eoriszabo.hu

Mária – csak két napig (volt)

eosz — Sun, 11 Dec 2011 14:22:31 +0000

Csak ma, december 11-én és holnap, 12-én látható Szarka Tamás új – ahogy a színlapon szerepel – musicalje. Aki most nem ér rá, legközelebb nyáron, Szegeden, a szabadtéri játékokon láthatja az előadást. A produkció Szeged és Debrecen együttműködése valamint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere hathatós közbelépése és pénzszerző támogatása nyomán vált az eredetileg a Csokonai Színház színpadára szánt zenés darabból sokszereplős, hatalmas díszletű “szuperprodukció”.

Mária, azaz Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, a Rózsafüzér és Magyarország Királynéja, Mindannyiunk Édesanyja a református Debrecenben – izgalmas. Az ősbemutató rendezője Vidnyánszky Attila. Az ő értelmezésében Mária sokkal inkább a “fény anyja, a fény lánya”, aki világra hozza a Megváltót. A szereplők Újhelyi Kinga (Mária), Bakos-Kiss Gábor (József), Mészáros Tibor (Ego), Olt Tamás (Heródes), Pápai Erika (Erzsébet), Rácz József (Gábriel), Földes László Hobo (Kovács) és Fehér Éva. Az ősbemutatón és a második előadáson a Hegedűs szerepében a szerző, Szarka Tamás is színre lép.

A főpróbát látva, az eddigi nyilatkozatokból Újhelyi Kinga gondolatait ajánlom a nézők figyelmébe, amit Szénási Miklós (Dehir.hu) jegyzett le a napokban.

“Ez nem egy szokványos musical, nem olyan, mint például a West Side Story. Ez egy zenés darab, melynek oratórikus jegyei vannak. Magamban Mária passiójának is hívom, mivel Mária szenvedéstörténete ez, egy olyan anyáé, aki a Megváltót hozza világra. Az ő szenvedésének stációi ezek a nagyobb egységekből összeálló zeneszámok.”

Fotók a főpróbáról

[Show as slideshow]

December 15-én Söndörgő koncert!

eosz — Fri, 02 Dec 2011 22:01:13 +0000

Devon Londonban hallotta őket – el volt ragadtatva. Kit és Michael Budapestre készül. És Te? Ott leszel?

A szenzációs hír: „Tamburising – Lost Music of the Balkans” – A Söndörgő Együttes koncertje a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában 2011. december 15-én, csütörtökön, 19:30 órától, Tompos Kátya énekesnő közreműködésével.

„Zenéjük kirobbanóan virtuóz és láb-dobogtató életörömöt sugároz.” (London Evening Standard)

További részletek a Söndörgő honlapján.

Scapin, a szemfényvesztő Debrecenben

eosz — Mon, 24 Oct 2011 14:47:16 +0000

Debrecenben jártam, sikerült elcsípnem egy fotós próbát a Csokonai Színházban. A világhírű román rendező, Silviu Purcărete ajánlotta a Scapin furfangjait a debreceni társulatnak. Ajánlotta, megrendezte: szerinte Molière reneszánsz műve ízig-vérig modern vígjáték, amely akár napjainkban is játszódhat – nyilatkozza a Színház honlapján. Két fiatalember keresi a boldogságot, folytatja, ám az apák szerint nem jó helyen.

Trill Zsolt Scapin szerepében

A fiúk Scapinhez fordulnak segítségért. Az öregek meg- és legyőzéséhez a furfangok mesterének minden találékonyságára szükségük van. Scapint Trill Zsolt adja, s az előzőekből kiderülhetett abszolút főszereplőként, bár az egész előadásra talán jellemzőbb a lakáj figurája, akit fotógalériámban ritka “aktív” pillanatai egyikében, újság olvasása közben láthatnak. Ő Carle (Olt Tamás), a szolgáló és két (lehet, hogy három?) mondatát leszámítva, mindvégig néma és rendíthetetlen, lassúra állított metronóm-nyugalmú (remek) szereplője a körülötte zajló eseményeknek.

