A fürdőzés csodatévő hatása már régóta ismert. A történészek szerint Kleopátra szamártejben, Báthorí Erzsébet pedig szűz lányok vérében mártózott meg, hogy szebb legyen. Nekünk persze nem kell ilyen szélsőségekre ragadtatni magunkat, ha szeretnénk egy kicsit lazítani, elég kinyitni a csapot és elővenni egy régi jó receptet.

Köztudott, hogy a forró fürdő elernyeszti a feszülő, megfáradt izmokat, a bőr erei kitágulnak, fokozódik bennük a keringés. Ilyenkor az ember könnyebbnek, lazábbnak érzi magát és a napi fáradtságot is könnyebben kipiheni. Ha fokozni szeretné a fürdőzés nyugtató vagy éppen élénkítő hatását, akkor érdemes egy kis gyógynövényt is szórni a vízbe. Felejthetetlen élményben lesz része!

Élénkítő fürdő

Hozzávalók:

• 1 liter víz
• 100 g szárított rozmaring
• 50 g szárított rózsaszirom
• 50 g szárított levendulavirág

Fazékban forralja fel a vizet és szórja bele a gyógynövényeket, majd 15 percig fedő alatt hagyja ázni. Az átszűrt főzetet öntse bele a fürdővízbe!

Mivel a főzetnek élénkítő hatása van, ezért ne közvetlenül lefekvés előtt alkalmazza!

Lazító fürdő

Hozzávalók:

• 2 liter víz
• 150 g szárított kamillavirág
• 50 g borsmentalevél
• 50 g apróra vágott kálmosgyökér

A vizet forralja fel, majd öntse a gyógynövényekre. 15 percnyi áztatás után szűrje át, a szűrő tartalmát pedig nyomkodja ki jó alaposan. A főzetet öntse a fürdővízbe!

Csak hogy könnyebb legyen megérteni miről is van szó, álljon itt egy megtörtént eset:

B. Tiborné (46 éves) könyvelőként dolgozik, férje 8 éve elhunyt. Mivel saját gyermeke nem született, ezért annak idején örökbe fogadtak egy kislányt, aki jelenleg 16 éves és édesanyjával szeretetteljes, bensőséges kapcsolatban él.

Az asszony 2 éve vette észre, hogy követik az utcán, megfigyelik. Nem sokkal később egy házaspár kereste meg telefonon és érdeklődött gyermeke felől, akit saját lányuknak véltek és fel akarták venni vele a kapcsolatot. Ő ezt elutasította, mivel nem volt számára szimpatikus a pár. Ezt követően a valódi szülők nem jelentkeztek többet, de különös események kezdődtek: névtelen telefonhívásokkal zaklatták őket, döglött madarakat dugdostak a bejárati ajtó rácsa mögé, éjszaka rendszeresen rázták a biztonsági rácsokat, bevilágítottak az ablakon, stb.

Egy nap lánya azzal ment haza a boltból, hogy az odafele vezető úton úgy érezte, hogy valaki követi. nem látta, hogy ki, de határozottan úgy érezte, hogy megfigyelik. Megpróbálta lerázni az illetőt, más úton ment hazafelé. Ehhez hasonló eset nagyon sokáig nem ismétlődött, de ennek ellenére félelem töltötte el és elkezdett hinni anyja történeteiben. Most Ő is úgy gondolja, hogy az eredeti szülei vissza akarják szerezni, ezért zaklatják őket, hátha megijednek.

A rendőrségen többször is jártak problémájukkal, de ők semmi gyanúsat nem találtak a lakás körül. Valószínűleg azért nem vették észre a zaklatás nyilvánvaló jeleit, mert ők is benne vannak, lefizették őket.

Saját biztonságuk érdekében mindent megtettek: otthonukban több napra elegendő élelmet halmoztak fel, az ajtóra több zárat felszereltettek, riasztót vásároltak, a lakásban csapdákat helyeztek el. Napközben titkos mobiltelefonon tartják a kapcsolatot, melynek számát senki sem ismeri rajtuk kívül.

A beszélgetés során mindeketten, egymástól függetlenül elmondják, hogy kapcsolatuk nagyon szoros, mindent megbeszélnek, csak egymásra számíthatnak. Már csak ők vannak egymásnak. A lány szeretne anyjával lakni ameddig csak lehet, nem tervezi, hogy más városba megy továbbtanulni.

