Kedves BKV-figyelő!

Leírom hogy működik az Ikarus 412-es ajtónyitó szerkezete, abból talán jobban meg lehet érteni azokat a baleseteket, amiket a menet közben kinyíló ajtók okoznak. Hangsúlyozom, hogy nem én terveztem az elektronikát, tehát azt nem tudom leírni, hogy miként kellene működnie, de sokszor vezetek magam is 412-est, használom, tehát a gyakorlati tapasztalataimat tudom megosztani.

A buszvezető nem nyitja az ajtókat, hanem “engedélyezi”, hogy az utasok kinyissák maguknak. Ennélfogva a gombot sem “nyitónak”, hanem engedélyezőnek nevezzük (van ugyanis egy nyitógomb is, ami kinyitja az összes ajtót akár jeleztek, akár nem). Amikor tehát a vezető megnyomja az engedélyezőgombot, akkor kinyílnak azok az ajtók, ahol bent jeleztek, és azok is, amelyeknél a megállóban való álldogálás ideje alatt az utasok kívülről megnyomják a gombot. Ekkor automatikusan “behúz” az ajtófék, azaz nyitott ajtókkal nem tud elindulni a busz. Ennek az ajtóféknek nincs külön “bekapcsoló” gombja, ez mindig működik a buszon (a régebbi, Ikarus 260-ason van ilyen ajtófék kapcsoló, és ahogy én észrevettem, a buszvezetők zöme nem használja, azaz kikapcsolt állapotban tartja). Az ajtóféknek egyébként van egy kézi kioldógombja is, ami csak egy nyomógomb, vagyis nem lehet átkapcsolni, csak nyomva tartani (egy kezet tehát lefoglal). Ha a kioldót megnyomják (normál üzemmenet mellett ez nem szokás), akkor nem kapcsol be az ajtófék, vagy elenged, noha nyitva van valamelyik ajtó.


Tehát amíg áll a busz, az ajtók nyithatók, és a legelső ajtónyitással együtt behúz az ajtófék is. Amikor a buszvezető csenget, akkor már a még zárt ajtók nem lesznek nyithatók, az az utas tehát, akinek későn esett le a tantusz, hogy fel-vagy le akar szállni, az lent(fent)marad, mert nem tudja nyitni az ajtót. Utána jön az ajtózáró gomb megnyomása, ekkor becsukódik minden ajtó, és kis késleltetéssel kiold az ajtófék is.

Ha a busz egy olyan megállóba ér, ahol az utas, vagy utasok nem jelzik a kezükkel, hogy nem erre a buszra várnak, a vezető a megállás után megnyomja az engedélyezőgombot, ám mivel senki nem nyit ajtót, ezért továbbindul. Namost én speciel ilyenkor is megnyomom a csengő és a zárógombot, ami azt csinálja, hogy nem csenget ugyan a busz – mivel nincs nyitott ajtó -, de lezárja a további ajtónyitás lehetőségét. Nem azért csinálom így, mert zseni vagyok, hanem mert egyrészt még kezdőként rájöttem, hogy ha van hangkártya a buszban, és működik a megállókijelző, csak így léptet tovább a következő megállóra. Másrészt szintén kezdőként voltam egyszer egy rossz busszal, aminek menet közben is nyíltak az ajtajai, ha rányomtam az engedélyezőre, ennélfogva befékezett a busz, és nem tettem zsebre, amit az utasoktól kaptam ilyenkor. Ergo: eleve úgy tanultam meg, hogy ha nyílik az ajtó, ha nem, a zárógombot meg kell nyomni, nem jó az ilyesmit függőben hagyni. Jelzem: ezt senki el nem magyarázta, meg nem tanította, oktatáson nem volt szó róla, saját káromon és saját megfigyeléseim révén alakult ki, hogy én így csinálom. Aki nem futott bele ilyesmibe, vagy másként tanulta meg, az másként csinálja.

Namost elvileg az ajtónyitás valóban csak álló helyzetben történhet, mert ha menet közben nyílik az ajtó, befékez a busz. Én úgy szoktam csinálni, hogy amikor már egész lassan megyek a megállóban, a tábla előtt egy-két méterrel elkezdem nyomni az engedélyezőt. Egyébként az utasok is szokták már ilyenkor nyomni kívül a gombot, mert a busz nagyon lassan halad, látható, érzékelhető, hogy mindjárt megáll. Normál esetben ilyenkor nem nyílik ki az ajtó, sőt, miután megáll a busz, még az elektronika érzékeli ezt, és csak ezután adja meg a jelet az ajtóknak, hogy nyílhatnak, tehát van egy fél másodpercnyi késleltetés. Hangsúlyozom, elvileg. Mert mint fentebb is írtam, van, amelyiknél amint rábökök az engedélyezőre, nyílik is az ajtó még akkor is, ha még gurul a busz (már persze, ha jeleztek). Ez hiba, és ha beírjuk a kocsikönyvbe, sosem javítják ki, rendszám alapján tudom, hogy a mi garázsunkban melyik az a kocsi, amelyik így működik amióta én ott vagyok (meg gondolom előtte is ilyen volt).

