Tudatos Vásárló - tartalmak

Elvárható és remélt szolgáltatások a wellness szállókban

dr Ottlakán Johanna — Fri, 10 Feb 2012 09:05:52 +0000

Mindenki vágyik egy kis lazulásra, amire megfelelő terep lehet a töretlen népszerűségnek örvendő wellness-szállodák egyike. Mit várhatunk el ezektől, és mit tehetünk, ha a felét sem kapjuk annak, amit reméltünk?

A wellness-szállodák növekvő népszerűségének még a válság sem vetett gáncsot. De vajon tudjuk-e, mit is takar pontosan a csábító wellness kifejezés? Ha a válaszunk nem, ne csüggedjünk: senki sem tudja. A wellness ugyanis jogilag nem pontosan meghatározható szolgáltatás.

Wellness lehet bármi, ami segít megteremteni a lelki és testi nyugalmunkat: fürdőzés, sport, reformtáplálkozás vagy mindezek tökéletes pihenéssé összegyúrt kombinációja. Ezen tevékenységek űzése elméletileg bárhol lehetséges, de talán nem véletlen, hogy az oly megfoghatatlan fogalomra egész szolgáltatási centrum- és szállodahálózat épült. Bár azt hihetnénk, hogy más egészségügyi tevékenységet folytató intézményekhez hasonlóan a wellness-szállodákra is vonatkozik valamilyen minősítési rendszer, ez sajnos nem így van.

Míg a jogilag sokkal pontosabban körülhatárolt gyógyszállókat szigorúan ellenőrzi és nyilvántartja az ÁNTSZ, addig a wellnesshotelek esetében nincs hasonló minősítési rendszer. A ma hivatalosan Magyarországon működő harminckét gyógyszálló listája megtalálható az ÁNTSZ honlapján, így előre ellenőrizni tudjuk, hogy a pihenésünkhöz kiválasztott szálloda valóban azt nyújtja-e, amit ígér. Ha utóbb kiderül, hogy mégsem, panaszunkkal nyugodtan fordulhatunk az ellenőrzést végző ÁNTSZ-hez. A wellness-szállók esetén azonban marad a tanácstalanság: ha nem azt kapjuk, amire számítunk, akkor nyeljünk egy nagyot, és igyekezzünk a kellemetlenségek ellenére jól érezni magunkat, vagy panaszkodjunk, hátha sirámunk meghallgatásra talál?

Kapcsolódó jogszabály
45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről

Felszereltségi minimum

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, valóban wellness-szállóba érkeztünk-e, a következőket vegyük sorra. A wellness-szállónak legalább három csillaga, egy beltéri medencéje, kétféle szaunája vagy gőzfürdője van, masszázst, arc-, test-, kéz- és lábápolási lehetőségeket kínál, fitnesztermében kardiogépek és edző várja a betévedőket, éttermében reform- és vegetáriánus ételek között is válogathatunk.

A kikapcsolódást segítik a szintén kötelezően nyújtandó aerobic- vagy egyéb sportolási és mozgásprogramok (legalább négyféle), valamint a közösségi, kulturális és zenei események. A wellness-szálló elengedhetetlen kelléke az egy fő szakirányú végzettségű dolgozó. Az elvárásokat megfogalmazó rendelet segít, hogy az alternatív életmódtól ódzkodók is jól érezzék magukat: hagyományőrző magyar ételeket is kínálni kell, jöhet a pörkölt és az „egyéb közérzetjavító szolgáltatások”.

Az extrák

A felsoroltak meglétét nem árt előre ellenőrizni. Ha a szálloda honlapján nem írnak például medencéről és szaunáról, ne legyünk restek telefonon vagy e-mailben rákérdezni. A jogszabály azonban csak a szállodák imént ismertetett felszereltségét írja elő, az továbbra is kérdés, hogy milyen jóléti szolgáltatásokra számíthatunk. Érdemes tehát pontosan tájékozódni, hogy a befizetett díjért cserébe pontosan mire is tarthatunk igényt.

Például hogy a masszázs csak lehetőség-e, vagy a szolgáltatás része? Hiszen ha a nyugisnak remélt talpmasszázsról akkor derül ki, hogy külön kell fizetni érte, amikor már köntösben várjuk az áhított lazulást, könnyen feszültség forrásává válhat. Ha ezeket jó előre tisztázzuk, kevesebb csalódás fog érni minket a pihenés alatt.

Mindenképp igyekezzünk tehát még az utazás előtt minden kérdésünkre választ találni, ugyanis a szomorú igazság az, hogy jogi szabályozás és pontos fogalmak hiányában egyáltalán nincs elvárható szolgáltatási minimum a wellness területén. Lehet, hogy még azért is pénzt kérnek, amit józan ésszel alapellátásnak gondolnánk, például az edzőterem vagy a szauna használatáért. Persze a forgalom növelése érdekében a legtöbb ilyen létesítmény a szállásdíj mellé egy-egy ingyenes kényeztető szolgáltatást is kínál, de hogy mit és milyen értékben, az széles skálán mozog.

Hiány esetére

Ha tudatos utazóként jól felkészültünk, mindennek utánanéztünk, és még így is kiderül, hogy bizony a szálloda mégsem annyira wellness, mint ígérte, vagy a remélt szolgáltatások elmaradnak, akkor marad a panasz. Mint minden utazási típusnál, a panasz elsődleges helye itt is a pihenés helyszíne, tehát maga a szálloda. Ha szervezett keretek között utaztunk, és a szervező irodának van jelen képviselője, akkor őt keressük, egyéb esetben forduljunk a recepcióhoz.

