A főpolg�rmester sajt�sa szerint V�rszegi Gyula a BKV pr�mium�gye miatt mondott le. A neh�z anyagi helyzetben l�vő BKV-n�l a h�rek szerint t�bb sz�zilli� forintot osztottak sz�t az �v v�g�n a vezetők k�z�tt, mik�ben a dolgoz�k b�rkompenz�ci�j�ra nincs p�nz. A BKV tegnap m�g azt mondta, a szerződ�sek alapj�n j�rt ez a p�nz a vezetőknek, -�rja az [origo].

A BKV Zrt. vez�rigazgat�ja a mai napon �r�sban felaj�nlotta azonnali hat�llyal t�rt�nő lemond�s�t Tarl�s Istv�n főpolg�rmesternek - k�z�lte a BKV. A főpolg�rmester elfogadta V�rszegi Gyula lemond�s�t.

Tarl�s Istv�n főpolg�rmester belső vizsg�latot ind�tott annak kider�t�s�re, hogy volt-e pr�miumoszt�s a BKV-n�l. A főpolg�rmester �s V�rszegi Gyula ezt vitatta meg p�nteken, a megbesz�l�s k�zben V�rszegi felaj�nlotta a lemond�s�t, Tarl�s pedig elfogadta - mondta az [origo]-nak Szűcs-Somly� M�ria, a főpolg�rmester sajt�főn�ke. A BKV-t jelenleg a vez�rigazgat� helyettesei, illetve a BKK vezetője ir�ny�tja - mondta.

V�rszegi Gyula tavaly szeptemberben ker�lt a BKV �l�re, miut�n Kocsis Istv�n k�z�s megegyez�ssel azonnali hat�llyal t�vozott posztj�r�l. V�rszegi előtte 2010 november�ből a BKV �s a BKK igazgat�s�g�nak eln�ke volt. K�zleked�si m�rn�ki v�gzetts�ge van, a rendszerv�lt�s előtt, 1986 �s 1988 k�z�tt volt a M�V vez�rigazgat�ja, majd t�bb sz�ll�tm�nyoz�ssal �s j�rműgy�rt�ssal foglalkoz� c�g vezetője. 2002 �s 2006 k�z�tt főtan�csad� volt a főv�rosn�l, k�sőbb a Metr�ber Kft.-n�l volt fejleszt�si igazgat�.

A BKV V�rszegi Gyula vezet�s�vel kezdett �tfog� megtakar�t�si programba, egyebek mellett al��rta a dolgoz�k kollekt�v szerződ�s�nek felmond�s�t arra hivatkozva, hogy a dokumentum olyan rendelkez�seket tartalmaz, amelyek "a BKV ki�lezett anyagi helyzete, a műk�d�s finansz�roz�s�nak hi�nya miatt nem tarthat�ak fenn, illetve olyan juttat�sokat is, amelyek a t�rsas�g gazdas�gi erej�t meghaladj�k, teljes�tm�nnyel al� nem t�masztott k�lts�get jelentenek".

Sz�zmilli�kat oszthattak ki

A mainap.hu szerd�n �rt arr�l, hogy pr�miumot �s jutalmat is kaptak a neh�z anyagi helyzetben l�vő BKV vezetői, �s a decemberben elvont �zemanyagk�rty�t is visszakapt�k a v�llalat c�gaut�t haszn�l� menedzserei. A lap inform�ci�i szerint a kifizetett pr�miumok �sszege t�bb sz�z milli� forintot tett ki, mik�zben a c�gn�l nincs p�nz a dolgoz�k k�telező b�rkompenzc�i�j�ra. A BKV a h�rre reag�lva azt k�z�lte, a munkaszerződ�sben r�gz�tett juttat�sokat kapt�k meg a BKV dolgoz�i - k�zt�k a vezetők is. Hangs�lyozt�k, hogy ez nem jutalom, mert az nem előre kitűz�tt teljes�tm�nyc�lok el�r�s�hez kapcsol�d� juttat�s. A b�rez�s alapb�rre �s teljes�tm�nyhez k�t�tt pr�miumra, teljes�tm�nyb�rre t�rt�nő megoszt�s�r�l van sz�, amit nemcsak a felsővezetők, hanem a t�bbi dolgoz� eset�ben is alkalmaznak.

A BKV k�zlem�ny�ben kit�rt arra is, hogy a c�g 2011-ben az �zleti terv felett teljes�tett, cs�kkentette ad�ss�g�llom�ny�t, pozit�v �zemi eredm�nyt �rt el. A janu�ri fizet�ssel a BKV belső szab�lyzat�ban r�gz�tett �sszegeket utalta �t dolgoz�inak - �rt�k, hozz�t�ve: a vezetők nem kaptak tov�bbi jutalmat, az �v v�gi juttat�ssal t�bbs�g�ben a fizikai �llom�nyban dolgoz�k t�bbletmunk�j�t honor�lt�k, igazgat�s�gi d�nt�s alapj�n. A v�llalat - a k�zlem�ny szerint - azt ugyanakkor elismerte, hogy a c�ges aut�t haszn�l� 23 vezető beoszt�s� munkav�llal�juk visszakapta az �zemanyagk�rty�j�t.

Erk�lcsileg kifog�solhat�

Tarl�s cs�t�rt�k�n hangs�lyozta, hogy a hat�sk�r�be tartoz� k�t vezető, azaz a BKV �s a BKK vez�rigazgat�ja nem kapott jutalmat vagy pr�miumot. A Budapesti K�zleked�si K�zpont (BKK) vezetője, Vit�zy D�vid p�nteken azt mondta, hogy a BKK-n�l m�g azok sem kaptak pr�miumot, akiknek a v�ros b�rpolitikai szab�lyai szerint j�rt volna, a kifizet�seket ő maga f�ggesztette fel hat�rozatlan időre a BKV anyagi helyzete miatt. Hozz�tette: kor�bban a BKV-n�l is a BKK-hoz hasonl�an felf�ggesztett�k a pr�miumok kifizet�s�t, ha val�ban ennek ellen�re kifizet�s t�rt�nt, arr�l a c�g vezetői sem Tarl�s Istv�n főpolg�rmestert �s a v�ros vezet�s�t, sem a BKK-t nem t�j�koztatt�k.

Ha a pr�miumokat kifizett�k - mondta Vit�zy D�vid -, azt a jelen helyzetben nem tartja erk�lcsileg helyesnek, m�g ha munkajogilag magyar�zhat� is. Vit�zy m�r akkor utalt r�, hogy a belső vizsg�lat eredm�ny�től f�ggően ak�r szem�lyi v�ltoz�sok is lehetnek a BKV vezet�s�ben.

Elrontotta a hangulatot

A BKV-n�l osztogatott pr�miumok �gye t�ma volt a Fidesz �s a KDNP egri frakci��l�s�n is. L�z�r J�nos frakci�vezető szerint nem jav�tott�k a frakci��l�s hangulat�t azok a h�rek, amelyek szerint esetleg pr�miumokat vesznek fel a BKV-n�l. Hozz�tette, rem�li, ez nem igaz. L�z�r a korm�nyp�rtok nev�ben arra k�rte Tarl�s Istv�n főpolg�rmestert, hogy "ne csak tartsa a mark�t", hanem �lljon elő megold�si javaslatokkal is a BKV �gy�ben.

A BKV szorult anyagi helyzete miatt h�napok �ta fesz�lt a viszony a főv�ros �s a korm�ny k�z�tt. A BKV szerint az idei k�lts�gvet�sből t�bb mint 58 milli�rd forint hi�nyzik, amelyet a főv�ros szerint nagyr�szt a korm�nynak kellene előteremtenie.

(Origo)

A fenti vide�t egyik olvas�nk k�sz�tette febru�r 7-�n a k�r�ton. Mint azt level�ben �rja, a lerobbant troli k�r�lbel�l 5-10 percet �llt a s�neken a reggeli cs�csban, akad�lyozva a nagyk�r�ti villamosk�zleked�st. A trolit az egyik k�zelben �ll� villamos vezetője �s az utasok k�z�sen tolt�k el a hely�ről.

Furcsa, de a vide�n l�that� jelens�g nem ritka. Sokszor akad el a troli olyan kereszteződ�sekben, ahol a villamos �s a trolibusz felsővezet�ke tal�lkozik. Az itt tal�lhat� r�vid szakasz fesz�lts�gmentes, �gy ha a busz nem elegendő sebess�ggel halad �t alatta, vagy meg�ll, akkor ki kell tolni onnan.

Pr�miumot �s jutalmat is kaptak a BKV vezetői, sőt, decemberben elvont �zemanyagk�rty�ikat is visszakapt�k a v�llalat c�gaut�t haszn�l� menedzserei - �rja a mainap.hu. A BKV a m�lt h�ten m�g azt k�z�lte: a dolgoz�k b�rkompenz�ci�j�ra sincs p�nz.

A mainap.hu inform�ci�i szerint a k�zleked�si v�llalat vezetői a napokban megkapt�k tavaly ny�ron felf�ggesztett negyed�ves pr�miumukat. Ezen a jogc�men t�bbletp�nz annak j�r, aki a szerződ�s�ben foglalt pr�miumfeladatokat megfelelően v�grehajtotta. A pr�miumok kifizet�se a mindenkori menedzsment d�nt�se; nem egyszer előfordult m�r, hogy felf�ggesztett�k, legut�bb 2011 j�lius�ban.

A mainap.hu �gy tudja, nemcsak pr�miumot, jutalmat is osztottak a BKV-n�l. Jutalmat a BKV dolgoz�i k�z�l b�rki kaphat, aki kimagasl� munk�t v�gzett, ez�ttal a jutalmaz�s egy szűkebb k�rt �rintett. A port�l szerint a kifizet�sek el�rhetik a sz�zmilli�s nagys�grendet. Emellett a BKV vezetői visszakapt�k decemberben elvont �zemanyagk�rty�ikat is. Kor�bban minden c�gaut�t haszn�l� menedzser kapott egy-egy, t�bb t�zezer forinttal felt�lt�tt OMV-k�rty�t, amellyel v�llalati kocsijaikat tankolhatt�k.

A t�bbletp�nzek kifizet�se az�rt meglepő, mert a dolgoz�knak j�r�, a korm�ny �ltal k�telezően elő�rt b�rkompenz�ci�t a k�zleked�si v�llalat nem fizette ki. A v�llalat vezet�se m�lt h�ten az MTI-vel k�z�lte: amint a BKV helyzete megengedi, janu�r elsej�ig visszamenőleg azonnal bevezetik a b�rkompenz�ci�t �s v�grehajtj�k a minim�lb�r-emel�st. (A minim�lb�r-emel�st az �rintett dolgoz�k val�ban megkapt�k, a b�rkompenz�ci�t azonban nem.) A v�llalat menedzsmentje decemberben - h�rom h�napos hat�ridővel - felmondta a dolgoz�kkal k�t�tt kollekt�v szerződ�st, �jat az�ta sem k�t�ttek; egyebek mellett ez�rt is t�ntettek kedden a BKV szakszervezetei.

(NOL)

Olvasónk, Zsófia a következő eset miatt kéri a tanácsotokat: Tavaly egy otthon felejtett bérlet miatt pótdíjazták a BKV egyik járatán. A bérletet utólag bemutatta, kifizette a büntetést, majd lezártnak tekintette az ügyet. Most, majdnem egy évvel az eset után kapott egy 24500 forintról szóló csekket, illetve egy fenyegetést, hogy ha nem fizeti be, bíróságra viszik az ügyet. Na ilyenkor mi a teendő?

Kedves BKV-figyelő!

Segítségre lenne szükségem! A múlt évben történt egy incidens amikor is a bérletem nem volt nálam, és emiatt megbüntettek. A bérletet utólag bemutattam, a pótdíjat kifizettem.

Az egy évvel ezelőtt kapott bizonylatot nem őriztem meg, ami azért baj, mert most kaptam egy csekket 24.500 forintról, illetve egy levelet, hogy fizessem be de most rögtön van mehetek a bíróságra.

Tudni kell rólam hogy peches ember vagyok ezért mindig van bérletem! Sőt ha ez nem lenne elég meg is őrzöm mindegyiket.

Köszönöm a segítséged! Hálás lennék ha megírnád mit tehetek! Szép napot :)

A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a közelmúltban a Malévnál.

Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés.

A BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, és "valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogy ha ezt a gyakorlatot folytatjuk", mint a Malév esetében - hívta fel a figyelmet a politikus.

(MTI)

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szerint az lenne a korrupció, amit az MSZP és Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője csinálna a BKV-val, -írja a RichPOI.

A szocialista politikus pénteken sajtóbeszélgetésen "korrupciós vállalatnak" nevezte a BKK-t, jelezve, hogy miután a 10 éves használt buszokra kiírt pályázatnál ugyanabban az árkategóriában jelentkezett egy új buszokat ígérő pályázó, a BKK mégsem vonta vissza az eredeti kiírást és nem adott választ az érdeklődőnek.

Vitézy Dávid erre az MTI-nek úgy reagált, megdöbbentő, hogy miután a Horváth Csaba nevével is "fémjelzett" korábbi városvezetés "szétlopta" a BKV-t, most kívülről akarja megmondani, hogy ki nyerje a beszerzéseket, beleszól a végeredménybe, majd ha nem az általa "preferált" cég nyer, akkor korrupciót gyanít.

Mint mondta, az ukrán cég, amelyre Horváth Csaba utal, semmilyen hivatalos ajánlatot nem tett, csak közvetve küldött Tarlós István főpolgármesternek egy levelet, a közbeszerzésen pedig nem indult. "Az lenne a korrupció, ha ilyen levelek nyomán hirdetnének nyertest egy pályázaton" - mondta.

Kifejtette, hogy a BKV a Mercedestől legutóbb 65 ezer euróért szerzett be használt buszokat, az ukránok viszont 120 ezer euróért ajánlottak járműveket. Vitézy Dávid közlése szerint a BKV egy használt buszt átlagosan 15-20 millió forintért szerez be, egy budapesti igényeknek megfelelő új jármű viszont 60 millió forintba kerülne.

Horváth Csaba délelőtti sajtótájékoztatóján vízfejnek nevezte a BKK-t, amely az ellenzéki párt szerint ebben a formában költséges és felesleges, több milliárd forintot visz el "nem kitapintható feladatokra". Bihary Gábor fővárosi szocialista képviselő felrótta a társaságnak az "elrontott" járműbeszerzéseket.

(RichPOI)

Az éves bérlet két formában kapható. Van havi bontású, és egyszelvényes változat is. Mindkettőnek megvan a maga előnye és a hátránya. Az egy szelvényből álló éves bérlet azért rossz, mert ha elveszti az ember, akkor több tízezer forintot bukik. A havi bontású azért nem jó, mert ha az ember figyelmetlen, és nem cseréli ki időben, akkor megbüntetik. Olvasónk is így járt, hiába vett éves bérletet, nem cserélte ki időben a januárit, ezért csekket kapott az ellenőrtől. A munkahelyéről felkereste a BKV-t, ahol azt tanácsolták neki, hogy hazafelé rizikózzon, blicceljen. (Számomra ez azért meglepő, mert ismereteim szerint a csekkel aznap utazni is lehet, tehát nem értem, hogy ebben mi a rizikó...)

Tisztelt BKV-figyelő!

Ezúton szeretnék Önöknél panaszt tenni, egy büntetés miatt, amit egyrészt jogtalannak tartok. 2012-02-01-én Deák Ferenc térnél megbüntettek, mivel nem cseréltem ki az éves bérletemen a januári szervényt. Ezt a hibát elismerem, hiszen nem figyeltem a dátumokat. Panaszom tulajdonképpen az lenne, hogy én évente Önöknek 108.000 Ft-ot fizetek ki az éves bérletre, melynek jellegzetes piros színe van, és eléggé elkülönül a többi fajta bérlettől. Az éves felírat pedig utal arra, hogy ez bérlet 12 havi szelvényből áll és ha véletlen nem cserélem ki „hajnal 2 óráig” a szelvényt, akkor sejthető hogy februári szelvényem otthon van, hiszen 12 darabot kaptam a vásárláskor. A panaszom továbbiakban az ellenőr méltatlan beszéd stílusát érintené. Egyrészt fennhangon kikapva a kezemből a személyi igazolványomat elkezdte írni büntetést, semmi felvilágosítás nélkül, illetve azt akkor kaptam amikor elkezdtem kérdezgetni a hölgyet, hogy most mennyire és milyen jogcímen büntet meg, illetve hogy miért nem lehet elfogadni ezt hogy 8 órát csúsztam a kicseréléssel. Erre hölgy kivette az éves bérletem személyigazolvány tartóból, amit szintén jogtalannak tartok, hiszen nekem kellene átadnom a hölgynek nem pedig elvenni tőlem, megfordította bérletet és a kedves munkatársával anélkül hogy nekem mutatták volna a hátulján szereplő szöveget ketten elkezdték megfejteni mit is jelent az alábbi szöveg a papíron. Kérdem én, ha az ellenőr fejből nincs tisztába azzal, hogy mikor büntethet meg egy bérletest, illetve jogos-e büntetés, amit kiad a kezéből, akkor tőlem miért várják el hogy észben tartsam hogy előző havi bérletem a következő hónap első napján hajnal 2-ig érvényes. Sajnálattal konstatáltam, hogy az ellenőrök nincsenek tisztába az Önök által felállított jegyekre és bérletekre vonatkozó szabályzattal.

Majd munkahelyemre beérve kissé felzaklatva, felhívtam a BKV telefonos központot, ahol egy kedves hölgy vette fel telefont. Készségesen segített nekem. Mikor megkérdeztem tőle, hogy legyen szíves információt adni nekem arról, hogy most hogy jussak haza, mikor februári bérletem otthon van és nem hinném, hogy a 16.000 Ft-os csekk mellé nekem még jegyet is kéne vennem hazáig, erre a kérdésemre a következő információval tudott szolgálni. (idézem) ”Próbáljon meg rizikózni a metrón, vagy ha esetleg elkapja egy ellenőr, akkor bízzunk az emberségében, hogy nem fogja Önt megbüntetni még egyszer!” számomra ez érdekes válasz volt a hölgytől, hogy telefonos központban „rizikózásra” ösztönöznek engem.

Remélem panaszom segít önöknek majd felhívni rendszerükben a esetleges hibákra, melyeket idővel ki tudnak javítani.

Drágán működik, és a BKV pénzügyi helyzetének megoldásában nem tudott érdemi eredményeket felmutatni a Budapesti Közlekedési Központ, ezért érdemes lenne megfontolni a megszüntetését, ezt Rogán Antal javasolta néhány hete, mielőtt Tarlós István főpolgármester és közte kitört volna az útdíjháború. A főpolgármester-helyettes szerint felelős politikus nem láthat csak és kizárólag bürokratikus központot a BKK-ban, -írja az Index.

A lap információi szerint nem csupán a 10 ezer forintos útdíj bevezetésének terve merült fel a fővárosi politikusok fejében, amikor a BKV 70 milliárdos adósságának rendezéséről tárgyaltak.

Úgy értesültek, hogy Rogán Antal, V. kerületi polgármester – még az útdíjterv nyilvánosságra kerülése előtt – szűk körben azt is felvetette, hogy az ügy érdekében érdemes lenne megfontolni a Tarlós István hivatalba lépése után létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt. feláldozását is. Rogán érvelése szerint a Vitézy Dávid vezetésével működő BKK egy újabb bürokratikus központtá nőtte ki magát, sok pénzt emészt fel, de az elmúlt másfél évben valójában nem tudott úrrá lenni a BKV gondjain.

A külföldön tartózkodó Rogán Antalt kerületi titkárságán keresztül értük el. A polgármester nem cáfolta, hogy felvetette a BKK megszüntetését.

A BKK a Facebook oldalán terjedelmes bejegyzésben magyarázza az Indexen megjelent információkat. Mint írják, valószínűleg félreértésből eredhet Rogán Antal kritikája, hiszen az elmúlt hónapokban a Főváros és a BKK vezetése vele is együttműködve, közösen küzdött a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának húsz éve elmaradt rendszerszerű megoldása érdekében.

Zsolt amiatt írt panaszt nekünk, mert szerinte a 4-es és a 6-os villamosok vonalán kihelyezett vágányzári tájékoztatók nem voltak egyértelműek, sőt, teljesen eltérő szöveg volt a megállókban és a BKV weblapján. Hogy tényleg rossz volt-e a megfogalmazás, azt döntsétek el magatok a levél elolvasása után:

Kedves BKV-figyelő!

Január hónapban elméletileg pálya felújítási munkák miatt nem közelednek rendesen a 4-6-os jelzésű villamosok. A megállókban kifüggesztett tájékoztatók csak 17.-i és 31.-i dátumot tartalmazzák leírva, valamint azt hogy ez KEDD. (Míg a BKV weboldalán HÉTFŐ szerepel a vágányzárral kapcsolatban és 30-ról 31-re virradó éjszaka a megfoglamazás)

Így történhetett az meg, hogy e sorok születésekor, vagyis 30.-án éjfél előtt pár perccel, már nem közlekednek a 4-es és 6-os jelzésű villamosok. Érdeklődtem efelől a BKV forgalmi ügyeletén - a megállóban fagyoskodva, miután 3 villamos is kocsiszínbe gördült az orrom előtt - hogy ez mégis micsoda, ha itt előttem feketén-fehéren(sárgán) a ragasztáson az áll, hogy KEDD, akkor hétfőn 23:30-kor ugyan miért áll be kocsiszínbe az összes 4-6-os a Blaháról úgy, hogy a járatról leszálló biztonsági szolgálat, a megállóban fagyoskodónak még csak annyit sem vakkant oda, hogy buzi banda ne várakozzatok itt, mert nem jön több villamos?

Nem, nekem kell érdeklődni telefonon, majd az embereket figyelmeztetni, hogy a csodás kombínók ma nem járnak, csak aludni. Persze ez is az én feladatom, véletlen sem a maguké, hogy a hangszórókból esetleg bemondják, hogy mi a gyík van. Fagyjanak csak meg.

Örülnék, ha a BKV megtanulna a hétköznapi emberek fejével gondolkodni, és nem éjszakai műszakokban, meg járat váltásokban, aki lássuk be a járművezetőkön, és a biztonsági szolgálaton kívül senkit sem érdekel.

Ugyanakkor, lehet hogy az Akácfa utcában 23:30 már következő napnak számít, sőt az is lehet hogy a fél tizenkettő az már hajnal, felirat szerint (a hajnal ugye napkelte előtti időszak, ami ma történetesen 7:15-kor következett be), de ez esetben kérném, hogy közép-európai időben legyenek szívesek feltüntetni a valós vágányzár idejét. Ne pedig úgy, hogy megnevezett napot megelőző fél óra, az már ide számít ám, mert mi úgy gondoljuk, ti meg fagyjatok oda a megállóba.

Remélem, a fenti logika mentén a kedves rikító mellényesek a február 1-től érvényes bérletem elfogadják január 31.-én 23:30 után.

Üdvözlettel, L. Zsolt

Mint azt egy múltkori bejegyzésben már leírtam, sajnos sokszor előfordul, hogy a hozzánk látogató külföldiek nincsenek tisztában a jegyrendszer sajátosságaival, nem tudják, hogy hol és mikor kell a jegyeket érvényesíteni. Vannak azonban olyan turisták is, akik szándékosan bliccelnek, sőt, mint az a lenti levélben olvasható, olyan is van, aki hülyének próbálja nézni az ellenőrket:

Kedves BKV-figyelő!

Mivel azt hiszem a BKV ellenőrökről már szinte divat panaszkodni és szidni őket, hadd írjak le egy esetet, ami némileg árnyalja a képet. Tudjuk, hogy BKV ellenőrnek nem szerelemből mennek az emberek és ők a BKV buta jegyellenőrzési rendszerének érintkezési felülete az utasokkal és rajtuk csapódik le minden. Legtöbben nem beszélnek idegen nyelveket közülük, ezért sorra jelennek meg olyan történetek, amiben a szegény külföldivel durván beszélnek az ellenőrök.

Tegnap (01.29) dél körül a 4-6-os villamos megállójában, a Blahán figyelmes lettem egy kis csoportra. Két fiatalember egy 30 év körüli szőke hölggyel próbált valamit megbeszélni két BKV jegy kapcsán, ami kissé vontatottnak tűnt. Kiderült, hogy a nő külföldi és amikor körbenézett a megállóban, hogy "Excuse me..." odamentem, hogy majd fordítok és segítek nekik, biztos az ellenőrök nem értenek valamit. Kiderült, hogy a két ellenőr leszállította a Combinoról, pedig neki volt jegye. Megmutatták a jegyeket. Mondták az ellenőrök, hogy azért nem stimmel, mert a jegy eleve lyukasztva van, mechanikus lyukasztóval, a Combinon pedig elektronikus jegykezelő van, vagyis semmiképp nem lehet igaz, hogy ő azt ott kezelte. Akkor kezdett bennem felmenni a pumpa, a nő nekem is flegma stílusban elkezdte magyarázni, hogy ő ezt ott lyukasztotta, ezek az hülyék, meg itt szemétkednek vele.

Elmagyaráztam neki, hogy ott más jegykezelő van, de nem nagyon érdekelte. Elővett egy másik jegyet, hogy oké, akkor majd ez jó. Ez a másik is kamu volt. Jól látszott, hogy le lett kaparva, amit a metróban  a jegykezelő rányomtatott, azon kívül semmi más nem volt a jegyen, vagyis még csak nem is az történt, hogy a nyomtatást lekaparva, újra felhasználta azt a Combinon.  Az ellenőrök nyugodtak voltak, de mondták, hogy próbáljam vele megértetni, különben rendőrt kell hívniuk. A nő egyszerűen engem is hülyének nézett, hiába magyaráztam el neki a helyzetet, látszott, hogy pontosan tudja, mi a gond, de nem érdekelte különösebben, egyszerűen a szemembe hazudott nekem is. Ez most már komolyan kezdett irritálni, láthatóan jómódú külföldi, aki visszaél egyrészt az ellenőrök jóindulatával és türelmével (milyen szokatlan ilyet leírni) és még engem is hülyének néz. Én a semmi pénzemből is megveszem a bérletet, hogy valamiből működjön ez az egész, ő meg a tízszeres fizetése mellett sportot űz a bliccelésből és még flegmán hazudik is, még annak is aki segíteni akar neki.

Azzal az előzetes sztereotíp képpel mentem oda, hogy elsimítok egy konfliktust, a bunkó, nyelveket nem beszélő BKV ellenőrök és a szegény, jószándékú külföldi között, de a szerepek átrendeződtek.
Eközben megjött a villamos és nekem mennem kellett. Remélem kihívták rá a rendőrséget, a pofátlanságnak is van határa, mégha valaki külföldi is.

Amióta Londonban laktam fél évig, érzékeny vagyok az ilyenre. Aki élt már más városban huzamosabb ideig (nem csak egy hétig amikor csak a pénzt ell költeni), az tudhatja, hogy BKV alapvetően nagyon jó, az egyetlen baja, hogy nagyon ócskák a járművek. Ott nincs ez a bohóckodás, nincs olyan, hogy nem fizetsz. Pedig nagyon drága a közlekedés, még ottani viszonylatban is. Ha elkapnak, nincs ilyen alkudozás, magyarázkodás, hanem azonnal rongyá büntetnek vagy bevisznek a zsaruk.

Olvasónkon két bliccelésből eredő pótdíjat szeretne behajtani a BKV egyik ügyvédje. A dolog érdekessége, hogy legjobb emlékei szerint csak egyszer bliccelt, méghozzá tavaly márciusban. Az ügyvéd a levélben nem közöl adatokat, csak annyit, hogy 49 ezer forintot szeretne, méghozzá gyorsan.

További érdekesség, hogy a BKV eddig egy alkalommal sem kereste, sosem írtak neki levelet, hogy már illene fizetni, egyből ügyvédnek adták az ügyet. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy bárki is írja a levelet, ha jogos a követelés, akkor azt ki kell fizetni:

Tisztelt BKV-figyelő!

Olvasom a blogját és kérem, hogy az alábbi kérdéseimet ossza meg az oldalon, szeretném az emberek véleményét kikérni az esetemmel kapcsolatban. Előre is köszönöm a segítségét !

A minap kaptam egy fizetési felszólítást ( Dr. Szabó Gergely ) melyben követel tőlem 49.000.- forintot. Indoklásként semmi más nincsen megjelölve a levélben csupán az, hogy a megbízó a BKV Zrt. és az, hogy én megszegtem az utazási feltételeket. Esemény, időpont és hogy az utazási feltételek mely pontját szegtem meg nem szerepel a levélben. Továbbá az ügyvéd mellékelt egy fizetési meghagyást, melynek címzettje a PKKB. Az ügyvéd levele postai úton érkezett, simán a postaládámban landolva. A levélen sem egy eredeti aláírás, sem egy eredeti pecsét, minden fénymásolt. Plusz a sárga csekk.

Egyetlen egy esetben volt a BKV-val nézeteltérésem, 2011. márciusában. Akkor az ellenőr pótdíjazni akart amivel nem értettem egyet vele. Közterület felügyelők által igazoltatott, majd miután a közterület felügyelet felírta az adataimat, az ellenőr elbúcsúzott és elváltak útjaink. Ott a helyszínen az ellenőr nem töltött ki semmilyen pótdíjas dolgot, meg sem említette, hogy pótdíjazni szándékozik. Az, hogy miért volt nézeteltérés most nem érdekes. Én még aznap e-mailt írtam a BKV-nak, hogy miért nem értek egyet a dologgal. 2 hónap után kaptam választ, hogy szerintük jogos és hogy én a helyszínről elsiettem, mert dolgom volt, megjegyzem ez hazugság, mert én maradtam ott egyedül a megállóban, miután a közteresek és az ellenőrök is elmentek. Itt meg is állt az egész. Azóta sem e-mailt sem postai úton levelet, pótdíjazást, határozatot vagy bármi írásos dokumentumot nem kaptam a BKV Zrt-től.

A kérdésem az lenne, hogy a BKV Zrt. milyen jogon ad át ügyvédnek feltételezett tartozást úgy, hogy semmilyen kommunikációt nem folytat az általa tartozással vádolt féllel előtte csak megválaszolja a panaszát. Nem vagyok BKV tudós, de véleményem szerint a BKV Zrt-nak előtte ki kellett volna küldenie a pótdíjtartozás összegét és indoklását a sárga csekket ( ajánlva ), melyet ha nem fizet be a feltételezett tartozó, akkor átadja az ügyvédnek. Hogyan lehetséges egy 49.000.- forintos összeg? Ez miből jön ki, miből áll, mert az ügyvédi levélen ennek részletezése sem szerepel?

R. Arnold

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

Olvasónk, Gergő levele a bizonyíték arra, hogy hiába veszi meg az ember rendszeresen a BKV bérletét, ha vicces kedvű vagy unatkozó biztonsági őrrel hozza össze a sors, vele is szórakozhatnak, őt is megalázhatják. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Mai napon, január 25-én 8:25-kor érdekes dolog történt velem. Gyanútlanul haladtam a Blaha Lujza téren a metró lejáró felé, felmutatva az ott álló ellenőröknek az érvényes havi bérletem. Erre az ott álló biztonsági őr megállított kiemelt a haladó sorból és elkezdett mindenki előtt megalázó stílusban, különböző dolgokra hivatkozva nevetség tárgyává tenni.

Ilyen indokok voltak: "Milyen évet írunk?", "Miért 2011 van a bérletemre írva?", "Miért takarom egy részét a bérletemnek az ujjammal?" és még hasonló kérdések követték. A tömeg engem nézett, mint egy bűnözőt. A bérletemre ugye azért van 2011 írva, mert 2011. december 30.-án vettem. Takarás nélkül meg nem tudom megmutatni, mert irattartóban van így amikor mutatom, mint a filmekben az hatósági igazolványt középen rálóg egy ujjam a bérletre. (Felső részen igazolvány alsón a bérlet)

Miközben a női kolléga velem törődött a másik idősebb bajszos férfi kollégája csak röhögött rajtam hangosan, illetve mikor mehettem utamra, csak annyit mondott röhögve, hogy "Nincs semmi probléma, csak vicc volt".

Én nem röhögtem rajta!

Fotó: újpest.hu

2011. május 20-án Tarlós István főpolgármester a sorozatos tűzeseteket meglovagolva hisztérikusan kijelentette, hogy negyvenhárom metrókocsit von ki hétfő reggelig a 2-es és 3-as metró forgalmából a főváros, mert azok potenciális balesetveszélyt jelenthetnek. A főpolgármester elmondta, a metrótűzesetek miatt megkeresték a metrókocsikat korábban gyártó orosz céget, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a harminc év feletti kocsik közlekedtetése biztonsági kockázatot jelent.

Éljen-éljen a hős és bátor polgármester, mondták ezt a kedves budapestiek, de az talán eszükbe sem jutott, hogy ez egyáltalán nem az ő biztonságukról és a metróközlekedésről szól, hanem valami egészen másról.

Ugyanis pár hétre rá Tarlós bejelentette, már csak egy kérdést kell tisztázni, július 21-én aláírhatják a metrókocsik beszerzéséről szóló megegyezést, tehát hiába bontott szerződést a BKV az évekig töketlenkedő Alstommal és hiába küldték vissza a szerelvényeket, a főpolgármester azért meg akart állapodni velük.

Örömmel fogadták a hírt a tömegközlekedők, holott amikor kiderült, hogy az Alstom szerelvényei életveszélyesek, nem fog rajtuk a fék, és az ajtók is kinyílnak menet közben, akkor az utasok egyöntetű véleménye az volt, hogy a gyártóval szerződést kell bontani, és a szerelvényeket vissza kell küldeni, mert ez így nem mehet tovább.

Ennek ellenére a hírt mindenki kitörő örömmel fogadta. Tehát a metrókivonásos stratégia bevált, sikerült lenyomni az emberek torkán az Alstomot. Az utasok megbarátkoztak az életveszélyes szerelvényekkel, mert csak nem lehetnek rosszabbak, mint a kigyulladó orosz kocsik.

Holott nem lett volna kötelező megállapodni az Alstommal. Számos város és tömegközlekedési társaság árul használt, de kiváló állapotú szerelvényeket. Egy új tender kiírása esetén ezekkel ki lehetett volna váltani a régi orosz kocsikat, és biztosítható lett volna a biztonságos közlekedés.

De Tarlós valamiért nagyon ragaszkodik a franciákhoz, és valamiért nagyon meg akart állapodni velük. Használt metrókról hallani sem akar.

2011. július 20-án örömmel jelentették be, hogy aláírta a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy végére. Azért azt a sajtótájékoztatón fontosnak tartották kiemelni, hogy áprilisban egy szerelvény két kocsija is kiégett, aminek eredményeképpen a főpolgármester kivonatott a forgalomból 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsit, tehát nagy szükség van az Alstom szerelvényeire.

Most, hogy kezd csendesedni a levegő, és úgy néz ki, hogy semmi sem állhat az Alstom útjába, tegnap, azaz január 23-án az Index megírta, hogy újra forgalomba állt egy tavaly májusban kivont, 40 évesnél öregebb kocsikból álló szerelvény a 2-es metró vonalán, erősítette meg értesülésünket a Budapesti Közlekedési Központ. Várhatóan további matuzsálemkorú kocsik is visszaállnak. Kiderült, hogy nem veszélyesebbek, mint a forgalomban hagyott 1-2 évvel öregebb kocsik, tehát a szakmai szervezeteknek és a dolgozóknak igazuk volt, mégsem hallgatott rájuk a polgármester. Vajon miért?

A történet további érdekessége, hogy Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója az elmúlt egy évben nem igen szólalt meg az Alstom ügyben, holott a VEKE szóvivőjeként ő is az azonnali szerződésbontást sürgette.

Olvasónk, Krisztián megálmodott egy kerékpáros bérletet, ami fele annyiba kerül, mint a most kapható Budapest-bérlet. A dolog lényege, hogy csak azokon a járatokon lehet vele utazni, ahol kerékpár is szállítható, és csak akkor érvényes, ha az ember mellett ott van a biciklije is. Kommentben várja az ezzel kapcsolatos észrevételeiteket, javaslataitokat.

Kerékpárszállítás a busz elején. (Fotó: Kerékpáros Klub)

Tisztelt BKV-figyelő!

Egy új típusú bérletfajtának a jogosultságáról szeretnék megbizonyosodni kérve a véleményedet, vagy akár másokét is. Ez a már bevezetett kerékpáros matrica és a bérlet keresztezése volna kb 3-4, max 5 ezer forintos áron. A kerékpárosbérlet csak azokon a járműveken, és akkor lenne érvényes, ha ha a kerékpáros együtt utazik a járművével.

Ez a bérlet a külső kerületekből beutazókat segítené, pl: akik a városközpontot a HÉV járműveken gyorsan elérhetnék, míg a belvárosban a kerékpárjukat tudnák használni, vagy akár Budapest határán belül vonattal szeretnének eljutni a Nyugatiig/Déliig, majd kerékpárral a belvárosba. Segítené továbbá a budai hegyekben élőket/dolgozókat, akik a fogaskerekűt használva megkönnyíthetnék kerékpáros útjuk egy részét. Az egyre növekvő benzin és bérletárak mellett, azt hiszem van jogosultsága egy ilyen kerékpár-tömegközlekedés kombinációnak.

Várom esetleges véleményedet.

Üdvözlettel: G. Krisztián

Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az  időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi szintű, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást – az utazás idejéhez és nem az átszállások számához igazított díjszabás miatt valódi alternatívát jelent az autóhasználattal szemben.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

A BKK részletes megvalósíthatósági koncepcióját ide kattintva töltheted le! (PDF; 4,0 MB)

(BKK)

2008 márciusában a Fehérvári úton kisiklott az 56-os villamos. A BKV-figyelő olvasói akkor kevesebb, mint egy nap alatt kiderítették, hogy a jármű nem véletlenül, hanem a sínekre helyezett újságkötegtől siklott ki. Blogok és fórumok hozzászólásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a villamost azok a fiatalok siklatták ki, akik később össze is firkálták. A hibát ott követték el, hogy az eset után képeket készítettek a járművön állva, amit mi megosztottunk. Néhány nap elteltével a rendőrök az iskolából vitték el a fiatalokat.

Majdnem négy év telt el az óta, és a csapat ismét előkerült. Soproni rendőrök nyomoztak utánuk, és csaptak le rájuk. A srácok több tucat osztrák és magyar vonatot rongáltak meg, több épületet és BKV járművet is összerajzoltak és összefújtak, ezután figyeltek fel rájuk a rendőrök.

Sajtótájékoztató. Videó: 112Press

A 20-25 év közötti, budapesti és pécsi fiatalok túlnyomó része büntetett előéletű, hasonló cselekedeteik miatt álltak már a bíró előtt, de van, aki emellett testi sértésért és garázdaságért is kapott büntetést. A banda tagjai között akad, aki megvert egy BKV-ellenőrt, amikor az rajtakapta a jármű firkálása közben.

Eddig elég olcsón megúszták a rongálásokat és a villamos kisiklatását. Nagyon bízunk benne, hogy a bíró most megfelelő ítéletet hoz.

Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy általában megvédem azokat a turistákat, akik kezeletlen jeggyel utaznak a BKV-n. Azért szoktam a védelmükre kelni, mert sok külföldi a tájékoztatás teljes hiánya miatt sokszor azt sem tudja, hogy mit kell csinálni a jeggyel, és ilyen ősrégi mechanikus lyukasztót is maximum a múzeumban látott. Tehát sokszor nem szándékosan bliccelnek.

Az alábbi történet viszont más. Más, mert a 4-6-os villamosra felszálló turistáknak nem volt jegyük, amiből arra következtetek, hogy az utazásért nem is akartak fizetni. Lehet, hogy ott ahol felszálltak nem tudtak jegyet venni, mert vagy nem árultak sehol, vagy nem volt náluk apró, de egy ismeretlen országban, egy ismeretlen városban nem szállok fel úgy a tömegközlekedésre, hogy az utazás ellenértékét nem fizetem ki. Ezért sem értem, hogy az utasok miért szóltak bele az ellenőr munkájába. Az ellenőr egyébként nem tudta megbüntetni a turistákat, mert egy utas jegyet lyukasztott nekik, majd jó tanácsokat osztott, hogy hogyan lehet kibújni a büntetés alól:

Kedves BKV-figyelő!

Gondoltam megosztok egy élményt amit a minap tapasztaltam a 4-6-os villamoson. A Margit-híd budai oldalán szálltam fel a villamosra. Amikor is már folyt egy jegy ellenőrzés.

Egy ellenőr kérte a jegyeket két huszonéves lánytól. Mint a részletekből kiderült számomra, mindkét csajszi külföldi volt. Egy magyar srác tolmácsolt nekik. Persze nem volt jegyük és értetlenkedtek, hogy most miért kell egyáltalán meg gondolom, hogy nem tudták, hogy kell jegyet venni. Sajnos a társalgást nem hallottam mert zenét hallgattam közben.

A BKV ellenőr egy papírra felírta a pótdíj összegét amit szeretett volna bevasalni a két leányon. Kisvártatva az ellenőr mögül felbukkant egy Magyar hölgy aki 2db érvényesített vonaljegyet nyomott a két külföldi kezébe. Persze sokan ezt megmosolyogták a vilin míg az ellenőr fején látszott, hogy ő nem tartja valami jópofának a dolgot. Ez a tipikus "mit kell szívózni szegény külföldi turistával?" esete.

A Jászai Mari tér következett mikor is nyíltak az ajtók és egy másik úgyszintén Magyar hölgy lekísérte a két lányt a villamosról, gondolom azzal a céllal, hogy elkerüljék az ellenőr általi pénzbírságot. Mivel, hogy az ellenőr nem nagyon akarta ennyiben hagyni a dolgot és le is szállt a külföldiekkel együtt a villamosról.

Miután elindult a villamos egy mögöttem álló utas odalépett  ahhoz a sráchoz aki tolmácsolt a külföldieknek és megkérdezte, hogy tényleg az történt e amit látott. Majd kitörő örömmel fejezte ki tetszését a történtek iránt.  Szívem szerint megkérdeztem volna ezektől az emberektől, hogy minek örülnek ennyire, de nagy valószínűséggel én lettem volna a közellenség.

Nekem ez az egész furcsa volt egy kicsit. Emberileg persze rendes volt az utasoktól, hogy segítettek a két "szerencsétlen" külföldinek a "gonosz" jegyellenőrrel szemben. Másrészről viszont nem tetszett, hogy inkább a külföldit segítik azzal az emberrel szemben aki csak a munkáját végzi. Amit felháborítónak tartok az egészben, hogy idejön két külföldi emberke és úgy tesznek mint akik nem tudták hogy jegyet kell venni. Nem tudom mit hittek. Mintha annyira jól menne itt mindenkinek, hogy ingyen lehet utazni. Ha meg tényleg fogalmuk sem volt az egészről már azért is megérdemeltek  volna egy büntetést. Ha ennyire felkészületlenek egy idegen országban.

Másik fele pedig az, hogy nem okozott volna nekik nagy problémát ez az összeg. Nem úgy tűntek mint akik egy harmadik országból jöttek volna. Ha nekünk kell jegyet venni és ráadásul fizetésünkhöz mérten igen drága is akkor nehogy már egy tehetősebb külföldi megússza a jegyvásárlást. Engem külföldön minden gond nélkül úgy megsarcolnának, ha nem lenne nálam érvényes jegy. Hiába játszanám a bugyuta külföldit aki azt se tudja, hogy hol van. Ez ugyanolyan dolog mint, hogy az EU-s országok nyugdíjas polgárai ingyen utazhatnak a BKV összes járatán. Ez csak nálunk létezik. Magyar nyugdíjas nem utazhat más EU országban ingyen.

Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült és kicsit katyvaszos lett. Csak szerettem volna megosztani ezt az élményt.

Maradok tisztelettel és mély elismeréssel a BKV-figyelő iránt.

Üdvözlettel, P. Péter

Alig egy órája, hogy a blog Facebook oldalán kiosztottam az FJX-193-as rendszámú 103-as busz vezetőjének a heti Arany Korány díjat, most a BKV-nál tapasztalható morális válságról kell írnom. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) mai blogbejegyzésében arról ír, hogy a BKV dolgozói sokszor levegőnek nézik a fogyatékkal élőket, és nem foglalkoznak velük. A blog egy konkrét esetet is megemlít, amikor kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállított le a buszsofőr egy értelmi fogyatékos férfit egy BKV buszról. Mint írják, az, hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésük és megoldási javaslataik ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintük azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment. Íme a bejegyzés:

Kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállította le a buszsofőr azt az értelmi fogyatékos férfit, aki ÉFOÉSZ tagsági igazolványát mutatta fel neki felszálláskor. Bár a megfelelő, ingyenes utazásra jogosító igazolvány is nála volt, alkalma sem volt meggyőzni a sofőrt: úgy tűnik, egy az érdekérvényesítésben esetleg járatlanabb, nem kellő határozottsággal fellépő értelmi fogyatékos embert kiabálva lezavarni a buszról számára könnyen megy. Amikor a fiatalembert ellátó napköziotthon vezetője szóvá tette az esetet a BKV ügyfélszolgálatán, minősíthetetlen stílusban utasították el a panaszt.

Az érdekvédelmi szervezetek - főként, ha a fogyatékosságügy területén tevékenykednek - hozzászoktak már ahhoz, hogy éveket, sőt, évtizedeket (lásd: Ptk. cselekvőképesség) kell küzdeniük a fogyatékos emberek életét javító egy-egy intézkedésért. Megszoktuk már, hogy eggyel többször kell visszamásznunk az ablakon, mint ahányszor kidobnak azon a bizonyos ajtón.

Jogalkotási szinten is hosszú évek óta problémát jelent egy olyan szabályozás kialakítása, amely mind a fogyatékos emberek szükségleteinek, mind pedig a magyar állam gazdasági teljesítőképességének megfelel (ahogyan erről a Fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi 26. törvényben is szó van). A kedvezmények és szabályok átgondoltabbá tétele minőségi változást hozhatna számos család életében - csak a példa kedvéért: a gyermekét gyógypedagógiai intézménybe kísérő szülő a visszaútra nem kap kedvezményt. Naponta ez 640 forint plusz kiadást jelentene, ha emiatt nem kényszerülne amúgy is teljes árú BKV bérletet venni a minimális összegű ápolási díjból élő szülő.

De az, hogy a BKV munkatársai - legyen az sofőr, ellenőr vagy ügyfélszolgálatos - megalázóan bánnak az értelmi sérült emberekkel, és hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésünk és megoldási javaslataink ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintünk azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment.

Több, mint egy hónapja írtam nektek arról, hogy a BKV és a BKK új, úgynevezett "pókhálós" jegyellenőrzési rendszere szabályellenes. A BKV ellenőrei mellé a BKK biztonsági őröket, közterület-felügyelőket és rendőröket vezényelt, akik pár nap leforgása alatt több száz szabályellenes pótdíj kiosztásában segédkeztek a végállomásokon.

Elég kínos baki, már csak azért is, mert ez sem a BKV, sem a BKK nagy tudású szakembereinek nem szúrt szemet, még a hangos civilből lett pulikutyának vezérigazgatónak sem, aki megrendelte a rendőröket és a közterület-felügyelőket. Kínos, mert hivatalos személyek is segítettek a szabályellenes pótdíjak kiosztásában, elkérték az utasok iratait, és felvették az adataikat is.

A BKV-figyelő 2011. december 15-én rákérdezett a BKV ügyfélszolgálatán, illetve a BKK sajtóosztályán, hogy akkor hogy is van ez.

Meglepetésemre a BKV-nál nem tudtak semmiről, ők is előző nap olvastak erről a blogon, más információjuk nem volt. Tehát a BKV és a BKK között kitűnő a kommunikáció, ez már biztos. Beírtam a vásárlók könyvébe, de választ még mindig nem kaptam, csak egy halasztásról szóló levelet. Azért érdekes ez, mert a vásárlók könyvében tett panasza a vásárlónak írásbeli panasznak minősül, amelyet a vállalkozás 30 napon belül írásban köteles megválaszolni.

A BKV ügyfélszolgálatán felhívtam a BKK sajtóosztályát, ahol a telefonon feltett kérdéseimre nem voltak hajlandóak válaszolni, és az illetékes nagy tudásúval sem beszélhettem. Kérték, hogy írjam meg a kérdéseket e-mailben, de mivel több levelemre sem érkezett válasz, kértem, hogy kapcsoljanak valakit. A sajtóosztályon dolgozó hölgy megnyugtatott, megígérte, hogy válaszolni fognak, és szerinte eddig minden levelemre válaszoltak, tehát nyilván akkor hazudok.

Átküldtem a kérdéseket és a bejegyzést e-mailben, de választ a mai napig nem kaptam. Eddig négy alkalommal telefonáltam a BKK sajtóosztályának, de minden alkalommal mellémagyaráztak, és megnyugtattak, hogy hamarosan jön a válasz. Csak győzzem kivárni.

Azért is fontos erről beszélni, mert a BKV és a BKK sajtóosztálya rendre nekitámad a sajtónak, és kijelentik, hogy ha kérdeztek volna a cikk megírása előtt, készséggel válaszoltak volna a kérdésekre. Nem írok neveket, de nehéz olyan tömegközlekedéssel foglalkozó újságírót vagy bloggert mutatni, akinek nincs hasonló ügye a BKV-val. Ha kínos kérdéseket tesz fel az ember, akkor vagy húzzák az időt hetekig, amíg a téma körül elül az érdeklődés, vagy nem válaszolnak soha.

A BKV-figyelő blog Facebookos rajongói nyilván emlékeznek még, hogy pár hónapja rendőrt akartam hívni a Ferenciek terén egy férfihez, aki használt bérleteket és jegyeket gyűjtött. Köztudomású, hogy egyre nagyobb jegy- és bérlethamisító maffia működik Budapesten, ennek ellenére nem jöttek ki a rend éber őrei, mert a bérletek és a jegyek gyűjtése szerintük nem törvénysértő. Ezt ki is használják a hamisítók, ugyanis egyre több metróállomáson és aluljáróban gyűjtik és árulják a szelvényeket.

Egy ilyen pofátlan jegyüzérbe botlottak a Blikk munkatársai is. Amikor megkérdezték, nem hamis-e a jegy, ezt válaszolta: – Teljesen jó! A békávésoktól van, 320 forint. És nem kell érte sorban állni!

A Deák téri jegypénztár mellett így kínálták a kolléganőnknek a valódinak tűnő vonaljegyet. Az árus a kabátja alól húzta elő a jegyeket, miután kifigyelte, mikor lép oda a potenciális ügyfél a jegyautomatához. Balszerencséjére fotóriporterünk lencsevégre kapta az ügyletet.

– Mindennap látom ezt az alakot, hiába zavarom el, mindig visszajön – panaszolta Zsóka (31), a BKV jegypénztárosa.

A jegyet átadtuk a BKV Jegy- és Bérletértékesítési Szakszolgálata munkatársának, aki szerint azt korábban már használhatták.

– Durvább a tapintása, mint egy új jegynek, mivel kimoshatták belőle a rányomtatott dátumot – magyarázta a BKV munkatársa a trükköt. A BKV szakértői vizsgálatra küldte a jegyet, és várhatóan rendőrségi feljelentést is tesznek.

Fotó: Fuszek Gábor

„Az illegális jegyárusok feltehetően az utasoktól kérik el a lejárt jegyeket, amelyekről vegyi eljárással eltávolítják az érvényességi időt jelző bélyegzést, majd továbbadják a gyanútlan utasoknak. Természetesen a BKV-nak nincs köze ezekhez az árusokhoz" – közölte a vállalat sajtóosztálya. Ha a biztonsági őrök kiszúrják az illegális árust, mindig figyelmeztetik az utasokat, pedig a csalók többször megfenyegették őket.

(Blikk)

Noémi 2008-ban bliccelt egy budapesti villamoson, emiatt 2010-ben csekket kapott a BKV egyik ügyvédi irodájától. Ez azért érdekes, mert a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az elévülési idő egy év. Olvasónk akkor megkereste a BKV-t, akik igazat adtak neki, elismerték, hogy a követelés jogtalan és ígéretet tettek arra, hogy a pótdíjkövetelést törlik a rendszerből. Csakhogy az ügyet a BKV-nak a mai napig nem sikerült lezárni. Olvasónk január 4-én otthon felejtette a bérletét, amit később be akart mutatni a BKV-nál, de ezt a 2008-as pótdíj miatt nem tehette meg. Íme az ügyfélszolgálatnak küldött levél:

Tisztelt BKV Zrt.!

A mai napon (2012. 01. 12.) megkíséreltem a 01. 04-ei bérlet nélkül utazásom miatt bemutatni a december 15-én megvásárolt bérletemet. Mélységes megdöbbenésemre azonban ezt nem tehettem meg, egy 2008-as, állítólagosan ki nem fizetett pótdíjra hivatkozva. Megdöbbenésem oka, hogy a jogszabályok szerint már 2010-ben is elévült 2008-as pótdíjam ügyében 2010 júniusában panaszt nyújtattam be (108P), melynek jogosságát a BKV Zrt. akkor elismerte, és kijelentette, hogy a pótdíj valóban elévült.

Felháborítónak találom azt, hogy a 3 és fél éves pótdíj miatt, ami így már háromszorosan elévült, felszólító levelet a mai napig nem kaptam, ráadásul a BKV a hibát már másfél éve elismerte, én 2012. 01. 12-én nem tudtam érvényes bérletemet bemutatni, ismét előröl kell kezdenem annak bizonyítását, hogy a BKV Zrt. jogtalanul követel tőlem tartozást. Mindezt egy alkalmazott adminisztratív hibájából (2010-ben), továbbá abból fakadóan, hogy a BKV több éve, nevezetesen a 2008-ban Szabó Máté országgyűlési biztos által kiadott jelentés óta sem tesz SEMMIT azért, hogy ügyfeleivel jogszerűen és etikusan járjon el.

Mindent elölről kezdve:

A probléma tárgya egy 2008-ban villamoson történt pótdíjazás, aminek egy éves elévülési ideje (a metróval és a HÉV-el ellentétben) még csak nem is kérdéses: „Az ombudsman is elismeri – erre jelentése is utal –, hogy egy 1981 óta érvényben lévő minisztertanácsi rendelet értelmében az egyéves elévülési idő csak az autóbuszon, trolibuszon, és villamoson utazókra vonatkozik”.

„ 3§ (2) A személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.” (20/1981. (VI. 19.) MT rendelet a közúti személyszállítási szerződésekről). „Noha a BKV Zrt. – panaszbeadványokra adott válaszaiból, valamint sajtóközleményeiből - kiolvasható gyakorlata szerint pótdíjköveteléseit a polgári jog általános, 5 éves elévülési idején belül érvényesíti, rá kell mutatnom arra, hogy e gyakorlata – álláspontom szerint – nem felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Az autóbusszal, trolibusszal, villamossal díj ellenében végzett személyszállításra alkalmazni kell a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981 (VI. 19.) MT rendelet (Kszr.) szabályait. E rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a személyszállításnál a szerződő felek jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Polgári Törvénykönyv vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a rendeletben foglalt kiegészítésekkel. A rendelet 3. § (2) bekezdése a Ptk.-ban meghatározott általános elévülési időhöz képest annál jóval szigorúbb rendelkezést tartalmaz, amely szerint „[a] személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el” (…) A fentiekre tekintettel megállapítottam, hogy a BKV Zrt. a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott azzal, hogy a személyszállítási szerződésekből eredő követeléseit a Kszr.-ben meghatározott 1 éves elévülési időn túl is érvényesítette, illetve érvényesíti jelenleg is.”(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 3078/2008. sz. ügyben).

Ezt még a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója, Kocsis István is elismerte (http://www.jogiforum.hu/hirek/19909). Fel sem tudom fogni, hogy gondolják, hogy ennyire egyértelmű jogi helyzetben, amikor ráadásul hibájukat már elismerték, ismét nekem kell órákat azzal eltöltenem, hogy a BKV jogszerűtlen eljárását bizonyítsam.

Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy bár nem csak én, de még édesanyám is tisztán emlékszik arra, hogy a kérdéses 2008-as bérletbemutatás megtörtént, ám természetesen ezt se 2010-ben, se 2012-ben nem tudtam bizonyítani, az igazoló szelvény hiányában. Igazán sajnálom, hogy bíztam annyira 2008-ban és 2010-ben is a BKV működésében, hogy nem kell minden cetlit megőriznem. Ezt a hibát többé nem követem el, mindazonáltal ebben az ügyben is ajánlom figyelmükbe az ombudsman fentebb hivatkozott jelentésének vonatkozó részletét. A mai probléma után azonban azt gondolom, jogos kételyeim merülnek fel a BKV Zrt. adminisztratív munkájának precizitását illetően.

Remélem nem gondolják azt, hogy ismét én fogok időt eltölteni azzal, hogy a BKV különböző irodáiba rohangáljak, így kérem küldjenek nekem egy bankszámlaszámot, melyre az utólagos bérletbemutatás 2000 forintos összegét elküldhetem. Továbbá kérem 2010-es panaszom dokumentációjának fénymásolatát, illetve kérem hogy indítsanak vizsgálatot a panasz dokumentációját végző alkalmazott ellen, aki elmulasztotta a büntetés elévülését az adatbázisukban is feltüntetni.

Válaszukat várva,

Üdvözlettel: Cs. N.

A GTFS segítségével így ábrázolható a budapesti tömegközlekedés egy munkanapja. A videón minden pötty egy-egy jármű menetrend szerinti pozícióját jelöli. A kék pöttyök buszt, a sárgák villamost, a pirosak trolit, a fehérek éjszakai járatot takarnak, míg a vastagabb narancs, piros és kék a metróvonalakat, a vastagabb zöld pedig a HÉV szerelvényeket ábrázolja. 1 másodperc a videón a valóságban 10 percet takar, -írja hungeri1 a YouTube-on.

Ha a BKV finanszírozási gondjait sikerülne megoldani, és a főváros vezetői nem csak az agglomerációra mutogatnának, hanem kifizetnék minden évben többek között az önkormányzati hozzájárulást, és az állam is beszállna a tömegközlekedésbe, akkor nem csak a jegyek és a bérletek árát lehetne drasztikusan csökkenteni, de a BKV komoly nyereséget is termelhetne. Olvasónk, TheElf leírja, hogy pontosan miről is van szó:

Kedves BKV-figyelő!

Többször írtam már, most kevésbé akartam, de közzétettél egy levelet a BKV válságával kapcsolatban. Úgy gondolom, a levelet annak kell elfogadni, ami: Véleménynek. Ezzel szemben lehet ellenvéleményt megfogalmazni, akár kommentben, akár közzétételre szánt válaszlevélben, mint egyik régi kommentelőd az utóbbi mellett tenném le a voksot. Vigyázat, a levélben számok is lesznek, és sok közkeletű véleményt igyekszem megcáfolni. Bár az adatok a 2010es évre vonatkoznak (a 2011es jelentés nem érhető el), bízom benne, hogy így kellő alapot nyújtanak a véleményem alátámasztásához. De ideje a témára térni. A BKV válsága a számok tükrében.

