Univerzálék

2012-04-08T23:58:00.001+02:00

Átköltöztünk! Látogasd meg új oldalunkat!

Egy programajánló Kirunából-ból

2012-03-31T16:31:00.000+02:00

Abisko – Túra a hegyekbe

A ’Számi út’ nevű kirándulás túravezetővel történik Abisko Nemzeti Park területén. A túra helyszíne Kiruna központjától északnyugatra, kb. 100 km-re helyezkedik el, ahol szabadon kószáló rénszarvasokat is láthatunk majd........

Átköltöztünk! Látogasd meg új oldalunkat!

Forrás: Kiruna in Swedish Lappland honlapja

A svéd Lappföld

2012-03-30T23:33:00.003+02:00

A Lappföld Norvégia, Svédország, Finnország és a Kola-félsziget északi részén terül el.

Lappföld

Kiruna
Svédország lapp tartományában fekszik többek között Kiruna városa is. Ez a svéd lapp város az északi sarkkörtől 145 kilométerre helyezkedik el, területét érinti az ún. Struve földmérő vonal, mely a Világörökség részét képezi. A 46. szélességi körön lakók számára különleges élményt nyújt Svédország ezen északi szeglete................

Átköltöztünk! Látogasd meg új oldalunkat!

Svédország földtani térképgenerátora

2012-03-25T13:01:00.000+02:00

Svédország egyik geológiai honlapján, a Geoligical Survey of Sweden oldalán található egy térképgenerátor, melyen keresztül értékes földtani térképekhez juthatunk hozzá. A GIS rendszerű, layerek (rétegek) által tematizált térképrendszer rendkívül hasznosnak bizonyulhat, ha geológiai túrára indulunk a közel 450 000 km2-nyi terület bármely részén..........................

Átköltöztünk! Látogasd meg új oldalunkat!

Svédország csodálatos tájképének negyedidőszaki háttere

2012-03-24T21:01:00.002+01:00

Svédország felszíne rendkívül változatos. Területét olyan drámai események alakították a geológiai földtörténet során, mint a földrengések, vulkanizmus, és eljegesedés. A geológiai események, a kialakult alapkőzet, majd a később rátelepült fiatalabb üledék és az azon elhelyezkedő talajtakaró együttesen adják meg a táj természeti képét. Számos természeti erőforrás áll rendelkezésükre ’geológia időpillanatok’ eseményeinek köszönhetően...........................

Átköltöztünk! Látogasd meg új oldalunkat!

Szendrő nevezetességei

2012-03-20T12:56:00.004+01:00

Bükkalja - kaptárkövek - Cserépváralja

2012-03-12T21:36:00.000+01:00

Cserépváralja a Bükkalja egy kis települése. Megközelíteni Mezőkövesd, Tard felől érdemes. A településről három kúplelőhely érhető el, ezek Csordás-völgy, Setét-völgy és Mangó-oldal.

Csordás-völgy sziklakúpjait - mint a Bükkalja egyéb kaptárköveit is - a Mihály Péter féle jegyzékből követhetjük nyomon. Kiadványában a kúpok és fülkéik számozott sorrendben követhetők; leírásai így összevethetők a sziklatömbök jelenlegi (2008) állapotával. Akár egy évtizedben egyszer leírt részletes állapotok későbbi összevetése jól mutatja majd a fülkék és az őket hordozó kúpok pusztulási ritmusát.

Az I. kúp gyökerek által repedeztetett, levelesen málló tömege zöldes, sárgás zuzmókkal fedett. Az épebb fülkék körül közvetlenül is megjelenő zuzmók - az egyéb mállási tényezőkkel - még nem képeztek olyan kérget, amely már levált volna. A sérültebb fülkék körül látható, hogy az élő szervezetek által képzett kéreg már levált, ezek környéke már világosabb, a kéreg alatti, már porózussá vált kőzet mállása már a felszínen folytatódik. A kúpon látható kis fa a gyökereivel behatol a kőzetbe, de magát a repedést nem feltétlenül csupán a gyökerek feszítő ereje alakíthatta ki.