[Show as slideshow]

Szereplők:
SCAPIN, Leander szolgája, szemfényvesztő TRILL ZSOLT, ARGANTE, Octave és Zerbinette apja VARGA JÓZSEF, GÉRONTE, Leander és Jácinta apja GARAY NAGY TAMÁS, OCTAVE, Argante fia, Jácinta szerelmese RÁCZ JÓZSEF, LEANDER, Géronte fia és Zerbinette szerelmese MÉSZÁROS TIBOR, SZILVESZTER, Octave szolgája VRANYECZ ARTÚR, ZERBINETTE, állítólagos cigánylány, Leander szerelmese OROSZ MELINDA, JÁCINTA, Géront lánya, Octave szerelmese SZŰCS KATA, NÉRINE, Jácinta dajkája OLÁH ZSUZSA, CARLE, szolgáló OLT TAMÁS

Szeretlek, Faust az M1-en

eosz — Fri, 21 Oct 2011 12:37:12 +0000

A film vágójaként invitálom olvasóimat október 23-án az M1 képernyője elé, 20 óra 15 percre.
Pap és Színész. Mindszenty József, a Püspök – Jávor Pál, a Színész. Közös sors 1944-ben, a sopronkőhidai fegyházban. Közben a háttérben az egész magyar XX. század.

Lux Ádám Mindszenty szerepében

A film alapjául egy több mint tíz évig műsoron lévő színházi előadás szolgál. A film forgatókönyvét saját színdarabjából Pozsgai Zsolt írta, fényképezte Győri Márk. A kitűnő színészek: Lux Ádám, Kautzky Armand, ifj. Jászai László valamint Fazekas Zsuzsa, Fazekas Andrea és Tóth Tamás.

Ha a film után kíváncsi a forgatásra is, itt láthat róla fényképes beszámolót.

Templomok az éjszakában

eosz — Tue, 19 Jul 2011 11:48:52 +0000

Néhány napra elmenekültem a tűzforró Soroksárról, kicsit északabbra, kicsit közelebb a Dunához. Fürdés, főzés, beszélgetés és – természetesen – fotózás volt a program. Régóta nézegetem már a Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia épületét, most eljött az alkalom egy éjszakai felvételre. Az épületen éjszaka csak a kereszt van megvilágítva, ezen kívül az utcai lámpák adnak némi fényt. Így lehetőség nyílt arra, hogy unokatestvéreimmel játsszunk kicsit: hosszú záridőt választva, két rendszervaku segítségével megvilágítottuk a plébánia épületét, külön a boltíves bejáratokat, a feszületet és a park fáit is. Egyikük remek marketingkommunikációs szakember, másikuk kiváló festőművész, úgy láttam örömmel segédkeztek, remélem tetszeni fog nekik a végeredmény is.

Felsőgöd, Jézus Szíve Templom (Segítőim Szente Mónika és Szente Balázs)

A képet váci kirándulásunkról hazafelé készítettük. Előtte megálltunk a híres Hétkápolna előtt. A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.

Hétkápolna (Váci egyházmegye)

Sajnos a török hódoltság idején mindkét szent hely elpusztult, még a kegytemplom pontos fekvése is feledésbe merült. Aki kíváncsi a ma látható Hétkápolna történetére, itt tovább olvashat róla.

Miközben a kép készült, észrevettem, hogy Balázs egy másik kompozíciót keresett: a fák lombját átvilágító résen igyekezett a templom keresztjét lefényképezni, kihasználva a késői kékóra színeit, de ehhez itt éppen a kereszt megvilágítása volt kevés. Így előkerültek a vakuk, és a jó öreg 70-200 mm-es objektív, a vakura helyezett szűkítő segítségével pedig megpróbáltunk egy kis plusz fényt irányítani a keresztre.

Hétkápolna (Váci egyházmegye)

Mindezek előtt természetesen nagyot sétáltunk Vácott, amiről most csak egyetlen képpel számolok be. A börtön épületén túl, a vízparton sétálva figyeltem föl a part egy pontján, a hullámverés által felszínre került réteges talajszerkezetre.

Váci Dunapart