). Ekkor Isten nagy csodái és jelei történtek Egyiptomban, amelyeket a egyiptomi csapásokként ismerünk. Az utolsó nagy csapás által minden elsőszülött meghalt, ember és állat egyaránt, és az Úr ítéletet tartott Egyiptom istenei fölött (Kiv 12:12). Ekkor a Sátán odébbállt Pergamonba (Jel 2:13)...

33. Mózes kivezette Izrael népét Egyiptomból, és a negyvenéves pusztai vándorlás után elvezette a népet az ígéret földjének határáig. K.e. 1400 körül történt, hogy az Úr tűzben szállt le a Sinai hegyére. Ma is ott vannak a tűz nyomai a hegy csúcsán. Ezalatt Mózes folyamatosan szemtől-szembe beszélt az Úrral, Aki mindent elmondott neki. Így Mózes, szolgája, Józsué segítségével, megírta könyveit, a Tórát. Mózes által nyilatkoztatta ki nekünk az Úr azokat a régi dolgokat, amelyeket még Ádám ősatyánk sem ismert. Valóban Mózes volt a legnagyobb próféta Izraelben...

34. Valamikor Józsué idejében K.e. 1400 után, az Úr megállította a Nap és a Hold mozgását (Józs 10:13), hogy a választott nép legyőzhesse a bűnös népeket, akik az ördög fiai voltak. De K.e. 700 körül is az Úr visszaforgatta a Földet, és az árnyék visszahaladt a napórán (2Kir 20:10-11)...

35. K.e 950 körül Salamon király megépítette az Első Templomot Jeruzsálemben. Ez volt az első felszentelt templom, amelyet az Úr, az ég es a föld teremtője, magáévá fogadott (1Kir 9:3). Ekkor még az Úr imádata helyhez kötött volt (Jn 4:23).

36. K.e 550 körül az Úr támasztotta Círuszt a perzsák királyát. Ő az egyetlen földi király, akit előre megjövendöltek az írások (Iz 44; 45). Círusz lelkét megindította az Úr, és ő hazaengedte Izrael népét a babilóni fogságból. A Perzsa birodalom a nagy álombeli szobor ezüstmelle volt (Dán 2:31-33).

37. K.e. 360 körül támad Nagy Sándor, aki meghódította az akkor ismert világot, és megalapozta a Görög Birodalmat. Ez volt a nagy álombeli szobor rézhasa és oldala (Dán 2:31-33). Míg Héber adta az Ószövetség nyelvét, addig a Görög Birodalom adta az Úszövetség régi nyelvét. A kisázsiai hét ősegyház (Jel 2; 3) Szent Pál munkássága nyomán, a görög kultúrára épült...

38. K.e. 200 körül Róma már legyőzte a karthagóiakat és a szeleukidákat, és megalapozta a Római Birodalmat. Ez a birodalom a nagy álombeli szobor vaslába (Dán 2:31-33). A Római Birodalom lett a kereszténység világszíntű társadalmi és adminisztrációs terjedésének eszköze...

39. K.e. 4-ben megszületett a Megváltónk, Isten egyszülött Fia, a názáreti Jézus Krisztus, Aki az a szikla, amely összetörte az állombeli nagy szobrot (Dán 2:36). Ez az a szikla, amely nagy heggyé nőtt, vagyis az Egyház, amely Krisztus misztikus teste (ApCsel 22:7)...

40. A régi dolgok mind az utolsó időkre mutatnak, amikor Krisztus Egyháza nagy megpróbaltatásoknak lesz kitéve, de az Úr Jézus eljön idejében, hogy szája leheletével elpusztítsa a gonoszt.

Mindezekben nem a történelmi pontosság a fontos, hanem az a folyamat, ami a régi időktől kezde mindmáig kibontakozott a történelem folyamán...

Uram Jézus Krisztus, élő Isten Fia! Te vagy a mi Urunk és Megváltónk. Marana tha! Jőjj el Uram és uralkodj! Ámen.

IX. Puto sic: A tudományok

2024-05-28T09:15:00.139+03:00

A tudományok fejlődése

A tudomány nagy dolog, a mai világ "szent tehene". Mindig nagyra becsülték a tudományt, és az ókorban gyakran bölcsességnek is nevezték...

(Péld 24:5) A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű.

Sokféle tudomány van, és igencsak nehéz lenne felsorolni ezeket. Csakis alázattal és gyermeki egyszerűséggel lehet ezt a témát megközelíteni...

A tudományok fajtái és szintjei, az általunk ismert ókorban, nagy általánosságban változatlan színten voltak. Évezredeken keresztül alig volt jelentős fejlődés. Volt a tűz, a kerék, a lóval való közlekedés, a fémek megmunkálása, az építkezés, a hajóépítés és hajózás, a ruhakészítés, a mezőgazdaság, stb. Persze voltak olyan elméleti humán vagy reál tudományok is, mint pl.: filozófia, jog, irodalom, számtan, stb... Aztán a középkor egyik legjelentősebb lépése a puskapor lett. A tüzérséggel megváltoztak a háborúk, és vele együtt a világ is. Ezután volt bizonyos fejlődés a matematika, fizika, kémia, csillagászat, vagy a hajózás területein, de csak lassú ütemű...

A tudományok fajtáinak és szintjeinek igazán szembetűnő növekedése a Francia Forradalom utáni időkre tehető. A XIX. század eleje elhozta az ipari forradalmat. A szén, a vas és a részvénytársaság mellett, a gőzgép volt az, ami nagy jelentőséggel bírt. Megjelentek a gépek és az ipar, és a világ megváltozott.

A vasutak meg a gőzmozdonyok után jött a villamosság, az elektromos világítás, a kőolaj kitermelés és a belsőégésű motrok. Megjelentek a villanyégők, a telefonok és az automobilok. És a világ megint megváltozott.

A két világháború nagy löketet adott a tudományoknak: megjelentek a modern ágyúk, a tankok, a gépfegyverek, a repülők, a rádiók, a radarok, a rakéták és végül az atombomba. Ezidő alatt a reál tudományok óriásit fejlődtek, és sok híres tudós támadt világszerte.

Aztán a második világháború után, egyszer csak történt valami. Szédületes sebességgel fedezték fel a tranzisztort, fejlesztették ki az elektronikát, a televíziót és a komputert. Rakétákat gyártottak és az ember kilépett a világűrbe.

Aztán atomreaktorokat, atom és nukleáris bombákat gyártottak. Ledobták az első atombombákat és a világ megváltozott.

A dízelmotor meg a műtrágya felturbózta a mezőgazdaságot és fellendítette az élelmiszerelőállítást. A több élelem hatására, ötven év alatt megduplázódott a föld lakóssága. Az angolvéce már korábban megnyította az utat a függőleges építkezés és az urbanizáció előtt, és a világ ismét megváltozott...

És még semmit se szóltunk a földtörténeti, archeológiai, őskorkutatási, evolucionista tudományokról. Folyamatosan építik elméleteiket, és könyvtárnyi tudományaikkal bizonyítgatják elméleteiket...

A XXI. század valósággal ránkrugta az ajtót. Berobbant életünkbe az internet, a mobiltelefon, a genetika, a nanotechnológia, a robotika, az orvosi és gyógyszerészeti tehnológiák, az űrkutatás, az atomfizika, a kvantum komputer és végül a mesterséges inteligencia...

Így, ha megpróbáljuk elképzelni a tudományok fajtáinak és színtjeinek evoluálását a modern történelem folyamán, akkor egy exponenciálisan felfelé ívelő görbét láthatunk...

A tudomány, mint "szent tehén"

Régen az Egyháznál volt a tudomány. Aztán jöttek bizonyos világi tudósok, akik bebizonyították, hogy a korábbi ismeretek tévesek. Az Egyház ellenállt ennek a fejlődéseknek, és látszólag tévedett. Az Egyház ellenségei, az ateisták, kihasználták ezt a helyzetet, és kikiáltották az Egyházat gonosznak és maradinak. Az egyház erre rezignáltan visszavonult, és békésségre törekedett a modern tudományokkal. Erre aztán az ateisták vérszemet kaptak, és nekilendültek bebizonyítani tudományokkal, hogy nincs Isten.

Ma már senki sem mer szembeszállni a bizonyos tudományoknak nevezett félrevezetésekkel, mert akkor kízárja magát az úgynevezett modern, józan gondolkodású világból. Manapság bármit is akarnak elhitetni és elfogadtatni az emberekkel, így kezdik: A tudósok felfedezték, hogy... A tudósok megállapították, hogy... Melyik tudósok? Nem tudni pontosan, de leginkább a britt tudósok, mert amit a britt tudósok állítanak, az hétszentség...

A kérdés, ami itt felvetődik az, hogy vajon a tudományok azért kezdtek el ennyire fejlődni, mert kikerültek az Egyház felügyelete alól, vagy azért, mert kikerülve az Egyház felügyelete alól, a gonosz befolyása alá kerültek?

A tudományok fajtáinak és színtjeinek ez a hihetetlen, exponenciális megugrása azt sejteti, hogy leginkább a Sátán működik mögöttük. Egy dolog bíztos: az igazi tudomány ma is Krisztus misztikus testénél, az Egyháznál van, az isteni építménynél, csakhogy az emberek manapság már nem hisznek. Úgy néz ki, hogy az egész emberiség egy nagy megtévesztésben él...

A tudományok eredete

Az embereket, életük folyamán, három irányból érik hatások: Istentől, az emberektől és a gonosztól. Így van ez a tudományokkal is...

1. Istentől...

(Jak 1:16-17) Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.

2. Az emberektől...

(2Kron 2:12-13) Éppen azért elküldök hozzád egy okos és tudós embert, Hírámot, az én mesteremet, aki egy Dán leányai közül való asszonynak a fia, és akinek az atyja tíruszi volt. Ő tud alkotni aranyból, ezüstből, rézből, vasból, márványból, fából, bíbor- és kékszínű fonalból, bisszusból és karmazsinból és tud mindenféle metszetet vésni, és okosan megtervezni mindent, amire a munkában szükség van a te kézműveseiddel s uramnak, atyádnak, Dávidnak, kézműveseivel együtt.

3. A Sátántól...

(Jak 3:15) Ez a bölcsesség ugyanis nem felülről származik, hanem földi, érzéki, sátáni.

1. Az Istentől származó tudományok

Kezdetben Isten elkezdte tanítani az embert a szükséges tudományokra, amelyek segítették őt megélhetésben. Így az első dolog, amire megtanította Isten az embert, az a magok fogyasztása volt...

(Ter 1:29) Majd azt mondta Isten: »Íme, nektek adtam minden füvet, amely magot hoz a földön, s minden fát, amelynek a gyümölcsében benne van a magva, hogy legyen ennivalótok...

Az ember elkezdte tépdesni a kalászokat, mint ahogyan az Úr Jézus tanítványai is tették azt a vetésben, azon a bizonyos szombatnapon (Mt 12:1; Mk 2:23). Aztán már nem rágták a magokat, hanem kövek között őrölték. Innen maradtak fenn az úgynevezett kőkorszaki kőmozsarak és kézi kőmalmok. Később megkeverték az őrölt búzát vízzel, tejjel, olajjal, és kovásztalan kenyeret csináltak belőle. Ezért bír ma is nagy jelentőséggel a kovásztalan kenyér az emberek életében, mert az az eredeti szentség állapotára emlékeztet...

(Lev 23:6) Ennek a hónapnak a tizenötödik napja pedig az ÚR kovásztalan kenyereinek ünnepe. Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek.

Az eredeti bűn esete után, Isten megtanította az embert ruhát készíteni...

(Ter 3:21) Az Úristen pedig ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket.

Továbbá Isten megtanította Ádám fiait, Káint és Ábelt munkálkodni: a búzát termeszteni, ami már nem termett meg magától, hanem meg kellett érte dolgozni, és állatot nevelni, hogy annak bőréből meg szőréből ruhát készítsenek...

(Ter 4:2) Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő.

A továbbiakban, több helyen láthatjuk a szentírásban, hogy Isten közvetlenül tanította az embert szent Lelke által bizonyos dolgokra, hogy segítse terve szerint...

- A szőlőtermesztés és a borkészítés...

(Ter 9:20) Nóé, a földműves volt az első, aki szőlőt ültetett.

- A új világ emberének táplákozása...

(Ter 9:3) Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt.

- A mesterségek...

(Kiv 28:2-3) Készíts szent ruhákat Áronnak, a bátyádnak, dicsőségül és ékességül. Szólj tehát minden bölcsszívű embernek, akit betöltöttem a bölcsesség lelkével, hogy készítsék el Áron ruháit, hogy fel lehessen szentelni, és szolgálhasson nekem bennük.

Minden Istentől kapott tudomány az ember testi és lelki javára van, és Istenhez vezet. Ki tudná felsorolni, hogy hány jó dologra tanította meg Isten az embert? Minden jó dolog Istentől származik, és onnan felülről van...

(Jak 1:17) Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak.

2. Az emberi tudományok

Az emberi tudományok valójában a megszerzett tudományok ápolásában, fejlesztésében, alkalmazásában és továbbadásában álltak. Persze, az ember önmagától is hozzá tud adni a tudományokhoz felfedezéseivel, akár jót, akár rosszat. Amint az újszülöttet Isten teremti, de mégis a szülők hozzák létre szerelmükkel, úgy a tudományt is az ember felülről kapja, de hozzáteszi a maga részét. Amíg az isteni tudományok mindig jók, amint Isten is jó (Lk 18:29), addig az emberi tudományok lehetnek jók, illetve rosszak, attól függően, hogy Istentől származnak-e, vagy az ember bűnös természetéből, s a gonosz lélek megtévesztéséből...

3. A sátáni tudományok

A szentírásból tudjuk, hogy vannak gonosz, azaz ördögi, sátáni tudományok...

(Jak 3:15) Ez a bölcsesség ugyanis nem felülről származik, hanem földi, érzéki, sátáni.

(1Tim 4:1-2) A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak, és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, mert lelkiismeretük érzéketlenné vált.

A külső, apokrif forrásokból, bővebben is tájékozódhatunk arról, hogy a Sátán hogyan adott át az embereknek olyan tudományokat, amelyek károsak voltak az életükre nézve...

Énok könyve - A titkok feltárása

8. fejezet

1. És Azázel megtanította az embereket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak kardokat, késeket, pajzsokat, mellvérteket, és megismertette velük a föld mélyén rejlő különböző fémeket, és azok megmunkálásainak műveleteit, és a karkötők, ékszerek, és az öntvények használatát, a szemhéjak kifestését, és mindenféle értékes drágakövek (megmunkálását), és minden színeknek festéshez való keverését. És a világ megváltozott.

2. És megsokasodott az istentelenség, és paráznaságokat (fajtalanságokat) követtek el, és mindnyájan eltévelyedtek, romlottakká lévén minden utaikban.

3. Shemjáza tanította meg nekik a varázslást (v. tanította a varázslókat) és a gyökerek vágását, Ármáres a varázslás elhárítását, Barákjéel (tanította) az asztrológiát, Kokábel a csillagképet, Ázákéel a felhők és jelek ismeretét, Szerákiel a földnek jeleit, Szamszávéel a nap jeleit, Száriel a hold útját.

4. És ahogyan az emberek pusztultak, felsírtak, és siralmaik feljutottak a mennybe.

Káin leszármazottai, akik átkozottak voltak (Ter 4:11), megtanulták a fémek megmunkálását (Ter 4:22). Az ékszerek és a kozmetikumok elhozták a hiúságot, a varázslások elhozták a mágiát és a bálványimádást, és a fegyverek megsokasították a gyilkosságokat. És a világ megváltozott...

Ha ezektől a világ mind megváltozott, akkor mit mondjunk a többiről?...

- A gonosz adta az embernek a puskaport, és a világ megváltozott;

- A gonosz adta az embernek a gépeket, és a világ megváltozott;

- A gonosz suggalmazta az embereknek a belsőégésű motrokat, és a világ megváltozott;

- A gonosz suggalmazta az embernek a villamosságot, és a világ megváltozott;

- A gonosz megmutatta az embereknek az ekektrónikát és a komputereket, és a világ megváltozott;

- A gonosz megmutatta az embereknek az internetet és a mobiltelefonokat, és a világ megváltozott;

- A gonosz megalkotta az embereknek a mesterséges inteligenciát, és a világ megváltozik...

Persze, erre bárki mondhatja, hogy mindezt az ember találta fel vagy, hogy Isten ajándéka. De ha így van, akkor miért van az, hogy a világ ennyire atomizálódik, elszemélytelenedik és szétesik? Miért van az, hogy bizonyos emberek, családok, olyan titokzatos módon lesznek hatalmasok az ő eszközeikkel: bankokkal, kőolaj kitermelésekkel, komputetekkel, szociális hálózatokkal, új tehnológiákkal, nagy üzletláncokkal, befektetési alapokkal, stb. Olyan az egész, mintha valaki megsúgná ezeknek, hogy mit tegyenek annak érdekében, hogy mindenki fölött uralkodjanak, és hatalmasok legyenek a földön (Mt 4:9). Mindez szemmel látható módon a negyedik vadállatot szolgálja, a végső nagy birodalmat, amelyet Dániel próféta jövendölt meg látomásában...

(Dán 7:7) Ezután íme, egy negyedik vadállatot láttam az éjszakai látomásban: rettenetes, csodálatos és igen erős volt; nagy vasfogai voltak, falt és rágott, és a maradékot összetaposta a lábával; más volt, mint azok az állatok, amelyeket előtte láttam, és tíz szarva volt.

Egyszer aztán, a második világháború után, történt valami. A második vilagháború után több helyen is repülő csészealjak zuhantak le. Miért pont akkor, és miért nem korábban? Ja, hogy akkor érkeztek meg a földönkívüliek a földre? Áh, ugyan...dehogy... Akkor érkezett el az idő, hogy a gonosz közvetlen kapcsolatott létesítsen az emberekkel. Addig csak suggallatokkal befolyásolta az embereket, ezután pedig közvetlen kapcsolattal.

A lezuhant csészealjakat valószínüleg csalinak szánta a gonosz, hogy az ember ráharapjon a sátáni tudományokra és tehnológiákra. A fordított mérnöki munkával, a visszafejlesztéssel és a gonosz suggalataival, az ember egy sor olyan tudományra tett szert, amelyek roppant veszélyesek számára: a tranzisztor, az elektronikai áramkörök, a számítógépek, a mobil telefonok, a magas frekvenciás hullámok, a sugárzások, a programok, a genetikai beavatkozások, a robotika, a nanotechnológia, stb. És még sokat lehetne példázódni, hogy mi mindent adhatott át a gonosz az embernek, de talán hasznosabb, ha a célok szerint kategorizáljuk ezeket az átadott, vagy suggalmazott tudományokat...

1. Az Isten tagadása

Egy tudománynál nem a részletekre kell figyelni, hanem arra, hogy mire irányúlnak. Minden tudomány, amely arra irányúl, hogy direkt vagy indirekt módon tagadja Isten létezését, vagy az Ő teremtő művét, az a Sátántól származik. Így a fajok eredete, az evolucionizmus, részben a földtörténeti tudományok, a dinozaurusz elméletek, a meteorit és jégkorszak elméletek, az űrkutatás, stb. mind a gonosztól származnak. Az a céljuk, hogy míg elkápráztatnak elméleteikkel, és egy elképzelést, narratívát hoznak létre az ember számára, aközben kitöröljék Istent az ember lelkéből és életéből.

Hasonlóképpen van az űrkutatásoknál is. Fürkészik az eget egyre erősebb űrtekeszkópokkal, és űrszondákat lőnek ki a naprendszerbe. Nézik a galaxisokat, a szupernóvakat, és bizonygatják az ősrobbanás elméletét. Minden bolygón kutatják a vizet, hogy megmagyarázzák az élet keletkezését. A Marsra akarnak koloniát létesíteni. Szerintük megmérhetjük a sugárzások által a többmillió fényévre lévő távolságokat, amelyeket soha nem érhetünk el. Egy sugárzásból megmondják, hogy milyen távolságra van annak forrása, mintha Isten nem teremthette volna oda a már megérkezett sugarakat. Szerintük léteznek idegen lények a világűrben. Nincs Isten a világűrben, de vannak idegen civilizációk. Aztán, egyesek szerint mégis van Isten, és Jézus megváltotta a szürke emberkéket is... Eszméletlen... Gagarin még azt mondta, hogy nem talált Istenre a világűrben, ma pedig már azt mondják, hogy Isten megváltja az idegen lényeket is...

De nemcsak a földön és az égben tagadják Istent, hanem az anyag mélyén is. Erős, hatalmas mikrószkópokat, részecske gyorsítókat építenek, hogy megtalálják az anyag legalsó szintjeit és az isteni részecskét. Ezzel is be akarják bizonyítani, hogy nincs Isten, hanem csak ősrobbanás volt, és az élet magától keletkezett. Szerintük a spektrumokban, meg a háttérsugárzásokban van az igazság, és mindez egy Isten nélküli, személytelen, abszolut véletlen és spontán esemény eredménye...

2. A Sátán rejtőzködése

A Sátán a nagy rejtőzködő. Van amikor a világosság angyalának mutatja magát, és van amikor fura tudományok mögé rejtőzik. Mindezt azért teszi, hogy elhitesse a világot...

(2Kor 11:14) Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát.

(Jel 13:14) A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat előtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult.

(Jel 17:8) A fenevad, amelyet láttál, volt és nincsen, de fel fog jönni az alvilágból, és elmegy a kárhozatba. És csodálkoznak a föld lakói, akiknek nincs beírva nevük az élet könyvébe a világ kezdete óta, amikor látják, hogy a fenevad volt és nincsen, de megjelenik.

- A Sátán ott rejtőzködik a szabadkőmüvességben, a megtestesült Krisztus nélküli (1Ján 4:3; 2Ján 1:7), univerzális, neo-panteista istenben.

- A Sátán ott rejtőzködik a liberális eszmékben, az úgynevezett demokráciákban és a politikai választásokban, hogy a háttérből leuralja a világot.

- A Sátán ott rejtőzködik az UFO jelenségekben és az idegen civilizációk mögött, mintegy avatar eszközként használva a szürke emberkéket és a repülő csészealjakat.

- A Sátán ott rejtőzködik az emberi értelmet megcáfoló mozgalmak mögött, amikor a gender, a woke, az igazságot elcsűrő-csavaró, a józan észtől elrugaszkodott ideológiákkal mindent felforgatnak.

- A Sátán ott rejtőzködik minden hamis tanokban és vallásokban, amelyeket emberek milliói és miliárdjai követnek.

- A Sátán ott rejtőzködik a művészetekben, a szórakoztató iparban, amellyel megrontják a világot.

- A Sátán ott van a rengeteg mai tudomány mögött, mint például bizonyos informatikai tevékenységek, mesterséges inteligencia, genetika, nanotehnológia, robotika, transzhumanizmus, stb...

A gonosznak van hatalma megszállt embereket rángatni, földhöz verni, leszorítani vagy levegőbe emelni. Van hatalma tárgyakat mozgatni és dobálni. Hát akkor a gonosz nem tud elektronokat mozgatni? A gonosz hatással tud lenni az elektromos áramkörökre, impulzusokra és jelekre. A gonosznak semmiség leuralni egy számítógépet vagy egy mobiltelefont.

Ma úgy rejtőzik el a Sátán, hogy azt mondja a számítógépekről meg a programokról, hogy a mesterséges inteligencia hoz létre új döntéseket és dolgokat. De honnan tudhatjuk, hogy a háttérben a Sátán mikor vette át a vezetést az internet és a programok vezérlése fölött? Több vezető informatikus is úgy gondolja mára, hogy a Sátán már rátelepedett a AI-re, és kiléptek ebből a munkából...

3. Az örök élet a földön

Már több mint húsz éve szivárognak ki olyan információk, hogy a világ szupergazdagai keresik az örök élet titkát. Először mesés vagyonokat szereztek, majd olyan magánklinikákat hoztak létre, ahol a halhatatlanságot, vagy legalábbis a földi élet meghosszabítását kutatják. Ezek a laboratoriumok szorosan összefüggenek az abortuszklinikákkal, ahol magzatok millióit ölik meg.