A kúp 9-es fülkéjének már csak a fele látható. A törések mentén tovább pusztító gyökerek a fülke oldalába férkőzve lefeszítették annak jobb felét.

Az I. kúp 9-es fülkéje

A 4-es fülke bal oldala még kivehető, mélysége is látszik, de jobb oldala repedés és mállás következtében eltűnt, így belső felületét erőteljesebben érhette a mállási folyamat; itt levelesen leváló kéreg látható.

Az I. kúp 4-es fülkemaradványa

A Mihály Péter jegyzékében még ép körvonalú 6-os fülke bal oldalán összenyílás felé tartó pusztulása kezdődött el. Ilyen összenyílás utáni lepusztulás látható például a Mangó oldali Nagykúpon is.

Összenyíló fülkék

A II. kúp É-i oldalán lévő fülkéknek nemcsak az alja hiányzik, hanem már csak foltok jelzik az egykori bemélyedéseket. Az üregek helyei sárga zuzmósak, körülöttük mohás foltokat látunk. Idősebb nemzedékhez tartozó fülkék lehettek, mivel szinte teljesen lepusztultak már, de mivel közelebb vannak a talajhoz, a zuzmók könnyebben megtelepednek rajtuk, intenzívebb a mállottságuk is, ezért nem biztos, hogy korukra való következtetés makroszkópikus szinten helytálló. Zömében azért itt is a D-, DNY-i oldalon vannak fülkék.

A sárga foltok az üregek helyét mutatják

Ennek Nyi-i oldalán látható 1-es és 2-es fülkék szintén összenyíló stádiumban vannak. A III. kúp környékére (és úgy általában a területre) jellemző, hogy a kora tavaszi viharok károkat okoznak az egyébként is elkorhadt fák körében, rengeteg ág, gally kusza halmaza borítja a kaptárkővek környékét megközelíthetetlenné téve azokat.

Mangó-tető déli oldalában emelkedik két riolttufa kúp. Megközelítésük a fölöttük húzódó szekérútról - melyet a lakosok Törökútnak neveznek - egyszerű (Mihály Péter, 1979). A Nagykúp a kúpképződés érett stádiumának példája.

Nagykúp - Mangó-oldal

A Mihály Péter rajzán ép fülkeként feltüntetett 17-es üreg nagyrésze elpusztult. A 9-, 15-, 16-os fülkesor már nem föllelhetőek. A 7-es és 8-as fülke körvonalai sem látszanak már. A 3-as fülke földbe temetett, csak teteje látszik ki valamelyest.

A nyíl mutatja az eltemetett fülkét

A Kiskúpon vastag kéreg látható, lepusztult részein világos kőzet. A 4-es fülke szélei elkoptak, alja földdel fedett; a 2-es fülkét repedés törte át, erősen mállott. A 3-as elég ép fülke még. Az üregekben - a 3-es kivételéve - már zuzmók, mohák figyelhetők meg.

Kiskúp

A kövek fényképezgetése és állaguk felmérése közben malacok röfögése hozza az emberre a frászt. Én egyszer életemben már menekültem vaddisznók elől éjszaka az erdőben (Edelényben), azóta nem tolerálom a malachangot az erdő mélyén, védtelenül. Az értékes munka ezzel be is fejeződött, pakolás, cuccolás,...hol a GPS....tűnjünk innen....... menet lefelé. A túratársam messzebbre lát, mint én, így hamar meglátta a rácsokat, úgyhogy akár vissza is mehettünk volna, de már nem volt erőnk.

Később láthattuk közelről is lefelé menet és jobbra tartva, hogy elkerített részen csak ártatlan mangalicamalacok játszadoznak hangosan. Innen térhetünk rá a faluba vissza vezető útra.