Forrásként a BKV 2010-es évről szóló éves jelentését használom, ez 2011-ben jelent meg. Kiegészítő forrásként a szakszervezetek korábbi és jelenlegi sajtó nyilatkozatait használom a BKVnál elérhető átlagbérről, az iparági átlagokat ezzel foglalkozó portálok adatai alapján használom. Nem a levegőből kerülnek elő ezek a számok.

2010ben 16,900,000 fő ellenőrzött utas, 1,610,000 ellenőrzött jármű mellett 320,729 Pótdíjfolyamati jelentés, 29528 helyszíni pótdíj, 41,467 bérletbemutatás történt. Ez 729,756,441 Ft bevételt jelentett a BKVnak. 49 milliárd 541 millió forintos menetdíjbevétel mellett "eltörpülni" látszik az ellenőrzésből befolyó összeg. Ellenben azt is látjuk, hogy a BKV saját statisztikái szerint az utasoknak viszonylag kis része bliccelő, így a miattuk kieső jegyárbevétel is hasonló mértékű. Figyelembe véve, hogy "ha nem bliccelne, sok közülük nem utazna", kérdéses, hogy az ismert bliccelőkön mennyi a BKV valós vesztessége, de azt hiszem joggal érzem úgy, hogy nem itt van a kutya elásva.

De térjünk vissza egy kicsit a 49.5 milliárd körüli menetdíjbevételehez. Ezt 15,983 millió forint árkiegészítés, 0 Önkormányzati hozzájárulás egészíti ki, erre jön az Agglomerációs és kerületi tömegközlekedési bevételek és a szerződéses és egyéb szolgáltatás bevétele sor. Igen: pl. az ahol a egy áruház fizet a BKVnak. Azaz 66 milliárd 916 millió forint a BKV árbevétele. Az árkiegészítés a kedvezmények egy részét váltja meg, az nem az állam, és nem az önkormányzat finanszírozási feladatának a része. Ahhoz, hogy felálljon az 1/3 az utasoktól, 1/3 az önkormányzattól, 1/3 az államtól jellegű normális támogatási modell, ennek a kétszeresét kellene támogatásban megtalálni. Az egyéb tevékenység bevétele, az egyéb üzemi bevételek, stb. sorok pedig nem ide tartoznak, inkább az "utasokhoz" sorolni, hiszen ez is árbevétel. Ehhez képest 5 milliárd forint fővárosi működési támogatás, 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás, és 32 milliárd 198 millió forint Állami Normatív Támogatás érkezett meg. Ebből egyedül a normatív támogatás rendszeres.

Pénznyelő-e ebben az értelemben a BKV? Ha a szokásos 1/3-1/3-1/3 finanszírozás meglenne, akkor a BKV akár komoly profitot is termelhetne. De álljunk csak meg egy szóra: Az önkormányzat azokban az években is (pl. 2009) ahol egy fillérrel sem járult hozzá a BKV működésével, bizony adóbevételekre tett szert, a jegyeladással foglakozó alvállalkozóktól, az ingatlanok után, stb. A 2010es évben a költségek között 13 milliárd 496 millió bérjárulékot találunk, könnyű végiggondolni: ezt SZJA is kiegészíti. Azaz az állam "nettó" hozzájárulása bizony az adóbevételekkel is kevesebb. Mindenki nyugodtan hozzágondolhatja a 9 milliárd forintnyi gázolajfogyasztás jövedéki adó terhét. És igen: A 17.5 milliárdos állami támogatás is egyszeri tétel, nem rendszeres támogatásról van szó.

A város fejlesztését is szolgáló nagyobb beruházások támogatása ettől normális esetben elkülönül. De a fővárosi forrású kiemelt beruházások céltámogatás 35 milliárd forint, míg a BKV egyéb beruházásaira az államtól, EUtól, önkormányzattól összesen kb 5.5 milliárd forint érkezett. Azaz, ha ezt is megpróbálnánk működési támogatásnak hívni, akkor sem lenne meg az 1/3-1/3-1/3 megoszlás. Márpedig itt a BKV hiányát jelentősen meghaladó összegről van szó. Ha az 1/3-1/3-1/3 megvalósulna, akkor bizony több pénz jutna nem csak karbantartásra, takarításra, hanem beszerzésekre is. A növekvő hatékonyság hamar rendet teremtene.

A fenti helyzet kapcsán felmerül: Ha a BKV vesztessége nagyságrendileg kevesebb mint a finanszírozásból hiányzó összeg, akkor a BKV vezetése rosszul gazdálkodik, a szerződések többsége felelőtlenség, vagy éppen jó a gazdálkodás eredménye? Tény, hogy sok szakértői, tanácsadói munka drága, de ez ezt elvégezni képes szakemberek piacon érvényesíthető bérigénye is magas, és ezt a BKV tartósan nem tudja finanszírozni, így sok tanácsadást kénytelen így megrendelni. A komoly probléma, hogy a BKV kommunikációját viszont alkalmatlan emberek végzik.

1 milliárd 374 millió utassal számolva viszont azt tapasztaljuk, hogy egy átlagos utazásra jutó árbevétel 27,5 forint alatt marad. De az árkiegészítéssel sem éri el a 35 forintot. Ha utaskilométerenként fizetnénk akkor az 5.440 millió utaskilométer mellett utaskilométerenként 13,12 forintról van szó. Azaz, ha elektronikus jegyrendszerre mindenki fizetne egy 20 forintos kilométerdíj már jelentős bevételnövekedést hozna a BKV szintjén. Nem nehéz belátni, hogy a 35 forintos átlagos utazásonkénti ár és a 320 forintos vonaljegy között hatalmas a szakadék. Lehet beszélni a bérletekről, szakaszjegyekről, átszállójegyről, metrón való átszállási lehetőségről, stb. amik olcsóbbak mint 320 forint, de többnyire nem ennyire. És nem is a bliccelők ellenőrzésnél tapasztalt aránya a döntő. S az igazat megvallva nem is könnyű ennyi bliccelőt találni.

Az ok igen egyszerű: Az árkiegészítés rendszere sem stimmel. Ezt pedig kórusban mondja a MÁV, a Volánok, az EU, a korábbi kormányok is: Az állam nem fizeti ki az általa nyújtott kedvezmények ellenértékét. Ha ezt kifizetné és az ezzel kiegészített menetdíj bevétel lenne a BKV bevételeinek 1/3-a... akkor nem csak a tanácsadói szerződéseket, de a túlárazott bérleti díjakat is könnyű lenne kigazdálkodni.

Nézzük meg egy kicsit a bérköltséget: 39 milliárd 320 millió forint. Ez 12082 ember bére. Éves szinten átlagosan 3,254,428 Forint. Havi szinten 271,202 Forint. A Merces kutatása szerint (Forrás BKV Figyelő, 2010 Január 14.-i post) a buszvezetők országos szinten tapasztalt bruttó átlagbére 171,000 forint, Budapesten 194,500, de az ország több megyéjében akad 150,000 forint alatti átlagbér is (130,300 Ft Nógrád megyében pl). A BKV esetében a villamosvezetők bruttó átlagkeresete 263,400, a buszvezetőkké 251,700 a VTDSZSZ hvg.hu oldalon ismertetett adatai szerint. A nol.hu információi, akik a hazai buszos átlagbért 168,400 forintnak találták (közel van a Merces kutatásához, és ennyit változik is), megállapítják, hogy a Cseh átlagbér a buszvezetőknél 207,000 Forintnak megfelelő összeg. A hazai árufuvarozók esetében az átlagbér 198,300 Forint. Pedig egy hosszabb nemzetközi fuvar, stb. sok dologban más. Igen: A buszvezetők átlagbérében is akadnak hosszabb távú, váltott sofőrrel teljesített nemzetközi járatok. Vidéken a városi közlekedésben 150,000 forint körüli a járművezetői átlagbér.

A BKV magas átlagbéréről nem elsősorban az tehet, hogy a "főnökök" többet keresnek az alkalmazottnál, ez természetes is, hanem jelentős részben a járművezetők iparági átlaghoz képest kiugró bérezés, juttatásai. Itt nem "több év alatt" költünk el milliárdokat amikről kérdéses, hogy a piaci ár felett van-e és ha igen, mennyivel, hanem minden évben több tízmilliárd forintról van szó. Az egyéb juttatások kapcsán is elmegy pár milliárd forint.

Természetesen nem csak a bérezés a gond, hanem a létszám is. Az éves jelentést néhány helyre el kell küldeni, ezt meg lehetne tenni többnyire elektronikusan, viszonylag kevés design mellett. Ezzel szemben a Kommunikációs Igazgatóság által szerkesztett mű grafikai tervezését a GMN Repro Kft. végezte, míg a nyomtatást az Állami Nyomda Zrt. Feltehetőleg nem is olcsón. És persze kellett ide is fotókat beszerezni. Csepp a tengerben, nem igazi tétel, de uram bocsáss: Ha a kommunikációval nem egy "Igazgatóság" foglalkozna, hanem pusztán néhány fő, és egy igényesen összeállított dokumentumot olvasnánk, akkor sem éreznénk rosszabbul magunkat, egy igazgatóság, annak a létszámával bizonyára nem csak 1-2 embert jelent. Pedig egy kisebb csapat is elvégezheti a munkát. A főnök jó eséllyel maradna, de az ottani irodai "melós" nem biztos.

A 12000 fő körüli létszámot valószínűleg le lehetne szorítani bőven 10000 fő alá. A magas létszám lehet egy kis pazarlás. De az is, hogy a BKVs átlagbér, a sofőrök átlagbére messze a 210,000 forint körüli hazai átlagbér felett van. Ahol elfogy a pénz ott az érdekérvényesítő képesség is elfogy, így mind a létszám, mind a bér a hazai átlag közelébe kerülhet. Tény az is, hogy a BKVnál tapasztalható iparági átlagot meghaladó bér komoly problémák forrása. Ha azt a pénzt amivel többet keres egy BKV sofőr mint egy miskolci a járművek cseréjére költenék, nem lenne 10 évnél öregebb jármű a BKVnál.

Az EU a tömegközlekedés korrekt finanszírozását követeli meg, hogy ne ott jelentkezzen, időnként elrejtve, időnként a karbantartási hiányosságok formájában egy halmozódó hiány, amit később kell majd kijavítani. Cél a tiszta, átlátható, fenntartható finanszírozás. Ez viszont akár (1/3, 1/3, 1/3 finanszírozás esetén) 70 milliárd körüli terhet róna az államra, hasonló terhet róna a fővárosra. A BKV esetleges csődje ezt segíthet látszólag elkerülni, az ár viszont brutális, akár az országot is bedöntheti.

Az elmúlt 8 év szöveg nem stimmel. Az elmúlt 20 évre hivatkozásban van ugye másik FIDESZ kormány is. De tény, hogy eddig sosem fagyasztották be a normatív támogatást, ha ez valóban elveszik, akkor igen érdekes helyzet állna elő: Az állam több pénzt venne el kedvezményben mint amennyit kifizetne, az önkormányzat továbbra sem adna rendszeresen forrást a működésre, ellenben az adózáson keresztül mindketten forrást vonnának el. Ezt, a hazai átlagbért meghaladó bérszínvonallal együtt megvalósítani viszont lehetetlen. Így ez a döntés, az EUval szembemenve, a BKV és potenciálisan a főváros / állam csődjét eredményezheti.

- TheElf

Olvasónk kedd délelőtt a Királyerdei Művelődési Háznál szállt fel a 148-as buszra. Felszállás után a táskájában kereste a gyűjtőjegyét, amit meg is talált, de érvényesíteni már nem tudta, mivel körbevették a BKV ellenőrei, akik pótdíjazni akarták. Olvasónk igazságtalannak érezte a dolgot, ezért próbálta elmagyarázni az ellenőröknek, hogy nem akart bliccelni, de ők ezt nem akarták megérteni. A vita azzal zárult, hogy az egyik ellenőr széttépte a gyűjtőjegyet, majd leszállás közben hozzávágta az utashoz.

Tisztelt BKV!

A mai napon (2012.01.10) ért atrocitás miatt veszem fel Önökkel a kapcsolatot, annak a reményében, hogy születik az ügyemben intézkedés.

Ma reggel az egyik csepeli BKV busszal utaztam, egészen pontosan a 148-as járattal (Csepel-Kőbánya irányban). A 10:14-re a Királyerdei Művelődési Házhoz érkező buszjáratukkal utaztam. A fenti időpontban a fent említett megállóban szálltam fel a buszukra.

Az orvosi rendelőből igyekezve futva sikerült elérnem a járatot, futás közben a kezembe csúszott táskámban már nyitottam a zipzárt, hogy elővehessem jegytömbömet, majd helyet foglaltam, hogy könnyebben kereshessem, de ebben pillanatban kollégájuk szólított fel, hogy mutassam be jegyemet, bérletemet. Ahogy elhagyta a száját a felszólítás a jegytömbömet is megtaláltam a táskámban, majd átnyújtottam ellenőrüknek. A hölgy (magas, átlag testalakatú, vöröses barnás hajú, világos szemű, középkorú) némi vacilálás után közölte indoklás nélkül, pótdíjazási árszedésüket. Értetlenül álltam a helyzet előtt mert másodpercek töredéke alatt forgott le ez az esemény, mi előtt a jegyemet szerettem volna érvényesíteni, a felszállásomat követően még egy megállónyit sem haladt a busz így még a megkezdett megálló alatt tudtam és szerettem volna érvényesíteni a jegyem, amennyiben kollégájuk nem akadályoz ebben.

A fent említett hölgy pusztán egy karszalaggal jelezte csak, hogy az Önök munkatársa, igazolványát elfelejtette bemutatni, annak ellenére, hogy irányomban elvárta a személyiségi azonosítást. Meg nem engedett hangnemben és hangsúlyban, nyomdafestéket nem tűrő szóválasztékkal közvetítette problémáját felém. Blicceléssel rágalmazott, annak ellenére, hogy látta felszállásom körülményeit és azt is, hogy épp keresek valamit a táskámban, és a felszólítására pont a jegytömböm lett a kezemben. Hangsúlyoznám, hogy ez idő alatt a busz nem hagyott el más megállót, mint amiben felszálltam. Az ellenőrnő társával volt a buszon, mindhárman nők voltak. Később a többiek is csatlakoztak ehhez a meg nem értett incidenshez, melynek a végeredménye  személyem nyilvános megaláztatása volt. Ebből engedjék meg, hogy idézzek: "Nehogy már itt sírjon nekem"; "Nem érdekel a dumája,nem lyukasztott" (erre a válaszom: Igen,a jegyemet kerestem és most szándékoztam volna, ezt láthatta, de a busz még nem haladt így még időben vagyok vele". A hölgy magát semmilyen módon nem akarta igazolni (legalábbis azt, hogy az Önök munkatársa) engem viszont rendőrséggel, rendőrségi eljárással és ennek a költségével (a hölgy 30.000 ft-ot említett) fenyegetett.

Miközben a busz 4 megállót tovább ment és a hölgy hadonászott a kezeletlen jegyemmel. Időközben új utasok szálltak fel, őket nem ellenőrizték, csak az én esetemmel voltak mindhárman elfoglalva. Leszögezem közterület-felügyelő nem volt jelen. Érveltem munkatársuknak azzal, hogy a jegytömbömből hiányzik már három darab ez is igazolja,hogy jogosultan szoktam igénybe venni a szolgáltatásukat. A végeredmény az lett, hogy a három hölgy a Sporttelep megállónál leszállt és leszállás előtt az engem megkörnyékező hölgy miután széttépte a jegytömbömet hozzám vágta (a szó szoros értelmében).

Mivel nem tudtam leszállni a történések miatt abban a megállóban, ahol kellett volna így tovább utazhattam még egyet és a jegyeim is elúsztak. A hölgy nem hivatalosan lépett fel az Önök nevében azzal, hogy nem mutatta igazolványát, rágalmazott és sértegetett, nyilvánosan megalázott, akadályozta a személyi szabadságomat, anyagi kárt okozott nekem illetve plussz utazást és késést nyerhettem még ez által a kellemes utazás által.

Tisztába vagyok a saját utazási kötelezettségeimmel, az utazási feltételekkel egyaránt, de kérem ez a precedens nem tűr elnézést. Remélem válaszra méltatják levelemet és a fent említett problémám orvoslásra kerül. Nem volt még részem ennél megalázóbb és kellemetlenebb élményeben, de nyilván többségben könnyű megalázni egy 21 éves lányt.

Kérném szívélyesen  mihamarabbi visszajelzésüket:

L. Zsófia

Olvasónk, György egy terjedelmes levelet küldött nekünk a BKV válsággal kapcsolatosan. Levelében kitér a jegyárbevételekre, a cégen belüli feszültségekre, a kormány és a főváros hibáira és a finanszírozási problémára is. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az írás olvasónk véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyenlő a szerkesztő véleményével. Amennyiben az írás valamely részével nem értetek egyet, írjatok bátran kommenteket!

Napról-napra egyre többet és többet hallani-olvasni a Budapesti Közlekedési Vállalat egyre súlyosabb helyzetéről. Mindenki tudja: A BKV már csődben van. Több tízmilliárdos és a százmilliárdhoz gyors ütemben közeledő adósságállomány esetében – amit nem hogy lehetetlen visszafizetni, de a kamatok törlesztése is komoly gondokat okoz – nyugodtan kijelenthető ez. Hát még akkor, ha szemügyre vesszük a cég járműveinek, illetve infrastruktúrájának állapotát. 30-40 éves metró kocsik, hasonló korú buszok, second-hand villamosok, nagy részben 20 évnél idősebb konstrukciók csörögnek-zörögnek a szétfoszlóban levő vonalakon és ez a roskatag fővárosi tákolmány már nem képes lépést tartani Budapest utazóközönségének dinamikus utazási szokásaival, illetve puszta méretével sem.

A helyzet pattanásig feszült, erre pedig több mellékes - ám koránt sem mellékesként kezelendő - körülmény is súlyosabb plusz terheket ró. Itt van például a BKV-vezetők megdöbbentő és egyébként a közállapotokat figyelembe véve jogosan felháborító mértékű prémiumai, amik sok esetben több milliós extra juttatásokat jelentenek. Elmondható, hogy ennél arcátlanabb bónuszokat szinte csak a magánszférában és a szintén szándékosan válságba taszított pénzügyi rendszerben találhatunk… Mindezen kívül a BKV halálhörgései nap, mint nap hallhatóak a különböző híradásoknak köszönhetően. A metró kocsik most már kiszámítható rendszerességgel kezdenek el füstölögni, ha sokat közlekedünk a városban, akkor minden nap láthatunk az úttest szélére kényszerűségből leparkolt (értsd: lerohadt) buszokat, a járatok esnek-kelnek, késnek, kimaradnak, a forgalmi rendnek nevezett káoszban a tömegközlekedésre szorulóknak legalább félórányi plusz utazási idővel kell kalkulálniuk ahhoz, ha rendben és pontosan oda szeretnének érni az úti céljukhoz.