Nem érdemes a hazaérkezésig várni azzal, hogy a meghirdető irodánál panaszt tegyünk, ha ugyanis a helyszínen elmulasztottuk a tőlünk várható tudatosabb magatartást, utóbb már egy megalapozottnak vélt panaszt is szinte lehetetlen bizonyítani. Ha a gond súlyosabb, és már a szálloda alapfelszereltsége is hiányos wellness-szempontból, akkor érdemes a panaszt nemcsak a helyszínen rögzíteni, hanem valamely hatóság felé is jelezni. Két intézmény jöhet szóba panaszfórumként: a területileg illetékes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal.

Kép [cc] ichzeit

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában.

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Hódítanak a tejautomaták

Gazdasági Rádió — Fri, 10 Feb 2012 07:01:07 +0000

A Tejautomata.com célja informatív tartalomszolgáltatás a tejtermelők piacra jutásának, a tej feldolgozásának, a friss termelői tej és tejtermékek önkiszolgáló módon történő kimérésének gépeiről, berendezéseiről, valamint a multinacionális cégek kikerülésének lehetőségeiről.

Ajánlott link: http://hencidatej.hu/

A Pangasius hazugság - WELTBILDER, NDR (német)

WELTBILDER, NDR — Fri, 10 Feb 2012 06:37:59 +0000

Szűkös helyen tenyésztenek halakat, így "természetesen " az antibiotikumok használata rutinszerű. Az idilli reklám ígéreteinek nem sok közük van a Pangasius ipar valóságához.
Ajánlott link: http://www.ndr.de/weltbilder/

Nő az energiaital túladagolás a gyerekek körében

Tudatos Vásárló — Thu, 09 Feb 2012 11:07:21 +0000

Két hónap alatt több mint 120 fiatalkorúnál idézett elő rosszullétet az energiaital túladagolás, a harmaduk orvosi ellátásra is szorult. Sajnos már nem csak a felnőttek élnek ezzel a szerrel, holott a kockázatai igen komolyak lehetnek.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2011. november 1. óta gyűjti és feldolgozza az energiaital-fogyasztással összefüggő események adatait. A hivatalhoz az ország egész területéről érkeznek jelzések az energiaital túladagolásról a mentőszolgálattól, az orvosi ügyeletekről, a gyermekorvosoktól, a védőnőktől, valamint az általános és középiskolákból.

Az itthon kapható energiaitalok koffeintartalma kiszerelésenként 50 és 505 milligramm között változik, egy csésze kávé 70-180, egy csésze tea 5-10, míg egy dobozos kóla 35 milligramm koffeint tartalmaz. Orvosi szaklapok szerint a testsúlytól és az érzékenységtől függően 250-300 milligramm koffeinbevitelnél már jelentkeznek a túladagolás következményei: álmatlanság, remegés, súlyos esetben depresszió, hallucinációk.

Az első elemzés szerint, a 2011. december 31-ig tartó időszakban hazánkban 123 főnél idézett elő rosszullétet, illetve kellemetlen testi tüneteket az energiaital fogyasztás. A rosszullétet kiváltó energiaital mennyisége fejenként naponta két deciliter és 3 (!) liter között változott. Az érintettek 87 %-a fiatalkorú férfi.

A 18 év alatti fiatalok, gyermekek esetében, valamint azoknál, akik nem szoktak a koffein tartalmú italok fogyasztásához, a túladagolás akár halálhoz is vezethet, ezért különösen aggasztó, hogy a rosszullétről beszámoló személyek 77 %-a 18 év alatti fiatal, akik között 8-10 éves korú gyermekek is voltak. A tünetekkel jelentkezők

legnagyobb része (26 %) a 13-14 éves,
19 % a 15-16 éves,
18 % a 11-12 éves,
12 % pedig a 17-18 éves korosztályba tartozik.

A rosszullétről beszámoló fogyasztók 3 %-a 8-10 éves gyermek, 22 %-a pedig 19 év fölötti felnőtt.

Az érintettek egy része naponta többször, különböző helyszínen is ivott energiaitalt, a legnagyobb arányban azonban otthon (46 %) a délutáni órákban (42 %) fogyasztottak belőle.

Az energiaital és az alkohol együttes fogyasztása végleges károsodást okozhat a májban, a szívben, és a vesében is, ennek ellenére a fogyasztók 23 %-a próbálta ki a kettőt együtt.

A tünetek közül legtöbben zaklatottságról, ingerlékenységről (27 %), valamint felfokozott idegállapotról, nyugtalanságról, álmatlanságról (24 %) számoltak be, előfordult még szédülés, hányinger, hányás, valamint szapora szívverés és mellkasi szúrás is. A túlzott energiaital-fogyasztás miatt rosszullétről és kellemetlen testi tünetekről beszámoló 123 fő közel harmadát állapotuk miatt egészségügyi ellátásban kellett részesíteni.

