Metszés

Metszési tanfolyamok online felületen

2021-01-09T10:14:00.005+01:00

ITT A METSZÉS IDEJE!!!

Nem találsz szakembert, aki megmetssze a gyümölcsfáidat? Vedd kezedbe az irányítást!!!

Gyümölcsfa metszési tanfolyamok indulnak online felületen

A tanfolyamok célja, hogy a helyes metszéssel ne csak a gyümölcs mennyiségét és minőségét növeld, hanem a gyümölcsfa életét is meghosszabbítsd.

A tanfolyam során:

- Megismered a gyümölcsfák felépítését.

- Eligazodsz a gyümölcsök világában.

- Elsajátítod a metszési alapokat.

- Részletesen megismered a saját gyümölcsfád.

- Tisztába kerülsz a gyümölcsfád állapotával, megismered erősségeit, gyengeségeit.

- Megtanulod a gyümölcsfa állapotának, igényének és céljaidnak megfelelő metszési módot.

- Begyakorlod a metszés alapfogásait.

- Képessé válsz a választott gyümölcsfajta kialakító, fenntartó és ifjító metszésére.

- Betekintést kapsz a metszést kiegészítő feladatokba (lemosó permetezés, sebkezelés, metszési eszközök kiválasztása.

- a zoom.us oldal segítségével teremtünk online kapcsolatot, ehhez stabil internetre és egy okoseszközre (tablet, okostelefon, laptop, számítógép stb.) van szükség.

A tanfolyam díja: 15.000,-Ft

Időtartama: 5 alkalom, alkalmanként 90-120 perc a hallgatói kérdések függvényében, a pontos időpont szintén közös megbeszélés eredménye.

A csoport létszáma 10-20 fő közötti lehet, ettől eltérő csoportlétszám esetén (pl. kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás igénye) az ár megbeszélés tárgya.

A tanfolyamra jelentkezni és arról bővebb információt kérni a kertember@gmail.com címre küldött levélben, vagy a 06-70/384-2982-es mobilszámon lehet.

Hortenzia kézikönyv

2020-02-16T09:56:00.002+01:00

Sziasztok!

Idei év őszére tervezem megjelentetni a hortenziáról írt könyvemet.

Az elmúlt néhány tíz éves kertgondozási, kertépítési gyakorlat során összegyűlt az a mennyiségű elméleti tudás, ismeret, fotó, grafika, és gyakorlati tapasztalat, amellyel bátran belevághatok egy hortenziás ismeretterjesztő mű megírásába.

Ebben a munkában szeretném a segítségeteket kérni.

A könyvben szeretném minél bővebben bemutatni a különféle hortenzia fajokat, fajtákat, ehhez viszont még nincs meg a kellő fényképanyagom. Ezért kérlek, ha neked van valamilyen érdekes fajtád, újdonságod, és arról rendelkezel jó minőségű (nyomdatechnikában is használható) fényképpel/fényképekkel, akkor küldd el nekem! Ha a képek mellé meg tudnád velem osztani a tapasztalataid is a fajtáról, azt külön is megköszönném.

Pár mondat az alábbi kérdések mentén:

· Mennyi idő alatt lett bővirágzású?

· Mekkora bokorrá fejlődött?

· Milyen gyorsan növekedik?

· Miként változik a virágszíne, ha változik?

· Milyen talajban nevelkedik nálad, és szerinted mennyire igényes a talajra?

· Mennyire vízigényes?

· Milyen fényviszonyok között nevelkedik nálad?

· Milyen a fagytűrése? Hogyan telelteted?

· Milyen kiültetésben van nálad? Szoliter, dézsás, sövény, csoportos, más növénnyel társított?

· Összességében mennyire ítéled jó, sikeres fajtának 1-10 pontos skálán, ahol 1 a legrosszabb?

Természetesen a képeket a készítőre hivatkozással fogom beemelni a könyvbe.

Ígérni cserébe nem sok mindent tudok, de azt biztosan, hogy az első tíz legaktívabb képküldőnek ingyen eljuttatom a megjelent könyvet.

A könyv a következő tartalmi elemekkel íródik:

· A hortenzia bemutatása, története, neve, kertészeti jelentősége.

· A hortenzia kertészeti felhasználása.

· Igényei talaj, fény, víz, hőmérséklet, tápanyag.

· A hortenzia fajai, fajtái.

· A hortenzia gondozása, öntözés, teleltetés, tápanyagpótlás, metszés, talajmunkák.

· Betegségei, kértevői és az ellenük való védekezés.

Kérdéseket, észrevételeket szívesen veszek.

Köszönet a segítségért.

Általános házikerti metsző kurzus

2020-01-10T17:20:00.000+01:00

Kinek ajánlom?

Háztáji gazdasági kerttel rendelkező kezdő és gyakorló kertészeknek.

A képzések az általános metszési ismeretek mellett többnyire a gyümölcsfák metszéséről szólnak, kiemelve egy-két közismertebb gyümölcsfajt, mint például az alma, körte, szilva, meggy, őszibarack, de érintőlegesen a többi gyümölcsfajról is szót ejtünk, kisebb kitérőkkel néhány dísznövényre is, mint a rózsa, hortenzia stb.

Hol lesz a tanfolyam?

Központi képzési hely Komárom.

Igény és megfelelő jelentkező esetén Budapest vagy más vidéki város, település.

Vállalom, hogy a tanfolyamot egy adott kerthez igazítom. Ez esetben természetesen az érintett kertben, házban zajlik a képzés.

Ki tartja a tanfolyamot?

Herold Ferenc

· kertészmérnök; általános és szakmérnöki képzésben is a kertészet több szakterületét sajátítottam el

· blogger; az internet világában több blog és szakmai oldal írója, szerkesztője vagyok

· vállalkozó; kertészvállalkozást vezetek

· kertész; mindennapi munkámban is gyakorló kertész

· tanácsadó; többnyire saját és mások által működtetett internetes oldalakon adok szakmai tanácsokat

· környezetvédelmi szakmérnök; másoddiplomás képzésben szereztem meg a környeztvédelmi szakigazgatásszervező oklevelem

· komposztálási tanácsadó; tanácsadói képzésben részesültem, és saját magam is aktívan komposztálást folytatok

Tanfolyam tematikája.

Elmélet

1 nap

Metszéselmélet

- A metszés története és fejlődése

- A metszés szükségessége

- A gyümölcsfák morfológiája

A metszés gyakorlata

- A metszés eszközei

- A metszés ideje

Részletező metszés

- Alma

- Szilva

- Héjasok

- Gyümölcssövények

- Rózsa

- Díszfák

- Díszfüvek

2 nap

Metszéselmélet

- A metszés előtti favizsgálat, értékelés

- A metszés mértéke

- A gyümölcsfák, és dísznövények termőrészei

- Gyümölcsfák koronaformái

A metszés gyakorlata

- A metszés típusai

- Koronaalakító metszés

Részletező metszés

- Körte

- Cseresznye

- Sárgabarack

- Bogyósok

- Hortenzia

- Évelő virágok

- Sövények, alakfák

3 nap

Metszéselmélet

- Metszést kiegészítő tevékenységek

- Hasznos szakkönyvek

A metszés gyakorlata

- Ifjító metszés

- Idős gyümölcsfák metszése

Részletező metszés

- Őszibarack

- Meggy

- Különleges gyümölcsök (Nashi körte, Khaki szilva (datolyaszilva), Citrom, Mézbogyó, Áfonya, Naspolya, Som, Arónia, Berkenye)

- Szőlő

- Leander

- Díszcserjék

- Bonsai

Gyakorlat

1 nap

- Alma

- Szőlő

- Meggy

2 nap

- Szilva

- Körte

- Naspolya

- Birs

3 nap

- Őszibarack

- Sárgabarack

- Cseresznye

Házi feladat

1. Egy szabadon választott metszésre szoruló növény bemutatása minél több jó minőségű digitális fotó segítségével.

2. Saját metsző szerszám behozása az elméleti oktatás második napján

A tananyag különlegessége.

A tananyag felépítése blokkrendszerű, ezt jól mutatja a tematika is. Azaz egy-egy blokk önmagában is hallgatható, tanulható, értelmezhető, de az egyes blokkok mégis egymásra épülnek.

A fentiek miatt lehetőség van csak egy-egy blokk meghallgatására, ebben az esetben a hallgató csak az adott blokk árát fizeti ki. A pontos díjtáblázat a tanfolyam díja menüpontban olvasható.

Tanfolyam ideje.

A tanfolyamok időtartama 6 oktatási nap.

3 nap elmélet, 3 nap gyakorlat

Az oktatás 2x3-as napi ciklusban történik, alapesetben csütörtöktől-szombatig. Ezen a csoport kérésének megfelelően a képzés elindulása előtt lehet változtatni.

A képzés a jelentkezések függvényében egész évben indul, természetesen szezonális változtatásokkal, például nyáron a zöldmetszés kap nagyobb hangsúlyt.

Az oktatás egy nap 9:00-17:00-ig tart szünetekkel.

Tanfolyam díja.

A tanfolyam 15 főnél kevesebb és 20 főnél nagyobb létszámmal csak kivételes esetekben indul.

- 6 napos (3 elmélet és 3 gyakorlat) képzés 59.800,-Ft

A blokkrendszerű felépülés miatt lehetőség van csak egy-egy oktatási napon részt venni. Ebben az esetben is meg kell lenni a 15 fős alapcsapatnak, akikhez napi 5 fő erejéig csatlakozhatnak a „blokkhallgatók”. Amennyiben feltelt a 20 fős létszám, abban az esetben nincs lehetőség blokkhallgatót fogadni.

- Blokkhallgatók napi díja 15.200,-Ft

További lehetőség a korábban már említett meghatározott kertre igazított tematika. Ebben az esetben a kert tulajdonosa téríti a teljes költséget, de lehetősége van, hogy a tanfolyamra 5 további személyt is meghívjon.

- Kertre igazított díj (2 nap elmélet és 1 nap gyakorlat) 179.800,-Ft

Lehetőséget adok továbbá a csak elméleti képzésre (3 nap), ami szintén 15-20 fő között indul.

- Elméleti képzés díja 29.900,-Ft/fő

Mit kap, aki részt vesz a tanfolyamon?

Szakmai ismereteket: Az eredményes metszés nem pusztán tehetség kérdése. Alapvető ismeretekre is szükséged lesz. A mesterré pedig a későbbi gyakorlat tesz.
Inspirációt: Tucatnyi alkotó kertész egy helyen – mindben buzog a tettvágy. Új barátságok, ismeretségek, kapcsolatok szövődnek. Csatlakozz kertész közösségünkhöz!
Együtt jobb: Velünk a kapcsolatod a tanfolyam végeztével nem ér véget. Ellenkezőleg, akkor kezdődik! További tanfolyamainkon vehetsz részt, kérdezhetsz előadóinktól, kedvezményes áron juthatsz kiadványainkhoz.

Indulók létszáma?

Oktatást 1-60 főig vállalok. Az egyfős tanfolyam azoknak szól, akik szeretnék, hogy a saját kertjük gondozását, kialakítását ismertessem részükre. A 60 fős tanfolyam pedig kizárólag elméleti ismereteket átadó témakörökben indul, ahol a magas résztvevői létszám mellett is garantálható az ismeret átadása.

Jellemzően azonban kiscsoportos foglalkozások indulnak 15-20 fővel, mely keretében az általános ismeretanyag átadása mellett lehetőség van minden tanuló speciális tudásának

kielégítésére is.

Érdeklődni és jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet:

e-mail: kertember@gmail.com

Tel: 0670/384-2982

Levélben: Herold Ferenc e.v. 2921 Komárom, Petőfi Sándor út 111/a.

Facebook: https://www.facebook.com/ferenc.herold

Metszéselmélet 1.

2020-01-06T16:55:00.000+01:00

A legtöbb kerttulajdonos metszés területén is olyan információkat keres, amelyet azonnal és hasznosan tud alkalmazni saját kertjében. Ilyen azonban nincs. Mivel nincs két egyforma kert, két egyforma növény. Ellenben vannak metszési alapelvek, metszési aranyfogások, általános,- és speciális szabályok, és nagyon sok metszést kiegészítő hasznos tevékenység, amelyekből az adott növényre lehet olyan metszési metódust összeállítani, ami arra a növényre hasznos.

A metszési tudásnak két pillére van:

1. Az elméleti tudás és ismeretek.

2. A gyakorlati tapasztalatok.

Egyiket sem lehet a közepén kezdeni, büntetlenül átugrani.

Írásaimban abban szeretnék segíteni, hogy minél közelebb vigyem a metszés tudományát a kertészekhez.

Elfogadott tény, hogy szükség van a növényeink metszésére. Igaz ez a gyümölcsfáktól kezdve a díszcserjéken át egészen a fenyőkig.

Nem volt ez mindig így. És akadnak, akik a régmúlt időkre visszatekintve, onnan példákat hozva vonják kétségbe a metszés szükségességét, jótékony hatásait.

Nézzük miért is alakult ez így?

Legfontosabb tényező az ember, a maga folyamatos fejlődési kényszerével, ami tetten érhető a gyümölcstermesztésben is. Több gyümölcstermesztési korszakot, időszakot különböztetek meg, ezek időrendben a következők:

· Vadon termő gyümölcs

· Ősi gyümölcstermesztés

· Háztáji gyümölcstermesztés

· Nagyüzemi gyümölcstermesztés

· Intenzív gyümölcstermesztés

· Futurisztikus, avagy a jövő gyümölcstermesztése

Vadon termő gyümölcs.

Kevés magyarázatot kell hozzá fűzni. Olyan gyümölcsfajokat értünk alattuk, amelyek emberi beavatkozás nélkül léteznek. A természet alkotta, neveli és érleli őket. Például kökény, csipkebogyó, galagonya, szeder stb. Természetesen ma már mindegyiknek van nemesített fajtája.

Metszésre nincs szükségük. Két típusuk van.

1. Az egyik csoport, amelyik önmagától újul meg, azaz egy-két éves hajtásai elpusztulnak, helyettük minden évben új hajtásokat nevelnek, így biztosítják a folyamatos termésérést.

2. A másik csoport, amelyik folyamatosan fejlődik, növekedik, terméseit az új és régi részein egyaránt hozza.

Metszőolló és metszés nélküli kor.

Metszés előtti kor.

Ősi gyümölcstermesztés.

Sokan vagyunk még, akiknek az emlékeiben élnek nagyapáink kertjei, az azokban található hatalmas gyümölcsfák. Tíz méter fölötti körtefák, nyolcméteres almafák, szinte megmászhatatlan dió- és cseresznyefák. Őket egykoron elültették a kertekben, köszönték szépen, jól elvoltak. Évente egyszer kellett velük foglalkozni, amikor ontották a termést magukról. Sok közülük még ma is él koruk meghaladja a 100 évet.

Ezeket a gyümölcsfákat már emberi kéz alkotta. Különféle nemesítési eljárások eredményeként kialakult fajtákról beszélünk. Találni közöttük oltottakat és saját gyökerűeket is. A gyümölcs minősége és mennyisége a nemesítési munkának köszönhetően teljesen eltért a vadgyümölcstől.

Metszeni nem kellett őket. Sőt nagyon gyakori látvány volt, hogy a termés súlya alatt leszakadt ágakat sem távolították el évekig.

Egyszerű metszőollók megjelenése, minimális metszési beavatkozások.

Metszés őskora.

Háztáji gyümölcstermesztés

Ezzel megérkeztünk a mai vidéki, kisvárosi kertekben található gyümölcsfákhoz. Szerencsére még gyakori jelenség a háztáji haszonkert tele gyümölcsfával, de a leépülésük folyamatos. Nagyobb városokban nincs hely a számukra, a városok terjedésével felszámolódnak, a meglévők átalakulnak díszkertté, vagy méretük zsugorodik. A falvakban találhatók magukra maradnak az elvándorlásnak köszönhetően.

Ezek a gyümölcsfák tovább „nemesedtek”, az emberi kéz tovább faragta őket a saját elvárásainak megfelelően. Ízre, színre, méretre, fanagyságra irányuló nemesítésnek köszönhetően a korábbi pár fajta helyett mára több ezer jelent meg, ember legyen a talpán, aki képes a helyes fajtát kiválasztani a saját kertjébe.

Metszés nélkül képesek ugyan teremni, de a termés mennyiségét, minőségét és a termésbiztonságot csak rendszeres metszéssel érhetjük el. Metszés nélkül a fa gyorsan elöregszik, sérülékennyé, termés mennyisége és minősége ingadozóvá válik.

Metszőollók és kisegítő eszközök fejlődésének megindulása, metszés szükségességének elfogadása.

Metszés újkora.

Nagyüzemi gyümölcstermesztés

A népesség növekedésével egyre inkább növekedett a gyümölcsfogyasztás is, ezt tovább emelte a megszűnő háztáji gyümölcstermesztés, így egy állandó és fokozódó vásárlói igény jelentkezett, amit csak nagyüzemi gyümölcstermesztéssel lehetett/lehet kielégíteni. Megjelentek a több száz hektáros egynemű gyümölcsültetvények, amelyeket az akkori tudomány, ismeret alapján tudatosan, tervezetten létesítettek. Alaposan megvizsgálták a talaj- és klímaadottságokat, kiválasztották a speciális fajtákat, ha kellett, újakat nemsítettek, kiválasztották a legmegfelelőbb alanyokat. A telepítéskor nem volt kérdéses a gépesítettség sem, ezért az elérhető gépállományra történt a fizikai telepítés (sor- és tőtávolság).

Nem volt kérdés a metszés sem, rendszeres metszésben részesítették őket, sőt megindultak a metszési kísérletek, kutatások. A ma alkalmazott metszési tudásunk jelentős része ekkor keletkezett, igaz a jelenlegi gyümölcstermesztési technológia új metszési megoldásokat kíván, ezért várhatóan forradalmi megújulás előtt áll a metszés. Erről később.

Hatalmas fejlődés a metszőollók és metszési eszközök terén. Metszés általános elfogadottsága, erőteljes specializálódása. Megjelennek a metszési szakemberek, specialisták.

Metszés aranykora.

Intenzív gyümölcstermesztés

A minőség és a kereslet növekedésével és a profitmaximalizálási törekvéseknek köszönhetően beindult az intenzív gyümölcstermesztés.

Fontossá vált:

· az egy hektárról realizálható haszon,

· az egy hektárról leszedhető termés mennyisége,

· a termésbiztonság,

· a termésminőség és -állandóság,

A törekvések találkoztak a mezőgazdálkodási technika és technológia fejlődésével, valamint a nemesítés rohamos fejlődésével. A régi fajták új köntöst kaptak (ez nagyjából annyit jelent, hogy kicsit módosítottak a kül- és beltartalmi paramétereiken, valamint új alanyokra oltották őket), illetve teljesen új fajták jelentek meg. Olyan fajták, amelyek halandó ember számára csak fogyasztóként érhetőek el, házikerti telepítésre nem, vagy csak igen ritkán beszerezhetők, de nem is nagy probléma ez, hisz hagyományos termesztésben nagyrészt életképtelenek.

Megjelentek új koronaformák, illetve rég alkalmazott koronaformákat újítottak fel, némileg módosították őket. Új metszési technikákat alkalmaznak, amelyek leginkább a gépesítettség, hatékonyság felé mozdulnak el.

Az új termesztéstechnológiának köszönhetően a gyümölcstermesztés elkezdett elválni a természeti tényezőktől, elkezdődött a termesztési rendszer záródása.

Metszés gépesítettségének fejlődése, a kézi metszés kiszorulása, illetve erőteljes standardizálódása.

Metszés alkonyának kora.

Futurisztikus gyümölcstermesztés

A jövő gyümölcstermesztése, melynek kapui már kinyíltak. A kereslet és minőség tovább erősödik. Az erős fejlődési nyomást két ellentétes hatás eredője tovább gerjeszti, nevezetesen úgy kell növelni a profitot, hogy közben az eladási árak ne, vagy kis mértékben emelkedjenek.

Hatalmas a tudomány fejlődése, mely eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyümölcstermesztésben is. A genetika, növényélettan, kémia, robotika, fizika, gépgyártás olyan fejlődésen megy át, amely alapjaiban változtatja meg mindennapi életünket, így a gyümölcstermesztést is.

A zöldségtermesztéshez hasonlóan a gyümölcstermesztés is egyre inkább zárt rendszerré válik, eltávolodik mindennemű természeti elemtől. Ma még nem járunk itt, de lássuk, mi fogja jellemezni a közeljövő gyümölcstermesztését.

