Mi újság Gyöngyösön?

Kormánydöntésre készítik elő az Együttélés Háza projektet

2014-01-17T09:33:00.004+01:00

A tavaly nyáron útnak indított gyöngyösi Együttélés Háza projekt háza táján mozgalmas volt az elmúlt fél év: folyamatos a lobbi, készülnek a látványtervek és alakul a történészi koncepció is.

2013 júniusában a város különböző pártállású képviselőinek közös szándéknyilatkozatával indult útjára Gyöngyösön az Együttélés Háza projekt. A támogatók között egyházi vezetők, frakcióvezetők, miniszterek neve is megtalálható volt a kezdetektől fogva. Az alapelképzelések szerint az utóbbi évtizedekben bútorboltként működő egykori Baumhorn Lipót-féle zsinagógát, a város egyik központi, emblematikus épületét újra méltó, kulturális tartalommal kellene megtölteni, egyfajta kulturális centrum és modern, múzeumi funkciót is betöltő kiállítóhely egységeként. A kialakítandó térben a múltra emlékezés mellett a kortárs törekvések, folyamatok is teret kapnak.

– A legszembetűnőbb változás az elmúlt fél évben, hogy már nem működik bútorbolt a gyöngyösi "nagyzsinagógában", de ennél sokkal komolyabb eredményei is vannak az eddigi egyeztetéseknek – számolt be a történésekről Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, a kezdeményezés elindítója. – Itt szeretnénk bemutatni helyi példákon keresztül a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, művészekre és kulturális mecénásokra szeretnénk emlékezni ezen a helyen: Richter Gedeonokra, Hatvany Lajosokra, Bródy Sándorokra – mondta el Balázs József.

A Baumhorn-zsinagóga – az ország második legnagyobb vidéki zsinagógája – ma magántulajdon. Jelenlegi tulajdonosa egyetért az Együttélés Háza koncepciójával, szeretné mihamarabb az épületet eladni erre a célra. A terveket a képviselő a Miniszterelnökséggel folyamatosan egyeztette az elmúlt hat hónapban. Az előkészítettséget és az épület jó állapotát tekintve a visszajelzések szerint jó esély van arra, hogy a több százmillió forintos projekt a tavasz folyamán pozitív kormánydöntést kapjon. Az első lépés az épület állami tulajdonba vétele, ezt követheti az épületet körülölelő, mára katasztrofális állapotú pavilonsor bontása, belső hozzáépítések bontása és az átépítés.

Az átalakításhoz már az első építészeti látványtervek is elkészültek, amelyeket elkötelezett gyöngyösi szakemberek, az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René építészek állítottak össze. Eperjesi László hangsúlyozta, a volt zsinagóga funkcióbeli átalakítása nem igényel jelentős beavatkozást. Az épület állaga jó, a meglévő stílusjegyeket modern látványelemekkel párosítva Gyöngyös egy újabb maradandó építészeti értékkel gazdagodhat. A tervezők nem csak a zsinagóga, hanem a környező épületek előtti tereket is egységesen, igényesen rendeznék.

A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség tavaly ősszel az ország egyik legfelkészültebb történészét, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményt irányító Dr. Szita Szabolcsot és helyettesét, Dr. Botos Jánost kérte fel. A tervek szerint a Gyöngyösön létrehozandó intézmény szakmai felügyeletét projektgazdaként a budapesti központ biztosítaná. Dr. Szita Szabolcs már az első egyeztetés során kifejezte: mindenképpen közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történészi szempontból megfelelően alátámasztott intézményhez szeretné a nevét és tudását adni. A szervezők számítanak a ma még fellelhető helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is, ezek összegyűjtésére helyi felhívás is megjelent.

Dr. Botos János, a Holokauszt Dokumentációs Központ igazgatóhelyettese, Balázs József országgyűlési képviselő és Mikecz Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egyeztet a projektről.

Szita professzor és a projektet segítő szakemberek grémiuma ezekben a hetekben is azokon a szakmai anyagokon munkálkodik, amelyek január végén az építészek elképzeléseivel együtt a gyöngyösi képviselő-testület elé kerülhetnek, elvi támogatás reményében. A projektet már támogatásáról biztosította Faragó László, Gyöngyös város polgármestere – húzta alá Balázs József. Hozzátette: a város is illő helyet találhatna az épületben több különleges helyi muzeális gyűjteményének, mint például a festő Herman Lipót hagyatékának vagy a Huszár Lajos Éremtárnak, de kiváló akusztikájú, korszerű rendezvényhelyszínként is szolgálhat az Együttélés Háza. A projekt nyomán Gyöngyös város ismertsége és turisztikai vonzereje tovább nőhet, vélte az országgyűlési képviselő.

Eredeti: http://magyarmuzeumok.hu/tema/1624_kormanydontesre_keszitik_elo_az_egyutteles_haza_projektet

Az Együttélés Háza Gyöngyösön - egy tabudöntögető magyar kulturális projekt: Harminc év pora

2013-08-15T09:33:00.001+02:00

Az Együttélés Háza Gyöngyösön - egy tabudöntögető magyar kulturális projekt: Harminc év pora: Több, mint három évtizede érintetlenül várta sorsa jobbra fordulását Gyöngyösön a zsidó imaház. A status quo ante hitközség itt hamarosan új...

Szemléletváltással lehet: van kiút a cigányiskolákból

2013-06-16T21:39:00.003+02:00

Egy sikeres mentorprogram története címmel tartott bemutatót Gyöngyösön a szegedi Motiváció Oktatási Egyesület három képviselője. A roma és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrálását célzó program hat évvel ezelőtt jött létre és Szegeden, illetve Hódmezővásárhelyen jelentős sikereket ért el.

Nagy Róbert, az eseményt szervező gyöngyösi Közös Jövőnkért Informális Civil Klub nevében elmondta, azért fontos nem romaként a cigányság és a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, fiatalság sorsával foglalkozni, mert ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink egy élhető városban élhessenek, ahol nincsenek olyan városrészek, melyekben nincs szakadék a társadalmi rétegek között, és nem érzi magát valaki úgy, mintha 100 éve megállt volna az idő. Kiemelte: gyermekeink, amikor óvodába jártak, együtt voltak roma gyerekekkel. Nem lehetett észrevenni különbséget vagy problémákat a gyerekek között. Ahogy az általános iskolába bekerültek, tanúja voltam, hogyan szakad a társadalom. Mindannyian láthatjuk, hogy az egyik gyerek sorsa a bukás és a kisegítő iskola, a másik gyereknek viszont egyenes az útja az egyetemig. A problémás gyerekek jellemzően olyan városrészből kerülnek ki, ahol joggal mondható, hogy 100 éve megállt az idő. Ha ezen nem változtatunk, akkor ez így is marad. Ezért jött létre a szegedi mentorprogramot bemutató rendezvény - tette hozzá Nagy Róbert.

Dr. Fejes József Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje előadásában elmondta, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok integrálása, támogatása nem csak a társadalmi szolidaritás kérdése. A statisztikák tükrében egyértelmű, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a munkanélküliség 5 százalékos. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél ez közelít a 40-45 %-hoz. A szakiskolát végzettek 15 százaléka munkanélküli. Ez egyrészt eloszlatja azt a mítoszt, miszerint, ha valaki rendelkezik egy ”jó szakmával”, akkor annak nem lesznek megélhetési gondjai. Még a szakmát szerzettek közt is nagy a valószínűsége, hogy nem talál állást. Ha pedig rendszeres munkához jut, akkor leggyakrabban nem abban, amit tanult, hanem betanított munkás lesz, jellemzően gyári szalagmunkán. A számadatok tehát azt támasztják alá, hogy jobban tesszük, ha törekszünk a felsőfokú végzettség megszerzésére. A magas iskolai végzettséggel rendelkezők jó hatással vannak a társadalom egészére. Kevesebb kiadást jelentenek az egészségügynek vagy a büntetés-végrehajtásnak. Magasabb a foglalkoztatottsági aránya az egyetemet vagy főiskolát végzetteknél, a gazdaság többet profitál belőlük. A statisztikák alátámasztják, hogy a magasabb iskolai végzettségű emberek több munkahelyet tudnak teremteni, mint a társadalom többi szegmensében elhelyezkedők. Magasabb fokú a környezettudatosságuk.

- Az iskolarendszerrel kapcsolatban leszögezhető - mondta dr. Fejes József Balázs - a jelenlegi formájában a különböző társadalmi csoportok elválasztását segíti elő azzal, hogy a különböző képességű tanulókat másként kezeli. A képesség szerinti szelekció a gyakorlatban átfordul a családi háttér szerinti szétválasztássá. Ezt a negatív hatást erősíti a szabad iskolaválasztás, ami egyébként a világ nagyobb, gazdagabb és demokratikusabb felén sem jellemző a gyakorlatban. A szabad iskolaválasztás egyik szűrője például az, hogy illegálisan felvételiztetik a gyerekeket. Ez azt eredményezi, hogy két azonos képességekkel bíró gyerek esetén azt fogják felvenni, amelyiknek tehetősebbek, vagyis a stabil középosztályhoz tartoznak a szülei. Jellemzően az iskolázatlan szülők nem választanak olyan iskolát, ahol magas a követelményszint. Aki mobilis (autója van, meg tudja venni a közlekedési bérletet), könnyebben választ iskolát. Magyarországon a gyakorlat tehát azt eredményezte, hogy annak van szabad iskolaválasztás, akinek van pénze utaztatni a gyerekét. A többinek nincs.

Egy másik ilyen negatív jelenségként említette dr. Fejes József Balázs, az úgynevezett „elcigányosodás” jelenségét. Ha egy intézményben 20-30 százalék fölé nő a halmozottan hátrányos helyzetű vagy cigány tanulók aránya, akkor onnan a középosztálybeli szülők elkezdik a gyermekeiket kivenni, másik iskolába íratni. Egyszerűen a jómódú és rosszabb sorú tanulók mentén válik ketté a társadalom. Ez több problémát is felvet az iskolák szemszögéből.

Az „elcigányosodó” iskolákban megjelenik a motiválatlanság, vagyis egyfajta, a tanulással szembehelyezkedő szubkultúra. Ezt a hatást a kortársak közege még fel is erősíti. A gyakorlatban ezt megváltoztatni nem sikerül, csak az amerikai filmekben. A pedagógusképzés erre nem készíti fel a leendő tanárokat. Probléma továbbá, ha egy iskolai osztállyal szemben alacsony elvárásokat támaszt a pedagógus, akkor a gyerekek is alacsony szinten fognak teljesíteni. Ezekben az iskolákban gyakran sok a kezdő tanár, akik aztán kevés ideig maradnak abban az iskolában vagy akár a tanári pályán. Előfordul az is az ilyen szakemberhiányos iskolákban - aminek nem volna szabad megtörténnie -, hogy nem azon a szakon tanító tanár megy be órát tartani. Ez a helyzet a pedagógus teljesítményét is lerontja, nem kap elismerést a munkájáért. Az ilyen iskolák mindehhez még zömmel rosszul felszereltek is. Tehát elmondható, hogy ez az iskolarendszer a szegénysorból származó tanulókat még inkább hátrányos helyzetbe taszítja. Nem a pedagógusok hozzáállása miatt, hanem maga a rendszer ilyen. Felerősödik az ördögi kör, melyszerint, ha valaki roma, akkor nem dolgozik, és nem dolgozik, mert nincs kellő végzettsége, mert hátrányt szenvedett korábban az oktatásban. Ezt nevezhetjük az esélyek beszűkülésének.

A motiválatlanság tanult viselkedési forma, nem veleszületett. Egyértelműen a hátrányos hatások miatt alakul ki. Az integráció viszont akkor hatásos, ha van vegyes oktatás, de csak alacsony számban vannak jelen egy-egy osztályon belül a hátrányos sorból érkezők. Ha megfelelő az arány, akkor működik. Nem csak a romákra igaz ez, a halmozottan hátrányos helyzetű diákokra általánosságban – tette hozzá dr. Fejes József Balázs a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje.

Dr. Szűcs Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Felnőttképzési Intézetének adjunktusa elmondta: a program eddigi legnagyobb feladata a szegedi gettóiskola megszűntetésével hozható összefüggésbe. A szakirodalomban gettóiskolának nevezik az 50 százalékosnál nagyobb arányú roma vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok által látogatott intézményt. A Cserepes sori Móra Ferenc Általános Iskolába a város halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak harmada járt. 2006-ban 80 százalékos volt a cigány tanulók aránya. Az országos kompetenciamérés eredményeit tekintve az intézmény Magyarország legrosszabban teljesítő tíz intézménye között volt. Csak az ellenpont miatt: mindez három villamosmegállónyira a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetétől, ami az ország egyik legkiválóbb pedagógiai műhelye. Dr. Szűcs Norbert az iskolában uralkodó extrém állapotokat jellemezve kiemelte, a program kezdetén találtak olyan hatodik osztályos tanulót, aki nem hogy funkcionálisan, hanem a szó hétköznapi értelmében teljesen analfabéta volt. Az iskola igazgatója tudatosan, éveken át megvezette a fenntartót. Eltitkolta a problémák mértékét, normatíva csalások történtek. 2007 tavaszán kezdték a mentorprogram kitalálói a deszegregációs folyamat előkészítését. Végül a szegedi közgyűlés három lépésben az iskola bezárása mellett döntött.

Az iskolai abnormális állapotokat szintén jól jellemezte, hogy a kiégettség és nemtörődömség a pedagógusok közt is aggasztó mértéket öltött. Előfordult például az a szinte értelmezhetetlen eset is, hogy tanóra közben, a hospitáló tanárjelölt jelenlétében nézett laptopján felnőtt filmet egy pedagógus kolléga. Napi szintűek voltak a verekedések, de nemcsak diákok közt, gyakran tanár és diák, szülő és tanár viszonylatban is. Nagyon magas volt a kvázi magántanulók száma, ez 70-80 főt jelentett, akiknek nem kellett bejárni az iskolába, nem írták be hiányzónak őket, ez hallgatólagos megegyezésen alapult. Ezt a helyzetet kellett megszűntetni. 129 diák átirányítását hajtották végre 11 különböző szegedi iskolába. Nagy volt a félelem a szülők körében, még mielőtt megérkeztek volna a megszűnő iskolából a diákok. Elkezdték elvinni gyerekeiket a 11 kijelölt befogadó intézményből más iskolákba. Az önkormányzat azonban hajthatatlan volt, sikerült ezt az elvándorlást megállítani.

A fogadó iskolák többnyire szkeptikusak voltak, úgy gondolták, hogy ezeket a diákokat majd hamar ki lehet ejteni a rendszerből, mert nem fognak teljesíteni. Az, hogy ez mégsem így történt a mentorprogramnak köszönhető. A problémás gyerekekkel együtt a pedagógusi kart is átirányították különböző iskolákba, csak kevesüknek szűnt meg az állása. A befogadó intézményekben sokszor őket is támadások érték. Hibáztatták őket, hogy tanulóik ilyen hiányokkal rendelkeznek, nem ismerték fel, hogy tanári felelősség mellett a rendszer is hibás. Ezért sok esetben a volt Cserepes sori diákok és tanárok egymás szövetségeseivé tudtak válni. A gyerekek beilleszkedése sikerült a legtöbb esetben az új iskolákba. Megértették a helyzetet, felkészültek a váltásra. Tudták, hogy amit a Cserepes sori suliban meg lehetett csinálni – pl. már alsósok is dohányoztak - , azt az új helyen már nem. A beilleszkedés egy másik érdekes vetülete volt a megszűnt iskolába járó tanulók szülei részéről felmerülő félelem attól, hogy a gyerek majd az új helyen nem tud úgy teljesíteni, ahogy az elvárható lenne. Ez a mentorprogramnak köszönhetően nem így történt – erősítette meg dr. Szűcs Norbert.

Kelemen Valéria, a Motiváció Oktatási Egyesület alelnöke és a mentorprogram koordinátora szerint a programban résztvevő gyerekek beilleszkedése sikeres volt. Ezek a tanulók nagy lemaradással indultak, a befogadói közeg sem feltétlenül pozitívan állt hozzájuk, ezért segítségre volt szükségük. A folyamat egésze sikeres volt, hiszen ma már ezeknek a tanulóknak a többsége középiskolai tanulmányokat folytat. A program jelenleg a hatodik évében jár. Az eredeti célja annyiban módosult, hogy ma már nemcsak roma, hanem nagyobb általánosságban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkoznak.

A mentorok feladata sokrétű, segítik a tanulmányi előmenetelt, korrepetálnak, vannak családi kapcsolattartók, szabadidős programokat szerveznek, adminisztratív feladatokat látnak el. Mindezekkel elősegítik, hogy a beilleszkedés, az újfajta szociális kapcsolatok kialakulása lehetőleg zökkenőmentes legyen. Az elmúlt hat év során változó volt a programban résztvevő gyerekek száma. Kétszáz fős létszám volt a legmagasabb, azonban ez mindig változott a támogatás mértékétől függően. Az első években a Roma Oktatási Alap finanszírozta a mentorok munkáját. Jelen évben a Motiváció Oktatási Egyesület saját finanszírozásában valósul meg a munka, így most mindössze 60 főt tudnak mentorálni.

Céljuk továbbra is az, hogy kapacitásukhoz mérten a lehető legtöbb gyereket tudják elérni. A program iránt egyre több helyről érdeklődnek az országban. Miskolcon már két évvel ezelőtt sikerült elindítani önkéntes alapon a munkát, ott a mentorok egy általános iskolában fejtik ki pozitív tevékenységüket – fűzte hozzá a program átvételével és más régióban történő meghonosításával kapcsolatban Kelemen Valéria, a Motiváció Oktatási Egyesület alelnöke.

(KB)

Múzeumot kaphat a zsidó és keresztény együttélés Gyöngyösön

2013-06-11T20:25:00.001+02:00

Június 9-én múlt hatvankilenc éve, hogy Gyöngyösről a gettókba zárt mintegy kétezer főnyi zsidó lakosságot útnak indították Auschwitzba, ahol a biztos pusztulás várta őket. Erről emlékeztek meg a helyiek a hétvégén.

A túlélők nevében Várlaki György beszélt. Kiemelte, néhányan élnek már csak abból a generációból, akik a testközelből érezhették a halált. Ezért a jövő nemzedékeinek oktatását

emelte ki legfontosabb feladatként. Radnóti Zoltán rabbi elmondta, a zsidó filozófia arra tanít mindannyiunkat, hogy meglássuk a múlt szépségeit és értékeit, ugyanakkor a jövőt kell építeni, mert az élet értelmét ez adja meg. Balázs József, a gyöngyösi térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében rámutatott, Gyöngyös mindig is a vallási felekezetek közötti példás együttműködés színtere volt. Az első világháború után 1917-ben, amikor egy tűzvész következtében Gyöngyös több mint fele megsemmisült, a leégett város és a Szent Bertalan-templom újjáépítéséért egyaránt lobbizott a református Puky Árpád polgármester a zsidó üzletemberekkel és a katolikus egyházzal. Ennek eredményeképpen a város és a templom is újraépült, és ezen összefogás emlékeként a gyöngyösi Szent Bertalan-templom egyike annak a kevés magyarországi katolikus templomnak, melynek falán márványba vésve emlékeznek meg a vészkorszak zsidó áldozatairól is. Az országgyűlési képviselő egyúttal bejelentette: a jelenleg bútoráruházként működő gyöngyösi Nagy Zsinagóga épületének megvásárlására létrejön egy alapítvány, mely az ingatlan megvásárlásán túl a Magyar Zsidó-Keresztény Együttélés Múzeumának létrehozására vállalkozik. Balázs József hozzátette: „a tervek szerint a ma bútorboltként működő, városközponti épület a zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados építő együttműködését, valamint annak elért eredményeit mutathatná be. Az új múzeum amellett, hogy úttörő módon segítheti a magyarországi és nemzetközi zsidó-keresztény párbeszédet, oldhatja az előítéleteket, ösztönözheti a történelmi előzmények hiteles ismeretét. Ennek érdekében nem kizárólag a holokausztra, vagy a helyi emlékekre koncentrál majd”.

A projekt Gyöngyös és térsége számára jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat. Ezzel hasznosíthatóvá válhat az a ma méltatlan állapotban lévő zsidó vallási, kulturális, művészeti hagyaték, amely a város építészetében, hagyományaiban évtizedek óta meghatározó. A cél érdekében született egy szándéknyilatkozat, melyet a helyszínen Weisz Péter, a KDNP Barankovics Izraelita Műhelyének vezetője, Dr. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Hiesz György a gyöngyösi MSZP elnöke, valamint Bozsik István Gyöngyös Város alpolgármestere láttak el kézjegyükkel a kegyeleti megemlékezést követően. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke kifejezte örömét, hogy széleskörű támogatást kapott az elképzelés, és emlékeztetett: maga is régóta szorgalmazta a zsinagóga mainál nagyobb megbecsülését, majd kifejtette, mindent el kell követni, hogy a holokauszt soha ne ismétlődjön meg. Bozsik István gyöngyösi alpolgármester (Civilek Gyöngyösért Egyesület) kiemelte, ily módon új közösségi térrel gyarapodna a város, és egyben a zsinagóga környéke is rendezhetővé válna a szomszédos épületekkel együtt. Sok, évtizedek óta húzódó ügy is megoldódna a városban, hiszen méltó helyre kerülhetne a festő Herman Lipót hagyatéka vagy a Huszár Lajos Éremtár. Hiesz György korábbi polgármester, a városi MSZP vezetője úgy vélte, sok gyöngyösi kívánsága az épület élővé tétele, méltó hasznosítása, amelyre a közelmúltban fiatal építészek egy csoportja megvalósítható terveket is készített már.

Zsinagógából bútorraktár

A gyöngyösi Új vagy Nagy Zsinagóga épületét 1931-ben adták át, mivel a korábbi épület 1917-ben a Gyöngyöst elpusztító utolsó nagy tűzvészben megsemmisült. A kétezer főt meghaladó gyöngyösi zsidóság első zsinagógája 1816-ban épült, így a gyöngyösi közösség az új épület felépüléséig a régi zsinagógát használta. A Baumhorn Lipót által tervezett impozáns zsinagóga-épület későbbi sorsa ellentmondásokkal teli. A holokauszt időszakát a korábbi közösség nagyjából ötöde, kevesebb mint 400 ember élte túl. A Baumhorn-épületet az újjászerveződő vallási csoport még hosszú időn keresztül használhatta, ám közben a hitközség létszáma folyamatosan csökkent.

Ebben az időszakban a kommunista hatalom általában egyházellenes, vallásellenes politikát folytatott és csak a „gleichschaltolt”, vagyis ellehetetlenített, az államhatalommal mindenben együttműködő egyházakat tűrte meg. Az egyházak és különösen a megmaradt zsidó egyház „gleichschaltolása” 1959-re következett be. Országosan ekkor erőszakolták ki, hogy adják el a helyi közösségek a zsinagógáikat. Jó ürügy volt, hogy a vallást, a vallásgyakorlást, a vallásos közösséget ily módon le lehet építeni, és direktívába adták az akkori hitközségi vezetésnek, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének (MIOK), hogy a zsinagógák eladását vigyék keresztül. Sós Endre, a MIOK vezetője, aki az Állambiztonsági Szolgálat II/5-C alosztályának „Sipos” fedőnevű ügynöke is volt, 1960. március 7-én kelt jelentésében számolt be a feletteseinek a gyöngyösi zsinagóga eladatásáról. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: egy teljes évig kellett viaskodnia a megmaradt hitközség vezetőivel, hogy ezt véghez vihesse. Az ilyen adásvételeknél általában gondoskodtak arról, hogy méltó funkcióval töltsék meg az egykori templomokat, az országban a legtöbb helyen ma is iskola, zeneiskola vagy könyvtár működik ezekben az épületekben. Gyöngyösön ez nem így alakult; az akkori városi tanács a megyei bútoripari szövetkezetnek engedte át az épületet bútorraktár céljára. Egy évtizeddel később vált bútoráruházzá a volt zsinagóga, s ez az állapot a rendszerváltást és privatizációs folyamatot követően is megmaradt a mai napig – hol kellemetlen érzést, hol szégyenérzetet kiváltva a gyöngyösi lakosokból.

Bútorboltból múzeum?

A Balázs József országgyűlési képviselő kezdeményezésére létrejött szándéknyilatkozatot egy alapítvány létrehozása követi. Az alapítók tisztában vannak azzal, hogy nem lesz könnyű feladat végig vinni a Magyar Zsidó-Keresztény Együttélés Múzeumának megnyitásáig az elképzelést, de van pozitív előkép. 1990-ben is társadalmi kezdeményezésre jött létre a Magyar Auschwitz Alapítvány, mely 2002-ben átalakult Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvánnyá. Ekkor létesült a budapesti Páva utca 39. szám alatti intézmény, mely az első állami alapítású holokausztközpont Közép-Kelet-Európában. Az alapítók szándéka szerint a gyöngyösi kezdeményezés megvalósulásával pedig az első ilyen jellegű vidéki intézmény jöhet létre Magyarországon.

Forrás:

http://magyarmuzeumok.hu/tema/1254_muzeumot_kaphat_a_zsido_es_kereszteny_egyutteles_gyongyoson

Pályázatra vár a Magyar Természettudományi Múzeum

2013-06-03T12:17:00.002+02:00

Az új pályázati kiírás már elkészült, ám jelenleg miniszteri jóváhagyásra vár – erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya a Magyar Múzeumok Online kérdésére a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) főigazgatói posztjára meghirdetett pályázattal kapcsolatban. Mint ismeretes: május elején az EMMI érvénytelenné minősítette az első fordulóban ez év február 12-én kiírt főigazgatói pályázatot, amelyen két pályázó indult: az intézményt jelenleg is irányítóBajzáth Judit főigazgató-helyettes, illetve az MTM Gyűjteményi és Kutatási Tudásközpontját igazgató Gubányi András. Az EMMI korábbi közleménye alapján az első forduló érvénytelenítésére azért került sor, mert a „beérkezett pályázatok nem tükrözték kellőképpen a tárca intézményfejlesztési terveit”.

Gagát gombpár
MTM Ásvány- és Kőzettár. A gombok függőleges mérete 3,5 cm 
A manapság inkább angol nevén (jet) emlegetett gagát drágakőnek  
használt, tömött, jól faragható és fényezhető barnaszén. 
Az elnevezés  ókori eredetű, de gagátfaragványok már a kőkorszakból ismertek. 
A gagát  gyászékszerek viselete igen elterjedt volt a  viktoriánus Nagy-Britanniában. 
A bemutatott gombpár XIX. századi angol munka.
Forrás: Facebook

A Magyar Múzeumok Online kérdésére az EMMI megerősítette, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatói pályázatának érvénytelenítése nem hozható összefüggésbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) közös épülethasználattal. Az épülethasználat pontos szabályozását a felek korábban megállapodásban rögzítették, eszerint zajlik a Ludovika épületében az érintett terek átadása az NKE számára. Emellett az EMMI leszögezte, hogy a tárca pontos intézményfejlesztési tervei az új pályázati kiírásban világossá válnak.

A Magyar Múzeumok Online kérdésére sem Bajzáth Judit, sem Gubányi András nem kívánta kommentálni a főigazgatói pályázat első fordulójának érvénytelenítését. Annyi azonban tudható, hogy az intézmény gazdálkodása jó, a vele szemben támasztott költözési ütemterveket időarányosan, határidőre teljesíti még akkor is, ha ez komoly megterhelést ró a szakembergárdára. Jelenleg is gőzerővel halad az Ásvány- és Kőzettár költöztetése.

Az első fordulós pályázati felhívás kevés mozgásteret engedett a pályázóknak. A konkrét kérdésekre jelentős eltéréssel nem is lehetett válaszolni, tekintve azt, hogy az MTM legfontosabb feladata idén, hogy a Ludovika épületén belül szűkebb helyre költözzön. Hasonlóan sok energiát igényel, hogy az intézményhez a múlt év végén integrálódott Zirc székhelyű Bakonyi Természettudományi Múzeumot és a Gyöngyösön található Mátra Múzeumot beillesszék az intézményi struktúrába. A Hatvanban létesülő Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kialakítása, kiállításainak építése ugyancsak komoly kihívás. Az szintén a jövő kérdése, hogy a 2014-es év elejére tervezett hatvani kiállítóhely ünnepélyes megnyitása megvalósul-e, mivel a múzeum jelenleg még nem teljes joggal az MTM része, előbb a jogszabályoknak megfelelően be kell csatlakoztatni az intézményi struktúrába. Ebből fakad, hogy a természettudományi múzeum háza táján az intézményi integrációk kérdése korántsem tekinthető lezárt ügynek.

A korábbi kiírás szerint a majdani főigazgató feladata lenne az országos besorolású intézmény gyűjteményezési, tudományos, kiállítási és közönségkapcsolati munkájának irányítása, az éves munkatervek kidolgozása, az intézmény külső és belső kommunikációjának összehangolása, valamint a kialakult szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése és bővítése bel- és külföldön egyaránt. A kiemelt szakmai feladatok között első helyen állt a csatlakozott, csatlakozó intézményi egységek szakmai és szervezeti integrációjának lebonyolítása, az új múzeum és a hozzá kapcsolódó tagintézmények gyűjteményezési, tudományos, kiállítási és közönségkapcsolati stratégiájának megfogalmazása, valamint az ehhez szükséges új szervezeti és személyi struktúra kialakítása. Ezek mellett az új főigazgatónak tovább kell vinnie a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott pályázatokat, például a SYNTHESYS-programot, amelynek keretében az EU számos országából fogadnak vendégkutatókat hosszabb időszakra. Szintén az új direktor feladata lesz előteremteni a múzeum működéséhez szükséges több százmillió forintos összeget, ugyanis a jelenleg picivel több, mint egymilliárd forintos összegből működő intézmény üzemeltetési költségeit a fenntartó EMMI csupán 30 százalékos arányban finanszírozza.

Az intézményt 2013. február 20-ig Matskási István főigazgató irányította, azóta Bajzáth Judit vezeti a látogatók körében népszerű múzeumot. A kulturális államtitkárság korábbi közlése szerint az azóta eltelt időszakban a múzeum megfelelően ellátta szakmai, közönségkapcsolati feladatait, megőrizte működőképességét és az országos múzeumok között is példaértékű munkát végzett a megszűnt megyei múzeumi intézményrendszerből átvett tagintézmények integrálásában, belső nyilvántartási és egyéb rendszereinek az „anyaintézményhez” történő harmonizálásában.

A Magyar Természettudományi Múzeum legalaposabb múzeumfejlesztési terve 1991-ben született, amikor a Budapesten belül három telephelyen működő intézmény új helyéül az egykori Ludovika Akadémia főépületét jelölték ki. A világviszonylatban is jelentős gyűjtemény fokozatosan vette birtokba új helyét, ám a folyamat a mai napig sem zárult le. A múzeum működését nagymértékben befolyásolta az a 2012 májusában született kormányhatározat, amely szerint 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Természettudományi Múzeum legnagyobb telephelyeként szolgáló Ludovika főépületébe költözik. Ez a döntés alapvetően érintette a múzeumot, hiszen a főépületben van az Embertani tár, az Állattár, az Emlős gyűjtemények, a Madártani gyűjtemények, az Ásványtani és az Őslénytani tár, a könyvtár, valamint az épületet üzemeltető részlegek, gépészetek. 2012-ben nagyobb visszhangot váltott ki a sajtóban is, amikor 20 százalékos létszámleépítés keretében 41 szakembertől kellett megválnia az intézménynek. A mostani költözés – ami sok esetben azt is jelenti, hogy a korábbihoz képest fele akkora helyre kell zsúfolni egyes gyűjteményeket –, nemcsak azért problémás az ott dolgozó szakemberek számára, mert minden egyes munkatárstól feszített tempót igényel, hanem azért is, mert a tavaszi és nyári hónapok a természettudományos muzeológusok számára a terepidőszakot jelentik, ami optimális esetben a gyűjtés és gyűjteményfejlesztés, a terepi kutatómunka ideje lenne.

Forrás: http://magyarmuzeumok.hu/muhely/1243_palyazatra_var_a_magyar_termeszettudomanyi_muzeum

Hatvankét ezer az álomfizetés a cigánysoron

2013-05-30T15:04:00.000+02:00

A roma integráció kérdéseit, a jelen és a közeli jövő lehetőségeit és tenni valóit elemezte az az eszmecsere, melyet a Károly Róbert Főiskola Üzleti Tudományok Intézetének Műhelybeszélgetések elnevezésű sorozata keretében tartottak.

Előadásában dr. Demszky Alma főiskolai docens az országos roma képet elemezte az elmúlt időszak népszámlálási adatai alapján. A 2011-es országos felmérés eredményeit a közelmúltban kezdték el publikálni különböző tudományos fórumokon. A két éve lezajlott adatfelvétel tanúsága szerint 315 ezren vallották magukat cigánynak Magyarországon, ez másfélszerese az 10 évvel korábbi számadatnak. A nyilatkozók közül 62 ezren vallották azt, hogy beszélik valamely cigány nyelvjárást otthon, családi vagy baráti környezetben. A cigány népességen belül 32%-os a gyermekkorúak aránya, az időskorúaknál viszont a többségi társadalomhoz hatszor annyian tartoznak.

Dr. Demszky Alma kiemelte, a számok tükrében Magyarország egyedülálló abban a tekintetben, hogy 30 éve folyamatosan csökken az ország népessége. Az észak-magyarországi megyéknél az utóbbi 10 évben felerősödött a gettósodás folyamata, ez a gazdasági, szociális területen, a népesség számának aránya, valamint a munkanélküliség területén mérhető a leginkább. Országosan pedig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint, közel 1 millió ember él ma mélyszegénységben – tette hozzá a főiskola docens.

Az iskolai integráció kérdésével kapcsolatban elhangzott, hogy a nyugat-európai példák alapján ma már nem a leszakadó rétegek „beolvasztása”, hanem egyenrangú félként kezelése a jellemző gyakorlat. Emellett a szegénység fogalma ma már nemcsak az anyagi vagy szociális értelemben vett szegénységet jelenti, hanem kulturális vagyis oktatásbeli, tudásbeli szegénységet is. A statisztikai adatok jól tükrözik, hogy ott, ahol elegendő anyagi és kulturális tőke áll rendelkezésre az országban ahhoz, hogy sikeres legyen az integráció, ott a legalacsonyabb a cigány tanulók aránya. „Ebben a folyamatban nincs változás 2004-óta, ahogy egyre kisebb méretű településekről beszélünk, úgy hatványozódik a probléma, úgy nő a roma tanulók aránya” – fűzte hozzá dr. Demszky Alma. Ugyanakkor kiemelte, itt nem csak romakérdésről van szó, mivel a halmozottan hátrányos helyzetű besorolás tágabb értelemben sújtja a társadalmat. Ennek alátámasztására Gyöngyösoroszi példáját emelte ki, ahol 141 helyi tanulóra jelenleg 50 eljáró iskolás jut, emellett a cigány tanulók aránya a 2004-es 83%-ról mára 93%-ra nőtt. Ez az arányszámváltozás nemcsak arra utal, hogy a cigány népesség körében több gyerek születik, hanem arra is, hogy a középosztály elvándorol, vagy helyben marad, de a gyerekeit nagyobb városok iskolájába hordja be. A továbbtanulási hajlandóság területén viszont mérhető a változás, hiszen szűk egy évtized alatt 7,7%-ról 4,3%-ra csökkent a 8. osztály után tovább nem tanulók aránya.

Előadásában Bezzeg Enikő gazdasági tanár kiemelte, jellemző a közbeszédben a bűnbakképzés, a gazdasági, politikai, társadalmi problémák egy védtelen rétegre kivetítése, melynek megváltoztatása alapvető társadalmi érdek. A helyi kutatásokon alapuló számadatokat tekintve megállapítható, hogy Heves megyében az utóbbi 10 évben 4-ről 7%-ra nőtt a cigány lakosság aránya, ami magyarázható az elvándorlással, a cigánygyerekek magas számával is. Ugyanakkor nem igazak azok az állítások, melyek szerint Gyöngyösön gyakran 7-8 gyerek is van egy családban. A pontos számadatok alapján megállapítható, a 3-4 gyerekes modellnél ritkán van több gyerek egy családban, emellett jelentős a 2 gyerekes családok száma még az olyan területeken is, mint a gyöngyösi észak-nyugati („Duránda”, magyarul: rongyos) városrész.

A felmérések alapján kirajzolódik, hogy az átlagosnál jóval magasabb a cigány népesség körében az inaktivitás, mely az oktatási területtől a munkavállalási kedvet is magába foglalja. A munkanélküliség miértjére vonatkozó kérdésre a válaszadók 14%-a jelölte meg, hogy nincs megfelelő állás a képzettségének, illetve a felajánlott fizetés túl alacsony. A kérdőíven ugyanakkor megjelölték, hogy mekkora lenne az az összeg, amennyiért szeretnének munkát vállalni. A válaszok alapján ez csupán a 62 ezer forintos nettó összeget jelentette. A helyi kutatások összegzése alapján jól látszik, hogy Gyöngyösön 8%-os a cigány népesség aránya. Az észak-nyugati és harmadosztályi, vagyis dél-nyugati területeken változatlan a romák jelenléte, ugyanakkor a déli, ún. nyolcvanasi lakókörzetben nagy arányban lecsökkent a cigány lakosság száma az elmúlt 10 évben. A Durándában a 14 év alatti lakosok száma 18%-os, ez nagyjából 5%-kal magasabb a város többi részénél. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya a városi 18,8%-os átlagot magasan felülmúlja, 45,6%-os arányt mutat. Ez a tendencia a kereső nélküli háztartások arányában is megmutatkozik.

Az eseményen részt vett Bozsik István alpolgármester is, aki a cigányságot jellemző problémák közül elsősorban a munka világába való visszavezetést és az oktatás, az óvodai nevelés fontosságát emelte ki. A gyöngyösi észak-nyugati városrész lakhatási problémáival kapcsolatban nagyra értékelte azokat a törekvéseket, melyek a gyakran komfort nélküli lakóingatlanok feljavítását célozzák. Az alpolgármester rámutatott, hogy léteznek olyan kidolgozott koncepciók is, melyek a problémás ingatlanok teljes elbontását célozzák a korábbi tulajdonos új bérlakáshoz juttatása mellett. A nyomorból való kiemelkedés útját sokan keresik, de gyakran a családi vagy a követlen környezet negatívan befolyásolja az ilyen törekvéseket. Mint ahogyan azt Bozsik István megfogalmazta: „sokan keresnek meg kisgyermekes családok azzal, hogy szeretnék az Akaszka, Galamb, Víg vagy Szép utcát otthagyni, hogy a gyerekük ne abban a környezetben nőjön fel”.

A közmunkaprogrammal kapcsolatban az alpolgármester kifejtette, hogy az a jelenlegi formájában azért nem jó, mert nem motiválja a benne résztvevőket sem a tartós, sem a minőségi munkavégzésre. Gyöngyösön 4 éve 350, idén már csak 90 fő vehet részt a közmunkaprogramban. Az alpolgármester a cigánysággal szembeni ellenérzések kapcsán a média negatívan befolyásoló szerepét és a tudatformálás fontosságát emelte ki. Így lehet megfordítani azt a tendenciát, melyet a Gyöngyösön 2011-ben az ifjúság körében mért kutatás is alátámaszt. Eszerint azokban az iskolákban a legmagasabb a cigányság elutasítottsága, ahová kevés cigány tanuló jár, ugyanakkor a negatív tapasztalatok nem saját személyes élményen alapulnak, hanem mások vélt vagy valós rossz tapasztalatai alapján.

KB.

Fészerszínház nyílt Gyöngyöstarján Falumúzeumában

2013-05-21T14:14:00.000+02:00

2011-ben kezdődött el az a munka, melynek eredményeként május 20-án Gyöngyöstarjánban átadták a Falumúzeum Fészerszínházát. A két éven át tartó munka felajánlott építőanyagokból, többségében önkéntes munkából és csaknem 2 millió forint adományból valósult meg.

- A mai nap különleges alkalom, mert azokat az embereket jöttünk ünnepelni, akik adományaikkal, pénzzel, kővel, téglával, cseréppel vagy a két kezük munkájával létrehoztak valami maradandót – mondta el megnyitó beszédében Tóthné Kis Ildikó a Falumúzeum Fészerszínházát létrehozó Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület elnöke. Hozzátette: „senki nem azért dolgozott vagy adományozott, hogy mert köszönetet várt. Mégis büszke vagyok arra, hogy olyan faluban élhetek, ahol önzetlen összefogással ilyen nagy dolgokra képesek az emberek. Úgy gondolom, a köszönet ott csillog majd azoknak a gyerekeknek a szemében, akik először veszik birtokba a fészerszínház színpadát”.

Gyerekek táncháza a Fészerszínházban

Nagy Károly Gyöngyöstarján polgármestere kiemelte, hogy hiába az ország életét nehezítő gazdasági válság, országos vagy önkormányzati válság, addig míg egy ilyen közösség létezik Gyöngyöstarjánban, nem lehet akadálya a fejlődésnek. A Fészerszínház létrehozásában az elmúlt két évben megközelítőleg 100 ember vett részt, közülük a polgármester kiemelte Tóthné Kis Ildikó egyesületi elnök, az építkezés munkálatait vezető Ozsvári Dénes önkéntes, valamint Bodó Géza és neje segítségét, szervező munkáját. Nagy Károly megköszönte Bálint Ira és Dr. Petrovicsné Sasvári Zsuzsanna önkormányzati képviselők önzetlen segítségét. Bálint Ira teljes tiszteletdíjáról lemondva egymillió forintos nagyságrendű összeggel támogatta a kezdeményezést, Dr. Petrovicsné Sasvári Zsuzsanna jelentős, félmilliós összeget bocsátott létesülő színház rendelkezésére.

- Nem csak egy épület jött itt létre, hanem egy közösség is, mely az épület köré formálódott. Bíztatok mindenkit arra, hogy gyarapítsuk ezt a közösséget, azok számát, akik egy ilyen csapatban jól érzik magukat, mert az igazi értékeket itt lehet megtalálni – mondta el megnyitójában Ozsvári Dénes, az építkezést vezető önkéntes. Kiemelte, hogy a színházépítés során megszámlálhatatlan pozitív élmény érte, hiszen a településre beköltözött lakosként ezen az építkezésen keresztül ismerte meg igazán a falu egészét.

- Meg kellett tapasztalnom, hogy faluhelyen még érték az adott szó becsülete. A falusi emberek önzetlen segítsége és hozzáállása példaértékű, hiszen azonnal volt segítség még akkor is, ha teljesen ismeretlenül csöngettem be valakihez azzal, hogy szükség volna építőanyagra – elevenítette fel Ozsvári Dénes.

Ozsvári Dénes

A Fészerszínház megnyitóján részt vett Gemza Péter színházi rendező és koreográfus, a debreceni Csokonai Színház igazgatóhelyettese. Beszédében párhuzamot vont 25 éves színházi múltja és magyarországi színjátszás kezdete közé. Elmondta: „Száz vagy százötven évvel ezelőtt a színészek szekerekkel jártak, vándoroltak településről településre, akkor úgy lehetett csak színházi élményhez jutni. Aztán később létesültek olyan állandó helyek, ahol a közösség össze tudott jönni, ezeket a pillanatokat hosszabb időre, rendszeresen, minőségi tartalommal megtöltve lehetett átélni”. Visszaemlékezésében kiemelte, hogy 1945 után indult el az a felülről vezérelt, központosított mozgalom, melynek keretében színházat vittek vidékre. Az ötvenes években már voltak olyan közösségek az országban, melyek azzal ostromolták a felettes szerveket és a minisztériumot, mely szerint azt a haknit, amit vidékre küldenek, tisztelettel köszönik, de tovább nem kérik, s szeretnék, ha nívós színészek nívós előadásait láthatnák.

- Már akkor is a színházat és közösséget szerető emberek olyan igénye alakult ki, mely alapján kikövetelték maguknak azt, hogy minőségi színjátszás legyen. Azt gondolom, hogy amekkora megtartó erő a színház és amekkora lehetőség van benne, nagyon oda kell figyelni, hogy olyan szellemiséget képviseljen, ami ezt a közösséget építeni fogja. Az első lépés megtörtén ez irányban. Az utóbbi 70-80 évben egyetlen olyan esetről tudok az 1940-es évekből, amikor a vidéki, falusi Magyarországon színházépület jött létre. Ez a második azóta. – emelte ki Gemza Péter. Hozzátette, hogy a Fészerszínház létrejöttéhez nagy reményeket kell fűzni. A forma adott, most már csak tartalommal kell megtölteni. Gemza Péter reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben helyi lakosként is tudja majd segíteni a gyöngyöstarjáni Falumúzeum Fészerszínházához fűződő közösség életét.

Az eseményen elhangzott, hogy az új kulturális tér a falu egészének rendelkezésére áll, próbákra és előadásokra használják majd a helyi közösségek, valamint befogadó színházként alkalmas a környékbeli amatőr társulatok fellépéseinek teret adni. A gyöngyöstarjáni Falumúzeum Fészerszínháza egyéb rendezvények helyszínéül is szolgál majd, így június 22-én a Mátrai Múzeumok Éjszakája egyik attrakciója lesz.

Az avató és az est zárásaként a GYUTACS színtársulat adta elő Petőfi: A helység kalapácsa című színművét, majd Kiss Anna nótaénekest hallgathatták a gyöngyöstarjániak.

-b-

Még: http://magyarmuzeumok.hu/tema/1224_szinhaz_a_falumuzeumban

Bonyolult helyzetben a Természettudományi Múzeum

2013-03-19T00:14:00.000+01:00

A tavalyi év decemberében két vidéki múzeum csatlakozott a Magyar Természettudományi Múzeumhoz, Matskási István főigazgató kinevezése lejárt, januárban pedig már két fejlesztési célú TÁMOP pályázatot adott be az intézmény. Bajzáth Judit, a múzeumot jelenleg vezető főigazgató-helyettes adott betekintést a múzeum életébe.

Magyar Természettudományi Múzeum. Forrás: Országalbum

Az 2012-es év hihetetlenül nehéz év volt a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) számára, hiszen az intézmény élete alapvetően megváltozott. Az első nagyobb változás 2012 elején történt, amikor egy központi direktíva végrehajtásának eredményeként 20%-os dolgozói létszámleépítésre került sor, ami az akkori intézményi keretek között 41 munkatárs kényszerű távozását jelentette. Ez azért is okozott problémát, mert a mintegy 10 millió példányos gyűjtemény esetében pontosan meghatározható, mekkora feladat hárul a szakembergárdára, a szükséges feladatok elvégzéséhez hány alkalmazottra van szükség.

2012 májusában született meg az a kormányhatározat, amely rögzítette, hogy 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum legnagyobb telephelyeként szolgáló Ludovika főépületébe költözik, illetve megindul a Ludovika Campus beruházása, ami javarészt az Orczy-kertet foglalja magában. Ez a változás érinti az MTM részlegeit, hiszen a Ludovika épületében már a múzeum működik. Itt a főépületben helyezkedik el az Embertani tár, az Állattár, az Emlős gyűjtemények, a Madártani gyűjtemények, az Ásványtani tár, az Őslénytani tár és a Könyvtár, valamint az épületet üzemeltető részlegek, gépészetek. A főépület udvar alatti terében pedig mélyraktárak és kiállító terek vannak. 1996-ban a volt lovarda épületében kapott helyet az állandó kiállítás, illetve a két épület között közönségforgalmi terek húzódnak. Ez összesen nagyjából 40 ezer négyzetméteres alapterületen működő intézményt jelent.

– Ez természetesen érinti ebben az évben az MTM működését. Vannak olyan gyűjtemények, amelyeket erről a területről teljes egészében el kell költöztetni. Ezek a gyűjtemények és az egyéb üzemeltetési részlegek a főépületen belül költöznek majd új, jóval kisebb alapterületű helyre – mondta el Bajzáth Judit főigazgató-helyettes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az Ásványtár jelenlegi csaknem 1500 négyzetméteren tárolt gyűjteménye beköltözik egy közel fele akkora területre. Ezt a múzeum és az egyetem kialakításáért felelős projektgazda úgy próbálja megoldani, hogy úgynevezett tömör tárolórendszert építenek be, amely sokkal helytakarékosabban tudja befogadni a gyűjteményt. A gyűjtemények költöztetése külön része az egyetemi beruházásnak, a múzeumot anyagilag nem terheli. A tömör tárolórendszer egyébként műtárgyvédelmi szemszögből jó megoldás. Emellett költözni kell az Ásványtár és az Őslénytár laboratóriumainak, az Ásványtár munkaszobáinak, előkészítő helyiségeinek, könyvtárának, valamint a műszaki és az épületfelügyeletet ellátó egységeknek is.

Feszített tempóban

A gyűjtemények mozgatása sohasem szerencsés, hiszen mindig számolhatunk károsodással. Problémát okoz az is, hogy a több mint 200 ezres egyedi nyilvántartású állomány esetében – a vonatkozó jogszabályoknak eleget téve – egyenként, egyedileg mozgatva és dokumentálva kell a tárgyakat költöztetni. Csak összehasonlításképpen: a jelenlegi helyére az Ásványtár 1995-ben költözött, akkor egy teljes évet vett igénybe ez a folyamat. Most a tavaszi és nyári hónapokban kell ezt végrehajtani úgy, hogy jelenleg még nincs kialakítva az a hely, ahová költözni kellene. Ebben a munkában valamennyi szakalkalmazottnak részt kell vennie. Ráadásul a tavaszi és nyári időszak azért problematikus, mert ez az úgynevezett terepidőszak, vagyis a gyűjtés és gyűjteményfejlesztés, a terepi kutatómunka ideje, amikor a munkatársaknak nem az irodájukban végzik a feladatokat – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Probléma emellett, hogy hazai és külföldi kutatók, PhD-hallgatók is dolgoznak a múzeumban. Európai uniós együttműködéssel az intézmény részt vesz a SYNTHESYS-programban, melynek keretében az EU számos országából fogadnak vendégkutatókat hosszabb időszakra. Így fontos szempont a költözés szemszögéből, hogy az infrastruktúra, a laboratóriumok, a gyűjtemények hozzáférhetők legyenek, hiszen ezzel egyetlen EU-s projekt megszakítását sem lehet kockáztatni. Problémás lesz a hely szűkössége is, hiszen a laboratóriumokra, a különböző munkaszobákra, előkészítők létesítésére nincs elég hely. Lesznek persze olyan múzeumi egységek is, amelyek nem költöznek, így az Őslénytár és a Könyvtár. Megmarad a múzeum használatában a tetőtéri beépítés, a közönségszolgálati tér, a kiállítási terület és a mélyraktárak.

Zirc, Hatvan, Gyöngyös

Tavaly december 30-án a megyei múzeumi rendszer megszűnésével két vidéki múzeum, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum és gyöngyösi Mátra Múzeum integrálódott a Magyar Természettudományi Múzeumba. Ezek feladatkörét és működtetését a budapesti központ vette át. 2014 februárjában pedig az MTM életébe bekapcsolódik a most kialakítás alatt álló hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum.

− Létezett már korábban is koncepció arra, hogy a hasonló múzeumok egy nagyobb nemzeti gyűjteménnyé integrálódjanak, hiszen a természettudomány átfogó tevékenység. A természeti tárgyak gyűjtése a természetvédelmi jogszabályok miatt korlátozott. Emiatt is szükséges, hogy az egyes gyűjtemények, gyűjtések és tudományos munkák között ne legyenek értelmetlen átfedések. Nem is beszélve a kiállítási és közművelődési munka összehangolásáról. Egységes stratégiával kell kialakítani a múzeumi munkát, köztük a kutatást, amely a jelenkor kiemelt témájaként a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A múzeum csak így működhet például a természetvédelmi programok tudományos háttérintézményeként, csak így lehet a gyűjteményeket mint tudományos „adatbázisokat” kezelni – fejtette ki Bajzáth Judit főigazgató-helyettes. Ez is indokolta, hogy ez az integrált intézmény létrejöjjön. Fontos, hogy így az MTM az ország több pontján is jelen van, hiszen az adott muzeológus szakemberek egy-egy régióban is célirányosabban tevékenykedhetnek, ami komoly potenciál és jól kihasználható lehetőség a múzeum életében. Az integrált működés eredményeként az MTM nagyobb EU-s programokba is jobban be tud kapcsolódni, több pályázaton indulhat jobb eséllyel.

Költségvetés

A jelenlegi formájában felállt múzeum számára a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma a költségvetés kiadási oldalán 1 milliárd 4 millió forintot, 255 millió forintos működési bevétel tervezése mellett 749 millió forintos összeget szánt támogatásként. A múzeumok finanszírozásában 2008 óta tart az a tendencia, hogy a központi költségvetési támogatás évről évre csökken, emellett a saját bevétel aránya az előírt költségvetésen belül egyre nagyobb.

– Az átvett vidéki tagintézményekkel a költségvetés nem olyan mértékben növekedett, mint amennyire ez szükséges lett volna – mondta el a főigazgató-helyettes. Míg a személyi kiadások szinte teljes mértékben, addig az üzemeltetési költségek mindössze 30%-a biztosított a központi forrásból. A többit a múzeumnak kell megtermelnie saját működési bevételéből. A szakmai tevékenység egy részének finanszírozása többnyire pályázati forrásokból valósul meg. Az üzemeltetési költségek (rezsi) ugyanakkor a saját bevétel – pl. jegybevétel vagy egyéb szolgáltatási feladatok elvégzéséből adódó bevétel – terhére megy. Rezsire pályázni nem lehet. A bevétel megteremtése nehéz feladat, ezért kell takarékoskodni, vagy fizetési átcsoportosításokat alkalmazni, ahol lehet.

Marad a dolgozói létszám

Nem jó megoldás, ha egy múzeum úgy takarékoskodik, hogy bizonyos időszakokban zárva tart, mert akkor a bevétel is csökken. Az MTM a tavalyi évben már kipróbálta ezt a módszert, amikor csupán 290 napon át volt látogatható, ám ezzel látogatót és jegybevételt is veszített, nem beszélve arról, hogy egy országos intézmény esetében ez presztízsvesztést is jelenthet. Ez már rövid távon is érezteti hatását. A spórolás másik eszköze lehet a dolgozók intézményen belüli tartózkodásának korlátozása, amivel már élt is a múzeum, megszabva, hogy reggel 8 és délután fél öt között lehet csak munkát végezni. Az MTM előtt álló feladatok miatt ez azonban már tarthatatlan.

– Pénzügyi szempontból a teljesítőképességünk határán vagyunk – emelte ki Bajzáth Judit. – Ugyanakkor a dolgozói létszám csökkentése sem lehet megoldás, hiszen a többletfeladat adott, el kell végezni, ahhoz ember kell. A létszámleépítésből adódó megtakarítás különben sem érvényesül az adott évben, hiszen az elbocsátott munkatársaknak járó juttatásokat ki kell fizetni, ráadásul az esetlegesen felszabaduló bérkeret nem könnyen csoportosítható át dologi kiadásra, előirányzat-módosítás szükséges hozzá, azaz engedély. Ha valaki mégis ezt a módszert alkalmazza, könnyen úgy járhat, hogy a következő évben a fenntartó azonnal csökkenti a dologi költségvetés központi hozzájárulását, mivel saját bevételként értelmezheti. Külön anyagi nehézséget okoz a vidéki múzeumok csatlakozása. Nehezen volt átlátható, hogy mekkora deficittel működtek ezek az intézmények, hiszen a megyei múzeumi rendszeren belül nem különült el, hogy egy-egy tartozás hol keletkezett. Miután a vidéki tagintézmények integrálódnak az MTM struktúrájába, az egyes intézmények működése önmagukban is áttekinthetővé válik. Első lépésként a korábbiaknál jóval kedvezőbb új műszaki és üzemeltetési, karbantartási, épületfelügyeleti szerződések jöttek létre a vidéki múzeumok esetében.

Vidéki hozzájárulás

Gyöngyössel és Hatvannal kapcsolatban nem elhanyagolható, hogy a két település önkormányzata jelentősen hozzá tud járulni a múzeum üzemeltetési és szakmai költségeihez. A megállapodások szerint Gyöngyös 30 millió, míg Hatvan 20-25 millió forinttal járul a közös fenntartáshoz. A két önkormányzattal szakmai alapokon nyugvó szerződés jött létre, melyekben rögzítették, hogy a tagintézmények milyen szolgáltatásokat nyújtanak az adott település életében az oktatástól kezdve a rendezvényhelyszínként funkcionálásig. A szerződések kölcsönösen kedvezők, hiszen így működésre fordítható összegek kerülnek az MTM költségvetésébe, cserébe viszont az adott tagintézmény a városnak és a régióknak szolgáltat; ez semmi olyan idegen tevékenységet nem takar, amely az alapító okiratban ne szerepelne.

Szükséges a helytörténet

A gyöngyösi Mátra Múzeum integrációjával jelentős gyűjtemények és épületek is a nagy egész részévé váltak. Így a gyöngyösi helytörténeti anyag is a Természettudományi Múzeum anyagává vált. Ellentmondás azonban nincs, hiszen az MTM-ben van tudománytörténeti gyűjtemény, vagyis olyan anyag, amely nem csupán természeti tárgyakat tartalmaz.

– Még érdekes is lehet, ha egy kiállításban éppen azokat az anyagrészeket emeljük majd ki, amelyek a természet és a történeti múlt találkozási pontjait jellemzik. Ráadásul Gyöngyösön nagyon szép és értékes műtárgyak vannak, vagy ott van a kiváló természettudós Bugát Pál hagyatéka, amely miatt a gyöngyösi anyag tökéletesen beilleszthető a tudománytörténeti tárba – erősítette meg Bajzáth Judit.

Vadászati múzeum

A 2014 februárjában nyitó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum előkészületei az ütemtervnek megfelelően haladnak. A kiállítás forgatókönyvének írása befejeződött, jelenleg zajlik az azzal kapcsolatos közbeszerzési eljárás. Az MTM égisze alatt működő tagintézmény szervesen kapcsolódik abba az új koncepcióba, amely szerint az MTM tagintézményeinek kiállításai szoros összefüggésben állnak egymással, egymást erősítik. Ennek megfelelően nem más múzeumok vadászati anyagait, gyűjteményeit, kiállításait kell megbontani és egy helyre átcsoportosítani. A Hatvany–Deutsch család egykori kastélyában elhelyezendő hatvani kiállítás teljesen más aspektusból mutatja be a vadászatot, a hangsúly a fenntartható környezet, a vadgazdálkodási és vadbiológiai rendező elv köré csoportosul.

– A Vadászati Múzeum kiállításaiban a vadászat mint mesterség, a vadászatnak a biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepe kap hangsúlyt, ami az uniós, nemzetközi és hazai természetvédelmi jogszabályok szellemében modern nézőpontot jelent. A kiállításban szereplő tárgyak több múzeum anyagából tevődnek össze, így egyebek között a gyöngyösi vadászati gyűjteményből, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból és más közgyűjteményekből, hagyatékokból kerülnek Hatvanba. Képzőművészeti tárgyak is helyet kapnak a kiállítótérben, hiszen a képzőművészet számos kép- és tárgyalkotási ágában megjelenik a vad vagy a vadászat. A keszthelyi, soproni vagy balatonedericsi vadászati kiállításokkal szemben azonban itt csak a Kárpát-medencéből származó anyag lesz látható, ez adja majd a kiállítás egyik különlegességét. A 3,15 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló kiállítással együtt az épületet körülölelő park is megújul, ezen belül egy élménypark is elkészül, ahol az ősi vadászati módok és technikák is bemutathatóvá válnak.

Harmonizálás

Az MTM munkatervében a nagyobb projektek mellett sok egyéb feladat köti majd le a szakdolgozókat az év során, hiszen a gyöngyösi és a zirci tagintézményekben teljes gyűjteményi revíziót kell végrehajtani, a nyilvántartásokat a központi elvárásoknak megfelelően kell harmonizálni. A gyűjteményeket integrálni kell, közös gyűjtési stratégiát kell alkotni, hogy ne legyenek átfedések. Egységes arculatot kell kialakítani, amire a folyóiratok, kiadványok kiadásakor is gondolni kell. Az első lépés azonban, hogy egy teljesen új múzeumi stratégia készüljön el – a nyugállományba vonult korábbi főigazgató helyére kiírt álláspályázat lezárultával – a majdani új főigazgató vezetésével.

Koncert gyerekeknek!!

2013-03-12T10:55:00.002+01:00

Az átélhető pokol

2013-02-17T17:53:00.003+01:00

Az Élet Menete Alapítvány a vasútállomásról vasútállomásra gördülő mobil kiállítás kilencedik születésnapját vasárnap ünnepelte.

Február 18-án Gyömrő vasútállomásán veszi kezdetét a Holocaust vagonkiállítás országjáró útja – hangzott el azon a rendezvényen, melyen a most kilenc éves kiállítás múltját tekintette át Novák Ilona múzeumpedagógus, a tárlat létrehozója és az azt működtető Az Élet Menete Alapítvány önkéntese. A múltidézésen kívül szó esett a tárlat jelenéről és azokról az állomásokról, ahová ebben az évben biztosan el fog jutni az ingyenesen megtekinthető egykori marhavagon.

Tragikus kellék

– Az 1944-es deportálás és a vészkorszak tragikus kellékében berendezett kiállítás olyan, mint egy időgép, ahová ha beszáll a látogató, megkísérti mindaz a rettegés és félelem, amit annak idején többszázezer honfitársunknak kellett átélnie – mondta Novák Ilona. Az alig 30 négyzetméter alapterületű kiállítás ötlete még 2004-ben született meg, s csakhamar el is kezdődött a megvalósítás tisztán civil kezdeményezésként, önkéntesek bevonásával. A marhavagont 2005-ben sikerült a MÁV-tól megszerezni. A rendelkezésre álló adatok alapján ezt a kocsit nem, de a gettók kiürítésekor ilyen és hasonló típusokat használt az akkori vasút. 2004-ben még akadt a vasút kötelékében olyan szerelvény, amit biztosan használtak az Auschwitz felé tartó transzportoknál, de az olyan rossz állapotban volt, hogy már nem lehetett volna az önkéntesek segítségével felújítani, és már a műszaki szabályoknak sem felelt meg. A kezdeményezésnek egyre több támogatója akadt. Kezdetben a Magyar Vasúttörténeti Park, majd a Technical Services Hungaria, Miskolci Járműjavító Kft. vállalta fel, hogy a téli időszakokban náluk pihenjen, illetve a szükséges javításokon ott essen át a mozgó kiállítás.

„Mintha a pokolból jöttem volna vissza”

– Öt vendégkönyv telt meg a kilenc év alatt, és eddig csaknem 100 ezer regisztrált látogató tekintette meg a vagont. A vendégkönyvek beírásai hol megrázóak, hol felháborítóak, de nagyságrendileg több a pozitív beírás és élmény – összegezte Novák Ilona. A borzalmak mai átélésről tanúskodnak az olyan beírások, mint egy debreceni diáklányé, aki így fogalmazott: „Amikor kijöttem a vagonból, mintha a pokolból jöttem volna vissza”. Jól tükrözi mindez, hogy a tervezői szándék szerint ez a kiállítás egy felkiáltó jel, mely arra ösztönöz, hogy az itt átéltek alapján tovább gondolkodjon a látogató, kérdéseket fogalmazzon meg és próbáljon válaszokat találni. Ennek megfelelően a kiállítás minimalista, szándékosan kevés tárgyat, képet tartalmaz.

A vagon előtt a peronon korabeli bőröndök hevernek, a vagon ajtajában két bábu, egy csendőr és egy német katona áll. A vagonba lépve néhány apróbb használati tárgy, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából 25 kép található. Ezek átfogó képet nyújtanak a magyarországi holokausztról, mely a zsidótörvényekkel, a jogfosztottsággal és a megbélyegzéssel kezdődött, majd a gettósítással, deportálással és a haláltáborokkal végződött.
A kiállítás az érzelmekre nagyon erősen hat, az egyik képen például egymás mellé fektetett gyermekholttesteket láthatunk. – Sokat gondolkodtunk erről a segítő önkéntesekkel annak idején, majd úgy döntöttünk, szükség van arra, hogy sokkoljuk a közönséget. Az áldozatok számára ez mindennapi realitás volt. Gyerekek, nők, öregek, betegek is így haltak meg. Mindez kizökkent a hétköznapi tudatból, a katarzis élményét nyújtja és elgondolkodtat, íme ide vezet a gyűlölet, ha időben nem vetünk annak gátat – tette hozzá Novák Ilona.

Kis helyen sokat elmondani

Az átélést segíti, hogy egy-egy állomáshelyen túlélők is csatlakoznak és mesélnek személyes élményeikről, és arról, mindez hogyan változtatta meg az életüket, gondolkodásukat. Az egyik ilyen kiemelkedő forrásközlő, a néhány éve elhunyt debreceni Schwarcz Sándor volt. Az egykori hivatásos focista története ihlette Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című filmjét, ugyanis Schwarcz Sándor egyike volt azoknak, akiket Auschwitzban kijelöltek az őrök-rabok mérkőzésre. Túlélve a borzalmakat Schwarcz Sándor mindenkit arra tanított, hogy nem szabad gyűlölködni.

A nyolcadik osztályosoknak, középiskolásoknak és a felnőtt korosztálynak szánt kiállítást a vagon önkénteseinek szakszerű tárlatvezetése teszi teljessé. Az előadásokat gyakran úgy tartják, hogy egy osztályt, vagy akár 50-70 főt is beengednek a kocsiba. És ha nincs ellenvetésük, még az ajtót is rájuk zárják. A zsúfoltság, a zárt, levegőtlen sötét tér mind az átélést segítik. - A korabeli dokumentumok és emlékek alapján volt, hogy 70-80 embert is bezsúfoltak egy ilyen vagonba. Se leülni, se kényelmesen állni nem volt hely az Auschwitzig tartó 3-4 napos vonatozás alatt. A vagon padlójára lábnyomokat festettünk fel, erre ráállhat a látogató, ezzel is még jobban azonosulni tud azzal a kiszolgáltatott sorssal, amit itt 1944-ben át kellett sokaknak élni – mondta Novák Ilona.

Egyre többet tudnak a fiatalok

A kiállítás az utca emberének készült. A rendezői koncepció szerint az önkéntesek bevonása, a díjmentes látogathatóság és az, hogy kiállítás helybe megy egy-egy adott településre mind azt szolgálja, hogy a hátrányos helyzetű térségekbe is eljusson a vagon ismeretanyaga, hiszen sok elmaradott térségben még az adott település múzeumának látogatása is komoly anyagi terhet ró arra a célcsoportra, amelynek a tárlat készült. Novák Ilona szerint az elmúlt években egyre többet tudnak a fiatalok és a felnőttek a holocaustról, ám ez kilenc évvel ezelőtt még nem volt ennyire egyértelmű. Mint mondja, a vagon elé kihelyezett kakastollas csendőr bábu olykor hangos értetlenséget vált ki, hiszen a köznapi tudatba még mindig nem ivódott bele, hogy a megkülönböztetésért, a gettókért és a transzportok elindításáért nem a náci német hadsereg, hanem az akkori magyar állam és fegyveres szervei voltak a felelősök, a németek Kassánál vették át a szerelvényeket és vitték tovább a megsemmisítő táborok felé.

Indikátor szerepben

Novák Ilona szerint a kiállítás társadalmi fogadtatása alapvetően pozitív. Előfordult, hogy valaki próbált vitatkozni, de aztán a tények megismerésével az álláspont sokaknál változott. Gyakran a gyerekcsoportok részéről érkezett ellenvélemény, de volt már arra is példa, hogy a diákok saját tanárukra szóltak rá, ne zavarja őket. Voltak települések, ahol az egyházi és iskolai vezetők elzárkóztak, de túlnyomórészt inkább nyitottsággal és támogatással találkoztunk. Néhány helyszínen rongálások, firkálások is előfordultak, ilyen esetben mindig akadt önzetlen segítő, aki ezeket akár saját költségén is helyrehozta. A vagon valódi indikátor szerepet tölt be, megmutatja, hogy egy adott településen hogyan éreznek és hogyan gondolkodnak az ott lakók.

Irány Kassa

- A vagon az országhatárt eddig kétszer lépte át, már Vágsellyén és Pozsonyban is látható volt. Ebben az évben májusban Kassára is eljut. Hármas aktualitása van ennek a helyszínnek. Egyrészről Csatáry László egykori kassai gettóparancsnok folyamatban lévő ügye miatt, másrészt szimbolikus helyszín, hiszen Kassán adták át a magyar hatóságok a transzportokat a náci német állam képviselőinek. Harmadrészt pedig ebben az évben Kassa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – mondta el Novák Ilona. A vagonkiállítás egyébként ebben az évben megújul, Karsai László történész útmutatásai alapján frissítjük fel a tárlat képanyagát, sőt új feliratok is kerülnek a kiállítótérbe. Így szakmailag is pontosabb, naprakészebb lesz az anyag a legújabb kutatási eredményeket figyelembe véve, másrészt színesebbé válik és határozottabb állásfoglalásra fogja késztetni a látogatót – tette hozzá a vagonkiállítást létrehozó múzeumpedagógus.

Forrás: http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/1063_az_atelheto_pokol

Óz, a nagy varázsló

2013-01-31T10:37:00.003+01:00

Balázs József országgyűlési képviselő honlapja: A jelenkor Dankó Pistái

2012-12-11T16:43:00.001+01:00

Balázs József országgyűlési képviselő honlapja: A jelenkor Dankó Pistái: Cigányzene. Az összetett szó első felére a korszellemnek megfelelően sok negatívum is eszébe jut az embernek, a második fele viszont tö...

Megkerült kincsek nyomában

2012-11-17T22:38:00.002+01:00

Október utolsó napján szolgáltatta vissza a sajtó számára is nyilvános eseményen a Gyöngyösi Rendőrkapitányság azokat a kegytárgyakat, amelyeket 2012. augusztus 20-ra virradó éjjel tulajdonítottak el egy betörés során a Gyöngyös Fő terén álló Szent Bertalan-templomból. A kegytárgyak egyben múzeumi kiállítási tárgyak: elrablásukig a Gyöngyösi Kincstár néven ismert egyházi gyűjteményi anyagba tartoztak, hamarosan pedig egy új tárlaton válnak megismerhetővé, a tervek szerint a jelenlegi, barbár módon szétdarabolt állapotukban. Tovább...

62. BÁNYÁSZNAP - GYÖNGYÖS, FŐ TÉR

2012-08-14T11:03:00.001+02:00

62. BÁNYÁSZNAP - GYÖNGYÖS, FŐ TÉR
2012. szeptember 1.

12.00 - Bányász Fúvószenekar
12.45 - Kacus néptáncegyüttes
13.20 - Karate bemutató
13.45 - Kelet Gyöngyei (hastánc)
14.15 - Túl az óperencián (operett)
15.25 - Katáng zenekar
16.30 - 440 Hz koncert
17.25 - Children of distance koncert
18.05 - Szabó Ádám harmónikás műsora
19.15 - Carbonfools koncert
20.45 - Film
21.00 - Tűzijáték
21.30 - Kiscsillag koncert

Folklórfesztivál 2012. - Gyöngyös

2012-06-28T15:51:00.000+02:00

2012-05-11T17:53:00.002+02:00

Demonstráció a rasszizmus-mentes közgondolkodásért !

Csatlakozzon hozzánk május l3-án, a MAZSIHISZ rendezvényén.

Fellépnek: Székhelyi József és Gerendás Péter
2012. május 13-án (vasárnap) 19.00 óra

Budapest, VII., Wesselényi u. 7. Goldmark Terem

A Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ, a magyar zsidó kultúra letéteményeseként csatlakozik a MAZSIHISZ felhívásához és kér minden kultúra iránt fogékony és a kirekesztést elítélő európai gondolkodású embert vallási, politikai vagy bármilyen hovatartozásától és meggyőződésétől függetlenül, hogy jelenlétével fejezze ki tiltakozását e szégyenletes, barbár megkülönböztetés miatt.
Magyarországon nincs helye semmilyen megkülönböztetésnek, sem a művészeti életben, sem a közéletben.
Bízunk honfitársaink józan ítélőképességében és abban hogy tanulva a történelemből együtt lépünk fel a szégyenteljes megnyilvánulások ellen.

Szeretettel várjuk a rendezvényre!
Dr Vadas Vera
Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Középiskolások Napja - Vad Fruttik koncert

2012-04-19T17:35:00.001+02:00

Gyöngyösi Műsor 2012. április

2012-04-03T11:49:00.002+02:00

Szöveg...

Szentpéteri Csilla koncertje

2012-03-29T16:33:00.001+02:00

Zorán

2012-03-22T22:51:00.001+01:00

Quimby..?

2012-03-14T23:15:00.000+01:00

Művészeti hetek 2012.

2012-03-05T16:21:00.000+01:00

2012. április 11 - május 20.
GYÖNGYÖSI MŰVÉSZETI HETEK

Április 11. (szerda) 17.00

A Gyöngyösi Művészeti Hetek megnyitója,

egybekötve a Szempont Fotókör kiállításának megnyitójával

az MMK előcsarnokában

Közreműködnek: Glasso – Az Éneklő Poharak

18.30 Vers, együtt!

az MMK színpadán
Ezúttal egy interaktív programmal várjuk a kedves versbarátokat – a korábbiaktól eltérően.

A Lyukasórához hasonlóan zajlik az est a gyöngyösi MOZAIK Színkör közreműködésével. Az ő műsoruk után a résztvevők elmondhatják legkedvesebb versüket,

és azt is, hogy miért éppen ezt szeretik.

Április 13. (péntek) 20.00
A Quimby együttes koncertje

a Városi Sport- és Rendezvénycsarnokban
A 20 éve alakult zenekar méltán örvend nagy népszerűségnek az intellektuálisabb zene kedvelői körében. A Quimby teátrum 2009-ben teltházas volt Gyöngyösön is.

Április 18. (szerda) 19.00
Homokmesék
Szentpéteri Csilla és Cakó Ferenc estje

az MMK Záborszky József termében
A crossover stílust képviselő zongoraművésznő zenéjére, a világhírű alkalmazott grafikus, animációs filmrendező élő homokanimációs show-t mutat be.

Április 26. csütörtök 19.30

Mozart-est

a Szent Bertalan-templomban
Közreműködnek: a Cantare Városi Vegyeskar, a Cantus Corvinus Vegyeskar

és a Come Prima Énekegyüttes
Kísér: a Musica Mansueta Kamarazenekar

Május 2. (szerda) 19.00
Esztergályos Cecília két arca
Arcok és maszkok - arcok maszk nélkül

az MMK Hanisz Imre termében

Esztergályos Cecília rendhagyó módon mutatkozik be pódiumműsorával, hiszen a műsor egyben egy kiállítás megnyitója is, ami a közismert színész képzőművészeti alkotásait mutatja be.

Május 5. (szombat) 19.00
Zorán
Körtánc - Kóló című lemezbemutató koncertje

az MMK Záborszky József termében
A március 20-án induló koncertturné utolsó állomása Gyöngyös lesz. Zorán zenéje, dalainak igényes szövege okán jogosan szerepel programjaink között, mindig teltházat jelent koncertje.

Május 12. (szombat) 9.00-19.00

IV. Országos Digirama Bemutató

az MMK Záborszky József termében
Fotókiállításon bemutatkozik: Eifert János fotóművész

Gyöngyös Város Napja
Május 20. (vasárnap) 19.00

Carl Orff: Carmina Burana
a Városi Sport- és Rendezvénycsarnokban
Közreműködnek: a Cantare Városi Vegyeskar, a Cantus Corvinus Vegyeskar,

a Come Prima Énekegyüttes, a Berzikék és az Arany János Általános Iskola Gyermekkara, valamint a Zuglói Filharmonikusok és szólisták

Vezényel: Ménesi Gergely karmester

Film

2012-02-29T21:46:00.001+01:00

Alma koncert

2012-02-29T21:45:00.001+01:00

Babaörze, Gyöngyös, március 10.

2012-02-29T21:44:00.001+01:00