Tények az energiaitalokról

Az energiaitalok átmenetileg felpörgetnek, növelik a teljesítményedet, de utána még erőteljesebb fáradtság jelentkezhet.
Az energiaitalok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek túlzott fogyasztása súlyosan károsíthatja a szervezetedet. Okozhatnak szédülést, álmatlanságot, izzadást, gyors, erős szívdobogást, hányingert, hányást, hasmenést. Erős vízhajtó hatása miatt hamar a szervezet kiszáradásához vezethet, amely hirtelen szívmegállást és halált is okozhat.
Az energiaitaloknak magas a cukortartalma, ez könnyen elhízáshoz vezethet.
Az energiaital és az alkohol együttes fogyasztása végleges károsodást okoz a májban, a szívben, és a vesében is.
Az alkohollal kevert energiaitalok további veszélye, hogy tévesen értékelsz helyzeteket, kötekedő, agresszív lehetsz és így veszélybe sodorhatod magad.

Mit tehetsz, ha fáradt, kedvetlen és levert vagy?

Ha nem tudsz fölébredni, vagy egyszerűen csak állandóan fáradtnak érzed magad, semmiképp ne az energiaitalhoz nyúlj elsőként, gondolj arra, hogy talán változtatnod kellene az életmódodon, hogy természetes módon legyél mindig friss és aktív. Itt van néhány tipp hogyan tudod ezt elérni:
Mindig reggelizz. Ha eszel valamit reggelente, beindítod a rendes anyagcseréd, és ez által nem leszel fáradt.
Gyakran elfáradunk amiatt, hogy csökken a vércukorszintünk. Ennek elkerülésére egyél naponta öt alkalommal, és legalább kétszer gyümölcsöt.
Igyál vizet. Ha ki vagy száradva, sokkal kimerültebb vagy. Igyál folyadékot, lehetőleg vizet minden órában, hogy ezt elkerüld.
Fogyassz kevesebb édességet. Az olyan termékek, melyek cukorban gazdagok hirtelen megnövelik a vércukorszintet, aztán a cukorszint hirtelen le is csökken. Ez a csökkenés vezet a kimerültség érzéséhez. Ha ritkábban eszel édességeket, elkerülöd a vércukor ingadozást is.
Mozogj! A mozgás a legjobb módszer arra, hogy a keringésed megfelelő legyen. A mozgás által javul az anyagcseréd és frissebbnek érzed magad.
Aludj! Mindig fáradt leszel, ha nem alszol eleget. Próbálj meg lelassulni és minimum 7 órát aludni minden éjszaka. Fontos tudni, hogy a szervezet számára az éjfél előtti alvás nem pótolható be más időszakban.

Forrás: ÁNTSZ

Kép [cc] leilaschumacher

***

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

A hús és a sajt a legkevésbé klímabarát

Dióspatonyi Ildikó — Tue, 07 Feb 2012 18:01:41 +0000

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a karbon-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer. Már csak ezért is érdemes csökkenteni a húsfogyasztásunkat.

Az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatását az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60%-kal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt 50 évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81%-kal nőtt.

A tanulmány 20-féle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonya, rizs, paradicsom, brokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették a számítások során.

Tehát meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén majd ezt követően a feldolgozásán és szállításán keresztül egészen a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Néhány érdekes adat a húsfogyasztás okozta környezetterhelésről
- Egy hamburger elhagyásával annyi üvegházgáz-kibocsátást takaríthatunk meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk.
- Ha egy négyszemélyes család egy héten egy hús- és sajtmentes napot tart, olyan mintha négy hétig nem használna autót.

A tanulmány elsősorban a nagyüzemi élelmiszertermelésből származó terményeket, termékeket vizsgálta, így nem foglalkoztak pl. az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel. A halak esetében is a nagyüzemi körülmények között tenyésztett halak környezetterhelését elemezték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy 1 kg bárányhús előállítása 39,3 kg CO₂-dal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár.

A sorban a következő a marhahús, ebből 1 kg előállítása során 27,1 kg CO₂ kerül a légkörbe.

Tanácsok vegetáriánus étrendhez, nem csak vegáknak

A dobogó harmadik fokán a sajt áll (kilónként 13,5 kg CO₂-kibocsátás).

A bárányhús esetében tapasztalható kiugró érték azzal magyarázható, hogy a bárányok a szarvasmarhához képest arányaiban nézve kevesebb húst adnak, viszont felnevelésük, táplálásuk hasonló mennyiségű üvegházgáz-kibocsátással jár.

A további adatokból jól látszik, hogy a marhahús előállítása

több mint kétszer annyi környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi sertéshús előállítása,
négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihús előállítása,
13-szor nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi zöldség pl. bab, lencse megtermelése.

A halak közül a lazac az előkelő 5. helyet foglalja el, amit a szakértők a haltáp előállításának magas környezeti terhével magyaráznak. Ezt erősítik a fogyasztási szokások is, ugyanis sok lazac ételmaradék formájában a kukába kerül.

Kattints a képre a nagyobb méretű ábráért!

Nem elhanyagolható az élelmiszer-hulladék szerepe

A tanulmány vizsgálta azt is, hogy az egyes élelmiszerek előállítása során melyik szakaszban a legnagyobb a környezetterhelés.

Az adatok azt mutatják, hogy a hústermelés esetében az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb mennyisége a tenyésztés során keletkezik. A marhahúsok esetében ez az érték (90%) többek között a szarvasmarha metángáz termelésével valamint a takarmányozásra felhasznált növények termesztésével magyarázható.