· Megfosztják a növényt az önállóságától. Gyakorlatilag uralják a biológiáját.

· Tovább specializálódnak a fajták.

· Új művelésmódok jelennek meg.

· Kiszorul az emberi munkaerő a termesztésből, helyét az informatika és robottechnológia veszi át.

· Teljesen zárt rendszerré alakul a termesztés, megszakad a növény és természet kapcsolata.

· Hidrokultúrás termesztés.

· Teljesen zárt növényházakban folyik a termesztés.

· Rövid élettartam, 6-10 évente újratelepítik a gyümölcsöst.

· Gyors váltás. 2-3 évente akár teljesen más gyümölcsfajra térhetnek át.

· Azonnali termőre fordulás.

· Speciális fogyasztói igények kielégítése.

· Termés minőségének befolyásolása akár fánként.

· Megszűnik a metszés.

· Jelentős termésmennyiség emelkedés.

· Egy fán kevés termés.

· Termésmennyiség befolyásolása fánként.

Nincs szükség metszőollókra, metszési gépekre. Némi fizikai, mechanikai beavatkozás még elfogadható.

Metszés nélküli kor.

Nagy farágó lepke . Cossus cossus

2019-05-30T21:26:00.000+02:00

Sok kártevő specializálódott a fásszárú növényekre, összegyűjtésük és megjelenítésük egy cikkben szinte lehetetlen, azt már könyvnek hívják. Ezért ebben az írásban csak a lomblevelűek törzsében és nagyobb ágaiban pusztító kártevőkről teszek említést. Érdekes, hogy a lomblevelűekben károsítók nem zaklatják az örökzöldeket, és ez fordítva is igaz.

Ezek a károsítók igazi nagy problémát akkor tudnak okozni, ha nem vesszük észre őket időben. Károsításuknak nagyon speciális nyomai vannak, amelyeket a figyelmes kertész időben észlel és beavatkozik. Ellenben ha szemet hunyunk az árulkodó tünetek felett, akkor egy szívünknek oly kedves idős díszfát vagy egy gazdagon termő gyümölcsfát vagy akár egy kisebb gyümölcsöst is könnyen a pusztulásba taszíthatunk.

Az első a legnagyobb. Talán a legkártékonyabb is, bár ez sok mindentől függ.

Nagy farágó lepke – Cossus cossus

Sajnos saját képem nincs róla, de a neten a név alapján megtaláljátok.

Milyen fura név? Méghogy farágó lepke?

Természetesen nem a lepke rág, hanem a lárvája, a hernyó. Olyannyira nem rág a lepke, hogy a táplálék felvételére szolgáló szájszerve csökevényes, így nem is nagyon tud táplálkozni. Tulajdonképpen csak üldögélnek a fa törzsén, olyannyira nyugodtan, hogy még érintésre sem nagyon repülnek el. Színük a fa törzséhez illeszkedő színű és mintázatú, így észrevenni sem könnyű őket. Naphosszat csak várják a párjukat, majd párzás után 700-800 darab tojásukat nagy eséllyel ugyanarra a fára rakják, amelyből kikeltek.

És itt álljunk meg egy kicsit!

Nem táplálkozik a lepke. Ebből az következik, hogy nem él sokáig, tehát a fő ellenségünk nem a lepke lesz, mégis ellene kell felvenni a küzdelmet, mert őt érjük el a leghatékonyabban a vegyszerekkel.

Nem nagyon mozog, nagy eséllyel ugyanarra a fára rakja a tojásait, amelyből kikel, azaz ha nem figyelünk oda, akkor egy hernyó pár év alatt kivégzi a fát. Ugye nem kell magyaráznom, hogy miért?

De lépjünk tovább!

A tojásokat a fa kérgére, kéregrepedésekbe rakja, jó érzékkel az idősebb, vastagabb részekre. Eleve is a nagyobb fákat támadja meg. A két hét alatt kikelő hernyók berágják magukat a kéregbe, majd onnan elindulnak a fa belseje felé. Két évig tartózkodnak odabenn, közben többször vedlenek. A fiatal hernyók kezdetben együtt mozognak és jellemzően felfelé, idősebb korukra szétválnak, és egyesével folytatják útjukat, de ekkor már lefelé, a gyökér felé tartanak. Tehát amíg fiatalok, addig csak keskenyebb és sokkal kevesebb járatban rágnak, később szélesebb járatokban és sokban. Nyilvánvaló, melyik károsítja jobban a fát.

Két évig tartózkodnak a fában, a második év telén a rágcsálékukból készített kamrákban telelnek, majd tavasszal bebábozódnak, és 2-6 hét után kezdenek kelni a lepkék.

Árulkodó nyomok:

1. A legszembetűnőbb a törzs mellett a földön barna színű morzsalék, amely a hernyó ürüléke és a rágásakor keletkezett famorzsalék egyvelege.

2. Apró lyuk a fa törzsén.

3. A kéregből kiálló üres bábhüvelyek, amelyek a rajzást jelzik.

4. Elhaló kéreg. Ehhez legalább olyan vájtszemű kertészre van szükség, mint a lepke észleléséhez.

5. Maga a lepke.

6. Elhaló vastagabb ágak és/vagy kipusztuló fa.

Biológiai ciklusa

Két évig fejlődik a fában, majd a második év tavaszán bebábozódik zömében a fában, de előfordul, hogy a fa alatti talajban.

2-6 hétig van báb állapotban.

Május végén kezdődik a rajzás, felszáll a lepke, amely oly lusta, hogy a fát sem hagyja el. A többség azonban június-júliusban rajzik.

A rajzást követő pár héten belül rakja 700-800 tojását 15-20-as csomókban elosztva.

Két hét múlva kelnek a hernyók, és hatolnak be a fa belsejébe, kezdik meg kétéves fejlődésüket.

Védekezés ellene

A fa belsejében nem érjük el őket, ezért a lepkék, illetve a fiatal hernyók ellen tudunk a leghatékonyabbak lenni.

Rajzásukat május végétől feromoncsapdákkal jelezhetjük előre. A feromoncsapdát 1-1,5 méter magasságban a lombkoronába kell akasztani. Egy csapda 1-1,5 hónapig hatékony, azt követően cserélni kell.

A rajzás függvényében több alkalommal kontakt rovarölő szerrel permetezhetünk.

Amennyiben lyukat észlelünk a fa törzsén, akkor megpróbálkozhatunk vékony drótot feltolni benne, hátha elérjük a hernyót, illetve injekciós tűvel vegyszert fecskendezni a lyukba.

Méhbalzsam - Monarda

2019-05-19T10:06:00.002+02:00

Ajakosvirágúak családjába tartozó virág, amely dísz,- gyógynövény,- és fűszerkertekben is egyaránt megállja a helyét.

Észak-Amerikában őshonos nemzetségükbe tucatnál is több faj tartozik. Hazánkban annak ellenére kevésbé elterjedt növény, hogy számtalan jó tulajdonsága indokolná ezt.

A méhbalzsamot magyarul indiáncsalán, ápolka, bergamott névvel is illetjük. A bergamott név az angol nyelvterületről származik, mert a növény illata hasonlít az ott honos bergamottnarancsra.

A Monarda latin nevét egy sevillai zsidó orvos-kereskedőről (Nicholas Bautista Monardes) kapta, aki a Spanyolországba bekerülő, addig ismeretlen növényről is írt Amerika növényvilágát bemutató könyvében.

Hazánkban négy faja a legismertebb:

- Monarda didyma

- Monarda fistulosa

- Monarda menthifolia

- Monarda citriodora

Bíbor méhbalzsam – Monarda didyma

Legismertebb méhbalzsam. 70-120 centiméter magasra megnő, bokrosodó, hazánk teleit könnyedén átvészelő évelő virág. Lombja illatos. Virága bíbor színű, júniustól augusztusig nyílik. 3-4 centiméter hosszú virágokból feltűnően kinyúlnak a hosszú porzók. Nektárban gazdag virágait szívesen látogatja a porzó rovarvilág.

Feltűnően kinyúló hosszú porzók.

Monarda fistulosa

Csöves méhbalzsam – Monarda fistulosa

Csak egy fejecske virágzata van, sosem alkotnak tornyot az egymásra helyezkedő, egymás fölött nyíló virágai. Virágai színe rózsaszín, ritkán fehér. Szintén évelő, hazánkban jól áttelelő faj.

Monarda menthifolia

Mentaleveleű méhbalzsam – Monarda menthifolia

A fentiek évelő rokona, melyet mentaillatú levelei miatt főként fűszerkertekben telepítenek szívesen.

Monarda citriodora

Citromillatú méhbalzsam – Monarda citriodora

A fentiekkel ellentétben egynyári faj. Illóolaj tartalmú leveleit megdörzsölve citromos illatot árasztanak, aromás levelei a citromra és a kakukkfűre emlékeztetnek.

30-60 centiméter magas, teaként és fűszerként is ismert. Magjait ételek ízesítésére is használják.

A méhbalzsamokat jó minőségű üde talajba ültessük. Nem szeretik a szárazságot, de kisebb vízhiányt elviselnek. Tűző napon és szárazságban lombozata gyorsan lehullik, amit gombás betegségek megjelenése is felgyorsít. Lombvesztés esetén virághozama is csökken. Lisztharmat gyakran támadja a lombját.

Kora ősszel, októberben vagy tavasz közepén, áprilisban napos vagy félárnyékos helyre ültessük. Tűző napra csak akkor kerüljön, ha rendszeres öntözése megoldott.

Ha jól érzi magát egy helyen, akkor töve terjedni kezd, így pár év alatt bőséges virághozamot nyújt számunkra.

Tőosztással könnyen szaporítható tavasszal. 2-3 évente nő osztható méretűre a töve. Magvetéssel márciusban szaporítható, így azonban lassabb a felnevelése, de egyszerre nagyobb mennyiségű utódnövény kapunk.

Épp egy Szender lakmározza a nektárját.

Felhasználása

- Szárított leveleiből és virágából készített teája emésztést serkentő, meghűlés tüneteit enyhítő.

- Fertőtlenítő hatása miatt pattanásos bőrre alkalmazható.

- Zsenge leveleivel salátát, italokat, tubákot illatosítanak.

- Szárított virága kitűnően megőrzik színét, ezért potpourri keverékekbe rakható.

- Virágai nektárban gazdagok, ezért méhlegelők és lepkebarát kertek kiváló alkotóeleme.

- A színes szirmok lehullása után visszamaradó barna magtokok díszfüvekkel társítva szép látványt nyújtanak. Téli zúzmarával varászlatos kertrészletet alkot, ezért ha szára egészséges és erős maradt, ne vágjuk le, csak tavasszal.

Nagyon jól társítható vele egyidőben nyíló évelő virágokkal.

Rendkívül aromás méhbalzsamok:

· Monarda didyma ’Squaw’

· Monarda citriodora

· Monarda menthifolia

· Monarda fistulosa x tetraploid (fantasztikus rózsaillat)

Néhány kedvelt fajta neve:

ü Rebecca

ü Huckleberry

ü Tante Polly

ü Camilla

ü Beauty of Cobham

ü Elise ’s Lavender

ü Petit Delight

ü Aquarius

ü Pink Supreme

ü Gardenview Red

Törpemandula - Prunus tenella metszése

2019-05-16T16:34:00.000+02:00

Ráhangolásként néhány mondat.

Ugord át, ha unod a rizsát! J

A növénynek nincs szüksége metszésre.

A növények köszönik szépen jól elvannak az ember nélkül is, legfőképp igaz ez azokra a növényekre, amelyeket nem az ember alkotott, hanem a természet. Az ember által alkotott növényekkel már más a helyzet, mivel őket meghatározott céllal nemesítette és ennek a célnak az elérésben gyakran segítségre van szükségük. Ilyen segítség a metszés.

Minden növényt más és más metszésben kell részesíteni.

Hiába van két ugyanolyan fajú, fajtájú, korú növény, szinte biztos, hogy életük során más hatások érték, netán más céllal telepítették őket, mást várnak el tőlük, ezért nem lehet mindkettőre ugyanazokat a metszési mozdulatokat szabályokat ráhúzni.

Nem mindegy, hogy milyen eszközzel végezzük a metszést.

Szerencsére ma már a kertészeti technika is nagyon fejlett és ez a metszőollók piacán is meglátszik. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok metszőolló közt. Pedig érdemes erre időt fordítani, mert egy vékony hajtást fejlesztő növényt nem célszerű ugyanazzal az eszközzel nyírni, mint egy erős vastag hajtást növesztőt. Arról nem is szólva, hogy a zöldmetszés eszközei is mások. Sőt gyakran gépesíthetjük is a metszést.

A metszés nem bonyolult folyamat.

Sokan túlmisztifikálják a metszést. Sok függ tőle, el is lehet rontani, sőt egyes növényeket ki is lehet vele pusztítani, de aki veszi a fáradtságot magának és elsajátítja a növényélettan idevonatkozó részeit, valamint a metszés alapjait és a kettő közt meglátja a párhuzamot az bátran, kételyek nélkül foghat metszőollót. Persze a gyakorlat, az igényesség, és növényszeretet sokat lendít a dolgokon.

Felkészülten indulok a csatába:)

Kezdjük az eszközválasztással.

Eddigi cikkeimben erre nem fordítottam kellő figyelmet, pedig fontos mozzanat, pláne a kertészeti technika fejlődésének tükrében.

A törpemandula ugyan kemény fás szárat fejleszt, de csak vékonyakat, nagyon ritka a ceruzavastagságot meghaladó átmérőjű hajtás, rendszeres metszés esetén pedig szinte kizárt. Ha még azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy virágzás után, azaz zöld hajtásos állapotban metszük, tehát nagyon sok vékony hajtást kell átvágnunk, láthatjuk, hogy zömében gyengécske hajtásokat kell metszenünk.

Nagyjából ennyi méret közül lehet választani.

Ehhez pedig a nyers erőt képviselő metszőollók nem alkalmasak. Olyan eszközt kell választanunk, amely egy mozdulattal gond nélkül vágja át piciny hajtásokat. Kicsi eszköz, éles vékony pengével. Lehet rávágó, vagy mellévágó, de nem lehet csorbult, betört pengéjű.

Viszont nem lehet túl gyenge sem, mint például egy szüretelő olló, mert tövenként pár alkalommal azért az öreg, száraz, kemény hajtásokat is ki kell vágnunk vele.

Metszőollókról van egy külön cikksorozatom, facebook oldalam ott írok bővebben róluk.

Itt én a képen látható fix nyelű típust választottam.

A szerencsés nyertes.

Folytassuk a speciális helyzettel.

A képeken látható törpemandula bokor 8 éves, tehát elég fiatal. Rendszeres gondozásban részesül, ami az Ő életét tekintve 2 évente metszést jelent. Telepítése félig-meddig nem megfelelő, mert előtte nagyon közel van a járda, látható, hogy rá is lógnak a hajtásai, esős időben, vagy öntözéskor pedig ráfekszenek a burkolatra.

Száraz lombozattal is majdnem a járda feléig belóg.

A virégzás a hajtások végére koncentrálódik.

Mögötte középmagas cserjék nőnek, amelyek már elveszik tőle a helyet, így kénytelen a járda irányába terjeszkedni. Metszéssel korrigálni kell a telepítési problémákat, tehát nem csak a mandulabokrot, hanem a környező növényeket is vissza kell fogni.

A bokor túl sűrű a közepe nem kap napfényt, ezért a virágrügy képződés, és virágzás csak a külső részekre koncentrálódik. Természetesen így sem csúnya. J

És akkor nézzük a törpemandula metszését.

· A törpemandula lombfakadás előtt virágzik.

· A törpemandula virágrügyeit előző év őszén képezi az erős, többéves hajtásokon.

· Virágrügy kialakulásához fényre és egészséges erős növényre van szükség.

· A virágrügy képződéstől a virágzásig eltelik 5-6 hónap, amelyek kedvezőtlen hatásokat hordoznak magukban (fagy).

A fentiekből sok hasznos információt levonhatunk, de a metszés szempontjából egy igen lényeges;

Augusztustól májusig elvégzett metszés a virághozamot drasztikusan csökkenti.

A fenntartó metszés legjobb időpontja tehát virágzás után néhány héttel, a lombfakadás kellős közepén van. A hangsúly itt is a fenntartó metszésen van, mert részesíthetjük még zöldmetszésben, és ifjító metszésben is, de ezekről nem most, máskor, máshol.

A metszés lépései:

1; A burkolat mellől a földből előtörő hajtásokat távolítottam el tőből. Ennek eredményét a képen látni. Ez a lépés még nem oldotta meg teljesen azt a problémát, hogy a bokor a burkolat egy jelentős részét elfoglalja.

A burkolathoz közel feltörő hajtások eltávolítása után némileg javult a helyzet, de még így is bőven a járdára lóg a bokor.

2; A szomszédos növények fejlődését akadályozó földből előtörő hajtások tőből történő eltávolítása. Így már egy kisebb területet elfoglaló tövet kaptam.

3; Ha az előző két beavatkozás után maradt még beteg hajtás, akkor azokat is eltávolítottam.

Moníliás hajtáselhalás.

4; Kézzel és fejjel betúrtam magam a növény tövének közepébe és onnan szintén tőből eltávolítottam minden olyan hajtást, ami kuszán fejlődött (fekszik a földön, csavarodott, törött), életképtelen (nagyon bezáródott túl sok körülötte az életerős fiatal hajtás, nagyon vékony, gyenge, súlyos betegség jeleit hordozza magán).

5; A megmaradt hajtások közül azokat az ifjú titánokat, amelyek a tavaly szép erősre fejlődtek, de elágazódás rajtuk nagyon magasan fejlődött ki, visszavágtam a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban.

Hosszú ostorszerűen megnyúlt hajtás elágazódás nélkül. Indokolt az erős visszavágás.

A fenti harmadik képen egy rügy felett néhány milliméterrel metszettem el, ami rendben is van. Gyakran kérdezik tőlem, hogy a metszési tempóm mellett hogyan tudom garantálni a metszési szakkönyvekben leírt metszési felületet. A válasz egyszerű; sehogy.

A nagyközönségnek szóló „szakkönyvek” azt írják, hogy mindig rügy fölött néhány milliméterrel vágjunk, úgy, hogy a metszési felület ferde legyen (mondjuk 45 fokos szöget zárjon be) és a rügytől elfelé lejtsen. Ennek ugye megvan a magyarázata, az elfelé lejtés a nedvesség elvezetése, a néhány milliméteres távolság pedig a beszáradás megelőzése miatt fontos.

Naponta több ezer vágás mellett nincs ideje erre figyelnie az embernek, de a növénynek ez nem is okoz nagy kellemetlenséget. Ha emiatt néhány hajtás nem úgy képződik, ahogy szerettem volna, akkor azt a következő évben úgyis észreveszem és korrigálom.

A „szakkönyvek” mégis azért említik ezt meg, mert jól telik vele a tartalom, valamint hozzáértőbbnek tűnik ezáltal az író. Vagy szimplán csak fontos információnak tartják. Én is leírtam már több cikkemben is, de eddig még sosem volt fő szempont a metszéseim során.

6; Azokat a hajtásokat, amelyeket tavaly a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban elvágtam és szép 3-5-ös oldalhajtást fejlesztettek megmetszettem oly módon, hogy az elágazódásokat 10-15 centiméteres csonkra vágtam vissza. Ha az elágazódások között voltak gyenge, vagy elszáradt hajtások, akkor azokat levágtam.

Tavalyi metszés eredményeként kifejlődött 3-4 új hajtást 10-15 centisre visszavágtam.

7; Az olyan idei hajtásoknak, amelyek nagy lendületet vettek a kitavaszodás óta és elérték 20-30 centis magasságot és szép erősek, csak a tetejüket csíptem vissza.

Visszacsípett fiatal hajtáscsúcs.

Így alakult ki a képen látható bokor. Szívesen megmutatnám, hogy miként reagál a növény a hasonló metszésre, de az idő kerekét nem tudom előre forgatni. Viszont, ha elérünk addig, akkor majd a nyár derekán készítek friss képeket és csatolom ehhez a cikkhez.

Ilyen lett.

De mit várhatunk el a metszés hatásaként?

- Erős hajtásnövekedést. Mivel a tő közepe is megfelelő fényt kap, ezért onnan is, és az erősen visszavágott erős hajtásokról is friss új hajtások törnek elő.

- Ha erős, egészséges a mandula bokrunk, és ezt még öntözéssel, tápanyaggal is megtámogatjuk, akkor előfordul, hogy olyan tömegű és ütemű lesz az új hajtásnövekmény, hogy érdemes lesz egy zöldmetszésben is részesíteni július közepén. Ezzel további elágazódásokra sarkalljuk a növényt, amin újabb virágrügyek fognak képződni.

- A sok fénynek, és az új hajtásoknak köszönhetően ősszel sok új virágrügy képződik.

- Pár évig folytatva a fenti metszést egy erőteljesen megújított törpemandulából is csupa virágzó bokrot nevelhetünk.

Odvas keltike - Corydalis cava

2019-04-06T11:53:00.004+02:00

A keltike (Corydalis) nemzetség több mint 450 fajából hazánkban négy honos, közülük is a legelterjedtebb az odvas keltike.

Hazánkban négy faja honos, köztük az odvas keltike (Corydalisa cava).

Népi nevei: hüvelykes földfüstje, kakasláb, lyikas ír, tavaszi gerezdeske, üres földfüstfű, cinedónia.

A faj az egész északi féltekén elterjedt, köztük Európában is. Elterjedésének központja valószínűleg Közép- és Kelet-Ázsia.

Az odvas keltike Dél-Európában honos, ahonnan az egész kontinensen elterjedt.

Magassága legfeljebb 30 cm. Ággumója¹ üreges, innen ered a neve (odvas).

Lombfakadás előtt virágzik, majd a termésérlelés után visszahúzódik. Kora tavasszal általában csoportosan jelenik meg, és március-áprilisban hozza lilásrózsaszín, ritkábban fehér virágait.

A szárnyasan összetett levelek levélkéi fogazottak. A levelek hosszabb levélnyélen ülnek.

A csupasz szár végén fürtvirágzat fejlődik. A Virágok biszimmetrikusak². A felső szirmon rövid, görbült sarkantyú található. Március-április hónapokban virágzik 10-20 virágból álló, végálló fürtjeiben. Termése becőszerű, kétrekeszű, sok magvú, lapított tok.

Gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, liget erdőkben, nedvesebb tölgyesekben él. Üde talajú erdők kora tavaszi növénye. Magyarországon a középhegységekben és a Dunántúlon gyakori, a Kisalföldön szórványos, míg a Nagy-Alföldön ritka.

Humuszban gazdag, nyirkos, de jó vízáteresztő képességű talajt kedvel.

Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen, vagy azok is elpusztulnak és a növény a földalatti „raktározóképletbe” visszahúzódva várja a következő tavaszt. Élőhelyén legtöbbször csoportosan, néha tömegesen jelentkezik.

Korai virágzása miatt lombhullató fák, rózsák és más cserjék alá ültethetjük. Kerülhet még alpesi sziklakertekbe és vadvirágos rétbe. Apró gumói képesek rövid idő alatt összefüggő szőnyeget létrehozni.

Gyógyhatású gumóit (Cordyalis tuber) áprilisban gyűjtik. Székelyföldön ma is gombának hívják a kiásott gumókat. A népgyógyászat nyugtató, szívdobogást csillapító, hangulatjavító, féregűző és menstruációs zavarok kezelése hatása miatt használja. Hatóanyagai alkaloidok. Mintegy 50 féle alkaloidot tartalmaz.

Gyógyszeripari készítmények alapanyaga. Központi idegrendszert bénító hatású, nyugtatókban fordul elő, csak orvosi ellenőrzés mellett használható.

1. Ággumó = vaskos, húsos, gömbölyű, földalatti rövid szártagú hajtás. Lehet ággumó vagy szárgumó.

Legismertebb képviselő a burgonya.

2. Biszimmetrikus a két felezősíkkal négy megegyező részre osztható szerv

Diszimmetrikus/ biszimmetrikus szervek két egymásra merőleges szimmetriasíkkal oszthatók tükörképi részekre. Két szimmetriasíkkal rendelkező virág ritka a növényvilágban.

Forrás: https://www.plantarium.hu/2012/05/01/alaktan-szimmetria-diszimmetria/

Tavaszi hagymás virágok gondozása

2019-03-10T19:08:00.001+01:00

Március első felében az ősszel ültetett hagymás virágok már intenzív növekedési szakaszban vannak. A krókuszok nyílnak, a korai nárciszok bimbóban vannak, a tulipánok szépen növekednek, a jácintok pedig terpeszkedésbe kezdtek a talaj szintjében, látni a virágaik csúcsát.

Ahhoz, hogy minden ilyen szépen alakuljon, az előző évben kellett megdolgoznunk. Tavasszal már nem tudjuk befolyásolni a dolgok menetét, csak várni a virágzást.

Tél végén a metszések miatt sok kertben megfordulok, és ha már ott járok, többnyire tartunk egy kis kertszemlét a gazdával. Sok a látnivaló, de a legtöbb kérdést mégis a hagymás virágokkal kapcsolatban kapom. Legnagyobb probléma, hogy a tavaly még oly szép virágfoltnak hűlt helye, vagy erősen hiányos.

Mitől van ez?

Mit tehetünk, hogy ne járjunk így?

A kérdés egyszerű, a válasz viszont összetett.

Röviden a következőt tehetjük:

- Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!

- Óvjuk meg a talajlakó kártevőktől a virághagymákat!

- Na adjunk életteret a pocoknak!

- Öntözzük a hagymás virágokat!

- Lássuk el őket tápanyaggal!

- Védjük őket a károsítóktól!

- Ültessünk időben!

- Védjük őket a hektikus időjárás káros hatásaitól!

- Neveljük meg a kutyát!

- 3-5 évente ültessük át őket!

- Fogadjuk el, hogy a modern, szupernemesített hagymások érzékenyek, elöregednek, elpusztulnak!

- Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!

Nagyjából ennyi. Tegyük a szívünkre a kezünket! A fentiek hány százalékát végezzük el a hagymás virágainknál? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sok tulipán, nárcisz, jácint stb. gondozás nélkül is évről évre megajándékoz bennünket virágpompájával. Régen ez még igaz is volt, de akkor még a piros és citromsárga tulipánon kívül kevés más színt ismertünk. Nárciszból is csak a kis narancssárga koronást. A mai választék már teljesen más, szebb, nagyobb és igényesebb.

Nézzük a részleteket!

Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!

Mivel az életük jelentős részét a talajban, láthatatlanul töltik, ezért gyakran megfeledkezünk róluk, így könnyű szívvel lépdelünk azokon a felületeken, amelyek alatt meghúzódnak. Ezzel indokolatlanul megtömörítjük a talajt felettük, sőt megtörjük a hajtáscsúcsukat, mivel a tél kezdetén ők már fejlődésbe kezdenek.

Építkezés során megtaposott hagymás virágágy.

Keményre taposott talajból nehezen bújó tulipán.

Óvjuk meg őket a talajlakó kártevőktől!

Sajnos a drótférgek, pajorok és fonálférgek kedvelt csemegéi a földben lévő hagymák. Hatványozottan igaz ez annak a fényében, hogy több évig egy helyben maradnak a hagymák, így még a legvaksibb, leglassúbb jószág is megtalálja őket.

Ez ellen ültetéskor tudunk a leghatékonyabban védekezni. A hagymák köré szórjunk talajfertőtlenítő szert.

Ne adjunk életteret a pocoknak!

Nem elég, hogy a talajlakó kártevők kedvenc csemegéi, még a pocok is rajong értük. Fagy- és hómentes időben kevés vizet zavar a pocok, viszont a téli eleségszegény időszakban szívesen keresi fel a talajban megbúvó hagymákat. Amúgy is behúzódik a pocok az enyhe talajba, sekély járatokat alakít ki főként olyan helyeken, ahol a talaj felülete még plusz takaróanyaggal is fedett. Ilyen lehet például, amikor fenyőággal stb. takarjuk a hagymás ágyakat.

Öntözzük a hagymás virágokat!

Nagy hátrányuk a hagymás virágoknak, hogy az év jelentős időszakát a talajba húzódva töltik. Itt nem látjuk őket, nem tudjuk, hogy mi történik velük. Amikor pedig a föld felszíne fölé bújnak, akkor pedig még hűvös az idő, nem ritkák az éjszakai fagyok, viszonylag gyakrabban hullik csapadék, vagy éppen reggelente párás minden. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy meg sem fordul a fejünkben, hogy szomjaznak. Pedig nem ritka ez náluk. A földben megbúvó hagymájuknak köszönhetően a víz- és tápanyagszegény időszakokat is képesek úgy átvészelni, hogy a lombozatukon, virágukon csak az avatott kertész szeme veszi észre a kedvezőtlen változásokat.

Van egy nagyon fontos időszak, amikor a szűkös energiaforrások komoly kihatással járnak a hagymások életére, ez pedig az új hagyma képződésének, fejlődésének időszaka.

A csatolt rajzon és a fényképeken jól látható egy hagyma életciklusa. Az öreg hagyma elhal, átadja helyét egy újnak. Ha ebbe a folyamatba - ami nagyjából áprilistól júliusig tart - valami hiba csúszik, akkor oda a jövő évi virágzás. A célunk az kell legyen, hogy az új hagyma nagyobb, erősebb és egészségesebb legyen. Azaz virágzás után ne engedjük vetőmagot nevelni, törjük ki a virágszárat, és a lombot tartsuk a lehető legtovább életbe, egészségbe. A lombozat termeli ugyanis azt a tápanyagot, amitől a hagyma hízik.

Van azonban az új hagyma képződésének egy kellemetlen mellékkövetkezménye. Az új mindig a régi alatt képződik, így pár centivel az alá is kerül. Pár év alatt olyan mélységekbe jut le a növény hagymája, hogy onnan már nagyon nehezen ér fel. Mire felér, a hagymában raktározott tartalék tápanyagok elfogynak, az új levelek későn tudnak friss tápanyaggal szolgálni a virágképződéshez, így az akár el is maradhat, de mindenféleképp gyengébb, satnyább lesz. Ezért is célszerű 3-4 évente felszedni, majd újra ültetni a hagymásokat.

Adjunk nekik tápanyagot!

Gyakorlatilag erről az előző pontban már írtam. Nehéz szétválasztani a vízutánpótlástól. Olyan mennyiségű és minőségű tápanyagforrást kell biztosítanunk, amely biztosítja az új hagyma képződést, és vele párhuzamosan a lombosodást, virágzást. Fontos megjegyezni, hogy a tápanyagok mozgása változó sebességgel történik a talajban, ezért azok kijuttatásának időpontja is igen fontos. Ne akkor adjuk, amikor már baj van, hanem előzzük meg a tápanyaghiány kialakulását. Nitrogént még a tél végén, illetve a tavasz derekán juttassunk ki, komplexebb műtrágyákat pedig ősszel.

Még egy megszívlelendő tanács: Erősen támogatom a szerves trágyák alkalmazását, de azt tudni kell, hogy a talajlakó kártevők is örülnek ennek. Ha a talaj szerves anyagban szegény, és mi a hagymás virágokat rendszeresen szervestrágyázzuk, akkor a pajorok, drótférgek, fonálférgek hadát vonjuk a hagymák köré, amelyek így terített asztalként szolgálnak az előbbi élőlényeknek.

Mi akkor a megoldás?

A hagymák ültetésekor kell nagy mennyiségű érett-komposztált szervestrágyát adni talajfertőtlenítő szer kombinálásával.

Védjük őket a károsítóktól!

Ezt az igen fontos momentumot is több helyen érintettem már, ami azt bizonyítja, hogy nagy az összefüggés a pontok között. Ismernünk kell hát mindegyik előnyös és előnytelen hatását, és így komplexen kell használnunk. őket.

A talajban élő károsítók (pajorok, fonálférgek, drótférgek) ellen nem könnyű védekezni, gyakorlatilag az ültetéssel egyidőben van erre módunk, lehetőségünk.

A talaj feletti károsítók ellen már könnyebb védekeznünk. Legjobb a megelőzés, ami annyit jelent, hogy:

- Olyan helyre ültetjük a növényeket, ahol jól érzik magukat.

- Olyankor ültetjük őket, amikor kell.

- Csak egészséges hagymát ültessünk.

- Ültetés után is gondoskodjunk arról, hogy az életkörülményeik ne változzanak (pl. nem vágjuk ki a ciklámen feje fölül a fenyőfát, vagy épp fordítva: nem ültetünk a tulipán fölé sűrű bokorrendszert).

- Erősítjük a szervezetüket (ellátjuk őket tápanyaggal, vízzel).

- Megkíméljük őket a fizikai behatásoktól (taposás, kutya, macska).

Ha a megelőzés ellenére mégis támadnának a károsítók, akkor növényvédőszeres permetezéssel tudunk beavatkozni. Ehhez szakember segítségét kérjük.

Ültessünk időben!

Borzasztóan fontos. Hagymás, gumós, hagymagumós növények ültetési ideje két alkalommal van.

- A tavasszal nyílókat nyár végén, ősz elején ültetjük.

- A nyáron nyílókat tavasszal ültetjük.

Ebben a cikkben a tavasszal nyílókról írok, ezért a nyár végi, ősz eleji ültetési időpont igen fontos.

A hagyma ültetésének pillanatában nyugvó állapotban van, de mire elérkezik a tél, addigra a talajban aktív fejlődésbe kell kezdenie, le kell gyökeresednie, meg kell indulnia a hajtáscsúcs fejlődésének, belső fontos biokémiai differenciálódásokon kell átesnie. Ha ezek nem történnek meg, vagy késve, vagy csak részben, akkor több lehetőség adódik:

- Elhal a növény.

- Nagyon késve kezd el kihajtani, a virágzása a nyárba húzódik, az új hagyma kialakulása nem tud befejeződni.

- Elmarad a virágzás.

Ezért a hagymának legkésőbb október 15-ig talajba kell kerülnie.

Mi van, ha mégsem?

Ne essünk kétségbe, ne dobjuk ki a hagymát, hanem késve ugyan, de ültessük el, viszont talajtakarással biztosítsunk a hagymának minél tovább pozitív hőfokot a fejlődéshez.

Védjük őket az extrém időjárás káros hatásaitól!

Mivel a talajban vannak, ezért három tényező jöhet szóba.

· Az egyik a nagyon hideg. Rövid ideig tartó mínusz 10 fok alatti hőmérséklet károsíthatja a hagymát

· A másik a tartós hideg. Nem túl extra, de tartósan fennálló és a hagymát elérő fagy is káros a növényre.

· A harmadik a tocsogó talaj, azaz a talaj túlnedvesedése. A hagyma körül pangó víz megfojtja a növényt.

Hideg ellen talajtakarással tudunk hatékonyan védekezni, de vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba, mert az évszakhoz mért enyhe hőfokú talaj idő előtti növekedésre sarkallja a növényt, és akkor éri el a hajtáscsúcs a föld felszínét, amikor még javában tombol a tél.

A pangó víz ellen a felszíni vízelvezetéssel, illetve az ültetési hely gondos megválasztásával tudunk védekezni. Eleve ne ültessük pangó vizes, erősen agyagos kötött talajba őket.

Neveljük meg a kutyát!

Nem tudom az okát, de a kutyusok nagyon szeretik a tulipánhagymákat. Ha túl sekélyen ültetjük a tulipánt, akkor a kutyus megérzi a hagyma illatát, és képes kiásni, majd megcsócsálni őket.

Persze a cím csalfa, mert ez ellen nem lehet a kutyákat megnevelni.

Új felfedezésem, hogy a cicák viszont a krókuszok fűszerű leveleit rágcsálják meg.

Gondolom, mindkét jelenség mögött valamilyen élettani hiány húzódhat meg.

3-5 évente ültessük át a hagymákat!

Erről már volt szó a fentiekben. Mivel évente új hagymákat nevelnek, és az új hagymák a régiek alatt fejlődnek ki, ezért évről-évre egyre mélyebbre kerül a hagyma, mígnem elér egy olyan mélységet, ahonnan már nehezen, vagy egyáltalán nem tud a felszínre törni. Ezt elkerülendő 3-5 évente szedjük fel a hagymákat és ültessük át őket. A talajuntság elkerülése miatt nem árt, ha nem ugyanarra a területre helyezzük vissza a hagymákat.

Fogadjuk el, hogy ezek a mai modern fajták érzékenyebbek!

A színre, virágméretre, illatra történő nemesítésnek megvan az ára. Egyre érzékenyebbekké válnak a növények, így óhatatlan, hogy egy-egy kedvezőtlen hatást nem vészelnek át, mint békebeli társaik, hanem elpusztulnak.

De sebaj, ismét meg tudjuk őket vásárolni.

Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!

Minden szaktudásunk és gondoskodásunk ellenére is előfordulnak pusztulások, keletkeznek hiányok. Ezek pont arra jók, hogy évről-évre kipróbálhassunk új fajtákat, változatosabbá tehessük kertünket új növények vásárlásával, ültetésével.

CIROK

2018-08-25T11:46:00.000+02:00

Napjainkban az aszályra hajlamos területeken a cirok termesztése mindinkább a kukorica alternatívájaként kerül napirendre, aminek számos oka van. A cirok termesztése nem új a magyar termelők számára, hiszen a 30-40 évvel ezelőtt jelentős területen termesztették, viszont a rendszerváltozás után a területe jelentősen, közel 60%-kal csökkent. Az elmúlt időszakban évről- évre ismét egyre nő a cirokkal bevetett terület nagysága, ami az idén várhatóan 17-19.000 ha lesz.

A cirok egy afrikai eredetű növény, ami a Fűfélék családjába tartozik. Jelenleg a világon az 5. legnagyobb területen termesztett gabonaféle.

Tájképi elemnek sem utolsó. Fáradt sofőr szemeknek is nyugtató látvány nyújt egy ilyen egységes cirokföld.

Öt különböző típusú cirkot termesztenek, amelyek felhasználása sokrétű:
• szemes (emberi fogyasztás, állati takarmány, bioethanol előállítás)
• siló (állati takarmányozás)
• cukor (emberi fogyasztás, bioethanol előállítás)
• biomassza (biogáz előállítás)
• szudáni fű (állati takarmányozás, biogáz előállítás)

További jellemzője, hogy:
• GMO mentes
• glutén mentes
• gyakorlatilag toxin mentes
• gyakorlatilag tannin mentes
• a szemes cirok beltartalma hasonló a kukoricáéhoz, de kedvezőbb az aminosav- összetétele, illetve 1-3%-kal magasabb a fehérjetartalma

Kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkezik, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához kb. 50%-kal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica. Az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hogy ugyanazon a termőhelyen aszályos körülmények között a cirok termése, legalább 10-15%-kal meghaladta a kukoricáét.

További előnye, hogy nem igényel olyan intenzitású növényvédelmet, tápanyag- visszapótlást, mint a kukorica. Kevésbé érzékeny a terület minőségére, olyan helyeken is eredményesen termeszthető, ahol egyéb kultúrák egy átlagos évben nem, vagy csak alig termelnek nyereséget.

További speciális felhasználási területe a vadásztársaságok, ahol a vadföldbe vetett szokásos kultúrák helyett egyre többen választják a cirkot, mert a tapasztalatok alapján az egyik legjobb megoldást kínálja a vadak számára ezeken a területeken.

A cirok az alternatív növények táborába tartozik, azaz könnyen beilleszthető a vetésváltásba, növeli a növénytermesztés diverzitását és mindezek mellett bővíti, vagy adott esetben kiegészíti a széles körben elterjedt felhasználási irányokat, lehetőségeket.

A magyarországi viszonyok tekintetében az alternatív növények közül a cirok kiemelkedő szereppel bírhat, hiszen kedvező növénytermesztési sajátosságaik mellett olyan speciális felhasználási lehetőségeket rejt (lásd fenti felsorolás), amelyek indokolttá teszik a hosszú távú gondolkodást.

Egyik legígéretesebb felhasználási területe a funkcionális élelmiszerek előállítása. A cirkot már régóta használják a humántáplálkozásban.

A funkcionális élelmiszerek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak, erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, továbbá javítják a fizikai állapotot.

Az étkezési célú növénytermesztés egyik fontos értékmérő mutatója a nyersfehérje-tartalom. A napjainkban köztermesztésben lévő fajták esetében a nyersfehérje-tartalom a cirok esetében 11–13%. Az étkezési búza nyersfehérje-tartalma 12–14% körül alakul, de ebben az esetben fontos kiemelni annak összetételét is, ugyanis a nyersfehérjének átlagosan 26–30%-a a nedves sikér, vagyis a vízoldhatatlan fehérjeváz, ami gliadinokból és gluteninekből épül fel. A gliadinok mennyisége a búzalisztben meghatározó, ugyanis adott esetben komoly egészségügyi kockázatok hordozója lehet.

A humántáplálkozás ezen vonatkozásában, mint funkcionális élelmiszer, kiemelkedő szerepe lehet a szemes ciroknak. Számos szakirodalomban találkozhatunk annak megállapításával, miszerint ezek a növények nem tartalmaznak glutént. Ezen ismeretek fényében a cirok alapú élelmiszerek alapvető fontosságúak lehetnek a gluténmenetes, vagy csökkentett gluténtartalmú étrend kialakításában.

Termése, magja különböző érettségi fázisokban.

Hősokk, napégés, kiszáradás, vízhiány.

2018-08-19T18:14:00.000+02:00

Nagyon úgy tűnik, hogy egy dologról beszélünk, amikor a fenti szavakat használjuk, de nem csak a betűkben, hangtanban van különbség a fenti szavak között, hanem a jelentésükben és sokkal inkább abban a jelenségben, amelyet leírnak. De ez így túl irodalminak tűnik, annak ellenére, hogy a magyar nyelv milyen szép és kifejező, mégsem erről írnék a következőkben.

A nyakunkra telepedett kánikula élő és élettelent egyaránt megvisel. A forróság, és nap sugarai elől először magunkat menekítjük, majd a kedvenc állatainkon próbálunk segíteni, majd a drágán vásárolt tárgyainkat óvjuk és valahol a sor végén kullognak a növények. A növényeket az emberek többsége feláldozható tárgyaknak tekinti, amelyek vagy túlélik a forróságot, vagy nem. Nos ez a cikk nem nekik készült, hanem azoknak, akik számára fontos, hogy a növényzet is átvészelje a kánikulai napokat.

Napi tevékenységem során, és a hozzám beérkező segítségkérő levelekből azt tapasztalom, hogy sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mi történik a növényükkel. Azt konstatálják, hogy baj van és a baj forrását össze is kötik a hőséggel, de lelkes locsolásuk ellenére sem tapasztalnak pozitív változást.

Nézzük hát, hogy hol, mikor és mit rontottunk el?

Kezdjük az alapoknál. Lehet, hogy helyenként száraz lesz, de a végére olyan sok kérdésre kaptok választ, hogy a részletes, képekkel illusztrált részre már nem is lesz szükség. Érdemes tehát ezt a részt is végigolvasni és nem átugrani.

A nagy forróság elől a növény nem tud:

· az árnyékba menekülni,

· vizet engedni magának,

· hűteni a testét,

· ledobálni a felesleges öltözékét

Vajon igazak a fenti megállapítások?

NEM

A növényeknek komoly repertoár áll a rendelkezésükre, hogy enyhítsék a kellemetlen forróság, a nap perzselő sugarai, és kritikus vízhiány pusztító hatásait.

A legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják ellensúlyozni azonban a következőket, és ez legtöbbször az életükbe kerül:

· a természet törvényeinek ellentmondó nemesítés hatásait,

· az ültetésének körülményeit,

· a hely hatásait, amelyet számára választottak,

· a nevelésének módszereit és annak hatásait.

Ugye mondanom sem kell, hogy a fenti tényezőket az ember nyújtja a növénynek.

Mélyüljünk is el a növényélettan rejtelmeibe. 😊

A növény nem tud az árnyékba menekülni.

Hmm. Ez így akár igaz is lehet. Egyes növények nem is vágyódnak az árnyékba, míg mások csak ott érzik magukat, ezért telepítés előtt nem árt tájékozódni arról, hogy melyik hol érzi jól magát. Ha rossz helyre ültetjük, akkor forróság ide, vagy oda rosszul fogja érezni magát, nem fejlődik megfelelően, elmarad a virágzása, termése satnya lesz és élvezhetetlen. De, ha a nyakára jön a forróság, akkor eleve hátrányból indul.

Indul????

Hisz a növények nem indulnak sehová, mert képtelenek a helyváltoztatásra, viszont a helyzetváltoztatás könnyedén megy számukra. Ha az árnyékba ültetünk egy napkedvelőt, akkor az felgyorsítja növekedését (persze a genetikájába kódolt határain belül) és a napfelé tör. Amikor eléri, akkor a rossz helyen (árnyékban) maradt részén sok minden elhal, a fő szára, törzse megmarad és fényben fürdő részein folytatja aktív életét, hozza virágát, neveli termését, hajtja lombjait. Természetesen ez fordítva is igaz.

Tehát a növény a nagy forróság elől megpróbál elmenekülni, mégpedig teszi ezt olyan irányú növekedéssel, ami kedvező számára. Ez a növekedés föld felett és föld alatti részeire is igaz, mert ilyenkor a gyökérzet is mélyebb részekbe húzódik.

De adódik itt egy időtényező is. Ha a meleg nagyon gyorsan, és intenzíven csap le, akkor ez a növényi tevékenység elégtelen.

A növény nem tud vizet engedni magának.

Már hogyne tudna. Megdöbbennénk, ha látnánk azt a tevékenységet, amit a gyökérzete kifejt a talajban többek között a víz után kutatva.

Minél mélyebben van a víz, annál mélyebbre hatol.

Minél erősebben kötődik a víz a talaj szemcsékhez, annál erősebben szívja le onnan.

Minél több helyen van szétszóródva a víz, annál jobban behálózza a talajt.

Biztosan sokan láttatok már olyan csatorna, vagy vízcsövet, amelybe befúrta magát a gyökérzet és szinte teljesen elzárta azt. Olyan erő van a gyökereiben, ha arra kényszerül még a betont is képes szétrepeszteni. Persze ne várjuk ezt egy pár hónapig élő paradicsomtól.

A növény gyökere maga a csoda, szívesen hasonlítom az ember emésztő rendszeréhez.

A növény nem tudja hűteni a testét.

Nem e?

Hisz mi is kihasználjuk ezt a képességét, akkor, amikor a forróság elől a védelmező árnyékába menekülünk. Több módon is hűti magát és környezetét a növény. Részben árnyékolja önmagát, részben pedig a rendszeres párologtatással hűti a testét. Ezen tevékenységeivel nem csak önmagát, hanem egész környezetét is képes lehűteni akár több Celsius fokkal.

A forróság ellen beveti még a megelőző fegyvertárát is, ezzel megakadályozza, hogy túlhevüljön. Vastag bőrréteget fejleszt, visszaveri a napsugarakat, az elnyelt sugarak által termelt hőt profi módon elvezeti, szőröket fejleszt levelein, hajtásain, amelyek a napsugarak kezelésében is segítik.

A növény nem tudja ledobálni felesleges öltözékét.

Ennek bizonyítékául elég csak megnéznünk egy dézsában nevelt pár napig öntözés nélkül hagyott leandert, amely egy vízhiányos órácska után képes a lombozatának 1/3-át is eldobni. Ez az a jelenség, amikor hirtelen a lombozata megsárgul és lehullik.

De van még egy módszere, amellyel csökkenti az öltözöttségét, amikor a lombozata elfordul, nem terül ki a nap irányába, hanem próbál az élére állni, így minél kisebb felületet biztosít a napsugaraknak.

Meg kell jegyezni, ha ezekhez az eszközeihez nyúl egy növény, akkor már baj van, mert ezzel sok más védekező funkcióját ad fel. Gyakorlatilag ekkor már komoly küzdelmet folytat az életéért. Ha már csak ekkor avatkozunk be, akkor sem garantált a kármentes túlélés.

Meg kell jegyeznem, hogy a fenti növénypraktikák csak egészséges növény esetén értelmezhetők. Ha egy növény mással van elfoglalva, például harcol a behatolók ellen, vagy küzd azzal, hogy rossz helyre telepítettük, akkor az energiái megoszlanak és ennek lesznek következményei. Minél többfrontos a küzdelem, annál biztosabb a halál.

Nagyon fontos továbbá, hogy a fentieken kívül a növényeknek további eszközei vannak még a forróság által kiváltott káros hatások leküzdésében, legtöbb ilyen a vízhiányt átvészelésére szolgál, ezekkel a későbbiekben fogtok találkozni, mivel a fenti csoportosításba nem illeszthetők.

A cikk következő második része innen folytatódik, amelyben azt boncolgatom, hogy mi emberek a tevékenységünkkel milyen mértékben képesek vagyunk megszivatni a növényeket a forróság elleni küzdelmükben.

Aztán jön a harmadik rész, amikor jönnek a HŐSOKK, NAPÉGÉS, VÍZHIÁNY, KISZÁRADÁS konkrét jellemzése, bemutatása, és ellenük való védekezés lehetőségei, eszközei, sok képpel, és hasznos tanáccsal.

Valószínűleg mire a cikk végére érek a hőség idén már a múlté lesz, de jövőre már felkészülten várhatjuk.

Futólonc - Lonicera metszése

2015-01-17T14:12:00.001+01:00

Futólonc - Lonicera metszése.

A futólonc név alá több faj gyűjthető össze. A részletekben történő elveszés nélkül egyszerűen megfogalmazva azokról szól ez a cikk, amelyek gyors növekedésükkel, csavarodó, tekergő mozgásukkal függőleges felületekre képesek felkúszni, és ott megkapaszkodni. Ők lennének azok:

Nem túl elterjedt növények, de egyre gyakrabban megtalálhatók a díszkertekben. Igénytelenek, ami nem azt jelenti, hogy extrém körülmények között is megélnének. Átlagos körülmények között gyorsan növekednek, és pár év alatt teljesen eltüntetik azt a 6-10 négyzetméteres függőleges felületet, amit nekik szántunk ültetéskor. Betegségük nem ismert, de tartósan kedvezőtlen körülmények között (pl. szárazság esetén) legyengülnek, és ilyenkor egyes gombák képesek hatékonyan megtámadni őket. Kártevői közül a levéltetűt kell kiemelni, amely számottevő kárt ugyan nem okoz a növényen, de édes, ragacsos ürüléke a sövény alatt lévő tárgyakat kellemetlenül összekoszolja, és azon megtelepedő korompenész miatt még feketévé is teszi a tárgyakat. Ezt eltávolítani nem könnyű.

Mint a fenti képeken is látható, többféle színben kapható növény. Virágai egész nyáron át folyamatosan nyílnak, egyes fajtáké erősen illatosak. Ezzel nagyon sok porzó rovart magukhoz csalogatnak, és számukra táplálékul szolgálnak. Nagyon fontos tulajdonság ez azok számára, akiknek fontos a természet védelme, a fajok sokszínűségének (biodiverzitás) megőrzése. A porzó rovarok mellett a madaraknak és más hasznos rovaroknak biztosítanak fedezéket, búvó- és költőhelyet. Termése nem fogyasztható.

Metszésével legtöbbször nem foglalkoznak, még azokban a kertekben sem, ahová rendszeresen jár kertész szakember. Ennek főként az az oka, hogy egy 6-8 éve nem kezelt növény olyan mértékben elvadul, hogy még gyakorlott metszők is vakargatják a fejüket, amikor a növény metszését kérik tőlük.

Meg is értem. Ebből a dzsungelből normális állapotot kialakítani nem egyszerű. Főként akkor, ha sok van belőle. A minap metszettem egy kertet, amelyben 6 méteren volt ilyen sövény. Az 5 órás metszési időből 2 órát csak ez a növény vett el. Ennek ellenére fontos feladat a metszése, amit ne hanyagoljunk el.

Metszése során három jól elkülöníthető típust határozhatunk meg:

· alakító,

· rendszeres,

· és ifjító metszést.

Az alakító metszésre az ültetés után azonnal, vagy ha ősszel történik az ültetés, akkor a következő tavasszal kerül sor. Ez nem bonyolult, mivel csak az egészséges hajtásokat kell meghagyni, a beteg törötteket tőből eltávolítani. A megmaradó hajtások 1/3-át vissza kell csípni. Ez biztosítja a kezdeti gyors és dús növekedés beindulását.

A rendszeres metszéssel biztosítjuk azt, hogy a növény:

· ne öregedjen el idő előtt,

· ne kússzon nem kívánatos területekre pl. szomszéd, más növények stb.,

· folyamatosan és bőven virágozzon,

· ne legyen olyan sűrű, ami már kedvező helyet teremt a betegségeknek.

Miként érhetjük ezt el?

A beteg, törött, elszáradt hajtások eltávolításával.

A túl hosszúra nőtt, kedvezőtlen helyekre kúszott hajtások visszavágásával.

Az elöregedett hajtások tőből történő kivágásával.

A túl sűrű ágrendszer ritkításával.

A fenti műveletek elvégzése után megmaradt hajtások visszacsípésével.

Mivel a legtöbb kertben elöregedett példányokkal lehet találkozni, ezért részletesebben az ifjító metszéssel szeretnék foglalkozni, ezért a rendszeres metszésről többet nem is írnék. Annyit azonban megjegyzek, hogy az ifjító metszés során bemutatott technikák, képek megfelelő útmutatást adnak majd ennél a metszésnél leírt műveletek helyes elvégzéséhez.

Megérkeztünk a legnehezebb és legbonyolultabb metszési módhoz, az ifjító metszéshez.

Az ifjító metszés során a fent képeken bemutatott dzsungelből alakítunk ki egy újra jól teljesítő növényt. Nézzük sorba. Itt aztán felborul mindenféle sorrend, mivel ember legyen a talpán, aki meg bírja mondani, hogy melyik az egészséges vagy beteg, melyik a fiatal vagy idős, ha mégis meg tudjuk ítélni, akkor éppen honnan indulnak? Így aztán az alábbi menetrendet javaslom.

1; Bújjunk be a növény alá, és kezdjük el az idős, elszáradt hajtásokat eltávolítani. Ez a legidőigényesebb, legfárasztóbb, és legtovább tartó munkafolyamat. Mivel legtöbbször a kerítésre futtatják fel, ezért az alábújás során nem tudunk teljesen kiegyenesedni (legalábbis én a 180 centimmel), szóval ez a legek szakasza.

Ezt a képet fent már egyszer bemutattam. Most azért tettem be újra, mert ezen lehet a legjobban látni azokat a részeket, amiket el kell távolítani. A képen jól kijönnek a világosabb és sötétebb tónusok. Minél idősebb egy hajtás, annál sötétebb a színe. A képen látható feketék egyértelműen az eltávolítandók táborába tartoznak. Ezeket egyszerűen tőből vágjuk ki. A lenti kép az eltávolításuk után készült. Már látni, hogy mennyivel szellősebb lett a növény.

Több szakirodalom is foglalkozik a futólonc metszésével. Ezekben rendre olvasni olyat, hogy a metszés során vigyázzunk arra, hogy a megmaradó hajtások ne törjenek meg. Nos ez lenne az ideális állapot, de egy ilyen sűrű növény metszése során ez nem kivitelezhető. Ha a kivágott hajtásokat kihúzzuk a sűrű szövevényből óhatatlanul is megtörünk több hajtást is. Nem kell ezen túl sokat aggódni. A növény hamar helyrehozza magát, ha pedig teljesen eltörik egy-két hajtás, akkor azt tavasszal kihajtás után úgyis észrevesszük, és egyszerű beavatkozással eltávolítjuk őket.

2; Következik a ritkítás. Az öreg, beteg, száraz ágak eltávolítása után még mindig túl sok a hajtás. Ezeknek legalább a felét el kell távolítani. Van egy örömhírem. Ehhez már nem kell bebújni a növény alá, sőt nem is ajánlott, mivel kívülről sokkal jobban látjuk, hogy mely hajtások helyezkednek el rosszul, melyek vékonyak, gyengék, netán rossz helyzetűek, ezeket kell ugyanis kivágnunk.

Két példa a ritkítás folyamatára.

Az első képen az alsó, és lombkorona alá szorult helyzetű hajtást távolítjuk el.

A második és harmadik képen egy pontból kiinduló több hajtás ritkítását látni.

Nagyon sok egyéb eset adódik még, ami alkalmas a ritkításra. Nekem egyelőre csak erre a kettőre van fényképes példám. Ha többet szeretnétek látni, akkor hívjatok meg metszeni a kertetekbe J

3; Ha megvagyunk a fenti két szakasszal, akkor tulajdonképpen végeztünk is. Már csak egy kis finomhangolásra van szükség. Nézzük át még egyszer a növényt, és ha találunk még rossz hajtást, akkor avatkozzunk be. Ha törött sérültet találunk, akkor azt is távolítsuk el. Nézzük át a növény tövénél induló új hajtásokat. Ezek közül is szedjük ki a nagyon vékonyakat, elegendő csak 3-5 erős friss hajtást meghagyni.

A levágott gallyakat gyűjtsük össze. Nagyon alkalmas koszorúalap készítéséhez. Kiváló ajtóra akasztható koszorúk készíthetők belőle. Ha mégsem erre használjuk, akkor aprítsuk fel, és terítsük vissza a növények tövéhez.

Metszés után egy ritka formás növényt kapunk.

METSZÉS ELŐTT

METSZÉS UTÁN

Jezsámen - Philadelphus metszése

2014-02-12T09:01:00.001+01:00

Almafa metszése

2014-01-30T11:25:00.001+01:00

Almafa metszéshez újabb segítség. A cikkekből kimaradó sok-sok hasznos kép gyűjteménye, és magyarázata. Itt megtekinthető és olvasható.

Metszés hatása a szilvafára

2014-01-20T21:39:00.000+01:00

Kedves olvasók, metszésre készülő kertészkedők!
Újabb segítség a szilvafa metszésében. Készítettem egy képsorozatot arról, hogy milyen hatása van a fára a metszésnek. Melyik vágásunkra, miként reagál.
A képsort és hozzá a magyarázó szöveget megtekinthetitek itt:
Metszés hatása a szilvafára.

Szilvafa metszése

2014-01-12T13:32:00.000+01:00

Elkészült első normális videóm. No nem kitűnő, de igyekszem. A videó témája a szilvafa metszése. Hangom helyett egyenlőre be kell érjétek a feliratokkal.
A videót itt megnézhetitek:
https://www.youtube.com/watch?v=S1KNaZl5-OM

Kerti pálmaliliom (Yukka filamentosa) metszése.

2014-01-08T21:01:00.001+01:00

A kerti pálmaliliom családi ház kertek és közterek elterjedt dísznövénye. Valahol a cserje, évelő virág, lomblevelű örökzöld kategóriáinak a háromszögében helyezkedik el. Idős korára képes törzsszerű fás szárat nevelni, évente megbízhatóan nagy mennyiségben virágzik, lombja örökzöld.

Igénytelensége miatt népszerűsége egyre nő. A nemesítésnek köszönhetően több fajtája is kapható, megjelentek a lombozatukkal is dekoratív példányok.

Virágait nyár elejáén hozza, hatalmas fürtökben, színük fehér és szolidan illatosak. 3-5 hét alatt elnyílnak, de a bokron hagyva elszáradva télen is igen dekoratívak, levágva kiszárítva virágkötők egyik kedvence.

Talajra, vízre igénytelen, gond nélkül megél a rossz minőségű homoktalajon a legmelegebb nyári kánikulában akár öntözés nélkül is. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy jobb talajban, öntözés mellett szebben fejlődik, virághozam egyenletesebb és szebb. Hazánkban teljesen télálló, a legzordabb tartós hidegek sem tesznek benne kárt. A fentiek miatt csak javasolni tudom a kertekbe.

Gondozását sem kell túlzásba vinni, tulajdonképpen mindenféle pátyolgatás nélkül megél a kertben. Amiért mégis érdemes néha beavatkoznunk az életébe az nem más, mint a virághozam. Gondozás nélkül kevesebbet virágzik, metszés hiányában, pedig néhány év alatt csökkenni kezd a virághozam és minőség, majd teljesen el is maradhat. Szűk helyen gyorsabban hagyja abba a virágképződést. Ennek igen egyszerű az oka, hamar kitölti a rendelkezésére álló teret, ezért nem tud több új, fiatal hajtást fejleszteni. Virágait ugyanis az új töveken hozza, ezek virágzás után elhalnak, két év alatt teljesen elszáradnak.

Érdemes tehát metszeni. A következőkben ezt mutatom be.

Mint már utaltam rá a virágait csakis új töveken hozza.

Új tövek az elszáradt mellől kiindulva.

Az elnyílt virágfüzér a tővel együtt elpusztul. Ez a folyamat hosszan elhúzódik. A virág néhány hónap alatt elszárad, de a tő csak fokozatosan, két év alatt hal el, így át tudja adni az energiáit az új töveknek, melyek az elhalt mellett, annak gyökeréből törnek elő.

Felül a haldokló, alul a teljesen elhalt tő. Az alsót teljesen el kell távolítani, míg a felsőből csak a száraz részeket kell kivágni.

Az elszáradt tő komoly fizikai akadályt képez az új hajtásoknak. Ha beszűkült helyen van a növény, akkor a hajtások oldalirányban nem tudnak kitörni a sűrű száraz levélhalom alól, ezért elcsökevényesednek, elpusztulnak.

