Az MSZP elnöke, a szocialisták országgyűlési frakciójának vezetője a párt kihelyezett elnökségi ülését követően úgy fogalmazott a kelet-magyarországi térségről: itt a szociális válság nem fenyegetés, hanem sajnos a mindennapi élet része. Családok százainak, ezreinek komoly gondot jelent a megélhetés, igen magas a munkanélküliség, sokaknak jószerivel esélyük sincs elhelyezkedésre.

A program a munkahelyteremtésre, a felzárkóztatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociálpolitikára, a rendészetre, a közbiztonságra fókuszál, az MSZP célja az, hogy az itt élőket a tisztes megélhetést biztosító munka, a társadalmi béke világába visszavezesse – mondta Mesterházy Attila, aki utalt arra, hogy a párbeszéd a nemzetért elnevezésű program nem választási, hanem a választási programot megalapozó dokumentum.

Ma már az emberek többsége pontosan látja és tudja, hogy miben téved, mit ront el az Orbán-kormány, éppen azért arra kíváncsiak, hogy az MSZP hogyan csinálná másképp, jobban, ha erre lehetőséget kap 2014-ben – tette hozzá.

A tervek szerint a jövő év márciusára végleges formát öntő Kelet-Magyarországról szóló program a helyiek, az itt élők, a helyi szakemberek bevonásával készül, “nem Budapesten kell az megírni” – mondta a politikus, megjegyezve: ezzel az MSZP azt szeretné üzenni, hogy a párbeszédben, az együttműködésben hisz, és mindenki véleményére figyel.

A kormányt bírálva azt mondta: arrogáns, cinikus, kioktató, az eltérő véleményeket lesöprő politikát folytat, “ennek a programnak készítése is egyfajta üzenet, miként tartalma is”.

Az MSZP programja nem egyik évről a másikra valósulna meg, de négy év alatt számottevő javulást érzékelhetnének az itt élők – hangsúlyozta az MSZP elnöke, aki szerint a gazdaság dinamizálásával, a hibás adópolitika kijavításával, a gondok komplex módon kezelésével mindez elérhető.

A program koordinátora Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: “az Orbán-kormány mint kutya a vizet, úgy rázza le magáról a Kelet-Magyarországon élők problémáját”, ezt felelősséggel egyetlen párt sem kerülheti meg. Az MSZP szerint a térséggel, az itt élők helyzetével azért is foglalkozni kell, mert az elmúlt két év politikája azt mutatja, hogy sorsuk még inkább kilátástalanabbá válik – tette hozzá.

- MTI -

<< vissza a BOON főoldalára

BGy

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Az MSZP szerint a nemzeti konzultáció lényegében egy közpénzből folytatott kormánypropaganda és sajnálatos, hogy Orbán Viktor még mindig nem tudja, hogy mit kellene tennie – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Józsa István.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: “fügefalevél-kérdőívekkel szórja tele az országot Orbán Viktor közpénzekből, hátha úgy látja valaki, hogy nem meztelen a király”. Józsa István szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája az ország lesüllyedéséhez vezet és ha a miniszterelnök még mindig nem tudja, hogy mit kellene tennie, akkor mondjon le, vagy legalább Matolcsy György gazdasági minisztert menessze.

A negyedik nemzeti konzultáció kérdőíveit kedden kezdték el kiküldeni. Összesen 8,2 millió embernek postáznak kérdőívet, legkésőbb június 24-ig, a konzultáció költsége pedig személyenként 105 forint. Az állampolgárok augusztus 20-ig küldhetik vissza a tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó kérdőíveket.

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – A két éve történt kormányalakítás óta jelentősen csökkent a Fidesz-KDNP tábora és számottevően növekedett a választani nem tudó, vagy nem akaró szavazók aránya a Tárki Társadalomkutatási Intézet májusi pártpreferencia-kutatása alapján.

Mint azt az intézet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében írta, a Fidesz-KDNP támogatottsága májusra lényegében az MSZP szintjére csökkent, az elmúlt két év során az MSZP táborának mérete pedig folyamatosan ingadozott, majd fél éve kis mértékben nőtt; a Jobbiké a kezdeti növekedés után stagnál, s az LMP támogatottsága a parlamenti küszöb körül alakul.

Az ezer, 18 évesnél idősebb ember május 17-22. közötti megkérdezésén alapuló, életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatás alapján májusban folytatódtak az utóbbi hónapokat jellemző trendek, miszerint folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP szavazótábora és ezzel párhuzamosan nő a bizonytalanoké, tehát azoké, akik passzivitásba vonulnak.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt – tették hozzá.

Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.

Kutatásaik alapján a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 9 százalék után májusban 11 százalékon áll, míg a pártválasztók között az előző havi kiugróan alacsony 16-ról 21 százalékra nőtt. Az LMP a teljes népességen belül az elmúlt egy hónapban változatlanul 5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében pedig az áprilisi 10 százalék után 11 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció tábora a teljes népességen belül 3-ról 2 százalékra, a pártválasztók körében 6-ról 4 százalékra csökkent.

<< vissza a BOON főoldalára

<< vissza a BOON főoldalára

Az 58 éves Andrzej R. ellen a helyi ügyészség emelt vádat. A sofőr beismerte, hogy ő okozta a hét végi balesetet, annak okát viszont nem tudta megmagyarázni.

A vádirat szerint a brit lakcímmel rendelkező lengyel a helyi jogszabályok értelmében szándékosan szegte meg a közúti közlekedés biztonsági előírásait, ami azt jelenti, hogy egy dupla záróvonalas egyenes útszakaszon áttért a szemközti sávba. Ezek után a jobbkormányos Volkswagen Polo frontálisan ütközött a szabályosan, egymás mögött haladó, Szlovákiába tartó tíz fős magyar motoros csoporttal.

A Krakkó-Zakopane útvonalon történt balesetben három magyar állampolgár vesztette életét, közülük egy házaspár a helyszínen. A harmadik áldozat kórházban halt meg. A lengyel törvények szerint a halálos kimenetelű közúti balesetet okozó vezetőre kiszabható büntetés maximális mértéke 8 év szabadságvesztés.

• Halálra gázolt három magyar motorost – Vádat emeltek

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – A magyar kormány óriási sikerként értékeli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június 22-i ülésén vonja vissza a kohéziós alapból Magyarországnak járó támogatások részleges felfüggesztésére vonatkozó korábbi döntését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

Az Európai Bizottság – megerősítve a tavaszi előrejelzésében adott költségvetési prognózisát – 2012-ben és 2013-ban is a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alatti hiányt jelez előre. Ugyanakkor – figyelembe véve a Nemzetgazdasági Minisztérium által a tavaszi előrejelzés lezárását követően adott újabb információkat – a 2013. évi hiányra vonatkozó előrejelzését tovább mérsékelte: a május elején adott 2,9 százalékkal szemben most 2,7 százalékos hiányt vár 2013-ra.

A Brüsszeli Bizottság értékelése szerint Magyarország a március 13-án adott tanácsi ajánlással összhangban alakította költségvetési politikáját, ami megalapozza azt a később esedékes döntést, hogy megszűnjön a 2004 óta hazánk ellen folytatott túlzott hiány eljárás – áll az NGM közleményében.

A bizottsági értékelés megerősíti, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban meghatározott gazdaságpolitikai célok és intézkedések hatékonyan szolgálják a magyar gazdaság előtt álló kihívások megfelelő kezelését. A konkrét ajánlásokat az Európai Unió Tanácsának június második felében esedékes ülésén öntik végleges formába – közölte az NGM.

<< vissza a BOON főoldalára

Brüsszel, 2012. május 30., szerda (MTI) – Az Európai Bizottság indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási összegek folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba – közölte szerdán Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.

Barroso azután tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.

Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.

Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Magyarországgal szemben 2004 – vagyis EU-csatlakozása óta – folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben.

A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.

Ezután Magyarország – miként a többi tagország is – az újabb keletű, szorosabb gazdasági-pénzügyi koordináció jegyében eljuttatta Brüsszelbe saját nemzeti reformprogramját, amely mélyreható szerkezeti átalakítást tartalmaz. Erre reagálásként tette most közzé az uniós testület az egyes országok értékelését és a megfogalmazott ajánlásokat. Magyarország vonatkozásában a biztosok – arra tekintettel, hogy a magyar költségvetési hiány brüsszeli számítások szerint is az elfogadható határértéknek tekintett 3 százalék alatt marad mind idén, mind jövőre – úgy döntöttek, hogy kezdeményezik a kohéziós támogatás felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntés visszavonását.

<< vissza a BOON főoldalára

Az index.hu hírportál szerdai cikke szerint a Fővárosi Ítélőtábla az Adidas Magyarország Kft. és tulajdonosa, az Adidas International Marketing BV által közösen, 2003. februárjában indított perben hozta meg ítéletét. A sportszergyártó kilenc éve Oroszi 2002. októberében, használati minta formájában levédett megoldásának jogellenes hasznosítása miatt indított perére válaszul fordult bírósághoz. Az Adidas vitatta Oroszi feltalálói munkáját, s ezáltal kizárólagos jogát, mert szerinte a megoldása nem volt új és nem a tulajdona.

A szakember 1995-96-ban fejlesztette ki futballcipőjét, melynek újdonsága az orr-rész keménygumiból készített sűrű bordázata, az irányítósávok voltak, melyek javítottak a találati pontosságon, segítették a játékost a labda adott irányba rúgásában. Az Adidas cég akkori fejlesztési igazgatója két társával megnézte a mintadarabokat, s kértek belőle példányokat, majd a cég 2000-2001 körül piacra dobta a Predator Precision, majd a Predator Mania cipőit – írja az index a feltaláló közleményére hivatkozva.

A Fővárosi Ítélőtábla 2012. április végén kézbesített végzésével zárult le a 2003. februárjában megkezdett per. Az irányítósávos sportcipő azóta szabadalom lett, s a mostani végzéssel megnyílt a lehetőség, hogy Oroszi folytassa a tíz évvel ezelőtt indított szabadalombitorlási perét.

<< vissza a BOON főoldalára

Győr, 2012. május 30., szerda (MTI) – Aknagránátot találtak a soproni Rák-patak medrének kotrásakor; a környékbeli épületeket kiürítik – közölte a honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje szerda délután az MTI-vel.

Várkonyi Melinda főhadnagy elmondta: 40-50 lakást érinthet, hogy a környéket 150 méteres sugarú körben kiürítik arra az időre, amíg kiderül, éles-e, illetve milyen állapotban van a lövedék. Ez alapján határozzák meg ugyanis a további lehetőségeket.

<< vissza a BOON főoldalára

A csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg az alperes – a turisztikai beruházásban érdekelt befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletember – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. A megállapodás értelmében a tulajdonában levő két albertirsai külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói, külterületi ingatlanért.

Az ügyben tavaly decemberben az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság kimondta a szerződés semmisségét. A bíróság a szerződés semmissé nyilvánításának okaként egyrészt azt jelölte meg, a megállapodás megkötésének időpontjában nem volt olyan közérdekű cél, amely indokolta volna, hogy a sukorói ingatlanok az állami földterületekre vonatkozó jogszabállyal ellentétesen, pályáztatás nélkül kerüljenek az üzletember tulajdonába, továbbá, mert az ingatlanok cseréjénél feltűnő értékaránytalanság volt.

Az alperes, Joav Blum Pest megyei telkeinek értékét ugyanis a perben kirendelt értékbecslő 264 millió forintra értékelte, a csereszerződésbe foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földeket pedig mintegy 1,7 milliárd forintra, a szerződésben meghatározott 1,084 milliárd forint helyett. Ezzel mintegy 1,5 milliárd forint kár érte volna a magyar államot.

Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen kérte a döntés hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Ellenkérelmében az állam az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte.

Az alperes képviselője a szerdán kezdődött másodfokú eljárásban többek közt arra hivatkozott, hogy az első fokon eljárt bíróság nem vette figyelembe, hogy miután a befektető még az elsőfokú döntés meghozatala előtt bejelentette: eláll a csereszerződéstől, a szerződés visszamenő hatállyal megszűnt. Szerinte a bíróság nem vizsgálta meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint felperesi képviselő státuszát és képviseleti jogát a perben, továbbá az ügyben kizárt, vagyis a felperes érdekkörébe tartozó szakértőt rendeltek ki.

A felperes képviselője többek közt kifejtette: a befektető egy turisztikai célú beruházással kereste meg az államot, meghallgatásán ő maga is elismerte, hogy egy „A” osztályú kaszinót kívánt létesíteni. A tárgyalások is ennek szellemében folytak, nem pedig azzal a céllal, hogy a befektető által felkínált csereingatlanok érintik a tervezett M4-es főút nyomvonalát. Szerinte az alperesnek is tisztában kellett lennie, hogy a közcél színleléséről van szó, amikor a megkötött csereszerződésbe a turisztikai cél már nem került bele, csak az út nyomvonalának megszerzése az állam részére.

A per szerdai tárgyalásán a hallgatóság soraiban Tátrai Miklós, az MNV volt vezetője is megjelent.

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Megszűnhet a katasztrófavédelmi hozzájárulás, ha a parlament elfogadja az ezt kezdeményező kormánypárti indítványt.

A katasztrófavédelmi törvény tavaly őszi módosításakor határozott az Országgyűlés arról, hogy 2012-től katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet működtetőknek és a veszélyes áruk tárolását, gyártását, feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek – idézte fel a Ház elé terjesztett törvénymódosító javaslatának indoklásában a fideszes Balla György, Koszorús László, Rogán Antal és Kupcsok Lajos, valamint a KDNP-s Aradszki András.

Emlékeztettek arra is, hogy a hozzájárulást a veszélyes tevékenységből származó árbevétel után kell fizetni, ha azonban ez nem mutatható ki, akkor az adó alapja a hozzájárulást fizető társaság teljes tevékenységének nettó árbevétele. A hozzájárulás mértéke az adóalap 0,1 százaléka.

A kormánypárti politikusok azonban úgy vélik, hogy az érintett vállalkozásoknak – “nem utolsósorban a fizetési kötelezettséget megállapító norma jogbizonytalanságot okozó szövege miatt” – jelentős nehézséget okoz, sok esetben pedig teljesen lehetetlen annak meghatározása, hogy a teljes árbevételük mekkora részét adja a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának minősülő veszélyes tevékenységből származó árbevétel. Így rákényszerülnek arra, hogy teljes árbevételük után fizessék a hozzájárulást.

“Ezért a hozzájárulás a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes”, és jelentős többletköltséget okoz – írják a képviselők, akik ezzel indokolják javaslatukat, vagyis hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó összes törvényi rendelkezést helyezze hatályon kívül a parlament, és azt már erre az évre se kelljen megfizetni.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, és 2018. január 1-jén veszítené hatályát.

<< vissza a BOON főoldalára

Brüsszel, 2012. május 30., szerda (MTI) – Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe – állapította meg szerdán közzétett jelentésében az Európai Bizottság. 

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye ezen a napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat.

Délután José Manuel Barroso európai bizottsági elnök sajtótájékoztatón ismerteti, milyen következtetéseket vont le és milyen döntéseket hozott a biztosok testülete az országértékelések nyomán.

A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben – miként azt az idei tavaszi előrejelzésben Brüsszel prognosztizálta – a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban “némileg lendületbe jön”, mintegy egy százalékos szerény növekedést érhet el. A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik. A gazdasági teljesítményről szóló tavaszi előrejelzés azonban – jegyezték meg a mostani értékelés összeállítói – még nem tartalmazta az idei első negyedévi 1,3 százalékos GDP-csökkenést, ami a várnál sokkal erőteljesebb visszaesés.

Ugyancsak a tavaszi előrejelzés elkészülte után váltak ismeretessé az Európai Bizottság számára olyan egyéb információk, amelyek a deficitet befolyásoló különböző magyar intézkedésekről szólnak, és amelyek alapján Brüsszel úgy véli: 2013-ban a magyarok által tervezett 2,2 százalék helyett 2,7 százalékos lehet a GDP-arányos hiány.

Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán – állapította meg az Európai Bizottság – a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket. A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban – vélekedett a Bizottság – számos területen meglehetősen hiányosak.

A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as – hivatalos magyar tervek szerint továbbra is megfogalmazott – 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését “fenntartható módon kell majd biztosítani”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stablitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.

“Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez” – olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal – áll a dokumentumban.

“Országspecifikus ajánlások”

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, “különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét”.

Az idei magyar nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram brüsszeli értékelés szerint jelentős intézkedéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása előmozdíthatja a kulcsfontosságú kihívások megválaszolását, ám olyan lépésekre van szükség, amelyek biztosítják azt, hogy a politika alakítása következetesebben és hatékonyabban támogatja e célokat.

Az Európai Bizottság a Magyarország tekintetében megfogalmazott “országspecifikus ajánlások” között első helyen azt emelte ki, hogy erősíteni kell a fiskális erőfeszítéseket a túlzott deficit mérséklése érdekében, ami hozzájárul a közadósság magas szintjének csökkentéséhez is. Brüsszel szerint Magyarországnak “költségvetés-semleges módon” növelnie kell a munkapiaci szereplők számát, enyhítenie kell az adóreformnak az alacsonykeresetűekre gyakorolt hatását. Magyarországtól azt is elvárja az uniós testület, hogy valósítsa meg az üzleti környezet javítását célzó intézkedéseket annak a szabályozási reformnak és az adminisztratív terheknek a csökkentése révén, amelyeket a nemzeti reformprogram tartalmaz.

<< vissza a BOON főoldalára

Berlin, 2012. május 30., szerda (MTI) – A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a bécsi tőzsde teljesítményének alakulásával összefüggésben a magyar gazdaságról írt szerdán, a Handelsblatt című üzleti lap és az n-tv hírtelevízió pedig a hírportálján egy, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat elfogadásáról számolt be.

A FAZ pénzügyi és befektetési rovatában A bécsi parketten apátia uralkodik címmel jelent meg összeállítás a bécsi tőzsde teljesítményéről. A szerző, Michaela Seiser elemzőket idézve kifejtette: a kelet-európai térség kedvező lehetőséget jelent a befektetők számára, mert Nyugat-Európával ellentétben vannak úgynevezett nem telített piacok. Ugyanakkor a régió fejlődésében széttartó folyamatok figyelhetők meg; az egyik oldalon állnak a “szolid” államok, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, a másik oldalon pedig “szanálásra váró problémás esetek” a Balkánon, valamint a “speciális problémás gyerek” Magyarország, ahol a nemzeti konzervatív kormány hirtelen változásokkal jellemezhető gazdaságpolitikával “gorombáskodik a befektetőkkel”.

A Handelsblatt az internetes kiadásában beszámolt egy, az MNB-ről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslat elfogadásáról. Az üzleti lap Magyarország módosítja a jegybanktörvényt című beszámolójában megjegyezte, hogy az Országgyűlés az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) “nyomása alatt” szavazta meg a jegybankra vonatkozó “vitatott” törvény módosítását. Hozzátette: az EU és az IMF e lépéshez kötötte a “további hitelek” biztosítását, a törvényt pedig “egyebek között” azért bírálta, mert úgy vélte, hogy az csorbítja az MNB függetlenségét.

http://www.handelsblatt.com/politik/international/nach-druck-von-eu-und-iwf-ungarn-aendert-zentralbank-gesetz/6687334.html

Az n-tv hírtelevízió a hírportálján ugyanerről a témáról Magyarország enged az EU nyomásának címmel közölt beszámolójában úgy értékelte: “pénzt demokráciáért cserébe – erről szól a vita Magyarország és az EU, illetve az IMF között”, e vitában pedig “szemlátomást” a szorult pénzügyi helyzetbe került ország kormánya “húzza a rövidebbet” .

http://www.n-tv.de/politik/Ungarn-gibt-Druck-der-EU-nach-article6375296.html

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Tiltakozását fejezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága a nagykanizsai, cigányokat fenyegető feliratok kapcsán.

Az államtitkárság MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében arra reagált, hogy ismeretlenek keddre virradóra Nagykanizsa ligetvárosi részében festékszóróval egy üzlet falára Hitler nevét, horogkeresztet, illetve “Megdögletek cigányok” és “X-el jelöltek égni fogtok” szövegű feliratokat, tizenkét lakóépületre pedig X jelet fújtak.

A közleményben azt írták: a leghatározottabban elítélik ezt a cselekedetet, és kérik a rendőrséget – amely önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt már elindította a büntetőeljárást -, hogy kiemelt figyelemmel kísérve az esetet minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel az elkövetők elfogására.

Az dokumentumban úgy fogalmaztak: az államtitkárság határozottan tiltakozik és fellép minden gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltő, rasszista magatartással szemben, amely etnikai, faji alapon – legyen szó cigányokról, magyarokról vagy zsidókról – embereket vagy embercsoportokat diszkriminál, megbélyegez.

Teleki László, Nagykanizsa roma nemzetiségi önkormányzatának elnöke az MTI-nek szerdán azt mondta: mélységesen elítéli az ilyen, rasszista indíttatású cselekedeteket, majd hozzátette, “a mindenkori, így a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormánynak azt az előítélet-hullámot, amely az elmúlt időszakban tapasztalhatóvá vált, nemcsak szavakban, hanem tettekben is vissza kell utasítania, mert ezt várja az ország roma és nem roma lakossága egyaránt”.

A volt romaügyi államtitkár úgy fogalmazott: a romáknak vissza kell adni munkalehetőségüket, hogy biztos megélhetést, egzisztenciát, értéket teremthessenek, és meg kell szüntetni a társadalmi különbséget, mert ha a szociális szakadék tovább mélyül, az előítélet is tovább növekszik.

Szabados Gábor, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-nek kedden azt mondta, önkényuralmi jelkép használata miatt indítottak büntetőeljárást.

<< vissza a BOON főoldalára

A közigazgatási tárca MTI-nek adott tájékoztatása szerint a kormány eddig 672 rendeletet és 880 határozatot alkotott. A szerdáig 194 ülésnapot tartó Országgyűlés elé 287 törvényjavaslatot és 17 határozati javaslatot terjesztett a kabinet, ezekből 256 törvényjavaslatot már el is fogadtak a képviselők, a határozati javaslatok közül pedig még kettő megszavazása nem történt meg.

A Kormányszóvivői Iroda a kormány sikerei között tartja számon a lakossági terhek csökkentésének területén azt, hogy februárig mintegy 160 ezer családnál szűnt meg a devizakockázatoknak való kitettség a végtörlesztés lehetőségével és hogy a pénzintézetek újraszabályozásával csökkent az ügyfelek kiszolgáltatottsága.

A kormány a rezsiköltségek szabályozásával garantálja a családok szociális biztonságát, ennek keretében nem változott a gáz ára 2011-ben, a 2012-es év folyamán a gáz-, a távfűtés-, a villany-, valamint a víz és csatornadíjak nem emelkedhetnek az inflációnál nagyobb mértékben – sorolták az MTI érdeklődésére.

Az oktatás területén elvégzett munkáról szólva kiemelték a mindennapos testnevelés bevezetését, a kötelező óvodába járást 3 éves kortól, valamint azt, hogy a Diákhitel II. program kedvezményes, 2 százalékos kamatozású hitellel biztosítja, hogy az állami részösztöndíjas és az önköltséges tanulók bármilyen felsőoktatású képzésben részt tudjanak venni.

A családokat érintő intézkedések közül a Kormányszóvivői Iroda sikerként számolt be arról, hogy tavaly – mint írták – az egykulcsos adórendszer 160 milliárd forinttal segítette azt a 800 ezer családot, ahol legalább az egyik szülő legálisan dolgozott. A gyerek után járó kedvezmény miatt a nagycsaládosok keresete több mint húsz százalékkal nőtt – tették hozzá. Az eredmények között szóltak arról is, hogy a vissza nem térítendő – úgynevezett szocpol – támogatás 2011. január 1-i bevezetésével a családok 800 ezer és 2,5 forint közötti támogatást kaphatnak.

A szociális területet illetően felhívták a figyelmet arra, hogy a téli hónapok alatt a fővárosban a hajléktalan ellátó helyek férőhelyeinek száma mintegy 10 százalékkal növekedett, hogy a közúton kéregetés visszaszorítása érdekében 2011 nyarától szigorúbbá vált a rendőrségi fellépés és hogy az iskoláztatási támogatás iskolai hiányzáshoz kötése már 2011-ben meghozta az eredményt: 2011-ben 2009-hez képest 30 százalékkal csökkent az igazolatlan hiányzások száma.

A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében a novemberi egy összegű emelésen túl a 2012. január 1-jétől folyósított nyugdíjak 4,2 százalékkal nőttek. Az emeléssel havonta átlagosan 4400 forinttal kapott többet közel mintegy másfél millió öregségi nyugdíjas – folytatta a Kormányszóvivői Iroda.

Sikerként számoltak be arról, hogy nőtt a minimálbér 2011-ben és 2012-ben is: tavaly januárban a minimálbér havi 78 ezer forintra, a garantált bérminimum havi 94 ezerre emelkedett, 2012. január 1-jétől e két összeg havi 93 ezer forintra és havi 108 ezer forintra változott.

Az iroda közlése szerint a közmunkaprogramok elindulása óta 206 ezer ember számára biztosított munkalehetőséget a közfoglalkoztatás.

A kormányablakoknál mára már 61 ügyben járhatnak el az állampolgárok napi 12 órában, már a gyes, a gyed, a családi pótlék, továbbá fogyasztóvédelmi panaszok kezelését is a kormányablakok végzik – számoltak be az elmúlt két év általuk kiemelkedőnek tartott eredményei között.

Kitértek arra is, hogy a chipsadóból eddig közel 5,8 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, melyből a legnagyobb terheléssel és kockázattal járó munkakörökben dolgozó egészségügyiek részesednek. Az intézkedés másik hozadéka, hogy több gyártó csökkentette termékeikben az egészségtelen összetevőket – jegyezték meg.

A Kormányszóvivői Iroda a kormányzati intézkedések közül felhívta a figyelmet a zárt légtérben történő dohányzás tilalmának életbe lépésére és a designer drogok visszaszorítása érdekében életbe léptetett kormányrendeletre is.

<< vissza a BOON főoldalára

Kedden az Európai Unió több országa és más nyugati államok úgy döntöttek, hogy válaszul a szíriai Húlában elkövetett vérengzésre, amelyben 108 ember, köztük 49 gyermek vesztette életét, kiutasítják a szíriai nagykövetet vagy magas rangú szíriai diplomatákat.

A Külügyminisztérium közölte: a leghatározottabban elítélik a múlt pénteki húlai mészárlást, a katonai erőnek a civil lakossággal szembeni “brutális és embertelen alkalmazását”, az alapvető nemzetközi normák és szabályok, valamint a szíriai vezetés eddig vállalt kötelezettségeinek megsértését. A tárca ezt az álláspontját keddi közleményben is kifejtette, egyúttal részvétét és együttérzését fejezte ki az áldozatok családjainak.

Kiemelték, Magyarország a szíriai válság kirobbanása óta Ausztráliával, Kanadával és Nagy-Britanniával kötött érdek-képviseleti megállapodást, ebből adódóan fontos konzuli és humanitárius feladatokat lát el az országban. Emellett damaszkuszi jelenléte lehetővé teszi, hogy Magyarország helyszíni tájékozódással segítse a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a kritikus helyzet megoldására – mutattak rá.

Fokozandó a nyomást a növekvő mértékben elszigetelődő Bassár el-Aszad szíriai elnökre, eddig töbi között Franciaország, Ausztrália, Németország, Olaszország, Spanyolország, Törökország, Japán és Kanada is bejelentette, hogy kiutasítják a náluk akkreditált szíriai nagykövetet. Washingtonban kedden közölték, hogy válaszul a húlai vérengzésre kiutasítják a szíriai ügyvivőt.

ENSZ-adatok szerint több mint tízezren vesztették életüket összecsapásokban Szíriában azóta, hogy 15 hónapja először bevetették a karhatalmat a békés tüntetők ellen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának becslései szerint több mint 12 600 ember halt meg a szíriai hatóságok és a felkelők összecsapásaiban.

<< vissza a BOON főoldalára

Az általános gazdasági környezet romlása, valamint a járművekhez kapcsolódó költségek megugrása egyre több autóst kényszerít arra, hogy megpróbáljon megválni járművétől – közölte az autós portál szerdán.

Adataik szerint az előző évekhez hasonlóan az idén is megugrott a tavaszi hónapokban a hirdetések száma. Ezúttal azonban a szokásos 65-66 ezer helyett csaknem 80 ezer használt kocsit kínáltak eladásra.

A járműkategóriákon belüli tendenciákra rámutatva a portál közölte: 2010-hez képest a mini- és kisautók hirdetéseinek száma alig emelkedett, terepjáróból viszont csaknem kétszer, míg egyterű autókból másfélszer annyit hirdetnek meg Magyarországon, mint két évvel ezelőtt.

A kereslet csökkenését is jelzik a számok: a portál februárban még több mint 20 millió hirdetésletöltést regisztrált, májusra ez az érték 16,3 millióra esett. Így a közlemény szerint valószínű az is, hogy a meghirdetett autók nehezebben vagy alacsonyabb áron találhatnak gazdára, mint korábban.

A LeasePlan Hungária Zrt. szerint az egy-két éves, keveset futott gépkocsik iránt nagy a kereslet, a 150 ezer kilométernél többet futott autók viszont kortól függetlenül csaknem eladhatatlanok.

A társaság szerdai közleményében felhívja a figyelmet: a tavaly eladott használt autók csaknem 70 százaléka négyévesnél idősebb volt, de papíron csak 28 százalékukkal tettek meg 150 ezer kilométernél többet.

Egy új szabályozás értelmében a kilométeróra állásokat az okmányirodák és a műszaki vizsgáztatók is rögzítik, így nyomon követhetőbbé vált az autók magyarországi előélete. A cég szerint ennek eredménye már látszik a statisztikákban: az első negyedévben átírt autók átlagos kilométerállása 20 százalékkal megnőtt a korábbiakhoz képest.

A LeasePlan a piac átalakulására számít. Várakozása szerint egyre elfogadottak lesznek a 150 ezer kilométert is meghaladó futásteljesítményű, de jó állapotú, nyomon követhető szerviztörténettel értékesített autók. A közlemény ugyanakkor kitér arra is: a lassan enyhülő válság továbbra sem kedvez a piac élénkülésének.

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – A Jobbik minden lehetséges alkotmányos eszközzel küzdeni és tiltakozni fog a telefonadó lakosságra történő áthárítása ellen, a kormányt pedig “álszemérmesnek és hazugnak” tartják, amiért eltűrik a lakosság újabb sarcolását – jelentette ki Volner János és Z. Kárpát Dániel ellenzéki képviselők szerdai sajtótájékoztatójukon.

Volner János emlékeztetett rá: két hete a Telenor, kedden pedig a Vodafone jelentette be, hogy az új telefonadó bevezetése miatt változtatnak a tarifáikon és új adót érvényesítik tarifáikban.

Szerinte “álszemérmes és hazug” a kormány hozzáállása. Látszólag a vállalati szektorra vet ki adókat, de ugyanakkor engedi áthárítani azokat – hangzott el. Emlékeztetett rá, hogy a kabinet ugyanezt az utat folytatta a bankadó esetében is.

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt időszakban 27 új adót vezetett be, ebből csak a Széll Kálmán Terv 2.0 keretein belül ötöt. Ráadásul ezeknek az adóknak csak nagyon kis részét nem az emberek fizetik meg, holott a kormány például a telefonadó áthárítását könnyedén megakadályozhatná, ha ezt nem a forgalomra, hanem közvetlenül a cégekre vetné ki.

<< vissza a BOON főoldalára

Ez derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató éves tehetség felméréséből, amelynek eredményeit szerdán juttatta el az MTI-nek.

A Manpower 41 országban végezte el reprezentatív felmérését, Magyarországon 750 cég vett részt a kutatásban.

Magyarországon – a globális átlaggal megegyezően – a megkérdezettek több mint harmada, 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Tavaly ez az arány csak 23 százalék volt.

Az eredmények szerint idén a legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon a szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások.

A cégek nehezen találnak ezenkívül vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket.

A magyar munkaadók 52 százaléka szerint a szakemberhiánynak semmiféle hatása nincs a cég működésére, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz.

A nemzetközi összesítés szerint a munkaadók 56 százaléka szerint egyáltalán nincs, vagy csak alacsony hatással van egy cég működésére, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás a megkérdezettek 31 százaléka szerint alacsony, míg egynegyedük úgy véli, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással a cég működésére.

A tavalyi felmérésben ugyanakkor a munkaadók az ugyanilyen mértékű szakemberhiányt még jóval nagyobb problémának látták – hangsúlyozza a Manpower a közleményben.

Idézik Kiss Juditot, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatóját, aki úgy látja: a munkaadók világszerte kezdenek hozzászokni a szakemberhiányhoz, amely a globális recesszió elmúltával a jövőben egyre súlyosabbá válik. “Ez a kényelmes, beletörődő álláspont azonban komoly veszélyt jelent, hiszen a cégek fejlődésének – és általában a gazdasági növekedésnek – a kulcsa a jól képzett munkaerő” – hangsúlyozza a szakember.

A legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek szakmai vagy technikai képességei hiányosak, illetve holtversenyben első, hogy egyáltalán nincsenek pályázók. A problémák rangsorát Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a szakmai vagy technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki arra, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben (25 százalék) azt válaszolták, hogy olyan jelentkezőt választanak, akinek ugyan hiányoznak bizonyos szakmai készségei, de képes elsajátítani azokat. Ez a magyar munkaadóknál is népszerű megoldás (32 százalék), de megelőzi (38 százalék) a már meglévő munkatársak képzése.

A felmérés szerint egyébként Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén van még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt: a cégek 51 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a munkaerő felvétel.

Míg tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt – mindössze 4 százalékuk nyilatkozott problémákról, idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. 2012-ben az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.

A nemzetközi összesítés szerint az öt legnehezebben betölthető munkakör a szakmunkás, a mérnök, az értékesítő, a technikus és az informatikus pozíció.

<< vissza a BOON főoldalára

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Csak három ember tudta, hol vannak Nyirő József hamvai, és egyikük sem székelyudvarhelyi- derült ki szerdán azokból az interjúkból, amelyeket erdélyi magyar lapok készítettek Lukács Csabával, a vasárnap elhalasztott újratemetés kommunikációs vezetőjével.

A Madridban 1953-ban elhunyt Nyirő József erdélyi író pünkösdre tervezett, szülőföldjén való újratemetését az Országgyűlés Hivatala készítette elő a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal közösen. Lukács Csabával, a budapesti szervezőcsapat kommunikációs vezetőjével a Hargita Népe című, Csíkszeredában megjelenő napilap és a Kolozsváron szerkesztett Transindex portál közölt szerdán interjút a temetés elhalasztásának körülményeiről.

Lukács szerint a román hatóságok mindenképp meg akarták akadályozni a temetést: megfélemlítették a székelyudvarhelyi katolikus plébániát, vasárnapra virradó éjszaka “sportos kiállású emberek” őrizték a temetőt és megakadályozták, hogy kiássák a sírt. Ők az író hamvait is elkobozták volna, ha megtalálják – jegyezte meg.

A kommunikációs vezető szerint olyan szintű konspirációra kényszerültek Nyirő József hamvainak szállítása és őrzése ügyében, hogy még a helyi szervezők sem rendelkeztek hiteles információkkal, mert azt feltételezték: lehallgatják telefonjaikat.

“Három személy tudja, hol vannak a hamvak, közülük egyik sem udvarhelyi. Az udvarhelyiek annak függvényében kaptak információkat tőlünk, hogy éppen mit akartunk üzenni a Román Hírszerző Szolgálatnak” – mondta Lukács a Hargita Népének.

Az interjú arra is kitér, hogy a helyszínre tartó Lukács Csabát egy nappal a szertartás előtt Székelyudvarhely közelében feltartóztatta a román rendőrség, ügyészi felhatalmazással átkutatták a csomagját, és egy üres urnát találtak nála. Lukács akkor azt közölte: félrevezető akciójával fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a román hatóságok hajtóvadászatot folytatnak Nyirő József hamvainak felkutatására, holott ezek szállítása a román törvények szerint nem engedélyköteles.

“Ha Korondon megtalálják nálam a hamvakat, akkor elkobozzák, ezt világosan megmondták. Kérdeztem, milyen törvényes alapon, mire az ügyész azt felelte, Bukarestbe kell vinni, hogy egy vizsgálatnak vessék alá. … Végül ügyvédem tanácsára nyitottam fel, hiszen ki tudja, mit tettek volna bele a román fővárosban” – ecsetelte a részleteket a kommunikációs vezető a Hargita Népében.

A lap érdeklődésére, hogy miért koporsót ravataloztak fel a budapesti Nemzeti Sírkertben, ha már előtte elhamvasztották Nyirő József földi maradványait, Lukács határozottan állította: Nyirő hamvai vol­tak a koporsóban Budapesten, de úgy ítélték meg, jobban illik a ceremóniához egy koporsó, mint egy urna, főként, hogy az erdélyiek számára nem annyira szokványos az urnás temetés. A hamvasztásra viszont a törvényesség érdekében volt szükség volt, a hamvakat ugyanis törvényesen bevihetik Romániába. A hamvakkal továbbá szabadon lehet utazni, ilyenkor nem szükséges az úgynevezett halotti útlevél sem, mint egy holttest esetében – magyarázta Lukács.

A Transindex cikke azt tudakolja, hogy jelen voltak-e Nyírő József hamvai a hétvégi, székelyudvarhelyi megemlékezésen. Mint felidézték, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a hamvak akár abban a táskában is lehettek volna, amelyet Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára mindvégig magánál tartott és még a ravatalhoz is felvitt, amikor megtartotta beszédét. Az államtitkár a feltételezést sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, de elmondta, hogy a hamvak Erdélyben vannak, és tudomása szerint két héten belül szűk családi körben történik meg az újratemetés.

A Transindex Lukács Csabánál is érdeklődött, milyen szerepe volt az államtitkárnak az újratemetésben. “Nem tudom, hogy honnan vette Szőcs Géza a Nyirő József hamvainak hollétéről szóló információt, mivel ezzel az információval ő nem rendelkezhetett. Ő ugyanis nem volt benne a szűk szervezőbizottságban” – jelentette ki Lukács Csaba, és hozzátette: ha bármit is mondanának a szervezők a hamvak hollétéről, akkor lakossági zaklatásnak tennék ki azokat a személyeket, akikről a román hatóságok azt feltételezik, hogy a hamvakat őrzik.

Nyirő József vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották, és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen.

<< vissza a BOON főoldalára

Békéscsaba, 2012. május 30., szerda (MTI) – Súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett egy nyolc hónapos csecsemő Kaszaperen – közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerdán az MTI-vel.

Vargáné Szombati Andrea elmondta: a főkapitányság bűnügyi osztálya szakértők bevonásával vizsgálja a tűzeset körülményeit.

A Békés Megyei Hírlap internetes oldala, a beol.hu értesülése szerint a gyermeket a mentők kedd este a gyulai Pándy Kálmán kórházba szállították, majd kritikus állapota miatt mentőhelikopterrel Budapestre, a Bethesda kórház speciális égési osztályára vitték. A hírportál úgy tudja, a nyolc hónapos csecsemő akkor sérült meg, amikor az alatta lévő takarót a 3 éves testvére meggyújtotta a házuk udvarán.

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – A foglalkoztatás várhatóan nő, a munkanélküliség stagnál, mértéke 2011-hez hasonlóan az idén is 11 százalék lehet éves átlagban a GKI, a TakarékBank és a K and H Alapkezelő szakértői szerint.

A KSH szerdán közölt adatai szerint idén február-áprilisban 3 millió 811 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, ez 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A munkanélküliek 496 ezer fős létszáma ugyanebben az időszakban 15 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékos értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: várakozásaik szerint csökkent 11,5 százalékra február-április átlagában a munkanélküliségi ráta a január-márciusi 11,7 százalékról, míg minimálisan emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,4 százalékhoz képest.

A szakértő szerint teljesen megfelel a szezonalitásnak, hogy a foglalkoztatottak száma mintegy 20 ezerrel nőtt az előző három havi átlaghoz képest, míg több mint 52 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően.

Suppan Gergely szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma.

Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség – vélekedik a szakértő.

Hozzátette: a nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyival egyezően, 11 százalékos lehet.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője is úgy vélekedett, hogy 2012-ben nem várható a munkanélküliség csökkenése, így éves átlagban 11 százalék lehet az állástalanok aránya. Kifejtette: a szerdán közölt munkanélküliségi adatok alapján nagyjából stagnálás látszik, e mögött pedig egy belső átrendeződés van.

A szakértő elmondta, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája emelkedett, mivel a stagnáló munkaerő-kereslet mellett ugyanannyian keresnek munkát, miközben az idősebb korosztályból többen dolgoznak a nyugdíjrendszerben történt átalakítások – kedvezményes nyugdíjba vonulási formák megszüntetése – miatt.

Adler Judit szerint az év egészében akár csökkenhet is a foglalkoztatottak száma, amelyet a közmunkaprogramok korrigálhatnak. Utóbbi kapcsán hozzátette: hogy míg a versenyszférában “szolidak” az eredmények a foglalkoztatás bővülése szempontjából, addig a közmunkaprogramokba bevontak száma dinamikusan emelkedett.

A K and H Alapkezelő szerdai közleményében Horváth István befektetési igazgató úgy vélekedik, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenése leginkább a közmunka programok tavaszi felfutásának, illetve szezonális hatásoknak köszönhető, nem pedig a versenyszféra javulásának.

“Így a mostani pozitív adat nem változtat az összképen, hogy a hazai gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés: a vállalati szektorban a nagy autóipari beruházások által generált foglalkoztatottság bővülés pozitív hatását a folyamatos leépítések kioltják, miközben a kormányzati szektorban továbbra is létszámstop van érvényben” – mondta a szakértő.

Horváth István hozzátette: a foglalkoztatottság jelenlegi szinten stagnálása tartósan fenntartja a gyenge hazai belső fogyasztást, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetési eszközök kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti.

<< vissza a BOON főoldalára

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Július 2-áig igényelhető uniós támogatás a mezőgazdasági területek erdősítéséhez, valamint az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági területeken történő kialakításához – figyelmeztet szerdai közleményében a Magyar Agrárkamara.

Támogatás kérhető erdősítéshez, az erdőtelepítés legfeljebb ötéves ápolásához, valamint az erdőtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlására. A támogatás igénybevételének feltétele a névre szóló erdőtelepítési, valamint a jövedelempótló támogatási időszakot legalább öt évvel meghaladó földhasználati engedély. Kizárólag igazolt származású erdészeti szaporítóanyag telepíthető – közölte az agrárkamara.

Pályázhatnak azok is, akik mezőgazdasági területükön agrár-erdészeti rendszert valósítanának meg. A támogatás egyszeri, területalapú, vissza nem térítendő szubvenció.

A támogatáshoz hektáronként legalább 100, legfeljebb 150 fa telepítését, illetve fenntartását írja elő a rendelet, az engedélyezett fajok igazolt származású szaporítóanyagának felhasználásával.

<< vissza a BOON főoldalára