Ezzel szemben a nem kérődző állatok, pl. szárnyasok nem termelnek metánt, így a tenyésztési szakaszban jóval alacsonyabb a környezetterhelésük, viszont nagyüzemi feldolgozásuk jóval több energiát és vizet igényel, mint a többi hústermelő állat feldolgozása.

A zöldségfélék a húsokkal ellentétben nem annyira a termesztés során, hanem inkább azt követően terhelik a környezetet, elsősorban a feldolgozás, a szállítás valamint a fogyasztásra történő előkészítéskor.

Nemcsak a termelők és a feldolgozó üzemek felelőssége a nagy mértékű üvegházgáz-kibocsátás. Az életciklus során a kibocsátás átlagosan legalább 20%-a a lánc végén, vagyis a nem megfelelően kezelt hulladék élelmiszer bomlása során keletkezik. Ezt leginkább úgy lehet csökkenteni, ha fogyasztóként előre megtervezzük a vásárlást, így csak a szükséges mennyiséget vesszük meg, minimalizáljuk a kidobott élelmiszer arányát, azt pedig a komposztba dobjuk.

A szerző biológusmérnök.

Kép (cc) hugerstangly

***

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

I love JÓ! képkiállítás

szerk — Mon, 06 Feb 2012 10:16:23 +0000

Az I love JÓ – Azt vedd, ami JÓ neked! szlogennel futó, a tudatos vásárlást és fogyasztást népszerűsítő szemléletformáló kampányt a Nap-Hold Egyesület valósította meg 2011 őszén. A kampány célja volt megmutatni a környezettudatosság JÓ oldalát és egyéni felelősségvállalásra ösztönözni mindazokat, akik a fogyasztói társadalom által gerjesztett környezeti és társadalmi problémák megoldását pusztán „felülről” várják.

A kampány keretén belül meghirdetett Képeslaptervező pályázatra olyan házilag készített képekkel és fotókkal lehetett nevezni, melyek jó példákat mutattak be a tudatos vásárlásra – vagy épp nemvásárlásra – az alkotók egyéni látásmódján keresztül. A beérkezett 60 pályamű közül a szakmai zsűri négy képet választott ki, melyek tavaly novemberben freecard formájában kerültek terjesztésre Veszprém megyében. Ez a négy kép további tizenkettő – hol vicces, hol elgondolkodtató, művészi igénnyel kidolgozott vagy sebtiben összemontázsolt, de mindenképp ötletes – alkotással együtt tekinthető meg a Pannon Egyetem közreműködésének köszönhetően megvalósuló kiállításon február 7. és 20. között.

A megnyitón való részvételéről az alábbi elérhetőségek valamelyikén várják visszajelzését a szervezők:

Kovács Beáta: +36 20 824 5682, Balogh Orsolya: +36 20 275 9245, info@nap-hold.hu

Banán- és citrustörténetek

Barotányi Zoltán — Mon, 06 Feb 2012 09:58:31 +0000

A trópusi gyümölcsök története regényes fordulatokban gazdag. A banánnal kapcsolatos pajzán gondolatok tükrében pedig szinte ironikus, hogy a nemesítés miatt e gyümölcs tökéletesen magtalan, azaz képtelen az ivaros szaporodásra.

A banán még a gyümölcsfélék közül is kirí a maga furcsaságával – kezdve azzal, hogy legtöbbjüknek még csak nem is rokona. A karibi folklórból ismert banánfa nem létezik, pontosabban nem fa, csupán afféle jó nagyra nőtt „gaz”. A képekről ismert áltörzsét valójában egymásra boruló levelei alakítják ki, és fürtvirágzata van neki, melynek nyomán szintén fürtökben hozza gyümölcsét.

A banán, abban a formájában, ahogy mi ismerjük, nem létezik a természetben. A manapság nagy előszeretettel fogyasztott banánfélék már háziasított és nemesített fajták; aszexuális alapon, sarjaztatással szaporodnak.

Banángenetika kezdőknek és haladóknak

A banánrajongó milliárdok alighanem el sem tudnák képzelni, hogy kedvenc csemegéjük majszolgatása közben magokat köpdössenek. Esetleg a szőlőevéshez hasonlóan itt is iskolák alakulhatnának ki a „kiköpni” vagy „lenyelni” irányzatok mentén. Pedig a banánmagok eltűnésének volt még egy további, sok szempontból kellemetlen hozadéka is. A kultúrbanán, rácáfolva az alakjához kapcsolódó képzetekre, képtelen az ivaros szaporodásra. Ezért a rengetegféle termesztett banán voltaképpen egy-egy közös ős kváziklónjának tekinthető.

A banán két vad alapverziója, a Musa acuminata és a Musa balbisiana bezzeg nem spórol a magokkal: előbbi Hátsó-Indiában (Mianmar, Thaiföld, Indokína, Malajzia), a Fülöp-szigeteken, az indonéz szigetvilágban és Új-Guineában, az utóbbi pedig egy Srí-Lankától és Dél-Indiától egészen Dél-Kínáig húzódó hatalmas, sarló alakú sávban honos.

A modern genetikai kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy napjaink szép sárga, nyersen is ehető, édes banánjai legnagyobb mértékben a Musa acuminata örökítő anyagát hordozzák magukban. Vannak persze kivételek is, mint például a rendkívül finom ízű, vaníliás aromájú Blue Java, azaz a hawaii banán, amely az utóbbi genetikai hagyatékából őriz többet.

