Grundakt�v

B�lga – Arany (zene)

Gerg� — Tue, 09 Mar 2010 07:31:31 +0000

Leszedtem a B�lga �j lemez�t. Vagy ink�bb album�t, ha m�r neten terjesztik. A m�sodik sz�m sz�l �ppen, �s m�r els�re is felt�nik a kor�bbi egy-k�t koronghoz k�pest a d�h�s, agressz�v szabadsz�j�s�g. Az Arany egy�bk�nt koncepci�lemez, mind a 13 dal a politik�r�l �s a v�laszt�sokr�l sz�l. Ebb�l a szempontb�l nagyon j�l id�z�tett anyagr�l van sz�, h�t egy�bk�nt meg ki a fene akarja m�g a lemezj�tsz�b�l is a politika am�gy is komposztszag� hamis diskurzus�t hallani?

M�r a J�n a g�lem ut�n is azt mondtuk (nem itt, hanem �l�sz�ban… mindegy), hogy a B�lg�nak nagyot kell dobnia ahhoz, hogy ne pukkadjon ki, mint egy lufi. Egy darabig az emberek figyelnek a k�z�s kontextusb�l kiemelt sz�vegekb�l fel�p�tett dalokra, azt�n el�bb-ut�bb sz�ks�gk�ppen ki kell der�lnie, hogy a diskurzust�r siv�r �s szeg�nyes, �s val�j�ban semmir�l sem tudunk besz�lgetni. Ehhez k�pest a B�lga az�ta kij�tt egy-k�t remek dologgal, el�g csak a Zsolti a b�k�ra gondolni, ami legaliz�lta v�gre a feln�ttek k�zbesz�dj�t a gyerekek vil�g�ban is. Vagy elfogadta, hogy a gyerekek �s a feln�ttek vil�ga (val�sz�n�leg igen k�ros m�don…) �sszecs�szott. Most meg itt van az Arany, szok�s szerint rengeteg k�zhely �s modoross�g �sszehajig�lva – most �pp szigor�an a kamp�nyid�szakb�l, a kamp�nyid�szakba.

Azt gondolom, hogy m�v�szi projektnek �s d�h�ng�snek j� ez a lemez, de a l�nyeg megint elsikkad. Mert a B�lga �gyesen fellibbenti a f�tylat arr�l, hogy ezeket a k�ts�gk�v�l hat�sos sz�vegeket profi gy�rak gener�lj�k (ilyen szinten a modern magyar politika vagy a rekl�mipar nem elfogadhat�bb dolog, mint az iparosodott-fut�szalagos moderns�g cs�csa, a holokauszt – a szerz� megjegyz�se), de hogy ebb�l hogy lehet kil�pni, arr�l semmit nem tudunk meg. Vagy megt�rt�nik a hallgat�val, vagy nem. Hogy mi? H�t, hogy kialakul-e a hallgat� kett�s tudata, k�pes-e Tan�k�nt r�n�zni saj�t mag�ra, �s az egyes sablonsz�vegek, �rzelmi gy�jt�bomb�k hallat�n r�mutatni arra, akivel eddig �sszet�vesztette mag�t: ez vagy te. J�zus b�nb�natnak nevezte, hindu�k a viparjaja (a dolgok �sszet�veszt�se, hib�s tud�s) megsz�ntet�s�nek, a buddhist�k meg mittudom�n hogy h�vj�k. Magyarul meg azt mondjuk, hogy r�h�ghet�nk egyet magunkon.

K�zben m�r a kilencedik sz�m sz�l a k�cs�g politikusr�l.

R�g nem a tud�s a hatalom A p�nz legy�zte nincs irgalom � nem kegyelmez Csak fegyelmez �s pont leszarja Mit�l szen-vedsz Mit gondolsz, mit szeretn�l Megmondja neked mit egy�l Mit vegy�l fel, mivel utazz�l Vagy sz�pen csendben maradj�l Ideol�gi�t�l mentes � Nem ismer se f�rfit se n�t Se istent se haz�t Se gyereket se any�t �s sosem n�z a szemedbe �s nem marad sok�ig a zsebedben Minden h�napban kizsigerel �s nem eml�kszik a nevedre A p�nz Hitler A p�nz Nap�leon A p�nz Szt�lin A p�nz hatalom

�s hogy tov�bb, B�lga? K�zbesz�d lesz k�t �v m�lva is. Lesz csal�don bel�li er�szak, h�bor�, t�vtan�t�s, hamis pr�f�ta �s gaztett el�g. Lecsaptok, ej mi a k�, odabasztok?

SteakHouse, �rd

Isti — Mon, 08 Mar 2010 22:44:44 +0000

Az �rdi SteakHouse �rdliget k�zel�ben tal�lhat�, a nagy �tteremkomplexum (�rtsd: h�rom vend�gl�, egy kocsma) oszlopos tagja az �rdliget fel� vezet� �ton. Jeges hidegben v�gtunk neki a j� negyed �r�s s�t�nak, de azt kell mondjam: meg�rte.

A fenti k�pen grillezett pulykacick� l�that� f�st�lt sajttal �s forr� barackkal, a lentin szint�n grillezett csirke fic�nkol saslik jelleggel, g�r�g sal�t�val megbolond�tva.

A v�g�n egy-egy deci �des tokaji szamorodnival �bl�tett�nk. Hogy a pinc�r mi�rt nevetett azon, hogy a bar�tn�m adagja nagyobb kin�zetre, mint az eny�m, sz�momra rejt�ly. �gy sziv�rog el a borraval� fele seperc alatt. J�l �rezt�k magunkat, a t�lalt fog�sok �zletesek voltak. Ahhoz k�pest, hogy ez egy vid�ki �tterem, sim�n budapesti �rakkal sz�molhattunk.

★★★★☆

H�smentes H�tf� a Govind�ban

Gerg� — Mon, 08 Mar 2010 20:48:12 +0000

Paul McCartney kital�lta, a Govinda megcsin�lta. Mi az?

H�t persze, hogy a H�smentes H�tf�. A cs�t�rt�ki nagyzab�l�s ut�n itt a h�tf�i olcs� kaja, m�ghozz� veget�ri�nus m�dra. A Govinda nev� krisn�s �tterem r�gt�n f�l�ron adta a nagymen�j�t, �gy ketten k�zel k�tezer forintb�l lakhattunk j�l. Kaptunk fejenk�nt k�tf�le z�lds�gragut vagy f�zel�ket (sabjit), levest, rizst, sz�szt �s italt. A m�csesf�nyes pincehelyis�gben kiv�lasztottuk az �sszetev�ket, a kedves krisn�s l�ny seg�tett nek�nk ebben, azt�n a Mah�bh�rat�b�l ismert k�ktest�, teheneknek furuly�z� Krsna k�pe alatt elfogyasztottuk a vacsor�nkat. A h�tt�rben l�jtosan sz�lt c�d�r�l a hare krisna, hare rama, �s mire elfogytak a z�lds�gek a t�ny�runkr�l, �s megittuk a gy�m�lcsitalokat is, �ppen tele lett a hasunk. Nem mondom, hogy ezent�l minden h�tf�n a Govind�ban esz�nk, de sz�vesen fogunk visszamenni oda. Nyugodtan pr�b�lj�tok ki.

(A kaja �l�ben term�szetesen jobban festett, mint a mobilos felv�telen.)

Henry David Thoreau: Walden (k�nyv)

Gerg� — Mon, 08 Mar 2010 10:19:45 +0000

A Walden sz�val rengeteg kultur�lis hivatkoz�sban tal�lkozhatunk, �m mag�val a Walden c�m� k�tettel m�g senki nem �llt el�m. Nem adt�k a kezembe, nem tett�k le az asztalomra, s�t, m�g csak a vonaton sem olvasta mellettem soha senki. De Thoreau itt van, �gyesen belek�dolva, belesz�ve a kult�ra nagy, �lmos�t�, meleg takar�j�ba.

�pp a m�lt h�ten n�zt�k meg A h�tf�i l�ny c�m� antiut�pi�t. A film f�szerepl�i, az el�t�ltek k�zr�l-k�zre adj�k a Waldent, mint Orwell h�sei az ellen�ll�k k�nyv�t. Vagy ott van p�ld�ul a Macskafog� c�m� rajzfilm, aminek m�r az els� perceiben megtudjuk, hogy a kor�bban akt�v titkos�gyn�k, Grabowski “meghasonlott, kil�pett, Thoreau-t olvas �s nyers koszton �l”. De eml�thettem volna Jon Kabat-Zinn stresszcs�kkent� medit�ci�r�l �rott m�v�t, a B�rhov� m�sz, ott vagy c�m� k�nyvet (recenzi�nk ide kattintva �rhet� el), amelyben a szerz� szinte minden fejezetre r�r�meltet egy-egy Thoreau-id�zetet. Rem�lem, ennyi el�g ahhoz, hogy elhiggy�k: a Walden l�tezik.

Igaz, mifel�nk az amerikai irodalom kev�ss� ismert, p�ld�ul aligha l�khetn�nk oldalba valakit a k�vetkez� k�rd�ssel a t�m�tt villamoson Emerson-r�l vagy Whitmanr�l ugyan mondana m�r nek�nk valamit. J� es�llyel elv�rezne a teszten Kerouac, Salinger �s Updike is. Pedig mindegyik�k m�veiben felsejlik egy igen fontos gondolat: az amerikai �let is csak �let, m�ghozz� igencsak lefokozott �llapot�ban, �s ha az ember a l�tet, az �let feletti min�s�get szeretn� megtapasztalni, akkor bizony meg kell pr�b�lni eljutni a t�rsadalom, a kontinens, a jog, meg �gy �ltal�ban mindennek a legsz�l�re. Thoreau m�g abban a szerencs�s korban �lt, amikor a szerz�, a m� �s az �let valamelyest egybeesett, �gy v�lt az � �letet egy izgalmas t�rsadalmi k�s�rlett�, k�nyve pedig ennek magas irodalmis�ggal meg�rt dokument�ci�j�v�.

Mit is csin�lt Thoreau? 1845-ben k�lcs�nk�rt valakit�l egy fejsz�t, �s kiment a falu hat�r�ba, hogy ott – a telepesek jogaira hivatkozva – f�b�l h�zat �p�tsen mag�nak. K�t �vet t�lt�tt el az erd�n, a Walden Pond, azaz a Walden-t� partj�n, Massachusettsben. ‘46-ban b�rt�nbe z�rt�k, mert megtagadta az ad�fizet�st, �m valaki egy nap ut�n kifizette helyette a b�ntet�st. Ekkora alkotta meg a polg�ri engedetlens�g fogalm�t. K�s�bb Gandhi is sokat mer�tett Thoreau-b�l. Azt m�r nem szokt�k hozz�tenni, hogy mindketten a V�d�kb�l mer�tettek, az indiai-hindu szent k�nyvekb�l.

A k�rd�s persze az, hogy mit�l t�bb a Walden, mint p�ld�ul az �ton? Azt gondolom, hogy m�g az �ton vagy a Szel�d motorosok tapasztalata az, hogy a kifel� vezet� nyilak ment�n az ember el�bb-ut�bb lebonthatatlan falba �ti a fej�t (vagy d�h�s emberek beverik neki egy �jjel), addig Thoreau nagyon �rdekes tapasztal�sra tesz szert azzal, hogy egy tradicion�lis, senkinek sem �rt� szeml�lettel v�g bele v�llalkoz�s�ba. Kerouac h�sei a k�ls� val�s�gban keresik a kit�r�si pontot, a t�rsadalmon k�v�li l�t lehet�s�g�t, Thoreau pedig ezoterikus-transzcendentalista megk�zel�t�ssel “elveszti �let�t, �s megmenti azt”. Aki kifel� keres, az �ltal�ban nem tal�l semmit, Thoreau pedig az eg�sz vil�got nyeri meg. A k�nyv sokszor ink�bb hasonl�t egy sz�p term�szetf�ldrajzi le�r�sra, mint filoz�fiai-politikai alapm�re. Pontosan megismerj�k a Walden-t� �llat- �s n�v�nyvil�g�t, a szerz� tudom�nyos nev�kkel egy�tt k�zli a halak, f�k �s rovarok fajait, �s hossz� id�t t�lt a t�fen�k m�r��nos m�ricsk�l�s�vel. A hossz� le�r�sokat azt�n hossz� filozof�lgat�s v�ltja, azt�n egy besz�mol� valamely tal�lkoz�sr�l, �s �gy tov�bb. Thoreau a (t�rsadalom) r�geszm�it�l akart megszabadulni, amikor az erd�re ment, �gy azt�n �r�sa tele van naiv fejteget�sekkel, gyermeki r�csod�lkoz�ssal. Kiemelked� irodalmi st�lusa (�s itt kell megjegyeznem, hogy a ford�t�s igen j�l siker�lt), intellektu�lis humora, fiatalos-lend�letes hozz��ll�sa �s filoz�fiai tartalma miatt magasr�pt� olvasm�nynak tal�ltam a Waldent. Olvashatjuk �gy is, �gy is: egy amerikai t�rt�net le�r�sa, vagy egy bels� kalandr�l �rott expoz�. Thoreau sokszor �nmag�val is ellentmond�sba ker�l, fejezetei hol laz�n, hol szorosan kapcsol�dnak, egyes t�m�k visszat�rnek, m�sok ottmaradnak paradoxonk�nt l�gva a leveg�ben.

�sszess�g�ben azt mondan�m, hogy a Walden egy f�rfik�nyv. A v�llalkoz�s k�nyve. A politika, az �letvezet�s, a gondolkod�s k�nyve. Gazdag filoz�fiai kincsest�r, amely Hom�roszt ugyanolyan k�nnyeds�ggel id�zi, mint Konfuciuszt. �sz�vets�gi anal�gi�val mondva a Semmittev�s K�nyve. K�sz�lj�nk fel r�, hogy az apr� bet�k �s a s�r�n nyomtatott oldalak miatt igen lassan haladunk majd az olvas�ssal. De �n azt gondolom, valahol �ppen ott lenni is �rdemes, m�g ha az a valahol egy lap k�zep�n is van.

Thoreau: Walden, A Polg�ri engedetlens�g ir�nti k�teless�gr�l
Fekete Sas Kiad�, 2008
287 oldal
2750 Ft

A meteorol�giai tavasz kezdete

Gerg� — Sun, 07 Mar 2010 16:50:25 +0000

Hivatalosan tavasz van, ugyanis m�rcius 1. a meteorol�giai tavasz kezdete. Mi, f�ldiek ebb�l nem sokat tapasztalunk, ma p�ld�ul h�es�sben kellett hazaj�nni �bud�r�l. Az �gb�l n�zve persze nevets�ges a probl�m�nk, fel�lr�l letekintve a F�ld egy vir�goskert: itt most �pp pihi van, de p�ld�ul Thaif�ld�n eg�sz j� id� lehet. Tal�n �ppen a helyi v�nasszonyok nyar�t �lvezik, vagy ilyesmi.

N�lunk sok minden arr�l �rulkodik, hogy egyel�re marad a jeges-fagyos-h�rompulcsis id�j�r�s. P�ld�ul a met.hu. De a j� �reg, �s egy�bk�nt jobb sorsra �rdemes V�r�smarty is bezs�kolva figyel a r�la elnevezett t�ren, �s �gy legink�bb a manaps�g divatos �s tragikus fojtogat�s szexnek �ll�t csak eml�ket. Hogy ezt a t�lies�t�st ki gondolta j� megold�snak… Sebaj, gondoljunk csak arra, hogy fentr�l mindez csudasz�p, egy vir�goskert. T�rt�nhet itt b�rmi.

No de nem csak V�r�smarty az egyetlen, akivel ilyen r�tul kibabr�lt az ut�kor! N�zz�k meg, milyen tisztelet �vezi Radn�ti Mikl�st, a magyar k�lt�szet szebb napokat is l�tott alakj�t!

Monthy Python jelenetbe ill� volna, ha n�h�ny percnyi sz�szm�t�l�s ut�n a pakol�sz� munk�sok a magyar nyelv j�l ismert “mitb�mulszhe?!” fordulat�val igyekezn�nek r�besz�lni a kopottruh�s Radn�tit a t�voz�sra. Sajnos ilyesmi nem t�rt�nt, pedig �n sim�n el tudn�m k�pzelni.

Sz�val l�thatj�tok, a t�l most m�r t�nyleg nagyon unalmas. Tal�n m�rcius 15-e elhozza a tavaszt meg a szabads�got nemzet�nk nagyjainak is, p�ld�ul V�r�smarty Mih�lynak �s Radn�tinak. Egy�bk�nt ez a poszt kiv�l� p�lda arra, hogy nem csak egy versben ker�lhet �ssze ez a k�t, egy�bk�nt m�s-m�s korban �l� fick�, hanem ilyen eg�szen semmilyen blogposztokban is.

Update 21:00-kor:

Gergo

Demokr�cia Rt. #11

Gerg� — Sun, 07 Mar 2010 09:29:50 +0000

Download audio file (2006-09-18_-_demokracia_rt.mp3)

Akinek van kedve �s ideje, hallgasson arch�v r�di�felv�telt 2006-b�l. Ez a sz�p vas�rnap ugyan t�bbre �rdemes, ahogy az ad�s felv�tel�t megel�z� h�tv�ge is sok egy�br�l maradhatott volna eml�kezetes, mint ami azt�n lett.

Puzs�r R�bert �s Z�szkaliczky M�rton t�rt�n�sz Nyak� Istv�n MSZP-sz�viv�t k�rdezi Gyurcs�ny �sz�di besz�de kapcs�n.

Let�lt�s itt.
2006-09-18 – Budapest R�di� 88.1

Ez nem ruha

Gerg� — Sat, 06 Mar 2010 15:15:05 +0000

Megfigyeltem, hogy sokat v�ltoztak a ruh�zkod�si szok�sok, am�g a kolostorban �ltem. J�, az egy dolog, hogy �n nem tudok �lt�zk�dni, gyakorlatilag 10 �ves ruh�kat hordok, �gy n�zek ki, ahogy. Azt�n bemegyek valamelyik nagyszer� ruh�zati boltba, ahol a valaha volt ruh�k m�solatainak a m�solatait �rulj�k. �s nem sz�gyellem magam. Egyny�ri nadr�gok �s pul�verek, r�gt�n 6-7 ezer rug�, mert divatos. K�sz�n�m, nem.

Azt�n ott vannak ezek a borzalmas feliratos, meg nevets�gesmint�s ruh�k. Hogy a m�r gy�rilag szakadt, t�pett iz�kr�l ne is besz�ljek. F�rfiaknak r�zsasz�n p�l�, hatalmas feh�r CHICAGO felirattal. Valakinek felt�nt, hogy elt�nt a val�s�g? Amit �l�nk, az az �let sil�ny m�solata. Ehhez minek alkalmazkodni?

Lomtalan�t�s

Gerg� — Fri, 05 Mar 2010 10:43:26 +0000

Ism�t nagy er�kkel zajlik a lomtalan�t�s a f�v�rosban. A “tudjuk kik, de nem mondjuk ki” ellept�k a k�rny�ket. Am�g elcaplattam tej�rt, csak h�rman pr�b�ltak meg pisszeg�ssel meg h��z�ssel megsz�l�tani. Egy�bk�nt megjegyzem, a h�ten m�r mi is cig�nykodtunk, �gy ker�lt hozz�nk Botvinnik �s Tal. �rtelemszer�en (!) Botvinnik a kutya, Tal meg a medve. Aki jeges.

Egy�bk�nt nincs valakinek v�letlen�l elfekv�ben f�l�s Smart Media vagy Compact Flash (I-es, azaz r�gi) k�rty�ja? 1-2 GB k�r�l k�ne.

Demokr�cia Rt. #10

Gerg� — Fri, 05 Mar 2010 08:39:02 +0000

Friss konzerv �rkezett, �me a 2006. szeptember 15-i Demokr�cia Rt. ad�s. A felv�tel egy p�nteki napon k�sz�lt, �s bizony h�tv�g�n borult a bili. Akit nem �rdekel a politika, ne hallgassa, a t�bbieknek dokument-�rt�k� �rdekess�gk�nt p�r�gj�n a Demokr�cia Rt! (A d�tumok fontosak, na.)

Download audio file (2006-09-15_-_demokracia_rt.mp3)

Let�lt�st itt.
2006-09-15 – Budapest R�di� 88.1

Podcast: Jazz a d�lut�ni k�v�hoz

Gerg� — Thu, 04 Mar 2010 09:36:03 +0000

Hossz� id� ut�n �jabb podcast-et pakoltam �ssze. Mostan�ban t�bb jazz vagy jazz-jelleg� hat�s �rt, gondoltam, egy sz�k keresztmetszet�t mi�rt ne oszthatn�m meg ennek itt a Grundon. Egyel�re bor�t�t nem alkottam, a sz�mc�meket k�s�bb fogom be�rni. Addig tess�k csak meglep�dni.

A komment�r valami olyasmi, hogy bizony van, amikor egy j� d�lut�ni k�v�hoz nincs �ppen megfelel� lemez. Egy laza harminc percre j� volna csak �gy figyelni, �s ha ez nem megy teljes csendben, akkor a zen�t h�vjuk seg�ts�g�l. �me.

Download audio file (Grundaktiv_Podcast_Jazz.mp3)

Let�lt�s meg ide jobbklikkelve.