fotocraft.hu Blog

Villanj Körte extra - kipróbáltuk a továbbfejlesztett változatot

Sat, 05 Jan 2013 15:13:38 +0100

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2013/01/05/villanj-korte-extra-kiprobaltuk-a-tovabbfejlesztett-valtozatot

A Villanj Körte nevű vaku pár éve a piacon van már, de eddig nem volt hozzá szerencsém. 2012-ben is az egyik legtöbb - ha nem a legtöbb - számban eladott vakutípus volt a Villanj Körte. Eddig nem nagyon foglalkoztam vele, mert az alap változata gyengének tűnt, egy jobb rendszervaku, vagy egy stúdióvaku többet ér - gondoltam.

Persze minden terméknek megvan a létjogosultsága, a Villanj Körte alap változatát is nagyszerűen használhatjuk például tárgyfotózásra. Kisebb tárgyak, beállítások esetén, ha az ernyőt vagy más fényterelőt közel szeretnénk elhelyezni az adott tárgyhoz, a nagyobb stúdióvakuk túl erősek lehetnek. Vagy ha szeretnénk nyitott rekesszel fotózni - például portréknál előnyösebb ez a beállítás - akkor szintén gondot okozhat a túl nagy teljesítményű vaku.

A kisebb Villanj Körte erre való - beltérben tudunk vele egyszerűbb fotós feladatokat megvalósítani.

Karácsony előtt került a kezembe a Villanj Körte egy újabb változata, ez már jóval erősebb mint az alapváltozat, viszont tartalmaz egy potmétert amivel leszabályozhatjuk a fényerejét, így lefelezhetjük a teljesítményét - ilyenkor a villanás ereje nagyjából megegyezik az alapváltozatéval.

A továbbfejlesztett Villanj Körte főbb tulajdonságai:

- szinkroncsatlakozó (PC sync a vaku kábellel való kioldására, 3.5mm Jack)
- infra kioldó (másik vaku fényére, vagy infrakioldóra elvillan a vaku)
- E27 szabványos égőfoglalat
- 82Ws teljesítnény (Kulcsszám: 32 / ISO 100 - 1méter)
- teljesítményszabályzás (1EV - 82Ws-41Ws között)
- LED-es töltöttségjelzés
- gyors feltöltés
- Perkin Elmer vakucső

Amikor megérkezett hozzám a csomag meglepődtem, hogy milyen nagy maga a vaku. A továbbfejlesztett változat nagyobb mint az alap Villanj Körte, és fontos lehet, hogy a vakuház kiképzése miatt nem minden E27-es foglalatba tekerhető be (a szabályzó potméter útban lehet). Erre a célra külön vásárolhatunk olyan vakuállványra való állványfejet, ami E27-es csatlakozóval van ellátva, és ernyőtartó foglalata is van. A Perkin-Elmer vakucső 82Ws-os teljesítményt ad le ami nem túl sok, de beltérben pont megfelelő lehet bizonyos feladatokra.

A vaku teste műanyag, az összeállítás minősége normálisnak tűnik. A beüzemelés végtelenül egyszerű, betekerjük az E27-es foglalatba a vakut, összekötjük a gépünkkel vagy rádiós kioldót kötünk rá, esetleg a beépített vaku használatával villantjuk el.

Az egyik legkényelmesebb dolog, hogy tartalmaz a vaku egy infra-szenzort, ami képessé teszi a arra, hogy másik vaku (rendszervaku, infrakioldó, vagy beépített vaku) fényére elvillanjon. Így nincs szükség a vaku kioldó vezeték (PC-sync), vagy rádiós kioldó használatára. A fényképezőgép és a vaku egymástól függetlenül mozgatható, mégis a vaku a megfelelő időben fog elvillanni a felvétel elkészítésekor.

Ez a kényelmi funkció - bár a kezdőknek és a hobbi fotósoknak szánták a vakut - mégis gondot okozhat, mert az olcsóbb kategóriás fényképezőgépeken nem mindig állítható a beépített vaku elvillanásának módja.
Ez akkor baj, ha a beépített vaku TTL módban üzemel, vagy be van kapcsolva a vörösszem-hatás csökkentésére kitalált többszörös elővillantás.
A Villanj Körte ilyenkor az elővillanásra villantja el magát, így az expozíció alatt már csak a beépített vaku világítja meg a tárgyat - mi pedig pont ezt szeretnénk elkerülni.

A baj nem jár egyedül, mert azokon a gépeken ahol nem állítható a beépített vaku üzemmódja, ott általában szinkronzsinór csatlakozó és külső vakusín sincs, így nem lehet ezekkel a gépekkel használni a Villanj Körtét.
Ha van manuális vakumód a gépünkön, akkor nagyon jól tudjuk majd használni a Villanj Körtével. Ilyenkor a beépített vakut érdemes 1/128-ad, vagy 1/256-od teljesítményre leszabályozni, hogy ne szóljon bele a fénye az elkészült képbe.

Ezért a teljesen automata és belépő szintű gépekhez nem ajánlott a Villanj Körte. Kedvező ára miatt viszont akár rendezvényfotózásra is használható, hiszen egy nagyobb terem minden sarkába beállíthatunk egyet, és még mindig olcsóbban úsztuk meg, mint ha egyetlen rendszervakut vettünk volna. További előnye, hogy szabványos E27-es csatlakozója van, így a 230V-os hálózatról használható, nem kell állandóan az elemek lemerülésétől tartani.

Hátránya, hogy bár a stúdióvakuzás előszobájaként hirdetik, a derítő vagy visszaverő ernyőn kívül - ezek is csak a külön kapható, állványra való E27-es foglalatba illeszthetők be - nem használható együtt vele más fényterelő, így ezeket kipróbálni sem tudja a hobbifotós. Pedig a softboxok és más fényterelők adják az igazi ízét a stúdiófotózásnak.

Kérdés még, hogy mennyire bírja a vaku a strapát. Egy hosszabb esemény fotózásakor hamar túlmelegedhet a szerkezet, ezért nagyon ajánlott egy hosszabb sorozat (30-50 kép) után pár perc szünetet tartani. A magas hőmérséklet nem tesz jót a vaku áramköri elemeinek, és sajnos nem tartalmaz aktív hűtést a szerkezet, figyeljünk oda a túlmelegedésre! Az olcsó ár persze itt is megoldást jelenthet a megfőtt vakukra - legfeljebb veszünk egy másikat. :)

A stúdiófotózással ismerkedők számára mindenképpen nagyon költséghatékony, mégis kompromisszumos megoldás a Villanj Körte. Profik is használni tudják kiegészítő, vagy háttérmegvilágításra. Érdemes egy próbát tenni vele, főleg a továbbfejlesztett változat éri meg az árát.

Mi egy készülő webshop termékeinek fotózására szántuk, amire eddig nagyszerűen bevált! Nagyon egyszerű beállításban használjuk, egy kisebb helyiségben indirekt módon használva - a plafonról visszaverve - megfelelő lágy fényt kapunk vele, és nagyon kényelmes a használata a gyors feltöltés és a hálózati áramforrás miatt.

Neked is van Villanj Körtéd? Jó vagy rossz tapasztalatod van vele? Írd meg nekünk egy kommentben!

Makro fotózás egyszerűen - a fordítógyűrű

Mon, 17 Dec 2012 22:04:29 +0100

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2012/12/17/makro-fotozas-egyszeruen-a-forditogyuru

Egy nagyon egyszerű és olcsó módját szeretném bemutatni a makrofotózásnak, a fordítógyűrű használatát.

A fordítógyűrű - ahogy a neve is mutatja - arra való, hogy egy objektívet fordítva csatlakoztathassunk a fényképezőgép vázhoz. Ezzel a megoldással gyorsan tudunk makroobjektívet varázsolni alapobjektívünkből. A célra legjobban használható objektívek a nagylátószögű objektívek, ezekkel érhetjük el a legnagyobb nagyításokat (20mm, 35mm gyújtótávolságúak).