Az esztétikai és higiéniai állapotokról pedig nem lehet beszélni negatív előjelű szuperlatívuszok nélkül. Felszállni egy akármilyen, tetszőlegesen kiválasztott járatra igen edzett gyomrokat igényel, a buszok és villamosok - főleg a mostani téli időszakban, de nyáron sem sokkal jobb a helyzet - kívül-belül mocskosak, nem különösképp kirívó eset az, amikor az ablakokon lehetetlen ki- vagy belátni a rárakódott, egybefüggő mocsoktól. Leszakított kapaszkodók, rozsdamart utastér, ronggyá foszlott ülések, menet közben vészjelző módon nyikorgó, recsegő-ropogó hangok adják a mélybalkán életérzést, mely esetleg egy Albániai, isten háta mögötti faluban talán még életszerű lehetne, de Budapesten, egy állítólagos világvárosban, Európa közepén inkább hisszük magunkat egy háborúkkal lekaszált fekete-afrikai ország tessék-lássék módon létrehozott mentesítő járatán, ami valljuk be, az abszurdnál is abszurdabb életérzést eredményez az öntudatosabb utasok körében.

Továbbá belső feszültségektől sem mentes a BKV. A dolgozók - sofőrök, szerelők, ellenőrök, egyéb személyzet – túlhajszoltak, munkavégzésük nem más, mint egy merő stressz, kapják a pofonokat mind a vezetéstől, mind az utasoktól, mind a médiától, a városi legendák szerint csillagászati méretű fizetésük - mihez képest az? - ezt aligha kompenzálja. A terhek egyre növekednek, ezzel együtt az elégedetlenség és keserűség egyre kézzelfoghatóbb, aminek a vége előbb-utóbb az utolsónál jóval nagyobb erejű sztrájk lehet, csőd ide, csőd oda.

Felmerül a kérdés, hogy vajon ezért kell nekem fizetnem havi közel tízezer - ez az aktuális nettó minimálbér több mint 10%-a! -, illetve vonaljenként 320 forintot? A költői és kissé demagógnak ható kérdés az, hogy hová folyik el a napi több milliós utas közönség pénze?

A helyzet tehát nem csak elszomorító, hanem kimondottan nyomorúságos és mindezeket figyelembe véve teljesen nyugodtan kijelenthetjük, hogy a BKV nem csak csőd közeli, hanem kimondottan csőd állapotban van. A főváros és a kormány egymással marakodik, hiszen egyik sem tudja, vagy akarja felvállalni az időről-időre esedékessé váló több tízmilliárdos konszolidáció terhét, most pedig úgy tűnik, hogy a Tarlós úr által vezetett kompániának komoly szakítópróbát kell kiállnia Orbánék és legfőképpen a pénzügyminiszter ellenében, akik a jelek szerint nem törik magukat azon, hogy megmentsék az egyébként valóban menthetetlen állapotba került tömegközlekedési céget.

A BKV-t egyebek mellett finanszírozó MKB világossá tette, hogy a közeljövőben leveszi a kezét a cégről és amennyiben az állam nem nyújt további garanciákat, egyszerűen befagyasztja a hiteleket, ezek nélkül pedig egykettőre leállhat a fővárosi tömegközlekedés és a kedves utasok megértését megköszönve mindenki hoppon maradhat.

Jelen állás szerint a kormány nem igazán siet a főváros és ezen keresztül a BKV megsegítésére, ami azon kívül, hogy a jelenlegi gazdasági konjunktúrában pusztán könyvelői szemmel talán még érthető lenne, mégiscsak kevéssé elfogadható hozzáállás, hiszen ezzel a szemléletmóddal a kormány gyakorlatilag hadat visel nem csak a BKV, de a budapestiek ellen is. Ez pedig elhibázott kormánypolitika, mivel a BKV-csőd könnyedén lehet az Orbán-kormány trójai falova.

Abban az esetben, ha valamikor április környékén valóban bekövetkezik a Budapesti tömegközlekedés-apokalipszis, szó és szám szerint milliós tömegek fogják ezt a kormányt hibáztatni, hiszen Tarlósék - egyéb, érdemi lehetőségek hiányában - mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a füstölgő metró kocsi romok között, tűzoltók és köhögcsélő utasok által körülvéve a Parlament felé mutassanak. Miattuk történt, ők hagyták csődbe vinni a BKV-t, emberek! Miattuk nem tudtok eljutni a munkahelyekre, elvinni a gyerkőcöket a bölcsibe, óvodába, iskolába, ezért és miattuk állt le az egész főváros!

A kormány épp olyan érdekes és kiszámíthatatlan játékot játszik a BKV-val, ahogyan azt az IMF esetében is teszi és egy olyan játszmát folytat, amiben végül saját magának ad majd mattot. Mert ha a BKV leáll, akkor az bizony a kormány felelőssége lesz, akárki akármit mond majd. A közlekedési vállalat a fővárosra mutogat, az pedig Orbánékra és a magukra hagyott, életüket totálisan felborítva érző utasok márpedig úgy fogják érezni, hogy a kormány nem tett meg minden tőle telhetőt az ügy megoldása érdekében. Ez pedig komoly felháborodáshoz, netán demonstrációkhoz vezethet, olyan mértékű tüntetésekhez, amik akár a jelenlegi vezetés elbukásához is elvezethetnek.

Nem hinném, hogy éppen a kormány akarná ezt önmaga számára elérni, akkor azonban teljességgel érthetetlennek tűnik az a hozzáállás, amit ezekben a válságos időkben tapasztalhatunk választott képviselőinktől. Csupán egyetlen oka lehet annak, hogy hagyják a BKV-t a szakadékba zuhanni, ez pedig az, hogy a csőd apropóján totálisan át kívánják alakítani a fővárosi tömegközlekedési rendszert - a BKV kihagyásával és eltemetésével. Felkészülhetünk arra, hogy a beláthatatlanul mély krízissel talán egy időben húzzák ki a kalapból a nyuszit: Jön a bizonyos körzetekre feldarabolt, regionális közlekedési rendszer, amit netán magánvállalkozók (értsd: külföldi érdekeltségű befektetők) fognak majd üzemeltetni, a mindenkori korrupció és protekcionalizmus dögletes szagától körüllengve. Ennek értelmében a BKV elrohasztása és totális tönkretétele nem egyéb, mint egy jól megfontolt, kitervelt privatizációs eljárás, aminek már megint mi, utasok, és választópolgárok isszuk meg a levét.

De mivel ez egy igen kockázatos és túl sok kiszámíthatatlan tényezőt magában foglaló forgatókönyv, kevéssé hihetjük azt, hogy valóban ez lenne a kormány célja. A következő alternatíva azonban még borzongatóbb és még messzibbre vezet, ezáltal talán még hihetetlenebb. Mi van akkor, ha az egész helyzetet egészen mások idézik elő és az egyre közeledő tömegközlekedési katasztrófa nem más, mint egy rafinált eszköz annak érdekében, hogy a mindenféle főáramlattal dacosan szembemenő Orbán-kormányt egy ilyen fővárosi krízissel kényszerítsék végképp térdre és távozásra.

Mindenki jól tudja, hogy jelenleg Magyarország rendkívül komoly össztűz alatt áll, az egész Európai Unió, a Világbank, a teljes gazdasági világ rossz szemmel nézi az úgynevezett nem ortodox gazdaságpolitikánkat, ezzel együtt pedig mind kívánatosabbnak tartják egy kormányváltás kivitelezését. Jól látható az is, hogy ez egyelőre nem megy a már bevált módszerekkel. Az apátiába, közönybe fásult magyar társadalmat nem lehet kitartó, százezres vagy milliós demonstrációkra sarkallni, mindenki el van foglalva  a saját túlélésével, és csöppet sem érdekli őket - ütőképes mértékben – az, hogy bizonyos ellenzéki vonulatok mit szeretnének elérni. A sikeres kormányváltás záloga egy sokkal-sokkal nagyobb skandalum, semmint a benzinárak emelkedése, vagy egy vita az IMF-el. Lehet, hogy a közéletben ezek sarkalatos témák, de a hátköznapok embere, az úgynevezett csendes többség ez ügyekben sem mutatja meg magát, pusztán azért, mert ezek a témakörök - szerinte – nincs közvetlen hatására a saját kis életére. Ezért aztán az utcára sem fog kivonulni. Ehhez valami több kell, egy olyan pont, ami nem hogy érint mindenkit, de még fájdalmas is lehet.

Tudjuk, hogy a kormány finanszírozási mozgástere finoman szólva is korlátolt, a folyamatos leminősítések és a rendkívül rossz nemzetközi sajtó keményen leapasztotta a forrásokat, ebből következően mindenre egyre kevesebb pénz jut. A kormány sokkal komolyabb problémákkal van elfoglalva – államadósság, egészségügy, tömeges elszegényedés, a szociális háló összeomlása, stb. – mint a BKV finanszírozása, ami egyébként is a főváros feladata lenne. Azonban a főváros is pénzügyi csődhelyzetben van, magas az eladósodottsági szint, itt ugyanúgy apadnak a források, jóformán semmire nincs pénz, hát még egy olyan pénznyelő szörnyetegre, mint a BKV. Az egész nem más tehát, mint egy felülről – a kormánytól független – vezérelt hadművelet, mely éppenséggel a kormány bukására játszik. Ne feledjük, hogy a jelenlegi BKV-válság katalizátora az MKB volt! Ők pedig miért is ne lehetnének hazai játékosai egy sokkal nagyobb erőnek, ami most minden fronton támadás alatt tartja az Orbán-kormányt? Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer tapsikolna örömében, ha a lázongó szellemű jelenlegi vezetés idő előtt távozna és a helyükre egy velük sokkal barátságosabb klientúra kerülne.

A BKV összeomlása és a tömegközlekedés egyik napról a másikra való megszűnése egészen biztosan népharagot váltana ki – nem azonnal, de napokon belül biztosan – és ez az elementáris erejű felháborodás ilyen-olyan átjátszó csatornákon keresztül már alkalmas lehet arra, hogy távozásra kényszerítse a most regnáló garnitúrát.

Talán igaz, talán nem, de mindenképpen elképzelhető ez a forgatókönyv. A beszűkült mozgásterű főváros és kormány számára nincsenek felhasználható források, mert erre már tényleg nincs keret és a mostani ellenséges hozzáállás mellett bizonyos, hogy nem is teszik ezt lehetővé azok, akik érdekeltek egy esetleges kormányváltás kivitelezésében.

Körösztös György

Szombaton a BKV-figyelőn a BKV hatályos szerződéseivel foglalkoztunk. A nyilvánosan is elérhető listából kiemeltem közel húsz most is hatályban lévő szerződést, amelyet a rövid leírásból és a mellette feltüntetett árból érdekesnek találtam, és arra kértem az olvasókat, keressenek túlárazott, szerintük felesleges szerződéseket.

Ma a BKV egy terjedelmes közleményt küldött ki a sajtónak, melyben cáfolják, amit a BKV-figyelő le sem írt. A társaság a közleményben többször is leírja, hogy "a blog állításával ellentétben", "állítás látott napvilágot" holott ha figyelmesen elolvassák az eredeti bejegyzést, akkor mindenki számára egyértelmű és világos, hogy a blog nem állított semmi ilyet, csak a szerkesztő számára érdekes szerződéseket emelt ki a 67 oldalas listából. Kiemelte, de nem állította, hogy túlárazott, ahogy azt sem, hogy felesleges, bár azok után, hogy a társaság a közel húsz dokumentum közül csak négyet tudott megcáfolni, megmagyarázni, azt sem tartjuk kizártnak, hogy a többivel valóban gondok vannak.

Most pedig jöjjön a BKV közleménye. A zárójeles dőlt betűs rész azért került bele, hogy az olvasó is lássa, mi a valóság.

Szerződéskötés és üzemeltetés szakmai alapon, gazdaságosan

A BKV Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségszinten - az alaptevékenység ellátásának sérülése nélkül - biztosítsa az utazóközönség kiszolgálását. A sajtóban azonban sajnos több esetben pontatlan állítások hangzanak el, ráadásul többségében olyan szerződések miatt próbálják a Főváros és a BKV mai vezetését pellengérre állítani, melyeket a BKV - mára büntetőeljárásba vont - korábbi, 2006 és 2009 közötti vezetői kötöttek.

A BKV Figyelőben több pontatlan állítás látott napvilágot. (Helyesen: Ebben a témában a BKV-figyelőn egy állítás sem látott napvilágot). Elsőként vegyük a cikk beharangozására használt állítást: a BKV Zrt.-nek nincs 2 milliárd forintos, vagy azt meghaladó tanácsadói szerződése egyik partnerével sem, a BKV Figyelő erre vonatkozó állítása hazugság, mely miatt a BKV helyreigazítást kért az Origo hírportál blogjától. (A BKV-figyelő a 2 milliárd forintot az eddig megkötött tanácsadói szerződések összegének összességére írta, és a félreértések miatt ezt egyértelműen ki is emelte). A BKV-nak volt ilyen szerződése, Antal Attila kötötte és mára büntetőeljárás van emiatt folyamatban, a szerződést évekkel ezelőtt a BKV felmondta. Ezt úgy beállítani, hogy 2012-ben is a BKV erre költ pénzt, ferdítés és kizárólag azt szolgálja, hogy a közvélemény szemében a BKV-t továbbra is pazarló nagyvállalatként állítsa be, miközben az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású intézményrendszeri átalakítása és belső megtakarítási programja zajlik a cégnél, melynek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem a tarifaemelés és a járatritkítás áll a fókuszába, hanem a belső megtakarítási potenciálok kiaknázása. (A bejegyzésben Antal Attila ezen szerződése még csak említésre sem került, tehát nem a BKV-figyelő ferdít, hanem a BKV sajtóosztálya).

Ugyanitt megjelent, hogy a BKV jelentős összeget költ madárriasztóra. A madárriasztó alkalmazása a BKV területén több szempontból is indokolt. Egyrészt a madárriasztóval infrastruktúrát védenek, hiszen a galambok komoly károkat okozhatnak a műszaki berendezésekben, másrészt az utasokat védik a galambok okozta kellemetlenségtől, a madarak ürülékétől. Mindezeken túl, esztétikai szempontból, és ami még fontosabb, higiéniai okokból is elengedhetetlen, hogy a BKV érintett területeit madárvédelemmel lássuk el, ezek jellemzően fizikai védelmet, tüskék telepítését jelentik.

A példák között szereplő szódavíz automaták üzemeltetésére 2006-ban az ingatlanhasznosítási szakterület kötött szerződést az ESMA Magyarország Kft.-vel. A szerződés nyilvántartásban feltüntetett becsült értékek nem a kifizetést jelentik, hanem - az indokolt esetben szigorú ellenőrzési feltételek mellett - a szerződésből maximálisan lehívható összeget. Ez a szerződésben a lehívásra vonatkozóan jogi kötelezettségvállalást nem jelent. A szerződésből évente átlagosan 2,5 millió Ft megrendelést adunk ki, a BKV dolgozói számára (járművezetők, karbantartók, stb.) jogszabályban előírt, munkavédelmi szempontból kötelező védőital-ellátás érdekében, tehát a szerződéses keretösszegként a cikkben szereplő 134 millió forintot az átlagos költés alapján 54 év alatt költi el a BKV. (Bár a BKV-figyelő egyáltalán nem sajnálja a szódavizet a BKV dolgozóitól, így közel a csődhöz illene eldönteni, hogy annak az évi 2,5 millió forintnak nem lenne-e jobb helye, már csak azért is, mert a legtöbb helyen a védőital a csapvízzel, télen pedig a meleg teával egyenlő).

A BKV Figyelő állításával ellentétben (Kiemeljük ismételten, hogy a blog ezen szerződéssel kapcsolatban nem állított semmit!) a 300 ezer forint értékű keretszerződés, amelyet 2008-ban kötött a BKV, nem egyszeri domain regisztrációt jelentett, ami alapján botrányosnak próbálták ezt beállítani, hanem az ár magában foglalta az internet havi előfizetési díját, a nevek bejegyzését, IP címek rezerválását, a tárterület biztosítását. Az ár 2008-ban volt aktuális, üzleti partnerek számára, amely köztudottan magasabb, mint ami otthoni használatra vonatkozik. 2009. január 1-től a BKV a Synergonnal áll szerződésben, így minden domain regisztrációval, internet-szolgáltatással kapcsolatos költség őket terheli, a velük kötött szolgáltatási szerződés keretében, tehát a szenzációként tálalt szerződés 4 évvel ezelőtti. (A listában "domain név regisztrálása" szerepelt, amiért egyértelműen sok a 300 ezer forint).

Szintén a blog kifogásolja az ún. kikötőszemlézést, de ez a szemle nem egy-két órás rátekintést, hanem vízből kiemelést és elszállítást is magában foglal. A szemlézésre vonatkozó szerződéskötés a hatóság által előírt feladatokra 39.300e Ft értékben pályáztatás útján történt 2011-ben. A munka lényege az, hogy ezek olyan közforgalmú kikötők, amiket a BKV köteles üzemeltetni és mint ilyen, hatósági engedély szükséges a működtetésükhöz. A kikötőket a hajózási hatóság előírásai szerint 10 évente le kell vizsgáztatni, illetve meder- és parthasználati díjat kell fizetni. Ez az összeg a szemlén kívül tartalmazza a kikötők rögzítését, pótlását, elszállítását, vízből való kiemelését, szárazon történő festését, karbantartását, javítását, majd az ezt követő vizsgáztatást, a szemléztetést és az eredeti helyre történő visszaállítást. Ezek a kikötők a saját hajók üzemeltetéséhez szükségesek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a hajózás évente mintegy 30-40 milliós nyereséget termel a BKV-nak (részben kikötők bérbeadásából). (A listában parti szemle szerepel, amiért egyértelműen sok a 40 millió forint).

A BKV Zrt. a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgálja, szükségességüket ellenőrzi. Például a szintén hivatkozott, még 2007-ben Antal Attila által kötött Kontakt Busz Kft-vel határozatlan időre kötött szerződés megszüntetése folyamatban van, évek óta nem történt kifizetés erre a szerződésre. Nem minden szerződés mondható fel rögtön: például egyes szerződések esetében a garanciavállalások, jótállások miatt van még hatályban szerződés, de ez nem azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtt kötött szerződésekre ma is kifizet összegeket a BKV.

A BKV Zrt. minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést, a korábbi szerződéskötési gyakorlatot a társaság vezetése felszámolta. Egy BKV-hoz hasonló méretű gazdasági társaság életében mindig lehet olyan szerződéseket találni, melyek a valós háttér ismerete nélkül szenzációként állíthatók be. A BKV több ezer járművet üzemeltet, a legkisebb alkatrész beszerzésére vonatkozó keretszerződés is tízmilliós nagyságrendű lehet. Kérjük, mielőtt valaki szenzációt próbál gyártani ilyen témában, kérdezzen, válaszolni fogunk - a BKV Figyelő ezt elmulasztotta, ehelyett hazugságokkal vezeti félre a közvéleményt. (A BKV-figyelő a mai napig várja a BKV és a BKK válaszát a szabályellenes jegyellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egy hónapja feltett kérdéseire. A sajtó tapasztalata az, hogy sem a BKV sem pedig a BKK nem szeret a számukra kényes témákra válaszolni, helyette húzzák az időt, amíg a téma körül elszáll az érdeklődés.)

Az elmúlt percekben több utasmegkeresést is kapott a BKV-figyelő. A fővárosi tömegközlekedők arról tájékoztatták blogunkat, hogy jelen pillanatban egy metróállomáson sincs füst, a metrók a teljes vonalon, menetrend szerint közlekednek. Ez azért is különös hír, mert lassan nincs olyan napszak, amikor ne állna a közlekedés valamelyik metróvonalon.

A BKV-figyelő megkereste a BKV fődiszpécserét, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy bár délelőtt volt egy kisebb üzemzavar, jelenleg valóban a vonalak teljes hosszán, menetrend szerint közlekednek a szerelvények és füst híján egy metróállomást sem ürítettek ki. A fődiszpécser hozzátette, kollégái egész nap készültségben állnak, hogy egy esetleges meghibásodás esetén azonnali buszos pótlást tudjanak szervezni.

Kisdi Máté, a Fővárosi Tűzoltóság szóvivője blogunknak elmondta, hogy a jelen pillanatban egy metrószerelvény sem füstöl Budapesten. A szóvivő hozzátette, a tűzoltók megszokásból meglátogattak egy metróállomást ahol nem tapasztaltak füstöt, de egy tetszés szerint kiválasztott szerelvényt hőkamerával átvizsgáltak, majd tovább engedték.

Úgy tudjuk, hogy Tarlós István főpolgármester azonnali vizsgálatot rendelt el. Azt szeretné kideríteni, hogy mi az oka annak, hogy jelen pillanatban egy metrószerelvény sem füstöl.

A Budapesti Közlekedési Központot is megkerestük az ügyben, ahol természetesen mindent cáfoltak, még a budapesti metrók létezését is. Vitézy Dávidot, a központ vezérigazgatóját a cég parkolójában értük csak utól, ahol éppen a szolgálati autójába készült beszállni, de annyit azért közölt, hogy az elmúlt 20 év felelőtlen fővárosi gazdálkodása miatt nem tartja magát felelősnek.

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

Amíg Tarlós István főpolgármester BKV tarifaemelésen vakarózik, addig a BKV-figyelő utánanézett, hová is folyik el a BKV-n belül az adófizetők pénze.

Összesen 2 milliárd forintba kerülő tanácsadói szerződések, szódavíz 140 millióért, domain név regisztrálás 300 ezerért, kutatások, elemzések, auditálások 300 millióért, madárriasztás 7 millióért, kikötő szemlézés 40 millióért. Ez csak néhány azon szerződések közül, amiket a BKV az elmúlt években kötött, és amik még mindig hatályban vannak. (A hatályos szerződései nyilvánosak, akár te is végignézheted a listát, csak kattints ide!)

Mint ismeretes a BKV takarékoskodni szeretne, ezért felmondták az utasok baleset-biztosítását, és a takarítókkal, biztonsági őrökkel kötött szerződést is. Ez még semmi, az alkatrészbeszerzést is leállították, és a végállomási tartózkodókban is lejjebb letekerték a fűtését.

Bizonyára jól jönne most az a több milliárd forint, amint a társaság az elmúlt években herdált el teljesen feleslegesen. Bár a társaság elismeri, hogy voltak feleslegesen megkötött, túlárazott szerződések, és ezek ügyében feljelentést is tettek, a BKV és a BKK kommunikációjából, valamint a bevezetett intézkedésekből jól látszik, hogy még mindig nem merik beismerni, hogy a társaság adóssága nem a bliccelőknek és nem is az egyszeri alkalmazottaknak köszönhető, hanem az értelmetlen és teljesen felesleges pénzszórásnak. Persze miért is ismernék be, amikor sokkal könnyebb az egyszeri embert egymásnak ugrasztani más hibái miatt.

Ha lesz egy kis időtök, lapozgassatok bele a listába, és írjátok meg, szerintetek melyik szolgáltatást árazták egy "kicsit" felül, vagy melyik szerződést érzitek teljesen feleslegesnek. Én kigyűjtöttem már egy párat, ami számomra érdekes:

Nagyításhoz kattints a képre!

A BKV "kritikus helyzete" miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István jelezte, hogy egy esetleges tarifaemelésről is döntene a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást. Szerinte a BKV leállása "nem tréfadolog", és a közlekedési káosz, illetve a "politikai skandalum" mellett a négyes metró uniós támogatásának elvesztését is jelentené.

Akár a tarifákat is emelné a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást - mondta Tarlós István főpolgármester, aki jövő szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

Tarlós azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig. Emellett befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást - mondta Tarlós.

Csütörtökön erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ a Népszabadság értesülését, hogy január végén, de legkésőbb február elején leállhat a BKV, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem tudja előteremteni a korábban zárolt 32 milliárd forintos állami támogatás kieső összegét. Azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.

Nem tréfadolog

Tarlós szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" - jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" - jelentette ki Tarlós, és hozzátette, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV. Szerinte ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" - fogalmazott Tarlós István.

"Az MSZP károgása visszataszító"

Tarlós felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, húsz éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; "26 ízben" tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szerint az utóbbi hetekben "túl hangos lett az MSZP". Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, "de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak".

(MTI, Origo)

Az elmúlt napokban több sajtóhír is megjelent a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának, Vitézy Dávidnak a 7,6 millió forintos jutalmáról. Csodaszép közleményt adott ki erről tegnap a BKK, amiből miden kiderül, csak az nem, hogy valójában mennyi is a prémium. Mindent cáfolnak, mindent tagadnak, csak annyi a biztos, hogy a maximális prémium amit felvehet, valóban 7,6 millió forint. Én egyébként ezt a mocskos médiát sem értem. Szegény Vitézy Dávid éhbérért dolgozik, csak kétmillió forintot visz haza havonta. Most kinek szúrja a szemét ez a csekély összegű kis prémium? Hát nem dolgozik meg érte?

Az elmúlt napok sajtóhíreiben valótlanul jelent meg, hogy Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatójaként 7,6 millió forint jutalmat kapott, melyet a BKK cáfol.

A valóság az, hogy a BKK vezérigazgatója a Fővárosi Közgyűlés által 2010. október 27-én 1809/2010. (X.27.) sz. közgyűlési határozattal – ellenszavazat nélkül, minden közgyűlési frakció támogatásával – elfogadott egységes bérpolitikai irányelvek szerint, mindegyik más fővárosi cégvezetővel megegyező módon bruttó fizetésének maximum 40%-ával megegyező, objektív célkitűzés alapján mért teljesítményprémiumra jogosult a munkaszerződése szerint. A prémiumok mértékét a Fővárosi Közgyűlés ezen döntésével jelentősen lecsökkentette, hisz a korábbi években a fővárosi cégvezetők rendre 100-150%-os teljesítménybérben részesültek, és bár a korábban megkötött munkaszerződéseket egyoldalúan módosítani nem lehet, az új elveket megegyezés útján egységesen minden vezetőnél érvényesítettük, így a BKV összes felső- és középvezetőjének prémiumai lecsökkentek, ezzel mintegy 250 millió forint megtakarítást elérve 2011-ben.

A fentiek szerint a prémium maximális lehetséges értéke tehát megegyezik a sajtóban megjelent összeggel, de fontos különbség a megjelentekhez képest, hogy annak sem értékelése és végleges odaítélése, kifizetése nem történt meg, az erről szóló híradások valótlanok. Az objektív célkitűzések (projektek előrehaladása, intézményrendszeri átalakítás előrehaladása, stb.) alapján 2012 tavaszán történik majd meg az értékelés és hozhat döntést a BKK Igazgatósága a kifizethető prémium mértékétől, ami várhatóan nem fogja elérni a lehetséges maximumot, részben takarékossági, részben az objektív mérési rendszerből fakadó okokból, hiszen minden célfeladat egységesen 100%-os teljesítése nem várható, több külső ok miatt sem (pl. egyes kormányzati döntésre váró projektek, pl. villamos járműbeszerzés késedelme kapcsán). Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti juttatás nem jutalom, hiszen a jutalom nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás. Jelen esetben a fővárosi cégvezetők bérezési gyakorlatában a bérezés alapbérre és teljesítményhez kötött prémiumra, teljesítménybérre történő megosztásáról van szó, melyet nem csak a felsővezetők, hanem a munkatársak esetében is alkalmaznak a társaságok, éppen azért, hogy a mérhető eredmények elérésére ösztönözzék a dolgozókat és a vezetőket.

Budapest, 2012. január 4.

Budapesti Közlekedési Központ

Használt autóbuszok beszerzéséről szóló keretmegállapodásra írt ki közbeszerzést a BKV, ezek becsült értéke három- és hatmilliárd forint között van.

A közlekedési társaság hatvan szóló és hatvan csuklós buszt vásárolna a rendelkezésre álló forrástól függően. Olyanokat, amelyek legfeljebb tízévesek és maximum egymillió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek.

További elvárás a járművekkel szemben, hogy alkalmasak legyenek a kerekes székkel utazók fel- és leszállására, a külön-külön is nyitható ajtók pedig legyenek ellátva beszorulás elleni védelemmel. A szóló autóbuszok kapacitása legalább 66, a csuklósoké pedig minimum 102 utas legyen. A szállítónak a hajtáslánc főegységeire három hónapos garanciát kell biztosítania.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdai tájékoztatása szerint nem konkrét buszokra írtak ki tendert. Keretmegállapodást szeretnének kötni a gyártókkal, forgalmazókkal, hogy gyorsabban és szabályosan be tudjanak szerezni használt buszokat, ha azokat egy európai ország eladja.

A BKK közölte: nem az újak helyett, hanem a régi Ikarusok felújításának kiváltására szereznek be használt buszokat. A korábbi tendereken beszerzett 13 Van Hool és 30 Mercedes Citaro busz heteken belül forgalomba áll Dél-Pesten és Budán.

(MTI, IHO)

A fenti képeket egy olvasónk készítette január elsején. Nincsucsur a Nap fia Tollas Kígyó unokája (ahogy magát hívta) nem kis humorérzékkel csalt mosolyt a 2012-es év elejére első napján az utasok és a BKV dolgozók arcára. Az utasai és kollégái közt nagy derültséget okozott nem éppen rendhagyó népviselete.

Tiszteletre méltó, hogy tényleg vannak még olyan emberek a cégnél, akik nem foglalkozva az élet és a cég gondjaival, próbálnak mosolyt csalni az utasok arcára. Ha valaki esetleg utazott a képen látható sofőrrel, ne fogja vissza magát, küldjön élménybeszámolót! :)

Három hónap múlva kereshetnek új munkát a budapesti metróállomások bejáratánál jegyeket ellenőrző biztonsági őrök – értesült a Blikk. Ők azok, akik biztonsági őr vagy vagyonőr feliratú kitűzővel a ruhájukon kérik a jegyeket és bérleteket. Karszalagjuk azért nincs, mert nem a BKV állományába tartoznak, és nem is végezték el az ellenőri tanfolyamot.

A lap információi szerint a BKV azt tervezi, hogy márciustól szerződést bont az őket foglalkoztató alvállalkozó céggel. Ezt megerősítette a BKV metrós szakszervezeti vezetője. Gulyás Attila szerint arról tájékoztatták őket, hogy költségtakarékosságból márciusban már nem dolgoznak a külsős biztonsági őrök a metróbejáratoknál. Csak ellenőrök kérik majd a bérleteket a kijáratnál, illetve lent a metrókocsikban is – közölte Gulyás Attila.

A BKV egy másik alvállalkozóval is szakít: a tisztaságról mostantól már BKV-s dolgozók gondoskodnak, lejárt ugyanis a szerződésük a korábbi céggel. Bár kiírtak egy pályázatot a takarításra, még mindig nem hirdettek eredményt. Hogy minden ragyogjon, saját munkatársaik takarítanak. Másodállásban, 600 forintos órabérért jelentkezhetnek pluszmunkára a dolgozók - mondta Gulyás Attila.

A BKV-tól lapzártáig nem érkezett válasz.

(Blikk, HVG)

Olvasónk férjével, és két gyermekével utazott a 160-as buszon. Már a felszálláskor feltűnt nekik, hogy a busz vezetője nem igen tud vezetni, ugyanis úgy állt be a megállóba, hogy a padka és az ajtó között körülbelül egy métert hagyott. Leszálláskor ugyan ezt tapasztalták, ezért olvasónk férje előre ment, hogy levegye a gyerekeket a buszról, csakhogy a vezető csengetett, és rájuk zárta az ajtót:

Tisztelt BKV-figyelő!

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki így járt, de a helyzetre való tekintettel mégis úgy éreztem, megosztom a történetet.

2011. december 22-én a Kubik utcai megállóban szálltunk fel férjemmel, valamint egy 2, valamint egy 4 éves gyerekkel a 160-as autóbuszra. Vagyis, inkább másztunk, mert a kedves sofőr úgy állt be, hogy az ajtó - nem a leghátsó - kb. egy méterre volt a szegélytől. A gond nem is ez, hanem, hogy a Csillaghegyi megállóba érve a beállás szintén nem sikerült, a kb. egy méter akkor is megvolt a busz, és a megálló között.

Férjem ment elsőnek, kézenfogva 4 éves fiunkat, elég nagy probléma elé nézve az egy méteres távolság miatt. A sofőr még meg sem várva, hogy ők leérjenek, rátapadt a csengőre, majd azonnal csukni kezdte az ajtót. Engem, karomban a 2 éves fiammal odacsukott, férjem épp, hogy le tudta rántani a másik gyermekünket. Az előttünk lévő ajtónál egy idős hölgy járt ugyanígy, és csak a szerencsén múlt, hogy nem történt semmi gond. Nem tudom, ilyen emberek egyáltalán hogyan vezethetnek buszt?

A busz 11:33-kor indult a Batthyány térről, az eset Csillaghegyen történt 12:08-kor. A jármű rendszáma BPI-188 volt.

Panaszommal felkerestem a BKV-t is, remélem, valamikor megtörténik az is, hogy arra alkalmas személyek vezetik a buszokat, amiken egyébként elég sok ember utazik.

Remélem, más nem jár így.

Olvasónk, Siegelinde a családjával szeretett volna elutazni a Nemzeti Színházba, a Lehel téren akartak metróra szállni. A fia jegyet szeretett volna venni, de az automata nagy meglepésükre elnyelte a pénzt, jegyet nem adott. A biztonsági őröktől szeretett volna segítséget kérni, de elhajtották. Azt mondták, hogy sem nekik, sem pedig a BKV-nak nincs köze az automatához, és ha jegyet akarnak, akkor menjenek a Déli pályaudvarra. Hiába fenyegetőzött, hogy panaszt fog tenni az Akácfa utcában, az őrök csak annyit mondtak, hogy "úgyis elhajtanak majd". Részletek alant:

Kedves BKV-figyelő!

Színházjegyünk volt a Nemzeti Színházba, időre mentünk, a lányom, a fiam és én. A Lehel téri metrómegálló Bulcsu utca felőli lejáratán mentünk le. Lányomnak BKV-bérlete van, én kezeltem a jegyemet a jegykezelő automatában. A fiamnak nem volt jegye, ő bedobott a jegykiadó automatába 320 ft-ot. Az automata nem adott jegyet és a pénzt sem adta vissza. Mivel siettünk és nem volt időnk máshova menni jegyért (meg egyébként sem gondolom, hogy ha a BKV-alvállalkozó által kihelyezett automata rossz, akkor az én kötelességem nyomozni, hogy hol kaphatok jegyet és elmenni érte máshova, pláne, hogy a pénzt is elnyelte), közöltem az ott álldogáló ellenőrökkel, hogy a pénzt az automata elnyelte, jegyet nem adott, nekünk mennünk kell, szeretném felírni az egyikük azonosító számát (ami a karjára csíptetett kártyán volt látható), hogy ha a fiamat kiszálláskor meg akarják büntetni, hivatkozhassunk arra, hogy ők látták az esetet. Ekkor kezdődött a számomra érthetetlen agresszivitás az ellenőrök részéről.

1.) Közölték, hogy nekik ehhez semmi közük és a BKV-nak sem, mert alvállalkozó működteti az automatát. Ez ugyan szerintem jogtalan, mert egyrészt az alvállalkozót a BKV bízta meg, másrészt a BKV kötelez arra, hogy legyen jegyem és ennek megvalósítására rakatta ki az automatákat és ha nincs jegyem, megbüntet. De oké, az ellenőrök ezt a parancsot kapták, ezt kell mondaniuk. (Bár mikor kb. 3 hete az Újpest-Városkapunál jártam ugyanígy, ott a 3 ellenőr végtelenül segítőkész volt, próbálták kiszedni a pénzt az automatából, együtt éreztek velem és egy szóval sem mondták, hogy nincs közük hozzá.)

2.) Amikor megkértem azt az ellenőrt, akinek a karján volt az említett, odacsíptetett kártya, hogy hadd olvassam le a számát, akkor elkezdett forogni, hogy ne tudjam elolvasni, közölte, hogy nem mutatja meg, mert nekem ahhoz semmi közöm, majd levette a karjáról és eltette a zsebébe. A másik ellenőr, aki szintén odajött, közölte, hogy menjünk innen, mert nekik semmi közük az automatákhoz, menjünk a Délibe (!) jegyet venni. Ennek a másik ellenőrnek nem volt a karján kártya. Mondtam neki, hogy akkor az ő azonosítószámát szeretném, vagy a nevét. Közölte, hogy ő most nincs is itt, mert szabadságon van. Mindkettőjük karján rajta volt a karszalag, a sárga "JEGYELLENŐR" felirattal. Közben pedig az első ellenőr közölte, hogy ő nem is ellenőr. Kérdeztem, hogy akkor miért van a karján egy félméteres "JEGYELLENŐR" felirat.

3.) Erre mindketten (eredetileg hárman voltak, de a harmadik eddigre elosont valahova) fenyegetően elindultak felém és minősíthetetlen, emelt hangon, végül már kiabálva fölém hajoltak és azt ordították, hogy azonnal menjek el innen, tűnjek el, semmi közöm a számukhoz. Én továbbra is kértem a számukat, vagy a nevüket, mire a két ellenőr felváltva kezdett velem kiabálni, hogy lehet innen továbbmenni, tűnjek el, nincs itt semmi keresnivalóm, saját felelősségünkre leengednek minket a metróba. Mondtam, hogy az nekem nem elég, mert a pénzem az automatában maradt és így a fiamat megbüntetik, kérem azonnal az azonosítójukat. Mire a második ellenőr (a fiatalabbik) újra felém jött kiabálva, a testét nekem nyomva tolt arrébb és felemelte a kezét fenyegetően a fejem fölé, miközben folyamatosan ordított. Mondtam neki, hogy ne érjen hozzám, mert rendőrt hívok. Erre gúnyosan nevetett és mondta, hogy hívjak nyugodtan. (Mindketten nagydarab emberek voltak és  kb. egy fejjel magasabbak nálam.) Ezután az első ellenőr is nekem nyomult testtel és emelte a kezét. Hátraléptem, elővettem a mobilomat és megpróbáltam levideózni őket. Erre az első ellenőr azt üvöltötte, hogy „elveszem a mobilodat és összetöröm” (ekkor már tegeztek is) és ki akarta kapni a telefont a kezemből, de gyorsan a hátam mögé dugtam. Mondtam neki is, hogy ha kezet emel rám, rendőrség lesz a vége. A rendőrség emlegetésére uralkodtak magukon és nem ütöttek meg, de nem sok híja volt.

Ezután mondtam, hogy az Akácfa utcába megyek panaszt tenni. A fiatalabbik ellenőr gúnyosan nevetett és közölte, hogy "az Akácfából úgyis elhajtanak majd". Végül lekezelően megkérdezte  a fiamtól: "Ez az anyád?"

Ezután hosszas keresgélés után máshol vettünk egy másik jegyet és a fiam azzal utazott.

Számomra a legfelháborítóbb az volt ebben, hogy tudtommal kötelességük kérésre az azonosítószámukat közölni, ők meg ezt megtagadták. Nem értem, hogy ha tényleg semmi közük az automatákhoz, akkor miért eleve ezzel az elutasító magatartással kezdték. Hiszen akkor ők nem voltak hibásak semmiben. (Később persze, az üvöltözésükkel már lett vaj a fejükön.)

Köszi, hogy elolvastátok.

Siegelinde

A budai Várnegyeden vág át az a buszjárat, amelynek vezetője, Pallér István menet közben időjárásjelentést mond, évfordulókról mesél, és idegenvezetést tart az utasoknak. Részben önvédelemből teszi, hogy megtörje a nyolcórás műszak egyhangúságát, részben az utasok figyelmét szeretné elterelni mindennapi gondjaikról. Mindig visz magával munkába egy kopott törölközőt, az [origo] hangos képriportjából kiderül az is, miért.

A képriport indításához kattintson a fotóra!

Olvasónk, Edit egy biztonsági őrrel került összetűzésbe a Deák Ferenc téren. 5 éves gyermekével szeretett volna metróra szállni, aki bár 6 éves koráig ingyen utazik, rendelkezett utazásra jogosító MÁK igazolvánnyal. Az utas ezt felmutatta, de a biztonsági őr kikapta a kezéből, itt kezdődött a balhé. Anyázás, és lökdösődés lett a vége, amit Edit nem vett jó néven. Jegyzőkönyvet vetetett fel az esetről, és a következő levelet küldte a BKV-nak:

Tisztelt BKV Zrt!

Ezúton szeretnék panaszt tenni valamint intézkedésüket kérni, hogy ilyen ne fordulhasson elő mert az ilyen és hasonló esetek kizárólag az önök hírnevét rontják. Tegnap az 5 éves gyermekemmel utaztunk, egész pontosan a Deák téren szálltunk metróra.

A Váci utcai lejáratnál történt, három ellenőr (mint később megtudtam, nem a BKV alkalmazottai hanem ilyen szedett-vedett brigád) teljesített szolgálatot. Egy ősz hajú, rosszul öltözött, lelakott, nő imitátor, egy alacsony szemüveges pocakos férfi, és egy magas vékony fiatalember. Bemutattam az érvényes bérletemet, illetve a gyermekem MÁK kártyáját, kb. 20 cm volt a kövérebbik férfi orrától. Mikor el akartam tenni megfogta a csuklómat és kitépte a kezemből.

Én természetesen visszavettem, mire a férfi elkezdett szidalmazni, hogy egy majom vagyok, meg hülye, a kurva édes anyámat stb. Elfordulva tőle, hogy nem legyen vita a mellettem álló fiatalembernek megmutattam a kártyát, hogy 2012. március 31-ig érvényes, ő konstatálta a helyzetet. A későbbiekben nem vett részt ebben a balhéban. A kedves kollégája eközben szidalmazott, erre én is elküldtem az anyjába, a gyermekemet és engem folyamatosan lökdösött, igyekezve sarokba szorítani, az utasok legnagyobb megrökönyödésére, akik megálltak, és föltorlódva nézték a kialakult helyzetet.

A kolléga nője elkezdett replikázni, védve a nemlétező mundér becsületét, holott a incidenst nem látta mivel 5-6 méterre állt. Kilátásba helyeztem a rendőrség kihívását, mivel szándékosan megfordította az igazolványát, kértem, hogy igazolja magát, de erre nem volt hajlandó, félő volt mire vissza megyek egy rendőrrel elszivárog a helyszínről. Átmentem a másik lejárathoz ahol két normális ellenőr megmutatta, hol a forgalmi iroda majd  vissza irányítottak a másik oldalra, ott lett számomra ismeretes, hogy mindez a forgalmi ügyelet előtt történt, láthatták az esetet.

Itt megtudtam H. Csaba úrtól  legnagyobb sajnálatomra, nincs olyan kamera ami a történteket veszi, sőt itt egyáltalán kamera sincs. Itt nagyon kedvesek voltak, sőt telefonon utolérték ezeknek a bohócoknak a főnökét, akiben föl sem merült, hogy a szedett-vedett alkalmazottja esetleg hibázhat, majd azzal is előállt, hogy a MÁK kártya az Államkincstár tulajdona, és nekem semmi közöm hozzá. Itt megjegyezném, hogy a kártya a gyermekem nevére szól, a gyermekem tulajdona, akinek a törvényes képviselője én vagyok hatéves koráig tudtommal, pedig ingyen utazik!

Időközben a lökdösődő kolléga eltűnt a helyszínről, én pedig kb. 50 percet vártam, míg a kedves főnökük átért és meg tudtam írni a  155160 számú jegyzőkönyvet. Természetesen vele sem jutottam semmi érdemlegesre. Ez a procedúra egy órámba került, valamint az öt éves  gyermekemnek is végig kellett nézni ezt az agresszív incidenst. Szeretném ha kivizsgálnák ezt az ügyet és érdembeli lépést tennének, hogy ilyen alul iskolázott bunkó állatok ne keserítsék az utasok életét, érdekes módon fiatalokkal, gyerekekkel, és nőkkel ekkora legények.

Arról nem beszélve valamint az önök hírnevének sem tesznek jót.

Most, hogy beköszöntött a tél, egyes vonalakon a kiírt menetrendtől teljesen eltérően közlekednek a BKV-járatok. A saját tapasztalatom az, hogy ha a téli hónapokban időre kell mennem valahova, akkor 30-40 perccel előbb kell elindulni, hogy a megbeszélt időre megérkezzek. Bár olvasónk nem busszal, hanem villamossal szeretett volna utazni, de a 45 perces útra ígyis 70 percet szánt, mégis elkésett a vizsgájáról:

Tisztelt BKV-figyelő!

Ez az eset pár órával (dec. 19.) ezelőtt történt. Kresz vizsgázni mentem a XIX.Vas Gereben utcába Zuglóból. Különböző forgalmi okok miatt (csak 62-es villamos jött, aminek ott a végállomása) Kőbánya alsó villamosmegállóban várakoztam egy 3-as villamosra (a 62-es elhaladta után rögtön egy perccel volt kiírva az indulás a menetrendben). Nem jött.

Először csak az első menetrendszerinti nem jött. Aztán a második. Majd 20 perc (!) elteltével döcögött be egy. De természetesen ezek után sem haladtunk simán. Felújítási munkálatok zajlottak a villamospályán, aminek köszönhetően a Kőbánya alsó és Ecseri út villamosmegálló között lévő 4 megállót sikeresen 15 perc alatt tette meg a villamos. Ennek köszönhetően természetesen lekéstem a vizsgámat, be se engedtek már a terembe. (Pedig az előre megtervezett 45 perces útra 70 percet szántam, hogy még véletlenül se késsek el).

És mondanom sem kell, ez újabb 5000 forint vizsgadíj lesz.

Kérdem én, hogy miért nem lehet éjszaka felújítani egy olyan villamosvonalon, ahol 5 percenként jár villamos. Ez az Örs Vezér terétől pár percre van, miért nem lehetett villamospótló autóbuszt küldeni?

További szép napot!

madarbandi

A lent olvasható levélben felvetett problémával az elmúlt közel öt év alatt számtalanszor foglalkoztunk. Azért kell mégis újra és újra elővenni, mert bár az utasoknak már mindenhol tiltott a dohányzás, a járművezetők még mindig rágyújtanak vezetés közben. Ez főleg ilyenkor télen zavaró, amikor a fülkéből a zárt utastérbe átszálló füstöt 100-120 ember kénytelen belélegezni a járművezető miatt.

Kedves Gál Mihály!

Rendszeresen olvasom a blogodat. Sok dolog van, ami felháborít a BKV-val kapcsolatban. Nem fárasztalak a véleményemmel, gondolom minden nap megteszi kismillió ember aki ír neked. Ami miatt megkerestelek, az a dohányzás. Mint tudjuk, nem is olyan régen vezették be a megállók környékén való dohányzás tiltását. Ez még rendben is volna. De ha már az utasoknak tilos, a busz és villamos vezetőinek a járművön, vezetés közben miért megengedett ugyanez?

Én nem dohányzom, ráadásul kismama vagyok, és majd minden nap járok Kispestről Kőbányára a 151-es busszal. Megdöbbenve tapasztalom elég régóta, hogy a sofőrök kedélyesen dohányoznak vezetés közben, a füst meg vastagon dől be az utastérbe. Kérdem én, hogy ez mennyire megengedett a sofőröknek? Lehet hogy egyedül vagyok ezzel a problémával, de ha már az utasoknak tilos a megállókban a dohányzás, akkor legyen már tilos a sofőröknek is, ugyanúgy mint a mobilozás! Nem mellesleg ugyanúgy balesetveszélyes dolognak tartom, mint a mobilozást, hisz volt már rá példa, hogy a dohányzó buszsofőr leejtette a cigijét, és fékezett akkorát, hogy utasok estek egymás nyakába... Másrészt nem tudom elhinni, hogy nem bírják kivárni a sofőrök az úti célt, hogy ott gyújtsanak rá.

Remélem tudsz valami biztatót mondani nekem erről a dohányzás ügyről, kíváncsian várom!

Az országszerte ismert Credo márkájú autóbuszokat gyártó vállalkozás, a Kravtex-Kühne cégcsoport bemutatja új fejlesztésű, elővárosi autóbusztípusát, a Credo Econell 12-t, amely készen áll a Volán társaságok üzemanyag-költségeinek letörésére. A 40 fejlesztő-mérnök közreműködésével, tizenkét hónap alatt kifejlesztett Econell egy vadonatúj járműkoncepció, amely alacsony tömege, rendkívül hatékony és környezetbarát motorja révén képes akár évi egymillió forint megtakarítására is. A teljes egészében magyar fejlesztésű, árarányosan pedig 85%-ban magyarnak tekinthető termék az európai piacon is egyedülálló paraméterei révén akár külföldön is piacképes lehet.

A Kravtex-Kühne csoport egy 100%-ban magyar tulajdonú gépipari vállalkozás, amely győri és mosonmagyaróvári telephelyein fő profiljaként tíz éve fejleszt és gyárt autóbuszokat. A tavaly csaknem hétmilliárd forintnyi konszolidált árbevételt elérő cégcsoport közvetlenül 470 munkavállalót foglalkoztat, ám beszállítói révén közel 2000 család megélhetését biztosítja. 1999 óta csaknem 900 darab Credo márkájú, magyar buszt gyártott, és jelenleg is piacvezetők az új autóbuszok magyarországi értékesítésében. Kiemelt partnereik, a Volán társaságok mindegyike üzemeltet már Credo buszt, amelyek naponta közel félmillió utast juttatnak célba. Mára az ország minden szegletében közlekednek a Credo márkájú járművek.

A most bemutatkozó Credo Econell 12 egy kétharmad részben alacsonypadlós, tizenkét méter hosszúságú elővárosi autóbusz, amelyet 40, mosonmagyaróvári és győri kötődésű mérnök tervezett. A Szombath Imre főkonstruktőr vezette csapat célja az volt, hogy olyan terméket hozzanak létre, amely egyedülálló paraméterei révén mind a hazai, mind az európai buszpiacon rövid időn belül siker-típussá válhat. Ennek érdekében a hagyományos, 22,5 coll-os kerékméretű buszok tágas és utasbarát kialakítását ötvözték a 19,5 coll-os kerékméretből adódó alacsony tömeggel, amelynek eredménye egy eddig ismeretlen kategória az elővárosi buszok palettáján. A Credo Econell 12 egy kompromisszumoktól mentes, modern és komfortos jármű, amely azonos körülmények között, versenytársainál jóval olcsóbban képes üzemelni.

Ezt a hatékonyságot igazolja az a 900 darab, már átadott Credo autóbusz is, amelyek napi forgalmi körülmények között adnak számot rendkívül alacsony üzemanyag-felhasználásukról. Sokatmondó adat, hogy a már jelenleg is üzemelő, 900 darab Credo autóbusz, évi 70.000 kilométeres, átlagos futásteljesítménnyel és a mai dízelárakkal számolva évente több mint egymilliárd (!) forintnyi üzemanyagot takarít meg az üzemeltetők hasonló paraméterekkel rendelkező, ám elöregedett járműveihez képest.

Mint ismeretes, napjainkban több mint 2000, 17 évnél is öregebb, korszerűtlen és környezetszennyező autóbuszt üzemeltetnek a hazai közlekedési társaságok. Ezeknek a járműveknek a cseréje évek óta esedékes, ám érdemi lépések mindeddig nem történtek kiváltásukra. Hisszük, hogy a Credo Econell 12 kifejlesztése áttörést hoz a hazai autóbuszpark megújításának folyamatában, hiszen nem csupán egy új magyar busztípus született, hanem olyan kategóriát teremtettünk, amely mind a Volán társaságok szakmai elvárásainak, mind az elővárosi közlekedésben résztvevő utazóközönség igényeinek is teljes mértékben megfelel, -áll a gyártó közleményében.

A buszok műszaki állapota miatt bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség - derül ki a BKV igazgatósági ülésén tárgyal dokumentumból, amely szerint ötszáz járművet selejteznének le 2013-ban, ezért 2012 első felében legalább ötszáz új busz forgalomba állítására kell tendert kiírni.

Legalább ötszáz új busz forgalomba állítására kell 2012 első felében tendert kiírni az új buszüzemeltetési modell keretében, mivel ennyi járművet selejteznének le 2013-ban - derül ki a BKV igazgatósága által megszavazott előterjesztésből.

A BKV pénteki igazgatósági ülésén tárgyalt, november végi keltezésű dokumentumból kiderül: még idén 56 járművet, 2012 júliusáig további 302 darab buszt kellene leselejtezni, ezek gazdaságosan már nem javíthatók, 1990 előtt készültek, futásteljesítményük meghaladta az 1,2 millió kilométert, és 2003 óta semmilyen értéknövelő felújítást nem kaptak. A kieső állományt teljes egészében pótolni kell, jövő év végéig pedig további 222 járművet kellene a forgalomból kivonni. Ezzel egyidejűleg jövőre el kell végezni 123 busz vázjavítását 853 millió forint értékben, és ezt az összeget a 2012-es üzleti tervben rögzíteni kell. A javítás elsősorban a szóló 415-ös (44 darab), valamint a csuklós 435-ös (43 darab) Ikarusokat érinti. Ezek mellett számolni kell azzal, hogy átmenetileg nagyobb, akár 20-50 darabos járműhiány is keletkezhet.

Ezekkel a kivonásokkal a BKV 1367 darabos buszparkja 1065-re csökken, ugyanakkor a jelenlegi csúcsidei járműigény 1160 darab. A dokumentumban az is olvasható, hogy a jelenlegi műszaki állapotok már a működőképesség legszélső határát jelentik, vagyis bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség.

A dokumentum kiemeli azt is, hogy az elvégzendő nagyjavítások mindössze 16 százalékát végezték el 2005 óta; az elmúlt hét évben 1878 nagyjavítást kellett volna elvégezni, de ebből 1575 elmaradt. Ennek következménye, hogy a BKV-nál szolgálatot teljesítő buszok átlagéletkora 17,8 év, amely több mint kétszerese az Európában elfogadott hét-nyolc évnek. Emellett a fővárosi közösségi közlekedésből legnagyobb arányban (felszálló utasszámból 40 százalék) a buszokat használják. Londonban a járművek átlagéletkora 6,2, Prágában 9,5, Cagliariban pedig 1,5 év.

(Origo, MTI)

Olvasónk, Gábor több, mint egy éve él Birminghamben ahol minden nap tömegközlekedik. Az alábbi levélben összefoglalja, miben más az ottani közlekedés, mik az előnyei és mik a hátrányai. Ami nekem az utastájékoztatáson kívül a leginkább tetszett az az, hogy az ottani BKV buszain csak a helyi nyugdíjasok utazhatnak ingyen, ők is csak csúcsidőn kívül, egyéb időknek kiegészítő jegyet kell venniük. Minden busznak csak egy ajtaja van, jegyeket is csak a buszon lehet venni, mégis gyorsan és flottul megy minden:

Kedves BKV-figyelő!
 
Bár kommentelője nem vagyok, de kitartó olvasója igen a BKV-figyelőnek. Sokszor látom a bezzegnyugatozást mindkét oldalról. Támadva és dicsérve. A levelemmel megpróbálom objektíven bemutatni Birmingham UK (mert van pár másik az USA-ban is) helyi tömegközlekedését. Remélem sikerül tényleg objektívnek maradnom. Több mint egy éve lakom Birminghamban és mindennap használom a buszokat, több vonalat is. Na akkor kezdem..
 
Birmingham lakossága kb. 1 millió, elővárosokkal kb. 2,5 millió (muszáj beleszámolni, mert a tömegközlekedésük teljesen összeépült). Csak felszíni közlekedés van. Busz, vonat illetve egy villamos amit Metro-nak hívnak. A vonatokról sajnos nem tudok bőven írni, mert nem használom, de igazából a helyi közlekedésben a buszoknak van a legnagyobb szerepe (92%)
 
Birmingham buszközlekedését több cég szolgáltatja, amit egy központi irányítás fog össze. Amolyan hatóság, neve Centro (http://www.centro.org.uk/). A legfőbb buszos cég a National Express West Midlands (NXWM, a többi cég száma kb. 20, de a vonalak többsége a National Express West Midlands-é. (77%). A továbbiakban az NXWM buszokról írok, mert csak azokat használom.
 
Buszok (általános): Létezik emeletes és normál kivitel, csuklóst eddig egyetlenegy vonalon láttam. Mivel az angol parkolás az utak szélén gyakori és sok a szűk utca, a csuklós gyakorlatilag használhatatlan. A buszok egy(!) ajtósak, még az emeletesek is, így csak elsőajtós felszállás lehetséges. Mégis megoldják az utascserét gond nélkül!

Tisztaság: Hát ebben van jó is rossz is. Az ülések szövetülések mégis tiszták, hetente max. 1-2 koszos ülést látok, jellemzően a délutáni órákban (valószínű napközbeni koszosodás). Látszik a szövet takarítása! Viszont ami probléma, hogy az emberek szemetelnek, esznek isznak a buszon, így a padlón sörösdoboz, üdítősdoboz, gyorskajáldás kajadoboz hever szanaszét, illetve a napi újság maradék.(minden hétköznap reggel harmincegynéhány oldalas ingyenes helyi újság olvasható a buszokon). Graffiti nincs! Max karcolt ablakok.
 
Akadálymentesség: Minden busz alkalmas babakocsi és/vagy kerekesszék kiszolgálására. Minden busz alkalmas: 1 kerekesszék és 2 kicsi babakocsi (vagy 1 nagy), vagy 3 kicsi babakocsi. vagy 2 nagy babakocsi szállítására egyidejűleg. Olyan nincs hogy alacsonypadlós busz. Minden busz ajtó felőli első részét a sofőr engedi le, amikor látja hogy szükség van rá. Nem vagyok műszaki, így csak tippelek hogy hidraulika a megoldás. Amennyiben nem tudod használni még így sem a buszokat, lehetősged van Ring & Ride buszt hívni. Ami akár háztól-házig is szállít.
 
Biztonság: A legtöbb busz CCTV rendszerrel van ellátva, amit Te is követhetsz, hiszen egy monitor az utasok felé is mutatja a kamerák képeit. Jellemzően csak este mutat képet az utasok felé. Egy buszon kb 8-12 kamera van.
 
Utastájékoztatás: Ez az a pont, ami kimondottan tetszik. De próbálok objektív maradni. Az összes megállóban az ottani indulási idők vannak feltüntetve. Illetve van vizuális kijelző is, sajnos ez nem mindenhol (lásd kép). A tájékoztató rendszerről lásd a képet. Mobilhálózaton keresztül történik az információáramlás. Ezeken a kijelzőkön egyéb információk is megjelennek pl.: útfelújítás miatt késések stb. Ha valami miatt terelés lesz, és más útvonalon fognak járni a buszok, legalább egy héttel előtte a megállókban kihelyezik az infót.

Minden megállónak van egy betűkből álló kódja, amit egy sms-számra elküldve válaszként kapod az elkövetkező egy órában érkező busz listáját és érkezési idejét. Ugyanezeket a megállókódokat egy direkt mobil eszközökre optimalizált weboldalon is használhatod ugyanazokért az infokért (http://netwm.mobi/). Itt azonban már utca, városrész stb. alapján is kereshetsz megállókat térképes megjelenítéssel. Gondolom nem véletlen hogy a könnyebb begépelhetőség miatt a kódokban csak olyan betűk szerepelnek amik a telefon billentyűin az első betűk. egy példakód: nwmdamwa, nwmdamtp (igen, az első három betű mindig egyforma és az m valóban nem az első betű, de ez a cégnév rövidítése).

