Tudomány

Két Holdból lett egy?

2011-08-12T06:43:00.000+02:00

Holdunk rendelkezik néhány furcsa tulajdonsággal. Az egyik ilyen, hogy felszíne jelentős eltéréseket mutat a felénk forduló és túlsó féltekék között: ideát a kéreg vékonyabb, simább, sok helyen sötétebb bazalttal kitöltött medencékkel fedett, odaát vastagabb, csupa kráterezett felföld. Emellett bizonyos elemek (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor) gyakorisága is eltérő. Voltak már korábban is elméletek, hogy mi hozta létre ezt a kettősséget, például változó mértékű árapály-fűtés, vagy épp a Déli-Pólus-Aitken-medencét is létrehozó nagy becsapódás. Egy új elmélet is becsapódáson alapul, de nem messziről érkezett vándorén, hanem hold-testvérek közötti eseményen.

Szembetűnőek a különbségek a két félteke között. Ez a magasság-térkép is mutatja, hogy a felénk forduló félteke sokkal simább, míg a túlsó tele van kráterekkel. A Déli-Pólus-Aitken-medence a nagy kék mélyedés a túlsó oldal déli felén.

Erik Asphaug és Martin Jutzi (University of California, Santa Cruz, USA) a Nature-ben megjelent cikkükben a Hold keletkezésének legelfogadottabb elméletét vették alapul. Eszerint a Hold anyagát egy hatalmas égitestnek az ős-Földbe történt becsapódása dobta ki, ami aztán a Föld körül szép lassan összeállt a ma ismert Holddá. A szimulációk szerint pedig létrejöhettek olyan konfigurációk, ahol három égitest (Föld és két hold) maradhatott meg a rendszerben hosszabb ideig, közel százmillió évig. Ennyi idő kellett ugyanis, hogy kellőképpen lehűljenek: az ős-Holdat, a nagyobb égitest felszínét már csak vékony (< 100 km) magmaóceán borította, a kisebb, ~1/3 Hold-átmérőjű impaktort, az áldozatot, pedig megszilárdult kéreg.

Négy pillanatkép a szimulációból. A jelzett anyagok: az ős-Hold kérge (szürke), az impaktor kérge (világoskék) és köpenye (sötétkék) és egy réteg az ős-Hold köpenyéből (sárga).

Több tízmillió év alatt azonban egy trójai (azonos pályán, de 60 fokkal odébb keringő) hold pályája is destabilizálódik, és előbb-utóbb becsapódik az ős-Holdba. De nem szokványos becsapódás ám ez! A Naprendszerben megszokott, több tíz km/s-os sebességek helyett a két égitest mindössze 2-3 km/s-al találkozott. Emiatt nem jön létre kráter és nem dobódik törmelékfelhő, hanem az impaktor anyaga rárakódik a nagyobb égitest felszínére. A szimuláció végeredménye pedig egész közel áll a valósághoz: a becsapódó test anyaga beborította az egyik féltekét, létrehozva a felföldeket, míg a még jelenlévő magmaóceánt átlökte a másikra. Ez pedig megmagyarázza az eltérést az elemgyakoriságban is.

A becsapódáson túlesett Hold keresztmetszete. Az impaktor anyaga (szürke) beborította az egyik féltekét, míg a magmaóceánt (sárga) átnyomta a másikra. Ha volt magja az impaktornak (nem valószínű), az besüllyedt a Holdéba, és nem változtatott az események lefolyásán.

Az elméletet nagyszerűen lehetne igazolni vagy épp cáfolni mintahozó missziókkal. Mivel az impaktor kérge hamarabb kialakult, ezért öregebb a Holdénál: ezt az ősi kéreganyagot kéne megtalálni. Ez azonban elsősorban a túloldalon van jelen, csak igen kis része juthatott át a felénk néző oldalra. A NASA New Frontiers misszió-jelöltjei között szerepel is egy tervezet, a MoonRise, ami a túloldalról, a Déli-Pólus-Aitken-medencéből hozna mintát, de a legutóbbi kiválasztáson alulmaradt, és számos izgalmas tervezettel néz szembe a következő alkalommal is. Ez szinte már felhívás egy GLXP küldetésre, nem?

Áttörés a szkizofrénia genetikai hátterének megértésében

2011-08-09T06:01:00.000+02:00

MTI
2011. augusztus 8., hétfő 10:35

A szkizofréniás esetek legalább felénél megtalálhatóak azok a génváltozatok, melyekről a Nature Genetics című szakfolyóiratban vasárnap számoltak be amerikai kutatók.

A negyven különböző génen fellelt génmutációk a kutatók szerint megmagyarázhatják, hogy miért gyakori a szkizofrénia előfordulása világszerte, a betegség ugyanis minden századik embert érint valamikor élete során. A szkizofréniások mintegy tizedénél valamelyik szülő is érintett.

A mostani kutatás azt mutatta, hogy a genetika azokban az esetekben is szerepet játszik, amikor családi halmozódásról nincs szó.

Egy személy DNS-e nem tökéletesen azonos másolata szülei genetikai kódjának, mutációk fordulnak elő, amikor a spermiumok és a petesejtek kialakulnak. A Columbia Egyetem orvosi központjának munkatársai 225 ember örökítő kódját elemezték, akik közül egyesek szkizofréniával éltek, míg mások nem, és megállapították, hogy negyven gén összefüggésben van a szkizofréniával.

Az eredmény azt sugallja, hogy az eddig feltételezettnél jóval több gén járul hozzá a szkizofrénia kialakulásához - magyarázta Maria Karayiorgou kutatásvezető a BBC hírportáljának.

Antianyag-gyűrű veszi körül a Földet

2011-08-09T04:52:00.000+02:00

Megjelent: 2011.08.08. 07:54 | Frissítve: 2011.08.08. 09:46
Ezzel szállhatnak a jövő űrhajói. A vékony antiprotonokból álló sávot a Pamela műhold fedezte fel.
(BBC NEWS)

Valóra válhat a jövőben az antianyaggal működő űrhajók álma, állítják amerikai tudósok, miután bejelentették, hogy a 2006-ban indított antianyag mérő Pamela műhold antianyag burkot mutatott ki bolygónk körül.

Az antianyag az úgynevezett Van Allen sugárzási öv külsejét és belsejét borítja. Az öv elektromosan töltött részecskéket tartalmaz, melyeket a napszél hoz létre és az első amerikai műholdak mérték be először.

A belső öv a Föld felett 2000 km-től 5000 km-ig terjed és 10-50 MeV - megaelektronvolt - energiájú protonokból és antiprotonokból áll, melyet a kozmikus sugárzás hoz létre.

A Pamela ezerszer több antianyagot vett a Föld mágneses mezejének Dél-Atlanti anomália nevű területén - ahol a mágneses védőpajzs gyengébb az átlagosnál -, mint ahogy az előzőleg várható volt a normál részecskebomlás által.

Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Az első antianyagot a svájci CERN-ben sikerült előállítani, de kutatók folyamatosan dolgoznak elkészítésén és hosszútávú csapdázásán.

Az antianyag a jövő űrhajóinak kitűnő üzemanyaga lehet, mivel 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával.

Forrás: BBC NEWS

Húsz év múlva már januárban kezdődhet a tavasz

2010-10-03T05:03:00.002+02:00

2010. október 2., szombat 19:45 | aznap frissítve

Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.

Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője.

Hibás elmélet

A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.
A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják az eseményeket - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.

hirdetés

Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a fenológiai óra kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.
"Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller.

Összekapcsolódnak

A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller.
A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására.

Európa leszáll a Holdra

2010-09-18T02:03:00.000+02:00

2010. szeptember 17., péntek 15:34 | Frissítve: 10 órája

Jövőre elkészül az Európai Űrügynökség 2018-ra tervezett holdraszállásának a koncepciója és költségvetése. Csak a tanulmány 6,5 millió euróba kerül.

Az EADS Astrium nyugat-európai repülési és űripari konzorcium várhatóan 2011 végére készül el azzal a tanulmánnyal, amelyből kiderült a Hold-misszión használt űrrepülőgép terve, és hogy milyen technológiákat használnak a landoláshoz. A tanulmány elkészítésére az Astrium 6,5 millió eurót kap az ESA-tól.

Nemcsak a kismértékű gravitációs erő és a rossz időjárási viszonyok miatt különösen problémás a Holdon való landolás. "A legnagyobb kihívás, hogy nem ismerjük eléggé a potenciális landolási terület adottságait" - fejtette ki Michael Menking, a brémai Astrium Werk vállalat vezetője.

hirdetés

A holdjárónak tehát repülésekor különböző akadályokat, meredek hegyoldalakat és krátereket kell felismernie, kikerülnie és alkalmas landolási helyet keresnie. Ennek teljesítéséhez teljesen újszerű navigációs rendszer kidolgozására van szükség. Elképzelhető, hogy az ESA ATV teherszállító űrhajójának egyes alkotórészeit, mint például a hajtóművet és a szenzorokat is bevetik az új technika kidolgozásában.

A tíz méter hosszú hordozóhajó automatikusan csatlakozik az ISS nemzetközi űrállomáshoz. Ez azonban lényegesen könnyebb feladat, mint a Holdon való landolás, hiszen ebben az esetben a cél és annak pozíciója ismert.

Az ESA elképzelései szerint a legénység nélküli űrhajó 2016 és 2018 között landol a Hold déli sarkán. A holdjáró aztán több hónapot tölt el az égitesten a terület felfedezésével. Az ESA reményei szerint ismeretekhez jutnak arról is, hogyan keletkezett bolygórendszerünk és a Föld.

Így még senki nem nézte meg a Balatont

2010-08-31T21:31:00.000+02:00

Molnár Orsolya|2010. 08. 31., 17:06|Utolsó módosítás: 2010. 08. 31., 18:13|

Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében, ugyanis az alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még egyáltalán nem végeztek ilyesmit.

A Zala folyó torkolata Balatonszentgyörgynél

Ajánlat

Hidrobiológiai kutatóközpontot hozna létre az MTA

Ajánlat

MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Keresés

Tíz nap alatt végezték el brit kutatók a Balaton nyílt vizének, a parti nádasoknak, valamint a Kis-Balatonnak, a Tihanyi-félszigetnek, az Aszófő-Zánka környékének és a Sárvíz völgyének a légi felmérését. Zlinszky András programfelelős, a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy az Angol Környezetvédelmi Kutatási Tanács (Natural Environment Research Council) Légi Kutatási és Felmérési Intézetének (Airborne Research and Survey Facility) munkatársai több különböző kutatási és oktatási feladat végrehajtására jöttek Magyarországra.
A kutatók egy Dornier Do-228 típusú kifejezetten kutatási célra tervezett repülővel érkeztek, mely az egyetlen gép volt, amely Nagy-Britanniában repülhetett az izlandi vulkánkitöréskor, és ezzel követték nyomon a hamu elterjedését. A gép személyzetét öt fő alkotja: két pilóta, két műszer-operátor és egy földi koordinátor. A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer.
A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát. Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé. Segítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.

Tripla vizsgálat
Elsőként a kutatóintézet és a Stirlingi Egyetem együttműködésében a kamerával és a lézerrel felmérték a Balaton nyílt vizét azzal a céllal, hogy a vízminőség rendszeres műholdas távérzékeléséhez dolgozzanak ki eljárásokat. A Limnológiai Intézet, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszékének együttműködésében elvégezték a Balaton parti sávjának és a Kis-Balatonnak a légi felmérését is. A harmadik vizsgálatot a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja vezeti, ennek során a Sárvíz völgyének domborzatát vizsgálták, és az eredményekből a történeti leletanyag elhelyezkedése alapján a völgy elárasztásának mértékére és így a klímára következtetnek. Ezzel párhuzamosan a hiperspektrális technológia alkalmazhatóságát is tesztelték ismert régészeti lelőhelyeken.

Pásztázó lézerrel készült (fent) és egy műholdas felvétel (lent) a Zala folyó balatoni torkolatáról

A felmérés jelentőségét az adja, hogy a két módszerrel egyszerre világszerte is kevés mérés történt, de Magyarországon még egyáltalán nem végeztek ilyesmit. A pásztázó lézert építőipari beruházások előkészítésénél ugyan máshol is használják hazánkban, de kutatási célú alkalmazása eddig csak kis területen, teszt jelleggel történet, természettudományos célú hiperspektrális felmérés pedig szintén csak néhány alkalommal volt.
Jobban megismerni a tópartot
Zlinszky elmondta, hogy a Balaton vízminőségének, ezen belül is a felkeveredésnek és a vízben lebegő algák mennyiségének a műholdas követése azért fontos, mert így térben részletezve ismerhetik meg a tó áramlásait és a víz minőségét meghatározó folyamatokat. A tudományos munkában és a vízügyi kezelésben eddig csak pontszerű mintavételekre támaszkodhattak. Mivel a tóban a víz átlátszóságának és az algák koncentrációjának is széles skálája fordul elő (például Keszthelynél nagyon sok az alga, míg Siófoknál kevés; a felkeveredő parti vizek nagyon zavarosak, a befolyó Zala és a nádasok vize azonban igen átlátszó), ezért a Balaton modellrendszernek is kiváló, és az itt sikeresen alkalmazott módszerek nagy valószínűséggel más vizekre is átvihetőek.
A kutató elmondta, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, a parti növényzet állapota viszont fontos problémát jelent. Nemcsak a parti telkek beépítése veszélyezteti a nádasokat, hanem a mesterségesen magasan tartott vízszint is, amely a nádasok víz felőli oldalának pusztulását idézi elő. Ezt a jelenséget légi felvételek segítségével állapította meg, és követte eddig is az intézet, de ezzel az új technológiával nemcsak a nádasok területváltozásait, hanem a fajösszetételt és az állapotukat is megismerhetik a tó egész partján. Ha sikerül módszert találni a nád állapotának nyomon követésére, akkor azonosítani tudják majd, hogy mikor van szükség a vízszint csökkentésére, hogy lehetővé tegyék a nádasok regenerációját.
A kutatások mellett az intézet tihanyi épületében egy nemzetközi nyári iskola is zajlott, melyre 14 országból 20 hallgató és több külföldi előadó érkezett. A kurzuson a légi távérzékelés környezettudományi alkalmazását oktatták, és ennek keretében is végeztek kutatórepüléseket a Tihanyi-félsziget és Zánka-Dörgicse környékén.

A részt vevő kutatók háttérben a repülőgéppel

A légi távérzékelés alkalmazása a régészetben is egyre nagyobb szerepet kap, de hiperspektrális kamerával még kevésszer próbálkoztak. A technológia valószínűleg széles körben alkalmazható lelőhelyek azonosítására, ez a munka tehát módszertani szempontból is igen jelentős. A Sárvíz völgyének történeti elárasztásait részletesebben megismerve megtudhatják, hogy volt-e a történelmi múltban a jelenlegihez hasonló gyors éghajlatváltozás.
A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése. Az adatok részletes feldolgozása több évig is eltart majd.

Az emberiség már túlélt egy szupervulkánt

2010-07-24T11:52:00.000+02:00

Dudás Nikolett|2010. 04. 21., 12:30|Utolsó módosítás: 2010. 04. 21., 13:10|

Ez a cikk 93 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

eszközök:

A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy valóban nagy vulkánkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amikor porfelhőbe burkolózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése. Az emberiség legutóbb 74 ezer éve nézett szembe egy nagy kitöréssel, de jelenleg is több lehetséges szupervulkánt ismerünk.

A legutóbbi szupervulkán

A Toba vulkáné volt az elmúlt kétmillió év legnagyobb kitörése, ami befolyásolta őseink életét is. Az egykori vulkán a mai Toba-tó helyén terült el az indonéziai Szumátra szigetén. A tűzhányó sokszor kitört létezése során, ám a 74 ezer évvel ezelőtti aktivizálódása kivételes esemény volt. Ekkor ugyanis egy hatalmas robbanásos kitöréssel (ún. szupervulkáni kitörés) 2500 köbkilométernyi magmát öntött a felszínre. Ez csaknem kétszerese a Mount Everest térfogatának. A kitörés több mint ötezerszer nagyobb energiájú volt, mint a Mount St. Helens vulkáné 1980-ban. A Toba ezt követően összeomlott (saját magmakamrájába roskadt), úgynevezett kalderát hozva létre, ebben gyűlt össze később a Toba-tó vize. Ez a természeti katasztrófa lényeges esemény volt az emberiség történetében is, abban az időben, mikor elődeink elhagyhatták Afrikát, és útnak indultak Ázsia meghódítására.
A kutatóknak nincs összehasonlítási alapjuk, ezért a kitörésnek az élővilágra gyakorolt hatása mindig vitás kérdés volt. Az eredeti elképzelés szerint a Toba kitörése kataklizmatikus esemény volt, ami csaknem a kihalás szélére sodorta az emberiséget a 10 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés következtében (a kibocsátott anyag szemcséi ugyanis visszaverték az élethez nélkülözhetetlen napfény nagy részét). Emellett a klíma globális léptékű szárazodását idézhette elő, ezzel az erdőségek területének csökkenését okozva a füves puszták javára. Mindez rengeteg faj kipusztulásához vezetett. A Homo nem, amely túlélte a katasztrófát, a gyors alkalmazkodóképességének köszönhette létét.

A Toba-tó az űrből

Ezt az elméletet több kritika is érte az elmúlt években. Hans Graf légkörkutató (Cambridge Egyetem) szerint túlbecsülték a kitörést követő éghajlatváltozást, a globális hőmérsékletcsökkenés csupán 2,5 Celsius-fok volt, és csak néhány évig tartott a lehűlés. E modell szerint a hatások ráadásul regionálisan eltérően jelentkeztek, Indiában például az átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokot eshetett, ami már nem jelent drámai klímaváltozást.
Új fényben az Afrikából való kivándorlás is
Az Oxford Egyetem kutatócsoportja új, a korábbiaktól eltérő elmélettel állt elő. A legfrissebb archeológiai és geológiai vizsgálatok az indiai Jwalapuram falu közelében Graf elméletét támasztják alá, azaz ott a Toba nem okozott drasztikus változásokat őseink életében, bár kétségtelenül keményebb feltételekkel néztek szembe. A trópusi klíma nem kedvez az ősmaradványok fennmaradásának, így teljes csontvázat sajnos nem találtak a régészek, azonban rengeteg kőeszköz bukkant elő az ásatások során. A tény, hogy a vulkáni hamuréteg alatt fekvő eszközök hasonlóak voltak, mint amelyeket a Toba-kitörés utáni rétegekben találtak, arra enged következtetni, hogy a katasztrófa ellenére ugyanúgy folytatódott elődeink élete.
A hagyományos elmélet szerint a modern ember nem érkezett meg Ázsiának erre a részére egészen 60 ezer évvel ezelőttig (azaz 14 ezer évvel a Toba kitörése után). Eszerint az itt talált használati tárgyak egy korábban betelepült, primitívebb fajé lehettek. Az új elmélet képviselői azonban azt állítják, hogy az Indiában talált eszközöket a Homo sapiens készítette. Ha ez igaz, akkor újraírhatja az Afrikából való kiáramlás forgatókönyvét.
Ha a Homo sapiens valóban Indiában élt már a tűzhányó kitörése idején, felmerül a kérdés, milyen útvonalon jöhettek Afrikából Ázsiába? Léteznek alternatív elképzelések arra, hogy őseink mikor kísérelték meg először elhagyni Afrikát a sivatagon keresztül: az egyik szerint ez mintegy 125 ezer évvel ezelőtt történhetett, az Arab-félszigeten keresztül. A régészek korábbi véleménye szerint ez kudarcba fulladt a kedvezőtlen körülmények miatt, és csak később keltek át Ázsiába, Arábia déli tengerpartja mentén. Az új leletek azonban ellentmondanak ennek. Elképzelhető, hogy ezek az embercsoportok mégsem akadtak el a sivatagban (oázisról oázisra "ugrálva"), hanem Arábián át eljutottak Indiába.
Mitől szuper?
Szupervulkánnak nevezik azt a tűzhányót, amely legalább 300 köbkilométer magmát önt a felszínre egy kitörés alkalmával. A statisztika szerint ilyen esemény minden 100 ezer évben csak egyszer történik. Egy közepes szupervulkáni kitörés, mely mintegy 1000 köbkilométer magmát produkál, felér egy 1 kilométer átmérőjű aszteroida becsapódásának pusztító erejével, ám egy ekkora energiájú kitörés jóval gyakoribb egy kisbolygóval való találkozásnál.

Egy lehetséges jövőbeli szupervulkán, a Nápolyhoz közeli Flegrei-mező

A szupervulkáni működés rendszerint tömeges fajkihalással kapcsolható össze. Ilyen volt többek közt a perm végi katasztrófa 250 millió évvel ezelőtt (amikor az ismert fajok 50 százaléka, köztük a tengeri fajok több mint 90 százaléka eltűnt), amely a szibériai bazaltmezőket létrehozó vulkáni tevékenységgel hozható összefüggésbe. A Dekkán bazaltplatót kialakító szuperkitörés és a Yucatán-félsziget területén becsapódó aszteroida együttes ereje törölhette el a dinoszauruszokat (és számtalan más fajt) is a Föld színéről 65 millió éve.
Mai szupervulkánok
Nem kétséges, hogy a Föld életében időről-időre jelentkeznek pusztító erejű vulkánkitörések, és a jövőben is számíthatunk ilyenekre. A kérdés csak az, hogy mikor. Vajon mely tűzhányók pályázhatnak a következő szupervulkán címére? A főbb jelöltek a Yellowstone vulkáni terület Wyomingban, a Flegrei-mező Nápoly szomszédságában, illetve az új-zélandi Taupo-tó alatt szunnyadó vulkán. Esélyesek még Indonézia, a Fülöp-szigetek, Közép-Amerika, Japán, a Kamcsatka-félsziget és az Égei-tenger egyes tűzhányói is.

Yellowstone Nemzeti Park

A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy-egy szuperkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amelynek esetén porfelhőbe burklózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése.

Kommentálja ön is

Bemutatták a légvédelmi lézerágyút

2010-07-22T16:01:00.001+02:00

Index

2010. július 21., szerda 12:52 | Frissítve: tegnap

Halálcsillagot még nem tudunk gyártani, de a Csillagok háborújában megismert lézerfegyverek már kaphatók. Az amerikai haditengerészet négy robotrepülőgépet simán lelőtt a légvédelmi szuperfegyverrel.

Örülhetnek a scifi-rajongók, mert ismét megvalósult egy évtizedekkel ezelőtt megálmodott eszköz [1]. A Raytheon Missile Systems a napokban mutatta be a nagy teljesítményű lézerfegyverét, amivel rakétákat, repülőgépeket lelőni vagy kisebb hajókat lehet elsüllyeszteni.

Az utolsó védelmi vonalra szánt fegyver hat ipari lézerből áll, amelyek egyszerre fókuszálnak a célpontra. A lézersugár teljesítménye 50 kilowatt, az eddig titokban tartott teszteken négy robotrepülőt simán lelőttek repülés közben.
Peter Felstead, a Jane's Defence Weekly hadiipari szakfolyóirat szerkesztője úgy látja, hogy ez a technológia még csak a lézeres hadviselés kezdetét mutatja be. A bemutatón szétlőtt robotrepülőgépek például nem voltak páncélozottak és nem is repültek gyorsan, tehát van még hová fejlődni.

hirdetés

Két tényező gátolja a lézerfegyverek bevetését: az időjárás és a célpont is gondot okozhat. A párás tengeri levegő elnyelheti a lézer energiáját, mielőtt a sugár elérné a célpontot, arra pedig már az 1960-as években rájöttek, hogy a tükröződő felületek is csökkentik a lézer hatékonyságát, amikor egy Mig vadászgépet próbáltak lelőni.
Mike Booen, a Raytheon Missile Systems alelnöke elismeri, hogy vannak problémák, de szerinte megoldhatók. Minden anyag visszatükröz némi fényt, de ha elegendő energiával támadnak, akkor a célpont felforrósodik, emiatt csökken a tükröződés és egyre több energia nyelődik el, míg végül a célpont megsemmisül.

Hogyan hat a lítium a bipoláris zavarban szenvedőkre?

2010-07-15T09:02:00.000+02:00

A litíumot már több mint ötven éve alkalmazzák a pszichiáterek a mániás depresszió, vagy más néven bipoláris zavar kezelésére.

Kíváncsi valamire? Kérdezzen anonim a Betegszobán
több mint 120 orvos szakértőtől!

Eddig azonban ismeretlen volt a szer hatásmechanizmusa és az, hogy miért hatásos a betegség kezelésében. A Cardiff Egyetem kutatói vizsgálataik során nemrég olyan összefüggéseket mutattak ki, amelyek talán megmagyarázhatják, miért van jó hatással a lítium a pszichiátriai betegekre.

Laboratóriumi sejtkísérletek megmutatták, hogy a prolil oligopeptidáz (PO) nevű enzim határozza meg a gének lítiumérzékenységét. A gének egyike, az lmpA2 a bipolári szavar kialakulásában is szerepet játszik. Ez pedig megmagyarázhatja, hogy a lítiumszint megváltozása miért van befolyással a mániás depresszióra.

"Egyelőre még mindig nem vagyunk teljesen biztosak benne, miként képes a lítium stabilizálni a bipoláris zavarban szenvedők állapotát. Kutatásunk azonban olyan sejtkommunikációs folyamatokat tárt fel, aminek köze lehet a mániás depresszió kialakulásához és működéséhez" - nyilatkozta Adrian Harwood professzor, a kutatás vezetője.

"Reméljük további kutatások során fény derülhet a bipoláris zavar kialakulásának körülményeire, és így jobb gyógyszereket fejleszthetünk ki a betegségben szenvedők számára."

A Wellcome Trust által szponzorált kutatás részletes leírása a PLoS ONE című nemzetközi folyóiratban olvasható.

Napelemből építenének utakat

2010-07-14T19:22:00.000+02:00

2010. július 14., szerda 10:54

Nyáron a felmelegedett utak jobban koptatják a gumit, megnő a fékút, ráadásul a hőtől kitágult aszfalt repedezik. Ezek a hátrányok megszűnnének, ha a burkolatot napelemre cserélnék, és még áramot is termelnének az utak. Már csak azt kell megoldani, hogy a napelemek elbírják a kamionokat, és a technológia háromszor olcsóbb legyen.

Ha egy négysávos autóút egykilométeres szakaszát napelemtáblák fednék be, azok 300 háztartásnak elegendő áramot állítanának elő. A sötét színű táblák felületébe be lehetne építeni az útburkolati forgalomirányító jelzéseket is.
A szabadalmaztatott elképzelés megvalósításához az amerikai energiaügyi minisztérium százezer dolláros támogatást adott az Idaho államban működő Solar Roadways vállalatnak. Ebből elkészítették a 3,6 x 3,6 méteres, 12 centiméter vastag demonstrációs útburkolat napelemtábláinak első sorozatát. A cellák átlagos időjárásnál – négy órányi napsugárzással számolva – naponként 7,68 kilowattóra, azaz óránként átlagosan 0,32 kilowattóra energiát termelnek.
Az útátalakítások azonnali megkezdésének igencsak nagy gátja, hogy egy-egy tábla 7500 dollárba, azaz másfél millió forintba kerül. Az összeget még növeli, hogy a napfényelemeket valamilyen átlátszó, nagyon szilárd védő üvegréteggel is meg kell erősíteni, hogy elbírják a kamionokat. A táblákra így kétszer többe kerülnének, mint a legyártott mintapéldányok, és háromszor többe, mint egy hasonló útszakasz aszfaltos-betonos megépítése.

A Popular Science folyóirat júliusi száma szerint a napelemes útburkolásnak technikailag nincs akadálya, az áramtermelő út egy modern iparágat is fellendítene, de ehhez jelentősen mérsékelni kell a költségeket.
A Solar Broadways vállalat most újabb, 750 ezer dolláros támogatást kapott, hogy két év alatt kifejlessze a gazdaságos napelemes útburkolást. Első lépésként megállapodott a legnagyobb amerikai áruházlánc, a Wal-Mart ügyvezetőivel, hogy a szupermarketek parkolóiban alkalmazni kezdik a különféle megoldások kísérleti változatait. A parkolók közvilágítását már a burkolatból nyert energiával oldják meg.

Tudósok szerint a halak beszélnek egymáshoz

2010-07-09T12:06:00.002+02:00

2010. július 8., csütörtök 07:55 | Frissítve: tegnap

Tudósok felfedezték, hogy a halak mormogó, dörmögő, csipogó és pukkanó hangokat hallatva kommunikálnak egymással.

A víz alatti világ korántsem olyan csendes, mint hinnénk: a halak hol az ellenkező nem tagjait győzködik, hol veszélyre hívják fel társaik figyelmét, néha megmutatják az irányt, máskor pedig csak fecsegnek. A ragadozók még arra is képesek, hogy a halak tereferéjét elcsípve csapjanak le áldozatukra - állítja Shahriman Ghazali, az aucklandi egyetem kutatója.

"Minden hal hall, de nem minden hal képes hang kiadására - folytatta Ghazali. - A pukkantásokat és egyéb hangokat az úszóhólyagjuk rezegtetésével érik el, ez egy olyan szerv, amelyet össze tudnak húzni". A kutató reméli, hogy nemsokára azt is meg tudják majd fejteni, melyik hang pontosan mit jelent.

Ghazali laboratóriumában tartályokba helyezte a halakat, majd néhány hétig hagyta, hadd szokják új környezetüket. Ezután víz alatti mikrofont és a víz mozgását felderítő szerkezeteket használva figyelte őket.

hirdetés

Kiderült, hogy a morgóhalak a legbeszédesebbek, jól megkülönböztethető morranásokat hallatva egész nap karattyolnak. A tőkehalak ezzel szemben a legvisszafogottabbak, kivéve íváskor, ilyenkor ők is többet hangoskodnak. Ghazali azt feltételezi, hogy ezek az egyébként néma állatok a hangot szinkronizációs eszközként használják a hatékonyabb megtermékenyítés érdekében. Más fajok pukkanó hangot hallatnak, a kutató úgy véli, hogy ez a Morze-kódhoz hasonlóan működik.

Ghazali ugyanakkor óvja az aranyhal-tulajdonosokat attól, hogy az akvárium megkocogtatása után lélegzetvisszafojtva várják a választ, ugyanis ezeknek az állatoknak nagyszerű a hallása, de némák.

Elbúcsúzik Halastól Dr Burkus Szabolcs, a kiváló pszichiáter

2010-07-07T16:33:00.000+02:00

Ma erősítették meg a hírt, miszerint a Szegedi Pszichiátriai Klinikára visszatér Dr Burkus Szabolcs Adjunktus Úr, mindnyájunk szeretett pszichiátere, "Dr House" egyesek szerint.
Ez a visszatérés augusztus második felében történik meg.
KÖSZÖNJÜK, ADJUNKTUS ÚR, AMIT ÉRTÜNK TETT!!!
Dynamis

Megtalálták a hosszú élet genetikai mintázatát

2010-07-07T09:53:00.005+02:00

2010. július 2., péntek 13:20 | Frissítve: 2010. július 2.

Gének olyan mintázatát azonosították tudósok, amely minden korábbinál nagyobb pontossággal mondja meg, hogy ki éri meg századik születésnapját - még akkor is, ha más génjei betegségekre hajlamosítanak.

A Bostoni Egyetem kutatóinak a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából kiderül, ki számíthat hosszú életre. A tudósok egyben kétségeket fogalmaznak meg a forgalomban lévő, betegségekre való hajlamot vizsgáló géntesztek pontossága felől, és azt állítják: az ő eljárásuk a legmegbízhatóbb.

Már korábban is számos kutatócsoport azonosított rendkívül magas életkorral összefüggő génmintázatokat (genetikai markereket), Paola Sebastini és Thomas Perls viszont - meggyőződésük szerint - az eddigi legpontosabb tesztet alkották meg.

A két tudós több mint ezer százéves vagy afeletti embert vizsgált meg, majd a mintákat 1200 más személy génjeivel vetette össze, hogy a teljes emberi genetikai állományra kiterjedő vizsgálat segítségével gének olyan mintázatára bukkanjanak, amelyek gyakorta előfordulnak magas korúaknál.

hirdetés

A legtovább élő embereknek a rövidebb ideig élőkhöz hasonló, betegségekre hajlamosító génjei voltak, a hosszú élet lehetőségét rejtő gének azonban a jelek szerint felülírták ezek hatását.

"Sokan kérdezik, ki akar száz évig élni? A korhoz kötődő betegségek mindegyikéről azt gondolják, hogy a halál előszobája, pedig ez nem igaz" - fejtette ki Perls. A kutatás során 150 gén 19 mintázatát azonosították, ezek 77 százalékos biztonsággal szolgálnak információval arról, hogy ki érhet meg rendkívül magas kort. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: ezeknek a géneknek a megléte nem jelent szabad utat a dohányzáshoz, az iváshoz és a túl sok evéshez.

A bostoni szakemberek nem tervezik, hogy piacra dobják a hosszú élet DNS-tesztjét, de dolgoznak olyan ingyenes portál kialakításán, amely lehetővé teszi ennek felhasználását. Napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg századik születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy.

Új óceán van születőfélben Afrikában

2010-06-28T18:46:00.003+02:00

Index

2010. június 28., hétfő 15:56

Egy új óceán születésének vagyunk szemtanúi - jelentették be brit geológusok a királyi tudományos társaság nyári konferenciáján.

Afrika szarva

A tudósok Etiópiában, Afar régióban végzett kutatásaik alapján jelentették ezt ki. Úgy számolják, néhány millió éven belül (ami földtani szempontból rövid távú jóslatnak számít) leszakad a kontinensről azAfrika szarva néven is ismert Szomáli-félsziget. Ezzel egy kétmillió négyzetkilométeres, vagyis húsz Magyarországnyi sziget jön létre az Indiai-óceánban, a tengerszint alatti területekre betörő víz pedig egy új óceánt hoz létre a mai Északkelet-Afrikában.

hirdetés

A kutatók szerint geológiai szempontból extrém gyors változások történnek a félszigeten az utóbbi öt évben. 2005-ben egy 60 kilométer hosszú törésvonal jelent meg Etiópia északi részén, ami néhány nap alatt nyolc méter szélesre nyílt. A földlemezek mozgása és a vulkanikus aktivitás egyre élénkebb a térségben, és minden jel arra mutat, hogy az egész félsziget, Etiópiával, Szomáliával, Eritreával és Dzsibutival le fog szakadni Afrikáról.

A törés
Fotó: Tim Wright/University of Oxford

Eritreában van olyan partszakasz, ahol a Vörös-tengert csupán egy 20 méteres földdarab választja el a tengerszint alatt fekvő síkságtól. Az ide bezúduló víz fogja majd alkotni az új óceánt, a 28 millió négyzetkilométeresre zsugorodó Afrika, és a félszigetből születő új óriássziget között, aminek mérete nagyjából a Föld mai legnagyobb szigetével, Grönlandéval lesz összevethető.

A kiszélesedett törés 2005 októberében
Fotó: Anthony Philpotts

A kutatók óriási szerencsének tartják, hogy egy ilyen hatalmas geológiai folyamat kezdetét megfigyelhetik, és ezzel rengeteget tanulhatnak arról, hogyan alakult ki a Föld jelenlegi domborzata, illetve a földrengések és vulkánkitörések kialakulásáról, és előrejelzésükről is új információkat kaphatnak.

A Naprendszerben a helyzet fokozódik!

2010-06-26T19:59:00.001+02:00

Szerző: Szalai Tamás | 2010. június 24., csütörtök

A 2013 környékére várható napaktivitási maximum várhatóan nem okoz világméretű katasztrófát, ugyanakkor az űridőjárás egyre pontosabb előrejelzését az űrkutatási szervezetek kiemelt feladatuknak tekintik.

felhívás

A vártnál kissé jobban elhúzódó naptevékenységi minimum után az utóbbi hónapokban egyértelműen megfigyelhető a naptevékenység fokozódása. Az előrejelzések alapján Napunk aktivitása 2013-ban éri el a mostani ciklusban esedékes tetőpontját, így az előttünk álló három-négy évben várhatóan egyre több napfolt, napkitörés és - utóbbiakkal kapcsolatos - koronális anyagkidobódás (Coronal Mass Ejection, CME) megjelenésére lehet számítani. Földünk és közvetlen környezete szempontjából különösen ez utóbbiak jelentősek, hiszen a központi csillagunk külső tartományaiból kiszakadó, óriási plazmafelhők akár bolygónkat is elérhetik. Egy-egy CME - ami leegyszerűsítve egy forró, ám rendkívül ritka gázfelhő - közvetlenül nem fenyegeti Földünk élővilágát, de a plazmafelhőt alkotó, nagysebességű, töltött részecskék (elektronok, protonok, könnyű ionok) zápora akár komoly károkat is okozhat a műholdas ill. a felszíni elektromos hálózatban.

Az említett részecskék folyamatosan áramlanak a Napból a Föld felé (ezt nevezzük napszélnek), de bolygónk mágneses tere a részecskesugárzás nagy részét eltéríti a Föld közvetlen környezetéből. Néhány részecske mindig átjut ezen a mágneses "védőpajzson", melyek a pólusok felett bespirálozva kölcsönhatásba lépnek a légkör molekuláival (a gerjesztett molekulák rekombinációja során történő fénykibocsátást lehet sarki fényként észlelni), de ez nem jár komolyabb következményekkel. A napkitörések, CME-k során azonban megsokszorozódik a részecskeáram intenzitása, ami előidézheti az elektronikai eszközök meghibásodását - ez pedig szélsőséges esetben a telekommunikációs és informatikai rendszerek, a légiközlekedés vagy egyes régiók teljes áramszolgáltatásának összeomlásához is vezethet (akár több milliárd dolláros károkat okozva ezzel).

A naptevékenység közvetlenül befolyásolja a kozmikus részecskesugárzás Föld környezetében zajló változásait (az ún. űridőjárást), ami a műholdas rendszerek és földfelszíni elektromos hálózatok működésére is hatással lehet (illusztráció: NASA/NOAA).

Bár a legnegatívabb forgatókönyv csak extrém nagy energiájú napkitörések esetén valósulhatna meg (aminek a valószínűsége igen csekély), a NASA és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) szakemberei június elején egy washingtoni konferencián egyeztettek a növekvő napaktivitás várható hatásairól és a szükséges előkészületekről. A szakértők egyetértettek abban, hogy a Napból a Föld felé kiáramló részecskesugárzás mennyiségében bekövetkező változások (röviden az ún. űridőjárás) folyamatos nyomon követése a legfontosabb feladat, ami a központi csillagunkat vizsgáló űrszondák segítségével valósítható meg. A NASA jelenlegi napkutató szondái közül több is van (STEREO, SDO, ACE), melyek adatai sokat segítenek a napkitörések és CME-k kialakulásának megértésében, és segítségükkel akár már 20-30 perccel is előre lehet jelezni egy-egy energikusabb eseményt. Az alapvetően napfizikai űreszközök mellett - a NASA és a NOAA közös működtetésében - léteznek kifejezetten a Föld környezetét, valamint a Nap-Föld kölcsönhatásokat vizsgáló műholdak is, melyek legújabb, GOES-15 (Geostationary Operational Environmental Satellite) nevű képviselőjét idén márciusban állították pályára.

A GOES-15 jelű, 2010 márciusában felbocsátott űrszonda első, röntgentartományban készült képe a Napról (NOAA/NASA/Lockheed Martin).

Az űr- és légkörkutatási szervek célja, hogy a következő években az eddigieknél is alaposabban lehessen vizsgálni és előrejelezni a naptevékenységi és űridőjárási folyamatokat, ami lehetővé tenné, hogy egy veszélyesen nagy energiájú napkitörés esetén a műholdakat és elektromos rendszereket biztonsági üzemmódba kapcsolják, megóvva ezzel őket a megnövekvő intenzitású részecskezápor veszélyeitől.

Forrás: NASA híroldal, június 4.

Hamuoszlopot lövellt a kamcsatkai Sivelucs vulkán

2010-06-26T08:02:00.000+02:00

2010. június 24., csütörtök 13:39 | Frissítve: tegnap

Több kilométer magas hamuoszlopot lövellt az égre a Kamcsatkai-félszigeten lévő Sivelucs vulkán - adta hírül csütörtökön az Orosz Tudományos Akadémia geofizikai szolgálatának kamcsatkai intézete.

A közlés szerint a hamuoszlop a tengerszinthez képest 6,5 kilométer magasba nyúlik. A kitörés nem fenyeget lakott települést.

A 3283 méter magas Sivelucs tűzhányó, amely az orosz Távol-Kelet vulkáni tevékenységben igen gazdag félszigetén található, az elmúlt napokban több mint 160 kisebb földrengést okozott. A tűzhányó újabb kitörése miatt "narancssárga" riasztást adtak ki a térség légi közlekedése számára.

hirdetés

Hamut lövellt ki magából a Sivelucstól mintegy 100 kilométerre délnyugatra lévő, 3682 méter magas Kljucsevszkaja Szopka vulkán is, amely a napokban mintegy ötszáz helyi rengést okozott. Ez a két csúcs jelenleg a legaktívabb a kamcsatkai vulkánok közül.

Csokival gyógyítják magukat a depressziósok

2010-06-24T06:09:00.000+02:00

MTI
2010. június 23., szerda 10:19 | Frissítve: 19 órája

Egy amerikai kutatás során a depresszióra hajlamos emberek annál gyakrabban jutalmazták magukat csokoládéval, minél lehangoltabbak voltak.

Natalie Rose és munkatársai a San Diegó-i Egyetemen tudományos vizsgálatot végeztek arra vonatkozóan, hogy felnőtt emberek körében van-e összefüggés a depressziós hangulat és a csokoládéevés között. Kaliforniában 1018 férfit és nőt vizsgáltak, akik antidepresszáns gyógyszereket nem szedtek, életkoruk 20-85 év között volt, átlagosan 58 év.

Az önként jelentkező vizsgálati alanyok a legkorszerűbb, depresszióra vonatkozó kérdőívet töltötték ki, illetve igen részletesen beszámoltak táplálkozási szokásaikról. A kutatók a csokoládé fogyasztást 28 grammos csokiszeletek megevésével mérték. A megfigyelés résztvevői nem tartoztak az elhízott édességkedvelők közé: átlagos testtömegindexük 27.8 volt.

A vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy minél depressziósabb valaki, annál gyakrabban kezeli magát csokoládé evéssel. Azok, akiknek a kérdőív szerint semmiféle depressziós hangulata, közérzete nem volt, havonta csupán 5,4 darabot fogyasztottak az egységnyi csokoládé szeletből. Az enyhén depressziósok havi adagja 8,4 szelet volt, míg a kifejezetten depressziós emberek 11,8 szeletet ettek meg minden hónapban. A megfigyeléseket az Archives of Internal Medicine szakfolyóirat közölte.

A kutatók kiszámolták, hogy a többlet kizárólag a csokoládéra vonatkozott, a vizsgált személyek más ételből nem kívántak több kalóriát magukhoz venni.

Régóta ismert, hogy bizonyos ételek növelik a szervezetben az endorfin nevű boldogsághormon termelését. A csokoládé mellett a chilipaprika is ilyen étel.

Percek alatt megégtek Pompeji lakói - Bármikor jöhet az újabb vulkánkitörés

2010-06-21T10:17:00.000+02:00

2010. június 19., szombat 12:15 InfoRádió / MTI

Nem megfulladtak, hanem elégtek Pompeji lakosai a Vezúv Kr.u. 79-ben történt kitörésekor - állítja a vulkán felébredésétől tartó olasz kutatócsoport.
hirdetésAzt javasolják, hogy javítsák ki az ókori város elpusztulásáról szóló részeket a Pompejiről szóló útikönyvekben, és mostantól az idegenvezetőknek is mást kell mondaniuk Olaszország - a római Forum Romanum után - második leglátogatottabb régészeti parkjában, amelyet évente 2 millió turista keres fel.

"Pompeji lakosai ugyanis nem a hamutól fulladtak meg a Vezúv kitörésekor, hanem a legalább 300 fokos vulkáni felhőben égtek el. Néhány perc alatt meghaltak, nem szenvedtek hosszan, mint eddig hittük" - vélik a természeti katasztrófát tanulmányozó nápolyi kutatócsoport tagjai.

A Vezúvon működő geológiai és vulkanológiai obszervatórium két munkatársa, Giuseppe Mastrorenzo és Lucia Pappalardo a nápolyi tudományegyetem biológusaival, Pierpaolo Petronéval és Fabio Guarinóval közösen arra a következtetésre jutott, hogy annak a vulkánkitörésnek, amelyről elsőként ifjabb Plinius számolt be az utókornak, teljesen más volt a hatása, mint azt eddig a tudomány feltételezte.

A kutatók az 1944 óta alvó vulkán rétegeiből indultak ki, megvizsgálták a Pompeji és Herculaneum városát is belepő vulkáni törmelék szerkezetét, illetve az áldozatok DNS-t is. Ahogyan a közelmúltban Izlandon is történt, a Vezúv kitörésekor hatalmas felhő tört fel, magassága elérte a 30 kilométert. A magasság alapján a tudósok a sűrűségét is kiszámították, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a vulkáni felhő egy perc alatt haladt át Pompejin.

Ilyen rövid idő alatt a lakosok nem a hamutól fulladtak meg, hanem a Pompejiben 300 fokos, Herculaneumban még ennél is forróbb, 600 fokos vulkáni felhőben égtek el. A megkövült tetemek ezért maradtak fenn görcsbe rándulva, ezért tartják kezüket az arcuk elé.

A tragédia pontos megismerése a megelőzésben segít - hangsúlyozta Mastrorenzo, aki szerint a rekonstrukció azt bizonyítja, hogy a Vezúv veszélyesebb, mint gondolják. Ha ismét kitör, néhány perc alatt bekövetkező égésre kell számítani - figyelmeztette az olasz katasztrófavédelem felelőseit. Az eddig kidolgozott, a Vezúv oldalán élő 600 ezer ember minél gyorsabb eltávolítását előíró evakuálási tervet nem tartja megfelelőnek.

A vulkanológus szerint kizárt, hogy a Vezúv soha többé ne ébredjen fel, ráadásul egyszerre három helyről fenyeget. Bármelyik pillanatban kitörhetnek a Nápolytól észak-nyugatra fekvő Campi Flegrei kráterei is, és robbanás szélén az Epomeo vulkán is Ischia szigetén.

2013-ban jöhet az Armageddon

2010-06-17T13:53:00.000+02:00

Index
2010. június 17., csütörtök 10:33 | Frissítve: 3 órája

A Nap egyre aktívabb lesz, ami szerencsés esetben csak kisebb meghibásodásokat okoz majd a Földön, de szélsőséges esetben hazavághatja a telekommunikációt, és egy időre pihenni küldheti majd az elektronikára épülő modern társadalmakat.

2013-ban a Földet támadás éri az űrből a NASA szerint. Egészen pontosan a központi csillagból. "A Nap ébredezik, és a következő években a megszokottnál sokkal aktívabb lesz" - mondta el Richard Fischer, az űrkutatási hivatal Nappal foglalkozó részlegének vezetője, aki szerint az elektronikai berendezéseket érzékenyen fogják érinteni a korábban nem tapasztalt napviharok. A szakember a Space Weather Enterprise Forum 2010-es gyűlésén nyilatkozott, ahol egyébként azért találkoztak a tudósok, hogy felkészüljenek a 2013-as eseményekre.
Elkerülhetetlen

"Tudjuk, hogy bekövetkezik, de fogalmunk sincs, mekkora károkat okoz majd" - mondta Fischer a Daily Telegraphnak. "Zavarni fogja az olyan kommunikációs eszközöket, mint a műholdak, autós navigációk, problémát okoz a légiközlekedésben, a bankrendszerben, a számítógépeknek, mindent tönkretehet, ami elektromos. Komoly problémákat okoz majd az emberiségnek".

A Földet már korábban is érték el napviharok, de a civilizáció még sosem volt olyan sérülékeny az elektromos berendezések kisebb száma miatt, mint most. Azért már vannak tapasztalatok: egy ilyen 1859-es tökéletes napvihar elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesül Államok között, valamint számtalan helyen tűz ütött ki, miközben Róma, Havanna és Hawaii fölött is északi fényt lehetett megfigyelni. A Sziklás Hegységben állítólag olyan világosság volt, hogy este is el lehetett olvasni a nyomtatott szöveget.

1921-ben egy hasonló napvihar bénította meg New York közlekedési rendszerét. 1989-ben Quebec áramellátása állt le napokra, hatmillió ember maradt hidegben és sötétben.

Fischer szerint a 2013-as naptevékenység sokkal nagyobb károkat okozhat. "Az a probléma, hogy a modern társadalom annyira függ az elektronikától, a mobiloktól és a műholdaktól, hogy egy hasonló vihar sokkal nagyobb károkat tud okozni".

Először az elektromos hálózat válna átmenetileg működésképtelenné – ha ez megtörténik egy nagyobb országban vagy régióban, annak már világméretű hatásai lehetnek. A gigantikus áramszünet csak az első eldőlő dominó lenne, utána sorra omlanának össze a kommunikációs rendszerek, a közlekedés, a pénzügyi rendszer, és akár még a vízellátás is akadozhat, hűtés hiányában pedig rengeteg étel és gyógyszer menne pocsékba. A GPS-es eszközök is használhatatlanná válhatnak.
Óriási károk lehetnek

"A várható gazdasági következmények egyelőre felmérhetetlenek" - foglalta össze egy 2008-as tanulmány, ami szerint akár egy-kétezer milliárd dolláros károkkal is lehet számolni az első évben, és akár 4-10 évig is eltarthat az újjáépítés.

Ugyanakkor a megfelelő előkészületek segíthetnek enyhíteni a károkat, és mivel tudjuk, hogy komoly katasztrófával fenyeget a tökéletes napvihar, lehetőségünk is van arra, hogy megtegyük a szükséges óvintézkedéseket, mondta Fischer.

A Nap 11 éves ciklusokban változik: a ciklus elején 3-4 évig egyre több napfolt jelenik meg és egyre hevesebb napviharok törnek ki, majd a maximumot elérve csökkenni kezd a napfolttevékenység. A jelenlegi napciklus körülbelül két éve kezdődött, a csúcsa 2012-ben, 2013-ban várható. Egy-egy hevesebb napkitörés során a Nap akár több milliárd tonna anyagot is kilövellhet a Föld irányába: a jelenség elektromágneses viharokkal jár, ez pedig kiütheti az elektromos berendezéseket bolygónkon.

Működik a kávémeghajtású autó

2010-06-16T09:31:00.000+02:00

MTI
2010. március 15., hétfő 08:08 | Frissítve: 2010. március 15.

Néhány technikai problémá ellenére teljesítette a célul kitűzött 376 kilométeres távját a kávémeghajtású brit autó.

A Jem Stansfield, a BBC műsorvezető-feltalálója által készített és vezetett jármű Londonból indult és meg is érkezett céljához, a brit tudósok és tervezők fesztiváljára Manchesterbe.

Az átalakított Volkswagen Sciroccót hatvan kilométerenként kellett újratölteni. A jármű motorja kávézaccot használ biomasszaként - ez hajtja benzin helyett. Sebessége elérte a 96 kilométer/órát. A teljes táv alatt összesen tizenegyezer eszpresszó után maradó zaccot használtak fel működtetésére.

Stansfield elmondása szerint az általa készített autóval azt szerette volna bemutatni, hogyan hasznosítható az alternatív energia. Mindenki felismeri, mekkora lendületet képes adni az embernek a koffein, de nem sokan gondolnak arra, hogy elég energia van benne ahhoz, hogy egy autót is mozgásba hozzon - mondta.
hirdetés

A műsorvezető fontosnak tartja megértetni a gyermekekkel, hogy az energia nem egy titokzatos dolog, ami egy kapcsoló felkattintásával vagy egy pedál megnyomásával egyszerűen ott terem, ahol szükség van rá. A világnak az energiaforrásokat illetően nagy kihívásokkal kell megküzdenie, ezért egyre inkább ösztönözni kellene a gyermekeket is arra, hogy használják fantáziájukat az alternatív energia kérdésében.

Az immunrendszer okolható a kényszerbetegségekért

2010-06-01T10:41:00.001+02:00

MTI
2010. május 31., hétfő 08:53 | Frissítve: tegnap

Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most kiderítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.

A Utah Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

A kutatók most egészséges egerek csontvelőjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott – számolnak be eredményikről a Cell című szaklapban.

A folyamat ellenkező irányban is működött, az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között – írja a Der Spiegel című német lap netes kiadása.

Egyelőre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelőátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni – nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.

Az újonnan nyert ismeretek sokkal inkább betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek működését célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.

Több mint tízezer napja aktív a hawaii vulkán

2010-05-27T09:20:00.001+02:00

2010.05.25. 15:59 - MTI

Több mint tízezer napja aktív a Hawaiin lévő Kilauea vulkán amerikai geológusok nyilvántartása szerint. A Nagy-szigeten lévő Kilaueát 1983. január 3-án megfigyelt kitörése óta nemcsak a turisták, hanem a tudósok is gyakran felkeresik. (Folyamatos működésének tízezredik napja május 22-ére esett.) "A Kilauea segítségével minden nap új kitörést tanulmányozhatunk" - közölte Jim Kauahikaue, a hawaii vulkánkutató intézet vezetője. Cindy Orlando, a vulkán körül kialakított nemzeti park vezetője egyenesen "biológiai és geológiai csodának" nevezte a tűzhányót.

Csökkent az Eyjafjöll aktivitása és hamukibocsátása

2010-05-21T10:54:00.000+02:00

2010.05.20. 21:35 - MTI

Jelentősen csökkent az elmúlt napokban az izlandi Eyjafjöll vulkán hamukibocsátása, és kissé gyengült a tűzhányó általános aktivitása is - jelentette ki Steinunn Jakobsdóttir izlandi geológus.

Amíg elmúlt hetekben az Eyjafjöll fölé emelkedő hamuoszlop magassága alig süllyedt 5 ezer méter alá, addig a szerdai méréskor 3 ezer méteres volt. Az oszlop, amely két héten át széles és magas volt, ma már jóval kisebb. A vulkáni tevékenység némileg gyengült, és visszatért arra a szintre, amelyen április végén állt, még mielőtt május elején ismét felerősödött.

A geológus szerint ha nem következnek be újabb földmozgások, és a láva elfolyik, csökkeni fog a hamukibocsátás. Ugyanakkor még mindig lehetetlen megjósolni, mikor ér véget teljesen az április 14-én kezdődött kitörés.

A hatalmas hamufelhő miatt egy hétre csaknem teljesen megbénult az európai légi forgalom. A vulkáni tevékenység két másik csúcsa idején szintén zavarok keletkeztek az európai légtérben

Biológiai kapcsolat a stressz, a depresszió és a szorongás között

2010-04-13T11:46:00.000+02:00

2010. április 12., hétfő 08:54 | Frissítve: tegnap

Biológiai kapcsolatot fedeztek fel kanadai kutatók a stressz, a depresszió és a szorongás között. A Nature Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint az általuk felfedezett molekula a mentális zavarok kezelésének hatékonyabb lehetőségei előtt nyitja meg az utat.

A kutatócsoport patkányokban mutatta ki, hogy a stressz, a depresszió és szorongás mechanizmusa egyaránt a kortikotropin hormonra érzékeny (CRFR1) és a szerotonin hormonra érzékeny néhány receptor (5-HTRs) közötti interakcióhoz vezet.
Megfigyelték, hogy a CRFR1 megnöveli az 5-HTRs-receptorok számát az agysejtekben, ez a jelenség pedig hibás agyműködéshez vezet. Megnövekedett stressz-szint esetén a kortikotropin-receptorok aktivitása szorongáshoz, a szerotoninreceptoroké depresszióhoz vezet.

hirdetés

Mindeddig senkinek sem sikerült molekuláris szinten kimutatniuk a két receptor közötti kapcsolatot. A CRFR1 és az 5-HTRs közötti kapcsolaton túl a kutatók kifejlesztettek egy anyagot, amely képes blokkolni a patkányokban az 5-HTRs aktivitását, így – egyelőre csak az állatokban – sikerrel tudott szembeszállni mind a depressziós, mind a szorongásos állapotokkal.

Szívet és májat akarnak nyomtatni

2010-03-27T14:44:00.003+01:00

ITcafé
2010. március 25., csütörtök 16:41 | Frissítve: tegnap

Egy tudóscsapat hosszú évek óta dolgozik olyan eljárás kifejlesztésén, mellyel a számítógép és a 3D-s nyomtató segítségével mesterségesen lehetne emberi szerveket létrehozni.

A magyar származású Forgács Gábor, a Missouri Egyetem tanára és az Organovo nevű biotechnológiai cég egyik alapítója már évek óta dolgozik azon, hogy 3D-s printerekkel lehessen emberi szerveket nyomtatni. A projekt új fázisba lépett, a bioprinter hardvere elkészült, és hamarosan elindul a sorozatgyártása, hogy a világ laboratóriumaiban kipróbálhassák.

Az eljárás lényegét mély titok övezi, de néhány részletet már kiderült. Egy 2003-ban megjelent cikk szerint a szövetnyomtatás tulajdonképpen a gyors prototípuskészítési technológia orvos-biológiai alkalmazása, amelynek alapja a szövetek fluiditása. Természetes anyagok (például sejtek) rétegeit helyezik egymásra, és így háromdimenziós szerkezet alakul ki.

Egy másik, 2008-as tudósítás szerint a printelési eljárás során szerves, sejtképződéshez ideális biopapírra (módosított zselatinból és cukorban gazdag hialuronból álló anyagra) biotintával nyomtatnak, mintha egy tintasugaras nyomtatót használnának. A biotinta cseppjei (méretük a milliméter fele-harmada) valójában 10–40 ezer sejtet tartalmazó aggregátumok, amelyek akár azonos, akár különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak. A biopapírra cseppentett sejtkupacok összeolvadnak, és amikor a sejtszerkezet a kívánt formához hasonlóvá válik, eltávolítják a körülötte lévő biopapírt.
hirdetés

A hihetetlenül bonyolult eljárást hosszú ideje fejlesztik, de természetesen még mindig komoly kétségek övezik sikerét. Egy másfél hete adott interjújában Forgács Gábor arra a kérdésre, hogy a művileg elkészített szervek, szervrészek vajon működőképesek-e, a következőt válaszolta: „Ezek az emberi szervek sok-sok millió éves evolúció során alakultak ki. Tudják, mit kell tenniük.”

Ezzel nyilván arra utalt, hogy a nyomtatott, mesterségesen létrehozott, pontosan leutánzott emberi szervek, szervrészek egy ember testébe ültetve azonnal megtalálják helyüket, végzik a dolgukat. A tudós ugyanakkor azt is elismerte, hogy igen sok még a kérdés, de szerinte a következő öt évben nagy áttörés várható e területen – már ha sikerrel veszik a legnagyobb akadályt, a humán tesztelést is.