Az érett banánnak is van néhány különös sajátossága: például UV fényben fluoreszkál. Diszkóban jelentős sikereket arathatunk vele, már ha beengedik a bizti boyok. Szintén közismert viszonylag erős radioaktivitása, ami magas radioaktív káliumtartalmának köszönhető. Megijedni azért nem kell: sugárfertőzést nem kapunk tőle, de jellemző, hogy az atomszkepticizmustól érintetlen, „pro-nuki” szakértők és szervezetek gyakorta hivatkoznak a radioaktív banán egyenértékre. Hány banánnyi a radioaktivitás?

Vörös, sárga, zöld

A banán háziasítása jó 7000 évvel ezelőtt kezdődhetett meg azokon a területeken, ahol még ma is vadon él a Musa acuminata: az indonéz szigetvilágban, a mai Fülöp-szigeteken, Malajzia vagy Új-Guineában – a botanikusok többségi véleménye szerint leginkább ez utóbbi helyen. A banán diadalmenete azóta töretlen. Állítólag már a régi görögök is ismerték és termesztették Dél-Európában. Hamar eljutott Afrikába, Dél-Amerikába pedig a portugálok vitték el – legnagyobb exportőre ma Ecuador.

Mi, buta északiak többnyire csak az édes, fehér húsú és – az etilénes érlelés után – sárga héjú banánt ismerjük, pedig van belőle zöld és vörös színű is. Ráadásul míg mi meghámozzuk, megesszük a húsát, a többit meg pazarló módon eldobjuk, délen sok helyen bőröstül megsütik, és azzal együtt fogyasztják bizonyos fajtáját. És ez még a jobbik eset.

Közép-Afrika számos országában ugyanis olyan nagy a banánfogyasztás, hogy komoly gondot okoz a naponta képződő rengeteg banánhulladék. Ennek hasznosítását segíthetné a sok-sok banánhéj, -levél és -szármaradék brikett formába sajtolása, ami szárítás után tüzelőanyagként szolgálhatna.

Big Mike tragikus halála és a Cavendish-puccs

Manapság egészen más típusú banánt nassolunk, mint akár fél évszázaddal ezelőtt, s ezt néhány igen csúnya növénybetegségnek köszönhetjük. A modern idők legnépszerűbb banánfajtáját Gros Michelnek hívták. 1820 körül fedezte fel magának a piac, s vagy száznegyven évig uralkodott, míg a világ nagyobb részéről ki nem iktatta a Panama-kórnak nevezett fuzáriumos gombabetegség, mely a 20. század elejétől kezdte irtani az ültetvényeket.

Teljesen azért nem pusztult ki, sőt a trópusok betegségtől érintetlen, rejtett zugaiban, így Honduras egyes részein még ma is termesztik. Legendák szólnak arról, hogy a Gros Michel (más néven Big Mike) sokkal finomabb volt, mint a ma népszerű, vietnami eredetű Cavendish-banán – ezt persze nem bizonyíthatjuk, de tudjuk: régen minden finomabb volt.

Az viszont biztos, hogy Big Mike tényleg nagyobb, héja pedig vastagabb volt a Cavendishnél, ami minden elődjénél és utódjánál könnyebben szállíthatóvá tette, elősegítve így a banán európai és észak-amerikai terjedését. A Big Mike-nál holmi ideális tárolási és érlelési hőmérsékletre sem kellett ügyelni – ezzel szemben a Cavendisht nem javallott 13 fok alatt tartani. Mint mindannyian tapasztaltuk, a hűtőben tárolt banán héja megbarnul – igaz, a szín nem minden.

De hiába a sok macera, most a Cavendish-banán is veszélybe került. A Panama-kór újabb verziója, egy módosult fuzáriumféle már megfertőzte az ültetvények jelentős részét. A betegség most is Ázsiából indult ki, s elődjéhez hasonlóan várhatóan körbejárja majd a Földet, hála a világkereskedelemnek és a monokultúrás banánültetvényeknek. Eközben az afrikai, sok helyen fő tápláléknak számító banánféléket a Black Sigatokának nevezett másik levélgombaféle pusztítja, melynek szaporodó fekete pöttyei egy idő után ellehetetlenítik a fotoszintézist.

A korábbi tapasztalatok szerint még 10-20 évig találkozhatunk a Cavendish-típusú banánnal az üzletek polcain – véssünk tehát az eszünkbe minden magunkba diktált banánt: az utód alighanem csekély mértékben fog hasonlítani az elődre. A lehetséges helyettest már most is gőzerővel keresik.

E folyamatban éppúgy szerepet kaphatnak a hagyományos fajtanemesítési, keresztezési módszerek, mint a modern molekuláris genetika: könnyen lehet, hogy az átmeneti győztest a biotechnológiának köszönhetjük majd. És valakinek ugye majd arról is gondoskodnia kell, hogy a, mondjuk, vörösesbarna vagy zöld felmenők szintén magtalan gyermeke szép sárga legyen, mint elődei.

A citrus, a citrom meg a citron

Amint citrusfélékről esik szó, korunk embere leginkább néhány kitüntetett, képzeletben máris hámozandó és facsarandó gyümölcsre gondol: citrom, narancs, esetleg lime, grapefruit meg mandarin, azt slussz. Pedig a ma fogyasztott citrusfélék köre ennél jóval szélesebb. Az említettek néhány eredeti, a felsorolásban nem szereplő citrusféle mesterséges keresztezésével jöttek létre, de akadnak szinte őseredeti fajták is.

Ilyen például a citron (Citrus medica), amely – rokonaitól, a citromtól vagy a narancstól eltérően – szinte nem tartalmaz húsos-leves részt, csak vastag fehér, szivacsos termőtestet. Ennek megfelelően a nem túl felhasználóbarát citron – melyet néha cédrátcitromnak neveznek – elsősorban nem táplálékként, hanem gyógyszerként szolgált. Húsával és préselt olajával tengeribetegséget, tüdő- és bélbetegségeket kúráltak, de használták a ruhamolyok elriasztására, továbbá vallási szertartásokhoz – mint például a zsidók szukkot idején. Amúgy az összes citrusféle villámgyorsan kereszteződik a másikkal, és hát – mint a legtöbb hasznos fajnál – itt is széleskörűen alkalmazzák az oltás népszerű és hatékony kertészeti módszerét, azaz egy másik citrusféle termőágát „forrasztják” a kiválasztott citrusfára. Azokból pedig mindig akadt elég.

Az ember beavatkozása előtt már vadon is megtermett a grapefruithoz hasonló ízű, ámde annál édesebb, nagyméretű, akár egy-két kilósra megnövő pomelo (Citrus maxima) a maláj szigetvilágban, a manapság jól ismert lime (Citrus aurantifolia) Dél-Ázsiában, a mandarin (Citrus reticulata) Kínában, és még néhány ritkább és kevésbé ismert ázsiai citrusféle. Minden további citrusféle ezekből alakult ki, amit sokszor a latin név tökéletesen jelez – még ha a gyümölcshöz vezető út homályba is vész.

A ma ismert citrom például a pomelo és a cédrátcitrom keresztezéséből jött létre, az édes narancs valószínűleg a mandarin és a pomelo zabigyereke, ez utóbbi és a pomelo kiházasítása pedig törvényszerűen vezetett a grapefruithoz. S ez még korántsem a vég: a ma termesztett citrusféle gyümölcsök száma lassan a százhoz közelít, legtöbbjükre még magyar név sincsen.

Egy típust azért már a hetvenes-nyolcvanas évek KGST-csereberéjében megismertünk: a zöldessárga héjú, erősen rostos szerkezetű, gerezdekre nem bontható, de préselve finom édes levet szolgáltató kubai narancsot. Ennek egyes vizsgálatok szerint kalcium-, magnézium-, sőt C-vitamintartalma 100 grammra vetítve jelentősen magasabb, mint a ma népszerű fajtáké. Ha tehát a citromos rekeszből egy, az addig ismerthez képest eltérő ízű és állagú, fűszeresebb illatú sárga gyümölcsöt sikerült hazavinnünk, akkor gyanakodhatunk, hogy egy másik citrusfélét kaptunk citrom helyett, és ezzel nem is feltétlenül jártunk rosszul.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 24. számában.

***

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Közösségi Kert Projekt / Lecsós és Mobil Kert

Kortárs Építészeti Központ — Sun, 05 Feb 2012 21:31:31 +0000

A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat. Ajánlott link: www.kozossegikertek.hu

A Greenpeace behatolt a román környezetvédelmi minisztériumba

Sun, 05 Feb 2012 20:38:53 +0000

A környezetvédők Borbély László román környezetvédelmi miniszter irodájában demonstráltak a cianidos technológiát alkalmazó aranybánya ellen.

Magyarország Kánaánja: Tisza-mentő civilek

Huzián Zsófia — Wed, 01 Feb 2012 22:42:47 +0000

„Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!” – mondják az aratók Juhász Gyula versében. A SZÖVET a Tisza menti gazdálkodás fennmaradását tűzte ki célul.

A folyó az állatoknak lakóhelyet, a növényeknek tápanyagot, az embereknek munkát ad. A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) 2006-ban alakult a hagyományos tájgazdálkodás felélesztéséért és a helyi alapanyagokból készülő élelmiszerek kereskedelmének élénkítéséért a Tisza árterében. Nevükhöz fűződik többek között a sajtóban is visszhangot kapó „Meggymentő akció” és a „A mi menzánk!” program. Szabadkai Andreával, a SZÖVET elnökségi tagjával beszélgettünk.

Az eredeti ízeket és illatokat kereső fogyasztók szíve nagyot dobban, ha a Meggymentő akcióról vagy a Befőző akcióról hall. Mik ezek, és miért fontosak a SZÖVET számára?

A Meggymentő akcióval a fogyasztók olyan régi, ízes gyümölcsfajtákhoz juthatnak hozzá, mint a Pándy meggy, a besztercei szilva és a gönci barack. Ezeket közvetlenül a gazdáktól lehet megvásárolni, akik boldogan árulják, hiszen a nagyüzemi felvásárlási árnál több kapnak így. A SZÖVET a vásárlók és az eladók egymásra találását szervezi meg.

A Meggymentő akciót 2008 júniusában hirdettük meg először, amikor a termelők nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A nagy felvásárlók ugyanis csak az önköltségi ár alatt akarták átvenni tőlük a meggyet. Budapesten és Érden hirdettünk meggyárusítást. Ez volt az első országos hírű akciónk, és nagyon jól sikerült: a kistermelőknek összesen 16 tonna gyümölcsöt sikerült eladniuk tisztességes áron.