Androidos okostelefonon létezik egy app, ami a gps alapján mutatja merre is vagy, majd megmutatja a közeli megállókat, járatinformációkkal, jó szolgálatot tesz ha elkeveredsz. Iphone appról nem tudok, de ez nem zárja ki, hogy ne lenne.
 
Pontosság, járatsűrűség: Mivel sok járat elég forgalmas utakon jár ezért képtelenség előre megmondani mikor hol is lesz a busz, ezért csak tájékoztató időket adnak meg bizonyos buszjáratokon csúcsidőben. Pl.: Every 1-6 minutes. Természetesen itt is vannak késések, kimaradások. Tehát itt nincs bezzegnyugaton... Frekventált járatok követési ideje csúcsidőben és napközben 1-10 percenként. Jelentéktelenebb vonalakon jellemzően 10-30 perces követés van.
 
Jegyek/jegyárak: egy útra felnőtt: £1,80; gyermek: £0,80 (610 HUF és 270 HUF), napijegy felnőtt: £3,60; gyermek: £2,50 (1220 HUF és 850 HUF), napijegy családos (2 felnőtt 4 gyerek): £7,80 (2650 HUF). Ezeket a jegyeket a buszon kell megvenni, máshol nincs is. A buszon egy kis dobozba kell dobni a pénzt (CSAK érme), visszajáró nincs! Cserébe hamar megy a jegykiadás. Bedobod a pénzt – mondod milyen jegy kell – a sofőr a gépén megnyomja a gombot a kért jegynek megfelelően – a fülke mögött a falon van jegykiadógép – letéped a jegyed és kész. Csak elsőajtó van, így nem tudsz fellógni. Ellenőr nagyon ritka, két három havonta látni őket!
 
Hetibérlet: £14,50 (4950 HUF) jegyirodában váltható, Havibérlet £46,00 (15640 HUF) szerződéssel automatikusan minden hónapban megkapod postán, heti: £52,00 (17680 HUF) jegyirodában váltható, Éves: £552,00 (187680 HUF) jegyirodában váltható városrészenként 5-6 kisbolt és újságos árul még heti/havi bérleteket. Ezek fényképes bérletek.
 
A fenti jegyek/bérletek nem érvényesek a Metro-ra. Külön díjszabása van. Lásd az alábbi linken. Aki bővebben kíváncsi a gyermekjegyekre, csúcsidőn kívüli jegyekre, régiójegyekre, csak reggeli jegyekre, látogasson el ide: http://nxbus.co.uk/west-midlands/tickets-prices/
 
Még ami fontos lehet: a nyugdíjasok A nyugdíjasok bérletet kapnak a várostól, de ahhoz itt kell élniük, tehát pl. egy londoni nyugdíjasnak nincs ingyen a busz Birminghamben. Ők egy chippel ellátott bérletet kapnak amit egy érzékelőhöz tartanak a buszon, így nyomon követhető mennyien-mikor-merre utaznak. Ami még érdekes és tanulságos, hogy reggel 9.30 előtt nem érvényes a nyugdíjas bérlet, csak ha kiegészítő jegyet vesz hozzá. A bérletesek is nyomon követhetőek, mert amikor felmutatod a bérleted, a sofőr nyom egy gombot a masináján.
 
Érdekességek: Sorbanállás a megállóban. Ez egy furcsa dolog Magyarországhoz képest. Aki előbb jött, az száll fel előbb a buszra. Eleinte próbáltam udvarias lenni idősekkel és hölgyekkel, de nem értették mit akarok tőlük. Itt ez nem szokás. A sor az sor! Viszont a buszon rögtön feláll mindenki a babakocsis helyről illetve lehajtható ülésekről ha idős ember száll fel vagy kismama babakocsival.
 
Sofőrcsere menet közben: Vagyis van egy-egy megálló ahol az utascserén kívül a sofőrcsere is megtörténik. A régi kiszáll, majd az új beül és megy a busz tovább. 4-5 perc alatt elintézik,  s ezek nem feltétlenül a végállomások!
 
Az Outer Circle... Azaz a 11-es busz. Európa leghosszabb útvonalon közlekedő helyijárata. 11A (Anticlockwise) jelzéssel az óramutató járásával ellentétesen közlekedik, míg a 11C (Clockwise) az óramutató járásával megegyezően halad. Megállóinak száma kb. 260. Több forrás más más adatot említ. Az útvonalhossza pedig 27 mérföld (kb 43 km), kb 2-2,5 óra alatt ér körbe. Hétköznaponként "elvileg" 8 percenként jár, mint ahogy olvasható a buszokon is: "Every 8 minutes". Hosszú útja miatt persze nem 8 perc az a 8 perc. Néha 15-20 perc is eltelik két busz között, néha pedig 2-3 jön egyszerre. Érint 233 iskolát(általános, főiskola, egyetem), 69 sport/kulturális központot, 19 bevásárlóközpontot, 6 kórházat és a városi börtönt. Naponta kb 50000 utas használja.
 
Néhány buszjáratot több cég szolgál ki. Például a 37-s buszt három cég üzemelteti, ugyanazon az útvonalon. Kedvezményekkel próbálnak utast csalogatni az ilyen “közös” járatokon.
 
Üdvözlettel Gábor

BKK-nál azt a problémát próbálják megoldani, hogy 2012. április 30-án 110 buszt pótolni kell, mert lejár az üzemeltetési szerződés az alvállalkozókkal, a BKV-nak pedig nincsen saját eszköze, hogy ezeket pótolja – jelentette ki Vitézy Dávid egy buszközlekedési konferencián. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint ennek nyomán olyan tender zajlik majd, amelyben nincsen felkészülési idő, vagyis feltehetően nem új buszokkal, hanem használtakkal fognak pályázni, -olvasható az IHO közút rovatában.

Mint írják, ezután indulnak el 2012 elejétől azok a tenderek, ahol már hat-nyolc hónapos felkészülési időt hagynak, hogy új járművekkel indulhassanak a szolgáltatók a hosszútávú, nyolcéves szerződésekért. Ezzel párhuzamosan a meglévő BKV-flotta cseréjét is el szeretnék indítani. A cél, hogy 2014-ig több száz buszt kicseréljenek. Vitézy Dávid abban reménykedik, hogy az új járművek miatti költségnövekedés, illetve a hatékonyságnövekedés miatti költségcsökkenés statisztikailag kioltja egymást, ezért a mainál legfeljebb picivel magasabb büdzsével intézhetik a buszbeszerzést. (Nagyon drága az öreg buszok üzemeltetése.)

A két tender között nagy különbségek vannak, a napokban induló első fordulóban rövid távú, egy-két éves szerződésekről és 25-50 buszról szól. A május elsejétől induló új tenderek már új járművekre, 100, vagy akár maximum 300 autóbuszról szól – tette hozzá.

A jövőben a kötöttpályás ágazatokban monopolhelyzetben marad a BKV, ugyanakkor a megrendelői feladatokat, tehát a menetrendszervezéssel, hálózattervezéssel és utastájékoztatással kapcsolatos feladatokat 2012 májusától a BKK veszi át. Minden, amitől a rendszer egységes, amitől az utasnak mindegy, hogy milyen szolgáltatóval utazik, átkerül a BKK-hoz. Ilyen az egységes bérlet, a menetrend, a szolgáltatási portfólió, utastájékoztatási rendszer. A szolgáltató, az üzemeltető feladatai, amitől működik a rendszer, de nem befolyásolja, hogy több üzemeltető is legyen, maradnak a BKV-nál, illetve a remények szerint új buszos szolgáltatóknál – mondta a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Új buszüzemeltetési modell Budapesten című konferencián.

A buszágazat 40 százalékos részesedéssel bír a budapesti utasszámból, összesen 550 millió utast szállítanak, és 92 millió kocsikilométert tesznek meg egy évben. A buszok 24 órás üzemben működnek, lefedik Budapest összes kerületét. Közel 240 nappali és 30 éjszakai buszvonal üzemel a fővárosban 1400 autóbusszal. A csúcsidei kihasználtság nagyon magas, 90 százalék fölötti a járatok 80 százalékán. Ez köszönhető a magas benzináraknak, és annak, hogy két éve nem emelkednek a jegyárak – véli Vitézy.

Vannak finanszírozási gondok, most szeretnék megteremteni a stabil finanszírozási hátteret vagy adópolitikai intézkedésekkel, vagy költségvetési támogatással, vagy ezek valamilyen mixével. Egy biztos: a hiányt teljesítménycsökkentéssel megspórolni nem lehet, sem a kihasználtsági adatok, sem pedig a várospolitikai célok miatt – jelentette ki a vezérigazgató.

A budapesti buszok üzemeltetése évente körülbelül 40 milliárdba kerül. A BKV autóbuszai közül nagyjából fele-fele szóló és csuklós, a járművek átlagéletkora körülbelül 17 év, ami abból fakad, hogy százasával járnak még 20 év fölötti Ikarus autóbuszok.

A BKV-nál ma is üzemelnek alvállalkozók, akiket 2004-ben bíztak meg. Ők jelenleg 110 autóbuszt üzemeltetnek járművezetővel együtt. Ezeknek a szerződései 2012. április 30-án lejárnak. A különböző jogszabályi hiányosságok miatt még nincsenek meg a helyükbe lépő új üzemeltetők, mivel csak későn kezdhettek bele a tenderekbe. Most tűzoltás folyik – jelentette ki Vitézy.

Amennyiben a téma további részletei is érdekelnek, kattints ide, és olvasd el az Indóházon.

Hiába szerelkezett fel rendőrökkel, közterület-felügyelőkkel és biztonsági őrökkel a BKV, nem büntethetik meg a járművekről leszálló utasokat, ugyanis ez több ponton is sérti a közlekedési társaság saját üzletszabályzatát, és az utazási feltételeket.

Mint annak a BKV-figyelő utánajárt, nem büntethetnek a BKV ellenőrei a végállomásokon, mert több ponton is aggályos az új jegyellenőrzési rendszer. Egyfelől a BKV megálló, így a végállomások is a közterület fogalma alá tartoznak, és bár üzemi terület, leszállás után már nem kérhetik a jegyeket és a bérleteket.

Az úgynevezett személyszállítási szerződés az utas és a BKV Zrt. között akkor lép hatályba, amikor az utas utazási szándékkal felszáll a menetrend szerint közlekedő járműre, illetve ahol van peronzár-vonal, ott annak átlépésével. A személyszállítási szerződés megszűnik az utazás befejezésével, a jármű, illetve az állomás területének elhagyásával.

A BKV Zrt. utazási feltételeiben, és menetjegyein (így a hagyományos vonaljegyen is) az áll, hogy "Az utazás végéig, illetve a metró vagy HÉV állomás peronzár vonalának elhagyásáig meg kell őrizni."

Tehát a járműről történő leszállást követő másodpercben az utazás véget ért, a személyszállítási szerződés megszűnt, így a menetjegyet nem kell tovább megőrizni, az utas kidobhatja, széttépheti. Így az az utas, aki nem rendelkezik utazásra jogosító igazolvánnyal, és leszállt egy járműről, nem büntethető, hiszen az utazás befejeztével a jegyét kidobhatja, így az nem is ellenőrizhető, azt pedig semmi sem bizonyítja, hogy ő jegy nélkül utazott. Így kijelenthetjük, hogy a saját szabályainak áthágásával tartatja be a szabályokat a BKV.

A megállóban (más néven üzemi területein) csupán a felszálló utasok jegyeit és bérleteit ellenőrizheti a közlekedési társaság.

"Pókháló" Kelenföldön

Nagy a csend és a titkolózás a BKV új "pókhálós" jegyellenőrzési rendszere körül, melyben nem csak a társaság ellenőrei, hanem biztonsági őrök, közterület felügyelők és rendőrök is részt vesznek. Bár a BKV évek óta hangoztatja, hogy a fokozott ellenőrzésekkel nem az a céljuk, hogy minél több embert megbüntessenek, hanem, hogy az utasokat a jegy és bérletvásárlásra ösztönözzék, az új rendszer most rácáfol erre.

A BKV-ellenőrök, a közterület-felügyelők, a biztonsági őrök és a rendőrök minden nap más és más végállomást látogatnak meg. A leszállóhelyeket körbekerítik, így aki a buszról leszáll (mert hát a végállomáson sok választás nincs, ha nem száll le az utas akkor lerángatják), az egyből az ellenőrök és a rendőrök karjaiban találja magát, és ha nincs az utasnak jegye vagy bérlete, nem menekülhet.

Maga a rendszer ötletes, mert amikor a bliccelő felszáll, nem tudhatja, hogy lesz-e ellenőrzés a végállomáson. A hátránya az egésznek, hogy nagy torlódásokat okoz, hiszen az utasok egyáltalán nem számítanak rá. A BKV nem csinált ennek akkora reklámot, sőt, még a buszokon se mondják be, hogy "készíccsékelő'". Volt olyan kisiskolás a Hűvösvölgyben, akit azért rángattak meg a biztonságiak, mert nem találta a bérletét, ami később persze meglett.

Értem én, hogy az egész a meglepetés erejére épít, de a korrektség kedvéért a BKV már napokkal korábban felhívhatná az utasok figyelmét, hogy a végállomásokon ellenőrzések lehetnek, és a járműveken is felszólíthatnák az utasokat a jegyek és bérletek előkészítésére.

Vicces lenne, ha a BKV ezek után is ki merné jelenteni, hogy nem a pótdíjazásra mennek, hiszen az egész rendszer arra épül, hogy a bliccelőket beletereljék az ellenőrök karjaiba. Ezzel önmagában nem is lenne probléma, ha a járműveken vagy a megállókban lehetne jegyet venni, de a BKV láthatóan erre szarik, a nagy pénzek továbbra is a pótdíjakban vannak.

Olvasónk, Sára hívta fel a figyelmünket a lent olvasható bejegyzésre, melyet valaki a RadioSite tömegközlekedési fórumára írt. Az utas a kommentjében arról ír, hogy a mai naptól sokkal több feladat hárul a 3-as metrón dolgozó metróvezetőkre, de arra is kitér, mi várható akkor, ha leáll a közlekedés az Észak-Déli vonalon. (A lent olvasható észrevétel az utas véleményét közli, mely nem féltétlenül azonos a szerkesztő véleményével. A levelet azért tettük közzé, mert az abban megjelenő állításokat a blogot olvasó, és a blogon hozzászólóló metrósokkal meg szeretnénk vitatni).

Remek lett a 3-as metrón utazni, igazi adrenalinbomba. A mostani 60-as korlátozás jelentése metrós műszakis emberek elmondása alapján a gyakorlatban: -AVR ("robotpilóta") kikapcsolása - dupla annyi feladat ellátása a fülkében ülőnek, amihez nincsenek hozzászokva, - lassabb haladás miatt rosszabb léghűtés a forgóvázakon - fokozott tűzveszély (poroltó természetesen nincs a szerelvényeken)

A 2-es metró vonalán a fülkében két ember van, az egyik vezet, a másik pedig ajtókat zár, peront néz, egyéb operatív feladatokat végez (és egyik sem lazsál). A 3-ason csak egy személy van, ugyanis az AVR szoftveresen indította, gyorsította, fékezte és állította meg a szerelvényt, a bent ülő pedig a 2-es esetében már említett, operatív feladatokat végezte.

Ergo a 3-ason is két ember kéne fülkénként, hogy biztonságos legyen a metró, de az nincs, hiszen a rendkívül jól átgondolt vezetői döntés hirtelen jött.

A mai tapasztalataim:
- úgy indult el a szerelvény, hogy becsípett egy embert az ajtóban és nem vette észre a vezető - mert ugye most már vezetnie is kell, szólni kellett neki a vészhívón
- két vészfék két megálló között, előbbi a fenti miatt, utóbbi ismeretlen okokból

Továbbá: 40 év feletti, FELÚJÍTOTT szerelvényeket vontak ki a nyáron, azért, mert a vázuk eltörhet (legalábbis lehelletnyit nagyobb rá az esély, hogy ezeké és nem pl a 37 éveseké törik el!). Ha eltörik a váza menet közben, az baj, de nem életveszélyes, mert olyan a kocsik felépítése. Megrogyik, de akkor vészfék, leáll, utasokat kimenekítik, kocsit kivontatják, nincs baj. Ezeknek a felújított kocsiknak a belső burkolatát is kicserélték kevésbé tűzveszélyes anyagra, valamint az égéskor mérgező műbőr üléseket is kidobták belőlük.

Viszont forgalombam maradtak a 40 alatti szerelvények, amik egyébként jövő tavasszal szintén 40 felettiek lesznek, tehát ki kéne vonni őket. Ezek nem estek át felújításon, a vázuk ugyanolyan sz*r, mint a kivontaknak, továbbá elég jól égő farostlemezekből és a már említett műbőr ülésekből készültek. Ha ezeket kivonják, leáll a közlekedés.

Ha leáll a metró, akkor a napi kb 2×300.000 fős utasforgalmat buszokkal nem tudják pótolni, ugyanis már arra sincs elég busz, hogy két szakasz között műszaki okok miatt pótolni lehessen.

Megnő az autósforgalom egyrészt, másrészt a szintén életveszélyes, lepukkadt buszok tömve lesznek, harmadrészt a korábban metrózók harmada nem tud semmivel bejárni.

Abba meg ne is gondoljunk bele, hogy ezek az emberek ha gyakorlat nélkül biciklire szállnak a forgalmas pesti utakra, annak milyen következménye lesz. :)

Ergo szerintem van baj és nincs szó pánikkeltésről. Mindenesetre aki teheti, kerülje el a jövőben a 3-as metrót.

A legutóbbi Deák téri füst a közlemény szerint a sínre került, majd rövidzárlat miatt elégett fémdarab (wtf?) volt. Metrósok úgy tudják, hogy az egyik kocsiról szakadt le egy darab, azonban ezt a pánik elkerülése miatt a BKV letagadta."

Az Index információi szerint kedd reggeltől 80 km/óráról 60 km/órára korlátozzák a legnagyobb megengedett sebességet a 3-as metró teljes vonalán. Az ok: csökkenteni kell a beszivárgó talajvíz miatt korrodálódott vasbeton pályalemezek terhelését. A pályahibák miatt egyre többször reped az alváz (forgóváz), gyakran az újak is erre a sorsra jutnak.

A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

A metró üzemi tanács belső kiadványában az egyik szolgálatvezető konkrétan arról beszélt, hogy az M3-as vonalon is hasonló mértékű pályafelújításra lenne szükség, mint ahogy az M2-es vonalon történt, mert sok a forgóváz-repedés. A forgóvázakat ugyanis a pályahibák nagymértékben károsítják, ezért a frissen beszerelt forgóvázak is erre a sorsra jutnak.

A Határ útról felfelé Köki végállomásra menet, a gyorsforgalmi hídja után például (sebesség 72-75) függőlegesen több mint tíz centit ugrál a kocsiszekrény. Ezt a kocsiban álló utasok is érzékelhetik.

A Nagyvárad tér és a Népliget között a bal vágányon már 3 éve legalább 40-es sebességkorlátozás van kitűzve a lehetséges 62 km/h helyett. Itt nem függőlegesen, hanem vízszintesen mozog az egész kocsiszekrény, de ha itt a vezető elfelejti a korlátozást és átmegy automata vezérléssel (62-vel), akkor komolyan megijedhet, mikor siklik már ki a vonat.

A szabályzat szerint 80 km/h a legnagyobb megengedett sebesség a metró vonalán, az automata azonban 74 km/h-ra engedi felgyorsulni a szerelvényt a hosszabb állomásközi szakaszokon. A 60 km/h-s sebességkorlátozás a feltételezések szerint meghosszabbítja a menetidőt, de a számítógépes szimuláció szerint egyelőre nem kell belenyúlni a menetrendbe.

(Index)