A fenti történetből jól látszik, hogy a betegség az anyánál kezdődött, őt figyelték meg, követték, ő vette észre a gyanús jeleket a lakás körül. A lány eleinte fenntartásokkal kezelte anyja történeteit, de a későbbiekben maga is hasonló dolgokat tapasztalt, majd olyannyira azonosult az anyja nézeteivel, hogy már együtt tették meg az óvintézkedéseket.

Az indukált pszichózis lényege pont ez. Van egy ember, akinek a téveseszméit a másik vagy a többiek fenntartások nélkül átveszik és teljes mértékben azonosulnak vele. Általában az az ember, akitől indul a betegség személyiségében és viselkedésében is domináns a többiek felett. Azok, akik átveszik pedig önbizalomhiányosak, könnyen befolyásolhatóak, úgynevezett gyenge jellemek, akik behódolnak a domináns félnek és a konfliktusmentes együttélés érdekében elfogadják annak elképzeléseit.

A résztvevők sokszor egymással nagyon szoros kapcsolatban állnak, nem egyszer egy háztartáson belül élnek. A betegség tipikusan családtagok között alakul ki, jellemzően férj-feleség, szülő-gyerek közt.

A téveseszme szempontjából gyakoriak a megfigyeltetéses, paranoid és vallásos tartalmak. Ez utóbbira jó példa a 2 évvel ezelőtti eset, amikor egy várandós nő meghalt és egy 2 éves kislány majdnem éhenhalt, mert az apa Isten küldöttének tekintette magát és szigorú böjtnek vetette alá a családot. Ebben az esetben valószínűleg a férfi volt a beteg, a feleség meg az alárendelt fél, aki átvette férje téveseszméit.

A fenti példákból is látszik, hogy együttélő családtagok között alakul ki a betegség, így azok zárt közösséget képeznek, a külvilágtól, hozzátartozóiktól pedig elszigetelődnek. Előfordul, hogy a család nem is tud a valódi problémáról, hiszen velük nem osztják meg az érintettek a gondolataikat, vagy éppen őket tekintik ellenségnek, mivel segíteni akarnak nekik és megpróbálnak orvosi segítséget szerezni. A szomszédok ilyenkor többnyire csak azt látják, hogy lakótársaik különcök, nem nagyon állnak velük szóba, furcsa dolgaik vannak.

A pszichózisok között ez a forma nagyon ritkán fordul elő, de ha kialakul, akkor nagyon veszélyes tud lenni. Lehet, hogy évekig semmi baj nincs, de egyszer csak valamelyik félnek lehetnek erőszakos vagy átgondolatlan cselekedetei, amit tévhiedelme miatt  ő maga nem tart veszélyesnek, vagy éppen ellenkezőleg úgy érzi muszáj megtennie, hogy megvédje magukat. Ez utóbbira  példa annak a családnak az esete, akik az UFO-k eljövetelétől féltek és az apa a gyermekét az ágyneműtartóba zárta, hogy megvédje egy vélt támadástól. Nagyon kevésen múlott, hogy a gyerek nem fulladt meg a párnák és takrók között bezárva…

Ha hasonló dolgot tapasztal környezetében, akkor annyit tehet, hogy megpróbálja a családtagokkal felvenni a kapcsolatot, vagy jelzi tapasztalatait a háziorvosnak. Ő köteles kimenni és mentőt hívni, ha gyanús dolgot tapasztal. Azt is megteheti, hogy ha a helyzetet életveszélyesnek ítéli meg, akkor Ön személyesen értesíti a mentőket, Ők pedig a karhatalom segítségét vehetik igénybe, ha nem tudnak beavatkozni.

A legfontosabb minden esetben az odafigyelés. Figyeljünk oda a környezetünkben élőkre, kis törődéssel életeket menthetünk!

A Valeriána magyar neve macskagyökér. Nevét onnan kapta, hogy gyökerének főld feletti része átható, erős, vizelethez hasonló illatot áraszt, amitől a macskák izgalomba jönnek és odadörgölőznek vagy megeszik a növényt. De bármit tegyenek is, a dörgölőzés végére elkábulnak. Ez a jelenség hívta fel a figyelmet a valeriána nyugtató, altató hatására.

Mintegy 250 Valeriána faj létezik, ebből orvosi célokra a Valeriana officinalis (orvosi macskagyökér) használható fel. Jó tudni, hogy a növénynek a gyökere rendelkezik nyugtató hatással, tehát olyan készítményt érdemes megvenni, ami ezt a részt tartalmazza.

A gyökérrész valeriánsavat tartalmaz, mely az agyba bejutva megakadályozza a legfőbb gátló ingerületátvivő-anyag, a GABA (gamma-amino-vajsav) szintjének csökkenését. A cél elérése érdekében több irányból támad:

• fokozza a GABA felszabadulását az idegsejtekből,
• meggátolja a visszavételét
• gátolja a neurotranszmitter lebontását
• kötődik a GABA-A receptorhoz ezzel aktiválva azt
• illetve a macskagyökér-kivonat maga tartalmaz GABA-t.

A megemelkedett GABA-szint következménye, hogy fokozza a gátlást a központi idegrendszerben, ami nyugtató, altató hatásként jelentkezik. Különösen jól használható  enyhe vagy közepes alvászavarokban. Kifejezett előnye a szernek, hogy nem zavarja meg az alvásciklust, így másnap reggel a használója nem érzi magát tompának, kábának. Ezen kívül izomlazító, görcsoldó hatással is rendelkezik, ami szorongásos panaszok oldásában jótékony hatású.

Összegezve a fentieket: mindenkinek csak ajánlani lehetne a valeriánát, hiszen egy természetes altatószer, amitől másnap kipihentnek érzi magát az ember. Azonban van néhány veszély, ami miatt óvatosságra inteném Önöket.

1. Mindig érdemes elolvasni a kiszerelés dobozán található leírást. Mindig nézze meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolandó szer, hiszen a növénynek több fajtája létezik és csak a gyökere tartalmazza a hatóanyagot, minden más felesleges bele.
2. Ezen kívül van olyan cég, amelyik a valeriána-kivonat mellé barbiturátot (penthobarbital) is kever a nagyobb hatékonyság kedvéért. Ennek az az alapja, hogy a két hatóanyag nagyon hasonlóan működik, így fokozzák egymás hatását. Ugynakkor ennek a kombinációnak megvan az a veszélye, hogy a barbituráthoz hozzá lehet szokni hosszabb távon.
3. A hatás nem azonnali, habár vannak olyanok, akik már egy két nap után érzik a nyugtató hatást, de általában ez csak hetek alatt szokott kialakulni.
4. A hatásos dózis sem egyértelmű, ebben érdemes a forgalmazó javaslatára támaszkodni, de ha soknak érzi csökkentsen nyugodtan az adagon. Ha viszont kevésnek, akkor csak az ajánlott szintig emelje, nehogy „túladagolja“ a szert.
5. Noha a valeriána természetes szernek minősül, de ennek is vannak mellékhatásai. Szédülés, fejfájás, emésztőrendszeri panaszok és meglepő módon álmatlanság is kialakulhat használata során.
6. Terheseknek és szoptatós anyáknak nem ajánlott, mivel biztonságosságáról nem áll elég bizonyíték rendelkezésünkre. Ha mégis szedni akarja, akkor gondolja végig, hogy a gyermek agyába is bekerül a hatóanyag és ott ugyanúgy hat, mint az Önében…
7. Más gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, hiszen ugyanarra az agyi hírvivőrendszerre hat. Altatók, nyugtatók hatását fokozhatja, illetve egyes antidepresszánsok nyugtató hatását erősítheti.

További ajánlott olvasnivaló:
Csökkentsük a stresszt és a szorongást gyógynövényekkel
7 körülmény, ami tönkreteheti éjszakai alvását
Egyen és aludjon jól!

• ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész
• Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter
• KindlerMedical - Demeter Irma szakgyógyszerész
• Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás
• Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus
• MentaKözpont Perlaky Tamás ortopéd sebész, traumatológus

Szeretettel várunk minden hozzászólást, megjegyzést! Ha érdekesnek tartják írásainkat ne habozzanak és osszák meg velünk gondolataikat!

Amennyiben bővebbet szeretnének tudni erről a kezdeményezésről látogassák meg honlapunkat: Konzílium 2.0

Ha az aktuális, friss hírekre kíváncsiak, akkor megtalálnak minket a Facebookon.

Ha Önnek is van egészségügyi témájú blogja és szeretne csatlakozni hozzánk, szeretettel várjuk jelentkezését!

Az antidepresszánsok használata rohamosan terjed világunkban. Hosszasan lehet vitatkozni, hogy miből adódik ez a tendencia. Minden bizonnyal nagyon nagy szerepe van benne a gyógyszercégektől jövő nyomásnak, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok. Hiszen hiába akar eladni egy gyógyszercég valamit, ha nincsen rá kereslet.  Napjainkban az emberek kimerültek, leterheltek, nem képesek feldolgozni a rájuk nehezedő stresszt, így örömmel kapnak minden olyan segítség után, amitől egy kicsit jobban érezhetik magukat.

Ne felejtsük el, hogy a gyógyszer úgy segít, hogy a betegnek nem igazán kell tennie semmit magáért, azon kívül, hogy rendszeresen szedi a tablettákat. Nem kell változtatnia az életmódján, nem kell a konfliktusait rendezni, nem kell rendszeresen terápiára járnia és még hosszasan lehetne sorolni. Ez egy nagyon kényelmes megoldás. De vajon mindenkinél hatékony?

Ez utóbbi kérdést szerette volna megválaszolni a Pennsylvania Egyetemen egy amerikai kutatócsoport, akik 800 depressziós beteget kértek fel, hogy vegyenek részt a kísérletekben. A tüneteik alapján pontokat kaptak és 3 (enyhe, közepes és súlyos depresszió) kategóriába sorolták őket, majd megkezdték a kezelésüket hangulatjavítóval vagy placebóval.

Az eredmények azt mutatták, hogy a komoly depresszióban szenvedőkön nagyon sokat segítettek a gyógyszerek, míg az enyhe vagy középsúlyos betegek állapotán nem sokat változtattak.

Ez az eredmény azért érdekes, mert egyértelművé teszi, hogy a hangulatjavítóknak van létjogosultságuk a komoly betegségek esetében. Ugyanakkor enyhébb panaszok megjelenésekor nagyobb a mozgástér, lehet pszichoterápiában vagy homeopáthiában gondolkozni.

Forrás:

Fournier JC et al. Antidepressant drug effects and depression severity: a patient-level meta-analysis. JAMA. 2010 Jan 6;303(1):47-53.

További ajánlott olvasnivaló:
Hangulatjavítók: SSRI
Gyógyszer nélkül a depresszió ellen
A legjobb stresszoldó a jóga és a meditáció

Ha memória karbantartásról van szó, akkor azonnal a keresztrejtvény jut az ember eszébe. És ez teljesen jól van így, hiszen ez egy remek módja annak, hogy fitten tartsa az agyát. Egy idő után viszont már ismétlődnek a meghatározások és azon kaphatja magát, hogy nem is gondolkozik a megoldáson, csak írja be a jó választ gépiesen.

Egy másik érv amellett, hogy más feladatokat is kipróbáljon, az a keresztrejtvényfejtés magányossága. Mindenkinek jót tesz egy kis társaság, közös nevetés vagy bosszankodás. Miért ne csinálhatná együtt valakivel játékosan ezt a fárasztó munkát?

Az alábbiakban leírt feladatok elsőre nagyon egyszerűnek tűnhetnek, de ha elkezdi csinálni őket, akkor hamar rájöhet, hogy bizony nem is olyan könnyűek. Fontos, hogy a sikertelenség ne vegye el a kedvét a folytatástól, a gyakorlás teszi mestert! Minden nappal jobb és jobb lesz, higgye el!

A kudarc elkerülése végett kezdjen egyszerűbb feladatokkal és legyen elnéző magával, ha valami nem sikerül. Ha mindezek ellenére sem tudja teljesíteni a kitűzött célt, akkor egyszerűsítsen a feladaton, majd ha már lesz rutinja, akkor játszhatja a nehezebb játékot. Nem szégyen az, ha csak a könnyebb feladatokat tudja megoldani, hiszen a cél a fokozatos javulás, nem az azonnali jó teljesítmény!

1. Vaktérkép

Már ez a kifejezés is sorban hozza elő az iskolai emlékeket: amikor a Csaplovicsnak meg kellett mutatni Magyaroroszág legmagasabb hegycsúcsát, és Ő… Ugye, Önnek is vannak ilyen emlékei?

Nos lehet, hogy elsőre nem repes az örömtől, hogy újra átélje ezeket az élményeket, de ennél jobb memóriafejlesztő gyakorlatot keresve sem lehet találni. Memorizálhatja Európa fővárosait, azokat a helyeket, ahol már járt, Magyarország megyeszékhelyeit, hegységeket, bármit, amihez kedve van.

Ehhez a játékhoz nem kell sok minden. Vegyen egy térképet, tegyen rá egy pauszpapírt vagy egy fóliát , húzza meg a kontúrokat, jelőlje be a főbb folyókat és már kezdheti is! Ha unja egyedül, keressen társat maga mellé, ketten sokkal élvezetesebb és még fogadhatnak is, ki talál el többet!

Ha idősebb, vagy kezdő még, akkor

• Rajzoljon pontosabb térképet magának, ahol könnyebben tud tájékozódni.
• Válasszon egyszerű bejelőlendő helyeket, mint pl. nagyvárosok, hegységek, országok…
• Legyen engedékenyebb magával, nem kell olyan pontosan eltalálnia a valódi elhelyezkedést, hagyhat nagyobb találati-sugarat.

Ha nagyon jól megy már a dolog és azt hiszi nincs hova fejlődni tovább, akkor fordítsa fejjel lefele a térképet!

2. Képfelismerő

Ehhez a feladathoz kell egy pakli kártya és két játékoskedvű ember.

Az egyik félnek meg kell jegyeznie pl. 3 kártyalapot, majd a másik kirak elé 5 lapot. Az előző játékosnak meg kell mondania, hogy a kirakott lapok között ott van-e az eredeti 3 lap valamelyike vagy mindegyike.

A résztvevő játékosok kora és képességei alapján lehet csökkenteni vagy növelni a megjegyzendő és kirakott elemek számát. Idősebbek kipróbálhatják sakkfigurákkal is, ebben az esetben kevesebb elemet kell megjegyezni. Haladók játszhatják papírlapokra írt szavakkal, a szavak közt lehetnek hasonló hangzású és kinézetűek is, ez nehezíti a feladatot.

3. Memóriakártya

Szerintem ezt a játokot mindenki ismeri: a kártyákon kép van és minden kártyából kettő van. Ez a kártyaféle megvásárolható a boltokban, de ha nem tud hozzájutni, akkor otthon is könnyűszerrel elkészítheti.

A feladat annyi, hogy képpel lefele kell kiraknia őket és egyszerre csak kettőt fordíthat fel. Akkor teheti el a kártyákat, ha két egyformát fordított fel. Cél: minél több kártyapárt összeszedni.

Ha nehezebben megy:

• kezdje kevesebb kártyával a játékot
• olyan témájú kártyacsomagot vegyen meg vagy készítsen házilag, ami érdekli és könnyebben meg tudja jegyezni. Ha a kutyákat szereti, akkor kutyák képeivel játssza a játékot, ne Magyarország műemlékeivel!

4. Süssön-főzzön emlékezetből

Vegyen egy jó receptet és próbálja megjegyezni az összetevőket, illetve hogy miből mennyi kell. Mondja el vagy írja le többször, hogy biztos rögzüljenek az adatok. Másnap pedig ki lehet próbálni, mire emlékszik!

5. Logó rajzolás

A játék lényege, hogy válasszon ki egy logót (közlekedési táblát, címert, nemzeti lobogót), tanulmányozza alaposan, figyelje meg a részleteket, majd próbálja fejből lerajzolni olyan pontosan, ahogy csak tudja. Fordítson külön figyelmet a színekre, formákra, ezek egymáshoz való viszonyára és elhelyezkedésére!

További ajánlott olvasnivaló:
Öregember nem vénember
Szellemileg hanyatló embereken sokat segít a napi rutin
Nagyi csak öregszik vagy ez lenne az Alzheimer?