A buszvezető a garázsban nem tudja ellenőrizni, hogy jelzésre menet közben kinyílik-e majd az ajtó, vagy sem, mert ő vezet, és vezetés közben nem tud rájelezni, ehhez ugyanis ki kellene szállnia a vezetőfülkéből, vagy egy olyat nyújtózkodnia az első ajtó melletti oszlop jelzőgombjáig, amitől akár ki is eshet az üléséből. Azt tudja ellenőrizni, hogy ha ő még elindulás előtt a teszt miatt megnyomja a jelzőgombot, és menet közben engedélyezi az ajtónyitást, mi történik? Ha egy ilyen konstellációban nem nyílik az ajtó, az még nem jelenti azt, hogy rajtafelejtett engedélyezéssel _utóbb_ megnyomva a jelzőgombot nem fog kinyílni az ajtó, ugyanis más az elektronikának adott jelek sorrendje. Tehát a szeptember 3-iki bejegyzés alatti kommentekben szereplő vád a buszvezető felé – ti. miért nem ellenőrizte a garázsban -, nonszensz, nem tudja ellenőrizni, mivel csak egymaga van ott, nem tud egyszerre vezetni is, és kikászálódni a fülkéből, hogy jelezzen.

Abban lehet, hogy hibázott a 8-as vezetője, hogy egy megállóban engedélyezett ajtónyitást követően mikor észlelte, hogy nem száll le és fel senki, nem “zárta” az egyébként csukott ajtókat, de mint mondtam, erre annak idején nem is tanítottak minket, csak mostanában vannak ilyen körlevelek kirakva, mióta a felújított buszoknak menet közben nyílnak az ajtajai. Abban viszont mindenképpen vétlen, hogy az elektronika nem végzi jól a dolgát, a busz ugyanis haladt, ilyenkor nem szabadna kinyílnia az ajtónak semmilyen körülmények között, még akkor sem, ha rajtamarad az a francos engedélyező. Sőt, én kipróbáltam, hogy ha kiékelem az ajtófék nyomógombját (mondjuk egy vékony kulccsal, vagy fadarabbal ki lehet támasztani, hogy ne kelljen kézzel nyomni, és ilyenkor el lehet indulni nyitott ajtóval is), szóval ha kiiktatom az ajtóféket, akkor sem tudom menet közben nyitni az ajtót, még az elsőt sem – ha jól működik a nyitószisztéma. Annyi történik csak, hogy ha áll a busz, és nyitva van az ajtó, akkor kienged a fék. Az elektronikának ugyanis érzékelnie kell(ene), hogy áll, vagy halad-e a busz, és ha jól működik, nem hagyja magát megtéveszteni azzal, hogy nincs bekapcsolva az ajtófék.

Nem tudom mennyire volt érthető, egyáltalán érdekes, amit leírtam. A lényeg, hogy

1) bizonyos ajtónyitási kombinációt nem tud ellenőrizni a buszvezető kocsiátvételkor, mivel nem lehet ott egyszerre a vezetőfülkében és a jelzőgombnál is

2) nem mindegy, hogy az elektronika milyen sorrendben kapja a jelzéseket: előbb hagyták rajta az engedélyezőt, és utána nyomták meg a leszállásjelzőt, vagy előbb megnyomták a leszállásjelzőt, és utána, de még menet közben bökött rá a buszvezető az engedélyező gombra?

3) az elektronika lehet rossz, de ez sajnos csak menet közben derül ki, és  -szintén sajnos – sorozatosan nem javítják ki azt, amit mi beírunk a kocsikönyvbe – általában anyaghiányra hivatkozva adják vissza ugyanazzal a hibával a kocsit.

Hibázhat tehát a buszvezető, ha a nem nyíló ajtókat nem zárja be. (Ugye mennyire nem logikus, és nem természetes műveletsor?) De a fő bűnös mégis az elektronika, amelyik – bár képes lenne ellenőrizni, hogy még megy a busz – letilthatná az ajtónyitást, de nem teszi. Itt most nem tértem ki számos más esetre, pl. a vésznyitóval való ajtónyitásra, a mozgáskorlátozott jelző megnyomása utáni ajtónyitásra, és az ezekhez kapcsolódó speciális hatásokra (pl. ha vésznyitóval nyitok, nem fog be az ajtófék), amik szintén nyilván további kombinációit adhatják a különböző hibalehetőségeknek.

Üdv! BV

A fent és az alább látható képeket olvasónk, Máté készítette a 943-as buszon utazva. Mint az a fotókon látható, olyan tiszták az ülések, hogy akár enni is lehetne rajtuk. A szeptember 17-re szervezett busztakarítási akción többek között azt is meg fogjuk nézni, hogy ezek az ülések mennyire tisztíthatóak. Ha van hasonló képetek, vagy hasonlót láttok, akkor fotózzátok le, és (lehetőleg rendszámmal együtt) küldjétek el nekünk!

