Mostantól újra a régi kerékvágásban folytatjuk a beteg iPodok és iPhone-ok szervizelését, remélhetőleg hamar utolérjük magunkat eheti elmaradásainkkal.

Ugyanakkor érdekes változások elé is nézünk, egyelőre ennyit árulhatok el, de az elkövetkezendő hetekben még jelentkezem a részletekkel! Jó lesz

Van megint egy jó ötletem az Apple számára, nem jóslatnak szánom, de egészen biztos vagyok benne, hogy fogják alkalmazni a mobil gépekben a következő megoldást:

Arra gondolok, hogy a mostani Apple notebookokba épített trackpad üveg felülete nemcsak a karcmentesség és a kopásállóság miatt jó, hanem ugródeszka lehet olyan irányba, hogy nemsokára valamiféle kijelzőt építsenek alá, ezzel megalkotva a kontextusfüggő trackpad fogalmát.

Lenne ennek az értelme?

Lenne hát! Gyakorlatilag ott tartanánk, hogy lenne egy beépített multitouch kijelzőnk a gépben, amit például minden program másként használhatna. Értsd: nem csak a kurzor mozgatása lenne a tapipad egyetlen funkciója (most sem csak az, vannak ugye a gesztusok), hanem mondjuk átválthatnánk egy másik módba, hogy az adott programot vezéreljük vele a trackpad-en megjelenített kontrolok segítségével (gondolok itt például egy mixerre, vagy idővonalra). Sokkal természetesebben hatna, mint egérrel húzigálni csúszkákat vagy tekerőgombokat a képernyőn.

A probléma ott van, hogy ahhoz, hogy használható legyen ez az ötlet, nagyobb trackpad-re lenne szükség, annál viszont a gépelés közben ráérő kezek esetleg tévesen aktiválnának bizonyos funkciókat. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy proximity-szenzorokkal (közelítés-érzékelő) figyelné a gép, hogy a kezünk a billentyűzet felé tart-e, és ha igen, akkor kikapcsolja a trackpad bizonyos felületeit.

Jó kérdés, hogy milyen képet adjon a trackpad, háttérvilágításos LCD vagy e-paper? Előbbi mellett szól a több információ átadásának lehetősége (színes, nagy frekvenciával frissíthető), utóbbi mellett pedig az alacsony fogyasztás, jobb felbontás, szemkímélő megjelenítés.

Kíváncsian várom az eredményt

Frissítés: Még olyan is eszembe jutott, hogy mi lenne akkor, ha a mostani laptopok kijelzőjének a külső fele is kijelző lenne? Lehajtva rajztáblaként tudnánk használni. Az Almalogó is pixelekből lenne a túloldalon

Pixelbűvészkedés Apple logóval QR mátrixon belül.

Bár nem kapcsolódik komolyabban az iPod javításokhoz ez a bejegyzés, de azért az Apple-höz mégis van némi köze Biztosan többen észrevettétek már, hogy a grafikai és egyéb kreatív dolgok nem hagynak hidegen, elkezdtem játszadozni a QR kód nevű 2D-s vonalkódokkal grafikai megközelítésből. A kód tartalmaz alapból hibajavító mechanizmusokat, ezért lehetőség van hibás pixelek elhelyezésére (akár 30% szemetet elbír!), mégis értelmezhető lesz a kód a szkennerek számára. Valahogy beleügyeskedtem egy klasszikus – System 6! – alma logót a pixelek közé és még így is olvasható a kód tartalma, ami nem más, mint egy url az Apple honlapjára, próbáljátok ki!

Kis technikai kitekintő

A QR kód tulajdonképpen egy 2D-s vonalkód, nagyon sok helyen ezzel váltották ki a vonalas vonalkódokat sokkal nagyobb információ-tároló kapacitása miatt. Japánban találták ki 1994-ben, azóta robbanásszerűen terjed nemcsak a gyártási és ipari területeken, hanem egyre jobban a közéleti szférában is. Japánban annyira elterjedt, hogy majdnem minden plakát sarkában található egy ilyen QR (Quick Response) kód a reklámozott termék adataival, esetleg honlapcímével. Egyszerűen le kell fotózni és bármikor elővehetjük, nem kell jegyzetelni. A legtöbb mai mobil – köztük az iPhone is – képes ezen kódok felismerésére és értelmezésére egyszerű alkalmazások segítségével.

Akit mélyebben érdekelne a téma, annak ajánlom, hogy olvassa el az idevágó Wikipedia cikket!

FRISSÍTÉS: Az Apple.com-os QR kód után készült egy újabb példány, ez már csak hajszálnyit Apple, ugyanis a Nike.com-ra mutat. Sasvári “Angelday” Józsi előremutató ötlete volt, hogy a Nike swoosh-t színezzük be. A QR kód irányelvei szerint ugyan nem célszerű a színezés, de ezzel a színnel is elég kontrasztos marad, dekódolható, legfeljebb picit nehezebben. Egyértelműen jobban néz ki és kiemeli a márkajelzést. Angelday a Nikeblog-ra is kitette, ott megtekinthető vagy esetleg a Dev-en.

Tegnap jó sok javítgatás után pihenésképpen a polcomon porosodó felesleges alkatrészekkel játszadoztam, megpróbáltam valami működőképes iPhone-t összerakni. Közben érdekes ötletem támadt:

Tegyünk egy iPhone-ba egy kicsit több akksiteljesítményt. Hely már nincs belül, így csak külső akksi építéséről lehetett szó, már csak azt kellett kitalálnom, hogy mindezt hogyan valósítsam meg. Végül méricskélések és próbálkozások után elkészítettem az iPhone HD-re (Heavy Duty, nem High Definition ) keresztelt modell prototípusát. Fejleszteni még lehet, de működőképes szerintem az elgondolás.