Ki gondolta volna, hogy az ősembereknek is lehettek problémái? Bizony, ha a pszichiátriai betegségek első nyomait kutatjuk, egészen az őskorig kell visszautaznunk az időben. Méghozzá az őskori Svédország területére, ahol régészeti feltárások során egy 36 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi ősember koponyáján olyan sérülést találtak, melyet feltehetően egy igen éles eszköz szemből okozott. Ami ebben a hírben igazán izgalmas, az nem az erőszak őskori jelenléte, hanem az, hogy a sérülést ellátták, és a beteg fel is épült.  Az őskori leleten minden kétséget kizáróan az első “orvosi” beavatkozás nyomait fedezték fel. A gyógyító célú koponyalékelés (tudományos nevén trepanáció) célja még ma sem ismert, ám a kutatók úgy vélik, az ősi skandinávok rohamokban jelentkező pszichiátriai betegségeket próbáltak ílymódon kezelni.

A pszichoaktív szerek alkalmazása sem csak korunk betegsége: a vadkender kultusza egészen az i.e. 3 évezredre vezethető vissza.  Kínai nyelvészeti kutatások feltárták, hogy a növény használatát rítusaik során a kőkori sámánok terjesztették el Ázsiában. A felfedezést több régészeti bizonyíték is alátámasztja.

A legrégebbi orvosi dokumentum, az “Eber papirusz”, az i.e. 1900-as évekből származik. Az ókori egyiptomi orvostudomány ismereteit tartalmazó tekercsen – több egyéb betegség mellett – szó esik a “súlyos reménytelenség” állapotáról , mely jellemzői megegyeznek a ma is ismert depresszió tüneteivel. A depresszió egyébként a Bibliában is meglelenik: Saul rosszkedvét csak Dávid hárfajátéka volt képes elűzni.

És ha már a Bibliánál tartunk: Dániel arról ír, hogy Nebukadnécár (Kr.e. 604-562), Babilónia királya, bikának vélte magát és négykézláb legelészett a mezőn. Lykaon, árkádiai király,  ezzel szemben farkasnak képzelte magát és bárányokat tépett szét. A jelenséget később másoknál is megfigyelték és lycantrophiának nevezték el. A mai tudományos magyarázat szerint a háttérben pszichotikus gondolkodászavar,  illetve a halántéklebeny aktivitási zavara áll, mely bizarr hallucinációkban nyílvánul meg.

1986-os publikációjában Weinberger eljátszadozott a gondolattal, hogy mik azok a betegségcsoportok (metabolikus, neurodegeneratív, stb), amik valószínűleg nem vezetnek a skizofrénia kialakulásához. Sok lehetőség kizárása után arra jutott, hogy a bajnak az idegrendszer fejlődése során kell kialakulnia. Elképzelése szerint „a skizofrénia nem egy konkrét esemény vagy betegség következménye, hanem a fejlődési folyamat egy olyan végkimenetele, amibe a népesség 0.5% belecsúszik“. Akkoriban még megmosolyogták ezt az elképzelést, de napjainkban, mintegy 20 évvel később már egyáltalán nem tűnik olyan lehetetlennek.

Az agy fejlődéséről tudni kell, hogy a terhesség első hónapjaiban 20 milliárd idegsejt keletkezik, amelyek elkezdenek vándorolni, csoportosulni, nyúlványokat küldeni egymás felé. A nyúlványok trilliós nagyságrendben alakítanak ki kapcsolatokat az idegsejtek között és ezeken keresztül megkezdik a kommunikációt. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetjük, hogy tudunk gondolkozni, beszélni, érzelmeket kifejezni és célirányosan mozogni. Ha ezek a hálózatok nem alakulnának ki, akkor semmivel sem lennénk többek az alacsonyabb rendű állatoktól, úgy is mondhatom, hogy ez a nagyfokú, ember számára már-már felfoghatatlan komplexitás tesz minket azzá, akik vagyunk.

De ennek a nagyfokú bonyolultságnak ára van. Bármilyen kis esemény megzavarhatja a folyamatokat és akkor kész a baj. Ezért lehetséges, hogy 200-ból 1 magzat agyában az idegsejtek nem úgy kapaszkodnak össze, mint a többiében és bizony nála megjelenhet a betegség.

Weinberger idegrendszer fejlődési modellje nem zárja ki a genetikai és környezeti tényezők jelenlétét. Hiszen ha valaki beteg géneket kap a szüleitől, akkor az agy fejlődése könnyebben félrecsúszhat. Vagy gondoljunk csak a terhesség alatti fertőzésekre, magzati oxigénhiányra, anyai alkoholizmusra, kell ennél nagyobb hatás, hogy az idegsejtek megzavarodjanak és elkerüljék egymást? Nem hiszem.

Az, hogy a skizofrénia kialakulására melyik elméletet fogadjuk el, csak rajtunk áll. Valószínűleg mindegyikben van némi igazság és egyik sem ad tökéletes és hiánytalan magyarázatot önmagában. Egy biztos, jelenleg a mentális betegségek kialakulása ellen tenni nem sokat tudunk, legfeljebb annyit, hogy vigyázunk magunkra és gyermekünkre amennyire csak lehet.

További ajánlott olvasnivaló:
Skizofrénia: genetika és környezet
Mikor és hogyan kezdődik a skizofrénia?

Na de induljunk a kályhától!

Ki az alkoholista?

Ha vicces akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az, aki többet iszik az orvosánál. De a viccet félretéve, nagyon nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni, hiszen egy japánnak minimális mennyiségű alkohol is elég a részegséghez, míg egy rendszeresen ivó embernek ennek a többszöröse is kevés. A legelfogadottabb meghatározás szerint alkoholbeteg az, aki férfiként 2, nőként 1 egységnél  több alkoholt fogyaszt naponta. Én ennél fontosabbnak tartom a következő kritériumokat. Alkoholista az, aki:

• rendszeresen fogyaszt alkoholt
• sóvárog utána
• nem képes letenni a poharat
• ivási szokásai miatt veszélyezteti önmagát vagy környezetét
• fokozott alkoholfogyasztása miatt testi betegségekben szenved
• társadalmi beilleszkedése megnehezült
• alkoholfogyasztás hiányában megvonási tüneteket mutat

Talán nem tökéletes a fenti lista, de én azt hiszem, hogy jól jellemzi az alkoholbetegeket.

Mikor alakul ki megvonás?

Ha valaki rendszeresen iszik és  egyszer csak nem kapja meg a napi szükséges alkoholmennyiséget, akkor kialakul a megvonás. Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha kórházba kerül az illető, elutazik valahova, elfogy a pénze és nem tudja megvenni az italt, hirtelen úgy dönt, hogy nem iszik többet, leszokik az ivásról…

Ilyen esetekben az utolsó pohár ital elfogyasztása után 6-8 órával jelentkeznek az első tünetek.

Mik a megvonás tünetei?

Két jellegzetes tünetcsoport alakul ki a következő sorrendben.

1. Pszichés tünetek

A beteg egyre feszültebb, nyugtalanabb lesz, ingerlékeny, könnyű felbőszíteni. A legkisebb ingerre is hevesen reagál, ideges. Előfordulhat, hogy szorongásról számol be. Gondolatai középpontjába az alkohol megszerzése kerül, figyelme fokozatosan beszűkül.

2. Vegetatív testi tünetek

• nagy hullámú remegés a végtagokon
• tág pupillák
• emelkedett vérnyomás
• szapora szívverés
• hányás, hasmenés
• fokozott verejtékezés
• hőemelkedés, láz
• gyengeség, erőtlenség

Mi a teendő?

A betegek általában tudják, hogy a fenti tüneteket az ismételt alkoholfogyasztás megszünteti és így ritkán kerülnek orvoshoz. Azonban, ha valaki hasonló jeleket tapasztal magán vagy hozzátartozóján, akkor érdemes segítséget kérni, mert ez az állapot komolyan megterheli a szervezetet, a magasabb vérnyomás infarktust, szívleállást vagy akár agyvérzést is okozhat.

Mi a delírium tremens?

2-5 nappal az alkoholfogyasztás abbahagyását követően (az előbbiekben ismertetett megvonási tünetek kialakulása után) jelentkezik ez az életveszélyes állapot. Veszélyességét mi sem mutatja jobban, mint hogy orvosi beavatkozás nélkül a betegek 20, de még szakszerű ellátást követően is 5-10%-a meghal.

Jellemző tünetei a

• hullámzó tudatállapot, ami azt jelenti, hogy egyik percben a beteg még teljesen tájékozott, a másik percben meg már zavart és össze-vissza beszél.
• vizuális és taktilis hallucinációk jelentkeznek. Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy a beteg bogarakat, csúszó-mászókat lát és érez saját testén és környezetében.
• vonatkoztatásos és üldöztetéses téveseszmék jelentkeznek, többnyire a családtagokkal, segítőkkel szemben.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Ha ilyet észlel valakin, akkor a beteg legnagyobb tiltakozása ellenére is azonnal hívjon orvosi segítséget, mentőt! Amíg megérkezik a segítség, próbálja megnyugtatni a beteget, beszéljen hozzá, tájékoztassa arról, hogy mi történik. Ne vitatkozzon vele és ne próbálja meggyőzni semmiről, amit Ő nem akar elfogadni. Alkoholt ne itasson vele, mert nem szünteti meg a tüneteket! Ha önmagára veszélyesnek ítéli meg a helyzetet, akkor tegyen meg minden óvintézkedést és ne kockáztasson!

Ahol még olvashat a témáról:

• Konzílium2.o
• ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész
• KindlerMedical - Demeter Irma szakgyógyszerész
• Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás
• Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus
• PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos
• MentaKözpont Perlaky Tamás ortopéd sebész, traumatológus
• MedIq – Meskó Bertalan kutatóorvos, genetika

Minden elmebetegség hátterében genetikai és környezeti tényezőket gyanítanak, igaz ez a skizofréniára is. Nézzük milyen szereppel bírnak a betegség kialakulásában a fenti tényezők.

Genetikai tényezők

Az eddigiekben azt feltételezték, hogy a genetikai tényezők játszák a legnagyobb szerepet a betegség kialakulásában. Ezt az elképzelést leginkább indirekt, öröklődési vizsgálatok támasztják alá:

• Ha a szülők közül valamelyik skizofrén, akkor 12.3% valószínűséggel jelentkezik a kór a leszármazottakban is.
• Ha mindkét szülő érintett, akkor ez a veszély már 36.6%.
• Ikervizsgálatok kiderítették, hogy egypetéjű ikrek esetén 50% valószínűséggel lesz beteg mindkét testvér. A megfigyelés érdekessége, hogy ez az adat nem csak az genetikai, de a környezeti tényezők fontosságára is felhívja a figyelmet, hiszen a hibás gének továbbadása nem elég ahhoz, hogy az ikerpár mindkét tagjában kialakuljon a betegség.

A fenti adatokból is látszik, hogy az öröklődés nagyon fontos szerepet tölt be a betegség kialakulásában, de azt is el kell mondani, hogy noha az általános genetikai kockázatot nagynak tartják, az egyes gének szintjén eddig még nem sikerült olyat találni, ami alátámasztaná ezt a nagyfokú örökletességet.

Az egyes gének öröklése csak megduplázza a skizofrénia kialakulásának eshetőségét, ez pedig nagyon kevés az öröklődésben rejlő tényleges kockázathoz képest. Ezért az utóbbi időben 2 elmélettel próbálják magyarázni a nagy genetikai kockázatot:

• több, különböző „rossz“ gén egyidejú jelenléte kialakíthatja a betegséget.
• Az egyes gének megsokszorozódnak a génállományban és ez okozza a fokozott megbetegedési valószínűséget.

Környezeti tényezők

A környezeti tényezők közül fontos szerepet tulajdonítanak a babát a terhesség alatt ért hatásoknak. Eddig az alábbi tényezőkről sikerült kimutatni, hogy megnövelik a skizofrénia kialakulásának veszélyét:

• magzati oxigénhiány
• méhen belüli fertőzések (HIV, influenza, rubeola, herpesz)
• újszülött hiányos táplálása
• anyai marihuána és alkoholfogyasztás

A fenti tényezők kb. 2-4-szeresére emelik a skizofrénia kialakulásának kockázatát.

Genetikai és környezeti tényezők együtthatása

Nemrégiben kimutatták, hogy az örökletes tényezők és a környezeti faktorok együttes jelenléte az igazán veszélyes kombináció. Erre egy nagyon jó példa, hogy a terhesség alatti depresszió szignifikánsan megemeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát, ha a szülők egyike pszichotikus betegségben szenved. Ez utóbbi félmondat fontos, mivel a depresszió önmagában nem jelent veszélyt, csak akkor ha a szülők valamelyike mentális beteg. Ha a két tényező egyidejűleg fennáll, akkor viszont kilencszeresére nő a gyermekben a megbetegedés valószínűsége.