Ebből az ötletből nőtte ki magát a Befőző akció. Minden befőzési időszak előtt előrendeléseket veszünk fel az aktuális gyümölcsökre. Ebbe már nemcsak a Tisza menti települések és civilszervezetek kapcsolódtak be, hanem az ország több területéről jelentkeztek résztvevők. Az árusítást tavaly tavasszal és ősszel facsemetevásárral is összekötöttük Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Felkutattuk azokat a gazdákat, akik olyan régi, különleges fajtájú csemetéket is kínáltak, mint például a sárga színű, leveses húsú télálló batul (vagy batúr) alma, az illatos, árpával érő júniusi körte, más néven árpáskörtély, vagy a régi magyar télálló fajta, a Bereczki birs.

Ha valaki máris kedvet kapott, honnan lehet értesülni arról, hogy miből van friss áru, mit érdemes elrakni?

Legfőképp a hírlevelünkből. Heti rendszerességgel küldünk terméklistát, arról, hogy mit, mikor, mennyiért és hol vehetnek termelőinktől.

Sokan panaszkodnak arra, hogy nehéz megbízható őstermelőket találni. Ti hogyan kutatjátok fel őket?

Hét Kistérségi Akciócsoportunk (KACS) működik, a Beregben, a Bodrogközben, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet környékén, a Borsodi-Mezőségben, Nagykörűben és környékén, a Nagy-Sárréten (Túrkevén és környékén), illetve a Kis-Sárréten (Biharugrán és környékén). Az akciócsoportok segítenek a tájgazdálkodási kezdeményezések megvalósításában, a helyi értékesítési lehetőségek megteremtésében. Kapcsolatban állnak a helyi önkormányzatokkal, gazdálkodókkal és civilszervezetekkel. Mi pedig folyamatosan bővítjük a kapcsolatokat.

Ma már egyre többen házon kívül, vállalati vagy iskolai menzán fogyasztják el a napi főétkezést. A SZÖVET ide is megpróbált beférkőzni. Miről szól a „A mi menzánk!”?

A SZÖVET, a Védegylet, a Naturháló és a környezeti társadalomkutatók csoportja (ESSRG) felhívást tett közzé, hogy 2011 január 21-én és október 17-én minél több önkormányzati és munkahelyi ebédlőben kínáljanak helyi specialitásokból készülő menüt. Nevezni legalább háromfogásos menüvel lehet, az alapanyagoknak pedig ötven kilométeres körzetből érkező helyi fajtáknak kell lenniük.

A januári fordulóra az ország minden tájáról neveztek a Facebookon keresztül. Változatosabbnál változatosabb ételek kerültek az asztalra, például csimbókleves, borsodi madárka, csíramálé, szilvalekváros derelye, csigatésztás orjaleves és zabkockatésztás zöldségleves.

Hogy tetszett a helyi menza a legkritikusabb célközönségnek, azaz a gyerekeknek?

Nagyon tetszett nekik, főleg amikor a nevelők el is mondták, hogy mi az, ami a tányérjukban van, és mit kell róla tudni.

El lehet látni az iskolákat csak helyi élelmiszerrel?

A költségvetési korlátok nagyon kemények, és gyakran gátolják az ilyen törekvéseket. Bármilyen ellentmondásos, a helyben feldolgozott termék drágább a multiban kapható import árunál. De már az is sokat számít, ha az idényzöldségeket és -gyümölcsöket helyben szerzik be.

Milyen visszajelzéseket kaptok a helyiektől? Nyitottak arra, hogy a tájba illeszkedő gazdálkodással foglalkozzanak?

Sajnos ma leginkább azt termesztik a gazdák, amire támogatást kapnak. Ezért egész Magyarországon, így a Tisza mentén is jelentős a nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás. A tájfajták és magyar kézműves termékek iránti újjáéledő kereslet viszont ösztönzi a gazdálkodókat és a kistermelőket. Úgy gondoljuk, hogy a helyi fajták termesztése a Tisza vízgyűjtő területén élők megélhetési lehetőségein, életminőségén javít.

A mi menzánk Panyolán - Muhari Zoltán szervező tapasztalatai

Mi volt a panyolai menü?

Panyolai kötött leves, töltött káposzta szatmári módra, más néven töltike, almás porlós (almás pite), káposztás paszuly és házi lekvárból készült szilvalekváros derelye. Az ételek meghatározó alapanyagait a panyolai fák és kertek termései adják, a többit 50 km-en belüli távolságból szerezzük be.

Kiknek főztek?

Elsősorban a helyi óvoda konyhája vett részt benne, de ez látja el az idősek otthonát és a Panyolával közös körjegyzőség alá tartozó olcsvaapáti iskolát is.

Mennyire volt sikeres a menzaprogram?

Szerintünk nagyon. Nemcsak az alapanyag helyi, de a kertek gazdái, a földek művelői, a malacok hizlalói is nagyrészt helyiek. Kölcsönösen segítjük egymást a diótörésben, az egész napos lekvárkevergetésben. Ilyenkor elfeledett történetek, dalok és emlékek is előkerülnek. Az étel tehát az összetartás és összetartozás jelképe is.

Mi kellene ahhoz, hogy a helyi intézményi étkeztetést csak helyi termékkel lássák el?