Mangalicahangok

A Setét-völgy kaptárkövéhez a Cserépváralja északi határából kiinduló földúton jutunk el. Ezt a kaptárkövet viszonylag épen maradt fülkék jellemzik, de környéke annyira sűrű akácossal, mogyoró- és kökényrengeteggel van körbevéve, hogy nem igazán lehet róla szép képeket készíteni

Fénykép az akácosból

Bükkalja - kaptárkövek - Szomolya

2012-03-12T20:14:00.000+01:00

A Bükkalján többek között Kácson (Kecske-kő), Cserépváralja környékén (Csordás-völgy, Mangó oldal, Setét-völgy), Szomolyán (Vény-hegy DNY-i oldala) találhatunk rá a furcsa sziklakúpokra.

A Szomolya határában lévő három lelőhely egyike a Vénhegy DNY-i oldala, melyen nyolc sziklacsoport küöníthető el. Ezen a területen 1958-ban kőbányászat folyt, melynek eredményeként az egykor talán teljesen egybefüggő vonulat tagolttá vált. A felmérésük során több kisebb kaptárkő csoportot különítettek el. Néhány kúp csúcsai helyén már csak széles sík terasz látható.

Néhány példa Szomolya környékéről:

A furcsa sziklakúpok a még különösebb kaptár-jellegű fülkékkel.

Egy kíváncsi túrázó közelről veszi szemügyre a fülkék erodált felszínét.

Leváló mállott kéreg a fülkék felszínén. Igy pusztulnak a különös vájatok .

Távolról egy síkban lemetszett kúpcsoport

Székelykő - Torockó

2012-03-11T13:12:00.002+01:00

Az 1129 m magas Székelykő mészkőtömbje az Erdélyi-középhegység keleti részén található Torockó fölött magasodva.

A lemenő Nap sugaraiban egy kempingből fényképezve

Régi mondás, hogy Torockón kétszer kel fel a Nap. Első sugarai után elbújik a hegy mögött, majd újra 'felkelve' fényárral borítja be az egész völgyet és a falut.

Az út fölfelé elég nehézkes, de egyértelmű útvonal vezet a csúcsig. A kempingből nézve azt gyanítottam az akkor még előttünk álló útról, hogy 90 fokban fogunk fölfelé gyalogolni, mintha mi sem történt volna. De 'hálistennek' van egy út a hegy másik oldalán, ami egész humánus emelkedővel vezet föl a tetőre.

Persze ez sem egyszerű. Egy vízmosás sziklás görgetegén kell felkapaszkodni, a kezünket érdemes szabadon hagyni a négykézlábon való közlekedéshez. Amikor én voltam ott még az eső is esett, így a lekerekített és nedves sziklatömbökön, görgetegeken eléggé veszélyes volt a közlekedés.

Torockó egyik házikója, mögötte a Székelykő

A fölfelé tartó út

A völgybe sajnos nem lehetett lelátni, mert felhős idő volt.
A kép a tetőről készült a visszafele tartó úton.

Szicília - Vulkano

2012-03-11T11:59:00.001+01:00

A Szicíliától északra eső Lipari-szigetek legdélibb tagja a Vulkano szigete. A nevéből is kitűnik, hogy az egész sziget a vulkanizmus eredményeként jött létre. Északi csücskén van egy kis félsziget, ez a Vulcanello, amit a lábánál húzódó iszapos fürdő köt össze a tőle délebbre eső nagyobb kráterheggyel.

Vulcanello az iszapfürdő felől

A nagy krátert hordozó Fossán fölfelé haladva tömény kénkigőzölgésen kellett keresztül haladnunk, ahol a kőzetekre kiült kén sárgásan mutatta az utat. Kísérőnk egy kutya volt, akinek sárgás szőrzete arról tanúskodott, hogy számos turista csoportot kísért már élete során a vulkán tetejéig. A fumarolák néhol ijesztő erősséggel fújják ki magukból a nem kellemes illatú gázt (kén-hidrogén, kén-dioxid, szén-dioxid, vízgőz). Nagy levegővétellel nekiindulva a gőzölgő útvonalnak, körülbelül a negyedéig lehet eljutni azon a bizonyos szakaszon, ahol kénytelenek vagyunk 'levegőt' venni. Miután átértünk a kritikus részen, visszanézve nevethetünk a még hátul lévőkön, akik eltorzult arccal vágtatnak a kövek között feltörő gőzvisítás közepette, 70 literes hátizsákjukkal.