Minél közelebb van egy magzat a kilencedik hónaphoz, annál kivánatosabbak a szöveteik számukra, mert annál több bennük az életerő. Láttam olyan ázsiai internetes oldalakat, ahol majdnem teljesen kifejlett magzatokat ettek, hogy friss életerőt szerezzenek maguknak. Sőt olvastam olyan vádakról is, hogy bizonyos királyi családok és gazdag emberek magzatokból nyert szövetek életerejével hosszabítják életüket. Ma már mindenhol tagadják ezt, és hireszteléseknek tüntetik fel, de én láttam az oldalakat a fényképekkel a 2000-es évek elején, amikor még az internet nem volt ennyire szabályozva.

A genetikai sebészet, a mesterséges inteligencia és a nanotehnológia által, abban reménykednek, hogy a nanorobotokkal folyamatosan javítani tudják sejtjeiket, szervezetüket, hogy ne öregedjenek meg. A transzhumanizmus tudományaival és tehnológiáival folyamatosan cserélni szeretnék szerveiket. Még az agyukat is kicserélnék, és a tudatukat lementenék számítógépekre, hogy majd egy új testbe telepítsék azt.

Egyes orvosi tudományok, genetikai beavatkozások, informatikai, robotikai, nanotehnológiai és még ki tudja milyen ördögi tudományok, a Sátán hitetése által arra vannak használva, hogy a gazdagok örökké éljenek a földön. Mivel nem hisznek Istenben, nem szeretik és nem imádjak Őt, ezért nem vágyódnak a mennybe, és itt a földön akarnak örökre berendezkedni. Ezért fontos nekik az ökológia, a zöld átállás, a fenntartható fejlődés, a népességcsökkentés, stb.

Az emberiség fölötti dominancia

Az emberek fölötti dominanciát a rejtőzködő Sátán hozza létre az ő csatlósai által és ördögi tudományaival.

- A első és legjelentősebb tudomány a dominancia megvalósításához a titkos szervezkedés. A titkos szervezetek legerősebbike a szavadkőműves társaságok. Korábban inkább titkolóztak, ezért egyfajta misztikus légkör lengte körül őket. Mára azonban már elég sokat tudni róluk. A szabadkőművességgel kapcsolatban elég sokat hallhatunk az Angol Nagypáholyról, a Skót Rítusról, a Francia Nagyoriensről, stb. Az utóbbi évszázadok nagy történelmi fordulatai mögött mindig ott álltak a szabadkőművesek: a Francia Forradalom, az Amerikai függetlenségi háború, az 1848-as európai forradalmak, az Októberi orosz forradalom, stb. Ezeknek a fordulatoknak egy volt a céljuk: hogy a hatalmat elvegyék az Isten nevében felkent királyoktól, és áthelyezzék a nép kezébe. Aztán a választások és kormányok színfala mögött, a Sátán és agyafúrt csatlósai oda manőverezik a dolgokat, ahová kell. Mindenki arra szavaz, akire csak akar, és ők úgy alakítják majd az eredményeket, ahogyan az nekik jó...

- A második jelentős tudomány a dominanciához, az a pénz, a finánc és a bankok. Mivel a múltban a zsidók nem bírtokolhattak földet és ingatlanokat, ezért a kereskedés és a pénz volt az erőforrásuk. Gyakran kölcsönöztek még a királyoknak is. Később bankokat alapítottak. De nem vádolhatjuk ezzel a zsidókat, mert nagyon korlátolt dolog lenne csak a zsidókra fogni ezt a folyamatot. Az idők folyamán kialakult egy magánkézben lévő pénzhálózat, amely népek és országok fölött áll. Elég csak az IMF-re vagy a Világbankra gondolnunk. De ott van csak a G7 országok államadóssága, amely közel 60 trillió dollárt tesz ki (60 000 000 000 000 $). Vajon, többségben, kinek tartoznak ezek a nagyhatalmú államok és miért?...

- A harmadik jelentős tudomány, amellyel a Sátán dominálja a népeket, az az információ. A hatalom egyik nagyon fontos eszköze a sajtó. Azt is mondják, hogy egy országban, a hatalmi ágak elválasztásában, a törvényhozó, a végrehájtó és az igazságszolgáltató után, a sajtó a negyedik hatalom. A Sátán a hazugság atyja (Jn 8:44) kezdettől fogva. Ezért van az, hogy a sajtó gyakran nem a közjót szolgálja, hanem arra használják, hogy manipulálják az embereket. Miért lehet az embereket manipulálni? Azért, mert ignoránsok és kevélyek. Ha az ember bevesz egy hazugságot, akkor nagyon nehéz abból őt visszatéríteni, mert a kevélysége nem engedi meg belátni azt, hogy átverték. A büszkesége nem engedi meg, hogy butának látszodjék, és kevés az alázatos ember, aki belátja tévedését...

- A negyedik jelentős tudomány az élelmiszer előállítása és a kereskedelem. Akinél van a termőföld, az élelmiszeripar és a kereskedelem, annál a hatalom. Mára a nagygazdagok felvásárolják a termőföldeket, és a nagy üzletláncokkat birtokolnak. A kiskereskedők háttérbe szorulnak, és a nagyvárosok megélhetése a nagy üzletláncoktól függ. Műanyag csomagolásokkal, vonalkódokkal, és elektrónikus csippantókkal hanyigáljak nagy sebességgel a kasszáknál az árut a vásárlóknak...

- Az ötödik jelentős tudomány a anyagi erőforrások ellenőrzése. Ebben Rockefeller volt az első, aki fura módon "ráérzett" erre, és kőolaj birodalmat hozott létre. De volt aki, vas, szén, gyémánt vagy aranybirodalmat hozott létre. Ma már oda jutottunk, hogy ritkafémekért folyik a küzdelem...

De fölösleges ezeket tovább sorolni. Aki valaha is játszott stratégiai játékot, mint pl. Warcraft, Age of empires, vagy Monopoli, az megérti, hogy miként kell építkezni és az erőforrásokat összehangolni. A titkos szövetkezések, a világi hatalom, a pénz és az informació fölötti ellenőrzés, az élelem fölötti kontrol, az altalaji kincsek birtoklása, stb. mind egy irányba mutatnak: az emberiség globalis dominálása és leuralása...

A teljes dominancia megvalósításához szükséges valami olyan eszköz, amely minden egyén legkisebb mozdulatát is ellenőrzi. Erre kellett a számítógép, amely rögzíti, az internet, amely összeköti, a mobiltelefon amely követi ezeket. Mindezek az eszközök tudományok egész sorát igénylik. Ma a tudományokat hajszoló emberiség a saját sírját ássa.

És ezek nem elégednek meg az ember külsű dominálásával, hanem az ember belsejét, szervezetét is uralni akarják. Erről szól az Event 201 és a Covid-19. Erről szóltak a vakcinák és a testbe oltott irányítható nanopartikulák. Az ember testét is be akarják kapcsolni az internetbe. És végső céljuk a lelkünk fölötti dominancia. Ezek bizony a lelkekre vadásznak...

Nemsokára megszűnik a fizikai pénz, összeolvad a fizikai és a virtuális valóság, és egyesül az emberi szervezet a robottal. Mindennek egy a célja: hogy a testünk életét a hálózaton és a térerőn keresztül uralják. Lesz az embernek egy bizonyos pontszáma, amelyről vituálisan tudomást vesz, ami egy bizonyos ideig hasznalható, amit akkor használhat fel, ha működik a homlokán lévő bélyeg, amely kinyítja az ajtót, és jobb kezén lévő bélyeg, amellyel csippantva fizethet. Készül a digitális pénztarca, a CBDC és a pénztáros nélküli kasszák. Aki pedig nem áll be a sorba és nem imádja a fenevadat, azt gondolom majd megtámadja a gonosz, közvetlenül vagy közvetve, a testébe oltott anyagok által és a térerővel (Jel 13:15)...

Az orosz elnök többször is a nyugat szemére vetette, hogy genetikai manipulálással, transzhumanista eszközökkel, AI-val és térerőkkel szuperembereket akar létrehozni. A Karlson Tucker interjúban világosan fogalmazott. A Csillagok háborúja Darth Vaderjének képességei csak egy lépésre vannak tőlünk. Ezek a szuperlények félig emberek és félig robotok lehetnek majd, és a térerő segítheti őket. "Az erő veled van" - mondta Obi-Wan Kenobi az jedi lovagnak. Az erő pedig a térerő az elektromos hullámok által. A térerőbe való kapaszkodás a testbe oltott anyagok tulajdonsága. És az erő, az AI által, a gonosz lélek ereje...

Meglehet, hogy mindez csak sci-fi fantázia. De nem az van véletlenül, hogy a sci-fi a jövőt és a gonosz tervét tárja elénk, hogy megismeve azt, ne lepődjünk akkor meg, hanem már, mint ismert dolgot elfogadjuk?...

A Szűzanya La Salette-ben, Lourdes-ban, Fatimában, meg Medjugorjeben csak gyerekeket választott ki. Olyanokat választott, akiket az emberi és a sátáni tudonányok nem fertőztek még meg. Melanie, Bernadette, Jácinta, Francisco, Lucia, Mirjana, Ivanka, stb. mind olyan gyerekek voltak, akik a lehető legegyszerűbb és legjámborabb életet éltek. Számunkra ez intő jel. Kereshetjük a tudományokat, jó dolog a tudomány, de tudnunk kell, hogy a tudomány ugyanakkor veszélyes is. A Sátán beférkőzik a szívünkbe tudományaival és szolgáivá tesz minket. Meg kell élnünk valahogy anyagi szempontból ebben a világban, ezért valahol mindenki közreműködik a Sátán eszközeivel. Megragadjuk az igazságot, de a hamisságot sem engedjük el...

(Préd 7:15) Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.

Amikor hivatást választunk, tanulunk és különböző tudományokat fogadunk be a szívünkbe, akkor legyen szemünk előtt életünk értelme. Isten magának teremtett minket, és mi Istenhez tartunk. Mit ér a sok tudomány, a jólét és az önmegvalósítás, ha eltéveszítjük végső célunkat?...

(Mt 10:39) Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.

Ne akarjunk túl sokat, és óvakodjunk a gonosz tudományoktól. Sok tudós és okos ember veszett már el tudományokban. Keressük a kicsinységet, az alázatosságot és az egyszerűséget. Ugyanakkor legyünk okosak és értelmesek, olyanok, akik jártasak a megkülönböztetésben, és értik a lelki dolgok működését...

Uram Jézus, Izáj sarja, a tudomány kútfője, add nekünk értelmedet és bölcsességedet, hogy megértsük munkálkodásodat. Ámen.

VIII. Puto sic: Béliál fiai

2024-05-22T07:43:00.059+03:00

Az ószövetségben többször találkozunk ezzel az megnevezéssel, ami egyben minősítés is. Béliál fiai (vagy leányai) azok, akik az Úr szava ellen engedetlenek, akik bálványimádók, hitetlenek, vakmerők, hazugok, tolvajok, részegeskedők, fajtalankodók, paráznák, bujálkodók, perverzek, erőszakosok, árulók, gyilkosok, stb. (1Kor 6:9-10; Gal 5:19-21; Jel 21:8;)...

Csak néhány példa a szentírásból:

(MTörv 13:13-15) Ha azt hallod beszélni, hogy valamelyik városodban, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked lakóhelyül, előálltak közüled Béliál fiai, s eltántorították városuk lakóit, s azt mondták: ‘Gyerünk és szolgáljunk más isteneknek’ – olyanoknak, akiket ti nem ismertek, - akkor tarts gondos és szorgalmas vizsgálatot.

(Bír 19:22) Míg erőt gyűjtöttek, a városbeli emberek – Beliál fiai – körülvették a házat, megzörgették az ajtót, és így szóltak az öregemberhez, a ház gazdájához: „Hozd ki az embert, aki betért házadba, hadd ismerjük meg.”

(1Sám 1:15-16) Anna azt felelte: »Nem, uram! Nagyon szerencsétlen asszony vagyok én, sem bort, sem más részegítő italt nem ittam, csak a lelkemet öntöttem ki az Úr színe előtt. Ne tartsd szolgálódat Béliál lányai közül valónak, mert bánatom és szomorúságom sokasága miatt szóltam mindeddig.«

(1Sám 2:12-14) Ám Héli fiai Béliál fiai voltak, s nem törődtek az Úrral, sem a papoknak a nép iránt való kötelességével, hanem ha valaki áldozatot vágott, amikor a húst főzték, odament a pap legénye, háromágú villával a kezében, s azt beleszúrta a tűzhelybe, az üstbe, a fazékba vagy a tálba, s amit éppen a villával kihúzott, azt a pap elvette magának. Így cselekedtek a Silóba jövő egész Izraellel...

De mi is valójában ez a Béliál? A választ a Magyar Katolikus Lexikonban találjuk meg:

Beliál (gör. Beliár): az Ószövetségben az Istennel szembeforduló szellemi lény, 'a gonosz' (P. Joüon), tehát azonos a Sátánnal. G. R. Driver a szót elemeire bontva 'a zűrzavar'-nak mondja. - Az ÚSz-ben Krisztus ellenfele (2Kor 6,15). A kumráni szövegekben ált. a rossz és a gonosz, de Isten ellen lázadó szellemi lény is. Több apokrif iratban egy démon neve. Idővel az →Antikrisztus neveként is használták. →ördögök

Tehát a Béliál maga a Sátán, aki bukott angyal, vagyis egy tisztan szellemi teremtmény.

Az atyaság, illetve az ivadék, két értelemben létezhet: testi értelemben és lelki (szellemi) értelemben...

Béliál test szerinti fiai

Ha Béliál a Sátán, a bukott angyal, aki tisztán szellemi teremtmény, hogyan lehet neki fia vagy leánya test szerint? Hát úgy, hogy Isten fiai elhagyták az egeket az emberek leányainak szépsége miatt, testet szedtek magukra a levegőégből, és együtt háltak velük. Így ezek gyerekeket nemzettek, akik a szellemi test és az anyagi test keverékei voltak, és ezért óriások lettek...

(Ter 6:1-4) Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.” Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.

(Júd 1:6) Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja.

Béliál lélek szerinti fiai

Béliál fia lélek szerint mindaz az ember, aki a gonosz csábításának enged, és asszerint cselekszik. Béliál, vagyis az ördög, előbb megkörnyékez, aztán meggyőz, aztán rávesz, aztán leural, aztán megkötöz, aztán elnyom, aztán behatol, aztán megszáll, és végül elpusztít. A fenti, bevezető szentírási részek, mind erről tanuskodnak. Maga az Úr Jézus is ördög fiainak nevezi a zsidó főpapokat, akik az életére törtek...

(Jn 8:44) Az ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja.

Béliál fiai egyesülnek

Béliál testi és lelki fiai egyesülnek. Hogyan? Énok könyvében olvashatjuk, hogy a bukott angyalok ivadékainak szellemei, vagyis az óriások szellemei, gonosz szellemek lettek...

(Énok k. 15.8-9) És mostantól az óriások, akik a hús és a szellem keveredéséből jöttek létre, gonosz szellemeknek lesznek nevezve a földön, és a föld lesz lakhelyük. Gonosz szellemek hagyták el testeiket; mert születésük emberi, és elsődleges eredetük pedig a mennyek szent őrangyalaitól van; gonosz szellemek lesznek ők a földön, és gonosz szellemeknek lesznek nevezve.

Mennyire vegyük komolyan Énok könyvét, amely egy apokrif irat? Hát, amennyire komolyan vették azt a szent írók és az apostolok is. Ebben az esetben is is nézzük meg a kanonizált írásokat...

(Ter 5:22-24) Hénoch Isten színe előtt járt. Hénoch Metuselach születése után még 300 évig élt, és fiai meg lányai születtek. Hénoch egész életkora 365 évet tett ki. Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte.

(Zsid 11:5) Hite miatt ragadtatott el Énok, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.

(Júd 1:14-15) Ezekről jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, amikor így szólt: »Íme, jön az Úr ezernyi szentjével, minden fölött ítéletet tart, és megfenyíti az összes istentelent minden gonoszságért, amelyet gonoszul véghezvittek; és minden durva beszédért, amelyet az istentelen bűnösök ellene szóltak.«

A fenti igében, Júdás apostol szó szerint idéz Énok könyvéből.

Tehát, amikor az evangéliumokban gonosz, tisztátalan lelkekről olvasunk (Mt 8:16; Mk 1:23; 5:2), akkor elsősorban az ősi, elhunyt óriások lelkeiről van szó. Ezekhez aztán hozzácsapódnak azok a gonosz, elkárhozott emberi lelkek is, akik eladták lelküket a gonosznak, akiket az befogad hajlékába (Lk 16:9). A bukott angyalok nem szállják meg a testet, mert ők tisztán szellemi lények, és utálják az alantas testet. Máskülönben is, a Sátán angyalai olyan hatalmasok, hogy a testtel való egyesüléskor azonnal elhamvasztanák a test anyagát.

A gonosz, tisztátalan lelkek (szellemek) testben éltek, és most test nélkül a levegőég pusztájában kóborólnak. Ezek vágyakoznak a testi, érzéki gyönyörök után, és mindent elkövetnek, hogy a most élő testek által részesüljenek ezekből. Így aztán ráveszik a testi embert a bűnre, az ellenszegülésre, a testi gyönyörökre és bujaságokra, hogy ők is részesüljenek az élvezetekből azáltal, hogy megszállják őket...

(Mt 12:43-45) Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét más lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és ott laknak.

Tehát ezek a gonosz lelkek, haláluk bekövetkezésekor, elveszítették ugyan óriás testük "házát", és bolyongtak, de aztán megszálltak egy-egy emberi testet. Amikor az idők teljességeben eljött a világ Világossága, az Úr Jézus Krisztus, Ő Isten ujjával (Lk 11:20), vagyis a Szentlélekkel, kiűzte a gonosz lelkeket. De ha a megszabadult ember nem él állhatatosan Krisztusban, akkor ismételten megszállja a gonosz lélek, hatványozott létszámmal és erővel. A gonosz lelkek annyira vágynak testben lenni, hogy akár állatokba is belemennek, csakhogy ne kelljen alászálniuk a pokolra (Mt 8:32)...

Béliál fiai és a tisztátalanság

Az óriások, amint elszaporodtak a földön, egyre nehezebben tudták kielégíteni testi szükségleteiket. A testi szükségleteik pedig az élelem, a ruházat és a szexuális életük volt. Ezek a szükségleteik arányosak voltak a méretükkel. Amíg az élelmet és a ruházatot ki tudták hajtani a rabszolgasorba taszított emberektől, addig a szexuális életüket nem tudták kielégíteni. Az erősebb, hatalmasabb óriások feleséget, feleségeket vettek maguknak, de a gyengébbek magukra maradtak, mivelhogy egy óriás csak óriás nővel tudott egyesülni. Ez olyan lehetett, mint amit az elefántoknál láthatunk. A nagy hím elefánt uralkodik a csorda fölött, és a fiatal hímet kiűzi a pusztába. Egyszer láttam a tévében, hogy egy fiatal, elűzött hím elefánt megerőszakolt egy orrszarvút... Ez a kényszerhelyzet lehetett az oka az óriások fajtalan szexuális életének, és így jöhetett be a világba a bestialitás , a homoszexualitás és a szexuális perverzió...

Eme óriások lelke, vagyis a gonosz, tisztátalan lelkek, ma is vágyódnak a perverz, buja élvezetek után. Ezt a vágyat úgy igyekeznek kielégíteni, hogy rávesznek egy testi, bűnös embert hasonló gonosz cselekedetekre. Kísértik, támadják, taszítják a kiszolgáltatott, védelem nélküli, bűnre hajlamos gyenge embert, hogy vétkezzen és buja, fajtalan dolgokat műveljen.

A gonosz lélek ezt előbb kivülről élvezi, majd elnyomja az emberi lelket, és megszállja a tisztátalan testet. A parázna, buja, fajtalan, perverz cselekedetek mind ezektől a gonosz lelkektől származnak. A tisztátalan testi cselekedeteknek fajtája leginkább a kisértő gonosz lélek természetétől és korábbi, testi életétől függ. A gonosz lélek a maga romlottsága szerint rontja meg a leuralt emberi testet és személyt. A leuralás lehet kisértés által, amikor egy gyenge lelkű embert megrontanak, vagy lehet megszállás által, amikor már egy kisgyermeken jelenik meg ez a rossz hajlam.

Béliál fiai próbalják mentegetni romlottságukat olyan sátáni hazugságokkal, amelyeket tudománynak neveznek. Így tudományosan megmagyarázzák, hogy ferde hajlamaik, beteges szexuális életük (Ter 19:5; Róm 1:26-27) pszihés eredetű, vagy genetikailag ilyennek születtek, vagy, hogy Isten ilyennek alkotta őket. Mindent megtesznek romlottságuk védelmének érdekében: büszkén felvonulva dicsekednek a világ előtt bűnös életükkel, állami törvényekkel kötelezik az ő életformájuk elfogadását, szentesítik az egyházban béliáli életvitelüket, stb...

Béliál fiai és a rombolás

Olvashatjuk a prófétai történetet a levitával meg a feleségével, a Birák könyve 19. fejezetében. Ami ott történt, az történik ma is. Béliál fiai megerőszakolják az Egyházat, ami az Asszony, hogy szétszaggassák a testét. Ugyanezt tették a világi közösségekkel is, meg az egész társadalommal. Béliál fiai leuralták a szétdarabolt társadalmat.és istentelen világi törvényekkel tiltják, hogy a bűnt bűnnek nevezék az emberek. El akarják érni, hogy mindenki, még az Egyház is, fogadja el őket és az ő istentelen életüket. Meg akarják változtatni a törvényeket és az Istentől teremtett természet rendjét. Meg akarják rontani az Egyházat, a papi hivatást, be akarják tiltani a szentírást, és meg akarjak szüntetni a legszentebb áldozat bemutatását. Ezért van ma annyi furcsaság az Egyházban...

(Dán 7:25) Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az időket és a törvényeket.

A Béliál fiai mára elérték a csúcspozíciókat az állami és egyházi intézményekben, és akcióikkal botránkoztatják a világot. Ezeknek az akcióknak csúcsai a homoszexuális álházasság, amelyet világi törvényekkel és templomi áldásokkal mímelnek, és azok a bizonyos dalfesztiválok, ahol tombol a béliáli romlottság...

Béliál fiai és a remény

Voltam közöttük virtuálisan, és láttam őket. Sokan, akik Béliál fiai voltak, meg akarnak szabadulni siralmas állapotukból. Egykor felíratkoztam volt egy amerikai keresztény homoszexuális levelező csoportba. Ezek nagyon komolyan veszik a lelki küzdelmüket. El-elbuknak, de ismét újrakezdik... Remélnek az Úr Jézus Krisztus irgalmában, és törekednek a tisztaságra. Lehetünk ma szentek, de holnapra mi is elbukhatunk, és netán mi is Béliál fiai leszünk. Isten ments! Aki paráznával egyesül, az paráznával lesz egy test (1Kor 6:16). Ezért maradjunk állhatatosak, különösen a belátásban...

A megtérés útja

- A belátás: Az embernek be kell látnia bünösségét, hogy Béliál fiává lett életében. A belátás által elismeri a bűnt, és belátja saját romlottságát. Ez megnyítja az útat a vágyra, hogy megtisztuljon.

- A megtérés: A belátás bűnbánatra, és a bűnbánat megtérésre vezet, ami az ember saját életének és lelkének meggyűlölése (Lk 14:26). Az emberben megszületik a vágy a tisztulásra, és megmosakszik az Úr Jézus Krisztus Szent Vérében.

- A megtisztulás: A szentgyónásban kiárad Isten kegyelme, és az Úr Jézus Szent Vére tisztára mossa Béliál fiát, hogy visszaoltódva Krisztusba, megint Isten gyermeke legyen. A kegyelem erőt ad a szabaduláshoz (Jn 8:32) a bűn rabszolgaságából.

- A megerősödés: A megtérés és a tisztulás után szükség van az állhatosságra. Aki állhatatosan megtartóztatja magát a bűntől, az tud megmaradni tisztaságban. Erről szólt Ratzinger bíboros Hittani Kongregáció prefektusának levele is annak idején, amikor még a bűnt bűnnek nevezték...

Istennek minden lehetséges: így, azok akik ma Béliál fiai, holnap Isten fiai lehetnek. Tanuljuk meg, hogy Isten nem áldozatot akar, hanem irgalmasságot (Mt 12:7)...