Teljesen elnyomott pici hajtás. Ha nem szabadítottam volna ki, akkor nyárra teljesen elhalt volna.

Ha mégis áttörné magát, akkor sem tud az új tő megerősödni kiteljesedni, ezért a virágzata is satnyább lesz. Azért, hogy ez ne következzen be közbe kell avatkoznunk. Ragadjunk metszőollót, és távolítsuk el a teljesen elszáradt töveket. Ezt a munkát elég 2-3 évente elvégezni.

Előre szólok nem lesz könnyű munka. A jukka leveleinek csúcsa ugyanis nagyon szúrnak, élei pedig mint a kard pengéi úgy hasítanak. Mindenféleképp védő ruházatban, kesztyűben végezzük. Ezért is javaslom, hogy a metszését hidegben végezzük, mert ilyenkor amúgy is indokolt a teljesene zárt ruházat. Mindenféleképp vegyünk munkavédelmi szemüveget, mert a szemre is komoly fenyegetést jelentenek az éles, szúros levelek.

Hosszú ujjú, dupla falú erősített munkásruhán is ennyire átszúrnak a levelei. 50 tő metszése után így nézett ki az alkarom.

Az elszáradt levelek igen nehezem vághatók, a megfásodott virágszár metszőollóval át sem vágható. A virágszár alatt közvetlenül a föld felett vágható el a régi tő, de ott is csak komoly nehézségek árán, mert a szivacsos, rostos szerkezet igen csak fémálló:) De ez ne vegye el a kedvünket. legyünk elszántak, mert megéri. Széelsre nyíló, hosszú karú ágvágó olló, vagy egy nagyon éles kés hasznos eszköz lehet, ezekkel könnyebb átvágni, eltávolítani az elhalt töveket.

Jól alá kell nyúlni a metszőollóval.

Az elhalt tő eltávolítása után az összes száraz levelet szedjük ki a növényből. A már elnyílt, de még el nem halt töveket is pucoljuk ki, szedjük ki a száraz leveleket, és nyírjuk fel az alsó részt. Majd az egész növény alsó még élő, de már láthatóan sárguló leveleit is vágjuk vissza. Ezek könnyen metszhetők.

Szépen felnyírt és kitisztított tő.

A munka végén egy laza, szellős bokrot kapunk, ahol a növény belseje is kap fényt, így az új tövek könnyen fejlődhetnek.

Metszés előtti és utáni állapot.

Méretes növények kora tavaszi metszésekor ügyeljünk arra is, hogy a sündisznók kedvelt telelőhelyei közé tartoznak. Szinte rendszeresen találok bennük sünit, vagy már elhagyott süni fészket. Nagy igyekezetünkbe nehogy belenyúljunk egy alvó példányba.

Elhagyott süni fészek.

A metszés végén keletkezett hulladék leaprítva kitűnő komposzt lazító anyag, vagy akár kerti utak nagyobb növények tövébe takaróanyagként is használható.

Egy nagyobb tőből több zsáknyi anyag kijön.

Hortenzia - Hydrangea.

2013-12-09T17:27:00.002+01:00

A hortenzia nemzettség ógörög eredetű, mely a csésze alakú termésre utal. Hydrangea latin név felbontva az ógörögre így néz ki hüdór = víz, angeion = edény, azaz vízedény, vagy vizesdézsa ki, hogy rakja össze a fordítást.

Annabelle

Több mint 40 faja ismert. Őshazája Kelet,- Délkelet-Ázsiában, Himalájában és Észak,- Dél-Amerikában. Európába a 18. század végén került Japánból.

Közismertebb fajai, hazánkban zömében közülük válogathatunk kertészeti árudákban, faiskolákban:

· Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia

· Hydrangea gracilis – Karcsú hortenzia

· Hydrangea anomala – Himalájai hortenzia

· Hydrangea anomala ssp. petiolaris – Kúszó hortenzia

Kúszó hortenzia

· Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia

· Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia

H. paniculata 'Vanilla Fraise'

· Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia

· Hydrangea hirta – Borzas hortenzia

· Hydrangea serrata – Fűrészes levelű hortenzia

H. serrata

Fajokon belül a fajták száma szinte számtalan. A cikken belül képeken bemutatok néhány értékesebb fajtát.

A hortenziák többnyire lombhullatók, ritkán örökzöldek. Felálló szárú, vagy kapaszkodó szárú cserjék. A fásodott szár kérge gyakran leváló. A hajtás belülről fehér színű bélrésszel ellátott.

Jól látható a fehér bél.

Leveleik egyszerűek, átellenes, olykor örvös elhelyezkedésűek. Leveleik széle fűrészes, ritkán karéjos, nyelesek. Virágszínük igen változó, a választék egyre bővülő, de legtöbbször fehér, kék, zöld, rózsaszín, vagy piros, de előfordul kétszínű és színváltó is. Apró végálló, hímnős virágai lapos, vagy gömbös ernyőszerű fürtökben, bugákban vagy sátorvirágzatban nyílnak. Virágzatát termő és meddő virágok alkotják. A lapos virágzatban a tányér szélén elhelyezkedők többnyire meddők, ennek a virágzatnak ez adja a különlegességét.

A tányér szélén elhelyezkedő meddő virágok, belül a termő virágok.

Minél nagyobb arányban meddők a virágok, annál dekoratívabb a virágzás. Termésük 2-5 rekeszű, csúcsán felnyíló, sok magvú apró toktermés. A magvak kicsik, szárnyasak, vagy szárny nélküliek.

A hortenziák természetes élőhelyükön erdei aljnövényekként élnek, ez pedig nagyban meghatározza igényeiket:

· tápanyagban gazdag mélyrétegű talaj,

· üde, vagy nyirkos a vizet jól tároló, kiszáradásra nem hajlamos talaj,

· párás levegő,

· széltől védett hely,

· savanyú kémhatás, egyedül a H. arborescens viseli el a meszes talajt,

· félárnyékos terület,

· extrém fagytól mentes hely.

Ha a fentiektől eltérő körülmények közé telepítjük őket, akkor ne várjuk el tőlük az igazi pompát, sőt minél nagyobb az eltérés annál inkább szenvednek, erősen meszes talajban ültetést követő néhány hónapon belül elpusztulnak.

H. paniculata 'Lime Light'

Ezért, ha nagyon szeretnénk hortenziát ültetni, de nem megfelelőek a körülményeink a számukra, akkor:

· ültessük edénybe, dézsába, mert ekkor lehetőségünk van folyamatosan mozgatni a növényt, tűző napkor árnyékba vinni, de a dézsában számára megfelelő hortenzia földet tehetünk,

· szabadföldben cseréljünk alatta talajt, legalább egy 0,5 köbméteres ültető gödörbe öntsünk hortenzia földet, vagy savanyú tőzeget és ebbe ültessük,

· folyamatosan savanyítsuk a földjét savanyító hatású műtrágyával, vagy savanyú tőzeg bekeverésével, öntözővízébe keverjünk citromsavat

· tűző napra is kerülhet, de ekkor rendszeres öntözést igényel, vízhiány esetén a levelei rögtön megégnek, azokat eldobja, virágzása elmarad, vagy csökken,

· szél ellen árnyékolnunk, vagy kötöznünk kell,

· ne mulasszuk el a folyamatos tápoldatozást,

· párásítás miatt nagy kánikulában öntözzük a lombját is.

A hortenziák nagyon hálás növények, a megfelelő körülményeket és a gondozást meghálálják, gyönyörű és fajtától függően változatos virágtengerrel ajándékozzák meg a kertészt. Felhasználásuk igen tág, hisz a kedvezőtlen körülményeket is ki tudjuk küszöbölni, mint, ahogy arra a fentiekben kitértem. Ültethetők szabadföldbe, dézsába, erkélyre, teraszra, sőt rövid ideig még világosabb lakásban is díszítenek.

Méretükből adódóan kisebb helyekre is ültethetők, nagyobb területekre csoportosan ültetve használhatók. Magasságok 1-2 méter között változik, egyes fajai ettől nagyobbra nőnek a kerti hortenzia egyes fajtái képesek 3 méterig is felnőni, de a futó hortenzia léggyökereinek köszönhetően 12 méter magasságig is felkúszik. Ültethetjük egyesével szoliternek, többedmagával csoportokba, vagy sövénynek. Sövény lehet egynemű, amikor egy fajtából alakítjuk ki, vagy vegyes több fajtából. Csoportos telepítéskor legszebb a szabálytalan és több faj, fajta alkotta elegy.

Quick Fire

Érdekesség

Genetikailag kék hortenzia nem létezik. A virágok színe a talaj kémhatásának függvényében változik. A kerti hortenzia meddő viráglabdája savanyú (alacsony pH) talajon kék, míg meszes (magas pH) talajon rózsaszín, pirosas színű. Ha a talaj kémhatása ingadozik, vagy épp változóban van, akkor előfordul, hogy egyik virág rózsaszín, ellenben a másik már inkább kékes árnyalatú. Ez a hatás többnyire edényes neveléskor fordul elő. A kék színt alumíniumszulfát-tartalmú műtrágyával állandósíthatjuk., míg a rózsaszín szuperfoszfát műtrágya használata mellett marad tartós.

Ennyire kék nincs, ez a szín a kémhatásnak köszönhető. Ő a Nikko Blue fajta

A talaj kémhatása változik, jól jelzi ezt a virág színe, amely rózsaszínből megy át kékbe. Tehát melyik kémhatásból változik a talaj, milyenbe?

Gondozása nem bonyolult, nem igényel többet, sem kevesebbet, mint más hasonlószőrű növény. Különös igénye csak a talajban merül ki, de ezt kis odafigyeléssel könnyen teljesíthetjük számára. Mégis mit tegyünk vele?

1. Ültessük megfelelő körülmények közé. Ha nincs ilyen, akkor mesterségesen biztosítsuk számára, de erről már fentebb írtam.

2. Öntözzük rendszeresen, de ne álljon vízben a gyökere, mert az könnyen gyökérfulladáshoz vezet. A sok víz miatt fontos, hogy a talaj elvezesse a felesleges mennyiséget, ez főként edényes beültetésnél fontos. Az edény alja mindig legyen lyukas, és alulra kerüljön egy kis drénréteg törött cserépből, vagy kőből. A kő lehetőleg semleges kémhatású mosott kavics legyen, az aprított mészkő lúgos kémhatású.

3. Nagy kánikulában naponta többször is kell öntözni, pláne a dézsás beültetésűeket. Öntözés mellett a lombját is vizezzük párásítás miatt. Ne féljünk a megégéstől, az amúgy is csak egy útszéli kacsa. Kevés valós alapja van.

4. Gondoskodjunk a talaj savanyú kémhatásának megtartásáról. Lúgos kémhatás mellett a levelei eresedni, sárgulni kezdenek. Figyeljünk ezekre a jelekre.

H. paniculata 'Diamant Rouge'

5. Hatalmas virágtömege erősen elhúzzák a hajtásokat, ezért kötözni, karózni is szükséges egyes fajtákat.

6. Rendszeresen metsszük. Erről részletesebben itt olvashattok: http://kertember-kerteszkedj.blogspot.hu/2012/03/hortenzia-metszese.html?showComment=1386588499596#c2945494723769686136

7. Tápoldatozzuk megfelelő tápanyag pótló szerekkel. Ezek többnyire műtrágyák. A lényeg, hogy folyamatosan kapjon magas foszfor és kálium tartalmú tápanyagot. Erre a legjobb a speciálisan a hortenzia számára kifejlesztett műtrágyák, vagy az Osmocote (11-11-18), vagy a Peters-Professional (10-30-20-MgO-TE). Nem szoktam senkit sem lebeszélni a szerves trágyákról, de most mégis azt javaslom, hogy velük csak óvatosan, mivel nehéz kiszámítani a kémhatás változtató hatását. Ha mégis ilyennel próbálkozunk, akkor legjobb a kereskedelemben megvenni őket komposztált, vagy szárított formában, mert a csomagolásukon többnyire rajta szerepel a kémhatásuk, vagy felhasználási instrukciók. Többnyire egyébként savanyítanak.

Messalina

Gyógyhatása

A cseroki indiánok gyógynövényként használták a hortenziát. Elsősorban vizelethajtóként, húgyuti betegségek, vesekő, prosztata-megnagyobbodás kezelésére. Kérgét szív,- és gyomorpanaszok enyhítésére rágták. Sok más betegségre is jónak tartják, gyulladáscsökkentő, vértisztító, fájdalomcsillapító, köszvény ellenes hatást is tulajdonítanak neki. Hámozott hajtásából tea készíthető, de főzve és sütve is fogyasztották őket. Amerikában hivatalosan elfogadott gyógynövény, a homeopátiás terápiában is felhasználják. Használata azonban némi cianidtartalma miatt csak ellenőrzött körülmények mellett ajánlatos.

Kevés betegsége, kártevője ismert, ezért védelmével nem kell különösebben foglalkozni. levelét a lisztharmat és foltosságot okozó egyéb gombát támadhatják. A levelét szívogatja a kétfoltos takácsatka. Levélsárgulást, ér melletti színeződést okoz a meszes talaj. Ez ellen (klorózis) a meszesség megszüntetése mellett hatásos lehet még vaskelátos beöntözés is. Ugyanis a túlzottan sok mész gátolja a vas felvételét, ezért lesz a növény levele sárga, klorózisos.

Tipikus klorózis tünet.

Szaporítása történhet magvetéssel üveg alá tavasszal március-áprilisban. Fajták a meddő virágok miatt ritkán érlelnek magot, ezért magvetéssel zömében csak a tiszta fajok szaporíthatók, de ritkán alkalmazzák, mert magja igen apró, nehezen kezelhető, kelésük egyenetlen, rendszertelen.

Ellenben nagyon könnyű dugványról nevelni. A dugványokat május első felében két kifejlett levélpárral kell megszedni puha, zöld hajtáscsúcsból. Nagyon könnyen gyökeresedik, ezért gyökereztető por használata sem szükséges.

A nyár végével a hortenzia nem veszti le báját. Őszi lombszíne mellett, a tövön télre fennmaradó elnyílt barna virága is mutatós főként a fehér hótakaró előtt, de a zúzmara is igen széppé tudja varázsolni.

Őszi lombszín.

Elnyílt, megbarnult virágok ősz végén.

Little Lime

Mire jó az őszi avar?

2013-12-07T18:24:00.001+01:00

A hideg idő beköszöntével a növények ismét egy nagy változás előtt állnak. Készülnek a téli hónapokra. Fajonként változó, hogy mikor kezdik meg ezt a felkészülési munkát. Céljuk közös: károsodás nélkül átvészelni a kellemetlen környezeti körülményeket.

Legszembetűnőbb változás a lombkorona elvesztése. Ez lehet teljes vagy részleges. Ha teljes, akkor lombhullató vagy nem örökzöld növényről beszélünk. Megemlítem, hogy van még örökzöld, fakultatív örökzöld, lomblevelű örökzöld növénycsoport is. Mindegyikben közös, hogy lombjukat folyamatosan cserélik (tehát tévhit, hogy nem váltják le lombjukat), de egyik sem annyira szembetűnően, mint a lombhullató csoport.

De miért is hullajtják lombjaikat a növények?

Két fő ok köré csoportosíthatjuk a lombhullást:

· az egyik a kényszer,

· a másik úgynevezett belső okokra vezethető vissza, vagyis a természet rendjére.

Kényszer

Növények minden őket érő negatív hatásra reagálnak valamilyen módon. A sok reakció közül a lombhullás csak az egyik.

Szárazság.

Ha a növény nem kapja meg az életfeltételeihez szükséges mennyiségű vizet, akkor több folyamatot (lankadás, fonnyadás, hervadás, kiszáradás) követően kiszárad. Vízhiány esetén a növény mindent elkövet azért, hogy léte fennmaradjon, sőt biztosítani igyekszik a fajfennmaradást. Az idős levelekből kivonja a vizet, és a fiatalabb levelekbe, hajtásokba pumpálja, ezáltal a növekedése nem áll le, sőt a növekedési ciklust lerövidíti, és koncentrál a virágzásra, termésképződésre, hogy ez által faja fennmaradhasson. A mag ugyanis mostoha körülmények között is több évig csíraképes (persze ez fajonként erősen változó). A vízelvonás következménye, hogy lombjának egy részét elhullajtja. Hogy mekkora részét, az függ a vízhiány mértékétől, valamint a növény fajától. Bizonyára többen jártak már úgy, hogy nem tudták okát annak, miért dob el oly sok levelet egyszerre kedvenc fikuszuk, vagy éppen leanderük. A kislevelű fikusz, vagy a leander egyszeri vízhiány hatására képes leveleinek 1/3-át eldobni.

Károsítók.

Növényeinket nagyon sok kártevő, kórokozó támadhatja meg. Ezt praktikákkal igyekeznek a növények megakadályozni, de ha mégis bekövetkezik a baj, akkor sem adják fel a küzdelmet. Az egyik védekezési praktika, hogy a megtámadott terület környékén a szöveteit elhalasztja a növény, így a károsító nem jut táplálékhoz, tehát nem tud kifejlődni a növényen. Ha túl erős a fertőzés, akkor a levél eldobásával is reagálhat, így leveti magáról az ellenséget.

Tápanyaghiány.

Hasonlóan a vízhiányhoz, tápanyaghiány esetében is biztosítani kívánja a növény létének és fajának fennmaradását, ezért az idősebb levelekből kivonja a hiányzó tápelemet, és a fiatalabb levelek, hajtások felé továbbítja annak érdekében, hogy a fejlődése biztosítva legyen. Ennek következményeként az így kizsákmányolt levél elpusztul, lehullik. De mielőtt ez bekövetkezne, a növény fontos információt küld számunkra. Különféle levélelszíneződésekkel jelzi az éppen hiányzó tápelemet. Ezt kell időben észrevennünk, felismernünk és beavatkoznunk.

Méregtelenítés.

A növényekbe is nagyon sok mérgező anyag jut be. Ezek kis dózisban nem károsítják a szervezetüket, de jelenlétük felesleges, ártalmas, gátló hatású, ezért igyekeznek azoktól megszabadulni. Mivel nem rendelkeznek olyan kiválasztó szervekkel, mint az állatvilág, ezért olyan szerveikbe halmozzák fel, amelyek leválasztódnak róluk. Legkézenfekvőbb a levél, ami minden évben cserélődik, de ilyen a fák kérge is. Egyes fajok intenzívebben, mások kevésbé intenzíven váltják kérgüket. Gondoljunk a platánra és nyírfára.

Belső okok

Öregedés.

Növényeink levele egy éven belül elöregszik, követ egy bizonyos vegetációs ciklust. Ennek időtartama fajonként változó, van olyan növény, amelyik egy éven belül többször is lombot vált. Az öregedés egy természetes folyamat, egy levelet vizsgálva annak csúcsától indul, és halad a nyél felé. Ahogy közeledik az alsó része felé, ott etilén halmozódik fel. A levélleválási zóna az etilénre érzékeny, kialakul a levélalapi leválasztó szövet, a levél rögzítése így meggyengül, és kisebb fizikai behatásokra a levél leválik, helyét a fa befedi.

Külön köszönet a fáknak azért, hogy az őszi lombhullást oly módon végzik, hogy nekünk, embereknek csodálatos élményeket nyújtanak: megnyugtató hangulatot, szép színeket, aromás illatokat, kellemes hangokat.

Mit kezdjünk a lehullott lombbal?

Sok kerttulajdonos küzd a lehullott lombbal. Tapasztalataim szerint többségben vannak azok, akik negatív érzésekkel tekintenek az avarra. Számukra a lomb:

· munkát okoz, többször kell gyűjteni,

· problémát jelent az elhelyezése, kezelése,

· netán a szomszédokkal kialakult viták tárgyává válik.

Pedig a lehullott lomb sok hasznos dologra alkalmas. Sajnos az ember gyorsan elfelejti gyermekkorát, amikor boldogan, gondtalanul bokáig gázolt, hempergett a száraz avarban. Óvodás, általános iskolás koromban még csapatépítő elfoglaltságnak sem volt rossz egy-egy nagyobb parkban, ligetben összegyűjteni az avart. Akkor még elfogadott volt, hogy osztályok közös munkával gyűjtsék halmokba. Ma már ez csak a múlt.

A fák levele élettelen állapotukban is hasznos anyagok. Túl azon, hogy tiszta szerves anyag, látványnak sem csúnya, amikor még a fán van, de lehullott állapotában is lehet komoly színelem a kertben.

Összegyűjtve az avar felhasználható:

· Komposzt előállításra. Igen jól lazítja az amúgy tömörödésre hajlamos komposzthalmot, ügyesen kell elkevernünk a többi szerves hulladék közé. Őszi fűnyíráskor érdemes a gyepen hagyni, és a hagyni, hogy a fűnyíró gép gyűjtse össze a lenyírt fűvel, ezzel igazi laza szerkezetű nyers szerves anyagot kapunk.

· Megfelelő alomanyag tyúkok, libák, kacsák számára. Akár az ólba, akár a kifutó földes udvarukra terítve. Az állatok ürülékével összekeveredve (a kapirgáló tyúkok csodás keverőnek bizonyulnak) igen kiváló minőségű takaró, vagy komposztanyaggá válik.

· Nagyszerű talajtakaró anyag. Még a diófa levele is, amely tartalmaz ugyan némi csírázás, növekedés gátló anyagot, ezért tudni kell, hogy hová terítsük, pl. közlekedő utakra, vagy cserjék, fák tövébe.

· Kitűnően lehet vele téli védelmet készíteni a fagyérzékeny növények számára.

Több helyütt olvashatunk arról, hogy a fertőzött (kártevővel, károsítóval) lomb nem alkalmas komposztnak és talajtakarónak. Valóban érdemes odafigyelni a beteg lomb felhasználásra. Helyes komposztálás során a károsítók jelentős része elpusztul a lebomlás során képződött hő hatására, ezért én a komposztálást nem zárnám ki, viszont talajtakarásnál lehetőleg ne ugyanazon fa alá kerüljenek vissza, amelyikről lehullottak. Ha lehet próbáljuk minél távolabb felhasználni.

A kemény lombú fák (dió, tölgy, bükk, gyertyán) avarja nehezebben komposztálódik, de ezzel csak akkor kell foglalkoznunk, ha önállóan komposztáljuk őket. Ha bekeverve kerül a komposzt halomba, akkor ezzel nem kell törődnünk.

Így néz ki egy érett avarkomposzt. A szerkezete igen laza, ezért kötött talajokhoz is kitűnő lazítónak.

És mire nem való a lomb?

· kukák kitömésére,

· tüzelésre,

· árokpartok, utak menti zöldfelületek feltöltésére.

És mire használja a lehullott lombot a természet?

· Természetesen talajt készít belőle, és kitűnő erdei talaj lesz belőle.

· Táplálja vele a talajban élő hasznos szervezeteket.

· Egyes állatok téli vackot építenek belőle, pl. a süni.

Ha ilyet láttok, akkor azt ne bolygassátok, mert süni van alatta. természetesen a süni nem nyílt terepen készít ilyen vermet. Itt egy nagyobb edény mögé vackolta be magát.

A lombot óvatosan lefejtve előtűnik az alvó süni.

· Míg más állatok szellőzőnyílást építenek segítségével. Így tesz a földigiliszta, amikor a járatába húzza ősszel. Ezzel levegőt biztosít magának, a sok őszi csapadék sem tudja eltömni a járatát, plusz szigeteli is a járat bemeneti nyílását.

Karácsonyfa kiválasztása, gondozása.

2013-11-28T19:24:00.000+01:00

A karácsony várása, a karácsonyi készülődés szívünkben, lelkünkben idéz elő kellemes, szeretettel teli érzelmeket. Ehhez az ingerhez szorosan kötődik a fenyőfa-karácsonyfa által az érzékszerveinken keresztül ránk gyakorolt élmény. Ebben a cikkben a karácsonyfának alkalmas fenyőkről, azok tulajdonságairól, kiválasztásuk szempontjairól, beszerzési helyekről, helyettesítő megoldásokról, és az ünnep utáni kezelésükről írok.

A karácsonyfa-állítás valószínűsíthetően Skandináviából származik, és valamikor az 1600-as évek elején gyűrűzött tovább Európa államaiba. Hazánkban ez a szokás a 19. század második felében kezdett meghonosodni. A karácsonyfa-állítás hagyományának megteremtésében Brunszvik Teréznek jelentős érdemei vannak, ugyanis nevéhez köthető az első „magyar” karácsonyfa. Irodalmunkban először Jókai Mór: A koldusgyerek című művében jelenik meg.

A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítják, és január 6-án (vízkeresztkor) szedik le.

A karácsonyfa nem minden országban fenyőfából „készül”. Egyes nemzetek egyéb növényeket is használnak erre a célra, például Amerikában a magyalt-Ilexet.

Magyarországon legelterjedtebb a Közönséges lucfenyő - Picea abies.

Mind a természetben, mind a magánkertekben legnagyobb számban megtalálható fenyőfélénk. Karácsonyi népszerűségét viszonylag gyors növekedésének és szép formájának köszönheti. Gyors növekedésének és elterjedtségének köszönhetően talán a legolcsóbb karácsonyfa a fenyők között. Tűlevelei aprók, színük sötétzöld, illatuk erőteljes. Hátránya, hogy lombját gyorsan elveszti, meleg szobákban néhány napon belül hullani kezdenek az apró fenyőtűk.

Dobogós helyet érdemelt ki az Ezüstfenyő (szúrós luc) – Picea pungens.

Levelei hosszabbak, és keményebbek, csúcsuk hegyesebb, ezért igen szúrósak. Innen ered elsődleges neve is, a szúrós luc. Másodlagos nevét a nemesítésnek köszönhető ezüstkék színű fajtáiról kapta. Fenyőfa árusoknál elsősorban ezt a kék fajtáit keresik. A képen jól látható a színeltérés.

A bal fenti képen jól látható a színkülönbség. A jobboldali képen azt is láthatjuk, hogy a fiatal hajtások kékebbek, ahogy idősödnek, úgy fakul meg az élénk kék szín a leveleken. Gyantájának illata erős, kellemesen aromás. Leveleit elszáradva sem hullajtja le tömegesen, ezért sokáig a lakásban tartható.

Díjazottak között találhatjuk a Nordmannfenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) – Abies nordmanniana. Levelei hosszúsága az ezüstfenyőéhez hasonló, de attól sokkal lágyabb, selymesebb. Érintésük kellemes, a tűlevél vége tompa, ezért nem szúr. Színe élénkzöld két fonáki fehér sávval. Ez jól látható a lenti képen.

Gyantájának illata aromás, kissé citrusos illatnyommal. A fa fejlődése lassú, kedvezőtlen időjárás mellett egyenetlenül fejlődik, ezért gyakori a nem túl formás fa. Leveleit elszáradva nem hullajtja le. Drága fenyőfajta.

A dobogót ostromolja a Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii. Zöld és kék színben is kapható. Tűlevelei az előbbi fajokéhoz hasonlóan rövidek. Az előzőekhez képest a leglágyabbak, leghajlékonyabbak, végük hegyes, ezért enyhén szúrósak. Illatuk erőteljesen citrusos. A képeken láthatjuk gyönyörű formás alakját, és a két legjellemzőbb színét.

Kiszáradva leveleit nehezen dobja el, ezért is alkalmas karácsonyfának.

Újabban nagy divat, hogy egyesek különleges fajtájú fenyőket vásárolnak karácsonyfának. Ezek ritkák, lassú növekedésűek és igen szépek. Leveleiket nem hullajtják, meleg szobában is tartósak. Áruk igen borsos. Ilyen a Kolorádó fenyő – Abies concolor

A következő képen a kolbászfenyő – Abies pinsapo látható.

Különlegessége, hogy a vesszőt körkörösen (hengeresen) tűlevelek borítják.

Közönséges jegenyefenyő – Abies alba

A rövid tűs fenyők mellett néhány hosszú tűs fenyő is elterjedt. Közülük legtöbben a Feketefenyőt – Pinus nigra vásárolják karácsonyfának. Lombozata ritka, tűlevelei sokszor hosszabbak rövid társainál. Színe zöld, gyantája közepesen erős illatú. Megszáradva leveleit nem hullajtja. Fekete színű hajtásai üdítő látványt nyújt a zöld tűlevelek mögött.

További csoport alkotó az Erdeifenyő – Pinus sylvestris. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a feketefenyő, de a vessző színe nem fekete, hanem répaszínű, ami idővel világosbarna színűvé sötétül.

A divat és a piaci kereslet hatására a hosszú tűs fenyők között is megjelentek a drágább fajták. Őket az ínyenc, vastag pénztárcával rendelkező vevők keresik. Az egyik a Selyemfenyő – Pinus wallichiana. Tűi nagyon hosszúak, puhák, tapintásra selymes, innen is kapta a nevét. Laza ágrendszerű, sűrűnek csak távolról szemlélve nevezhető. Ágai gyengék. Nem igazán karácsonyfa típus. Tobozai óriásiak, karácsonyi díszek készítéséhez kiváló.

A másik a Simafenyő – Pinus strobus. Hasonló a selyemfenyőhöz, de tűi rövidebbek.

Vannak továbbá olyan lomblevelű örökzöldek, amelyek fenyő helyettesítői lehetnek karácsonyfa téren. Az egyik ilyen a korábban már említett Magyal – Ilex aquifolium.

Nagyon sok fajtája ismert különféle alakú és színű levelekkel. Levelei örökzöldek, szélein tüskékkel, melyek erősen szúrósak. Ez bizony nem teszi gyerekbaráttá, de az éj leple alatt belopódzó szaloncukor kedvelő manókat távol tartja.

A magyalhoz hasonló kinézetű, ám nem szúrós levelű a Kerti mahónia – Mahonia aquifolium.

A fenti felsorolás természetesen nem teljes körű. Minden évben jelennek meg új fajták a piacon, amelyekre természetesen van kereslet.

A rövid ismertetők után néhány egyéb hasznos információval próbálok szolgálni.

A karácsonyfának való fenyő kiválasztása családonként más és más szempontok alapján történik. Van, aki ragaszkodik a jól megszokott és bevált fajhoz, mások az eladó szakértelmében bíznak, vannak, akik a barátok tapasztalatait kérik ki, de sokszor sokkal racionálisabb dolgok döntenek pl. a rendelkezésre álló hely, a pénzügyi lehetőségek, megvételre kínált választék stb. Bárhogy is van, vásárláskor vegyük figyelembe az alábbiakat:

Milyen hőmérsékletű helyre állítjuk a fát?

Minél melegebb a helység, annál hamarabb szárad el a fa. Tévhit, hogy vízbe állított fenyő tovább bírja. A növények vízfelvételét a levelek párolgása által generált szívóhatás tartja fenn. A növény vízszállító edényei úgy néznek ki, mint egy szívószál. A levél szív felül, alul a gyökérnél pedig belép a víz a szívószálba. Mindaddig áramlik a víz benne, amíg légbuborék nem kerül bele. Ha mégis belekerülne egy sérülésnél, akkor a levelek szívóhatása által előbb- utóbb eltávozik, de a fa kivágásával a folytonosság megszakad. Sokszor hetek telnek el, mire a fa a kivágástól a szobába kerül. Ekkor vízbe állítani abszolút felesleges. A fa kiszáradását tehát a levegő hőmérsékletének alacsonyan tartásával tudjuk késleltetni.

Mennyi ideig tartjuk meg a karácsonyfát?

Ha csak néhány napig, akkor a gyorsan száradó, és leveleit könnyen hullajtó faj is megfelelő lehet.

Mennyi pénzt szánunk rá?

Mit szeretnénk kezdeni a fával a karácsony után?

Kidobhatjuk a szemétbe, ebben az esetbe ezt tegyük kulturáltan. A negyedik emelet ablakából kivágott fenyő magára hagyva nem szép látvány.

Tűzifaként hasznosíthatjuk.

Leapríthatjuk ágdarálóval és talajtakarónak teríthetjük, vagy komposztálhatjuk.

Kiültethetjük a kertbe. Természetesen erre csak a földlabdás fenyő alkalmas.

Visszavihetjük a kertészetbe. Vannak olyan kertészeti árudák, amelyek földlabdás fenyőket meghatározott feltételek mellett visszavásárolnak.

Mennyi díszt teszünk rá?

Sok és nehéz dísz nagyon megterhelő egy fa számára, ezt nem minden fajta ága bírja el, ezért célszerű az ágak erősségét, tartósságát is nézni.

Milyen rögzítő eszközünk van?

Fontos-e számunkra a természet védelme?

Ha igen, akkor elsősorban földlabdás fát vegyünk, amit karácsony után ültessünk ki. Többen sóhajtanak most fel. Igen ám, de hová ültessem. A kiültetés még a saját kerttel rendelkezők számára sem egyszerű feladat, hisz néhány év alatt betelik a kert. A problémára több megoldás adódik.

Az egyik, hogy olyan kereskedőtől veszünk fát, aki azt később visszaveszi tőlünk.

A másik, amikor e célból társulunk olyan kerttulajdonossal, aki szívesen elülteti a fánkat.

A harmadik, amikor a helyi hatósággal (önkormányzat) együttműködve olyan területekre ültetjük ki a fákat, ahol azt a hivatal szívesen veszi.

A negyedik megoldás, hogy a kertünkben már nagyra fejlődött fát nem neveljük tovább, hanem kivágjuk karácsonyfának, így nem telik meg a kertünk fenyővel, és még a természetet sem romboljuk, hisz mindig van utánpótlás.

Nem gondolom, hogy természetbarátként csak földlabdás fában gondolkodhatunk. Az se természetkárosítás, ha olyan helyről vesszük a fát, amit kimondottan karácsonyfa célból ültetvényszerűen telepítettek. Ekkor nem fenyvest károsítanak az eladók, hanem az ültetvényt aratják le.

Hol vásároljunk? Mire figyeljünk vásárláskor? Kik árulnak karácsonyfát?

Karácsonyfát szinte mindenhol kapni, csakúgy, mint görögdinnyét nyáron. Ez olyan szezonnövény, amelyből a kereskedők még az év vége előtt egy utolsó hasznot szeretnének húzni. Ezért nagyon legyünk körültekintőek, és alaposan válasszuk meg, hogy kitől vesszük meg a fát. Elsősorban attól vásároljunk, aki megtermesztette, felnevelte a fát, kimondottan erre a célra nevelte. Másodsorban olyan kereskedőtől, aki olyan ültetvényből szerezte be a fákat, amit karácsonyfának telepítettek. Harmadsorban olyan helyről, aki kényszerű fenyves kivágásból szerezte be a fákat, azaz igazoltan nem ebből a célból kellett a fenyvest kivágni. Olyan helyről ne vásároljunk, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni a fák származási helyét, eredetét.

Ne vegyük meg azt a fát, ami:

· Elvesztette az illatát. Minél gyengébb az illata, annál régebben vágták ki, azaz mire felállítjuk karácsonyfának, már hullatja is a levelét.

· Vásárláskor már hullajtja a lombját.

· Tűlevelei tapintásra ridegek, száraz hatásúak.

· Leveleken betegség tüneteit látni, rozsdás foltok, gubacsok stb.

· Származása ismeretlen.

Legjobban akkor járunk, ha saját magunk választjuk ki a fenyőt egy erre a célra telepített ültetvényből. Szerencsére ma már sok ilyen ültetvényt találhatunk. Érdemes felkutatni őket.

Jómagam közel 10 éve saját célra nevelek különféle fajtájú fenyőket karácsonyfának. Kezdetben, mikor még kisebbek voltak, dézsásként alkalmaztam őket, ma már vágok is ki közülük. Nem kell hozzá nagy terület. Nekem egy körülbelül 14 x 25 méteres területen belül vannak a fák, mára szép fenyőligetem lett belőlük.

Újdonság az internetes karácsonyfa kereskedelem, melyről bővebben www.karacsonyfawebshop.hu oldalon tájékozódhatnak. Nekik köszönhető egy nagyon ötletes infografika is, amit a cikk végére csatoltam, de megtekinthető az előbb említett oldalon is http://karacsonyfawebshop.hu/erdekessegek-a-karacsonyfarol

Őszi lemosó permetezés

2013-11-23T20:35:00.000+01:00

Károsítók elleni védekezés lehetőségei lombhullás után.

A gyümölcsösben az őszi szürettel nem ért véget a tennivalóink sora. Ha a vegetációs időben meggyűlt a bajunk a károsítókkal, akkor mindenféleképp javasolt az őszi lemosó permetezés. Szakemberek között vannak véleménykülönbségek a lemosó permetezések létjogosultságáról. Egyesek feleslegesnek tartják, ők inkább az állománykezelésekben hisznek, azaz azt vallják, hogy minden betegséggel akkor kell megküzdeni, amikor jelentkezik. Ezzel szemben mások támogatják a lemosó permetezéseket, mert hisznek abban, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a károsítók számát gyérítsük, ezzel akár meg is előzhetünk egy-egy komolyabb fertőzést.

Lombhullás közben.

Én támogatom az őszi és a tavaszi lemosó permetezést is, kiegészítve egyéb agrotechnikai kezelésekkel, melyekről a cikk későbbi részében írok. A lemosó permetezéseknek megelőző hatásuk van, hatásosan gyérítik a veszélyes károsítókat, ezzel a vegetációs időben kijuttatott vegyszer mennyiségét is csökkentik. Mivel a fák nyugalmi állapotában végezzük el, ezért kis túlzással bio módszernek is tekinthetjük. Mindenesetre a biológia kertművelést folytatóknak javaslom, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Mi ellen hatásos?

Szinte minden ellen, ami ilyenkor a növényen, az alatti földterületen található, illetve ott telel. Mégis mik ezek? A teljesség igénye nélkül:

· almatermésűek tűzelhalása,

Tűzelhalás almafán.

· baktériumos eredetű ágelhalások,

· alma, körte ventúriás varasodása,

· birs diplokarponos betegsége

· levéltetvek,

· atkák,

· pajzstetvek,

· vértetűk,

· kajszi és őszibarack pszeudomonászos (gutaütés) elhalása,

· dió xantomonászos betegsége,

· körte, cseresznye, meggy, mikoszferellás levélfoltossága,

· szilvarozsda,

· cseresznye, meggy blumeriellás és fómás foltossága,

· dió gnomóniás betegsége,

· kajszi apiognómiás levélfoltossága,

· kajszi sztigminás betegsége,

· mogyoró lisztharmat,

· alma lisztharmat,

Lisztharmatos almaág.

· kajszi lisztharmat,

· Őszibarack tafrinás levélfoltosodás,

· szőlőlisztharmat,

· körtelevélbolha,

· rózsák levélbetegségei, stb.

Levélbeteg rózsa.

Mikor végezzük?

A permetezést ősszel a lombhullás közben kell végezni, mert ekkor a lombon áttelelő károsítók ellen is hatékonyabban védekezhetünk. Ha netán már lehullott a lomb, akkor se essünk kétségbe, és pláne ne mondjunk le erről a védekezésről. Ebben az esetben a lehullott lombot is permetezzük át alaposan, még akkor is, ha azt a később összegyűjtjük, és elszállítjuk. A lomb égetését szándékosan nem írom. Nem vagyok híve a nyakló nélküli kiskerti tüzelésnek. Nagy pazarlásnak, és legfőképp környezetünkkel, lakótársainkkal szembeni támadásnak tartom a füstölést. A kerti szerves hulladéknak a komposztálókban a helye. Most nem térek ki a komposztálásra, de annyit szeretnék megjegyezni, hogy felejtsük el végre a manapság mélyen belénk rögzített komposztálási módokat. Ma a komposztálás alatt nem azt értjük, amit a természet művel az elhalt szerves anyagaival, hanem azt hogy ki tudja csicsásabban összegyűjteni a kerti hulladékot. Néhány komposztálásra ajánlott edényzetnek köze sincs a komposztáláshoz. Viszont az eladójuk jó pénzt tud keresni velük. Legegyszerűbb komposztálás, ha a szerves anyagot egyszerűen csak kiterítjük a kert egy éppen szabad szegletére. Ezt más néven talajtakarásnak is hívhatjuk.

De vissza a permetezés idejéhez. Nos ősszel végezzük fagymentes időpontban. A permetezés és a fagyás között múljon el legalább 12 óra.

Milyen növényeket permetezzünk?

Gyakorlatilag az összes fás szárral nyugalmi állapotba kerülő lombhullató növényt lehet lemosó permetezéssel védeni. A permetezés létjogosultságát az dönti el, hogy milyen károsító és mekkora intenzitással támadta meg az adott növényt a vegetációs időben. Ha ugyanis egy egészséges, ellenálló növénnyel rendelkezünk, akkor felesleges a permetezés.

Lágyszárú élő lombozattal rendelkező növényeket az erős vegyszer koncentráció károsíthat, ezért esetükben nem javasolt a lemosó permetezés.

Milyen szerrel permetezzünk?

Hála a növényvédő szert gyártók leleményességének a piac tele van alkalmazható szerekkel. Hosszú lenne felsorolni őket, ezért inkább iránymutatást szeretnék adni, a többit pedig a szakkereskedések hozzáértő eladói biztosítják.

Az alkalmas szer kiválasztására a legjobb útmutatót az adja, hogy mi ellen szeretnénk permetezni, konkrétabban milyen károsítók gyengítették a védendő növényt.

Ha:

· Állati kártevők, közülük is a szívó károsítók okoztak gondot (atkák, levéltetvek, pajzstetvek, vértetűk), akkor olajos lemosót kell választanunk.

· Gombás, vagy baktériumos fertőzés esetén réztartalmú szerekkel védekezzünk.

· Gyakran előfordul, hogy állati baktériumos és gombás károsítással is szemben állunk, erre valók a kombinált szerek, melyek a rézen, olajos lemosón felül ként is tartalmaznak.

Néhány közismert szer; Bordóilé Neo, Bordói por, Champion, Rézkén, Olajos rézkén, Bordóilé+Kén Neo, Vektafid.

Hogyan permetezzünk?

A permetezés alapos legyen, terjedjen ki minden apró részletre, a törzset, ágakat minden irányból alaposan járjuk körbe és nagy mennyiséggel permetezzük le. Mint az eljárás nevében is benne van, lemosó szerűen folyjon a permetlé az ágakon, törzsön, faleveleken. A kezelés során lényegesen nagyobb mennyiségű permetlével kell számolnunk, mint amennyi egy hagyományos permetezés során elfogy.

Milyen agrotechnikai kiegészítő munkálatokat érdemes elvégezni?

Mi az az agrotechnika!?! A növénytermesztésben olyan beavatkozások gyűjtőneve, amely vegyszerek használata nélkül a károsítások elhárítására irányul.

Nem szabad csak a lemosó permetezésben bízni. A permetezés nagyon jó kiegészítője, sőt sok esetben még a helyettesítője is egy-egy jól elvégzett agrotechnikai beavatkozás.

Milyen eljárások tartoznak ide?

1. Beteg, károsított növényi részek eltávolítása.

2. Növényi sebek kezelése.

3. Károsítók fizikai megsemmisítése.

4. Károsítók összegyűjtése, majd megsemmisítése csapdák segítségével.

Nézzük őket részletesebben.

Beteg növényi részek eltávolítása.

Ebbe aztán minden beletartozik, akár a teljes növény likvidálása is. Mivel a nyugalmi időszak alatt ellátandó munkákról van szó, ezért nem térek ki az ebbe a csoportba sorolható összes agrotechnikai munkára, csak az itt aktuálisakra.

Mumifikálódott termések leszedése. Télre a fán maradó termések többnyire betegségek melegágya, ezeken, illetve ezekben telelnek a betegségek áttelelő képletei. Ilyen például a monília. Ezért fontos ezeknek az egykor volt terméseknek a leszedése.

Mumifikálódott őszibarack.

Ágakra rászáradt levelek szintén betegségek miatt maradtak fenn a fán. Egészséges levelek ősszel lehullnak. Ha nem így tesznek, akkor annak nyomós oka van. Az ilyen leveleket ággal együtt távolítsuk el.

Beteg ágak levágása. Gyakran előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kárt okozó szervezet a hajtáson marad, megpróbál ott telelni, hogy tavasszal ne kelljen messzire mennie. Ilyen lehet a lisztharmat, ami ugyan nem az ág felületén, hanem a rügypikkelyek között telel, de az ilyen ágat könnyen felismerhetjük deformációjáról. Az ilyen ágakat egészséges részig visszavágva kell eltávolítani.

Beteg, elhalt, károsodott kéreg, háncs eltávolítása. Ilyet többnyire a fás részeket támadó rákos betegségek okoznak, de egyre gyakoribbak a farontók (szú, cincér) által okozott elhalások is. Az ilyen kérget, háncsot az egészséges részig ki kell vágni, tiszta sebet kell kialakítani, majd ezt kezelni szükséges.

Károsodott kéreg.

A kéreg sötét elszíneződése elhalásra utal.

Jelenléte utalás a kéregelhalásra.

Minden növényi sebet kezelni kell.

A lombhullás után nagyobb rálátás nyílik a fa fásodott részére, koronájára, törzsére. Ilyenkor vesszük észre, hogy milyen sok seb tud keletkezni kedvenc növényünkön. ha ezek a tenyészidőszak során elkerülték a figyelmünket, akkor most vegyük a fáradtságot, vegyük észre, és kezelésbe őket. Ilyen sebeket keletkezhetnek mechanikai sérüléstől, amit okozhatunk mi magunk szüretkor, vagy a fa alatti munkák során, de törhetnek ágak a széltől, a termés súlyától, verheti jég a hajtásokat, vagy dörzsölődhetnek egymáson az erős légmozgás hatására, rossz kötözés következménye is lehet, és még sokáig lehetne sorolni. Lehet fagy hatására nyílt seb, vagy rákot okozó gombás, baktériumos betegség, de egyes fás részben élő, vagy onnan táplálkozó kártevők is előidézhetnek komoly sebeket. Jelentős sebzési forrás a metszés is, amikor nem körültekintően járunk el, vagy rossz helyen vágjuk le az ágakat.

A sebeket ki kell pucolni egészen az egészséges részig. Gyakran elég nagy háncsfelületet érinthet a munka. A kitisztításhoz éles kést, metszőollót, ágkaparót, drótkefét, spaklit is segítségül kell hívni. A kitisztított sebet le kell zárni fasebkezelő anyaggal. Kerüljük az olyan anyagok használatát (festékek, olajok), melyek mérgező anyagot, nehézfémeket tartalmaznak, és légmentesen zárják a sebet.

Károsítók fizikai megsemmisítése.

A károsítók télen igyekeznek láthatatlanná válni, igaz ezt nem miattunk teszik, hanem a hideg foga elől menekülnek, jelenlétük mégis feltűnik a vizslató szemünk előtt. Amint észrevesszük őket elő a szerszámot és végezzük ki őket, de ha ez nem is sikerül, akkor legalább gyérítsük a számukat. A kéregrontókat el kell pusztítani, de az atkák, levéltetvek, pajzstetvek esetében elég, ha jelentős csapást mérünk rájuk.

Károsítók összegyűjtése csapdák segítségével.

Nyugalmi időszakban erre a legjobb példa a hernyófogó övek, vagy telelést felkínáló szalmakupacok, melyekbe a menedéket kereső károsítók tömegesen elbújnak, így már csak össze kell gyűjteni és megsemmisíteni őket. Kicsit etikátlan ugyan, mert olyan ez, mintha ránk gyújtanák a házat, de talán még az érzelmes kertész is élhet ezzel a lehetőséggel.

Kertésztársak elő a vizslató szemeket, szemüvegeket, szerszámok a kézbe, indulás a csatábaJ!

Gyümölcsfák ültetése

2013-10-23T11:42:00.000+02:00

Akinek nincs ideje, vagy lelki ereje, ahhoz, hogy alaposan fontolóra vegye, hogy a gyümölcsfaültetést, telepítést, annak megpróbálok egy egyszerű 5 lépésből álló útmutatót adni, annak érdekében, hogy mégse csak úgy ad-hoc jelleggel kerüljön a kertbe a gyümölcs.

Szép gyümölcsfaoltvány.

1; LÉPÉS

Döntsük el, hogy milyen gyümölcsöt szeretnénk. Hazánkban nagyon sok gyümölcs termeszthető eredményesen. Ebből a szempontból is igen kedvező Magyarország földrajzi fekvése, éghajlata. leegyszerűsítve két nagy csoportba sorolnám a gyümölcsfajokat.

1. Hagyományos gyümölcsök, csoportját alkotják azok, amelyek szinte mindenki számára ismertek, szinte nap, mint nap fogyasztjuk őket. Ilyenek a cseresznye, meggy, alma, körte, őszibarack, ribizli stb.

2. Különleges gyümölcsök közé tartoznak a kevésbé ismert fajok, vagy a nálunk csak különleges körülmények között termeszthetők. Javaslom, hogy ebből a csoportból is bátran válogasson ki-ki a lehetőségeihez mérten. Őket további két alcsoportra bontanám:

a. az egyik a szabad ég alatt is eredményesen termeszthetők, a telet kisebb beavatkozással, vagy akár a nélkül is átvészelők csoportja ilyen pl. a kaki szilva, japán naspolya, mézbogyó, arónia, bodza, kökény, egyes kiwi fajták stb.

b. a másik a telet egyáltalán nem tűrők csoportja, ők tulajdonképpen a déligyümölcsök citrusfélék, passiógyümölcs, banán stb.

2; LÉPÉS

Válasszuk ki, hogy milyen fajtát szeretnénk. Főként a hagyományos gyümölcsök fajtáiból van bőséges választék. A kiválasztásnál fontos szempontok lehetnek:

· betegségekkel szembeni ellenállóság,

· érési idő,

· beltartalmi értékek, főként az íz, de a paleo kertben az íztől fontosabb a gyümölcsben található anyagok,

· növekedési erély,

· kültartalmi jellemzők, szín, nagyság, forma,

· termékenyülés, porzási igény.

3; LÉPÉS

Nagy vonalakban ismerjük meg a talajunkat, ahová a fát ültetni szeretnénk. Homokos, agyagos, vagy éppen átlagos. Meg állni e rajta a víz hóolvadás, vagy nagyobb esőzések után? Ha igen, akkor mennyi időbe telik, amíg elszivárog, felszárad a talaj? Néhány óra, vagy napok? Ezeket az információkat aztán mondjuk el a szakkereskedésben, ahol ennek megfelelően tudnak nekünk segíteni a választásban.

Jó lenne, ha ismernénk a talaj kémhatását. Ezt a patikákban, vagy nagyobb vizsgáló kis műszerrel mérhetjük meg.

Nem kell kétségbe esni, ha valamilyen extra talajunk van. Ma már nagyon jó fajták, alanyok vannak.

4; LÉPÉS

Vizsgáljuk meg, hogy mekkora és milyen területünk van. Ha bővében vagyunk a helynek, akkor nincsenek korlátaink, ha viszont szűkében, akkor már érdemes fontolgatni, hogy milyen gyümölcsöket is tudunk oda telepíteni. Fontos a fény mennyisége is, vannak kimondottan fényigényes fajok, míg mások elviselik a kisebb árnyhatást is. Szűkebb helyen is lehet több fával számolni, de akkor a művelésmódban, vagy a növekedési erélyben kell módosítanunk. Gyenge, vagy törpe növekedés, sövény, vagy karcsúorsó művelésmód stb.

5; LÉPÉS

A fentiek ismeretében már indulhatunk is a szakkereskedésbe. Barkácsáruházak kertészeti osztályára alaposabban kell felkészülni, mert ott a szaktanácsadás kevésbé működik. Náluk a választék is szűkösebb.

Vásárlási korlátot már csak a pénztárcánk szab. Szerencsések, akiknek nincsenek ilyen korlátaik, de mivel ők vannak kevesebben, ezért néhány tanácsot még adnék.

Gyümölcsfa szaporítóanyag jellemzően három típusba sorolható:

1. Szabadgyökerű fák olcsóbbak, de eredésük mindig hordoz némi kockázatot. Késő őszi telepítésük eléggé megbízható, főként, akkor, ha jó minőségű a szaporítóanyag. Telepítésük késő ősszel javasolt, de még a korai tavasz időszak is alkalmas lehet, ekkor ültetve azonban már nagyobb gondoskodást igényelnek.

2. Konténeres fák drágábbak, viszont eredésük szinte garantált, telepíteni a fagyos időszakot kivéve bármikor lehet, termést már a telepíts követő évben hoznak.

3. Földlabdás, nagyméretű fák a legdrágább kategória. Ezek esetenként már igen nagy növények, eredményes ültetésük késő ősszel van. Előnyük, hogy a telepítést követő ősszel már kiadós termést érlelnek, valamint kialakult koronaformájuk van. Ez főként a nagyon laikusoknak lehet előnyös.

4. Gyökércsomagolt fák, melyeket én nem vennék külön kategóriába, hisz ezek tulajdonképpen szabadgyökerűek. Ezt a kategóriát a webáruházak, katalógusáruházak honosították meg. Többet lehet kérni értük, de minőségbe semmivel sem jobban a szabadgyökerűektől.

MIKOR ÜLTESSÜNK?

Szabadgyökerűt, gyökércsomagoltat csak teljes lombhullás után késő ősszel, vagy igen korán tavasszal.

Konténerest a fagyos időszakot kivéve bármikor, sőt még az enyhe talajmenti fagyok sem jelentenek akadályt.

Földlabdást ősszel.

MIT TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

1. Készítsük elő megfelelően a talajt. Ássunk megfelelő méretű ültető gödröt. Kisebb gyökerű (pl. alma, körte, egres, ribizli) szabadgyökeres, és konténeres fáknak 80x80x80 cm-es, nagyobb gyökerű (cseresznye, sárgabarack, szilva, őszibarack, dió stb.) szabadgyökeres, és idősebb konténeres fáknak 100x100x100 cm-es, földlabdás, és igen nagyméretű konténeres fáknak esetenként 120x120x120 cm-es gödör is szükséges.

2. Ha igen rossz a talaj, akkor végezzünk teljes talajcserét az ültető gödörben.

3. Szervestrágyázzunk, melyre bármilyen szervestrágya alkalmas. A legjobb a karámos szarvasmarha, juh, kecske, vagy lótrágya, de bármilyen más is megfelel, mert úgy kell a trágyát elhelyezni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel. Az ültetőgödör aljába fánként 15-20 kg trágyát kell teríteni, ezt kissé össze kell keverni a gödör aljában fellazított földdel, majd erre 20 cm tiszta földet kell szórni, és erre kerüljön a növény gyökere. Evidens, hogy, ha a fát feljebb kell ültetni, akkor vastagabb földréteget kell szórni a trágyára.

4. Talajfertőtlenítsünk. Ha van talajlakó kártevő, ha nincs ültetéskor érdemes ellenük védekezni. Erre a szakkereskedések tudnak ajánlani szereket.

5. Metsszük meg a gyökereket. De ne a kereskedő tegye ezt meg vásárláskor, hanem mi otthon közvetlenül a gödörbe helyezés előtt. A gyökérmetszés lényege ugyanis, hogy a beszáradt sérült gyökereket eltávolítjuk, ezáltal friss gyökérképződésre serkentjük a növényt. Ha ezt a kereskedő végzi el, akkor jó esetben is órák telhetnek még el az ültetésig, ami azt jelenti, mintha semmit se tettünk volna.

Felső kis rajzban a metszlap látható. Piros szaggatott vonal jelzi, hogy egy körülbelül fél kör ívben kell húzódni a végeredménynek. Piros vonalak pedig a metszések helyét mutatják.

A gyökérmetszés mindig egészséges fehér részig történjen, ez lehetőleg elágazásokban végződjön. A sérülteket távolítsuk el, hajszálgyökereket nem kell piszkálni a ceruza, vagy attól vastagabb gyökereket úgy metsszük meg, hogy a metszlap a gödör aljával párhuzamos legyen.

6. Alaposan öntözzük be a növényt. Szinte iszapban álljon a fa.

7. Karózzunk és kötözzünk, hogy a téli erős szelek, ne tudják kimozgatni a növényt.

8. Kezeljük le a sebeket a fán. Bár elsősorban csak egészséges növényt vásároljunk, de szállításkor, ültetéskor előfordulhat, hogy megsérül. Ezeket sérüléseket éles késsel tisztítsuk meg, és kenjük be méhviasz alapú fasebkezelővel.
9. Jól válasszuk meg az ültetési mélységet. nem szabad se túl magasan, se túl mélyen ültetni a növényt. A legjobb, ha abba mélységbe ültetjük, ahogy növekedett a faiskolában. Az oltás helye nem kerülhet túl mélyre és túl magasra sem. Általánosságban elmondható, hogy az oltás maximum egy centivel kerülhet a föld fölé, vagy éppen alá.

Megfelelő ültetési mélység

MIT NE TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

Őszi ültetéskor semmi esetre se metsszük meg a fát, és ezt ne is hagyjuk másnak se. Semmi sem indokolja a tél előtti metszést, csak kárt okozunk vele. Ha netán törött ág lenne a fán, akkor azt természetesen levághatjuk, de ez sem feltétlenül indokolt. Most nem akarom tételesen cáfolni azokat az okokat, amelyekkel a kereskedésekben érvelnek a késő őszi metszés mellett, de higgyétek el, hogy csak kacsák. Komoly szakmai könyvek is óva intenek a késő őszi metszéstől.

MILYEN CSEMETÉT VEGYÜNK?

Korábban már szóltam a szabadgyökerű, konténeres, földlabdás, gyökércsomagolt lehetőségről. Ezek közül a gyökércsomagoltat nem javaslom, azokat sokkal korábban kiszedik a földből, raktárakban tárolják, csomagolják, majd ismét tárolják, és így jut el a fogyasztóhoz. Sokszor hosszú heteket, hónapokat is áll a raktárban, mire földbe kerül, így az eredése is kétségesebb.

Szabadgyökerű között is van két csoport, a suháng (nem HUSÁNG), és a koronás. A suhángot annak javaslom, aki maga szeretné kialakítani a fa koronáját.

Suháng és koronás gyümölcsfa szabvány méretei, és stilizált rajza.

A többiről már korábban részletsebben írtam.

Csak egészséges fát vásároljunk, hacsak nem vagyunk nagy növénybarátok, és esélyt szeretnénk adni a beteg egyedeknek is.

Szép, egészséges gyökér.

Pocokrágás a gyökéren. Na ilyet azért ne vegyünk meg.

A gyökér legyen életerős, ne legyen kiszáradva, tartalmazzon hajszálgyökereket is. A törzs egyenes sérülésmentes, a korona szintén. Koronában kisebb hajtásvégi törések nem okozhatnak problémát. Kártevő, kórokozó jelenlétére utaló jelek ne legyenek a növényen.

Szépen sebesedett gyümölcsfa oltási hely.

Bal felsőn egy szép szabályos koronás gyümölcsfa vázágak elhelyezkedése, jobb felsőn a szabálytalan vázág elhelyezkedés, bal alsón a másodosztályú koronás gyümölcsfa szabályos vázág elhelyezkedése, míg a jobb alsón a másodosztályú szabálytalan elhelyezkedésű korona látható. Legjobb a bal felső, de, ha nagyon muszáj, akkor a jobb alsó is megfelelő választás lehet.

Eredményes gyümölcsfa telepítést kívánok!

Szamóca metszése, gondozása.

2013-08-28T12:19:00.004+02:00

A szamócát sokan a gyümölcsök királynőjének tartják. Meg kell mondanom, hogy nem jogtalanul. Bár nekem nem a szamóca a legkedveltebb gyümölcsöm, de kecses megjelenése, élénk színe, zamatai, lágy íze méltán emeli királynői magasságokba.

Beltartalmi értéke kiváló. 88-91% vizet, 6-8% cukrot, 1,5-1,8% szerves savat, 1,2-1,5% cellulózt, 0,5-1% fehérjét, 40-100 mg C vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Anyagcsere élénkítő és étvágyfokozó hatása van. pezsgős poharak szélén kimondottan jól mutat, Sangria kedvelők is előszeretettel eszegetik kedvenc italuk mellé. Fogyasztás, tartósítás szempontjából is sokoldalú növény. Fagyasztható, befőzhető, szárítható és nyersen is fogyasztható. Lekvárok, dzsemek, szörpök, ivólevek, aszalvány, befőttek készíthetők belőle. Sőt újabban a szamóca bor is felkapottá vált.

Gyökérnövekedése az egész vegetációs időszak (március- november) alatt tart, de elkülöníthetünk két fő időszakot:

1. Tavasszal a levelek képződése előtt megindul a gyökérfejlődés, és biztosítja a kezdeti gyors startot a növénynek.

2. Nyár végén pedig alapot biztosít a megújulásnak, az új levelek kifejlődésének, a tő megerősödésének, és a telelésre való felkészülésnek. A nyár végi intenzív gyökérnövekedésnek köszönhető az őszi telepítési időszak is.

A gyökérnövekedés megindulásához tavasszal 5-6 fokos talajhőmérséklet szükséges. Fontos ezt megjegyeznünk, észben tartanunk, ugyanis fagyzugos, hideg helyeken pont emiatt sokkal később indul fejlődésnek a szamóca. Itt van jelentősége a talajtakarásnak is, ami a szamóca esetében is kétélű dolog lehet. Túl korai takarás szigeteli a téli hideg talajt, azaz nehezebben tudja azt felmelegíteni a tavaszi napsugár. Megmondom őszintén, hogy én állandó takarást alkalmazok a szamócánál. Tapasztalom a későbbi fakadást, de ez nem zavar, mivel az így takart állomány sokkal egységesebben telel, a tövek erőteljesebbek, mint a nem takart kontroll területé.

A gyökérfejlődés optimuma 15-20 fok között van. Kánikulai napokon a fejlődés leáll, extrém szárazság mellett gyökérkárosodás állhat be. A szamóca gyökere oldalirányban 80-100 cm átmérőjű kört foglal el, mélységben 15-20 centiméterig hatol a talajba. A gyökerek zöme azonban 40-50 centiméter átmérőjű körben helyezkednek el. Ez nagyon jól megmutatja számunkra, hogy milyen sor,- és tőtávolságra telepítsük.

Gyökértörzsének tőrózsában álló, levelekkel borított föld feletti része a talajfelszín közelében az oldalrügyekből elágazódásokat és rajtuk új tőrózsákat képez. A kacifántos mondat nem az ostorindákat takarja, hanem azt, hogy az egy szál palántaként elültetett növény terebélyesedik, egy gyökérre épülve több tő különíthető el.

Ültetni egy gyökértörzses és egy tőrózsával rendelkező példányt szoktunk, amely 3 év alatt éri el maximumát, mind fejlettségben, mind pedig termésmennyiségben. Ezt követően a tő öregedésnek indul, megújulása vontatottá válik, termés mennyisége, mérete és minősége csökken.

Tőrózsája alsó leveleinek hónaljában lévő rügyeiből hosszú ízközű, kúszó jellegű hajtásokat, ostorindákat fejleszt. Az indaképződés már a virágzás idején megkezdődik. A virágok eltávolításával erőteljesebbé válik. Ez akkor lehet fontos, ha van egy nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező tövünk, és azt szeretnénk továbbszaporítani.

A szamóca tavasszal 8-12 naponként hoz egy új levelet, egy-egy új levél kifejlődéséhez 21-30 nap szükséges, melyek 1-3 hónapig életképesek, majd elszáradnak, elpusztulnak, átadják helyüket az új leveleknek. A tavasszal képződött levelek hosszabb nyelűek, és nagyobb levéllemezűek, mint az a nyár végi, ősziek. Az ősziek már a télre készülnek tömzsibbek, jobban tömörödnek, védik az tövet. Nagyon fontos az áttelelt levélszám, mert ők biztosítják majd az energiát a kezdeti fejlődéshez.

A virágrügy kialakulásának feltétele az egyszer termőknél a rövid nappalok, a többször termő fajták a nappal hosszúságra nem érzékenyek.

Virágai hímnősek, öntermékenyek, megporzásukban a méhek, legyek és rovarok segítenek.

A szamóca fejlődésére jellemző, hogy tavasztól nyár közepéig a vegetatív részei fejlődnek, azaz a levél, szár, termés, gyökér, majd a nappalok rövidülésével, a hőmérséklet csökkenésével a generatív fejlődési szakasz következik, ami a virágrügyek kialakulását jelenti. A nyár végi őszi időszaknak meghatározó szerepe van a jövő évi termésben, ekkor dől el, hogy mennyi virág is lesz a szamócán, a tavasztól nyár elejéig tartó időszak pedig azt dönti el, hogy a virágból mennyi, és milyen minőségű termés érlelődik.

A szamóca termeszthető szabad földben különféle edényekben, zsákokban, erkélyen, teraszon, termesztő létesítményben, sőt legújabb módja a hidrokultúrás termesztés, ami abszolút talajnélküliség jelent. Itt a termesztés már elválik a talajtól, a növény gyökere egy folyamatosan áramló folyadékban van, a folyadékot egy számítógép vezérlete szerkezet tartja olyan állapotban (pH, oxigénszint, tápanyagok), mely a szamócának a legoptimálisabb. A nagyon korai eper jelentős része már így termesztődik.

Telepítésének két fő időszaka ismert. Ezen kívül bármikor ültethető. A két fő időszak előnye, hogy termőre fordulása, és termésmennyisége ekkor tervezhető a legjobban.

1. tavasszal március végétől-május végéig, ekkor nagyon kevés termésre számíthatunk a telepítés évében, sőt május után telepítve a virágát már ki is kell törnünk azért, hogy jobban tudjon koncentrálni a jövő évi termésre.

2. nyár végén augusztusban, egyes szakirodalmi adatok szerint augusztus 20-ig, ekkor ültetve van elég ideje, hogy a következő évre felkészüljön, kialakulnak a virágrügyek, szép termésre számíthatunk, én ez utóbbit részesítem előnybe.

Talajban nem túl válogatós. Előnyben részesíti az enyhén savanyú, tápanyaggal ellátott, levegős, és pangó víztől mentes talajokat. A pangó vizet egy-két napig sem viseli el gyökérkárosodás nélkül.

Szüret utáni teendők.

A talajtakarásnak, az elmúlt őszi szervestrágyázásnak, és a folyamatos öntözésnek köszönhetően nekem elég szép állapotban van az eprem nyár végére. Sok helyen siralmas állapotban találom. Téves azt gondolni, hogy letermés után magára kell hagyni a növényt. aki így tesz, az a jövő évi termésről mond le.

A letermést követően a szamócának több energiája marad az ostorindák fejlesztésére. Az indák képződését a hosszú nappalos megvilágítás , és a magas hőmérséklet is indukálja. A képződés üteme a rendszeres öntözés, és jó tápanyag ellátottság (elsősorban nitrogén) mellett robbanásszerűen növekedik.

Sajnos nem a legjobb kép, de biztos vagyok abban, hogy mindenki tudja mik azok az ostorindák a szamócán.

Az indák megtartása csak akkor indokolt, ha szaporítóanyagnak neveljük őket (erről korábban már írtam), minden más esetben el kell őket távolítani mert:

· hiányuk növeli a szamócatő oldalelágazódásainak számát, azaz erősödik, nagyobbodik a tő,

· elősegíti a rügydifferenciálódás arányát, a virágzatonkénti virágok számát,

· növeli a terméshozamot,

· könnyebbé teszi az ápolási munkát,

· nem sűrűsödik be az állomány, ezáltal a betegségek számára sem válik optimálissá a mikroklíma.

Mivel a tavaszi lomblevelek már nem élnek sokáig (lásd fentebb a levél élettartama), és rajtuk amúgy is betegségek jelennek meg, terjednek el, ezért érdemes tőlük megszabadulni a szüretet követően.

Elöregedett beteg tavaszi levél. Sőt a közeli képen látni egy szárat is, amin szintén megjelent a betegség, hosszanti sötétbarna foltként látható.

De az eltávolításuknak ettől sokkal jelentősebb okai is vannak. Ezek:

· az idősebb tavaszi levelek vegetatív növekedést serkentő hormonokat termelnek, melyek gátolják a virágrügyképződést, így kedvezőtlen hatással vannak a jövő évi termésmennyiségre,

· kedvezőbb lesz az oldalelágazódások, és nyári levelek fejlődése,

· hatékonyabb növényvédelmet tesz lehetővé, eltávolításukkal már eleve sok károsítótól szabadulunk meg,

· javulnak a rügydifferenciálódás feltételei,

· könnyebben gondozható az ültetvény.

Az indák és a lomb eltávolításán túl a letermett dudvaszárakat is ki kell vágnunk.

Házi kertben kézi módszerrel végezzük, egyszerűen metszőollóval vágjuk ki. Természetesen erre alkalmas metszőollóval. A túl bumfordi ollókkal nem férünk oda a gyenge levél,- virágszárakhoz. Erre a célra a legalkalmasabbak a kis méretű mellévágós metszőollók. Metszőollókról másik cikkemben írok részletsebben.

Nagyüzemi körülmények között nem is metszésnek hívják ezt a nyár végi műveletet, hanem kaszálásnak, vagy égetésnek. Ott ugyanis nincs idő, és költség arra, hogy kézzel bíbelődjenek a feladattal, ezért gépi kaszával egyszerűen lekaszálják a szamócát, vagy lánggal leégetik a föld feletti részt. Mi azonban ne kövessük ezt otthon. A letermett tövekről távolítsunk el mindent, kivéve egy-két fiatal, még teljesen ki nem fejlett levelet.

A metszés után a lenti kép alakul ki. A szamóca ültetvényünk szinte teljesen kopasszá válik. A képen jól látni a kezeletlen és a már kezelt rész közötti kontrasztot.

Ne féljünk elvégezni a munkát, mert az eper gyorsan új leveleket hajt, megerősödik. A munka után 3 héttel már így néz ki az ültetvény.

Olyannyira megerősödött három hét alatt, hogy már indákat is fejleszt, aminek annyira nem örülök, ezért ismét eltávolítottam őket, annak érdekében, hogy ne vessék vissza a virágrügy differenciálódást.

A metszés után pótoljuk a tápanyagot. én frissen szedett baromfi trágyával oldottam ezt meg. Egyszerűen ráterítettem a régi, talajtakaró rétegre.

Majd, mivel az idei és tavalyi nyár is bizonyította, hogy nincs annyi időm a kert öntözésére, amennyire szükség lenne, ezért úgy döntöttem, hogy automatizálom a gazdasági kert öntözését is. Így a szamócához csepegtető öntözőrendszer alakítottam ki.

Ez egy nagyon hasznos rendszer, és ami fontos víztakarékos, közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, így nem kedvez a betegségek terjedésének sem, nem úgy, mint az esőztető öntözés.

De az öntözésekről máshol írok részletsebben. Két soronként kell kihúzni egy csövet, melyet fémkampóval rögzítettem a talajhoz.

A kialakítás gyors, és nem is drága. Egy méter cső ára 140,-Ft. persze vannak ennek különféle változatai, melyek lehetnek drágábbak, vagy olcsóbbak. nekem ez vált be, ezért ezt javaslom mindenkinek.

Az öntözés megoldása után a területet ismét leterítettem talajtakaró anyaggal, ami esetemben leylandi ciprus apríték. Azért ez, mert az eper enyhén savanyú talajt kedvel, és a leylandi apríték pont ezt nyújtja. Így néz ki az eperágy a unkák után.

Bíztatok mindenkit, akinek eperágya van, hogy azonnal kezdje meg a munkákat. Az eper is hálás növény, minden gondoskodást meghálál.

A végén egy kis önreklám. Honlapomon http://www.kertember.hu/ működő webáruházban a munkákhoz minden szükséges anyag, kellék beszerezhető. Metszőolló, eperpalánta, tápoldat, öntözőrendszer alkatrészek. Ha valami még sincs fenn az csak azért lehet, mert még nem volt időm feltölteni. Érdeklődjetek felőlük.

A leander nyári metszése.

2013-08-23T19:49:00.001+02:00

A leander népszerűsége töretlen hazánkban. Régebben a módosabb magánkertekben, ma már szinte minden kertben, sőt egyre több közterületen is találkozhatunk vele. Nagyobb városok bátran felvállalják gondozásukat, dacolnak az utca emberének gyűjtő szenvedélyével és akár egész utcákat, vagy nagyobb tereket népesítenek be leanderrel.

A leander metszés nélkül is szépen fejlődik, idősebb korára hatalmas bokorrá, fává növi ki magát, virággal telt hajtásai erősen visszahajolnak. Nálunk nem könnyű nagy méretűvé növelni, ami annak köszönhető, hogy a klímánk alatt kifagy, ezért telelő helyre kell vinnünk, és bizony komoly súlyt képez egy-egy idősebb tő. Növekedésének korlátja tehát az az edény, amelyet még mozgatni tudunk. Metszésére nálunk szükség van. Arra próbáljuk ösztönözni, hogy viszonylag kicsi mérete ellenére is bőséges virághozammal ajándékozzon meg bennünket. Metszéssel nevelhetünk belőle törzses fácskát is.

El kell dönteni, hogy miért metszünk. Ehhez szükség van a leander alapos tanulmányozására.

Pontokba szedem a metszési lehetőségeket:

· túl nagy a növény, kinőtte az edényt, a telelőt, súlya miatt nem tudjuk mozgatni, ekkor visszaifjítjuk, méretében csökkentjük,

· nagyon megnyúlt, virág nélküli leveles hajtásai olyan hosszúak, hogy a virág széthúzza a növényt, ekkor célunk a növény kompaktabbá tétele,

· elöregedett, egyre kevesebb hajtást fejleszt, virághozama csökken, formátlanná vált, ekkor ifjítjuk,

· alulról felkopaszodott, ekkor megújítjuk,

· sűrű, nehezen kezelhető, áttekinthetetlen, apró virágot fejleszt, ekkor ritkítjuk

· betegség hatalmasodott el rajta, vagy valamilyen sokk érte, ekkor védekezési célból metszük,

· törzses formára szeretnénk nevelni, ekkor alakítási célból metszük,

· nincs vele semmi gond, szeretnénk, ha formában tartaná magát a leander, ekkor fenntartó metszésben részesítjük,

Természetesen ritka az, amikor a fentiek közül csak az egyik miatt metszünk. A leggyakrabban több cél ötvözésére van szükségünk a metszés során.

Leggyakrabban fenntartó metszést végzünk. Aki rendszeresen metszi a leandert, annak valószínűleg tavasszal sem kell nagy beavatkozást végrehajtani, a nagyobb munkák 5-8 évenként jelentkeznek. A fenntartó metszéssel kisebb hibákat, enyhébb betegségeket, sűrű hajtásrendszert, megnyúlt ágakat is korrigálhatunk. Menjünk tehát lépésről lépésre.

Szerencsések azok, akiknek virágzás után is problémamentes marad a leanderük.

Milyen problémákra gondolok?

· A virágok jelentősen meghajlították a vesszőket.

· Dús virágzás miatt gyenge a hajtásnövekedés, képződés.

· Betegség, kártevő támadta meg a növényt.

· Fizikai sérülés érte, elsősorban szélre, és jégverésre gondolok.

· Gondozási hiányok miatt szenved a leander (talaj,- tápanyag,- vízhiány).

· Túlzott hajtásnövekedés. Többnyire akkor fordul elő, ha szakszerűtlen volt a tél végi metszés, vagy gyenge volt a virágzás.

Fenntartó metszéssel mindezeket korrigálhatjuk.

Nekem több fajta és több méretű leanderem van. Nincs köztük két egyforma. Az egyik korán virágzik, a másik alacsony növekedésű, a harmadik érzékeny a betegségekre, a negyedik hajlamos a sűrű hajtásrendszer képzésére stb. A sok közül a fenti kettőt választottam, mert ők majdnem olyanok, mint az állatorvosi lovak, azaz produkálják az összes hibát. Annak ellenére gondolom ezt, hogy messziről nem néznek ki rosszul, sőt szépen is virágoztak. Apropó virágzás. Sokan azért nem állnak neki a leander nyári metszésének, mert még virágzik. Gondolván, hogy majd akkor, ha már elnyílt. Van számukra három rossz hírem.:

Ha valóban teljesen elnyílik a nyár vége felé, akkor valamit rosszul csináltak a gondozása során.
Sosem fog elnyílni teljesen, csak az egyes pont esetén, még a telelőben teljes sötétség mellet is képes virágozni.
Ha mégis meg akarják várni a virágzás végét, akkor kifutnak a metszés optimális idejéből, így jobb, ha neki sem állnak.

Adódik tehát a kérdés; Mikor van a nyári metszés optimális ideje?

Legjobban úgy tudnám megfogalmazni hogy:

akkor, amikor túl van a tömeges fővirágzáson,
virágot fejlesztő hajtásainak kevesebb, mint 1/3-án van már csak virág,
augusztus közepe-vége.

Van azonban egy eset, maikor nem szabad nyáron metszeni. Akkor, ha tavasszal erősen megmetszettük a leandert. Mért? Ebben az esetben a leander egész nyáron a hajtásfejlesztéssel van elfoglalva, pont augusztus elején ér el abba a stádiumba, maikor új hajtásai végén megjelennek a virágok, és egy pici virágzással ajándékoz meg bennünket. A nyári metszéssel pont ezeket a virágokat távolítanánk el és fosztanánk meg magunkat a kevéske virágdísztől is. A tavasszal erősen metszett leanderek a következő nyáron fognak erősen virágozni.

Mint látható a fenti képeken az egyik növényemen már alig akad virág, a másikon viszont még szép számmal találni, tehát érettek a metszésre.

A metszés során törekedjünk, azaz a metszés célja:

A túl sűrű növény ritkítása.
A beteg sérült hajtások visszavágása, esetenként maradék nélküli eltávolítása.
Az elnyílt virágok kimetszése, kivéve, ha magot szeretnénk fogni. De mért tennénk. Sokkal eredményesebben szaporítható dugványozással.
Túlzottan lehajló ágak visszavágása.
Elágazódások serkentése.
A leander stabilitásának megőrzése, fokozása.

Először a sérült, beteg hajtásokat távolítjuk el. A sérülés, károsítás mértékének megfelelően visszavágva, vagy súlyosabb esetben tőből eltávolítva.

Beteg ágrész.

Ezt követően kiritkítjuk a sűrű részeket. A lenti képen látni, hogy mennyire be tud sűrűsödni. Ez a dzsungel pedig a betegségek melegágya.

Ritkítás során először e leggyengébb ágat, majd az egy pontból indulók közül szintén a gyengébbet, vagy rossz pozícióban lévőt távolítjuk el. Mi minősül rossz pozíciónak? Ha:

túlságosan kifelé hajlik,
nagyon közel van egy erősebb hajtáshoz,
beszorul két erős hajtás közé,
megtartásával felborulna a leander viszonylagos szimmetriája, azaz egyoldalúvá válna.

Ilyenkor fel kell áldozni az erősebb hajtást a későbbi siker érdekében.

Gyakran előfordul, hogy egy erőteljes idősebb hajtás alsó 1/3-ból tör elő sok apró hajtás. Ezeket el kell távolítani. Lenti képek.

Ritkítás utána túlzottan meghajlott hajtásokat kell visszavágni, oly mértékben, hogy az előtörő új hajtásoknak esélyük legyen függőleges fejlődni. Lenti képek.

Következő lépésben a hosszúra nyúlt, felkopaszodott ágakat vágjuk vissza rövidre ezzel részben elágazódásra serkentjük a leandert, részben pedig biztosítjuk a stabilitását. A jövő évi virágtömeg kevésbé tudja meghajlítani a rövidebb fás ágakat.

Ezt követően a növény felső részében fakadó gyenge oldalhajtásokat ritkítjuk ki.

Majd pedig az elnyílt virágokat távolítjuk el.

De nem így.A képen látható, hogy ez a metszőolló robusztussága miatt alkalmatlan arra, hogy benyúljunk vele a szűk helyekre. Erre a finom munkára kisebb méretű virágollókat kell használni. A képen túl hosszú csonkot hagy a vágás, így nem tud időben és kellő mértékben begyógyulni a seb.

A metszés végén formás, szellős növényeket kapunk, melyek még idén új hajtásokat fejlesztenek. Ezek a hajtások a telelés során is érnek differenciálódnak, így tavasz végén, nyár elején már virágot bont a leander.

A cikkben nem foglalkoztam a betegségekkel, de mint a képeken látható, bizony van belőlük. Metszés után fontos teendő, hogy a leandert megszabadítsuk ezektől a károsítóktól, majd a növény földjét frissítsük, akár úgy hogy kivesszük, és egy kicsit a gyökereit is megkurtítjuk, vagy pedig csak egyszerűen rátöltünk az összeesett földre. A képen is látható, hogy mennyivel lejjebb van az edényben a föld szintje. Kapjon a leander friss tápanyagot, melyben megemelt dózisban jelenjen meg a kálium. foszfor. Nitrogénre már csökkent mennyiségben van szüksége, a kálium a telelésben segít a növénynek.

A metszés során nem kell kétségbe esni. A leander nagyon jól megújuló növény. Ha ejtünk is hibát, azt gyorsan ki fogja korrigálni.

Friss információk

2013-06-14T13:24:00.002+02:00

Nyáron is szükséges metszeni, de sajnos ilyenkor kevesebb időm van hosszabb lélegzetű cikkek írására, ezért a Facebook-on hoztam létre egy oldalt, ahol rövid, aktuális információkat képeket teszek fel. Ha van kedved látogass el oda is. Ha tetszik az oldal, akkor oszd meg a barátaiddal, hátha Ők is hasznos hírmorzsákra lelhetnek.
https://www.facebook.com/Kertember