Fakanálforgató tollforgató

Kolozsvári káposzta

2012-01-28T19:21:00.000+02:00

Ma délután keveset beszélgettem facebook-on néhány kedves gasztroblogger-ismerőssel és szóba került a rakott káposzta, amit mi kolozsvári káposztának is nevezünk. Mivel az egyik csevegőtárs a receptje felől érdeklődött, gondoltam, beblogolom, még akkor is, ha ezzel a fotóval fölöttébb elégedetlen vagyok. Na de, ez egyike azon ételeknek, amit sehogysem tudok szépen tálalni és fotózni. Mondjuk a többiekben sem vagyok nagy ász, de azokon legalább látszik a törekvés. Hát, ez ilyenre sikerült, de dolgozom rajta, és ha sikerül jobb fotót készíteni, akkor rögtön kicserélem. Elöljáróban azonban még annyit mondanék, hogy vidékünkön kétféle változata közismert ennek a káposztának: amit kolozsvári jelzővel illetünk, abban van kolbász és császárszalonna is, az egyszerű változatban viszont nincs és ezt nevezzük rakott káposztának. Na, aztán nem tudom, mi is a helyes, vagy helytelen, de nálunk ez így van.

Hozzávalók: 1 közepesnél kicsivel nagyobb-, vagy két kisfej fej savanyú káposzta, 50 dkg darált hús - sertés és borjú vegyesen - 2 fej hagyma, 1 kiskanálnyi pirospaprika, só, bors, fél csésze rizs, 1-2 evőkanál zsír, 15-20 dkg császárszalonna, 15-20 dkg füstölt kolbász, 3-4 dl tejfölt, 1 dl tej.

A káposztát hideg vízben átmossuk, leveleire szedjük, leormózzuk, majd egymásba rakva feltekerjük és hajszálvékony szálakra vágjuk. A vékonyra vágott káposztát egy kanál zsíron, többször is vizet öntve alá puhára pároljuk. A kockára vágott hagymát üvegesre dinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a darált húst és addig pároljuk, míg kifehéredik. A rizst kétszer annyi vízben puhára pároljuk. Egy tűzálló tálat kibélelünk császárszalonna szeletekkel és kolbászkarikákkal, ráterítjük a káposzta felét, ráhalmozzuk a párolt rizs felét, majd egyenletesen elsimítjuk rajta a darált húst, rátesszük a maradék rizst, majd befödjük a maradéj káposztával. A tejfölt felhígítjuk a tejjel és ráöntjük a káposztára, majd sütőbe toljuk és összeforraljuk az egészet. Tálaláskor további tehfölt adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Tárkonyos grízgaluskaleves

2012-01-26T21:12:00.001+02:00

Ezt az isteni finom és végtelenül egyszerű levest a minap édesanyám juttatta eszembe. Beszéltük telefonon, ki, mit főzött, és ő mondta, hogy tárkonyos grízgaluskalevest - egyből összefutott a nyál a számban, mert eszembe jutott, mennyire szerettem ezt gyermekkoromban. Eldöntöttem, hogy amint lesz füstölt sonka-, vagy bármilyen füstölt húsalaplevem, rögtön elkészítem. Nos, úgy adódott, hogy a minap vettem a Társak boltjában - helyi állattenyésztők boltja - házias csavart húst, megfőztem és a levében készítettem el a levest. Isteni lett, épp olyan, mint gyermekkoromban. Még annyit hozzáfűznék elöljáróban, hogy a mi vidékünkön igen népszerű leves ez télen, disznóvágások után, amikor van füstölt hús, de húsvét után is készítik a sonka levében.

Hozzávalók: 1-2 l füstölt sonkalé vagy füstölt húsalaplé, 1-2 cikk fokhagyma, 1 evőkanálnyi finomra vágott ecetes tárkony, 1 tojásból és grízből grízgaluska; illetve ízlés szerint só és tejföl.

Elkészítése: A füstölt sonkalevet, vagy füstölt húsalaplevet felforraljuk, hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát és a tárkonyt, ha szükséges, picit sózzuk, beleszaggatjuk a grízgaluskát és lassú tűznél kifőzzük. Tálaláskor tejfölt és borsot adhatunk mellé.

Tipp: Főzhetünk bele tetszés szerint sárgarépát és petrezselymet, de a jól pácolt füstölt húsnak a leve általában annyira ízletes, hogy nem szükséges zöldséggel ezt fokozni.

Jó fakanálforgatást!

Káposztalében abált szalonna

2012-01-17T20:36:00.001+02:00

Kata kolléganőm mondott nemrégiben egy igen jó receptet, amit valahol olvasott, vagy hallott és kipróbált. Annyira jónak és egyszerűnek tűnt, hogy eldöntöttem, mielőbb kipróbálom. Így is történt, nem sokkal azután, hogy Katával beszéltem erről a különlegesen egyszerű abált szalonnáról, vettem egy darab húsos hasalj szalonnát és elkészítettem. Az eredmény a fotón is látható: egy omlós, puha, jó ízű abált szalonna. Ilyet még sokszor fogunk készíteni.

Hozzávalók: 0,5-1 kg húsos hasalj szalonna, káposztalé, amennyi bőven ellepi, pirospaprika.

A szalonnát megmossuk és akkora darabokra vágjuk, hogy egy lábos aljában minél szorosabban rakva elférjenek. Feltöltjük annyi káposztalével, amennyi bőven ellepi (kb. 2-3 ujjnyival), majd fedő nélkül, lassú tűznél addig főzzük, amíg megpuhul. Ezután kivesszük, még melegen megszórjuk pirospaprikával és kihűtjük. Kibédi hagymával tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

Csomafalvi pojékaleves gyűszűvel kiszúrt levestésztával

2012-01-14T22:07:00.001+02:00

Ez egy igen jó téli leves, noha elkészítése eléggé időigényes, érdemes időt szánni rá és megfőzni. Na most, ez a leves valószínűleg több szakácskönyvben is szerepel, mint hagyományos erdélyi leves, van, ahol újfalvi-, van ahol csomafalvi pojékának nevezik. Van, hogy apró grízgaluskát tesznek bele levesbetétnek, van, hogy grízkockát (séberlit), van, hogy csurgatott tésztát, van, hogy gyűszűvel kivágott pirított levestésztát, vagy éppenséggel egy-két felvert tojást "rongyolnak bele". Kicsit kutakodtam, hogy kiderítsem, melyik az "igazi", az "eredeti", de sokkal okosabb nem lettem. Ugyanis a nagy főző asszonyok mindegyike a saját változatát tartja az igazinak. Néhány dologban viszont egyet éretett az összes "tudós" asszony: a pojékaleves elképzelhetetlen füstölt hús, aszaltszilva, babérlevél és vékony zsemleszínű rántás nélkül. Így hát arra a következtetésre jutottam, hogy a különféle levesbetéttel készülő pojékalevesek, ugyanazon leves változatai annak függvényében, hogy melyik háziasszony, melyik levesbetétet kedveli, illetve mire van épp hangulata. Nos, nekem most történetesen a gyűszűvel kiszúrt, pirított levestésztás változathoz volt hangulatom, ezért ezt készítettem el, de nagyon birizgálja a fantáziámat a grízkockás változat is. Még annyit fűznék hozzá, hogy régen ezt a levest különféle téli mulatságokon szolgálták fel, vagyis afféle ünnepi eledelnek számított. Amint mesélték az asszonyok, a "módos" (értsd: gazdag) családok a fonók végén kínálták meg a serénykedő asszonyokat pojékalevessel, utána fánkot adtak.

Hozzávalók a leveshez: 50 dkg füstölt sertéshús (lapocka, comb), 1 fej hagyma, 2-3 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 kisebb karalábé, 15-20 szem aszaltszilva, 1-2 babérlevél, só, bors, 2 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, pirospaprika; a levesbetéthez: 1 "összemarék" (kb. 10 dkg) liszt, 1 tojás, pici só, késhegynyi szódabikarbóna, pici olaj; illetve a tálaláshoz: tejföl, petrezselyemzöld.

A füstölt hús, ha nagyon sós, kiáztatjuk, majd kockára vágjuk. A megtisztított, apró kockára vágott hagymát az egyik kanál zsírban üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a füstölt húst, megborsozzuk, majd kevés vizet öntve alá félpuhára pároljuk. Párolás közben kóstoljuk meg, és esetleg még töltsünk alá kevés vizet. Ha már félpuha a hús és lesült a zsírjára, hozzáadjuk az apró kockára vágott leveszöldséget, megdinszteljük, majd felöntjük forró vízzel. Ha felforrt a leves, ellenőrizzük a sósságát és utána sózzuk, ha szükséges, beletesszük a babérlevelet és az aszaltszilvát, majd tovább főzzük. Közben a levestészta hozzávalóiból ruganyos tésztát gyúrunk, amit késfoknyi vastagra nyújtunk és gyűszűvel kiszúrunk. Az apró korongokat pici olajban megpirítjuk és belefőzzük a levesbe. A másik kanál zsírból egy kanál liszttel szép, zsemleszínű rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük hideg vízzel és a fővő levest berántjuk vele. Miután felforrt, tálalható, tejfölt és finomra vágott petrezselyemzöldet kínálhatunk mellé, de ez akár el is hagyható.

Jó fakanálforgatást!

Forralt bor

2012-01-13T22:25:00.002+02:00

Havazik. Végre! Mert egész télen nem volt egy rendes havazó. Igazából most sem "rendes", mert vérszegényen szállingózik a hó, de kimondhatatlanul jól esett ma este hazajövet a színházból, hogy a kabátom és a hajam havas lett, hogy a lépcsőház ajtajában le kellett takarítanom magamról a havat. A havazó viszont hozta a tél varázsát, a régi emlékeket és élményeket, amikor nagyokat szánkóztunk és korcsolyáztunk, s hogy minél tovább kint lehessünk a szabadban, betértünk a közeli italmérésbe forralt bort inni. Erről jutott eszembe, hogy valahol az archívumban lennie kell néhány forralt boros fotónak, amit a lányom készített még tavaly, és aminek a beblogolása elmaradt. Nagyon megörültem neki, mert a fotó még inkább felevenítette a régi élményt, sajnos, a decemberi bulizások után nem maradt egyetlen üveg vörös borom sem, így nem volt mit felforralni. Az üzletbe ilyen későn már nem megyek ki, de ha lenne, csak úgy forralnám fel, ahogy mindig is szoktam.

Hozzávalók: 1 l vörös bor, 5-6 evőkanál cukor, 2-3 körömnyi fahéj, 6-8 szem szegfűszeg, 1-2 szem csillagánizs, 1 narancs vékonyan lemetszett héja.

A bort a cukorral, a fűszerekkel és a narancshéjjal lefödve felforraljuk. S ennyi. Ha nagyon parádésan akarjuk tálalni, akkor cukrozott szegélyű pohárban fél narancskarikával tálaljuk, mint a fotón is látható. De az igazi: mázas cserép csészéből kortyolgatva, amiben sokáig forrón marad. Mellesleg, hidegen is nagyon finom.

Jó fakanálforgatást!

Narancstorta

2012-01-12T20:14:00.003+02:00

Az már egész biztos, hogy nem ez lesz az a fotó, amire kifejezetten büszke leszek az idén, de mivel jobb nincs, ezzel kell megelégedni. Annál is inkább, mert nem szeretném a téli szezonból kifelejteni ezt az isteni desszertet, amit még decemberben dobtam össze csak úgy valamelyik este abból, ami épp akadt a ház körül. Ráadásul elnyerte a lányom tetszését is, akiről már többször is elmondtam: nem rajong az édességekért. Ezt viszont jó étvággyal ette, nem véletlenül, hiszen amellett, hogy egy kellemesen aromás, jó ízű desszert, egyáltalán nem édes.

Hozzávalók: 1 nagy tasak babapiskóta, 25 dkg tejföl, 3 dl tejszín, 4-5 evőkanál cukor, 1 tasak zselatin, 0,5 dl tej, 2-3 narancs; a sziruphoz: 2-3 dl víz, 1 narancs leve és héja, cukor, ízlés szerint.

A zselatint beáztatjuk a tejbe, a tejfölt habosra kavarjuk a cukorral és kemény habbá verjük a tejszínt. A gőz fölött felmelegített zselatint hozzákavarjuk a tejfölös krémhez, majd lazán belekavarjuk a tejszínhabot, illetve ízesítőnek kevés reszelt narancshéjat adunk hozzá. A narancsokat megpucoljuk, lehúzzuk a fehér hártyáját, és karikára vágjuk. Egy tálat, vagy tésztaszűrőt kibélelünk átlátszó fóliával, a narancskarikákkal kirakjuk, a maradék narancsot pedig apróra vágva a krémhez adjuk. A narancsokkal kirakott tálba előbb egy-két kanál krémet teszünk, majd szirupba mártott babapiskótával rakjuk ki. Erre megint krémet simítunk, majd babapiskótát. A műveletet addig folytatjuk, amíg a tál megtelik, végül babapiskótával rakjuk ki tálban lévő krémet. Az így előkészített tálat vagy szűrőt néhány órára hideg helyre tesszük, majd egy tálcára fordítjuk, lehúzzuk a fóliát róla és szép díszes, savanykás ízű tortát nyerünk.

Jó fakanálforgatást!

Szakácskönyv ajánló - Kati kérésére, de másoknak is

2012-01-11T21:18:00.002+02:00

Isteni játékot talált ki Kati, a Makacska konyhája blog szerzője ételreceptes naplójának egyéves évfordulóján, aminek csupán két szépséghibája van: nem lehet ellenállni neki és nem nekem jutott eszembe hamarabb. Na, jó, ez utóbbi megjegyzés vicc volt - remélem, nem veszed rossz néven, Kati - lényeg, hogy valakinek eszébe jutott ez is Gasztroblogesztányban, mert igencsak nagy hiány van a könyvajánlókban. Azt is megvallom töredelmesen, hogy már háromszor megnéztem a határidőt, nehogy lemaradjak róla, közben isteni ajánlókat olvastam itt-ott a blogokon. Természetesen, benevezek a játékba magam is, viszont nem tudom, mennyire lesz hasznos ez az ajánló az ifjabb generációnak, ugyanis rájöttem, meglehetősen régi szakácskönyveket használok és ez mostanig fel sem tűnt.

A kedvenc Szmuk Irén: 1006 ételrecept egészségeseknek és betegeknek című gyűjteménye sok hasznos tanáccsal és egyszerű, megfőzhető receptekkel. Ezt a könyvet még édesanyám használta, nem olyan rég kunyaráltam el tőle és az tetszik belőle leginkább, hogy lényegében ez volt az a könyv, amiből serdülő koromban a legtöbbet tanultam. Ugyanis akkoriban nálunk úgy működött a háztartás, hogy édesanyám reggel elment munkába, de előtte mindig adott valami feladatot, amit amíg ő hazatért, el kellett végezni. Mese nem volt, mert következetesen számon kérte. A feladatok között sok esetben főzés is volt, eleinte egyszerű köretek valami húsféle mellé, amit ő előző nap elkészített, aztán könnyen elkészíthető levesek, majd egyre bonyolultabb dolgok. Mindig nagy örömmel főztem, de volt bennem egy adag félelem is: mi lesz, ha valamit elrontok és nem sikerül. Édesanyám tudta ezt, és ezért sok esetben megmutatta Szmuk Irénke néni - mi egymás közt csak így hívtuk - könyvében a receptet, amit ha követek, nem történhet meg, hogy elrontom az ételt. Hihetetlen biztonságot adott nekem ez a könyv és nagyon sok ételt ma is úgy csinálok, ahogy ebben írja. Úgy is mondhatnám, hogy ez a könyv volt az ábécés könyvem a főzés terén. A könyv Bukarestben a Technikai kiadó gondozásában jelent meg, de nem tudom megmondani melyik évben, mert az a lap hiányzik a belőle. Mindenképp, akkoriban 7 lej 50 baniért árulták - talán lesznek olyanok, akiknek mond valamit ez a szám.

Itt van két másik könyv a múltból, ezeket főleg fiatalasszony koromban forgattam sokat, mostanában viszont fenntartásokkal kezelem mindkettőt, mert elég sok idejét múlt dolog van benne, amiről időközben kiderült, az emberek félrevezetése volt a célja. Mégis megemlítem, mert a sallangot leszámítva tartalmaz jó dolgokat is. Mauthner Klára: Könnyű étrend korszerű táplálkozás című könyvében - ami 1973-ban jelent meg a bukaresti Technikai kiadó gondozásában - van néhány ma is használható recept, csupán a margarint kell behelyettesíteni vajra. Draga Neagu: Sfaturi practice pentru gospodine (Gyakorlati tanácsok gazdasszonyoknak) 1987-ben a bukaresti Technikai kiadó gondozásában megjelent könyve igen jó tanácsokat tartalmaz különféle alkalmakra, mint például vendégvárás, gyerekzsúrok, ünnepi események a családban, vagy csak egy délutáni tea meghívásra. Még azt is leírja, hogyan kell viselkedni a váratlan vendéggel, hogy minél jobb színben tűnjünk fel előtte, de vannak benne utasítások asztalterítésre, díszítésre, tálalásra is.

Aztán itt van az 1990-es évek nagy kedvence, a csíkszeredai Gergely Éva sorozata a Mindennapok szakácskönyve, a Nyár a kamrában és a Süssünk, süssünk valamit... Nem részletezem, melyik mit tartalmaz, hiszen a címek egyértelműen sugallják, és azt, hogy melyiket használtam a legtöbbet, eléggé jól látszik. Lényeg, a lényeg, hogy a Pro Print kiadó gondozásában megjelent könyvsorozat még mindig a leghitelesebb és legmegbízhatóbb, ami Erdélyben ebben a témakörben az utóbbi húsz évben megjelent. Aki ezekből süt-főz nem csalódik, és nem szégyellem elmondani, hogy sütni Éva néni könyvéből tanultam meg a különféle fortélyokat, mert az is van benne bőven, csak figyelmesen kell olvasni. Mai napig, ha valamiben tanácstalan vagyok, vagy valami ötlet kell hirtelen, Éva néni könyveibe lapozok bele, legyen szó sütésről, de akár befőzésről is. Soha egyetlen receptjében sem csalódtam, kivétel nélkül mindegyik ízletes és finom volt, amit elkészítettem, aki rendszeresen olvassa a blogomat, az tudja, mert többször is hivatkoztam rá. S még fogok...

Ezek pedig a legújabb "szerelmeim", igazából még csak "ízlelgetem" ezeket a könyveket, mert kurriózum mindhárom és igen kedves emberektől kaptam ajándékba. Dobos C. József: Magyar-franczia szakácskönyv című könyvére rettentően büszke vagyok - Wise Lady-től kaptam ajándékba a nyáron -, de egyelőre a nyelvezete sokkal nagyobb élvezetet nyújt számomra, mint a benne lévő ételek. Ilyeneket ír például: "A vén pulykáról/ Ha a pulyka az egy évet már betöltötte volna, pecsenyének nem igen alkalmas. Ezen esetben leginkább levesnek szokás fölhasználni, mi abból rendkívül jó ízű készül. Azonban ha mégis pecsenyének óhajtanók, megkísérelhetjük annak elkészítését." Aztán itt van Constantin Bacalbasa könyve - aki a román konyhaművészetben épp akkora név, mint Dobos C. József a magyarban - a Dictatura Gastronomica - Gasztronómiai diktatúra, amit a fiaméktól kaptam és ennek is a nyelvezete a lenyűgöző számomra. Ennek a megsárgult lapú szakácskönyvnek a címét sem tudom, ugyanis teljesen hiányzik a borítója és eléggé sok oldal belőle. Mindenképp nyelvezetéből, stílusából ítélve még régebbi lehet, mint az előző, főleg mert a tyúkhúsleves főzését azzal kezdi, hogyan szemeljük ki a levágásra legalkalmasabb tyúkot az udvarból. A gyengébb idegzetűek miatt, meg mert állatvédő is vagyok, inkább nem idézek részleteket belőle. Tény, hogy isteni könyv és biztos majd egyszer főzök is belőle valamit.

Na, hát ezek a lényegesebbek, amiket használok, vagy legalább kézbe veszek időnként és belelapozok. Emellett van még hosszmértékben kb. másfél méternyi szakácskönyvem kezdve Horváth Ilonától Stahl Juditig mindenféle szerző és kiadó különféle című és méretű, képes vagy "képtelen" kiadványa, amik valamikor egyszer érdekesnek tűntek és megvásároltam őket, de valamitől nem tetszenek, nem használom őket.

Egyszerű tárkonyos bableves - ahogyan én készítem

2012-01-10T21:38:00.002+02:00

Bablevest mindenki főz, hiszen a bab legalább annyira változatosan elkészíthető, mint a krumpli. Főleg ilyenkor télen gyakran főzök babot, mindig másként: van, hogy alaposan bezöldségelem, de olyan is van, hogy alig teszek bele egyéb zöldséget a babon kívül. Fűszerezni is többféleképpen szoktam, van, hogy babérlevéllel ízesítem, máskor meg tárkonnyal, a tavaszi salátás bablevest pedig kaporral. Van, hogy csak simán hús nélkül készítem, de olyan is van, hogy hússal, sőt, annak függvényében, hogy éppen milyen hússal, megint sokszorozódik a változatok száma. Nem is értem, mostanig, miért csak egyféle változatot blogoltam be, a salátás-kaprosat. Na, de sebaj, hosszú még a tél, és minden bizonnyal fogok még bablevest főzni, azt majd másként készítem. A képen látható leves egy végtelenül egyszerű változat, és azért ilyen készült belőle, mert a piacon sikerült szép, nagyszemű fehér babot vásárolni és szép, füstölt csülköt. Itt mondanám el, hogy bablevesnek van egy olyan érdekes tulajdonsága is, hogy minél nagyobb mennyiségben fő, annál jobb ízű lesz. Érdemes tehát nagyobb mennyiséget főzni egyszerre, hiszen jól bírja a fagyasztást is.

Hozzávalók: 50 dkg fehér bab, 40-50 dkg füstölt sertéscsülök, 1 fej hagyma, 2-3 cikk fokhagyma, 1 evőkanálnyi ecetes tárkony, 2 evőkanál liszt, 1 kanál sertészsír (vagy olaj, de zsírral finomabb), 1 kiskanál pirospaprika, 1 evőkanál mustár, 2 dl tejföl, só.

A babot megpucoljuk, megmossuk és előző este beáztatjuk. Másnap hideg vízben főni tesszük, a kockára vágott csülökkel együtt. Ha felforrt, beletesszük az apróra vágott hagymát, óvatosan sózzuk, hiszen a csülök is sós, majd csendes tűzön addig főzzük, amíg a bab és a hús megpuhul. Ekkor fűszerezzük apróra vágott fokhagymával és finomra vágott tárkonnyal, majd berántjuk a lisztből, zsírból és pirospaprikából készített rántással. Legvégül a mustárt elkavarjuk a tejföllel és hígítjuk kevés levessel, majd ezt is a többihez töltjük. Tálaláskor tárkonyecetet adunk mellé, lilahagymát és még tejfölt.

Tipp: Ha fagyasztani akarjuk, akkor mielőtt tejfölöznénk a levest, vegyük ki azt a mennyiséget, ami a fagyasztóba kerül és csak annyit ízesítsünk, amennyit elfogyasztunk.

Jó fakanálforgatást!

Mandulás burgonyagombóc

2012-01-08T18:34:00.001+02:00

Egész decemberben buliztam, kezdve a születésnapi meglepetéspartitól egész mostanig vízkereszt napjáig, amikoris unokaöcséméket láttam vendégül. Vagyis az igazából úgy volt, hogy előbb volt a meglepetésparti, amit a lányom "manipulált", aztán volt még egy szülinapi parti, amit Erika - régi osztálytársam szervezett. Utána mentünk Csíkszeredába céges bulira, ahol már nem volt téma a szülinapom, de attól még buli volt. Aztán jött karácsony és azzal együtt hazajöttek a gyermekek, az ünnep másodnapján a lányom 18 és az én 50 éves szülinapomra való utalásokkal kis szűkkörű családi vacsora volt. Majd jöttek öcsémék ugyanezen okból kifolyólag aprószentek napján, aztán jött a szilveszterezés megint Csíkszeredában a régi osztálytársakkal. És vízkereszt napján ismét visszatértünk a december eleji témára a kettős ünnepre, vagyis a lányom 18 és az én 50 éves szülinapunkra. Szóval, azt nem mondhatom, hogy az 50. szülinapom nem volt rendesen megünnepelve. Természetesen, ezekre az alkalmakra főztem is tisztességesen, volt, amit lefotóztam, volt, amit nem. Ezt a finomságot viszont sikerült megörökíteni és be is blogolom a tányérról azt az ételt, aminek a receptje még nincs leírva. Vagyis ez egy egyszerű vörösboros marhapörkölt, gyömbéres-mazsolás rizzsel, mandulás burgonygombóccal és vörösborban fojtott körtével. Laci unokaöcsém elégedetten hümmögött, s bár ódzkodott a körtétől, végül azt is megkóstolta, Otti, a felesége megállapította: különleges és nagyon finom. Édesanyámnak és keresztanyámnak határozottan ízlett. Na, ha jól látom, akkor csak a mandulás burgonyagombóc nincs beblogolva, így hát most az következik.

Hozzávalók: 2 nagy krumpli, evőkanálnyi vaj, só vagy 6-8 evőkanál maradék krumplipüré; 4-5 evőkanál őrölt mandula, 1 tojás, liszt, amennyit felvesz, fél kiskanálnyi sütőpor, olaj, a sütéshez.

A krumplit meghámozzuk, nagy kockára vágjuk, sózzuk és kevés vízzel feltesszük főni. Ha megfőtt, a levének nagy részét letöltjük, a többi lével összetörjük, és a vajjal habosra kavarjuk. Hozzáadjuk a tojást, beledolgozzuk a mandulaörleményt, a sütőport és annyi lisztet, hogy jól formázható tésztát nyerjünk. Ezután tetszés szerinti nagyságú gombócokat formálunk belőle és bő, forró olajban ropogós pirosra sütjük. Vadhúsok vagy marhapörkölt mellé tálaljuk köretnek, de feltétként is szolgálhatjuk főzelékek mellé. Önmagában fogyasztva borssal és sajttal főszerezve kiváló sörkorcsolya.

Jó fakanálforgatást!

Fonott- és sodort bejgli

2012-01-04T19:02:00.002+02:00

Tudom, tudom, arról volt szó, hogy az éves értékelővel folytatom, csakhogy közben blogkarbantartást végzek és mivel arról egyébként is kellene egy újabb bejegyzést írnom, a kettőt majd összehozom. Addig is beblogolok néhány olyan receptet, amit még az ünnepekre, vagy még azelőtt készítettem, csak épp nem kerültek sorra. Itt van például ez a fonott- és sodort bejgli, aminek lassan kezd lejárni az ideje. Nos, nincs ebben semmi varázslat, Limaránál láttam hasonlót, pontosabban tőle ered az az ötlet, hogy a bejglit fonni, sodorni is lehet, a tészta gyártási folyamata a régi jól bevált bejglireceptem szerint zajlott apró módosításokkal. S éppen a módosítások miatt gondoltam, mégis jó lesz újra leírni az egészet, hogy ne okozzak fejtörést a kezdő "fakanálbajnok" olvasóimnak az olyan meghatározásokkal, hogy "egy fuvintásnyi liszttel, kanálnyi zsírral és 1-2 kanálnyi tejföllel többet" teszünk a tésztához.

Hozzávalók: 70 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg sertészsír, 1 tojás, 2,5 dkg élesztő, kevés tej, 2-3 evőkanál cukor, 2-3 evőkanál tejföl, csipetnyi só; illetve a töltelékhez: 20-30 dkg mák és dióbél, cukor, ízlés szerinti mennyiségben, reszelt citromhéj, vanília, őrölt fahéj és alma; valamint a lekenéshez: 1-2 tojássárga.

Az élesztőt kevés cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk, a margarint vagy vajat és a zsírt elmorzsoljuk a liszttel. Hozzáadjuk a tojást, a sót, a cukrot, a tejben felfuttatott élesztőt és annyi tejfölt, hogy ruganyos, könnyen gyúrható tésztát nyerjünk. Ha a tésztát kidolgoztuk, nyolc egyenlő cipóra osztjuk és tiszta konyharuhával letakarva fél órát kelesztjük. Amíg a tészta kel, ledaráljuk a mákot, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat és ízlés szerinti mennyiségű cukorral összekavarjuk; illetve ledaráljuk a diót, cukrozzuk és kevés fahéjjal keverjük össze. Fél óra múltával négy cipót téglalap alakúra nyújtunk, kettőre egyenletes vastagságban rászórjuk a tölteléket – külön a mákost és külön a dióst –, majd „nagy léptekben” ráreszeljük az almát. Ezután a téglalap alakú tészta keskenyebb széleit betűrjük, hogy ne hulljon ki formázás közben a töltelék, majd szorosan feltekerjük. Az így nyert négy rudat összefonjuk, majd a műveletet vagy megismételjük a másik négy ruddal is, vagy kettőnként összesodorjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk a fonatokat, oldalukat megkenjük olajjal, hogy ne ragadjanak össze, tetejüket pedig tojássárgával, hogy szép pirosra süljenek. Végül megszúrkáljuk kötőtűvel, hogy ne repedjenek fel és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Csak azután szeleteljük, miután kihűlt.

Tipp: Készíthetjük úgy is, hogy két-két lapot apróra vágott raháttal és rumban áztatott mazsolával szórjuk meg.
Kelt tésztát mindig korareggel készítsünk, mert több rá a garancia, hogy szépen felnő és nem reped meg. Ez tapasztalat és biztos van rá valami tudományos magyarázat is, de vidékünkön a híres sütő vénasszonyok mondják: "a kelő nap is fölfele húzza a kelt tésztát".

December kedvencei

2012-01-02T23:43:00.002+02:00

Ragaszkodva a múlt évi hagyományhoz, idén is készítek összegzést az adott hónapban legtöbbször megnyitott bejegyzésekről. Mivel most év vége is, arra gondoltam, hogy kettőt készítek, egyet december kedvenceiről és egy másikat a múlt évi kedvencekről. Mint ezt már többször is említettem, az ötlet Mézigörltől származik. Nos, mint korábbi összegzéseimben is említettem, úgy tűnik a leglátogatottabb bejegyzéseim a befőzéssel kapcsolatosak, de decemberben kiderült, nem csak.

1. Aranyló grízgaluska

A pálmát változatlanul az aranyló grízgaluska viszi közel ezer rákereséssel, ami decemberben tekintve, hogy sok ünnep van nem meglepő.

2. Káposzta savanyítás

Az viszont abszolút meglep, hogy a káposzta savanyításra majdnem kilencszázan kerestek rá, ugyanis december nem igazán alkalmas a káposzta sózására, de úgy tűnik, volt, aki mégis megpróbálta. Kíváncsi lennék az eredményre, vagyis milyen savanyú káposzta lett a decemberben elsózott káposztából.

3. Diós-, mákos patkó (bejgli)

Az viszont a receptet dícséri, hogy karácsony előtt több mint nyolcszázan kerestek rá a bejglim receptjére. Örök hála és köszönet érte Veronika néninek, akitől kaptam a remek receptet.

4. Meglepetésparti 50. születésnapomra

Ez a bejegyzés lényegében rólam szól, egyetlen kajarecept sincs benne. Gondolkodtam is, hogy berakjam ide vagy sem, végül az a nyolcszázvalahány olvasó győzött meg arról, hogy igenis be kell tenni a felsorolásba, akik december 16-a óta megnyitották ezt a bejegyzést. Köszönöm az érdeklődést és a kedves köszöntő szavakat is, azoknak, akik megjegyzést írtak, vagy a facebook-os oldalamon köszöntöttek.

5. Scsí - orosz savanyúkáposztaleves

Meglepően sokan keresnek rá erre a végtelenül egyszerű levesre is, érdekes módon nem csak decemberben, más hónapokban is a kedvencek közé tartozik.

6. Finom kókuszos szelet

Valamitől ez a süti is igen kedveltté vált karácsony előtt, ami engem egyáltalán nem lep meg.

7. Segítsünk Tamáskának!

Gondolkodtam ezen a bejegyzésen is, hogy említsem meg itt vagy sem, végül úgy döntöttem, igen. Igen, mert Tamáska érdekei is ezt kívánják - hátha lesz valaki, aki most látja meg és segíteni tud -, másrészt az sem mellékes, hogy több mint hétszázan kerestek rá december 13-a óta. Tamáska súlyosan hallássérült kisfiú, egy nagyon drága implantátum segítene rajta. Apukája gyerekkori szomszédom volt.

8. Szalonnába göngyölt csirkemellcsíkok

Noha ez nyáron készült, sokan jól ráéreztek arra, hogy ez biza télen is igen finom, akár egy szilveszteri hidegtálon is megállja a helyét.

9. Tárkonyos lencseleves

Ugye ez sem lep meg senkit, hogy éppen decemberben sokan rákerestek? Ezt a levest vegetáriánusok is fogyaszthatják, mert nem tartalmaz húst, viszont azt, amit épp ma főztem már nem, mert az füstölt hússal készült. Hamarosan beblogolom azt is.

10. Ángádzsábur

S minő meglepetés, hogy erre a levesbetétre is milyen sokan rákerestek! Gondolom, akik elkészítették, elégedettek is voltak vele, mert rettentően macerás és időigényes munka.

Nos, ez volt a decemberi Top-10, holnap jövők 2011 kedvenceivel és egy kis gasztrós összegzéssel.

BÚÉK!

2012-01-02T10:14:00.002+02:00

Békés, boldog, gasztrokalandokban bővelkedő Új Esztendőt kívánok minden Kedves Olvasómnak! Ilyenkor, év elején szokás összegezni, fogadalmakat tenni, no meg bemutatni, de legalább felsorolni, mi volt a szilveszteri menü. Ami az összegzést illeti röviden annyit mondhatok: jó, hogy véget ért 2011 és új év kezdődött. Nagyon mozgalmas eseménydús volt 2011 nagy sikerekkel és nagy kudarcokkal, csalódásokkal, mégis jó, hogy vége, és új év kezdődik tiszta lappal. Nem részletezem, mi volt, mi nem volt, akik ismernek és szeretnek, mindent tudnak másnak meg egyébként sem érdekes. Annyit viszont elmondok mások okulására, hogy volt néhány ember gasztrovilágból (is), akikben - főleg emberileg! - csalódtam nagyot, de hát hála Istennek, ez is elmúlt. Most pedig itt az új év, új, tiszta-fehér 16 oldallal, profi műszaki háttérrel, olyan kiadóval, aki tudja, mit akar és ráadásul becsületes. No, meg két olyan kedves új kolléganővel, akikkel már most érzem "nagyot főzünk" az új esztendőben. Nem fogadkozom, nem ígérek semmit, a jövő majd úgy is önmagáért beszél. A szilveszteri ételek felsorolása helyett inkább arról számolok be, hogy ismét szenzációs óévbúcsúztatót tölthettem kedves régi osztálytársaimmal Csíkszeredában. Mivel az egész inkább az együttlétről szólt, a főzésből sem csináltunk nagy ügyet, mégis minden volt bőségesen, amire szükségünk volt. Hiszen a menüt úgy állítottuk össze, hogy mindenki vitte az otthon elkészített finomságait - egy-kétféle ételt - mégis, amikor kipakoltuk az asztalra, roskadásig telt és alig látszott a végén, hogy fogyasztottunk belőle. Pedig ettünk rendesen. Az én feladatom volt a rántott hús elkészítése, de vittem még vörösborban fojtott körtét és egy gesztenyekrémmel töltött kekszszalámit. Fotó egyikről sem készült, így nincs, amit megmutatni. Azt viszont ígérem, hogy idén is legalább annyira jelen leszek ebben a blogban, mint előző években.

Békés, boldog Karácsonyt!

2011-12-24T07:51:00.002+02:00

Karácsony van, béke és szeretet. A Gyergyói-havasok ünnepi fehérbe burkolóztak, béke honol a tájon. Ilyenkor elül a város zaja, egy pillanatra még a csend is megtorpan, hogy befogadhassa a születő csodát, a Világ Megváltóját, a Kisjézust. A meleg otthonokban az ünnepi hangulatot csak fokozza a fővő töltött káposzta, a sülő bejgli és az ezzel keveredő frissen vágott fenyő gyantaillata. Az utcákon csupán kiscipők sietős kopogása hallszik, a gyerekek kántálni indulnak. Amíg ők házról-házra viszik az örömhírt, "örüljetek, örvendjetek a Kisjézus megszületett", addig a szülők igyekeznek ünnepi díszbe öltöztetni a fát és ajándékot tenni alá. Utána éjféli mise, majd Mária radinája töltött káposztával, ahogyan felénk illik. Számomra ez a karácsony...

Kívánok minden Kedves Olvasómnak, Rokonomnak, Barátomnak, Kollégámnak, közeli és távoli Ismerősömnek békés, boldog Karácsonyt!

Káposztaléleves + egy dal

2011-12-17T12:31:00.004+02:00

Nehogy bírálat érjen, hogy csak ünnepelek és "kampányolok" miközben teljesen elhanyagolom a gasztroblogomat, gondoltam beblogolom a káposztalélevesem receptjét. Annál is inkább, mert ez egy kiváló téli leves és karácsony előtt épp aktuális, hiszen nálunk Erdélyben sok család asztalára kerül az ünnepen. A levesről annyit, hogy Székelyföldön disznóvágások idején a torra szokták készíteni és a véres-májas hurka előtt szolgálják fel. A hagyományos disznótoros változat elképzelhetetlen velő (agyvelő) nélkül, levesbetétként lehet tenni bele rizst, vagy csipetkét, és régen rántással sűrítették. De el lehet készíteni velő, levesbetét és rántás nélkül, disznóvágástól függetlenül is szárított vargányával fűszerezve. Ezt a változatot olvashatjátok alább.

Hozzávalók: 30-40 dkg sertéslapocka és bármilyen csontos sertéshús vegyesen, 50 dkg friss kolbászhús, 2-3 sárgarépa, 1-2 petrezselyem, 1 kisebb zeller, 1 kisfej hagyma, maréknyi szárított vargánya, káposztalé, ízlés szerint, házi ételízesítő, pirospaprika, só, ha nem eléggé sós a káposztalé, evőkanálnyi sertészsír, ízlés szerint tehetünk bele karalábét is.

Elkészítése: A kockára vágott húst kevés házi ételízesítővel fűszerezett vízben feltesszük főni. Amíg a hús fő, megpucoljuk a zöldséget és hosszú vékony szeletekre (Julienre) vágjuk. Egy serpenyőben üvegesre dinszteljük a zsíron, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a többi zöldséget és megpároljuk. Ha a zöldség elkészült, hozzáadjuk a húshoz, felforraljuk a levest, majd belerakjuk a kolbászhúsból készített mogyoró nagyságú gombócokat. Eközben egy kis lábosban külön megfőzzük a szárított vargányát, majd azt is a leveshez adjuk. A káposztalevet előbb külön felforraljuk, majd a leveshez annyit adunk hozzá, hogy kellemesen savanykás levest nyerjünk. A végén sózzuk, ha nem eléggé sós a káposztalé.

Jó fakanálforgatást!

A legjobb káposztalélevest Erdélyben a Bucsin-tető aljában lévő Basa-csárdában főzik, aki arra jár, ki ne hagyja.

A Basa-csárda viszont Baricz Gergő szülőfalujának, Borzontnak a közelében van. Fogadjátok szeretettel ezt a dalt, amit Gergő az RTL-Klub X-Faktor tehetségkutató utóbbi élőműsorában énekelt és küldjetek neki támogató sms-(eke)t.

1799 - Baricz

069-133-43-34 - Kód: 11

Érveimet leírtam a Morfondír-blogomon is, olvassátok el! Erdélyiek, illetve Magyarország határai kívül élők is támogathatják Gergőt, ennek részletei is a morfondírozó blogomon olvashatók.

(A videót a YouTube-ról töltöttem le és az RTL-Klub tulajdona.)

Meglepetésparti 50. születésnapomra

2011-12-16T10:58:00.002+02:00

Ötven éves lettem, és ez már az a kor, amit letagadni sem érdemes. Sok mindenen elgondolkodtam ezekben a napokban az elmúlt ötven évem kapcsán, emberi értékekről, hibákról, tévedésekről, felemelő pillanatokról, sikerekről és kudarcokról. S anélkül, hogy mély filozófikus értekezésbe kezdenék, egy dolgot leszögeznék mindjárt itt az elején: a legnagyobb érték számomra, hogy nagyszerű emberek veszenek körül, nagyszerű emberek vannak a környezetemben. Nagyszerű gyermekeim vannak, nagyszerű rokonaim vannak és igen, vannak nagyszerű barátaim és kollégáim, akik számára fontos vagyok. Semmi mással nem tudom magyarázni azt a szeretetet, amit kaptam az elmúlt napokban. És igen, ki merem jelenteni: életem legszebb születésnapja az 50. volt.

Az én "pici", mindjárt 18 éves lányom meglepetéspartit szervezett születésnapomra, amelynek előkészítésébe mindenkit bevont és mindenkit meghívott, akiket szeretek és közel állnak hozzám. Kata kolléganőm (balról az első "magas barna") finom vacsorát készített, Orsi bérmakeresztlányom (Kata melletti szemüveges) finom sütikkel lepett meg, Csanád, (a kisember, Orsi fia), hozta a három és fél évesekre jellemző vidám formáját. Rozi, kisbarátném (az ülő lány) kicsalogatott néhány órára "a barlangomból", hogy addig a többiek nyugodtan előkészíthessék a terepet. Csugi (Rozi mellett ül), a lányom barátja még tortát sütni is segített a lányomnak. Csugi mögött vigyorgok én, akit "jól átvert" ez a társaság, mellettem a rövidhajú hölgy Melán kolléganő, aki eddig is nagyon sokat segített és minden bizonnyal ezután is fog, mert alaptermészetéhez tartozik, hogy segít. A hosszúhajú tündér a balszélen, Antónia, az én "pici" mindjárt 18 éves lányom, a Nagy Varázsló és "Manipulátor", aki ezt az egészet megszervezte, összehangolta, kézben tartotta, szinkronizálta, vagyis mai divatos szakszóval élve: menedzselte. A fotóról sajnos hiányzik a fiam és a menyem és Judy barátnőm, akik szintén hivatalosak voltak erre a bulira, ők viszont igazoltan hiányoztak a távolság és a munkájuk miatt. Hiányzott még a családom, de egyezség értelmében velük szűk körben üljük meg ezt a napot valamikor karácsony környékén.

A lányom a barátjával a szervezkedés közepette még tortát is készített nekem - könnyekig meghatódtam tőle. S ha már itt tartunk, akkor azt is elmondom, hogy a kényelmes forgószéket, amiben épp most ülök, a fiamtól és a menyecskémtől kaptam ugyanerre az alkalomra.

Kívántam valamit és elfújtam a gyertyát. Nem árulom el, mit kívántam, csak azt a részét, hogy minden Kedves Barátomnak/Rokonomnak/Olvasómnak ilyen gyermekeket, ilyen barátokat és hasonló születésnapi meglepetéspartikat kívánok.
Azonban itt még nem ért véget a meglepetések sora, ugyanis másnap megérkeztek Csíkszeredából a régi osztálytársak. Ekkor már annyira meghatódtam, hogy még fotót is elfelejtettem készíteni. De szerencsére van néhány fotó, ami a tavalyi szilveszterezéskor készült és ott megmutatom, kik is, ők.

Ők balról-jobbra: Ida, Erika, Jeszy és Emma, a gugoló nagyszájút nem említem, úgyis ismeritek. Közülük Emma nem tudott eljönni csak, de vele többször is beszéltem a napokban.

Jött viszont Ciska, aki megígérte, az idei szilveszterezésre is elkészíti a páratlanul finom kocsonyáját. Ezzel elárultam még egy dolgot: igen, idén is a régi osztálytársakkal töltöm a szilvesztert Csíkszeredában, de ilyen szűkkörű társaságban, hiszen még sokan vagyunk, de ahhoz, hogy mindenkit megmutathassak egy fotón, igen hosszúra nyúlna ez a bejegyzés. Végezetül, mindenkinek kívánok ilyen régi osztálytársakat is, akik több mint harminc év múltával is összetartanak, szeretik és segítik egymást.
S még valami: akit teheti támogassa Tamáska műtétjét, illetve küldjön támogató sms-eket Gergőnek szombaton. Köszönöm!

Segítsünk Tamáskának!

2011-12-13T22:28:00.004+02:00

A gyönyörű csöppség gyerekkori szomszédom kisfia és súlyos halláskárosult. Egy méregdrága műtéttel viszont lehetne segíteni rajta, ehhez kérem minden jóakaratú ember segítségét. Az alábbiakban pedig Tamáska édesapjának - az én gyerekkori szomszédomnak - és édesanyjának sorait olvashatjátok.

Kisfiunkat, Gáll Tamást 2011. október 10-én kétoldali, belsőfül eredetű süketséggel diagnosztizálták. Halláskárosodása olyan nagy, hogy a legnagyobb teljesítményű hallókészülékkel sem érhető el semmilyenfajta hallásfejlődés. Otoakusztikus emissziós vizsgálattal 100 decibelnél mértek hallásfoszlányokat. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg, a helikopter felszálláskor 110 decibel hangerőt fejt ki. Ahhoz, hogy Tamás megtanuljon hallani és beszélni cochleáris implantátumra van szüksége. A cochleáris implantátum a közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melyhez kapcsolódik egy külső vevőrendszer. Ezek együttesen biztosítják a hallást. A cochleáris implantáció ára jelenleg 20 000 euró egy fülre. Ez az összeg meghaladja a féltett, szeretett családom anyagi képességeit. Egy implantátumot az egészségbiztosító finanszíroz, de a gyakorlat szerint várólistára kerül fel a rászoruló. A várakozási idő néhány hónaptól több évig terjed, a mindenkori gazdasági-politikai helyzet függvényében. Mivel Tamás még csak kilenc hónapos, a másfél éves koráig föltétlenül végrehajtandó műtét segítségével teljes mértékben megtanulhat hallani, és kizárólag ezáltal beszélni. Minél hamarabb sikerül megműttetnünk a kisfiunkat, annál nagyobb az esélye annak, hogy elsőszülött, szeretett gyermekünknek kialakuljon a normál hallókra jellemző beszédkészsége, ezáltal esélyes legyen arra, hogy hagyományos iskolában tanuljon, és normális életet éljen.

Segélykérésünk versenyfutás az idővel. Az optimális idő elmulasztásával gyermekünk elveszítheti esélyét, hogy képes legyen megtanulni beszélni.

Kérjük Önt, szívlelje meg erőnk feletti problémánkat, lehetősége, belátása szerint támogasson abban, hogy együtt szembeszállhassunk a családunkat ért sorscsapással, és Tamáskánk érdekében megtehessünk mindent, amire szüksége van ahhoz, hogy teljes életet élhessen.

Segélykérő sorainknak szentelt figyelmét köszönjük, azt is, hogy azonosulni tud a súlyos problémánkkal, megérti elkeseredettségünket, aggodalmunkat és igyekezetünket. A kisfiunk sorsának alakulása számunkra egy tűzön-vízen át vezető harc, hálásak vagyunk/leszünk mindenkivel szemben, akik ezen átsegítenek!

Őszinte tisztelettel, megbecsüléssel: Gáll Gyula és Gáll Erzsébet szülők

Banki adatok: Gáll Gyula (szem.szám: 1770205190701) Banca Comerciala Romana, Ag. Gheorgheni
RO12RNCB0155124842480001 – RON
RO71RNCB0155124842480006 – HUF
RO82RNCB0155124842480002 – EUR
RO55RNCB0155124842480003 – USD
Swift-kód: RNCBROBU-amennyiben az utalás külföldről történik ezt is fel kell tüntetni.
A bank címe: Gheorgheni, Bd. Fratiei 7

Ismétlem: a családot ismerem, a kisfiú édesapja gyerekkori szomszédom, nagymamája pedig tanárom volt az elemi iskolában.

Kérlek Benneteket, segítsetek ennek a családnak!

Angyalos ajándék Ancsikától

2011-12-06T21:13:00.001+02:00

Már régóta be kellett volna blogolnom, milyen szép és tartalmas ajándékot hozott nekem az Angyal, illetve szinte a Mikulás. Ugyanis a csomag épp december elsején érkezett, ha néhány nappal később jön, akkor pontosan Mikulásra érkezik. Nos, a Szepy által meghirdetett Angyalos játék úgy tűnik egészen jól működik még ilyen nagy távolságra is, ugyanis Ancsika Németországban adta postára a mindenféle finom karácsonykor használatos aromát, pisztáciát, csokoládét rejtő csomagot és igaz, hogy kicsit hosszabb utat futott be a vártnál, de végül csak megérkezett. A szállítást sajnos a pici angyalkás szobor nem vészelte át épségben, de így az egyik letörött fejecskéjével együtt is aranyos. Mindennek nagyon örülök, kiváltképp a pisztáciának, amit nagyon szeretek, de sajnos ritkán jutok hozzá, mert csak nagyvárosi bevásárlóközpontokban lehet venni, én pedig itt kisvárosban élek.

Ismételten köszönöm az ajándékot!

November kedvencei

2011-11-30T19:56:00.000+02:00

Nahát, ez a november is meglehetősen szegényesre sikeredett bejegyzések szemszögéből, úgy látszik ezek a szomorú, szürke késő őszi hónapok nem igazán kedveznek a blogolásnak. Legalábbis nálam... Még szerencse, hogy a Hűséges Olvasóim ezt nem így gondolják, ugyanis akárcsak előző hónapban, most is alig mutatkozik visszaesés a blog látogatottságát illetően. Most pedig következzen az ehavi összegzés, aminek ötletét - mint korábban is említettem már - Mézigörltől vettem át. Ráadásul, úgy tűnik, ebben a hónapban serényebb voltam, mint ő, mert nála még nem látom a novemberi összesítőjét, készített viszont karácsonyi ötletjavaslatot sok-sok finomsággal, amit érdemes megnézni. Most pedig következzen a novemberi összegzésem.

1. Káposzta savanyítás

November kedvence - számomra egyáltalán nem meglepő módon - a káposzta savanyítása lett, amire egy hónap leforgása alatt több mint 2500-an kerestek rá. Emellett számos visszajelzés érkezett más csatornákon is, hogy bevált a recept és nagyon szeretik az ezzel a módszerrel eltett káposztát. Finom is!

2. Aranyló grízgaluska

Az már meg sem lep, hogy a grízgaluska készítésének receptjére megint több mint 1500-an kerestek rá. S még én hittem azt, hogy ezt a receptet, senki el sem olvassa... :)))

3. Ételízesítő házilag

Ahhoz képest, hogy friss zöldséget már nem igazán lehet venni a piacokon, meglepően sokan kerestek rá az ételízesítő receptjére is. Végül is az olvasóim között többen is vannak olyanok, akik olyan égövön élnek, ahol most nincs tél. :)

4. Csokis keksztorta aszaltgyümölcsös trüffelkrémmel

Úgy tűnik, ez a torta mégiscsak jó! Hiába voltak fenntartásaim vele kapcsolatosan, mert noha nincs még egy hónapja sem, hogy bejegyeztem, máris közel ezren kerestek rá.

5. Sütőtökös krumplipüré

Nahát, ez is kedvenc lett, pedig nem is reméltem volna. Egyszerű és nagyszerű köret, csak ennek tulajdonítható a látogatottsága.

6. Scsí - orosz savanyúkáposztaleves

Na, ez megint egy olyan recept, amin nem igazán értem, miért rajonganak az olvasók, mert ebben a "műfajban" ez is a legegyszerűbb, amit elképzelni lehet. Valószínűleg ez a sikerének a titka is.

7. Töltött sertésdagadó

Ezt sem rég blogoltam be, máris kedvenc lett, aminek örülök, mert valóban finom. :)

8. Transzilvánikum

Erre viszont számítottam, vagyis már akkor, amikor beblogoltam úgy véltem, ez az ital hamar kedvenccé válik.

9. Kacsasült

Ez viszont meglep, ugyanis ennél sokkal bonyolultabb, fűszeresebb kacsasülttel már találkoztam, de úgy látszik többen is vagyunk, akik az "egyszerű és nagyszerű" elvet valljuk.

10. Október kedvencei

S, hogy mennyire érdemes havonta összefoglalót írni mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az októberi beszámolómra az elmúlt hónapban közel ötszázan kerestek rá. Ez azt sejteti, hogy az abban a hónapban legkeresettebb receptek sokaknak megtetszett, valószínűleg közülük több is és egyszerűen az összefoglalót mentették az érdeklődők.

Sütőtökös birsalmaleves

2011-11-30T09:11:00.001+02:00

Jó kis leveske, az állatvédő barátnők is dícsérték, akiknek felszolgáltam egy megbeszéléssel egybekötött vacsorán. Egyébként ezt is a Székely Gazdának készítettem, ami a Hargita Népe egyik melléklete. Az ötlet pedig onnan adódott, hogy nem akartam krémlevest készíteni, mert azt nem igazán szeretem, de valami krémes levest képzeltem el birsalmából. Volt sütőtököm és arra is kíváncsi voltam, mennyire alkalmas sürítésre. Így hát kereszteztem a birsalmát a sütőtökkel és lett belőle ez a pompás leves.

Hozzávalók: 25-30 dkg sütőtök, 3 birsalma, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanál étkezési keményítő, csipetnyi só, fahéj, szegfűszeg, ánizs.

Elkészítése: A sütőtököt szeletekre vágva tepsiben megsütjük. A birsalmát meghámozzuk, magházától megtisztítjuk, majd apró kockára vágva, ízlés szerint cukorral édesítve csipetnyi sóval lassú tűzön feltesszük főni. Közben teatojásba téve, vagy gézbe kötözve hozzáadjuk a fűszereket is, majd puhára főzzük a birsalmát. Ha a sütőtök megsült, botmixerrel pépesítjük, hozzákavarjuk a keményítőt és néhány kanál fővő birsalmalét, majd az így nyert „habarással” besűrítjük a levest. Hidegen, melegen egyaránt finom, üdítő leves.

Tipp: Gazdagíthatjuk tejszínnel, vagy tejszínhabrózsákkal.

Jó fakanálforgatást!

Céklasaláta majonézzel

2011-11-29T15:59:00.001+02:00

Ezt a majonézes céklát már egyszer beblogoltam, és ez a korábbi bejegyzéstől csak annyiban különbözik, hogy ebbe nem tettem tormát. S a fotót is jobbnak találom. Másrészt, ott kétféle céklasaláta receptjét írtam le, itt meg csak ennek az egynek. Szóval, úgy vélem, így sokkal egyértelműbb és áttekinthetőbb. Ja, s a lényegről meg ne feledkezzem: a minap tanultam valamit a lányomtól, s igaz, hogy ez még mindig segítséggel készült, de minden reményem megvan rá, hogy a továbbiakban minél több hasonló bejegyzésem legyen.

Hozzávalók: 1 kg cékla, 1 főtt- és 1 nyers tojás sárgája, 1,5-2 dl olaj, 1 dl tejföl, 1 kiskanál mustár, só, fehérbors, citromlé.

Elkészítése: A céklákat alaposan megmossuk, kefével ledörzsölve róla földet, majd egyenként alufóliába csomagoljuk úgy, hogy mindegyikre szórunk fél kiskanálnyi sót és töltünk rá cseppnyi olajat. Az így becsomagolt céklákat tepsibe rakjuk és sütőben megsütjük. Ha a cékla kihűlt, meghámozzuk, kb. 1x1 centiméteres kockára vágjuk és egy tálba tesszük. A főtt- és a nyers tojássárgából elkészítjük a majonézt készítünk, hozzáadjuk a tejfölt és a mustárt, pici sóval, fehérborssal és citromlével ízesítjük majd belekavarjuk a céklát. Rántott húsok, fasírtok mellé tálaljuk köretnek.

Tipp: Gazdagíthatjuk egy evőkanál reszelt tormával.

Jó fakanálforgatást!

Csirkemáj sült céklával és sütőtökkel

2011-11-26T20:09:00.001+02:00

Nagyon finom és gyorsan készülő étel. Mellesleg ez is a Székely Gazdának készített szép, színes sorozatból való, amiről korábban már szóltam. Szóval kedvem kerekedett egy kicsit kísérletezgetni és szerintem, isteni kombinációk jöttek ki belőle. Szerintetek?...

Hozzávalók: 30-40 dkg csirkemáj, 2 evőkanál liszt, 1 cékla, 25 dkg sütőtök, kevés olaj, citromlé, só, bors.

Elkészítése: A sütőtököt és a céklát meghámozzuk, kb. 1x1 centiméteres kockára vágjuk, majd egymástól elkülönítve egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Kevés sóval megszórjuk, citromlével és pici olajjal megspricceljük, majd a sütőben puhára sütjük. Ezalatt a májat hártyáitól megtisztítjuk és kettőbe vágjuk, illetve villával megszúrkáljuk, hogy sütés közben ne „robbanjon szét”. A víztől leitatott májat lisztbe forgatjuk, majd forró olajban piros ropogósra sütjük – a tányérban sózzuk, borsozzuk. Tálaláskor külön-külön a tányérra halmozzuk a céklát és a sütőtököt, mellétesszük a sült májat és tejfölös tormával kínáljuk.

Jó fakanálforgatást!

Tejfölös torma

2011-11-26T10:00:00.000+02:00

Nagyon szeretem a tormát, és ebben az időszakban épp a szezonja van. Régebb télire is tettem el, de egy ideje inkább a hűtő zöldségtartójában tárolom zacskóba kötözve, mert úgy is nagyon jól eláll, és felhasználáskor mindig annyit veszek ki belőle, amennyire épp szükség van. Most máj, cékla és sütőtök mellé készült tejfölösen, isteni lett.

Hozzávalók: 1 evőkanálnyi reszelt torma, 1 evőkanálnyi reszelt alma, 1 dl tejföl, fél kiskanál mustár, pici só, citromlé.

Elkészítése: A reszelt tormát összekeverjük a reszelt almával enyhén sózzuk, hozzáadjuk a mustárt és lazán beleforgatjuk a tejfölbe. Végül citromlével ízlés szerint savanyítjuk. Rántott húsok és zöldségek mellé tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

Sütőtökös csirkemájragu wokban

2011-11-25T14:07:00.001+02:00

Ez a szép színes étel azért lett ilyen, mert épp ilyennek képzeltem el. :) Na, most, viccen kívül, az egész azzal kezdődött, hogy ebben a borús, ködös novemberben valami szép, színes, vidám ételre vágytam, legfőképp azért, hogy a Székely Gazda olvasóinak megmutathassam, lehet a szürke hétköznapokba is színt vinni egy kis ötletességgel. Másrészt föltétlenül olyan ételeket akartam készíteni, amiben sütőtök, cékla, körte és birsalma van. Így készült el egy egész sorozat, amit rendre beblogolok, s nagyon örülök, hogy sikerült olyan sorozatot készítenem, amivel megmutathattam, milyen sokféleképpen felhasználhatóak ezek a zöldségek, gyümölcsök.

Hozzávalók: 40 dkg csirkemáj, 1 nagyfej hagyma, 1 piros és 1 zöldpaprika, 30 dkg sütőtök, olaj, só, bors, zsálya (ez utóbbi el is maradhat).

Elkészítése: A sütőtököt felszeletelve megsütjük, a csirkemájat megmossuk, megtisztítjuk, villával megszúrkáljuk és nagyobb darabokra vágjuk. Mielőtt az étel készítését elkezdenénk, előkészítjük a zöldségeket is: a hagymát és a paprikát megmossuk, megpucoljuk és nagy kockára vágjuk; a megsült sütőtököt kb. akkora darabokra vágjuk, amekkorák a májdarabkák. A wokban felhevítjük az olajat, majd a víztől leitatott májat hirtelen ropogósra sütjük benne. Hozzáadjuk előbb a hagymát, majd a paprikát és az edényt folytonosan rázogatva (illetve kavargatva) addig pirítjuk a zöldséget, amíg a széle picit megpörkölődik, de a közepe még roppanós marad. Közben sóval, borssal és (aki szereti) zsályával fűszerezzük, végül hozzáadjuk a sütőtököt és összeforgatjuk, összemelegítjük a raguval. Részeges körtével tálaljuk.

Tipp: Ha nincs wok, elkészíthető egy nagyobb serpenyőben is, de figyeljünk arra, hogy magas hőfokon készüljön az étel.

Jó fakanálforgatást!

Csokis keksztorta aszaltgyümölcsös trüffelkrémmel

2011-11-17T12:22:00.001+02:00

Na, ez egy olyan torta, ami mindenkinek ízlett, leszámítva engem. Pontosabban az íze nekem is tetszett, az állagával voltam elégedetlen, s legközelebb, amikor ilyet készítek, akkor hagyom a csokis varázslást és készítem úgy, ahogy szoktam a kekszes süteményeket. De mivel így ízlett a vendégeimnek, úgy gondolom, megéri beblogolni, hátha még sokaknak ízleni fog. Egyébként ezt a tortát is, akárcsak a töltött sertésdagadót abból az alkalomból készítettem, hogy meglátogatott Judy barátnőm és a párja, illetve velünk együtt vacsorázott Kata és párja is. A lányom véleménye szerint egészen karácsonyi hangulatú torta lett.

Hozzávalók az alaphoz: 35 dkg háztartási keksz, 30 dkg finom csokoládé, 20 dkg vaj, 1 dl tej, 10 dkg mazsola, 0,5 dl rum; az aszaltgyümölcsös trüffelkrémhez: 30 dkg finom csokoládé, 3 dl tejszín, 1 narancs reszelt héja és egy narancs leve, maréknyi aszalt gyümölcs (sárgabarack, meggy, áfonya, alma, ananász, stb., ami még akad a ház körül), 10 g zselatin; illetve 5 dkg fehér csokoládé, 1 evőkanál olaj, díszítéknek.

Elkészítése: A mazsolát beáztatjuk a rumba, a kekszet nagyobb darabokra tördeljük és egy mély tálba tesszük. Közben gőz fölött összeolvasztjuk a csokit a vajjal és a tejjel, majd a krémet a kekszhez adjuk. Beletesszük a rumos mazsolát is, és az egészet összekavarjuk. A masszát közepes méretű kapcsos tortaformába nyomkodjuk és míg a krémet elkészítjük, hűtőbe tesszük. A krémhez előbb az aszalt gyümölcsöket annyi vízben, amennyi ellepi beáztatjuk, a zselatint pedig a narancslében feloldjuk. A csokit a tejszínnel összeforraljuk és félretesszük, hogy kihűljön. A narancslében áztatott zselatint felforrósítjuk - figyeljünk, hogy ne főzzük fel -, majd a krémhez kavarjuk az áztatott aszalt gyümölccsel és a narancshéjjal együtt. A krémet ráhalmozzuk a kekszalapra, szépen elsimítjuk és a hűtőben tartjuk legalább egy éjszakát. Ezután óvatosan kivesszük a tortaformából, a fehér csokit gőz fölött az olajjal összeolvasztjuk, és a tetejére, oldalára mintázatot rajzolunk. A legegyszerűbb ha egy zacskó sarkába kanalazzuk az olvasztott csokit, pici lyukat vágunk rá, és úgy csorgatjuk a tortára.

Jó fakanálforgatást!

Sütőtökös krumplipüré

2011-11-16T19:20:00.001+02:00

Az utóbbi időkben kétszer is sütőtökös krumplipürét készítettem köretnek különféle húsok mellé és többen is érdeklődtek a recept felől. Többek közt Kata kolléganőm volt az egyik, aki a minap megkérdezte látva a fővő krumplit és sütőtököt: minek kell a krumpli közé a sütőtök? A válaszom roppant egyszerű volt, ugyanis csak annyit válaszoltam neki: hogy viccesebb legyen. Valójában nem lett vicces, hanem kellemesen édeskés lett a püré, a színe pedig gyönyörű lett. Nos, igazából a sütőtökös krumplipürét zsigerből raktam össze, érzésből és szín szerint, sehol nem olvastam a leírását, de tudom, hogy többen is készítik. Ez most az a változat, ahogyan én készítem.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 20 dkg sütőtök, só, ízlés szerint, 5-10 dkg vaj, 1,5-2 dl forró tej.

Elkészítése: A krumplit és a sütőtököt megmossuk, meghámozzuk és egyenlő nagy kockára vágjuk. Beletesszük egy fazékba, sózzuk ízlés szerint és annyi vizet öntünk rá, amennyi épp kezdi ellepni. Amikor a zöldség puhára főtt, leszűrjük a levét (felhasználhatjuk leves alapnak), és még forrón összetörjük, majd a vajjal és a forró tejjel habosra kavarjuk. Különféle húsok, vagy zöldségek mellé köretként tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!