Igyekszünk minél jobban kihasználni a helyi adottságokat. Az önkormányzati termőföld felébe takarmánykukoricát vetettünk, a másik felébe a menzán felhasználható zöldségeket és gyümölcsöket. A földet a helyi közmunkaprogramban részt vevők művelik. Az elvetett krumpli a közétkeztetés igényét majdnem teljesen fedezni fogja. Vetettünk még borsót, paszulyt, zöldpaszulyt, karalábét, hagymát. Csemegekukoricát főtt kukoricának, uzsonnára a gyerekeknek. Szerencsére van raktárhelyiségünk, ahol el tudjuk tárolni a zöldségeket. Sokan termelnek uborkát, ez is helyi alapanyag. Ősszel bogyósgyümölcs-cserjéket is ültettünk, például málnát, ribizlit, amelyekből, ha teremnek, gyümölcsleves készül majd. Nyáron tervezzük egy aszaló megépítését is, ahol saját magunk tudjuk majd előállítani a helyi specialitásnak számító aszalt szilvát.

Hogy fogadták a helybeliek a programot?

Tetszik nekik, és lelkesek. A szociális földmunkaprogram keretében foglalkoztatott közmunkások nemcsak anyagi támogatást kapnak, hanem vetőmagot is. Nagyjából 30-40 család tudja így megtermelni magának az élelmiszer egy részét. Ezáltal nemcsak egészségesebb ételekhez jutnak, de tudatosul bennük az is, hogy képesek az önellátásra.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 23. számában.

***

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Irodát keres a TVE

Tudatos Vásárló — Tue, 31 Jan 2012 20:46:28 +0000

A kép természetesen csak vicc, a hír viszont komoly. Költségvetési megszorítások miatt a TVE új irodát keres Budapest belvárosában. A Ti segítségetekre is számítunk, ha tudtok irodának alkalmas olcsó helyet, megköszönjük, ha szóltok.

A fenti franciaországi kastélyra nem pályázunk, de nem hátrány, ha az új helyen a falat nem csak a tapéta tartja össze.

Komolyra véve a szót, íme néhány paraméter a tervezett irodánkról:

belvárosi, de legalábbis tömegközlekedéssel jól megközelíthető
két szoba (jó esetben rakodótérrel, pincével)
más szervezettel közös albérleti konstrukció is érdekel
a piszkos anyagiakról: max. ötszámjegyű bérleti díj rezsivel együtt

Ha tudtok olyan lehetőségről, ami belefér a fenti keretekbe hálásak leszünk, ha írtok nekünk a salzmann@tve.hu címre.

Köszönettel

A TVE csapata

Kis Természetbúvárok Szakköre

szerk — Tue, 31 Jan 2012 20:43:52 +0000

Kedves Gyerekek! Tudjátok-e, hogy mi történik a tavak vizében? Merre és miért vándorolnak a madarak? Mivel táplálkoznak a rétisasok? Hogyan repülnek a denevérek? Mindezekre a kérdésekre választ kaphattok és sok új érdekességet is megtudhattok, ha eljöttök a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központjába a Kis Természetbúvárok Szakkörének foglalkozásaira, ahol rátermett oktatók segítségével élményt adó programokon fedezhetitek fel az élővilág titkait.
A következő foglalkozás témája: A rákok, akikről a filmesek a jövő robotjait mintázták.

A foglalkozásokon való részvétel díja 200 Ft/fő/alkalom. A programsorozatot 8-13 éves diákoknak ajánlják.
Információ: Telefon: 72/517-223, 30/300-3091. e-mail: otvosne@ddnp.kvvm.hu

Duna-Dráva Nemzeti Park Klub - Ciprusi barangolások

szerk — Tue, 31 Jan 2012 20:38:53 +0000

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2012-ben is színes ismeretterjesztő előadásokkal várják a nagyközönséget. Az ingyenes előadásokon a résztvevők betekintést nyerhetnek Dél-Dunántúl természeti és kulturális értékeibe, távoli vidékeken tett utazások szakmai tapasztalatait, élményeit hallgathatják meg. Előadó ezúttal: Laczik Dénes.

Információ: Telefon: 30/326-9459, 72/518-222, 72/518-732, 72/517-223, 30/377-3388
e-mail: otvosne@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu, evahorvath@ddnp.kvvm.hu

Kikerics túrák a Szársomlyón

szerk — Tue, 31 Jan 2012 20:32:57 +0000

Magyarország legdélibb hegyvidékének, a Villányi-hegységnek legmagasabb tömbje a Szársomlyó.

A három meghirdetett napon kivételes alkalom nyílik a fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Szársomlyó földtani, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékeinek megismerésére, valamint a magyar kikerics megtekintésére és lefényképezésére, szakvezetéses túra keretében.

A túrán való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges!

A túra hossza, időtartama: kb. 5 km, 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő

A túra helyenként sáros, majd sziklás terepen halad, mely csapadékos idő esetén csúszóssá válhat. Fontos a kényelmes bakancs és az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés megválasztása!
A túrán mindenki saját felelősségére vesz részt.

Jelentkezés, információ:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Telefon: 30/326-9459, 30/377-3388
E-mail: evahorvath@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu

Kikerics túrák a Szársomlyón

szerk — Tue, 31 Jan 2012 20:29:42 +0000

Magyarország legdélibb hegyvidékének, a Villányi-hegységnek legmagasabb tömbje a Szársomlyó.

A túrán való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges!

A túra hossza, időtartama: kb. 5 km, 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő

Jelentkezés, információ:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Telefon: 30/326-9459, 30/377-3388
E-mail: evahorvath@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu