Portfólió

Blogok és podcastok az oktatásban

2020-04-27T03:43:00.001-07:00

A mai bejegyzésem témája a blogok és podcastek megjelenése az oktatáson belül. Ha már a 21. században élünk, ahol a digitális oktatás több országban is elkezdte már bontogatni a szárnyait, semmiképp nem szabad elsiklani ezen téma fölött sem.

A blogok, podcastek felhasználásának formáival egy YouTube videó segítségével ismerkedtem meg. Már korábban is érdekelt mindkét terület, jómagam is blogoltam néhány évig, így van benne tapasztalatom - de arra még nem gondoltam, hogy mindezt az oktatásba is belevihetem, noha a megnézett videó sokat segített abban, hogy elkezdjek máshogy vélekedni a blogok és podcastek felhasználásáról.

Első reakcióm:
- a blogról: nem volt számomra újdonság a blogok ismertetése. A blog arra szolgál ugyanis, hogy egyénileg, de akár csoportosan is, valamely választott célközönség számára bejegyzéseket lehessen írni és közzétenni. Egy bejegyzés azonban nem csupán szövegből állhat, de rengeteg multimédiás tartalmat is megoszthatunk benne, például képeket, videókat, grafikákat, különböző alkalmazásokat. Egy blog teljesen egyénre szabott, így ebből a szempontból nincs megadva, milyennek kell lennie - pont ezt tartom benne az egyik legpozitívabb jellemzőnek, hiszen valamennyien kiélhetjük benne személyes kreativitásunkat, mindenféle kötöttség nélkül. Bár arra nem gondoltam még, hogy mindezt az oktatásra is ki lehet terjeszteni, számomra meglepő volt az ötlet, különösen azért mert az mintavideóban rengeteg szaktárgyi példát is bemutattak.
- a podcastről: személyes tapasztalatom sosem volt podcastekkel, legalábbis nem olyan formában, hogy én magam is szerepet játszottam volna benne. Hallgattam időnként különféle podcasteket, ezek főként valamely szaktárgyamhoz, vagy magához az oktatás témájához kapcsolódtak, és aktuális problémákat vitattak meg. A podcast azonban nem csak egy sima beszélgetés, vita alapjául szolgálhat, de vannak, akik konkrét hírmegosztásra, interjúk készítésére, történetek elmesélésére használják. Mindez szintén az internet világában jelenik meg, ehhez is bárki hozzáférhet. Ahogy a blogokkal kapcsolatosan, a podcastről sem gondolkodtam úgy, hogy akár az oktatásban is felhasználható felületet biztosíthat, de a YouTube videó megnézése után több ötlettel is gazdagodtam.

Szaktárgyi felhasználás:
- magyar nyelv és irodalom: ezen szaktárgyam képviselőjeként kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyerekek tudjanak szöveget olvasni és értelmezni, szöveget alkotni, hogyha arra kerül sor, mert ez nem csupán a kommunikációt, kreativitást és az íráskészséget, fejleszti, de nagyon hasznos a mindennapokban is. Az oktatóvideóban több példát is láthattam arra, hogy ezen a tantárgyon belül hogyan alkalmazható a blog, illetve a podcast. Leginkább két ötlet tetszett meg nagyon, ezek közül az egyik az online újság vezetése. A lényege, hogy az egész osztály hozzáférhet a közös bloghoz, melyet minden héten más-más diák szerkeszthet. Így év közben mindenkire sor kerül, valamennyi tanulónak produkálnia kellene egy-egy cikket, bármilyen általa választott, de magyarhoz kapcsolódó témáról. A kötetlenség fenntartja a motivációt, a témájuk kapcsán történő kutatómunka bővíti ismereteiket, és a cikk megírásával javul a szövegalkotási készségük is. A másik ötlet az irodalmi napló, amelyet szintén hasznosnak tartok. Ezt egyénileg képzelem el, minden diáknak lenne egy saját blogja, ahol egy általa választott regényszereplő történeteit meséli el E/1 számban, saját gondolatait hozzáadva. Remek feladat a kreativitás fejlesztésére. Ezen felül érdekes lehet egy "osztály-podcast" rendszeres megtartása is, ahol a diákok csoportosan vitázhatnak egy adott irodalmi, nyelvtani témáról, problémáról. Ez nem csupán azt segíti elő, hogy megfelelő módon megtanuljanak kommunikálni, de az érvelés művészetével konkrétabban is elsajátíthatják a vita művészetét, ami a hétköznapokban egy szintén fontos, állandóan megjelenő tényező.
- történelem: a történelem lényege főként a tárgyilagosság. Kicsit jobban kötött, mint egy irodalmi, nyelvtani szöveg, a kreativitás valamennyire háttérbe szorul, de még így is fejleszthető készség. Az oktatóvideó egyik ötlete, mely szerint egy történelmi eseményt több szereplő szemszögéből is meg lehet eleveníteni írásban blogbejegyzésként, határozottan tetszett, felkeltette az érdeklődésemet, és úgy hiszem, mindenképpen alkalmaznám ezt a feladatot a jövőbeni diákjaim körében. Amellett, hogy fejleszti a kreativitásukat és íráskészségüket, még konkrétabban is megtanulják az adott eseményt kiváltó okokat, következményeket, így ha felkészülnek belőle egy adott számonkérésre, már nem lesz nehéz dolguk az anyag átismétlésével. Szintén blogbejegyzés, de akár egy podcast téma is lehet, hogyha egy diák egy adott történelmi korszakot, stílusirányzatot mutat be alaposabban. A blogbejegyzés esetében ezt multimédiás tartalmakkal is lehet bővíteni, azonban egy virtuális beszélgetést is színesíteni lehet akár interjúk készítésével - például, az adott diák szülei, testvérei, osztálytársai mit gondolnak az aktuális korszakról, stílusról, témáról.

Korábban még nem volt alkalmam az oktatáson belül felhasználni sem a blogot, sem a podcastet, de a bemutató videó kedvet adott ahhoz, hogy mire végzett pedagógus legyek, több ilyen ötlettel is feldobjam a tanóráimat. Nem csak érdekesebbé teszik ugyanis magát az oktatást, az aktuális anyagot, de mélyebb ismeretet biztosítanak a gyerekeknek, emellett több készségüket is fejleszti, melyekre fentebb már hoztam néhány példát.
A legfontosabb szerintem, hogy olyan feladatokat adjunk a diákoknak, amelyek akár személyre szabottak, hiszen a virtuális oktatásban a lehetőségek tárháza végtelen, mindenki megtalálhatja azt a témát, módszert, ami leginkább közel áll hozzá, így valóban élvezettel dolgozik az adott tananyag feldolgozásán. Fontosnak tartom továbbá, hogy valamilyen támpontot a diákokkal közösen kidolgozva megadjunk nekik, mert a határtalan szabadság pont, hogy elősegíti a bizonytalanságot annak kapcsán, miről is írjanak, miről beszéljenek. Ha segítséget kérnek tőlünk, lényeges, hogy tudjunk nekik anyagot, forrást biztosítani munkájukhoz, illetve az értékelés szempontjánál is szem előtt kell tartani, hogy a kritériumok mindenkinek megfeleljenek. Nem utolsó sorban pedig figyeljünk arra, hogy milyen feladatot adunk a diákoknak! Nyilvánvaló, hogy egy podcastet inkább az idősebb korosztálynak érdemes vezetnie, akik már jártasak a szóbeli megnyilvánulásban, jobban ismerik az érvelés és a vita művészetét. A fiatalabbakat fokozatosan kell hozzászoktatni az ehhez hasonló digitális feladatokhoz, nekik inkább ajánlatos a naplóírásos, egyéb kreatív feladatok kitűzése, ahol akár meseszerű keretek között hozhatnak létre különböző bejegyzéseket.

- a képek forrása: Google kereső -

Multimédia az oktatásban

2020-04-20T06:05:00.003-07:00

A mostani bejegyzésem az előzőhez kapcsolódik, amelyben a digitális történetmesélést ismertettem röviden. Most azonban kicsit konkretizálni szeretném a már leírtakat, illetve bemutatni egy példán keresztül, hogyan is néz ki egy ilyen digitális mese, miért jó, miért hasznos az oktatásban.

Történelemszakos tanárként kitaláltam egy olyan feladatot, amelyet a diákok párokban, csoportokban is akár, el tudnak készíteni. A cél az, hogy a tanulók együttműködési, kommunikációs készségüket, továbbá kreativitásukat fejlesszem és ráébresszem őket arra, hogy a digitális technológiával való tanulás tud szórakoztató is lenni. Ennek segítségével ugyanis könnyebben memorizálhatják az adott tananyagot, történelem esetében például egy-egy fontosabb eseményt, következményeit.

A feladat: a diákok 4 csoportot alkotnak, a csoportok között pedig kisorsolunk az adott tananyaghoz kapcsolódóan bizonyos eseménytörténeteket. Ilyen például Mátyás uralkodása, melyet több szakaszra is bonthatunk: az uralkodás előtti éveket, a fogságot, majd a koronázást ábrázolhatja az első csapat, a trónra kerülést, a belpolitikai intézkedéseit a második csapat, a külpolitikáját és harcait egy harmadik csapat, végül a Beatrixszel kötött házasságát, és annak következményét, a reneszánsz stílus behozatalát a negyedik csapat.

Ezt be tudják mutatni egymásnak, hasznosíthatják majd a dolgozatra, témazáróra való készülés során, hiszen a vizuális anyagot sokkal egyszerűbben jegyzik meg főleg így, mesébe illesztve.

Valamennyi témához készítettem egy-egy mintát a StoryboardThat segítségével:

Az első kép Mátyás koronázását ábrázolja, a második politikájának szintén fontos eseményét, egy harcot örökít meg, végül pedig utolsó feleségével, Beatrixszel látható a trónteremben, akinek köszönhetően a reneszánsz stílusa teret hódított.