Nevezetesen egy plusz hátlappal szereltem fel az iPhone-t és a két hátlap közötti helyre még bőven elfért két iPhone akksi. Az akkumulátorokat természetesen párhuzamosan kapcsoltam, a belső akkumulátorhoz az eredeti hátlapba fúrt lyukon keresztül vezettem a másik két akksi vezetékét. A két extra akksit ezután erős ragasztóval a hátlapra ragasztottam és a második hátlapot meg őrájuk. Egy nap alatt keményre száradt a megvastagított iPhone 2G. Egy kis hely ugyan maradt még a két hátlap között az akksik mellett és alul a dokkcsatinál maradt egy kis inkonzisztencia a burkolaton, de ezen lehet majd még javítani. Ide még esetleg be lehetne építeni egy iPod nano alaplapját pendrive-ként.

Lássuk akkor az elért eredményeket:

• Féltéglányi iPhone 11mm helyett 19mm-es vastagsággal
• 140 gramm helyett 214 grammot nyom a telefon
• Egy napi használat után ahol a rendes telefonom 50-60% körül járna akksitöltöttségben, a HD 96%-ra süllyedt csak teljes töltés után, pedig nem új akksikat építettem bele
• Tölteni legalább háromszor annyi időbe telik, mint a sima modellt
• 1400 mAh helyett 4200 mAh akkukapacitás
• NAGYON MENŐ!

Az akksiteljesítményről még készíteni fogok pontosabb méréseket!

FRISSÍTÉS: 5 nap igen aktív használat után végül 2%-os akksitöltöttség után elkezdtem újra feltölteni. Elég sokat interneteztem, rádiót hallgattam, mind wifi-n és EDGE hálózaton. Telefonhívásokból is igen sokat bonyolítottam. Verdikt: igencsak jól bírja 3 akksival a telefon

Nem szaporítom tovább feleslegesen a szót, lássuk a megdöbbentő képeket!

A hangszóró nyílásánál kifúrt pár lyukat, hogy hallja a másik felet telefonáláskor. A kis illesztési hibákat pedig kiöntötte valami átlátszó ragasztóval. A sikeres javításról küldött nekem egy levelet, amit itt közölnék benne a linkkel a részletes leírásához:

Helló Andris!

Nos így sikerült a sufni-tuning iPhone-mentésem az itthon fellelhető anyagokból.
Linkeld szabadon, ha úgy gondolod hogy érdemes publikálásra!
Inkább poénfaktor mint végleges megoldás…

http://www.instructables.com/id/iPhone-2G-screen-repair-DIY/

Üdv
E.

Érdekes megoldás, annyi biztos!

Jó szórakozást!

Nem valószínű, hogy az első generációs iPhone-on (iPhone 2G) is működni fog az iGO, mindenesetre a Nav N Go a termék honlapján úgy tűnik, hogy nem igazán figyelt oda az apró grafikai részletekre: az iGO-t bemutató iPhone grafikájához ugyanis egy első generációs iPhone képét használták fel és abba vágták bele a képernyőképet a programról. Ez csak azért problémás, mert az első iPhone nem tartalmaz semmiféle GPS hardvert, tehát a program nem igazán fog tudni navigálni rajta Honnan látszik mindez: A telefon körül a felső alumínium rész tisztán kivehető, az alsó fekete antennafedél is látszik – ezek egyértelműen az iPhone 2G sajátosságai, semelyik sincs az iPhone 3G-n, annak fehér vagy fekete, egybefüggő hátlapja van. Ezen kívül a régi iPhone-nak fekete mind a bekapcsoló és hangerőgombjai valamit a némítókapcsolója, míg a 3G-nek krómozott mind.

Kattints a képre a nagyobb változat megtekintéséhez!

A képen tehát egyértelműen egy iPhone 2G-t láthatunk. Már csak az a kérdés, hogy csak egy bakiról lenne szó, vagy ténylegesen iPhone 2G-hez is elérhető lesz külső GPS vevő, hogy tudjuk használni a navigációt?

A képen is látható ennek a felépítése, egy 3,5mm-es jackdugó áll felfelé a dokkból, erre kell “ráültetni” az iPodot, ha tölteni szeretnénk vagy rámásolni zenéinket a számítógépünkről. Úgy tűnik, hogy ezt a kiálló jacket tartó belső műanyag szerkezetet szilárdságilag kicsit alulméretezték és egy rossz mozdulat képes arra, hogy vagy elferdítse a dugót, vagy beljebb nyomja a házba. Emiatt aztán a következő dokkoláskor nem fog már teljesen beleérni a dugó az iPod jack-aljzatába és emiatt se tölteni, se szinkronizálni nem lehet majd.

Nem hagytam annyiban a dolgot, szétszedtem a dokkot, hogy megnézzem, mit lehet tenni az aljzat megerősítésére. A szétszedés nem volt vészes, csavarmentes a felépítése, mindent ragasztó tart és hegesztett műanyagkötések. A kiálló jack lyukát kicsit ki kellett faragni, majd erős ragasztóval visszahelyezni a jacket és az elektronikát a helyére. Közben óvatosan kellett bánni a belső panellel, mert igen törékeny drótokkal volt a jackdugó hozzáforrasztva. Egyiket le is szakítottam, de vissza tudtam forrasztani, nem volt gond. Csináltam néhány képet a műtétről, érdekességképpen

This post is password protected. To view it please enter your password below:

Password: