oxyblog

Mentőhelikopterek riasztási rendje

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Wed, 30 Mar 2011 08:34:00 +0000

View more documents from jp7oj1.

Országos Mentőszolgálat

ERC 2010 Guidelines Fő változások

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 10 Mar 2011 10:59:00 +0000

Rövid összefoglaló az ERC 2010-es újraélesztési írányelvéről.

View more presentations from jp7oj1.

Forrrás: MÖSZ

Pacemaker, cardioversio

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Tue, 08 Mar 2011 10:19:00 +0000

/www.tankonyvtar.hu/

Először is boldog Nő Napot minden női olvasómnak!

Felejthetetlenre sikerült a vasárnap hajnalom. Nem tudom mennyi a valószínűsége annak, hogy röpke 3 óra alatt két végletet is megtapasztaljak. Bizonyára nagyon kevés, nem hinném, hogy még egy ilyen előfordul a pályafutásom alatt. Bradycardia, tachycardia, mindkettőhöz 1-1 instabil beteg, nézzük mi is történt:

1. 68 éves nő, nehézlégzés

Helyszínre érkezéskor a beteget ülve találjuk, szeme csukva, láthatóan dyspnoes, súlyos beteg benyomását kellti. Lassan, kissé "galuskásan" beszél. Elmondja, hogy kb. 22 óra óta /jelenleg 02:10/ , nagyon gyengének érzi magát, fél órája fullad is. Orvosnál utoljára sok évvel ezelőtt járt, áll. ismert betegsége nincs, gyógyszert nem szed.

A: Rövid mondatok

B: LSZ: 20/min, SpO2: 88%, Basalisan mko. pulmo fölött 1-2 pangásos szörtyzörej

C: Sápadt, verejtékes bőr, hűvös végtagok, radialis pulsus nem tap., Carotison: 40/min. CRT: sok, RR: 80/? Hgmm

EKG:

D: AVPU? GCS: 356, Neur góctünet nincs.

Azt hiszem egyértelműek a fenyegető jelek, azonnali beavatkozásra van szükség.

Vénabiztosítást követően, és 3 mg Atropin után a kép a következő:

Kielégítő perfusiot ez sem képes generálni, továbbra sem tapintható a radialis, 1-2 perc múlva a frekvencia visszacsökken 38/percre.

Transthoracalis pacemakerezés mellett döntök, előtte a beteget szedáljuk /2,5 midazolam+ 50 micrg fentanyl/

Nézzük mi is történt:

75/min, 85mA, Demand mód

Ezt követően a beteg paraméterei: Radialison is tapintható 75/min pulsus, RR: 100/60 Hgmm, GCS: 141 SpO2: 98% /5 L/min O2 -vel/.

A legközelebbi SBO-ra szállítjuk, ami 50 km. A LP12 féltávtól kezdve már nagyon le akart merülni, pedig fel volt töltve kivonulás előtt, ennek a későbbiekben még jelentősége lesz.

Betegátadást követően, még vissza sem értünk állomáshelyünkre, már kapjuk is a következő esetet. Állítólag AMI, orvosi ügyelet a helyszínen. Hoppá, a Lifepak le van merülve, az irányítástól engedélyt kérünk és kapunk, hogy az egyébként útba eső mentőállomásunkról egy félautomata defibrillátort felvegyünk. Az egész kitérő nem került többe mint 2 perc. Elvégre egy esetkocsi nem vonulhat ki defibrillátor nélkül, főleg nem egy áll. infarktushoz.

2. 54 éves nő, nehéz légzés, mellkasi fájdalom

Helyszínre érkezéskor a következőt tapasztaljuk: A páciensünket ülve találjuk, első benyomásra súlyos beteg látszatát kellti. Az ügyeletes orvos mutatja az EKG-t, közben valami olyasmit mond, hogy a "mellkasi elvezetések értékelhetetlenek, de a végtagiakban van ST elevatio". Hát hogy is fogalmazzam, enyhén szólva is nem volt a helyzet magaslatán. Nade lépjünk túl ezen.

A beteg elmondja, hogy erős hányingerre ébredt, fájt a mellkas, fullad. Jelenleg nincs mellkasi fájdalma, vezető tünet a nehézlégzés és a gyengeség. Anamnesisben: dilatativ cardiomyopathia, card. decomp., hypertonia, trigeminus neuralgia, Insuff. valv. mitralis et tricuspidalis.

A: Rövid alig érthető mondatok

B: Tachypnoe, Gyengült alaplégzés mko. pulmo fölött, pangás nincs. SpO2:98%

C: Hővös tapintatú, nyirkos bőr, radialis pusus nem tap. RR: nem mérhető, CRT:sok

EKG:

D: GCS:465, Neur góctünete nincs

Vénabiztosítást követően, Amiodaront indítunk perfusorban /10 perc alatt 300 mg/, majd segítséget kérek Cardioversiohoz. Kb. 55-60 km távolságból indult el a rohamkocsi. Szerencsére alapítványi beszerzésből a LP 12 kívül van még egy 12 csatornás EKG a kocsiban, ezzel monitorozzuk a beteget, mivel ugye a LP lemerült. Bement az amiodaron, a kép változatlan, paraméterek szintén. A beteg aluszékonnyá válik. Ismétlem az amiodaront 150 mg-al 30 perc alatt. Semmi változás. Egy örökké valóságnak tűnt állni és várni. Majd kb. 40 perc múlva megérkezik a ROKO. Cardioversio, 60/min sinus ritmus, 1-1 VES.

Ma kaptam az információt, hogy sajnos mindkét beteg kórházba szállítást követően néhány órával meghalt...

Véleményeket a megjegyzés rovatba várom, előre is köszönöm.

Mellkasi fájdalom - Keringésleállás 2- Cardioblog elemez

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Sun, 06 Mar 2011 11:54:00 +0000

Mindenkit megnyugtatok, nem szűnt meg a blog!

A következő igen részletes elemzést a cardioblog szerkesztőjétől kaptam, terjedelme miatt nem fér az eredeti post megjegyzés rovatába, ezért önálló bejegyzésként kap helyet. Sok-sok köszönet a magas színvonalú kommentért!

"Nos, akkor akasszák a hóhért! J :

Alapritmus: ~115/min fr-jú sinus tevékenység mellett pitvar-kamrai disszociáció. (Az egyes PP és RR távolságok rendre konstansak, de a PQ mindig más és más- illeteve ínyencek kedvéért: megfigyelhetünk ventriculofázisos sinus arrhythmiát, amikor is azok a PP-k, amik közrefognak egy QRS-t épp egy kicsit rövidebbek, mint amik között nincs QRS; de ez teljesen lényegtelen).

Vertikális tengelyállás, jelzett jobb deviatio: (itt jó lenne tudni, hogy corpolens-e a beteg, vagy pedig sovány, illetve azt is, hogy melyik lebenyt műtötték, kivették-e a fél jobb tüdőfelet?: szív jobbra dislocalódhatott-e a műtét miatt- median sternotomia vagy lateralis thoracotomia? )

- alkati ok: sovány ember,

- vagy pedig tüdő npl. miatt korábban kialakult jobb kamra terheltség (III-aVF-ben descendáló ST, terminálisan pozitívvá váló T-kkel). Ellene szól, hogy P pulmonale nincs. Jobb szívfél elégtelenség jelei? Nem esik szó az alszárakról, májról. Ez utóbbi egy tachypnoés , gyakorlatilag csak ülő helyzetet toleráló betegnél tapintással szinte megítélhetetlen, de kopogtatással esetleg benyomás nyerhető róla.

-vagy pedig frissen kialakult jobb szívfél terhelés (embólia)- emellett szólna a JTSZB is (félve írom az S1Q3-t, amiből az S1 a JTSZB része, a QIII pedig lehet alkati is). Ha emboliára gondolunk, van-e látványos körfogatkülönbség az alszárakon, vagy esetleg mindkét alszár oedemás már? Nyaki vénák ülve ürülnek-e?: valószínűleg nem, mert ott sikerült vénát találni- vagy bírta a fektetést a beteg? Ha bírta, ez ellene szól az ilyen SpO2-t okozó bal szívfél elégtelenségnek. ((Ha tüdőműtét volt, eszünkbe juthat extrem ritkaságként esetleg légembólia is.))

-de nem bal posterior hemiblokk, mert II-aVF-ben nincs kis q.

Mellkasiakban:

ha hinni lehet annak, hogy a korábbi ügyeleti ellátás során eltérés nélküli görbét találtak, tehát a JTSZB újkeletű, akkor a frissen kialakult, Q-val kezdődő JTSZB kapásból fel kell, hogy vesse nagy anterior infarktus jelenlétét: proximalis LAD elzáródás (de nem főtörzs, mert akkor aVR-ben nagyobb ST elevatiot látnánk). Emellett szól még az I-aVL-ben látható jelzett ST emeltség ((reciprok ST depressiok III-aVF-ben- ne tévesszen meg minket a III-ban az ST szakasz látszólagos kezdeti emeltsége, ami nem az ST, hanem a QRS része és a JTSZB miatt van!)), de főként az, hogy végig a mellkasiakban ST elevatio van. V1-2-ben, ahol descendálónak kellene lenni az ST-nek a JTSZB miatt, ott is szinte elevált, de legalábbis izoelektromos az ST. A nagy anterior infaktus ellen szól, hogy nincs pangás.

A PnEA alatti EKG lehet, hogy segítene eldönteni, hogy acceleralt idioventricularis ritmusról, esetleg junkcionális acceleratioról van-e szó. (Digitalist szedett-e a beteg?). PnEA alatt hasonló QRS morphologiák voltak?

Nincs korrekt EKG elemzés beteg nélkül. A következők lehet, hogy segítenének:

Milyen alkatú a beteg (kövér-sovány)?

Milyen műtét volt?

A valószínűleg dohányos, középkorú férfinál tudunk-e korábbi kardiális érintettségről, esetleg vizsgálatokról? Milyen gyógyszereket szedett, műtét kapcsán hagytak-e el gyógyszereket (ASA, statin, béta blokkoló), műtét óta fekszik-e a beteg-LMWH-t kapott-e?

Alszár(ak) oedemásak-e, máj nagyobb-e? (Valószínűleg masszív dohányzó; masszív alkoholfogyasztás volt-e? ) Szed-e vízhajtót? Szürkés-sápadt bőr: veseelégtelenségről tudunk-e (+digitalis: digitalis intox)?

Kiemelendő, hogy a fenti, azonnali beavatkozást igénylő helyzetben az általam felsoroltak gyakorlatilag kideríthetetlenek -a súlyosan tachypnoés, hypoxiás pár szót kibökni tudó betegtől nem várható el, hogy korrektül válaszoljon, ill. a korábbi zárójelentések sem szoktak az ebédlőasztalra kikészítve lenni bekarikázva rajta a laboreredmények, pontos műtéti leírások, műtét előtti ergometriás, echocardiographiás vizsgálati eredmények. Könnyű/könnyebb a műszerekkel ellátott (vérgáz: hypocapnia volt-e?-> tüdőembolia) sokktalanítóban vagy otthon a kényelmes karosszékből utólag okoskodni, mint a helyszínen vagy a mentőautóban.

Én 1:1 arányban teszem a voksomat

-proximalis LAD occlusiora –ez ellen szól a pangás hiánya, de tudjuk, hogy súlyos bal szívfél elégtelenség kritikus spasticitással járhat elfedve ezzel a pangásos szörtyzörejeket,

-és tüdőembóliára, ami súlyos hypoxiát okozva a valószínűleg nem érintetlen coronaria rendszer miatt myocardium ischaemiát is eredményezett.

Mindkettő jogosan okozhatta a beteg exitusát a kórházba érkezés előtt a korrekt ellátás ellenére.

Üdvözlettel: Cardioblog (www.cardioblog.blog.hu)"

Mellkasi fájdalom - Keringésleállás

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Mon, 03 Jan 2011 13:32:00 +0000

Boldog új évet mindenkinek!!!

Két hete nem jelentkeztem új postal, sajnos nem volt időm a blogírásra, végigdolgoztam az ünnepeket. A következő két beteggel ez idő alatt találkoztam. Akár párhuzamot is vonhatnék a két eset között, hiszen mindkettőnél a vezető tünet a mellkasi fájdalom volt, továbbá mindketten még a helyszínen életüket vesztették.

1. 81 éves nő, áll. hörög, eszméletlen

Karácsony második napjának hajnalán idős nőbeteg nagyon erős mellkasi fájdalomra ébred, majd heves szívdobogásra panaszkodik, ezt követően néhány perc múlva eszméletét veszti. A család mentőt hív.

Kiérkezésünkkor ágyban fekszik, avpU, légzése nincs, carotisok fölött pulsus nem tap. CPR-t kezdünk, az EKG-n asystole. ET intubatio, vénabiztosítás, Tonogen /2X1 mg/, majd VF.

A 2. shockra pulzus kompatibilis ritmus (110/min), jól tap. carotisok, RR: 140/70 Hgmm, nincs spontán légzés.

12 elvezetéses EKG-t készítünk:

A postresuscitatios fázisban kapcsolt extrák, majd többszöri non-sustained VT, Cordaront indítok perfusorban, 3-4 perc múlva pnVT.

Kb. 5 perc CPR után ROSC / sinus ritmus 60/min, RR: 60/40 Hgmm/ A tensiot folyadékkal nem sikerül emelni, Dopamin indítunk perfusorban, a vérnyomás nem moccan, bradicardizálódik, majd PEA 30/min→ CPR→ asystole. Az összesen mintegy másfél óráig tartó küzdelmet feladjuk.

2. 65 éves férfi, áll. angina pectoris

Ismert tüdőtumoros beteg /nem végstádiumos/, kb. 3 hete operálták. Az utóbbi néhány napban többször fulladt, egyszer ügyelet is látta, Theospirexet, Solu medrolt kapott, EKG is készült, kóros elváltozást nem írtak le. Jelenleg mellkasi fájdalomra, nehézlégzésre panaszkodik.

A helyszínen a következőket tapasztaljuk:

Súlyos beteg benyomását kelti.

A: Szavak, rövid mondatok. /"megfulladok"/

B: Tachypnoe, érdes-sejtes alaplégzés, pangás nincs, SpO2: 71%

C: Szürkés-sápadt bőr, cyanotikus acrák és fej, Radialis pulsus nem tapintható.

D: Neur. góctünete nincs. Vc: 5,8 mmol/l

Nem véletlen hogy fénymásolt EKG-t közlök /az eredetit az esetlaphoz csatoltam/, ugyanis a 2. EKG készítése alatt a beteg eszméletlenné válik, légzése nincs, carotisok fölött pulsus nem tap. CPR-t kezdünk, az EKG-n 37/min PEA. Sajnos a betegvizsgálat alatt nem sikerült vénát biztosítani, többszöri próbálkozásra sem. /Az IO fúrót fél éve elvitték ilyen-olyan indokkal, másikat nem küldtek./

ET intubatio, a tubusba 3 mg Tonogen, majd szerencsére sikerül vénát találni /18G/ /v. jug. ext./, 10 perc CPR után ROSC /alig tapintható carotis, mérhetetlenül alacsony vérnyomás/.Haest, dopamint indítunk. Megpróbálok segítséget kérni, majd azt az infot kapom hogy a helikopterek nem repülnek. Elindulunk a kb. 40 km-re lévő SBO-ra. Szállítás alatt többszöri keringésleállás /PEA/, majd közvetlenül a kórház előtt asystole → exit.

Mit gondoltok az EKG-ról?

Biztonsági öv okozta sérülések

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 16 Dec 2010 09:20:00 +0000

A két illetve három pontos biztonsági övek jelentősen csökkentik a trauma okozta halálozást és a sérülések súlyosságát, azonban egy nagy erejű ütközésnél elkerülhetetlen a biztonsági öv okozta sérülés. A betegek kevesebb mint 20 %-ában következik be felületes nyaki, mellkasi, hasi horzsolások, zúzódások, de 4-szeres a kockázata intrathoracalis /a mellkasfal nagyobb védelmet jelent/ és 8-szoros az intraabdominalis sérülés kockázata. A nyak kapcsán sérülhet a a. carotis communis, a gége és a nyaki gerinc. A mellkasfal sérülése a leggyakoribb, borda, sternum, kulcscsonttörés, de előfordul PTX, tüdő, szív és aorta laesio. A hasban szintén sérülhet az aorta, a mesenterialis erek, bélperforáció, máj-, lépruptura léphet fel.

Jól látható a 3 pontos biztonsági öv nyoma. A sérültnél többszörös bordatörést és több kisebb haematomát diagnosztizáltak a vékonybélfalban.

Szintén 3 pontos biztonsági öv okozta bordatörés és PTX.

3 pontos biztonsági öv okozta nyaki abrasio.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au

Obes férfi többszörös borda törése, diaphragma és lép rupturával.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au

Ez történik, ha nem kötjük be magunkat:

Még egy gondolat a végére, terhesség-biztonsági öv: Irodalmi adatok alapján terhesség alatt is hasznos a biztonsági öv használata, mert megelőzi az anyai sérüléseket és így csökkenti a magzati halálozást is.

http://www.itim.nsw.gov.au

http://www.webbeteg.hu

A mentőszolgálathoz vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 09 Dec 2010 17:06:00 +0000

Az előzetes tervek szerint az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca - közölte Beneda Attila, az egészségügyi államtitkár kabinetfõnöke a betegszállításról tartott konferencián csütörtökön Budapesten.

Mártai István, az OMSZ főigazgatója ugyanakkor kifejtette: még ma is úgy látják, hogy jó intézkedés volt a betegszállítás és a mentés különválasztása. Hozzátette, hogy a kormányzat a szakma érintett képviselőivel a jövő héten kezd egyeztetni a tervekről. Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke szerint a tervezett intézkedés veszélyezteti a jelenleg hatékonyan és gazdaságosan működő rendszert. Azt mondta, a következő két hónapban egészen biztosan az következik, hogy átkerül az OMSZ-hez a szállítás, ehhez viszont előbb meg kellene teremteni a szükséges kapacitást.

www.mösz.hu

Aorta dissectio

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 09 Dec 2010 13:07:00 +0000

www.radpod.org

Itthon csak minden századik stroke-beteg részesül vérrögoldásban

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Mon, 06 Dec 2010 12:18:00 +0000

www.fokusz.info

A magyarországi kórházakban a szélütéses betegek egy-másfél százaléka részesül csak úgynevezett vérrögoldásban, ugyanez az arány Nyugat-Európában átlagosan 5 százalék illetve afeletti. Pedig a halálozást és a rokkantságot is nagymértékben csökkenti, ha a beteget stroke-központban látják el, időben részesül a szélütés hatásos és korszerű gyógymódjában, a vérrögoldásban, valamint komplex rehabilitációs kezelést kap. A kórházakban évente körülbelül 45-50 ezer szélütéses esetet látnak el itthon.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóosztályától megtudtuk: adataik szerint 2009-ben 91.470 stroke-ellátás történt a hazai kórházakban, míg 2010-ben júliusig 53.324. Becslések szerint az esetek körülbelül fele új megbetegedés, akut stroke; a 45 ezer ember közül 12-15 ezren halnak meg, és körülbelül tízezren válnak rokkanttá.

A szélütés oka az esetek 80-85 százalékában az erek elzáródása - ez az úgynevezett iszémiás stroke, és ezt gyógyíthatja a vérrögoldás: segítségével a betegek közül többen gyógyulhatnak hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül. A vérrögoldást, vagyis trombolízist ugyanakkor országos átlagban a betegek 1-1,5 százaléka kapja meg, a fővárosban 2,5 százaléka, viszont az átlagos európai arány 5 százalék fölött van, illetve Nyugat-Európában megközelíti a 10 százalékot. Ugyanez az arány a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék. Magyarországon országosan is nagyok a különbségek - mondta Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője. A DEOEC klinikáján egyébként, ahol 2009-ben a legtöbb vérrögoldást végezték, az arány 17 százalékos.

Bár vérrögoldó kezelést nem kaphat mindenki, a legfőbb korlát mégis az idő: a trombolízist a tünetek jelentkezésétől számított legkésőbb 3 - 4,5 órán belül el kell kezdeni. A gyorsaság döntő, hatvan percen belül kettő, 60 és 90 perc között négy, 90 és 180 perc között viszont már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon - mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának vezetője.

Annak, hogy viszonylag kis számban végzik az országban a beavatkozást, az az egyik oka, hogy a betegek nagy része nem ér be időben a kórházba.

A legfontosabb, hogy a beteg felismerje a tüneteket, és azonnal mentőt hívjon - mondta Bereczki Dániel. A professzor szerint az első problémát az jelenti, hogy a betegek sokszor nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget a tüneteknek, mivel ezek kezdetben nem túl feltűnőek, és a gutaütés nem fáj.

A stroke esélye egyébként egyszerű próbával is eldönthető. Az úgynevezett Cincinnati Stroke Skála - ugyanaz, amit a mentők is használnak - négy egyszerű utasítás végrehajtását kéri: a beteg mosolyogjon, mondjon el egy egyszerű mondatot, becsukott kézzel nyújtsa előre a karjait, illetve behajlítva emelje fel a lábait 10 másodpercig. Ha az arc két fele, vagy a két végtag nem egyformán mozog, vagy a beszéd elkent, a beteg rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni, fennáll a szélütés lehetősége.

További gond, hogy a beteg, még ha fel is ismeri a tüneteket, nem megy orvoshoz, vagy először nem a mentőket hívja. A kórházak adatai azt mutatják: hétfőn történik a legtöbb akut stroke beteg felvétele, ami feltehetően azt jelenti, hogy a betegek egy része hétvégén nem fordul orvoshoz, sőt a hét elején is sokan a családorvoshoz mennek előbb. Van kórház, ahová még mindig ugyanannyi akut gutaütött beteget küldenek a háziorvosok, mint amennyit a mentők visznek be, ez pedig késlekedést jelent.

Időveszteség az is, ha a mentők későn érkeznek, nem kezelik sürgősségi esetként a gutaütést, vagy ha nem olyan intézménybe viszik a beteget, ahol a kezelés hozzáférhető.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) stroke-ellátásról szóló munkaanyaga tartalmazza, hogy a mentőknek elsődleges fontosságúként kell kezelni a szélütött beteget. A helyszíni ellátást lehetőleg 30 percen belül be kell fejezni, és meg kell kezdeni a beteg szállítását. A különböző, rendelkezésükre álló tesztek segítségével már a mentők el tudják dönteni, hogy a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra, illetve van-e esély arra, hogy 3 órán belül olyan kórházba szállítsák, ahol ennek elvégzésére lehetőség van. A munkaanyagban szerepel az is, hogy a beteget elsősorban stroke-centrumba, másodsorban stroke-osztályra kell szállítani, valamint, ha az lehetséges, akkor közvetlenül a CT vizsgálóba.

Azt, hogy a mentők országszerte a munkaanyagban foglaltaknak megfelelően járnak-e el, illetve hogy a munkaanyag elfogadott irányelvvé vált-e, nem tudtak választ adni az OMSZ sajtóosztályán, de az orvosok tapasztalata az, hogy még nem vált mindenhol rutinszerű gyakorlattá.

Budapesten és Pest megyében - ahol a vérrögoldás aránya két és félszerese, illetve háromszorosa az országos átlagnak - a mentők már 2007-ben megkapták azokat az ismertető anyagokat, amelyek alapján el tudják dönteni, hogy feltehetően akut stroke-ról van-e szó, illetve a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra - mondta Molnár Mária Judit fővárosi neurológiai szakfelügyelő. A beutalási rendben ezenkívül szerepel az ügyeletes orvosok direkt elérhetősége is, ami megkönnyíti, hogy a mentő már útközben jelezze, hogy stroke-beteg érkezése várható.

A fővárosban és Pest megyében egyébként az országban egyedülálló módon, idén októberben megállapodtak a vérrögoldó kezelést végző osztályok vezetői arról, hogy ha egy betegnek ilyen kezelésre van szüksége, a mentő nem feltétlenül oda viszi, ahová ellátási terület szerint tartozna, hanem oda, ahová az aktuális közlekedési helyzetet is figyelembe véve hamarabb odaér. Ez a 2011-es beutalási rendben már érvényesülni fog - mondta Molnár Mária Judit.

A kórházon belüli szervezettség is értékes perceket jelenthet. A debreceni Neurológiai Klinikáról például, ahol tizenhétszer több beteg kap vérrögoldást, mint az országos átlag, Csiba László elmondta: a mentők 90 kilométeres körzetből ide szállítanak valamennyi akut stroke beteget. Telefonon már előre értesítik a klinikát, a betegek pedig - ha állapotuk megengedi - nem az osztályra, illetve nem a sürgősségi osztályra, hanem azonnal a CT-be kerülnek, ahol megtörténik a neurológiai vizsgálat is. A szükséges laborvizsgálathoz a vért már a mentőben leveszik, így az azonnal a laborba kerül. A betegeket stroke-betegek ellátására szerveződött intenzív osztályon, stroke-szakember csapat látja el, és 48-72 óráig folyamatosan figyelik állapotukat.

Egy felmérés szerint egyébként Magyarországon a tünetek kialakulásától számítva átlagosan 80 perc telik el addig, amíg a beteg a kórházba ér, ott pedig további 70, amíg a kezelést elkezdik. Az egyes kórházak között azonban nagy a szórás: van, ahol 40 percen belül megkezdődhet a vérrögoldás, de olyan intézmény is akad, ahol az átlag több, mint 110 perc. Ez pedig azzal fenyeget, hogy a beteg kicsúszik az eredetileg rendelkezésre álló 180 percből.

A tapasztalatok szerint egyébként az időben beérkezett betegek 30-40 százaléka alkalmas trombolízisre, de ezt, akárcsak azt, hogy az összes akut beteg hány százaléka nem ér be időben, csak becsülni lehet. Ezeket az adatokat átfogó módon nem gyűjtik ugyanis. Nemzetközi felmérések szerint körülbelül 80 százalékban az emberek tájékozatlansága és a szükségesnél lassabb szállítás a késés oka, és körülbelül 15 százalékban felelnek ezért a kórházakon belüli szervezési problémák.

http://hirszerzo.hu

72 éves nő: Nehézlégzés

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Sat, 04 Dec 2010 08:48:00 +0000

A következő EKG-k legutóbbi éjszakai szolgálatomban készültek.

Nézzük először a beteget:

2:50-kor érkezünk a helyszínre, az ágy szélén ülve egy szemmel láthatóan is dyspnoes beteget találunk. Elmondja, hogy kb. 30 perce egyre jobban fullad, nyomó jellegű mellkasi fájdalma van, amelynek intenzitása állandó, kisugárzása nincs, erőssége: enyhe. Anamnesisében: arteriosclerosis, hypertonia, angina pect., card. decomp., III. fokú AV block, insuff. valvulae tricuspidalis, NIDDM

Cave! jód, penicillin

A: szavak, rövid mondatok

B: Tachypnoe, Pangás kb. 8 harántujj magasságig mko. pulmo fölött. SpO2: 83%

C: Sápadt, verejtékes bőr, halk, ritmusos szívműködés, P:80/min, RR: 185/100 Hgmm /basalis:130/80 Hgmm/

D: Avpu, GCS:465, Neur. góctünet nincs, Vc:7,8 mmol/l

Mit gondoltok az EKG-ról? Hogyan menedzselnétek?

Magzatvíz embólia

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Tue, 30 Nov 2010 10:01:00 +0000

A mai téma aktualitását az itt olvasható hír adja. Állítólag a magzatvíz embolia is felmerült lehetséges halálokként. Nézzük mit is tudunk erről a magas mortalitású kórképről.

A betegség meghatározása

http://catalog.nucleusinc.com

A magzatvíz embolia (ME) életveszélyes, de potenciálisan reverzibilis szövődmény, ami értelemszerűen csak terhesség alatt fordul elő. Az eddig megjelent tanulmányok szerint a ME egy szubklinikai entitástól egészen a percek alatt halált okozó súlyos betegségig sokféle formában jelentkezhet. A ME mortalitása kb. 85%, az esetek mintegy felében a halál a diagnózis felállítását követő 1 órán belül következik be, míg az esetek további 25-50%-ában a következő 4-5 órában. Kórlényege, hogy a vajúdás, illetve szülés alatt ismeretlen okból, de legtöbbször a burokrepedéshez kapcsolódóan kisebb-nagyobb mennyiségű magzatvíz kerül az anyai keringésbe, ami azután a tüdőbe jut. A legtöbbször fudroyans lefolyású tüdőembolia klinikai képe alakul ki, amihez csaknem mindig súlyos akut intravascularis coagulatio társul. A halál oka cardio-pulmonális collapsus, bal szívfél elégtelenség, pulmonális hypertensio, valamint akut cor pulmonale. Ritka betegségről lévén szó randomizált kontrollált tanulmányok nem kerültek közlésre, így az irodalmi publikációk nagy része klinikai esettanulmányok ismertetését jelenti. Mivel az esetek sporadikusak és sokszor a diagnózis sem teljesen biztos, a rizikófaktorok és a pontosabb etiológia megismerését illetően nem sok előrelépés történt az elmúlt évtizedekben. A kezelés ennek megfelelően empirikus: az oxygenisatio és a keringés fenntartását, valamint a coagulopathia korrekcióját jelenti. Az utóbbi időben a ME esetek száma növekedni látszik, ezért az Egyesült Királyságban például elindítottak egy ME-regisztert. A bekerülés kritériumai: hüvelyi szülés vagy császármetszés alatt vagy után 30 percen belül 1) akut hypotensio vagy szívmegállás, 2) akut hypoxia, és 3) coagulopathia vagy mindezek együtt, ha a tünetek máshogyan nem magyarázhatók.

http://www.netterimages.com

Etiológia

Lényegében ismeretlen. Felvetődött, hogy a mastocyta-degranulatióval járó immunológiai folyamatok részt vehetnek a ME kialakulásában, azaz a ME tünetei hátterében a magzati antigénekre adott anaphylaxiás válasz áll, ugyanakkor az anyai szérum tryptase- és vizelet histamin meghatározás eredményei ezt nem támasztották alá. A ME során a keringésbe kerülő és intravascularis coagulatiót okozó anyagok közül az ún. szöveti faktor (tissue factor: TF), valamint a TF bomlását gátló anyag (tissue factor pathway inhibitor: TFPI) a magzatvízben releváns mennyiségben kimutatható. A ME-t követő súlyos intravascularis coagulatio egyik legfontosabb elindítója a TF lehet, ennek magzatvízben mért koncentrációja 50-szerese a széruméban mértnek. Feltételezik, hogy a véráramba jutott magzatvíz TF-TFPI egyensúly megbomlása szerepet játszik az alvadási tulajdonságok megváltozásában és a ME kialakulásában. Egyes szerológiai vizsgálatok szerint ME esetén az anyai szérum magzati antigén (sialyl Tn) koncentrációja magasabb, míg a complement (C3 és C4) szintje alacsonyabb, mint egészséges kontrollokban, azaz a complement aktiváció szerepet játszhat a ME kialakulásában. Régebben azt gondolták, hogy ME-ban a tüdőkeringés mechanikai obstrukciója okozza a keringés összeomlását, ma inkább úgy látszik, hogy a számos alvadási faktort aktiváló tüdő-sérülés és a bal szívfél elégtelenség kombinációja felelős elsősorban a beteg haláláért.

Differenciál diagnosztika

A differenciáldiagnózis szempontjából leginkább a súlyos preeclampsia, az anaphylaxiás shock, és a tüdő thromboembóliája jönnek szóba. A ME biztos diagnózisát jelentő laboratóriumi teszt nincs, az anyai keringésben található magzati elemek kimutatása nem specifikus, az anya tüdejében kimutatott magzati alkotórészek jelenléte mégis szükséges kívánalom a diagnózis felállításához.

Rizikófaktorok

A rizikófaktorok között a 30 év feletti anyai életkor, valamint az oxytocin használata vetődtek fel. Valamivel gyakrabban fordul elő ME szövődményes terhesség kapcsán, pl. amniocentesis után, polyhydramnion, placenta accreta, myomás méh, cervicalis ruptura és sutura, valamint intrauterin magzati elhalás esetén.

Tünetek

Méhvérzés, haematuria, haemoptoe, hypotensio, dyspnoe és hypoxia.

Általános vizsgálatok

A laboratóriumi értékek a diffúz intravascularis coagulatio jellegzetes paramétereit mutatják, a mellkas rtg-felvétele az akut adult respirációs distress syndroma képét mutatta, a pulmonális artéria katéterezése során magas pulmonális capilláris wedge nyomás található.

Terápia
Oxygént, sok folyadékot, plasmát, valamint inotróp támogatást adtak centralis haemodynámiás monitorizálás mellett. A kezelés célja a bal szív-fél output fenntartása. A súlyos légzési elégtelenség kezelésében használatos extracorporális membrán oxygenizáció helyettesítheti a cardio-pulmonális rendszer dysfunctióját, ezért egyes szerzők a ME után azonnal arterio-venosus (bal oldali arteria femoralis-ból a bal oldali vena femoralisba) extracorporalis membrán oxygenizációt kezdtek egyidejű intraaortikus ballon ellenpulzációval (a jobb oldali a. femorális-ból), és a beteget sikerült megmenteni. A kezelést masszív transfusioval, oxygén-adással, valamint az intravasculáris coagulatio kezelésére folyamatos heparin adagolással egészítették ki.

Prof. Dr. Bódis László - Magzatvíz embólia, www.vitalitas.hu

esetlap OMT 2.2

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Fri, 26 Nov 2010 07:14:00 +0000

Korábban már írtam az esetlapOMT 1.1-ről, a program azóta számos új funkcióval bővült és a 2.2 verziónál jár, ami november 24.-től tölthető le.

Így néz ki a programmal készített esetlap:

Videó a 2.0 bétáról:

esetlapOMT 2.2 letöltése itt!

Az esetlapOMT az OMSZ bármely szervezete által használható, ezáltal szabadon terjeszthető, másolható ill. sokszorosítható.

Egyéb szervezetek, vállalkozások csak abban az esetben használhatják, ha erre a fejlesztő engedélyt adott!

Acut hasi kórképek

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 25 Nov 2010 10:48:00 +0000

Az Egészségügyi Minisztérium szakmia irányelvei és protokolljai

Holiday heart syndroma

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Tue, 23 Nov 2010 08:57:00 +0000

Napi 90-100 g-ot meghaladó alkoholfogyasztásnál az alkohol szív-károsító hatása nyilvánvaló. Az alkoholos cardiomyopathia az idiopathias dilatativ cardiomyopathiánál rosszabb prognózisú, ha az ivást nem hagyják abba. Az alkoholfogyasztás pozitív összefüggést mutat a hypertoniával. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás megnöveli az haemorrhagiás stroke, a szívritmuszavarok és a hirtelen szívhalál kockázatát. Coronaria szívbetegségben szenvedő betegeken az alkohol fokozza a mortalitást, mindezek a krónikus alkoholizmus számlájára írhatóak. Azonban az alkalmankénti nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is tartogathat veszélyeket. Ebben a bejegyzésben egy ilyen hevenyen kialakuló tünetegyüttesről lesz szó, amely a holiday heart syndroma nevet viseli.

A névalkotás alapja egy 1978-ban végzett vizsgálat, aminek során 24 páciens közreműködésével összesen 32 olyan különböző EKG-epizódot regisztráltak, amikor szívritmuszavart lehetett detektálni. A vizsgált személyek mindennapjaik során gyakran fogyasztottak alkoholt, leginkább a hétvégi időszakokban. A ritmuszavarok is a hétvégek alkalmával léptek fel, így kapta a betegség a "holiday heart syndroma" nevet.

A szindróma ma az alkoholfogyasztással összefüggő, akutan kialakuló szívritmuszavarokra utal, melyek klinikailag legtöbbször szupraventricularis tachyarrytmiák (leginkább pitvarfibrilláció), és egyébként klinikailag egészséges, szívpanaszokkal és szívbetegséggel nem küzdő személyeknél lépnek fel. Időközben bebizonyosodott, hogy a marihuánának is hasonló akut szívhatásai lehetnek.

A fellépő szívritmuszavar legtöbbször jóindulatú, 24 órán belül spontán megszűnik és az alkoholmentes időszakokban nem jelentkezik. Ugyanakkor ezeknél a betegeknél a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben növeli a krónikus ritmuszavarok kialakulásának valószínűségét.

Kórélettan

A jelenség patofiziológája nem kellőképpen ismert, de a szindróma kialakulásában szerepet játszhat a szervezet megnövekedett szimpatikus tónusa, az adrenalin és a noradrenalin szintjének emelkedése, a vér szabad zsírsav tartalmának növekedése, illetve az alkohol lebontási termékének, az acetaldehidnek az indirekt hatása.

Előfordulás

A kórkép gyakorisága nehezen határozható meg. A betegségre utaló adatok az USÁ-ból származnak, melyek szerint az újonnan jelentkező pitvarfibrillációk 35 százaléka írható az alkohol számlájára, ez az arány a 65 éven aluliak esetében 65 százalék.

Tünetek

A vezető tünet legtöbbször a heves, szapora, gyakran ritmus nélküli szívdobogásérzés, illetve az alkoholos befolyásoltság egyéb jelei is észlelhetők. Előfordulhat továbbá syncope, nehézlégzés, angina. Az egyéni eltérések nem elhanyagolhatók, egyesek már egész kis mennyiségű alkohol fogyasztására is érzékenyen reagálnak.

Terápia

Az esetek többségében a ritmuszavarok benignus természetűek, a toxicitás megszűntével spontán elmúlnak. Azonban az arrhytmiák monitorozása, a klinikai tünetek megfigyelése fontos, mert előfordulhat hogy frekvencia szabályozására kényszerülünk. /metoprolol, diltiazem, verapamil, digoxin/ Ha a hemodinamikai instabilitás tüneteit észleljük az elektromos cardioversio választandó.

http://www.webbeteg.hu Dr. Kónya Judit-Holiday heart szindróma

http://www.medlist.com Prof. Dr. Morvai Veronika Az alkohol és a cardiovascularis betegségek

http://emedicine.medscape.com

Egy cukrász remekmű

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Fri, 19 Nov 2010 09:24:00 +0000

Hosszú szervezkedés után, szombat este végre sikerült összehozni egy mini osztálytalálkozót /2009 DE-EK mentőtiszt/. Szerettem volna több képet is felrakni, de csak ez a kettő illeszthető az Oxyblog "szellemiségébe".

Akit érdekel a többi kép, az írjon nekem vagy T. Katának...

A Magyarországi sürgősségi ellátórendszer fejlesztésének terve

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 18 Nov 2010 09:28:00 +0000

A következő dokumentum egy vitairat, a Kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának!

A teljes dokumentum itt tölthető le.

Forrás: Újraélesztett egészségügy Gyógyuló Magyarország

Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére

Szakmai konzultáció - vitairat

2010. október

A szakmai vitairatot 30 munkabizottság szakértői által készített munkaanyagokból állította össze a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának alkotóközössége.

Mit hallunk a tüdők és a szív fölött?

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Sat, 13 Nov 2010 08:21:00 +0000

A sürgősségi ellátásban az egyik leggyakoribb panasz a nehézlégzés illetve a mellkasi fájdalom, ezért az auscultatio fontos része az oxyologiai betegvizsgálatnak. A következő összeállításban a 20 leggyakoribb hallgatózási leletet tölthetitek le.

01 – Normal Heart Sound-Apex
02 – Third Heart Sound,S3(physiological-Apex)
03 – Fourth Heart Sound,S4-Apex
04 – Aortic Stenosis-Right Base
05 – Mitral Regurgitation-Apex
06 – Midsystolic Click-Apex
07 – Ventricural Septal Defect-Left Base
08 – Atrial Septal Defect-Lowewr Left Sternal Border
09 – Mitral Stenosis-Apex
10 – Aortic Regurgitation-Mid Left Sternal Border(3rd Intercostal Space)
11 – Normal Tracheal Sound-Trachea Interscapular
12 – Normal Vesicular Sound-Right Lower Lobe,Left Lower Lobe
13 – Fine Crackles with Deciduous Bronchial Sound-Right Middle Lobe
14 – Coarse Crackles-Right Lower Lobe
15 – Bronchial Sound-Left Lower Lobe
16 – Inspiratory Stridor-Trachea
17 – Rhonchus-Right Lower Lobe
18 – Wheezing-Left Lower Lobe
19 – Fine Crackles-Lung Basis
20 – Pleural Friction-Right Middle Lobe

Letöltés!

medicalbooksfree.com

ALS szimulátorok

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 11 Nov 2010 11:16:00 +0000

Az újraélesztés gyakorlásának új módját mutatja be a következő 2 videó. Az algoritmusok átismétlésére, tanulmányozására, stratégiák kidolgozására nagyon jók, ugyanakkor nem helyettesítik a megacode gyakorlatokat. Újraéleszteni csak élőben lehet megtanulni.

1. HeartCode ACLS

Ingyen letölthető 2 órás próbaverzió

2.Simcode ACLS

www.simcodeacls.com

Nekem a videók után ez tetszik a legjobban, sajnos csak az próbálhatja ki aki előfizet rá. /1 hónap 25 USD/ Ez egy teljesen az interneten futó program, úgyhogy le sem lehet tölteni.

15-25-60 perc, miért nincs itt a mentő?

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Tue, 09 Nov 2010 11:15:00 +0000

..."az előírt 25 perc helyett 60 perc alatt értek ki"... A médiában szenzáció számba megy, ha egy mentő nem ér ki idejében a beteghez. Ez a 25 perc nekem is új, eddig csak mindig a 15 perces "irányelvet " emlegették. De mi is valójában ez a 15 perc?

Egy nemzetközi standard. Tehát csak egy irányadó, célkitűzés. Nincs ilyen törvény, vagy rendelet ahol ez le lenne írva, tehát ha önmagában 15 percet meghaladóan ér helyszínre egy mentőegység az nem sért jogszabályt!Az már más dolog hogy a média szemében ez megbocsájthatatlan bűn, és mivel az emberek TV-t néznek, újságot olvasnak stb., ők is a mentőszolgálatban látják a bűnbakot.

Miért pont 15 perc?

Az oxyológiai kórképekre jellemző a progresszivitás, ezért az idejében megkezdett terápiával, eredményesebben kezelhetőek, esetenkén teljesen visszafordíthatóak /pl.: anaphylaxia/, ezért kívánatos hogy minél hamarabb a helyszínre érkezzen a segítség. Azonban a legmagasabb időfaktorú állapotok /pl.:klinikai halál, totalis felsőlégúti elzáródás/ esetén, ez a 15 perc is sok! Nyugaton már vannak olyan országok /Egyesült királyság/ ahol a negyed óra, már 8 perc. A számok a statisztikának kellenek, az igazi vészhelyzeteknél a lehető leghamarabb ott kell lenni!

Magyarországon a fehér foltok lefedésére új mentőállomások építése lehet a megoldás, de hangsúlyozom, hogy ezzel sem biztosítható 100%-osan a 15 perces kiérkezés, mert egyszerűen olyan a mentési helyzet. Nézzünk egy példát: X település mindkét mentőautója esetfeladatot lát el, közben X település piacterén valaki összesik, eszméletlen. A segítség csak Y településről tud menni, ami 20 percre van.

A bejegyzés végére nézzünk egy kis statisztikát:

Mi lesz veletek lányok?

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Sat, 06 Nov 2010 18:20:00 +0000

"...az esetkocsik három fővel vonulnak: mentőtiszt, ápoló és gépkocsivezető. Az egyik legnagyobb változtatás ezen a téren lenne, ez a mentőegység ebben a formában megszűnne, helyét egy mentőtisztből és megkülönböztetett jármű vezetésére jogosult ápoló(szakápoló) venné át. Tehát az esetkocsik két fővel teljesítetnének szolgálatot, ezzel a feladatok nagy résztét el tudnák látni. Újraélesztésnél segélykocsiként vagy egy magasabb szintű MOK egység, vagy egy KIM egység tudna a helyszínre menni." Dr. Kunetz Zsombor - Az Országos Mentőszolgálat átalakítása

mentok.hu

Először ezt az elképzelést kb. 2-3 éve hallottam még a főiskolán. Göndöcs Zsigmond az akkori főigazgató tartott előadást " A mentőtisztek jövője" vagy valami hasonló címmel. Hogy is fogalmazzam..., nem aratott nagy sikert, főleg a nő nemű hallgatók között. Ugyanis ezen elképzelés alapján a mentőtisztnek kell majd megfogni a hordágy másik oldalát. Jelenleg a nők esetében ez törvénybe ütközik, de mint oly sok minden manapság, ez könnyen változhat. Kíváncsi vagyok mit szól ehhez Mátrai István főigazgató, a szakszervezet és maguk az érintett dolgozók. Milyen támogatottsága lehet ennek az elképzelésnek?

Aki egyetért Kunetz Zsombor szakmai programjával nyomja meg a Tetszik gombot!

Mentési- és mentésirányítási rendszerek Európában

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Sat, 06 Nov 2010 06:39:00 +0000

PCI /Perkután coronaria intervenciók/

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Thu, 04 Nov 2010 14:53:00 +0000

Dg: STEMI, de mi is történik a beteggel miután beszállítottuk a szívkatéteres laborba. Ezt mutatja be a következő animáció, alatta pedig az EÜ minisztérium szakmai protokollja olasható.

Manuális mellkas kompressziók vs. gépi

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Tue, 02 Nov 2010 06:13:00 +0000

A következő videó jól szemlélteti hogy a szállítás alatt végzett mellkaskompressziók hatásfoka igen gyenge a Lucas-al vagy az AutoPulse-val szemben.

Folyamatos reanimatio mellett mindíg kórházba kell szállítani:
1. gyermek,
2. hypothermiás,
3. III. trimeszterben lévő terhes sérültet.

Dr. Gorove László, Dr Márton Erzsébet - A súlyos sérült kórházon kívüli ellátása

Újraélesztés 2010 - Változások az ALS algoritmusban

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Mon, 01 Nov 2010 11:09:00 +0000

A 2010-es ERC újraélesztési ajánlás még nagyobb hangsúlyt fektet a megfelelő minőségű, folyamatos, minimális ideig megszakított mellkas kompressziókra, erre épülnek az ALS algoritmusban bekövetkezett fő változások is.

Három beavatkozás van amely vitathatatlanul javítja a túlélést:

1. A hatásos szemtanú által végzett BLS

2. A folyamatos, minimális megszakítással végzett kiváló minőségű mellkas kompressziók

3. VF/pnVT esetén a korai defibrillálás.

Minden más beavatkozás másodlagos, beleértve az emeltszíntű légútbiztosítást illetve a gyógyszerek alkalmazását.

ALS algoritmus

Sokkolandó ritmuszavar (VF/pnVT)

Keringésleálláskor az elsőként monitorozott ritmus az esetek kb. 25%-ában VF/pnVT, kórházon kívül és belül egyaránt. Továbbá ha az elsőként észlelt ritmus PEA/asystole, akkor hozzávetőlegesen 25 % az esély, hogy az újraélesztés alatt sokkolandó ritmuszavar lép fel.

1. Ha meggyőződtünk a keringésleállásról, kérjünk segítséget /resuscitatios team riasztása/, majd kezdjük el CPR-t /CV 30:2/.

2. Folytassuk a CPR-t mialatt csatlakoztatják a defibrillátort, majd azonosítsuk a ritmust.

3. Ha VF/pnVT akkor töltsük fel a defibrillátort, ezalatt a másik segélynyújtó folytassa a mellkas kompressziókat. Amint defibrillátor feltöltődött, hagyjuk abba mellkas kompressziókat, biztosítsuk hogy senki ne érjen a beteghez, és adjuk le a shock-ot./ monfázisos 360J, bifázisos 150-200J/

5-10 másodperces késlekedés is nagyban csökkenti a leadandó shock sikerességét, ezért arra kell törekednünk arra hogy a mellkas kompressziók felfüggesztése és a shock leadása közötti idő /preshock pause/ minimális legyen.

4. A defibrillációt követően azonnal folytassuk a CPR-t /CV 30:2/, a ritmus és a pulsus ellenőrzése nélkül 2 percig.

5. Ezt követően egy gyors ritmusanalízis, ha még mindíg VF/pnVT akkor adjuk le a 2. shock-ot /monofázisos 360 J, bifázisos 150-360J/, az előbb leírt módon. majd a ritmus vagy a pulsus ellenőrzése nélkül , azonnal a shock után folytassuk a CPR-t 2 percig.

6. A 3. shockot követően, azonnal folytassuk a CPR-t, és ha van IV/IO út akkor adjunk 1 mg adrenalint és 300 mg amiodaront egy időben a kompressziókkal. A beadott adrenalin javítja a myocardium vérellátását és növelheti a következő shock sikerességének esélyét, 3-5 percenként ismételjük a dosis-t. Amiodaront a 4. shockot követően ismételjük 150 mg-al, a következőkben 900mg/24h sebességgel adagoljuk.

7. Ha lehetőségünk van rá használjunk az újraélesztés alatt hullámformás kapnográfot, amely képes jelezni a keringés visszatértét a mellkas kompressziók szüneteltetése nélkül, továbbá a helyes tubuspozícióról is megerősíti az ellátót.

8. Ha VF/pnVT ellátása közben a ritmus PEA/asystoliára vált akkor térjünk át az algoritmus nem sokkolandó ritmuszavarok részére.

Nem sokkolandó ritmuszavar (PEA/asystolia)

1. Ha az elsőként észlelt ritmus PEA/asystolia azonnal kezdjük el a CPR-t, és amint lehetséges adjunk 1 mg adrenalint, ezt ismételjük (3-5 percenként).

2. A PEA hátterében gyakran állhatnak reverzibilis okok, ezért próbáljuk ezeket felderíteni, mert lényegében csak ez lehet a siker kulcsa. Asystolia esetén ellenőrizzük az elektródák pozícióját.

3. Két percenként elemezzük újra a ritmust, ha továbbra is PEA/asystolia folytassuk a CPR-t. Ha a ritmus VF/pnVT -ra változik, akkor a szerint folytassuk az algoritmust

4. Ha a ritmus rendezetté vált, de kétség merül fel a pulsus tapinthatóságában, akkor inkább folytassuk a CPR-t.

Légútbiztosítás, lélegeztetés a CPR alatt

Az endotrachealis intubatio a túlélést nem javítja, így jelentősége elmarad a mellkas kompressziók és a korai defibrillálás mellett. Azonban ha a beteget intubáltuk lehetőségünk van folyamatosan, megszakítások nélkül végezni a CPR-t. Ha az ellátó jártas a beavatkozásban mindenképpen meg kell próbálnia úgy, hogy a mellkaskompressziók alatt feltárja a hangrést, és csak annyi időre szünetelteti /max 10 sec./ a CPR-t, amíg a tubust a hangrésen átvezeti. Ha sikerült intubálnunk végezzük folyamatosan 100/min frekvenciával a mellkaskompressziókat. A lélegeztetéshez elegendő a percenkénti 10 befúvás, ne hyperventilláljuk a beteget.

Endotrachealis intubatio hiányában az egyéb, alternatív légútbiztosító eszközök /LMA, SALT stb./ használata is elfogadott. Amint behelyeztük az eszközt, próbáljuk meg folyamatosan végezni a mellkaskompressziókat, azonban ha nem sikerül megfelelően lélegeztetni, szökik a levegő, térjünk vissza a 30:2 kompresszió- lélegeztetés arányra.

Vénabiztosítás

A perifériás vénabiztosítás gyors, könnyen kivitelezhető, megbízható, az így adott gyógyszereket 20 ml bolus folyadékkal be kell mosni a keringésbe.

Ha iv. út nem kivitelezhető, vagy nehéz, akkor az IO. technika választandó. /BIG, IO fúró/

Az endotrachealis gyógyszerelés többé már nem ajánlott.

Gyógyszerek az újraélesztés alatt

Adrenalin: ajánlott mind sokkolandó, mind nem sokkolandó ritmuszavarban. Adaglást lásd fennt.

Amiodaron: Nincs bizonyíték arra, hogy növelné a kórházi elbocsájtások számát, azonban a rövidtávú túlélést javítja, így ajánlott minden sokkolandó ritmuszavarban.

Lidocain: Az amiodaron alternatívájaként alkalmazható 1mg/ttkg dosisban, ha az nem áll rendelkezésre.

Magnesium: Rutinszerű használata nem javítja a túlélést és így nem ajánlott, kivéve Torsade de point.

Bicarbonat: A rutinszerű bicarbonat adása szintén nem javasolt. Kivéve ha a keringésleállás hátterében hyperkalaemia, vagy triciklikus antidepresszáns mérgezés van.

Atropin: Keringésleállás alatti asystoliát rendszerint inkább a myocardialis károsodás okozza mint sem excesszív vágus tónus, és nincs arra bizonyíték hogy az atropin hasznos lenne a PEA/asystolia ellátásában, ezért többé nem ajánlott!

Fibrinolysis a CPR alatt

Rutinszerűen nem alkalmazható CPR alatt. Azonban ha feltételezhető vagy bizonyított az acut pulmonalis embolisatio akkor megfontolandó, ekkor az újraélesztést kitartóan 60-90 percig kell végezni. Folyamatban lévő CPR nem kontraindikációja a kezelésnek.

UH a CPR alatt

UH diagnosztikával lehetőség nyílik a potenciálisan reverzibilis okok felderítésére/PTX, pericardialis tamponád, pulmonalis embolus, stb./, ezért javítja a kimenetelt.

European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010, Section 4. Adult Advensed Life support

CPR készlet az 1980-as évek amerikájából

noreply@blogger.com (jp7oj1) — Fri, 29 Oct 2010 15:08:00 +0000

A 2010-es újraélesztési irányelv árnyékában tekintsünk vissza egy kicsit a '80-as évekre. A CPR kit lényegében egy reanimatios doboz, amelyben helyet kaptak az újraélesztés gyógyszerei mellett olyan készítmények is amelyekre minden kritikus állapotban lévő beteg ellátásánál szükség lehet, /pl.:adrenalin, atropin, bicarbonat, glucose, lidocain, aminophyillin stb./, továbbá a véna és a légútbiztosításhoz, lélegeztetéshez szükséges eszközök is megtalálhatóak. A táska hátulján az akkor érvényes resuscitatios protokoll mellett az anaphylaxias shock ellátásának algoritmusa is olvasható volt. A doboz falra szerelhető és ezáltal bárhol elhelyezhető volt. /kórházi osztályok, orvosi rendelők, mentőautó stb./