:-))))))

Sűrű kifúvások

Kénkiválás egy kőzeten, nagyon erőteljes, meleg és büdös kigőzölgéssel

Egy éjszakát a kéngázban töltve a hegyen, reggel örömmel nyugtáztuk, hogy még élünk. Egy pár fénykép a reggeli nagy kráterről észak felé.

A Vulcanello félsziget, még távolabb a Lipari

Indulás lefelé a fumarolák tarkította kráterperemen, távolban szintén a Vulcanello és a Lipari további szigetei

Hargita

2012-03-11T09:44:00.000+01:00

A Hargita fekvése

A Hargita a Kelemen és Görgényi havasokkal együtt az Északkeleti Kárpátok belső kárpáti vulkáni vonulatát alkotja. Északon a Görgényi-havasok, délen a Baróti- és a Bodoki-hegység határolja. A hegység hossza 70 km, szélessége pedig 20-25 km.

Domborzata három részre különíthető el:

Platóvidék (vagyis vulkáni fennsík): ez 800-900 m magas és a hegység nyugati lábán helyezkedik el. Ez tulajdonképpen a görgényi platóvidék folytatása. Alsóbb szintjeinek anyaga vízben ülepedett piroklasztikumok és törmelékes üledékes anyag keveredésével jött létre. Felsőbb szintjein vulkáni kőzetek jellemzik, persze csak ott, ahol a folyók felszabdaló eróziója még nem pusztította le.

A vulkáni kúpsorozat: mely 10 vulkáni kúpból álló sorozat. Ez alapján három részre tagolják a Hargitát. Észak-, Középső- és Dél-Hargita.

Észak-Hargita: a Marostól a Fertő-tetőig húzódik.

Középső-Hargita: a Fertő-nyeregtől a Tolvajos-szorosig,

Dél-Hargita pedig a Tolvajos-tetőtől a Tusnádi-szorosig tart.

Csomád-büdös hegycsoport: mely szerkezete és keletkezése alapján a Hargitához tartozik. Két része a Csomád kúp, mely ikerkrátereiről híres, valamint a Büdös-hegy. Az ikerkráterekben foglalnak helyet a Szent-Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

Szent - Anna-tó

A Csomád kráterében jött létre, átlagos tszf-i magassága 944 m.Meredek kráterfalakkal (Nagy-Csomád, Kis-Csomád, Taca, Tó-bérce, Köves-pont) határolt tó. Nincs forrása, csupán csapadékvízből táplálkozik. Alacsony ásványi tartalma miatt élővilága szegényes. Közelében található egy kápolna is, mely az 1990 óta újra ünnepelt Szent-Anna (Mária édesanyja) búcsú helyszíne. A középkorban a vidék védőszentje volt, akit a bányászok tiszteltek.

Kápolna Szent-Anna tiszteletére

A Szent-Anna-tó csapadékvízzel feltöltött medre

Mohos-tőzegláp

A Mohos-tőzegláp egyik tava

A láp a Csomád kalderájának északi részét foglalja el. A Szent-Anna tavát a Mohos-tőzegláptól egy nyereg választja csak el. A tótól körülbelül 100 méterrel fekszik magasabban (tszf-i magasság 1050 m). Felületet a Szent-Anna-tó négyszerese lehetett, de ezt a jelentős kiterjedést ma csak néhány kisebb tava sejteti. Évezredeken át elapadt a vize, elmocsarasodott és láppá változott. Majd négy egymást követő, pleisztocén kori eljegesedés alakította ki a tundrai növényvilágot.

Harmatfű

Mámorka (Varjúbogyó)

A területet 10 m vastag iszapos, elhalt tőzegmohák tömkelegéből felhalmozódott réteg fedi, ami esőzések idején úgy megszívja magát vízzel, hogy egy szarvasmarhát is elnyel.

A szendrői (már apadó) árvíz képekben - 2010

2012-03-10T12:17:00.002+01:00

A képeket kommentáló verssorokat Szántó Miklósné: Az eső szakad című verséből idézem

...,,Néhány perc:

Szünetet rendelt az Ég.

A zsákok telnek halomra,

Ki tudja meddig esik még."...

A 'nagyállomás' hídjáról

...,,Csekély lesz a termés,

hol Isten vámot szedett.

Vámot szedni előre?

Ez miféle rendelet?"...

A Kálváriáról látszik, ahogy a folyó jobb partján elönti a földet az áradat

A Kálváriáról szinte festői az Isteni rendelet

...,,Olyan, hogy tudd,

Minden mi van, az föntről rendeltetett.

Földet, folyót s Téged,

Ezekkel együtt megkaptad a békességet."...

Egy 'pástosi' utca végéből fotózva

...,,És most nézd a folyót s nézd a földet,

Úgy ront a földre a folyó,

Ahogy az ember teszi tönkre,

Az Isten adta Világot, a békességet."...

A 'kisállomás' hídjáról. Ritkán látni a Bódván csónakokat.

...,,Még több víz, még több zsák,

Harc a vízzel, de bomlik a gát,

Szakad a föld, ömlik a víz,

Házakat dönt, kerteket terít."...

....

Egy ház kertje a páston

...,,Haragos víz, haragos ember,

Fékezd a vizet szorgos kezeddel,

Vigyázd a vizet, őrizd a földet,

Szemed a vízen, szemed a földön!

E kettős tulajdonból soha senki ki ne döntsön!"...

Ez a kép szintén a temető dombjáról készült

A malom falán élesen kirajzolódik az árvíz szintje

Beomlott híd Szendrő főtere felé

A rengeteg homokzsák sokáig őrizte még a falakat

Az árvíz szintje sok ház falán meglátszott egész nyáron

Szinte látni, ahogy beömlik a árvíz víztömege az ablakokon

Az Etnán

2012-03-09T21:15:00.001+01:00

A Csúcs

A helyszín: Catánia és Messina között található, a gőzölgő, több, mint 3300 m magas hegység, megtűzdelve kisebb oldalkráterekkel, melyek élősködő módjára szívják magukon keresztül a felszínre a vulkáni anyagot. Kialakulásában a szubdukció folyamata és a riftesedés egyaránt szerepet játszott. Ez egy jelenleg is működő vulkán, kevésbé várható tőle olyan pusztító kitörés, mint annak idején pl a Vezúv esetében bekövetkezett.

A szubdukció folyamata két közeledő, konvergens lemezszegély esetén megy végbe, melynek során az egyik lemez ’szubdukál’ a másik alá. Az alábukás kb 40-60 fok közötti, de ennek okai nem tisztázottak. Nyilván az alábukó lemez sűrűségétől függhet, illetve az egymáshoz viszonyított sűrűség különbségtől.

A riftesedés folyamata távolodó, divergens lemezszegélyeknél következik be. Kontinentális lemezek esetében ez úgy zajlik, hogy a szétnyíló lemezszegélyek mentén a magmás feláramlásoknak és a konvekciós áramlásoknak köszönhetően elvékonyodik a litoszféra és árkos szerkezetek (grabenek) képződnek. (Hartai Éva: A változó Föld)

A hamu fedte megmaradt hó

Olyan 3000 m környékéig busszal is feljuthatnak a ’túrázók’, ott a busz leparkol és több csúcskráter is megközelíthető. A kén és egyéb gázok kigőzölgései jól mutatják, hogy merre vegyük az irányt. Bő szakaszon szilárdult salakon kell végigmenni; az egyes és egymáson elég mozgékony darabok felületei nagyon élesek, egy elesés közben jelentős károkat okozhat a bőrfelületünkön. A felfelé tartó út során, néhol kietlen a táj szürkesége, de mikor felbukkannak a parazitakráterek, hirtelen rádöbben az ember, milyen nagy erő tevékenykedik alatta. Széles, kanyargó utak vezetnek föl a csúcsig, ahol néha félrehúzódva kell megvárni, míg egy-egy ’túrista’ busz elporzik mellettünk.

Szintén a fedett hó, mely sziklaként terül el a semmi közepén

Parazitakráter

A kaptárkövekről

2012-03-09T16:51:00.002+01:00

Az ország területén – Dunántúlon Pomáz, Budakeszi, Biatorbágy, Sóskút, Érd, Diósd határában, a Bükkalján, Abaújszántó környékén – csoportosan megjelenő kaptárkövek már a 19. sz. végén felkeltették egyes kutatók érdeklődését. A kúpszerű, több méter magasságú sziklaalakzatok oldalában jelenleg még bizonytalan, máig nem tisztázott rendeltetésű fülkéket faragtak. A Magyarországon található kúpkövek nagyrészt a miocénban kiszóródott riolittufa sávot követik; számuk 2000-es adatok szerint összesen 101, az azokban helyet foglaló fülkéké 558. Ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyére 39 kaptárkő és 286 fülke-, Heves megyére 34 kaptárkő és 192 fülke (melyből egy már elpusztult)-, Pest megyére 28 kaptárkő és 80 fülke jut. A kaptárkövek többsége tehát - a kialakításukhoz szükséges megfelelő kőzetek elterjedésének megfelelően - a Bükkalja területén figyelhető meg: 72 kaptárkő és 473 fülke (Baráz Cs. 2000).

A kaptárkövek kultúrtörténeti jelentősége

Mivel a fülkék használata valamely nép szokásaira, tevékenységére utal, feltehetőleg a honfoglalás vagy pár száz évvel korábbi hitvilágot tükröz, ezért mindenképpen hasznos lenne a fülkék rendeltetésének további kutatása - tekintve, hogy az eddigi vélemények nem kerültek közös nevezőre. A nemzetközi analógiák irodalmának ismeretére vonatkozó hazai irodalom gyarapítása és a kúpok itthoni példákkal való összevetése újabb hasznos információkkal szolgálhatna. Ahogy közeledünk a jelenkorhoz, az ember mindig saját korának kultúrájából próbált meríteni a fülkék rendeltetését illetően (méhészkedés, stb.). Viszont a Kr.u. 500-600 táján itt élő népek eredeti célja az üregekkel mindezektől jelentősen különbözhetett. Az akkor még a hétköznapi élet minden pillanatát átitató hiedelemvilág részletes megismerése feltárhatja a fülkék eredeti faragási célját. Több ország területén is föllelhetők ilyen és hasonló formájú sziklák, így Törökországban Ürgüp vidékén, a Sziklás-hegységben, Örményországban Zangezur környékén és Katlanovi tó környékén.

A fülkék rendeltetése

Saád Andor szerint az urnatemetkezés (Bartalos Gyula 1891) valamint a pogány népek bálványtartó vagy áldozat bemutató szerep (Klein Gáspár 1939, Leszih Andor 1939 előtt) kizárható. Külföldi analógiára támaszkodva sokkal elfogadhatóbbnak tartja a sziklaméhészet lehetőségét. Macedóniában tehéntrágyával bemázolt, löszbe mélyített üregekbe méhlakásokat véstek. Hasonlóan a magyar fülkékhez, ezek nyílását is elfedték. Az üregből való kijutást szolgáló kis nyílások szintén megvannak a macedóniai fülkéken. Egy szomolyai méhész észrevétele alapján a méhek megtelepedése figyelhető meg a fülkékben, melyet ők azután befognak és visszatelepítenek a községbe (Saád A. 1963).

Baráz Csaba a méhészet folytatására számos ellenérvet hoz, többek között a fülkék méretével és belső íves kiképzésükkel kapcsolatosan. Őrösi Pál Zoltán (az Agrártudományi Egyetem Kisállattenyésztési Osztályának vezetője) véleménye szerint a fülke mélységének minimum 17 cm-nek kell lenni ahhoz, hogy egy méhcsalád közepesen fejlődjön benne. Ezzel szemben Baráz Csaba több olyan példát említ, amelyek esetében ezek a feltételek nem állnak fenn. Azon kívül felhívja figyelmet arra, hogy a fülkék belső felületeinek a függőlegestől való jelentős eltérései a lépépítés ellenében hatnak. A néhány esetben mégis fellelhető méhészetre utaló nyílásokat áldozati és kultikus szertartásokhoz köti. Véleménye szerint a kúpok csúcsain található madáritató szerű mélyedések - melyek néhol lefolyókkal folytatódnak – az ún. bélnézők, különböző állatok felboncolása után történő jóslási céljaira szolgáltak. A megölt állat legjobb részét az istenségnek áldozták föl, melyet a fülkékbe helyeztek. Több kaptárkő (demjéni Bányaél, Hegyeskő-tető, stb.) tetején található üstöket, valamint a Mangó-tető alatti csatornákat szintén ennek bizonyítékaként kezeli (Baráz Cs. 2000).