Mennyei Atyánk! Add, hogy, akik e sorokat olvassák, részesüljenek segítő kegyelmedben, és rátaláljanak Szent Fiadra, a mi Urunk Jézus Krisztusra, Aki egyedül Szabadító, Megváltó és Üdvözítő. Ámen.

VII. Puto sic: Az UFO-k

2024-05-13T09:11:00.123+03:00

Találkozásom az UFO-k témájával

Életemben először gimnazista koromban találkoztam az UFO-k témájával. Kaptam akkor egy könyvet az egyik osztálytársamtól, amelyben idegen lényekkel való találkozásokat írtak le. Ezeknek a találkozásoknak zöme az USA-ban történt, de volt benne oroszországi és nyugat-európai eset is. Leginkább arról szóltak ezek az esetek, hogy egy ilyen repülő csészealj leszáll egy út mellé, vagy egy gazdaságban, és akkor az ott élő emberek különös dolgokat tapasztalnak. Ilyenkor a szemtanúk fényeket láttak leszállni, az autómotrok leálltak, az emberek tehetetnenekké váltak, stb. Sokszor elolvastam ezt a könyvet, és mindig nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtam.

A gimnázium utolsó két évében volt egy szimpatikus fiatal fizika tanárunk, aki a délutáni foglalkozáson bizonyos parajelenségekről és párhuzamos univerzumokról beszélt nekünk. Annyira magával ragadott az előadása, hogy komolyan beleképzeltem magam. Szivesen kipróbáltam volna én is ezeket a párhuzamos világokat. Ekkor éreztem először, hogy van egyfajta hitem, de ugyanakkor, ma azt is látom, hogy ez egy veszélyes gondolat volt...

Később, amikor megtértem, a Szentlélek vezetése által megértettem, hogy az UFO-k témája meg a paranormális jelenségek nem Istentől valók. Nyomban ki is dobtam a házamból azt az UFO-s könyvet. Aztán olvastam a magyarországi Gál Péter atya, New Age kersztény szemmel című könyvét, ahol ő az UFO-hitet a gonosznak tulajdonítja. Mindezek az élmények és felismerések megértették velem, hogy az UFO-k és a földönkívüli tevékenységek mögött a Sátán áll, de akkor még nem értettem az UFO-k titkát.

Később, többször olvastam a sajtóban híreket UFO-król: Nagy Britániában juhok és tehenek durván megcsonkított testére találtak, az USA-ban teheneket láttak az égbe emelkedni, Olaszországban pedig egy nőt raboltak el és ejtettek teherbe az idegenek. Azt észleltem, hogy az idegenek mindig az élő testekben, vagy azok szöveteiben voltak érdekeltek. Aztán több UFO-s videót is láttam a YouTube-on. Ezek a videók leginkább hamis csinálmányok, de azért láttam egy-két olyan videót is, amelyet hitelesnek gondolok...

UFO téma az állami szerveknél

Az utóbbi húsz évben több olyan kép, videó vagy írás jelent meg a neten, amellyel azt bizonygatták, hogy a második világháború után, a 40-es és 50-es években UFO-k zuhantak le az USA-ban és a volt Szovjetunióban. A nevadai 51-es körzet már legendás e vélt vagy valós titkok miatt. Az amerikai légierőtől egyre több információ került ki, melyek szerint a légierő pilótái gyakran találkoztak ismeretlen repülő objektumokkal, amelyek megközelítették a gépjeiket, majd a gondolat sebsségével elillantak.

2016-ban nagy feltünést keltett Hillary Clinton, amikor az elnökválasztasi kampányában azt ígérte, hogy feltárja a publikum előtt a titkosított UFO dokumentumokat. Nemsokára az USA kongresszusának bizottságai is kihallgattak különböző tiszteket, alkalmazottakat, hogy megtudják, vajon veszélyt jelenthetnek-e állambiztonsági szempontból az UFO-k. A kihallgatottak nyilatkozatai alapján az derült ki, hogy nem voltak incidensek, de ha lennének, akkor az idegenek abszolut fölényben volnának. Habár Oroszországnak , Kínának és Kanadának is vannak ilyen informaciói, ezek az országok soha nem nyilatkoztak hivatalosan ebben az űgyben.

UFO téma az egyházban

Valamikor 2008-ban arra kaptam fel a fejem, hogy bejárta a világsajtót az a hír, miszerint a vatikáni csillagvizsgáló vezetője, egy bizonyos jezsuita pap, azt nyilatkozta, hogy lehetnek földönkívüliek más bolygókon. Ekkor egy internetes fórumon kifakadtam és bizonygattam, hogy a kinyilatkoztatás szerint lehetetlen, hogy máshol is legyenek értelmes lények az univerzumban. A teremtéstörténetben az Úr teljesen kinyilatkoztatta nekünk az Ő művét. Az eredeti bűn után üdvtörténetet hozott létre, majd az idők telhességében megváltotta az embert. A Megtestesülés és a Megváltás művei csak az emberre irányulhatnak. A Vőlegény, az Úr Jézus az ember természetét vette magára, és Ő a megváltott emberi természetű "szüzek" leendő férje. Isten nem egy félig-meddig kinyilatkoztató Isten és nem is egy poligám Isten. Amint kifejtettem ezt a nézetemet, mindjárt kaptam is a fejemre. Egy tekintélyes pap minden érvelés nélkül letorkolt, és a teológiai képzetségére hivatkozva, öklét nyomta a számba. Hát, teológiai képzettségem az valóban nincs, de ismerem az én Uramat. Tudom, hogy kinek hiszek...

Később, amikor jobban utananéztem, felfedeztem, hogy ez a tévedés már korábban is jelen volt a Vatikáni Csillagvizsgálónál, és már 2002-ben, beszéltek erről. Később egyre több hír jelent meg ebben a témában. Több UFO konferenciát is tartottak, és az L'Observatore Romano-ban is írtak erről. Tehát Vatikánban tényleg létezik egy idegen lényekben hívő társaság, akik teológiailag is meg akarják alapozni az UFO-hitet. Szerintük az idegen lények vagy az eredeti szentség állapotában lehetnek, vagy pedig a kereszténységet el kell vinni a Marsra is. Aztán meg azt is hallottam, hogy Medjugorje-ben is volt valamilyen UFO-hívő katolikus lelkiségi csoport. Ha valakinek van ideje rá, meg lehet keresni ezeket a dolgokat az interneten.

Az angyalok repülése

Már korábban kifejtettem, hogy a bukott angyalok lázadtak Isten ellen, elhagyták örök lakóhelyüket (Júd 1:6), leszálltak a földre, és feleségeket vettek maguknak az emberek leányai közül (Ter 6:1-4). Ekkor magukra szedett testben jártak-keltek itt a földön az emberek között. Mivel a lélek magasabb rendű a testnél, ezért a léleknek hatalma van a test fölött. Eszerint, az angyaloknak hatalmukban állt, hogy testüket tetszésük szerint mozgassák. Ebből méltán hihetjük, hogy az angyalok képesek voltak felemelkedni a földről, lebegni, sőt repülni is...

Amint az ember szereti gyermekét és segíti azt, úgy elképzelhető, hogy a bukott angyalok is segítették ivadékaikat, az óriásokat. Ezért a bukott angyalok djed oszlopokat és "kézitáskákat" adtak fiaiknak. Nagy valószínűséggel, a djed oszlop az erő eszköze lehetett (energiasugár vagy tűzsugár), amelyet az anyagi világot tartó tűzoszlopokból töltöttek fel energiával, azzal a szerkezettel, amelyet a Denderai templom alagsorában láthatunk. A kézitáska pedig valamilyen repülési eszköz lehetett...

Megfigyelhetjük a fenti képen, hogy a szárnyak szimbólikusak, a repülés képességét jelképezve, de ugyanakkor ott van az óriás kezében egy kézitáska is. Szerintem az a kézitáska valamilyen levegőben való közlekedés eszköze lehetett. Gondolom, a kézitáska arra szolgálhatott, hogy a bukott angyal szellemi ereje arra hasson, és ne ártson az óriás ivadék testi épségének. Így aztán az óriás a kézitáskába kapaszkova repülhetett. Ezeket a kézitáskákat láthatjuk más helyeken is, mint pl. az egyiptomi faragásokon, vagy az amerikai, prekolumbián ábrázolásokon...

Már az özönvíz után, de leginkább az Egyház elterjedésekor, a Sátán az amerikai kontinensre helyezte át működésének bázisát. Itt rengeteg jelét találjuk az istenek légi tevékenységének. Szobrokon, díszeken, mindenféle domborműveken, nagyon sok ábrázolás van, amelyek előbb valamilyen űrruhás isteneket ábrázolnak, majd később űrhajós isteneket...

Itt arra gondolhatunk, hogy a bukott angyalok repülésének megvoltak a maga problémái: a levegővel való surlódás, a magaslati alacsony hőmérséklet, a ritka ózon, stb...

Megfigyelhető a műtárgyak ábrázolásain egy fokozatos fejlődés. Előbb megjelentek a hermetikus ruhák, majd rajtuk az elektronika és egyébb eszközök, míg végül megjelentek az repülő hajók, amit mi csészaljnak nevezünk.

De miért volt szükség űrhajókra? Hát azért, mert a bukott angyal előre látta, hogy rövidesen nem lesz helye a földön, és a levegőégben kell elrejtse magát, azaz a magára öltött testét. Az űrhajóknak valószínüleg nincs szükségük meghajtó motorra, hanem a bukott angyalok szellemi erővel röpítik azt. Ezért aztán, ezek hangtalanul, és a gondolat sebességével tudnak repülni. Az UFO-kat kísérő fények valószínűleg az erőmegnyilvanulásaik következményei, de ugyanakkor használhatnak energiát az anyagi világot tartó tüzes oszlopokból is...

Puma Punku-nál, Bolíviában, láthatunk egy rakás nagyon érdekes kőalkotást. Itt olyan moduláris köveket láthatunk, mintha betonelemek lennének. Szerteszét hevernek a semmi közepén a bolíviai fennsíkon, ahol még kő sincs a közelben. Senki sem tudja, hogyan kerülteknoda és miért készítették ezeket. Egyszer egy TV adásban láttam egy férfit, aki műasztalos volt. Ez a férfi legyártotta fából ezeket a kőelemeket kis méretben. Utána elkezte keresni, hogyan lehetne összeszereni az elemeket. Amikor a sérült vagy hiányzó elemeket is odaképzelte, akkor egy kocka alakú dobozt hozott létre, amelynek az egyik oldalán egy kétszárnyú ajtó nyílott...

De miért akartak volna egy kőszobát lézrehozni a bukott angyalok. Nem véletlenül azért, hogy valamilyen műhely legyen az? A kőfalak nem engedik át sem a szellemet, sem az energiát. Lehet, hogy itt préselték össze az anyagot arra a formára és szerkezezre, amelyet lélekben megterveztek. Talán ilyen kamrában alkották az űrruhákat, az elektromos dolgokat és az űrhajókat...

A bukott angyalok teste

Amikor a bukott angyalok asszonyokat vettek maguknak az emberek leányai közül (Ter 6:1-4), akkor a levegőből magukra szedett testet viseltek. Mivel bűnös módon visszaéltek ezzel a hatalmukkal, ezért Isten megvonhatta tőlük ezt a képességet. Ezért aztán csak ez az egy testük volt, és nem tudtak mást szedni magukra. Úgy kellett vigyázniuk erre a testre, akárcsak egy halandó ember. De K.e 3500-tól K.u. 500-ig 4000 év telt el. Ezidő alatt a testük elkezdett kopni, és rájöttek, hogy valamit tenniük kell...

A bukott angyalok teste minden jel szerint ingencsak impozáns lehetett. Magasabbak voltak az embereknél, hosszú elnyújtott koponyával, és nagy, alma nagyságú szemekkel. A koponyájuk felső csontja nem volt két darabból, hanem egyben volt, és erős, duplasorú fogazattuk volt. A nagy szemeik és szemhéjai ferdék lehettek, amint azt a prekolumbián műtárgyakon is látni. Brien Foerster kutató és expedíció vezető több videót tett közzé ebben a témában...

Valamikor, az inka és maja kutura fénykorában, a bukott angyalok teste elkezdett betegeskedni. Láttam egyszer egy adást a tévében, ahol egy prekolumbián témájú műsorban arról beszéltek, hogy ezek az istenek rendszeresen látogatták a húsvét szigeten rekedt ivadékaikat. Ezeket a látogatásokat űrhajókkal végezték. A látogatásuk alatt arról beszéltek ivadékaiknak, hogy még visszatérnek a szigetre, de szomorúak és betegesek voltak. Elnyújtott, hosszú fejük volt, lenyúló hosszú fülcimpájuk, és nagy szomorú szemük. Tehát szerintem ezeknek az isteneknek föltétlenül új testre volt szükségük...

Az avatarok

Egy sor esemény történt az UK-ban meg az USA-ban: állatcsonkításokról, égbe emelkedő tehenekről, bizonyos nőszemélyek elrablásáról jelentek meg sorra hírek a sajtóban.

Sokan arra gyanakszanak, hogy az idegenek szöveteket gyűjtenek biológiai kisérletekhez. Ha megvizsgáljuk az inka, maja UFO-s műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy az indián népek felajánlották gyermekeiket az idegeneknek, akiket istenként tiszteltek...

Aztán ott van a britt Lloyd profeszor Starchild skull kutatása is. Ez a kutató kivizsgált egy furcsa gyermek koponyát. Bebizonyította, hogy az nem egy torzszülött gyerek koponyája, hanem genetikailag egy olyan lényé volt, aki úgy születhetett, hogy két idegen lény sejtjeit termékenyítették meg egy indián nő méhében.

Vajon a bukott angyalok tényleg végeztek genetikai beavatkozásokat? A nyomok erre utalnak. Találtak egy szett nőgyógyászati készletet és egy genetikai korongot liditből, amelyeket nem tudják, hogy ki csinálta, hogyan csinálta és miért csinálta...

Tehát, szerintem a bukott angyalok nekiálltak a genetikai mérnöki munkának, hogy új testeket alkossanak maguknak. Nem volt szükségük mikroszkópra, mert a szemük volt a mikroszkóp. De lehet hogy nem csak egyet-egyet személyenként, hanem sokat. Egy személynek akár több avatarja is lehet. Ha egy idegen lénynek gondolt avatar elpusztul, akkor nem egy személy pusztul el, hanem csak az avatarja, ami csak egy eszköz...

De milyenek ezek az avatarok? Tudhatunk-e valamit ezekről? Igen, mert a bukott angyalok üzenetet hagytak maguk után, amiből olvasni lehet. Ott vannak a Nazca-vonalak. Namármost, a Nazca-vonalaknál azt láthatjuk, hogy van egy csomó vonal, amelyek olyanok, mint valami repülőtér, repülők kifutó pályája, vagy gyakorlatozó tere. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy egy sor ábra van a földön. Van ott majom, kutya, pók, madár, hüllő, és legvégül láthatunk egy emberkét is, amelyik mintha búcsút intene nekünk...

Mit jelenthetnek a Nazca-vonalak? A rejtély megoldása szerintem a kisemberben rejlik. Ha jól megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a kisember ábráját két egyenes vonallal zárták közre. Azonban a jobb oldali vonal egy olyan helyre esik, ahol a nagy dombnak van egy kisfia, egy kisebb domb. Aki ismeri egy picit is a térmértant, az megérti, hogy eléggé körülményes odalent a földön olyan vonalat ásni, amely a levegőből nézve teljesen egyenes legyen. A vonal csak akkor egyenes, ha teljesen szemből nézzük az ábrát. Tehát, úgy gondolom, hogy azt a vonalat felülről csinálták, a levegőből, egy tűzsugárral, amellyel beleégettek a talajba...

Ha ez így van, akkor a többi ábrát is energia-sugárral égették a talajba. Láthatjuk, hogy minden állat ábrája befutó vonallal van ábrázolva, nem zárt vonallal. Miért? Mert a levegőből csak így tudtak szép ábrát csinálni. Egyik felől befut a vonal, megrajzolja az ábrát és másik felől kifut. Tehát szerintem világos, hogy ezeket repülő ezközből, fentről, nagy erejű tűzsugárral csinálták.

De miért választották éppen ezeket az állatokat? Mit akartak ezzel üzenni? A válasz megint csak az integető emberkében lehet, amely valószínűleg egy avatart ábrázol...

Az avatar paramétereit nem nehéz kiköbözni, ha a magasban való repülésre gondolunk. Bírnia kell a hideget, a G effektust, a hibernálást, a táplálék hiányát, a nehéz körülményeket és humanoidnak kell lennie. Ehez pont alkalmas a gyík, a pók, a madár, a kutya, a majom tulajdonságainak keveréke. Az idegen lény avatarjának más lehet a tüdeje, a vérkeringése, a sejtjei, stb. Az apró buborékos szövetei megóvják a G effetustól, a pók nedvei a megfagyástól, stb. Tehát a Nazca-vonalak üzenete ez lehet: vettük ezeknek a lényeknek sejtjeit, megalkottuk az avatárunkat és felemelkedtünk hajóinkkal a levegőégbe. Bye-bye...

Az UFO tevékenységek

Több beszámoló létezik arról, hogy Európában, a középkorban, különös égi hajók jekentek meg. Arról is beszámoltak, hogy bizonyos európai városok fölött égiháborúk dúltak. Ezek nyomán nagy mennyiségű hamu hullott alá a városra. Ebből gondolom, hogy angyalok védhették az akkori kereszénységet, és elpusztították, meg visszaverték a Sátán seregeinek eszközeit, az UFO-kat, meg az avataros űrlényeket.

Aztán, amikor eljött az ideje, odadobott a gonosz az embernek néhány UFO-t, amelyeket szándékosan a földre hagyott zuhanni. Látni, hogy nem akárhol zuhantak le ezek, hanem csakis a nagyhatalmaknál, az USA-ban és a Szovjetunióban. Ezeknek a zuhanásoknak az lehetett a célja, hogy tehnológiát adjanak át az embernek. Ezután az ember, a fordított mérnöki tevékenység által, a fordított tervezés, a visszafejlesztés által, megismerhette a tranzisztort, az elektrónikát, a komputert, a mobiltelefont, stb.

Amikor az antikrisztus szelleme már elárasztotta a világot az evolucionizmus istentelenségével meg az ateizmussal, és az Isten ismerete, a hit, eléggé elenyészett, akkor belépett a Sátán a világba a szürke emberkék által. Ezeket a szürke emberkéket, az avatárokat, sértetlenül juttatta el az amerikai katonasághoz, és elhitette azokat hazugságaikkal. Létrejött a harmadfokú kapcsolatfelvétel az idegenek és az amerikai hatóságok között, vagyis kezet fogtak az ördöggel...

Interjú egy idegennel:

Ezek az úgynevezett idegen lények evolucióról, párhuzamos időkről és párhúzamos univerzumokról beszélnek. Elhitették az amerikaiakkal, hogy megmenteni jöttek az emberiséget az önpusztítástól. Minden jel arra mutat, hogy létrejött a harmadfokú találkozás az Eisenhower adminisztrációja és az idegenek között. Azt is rebesgetik, hogy az amerikaiak ezt közölték XXIII. János pápával, és egy csomagot is vittek neki, amelyet az idegenektől kaptak.

Úgy látszik, hogy ezeknél az eseményeknél nem volt jelen egy valóban hívő ember. Egy hívő ember azonnal megkülönböztette volna a szürke emberke szavait, és felismerte volna a hazugságokat. Szenteltvízzel, könyörgésekkel és ördögűző imákkal azonnal a gyötrelembe vethette volna a szürke emberkét, kiüzhette volna a gonosz lelket, és az avatár aléltan esett volna össze...

Az emberek ma inkább hajlanak a Sátán hazugságaira és szemfényvesztő tehnikáira. Maga a szentírás tesz tanuságot arról, hogy az emberek az utolsó időkben hajlani fognak a Sátán hitetésére...

(Jel 13:14, Károli) És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, a melyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, a ki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett.

Mi azonban, akik hiszünk az Úrban, legyünk éberek, és ne hagyjuk, hogy a Sátán elhitessen bennünket az UFO-kal, a tehnológiákkal, az elektrónikával, a kütyükkek, az internettel, a transzhumanizmussal, a különböző térerőkkel meg sugarakkal. Ezek egyszer mind semmivé válnak az Úr Jézus Krisztus szent neve által...

(Mt 16:17-18) Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek a kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.

Még sokat lehetne írni ebben a témában, de fölösleges. A hosszú fejtegetésekben elvesz az ember, és nem találja a lényeget. És a lényeg az, hogy az UFO-k meg az idegen lények nem egy más, távoli bolygóról származó lények, hanem a Sátán csinálmányai. Az idegen lények pedig nem valós személyek, hanem csak az ördög avatárjai, amelyek mögött ördögök állnak. A fentieket lehet puszta spekulációknak is venni, de "puto sic", én így látom...

Kapcsolódó anyagok:

Különös múmia Nazcanál...

Medvedev félig komoly, félig vicces nyikatkozata:

Uram Jézus! Te azért jöttél a világba, hogy lerombold az ördög műveit. Jöjj világ Világossága, és rombold le Egyházadban az UFO-k hazugságát. Ámen.

VI. Puto sic: A dinozauruszok

2024-05-10T13:40:00.057+03:00

A dinozaurusz elmélet kamuja

A dinozauruszok elmélete az evolucionisták szuperfegyvere. Akkora tudományt építettek ki ebben az ágazatban, hogy az ember egy életen át el tud kóvályogni benne. Azt állítják, hogy valamikor 100-200 millió évvel ezelőtt, itt jöttek-mentek a földön azok a hatalmas dinozauruszok, és mindent uraltak és felfaltak. Aztán egyszer csak jött valahonnan egy pusztító aszteroida, a földbe csapódott, és a dinozauruszok mind kihaltak.

És ezeket mi mind el kell higgyük? Miért? Mert a brit tudósok állítják? Mert már a csapból is ez folyik? Mára már a filmek, a rajzfilmek, sőt, még a meséskönyvek is erről szólnak. Az állatkertekben is ott vannak a dínók, és a gyerekek meg vannak győződve, hogy ma is léteznek, ahogyan a lila tehén is, meg Mikulás bácsi is. Az Egyháznak pedig nincs egy szava sincs erre az agymosásra és tudatmódosításra. Hát akkor álljunk meg egy szóra, és vizsgáljunk meg néhány másképpen szóló bizonyítékot is...

A műtárgyi leletek

Elébb-elébb, csak előkerült néhány több évezredes műtárgy, amely dinozauruszokat ábrázol. Amikor az ókorban, a mezopotámiai térségben, emberekkel együtt ábrázolták a dinozauruszokat, akkor ezek a britt tudósok sehol sem voltak. Amikor Franciaországban, Angliában, vagy Kínában ismerték ezeket a nagy szörnyetegeket, akkor még a dinozaurusz kutatók sehol sem voltak...

A Narmer plakett

Lydney Gloucestershire mozaik

Hogyan létezhet, hogy már a korai ókorban, emberekkel együtt vagy magukra, ábrázolták a dinozauruszokat, amelyeket aztán csak a XIX. században fedeztek fel az evolucionista tudósok? Több mezopotámiai, summér, asszíriai leleten láthatjuk, hogy ismerték ezeket az óriáshüllőket, sőt be is fogták őket. Akkor vajon nem lehetséges az, hogy óriások éltek a földön, akik befogták ezeket a nagy állatokat? Képzeljünk el egy 10 méter magas óriást, amint egy 30 méteres dinozauruszt tart pórázon, és akkor talán megértjük a plakett ábrázolását. De úgy tűnik, hogy az akkori kulturának szerves része volt a dinozauruszok ábrázolása, olyannyira, hogy mindenféle tárgyat díszítettek velük...

Kultikus tárgyakat és épületeket is diszítettek dinozauruszokkal, amelyek nagy valószínûséggel az özönvíz előtti korból származhattak...

Szóval, akkor, hogy is van ez? Összegezzünk: Kb. 240 millió évvel ezelőtt már éltek ezek a dinozauruszok, aztán jött az aszteroida, és kipusztította őket kb. 66 millió évvel ezelőtt. Aztán voltak jégkorszakok, egy rakás földtörténeti korszak, aztán jött a kőkorszak és a bronzkorszak. Mindezek után, egyszer csak eszékbe jutott valakiknek mezopotámiában, a bronzkorszak kellős közepén, hogy dinozauruszok voltak földön, és elkezdte ezeket plakettekre, meg egyéb kultikus tárgyakra ábrázolni. És végül, jöttek az evolucionista tudósok, mint valami üdvhadsereg, és felfedezték a XIX. században a dinozauruszokat.

Hát, ez nagyon érdekes... Minden bizonnyal, az élet életből fakad, s az ismeret ismeretből. Hogyan tudhatott az ókori világ arról, ami az emberiség előtt többszáz millió évvel élt? Hiszen az első dinó csontvázat a XIX. században találták meg. Akkor nincs itt valami huncutság?...

Az egészben az a szomorú, hogy olyan sok okosnak és tudósnak vélt ember volt képes egy egész életet áldozni arra, hogy a dinozauruszok kamu-tudományát felépítse. Ezek után mennyire lehet megbízni a mai tudományokban? Hány ilyen kamu-tudomány létezik, amely az evolució és az istentagadás oltárán áldozza fel a szürkeállományunkat?...

Amikor még a kő is lágy volt

Azt, hogy a dinozauruszok valóban léteztek, senki sem tagadhatja, ha van egy csepp józan esze. Nem csapódhatunk át laposföld elméletekbe. Rengeteg dinozaurusz csontvázat tártak már fel, és ott vannak kiállítva a múzeumokban. Szerintem a probléma a feltárás helyszínének talajával, meg a kőzetek korának megállapításával van, amely a csontvázakat borították. Ezekkel a kórmeghatározásával valami nem stimmel...

Törökországban, Máltán, az USA-ban, de más helyeken is, olyan szekérnyomokat, meg óriási lábnyomokat találtak, amelyek láthatóan sárba lettek belenyomva, de mégis, a tudósok szerint sokmillió éves kőzetben maradtak meg számunkra. Sőt, a törökországi keréknyomoknál az is látható, hogy azok még előbb lágy talajba lettek nyomva, de nemsokára, ugyanazok a szekerek, már a megkeményedett kőzetet horzsolták. Nohát... Láss csodát! Azok a szekerek többmillió éven át furikáztak azon a környéken? Nem lehet esetleg az, hogy a többmillió éves kőzet alig pár hónap vagy év alatt alakult ki, valamilyen kémiai rekció által?...

Ha Törökországban, ezeknek a szekérnyomoknak kőzete sokmillió évesnek lett nyilvánítva, akkor csoda-e, hogy az Amerikában kiásott dinozauruszok fölött lévő kőzet is ugyanolyan régi?...

Mindenki hallott már az özönvízről (Ter 9). Mindenki el tudja azt képzelni, hogy az özönvíz visszavonulása után, úgy kb. egy év múlva, mindenhol csupa sár és puha talaj volt. Nem lehet az véletlenül, hogy a kőzetekben talált nyomok és az elesett állatok csontvázai, az özönvízkor kerültek az iszapba, és ott megkövesedtek? Ja, hogy a földtörténet többmillió évesnek véli a kőzetet? S az ott talált szekérnyomokkal meg lábnyomokkal mi lesz? Ja, hogy nekik az özönvíz történetével van gondjuk, mert az a Szentírásban van benne? Mennyire triviális... Azért, hogy a Szentírást megcáfolják, egy hadseregnyi tudóst fizettek, és egy könyvtárnyi állítólagos tudományt hoztak létre...

A Szentírás tanúsága

A dinozauruszok megjelenése valahová a teremtés negyedik napjának alkonyára tehető (Ter 1:20). Ezek a lények hüllők voltak, de mégis, mintha a hüllők, a madarak és a szárazföldi állatok határára helyezhetők. Egyes dinozauruszok hüllők voltak és a vízben éltek, mások tollasak voltak és repültek, mások meg a földön jártak, de fészekbe rakták tojásaikat.

Olvashatjuk a Szentírásban, hogy kezdetben minden állat csak füvet evett (Ter 1:30). Megfigyelhetjük ma is, hogy a növényevő szárazföldi állatok milyen nagyok (elefántok, zsiráfok, stb.). Abban az időben minden nagy volt: a dinozauruszok, az óriácsigák, az óriáscédrusok, stb. Az eredeti bűn után, az átok miatt (Ter 3:17-18), a föld tövist és bogáncsot kezdett teremni. A bűn miatt és az élelem hiánya miatt, megjelent az állatok között a ragadozó természet. Bizony, a gyomor éhsége sokmindenre ráveszi a testet. Ha még az ember is képes volt a kanibalizmusra, akkor miért csodálkoznánk azon, hogy az éhes állatok egyszer csak egymásnak estek. Így aztán, lehetséges, hogy a dinozauruszok közül is néhány faj húsevővé vált...

De akkor milyen régen élhettek a dinozauruszok? Hát mondjuk, hogy lehetnek kb. 9000 évesek, hogyha úgy számolunk, hogy Ádám 6000 évvel ezelőtt lett, és a teremtés történetének napjai 1000 évesek. De ne legyünk már ennyire kreacionisták, és mondjuk azt, hogy nem ismerjük a teremtés napjainak hosszát. Így a dinozauruszok lehetnek akár 240 millió évesek is. Igen ám, de van itt egy probléma. Ha idővel elestek ezek az állatok, azoknak teste elporladt a föld felszínén a sokmillió év alatt. Azok a dinozauruszok pedig, amelyeket feltártak, kőzetbe voltak zárva. Néhány dinozaurusz annyira meg lett lepve, hogy a fészkében, a tojásokon csapott le rájuk a végzet. Tehát akkor nem lehet az, hogy az özönvíz által, vagy az özönvíz utáni nagy vízmozgások által haltak ki a dinozauruszok?...

Tehát valószínű, hogy a megtalált, feltárt dinozaurusz csontvázak az özönvíz idejéből valók. A legtöbb dinozaurusz valószínűleg rögtön elpusztult az özönvízben. Amelyikek tudtak, azok elmenekültek leginkább Amerika felé, mert az a földrész eltávolodott az óvilágtól, és a gyűrődéstől felemelkedett. Később a tektónikus lemezek mozgására, tengernyi vizek ide-oda ömlöttek a kontinensen, létrehozva a kanyonokat meg a jellegzetesen kimosott sziklákat. Ezek a vízmozgasok sok dinozauruszt lephettek meg és boríthattak be iszappal. Ez az iszap aztán kőzetté változott. Ezért találhattak annyi dinozaurusz leletet Amerikában, alig pár arasznyira a föld felszíne alatt...

De, amint említettem, az élet életből fakad és az ismeret ismeretből. Noé és családja nemcsak az új világ életét adta, hanem az új világ ismereteit is. A Noé nemzetség táblázatában felsorolt emberek mind megtudhatták Noétól, hogy milyen volt az élet Ádámtól az özönvízig, és azt is, hogy milyen állatok jártak a földön. Sőt, egy ideig, az új világ emberei is találkozhattak ezekkel az állatokkal, amint azok előjöttek a földön, a levegőben vagy a tengerekben. Aztán szép lassan, az élelem hiánya miatt, ezek kihaltak, de az emlékük fennmaradt az akkori nevekkel, mint pl: a leviatán, a behemót, a griff madarak vagy a sárkányok...

(Iz 27:1) Azon a napon megbünteti az ÚR kemény, nagy, erős kardjával Leviatánt, a gyors kígyót, Leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengerben lakó szörnyeteget.

(Jób 3:8) Hozzanak rá rontást, akik meg tudnak átkozni egy napot, és képesek felingerelni a Leviatánt.

(Jób 40:25) Ki tudod-e fogni horoggal a Leviatánt, le tudod-e szorítani a nyelvét kötéllel?

(Zsolt 74:14) Te zúztad szét a Leviatán fejeit, és a puszta népének adtad eledelül.

(Zsolt 104:26) Ott járnak a hajók, és a Leviatán, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele.

A szentírásban a leviatán egy dolog, és a cethal más dolog. A leviatán nem valami bálna volt, hanem valami olyan tengeri állat mint a Loch Ness-i szörny. Az utóbbi időkben több olyan hír is megjelent, hogy különös tetemet sodort ki a víz a tengerpartra, amely mintha leviatán fióka lett volna.

(Jób 40:15) Nézd a Behemótot! Én teremtettem, akárcsak téged. Füvet eszik, mint a marha.

(Iz 30:6-7) Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen: A nyomorúság és elnyomás országába, ahol a nőstény és a hím oroszlán, a vipera és a repülő sárkány él, oda viszik szamarak hátán vagyonukat, tevék púpján kincseiket a haszontalan népnek, Egyiptomnak, melynek segítsége üres hiábavalóság.

A behemót pedig valami szárazföldi dinozaurusz lehetett, amely a repülő dinozaurusszal élt együtt, vagyis a repülő sárkánnyal...

(Zsolt 74:13) Hatalmaddal a tengert megnyitottad, a vizekben összezúztad a sárkányok fejét.

(Siralm 4:3) Még a sárkányok is oda nyujtják emlőiket, szoptatják fiaikat; az én népem leánya pedig kegyetlen, mint a struczmadarak a pusztában.

Itt is, a sárkanyok említésével, a dinozauruszok emlékét örökítették meg, amelyek az özönvízben pusztultak el, és mivel ezeket nem ismerték, úgy írtak róluk, mintha emlősök lettek volna...

Isten teremtette az eget és a földet, és mindent, ami benne található. Így a dinozauruszok is, amelyeket az idők folyamán az emberek leviatánnak, behemótnak, griffnek vagy sárkánynak neveztek Isten teremtményei. Nem tudhatjuk pontosan, hogy mióta éltek ezek a földön, de a kihalásuk valamikor K.e. 2500-ra tehető. A bukott angyalok, akik a földre szálltak, az óriások, akik az angyalok ivadékai voltak és az eredeti bűn átka alatt senyvedő emberek együtt éltek a dinozauruszokkal. Emlékük fennmaradt a világban lábnyomok formájában, csontvázak által, és az emberi kéz alkotásaiban...

Uram Jézus, Te általad lett minden, ami lett. Amikor megtagadnak Téged, akkor mi megvalljuk Szent Neved, hogy Te vagy a világ teremtője, és a dinozauruszok teremtője is. Ámen.

V. Puto sic: Az egyiptomi nagy piramisok

2024-05-08T12:24:00.127+03:00

Ha hitről és vallásról van szó, akkor megkérdezheti valaki, hogy miért kell a Gízai piramisokról beszélni. A posztmodern korszakban három dolog van, ami tabutémának számít az Egyházban: a dinozauruszok, a Gízai piramisok és részben az UFO-k. Ezeknél mindig azzal torkolják le az embert, hogy a szentírást nem lehet természettudományos szempontból értelmezni.

Amikor az egyiptomi nagy piramisokról írok, előrebocsátom, hogy csak a hitre, meg az intuicióimra hagyatkozok, és semmit sem fogok bizonyítgatni... A gondolataimat az értelmesen hívő embereknek szánom, és az lenne a célom, hogy egy alternatív képet nyújtsak a piramisok eredetéről. Persze, mindezt jó lenne bizonyítékokkal is alátámasztani, de arra sajnos nincs lehetőség...

Szerintem azért kell beszélni az egyiptomi nagy piramisokról, mert úgy tűnik, most jött el az ideje, most értek meg a dolgok, hogy a hívő ember is elgondolkodjon a piramisok, meg a többi megalitikus alkotások titkain. Erre korábban nem volt lehetőség, mert:

- A középkorban, egésszen a modern korig, az Egyház a saját hitrendszerének, szervezetének és tudományának fejlődésével, kibontakoztatásával és védelmével volt elfoglalva;

- Egyiptomot a muzulmánok foglalták el, és ők voltak azok, akik először nyitottak meg egy piramist;

- Napjainkban jutottak a világi kutatók a megalitikus feltárások olyan szintjére, amikor egy globális képet alkothatunk ezekről a komplexumokról.

Régen a Gízai piramisok, a Szfinx, meg a többi egyiptomi leletek, részben homok alatt voltak. Sok időbe telt, amíg ezeket kiásták, feltárták, átkutatták és analizálták. Ma már bárki megtekintheti ezeket, ha elég pénze van hozzá, és időt szán rá. Bizonyára, ha ma élnének a középkori tudós szentek, és megvizsgálhatnák ezeket a megalitikus építményeket, akkor elgondolkodnának rajta, és magyarázatot keresnének ezekre...

Isten teremtette az eget és a földet, és mindent, ami bennük van. Isten kinyilatkoztatta az embernek a teremtés művét. Tudtunkra adta ezeknek végső elmúlását, és az új eget meg az új földet is kinyilatkoztatta ígéret formájában. Ebből az következik, hogy minden, amit a földön látunk, beleértve a piramisokat is, csakis Istenben nyer értelmet és magyarázatot.

A baj az, hogy mivel az Egyház nem foglalkozik ezzel a témával, ezért az ateista, evolucionista, UFO-hívő emberek szabadon hozakodhatnak elő különbözõ magyarázatokkal, melyek szerint a nagy piramisok egy rég letünt, nagyon fejlett civilizáció alkotásai, vagyis, hogy ezeket földönkívüli lények építették. Az a probléma, hogy ezeknek az elméleteknek gyökere Isten létezésének és teremtő művének tagadása. Ez pedig szöges ellentétben áll a szent hitünkkel...

Ha megvizsgáljuk a gízai nagy piramisokat, akkor észrevehetünk néhány dolgot:

- Ráeszmélünk, hogy nem találjuk azt a bizonyos plátoni ideát. Ez valóban egy csoda, és méltán a világ hét csodájának egyike. Emberi szemszögből, ezeknek nem is szabadna létezniük.... Pláton szerint, valami akkor létezhet, ha előbb megvan annak az ideája. Itt egy emberi ideára lenne szükség, ami viszont nincs meg, mert ki tudta volna ezeket kigondolni.

- A másik probléma az, hogy miként építették meg ezeket a piramisokat? Miként, de főleg minek? Ma mindenki arról filozófál, hogy miképpen építhették meg a piramisokat, de arról nem gondolkodik el senki komolyan, hogy vajon miért építették. Milyen célból épültek a nagy piramisok? Ha valaki elhiszi, hogy ezek királyi sírhelynek épültek, akkor az naiv.

Ezekre a kérdésekre keresve a választ, három fontos következtetésre jutottam:

1). A Gízai nagy piramisokat be kell, és be is lehet tájolni a Teremtés könyvének eseményeibe;

2). A Gízai nagy piramisok megértéséhez globálisan kell szemlélni a világon feltárt megalitikus alkotásokat;

3). A megalitikus alkotásoknak van egy történelem előtti időszaka, amiután minden épitkezés kisebb, silányabb és emberibb lett.

A továbbiakban kifejtve:

1). Ma a kutatók általánosan egyetértenek abban, hogy a Gízai piramisokat K.e. 2600-2500 körül építették. Ha felállítjuk a nemzetségi táblázatot Ádámtól Ábrahámig, akkor észrevehetjük, hogy a nagy piramisok építése kb. 50-100 évvel az özönvíz előtt történhetett. Ez az az időszak, amikor annyira elterjedt a bűn a földön, hogy Isten özönvízzel törölte el az akkori világot (Ter 6:5-7; 13-14).

Láthatjuk, hogy időrendileg, a szentírásban, az özönvízet Isten fiainak házasodása előzte meg (Ter 6:1-4). Tehát az Isten fiai, akik angyalok voltak, azaz a bukott angyalok, leszálltak a földre, asszonyokat vettek maguknak és gyermekeket nemzettek. Ezek lettek az óriások, az ősi idők titánjai, a híres-neves harcosok. Ez az oka annak a nagy romlásnak, a bűn elterjedésének, ami aztán az özönvíz kataklizmájához vezetett.

Megfigyelhetjük a középső piramison, hogy fent a csúcs alatt megmaradt a burkolata. Ez a Hefré (Khefre) piramis eredetileg teljesen simára volt burkolva megfelelő szögbe vágott kövekkel. A burkolat, fent a csúcs alatt, ma is szilárdan áll, bizonyos tartó ékeken. Erre azt állítják a tudósok, hogy a burkolatot a helyi lakósok hordták el az idők folyamán. Ezt én nem hiszem el, több okból sem: A helyi lakósok mindig is halálosan féltek az egyiptomi istenektől, a fáráók átkától. Szerintem nem mertek volna hozzányúlni a piramishoz, hogy megbontsák annak burkolatát. K.u. 800 körül, csak a muszlim kalifa parancsára mertek betörni a nagy piramisba. A muszlimok, az ő Allah-juk dicsőségére, mindig is megvetették az ősi egyiptomi kulturát. Másodsorban, megfigyelhetjük, hogy a piramis éleinél több burkolat hiányzik, mint a piramis oldalainál. Ez viszont nem logikus, és nem praktikus. Ha valaki ilyen nehéz körülmények között, a magasban, ekkora köveket szabadít ki, akkor inkább középen kellett volna dolgoznia, mint a piramis éleinél. Ugyanakkor, ha azt feltételezzük, hogy az özönvíz hullámai csapdosták a burkolat köveit, akkor normális, hogy a hullámok inkább súlytották és mosták le a piramis sarkait, mint az odalainak közepét. Ehez csak még annyit, hogy a nagy piramis soha nem volt befejezve. Hiányos a csúcsa és félbe van maradva. A nagy piramist soha sem fejezték be teljesen...

Tehát ezek szerint a piramisok az özönvíz előtt épülhettek, és a Hefré piramison megmaradt bukolat az özönvíz szintjének magasságát mutatja. A lakosság, az idők folyamán, a már lecsúszott burkolatköveket áshatta ki a homokból, és ezeket hordhatták el az építkezésekhez.

Megfigyelhetjük, hogy mindkét nagy piramisnak van egy isteni jellegzetessége: A Hufu piramisnak valójában nem négy oldala van, hanem nyolc. Mind a négy oldala ketté van osztva középen, egy enyhén befelé lejtő dőléssel. A Hefré piramis pedig, hihetelen munkával, elegánsan simára lett burkolva. Mindkét megoldás annyira kiváló, építészeti szempontból, hogy a mai ember is csak pislog ezek előtt. Ezeket szerintem azért építették így, hogy minden idők emberének üzenjenek: Ezt mi csináltuk ti pornép...

Ehez a teljesítményhez mi hozzá se tudunk szagolni még ma sem. Ha valaki csempézett már fürdőszobát, az tudja, hogy még az egyforma méretű csempékkel is, pár méter hosszúságban, mennyire kell vigyázni a vízszintre, meg a hézagokra. Ha nem vigyáz az ember, akkor a sorok elcsúsznak, és akkor nagyon rosszul néz ki a burkolat. Akkor hát, a nagy piramisoknál nem csak arról van szó, hogy miként termelték ki a kőtömböket, hogyan rakták fel azokat a helyükre, hanem arról is, hogy az eltérő méretű és formájú kőtömböket hogyan találtatták össze úgy, hogy mindig tartották a sorok vízszintjét, a méreteket, meg a szögeket. Ráadásul, még az enyhe dőlést is adtak a nagy piramis oldalainak, a közepvonal felé, amellyel ketté osztották az oldalak háromszögét. És mindezt 10-15 tömb/ perc sebességgel csinálták meg allítólag... Ez, egy józan ész szerint, nem lehet emberi munka...

2). Miközben figyelgettem a világban található különféle megalitikus épitményeket, egy különös dologra lettem figyelmes a krimeai Szocsi környékén található dolmeneknél. A finomabb kivitelezésű dolmenek elején mindig van egy kerek lyuk. Olyanok, mintha a dolmen egy víztározó szemközti fala lenne, a lyuk pedig kifolyó a felgyült víz számára. Tehát az a lyuk azért van, hogy valami folyékony szubsztancia közlekedjen rajta keresztül...

De mire valók a dolmenek? Ha jól megfigyeljük, akkor megérezzük, hogy azok misztikusak, mintha egyfajta síremlékek lennének. Ott valaki meghalt, és annak emlékére emelték ezt az építményt. De miféle teremtményeknek emelhették a dolmeneket? Nem véletlenül az óriásoknak, a régi idők híres-neves harcosainak (Ter 6:4)?

Tegyük fel, hogy ott esett el egy óriás a harcban, akit agyonütött egy zúduló kő, amelyet az ellenséges óriások hajítottak. Tudjuk Énok könyvéből, hogy Isten ellenségeskedést szerzett közöttük, és hogy ölték egymást. Egy ilyen óriásnak a kb. 4-6 m vagy 8-10 m hosszú holttestét nehéz lett volna eltemetni, ezért hát kövekre elégették. Lehet, hogy innen származik a későbbi pogány népek vezéreinek elégetési szertartása is. És arra a helyre, ahol elesett az óriás és elhamvasztották, emeltek egy dolment.

Mivelhogy a testben született kóborló szellem visszatér csontjaihoz, ott keresték a találkozást az elhúnyt lelkével, és ott idézték meg az óriás lelkét. Az óriások angyalivadékok voltak, tehát tudták, hogy a szellemek nem képesek a kősziklán áthatolni. Ezért aztán, hogy bejuthasson a szellem a hajlékába, egy kerek lyukat vágtak a dolmen elejére. Ma is figyelmeztetnek Oroszországban, hogy ne nagyon járkáljanak az emberek a dolmenek környékén...

Innen jött az a gondolat, hogy a szellemek nem tudnak áthatolni a kősziklákon. Nahát akkor keressük meg ennek jelenségnek nyomait máshol is...

Olvashatjuk Énok könyvében, hogy Azazel főangyalt nagy sziklák alá zárták egy vájatban, a sivatagban, mert bűnös dolgokat tanított az embereknek (Énok k. 10.4;5). A Szakkarai szerapeumban olyan kőládák vannak, amelyekben semmit se találtak. Kb. 70-100 tonnás kődobozok, tetővel ellátva, és a tető csakis annak a kőtömbnek a felső szelete lehetett. Azoknak tökéletesen kellett illeniük egymáshoz. Van olyan elrontott kődoboz, amelyiknél nem sikeredett a fedél levágása, és el van hagyva. Ezek a kődobozok teljesen üresek voltak, pedig azt gondolták, hogy az Ápisz bikákat találják meg bennük. Állítólag az egyik ilyen kődobozban apróra tört csontokat találtak kátrányba öntve. Tehát ebből arra következtetek, hogy a Szakkarai szerapeum kődobozai börtönnek lettek szánva, odalent, a föld színe alatt. Ide rekeszthették be az esküszegő bukott angyal szellemét, vagy tán az óriások gonosz szellemeit is. Azazel esete, meg a Szakkarai szerapeum kődobozai is, a dolmeneknél alkotott véleményemet támasztják alá, miszerint a szellemek, vagyis a gonosz lelkek, nem tudnak a kősziklán áthatolni...

Ezzel a következtetéssel fordultam a nagy piramisok felé, ahol három dolgot tartok lényegesnek: a piramis kőfalait és tömegét, a királyi kamra szarkofágját és a királyi kamrából a külvilágba vezető lélekjáratokat.

A királyi kamrában látható kőláda világosan mutatja, hogy oda egy testet fektettek be valamikor. De az tényleg egy halottnak a teste volt, vagy talán csak egy tetszhalott élő teste? Miért építettek volna ekkora kőhalmot egy test fölé? És miért volt szüksége ennek a testnek lélekjáratra, hogy kijárata legyen a külvilághoz?...

Csak egy magyarázatot találtam erre. A test, amely abban a ládába feküdt, a királyi kamrában, egy bukott angyal magára szedett teste lehetett. Énok könyéből tudni, de a (Ter 6:1-4)-ből is, hogy Isten fiai testet tudtak szedni magukra a levegőégből. Ez a test, habár szellemi test volt, nem volt része a természetüknek, mert az angyalok tisztán szellemi teremtmények. Amikor a bukott angyalok véghezvitték harmadik lázadásukat és feleségeket vettek maguknak a földön, akkor visszaéltek a hatalmukkal, amit Istentől kaptak. Ebből gondolhatjuk, hogy Isten megvonta tőlük ezt a hatalmat, és nem tudtak újabb testet szedni magukra. Tehát, amikor a bukott angyalok elhagyták az egeket, azzal a testtel maradtak, amelyet utoljára magukra szedtek. Innentől már világos, hogy miért kellett annyira vigyázniuk a magukra szedett testükre, akárcsak a halandó embereknek.

Ha a bukott angyaloknak ilyen pótolhatatlan lett az avatar-juk, akkor arra nagyon kellett vigyázniuk. Miért kellett vigyázniuk? Mert a bukott angyalok tisztán szellemi lények, akiknek a test csak egy kabát, egy teher, és vágytak arra, hogy szabadon, testen kívül kószáljanak a levegőégben. Ugyanakkor a szellemi világba, a mennybe is visszakivánkoztak. Ezidő alatt a testük, a testet éltető életerő által, tetszhalott állapotban maradt, és egyfajta kómában vegetált. Mármost, az így nyugovó angyali test két veszélynek volt kitéve: hogy valaki bosszúból elpusztítja, vagy, hogy valamilyen kósza szellem, megszállva azt, birtokába veszi. Mivel a bukott angyalok igen gonoszak voltak, bármelyik alattvaló szivesen elpusztította volna a testüket. Ugyanakkor, mivel ekkorra már sok meghalt óriás gonosz lelke kóborolt a levegőégben, hamar megszállhatták volna a védtelen, elhagyott testet. Minderre megoldás lehetett, hogy építenek egy nagyon vastag falú kőházat, ahol biztonságosan otthagyhatják testüket...

Eképpen, a bukott angyal belefeküdt a királyi kamra kőládájába, majd a lélekjáraton keresztül elhagyta a testét, meg a kőpiramist. Utána, a bukott angyal a társai, bezárták a lélekjáratot a rézfogantyus kőlapokkal. Az elnyúgodott szellemi testet a többi bukott angyal őrizte, az ördögi esküszövetségük szerint. Ebből kifolyólag, a piramisok irányultságát és a lékekjáratok csillagokra való mutatását, nem a piramis belsejéből az ég felé kell értelmezni, hanem pont fordítva. A piramis tájoltsága arra szolgálhatott, hogy a szellemi világból az anyagi világűrbe bárhol belépő szellem, a csillagok állásából rögtön tudja, hogy hová kell leszálnia a gondolat sebességével. Így aztán egy pillanat alatt ott teremhetett a piramis bejáratánál, hogy majd a lélekjáraton keresztül a testébe szálljon...

A lélekjáratot érthetetlen módon elzárták olyan kőlapokkal, amelyek tökéletesen illenek a járatokba és bronzfogantyukkal vannak ellátva. Senki sem érti, hogy miként rakták be azokat a kőlapokat és milyen célt szolgáltak. Itt szerintem egy ördögi tudományról lehet szó, ami meghaladja az emberi felfogást, és a kőfedél, mint valami szivacs, engedelmesen csúszott be a helyére. A lélekjáratokat a gonosz esküvel egybekötött angyalok őrizték, nyitották meg, vagy zárták be, vigyázva vezetőjük, társuk ott nyugovó testére. Ezt az esküt meglehet, hogy egyszer valaki megszegte, mert a Szakkarai szerapeum egyik kőládájába csontokat találtak szurokba öntve. Ott az történhetett, hogy egy áruló szellem testét megsemmisítették meg, és a szellemmel együtt a kőládaba zárták...

Valamikor, sok évvel ezelőtt, láttam a tévében egy adást az egyiptomi ásatásokról. Ha jól emlékszem, akkor egy bizonyos német arheológusról volt szó, aki sírokat fedezett fel. Találtak egy kőszarkofágot is, amelyet az egyik végén nyitották meg, nem a tetején. A szarkofág ünnepélyes felnyitását a felfedező végezte el az egyiptomi kulturminiszter jelenlétében. Amikor a felfedező megnyitotta a kőládát, bebújt a lámpájával a kőládába. Ekkor hirtelen visszahőkölt teljesen elfehéredett arccal, némán és kimeredt szemekkel. Akármit kérdeztek tőle, nem tudott válaszolni. Később orvoshoz vitték és kezelni kezdték, de az állapota nem javult. Utána hazavitték Európába, ahol rövid időn után meghalt. Ekkor szerintem az történhetett, hogy a kőládába egy gonosz lélek volt bezárva. Amikor megnyitotta és belebújt, akkor szembetalálta magát a dühödt démonnal. A démon ekkor azonnal rászállt, és elemésztve testének életerejét, megölte őt. Ezek a démonok a DNS szintjén ártnak, ahol a lélek egyesül a testtel. Belegondni is rossz, hogy amikor Auguste Mariette az Ápisz bikákat keresve berobbantotta Szakkaránál az alagútakat, felrobbantotta és megnyitotta a kőládákat, hány démont szabadított ki. Ezek a kiszabadult démonok sokakat megtámadhatnak, és a védteleneket meg is ölhetik...

Ha a piramisok köveinek számát tekintjük, és a megépítésük időtartalmát, akkor könnyen kiszámítható, hogy maxim minden 15 percben egy kőtömbnek a helyére kellett kerülnie. Ebben az időben benne van a kő kifejtése, kifaragása, szállítása, kiválasztása és helyére rakása. Szóval, ott bizony nem aludtak...

Tudom, hogy feltárták az ott dolgozó munkások site-jait, de ki tudja, hogy azok melyik korból valók. Lehet, hogy azok már az özönvíz utáni épitkezések site-jai. Ezek nem tesznek különbséget az özönvíz előtti és az özönvíz utáni korszakok között. A feladat nehézsége, elvégzésének sebessége, arra enged következtetni, hogy a munka nehezét inkább a bukott angyalok végezték. Az óriások és az emberek csak a fejtésben, meg a kövek faragásában segítkezhettek. Érdemes lenne megvizsgálni a Yonaguni szigetnél talált tenger alatti alakzatokat, mint kőfejtéseket. Valami ilyen lehetett a piramisok kőtömbjeinek bányája is. Itt is kőtömböket fejthettek ki, majd később, az özönvíz kataklizmájában, ez a hely víz alá kerülhetett...

A bukott angyalok, a szellemi erejük által, nagy gyorsasággal törhették vagy szelhették a köveket. Az ő szemeik lehettek a lézerek, amelyek a szinteket, a méreteket és a szögeket mérték. A hangjuk ereje lehetett az az erő, amely a kőtömböket, levitálva, a helyére szállította és rakta. Az piramis építményének szerkezete titok lehetett az órisok és emberek előtt is, hogy később oda be ne juthassanak...

Továbbá az is kérdés, hogy a piramisok különleges szerkezete, formája, stb, az angyalok titkos tudománya által, alkalmas volt-e a halottak feltamasztására, vagy a levegőég energiáinak befogására. T.i. Egyiptomban altalános volt a mumifikálás kultusza a feltámadás reményében. Még a templomokban ábrázolt óriások is gyakran befáslizva vannak ábrázolva. Ugyanakkor, Tesláról is tudni, hogy hitt a piramisok energetikai működésében. A Denderai templom elektródás ábrázolásról és a djed oszlopokról külön elméletek léteznek...

3). Már sokan megfigyelték, hogy a megalitikus alkotások ellene mondanak a tudósok által meghatározott korszakoknak: kőkorszak, bronzkorszak, vaskorszak, stb. Amikor a kőkorszak volt, vagy a bronzkorszak, hatalmas, kifinomult építményeket hoztak létre, és amikor vaskorszak lett, az általunk ismert ókor, akkor már csak silányabb, kisebb építményeket tudtak építeni. Gyakran az új és a silány, a régire és megalitikusra épült. Egyik felől fejlődött az emberiség, és másik felől visszafejlődtek az alkotások? Nincs itt valami huncutság?...

Roppant érdekes, hogy ha találnak valami szöszt, ami bizonyítani látszik az evolucionizmust, akkor minden mikroszkóppal és laboratoriummal rászállnak, de a Yonaguni kőzetek-ről, meg a Gornaya Shoria megalitikus kövek-ről mélyen hallgatnak, vagy nevetségesen kimagyarázzák. Minden kérdésre odadobnak egy zavaros magyarázatot, mintha az emberek óvódások lennének. A lényeg, hogy az özönvíz meg az óriások nem kerülhetnek szóba, mert az a szentírásban benne van. Aki ezekre hivatkozik, az nem tudós, hanem valamiféle para, alternatív eléletet gyártó és összesküvés elméletek terjesztője...

Érdekes módon, ezek a megalitikus alkotások egyszer, régen, létrejöttek, és utána kihalttá váltak. Többé már nem építettek ilyeneket. Hasonlóképpen az óriások is: egykor éltek, amikor Isten fiai bementek az asszonyokhoz és gyerekeket nemzettek, és még utána később is, de aztán kihaltak...

(Ter 6:4) Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.

Tehát, világos, hogy az egyiptomi nagy piramisok és a többi megalitikus alkotások, ezzel a korszakkal vannak kapcsolatban.

Következtetések

A lényeges kérdésekre vannak válaszok:

- A nagy piramisokat a bukott angyalok építették;

- A piramisok építésénél óriások is, meg az emberek is dolgoztak;

- A piramis szerkezete titkos volt az óriások és az emberek előtt;

- A királyi kamra a szellemben koborló angyal felvett testének őrzőhelye volt;

- Az angyal nyugovó teste a kőladában feküdt, míg a szellem az égben kószált;

- A bukott angyalok óvtak testüket az óriasoktól, meg az emberektől, vagy azok kóborló lelkeitől, nehogy elpusztítsák vagy megszállják azt;

- Az angyal, hátrahagyva a magára szedett testét, mint szellemi lény, a lélekjáraton át távózott és jött vissza;

- A nyugovó testet őrző angyalok azonnal bezárták a lélekjáratot, és szigorúan őrizték társuk pihenő testét;

- A szellemvilágban, a világűrben, vagy a levegőégben kószáló bukott angyal, a csillagok segítségével, villámgyorsan visszatalált a piramishoz, és a lélekjáraton keresztül az ő hátrahagyott szellemi testéhez;

- Ahogyan egy gonosz lékek meg tud szállni egy testet, vagy a lélek is vissza tud térni a testbe, úgy az is elképzelhető, hogy a kiralyi kamrát is, bizonyos rituálékkal, halottak feltámasztására is használták.

Bizonyára lesz majd olyan olvasó, aki mindezeket fantazmagórianak fogja tekinteni. Lesz olyan is, aki azt mondja, hogy ennek semmi köze a katolikus keresztény hithez. A kérdésem az, hogy akkor mit tegyünk... Húnyjuk be a szemünket, higgyünk az egyiptológusok meséiben, vagy higgyünk valami földönkívüli civilizációkban?...

Uram Jézus, Te elküldted nekünk a Szentlelket, az értelem, a tudomány és a bölcsesség lelkét. Világosítsd meg szívünket és vesénket, hogy értelmes hívők legyünk. Ámen.

IV. Puto sic: A Sátán országa

2024-04-27T12:18:00.177+03:00

A Sátán létezése

Kell-e beszélni a Sátánról? Van-e a Sátánnak országa? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

A Sátán tisztán szellemi teremtmény, ki angyalnak teremtetett, de elbukott, mert föllázadt Isten ellen és elszakadt tőle. A Sátán, ugyanakkor gyűjtőfogalom is lehet, mely megnevezi a bukott angyalok seregét, akiket ördögöknek is neveznek. Ebbe gyakran beleértik a tisztátalan, gonosz lelkeket is, melyek a bukott angyalok ivadékainak lelkei, akik testben éltek korábban és elkárhoztak. Ezek azok, akik testbe kivánkoznak vissza, mert testben születtek, és megszállhatják az élőlények testét (Mt 12:44)...

Egyszer egy lelkiségi közösségben megtapasztaltam a gonosz lélek látható jelenlétét egy szabadító imaszolgálat által, amelyet egy megszállott asszonyon végeztünk. Gondolkodtam, hogy megosszam-e ezt a tapasztalatomat szélesebb körben, ezért tanácsot kértem egy tapasztaltabb testvértől. Ő azt mondta, hogy nekünk nem az ördögnek kell reklámot csinálnunk, hanem az Úr Jézus Krisztusról kell tanuságot tegyünk. Megvizsgáltam magamban a véleményét, de nem találtam helyesnek...

Megfigyeltem a szentmiséken, hogy a prédikációkban csak ritkán esik szó a Sátánról. Leginkább Isten szeretetéről és a hit-erkölcsi dolgokról prédikálnak. Ha szó is esik a gonoszról, akkor azt valamilyen homályos, személytelen rossznak mutatják be, amit ördögnek is neveznek. Persze, tisztelet a kivétel, van olyan pap is, aki jártas az okkultizmus területén, és okítja a népet... De a hétköznapokban az emberek legtöbbször nem hiszik el, hogy az ördög valóságos személy, hanem valamilyen negatív energiákról beszélnek. Erre mondta aztán valaki, hogy aki nem hisz a Sátánban, mint valóságos személyben, vagyis nem hisz az ördög létezésében, az az evangéliumokban sem hisz. Hát igen... Ha nincs ördög, akkor áteredő bűn sincs, és akkor nem is kell a megvátás. És persze, megtérnie sem kell az embernek (Mt 4:17), mert nincs is bűne. Ezért kényelmesebb eltüntetni a Sátánt, és tagadni a bűnt...

Van-e a Sátánnak országa a földön? Igen, van... Hiszen maga az Úr Jézus mondta, hogy országa van a Sátánnak és, hogy ő ennek a világnak a fejedelme. A Sátán annyira úrnak képzeli magát ebben a világban, hogy még az Úr Jézustól is azt kérte, hogy boruljon le előtte és imádja őt...

(Mt 12:16) Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, akkor meghasonlott önmagával: hogyan maradhat fenn így az országa?

(Jn 14:30) Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ Fejedelme. Fölöttem nincs hatalma.

(Mt 4:8-9) Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.

Ma is vannak olyan eltévelyedett krisztuskövetők, papok és világiak, akik azt gondolják, hogy a Sátán, az Isten ellen folytatott harcában győzedelmeskedhet. Ezek az emberek az okkultizmussal, a fehér és fekete mágiával, az ödögöt szolgálják...

Az Sátán országának alapítása

A Sátán akkor alapította országát a földön, amikor a harmadik lázadásában úgy döntött, hogy elhagyja az egeket, és leszáll a földre. Kezdetben az angyalok állandóan jelen voltak a földön az emberek között. Ő voltak a Virrasztók, a vigyázók... Mint valami ajtón keresztül (Mt 25:10), úgy léptek be ebbe a világba a szellemi dimenzióból, egyfajta levegőből magukra szedett testben, ahogyan azt a dél-amerikai indiánok is megjelenítették a megalitikus alkotásaikban. Az volt a feladatuk, hogy vigyázzanak az első emberekre, és őrizzék őket. Énok, az ő könyvében, "virrasztók"-nak nevezi ezeket. A visszasztók egy része, látva, hogy az emberek leányai szépek, majdnemhogy angyaliak, megkívánták őket (Ter 6:2; 1Kor 11:10). Elhatározták, hogy feleségeket vesznek maguknak közülük, akárcsak az emberek, és gyerekeket nemzenek (Ter 6:3). Ezért hát elhagyták örök lakhelyüket, halhatatlanságuk helyét, és leszálltak a földre...

(Júd 1:6) Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva a nagy nap ítéletére.

(Ter 6:1-4) Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek, látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiválasztottak maguknak. Akkor ezt mondta az ÚR: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test! Legyen az életkora százhúsz esztendő! Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is –, óriások éltek a földön. Ők voltak az ősidők nagy hírű vitézei.

Úgy gondolom, hogy ezt az eseményt örökítették meg az egyiptomi Dendera templom mennyezetén, és ábrázolták azt, ahogyan az istenek, a felső vizeken, csónakokban szállnak alá a földre...

Mivelhogy az emberek kezdetben Édentől keletre, vagyis a Tigris és az Eufrátesz környékén szaporodtak el, ezért a Sátán országát is először itt kell keresnünk. Rengeteg summér kőalkotás tanuskodik erről az időszakról. Hatalmas, erős lényeket láthatunk szárnyakkal ábrázolva, vagy oroszlánokkal, és valami különös, fogantyus tárgyat tartanak a kezükben. Sokan anunnakik-ről beszélnek, istenségekről, és mindenféle mitológiákról...

A bukott angyalok, akik elhagyták a mennyet, Énok könyvének 6.6. verse szerint, a Hermon hegyén gyűltek össze, mintegy kétszázan. Itt eskűvel kötötték egybe magukat, hogy mindvégig kitartanak lázadásukban. Ezért van az, hogy az Úr Jézus megtiltott tanítványainak mindenféle eskütételt (Mt 5:34; Jak 5:12). A Hermon hegye Izrael északi határán van, ezért van az, hogy a gonosz északról jön. Az Egyház jelkép rendszerében az észak a Sátán birodalmának, a sötétség és a halál, a kárhozott lelkek országának iránya...

A továbbiakban, a Sátán északon, Libanonba rakta le a szentélyét, a Baalbek templom megépítésével. Baál temploma és kultusza végigkisérte az egész ókort. A pogány népek itt hódoltak az ördögnek, folyamatosan építve Baál templomát, generációkon keresztül...

A bukott angyalok Járed idejében szálltak le a földre, kb. K.e. 3500-ban. Énok Járednek, az ő apjának házában, és nagyapja, Mahalaleel házában készült küldetésére. Énok megtanult írni-olvasni, és azt a küldetést kapta, hogy elvigye Isten üzenetét és ítéletét a bukott angyaloknak. Miután elvégezte küldetését, Énok nem halt meg, hanem 365 éves korában elragadtatott az égbe Istenhez (Ter 5:23; Zsid 11:5).

A bukott angyalok megtanítottak az embereknek egy csomó olyan dolgot, amit nem kellett volna tudniuk. Különösen Azazel bizonyúlt nagyon gonosznak, mert ő tanította meg az embereket a fegyverek készítésére. Ezért aztán Rafael arkangyal, Isten parancsára, sziklák alá zárta Azazelt a pusztában. Rafael a Tóbiás könyvében is megkötözött egy démont (Tób 8:3)... Ugyanakkor, a szentírásban is olvashatjuk, hogy Izrael papjai Azazelhez, a pusztába küldték ki a bűnbakot (Lev 16:8-26)...

Később, az ördög Egyiptomba helyezte székhelyét, és ivadékaival, az óriásokkal, sok templomot és egyébb megalitikus komplexust hozott létre, mint pl. a Luxor, Karnak, Abu-Simbel, a Gízai piramisok, a Sakkarai Szerapeum, stb. Akkor a bukott angyalok és az óriások egy igen gonosz világot hoztak létre, amelyben az emberek rabszolgák voltak, és folyton robotoltak. Az emberek legkisebb engedetlensége is azonnali halált jelentett. A kivégzéseket az óriás ivadékok hajtották végre helyben, buzogánnyal loccsantva ki az emberek agyvelejét...

A Sátán országának terjedelme

Úgy tűnik, hogy a Sátán országának kinduló pontja a Hermon hegye volt, a spirituális központja Baalbek, és a fizikai uralmának kezdete Káldea. Onnan terjedt át aztán egésszen Egyiptomig, sőt a felső Egyiptomig is. Később a Sátán kiterjesztette uralmát az egész földre, és szellemileg hatalma alá vonta az egész emberiséget. Az egész világ a Sátan hatalma alá került, és teljes szellemi sötétség uralkodott a földön. Ebbe a sötétségbe jött el az Úr Jézus (Mt 4:16), a világ világossága, hogy lerombolja az ördög munkáit (1Ján 3:8)...

(Mt 4:15-16) „Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek.”

(1Ján 3:8) Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja.

A Sátán országát az istenek, vagyis a bukott angyalok, a félistenek, vagyis az óriások (az angyalok ivadékai) és az emberek lakták. A bukott angyalok, akik az istenek voltak, feleségeket vettek maguknak az emberek leányai közül, bementek hozzájuk, és gyerekeket nemzettek. Ezek a gyerekek korcsok lettek, a régi idők óriásai.

Az angyalok szellemi természetének és az emberek anyagi természetének keveréke egy olyan tisztátalan korcs fajt hozott létre, amely fizikailag igen nagy termetet és erőt eredményezett, de ugyanakkor, egy nagyon gonosz lelki természetet is. Isten megüzente Énok által a bukott angyaloknak, hogy nincs kegyelem ezeknek a korcs fattyaknak, paráznaságuk gyümölcsének.

Ezeknek az óriásoknak, akik az ősi idők híres-neves hősei voltak, igencsak tragikus sors jutott. Folyton egymás ellen háborúztak, gyilkolták és pusztították egymást. Haláluk után pedig nincs üdvösségük, hanem lehullanak a pokolra, mert tisztátalan, gonosz lelkek. Az óriások kb. K.e. 3500-tól, K.e. 1000-ig éltek a földön. A legutolsó óriás család, mely dokumentálva van az írásokban, az Góliátnak és testvéreinek családja, kik Dávid idejében éltek (1Sám 17:4; 1Krón 20:5)...

Az óriások idejében jött létre a rabszolgatartás és a fajtalanság. Mivelhogy az óriásoknak igen nagyok voltak a fizikai szükségletei, amelyet gyakran nehezen tudtak kielégíteni, befogták az embereket rabszolgáknak, hogy szolgálják őket élelemmel és ruházattal. Ugyanakkor, a sokasodó óriásoknak gondjuk lehetett a párkereséssel, a házasodással és a szexuális igényeik kielégítésével. Ezért aztán hamar elterjedt körükben a mindenféle fajtalanság, és elkezdődött a harc a szükségleteik kielégítéséért. A szükség miatt öltek, pusztítottak, és mindent felfaltak. Sőt, ha kellett, egymást is felfalták, és a vért is megitták. A legnagyobb és legerősebb óriások uralkodtak fölöttük, és ők döntöttek a javak elosztásáról. Ezek voltak Egyiptom első óriás királyai, akiket az óriási méretű szobrok ábrázolnak...

A Sátán országának romlása

Az óriások szaporodása és a Sátán országának megalitikus épitkezései, igencsak megterhelték a földet. Az emberek szüntelenül robotoltak, és az erőszakos halál mindennapos volt. Az óriások bejárták az akkor még egytömbbű földet Costa Rica térségétől az Uralig, és a Krímtől egésszen Japánig. Nagy kőgolyókkal edzettek és versenyeztek, küzdöttek egymás ellen, és folyton csak öltek. Háborúztak a javakért és mindent felemésztettek. Olyan nagy lett a terhük a földön, hogy az egész emberi nem veszélybe került. Talán ez is volt a gonosznak terve, hogy ne maradjon valóságos ember a földön, akitől megtestesülhetett volna az örök Ige (Jn 1:14). A valóságos emberi természet, és a gének megőrzésének fontosságát abból is láthatjuk, hogy Izsák és Jákób nem akárhonnan vettek maguknak feleséget, hanem csakis a rokonaiktól Mezopotámiából (Ter 24:4), akiknek testi és szellemi integritását biztosra vették...

Ezekben a nehéz időkben jött aztán a döntés, hogy Isten özönvízzel sújtja a földet. Isten kiválasztotta Noét és családját, mint az új világ igaz és tiszta magját, és megmentette őket a vizek pusztításától. A bárka ajtaját bezárta az Úr angyala (Ter 7:16), és az özönvíz belepte az egész akkori világot. A föld közepe táján, ahol a Sátan országa állt, a víz állása kb. 100 m magas lehetett, ahogyan azt a gizai középső piramis burkolata is mutatja. Az egytömbbű föld akkor kettészakadt észak és dél irányában (Afrika-Amerika vonalán), majd a keleti rész szétnyílt három darabban. A földtömbök csúszásai és fordulásai gyűrődéseket hoztak létre, és kiemelkedtek a nagy hegyek meg a halmok (pl. az Andok, a Himalája, stb). Az istenek szétrebbentek, az óriások a magaslatok és a föld szélei felé menekültek, és az emberek meg az állatok elpusztultak...

Az özönvíz visszavonulása is igen sok földmozgással járhatott. A vizek tengernyi mennyiségben folytak ide meg oda, mígnem a föld üregei el nem nyelték azokat. Ezek a vízmozgások gyorsan kimosták a talajt, létrehozva a nagy sziklákat, meg a kanyonokat. A növényzet eltünt, csak a nagyobb fák maradtak meg, és mindent iszap borított be. Az iszap hónapok alatt megszilárdult, és bizonyos kémiai reakciók által hamar szilard kővé változott. Ebben az iszapban ténykedtek az özönvizet túlélő óriások. Lábnyomaik és szekereik nyomai ma is ott vannak a sziklákban. Először a talaj puha volt, aztán majd megkövesedett, és eközben a köveket ugyanazok a szekerek horzsolták amelyek a nyomokat préselték. Tehát a kőzet nem évmilliók alatt jött létre, hanem hónapok, vagy néhány év alatt... De ekkor az óriásoknak már nem volt mit enniük, és emberek sem voltak, kik nekik szolgáljanak. Nagy éhinség jött az óriásokra, akik egyre ádázabban harcoltak a túlélésért. Ekkor egymást falták fel, és létrejött a kanibalizmus...

Az özönvíz után az emberek ismét elszaporodtak, valahol a mai Törökország és Szíria környékén. Később aztán ismét levonultak Káldea környékére, ahol korábban is éltek. Ekkorra az óriások már elveszítették hatalmukat, és az emberek, erőre kapva, megsokasodtak.

Amint az Úr angyalai óvták Noét meg családját, úgy óvták az új világ embereit is, hogy megerősödjenek. De a Sátán ismét rávette az embert, hogy istenítse önmagát, és, hogy égig érő tornyot építsen. Az emberek nagy nemzetté akartak lenni, és elkezdték építeni a Bábel tornyát (Ter 11:4). Ekkor Isten közbelépett, és összezavarta a nyelveket.

Az emberek egy szép reggel arra ébredtek, hogy csupán a saját sátoraljuk nyelvét ismerik, de a szomszéd család sátrának nyelvét nem. Nagy volt ekkor a zavarodottság... Ez Péleg idejében történt, kb. K.e. 2200-2000 körül, mert az ő idejében osztották szét a földet (Ter 10:25). Azért kellett a földet szétosztani, hogy a különbőző nyelvű törzsek külön tudjanak gazdálkodni. Péleg idejétől kezdve ismét megfeleződött az ember élettartama. A nemzetségi táblázat szerint, a kezdeti, majdnem 1000 év élettartamból, kevesebb mint 500 év lett az özönvíz után, és kevesebb, mint 250 év lett a bábeli zűrzavar után.

A továbbiakban, a Sátán újra Egyiptomba építette fel országát. Az emberek visszatértek az ősi, egyiptomi komplexusokba, és a Sátán irányítása alatt újra benépesítették Egyiptomot. Az egyiptomi fáráók istenek lettek, ráfaragtatták történetüket a korábbi faragásokra, és az egyiptomi papság megtanulta a Sátántól és démonaitól az okkult tudonmányokat meg a varázslásokat...

Később, Isten Egyiptomban sújtotta a Sátán országát, amikor kivezette a zsidókat Mózes által, nagy jelekkel és csodákkal. Ekkor Isten megverte Egyiptomot és annak minden istenét (Kiv 12:12). Izráel népének a Kánaán földjén való letelepedésével, és Izrael megalakulásával, létrejött az első sziget a földön, mely Istennek lett lefoglalva.

Ezután a Sátán a görögökhöz költözött, és Pergamonba rakta le székhelyét (Jel 2:13), ahová a Zeus oltárát építették. A görög mitológia nem más, mint a bukott angyalok és azok ivadékainak legendái. A pergamoni Zeus oltárt később a német arheológusok feltárták és Berlinbe vitték, ahol felújították, és a Pergamonmuseumba kiállították. Ezért aztán, valószínűleg, a Sátán egy ideig Németorszagban került uralomra, és két világégést is okozott...

Az idők teljességében, Isten egyszülött Fia, az Úr Jézus Krisztus, Isten ujjával (Lk 11:20), vagyis a Szentlélek erejével űzte ki az ördögöket Izraelben. Ezután, az apostolok nyomában, az Egyház terjedésével, a Sátán országa egyre inkább hanyatlott Kis-Ázsiában és Európában, mígnem a Római Birodalom által, Konsztantin császár ideje alatt, Isten országa szét nem terjedt az akkori világban.

Nursziai Szent Benedek és a népvándorlások ideje után, a Sátán országának már nem volt helye az óvilágban, és így, ez áttelepedett az amerikai kontinensre. Itt leginkább Mexikó, Bolivia, Peru és Chile területén találhatjuk meg a nyomait. Az itt létrejött megalitikus alkotásokra rányomta a bélyegét a primitívebb indián emberek stílusa.

Az özönvizet sokan túlélték Amerika, Afrika és Ázsia távolabbi peremein. Ezek a népek megőrizték kulturájukban a nagy özönvíz emlékét. Az amerikai megalitikus kőalkotások pedig messze elmaradtak az egyiptomi alkotásoktól, mert azok inkább primitívek és emberiek, mint angyaliak. A bukott angyaloknak ekkor már inkább kellett a szerzett testük öregedésével törődniük, és annak megmentésével foglalkozniuk. Az óriás ivadékok ekkor már nagyon harcoltak az élelemért és a megélhetésért. Háborúztak és szilárd védő kőfalakat építettek. A kőfalak mögül köveket zúdítottak egymásra, mert egy óriást csakis nagy kövek hajításával lehetett megölni. A halott óriásokat pedig megették vagy elégették.

A Húvét szigete az óriások kanibalizmusáról tanuskodhat. Mivelhogy az özönvíz kataklizmájában az óriások ottrekedtek a Húsvét szigetén, ezért a kényszer rávette őket, hogy egymást felfalják. Gondolom, hogy sorshúzásszerűen egyet-egyet megöltek maguk közül, és elfogyasztották annak húsát. Minden feláldozott óriásnak kőszobrot faragtak a bányában, a szigeten való raboskodásuk ideje alatt, és sorba felállították ezeket. Az utolsó ilyen szobrot már nem tudták kifaragni, hanem ott maradt a bányában...

A Sátán országa levegőégben

A Sátán országának elég hamar megjelent a legnagyobb problémája. Ahogyan az idő telt, úgy kb. A.D. 1000 körül, vagyis K. e. 3000 körül, kezdtek természetes módon meghalni az első asszonyaik, akik az ördögök feleségei voltak, és az első kedvenc ivadékaik, akik az uralkodó óriások voltak. Ezek, a haláluk után, mind lehulltak volna a pokolra.

Olvashatunk a szentírásban több helyen is az óriások pusztulásáról és az alvilágban való senyvedésükről (Jób 26:5; Péld 9:18; Iz 14:9; Iz 26:19; Bar 3:26-28). A Sátán, tudva, hogy az ereje véges, és az övéit nem tudja megmenteni, létrehozta a halhatatlanságnak egyfajta alkotmányát. Ez lehetett az egyiptomi Halottak könyve. Ebben határozták meg, hogy kinek a lelkét mentik ki halálakor a pokolba való lehullásatól, és fogadják be a levegőégben tartózkodó seregükbe. Akit nem fogadtak be, az nyomban lezuhant a pokolba...

A Sátán, aki tisztán szellemi teremtmény, gyakran hátrahagyta felvett fizikai testét egyfajta tetszhalott állapotban, hogy csak szellemként kóboroljon a világban. Fizikai testük maradvanyait szerintem ma néhány perui múzemban láthatjuk, ahová kiállították azokat a különös, elnyújtott koponyákat. Sőt, mivel a Sátán szellemi teremtmény, így visszakívánkozott a mennybe is, Isten színe elé (Jób 2:1). Tehát ma, amikor a Sátán magára szedett teste már elkopott és elpusztult, a Sátán országa leginkább a levegőégben van, ahol a Sátán, angyalaival és az elkárhozott emberi lelkekkel kóborol, hogy ártson a földön élő embereknek...

(Ef 2:1-2) Ti is halottak voltatok vétkeitek és bűneitek következtében, amelyekben azelőtt éltetek a világ szokása szerint, a levegőégben uralkodó fejdelemnek a hatalma alatt. Ez a lélek most a hitetlenség fiaiban dolgozik.

(Ef 6:12) Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.

Erről tanuskodik az az eset is, amikor az Úr Jézus kiűzi az "ördögi légiót" a megszállottból. Azok a gonosz lelkek azért könyörögtek, hogy a disznókba mehessenek és, hogy ne kelljen alászállniuk a pokolra (Mt 8:32)...

Mára már sok ember lelke, főleg papok és szerzetesek elkárhozott lelke, van a Sátán országában, amely a levegőégben kóborol. Ez lehet az a hely, ahová befogadják a hamis sáfárt is (Lk 16:9), miután az Úr elbocsátja szolgálatából, és ez az a tenger, melynek fövenyére áll a nagy sárkány (Jel 12:18). Ezek az elkárhozott lelkek vágják ki az ember életének fáját (Mt 3:10), amikor az ember rákos beteg lesz, ha a bűnök miatt átadják testét a Sátánnak, hogy a lelke megmeneküljön az életre (1Kor 5:5)... A spontán benső kombusztió jelensége is azt jelzi, hogy egy ördöngős, elkárhozott lelket, elragadott a Sátán, és ölelésében, az ő tüzével, elemésztette a testét...

A Sátán országa az utolsó időkben

A Sátán levettetett a földre (Jel 12:7-8), és nagy haraggal jár körbe, mert tudja, hogy rövid az ő ideje, mígnem elnyeri büntetését és az örök tűzre vetik...

(Jel 12:12) Jaj a földnek és a tengernek, mert hozzátok szállt le az ördög nagy haraggal, s tudja, hogy kevés ideje van!...

Ma a Sátán behálózza az Egyházat és elcsábítja a világ hatalmasait. Ezért van az, hogy egyesek annyi gazdagságot halmozhatnak fel, mint a világ országainak összes vagyona. Ezért van az, hogy az egyház előljarói furcsán beszélnek, különösen viselkednek és fura dokumentumokat adnak ki. Ezért van az, hogy a világban mindent perverz módon megkérdőjeleznek, felrugnak és összezavarnak. A woke, a cancel kultura, a gender ideológia, stb. által mindent összezavarnak. Még nem is olyan régen az emberek elmosolyodtak az olyan kérdéseken, amelyekért ma letámadnak, és ha kell, egyes országokban be is börtönöznek. Ma már annyira összezavarodtak az emberek, hogy szó szerint azt se tudják, hogy fiúk-e vagy lányok...

A főpapok és a teológusok emberi módon okoskodnak, és különböző fejtegetésekkel magyarázzák a helyzetet. Nincs itt mit magyarázni... A Sátán perverz, és a perverzióra az jellemző, hogy nincs mit rajta magyarázni. Egyszerűen az van, hogy amint a földi Egyház teret veszít, úgy a gonosz lelkek egyre nagyobb tömegeket vonnak hatalmuk alá. Ez lassan általános keresztényüldözésbe fog majd torkollni, mert az embereket az antikrisztus lelke mozgatja. Ekkor majd minden krisztuskövető gyűlöletes lesz az ő szemükben (Mt 10:22). Az emberek elárulják majd saját szüleiket, vagy gyermekeiket. Végül, a nagy elpártolás után, beül az Antikrisztus Isten templomába, és istenként fogja mutogatni magát (2Tessz 2:4). Ekkor fog eljönni az Úr Jézus dicsőségben, hogy szája leheletével elpusztítsa a Sátánt és országát (2Tessz 2:8)...

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellenlégy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztérekörüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Ámen.

III. Puto sic: Az eredeti szentség

2024-04-22T11:29:00.173+03:00

Az ember csak test

Aquinói Szent Tamás szerint, minden mozgó mögött kell lennie egy mozgatónak. Mivelhogy a teremtés sora véges, és csak egyedül Isten végtelen, ebből következik, hogy valahol e sor legelején kell lennie egy elsődleges mozgatónak, amely mozdulatlan. Mivel Isten a Teremtő, ebből következik, hogy Isten az első mozgató, Aki mozdulatlan.

Hasonlóképpen, minden született embernek kell legyen szűlője. Mivelhogy a születések sora véges, ebből következik, hogy kell lennie egy első szűlőnek, aki nem született, hanem Isten teremtette. Ezért Éva minden élő anyja (Ter 3:20) Ebből következik, hogy Ádám és Éva ugyanolyan emberi természettel rendelkező személyek voltak, mint mi. Tehát Ádám és Éva nem valami ősi, homo sapiens embercsoportot szimbólizáló fogalmak, hanem valóságos személyek, akik halhatatlan lélekkel és emberi természettel rendelkeztek.

Vajon Ádám és Éva ugyanolyanok voltak mi mi? Ezzel kapcsolatosan egy igen érdekes dolgot mondott nekem egy iskolás gyermek: Hogyan ismerjük fel a mennyországban a sok ember közül, hogy melyik Ádám és Éva? Hát úgy, hogy Ádámnak és Évának nincs köldöke. Érdekes... Ez nem is egy megvetendő gondolat. Hogy miért? Hát azért, mert még a korunk pápái is tettek olyan kijelentéseket, hogy Isten nem varázspálcával teremtette meg az embert...

Mit jelentsen ez? Ez azt jelenti, hogy nem hisszük el a kreacionisták elképzelését, miszerint Isten közvetlenül a porból teremtette volna meg az embert. Márpedig, ha nem közvetlenül a porból teremtette meg Isten az embert, akkor csakis a "fokozatos teremtés" változata marad. Mit jelentsen a "fokozatos teremtés"? Azt, hogy Isten előbb megteremtette az alacsonyabb rendű lényeket, majd azoknak bizonyos egyedeit továbbteremtette, és így fokozatosan megteremtette az egyre magasabb rendű lényeket. Ezt nevezném én "evoluciós teremtésnek"...

Az élőlények nem maguktól evoluáltak a természetes szelekció által, amint azt az evolucionisták állítják, hanem tovább lettek teremtve Isten teremtő szava által. Tudott dolog, hogy az állatok nem képesek kilépni a saját genetikájukból. Ha egy faj kilép a saját genetikai állományának határaiból, akkor az vagy elpusztul, vagy nem képes tovább szaporodni. De ha egy fajnak bizonyos egyede ki kett választva, és egy magasabb rendű, tovább teremtett genetikával született, akkor egy új faj jöhetett létre...

Elképzelhetõnek tartom, hogy Ádám, test szerint, közvetlenül egy homo sapiens féle törzs tagjaként született, de egy új és magasabb rendű genetikával megteremtve. Ez a törzs pedig származhatott, egy vagy több teremtési fokozaton keresztül egy majomtól. De az így megteremtett emberi test, melyből Ádám lett, csakis akkor válhatott valóságos emberré, amikor Isten bele lehelte az Ő lelkét, az élet leheletét. Akkor lett Ádám élő lélekké, amikor Isten képére és hasonlatosságára, teremtett halhatatlan lelket kapott ( Ter 1:26; 2:7). A homo sapiens törzs tagjai viszont, amelyből Ádám születhetett, még nem voltak valóságos emberek, mert csak állati lelkük volt. Tehát végül, meglehet, hogy Darwin evoluciós, "fajok eredete" elméletének van egyfajta valóság tartalma, csakhogy azok nem maguktól jelentek meg az evolució által, hanem Isten fokozatos teremtő műve által...

Ha így nézzük a dolgokat, akkor Ádámnak lehetett köldöke, azonban már Évának nem lehetett, mert őt Isten Ádám oldalbordájából, vagyis csontjából és húsából teremtette. Ez a pillanat a legcsodálatosabb az egész teremtéstörténetben. Ezt a motívumot jelenítették meg az egyik kínai filmben, ahol egy sivatagi ifjú harcos mellé odaszegült egy misztikus nő. Nem tudni honnan való volt ez a nő, de neki nem volt köldöke... Ádám pedig Évának nevezte az asszonyt, mert ő lett minden élő anyja, vagyis minden köldökzsinórral született ember anyja...

A mai Ádám is, vagyis a férfi, erősebb, szőrösebb és durvább, mint a nő. A mai Éva is, vagyis a nő, szőrtelenebb, szebb, mint a férfi, és ugyanakkor valamennyire angyali megjelenésű is... A nő alkata már eltávolodik az állati vonásoktól, és inkább hasonlít az angyalira. Tehát az asszony ideája közelít az angyalihoz...

Képzeljük el: Ádám mély álomban merül egy lapos sziklán. Odamegy hozzá egy angyal és belenyúl a kezével az oldalába. Kiveszi az egyik oldalbordáját, mint egy psychic surger féle műtétnél, ahol talán mágiával majmolják az isteni cselekvést, és leteszi azt egy csupasz sziklára (Ter 2:21). Ott Ádám csontja és húsa elkezd formálódni és növekedni. Így kialakul Éva teste, és amikor elkészül, Isten beleleheli az Ő lelkét. Miután Éva is élő lélekké vált, Isten képére és hasonlatosságara, akkor odavezette Évát Ádámhoz, aki örömében felujjongott: Ez igen! Ez már csont az én csontomból, és hús az én húsomból. Ezért asszonynak nevezem őt...

A mai teológusok talán túl sokat akarnak csakis átvitt értelemben értelmezni a szentírásból. De meglehet, hogy egyszer majd fel kell ocsúdniuk, amint Péter apostol is felocsúdott, amikor kivitte őt az Úr angyala a börtönből az utcára. Ekkor döbbent rá Péter apostol Isten hatalmára... Bizony, sokmindent szó szerint is kell értenünk, mert Istennek minden lehetséges...

(ApCsel 12:10-11) Miután átmentek az első és a második őrségen, a vaskapuhoz jutottak, amely a városba vezetett. Ez magától kinyílt előttük. Kimentek, végigmentek egy utcán, s ekkor az angyal hirtelen eltűnt mellőle. Péter pedig magához térve azt mondta: »Most már igazán tudom, hogy az Úr elküldte angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből és mindabból, amire a zsidó nép számított.«

Víz, vér és Lélek

Az eredeti szentség állapotának megértéséhez kulcsfontosságú az, amit a szentírás első soraiban olvashatunk...

(Ter 1:2) A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.

A víz elengethetetlen az élet létezéséhez, és ugyanakkor, kezdetben Isten Lelke ott lebegett a vizek fölött. Tehát akkor, az eredeti szentség állapotában, Isten Lelke volt mindenen, ami víz által jött létre. Ez azt jelenti, hogy a teremtett élővilág teljes egységben volt Istennel és az éggel. Úgy képzelhetjük ezt el, hogy Isten trónjától egyésszen a földig, egységes szellemi dimenzió volt. Csak az eredeti bűn elkövetése után szakadt el a föld és annak élővilága Istentől és az égtől. Ezt az elszakadást, később csak Jákób létrája kötötte össze, amelyen Isten angyalai járkáltak le és fel (Ter 28:12). Kezdetben még az egész teremtetés, az ég és a föld, egységesen Isten dicsőségében és világosságában fürödözött. Ebben az eredeti szentségben, különösen az első emberpár, úgy tündököltek az isteni fényben, mint az angyalok. Azt is mondják, hogy az eredeti szentségben a meztelen Ádám és Éva ruházata az isteni dicsőség volt...

Ugyanakkor, az emberi test háromnegyede vízből áll, az ereiben csörgedező vér, életető lélek (MTörv 12:23) és a halhatatlan lelkét éltető és megvilágító Lélek a Szentlélek. Az eredeti szentség állapotában, a vízből való emberi test, a vérben lévő éltető lélek és az ember halhatatlan lelkét betöltő Szentlélek, harmonikus egységben voltak...

Az Éden kertje

Kezdetben a szárazföld egytömbbű lehetett, akár egy sziget a vizek közepén. A levegő megteremtése után pára szállt fel a vízből és bepermetezte a földet. Az egész földön dús növényzet fakadt. A fű selymes volt, nem volt közte semmilyen tövis vagy kóró, és a fák is hatalmasra növekedtek. Erről tanuskodnak a Libanon cédrusai és a kaliforniai seqoia mamutfenyők. De Mamré tölgyese is, meg Móre terebintje is, Josephus szerint olyan idősek voltak, mint maga a világ...

Az akkori világ és az Éden kertje teljesen sík volt, és benne ott folyt lassan az édeni nagy folyó. Éden kerjében a nagy folyó négy ágra szakadt (Ter 2:10): Pison, Gichon, Tigris (Dekkel vagy Hidekkel) és Eufrátesz. Valahol Pison és Gihon között állhatott az Éden kertje, és a Tigris meg az Eufrátesz között az Édentől keletre lévő termékeny föld, ahová aztán az ember kiűzetett az ősi bűn elkövetése után.

Az Éden kertjében két szent fa állt: az élet fája, és a jó meg a rossz tudásának fája. Míg az elsőről ennie kellett az embernek, hogy örökké éljen, addig a másodikról tilos volt ennie. Míg az elsőnek gyümölcse hasonlatos volt az Eucharisztiához, mely életet ad, addig a másodiknak gyümölcse hasonlatos lehetett a mágiához, egyfajta ellen-eucharisztiához, vagy a "pusztító utálatosság"-hoz ( Mt 24:15). A két fa, természetük szerint, valamiképp hasonlatosak lehetettek Krisztus megdicsőült testéhez, Akinek valóságos, tappintható, hús és csont teste volt, Aki enni tudott, de mégis megdicsőült volt, Aki átment a zárt ajtókon, megjelent és eltűnt tetszése szerint (Lk 24:36-42)...

Ádám és Éva teljesen meztelenek voltak, és mégsem szégyelték meztelenségüket. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy az első emberpár csakis értelmi lény volt, és nem volt bennük semmi érzékiség. Az érzékiség azt jelenti, hogy az ember felfogja a külső világ benyomásait.

Mi a szégyenérzet? Az ember önmagával szemben, vagy a környezetével szemben érzi a szégyenérzetet? Hát a környezetével szemben... Amikor kicsik voltunk, édesanyánk gyakran engedett minket meztelenül homokozni. Aztán úgy négy-ötéves korunk felé, egyszer csak észrevettük játszás közben, hogy meztenek vagyunk, és odaszaladtunk édesanyánkhoz, hogy húzzon már ránk bugyit. A szellemi látásunk és lelki érzésünk ilyen pillanat alatt bekövetkező változása, valamilyen lelki folyamat eredménye... Hirtelen felébred bennünk az érzékiség. Miért? Mert így örököltük lélekben az ősszülőktől az áteredő bűn által. Egyszerre csak azt érezzük, hogy látnak minket és rajtunk a világ szeme...

Szerintem lehetséges, hogy a valóságban a két szent fa gyümölcse valamilyen ehető, de szellemi természetű dolog volt, amely hatással bírt az ember lelkére. Az élet fája a megfeszített Úr Jézus Krisztus előképe, vagyis a szent Eucharisztiáé, míg a tiltott fa a bálványimádás és a mágia előképe, vagyis az önistenítésé...

Hol lehetett az Éden kertje? Egyesek ezt is csak egyfajta szimbólumnak gondolják. Ahogyan Isten megteremtette a világot, és az van, úgy az Éden kertje is valóságosan létezett valahol. Ha pedig volt, akkor itt a földön volt, és annak helye ma is megtalálható a térképen. Az Éden kertje nem olyan volt, mint ma az Isten országa, mely csak az emberi lelkekben van, és nincs rajta a térképen...

Ahoz, hogy ezt megértsük, fel kell idéznünk az eredeti bűn utáni eseményeket. Az eredeti bűn után Isten kiűzte az embert az Éden kertjéből, Édentől keletre, és ezzel megkezdődött az emberiség Istentől elszakadt élete. Az emberiség bölcsője Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz folyók környéke. Tehát ez az a hely, amely Édentől keletre esik.

Ugyanakkor, Isten megszólította Ábrahámot, és elvezette őt Mezopotamiából arra a földre, amelyet neki adott. Ez Kánaán földje volt. Ábrahámban nyert áldást a föld minden nemzetsége (Ter 28:14). Tehát Ábrahámmal kezdődik el Isten üdvözítő terve, amely által visszavezeti a bűnbe esett embert az elveszített Éden kertjébe, vagyis üdvösséget szerez az ember számára. Ez azt jelenti, hogy Isten, Ábrahám által, visszavezeti az emberiséget az elvesztett Édenbe, ami hely szerint leginkább az ígéret földjén lehetett.

Abban a látogatásban, amikor az Úr meglátogatta két angyalával Ábrahámot Mamré tölgyesénél (Ter 18), Isten felvette Ábrahám által azt az elejtett fonalat, amelyet az ember, az Édenből való kiűzetésekor veszített el. Tehát az Éden kertje részben az ígéret földjén volt, az ókori Júdea és Izrael területén. Isten mindig következetes. Ő mindig ott veszi fel az események fonalát, ahol az elmaradt, és úgy folytatja azokat, ahogyan korábban is akarta...

Ezek után talán jogos feltételezni azt, hogy az élet fája valahol Jeruzsálem szent városánál volt. Azt mondják, hogy az Úr Jézus Szent Keresztje Ádám sírja fölé lett emelve, és az Úr Jézus Szent Vére Ádám koponyáját és csontjait öntözte. Hát bizony, ez logikus... Amikor 960 év után Ádám meghalt, ugyan hová temethették volna őt leginkább? Hát nem oda, ahol korábban az élet fája állt? Hát nem a feltámadás és az örök élet reményében temették oda?...

Tehát láthatjuk, hogy az Éden kertje valóságosan létezett, betájolható, és az a két nagy folyó között helyezkedett el, amint azt az Ábrahamnak tett igéretben is láthatjuk: vagyis a Nílus és az Eufrátesz között. Ezek szerint meglehet, hogy az Éden kertjének nyugati része a Földközi tenger alá került...

(Ter 15:18) Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, ezekkel a szavakkal: »Utódodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyójától egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig...

Kőbe ne üsd a lábad

Az Éden kertjében, az első emberpár, vagyis Ádám és Éva, halhatatlan és sérthetetlen volt. Van, aki azt állítja, hogy az embernek az áteredő bűn előtti eredeti szentség állapotában is meg kellett volna egyszer halnia, hogy Istenhez távózzon az égbe. Ez szerintem butaság... Ha az embernek az eredeti szentség állapotában is meg kellett volna tapasztania a halált, akkor hogyan mondhatta volna neki Isten a tiltó paranccsal kapcsolatosan, hogy "még azon a napon meghalsz"? Nem... Ha az ember nem bukott volna el az eredeti bűn által, akkor nem ismert volna halált, hanem élve dicsőült volna meg, és emelkedett volna fel az égbe, mint Énok is, aki Istennel járt (Ter 5:24), vagy Illés is, akit tüzes szekéren ragadtak el (2Kir2:11), vagy János apostol is, akinek megígérte az Úr Jézus, hogy nem fog meghalni (Jn 21:22-23). Maga az Úr Jézus mondta, hogy bizonyos tanitványai nem ízlelik meg a halált (Mk 9:1)...

(Mt 16:28) Bizony, mondom nektek: vannak néhányan az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön az ő országában.

A másik kérdés az, hogy az első emberpár megsérülhetett volna-e az eredeti szentség állapotában? Pl. belefuladhatott volna-e a folyóba, vagy leeshetett volna-e valamilyen kőről? Stb. Olvashatjuk az evangéliumban, hogy maga a Sátán idézi a kezdeti parancsot, amelyet Isten az Ő angyalainak adott, hogy őrizzék az embert...

(Mt 4:6) Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.”

Tehát szerintem az első emberpár nem sérülhetett meg: nem üthette meg magát, nem vághatta meg magát, nem fuladhatott folyóba, sem valamilyen állat nem okozhatott nekik sérülést. Nem ismerte a fájdalmat és a könnyet, mert a "Virrasztók" (értsd "vigyázó angyalok", lásd Énok könyve) egy pillanatig sem engedték, hogy valami árthasson nekik...

Isten országa

Isten országát nem lehet behatárolni a térképen, mert az bennünk és köztünk van...

(Lk 17:21) Nem fogják azt mondani: ‘íme itt van,’ vagy ‘amott’. Mert az Isten országa köztetek van.

(Lk 17:21, Károli) Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

A kegyelem nem olyan, mint az eredeti szentség. Az eredeti szentség állapotában az ember nem ismerte a bűnt, a kegyelmi állapotban viszont megmarad a bűnre való hajlam. Az eredeti szentség állapotában az egész világ Isten fényében és dicsőségében ragyogott, a kegyelem által pedig a világosság ragyog a sötétségben.

A Megváltás nem adja vissza a világnak az eredeti szentség állapotát, hanem meghívja a választottakat, hogy jőjjenek ki a világ sötétségéből Krisztus világosságára. A kegyelem által a megváltottak maguk is világítók lesznek a bűn sötétségében senyvedő világban. A kezdeti, testi halhatatlanságot nem kapjuk vissza, hanem meghalunk, de Krisztusban feltámadunk az örök életre. Ez a világ pedig elmúlik, és minden ami benne van. Isten így szólt: Mindent újjáteremtek! (Jel 21:5).

Tehát ez a világ nem tér vissza az eredeti szentség állapotába, hanem elmúlik. Isten országa által, Krisztus kimenti követőit ebből a világból egy új életre, az Új Jeruzsálembe (Jel 21:2), mely Krisztus Menyasszonya. Akkor majd Isten feleségül veszi az Ő népét, ahogyan kezdettől fogva tervezte. Isten tervét nem lehet megakadályozni, mert Ő mindenképen véghez viszi akaratát. Dicsőség és hála legyen Neki örökkön-örökké. Ámen.

(Kol 1:11-13) Dicsőséges hatalmában szilárdítson meg titeket nagy erővel, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek. Örömmel adjatok hálát az Atyának, aki arra méltatott benneteket, hogy részetek legyen a szentek örökségében, a világosságban; kiragadott minket a sötétség hatalmából, és áthelyezett szeretett Fia országába.

Veni, veni, Emmanuel... Gaude! Gaude Israel...

Hála és dicsõség Neked Uram, hogy feltártad előttünk titkaidat, hogy értelmes hívők legyünk. Add, hogy növekedjünk a hitben, meg az értelemben, a tudományban és a bölcsességben. Ámen.

II. Puto sic: A lázadások

2024-04-15T10:39:00.082+03:00

Az Egyház tanításából tudjuk, hogy léteznek angyalok. De olvashatjuk már a szentírás legelején is, hogy kezdetben Isten megteremtette az eget és a földet (Ter 1:1). Tehát, amikor Isten megteremtette az eget, vele együtt megteremtette az ég seregeit is, vagyis az angyali karokat.

(Zsolt 33:6) Az Úr szavára lettek az egek, s szája leheletére az ég seregei.

Az angyaloknak nincs testük, hanem tisztán szellemi teremtmények (KEK 330). Az angyalokról szóló tanítást az Egyház elénk tárta néhány teológus munkája által, mint pl. Nagy Szent Gergely pápa, Aquinói Szent Tamás vagy Temesvári Boldog Pelbárt. Külön figyelmet érdemel Temesvári Pélbárt angyaltana, amelyben felsorolja a kilenc angyali kart...

A próbatétel

Úgy néz ki, hogy Isten próbára teszi teremtményeit. Így próbára lettek téve az angyalok is, meg az emberek is...

Az angyalok próbatétele egy titok felfedése lehetett, amelyet egyes angyalok engedelmességgel fogadtak, míg mások lázadva elutasítottak. Van aki azt gondolja, hogy a bukott angyalok aránya egyharmad része lehet a teremtett angyalok összlétszámának. Ezt a Jel 12:4 igerészre alapozzák, amely azt mondja, hogy az ősi sárkány lesöpörte az ég csillagainak harmadrészét.

Amikor Isten közölte a titkot angyalaival, akkor egyes angyalokban "kattanásszerűen" megszületett a döntés, hogy nem engedelmeskednek Istennek. Mivelhogy az angyalok tisztán szellemi lények, nem kell testben növekedniük és formálódniuk, mert az állapotuk végleges, ezért a döntésük is végleges és visszavonhatatlan. A titok, amelyet Isten közölt az angyalokkal, valószínűleg a Szenthátomságnak az a benső terve volt, amelyről a Zsidókhoz írt levélben olvashatunk...

(Zsid 10:5) Ezért, amikor eljön a világba, így szól: „Áldozatot és ajándékot nem kívánsz, de testet alkottál nekem...

Tehát, a bukot angyalok lázadásának oka a megtestesülés titkának kinyilatkoztatása lehetett. Úgy tűnik, hogy az Úr mindenképpen megtestesült volna azért, hogy az embert, aki csak test (Ter 6:3), magához ölelje és örök boldogságban részesítse.

Akár az eredeti szentség állapotában, akár megváltva és megdicsőülten, az embernek teste van, és az ember lelke csakis a testével egyesülve lehet megállapodott boldogságban. Mivel Isten lélek, ezért csak úgy tudja érezhetően és teljesen magához ölelni az embert, ha leereszkedik hozzá és felveszi az emberi természetet. Isten és az ember egy asztalhoz ül. Kevélysége miatt a Sátán nem tudta elviselni, hogy egy alacsonyrendű, megtestesült, emberi természettel is rendelkező Úr előtt hódoljon...

Az ember is próbatétel elé lett állítva. Egy parancsot kapott, éspedig a jó és a rossz tudásának fájáról való evés tilalmát (Ter 2:16-17). Amíg az angyalok mind egyszerre lettek megpróbálva, addig az ember csak egy emberpárban, vagyis az ősszülőkben. A többi ember már az eredeti bűn állapotát örökölte születésileg. Vagyis Isten teremté Ádámot az Ő képére és hasonlatosságára, és Ádám nemzé Séthet, az ő fiát, az ő képére és hasonlatosságára (Ter 1:27; 5:3). Innen van az eredeti bűn állapotának továbböröklése. De mi is, mindnyájan, megpróbáltatunk legalább egyszer életünk során, hogy lám méltók vagyunk-e Isten végtelen szeretetéhez...

(Sir 4:17) Kanyargós utakon vezeti először, hagyja, hogy félelem s rettegés szállja meg. Addig fegyelmezi, míg megbízhat benne, és próbára teszi törvényei révén.

Van akit hatalomvággyal próbálnak meg, van akit anyagiakkal, van akit a házassági hűségben, és van akit a tisztaságos életben...

1. Az első lázadás

A Sátán első lázadása belső forumon történt, az õ szívében. Magában így gondolta: Non serviam... Azt hitte, hogy gondolatai rejtve maradnak, és oktalanságában nem tudta, hogy Isten mindent lát. Isten minden tud ma, holnap, az idők végezetéig és örökké... E magatartása miatt írja a szentírás, hogy a kígyó ravaszabb volt minden állatnál (Ter 3:1). Figyeljünk mi is a gondolatainkra, mert az Isten iránti hűtlenség és lázadás az ember szívében születik meg...

(Mt 15:19) A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás.

2. A második lázadás

A második lázadás az első emberpár megkísértése volt, az eredeti bűn elkövetésere való csábítás (Ter 3:1-5). Itt az őskígyó már nem csak, hogy nem akar Istennek szolgálni, hanem el is akarja rabolni az Ő tulajdonát. Az ördög hazudik, a hazugság atyja, és csak ölni meg pusztítani akar...

(Jn 8:44) Ti atyátoktól, az ördögtől valók vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja.

A Sátán, aki ördög, elrabolta Isten tulajdonát, az embert és a teremtett világot, olyannyira, hogy az a megtestesült Isten Fiát sem fogadta be, amikor a tulajdonába jött...

(Jn 1:10-11) A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.

3. A harmadik lázadás

A harmadik lázadás akkor történt, amikor a Sátán és angyalai elhatározták, hogy elhagyják az egeket, leszállnak a földre, és testben élve feleségeket vesznek maguknak és gyermekeket nemzenek...

(Ter 6:14) Amikor azután az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányokat nemzettek, látták az Isten fiai, hogy az emberek leányai szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek. Isten ekkor így szólt: »Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!« Óriások voltak a földön azokban a napokban – azután, hogy az Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok szültek –, ezek az ősidők erős, híres férfiai.

(Júd 1:6) Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja.

Igen, az angyaloknak megvan az a képességük, hogy testet tudnak szedni magukra a levegőből. A szentírásban olvashatunk arról, hogy Ábrahám megvendégelte az Urat, aki két angyallal volt együtt (Ter 18:1-5). A két angyal aztán Lóthoz ment Szodomába, ahol a szodomaiak meg akarták erőszakolni őket (Ter 19:4). Rafael arkangyal Tóbiást kísérte, és Tóbiás nem vette észre, hogy egy angyallal jár...

(Tób 12:15-18) Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen.” Erre mindkettőjüket félelem fogta el, és arcra borultak, mert nagyon féltek. (Az angyal) azonban így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Békesség nektek! Magasztaljátok Istent, örökké. Nem magamtól jöttem, hanem Istenünk akaratából. Ezért őt dicsőítsétek minden áldott nap, mert őt illeti a köszönet. Azt hittétek, enni láttok, pedig az csak látszat volt.

Amíg az emberek teste angyagi, addig az angyalok teste szellemi (Énok könyve, 15:8). E két természet kereszteződése létrehozott egy olyan korcsot, amely egy nagy szellemi erővel rendelkező test volt. Így lettek az óriások, a titánok, az ősidők híres-neves férfiai...

Az a kérdés, hogy a bukott angyalok miért vettek feleségeket maguknak az emberek leányai közül? Azért mert megkívánták őket, vagy azért, hogy óriásokat nemzve megsemmisítsék genetikailag az emberiséget? T.i. lehet, hogy egy idő után, a földön elhatalmasodó óriások, az erőszak, a bestialitás és a egyébb fajtalanságok által, megsemmisítették volna az emberi nemet, és így meggátolhatták volna a Megtestesülést, hogy Isten Fia valóságos asszonytól születhessen meg. Végül, ez is oka lehetett az özönvíznek. Ezért nem akarhatott feleséget venni Izsák és Jákób Kanaán földjéről, mert vigyáztak a királyi vérvonal, vagyis nemzettség (Mt 1:1-17; Lk 3:23-38) genetikájának tisztaságára. Valószínűleg mindkét ok fennállt: a bukott angyalok meg is kívánták az emberek leányait, és meg is akarhatták semmisíteni az emberi nemet...

4. A negyedik lázadás

A negyedik lázadás akkor történt, amikor a Sátán még bejárhatott a mennybe, Isten "udvartartásába", és szemtelenül szembeszállt Istennel, Jób igazságával kapcsolatosan...

(Jób 1:6-12) Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az ÚR előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is. Az ÚR megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz? A Sátán ezt felelte az ÚRnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. A Sátán így felelt az ÚRnak: Megvan rá az oka, azért féli az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá mindarra, amije van, majd káromol még téged! Az ÚR ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet! És eltávozott a Sátán az ÚR elől.

A Sátán kétségbe vonta, hogy egy ember érdek nélkül szeretheti Istent. Ezért megnyomorította Jóbot, aki aztán mindvégig kitartott Isten mellett...

5. Az ötödik lázadás

Az ötödik lázadás az idők teljességében történt, amikor a Sátán arra az elképesztő vakmerõségre vetemedett, hogy megkísértse Teremtőjét, Isten egyszülött Fiát...

(Mt 4:3-10) Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré! Ő így válaszolt: Meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”

Elképesztő ez az arcátlanság... A Teremtő eljött az Ő tulajdonába, és a teremtmény azt mondja teremtőjének, hogy Neki adja az Ő tulajdonát. A teremtett azt mondja a Teremtőnek, hogy boruljon le előtte és imádja őt. A Sátán annyira elvakult a saját szellemi fényétől, hogy az emberi természetet magára vevő Istent kisebbnek látta önmagánál...

(Zsid 2:9) De annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koszorúját nyerte el, hiszen Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált.

6. A hatodik lázadás

A hatodik lázadás akkor történhetett, amikor néhány görög látni szerette volna az Úr Jézust. Ezek odamentek kérésükkel Fülöphöz, aki Andrással együtt elmondta ezt Jézusnak. Ekkor jelenti ki az Úr Jézus, hogy eljött az óra, hogy Ő megdicsőüljön, hogy ítélet van, és kivetik e világ fejedelmét (Jn 12:20-32). Valószínűleg ekkor történt az, hogy Mihály arkangyal és angyali serege harcba szállt a Sátánnal és seregével, kiszorították őket a mennyből és letaszították őket a földre...

(Jel 12:7-12) Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, de nem tudott felülkerekedni, és nem maradt többé számukra hely a mennyben. És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek. Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: Most jött el az üdvösség, Istenünk ereje és királyi uralma, és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig. Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van.

Jaj ezért a földnek és lakóinak, mert itt van a Sátán a levegőégben, hogy ártson az embereknek. Ezért a keresztény embernek nem testtel és vérrel kell küzdenie, hanem a levegőégben kóborló hatalmasságokkal és fejedelemségekkel...

(Ef 6:12) Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.

7. A hetedik lázadás

A hetedik lázadás az Úr Jézus passiója alatt történt. Ekkor maga az Úr Jézus nevezi a Sátánt a világ fejedelmének...

(Jn 14:30) Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ Fejedelme. Fölöttem nincs hatalma.

A Getszemáni kert véres izzadásától, egésszen a kereszthalálig, mindvégig ott van az őskígyó, hogy hazugságaival meghiúsítsa a Megváltást. Teljes erejéből, minden gonoszságával feszítette az Úr Jézus akaratát, hogy szétszakítsa a Benne lévő két akaratot: az emberi akaratot és az isteni akaratot...

8. A nyolcadik lázadás

A nyolcadik lázadás akkor történt, amikor a Sátánt elengedték az ezer éves megkötözöttségből. Ezer év, ami Péter apostol szerint Istennek csak egy nap (2Pét 3:8), elég kellett volna legyen ahoz, hogy a Sátán elgondolkodjon és megtérjen. Isten tudja, hogy a Sátán képtelen megtérni, de azért, hogy ez mindenkinek nyilvánvaló legyen, minden lehetséges esélyt megad a Sátánnak...

(Jel 20:2-3;7-8) Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, és megkötözte ezer esztendőre, levetette az alvilágba, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre... Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből, és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán, Gógot és Magógot, hogy összegyűjtse háborúra őket, akiknek annyi a száma, mint a tenger fövenye..

Egyesek ezt a millenarizmus elméletével magyarázzák, mások pedig azt mondják, hogy a Sátán ezer éves megkötözése már megtörtént (La Salette). Van, aki ezt Nursziai Szent Benedek idejétől (VI. század) a reformációig számítja (XVI. század) és van, aki 1864-re... Ebben az időben, ezer esztendeig, a kereszténység relatív biztonságban bontakozhatott ki és terjedt szét a világban. Ezután, lassan erőre kaptak a lázadó, Krisztus és Egyház ellenes mozgalmak, amelyek aztán a Francia Forradalom idején nyertek társadalmi kifejeződést...

9. A kilencedik lázadás

A kilencedik lázadás akkor történt, amikor XIII. Leó pápa hallotta a Sátánt, és a Sátán azt mondta neki, hogy tönkreteszi az Egyházat. Ekkor a pápa lejegyezte azt az imát, amit segitségül kapott, a Szent Mihály arkanyal imáját...

Azóta láthatjuk, hogy az Egyházba beáramlanak a káros eszmék, befurakodnak bizonyos romlott lelkű emberek (Júd 1:4), akik hamis tanításokkal és az egyházi szervek megszállásával rombolnak. Ezeknek az céjuk, hogy átvegyék az irányítást az Egyház fölött, és alárendeljék üdvösségszerző hajóját az Antikrisztusnak...

(2Tessz 2:3-4) Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.

Azokban az időkben, ki kell majd vonulni a nagy Babilonból, és a hívők nehezen fogják megtalálni az üdvösség utját. Pusztító utálatosság lesz ott, ahol nem kellene lennie, és alig lesz majd "test" amely életben maradna (Jel 18;1-4; Mt 24:15)...

Megfontolások

A Sátán az ő kevélysége miatt bukott el. Azonban fontos megvizsgálnunk, hogy a kevélysége mire vezetett. Először csak gondolatban romlott meg, aztán Teremtője ellen fordult és elrabolta teremtését. Majd visszaélt mindazzal a hatalommal, amit a Teremtőtől kapott. Később már vádaskodni kezdett testvérei ellen, és harcba szállt velük. Harcol az mindmáig Teremtője ellen és minden teremtménye ellen...

Ugyanez történik a mindenkori bűnös emberrel is, aki a Sátánt követi és az ördög fia... Először csak gonoszat forral magában, aztán az ő atyja, vagy főnöke ellen fordul. Meglopja és kiforgatja őt javaiból. Majd áruló, hazug és tolvaj lesz, és harcol mindenki ellen, aki nem tart vele. Ezt láthatjuk a politikában is, az üzleti életben és a különböző karrierista versengésekben is. Imadkozzunk, hogy ne jussunk a Sátán sorsára...

(1Tim 3:6) Újonnan megtért se legyen, nehogy felfuvalkodjék, és az ördög sorsára jusson.

I. Puto sic: A teremtéstörténet

2024-04-12T12:01:00.420+03:00

A szent tehén

A középkorban, az európai keresztényföldet az Egyház dominanciája határozta meg. Nemcsak a vallási meg a társadalmi szférákat uralta, hanem tudományokét is. Az egyetemek, a tudományok és a tudósok, mind az Egyház felügyelete alatt álltak. Ezt a helyzetet leginkább Galileo Galilei esete világította meg a híres mondásával: "E pur si muove"...

Az ateisták ilyenkor szeretnek kommentálni: a középkori sötét egyház... a gonosz inkvizició... stb. Pedig hát akkor ott nem volt semmiféle gonoszság, hanem csak a hit szerinti és a természetudomány szerinti valóságok összeütközése. A hit szerinti geocentrikus világkép ütközött a természettudomány szerinti heliocentrikus vilagképpel. A hit szerint, a Föld az emberiség és a teremtett világ középpontja, a természettudomány szerint pedig csak egy bolygó az univerzumban. Ehez adott hozzá Kopernikusz egy löketet, megalapozva a mai világképet...

A következő nagy lépést Darwin tette meg A fajok eredete című művével. Már Kopernikusznál is megfigyelhetjük, hogy a tudomány kikerült az Egyház befolyása alól. Darwin esetében azonban már azt láthatjuk, hogy az egyenesen szembement az Egyházzal. Darwinnal kiélleződött a konfliktus az Egyház és az ateista tudósok között. Ekkor kezdődött el az evolucionista vs. kreacionista küzdelem. Ebben a harcban sok tárgyi bizonyíték veszett oda, mert a arheológiai feltárásokat egyesek a maguk javára manipulálták...

A következő nagy dobás a Big Bang elmélet volt (a Nagy Bumm), vagyis az ősrobbanás , amelyet egy belga katolikus pap, Georges Lemaitre alapozott meg. Innentől kezdve nagyjából össze is állt az ateista tudósok világképe. Szerintük az anyag ott szunnyadt, vagy zsugorodott, valahol a semmi közepén, aztán egyszer csak felrobbant és szétterjedt a térben. Azóta is csak terjed, tágul és egyre gyorsul. És a háttérsugárzás szerintük mindent is bizonyít. Az univerzumból pedig iderepült a földre valamiféle élő sejt, amely a vízben, a megfelelő környezetben, elkezdett magától fejlődni, evoluálni, és így létrejött az élővilág...

Ezek után, a modern fizika és űrkutatás ámokfutásának bajnoka Stephen Hawking lett, aki mindent is tudott és megmagyarázott, csak azt nem tudta megmagyarázni, hogy miért volt olyan nyomorúságos az ő élete.

Azóta is kerülnek hasonló ámokfutók, mint pl. Jeff Bezos, Elon Musk vagy Richard Branson, akik embereket akarnak küldeni a Marsra. De mégis, ma, amikor már mindent is tudnak, még mindig nem nyugodhatnak. Keresik a vizet és az életet a világűr bolygóin. És mivel nem igazán találják, ezért jól jön nekik az UFO elmélet, mert bizony szerintük kell legyen ebben a nagy univerzumban valahol élet, sőt sokkal fejlettebb civilizációk is, mint a Földön...

Így aztán megmagyarázzák nekünk sorra és szisztematikusan:

- Az univerzum, meg a Föld keletkezését és korát (4,6 milliárd év a Földtörténet szerint).

- A Földtörténet korszakait (a föld rétegei szerint).

- Az élővilág megjelenését, fejlődését és evoluálását, a jégkorszakokat, dinozaurszokat, becsapódó meteoritokat, stb.

- Az emberiség történetét: homo sapiens, kőkorszak, bronzkorszak, vaskorszak, stb.

És szerintük minden úgy van, ahogyan ők állítják, de az kérdéses, hogy volt-e özönvíz a földön, holott a világon mindenhol látszanak a nyomai. De nem, nem volt, mert azt a Szentírás állítja, és egyébbként is, minden összeesküvés elmélet, ami nem a tudomány szerint van...