Egy 50mm-es normálobjektívvel és ugyanazzal az objektívvel de fordítógyűrűvel készült kép ugyanarról a tárgyról:

Az új típusú Canon és Nikkor G objektívek nem igazán alkalmasak a fordítógyűrűvel való makrózásra, mert ezeknek kézzel már nem állítható a blendéjük és a gépvázról levéve az objektívet, a blende zárt állapotba kerül (f16, f22, stb.).
Ez még nem lenne baj, mert a kép elkészítéséhez amúgy is le kellene blendézni az objektívet, viszont a fókuszálás nagyon nehézkessé válik, hiszen a keresőben ilyenkor f22-es blendével szinte semmit sem látunk...

Egy hagyományos izzó képe fordítógyűrűs makrofotón.

Ha fordítógyűrűvel makrofotózunk, néhány komromisszumot azért meg kell kötnünk. Például ilyen kompormisszum az, hogy kézzel kell fókuszálnunk, állítgatnunk kell a blendét ha látni akarunk valamit a keresőben, és a fénymérés sem működik minden fényképezőgépen ilyenkor.

A hivatalos makroobjektíveket sokkal kényelmesebb használni és a képek minősége jobb mint fordítógyűrűvel de ennek sajnos elég borsos ára van...

Ezzel szemben a fordítógyűrű használata nehézkesebb ugyan, de pár ezer forintért hozzájuthatunk. Ha ritkán makrózunk, akkor szerintem nem érdemes a feladatra külön makroobjektívet tartani.

Fordítógyűrűvel fotózva egy konzervbontó és a dugóhúzó is érdekessé válhat. :)

Vagy egy lakáskulcs...

Érdemes a régebbi Nikkor D típusú objektívekkel próbálkoznunk, ezek még manuális blendeállítási lehetőséget is biztosítottak, így fókuszálhatunk nyitott blendével, majd a kép elkészülte előtt zárjuk a blendét, ami a kellő mélységélességet adja.

Makrózáskor a mélységélesség pár tized mm-re csökken, és az lesz a legnagyobb gondunk, hogy hogyan növeljük azt meg. Egy bizonyos blendeérték után (ez f11, f16 körüli érték) sajnos minden objektív képminősége romlik.

A mélységélesség utólagos növelésére léteznek olyan programok, amik képesek összefűzni képeket, amiket egymás után készítettünk a fókuszpont folyamatos változtatásával. A program minden képből kiválasztja az éles részleteket, majd összefűzi ezeket a részeket egy képpé. Így egy olyan nagy mélységélességgel rendelkező képet kapunk, amit más módszerrel nem tudnánk megvalósítani.

A fordítógyűrű, aminek egyik oldalán gépvázunkhoz csatlakoztatható bajonettet, másik oldalán az objektív szűrőmenetébe illeszkedő menetet találunk.

A fordítógyűrű menetét szűrőkhöz való szűkítő-bővítő gyűrűkkel átkonvertálhatjuk szinte bármilyen méretűre.

A fordítógyűrűs makrofotózáshoz használhatjuk akár a régi M42-es csatlakozóval rendelkező objektíveinket is! A képen egy Helios-44-2 típusú objektív látható, ami még a Zenit filmes gépekhez járt és szinte minden háztartásban megtalálható. Ezzel az ősállattal is meglepően jó képeket készíthetünk ha fordítógyűrűre tesszük, ami azért nem is annyira meglepő, hiszen ez egy régi Zeiss obi másolata...

Végül pedig még egy tipp azoknak, akik nem szeretnének fordítógyűrűt venni, de szeretnének hasonló képeket készíteni: az objektívek fordítógyűrű nélkül is a gépvázhoz tarthatóak!

Két dologra kell ilyenkor vigyáznunk: az egyik az objektív és a gépváz között beszűrődő fény ami nagyon leronthatja a kontrasztot, a másik pedig, hogy a réseken kosz (por, pollen, stb.) kerülhet a fényképezőgépünk szenzorára, amit elég nehéz - és nem veszélytelen - eltávolítani.

Te is készítettél már így makro fotókat? Oszd meg velünk egy kommentben!

Tej és tinta - tárgyfotózás

Wed, 05 Sep 2012 15:56:19 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2012/09/05/tej-es-tinta-targyfotozas

Mire képes a tej és a tinta, ha egy fotós karmai közé kerülnek? Minimum szerelembe esnek, és kérnek tőle egy párfotózást. :)

Íme az eredmény:

Majdnem olyan ez, mint egy esküvőfotózás: menyasszony, vőlegény - fiú, lány - fekete, fehér - öltöny, menyasszonyi ruha... :)

Új kenyér - tárgyfotózás

Wed, 22 Aug 2012 09:59:51 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2012/08/22/uj-kenyer-targyfotozas

Ha augusztus 20, akkor új kenyér. Kis kihagyással évek óta sütök kenyeret, mert elegünk lett a boltiból. Így tudom mi van benne és ennél frissebbet, finomabbat sehol sem kapnánk. Kenyérsütőgép dagasztja, de sütőben kelesztem és sütöm ki, hogy rendes kenyér formája legyen.

Persze nem is lennék fotós, ha nem kötném össze a kellemeset a hasznossal és nem fotóznám le a legújabb süleményemet. :)

A kenyeret "country style" módon fotóztam le - biztosan ismeritek ezt a vidéki Franciaországra jellemző stílust - és szerettem volna azt a hatást elérni, mintha a kép egy festett csendélet lenne.

Nagyon tetszik ez a stílus, el is kezdem gyűjtögetni a régi népi eszközöket - jól néz ki ilyen beállításban egy-egy antik üvegpalack, öreg tejes korsó, kopott fakanál, vágódeszka.

Prágában jártunk - visszamennénk

Tue, 24 Apr 2012 15:59:58 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2012/04/24/praga-tavasszal

Évek óta szerettünk volna eljutni Prágába, sok szépet és jót hallottunk már róla - nem csak a fotósoknak, de a minőségi sör szerelmeseinek is vonzó úticél. Február végén egy hosszú hétvégére érkeztünk a városba, kisebb viszontagságok után. Ugyanis arra nem voltunk felkészülve, hogy a Pozsony utáni szakasztól a szlovák és a cseh autópálya végig nagyon rossz minőségű. Emlékeztek még a mi régi M7-es autópályánkra? A szlovák és cseh D2 majd D1 autópályák majdnem Prágáig ilyenek, kb. 20 méterenként csapást mérve a futóműre. Utazás előtt érdemes elolvasni a következő tudnivalókat: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CZ/hu/konzuliinfo/tanacsok_csehorszagba_utazoknak.htm

Az odaút az autópályákon nem túl érdekes, Pozsony után a sztráda elkerül minden lakott települést, sok látnivaló nem akad. Kárpótol viszont a megérkezés Prágába! Az autóban érdemes GPS-t használni a tájékozódáshoz, bár nekem még így is sikerült egy helyen rossz irányba kanyarodnom... Olyan szállást ajánlott keresni ami nincs túl messze a belvárostól, így könnyen elérhetjük a látnivalókat - ezek általában árban is megfelelőek.

Megérkezésünk után rögtön rövid városnézésre indultunk, és szembetaláltuk magunkat ezzel a hatalmas, ugyanakkor kissé groteszk formájú templommal.

Jézus Szent Szíve plébánia

A belvárosba érve felkerestük a régen lőpor tárolására használt 65 méter magas tornyot, ami városkapuként is funkcionált. Alatta átsétálva az óvárosba jutunk, majd tovább a Károly Hídhoz.

Lőportorony

A lőportorony fala

Lőportorony az óváros felől

Aki szeret sétálni, gyalog bejárni a várost, az jól fogja magát érezni a belvárosban minden utca tartogat valamilyen meglepetést, szép műemléket, régi épületeket, vagy ékszerdobozhoz hasonlító tereket.

Óvárosi tér

Már jóval az utazás előtt kinéztem magamnak az egyik leghíresebb, és legrégebbi sörözőt a városban,
az U Fleku-t. Megtalálni nem volt nehéz, az épület falát egy elég nagy méretű régi óra díszíti ami egyben a hely emblémája is. A több mint 500 éves söröző méltán híres, szinte változatlan eljárással készítik itt a Flekovsky lezák-ot, ezt a végtelenül finom 13 fokos barna Sört (mert ez "A Sör"). Az ételekről elég annyi, hogy a minőségi húsok, a párolt káposzta, és a knédli kihagyhatatlan...

    U Fleku - A Söröző

    U Fleku - Folyékony és szilárd élvezetek

Másnap meglátogattuk az Eiffel torony prágai kicsinyített mását a Petrin-tornyot, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.

    Petrin torony

    Petrin torony - kilátás

    Petrin torony - kilátás

    A Moldva folyó kanyarogva szeli át a várost

    Petrin torony - kilátás a várra

A domb és sétányai nagyon emlékeztettek minket a Gellért-hegy hasonló részeire (kivéve, hogy itt nem volt szemét a sétányok mellett). A toronyból leereszkedve már látszott a vár és a Szent Vitus Székesegyház, látogatásunk következő célpontja. Szép napsütötte idő lett közben, a vár felől felénk fújta a szél a zenés őrségváltás fanfárjainak hangját, igazán jól éreztük magunkat.

    A vár

    Visszanézve a torony irányába - onnan jöttünk

Dél körül érkeztünk a Szent Vitus székesegyház melletti térre. A nagymise végeztével rengetegen lettünk hirtelen a téren, sütött a nap, a székesegyházban zúgtak a harangok, a turisták pedig - velünk együtt - csak ámultak a székesegyház gyönyörű épületén.

    A Szent Vitus Székesegyház

A város hangulata lenyűgöző. A régi épületek az 1700-as évek óta változatlanul állnak, nem rombolták le azokat a háborúk során a csehek nagy szerencséjére. Az újabb épületeket, panelházakat a külvárosban építették fel, egy átlagos városnézéskor szinte egyáltalán nem találkozunk ilyenekkel.

Többek között ez az oka, hogy már februárban tömegek látogatnak Prágába, ahol nem csak a kiváló söröket, de a misztikus hangulatot is élvezhetik. A Moldva folyón átívelő Károly hídon 30 barokk szobrot találunk, ezek sötétedéskor szinte fenyegetően magasodnak a hídon sétáló turisták fölé. De Csehországban semmit sem kell túl komolyan venni, minden egy kicsit bohókás, az emberek nyitottak, a város gyönyörű, a sör isteni.

Egy történet szerint a Károly Híd építésekor a mesterek tejet, és tojást is kevertek a cementbe, elősegítvén ezzel az építmény szilárdságát (legalábbis azt gondolták ez használ). A tejet és a tojást a környező települések szolgáltatták, viszont kedves tudatlanságból egyes falvak főtt tojást adtak - nagyban hátráltatva ezzel a híd felépülését. :D

A Károly Híd sötétedéskor

Ilyenkor arany színben úszik a kivilágított vár, és a tornyok.

Kilátás a Károly Hídról a várra

Ezalatt a rövid idő alatt is nagyon megszerettük Prágát, ha tehetitek legalább egy hetet szánjatok rá - megéri. Rengeteg élményt és fotót kihagytam a beszámolóból, de tudnám még folytatni... Úgy tervezzük, valamikor a közeljövőben visszamegyünk egy kicsit hosszabb időre.

Te is jártál Prágában? Mi a véleményed? írd meg egy kommentben!

Mégis nyertem a Wikimédia fotópályázatán

Mon, 23 Apr 2012 10:03:44 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2012/04/23/megis-nyertem-a-wikimedia-fotopalyazatan

Kiderült, hogy mégis a nyertesek között vagyok a Wikimédia fotópályázatán! Március végén kaptam egy levelet tőlük, hogy ugyan személyesen még nem értesítettek, de az 5. helyezést nyertem el a tavaly év végén megrendezett pályázaton.

Az eddigi eredményeimnek is örültem, de még jobban, hogy a Boldogkői vár című képem helyezést ért el a rengeteg résztvevő között.