Kedves BKV-figyelő!

Az utóbbi pár hétben sikerült néhány képet elkövetnem buszokon amit, gondoltam megosztok.

Az első négy képen a 943-as járaton szolgáló 415-ös makulátlan tisztaságú ülései láthatók. A képek mobillal készültek, így a minőségük nem túl jó, de az ülő rész és a háttámla közti kontraszt elég jól érzékelhető.

Üdvözlettel: K. Máté

Kedves BKV-figyelő!

Ma egy BKV-s meghibásodásnak voltam a szemtanúja. Konkrétan az történt, hogy ma reggel a 9:38-kor a Gazdagréti térről induló 8-as busznak (BPI-018) a Törökbálinti úti megálló után hirtelen, magától kinyílt a középső ajtaja. A busz automatikusan befékezett, egy idős nő mellőlem a busz középső részéről óriási sebességgel a busz elejébe repült (szó szerint repült).

Beverte a fejét a buszsofőr fülkéje melletti részbe, és a padlón remegett. Kis idő múlva magához tért, de teljesen sokkos állapotban volt. Mentőt hívtak hozzá, bár ő nem akarta.

A buszsofőr kijelentette, hogy ő innen nem megy tovább, a további balesetveszélyek elkerülése végett, hiszen nem tud garanciát vállalni arra, hogy mégegyszer nem fog megtörténni ilyen eset. Mi utasok leszálltunk a buszról és megvártuk a következőt.

Szecsa

Regisztrálni e-mailben a bkvfigyelo@gmail.com címen egy nevet és elérhetőséget tartalmazó levéllel lehet. Mindenkit arra kérnénk, hogy csak akkor jelentkezzen, ha biztosan el tud jönni, ne vegyük el a helyet azoktól, akik tudnának, és akik szeretnének jönni.

A takarítószereket és az eszközöket a BKV biztosítja.

Kérdések, kívánságok, ötletek a kommentek között jöhetnek!

Kedves BKV-figyelő!

Én is, úgy tűnik, egy szerencsétlenül járt utas vagyok. Tegnap (08. 30.) délután négy gyermekemmel és édesanyámmal a 68-as buszon utaztunk. A két kicsi (ikrek) még csak egyévesek, a babakocsiban voltak, a nagyobbak (3 és 6 évesek) édesanyámmal. Kispestre igyekeztünk, a Kossuth Lajos utcai megállónál szerettünk volna leszállni. Már előttünk is voltak más leszállók, és egy idős úriember még szintén a leszálláshoz készülődött. Édesanyám- ahogyan mindig szoktuk, a két nagyobb gyerekkel igyekezett lefelé, hogy majd, amikor ők biztonságban vannak, segít leemelni a babakocsit is.


Anyukám azonban, épp, hogy leszállt, a sofőr becsukta az ajtót, annak ellenére, hogy többen előrekiáltottunk neki. Anyukám keze a két ajtó közé szorulva, a busz pedig elindult. A gyerekek rögtön leestek az alsó lépcsőre, mi kiabáltunk a többi utassal, hogy álljon meg, a busz azonban sajnos gyorsított, Édesanyám keze még mindig beszorulva… Mire végül megálltunk, már épp a megálló táblájánál voltunk. A buszról már minden utas leszállt, mikor már azt hittem, a busz továbbmegy. Végül a sofőr is odajött, dúlva-fúlva, hogy mi történt. Való igaz, hogy megkérdezte, hívjon-e mentőt, de udvariatlan és nyers volt. Visszament a buszba, és csak a mentők kiérkezése előtt nem sokkal jött vissza. Akkor már “tenyérbemászóan” kedves volt, addig azonban még elnézést sem kért.

A fiam 3 évesen nagyon sírt és a karját fájlalta, anyukámnak a kezén zúzódások látszottak, járni nem bírt, ruhája, cipője tönkrement. Anyukámat és a fiammal minket a mentő elvitt, mire a rendőrség kiérkezett. A gyereknek szerencsére kiderült, hogy kutya baja sem lett, anyukámnak sem tört el semmije, őt is hazaengedték. A gyerekek nagyon megijedtek, nem mernek buszra szállni, sokkoló élmény volt. Édesanyám rokkantnyugdíjas, épp a lábai többször műtöttek, már eddig is protézisre jegyezték elő. Anyagi szempontból sem mellékes, hogy az először használt cipő és a nadrág is tönkrement. Lelkileg és testileg egyaránt rossz állapotba került. Az utasok is látták, az egyik megadta nevét és telefonszámát is. Nem késlekedtünk a leszállásnál, a gyerekek pedig mindig fegyelmezetten, ügyesen, akár egyedül is képesek leszállni a buszról. A rendőrség már hívott minket, a BKV nem. Mindenképp lépni szeretnénk ezügyben, sajnos nem először fordult elő hasonló velünk, persze nem ilyen súlyos. Sok ember életéért felelnek a buszvezetők, de még csak nem is pénzkérdés, hogy az ajtókat és  a fel- és leszállókat ellenőrizze indulásnál.

Elnézést a kissé rendetlen megfogalmazásért, kissé zaklatott idegállapotban írom soraimat.

Köszönettel:

F. L. Gabriella

Tisztelt BKV ügyfélszolgálat!

Szeretnék panaszt tenni az egyik sofőrjük magatartása miatt.

2010. augusztus 28.-án utaztunk vele, a 36-os viszonylaton, 12:06 perckor érintettük vele a Kinizsi Pál utcát, illetve 12:07 perckor a Szent Lőrinc-telep megállóhelyet a BPI-796 forgalmi rendszámú busszal. Remélem ez az információ elég lesz az érintett sofőr azonosításához.

Több észrevételem is van a munkájával illetve a viselkedésével kapcsolatosan.


1. A XVIII. ker. Baross utcán haladva a forgalmi sávunkban haladva a sofőr láthatta, hogy az útját akadályozza egy parkoló autó, és ezt a forgalmi sáv elhagyása nélkül nem tudja kikerülni, hanem kénytelen lesz átmenni a szembe sávba. Csakhogy ott egy személygépkocsi közeledett. A KRESZ kimondja, hogy ebben az esetben elsőbbséget kell adnia a szemből jövőnek, majd utána kell folytatni az útját. Ennek ellenére ő nyomta a gázt, a CSUKLÓS jármű “erőfölényét” kihasználva fékezésre késztette a személygépkocsi vezetőjét.

Engedje meg, hogy az idevágó KRESZ ( 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól ) cikkelyére felhívjam a figyelmüket.

Erre még nem is szóltam volna, mert ilyet rendszeresen látok a BKV sofőrjeitől.

2. Ezután nem sokkal a velem utazó barátomra allergiás roham jött, folyt a könnye, és tüsszögött 4-5 alkalommal. Igen, hangosabban, mint egy átlagos tüsszögés, mert egészségügyi okokból nem tud másmilyen módon tüsszögni, csak egy kicsit hangosabban az átlagnál. A Kinizsi Pál utcai megállónál a buszsofőr kifordult a székéből, és megkérte a barátomat, hogy ne ilyen hangosan tüsszögjön. Erre mondta, hogy ő csak így tud, nagyon sajnálja. Erre ő leállította a buszt, bemondta, hogy nem megyünk tovább, és mi most le fogunk szállni. Mi, mint becsületes, bérlettel rendelkező állampolgárok, nem voltunk hajlandó eleget tenni a kérésének, és mivel látta, hogy a próbálkozása, hogy ellenünk hangolja az utasokat, nem járt sikerrel, tovább folytattuk az utunkat a Szent Lőrinc-telep megállóhely felé, ahol mi leszállunk.

Mélységesen felháborított az Önök alkalmazottjának viselkedése, amely szerint a szabálytalan manőverével veszélybe sodorta a rá bízott utasok életét, valamint, hogy a barátomnak ilyen megaláztatást kellett elviselnie a betegsége miatt.

Remélem a levelemre nem egy sablon választ kapok, és az említett sofőr példás büntetést kap, és ennek mikéntjéről értesíteni fognak.

Ádám

Olvasónk, Sziszi sem érti, hogy a libegő 40 éves születésnapján miért nem lehetett kedvezményesen utazni. Szerinte sokkal többen kiutaztak volna, és ennél nagyobb reklám nem kell a BKV-nak… Olvasónk levele hajtás után.

Kedves BKV-figyelő!

Egy kis észrevételem lenne a BKV által aug. 20.-án a János-hegyen rendezett ünnepi rendezvényével kapcsolatban. Ekkor volt a libegő 40 éves. A programmal kapcsolatban nem volt kifogásom. A gyerekek, akik ott voltak nagyon élvezték a programokat. Sőt kifejezetten a léggitár verseny volt az ami nagyon édes volt. Legalábbis azon programok közül, amiket én láttam.

Viszont egy valamit nem értek. Általában, ha ünnepel egy cég, kereskedés szoktak akciók lenni. Ez esetben a BKV miért nem adott egy kis kedvezményt a libegő árából?

Szerintem sokkal több ember lett volna ott, vagy több családot lehetett volna kicsalni a szabadba, ha egy picike kis kedvezményt adnak. Gondolok itt azokra a családokra akik 2-3 gyerekkel libegőztek. Azért a kb. 10 perces útért gyerektől 450 Ft-ot, felnőttől 750 Ft-ot elkérni egy útra kicsit soknak tartom, de legalább ilyen ünnepi eseménykor lehetnének kis kedvezmények. Szerintem…

Üdv, Sziszi

Tisztelt BKV Zrt!

Mint az ország legnagyobb szállodájának recepció vezetője, sokszor találkozom olyan külföldi vendégekkel, akik a BKV jegyellenőrökre panaszkodnak. Legtöbbször a nyelvismeret hiányából fakadó kellemetlenségekről, udvariatlanságról, kínos helyzetekről van szó.

A mostani eset, amiért Önöknek írok sem egyedi, de jóval ritkábban fordul elő. Vendégeinktől a jegyellenőr helyszíni pótdíj fejében 50 eurót fogadott el, amiért a mellékelt egy darab elismervényt adta, 6000 Ft-ról. Ha jól tudom, nincs jogosultságuk az ellenőröknek eurót elfogadniuk, de egyébként sem 50 euró a 6000 Ft. Itt már a BKV, de indirekt módon a város, az ország megkárosításáról van szó, a kár nem anyagi természetű, hanem sokkal súlyosabb, erkölcsi.

Véleményem szerint, tűrhetetlen, hogy haszonszerzés céljából az Önök alkalmazottja az ország jó hírnevét, megítélését tegye kockára. Kérem, a kollégáim, a magam és a jóérzésű honfitársaim nevében, hogy a hasonló helyzetek kiküszöbölésére törekedjenek.

Üdvözlettel: Erdős Gábor

Kedves BKV-figyelő!

Rendszeres olvasód vagyok, néhány hónapja olvastam, hogy a Blahán egy metrós biztonsági őr a MÁK igazolványos kislánnyal keménykedett. Hasonló történt 2010. 08. 03-án is, a 3-as metró egyik állomásán. Azonosító számot és időpontot direkt nem közlök, hiszen nem szeretném, hogy bárkinek is (pénzügyileg) a kárára váljon – a forgalmi szolgálattal és a biztonságiak főnökével ott a helyszínen megtárgyaltam a történteket, csupán szeretném, hogy a közvélemény is tudjon arról, hogy milyen biztonsági őröket is alkalmaz a BKV (vagy annak alvállalkozója, tökmindegy).

Szóval az történt, hogy a húgommal szerettünk volna 3-as metrózni, de a biztonsági szolgálat két tagja belénk kötött. A testvérem gyengénlátó, neki MÁK igazolvány van az utazáshoz. Az egyik úriember mondta, hogy az igazolvány nem érvényes, ugyanis új, plasztikkártyás igazolvány lesz szeptember elsejétől, és szerinte a miénk augusztus elsején lejárt. Való igaz, augusztusban új igazolványt kaptunk, ami egy ideiglenes funkciót lát el a hónap végéig, amíg az iskolai tanév meg nem kedződik (a húgom középiskolás). Ennek a biztonsági úrnak mondtam (és mutattam), hogy ez az ideiglenes szelvény aug. 31-éig érvényes, ő ez be is látta. Viszont a kollégája kikapta volna a kezemből, mert szerinte ez akkorsem jó, én ezt nem hagytam. Erre elkezdett b@zmegelni és “tegeződni”. Egypár szóváltás után – itt még egy csúnyaság sem esett ki a számon! – sikerült meglógni tőlük le a mozgólépcső felé. Utánamszólt valamit, én már a nyüzsgésben nem hallottam. Ezután elismerem, egy mondat erejéig elragadtattam magam: a férfi nemiszerv egyszerű megfogalmazása kicsúszott a számon. De megjegyzem, azután, miután ő áttért tegeződésbe és ordenáré stílusban beszélt velünk.

A mozgólépcsőn ráhagytam, és nyugtattam a testvéremet, hogy nem kell velük törődni, bunkó emberek mindenhol vannak. A testvérem sírásban tört ki, hogy ő inkább az Örstől (M3-M2 átszállással mentünk volna) inkább 32-es busszal megy haza, mert ezek után fél a “metrótól”. Ugyanis egyedül kellett volna hazajönnie, mert nekem Zuglóban egyéb dolgom akadt, ami késő estig is elhúzódhat. Ebbe belegondoltam, és a 3-as metró állomásán lent visszafordultunk a mozgólépcsőn, egyenesen a forgalmi szolgálatig. Húgom persze végig sírt, nem elég, hogy gyengén lát, még szívózhatnak is vele a “biztonság őrei”. A BKV forgalmistái nagyon szimpatikusak voltak. Csak annyit mondtam, hogy bejelentést szeretnék tenni az egyik őr ellen, már rögtön hívták (az állomás másik kijáratán szolgáló) biztonsági őr főnököt. Nem tartott öt percbe sem, megjelent a főnök. Szembesítés történt köztünk és a hepciáskodő őr között. Ekkor hirtelen a trágárkodó őr áttért a magázódásba, és azt mondta, hogy azért állított meg minket, mert ÉN mutattam a húgom igazolványát! Nekem volt érvényes bérletem, azt is mutattam! Csupán azért én mutattam a MÁK igazolványt is, mert én tettem el a táskámba – nem értem, hogy EZ miért probléma… Megyjegyzem, hogyha nekem nem is lett volna bérletem, akkor is lemehettem volna a metróba, mert az igazolvány egy kísérőt is utazásra jogosít! Szerintem egy gyengénlátó esetén teljesen jogos, hogy kísérőt is fogadhat utazása során – pláne egy ilyen mentalitású városban, hol a biztonságiak a gyengékkel szívóznak. A főnök egy nagyon kedves, szimpatikus figura volt, megegyeztünk, hogy nem kell ebből az ügyből “papírmunka”, az csak mindenkinek kellemetlen. Elnézést kért a biztonsági csapat és a kolléga nevében is. És megint mondom, én még ezek után sem akarom, hogy a kötekedő biztonságisnak ebből akármilyen anyagi problémái legyenek. Remélem tanult az esetből. Talán, ha legalább minden harmadik ember, akivel indokolatlanul kötekednek, a forgalmi irodához fordulna, kevesebb panasz érkezne miattuk – persze érthető, hogy aki metrózik, az feltételezhetően siet valahova és inkább rájuk hagyja a modortalanságukat.

Szó mi szó, sikerült a kedves őrnek egy gyengénlátó kislányt megfélemlíteni a BKV járműveivel való (egyedüli) utazásban, és ezek után ki tudja, hogy mi másban érzi majd magát még kevesebbnek az életben. Talán nem ez a legdurvább eset, amit a biztonságiakkal kapcsolatban itt, a blogon olvashattunk, de nekem kielégítő példa volt az olvasott eddigi rémhírek bizonyítására.

üdv: PB

Megérkezett a BKV válasza a vasárnap, „Fehérvári út: Pályafelújítás helyett csak gányolásra futotta” címmel publikált bejegyzésemre. A társaság válaszából kiderül, hogy pontosan milyen munkálatokat végeztek az Andor utcánál lévő kereszteződésben, valamint az is, hogy olvasónk fotói nem a felújított szakaszon, hanem mellette készültek. A BKV válasza az eredeti bejegyzésben kommentálható. Ha hozzászólnál, kattints ide!

Tisztelt Gál Mihály!

A Fehérvári út: Pályafelújítás helyett csak gányolásra futotta című, a BKV figyelőn megjelent bejegyzés kapcsán az alábbiakat reagáljuk.

A Fehérvári út azon részén – vélhetően az Andor utcai kereszteződésben – ahol a blogon megjelent képek készültek – a BKV Zrt. nem végzett pályafelújítási munkát. Az Andor utca építése során (ez fővárosi beruházás volt) a keresztező vágányok és a komplett felépítmény cseréje megtörtént, ez azonban kizárólag az útkereszteződésre vonatkozott. Kapcsolódó feladatként a megálló peronjának átépítése és akadálymentesítése is megtörtént, azonban a megállóban lévő vágányok eredeti állapotukban maradtak, azokhoz nem nyúltunk. A megállószegély és a külső sínszál közötti aszfalt cseréjére is sor került, de a sínszálak és a vágányok közötti burkolat nem volt a beruházás része.

Bár a bejegyzésében közzétett rövid szövegből és a fotókból nem derült ki a pályaszakasz pontos helyszíne, de biztosan nem a felújított útkereszteződésről van szó, tehát az nem az átépítés utáni állapotot mutatja. Csatoltunk néhány fotót a felújított szakaszról.

Üdvözlettel: BKV Zrt.

Rengeteg kritika éri a BKV takarítási rendszerét, többnyire jogosan. Olvasónk, PYSS sem elégedett a takarítással, éppen ezért dokumentálta több napon át, hogy milyen tag-ek borítják azt a buszt, amin utazik. Mint láthatjátok, 10 nap sem volt elég arra, hogy a BKV eltakarítsa a firkát, és gyanítom, hogy még mindig így fut ez a busz. Holott bizonyított, hogy minél előbb eltávolítják a firkákat, annál hamarabb leszoknak a kiskölkök a rongálásról.

Kedves BKV-figyelő!

Alábbi képeken a BPO-858 (08-58) számú busz található. Ez a 20E vonalán közlekedik a kidekorált hátuljával. Ez az a firka amit nem fél perc alatt készítettek, mert szerintem a fekete egy tollal lett csinálva. Ez a tag már minimum Aug 4-e óta ott van, azóta mellé tettek egy kis sárgát is, hogy ne legyen olyan unalmas…

Bár sok budapesti aluljáróban tilos a dohányzás, sokan azt hiszik, hogy a szabály rájuk nem vonatkozik. Nem csak gyalogosok, a metrós biztonságiak is rendszeresen rágyújtanak a metrókijáratoknál és a lépőknél, holott ez egy ideje nekik is tilos. Az érdekelne, hogy néhány nap távlatából mik a tapasztalataitok. Sok dohányzót láttok? Mi a véleményetek a tiltásról? Írjátok meg a kommentek között.

Csütörtök-pénteki ülésén kell döntenie a kettes metró vonalára szánt szerelvények sorsáról a fővárosnak, az erről szóló előterjesztés már elérhető a főváros honlapján. A döntésre azért van szükség, mert a metrókocsikat gyártó francia cég, az Alstom nem kapta meg határidőre a kocsik végleges típusengedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), vagyis elvileg a szerelvények nem futhatnak magyar metróvonalon. Bár a BKV-nak egy korábbi közgyűlési határozat alapján fel kellene bontania emiatt az Alstommal kötött szerződést, annak olyan súlyos következményei lehetnének, hogy egyelőre nem döntöttek a szerződés felbontásáról, hanem az augusztus 26-27-i közgyűlésre tolták a helyzet megoldását. Az október 3-i önkormányzati választásokig ez az utolsó közgyűlési ülés, így ha ezen a héten nem dől el az Alstommal folytatott vita, akkor újabb 1,5 hónapot csúszik a helyzet megoldása.

Az erről szóló előterjesztés – amelyet itt olvashat el – szerint a BKV a főváros döntését kéri. A dokumentumok szerint a BKV két lehetőséget javasol a fővárosnak, a közgyűlésnek ezek közül kell majd választania. Az egyik lehetőség, hogy a közgyűlés utasítja a BKV-t, hogy mondja fel a Budapest Metropolis Konzorciummal – vagyis az Alstommal – kötött szerződését, vagyis állítsa le a kettes metróvonalra szánt új kocsik beszerzését, és a négyes metró szerelvényeinek beszerzését is. A szerződés felmondása után, e megoldási javaslat szerint minél előbb új közbeszerzést kell kiírni a metrókocsik beszerzésére.

A másik, a BKV által javasolt megoldás lényege, hogy a főváros ne tegyen semmit addig, amíg jogerős nem lesz a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) döntése arról, hogy elutasítja a végleges típusengedélyek megadását. Addig is, amíg a kérdés eldől, a BKV-nak mindenben segítenie kell az Alstomot, hogy sikeresen megszerezze az engedélyeket a metrókocsikra.

Az Alston nem hagyná annyiban

Az előterjesztésben szerepel egy levél is, amelyet a főváros Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek küld. Ebben tájékoztatja a helyzetről és arról, hogy a metrókocsik sorsa a négyes metróberuházást is befolyásolhatja. Egy másik melléklet pedig az Alstom levelét tartalmazza: ebben a cég tájékoztatja a BKV-t, hogy fellebbez az NKH döntése ellen, a szerződés felmondását pedig nem tartja járható útnak. “Amennyiben kezdeményeznék a szerződés felmondását, a Budapst Metropolis Konzorcium azonnal számításba venné a szerződés és a jog biztosította jogait és megfelelő jogi lépéseket tenne, hogy hatékonyan megvédje érdekeit” – áll az Alstom levelében.

Az előterjesztéshez a BKV igazgatósága mellékelte határozatát, amelyben a fővárosnak azt javasolja, sürgősen egyeztessen a kormánnyal a kialakult helyzet miatt. Az Alstommal kötött szerződés felmondása ugyanis “súlyos és szerteágazó következményekkel” járna. Ilyen lenne a 2-es és 4-es metró üzembe helyezésének “jelentős időbeli csúszása”, a metróépítéssel kapcsolatos más szerződések miatt keletkező többletfizetési kötelezettségek. A szerződésbontás ezen kívül több évig tartó, a BKV-t, és esetleg a fővárost és a magyar államot is érintő pereskedéshez vezethetne a BKV szerint.

A 2-es metróvonalra szánt Alstom-szerelvények végleges típusengedélyét az NKH július 30-án utasította el, mert úgy ítélte meg, hogy azok nem felelnek meg a magyar előírásoknak. Az Alstom a múlt kedden jelentette be, hogy fellebbez az NKH döntése ellen. A BKV már márciusban, egy közleményben jelezte, hogy ha június végéig nem szerzi meg az Alstom az engedélyt, akkor szerződést bont. A határidő lejárt, az engedély nem lett meg, ezért a fővárosi közgyűlés július végéig tolta ki a végső határidőt. Bár ennek be nem tartása esetén is szerződésbontásnak kellett volna következnie, ezzel eddig nem sietett a főváros. Ezt azzal magyarázta, hogy az NKH elutasító döntése még nem jogerős.

(Origo)

Tisztelt BKV-figyelő!

Tegnap (2010. augusztus 16. hétfő) reggel 9 körül megállítottak az ellenőrök az Astorián. Az elmúlt hónapban szinte minden nap négyszer (!) ellenőriztek a város különböző pontjain (Örs, Astoria, Deák tér, Vörösmarty utca), de mivel érvényes diákbérletem és diákigazolványom is van, soha nem próbáltak meg belém kötni. Tegnapig.

Akkor ugyanis az Astorián állomásozó 360-as számú ellenőr kifogásolta, hogy miért nincs második félévi matricám a diákigazolványon. Elmagyaráztam, hogy Kandában töltöttem az előző félévet cserediákként, akkor jöttem haza mikor itthon már véget ért a félév, így nem kaptam magyar matricát, és megmutattam neki a kanadai diákigazolványom (mint Erasmus diák, jogilag végig a BCE tanulója voltam).

Ebben a félévben a BCE-n folytatom a tanulmányaim, így a matricanélküli állapot két hét múlva véget ér. Ekkor közölte, hogy felír bérletbemutatásra, mert jogtalanul élvezem a diákkedvezményt (nincs matricám, ergo nem vagyok diák). Azt is elmondta, hogy ha Európában lettem volna cserediák vagy “angol területen” akkor elfogadná az igazolványom, de Kanada nem számít. Rámutattam, hogy mivel Kanada államfője az angol királynő, szerintem “angol terület”-nek minősül, de ezt az érvet lesöpörte.

12 ezer Ft-ra bírságoltak meg, 2 ezer Ft bérletbemutatási díjjal, teljesen alaptalanul. Nyilvánvalóan diák voltam, vagyok, és leszek még egy darabig. Az ellenőr még azt javasolta, vegyek aznap egy felnőttbérletet és mutassam be azt; vagy szerezzek ideiglenes diákigazolványt (erre esélyem sincs 8 naptári napon belül, a TO zárva tart a héten); vagy cseréltessem ki valaki más felnőttbérletét a pénztárnál azzal az indokkal, hogy hibás a szelvény, majd mutassam be az újat.

Három körülményes és nem is tiszta utat ajánlottak arra, hogy elkerüljem az általuk kiszabott bírságot! Emellett legalább fél óráig feltartottak, pedig siettem. NEM FOGOM BEFIZETNI a diákbérlet árának több mint a felét kitevő bírságot (pótdíj 3963232N), csak mert a BKV emberei szerint ha nem a megfelelő országban voltál cserediák, már nem vagy diák.

Legalább öt buszt vont ki a forgalomból a BKV járatai közül csütörtökön délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). A BKV szerint csak két autóbuszt vontak ki.

A Moszkva téren és a Móricz Zsigmond körtéren az augusztus elejihez hasonló ellenőrzést tartott a közlekedési hatóság, úgy tudni, most több busznak a rendszámát is levetették.

Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője elmondta, hogy információik szerint az NKH újabb ellenőrzéseket tartott csütörtökön délután a BKV buszai között.


Legalább 5 buszt – javarészt midibuszokat – vontak ki a forgalomból műszaki okok miatt, a járművek egy részének a rendszámát is levetették.

Az NKH augusztus elején is tartott célellenőrzéseket, a járműveket lakossági bejelentések alapján nézték át. Akkor rendszám szerint jelentették be a járműveket, az NKH pedig többféle súlyos műszaki hibát tárt fel 5 Ikarus 405-ös típusú busznál.

A BKV közölte: összesen két buszt vont ki a közlekedési hatóság forgalomból.

(FH)

Az új metrószerelvények beszerzési szerződésében a felek úgynevezett vis maior eseménynek minősítik a típusengedélyek megszerzésének elmulasztását. Ilyen esetekben a partnerek nem felelősek az eseményből származó károkért.

A Népszabadság szerint az Alstom és a BKV képviselői által 2006-ban aláírt szerződésben három feltételhez kötik a vis maior minősítést: az előzetes típusengedély kiadásához, a felek jóhiszemű eljárásához, illetve a lehetséges összes fellebbezés benyújtásához. Az Alstom vezetői elvileg mindhárom kritériumot teljesítették: többszöri nekifutás után megkapták az előzetes típusengedélyt, a fellebbezéseket benyújtották, így legfeljebb a jóhiszeműségük vonható kétségbe.

Az új metrójárművek tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződések összértéke 247 millió euró, vagyis körülbelül 65-70 milliárd forint. Ebből 30 milliárdot – ilyen ügyleteknél meglepően magas arányú, ötvenszázalékos – előleg címén már kifizettek.Az Alstom az előzetes típusengedélyre alapozva már legyártott 110 metrókocsit. Ezek jelenleg a cég lengyelországi telephelyén vannak.

A szerződés azt is kimondja, hogy ha a vis maior helyzet több mint hat hónapig fennáll, akkor újabb szerződést köthetnek vagy felmondhatják a régit. Ebben az esetben azonban a vevő, vagyis a BKV, köteles megfizetni egyebek mellett a leszállított áru eredeti szerződésben rögzített árát, és át is kell vennie még akkor is, ha esetleg semmit sem tud vele kezdeni – írja a Népszabadság.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság július végén utasította el az Alstom metrókocsikra beadott típusengedély-kérelmet. Nem bizonyosodott be, hogy a metrókocsik fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az NKG szerint a járművön alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű akaratlan indíthatóságát sem.

A paraszt is okos a vásár után – kommentálta a lapnak a szerződést Aba Botond, aki annak idején a BKV vezérigazgatójaként aláírta. Mint elmondta, a szerződéstervezet annak idején megjárta a szükséges szakmai előkészítő utat és az önkormányzat bizottságait. Senki nem emelt kifogást ellenük.

A BKV most két lehetőséget lát az ügy lezárására. Az egyik, hogy felbontják az Alstommal az M2-es szerelvényekre kötött szerződést, és új közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az M4-es kocsikra vonatkozó megállapodást pedig újratárgyalják. A másik megoldás, hogy a BKV Zrt. a típusengedély-kérelem jogerős visszautasításáig együttműködik a szállítóval. A BKV és a DBR Metró Projekt Igazgatóság utóbbit támogatná.

(Index, Népszabadság)