Néhány jellegzetes kúpkő a Bükkből:

Mangó-oldal a szekérút felől

Nagykúp Cserépváralja környékéről

Svédország - Aeroseum 2012

2012-03-07T19:18:00.001+01:00

A göteborgi City Airport mellett a felszállópálya ellenkező, keleti oldalán található az Aeroseum , a földalatti hangárrendszerből kialakított repülési múzeum.

A 80 koronás belépőt már csak maga az építmény látványa, végigjárhatósága és a kerozin szag is megéri. E „mellett” még repülőgépeket is láthat az, akit érdekel. A belépő mellé kapunk egy kis tájékoztató füzetet, amit érdemes használni a benne lévő térkép miatt. Segít eligazodnunk a hangár labirintusában. Némelyik repülőgépbe be lehet ülni, de az összes gép „megérinthető” közelségben van. Néhány géptípus a kiállítottak közül: Saab J29, J32, J35 Draken, AJSH37 Viggen.

SJ35 Draken

A Saab J35 a világon az első dupla deltaszárnyú repülőgép volt. Később ezt a szárnyelrendezést használta az angol-francia közös gyártású Concorde, valamint az USA az űrrepülőgép programban. A Draken 1999-ig állt szolgálatban. Svédországon kívül Dánia, Finnország és Ausztria alkalmazta.

Ezeken kívül helikopterek, repülőgép lokátorok, tengeri mentőeszközök, hajtóművek, robotrepülőgép, űrhajózás kiállítás, meteorit, veterán repülőgépek láthatók a kiállításon.

Fényképezni lehet, de csak „jó” géppel érdemes, mert sok helyen gyengék a fényviszonyok. Ha mindent végig akarunk nézni, kb. 2 órát kell terveznünk rá. Mi februárban jártunk itt egy hétköznap délelőtt és más látogatóval szinte nem is találkoztunk. Nyugodtan végig tudtunk nézni mindent, ami csak érdekelt. Aki repülésbarát és teheti, látogasson el ide.

A hangárrendszerben egy büfé szerűséget is találunk, ahol többek között szuvenír jellegű tárgyakat is megvehetünk. Mi egy fekete színű pólót vettünk, Göteborg Aero Show felirattal. Továbbá naív munkakeresők is sikerélménnyel távozhatnak. Szakmámból kifolyólag repülőgép szerelői állást keresek. A feleségem a büfés nénivel beszélgetve szóba hozta eddigi reménytelen álláskeresésünket (kicsit sajnáltatva magunkat), aki széles mosollyal felemelte a telefonkagylót és várakozásra intett minket. Meglepetéssel figyeltük, ahogy az érdekünkben kapcsolatba lépett a központtal, ahol álláslehetőségről érdeklődött számunkra. Persze nem járt eredménnyel, de csupán a gesztus jól esett. Ő is az Arbedsförmedlingen - t javasolta első lépésként a munkába lépés érdekében.

Utazás Svédországba - Göteborg és Borås

2012-03-07T16:23:00.003+01:00

Borås
A Västra Götaland megyében fekvő 31,4 km2-nyi területű kis várost 1621-ben alapították, de itt is, mint sok más városban, legalább négy alkalommal tűzvész pusztított. Legidősebb épülete, - mely ellenállt a megpróbáltatásoknak - a 'Caroli' Templom.

'Caroli' Templom

Ramnasjö

Ramnasjö tó, ahol ha jó az idő, sok 'síbottal' sétáló embert lehet látni - ezt ott Gangstav - nak hívják -, illetve ritkán futókat is. Ez a tó a borasi pályaudvartól (Borås Centralstation) kb 300 m-re található. Szépen körbejárható vagy körbefutható.

Ezt a képet azért tettem be, mert olyan szépen mutatja az itteni építkezés jellegét. A sárga és a bordó dominálnak általában. A skandináv lelkületű embereknek nem hűvös és nem jellegtelen.

A Borås Djurpark az Alidelundsgatan 11. szám alatt található. Ez a város északi részén vagy, a 42-es útról, a Skaraborsvagen-en északra tartva lehet jobbra kanyarodva elérni. A jegy ára 135 és 210 SEK között mozog, attól függ, mikor megy az ember.

A város közepén a folyó, mely mentén virágzó és zöldellő piknikező helyeket találunk. Itt a Lilla Brogatan folytatásában állva fényképeztem. Innen nem messze vezet fölfelé (lejtőszög szempontjából) a Druveforsvägan a város déli részén fekvő Kristineberg felé. (Ahol többek között az ICA Maxi és a Migrationsverket is található, ha valaki netán 'persunnummer'-igénylés közben megéhezne). Az út később a Trandögatanba majd a Lars Kaggsgatanba folytatódik. A lényeg, hogy, ha itt fönt lakik valaki, lefelé a város felé hatalmasat lehet gurulni biciklivel hosszú szakaszon, a sziklás erdős táj pedig kellemes szelet biztosít. Számolni kell azzal a negatív tényezővel, hogy ahonnan egyszer lejöttünk, oda majd föl is kell menni.

A város közepén közös zenés mozgás. Ilyen hatalmas a boldogság, mikor végre kisüt a Nap

Göteborg

Göteborg városát 1621-ben alapították, de az itteni, fából való építkezés eredményeként több tűzvész pusztított, így a mai városkép kialakulása csak az 1900-as évektől kezdődött.

Az időnek és a viszontagságoknak ellenálló egyik híres épület a hajdani Svéd Kelet-Indiai -Társaság épülete, ami 1762-ben épült; itt foglal ma helyet a Városmúzeum .

Az egykori Svéd Kelet-Indiai-Társaság épülete

Miután a 15. sz.-ban felfedezték, milyen útvonalon is érhetik el Ázsia partjait hajóval, felhagytak a veszélyes Oszmán-Török útvonallal, úgy általában a kereskedők. Első ízben az angolok kaptak a lehetőségen, ők alapítottak először Kelet-Indiai Társaságot, majd sorban jöttek a többiek, hollandok, franciák, dánok……aztán a svédek is sikereket akartak elérni az egzotikus fűszerek, puncs, tea, selyem, porcelán kereskedelmével. 1732-ben utaztak Kínába először, habár már 1626-ban megalakult a Svéd Kelet-Indiai-Társaság, de később szerveződtek csak elfogadható formába. Az árukat a mai Sjömagasinet épületében tárolták, amelynek a helyén ma egy kiváló étterem áll, akik fogadásokat, céges partikat és esküvőt is szerveznek.

A Sjömagasinet étterme

Göteborg utcáin sétálva

Az operához közeli parton jegyvásárlás nélkül is nagy élményt nyújt a Maritiman Centrum, vagyis Göteborg hajómúzeuma.

Már messziről lehet csodálkozni a 86 m magas ajakrúzson, mely Göteborg egyik irodaépületeként szolgál.

Läppstiften épülete

Szintén a rúzs, csak távolabbról

Az Universeum a városnak szintén egy különleges helye. Ez egy tudományos központ, ahol az ember még időjárást is jelenthet, amit az üvegfalú bemondó fülkén kívül elhelyezkedő monitoron mindenki figyelemmel követhet. Ezen kívül rengeteg különleges élőlényt láthatunk, madarakat, halakat, békákat, majomszerű képződményeket és egy hatalmas akváriumban kialakított folyosón körbevesznek és a fejünk fölött úszkálnak a nagy testű cápák, ráják és még számos (általam) beazonosítatlan vízi csoda.