Tehát a tumomány mára már mindent is megmagyarázott. Mi, szerencsétlen flótások, nem állhatunk oda minden tudós mellé, hogy felülbíráljuk kutatásaikat és az azokból levont következtetéseket. Az Egyház pedig rezignáltan visszavonult erről a területről, mivel történelmi kudarcot vallott a geocentrikus világnézetével. Sokkal egyszerűbb nekik engedni, hogy a tudomány egy "szent tehén" legyen. Amit ma a tudósok mondanak, főleg a brit tudósok, az aztán hétszentség...

A rossz gyümölcsök

De számunkra, hívőknek, ott van az Úr igéje a megkülönbözetetésre...

(Mt 12:33) Vagy jó a fa, és a gyümölcsei is jók; vagy rossz a fa, és a gyümölcsei is rosszak. A fát ugyanis a gyümölcséről lehet megismerni.

Akkor hát nézzük meg, melyek a fent említett tudományok gyümölcsei:

1. Kitágult az ember látása a világmindenség felé, de valahogyan elűnt az Isten. Megfigyelhető, hogy ezeknek a tudományoknak célja Istent nemlétezővé tenni, és az Ő teremtő munkáját tagadni.

2. Amíg a teremtéstörténet az univerzumról le az emberre mutat, addig ezek a tudományok csak felfelé, az univerzumra mutatnak, és elfelejtetik velünk Istent is, meg az embert is.

3. Amíg a teremtéstörténet azt sugallja, hogy minden ami van, az emberért lett, aki a teremtés koronája, addig ezek a tudományok azt sugallják, hogy az ember jelentéktelen az univerzumhoz képest és, hogy ő csak a véletlen műve.

4. Ezek a tudományok istentelenné változtatják az embert, és dehumanizálják az anyagi világot, az univerzumot. Ebben az Isten nélküli univerzumban, az elveszett és magára hagyott ember depresszióba eshet.

Ezeknek a tudományoknak rendszere, annak szolgálóival, elméleteivel, összefüggéseivel és bizonyításaival, arra a következtetésre vezetnek, hogy itt egy emberek és emberöltők fölött átívelő antikrisztusi tervről van szó...

(Jel 12:9, Károli) És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.

(Jel 13:13) Nagy csodajeleket vitt végbe, még tüzet is bocsátott le az égből az emberek szeme láttára.

Tehát egy ateista, sátáni tudomány és bölcsesség körvonalazódik, amely felhasználva a teremtett világ erőit, a tudomány nevében, elkápráztatja az embereket. Gondoljunk csak az űrből lebocsájtott lézersugarakra, a fúziós kísérletekre (mesterséges nap), a Naphoz küldött űrszondákra, stb...

(Jak 3:15) Ez a bölcsesség ugyanis nem felülről származik, hanem földi, érzéki, sátáni.

(1Tim 5:1) A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak...

Jonathan Swift, a Guliver utazasainak írója volt az első, aki a XVIII. század elején, elsőként felismerte, hogy a tudomány az emberiség pusztulásához fog vezetni. De miközben ezek az ateista, sátáni tudományok dominálnak, addig néhány zavartkeltő tény éktelenkedik szerteszét a világban...

Ilyen zavaró valóságok és tények pl.:

- Az egyiptomi nagy piramisok;

- A Szakkarai Szerapeum;

- A törökországi, máltai és amerikai site-kon látható keréknyomok a kőzetekben;

- A tengeri kagylók és növények amelyeket a Himalája kőzetében találtak 4000 méter fölött;

- A Dél-Amerikai megalitikus építmények;

- A Nazca vonalak rejtélye;

- A Star Child koponya rejtéje, stb...

Tehát az egész tudományos rendszerük valahol nagyon santít és nyikorog...

Láthatjuk, hogy egyfelől, a mai tudományok segítenek nekünk a mindennapi életben különböző szerszámokkal, eszközökkel, gépekkel, tehnikákkal és technológiákkal, de ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy ezek elidegenítenek minket Istentől, az emberektől és önmagunktól is. Tehát van.ami hasznunkra válik, és van, ami megkülönböztetésre szorúl...

Ugyanakkor, azzal is szembesülnünk kell, hogy bármit is feltételezünk, ami szembemegy a hivatalos tudományos felfogással, azt azonnal elutasítják, úgy a tudósok, mint a mai teológusok. Minden, ami eltér az ateista, evolucionista, progresszivista felfogástól és ellenkezik a tudománnyal, azt paratudománynak, áltudománynak, összesküvés elméletnek titulálják. Aztán ha netán mégis, egy úgynevezet összeesküvés elméletet, vagy áltudományt igazol a valóság, akkor majd azt is megmagyarázzák precízen és tudományosan...

Isten igéje

A hívő ember, látva a mai létkérdésekre adott tudományos magyarázatok ellentmondásait, nem menekülhet az UFO-ba vetett tévhitekhez, vagy elveszett, ismeretlen civilizációk elméleteihez, hanem kezébe kell vegye a szentírást, Isten élő szavát, és ott kell keresnie a válaszokat. A mai ember, figyelembe véve a kialakult világképet, az ismeretek halmazát, a feltárásokat, megalitikus építményeket, stb. már másképpen tudja értelmezni a Teremtés könyvét, mint elődeink...

Ha figyelmesen olvassuk a Teremtés könyvének első két fejezetét, akkor egy sor dolgot figyelhetünk meg:

1. A szentírást fordító biblikusok két teremtéstörténetet különböztetnek meg: az első teremtéstörténet a Teremtés könyvének első fejezete szerint, és a második teremtéstörténet, a Teremtés könyvének második fejezete szerint.

2. Tartalmilag, a két teremtéstörténet nem fedi egymást, és nem is ismétlik egymást. Inkább úgy néz ki, hogy az első teremtéstörténet egy makro-teremtéstörténet, amely a világmindenség lépésekben való teremtését tárja elénk, míg a második teremtéstörténet egy mikro-teremtéstörténet, amelyben a kinyilatoztató Isten leereszkedik az Éden kertjébe, az ott lévő dolgokhoz.

3. A biblikusok azt állítják, hogy az első teremtéstörténet csak később keletkezett, a Babiloni fogság idején, és a zsidó papság csak utólag rakta oda a Tóra elejére. Ugyanis jónak látták, hogy az írásoknak legyen egy koszmológiai bevezetője, amelyet a csillagász káldeusoktól kölcsönöztek. Ha ez igaz lenne, akkor megkérdőjeleződne a Teremtés könyvének Istentől való sugallmazottsága. Ha a Teremtés könyvének csak egy fejezete is emberi okoskodás lenne, akkor az nem lehetne Istentől sugallmazott. Ha a Szentírásnak csak egy könyve is nem lenne Istentől sugalmazott, akkor hogyan mondhatjuk, hogy a Szentírás Istentől sugallmazott? Márpedig mi megtapasztaltuk, hogy a Szentírás Isten élő igéje...

(Zsid 4:12) Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.

4. Mózes olyan próféta volt, akihez fogható többé nem támadt Izraelben. Ővele szemtől szembe beszélt az Úr. Józsue, az ő szolgája, mindent lejegyzett, amit az Úr Mózesnek kinyilatkoztatott (Kiv 33:11; Szám 11:28). Vajon ki számolta meg Ádám éveinek számát és miért? Ádám még nem gondolhatott a saját szülinapjaira, hiszen nem tudhatta előre, hogy az élete el fog múlni... Ki számolta meg Ádám 930 esztendejét? Hát nem az Úr, aki kinyilatkoztatta azt Mózesnek? Ez is bizonyítja, hogy a Teremtés könyve megbízható adatokat közöl. A évek pedig a mai csillagászati év szerint lehettek, mert Mózes a legmagasabb egyiptomi képzésben részesült a fáráó udvarában, és az egyiptomi papok jól ismerték a Nap, Hold és a csillagok járását. Az ősatyák első gyermekének születési ideje és a teljes életkoruk ideje kizarja azt, hogy rövidebb évekről legyen szó. Pl. ha tízzel elosztjuk az ősatyák életkorát, akkor egy 80-90 éves embernek 6-10 éves korában kellett volna születnie az első gyermeke. Ezt pedig lehetetlen...

5. Kezdetben Isten megteremtette az eget és a földet. Itt világosan látszik, hogy ég megteremtésében benne kellett lennie az egész szellemi dimenziónak, minden égi seregével együtt, vagyis ez a menny és az angyali seregek megteremtése (Iz 45:12).

6. Kezdetben csak a földkerekség volt, amelyet víz, az ősóceán borított be teljesen. A Nap, a Hold és csillagok csak a harmadik nap lettek megteremtve. Tehát a teremtéstörténet szöges ellentétben áll a Big Bang elmélettel. A teológusok igencsak tiltakoznak, amikor valaki természettudományos szempontból vizsgálja a teremtéstörténetet. Vajon miért? Hát a második teremtéstörténetben megemlített folyók, a Tigris (Dekkel vagy Hidekkel) és Eufrátesz, nincsenek rajta a térképen? Vagy a földrajz nem természettudomány? Aztán hová lettek a Pison meg a Gichon folyók? Talán közük lehet a Nilushoz, amely Kus földjét öntözi, meg a Jordánhoz? Vagy ha nem, akkor az egész teremtéstörténet csak egy tanító mese?...

7. Kezdetben teljes sötétség volt a földön, és az kietlen meg puszta volt. A földkerekséget víz borította be teljesen, és Isten Lelke lebegett a vizek fölött. A húsvéti feltámadási szertatásban, a keresztelővíz megszentelésekor, felemlegetik ezt a kezdeti állapotot, és ez a világmindenség eredeti szentség állapotára utal. Ebben az állapotban, a teremtett anyagi világ még teljes egységben volt Isten Lelkével, a szellemi világgal, vagyis az éggel.

8. Aztán Isten megteremtette a világosságot és különválasztotta a világosságot a sötétségtől. Ez a világosság lehet szellemi világosság, de lehet fizikai világosság is. Ez a világosság megelőzte a Nap világosságát, amely csak a harmadik nap jött létre, és meghatározta a teremtés napjainak időhosszát.

9. A teremtés napjainak időhossza a mai időszámítás szerint ismeretlen. Péter apostol utalást tesz ugyan ennek a napnak az időtartalmára...

(2Pét 3:8) Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.

Ha ezt megemlíti az ember, akkor a teológusok egyből ugranak, és millenarizmust (vagyis eretnekséget) kiáltanak. De hát itt nem erről van szó... Az Úr azt mondta az első embernek, hogy ha szakít a tiltott fáról, akkor még azon a napon meghal (Ter 2:17). Péter apostol, valószínűleg látta hogy az ősatyák, egésszen az özönvízig, közel ezer évig éltek (a legtöbbjük 900 év fölött). Tehát innen van az ezer év. Ugyanakkor, nem téveszthetjük szem elől azt se, hogy az egyszerű halász ember, Simon, akiből aztán Péter apostol lett, a világmindenség kozmológiai pusztulását is megprófétálta...

(2Pét 3:10) Akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, ugyanígy a föld is, és annak minden műve, mely rajta található.

Tehát ott van az az "abszurd" lehetőség, hogy a teremtés hat napja 6000 év volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség története 6000 év, hiszen az Egyház is az Advent négy hetét a Krisztusra való várakozás 4000 évéhez igazította, akkor meglehet, hogy a világ csak 12000 éves... Ja, hogy mi ezt nem hisszük el? És miért hinnénk el a 4,6 milliárd évet? Egy sugárzás értelmezése alapján? Egy sugár szerint, amelyet ugyancsak Isten teremtett meg? Sőt, akár készen megérkezve is odateremthette azt. Vajon miért kellene várnia Istennek, hogy egy sugár több millió fényév alatt érkezzen meg a Földre? Neki minden lehetséges. Tehát, készen oda is teremthette azt. Ha egy autó az A város felől a B város felé tart egy bizonyos sebességgel, az még nem jelenti azt, hogy az autó az A városból indult el, hogy végig ugyanaz a sebessége volt, vagy, hogy biztosan a B városba tart...

10. A szilárd mennyezet, az alsó vizek és a felső vizek között, világosan ábrázolja az atmoszférát, vagyis a levegőt. A föld tűz által emelkedett ki a vízből, ahogyan ma is keletkeznek a vulkanikus szigetek. Tehát kezdetben megjelent a világban a négy anyagi elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld. Ezek alkotják az anyagi világ alapjait, amelyeket az őserő hozott létre, Isten teremtő szava által...

11. Isten párát bocsátott a földre, és a földet dús növényzet lepte el. Megfigyelhető, hogy a növényzet keletkezése megelőzi a Nap megteremtését és annak éltető sugarait. Vajon ez egy szarvas hiba lenne a Teremtés könyvében? Az izraelita papok hogyhogy nem vették észre, hogy a növényzet létezése nem előzheti meg a Nap létezését? Biztosan ők is megtapasztalták, hogy egy pincében, vagy egy barlangban, nem lehet virágokat növeszteni. És évszázadokon át olvasták és másolták ezt a tévedést? Nem lehet az, hogy a kezdetben a szellemi világosság éltette a növényeket? Figyeljük csak meg az ősrégi növényeket meg állatokat: a fák, a csigák, a dinozauruszok, stb. mind-mind igen nagyok voltak. Miért? Talán azért, mert az akkori világosság, ökoszisztéma, az akkori őserő, a felhőkkel borított, meleg, párás környezet, favorizálta a növekedésüket? A seqoia óriás mamutfenyők hogyan nőttek meg akkorára? Ma miért nem nőnek olyan nagyra a fák? A kőzetekben talált óriás csigák meg a dinozauruszok hogyan nőttek meg akkorára? Honnan volt olyan nagy életerejük?...

12. Az Éden kertjében egy folyó folyt, és az négy ágyra szakadt (Ter 2:10). Ja, ezt se kell szó szerint venni? Akkor miért beszél az írás két ma is ismert folyóról, a Tigrisről meg az Eufráteszről? Nézzük meg a térképet. Láthatjuk, hogy a folyók általában összegyűlnek, hogy egy nagyobb folyót alkossanak. Csakis a deltákban láthatjuk, hogy egy folyó több ágra szakad. Nézzük meg a Nilus vagy a Duna deltáját. Tehát a föld, és rajta az Éden kertje, egy sík terület volt, ahol a folyó lassan folyt, és így több ágra szakadhatott. Tehát az őkontinensnek, a Pangea vagy Gondwana egytömbbű földnek, nem voltak hegyei. Azok csakis az özönvíz kataklizmája által alakultak ki...

13. A Nap, a Hold és a csillagok megteremtése után beindulhatott az univerzum ma ismert mozgása. Létrejöttek a bolygók közötti erők és a bolygók mozgása. A Nap és a Hold mozgása meghatározta az általunk ismert csillagászati időt és annak mérését.

Az idő nagyon csalóka fogalom a mai ember számára. Egyesek odáig mennek, hogy az időt független valóságnak gondolják, amely meghatározza a létet. Végtelen számú párhúzamos időket, meg világokat képezelnek el, és időutazást is... Ez is egy hiábavalóság... Az idő csak egy virtuális dolog, amely az anyag álapotának változását mutatja, és csakis az anyag létezése és annak evoluálása határozza meg. Minden evilági anyagi dolog a végső állapota felé evoluál, ami a megdicsőült állapot a teljes megváltásban, mert az ember és a teremtett világ idők feletti örök életre lett teremtve (Róm 8:19-23). Anyag nélkül nincs idő. Ha az embernek nincs homokórája, karórája vagy atomórája, ha nem látja a Napot, a Holdat meg a csillagokat, akkor gyakorlatilag nem tudja meghatározni az időt...

14. Az élővilág teremtésének sorrendje valahogyan összevág Darwin megállapításaival. Először lettek a tengeri állatok, majd a levegőég állatai és végül, a szárazföld állatai. A szárazföldi állatok mintha felfejlődtek volna emlősökké, hogy végül meg legyen teremtve az ember.

15. Az egész teremtéstörténet olyan, mintha minden csakis az emberért lett volna teremtve. Tehát az állatok egyre magasabbredűbb megjelenése, az ember teremtése felé mutat. Ha pedig az állatok az ember miatt lettek teremtve, akkor nem-e az van, hogy ezekre épűlt az emberi test megteremtése, és nemcsak az van, hogy az ember hasznára lettek teremtve? Tehát gondolhatunk itt egyfajta "evoluciós teremtésre", amelyben az egyik faj megteremtése, egy korábbi, alacsonyabb rendű faj genetikájának továbbteremtéséből történt. Ebben az értelemben, meglehet, hogy Darwin közel járt az igazsághoz, és az, amit ma ősembernek neveznek, az a majomból lett továbbteremtve. De bárhogyan is volt, bármennyi ősember csontvázat is találnak, csakis akkor beszélhetünk valódi emberről, amikor az ember elkészült testileg, kiválasztatott, és Isten az Ő Lelkét lehelte az orrába (Ter 2:7). Ekkor lett az ember Isten képmására és hasonlatosságára teremtett lény. Amikor ma azt látjuk, hogy egy macska, egy kutya, egy majom vagy egy holló, képes értelmesen cselekedni, akkor semmi okunk azt gondolni, hogy az ősember nem tudott volna értelmesen cselekedni. De ez nem jelenti azt, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember lett volna. Csakis akkor lehetett az ősember emberré, amikor Isten az orrába lehelte az Ő Lelkét (Ter 2:7).

16. Éva megteremtése egy különleges történet. Itt gyakorlatilag egyfajta "teremtő műtétről" lehet szó. Isten mély álmot bocsátott Ádámra és kivette az egyik oldalbordáját. Gondoljunk csak bele: honnan vághatnánk ki az emberből, melyik csontját vehetnénk ki úgy, hogy ép és egészséges maradjon? Szerintem csakis a legalsó oldalbordája jöhet számításba. És ha valakinek kivennénk az egyik oldalbordáját, akkor annak gyerekei egy oldalborda nélkül születnének? Nem... A génörökség szerint, teljes oldalbordaszámmal születnének. Tehát logikus, hogy itt egy genetikailag passzoló társlény "klónozásáról" lehetett szó. Persze, hogy ez a "klónozás" egy teremtő aktus volt, de ezt csak így tudom kifejezni... Ha Ádámnak egy állati természetű, nőnemű ősember egyeddel kellett volna egyesülnie, akkor az genetikailag visszarántotta volna őt is, meg utódait is az állati kondícióba. Ezért volt szükséges, hogy az ő génjeiből, az ő csontjából és húsából legyen megteremtve Éva...

17. A háziállatokat nem a vadállatokból szelídítette meg az ember, hanem azokat Isten kezdettől fogva az embernek teremtette. Az ember már Ábel idejében (kb. K.e. 4000) juhokat tartott (Ter 4:2). A háziállatok fogyasztása az özönvíz után válhatott általánossá (kb. K.e. 2500), amikor Isten az állatokat rendelte az embernek eledelül (Ter 9:3)...

18. Az emberiségnek nem kellett évezredek alatt kifejlődnie a kőkorszakból a bronzkorszakba, meg a vaskorszakba. Ezek a feltárások és leletek csak az emberiség különböző ősi életformáját mutatják nekünk. Az ú.n. kőkorszaki leletek: a kőmozsarak, kőmalmak, stb. az eredeti szentség utáni élet maradványai, amikor még az emberek csak magokat, vagyis búzából készített kovásztalan kenyeret ettek. Mivel Isten bőruhába öltöztette az Éden kertjéből kiűzött embert (Ter 3:21), ezért megjelentek az éles, pattintott kőszerszámok, az állatok levágására és a bőrök kikészítésére. Káin hatodik leszármazottja, Tubalkain, ismerte a bronz és a vas kovácsolását (Ter 4:22). Tehát kb. K.e. 3400-ban, már az ember megmunkálta a bronzot is, meg a vasat is. Akkor hogyan beszélhetünk bronzkorszakról meg vaskorszakról? A vas oxidálódik és a rozsda miatt teljesen szertefoszlik. Meg lehet állapítani reálisan, hogy mikortól vannak vaseszközök?...

19. Az Éden kertjében két szent fa volt: az élet fája és a jó meg a rossz tudásának fája (Ter 2:9). Ezekkel a szent fákkal sok félreértés van... A tiltást az emberek gyakran mindkét fára vonatkoztatják, holott a tiltás csakis a jó meg a rossz tudásának fájára vonatkozott. Szerintem az első emberpár rendszeresen odajárult az élet fájához, és táplálkozott annak gyümölcsével. Ezt tanusítja a mai szentáldozás, meg az eszkatológiai élet fája is (Jel 22:2). Csak miután az ember elkövette az eredeti bűnt, csak akkor lett eltiltva az élet fájától, a kerubok lángoló kardja által, hogy ne ehessen többé az élet fájáról, és ne éljen örökké (Ter 3:22; 24)...

20. Kezdetben az állatok füvet ettek, és az emberek magot termő gyümölcsöket (Ter 1:29-30). Abban az időben, még sokáig nem volt szokásban a húsevés. Sőt, az eredeti bűn esete után is, Ábel állatáldozata nem azért volt, mert ő állathúst fogyasztott volna, hanem mert a bárány vérében lélek van, és az a Megváltó előképe volt. Az eredeti bűn után az Úr állatbőrből készített ruhákat a meztelensége miatt szégyenkező embernek (Ter 3:21). Tehát Ábel juhpásztorkodása az öltözet előállításáért volt (juhbőr és gyapjú). Abban az időben, és még sokáig, létezett az a bizonyos termékeny félhold, ahol a föld még magától hozta a búzatermést. Tehát az eredeti bűn utáni átok következményei (Ter 3:17), vagyis a föld elgyomosodása, csak lassan, idővel vált valóra, és a föld még egy ideig magától hozta a bőséges búzatermést.

21. Nagy kérdés, hogy mi történt a teremtés napjainak világosságával és a két szent fával. Szerintem ezek szellemi dolgok voltak, láthatók, éltetők és tappinthatók, mint a megdicsőült test, és addig voltak velünk, amíg e világ külön nem vált a szellemi világtól és az eredeti szentség állapotától. Ez a két dimenziónak fokozatos különválása lehetett, a szellemi és az anyagi dimenziók szétválása. A teremtett világ dicsőséges köntöse eltünt. Ezeket a diminziókat aztán Jákób létrája kötötte újra össze (Ter 28:12), amikor az Úr Ábrahám, Izsák és Jákob által újra fel nem vette a fonalat a bűnbe esett emberiséggel. Tehát, amikor ez a világ belezuhant a halandóságba, akkor fokozatosan elhomályosodtak és eltűntek a szellemi dolgok: a szellemi világosság, a szent fák, az isteni táplálék és a virrasztó angyalok (Énok könyve 6.)...

Még sokáig elidőzhetnénk az Éden kertjénél, de szerintem ennyi is elég ahoz, hogy elgondolkozzunk ezeken a dolgokon. Vajon magától lett ez a világ, vagy Isten teremtette azt és formálta az idők folyamán?...

A mai tudományok, amelyek egy Isten nélküli, magától keletkező világról beszélnek, leginkább a sugárzásokra hagyatkoznak. Akár teleszkópba néznek, akár rádióspektrumokat analizálnak, akár radiómetrikus kormeghatározást végeznek, mind-mind sugarakkal dolgoznak. Az ember ma a sugarakban és a fénysebességbe veti bizalmát. Pedig hát az Úr a sugarakat is készen odateremthette a helyükre. Hogyan hihetnek inkább egy anyagi sugárban, mint Istenben, Aki Lélek és ezeknek teremtője?...

Az Úr ma is cselekszik és létrehozza az Oltáriszentség csodákat, amikor az átváltoztatott szent ostyában, a valóságosan jelen lévő Úr Jézus Krisztus testét élő hússá és vérré változtatja. Aki a szentostyát Krisztus élő szívizomává és élő vérévé változtatja, nem tudta ezt a világot megteremteni? Ne higgyünk a hitetlen tudósoknak, hanem legyünk hívők és higgyünk Istenben...

(Jn 3:16-21) Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában. Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.

Ahogyan ma látjuk a dolgokat az egy dolog, és amit majd odaát, az Úrnál fogunk látni, az más dolog. Ott majd mindent úgy fogunk ismerni, ahogyan van, és ott már nem lesz semmi kérdésünk (Jn 16:23)...

Uram Jézus, általad lett a világ, Te vagy a mi Teremtőnk és Megváltónk. Őrizz meg minket szent hitünkben, és szabadíts meg minket a hitetlenség sivárságától. Ámen.