Kerék Barbara

Magyar Állami Földtani Intézet

Magyarország mellékhatásai

Sokféle hatása lehet annak, hogy itt élünk. Ebben az előadásban az egészségünk szempontjából legfontosabb geokémiai hatásokat tekintjük át. Azt egy átlagosan művelt ember is tudja, hogy testünk optimális működéséhez különböző elemekre van szükség — elég, ha időnként végignéz egy reklámblokkot fő műsoridőben. Vannak olyan elemek, amelyekből több kell, és vannak, amikből nagyon kevés — ezeket hívjuk mikrotápelemeknek. Baj nemcsak akkor lehet, ha valamiből túl sok van a környezetben, de akkor is, ha túl kevés, mert a tápláléklánc különböző elemeire, illetve a mi egészségünkre mindkettő hathat károsan. Magyarország földtani és így talajtani, illetve vízföldtani adottságaiból következik, hogy bizonyos területeken az arzén és a kadmium túlsúlya, illetve a jód, a szelén, a fluor és a molibdén hiánya jellemző.

Korcsmáros Tamás

ELTE TTK – Genetika Tanszék

Félrebeszélés sejtszinten

A sejtekben a fehérjék egymással dinamikus kapcsolatban állnak és egy bonyolult kommunikációs rendszernek, a jelátviteli hálózatnak az építőkövei. Ebben a hálózatban vannak sokat és vannak keveset beszélő tagok. Kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a “sokat beszélő” fehérjék miért nem okoznak bábeli zűrzavart, és a sejt hogyan képes szabályozni ezeket a kritikus elemeket. A kutatásban egy molekuláris Facebookhoz hasonló adatbázis segít nekünk. Érdekes módon azt találtuk, hogy ha ez a szabályozás sérül, akkor a kritikus fehérje hangosabb lesz és “félrebeszél”. Ennek következtében pedig komoly betegségek, például rák alakulhat ki.

Szeifert Gábor

ELTE TTK

Rögtön Jövünk!

A Csapatot az ELTE Természettudományi Karán végzett (vagy jelenleg is tanuló) fizikusok és geológusok alkotják. A Dakar kistestvérének tartott, immár nemzetközi hírnévre szert tett autóverseny Európából indul, és a Ráktérítőt átlépve, Bissauban, Nyugat-Afrikában ér véget. A futam minden évben kiemelkedő karitatív esemény, a csapatok ajándékokkal és adományokkal felszerelkezve indulnak a fekete kontinensre. Célunk 2 db LADA kombival eljutni Bissauig és a Budapest-Bamako Rally médianyilvánosságán keresztül a tudomány népszerűsítése. A túra során látványos kísérletekkel szeretnénk közérthetően bemutatni számos  fizikai  törvényt, továbbá azokról színvonalas és érdekes videobeszámolókat adni. Szemléltetünk minden utunkhoz kapcsolódó geológiai látványosságot, időjárási jelenséget, a növény- és állatvilág sajátosságait. Szándékozunk bemutatni Afrika kulturális sokszínűségét, hagyományokat, gasztronómiai különlegességeket és a futam útvonalába eső egyéb érdekességeket is.

Ha ezt az akadályt sikerül leküzdeni, jönnek a további problémák, amint magunkhoz térünk a folyóirat miatti ájult tiszteletből, és kicsit kritikusabban vizsgálódunk. Itt-ott hiányoznak a pontos eredmények, amit annak idején a laborban sikerült lemérni, vagy kicsit homályos a módszer, amivel ezek ki lettek értékelve. Máskor pedig az sem egészen világos, hogy mi alapján történik a válogatás, ki és hogyan dönti el a téma „fontosságát” és „érdekességét”. A különböző specializáltabb folyóiratok esetében is hasonló problémák merülnek fel rendszeresen.

Lehetséges, hogy a 21. században, amikor az ENSZ szerint az internethozzáférés már alapvető emberi jog, ideje lenne ugyanezt kimondani a tudományos eredményekről, másrészt az egész tudományos folyamatot az eredményektől a publikálásig bezárólag átláthatóbbá és nyíltabbá tenni. Elvégre ha a természetgyógyászoktól és az örökmozgók feltalálóitól elvárjuk a nyíltságot, megismételhetőséget és a szigorú teszteket, akkor mi sem tehetünk másképp.

[Hőbörgés itt, kultúrcikk később máshol. Csak ajánlani tudom.]

Darwin elmélete szerint a természetes szelekció csak azon tulajdonságokra hat, amelyek bizonyos mértékű variációt mutatnak és ezek szülőről utódra továbbadódnak. Az 1930 és 50 között lezajló modern szintézis, amely a darwini elméletet integrálta a genetikával, a DNS-t vette alapul, mint egyetlen örökítőanyagot a generációk között. Az evolúció azonban bármely fenotípusos különbségre hat, amely stabilan öröklődik a generációk között. Ilyen alapon valószínűleg érdemes lenne a fenotípusos különbségeket átadódó és nem átadódó részekre különíteni, a klasszikus genetikai és környezeti felosztás helyett.

A nem genetikai alapú öröklődés 4 nagy kategóriára osztható, amelyek mindegyike hozzájárul a fenotípus kialakításához.

1. Epigenetikai öröklődés: a DNS bizonyos mértékű módosításán alapuló mechanizmus, amely a DNS bázissorrendjét nem változtatja meg, a gének kifejeződésének mértékét azonban igen.
2. Szülői hatás: a szülők olyan hatása az utódok fenotípusára, amelyek függetlenek az utód genotípusától.
3. Környezeti öröklődés: ennek során az egyedek módosítják közvetlen vagy tágabb környezetüket, amely hatással van fitnesszükre, ezáltal megváltoztatják a szelekciós hatást.
4. Kulturális öröklődés: a szociális tanulás során egyedek között átadódó információ, amely hatással van a fenotípusra.

Ennek a 4 nem genetikai alapú örökítő mechanizmusnak a hatásai sokszor igen nehezen különíthetők el egymástól, vagy a genetikai alapú rendszerektől, általában igen komplex hálózatokat képeznek. Az eredetileg a genetikai öröklődést vizsgáló statisztikai és kísérletes módszerek megfelelően módosított verziói azonban felhasználhatók ezeknek a mechanizmusoknak a vizsgálatára is.

Beemelve a nem genetikai alapú mechanizmusokat, a jövőben az öröklődés elmélete is némi kiterjesztést fog igényelni, ahogy annak idején a fitnessz fogalma esetében szükség volt a fogalom kiterjesztésre adott egyed mellett például a rokonokra is, hogy bizonyos megfigyelések magyarázhatóak legyenek (rokonszelekció, altruizmus, kooperáció).

Az evolúció pedig a következőképpen lenne újradefiniálható: “olyan folyamat, aminek köszönhetően egy populációban megtalálható variánsok gyakorisága változik az idő előrehaladtával”. Ebben az esetben a variáns veszi át a gén szerepét, ezáltal a genetikai és nem genetikai hátterű öröklött információt is beleértve, függetlenül annak folyamatos vagy nem folyamatos voltától.

[cikk pdf]

Nem tudom mi történt velem tavaly májusban, amikor asszem először eszembe jutott az, hogy kéne valami laza, informális tudományos összejövetelt szervezni, ugyanis maximum két sör volt bennem mint tudatmódosító, esetleg még fél liter szóda. Mindenesetre kipattant a fejemből és rögtön akadt is egy óvatlan jelentkező, Via, aki azt mondta, hogy beszállna a szervezésbe. Aztán kiderült, hogy volt már egy ilyen, amit a NewTech meetup egyik szervezője Szalai Feri kezdett el, de időhiány és hasonlók miatt az a verzió elhalálozott. Némi noszogatás után Varga Máté vállalta hogy besegít, Varga Balázst pedig nem tudom belinkelni sehova, mert ő ilyen netes hülyeségeket nem ír/olvas/használ, de szintén segített. Valamikor a vége felé  előkeveredett Szöllösi Gábor is, a reklámozásnál pedig jól jött Zsíros Róbert László Többet ésszel című műsora a Klubrádióban, a  különféle magyar tudományos blogok mellett. Akit kihagytam, pedig itt lenne a helye, az a legközelebbi találkozásunkkor megrugdalhat, esetleg meghívom valami alkoholra, az előadóknak pedig külön köszönöm, hogy vállalták az előadásokat, remélem minden látogató talált kedvére valót, elvégre a szextől a drogokig minden lényeges témát érintettünk.

Szeptemberben elindult az első évad, az anyázás, a hajtépés (na jó, az nem annyira), és sikerült ráébrednem, hogy egy teljesen laza, 50-100 ember körüli rendezvénnyel is mennyit lehet szívni. Egészen sokat tanultam egyetemen és hasonló helyeken nem oktatott dolgokról, például arról, hogy mikor nem illik bazmegezni, és milyen kihívásokat rejt az előadások felkonferálása akár már 2 sör után is. A második évad sokkal gördülékenyebb lesz, és minden alkalommal ingyen kaviárral és pezsgővel (maláj kurvákkal és kokainnal) várjuk az érdeklődőket az Akadémián, ahol alkalmanként egy kétszemélyes elboniai utazást is kisorsolunk.

Ha esetleg mégsem az Akadémián tartanánk az összejöveteleket, akkor marad a Szilvuplé, szeptembertől továbbra is minden hónap harmadik szerdáján, este 7-től. A programról és időpontokról a meetup.com oldalon lehet tájékozódni, esetleg a blogon, vagy a facebook oldalon, de a twitteren is követni lehet a lényeges dolgokat, az elődások anyaga pedig megtalálható a blip.tv-n és a slideshare-n.

Tehát a májusi meetup programja, egy egészen minimális késéssel (és extra videóval).

Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel

Molnár János

Biomi Kft

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.

Nyelesszemesnek áll a világ

Földvári Mihály

Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.

Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával

Harmat Veronika

ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal” képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

Fügedi Ubul

Magyar Állami Földtani Intézet

A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, “kaput” hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal “foltozták be”. Ennek eredményeként:

1. A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.
2. Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.
3. A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.
4. 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.

A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni

Az egyik érdekes eredmény a genomokat összehasonlítva, hogy nem a maggal szaporodás, a virág vagy éppen a többsejtűség igénylete a legtöbb inovációt és új gént az evolúció során, hanem a kilépés a szárazföldre. Becslések alapján a zöld növények közös ősének mintegy 3800 géncsaládba sorolhatók a génjei, a szárazföldre kerüléskor pedig 3000-re tehető a megjelenő új géncsaládok száma.

A másik érdekesség a növényi genomok struktúrája, mobilitása és evolúciója. Az állati genomokkal összehasonlítva sokkal több genomduplikáció található mindenhol, amelyek ciklusszerűen ismétlődnek. Egy duplikáció után néhány millió év alatt leredukálódik a gének száma az eredetihez közeli értékre, majd újabb duplikáció történik. Emellett rengeteg kiméra gén (2 gén részleteinek “összeolvadása” 1 génné) vagy aktív mobilis genetikai elem található mindenhol, és a különféle alfajok, variációk között is akár 20 %-os lehet a különbség a DNS-ben. Ez természetesen nem csak a kódoló régiókra, hanem a szabályozó elemekre is igaz, aminek következtében jóval nagyobb lehet a génkifejeződés szintjén megjelenő különbség, mint ami a fehérjekódoló régiók összehasonlításakor detektálható.

A növényeknél tulajdonképpen egy genomszintű “anarchia” valósul meg, aminek oka valószínűleg az állatokétól radikálisan eltérő életmódjuknak köszönhető.

[cikk pdf]

Addig is felrakom a májusi meetup programot, amit szeptemberben folytatunk, meg nézzetek Ryoji Ikeda-t.

A nyílt laborral kapcsolatban egyébként a részletes terv a következő (ami az előző bejegyzésben még nincs kifejtve):

1. Labor megszervezése
2. …
3. Profit (meg világuralom)

Borkóstolás többféleképpen

Győrffy Géza

BCE Szőlészeti és Borászati Intézet

Hogyan kell bort kóstolni? Miben különbözik egy fogyasztói kóstoltatás egy profi borversenytől. Hogyan bírálunk borversenyen? Hogyan értékelünk kísérleti borokat?

A lényeg, hogy nem csak a bíráló és a bor a fontos…

Kozmikus társkereső

Almár Iván

MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet tud. tanácsadója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia és annak SETI munkacsoportjának tagja

Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században. A Kossuth Kiadónál a Nemzetközi Könyvfesztiválra most megjelent 200 oldalas könyv szerint a kozmikus társkeresés korunk alapvetően fontos témája, amely három összefüggő részből áll: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a kereséséből, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatásból és a SETI-programból, amely egy idegen civilizációval való kapcsolat felvételére irányul.

Ipari K+F projektek és alapkutatás

Federics László

Evosoft Hungary Kft.

Az ipari K+F projektek sajátosságai; miért, miket és hogyan kell fejleszteni. Mi a K+F szerepe az új termékek kifejlesztésében, a gyártásban és az összeszerelésben? Hol van az alapkutatás helye az ipari fejlesztésekben?

Példa: Új generációs szerszámgépek fejlesztése, a gyártás hatékonyabbá tétele érdekében. Melyek azok a gyártás során felmerülő problémák, amik már megoldottnak tekinthetők, és melyek azok, ahol még komoly (elméleti) kutatás várható?

Open Science Lab aka Asimov Ház

Sebestyén Endre

Mi lesz/lenne az Open Science Lab Budapesten? Mitől független és közösségi? Milyen területeket ölelne fel, vannak-e hasonló példák máshol, azok hogy működnek? Mi hogy működnénk, mi a helyzet a tagsággal, ki jöhet, hogyan lehet segíteni? (bővebben)

was the color of television, tuned to a dead channel.

(Bogotá City Blues by Coso Blues)

Számos különféle kezdeményezés indult az utóbbi években azzal a céllal, hogy a kreatív, tenni vágyók szabadon, érdeklődésüknek megfelelően alkotni tudjanak. E kezdeményezések egy része vagy az állami, intézményi bürokrácia foglya vagy a vállalati keretekben működő projektek jellege miatt korlátozottan nyitott.

Ennek eredményeként a tudományos kutatásnak, fejlesztésnek és innovációnak nincs egy független közösségi alapon szerveződő helye, intézménye. Egy hely, ahol a természet- és műszaki tudományok, valamint az azokhoz kapcsolódó humán területek iránt érdeklődő és tettre kész emberek összegyűlhetnek és együtt alkothatnak, kísérletezhetnek, nyíltan megosztva egymással tapasztalataikat, eredményeiket, tudásukat.

Célunk nem kevesebb, mint egy ilyen hely alapjainak lerakása. Nincsenek illúzióink, Ez nem fog gyorsan és könnyen menni, ha egyáltalán sikerül. Ezért kettős célt tűzünk magunk elé. Egy szerényebb, minimalistát és egy világmegváltó, komplexet.

Az utóbbiban egy nagy, több száz négyzetméteres helyet képzelünk el, laborokkal, rendezvények és előadások befogadására alkalmas közösségi térrel, kávézóval, kisebb, a közös munkát segítő irodai infrastruktúrával, projekteket támogató pénzügyi befektetési alappal. A szerényebb változatban a laborokra és azok tevékenységére koncentrálunk. Az alábbiakban e szerényebb koncepció elemeit villantom fel.

A kezdeményezés elindításának motivációja három tőről fakad: a jelenleg üzemelő H.A.C.K. a Fogasházban szép eredményeket ért el, de fejlődéséhez a jelenlegi környezet nem alkalmas. A H.A.C.K. működése azt bizonyítja, hogy egy ilyen nyitott és nyilvánosan működő műszaki alkotóműhelyre igény van. Másfelől a csináld-magad biotechnológiai tevékenység egyre növekvő népszerűségnek örvend, mivel a modern biokémia, genetika és mikrobiológia látványos és kézzelfogható eredményeit elérhetővé teszi a nem szakemberek számára is. Harmadrészt az ötletgazdáknak van saját felhalmozott kísérleti műszerparkjuk különösen lézer és spektroszkópia területen, amit szívesen osztanának meg, más hasonlóan lelkes emberekkel a közös munka, kutatás és az együttgondolkodás reményében.

Hogyan működne egy ilyen hely konkrétan?

Első lépésben találnunk kell egy kb. 100 nm-es helyet, lehetőség szerint a belvároshoz közel, ami műszakilag alkalmas, vagy alkalmassá tehető műhelyszerű műszaki, tudományos kísérletezésre. Ezen a helyen gyűjtenék össze a felajánlott műszereket, eszközöket és alakítanánk ki a munkakörnyezetet. A résztvevők egy része számos projekt ötlettel rendelkezik már most is: lézer és spektroszkópiai műszerépítés, nagy feszültségű és kisülési cső kísérletek, mikrobiológiai, genetikai és egyéb biotechnológiai kísérletek, könyv digitalizáló projekt, elektronikai kitek készítése és hasonlók. A különféle területek egymásnak számos ötletet adhatnak és például jól kiegészítheti egymást a biotechnológia műszerigénye az elektronikával és spektroszkópiával, de más kapcsolatok is a későbbi közös projektek elindítására ösztönözhetnek. Az első időszak biztosan a tanulás jegyében fog telni. E tanulási folyamatot és annak eredményeit, valamint minden új projektet dokumentálnák, írásos és videó anyagok formájában, ami egyben alapját képezné a tudásmegosztásnak és az ismeretterjesztésnek. Rendszeres időközönként bemutatókat, oktatásokat, előadásokat tartanánk, amikkel reményeink szerint, új, tevékeny tagokat vonzanánk a helyre. A témához kapcsolódó összejöveteleket szerveznénk. Igyekeznénk kapcsolati pontokat teremteni ipari, akadémiai és civil szereplőkkel egy-egy projekt vagy csak egy workshop erejéig.

Hogyan találunk tagokat, ki lehet tag?

Tag bárki lehet, a rendezvények mindegyike és maga a hely nyitott. A tagok között érdemük és tudások alapján természetes hierarchia alakul ki. Cél, hogy a tagság a műszaki szabályok és életvédelmi alapelvek betartása mellett, maga alakítsa ki működését. A H.A.C.K.-ben alkalmazott működési rend e tekintetben iránymutató lehet. Ennek megfelelően itt csak pár gondolatot villantunk fel az irányokról: A tagok magukból pár fős szervező, irányító csoportot választanak, akik koordinációs feladatokat látnak el. Az egyes futó projekteknek kell, hogy legyen felelőse, gazdája, de egy-egy projekten célszerűen többen is dolgoznak. Csak azok a tagok használhatnak veszélyesebb vegyszereket, vagy végezhetnek kockázatosabb kísérleteket, akik átmentek egyfajta oktatáson, valamint ha legalább két olyan ember van a helyszínen, aki rendelkezik a megfelelő tudással és segíti a kísérletező munkáját. Rendszeres eszközhasználó tagok tagdíjat fizetnek, amit ki lehet váltani aktív oktató, dokumentáló tevékenységgel, eszközdonációval és a közösségért tett egyéb munkával.

Miért lesz ez más?

A természettudományos és műszaki ismeretterjesztés jelenlegi formájában a fiatal általános- és középiskolás közeget célozza, melyben a tanulók többnyire passzív befogadó szerepet játszanak köszönhetően az ismeret átadás tömeges jellegének. Ezzel szemben a mi célunk egy közvetlenebb élmény alapú ismeretszerzési rendszer kialakítása, ahol mindenki aktív befogadó és ismeret átadó is egyben.

Az országban számos helyen működnek sikerrel kulturális és művészeti tevékenységre fókuszáló alkotóházak, amik olcsó bérleti lehetőséget és bemutatkozási helyszínt biztosítanak tehetséges egyéneknek, csapatoknak. A természettudományos és műszaki alkotásnak nagyobb lehetősége van arra, hogy a puszta tudásszomj csökkentésen túl, hosszú távon üzletileg is életképes, sikeres ötletek táptalaja legyen. Ezekből az ötletekből egy megfelelően előkészített támogató, gyorsító program kezdő és gyorsan fejlődő vállalkozásokat hozhat létre. Ezzel a hellyel célunk, hogy megteremtsük azt a komplex jogi, gazdasági környezetet, amiben azok, akik ötleteiket ilyen irányban akarják és tudják tovább fejleszteni, minden segítséget megkapjanak.

Kik vagyunk?

A kezdeményezés jogi, adminisztratív hátterét és némi, az indulást segítő anyagi támogatást az Asimov Alapítvány adja. A fő ötletgazdák Sebestyén Endre és Szalai Ferenc. Számos szakember, illetve csoport jelezte különböző mértékű részvételi, vagy együttműködési szándékát, köztük a H.A.C.K. tagok, számos Meetup szervező, biológusok, vegyészek, néhány vegyipari cég, a Kortárs Építészeti Központ és a MOMELine.

Hogyan segíthetsz?

Segíthetsz abban, hogy megtaláljuk a helyet. Segíthetsz eszközök felkutatásában. Ha ismeretségi körödben van olyan eszköz, amit nem használnak, de felajánlanák, vagy nagyon kedvezményes áron rendelkezésünkre bocsátanák, akkor szólj nekünk. Ha neked van olyan projekted, amit egy ilyen helyen szívesen csinálnál, akkor oszd meg velünk, hogy milyen eszközre, környezetre és tudásra van szükséged. Ha ismersz olyan céget, szervezetet, aki anyagilag is támogatna egy ilyen kezdeményezést, ne titkold előttünk.

Kapcsolat, kérdések

Szalai Ferenc – Asimov Alapítvány

szferi (at) wsbricks (pont) com

+36-30-555-7540

Sebestyén Endre

razor (at) (ez a domain)

Hraskó Gábor

Tudományos újságíró, a Szkeptikus Társaság elnöke

Tudomány – áltudomány

Mi különbözteti meg a tudományt a nem-tudománytól és az áltudománytól? A téma? A személy aki végzi a kutatást, esetleg az intézmény ahol végzik? Vagy valami más? Hogyan tudnak megdőlni a tudományos elméletek és hogyan tudják cáfolatukat túlélni az áltudományosak?

Matyi Csongor

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tudományos parapszichológia

A prezentáció célja bemutatni a hallgatóságnak a kutatáspszichológia azon területét, amely tudományos módszerekkel igyekszik kutatni az anomáliás észlelési jelenségeket. Ez a tudományos parapszichológia világa, mely nemzetközi hírnévvel, szakmai szervezetekkel, világszerte több kutatóközponttal és több, erre specializálódott folyóirattal rendelkezik. No meg persze rengeteg ellenséggel, akik ezt félreértelmezik, sok szkeptikus bírálóval, akik jól teszik, hogy kritizálnak, mert azokból sokat lehet tanulni, és sok hamis prófétával, akik parapszichológiával foglalkoznak, amikor épp nem Tarot kártyát vetnek. Ezeknek az erővonalaknak a tisztázása, az elmúlt 80 év kutatási eredményeinek a felvillantása, egy speciális kísérleti módszer bemutatása és az ehhez kapcsolódó korlátoknak és lehetőségeknek a megbeszélése lesz az előadásban.

Nádori Gergely

Élővércsepp – vizsgálat

Mi derül ki egyetlen csepp vérből? Minden. Elsavasodás, a lappangó rák, savkristályok, baktérium előalakok és rostos tallusz. Mindenki megtudhatja, hogy milyen az egészsége egy pillanat alatt. És természetesen: A Nagy Leleplezés!