Sokat segít, ha a gyerekek előre készített értékelési sablont kapnak, így követni tudják, mi minden szükséges ahhoz, hogy munkájuk ne csak szórakoztatásra szánt eszköz legyen, de hasznos, felhasználható tananyag is mások számára.

Egy ilyen jellegű feladatot az alábbiak szerint értékelnék:

A maximálisan megszerezhető pont 12 minden csapat számára, ez 4 pontból tevődik össze:

- Korhűség: mennyire igyekeztek a diákok korhű alkotásokat készíteni?

3 pont: a mese képkockái alaposak, korhű módon vannak ábrázolva,

2 pont: a mese képkockái (részben) elkészültek, de nem korhű sablonokat alkalmaztak,

1 pont: a mese képkockái csak vázlatosan készültek el, nem tükrözik a korhű leírást.

- Felismerhetőség: mennyire ismerhetők fel a fontosabb karakterek, mennyire ismerhető fel az adott történelmi esemény a mesében?

3 pont: teljes mértékben felismerhető,
2 pont: részletekben felismerhető,
1 pont: egyáltalán nem felismerhető.

- Kreativitás: mennyire engedték szabadon fantáziájukat, mennyi modult és lehetőséget használtak ki?

3 pont: a diákok több hátteret, karaktert, illusztrációt és animációt hasznosítottak,
2 pont: a diákok csak néhány modult alkalmaztak a készítéshez,
1 pont: a diákok egysíkúan készítették el a mesekockákat, alig használtak animációt hozzá.

- Prezentálás: mennyire részletesen mutatják be munkáikat?

3 pont: a gyerekek elmagyarázzák részletesen, mit ábrázolnak a képkockák, esetleg történelmi forrásokat alkalmazva mutatják be azokat,

2 pont: a gyerekek tudják, mit ábrázolnak a képkockák, de nem tudják részletesen kifejteni,

1 pont: a gyerekek nincsenek tisztában az ábrázolással és a részletekkel.

Digitális történetmesélés

2020-04-20T05:18:00.002-07:00

Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a digitális világ mind felnőttek, mind gyerekek között. A mai tanulók nagy hányada képes boldogulni az internet világában, a programok sokaság között. Én is tájékozottnak vallom magamat, az IKT nevű kurzusom keretei között azonban megismertem egy egészen új "dimenziót", ami az ún. digitális történetmesélés.

Egy ismertető videóban elhangzik, hogy a digitális történetmesélés elősegíti a kreativitás és a kommunikáció fejlesztését. "Ez egy új tanulási stratégia, amely a tartalom szelekció, a tartalom rekonstruálás és a tudásfelépítés pilléreiből áll össze." Így fogalmazott Tusorné Fekete Éva, akinek minden szavával egyet tudok érteni.

A történetmesélés eleve izgalmas dolog, főként a fiatalabbak számára. Azt azonban sosem gondoltam volna, hogy tanulói személyiség- és készségfejlesztésre is alkalmas lehet, így leginkább az lepett meg, hogy a digitális történetmesélés alkalmazható az oktatás keretein belül.

A diákok - magamból kiindulva és tapasztalataim alapján - alapvetően sokkal motiváltabbak a tanulást illetően, ha a digitális technológia valamilyen módon bevonódik a tanításba, tanulásba. A digitális történetmesélést is hasonlónak képzelem: a gyerekek motiváltabbak lesznek a feladattól, illetve kiélhetik kreativitásukat a legfelsőbb fokon is. Ezen kívül fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy az ilyen jellegű munkák során egymástól is tanulhatnak a diákok, ötleteket meríthetnek a másiktól, amelyek új ötleteteket szülnek számukra, ezzel pedig mondhatni, egyénre szabják az adott feladatot - elvégre mindenki megoszthatja saját, egyedi történetét a többiekkel.

A fent már említett videó során különböző, erre alkalmas programokat ismerhettem meg, ilyen például a kisebb korosztálynak testhezálló LapodaMese, esetleg PowerPoint, de az idősebb korosztálynak is akad megfelelő programválaszték, lásd: Microsoft Sway vagy éppen a Pow Toon. Véleményem szerint mindegyik könnyen kezelhető program, így a diákok kellőképpen boldogulnának vele.

Az alkalmazások használatára nagyon nyitott vagyok, szeretném ugyanis érdekessé, kreatívvá tenni az óráimat későbbi munkásságom során. A videóban számos módszert említettek is, miképpen, milyen formában érdemes hasznosítani a digitális történetmesélést. Ami nekem leginkább tetszett, az az új anyag bevezetésének felvetése volt, de összefoglalásnál is kiválóan alkalmazható szerintem. Történelemből például remekül alkalmazható egyes személyek bemutatása animáció és rövid leírás segítségével, például a reformkort illetően, ahol a nagyobb történelmi alakok (Széchenyi, Wesselényi, Kosstuh, stb.) egy-egy animációját megjelenítve E/1. személyben mutatkoznak be, a gyerekek pedig kitalálhatják, kiről is van szó, hozzáfűzhetik további tudásukat a témához.

Írtam példát a tanári felhasználásra, de úgy hiszem, diákok is remekül boldogulnának a feladattal. A legjobb, hogy akár páros, akár csoportmunkaként is feladható, így a kreativitáson, kommunikáción kívül maga az együttműködő képesség is fejlődni fog. Történelemből például egy-egy adott korszakot, híresebb helyszínt alaposabban be lehet mutatni vele - fontosnak tartom ugyanis a háttértudás bővítését, és mindezt egy szórakoztató videó keretein belül remekül el lehet érni.

Tapasztalatom eddig csupán a PowerPoint programmal volt, de teljes mértékben nem használtam ki az alkalmazás adta lehetőségeket. Még nem volt alkalmam ilyen módon feldolgozni egy adott tananyagot, de abszolút nyitott vagyok rá főként, hogy a jövő oktatásában remélhetőleg nagyobb szerepet fog kapni a digitális technológia.

Fontos azonban, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a diákokat a különböző programok, így a digitális történetmesélés alkalmazására is. Bár könnyen elsajátítható a használata, érdemes támpontot, forrást, segítséget adni nekik egy-egy elvégzendő feladat alkalmával. Szem előtt kell tartani továbbá, hogyha sorozatos kiselőadásokat szeretnénk kérni a tanulóktól, akkor a témákat logikai sorrendbe építve bontsuk le, biztosítsunk kellő mennyiségű időt, anyagot, segítséget elkészítésükhöz. A közös munka nem csupán a gyerekeknek lesz élvezetes, de véleményem szerint tanárként is szórakoztató és hasznos ismerni egy ilyen fajta programot.

- a kép forrása: Google kereső -

Redmenta

2020-04-14T05:23:00.001-07:00

A mai bejegyzésemben a Redmenta nevű alkalmazást szeretném bemutatni.

A Redmenta egy könnyen használható, letisztult, roppant praktikus program, amelynek segítségével online feladatlapokat tudunk szerkeszteni. Tanárként nagyon hasznos alkalmazásnak tartom, biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben is használni fogom. A legjobb benne, hogy többféle feladattípus is szerkeszthető, így nem válik egyhangúvá a teszt kitöltése. Úgy gondolom, hasznos tapasztalattal gazdagodtam.

Példaként én magam is készítettem egy feladatsort egyik kedvenc költőmről, Petőfi Sándorról. A teszt magába foglalja életútját, főbb irodalmi alkotásait egyaránt. Tekintsétek meg:

- forrás: Redmenta -

Google az oktatásban

2020-04-01T01:38:00.000-07:00

A Google egy olyan internetes alkalmazás, amely gyakorlatilag mindenben a segítségünkre lehet. Nem hiába mondják, hogy "Google, a barátunk". Alapvetően sokszínű program, amely segítségével sokak által elérhetővé válnak a keresett információk, de itt nem csupán a sima, speciális keresőre kell gondolnunk, többféle alkalmazás is található a Google családjában. Ezek közül szeretnék hármat bővebben bemutatni, melyek összefüggésbe hozhatók akár a történelem órákkal is:

1. Google Maps: A térkép alapvetően fontos a történelem tantrágyának szempontjából. A megszokott, hagyományos formától azonban el tudunk térni, ha a Google Maps alkalmazását használjuk. Manapság az utcakép programjának segítségével testközelből is szemlélni lehet a különböző, történelmileg fontos helyszíneket is. Izgalmas lehet a gyerekek számára, ha nem csupán elhangzik egy adott helyszín az órán, de ők maguk is meg tudják nézni, hogy néz ki ma pl. a mogyoródi csata helyszíne - még jobb, ha tanárként régi képekkel rá tudunk világítani arra, mennyit változott az adott helyszín.

Az alábbiakban egy szaktársammal közösen készítettünk térképet a Google segítségével, mely az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményeit foglalja magába:
https://drive.google.com/open?id=1HwoRDGJwMIRvnLZ9fC27n1j-DYanP0Lg&usp=sharing

2. Google táblázat: Ennek használatát inkább házi feladatként adnám fel, hogy abból a kevés 45 perces órából ne menjen el rá annyi idő. A diákok is meg tudják csinálni otthon azt, hogy a Google táblázatban egyik oszlopba évszámokat, másik oszlopba eseményeket csatolnak hozzá az adott témakör alapján. Ezt kinyomtatva, összevágva gyakorolni, memorizálni is tudják ezen eseményeket, tudják egymás közt cserélgetni saját munkáikat, így mégis kézzel foghatóbb lesz számukra a gyakorlás.

3. Google diák: A történelmen belül is fontosnak tartom a szóbeli megnyilatkozást, de nem vagyok a frontális feleltetés híve - túl sok idő megy el vele az órából, és csak egyetlen diák tudásáról kapunk képet segítségével. A Google diák egy olyan alkalmazás, ahol ppt-ket lehet készíteni akár önállóan, akár közösen. Jó ötletnek vélem, ha egy-egy órán, egy bővebb témához kapcsolódóan a diákok párban kiselőadást tudnának tartani, melyhez gond nélkül alkalmazhatják ezt a programot. A kezelése nagyon egyszerű, mégis igényes diasorokat lehet készíteni vele.

A PIC-RAT modellt tekintve a fenti lehetőségek mindegyike helyettesítő funkciót tölt be, hiszen a tananyag megmarad ugyanúgy, csupán online, digitális környezetbe helyeződik át. Másfelől, az első kettő inkább kreatív feladat, míg a diákon való munkálkodás lehet interaktív is, hiszen egyszerre többen szerkeszthetik és férhetnek hozzá.

Ezen alkalmazások használatát - és a többi Google programot is - bátran ajánlanám több tanárnak is, hiszen kezelésük hamar megtanulható és egyszerű, mégis jobban feldobható velük a tanítás és tanulás. Az pedig, hogy sok alkalmazás a gyerekek számára is szerkeszthető, elkészíthető, még inkább motiválja őket a közös munkára és a különböző anyagok megtanulására.

Idővonal

2020-03-25T12:23:00.002-07:00

Az alábbi bejegyzés az ún. idővonalról fog szólni. Ez is a szófelhőhöz hasonlóan egy internetes alkalmazás, mely segítségre lehet tanároknak és diákoknak egyaránt az oktatásban. Az ábrán látható idővonalat egy egyetemista kolléganőmmel készítettük a Sutori alkalmazása segítségével:

A kétnyelvűség és a témaválasztás ötlete onnan jött, hogy ötvöztük egy-egy szakpárunkat, az irodalmat és az angol nyelvet. Úgy gondoltuk, William Shakespeare egy olyan személy, amely mindkét tárgyban fontos szerepet játszik, így vagy úgy. Többféle felhasználási módról beszéltünk példaként szem előtt tartva azt, hogy a feladat követelménye nyilvánvalóan korosztályonként változtatható.

1. Kiselőadás:

Egy kiselőadás során a gyerekek könnyen nyomon tudják követni az eseményeket, hiszen ad egy időkeretet a cselekménynek, illetve a prezentálónak is egy segédletet biztosít a fontosabb évszámokról, nevekről, illetve címekről ebben az esetben.

2. Ismétlés:

Az óra elején jól jöhet, ha van lehetőség egy kicsit átfutni, hogy miről is volt addig szó, hiszen Shakespeare nem egy órás téma, így az órák közti átívelésben is segíthet az idővonal. A gyereknek vizuálisan könnyebb megérteniük, hogy mi miután következett és így az ismétlés eredményes lesz, hiszen mire a dolgozathoz eljutnak, addigra már többször átismétlik a tananyag főbb pontjait.

3. Motiváció:
A diákokat nagyban motiválja az, ha digitális formában is látják a tananyagot. Ma már a könyvbéli száraz anyagokat is színesebbé, motiválóbbá lehet tenni számukra. Ha motiváltak, akkor pedig könnyebben megy a közös munka, avagy a tanulás. Emellett ha ők is kedvet kapnak, akkor a tananyag feldolgozása során egy-egy költő/ író életét is bemutathatják, amely pedig sikerélményhez vezethet. Az ösztönzés azért is játszik fontos szerepet, mert így nem csak a saját képességeiket, határaikat ismerhetik meg, hanem egymástól is tanulhatnak, amely közösségépítő és effektív lehet a tanulásban is, hiszen több felmérés is azt mutatja, hogy amit egymástól tanulnak a diákok, arra jobban is emlékeznek.

4. Tematikus terv:

Egy ilyen jellegű idővonalnál érdemes azt is észrevenni, hogy minimális információ felvitellel is készíthet az ember tematikus tervet, amit az elkövetkezendő 5-8 óráján aktívan használni fog és a különböző részeket egymásra építve vezeti fel az új ismereteket a diákok számára. Emellett kiemelkedő szerepet játszanak a nyelvek. Ha jobban szemügyre vesszük az alábbi idővonalat láthatjuk, hogy a magyar és az angol egyensúlyban van a leírt információk terén. Ezt azért fontos kiemelni, mert ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ez egy olyan csoport számára készült, ahol a diákok kezdő - középhaladó szint között vannak. A videók már angol nyelven vannak, de a YouTube lehetőséget biztosít a feliratokkal azoknak is akik még bizonytalanabbak, vagy szeretnék a videó közben látni, az eredeti szöveget. Fontos kiemelni, hogy az idővonal végén egy összefoglaló rövid videó is megtalálható Shakespeare életéről, így a tanult információk ismeretében már az idegennyelvű önéletrajzi videó sokkal érthetőbb lesz mindenki számára.

A PIC-RAT modell megjelenéséről: az idővonal valójában szinte minden területen alkalmazható. Lehet helyettesítő funkciójú, aktív avagy passzív, de persze kreatív, átalakító és interaktív szerepet is betölthet, ha a diákok készíthetik egyénileg vagy közösen egy kiselőadás vagy prezentáció keretein belül.
Bár tartottam a feladattól, mert elsőre bonyolultnak és sokrétűnek tűnt, mégis egyszerű az alkalmazás kezelése, hamar bele lehet jönni, és ami pozitívum, a megszerkesztett idővonalat több órán keresztül is felhasználhatjuk az iskolában.

- forrás: Sutori -

Szófelhő

2020-03-25T08:48:00.004-07:00

Mi mindenre jó a szófelhő?

A szófelhő a vizuális oktatás terén egy nagyon hasznos alkalmazás. Nem csupán mi, tanárok tudunk vele foglalkozni, de diákjaink is elsajátíthatják használatukat - akár párban, csoportosan is.

Az alábbi bejegyzésben 4 olyan tanulási alkalmazást gyűjtöttem össze, amely során a szófelhő kiválóan alkalmazható:

1. Memorizálás:

Erre a tanulási alkalmazásra készítettem el saját példámat is, melyet az alábbi képen megtekinthettek. Mivel az egyik tárgyam történelem, úgy hiszem, ebben az esetben remekül lehet alkalmazni a szófelhőt évszámok (de akár nevek, helyszínek, stb.) memorizálására. Az alábbi szófelhő a magyar reformkorral kapcsolatos fontosabb évszámokat foglalja magába. Kiváló páros munka lehet egy dolgozat előtti összefoglalásnál, ha a diákok az adott évszámokat kikérdezik egymástól, segítenek a másiknak, amennyiben az elakadna a feladat során. Ez mindenképpen interaktivitást követel meg, és tulajdonképpen helyettesítő szándékkal bír, hiszen ahelyett, hogy a diákok otthon, házi feladatként egyedül magolnák be és memorizálnák az évszámokat, társuk segítségével ki tudják kérdezni egymást belőle. Ez egyrészt a kommunikációt és a kooperációt is segíti, másrészt elmélyíti az eddig megszerzett tudást.

2. Asszociációs játék:

Akár egy új témakörnél is megjelenhet. Az óra címének felvezetése után megkérdezhetjük a diákokat, mit gondolnak, mi mindenről lesz szó a 45 percben? Mi mindenre következtetnek a címből?

Néhány szófelhő készítő alkalmazás lehetővé teszi, hogy a gyerekek egyszerre, online (telefonjuk segítségével) fel tudjanak lépni az általunk szerkesztett alkalmazás felületésre, és beüssék saját válaszaikat a témához kapcsolódóan. Ezt a folyamatot nyilván felsőbb éves diákoknál érdemes kipróbálni, akiknek van saját telefonjuk, tudják kezelni a hasonló online alkalmazásokat. Kisebbek esetén szerkeszthetjük mi magunk a szófelhőt úgy, hogy közben szóban mondják el nekünk ötleteiket, amelyeket be tudunk gépelni.

Meglehetősen kreatív feladatnak gondolom, amely kiegészítő jelleggel bír: a diákokkal együtt rakjuk össze, mi minden kerülhet szóba az órán az adott téma kapcsán, remek kiváltása a ráhangolódás szakaszának.

3. Reflexió:

Az asszociációs játékkal ellentétben ezt érdemes az óra végén alkalmazni. A felsős diákok, akik tudják online szerkeszteni a szófelhőt. Az óra lezárásaképpen mindenki reflektálhatna akár a tananyagra, akár az óra menetére. Egy-egy szóval válaszolhatnának arra, melyik rész volt nekik a legizgalmasabb, mi tetszett nekik leginkább az órán, mennyire találták elégedettnek a tanári előadásmódot, milyen érzést vált ki belőlük az elmúlt 45 perc? Ez meglehetősen demokratikus feladat, hiszen bizonyos fokig ugyan, de lehetővé teszi, hogy a gyerekek elmondhassák véleményüket. Így rögtön látják, a csoporttársaik hogyan vélekedtek ugyanazon óráról, és a tanárnak is visszajelzés arról, mely formákat érdemes megtartania, min kellene változtatnia adott esetben. Ezt is interaktív feladatnak gondolom, amely adott esetben a szóbeli reflektálást helyettesíti.

4. Csoportmunka:

Csoportmunka során is remekül alkalmazható program a szófelhő. Házi feladatként remekül feladható, hogy a csoportban minden tag készítsen egy-egy szófelhőt egy-egy, a tananyaghoz kapcsolódó történelmi személyről, vagy irodalom esetében egy adott versről olyan szavakat alkalmazva benne, amelyek körül írják a választott személyt/ verset. Csoportmunka során be lehet mutatni egymásnak, a tagok megfejthetik a másikét, majd akár egyet kiválasztva az egész osztálynak adhatják feladványként saját munkáikat. Ez a módszer kreativitásra ösztönzi a gyerekeket, átalakítja a tanulandó anyagot olyan téren, hogy nem szimplán könyvből olvassák és értelmezik őket. Segít mélyíteni a tudásukat, pozitívan hat kooperációs készségeikre is.

Munkám során a Tagul szófelhő készítő alkalmazást használtam.
Végezetül csatolnék egy videót a program használatáról, ha esetleg más is kedvet kapna kreativitása kiélésében a szófelhők birodalmában:

- forrás: Tagul -

21. századi készségek - Kollaboráció

2020-03-20T05:30:00.002-07:00

A 21. századi készségek kétségkívül fontosak nem csak az élet, a munka, de az oktatás terén is. Az alapkészségek elsajátítása főként az iskolához kötődik, tapasztalatom szerint ezeket mindenhol igyekeznek fejleszteni - azonban ami a további kompetenciákat illeti, azokra véleményem szerint nem fektetnek kellő hangsúlyt a közoktatáson belül.

Az ún. "4K", tehát a kritikus gondolkozás, kommunikáció, kollaboráció és kreativitás nem csupán az életben való későbbi elhelyezkedés során segítheti a diákokat, de kiemelten fontos az önreflexió szempontjából is.

Úgy hiszem, a fenti videó alaposan bemutatja ezen készségeket, de az egyikről, mégpedig az együttműködésről kiemeltebben szeretnék beszélni, és példával kívánom alátámasztani azt, hogyan tudnám személy szerint fejleszteni a diákok ezen kompetenciáját.

Kollaboráció: azaz együttműködés. A legtöbb munkahelyen manapság már csapatban, másokkal közösen kell dolgozni, ezért jó, ha a tanulók ezt a készséget már a közoktatás során elsajátítják és folyamatosan fejlesztik. Ennek legjobb módja a páros, vagy csoportmunkák. Példaként, egyik szaktárgyam a történelem, amelyet még azok számára is izgalmassá lehet tenni különböző ötletes feladatokkal, akik alapból nem lelkesednek ezért a tantárgyért.

A kollaboráció fejlesztésére az alábbi feladatot adnám: 3-4 fős csoportokban készítsenek a gyerekek olyan forrást/ oklevelet/ rendeletet, amely kapcsolódik az aktuálisan tárgyalt anyagrészhez. Így például, ha éppen a reformkor kerül elő témaként, csoportokban készíthetnek nemesi okleveleket, vagy törvényjavaslatokat - akár digitális formában is, amely az IKT tudásukat is fejleszti. Ezalatt megtanulnak együttműködni, megosztani egymással ötleteiket, tapasztalataikat, ami pozitív hatással lesz a kollaboráció fejlődésére.

- forrás: Shana Shewalt YouTube csatorna -

Elmetérkép használata

2020-03-17T10:40:00.003-07:00

Az alábbi bejegyzésben a MindMeister nevű internetes oldalt, annak hasznosságát mutatom be. Az elmetérkép-készítő alkalmazás ingyenes, így mindenki számára hozzáférhető, használatát pedig könnyű megtanulni.

Your browser is not able to display frames. Please visit Ady Endre on MindMeister.

Ady Endre by Georgina Merkwart

Én személy szerint a gondolattérképet arra használtam, hogy szemléltessem rajta Ady Endre költészetének főbb jellemzőit. Középiskolások számára egy témázáró előtti összefoglalónak tökéletesen alkalmasnak tartom ezt a megoldást, hiszen a főbb szempontokat, amelyeket tudniuk érdemes, mind tartalmazza. Nem csak mi, tanárok készíthetünk az alábbi alkalmazással elmetérképeket, de maguk a diákok is. Ezzel nem csak motiváltabban készülnek fel a számonkérésre, de a szerkesztés közben is elsajátítják a legfontosabb információkat, sőt - akár párban is elkészíthetik a térképet.

Ezen vázlat segítségével nem csak nagyobb téma lezárására, de akár felelésre is felkészülhetnek. Szóbeli kommunikációjukat, memóriájukat fejleszti, ha használhatják "puskaként" az elkészített gondolattérképet, így egy-két kifejezés alapján fel tudják idézni a tanultakat. Nekünk tanároknak, pedig érdemes az elkészített munkákat összegyűjteni, hogy más osztályoknál, évfolyamoknál is fel lehessen használni a gyors és könnyű tanulás érdekében.

Link: https://mm.tt/1441108458?t=WOykH7ZlAL

Feladat: Egészítsétek ki az elmetérképet Ady Endre további verseivel, melyek múzsáihoz köthetők! A felsorolt nevek mindegyikéhez 2-2 példát gyűjtsetek!

Ez alapján a PIC-RAT modellen belül egy KA (kreatív, átalakító) feladatról beszélhetünk, így a diákok is kivehetik a részüket a felkészülésben.

Bár az IKT kurzus ezen kontaktóráján nem vettem részt, így nem tudtam párban dolgozni egy szaktárssal sem, úgy gondolom, mindenképpen pozitív, ha nem egyedül készítünk az alkalmazás segítségével gondolattérképet - már csak az ötletek cseréje és az együttműködés fejlesztése szempontjából is.

- forrás: MindMeister -

Digitális források alkalmazása az oktatásban

2020-03-10T05:48:00.001-07:00

Az alábbi bejegyzésben a PIC-RAT integrációs modell segítségével szeretném bemutatni és példával alátámasztani, hogyan használható digitális formában az oktatáson belül a PK, illetve az IK dimenzió.

PK: azaz passzív-kiegészítő modell:

Ami passzív formában a leginkább hasznos, és kiegészíti a gyerekek alapvető tudását, az az esetleges videónézés. Manapság rengeteg YouTube csatorna készült hasonló céllal, példaként az alábbi Simple Historyt hoztam:

A kisfilmet az amerikai történelem tanulása során, azon belül is az amerikai elnök, John F. Kennedy pályafutásának vizsgálatakor érdemes megnézetni a diákokkal. Sok hasznos információt tartalmaz, a hangi és a képi világ pedig alapjában véve kelti fel jobban a gyerekek figyelmét, mint az anyag adott esetben frontális leadása.

Bár az alábbi kisfilm 10 perces, hosszútávon nyilván érdemes rövidebb terjedelmű videókat választani (mint például amilyeneket a zanza.tv produkál), hogy a kötelező mennyiségű anyagot tudásként adhassuk át a diákoknak.

IK: azaz interaktív-kiegészítő modell:

Ebben az esetben megoldás lehet a tanár által egy kvíz készítése, amit a gyerekek adott időintervallumon belül megoldhatnak - akár többször is. Ennek létrehozásában segíthet akár a Quizlet nevű internetes oldal, amelyen nem csak gyakorolni tudnak, de fel is tudnak készülni a tananyagból akár egy nagyobb terjedelmű számonkérésre.

Mindkét szaktárgyamat tekintve kiválóan alkalmazható. Történelemből könnyen párosíthatunk évszámokat nevekkel, vagy helyszíneket eseményekkel. Magyarból akkor érdemes kvízt készíteni a gyerekeknek, ha több íróról, költőről tanulunk, így párosítani lehet hozzájuk saját műveiket, esetleg egy adott költő verseinek címét rövid tartalmukkal.

Úgy gondolom, mindenképp fontos a mai oktatásban a digitális források bevitele, mert a diákok sokkal motiváltabbak, szívesebben tanulnak, ha olyan eszközök is rendelkezésre állnak ehhez, amelyek használatát már megszokták.

Digitális kompetenciáim

2020-02-12T02:23:00.003-08:00

Digitális kompetencia: mi az és mire jó?

Olyan kulcskompetencia, a digitális technológiák teljes körének az információszerzés, a kommunikáció és az alapvető problémamegoldás céljából való magabiztos és kritikus használatát foglalja magában - fogalmazza meg a School Education Gateway.

A cikk továbbá kitér arra is, hogy a digitális kompetencia nélkülözhetetlen ma már a tanuláshoz, a munkavégzéshez és az aktív társadalmi szerepvállaláshoz, és mindezt olvasva felötölhet bennünk a kérdés: vajon mi mennyire vagyunk kompetens használói? Erre próbálok választ adni az alábbi bejegyzésemben, megvizsgálva az ISTE, a TPACK, illetve a 2012-es NAT által meghatározott kompetenciákat.

Személy szerint fontosnak tartom, hogy a tanárok megfelelő szintű digitális kompetenciákkal rendelkezzenek. Erre törekszem én is.

Gyorsan tanulok, így az újítások és a korral való haladás nem jelentenek számomra problémát. Együttműködőnek tartom magamat, de képes vagyok önállóan is új dolgok elsajátítására és megtanulására. Az interneten otthonosan mozgok, minden információt megtalálok, amelyre szükségem van a tanulmányaimhoz - itt fontos hozzátenni, hogy hiteles források segítségével tájékozódom, az idők során megtanultam kiszűrni az olyan információkat, amelyek tévútra vezethetnek.

Törekszem arra, hogy a számos IKT eszközt annak megfelelően tudjam használni, és minden lehetőséget kihasználjak, amelyet magába foglal annak érdekében, hogy a tanításhoz felhasználhassam. Igyekezetemtől eltekintve azonban fejlesztendő területnek tartom az új alkalmazások és lehetőségek felismerését, használatát, melyekkel még hatékonyabbá tudom tenni a tanulást a magam és a leendő diákjaim számára. Fontos fejleszthető területnek látom a tudásépítést és gyarapítást. Bár régóta része vagyok a digitális világnak mind magánéletemnek, mind tanulmányaimnak köszönhetően, úgy gondolom, mindig van hová fejlődni, mindig tudunk újat tanulni. Ezt a tudást pedig érdemes tovább adni a diákoknak, akiket a kompetenciánk fejlesztésével képesek lehetünk motiválni. Számomra pedig ez a legfontosabb cél.

- képek forrása: Google kereső -