Nézzétek meg a többi pályázó képeit is:
http://huwiki.blogspot.com/2011/12/wiki-loves-monuments-hazai-fordulo.html

Fotópályázat a kulturális örökség megőrzéséért

Mon, 05 Dec 2011 12:40:58 +0100

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2011/12/05/fotopalyazat-a-kulturalis-orokseg-megorzeseert

Egy fotópályázaton vettem részt a közelmúltban, aminek a végeredményét szeretném megosztani veletek. Sajnos nem nyertem, de örömmel láttam, hogy több képem is bekerült a középdöntőbe, és néhány a Wikimedia legjobb 30 képe közé is. Örüljetek velem!

Összesen 33 képpel indultam a pályázaton. Ezeket a képeket az utóbbi három év során készítettem, persze akkor még fel sem merült bennem, hogy pályázatra küldjem őket. Az utóbbi időben elég sokat utaztunk Magyarországon, bejártuk széltében-hosszában, és azt tervezem, hogy néhány kirándulásról beszámolok itt a blogon, persze képekkel illusztrálva. Amikor eldöntöttem, hogy indulok a pályázaton, szerencsére volt miből válogatnom.

Most, hogy lezárult a pályázat, a szervezők blogján a következőket olvastam, amiről eddig magam sem tudtam:

"A 2011-es, 18 európai országban megrendezett Wiki Loves Monuments fotópályázat nemzetközi határideje szeptember 30. éjfél volt, és már napokkal korábban kiderült, hogy a fotópályázat megdönti a fotópályázatok aktuális Guiness-rekordját, mely 2008. október 1. és 2009. január 31. között zajlott, és 126 521 beérkezett pályázattal zárult. Az idei Wiki Loves Monumentsre ezzel szemben csak szeptember hónapban közel 170 ezer műemlékről készített fotópályázat érkezett. A szervezők kísérletet tesznek a rekord utólagos hitelesítésére, de a teljesítmény enélkül is bámulatos!"

"A Wiki Loves Monuments nemzetközi fordulójába való jelentkezésre a hazai pályázat késői indulása miatt alig több mint 1 hét állt a magyarországi pályázók rendelkezésére, ennek ellenére közel 2100 érvényes fotópályázat érkezett."

Közel 2500 képet látok a gyűjteményben, valóban sok amatőr és profi fotós jelentkezett erre a pályázatra.

A zsűri több szakaszban végezte a beérkezett képek értékelését, a legjobb 120 kép közé kilenc képem került be, a legjobb 30 közé pedig négy!

Nézzétek meg a pályázatra beküldött összes képemet a http://indafoto.hu/fm2 linken!

Nyaralás a Balatonon

Tue, 19 Jul 2011 09:39:01 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2011/07/19/Nyaralas-a-Balatonon

Mivel a múlt hétvégén esküvőfotózás foglalásunk nem volt, úgy gondoltuk nyaralunk egy kicsit, és a hétvégét Balatonfenyvesen töltöttük. Fürödtünk, kártyáztunk, buliztunk pár napot a barátainkkal végre, már nagyon hiányzott egy kis kikapcsolódás a tavasz óta folyamatosan tartó esküvőfotózások után.

Csütörtökön még napos időben tudtunk fürödni a kb. 26 fokos Balatonban. Elég erős szél fújt, de mindig szerettem a hullámokat... Az egyetlen hátránya a szélnek az volt, hogy a vízből kifelé menet lefagyasztotta mindenki arcáról a mosolyt. Persze ahogy közeledett a hétvége, pénteken már a felhők is megérkeztek a széllel, így a vendégeink nem tudták azonnal élvezni a Balaton nyújtotta örömöket. (Az alábbi képek a telefonommal készültek, a fotógépet ebben a szélben nem mertem a partra vinni...)

Szerencsére a felkavarodott homok, és iszap másnapra a széllel együtt eltűnt, úgyhogy végül mégis megdőlt a "hétvégén esik az eső" szabály.

Szombat este elkészítettem életem első vörösboros marhapörköltjét bográcsban (tarhonyával és friss, hideg sörökkel tálalva). Én is meglepődtem milyen jól sikerült, pedig tartottam ettől a szabadtüzes bográcsos dologtól. Egyetlen hátránya volt, hogy nagyon lassan készült el a marhalábszár, így a vendégek a végén már majdnem követelték a tálalást. Remélem megérte várni!

Végre kipróbáltam milyen is a cider, a Somersby Apple Cider-t pontosabban, és annyira szokatlan volt az íze, hogy tetszett. Majdnem almalé, majdnem bor, majdnem sör - megtartom.

Nagyon jó volt ez a pár nap, esténként kártyabajnokság (Solo!), napközben a Balaton... A végén hazafelé még volt egy kis időnk meglátogatni a júniusban átadott Várhegyi kilátót Fonyódon.
A háromszintes kilátó EU támogatással épült, és belépőjeggyel látogatható (a felnőtt jegy ára 150 Ft). Az építmény elég impozáns és stabil, jóval a környező erdő fái fölé nyúlik, így nagyszerű kilátást nyújt a Balatonra, és a környékre. Kicsit felhős és szeles volt az idő, néhány esőcsepp is esett, de éppen naplementekor értünk oda, és a nap kibújt a felhők alól, így szerencsénkre tudtunk néhány képet készíteni.

Naplemente körül is gyönyörű a látvány de mivel a Balaton minden napszakban más arcát mutatja, szerintem bármikor érdemes ellátogatni a kilátóba ha Fonyódon jártok!

Miért mindig hétvégén esik az eső?

Wed, 01 Jun 2011 11:10:10 +0200

Eredeti bejegyzés címe: http://fotocraft.hu/blog/2011/06/01/miert-mindig-hetvegen-esik-az-eso

Biztosan észrevetted már, hogy ha nyár és szép idő, akkor az csak hétköznap lehet, és legfeljebb a munkahelyed ablakából élvezheted a napsütést.

Hétvégére mindenki lázasan tervezi a miniszabikat, tópartra, Balatonra, vagy csak ki a városból. Erre mi fogad hétvégén? Szélvihar, zápor, zivatar, maximum 13 fok, kiskabát.

Eddig azt hittem, hogy ez biztosan csak amiatt lehet, hogy beképzelem magamnak az egészet. Különben is, örüljünk ha hétvége van, minek azon nyavalyogni, hogy milyen az idő?

Erre most olvastam az indexen, hogy nem úgy van az kérem... Ez az anomália létezik, és oka van neki...

A hűvös levegő Izlandról érkezik ugyanis, ráadásul pontos mint egy svájci óra. 6-8 naponta várható, hogy a sziget körül kialakuló ciklonok nyugatról keletre mozogva elérjék kishazánkat. Ha ez egyszer pont hétvégére esik ez a ciklus, akkor utána várhatóan akár hónapokig fennállhat ez a helyzet.

Ha lehet, nekünk még nehezebb a dolgunk, mert a legtöbb esküvőt szombatra tervezik, úgyhogy a menetrend úgy néz ki, hogy hétköznap a képek kidolgozása a forró lakásban, időnként sóvárogva kipillantva az ablakon, majd hétvégén elázva esküvőfotózás. Idén eddig két esküvőn is elég rossz időnk volt, és most hétvégére is esőt jósolnak a jósok, úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, mi fog kisülni ebből.

Persze azzal vigasztalom magam, hogy ennyi esős képem még sohasem volt, hiszen magamtól ugyan ki nem mozdulnék az esőbe, pláne nem fotózni. Egyébként az az igazság, hogy tényleg nem olyan rossz dolog ez ebből a szempontból, mert szerintem ha esik, ha fúj, az esküvőről úgyis kellemes emlékei lesznek az ifjú párnak, viszont emellett még egyedi képekkel is büszkélkedhetnek. Láttam is egy ilyen díjnyertes képet valahol, amin a pár zuhogó esőben éppen megcsókolta egymást, semmivel sem törődve, és bőrig ázva. Persze ehhez bevállalósnak kell lenni, de szerintem megéri pozitívan felfogni mindent ami az esküvőn történik.