fotonlog

Huszonkettedik fénykép – Házportré #10 (Légimentő bázis)

2013-05-07T21:07:00.000+02:00

Ma hazafelé megálltam az M1-es törökbálinti lehajtójánál, hogy készítesek egy fotót a légimentő bázisról. Épp kint volt még a helikopter, meg pár légimentő akikkel szóba is elegyedtem, miközben vízszintes helyet kerestem a fényképezőgépnek. Mivel sötétedett 5 perces expozíciós időt választottam és 25C-on 1:30-ig hívtam a papírt.

Unicumkamera #21 – Házportré #10 (Budaörs, Légimentő Bázis)

Horgásztó

2013-05-07T15:54:00.000+02:00

Etyek és Alcsútdoboz között a 811-es útról nyílik egy bekötőút egy csendes (vagy inkább nem túl zajos) horgásztó felé. Ha arra jársz érdemes megállni egy órára és körbesétálni.

Ösvény (FOMA PAN 100 / Rodinal 1:50 7:00 20C)

Margitsziget 2013

2013-05-06T15:08:00.002+02:00

Tegnap az utolsó pár kockát is elfotóztam a Margitszigeten, így este hozzájutottam egy pár fotóhoz Benedekről és néhány egyéb dologról. A gépben Foma PAN 100 film volt amit 20C-on 7:00 percig hívtam a szokásos 1:50 arányban felhígított Rodinalban. Érdekes módon az eredmény meglehetősen szemcsés lett főleg a kék árnyalatokban.

Ha bárki tudja, hogy hogyan függ a szemcsézet a színtől és az expozíciós időtől, nehogy visszatartsa magát...

Margitsziget 2013

Huszonegyedik fénykép – Vizafogó

2013-05-05T21:23:00.000+02:00

A mai fotóhoz nincs komoly történet, azon kívül, hogy egy hete nem használtam a lyukkamerát. Kalapos Uram hatására ugyan vettem 4x5-ös filmet, de egyenlőre a kamera zárszerkezete nem alkalmas ilyen rövid (0,5s-1s) expozíciós időkhöz, szóval először valami zárat kellene eszkábálnom (mondjuk Arduinoval), aztán lehetne neki menni a dolognak.

Mindenesetre, most már – előbb vagy utóbb – szinte biztosan lesz igazi (pánkromatikus) filmre exponált lyukkamera fotó is. (A fotópapír – mint tudjuk – a kék színre sokkal érzékenyebb mint a vörösre ezért lesz majd minden Unicumkamerás képen az ég fehér, vagy nagyon világos szürke. A pánkromatikus film minden színkomponensre egyformán érzékeny.)

Apropó, nincs valakinek kölcsön nagyformátumú fényképezőgépe?

Kilátás egy lakótelepi erkélyről

A fotóstáska kreatív használata...

2013-04-23T21:13:00.002+02:00

Régi – visszatérő – látogatók valószínűleg olvasták a bejegyzéseket a tökéletes fotóstáska kereséséről és egy, ha nem is tökéletes darab megtalálásáról. Nos, kiderült, hogy ez a táska egy pár rejtett képességgel is rendelkezik...

Benedek utazik a fotóstáskán – A. fotója

A filmes idők nem voltak olyan jók...

2013-04-21T00:23:00.000+02:00

Érdekes írás jelent meg a photofocuson arról, hogy a filmes idők nem is voltak olyan jók és, hogy Scott Bourne nem érti miért vannak olyanok, akik ezt romantikusnak találják... Mivel ezen a blogon mostanában főleg kémia eljárásokkal készült fotók vannak, gondoltam válaszolok a szerzőnek. (Szinte biztos, hogy nem fog egy szót sem érteni belőle:)

Az eszköz fontossága

Abban igaza van a szerzőnek, hogy a professzionális (megélhetési) fotózás esetében a digitális technika segítségével egyszerűbben elérhető jó vagy inkább – a megrendelő számára – megfelelő minőségű produktum. Nem véletlen az, hogy a modern fényképezőgépek képesek például videó rögzítésére és ez nem azért van, hogy a kölökről tudj HD videót készíteni. Azért van mert a legtöbb újság számára egy HD állókép megfelelő felbontású és így egy jó videót is rögzíteni képes fényképezőgéppel a fotós 25-30 képből válogathat másodpercenként. Ez a módszer egyszerűen elképesztően drága lett volna a filmes korszakban.

Az is igaz, hogy a valóság pontos rögzítése után gyakorlatilag tetszőleges módosítás könnyen kivitelezhető digitális módszerekkel. Ezen a blogon is láthattatok példákat mondjuk lyukkamera hatás elérésére, fekete fehér konverzióra, stb. (Innen például egy teljes fejezet letölthető egy azóta meg nem valósult könyvből.) A kérdés csak az, hogy miért dolgozzak egy digitális fotóval ha lyukkamera hatást szeretnék elérni vagy fekete fehér képet akarok csinálni, amikor megcsinálhatom a lyukkamerát vagy tölthetek egy 1000Ft-os filmet a Mamiyába és kapok egy meglehetősen jó minőségű fotót 3x akkorában mint ha azt egy egy ASP-C szenzoros géppel készítettem volna el. És igen szemcsés lesz és maximum ISO400 esetleg pusholva még szemcsésebb ISO800. De kész.

És most kilyukadtunk az eszköznél. Minden eszköznek megvannak a maga tulajdonságai a használatának előnyei és hátrányai. Ha mondjuk Benedeket akarom a tök sötét szobában lefotózni nem fog eszembe jutni filmre fényképezni, viszont ha egy perces expozíciós időre és nagy méretű könnyen szkennelhető mindenhol éles képet szeretnék készíteni akkor az Unicum kamerát fogom használni.

Nekem nagy kedvencem például a Zorkij-4, amivel egy hullámhosszon vagyunk és pont olyan képeket csinál mint amilyeneket szeretek. Szenvedhetnék, hogy ilyet készítsek egy iPhone-nal készült fotóból, vagy rögtön ez jön ki a Zorkijból.

Kőszeg – Zorkij-4
(Ha érdekel hogy lesz ilyen egy digitális képből, nézd meg az Adobe Photoshop Lightroom fotósoknak c. könyvben)

A véletlen fontos szerepe

A filmnek van ezen kívül egy számomra nagyon fontos jelentősége és ez az, hogy eleve behatárolja a lehetőségeket. Egyrészt a film odafigyelést igényel mind a fotó készítése, mind a kidolgozásakor, másrészt – és ez rendkívül fontos – eleve nem a világ pontos leképezése. Ami azt jelenti, hogy nem fogsz tudni bármit megtenni vele amit egy digitális képpel megtehetsz. Ez nem jó a profi fotósnak, de nagyszerű segítség az amatőrnek, hogy az adott eszköz egyéniségének megfelelő képet készítsen.

Aztán persze ha megtanulod kezelni az eszközt, az adott határokon belül tudsz jobb, rosszabb vagy egyszerűen másféle fotót készíteni. De előre tudni fogod, hogy milyen lesz. Ez nagyon sokat segít abban, hogy eleve olyan fotót csinálj amilyet akarsz és ne utólag tologasd a csúszkákat, hogy valahogy kinézzen.

Nézd meg Sally Mann nedves kollódiumos fotóit, ahol a projekciót erősen befolyásoló tényező a véletlen – nevezetesen, hogy mennyire sikerült az anyagot egyenletesen eloszlatni az üveglemezen.

Hasonló a helyzet akkor is, amikor egy Unicum kamerával készült fotót előhívok. A véletlen erősen befolyásolja a képkivágást, a papír expozícióját, amit aztán később gyakorlatilag lehetetlen megjavítani. Olyan lett és kész.

Akkor mit csináljunk digitálisan?

Félre ne érts, az adjusztálást sok esetben a nyersanyag szkennelése után én is digitálisan csinálom (amikor nem a sötétkamrában vesződök nagyítás készítésével). Nincs jobb mint a Lightroomban egy két egyszerű beállítás segítségével sokkal jobb képet csinálni egy fotóból, mi több, a legtöbb fotó amit ezen a blogon láthattok minimum megfordult a Lightroomban, de legtöbb esetben át is esett minimális csinosításon. Egyszerűen arról van csak szó, hogy a valóság leképezésének nagyobb része kémiai anyagokra van bízva, nem byte-ok tologatására. Több dolgot predesztinál a folyamat és a végén tényleg csak a finombeállítás marad a csúszkákra.

Tizennyolcadik fénykép – Házportré #9

2013-04-20T00:06:00.001+02:00

Ma: Mai Manó ház.

Verőfényes napsütés volt azon az oldalon ahonnan a fotót csináltam, de a ház maga árnyékban volt. Az iPhone 5:30 záridőt mondott de felülbíráltam és egy fényértékkel kevesebbet exponáltam. A képet 2:00-ig hívtam 22C-on. Ilyen lett...

Unicum kamera #18 – Házportré #9 (Mai Manó ház)

Törökbálinti kastély – kontakt másolat készítése papírnegatívról

2013-04-18T18:30:00.001+02:00

Mint azt remélem mindannyian tudjátok az Unicum kamerában fotópapírt használok negatív nyersanyagként. A fotók amiket a blogon láthattok ezen negatívok szkennelt és inverzbe fordított változatai. Az igazi férfiak viszont nem maszatolnak mindenféle digitális dolgokkal és mivel anyukámnak úgyis szülinapja van, készítettem egy kontaktmásolatot a 17. fotóról.

A digitálisan feljavított (balra) és a teljesen kémiai úton készült kép (jobbra) összehasonlítása.

Jól látható, hogy a kontakt másolat kontrasztszegényebb, hiszen a papír sehol sem teljesen átlátszó. A jobb oldalon látható fekete csík az a rész amit nem takart le a papír, vagyis ami teljes idő alatt fényt kapott, a kép kerete pedig – aminek feketének kellene lenni, mert az eredeti negatívon nem érte fény – csak sötétszürke.

Kontakt másolat készítése

Az első meglepetést az okozza, hogy a fotópapír átlátszó, vagyis a filmhez hasonlóan lehetséges kontakt másolatot készíteni róla. Természetesen nem lesz akkora kontrasztja mint a filmnek, mivel nem teljesen átlátszó, de meglehetősen jó eredményt lehet elérni.

Nem kell hozzá más, mint amit eddig használtunk a papírnegatív kidolgozásához, kivéve egy lápma vagy egyéb – lehetőség szerint – homogén fényforrás és egy üveglap. Én a nagyítógépet szoktam erre a célra használni (35cm, max. blende). Ezek után sötétben össze kell fordítani pofával a papírnegatívot és az exponálatlan fotópapírt, úgy hogy a papírnegatív legyen felül és rátenni az üveglapot, hogy ne tudjon elmozdulni. Célszerű a nagyításnál megszokott módon kipróbálni, hogy melyik a legjobb megvilágítási idő. Az én esetemben ez 12s volt, de nálad tuti más lesz.

Valahogy így:

Drága játék hülyegyerekeknek – Polaroid

2013-04-14T16:01:00.002+02:00

Előre bocsátom, hogy nincs mentségem. Egyszerűen nem tudok ellenállni a varázslatnak. Csak lenyomod a gombot és a gép kiköp egy fotót ami 3-4 perc múlva magától kész. Borzasztó rossz minőségű, fajlagosan nagyon drága mégse lehet abbahagyni.

Benedek és a Gömbcica – Polaroid 636 / Impossible Silver Shade film

Az egész hülyeség tavaly télen kezdődött...

... amikor Peter-től a család osztrák barátjától kaptam egy pár régi kamerát, többek között egy Polaroid 636-os instant fényképezőgépet. Eredeti Polaroid filmet már csak baromi régen lejártat tudsz szerezni – mondjuk – az e-bay-ről, viszont lehet egészen másféle viszont friss instant filmet vásárolni az Impossible-től, mondjuk a Fókusz Fotónál.

Van színes és fekete fehér változat is. A színes eleve olyan mintha 5 évig kint lett volna egy autó hátsó ablakában a napon, a fekete fehér viszont elég korrekt. Ami alatt azt értem, hogy fekete és fehér :) Egy csomagban – az eredeti Polaroidtól eltérően – csak 8db van és nagyjából 6000Ft-ba kerül egy csomag, ami azt jelenti, hogy egy kép (7,5x7,5cm) 750Ft.

Figyelembe véve, hogy nem igazán tudok tűrhető mínőségű fotót készíteni a készséggel, – itt visszautalnék a címre – meglehetősen drága mulatság az egész. Ha viszont ez sem rettentett el és ki szeretnéd próbálni az igazi azonnali fényképélményt, 3-4000 Ft körül vehetsz használt Polaroid fényképezőgépet mondjuk Soóséknál. B verzióként érdemes tudni, hogy a Fuji még most is gyárt Instax márkanéven filmes instant fényképezőgépet. Egy induló készlet (gép és film) ára 25 000 Ft körül van.

A legjobb ajánlás amit el tudok képzelni...

2013-04-10T13:35:00.000+02:00

Bazzeg Dinó, zseniális a könyved :)

Tegnap este jutottam oda, hogy elővegyem, aztán erőszakkal kellett letennem. Szétbasz az ideg, hogy mennyi időt spórolhattam volna magamnak, ha hamarabb a kezembe kerül :) És még csak a felénél tartok...

Panther

(Szó szerint idéztem :)

Benedek

2013-04-02T21:58:00.000+02:00

A tegnapi bejegyzésben említettem a beltéri fotókon feltűnő graint. Itt egy remek példa amikor az erős zaj sem zavaró. Pár fotóról kénytelen leszek nagyítást is készíteni :)

Valamint a szkennert is meg kellene pucolnom...

Törökbálint kastély – Házportré #8

2013-04-01T20:35:00.000+02:00

Ma végre nem esett se hó se eső, így délután kiszaladtunk Benedekkel sétáni egyet. Nyilván vittem magammal az Unicumos dobozt és készítettem egy fotót a helyi kastélyról.

A fotót felhős időben 40s-os expozíciós idővel készítettem és a szokásos 18C-on 2:30-ig hívtam. A fotó ugyan egy kissé alulexponált lett, szerencsére meglehetősen jól kezelem a Lightroomot, így a végeredmény megfelelő lett :)

Ingókő

2013-03-31T21:43:00.001+02:00

Eltekintve a triviális szóvicctől...

Ingókő – Velencei Hegység

Technikai részletek a hajtás után.

Nagyjából egy hónapja A.-val és Benedekkel a Velencei hegységben jártunk. Meglehetősen szégyelem magam, de csak most hívtam elő azt a Kodak Tri-X 400-as tekercset. (A másik filmen, amit tegnap előhívtam A. még terhes volt. Akik követik a blogot, most kiszámolták fejben, hogy több mint fél éves volt az a tekercs:) Na de vissza a technikai részletekhez:

A híváshoz a szokásos Rodinalt használtam 1:25 arányban higítva 7:00 percig, a szokásos fél perces forgatással 20C-os vegyszerrel. A beltéri fotók meglehetősen grain-esek lettek, legközelebb megpróbálok egy 1:50 higítást 13:00-14:00 percig és majd meglátjuk.

Fotóm a Wikipédián

2013-03-29T12:14:00.000+01:00

Ma – amikor kerestem az István Aknáról készült fotómat, hogy átküldjem a kollégának aki épp egy elhagyatott helyekről szóló gyűjteményt nézegetett – érdekes felfedezést tettem, mégpedig azt, hogy a Wikipédia bányászat szócikkét az én fényképem illusztrálja. Nagy büszkeség ez.

Tizenhatodik fénykép – Házportré #7

2013-03-20T21:19:00.000+01:00

A mai – amúgy meglehetősen jól sikerült fényképet – kedves kollégámnak Sesének ajánlom, aki ma megkérdezte hova tartok, majd meglehetősen hitetlenkedő képet vágott a válasz hallatán, miszerint megyek és készítek egy képet az Unicumos dobozom segítségével.

Unicum kamera #16 – Házportré a Deák téren

Ma ismét szép napsütéses idő volt így egy percig exponáltam. Ezen kellene még egy kicsit állítani, mert ismét 2:30.ig kellett hívnom a papírt, viszont ez egyike lett az eddig legjobban sikerült házportréimnak. Véletlenül még a kompozíció is jó lett, jót tesz a képnek, hogy a nagylátószög megnyújtja a teret és így a bal oldali óra jóval messzebnek tűnik mint a valóságban volt.

Azt hiszem ideje újból elbíznom magam... :)

Tizenötödik fénykép – Házportré #6

2013-03-20T01:04:00.002+01:00

Régóta nem jelentkeztem és ennek az az oka, hogy nem készült új fotó. Ezért aztán tegnap kiszaladtam a napsütésbe és egy parkolóautómata tetjéről elkészítetettem a következő fotót.

Unicumkamera #15

A fotó készítése előtt a ház téglafalára mértem fényt, ami nagyjából jól exponált is lett, de a kép előterében csak épp hogy látszik a tükrözödés az autó tetején. Azt hiszem összességében egy fényértékkel nyugodtan exponálhattam volna többet, mert a 2:30-es hívási idő is kevésnek bizonyult.

Tizennegyedik fénykép – Házportré #5

2013-03-12T21:59:00.000+01:00

A mai fotómodell az Anker ház volt a Deák Ferenc téren. Az expozíciós idő 2:45 másodpercre jött ki, így olyan helyet kerestem ami előtt lehetőleg nem állnak meg autók, de rálátás van a lámpák miatt hosszabb ideig álldogáló gépjárművekre, hátha fel lehet majd fedezni őket kissé átlátszóan a fotón. Lássuk mi sikerült...

Unicum kamera #14 – Házportré #5

Tizenharmadik fénykép – Házportré #4

2013-03-11T23:05:00.000+01:00

Ma szép napos idő volt, úgyhogy tavaszi fáradtság ide – tavaszi fáradtság oda, délután négy körül csináltam egy fotót. Tanulva az előző fotó hibájából most F203-ra és ISO5-re mértem fényt ami majdnem két perces expozíciót adott.

Unicum kamera #13

Az eredménnyel amit 20C-on két perces hívás után kaptam elégedett is vagyok, azért talán egy csöppet alulexponált lett még így is. Most már csak a megfelelő témát kell megtalálni...

Szabad asszociációs játék

2013-03-10T20:17:00.000+01:00

Valamikor a napokban vettem eldobható fényképezőgépeket és arra gondoltam, hogy ezek segítségével indítanék egy játékot.

Kár volna tagadni, hogy az ötletnek van némi köze Ted Forbes Holga projektjéhez, de a szabályok mások:

Ha megkapod a gépet olvasd el hozzá adott papíron vagy a fotonlogon a megjegyzések között az utolsó fogalmat (amit az előző fotós választott).
Készíts egy olyan fényképet ami köszönö viszonyban van az adott fogalommal.
Írj fel a papírra és ide a megjegyzések közé egy olyan fogalmat amiről az általad készített fénykép szintén szól.
Add tovább a fényképezőgépet a következő fotósnak.

Ha minden jól megy a végén lesz egy szabad asszociációs fotósorozatunk, ahol az egymás után jövő képeket más-más fotós készítette és laza tartalmi kapcsolat áll fent köztük. Ha az utolsó fotós visszaküldi nekem a fényképezőgépet előhívom és beszkennelem a filmet és közzé is teszem a fotókat az interneten.

Ha érdekel a dolog, vagy csak pontosítást szeretnél a szabályokban, esetleg ötleted van, ne habozz megjegyzést írni a bejegyzéshez. A játék minimum 20 érdeklődő esetén indul.

Fontos figyelmeztetés: azzal, hogy jelentkezel a játékra beleegyezel, hogy ezek – a fentebb leírt dolgok – történjenek a szellemi tuljdonoddal. Minden fotót CC BY-SA 2.5 HU licensz szerint fogok kezelni, ha ez nem felel meg neked kérlek ne vegyél részt a játékban.

Tizenkettedik fénykép – Nem minden papsajt

2013-03-08T22:39:00.000+01:00

Már-már kezdtem elhinni, hogy tévedhetetlen vagyok, de a legutolsó fénykép visszarángatott a földre. Délben beugrottam a Gozsdu udvarba egy gyors 1:40-es exponálás idejére. A fényképezőgépet a sarokba, egy ráccsal fedett részre tettem, gondoltam az majd egy kis struktúrát meg ritmust ad a képnek. Nem így lett...

Unicumkamera #12 – Guzsdu udvar

Sajnos előhívás közben csak az eget néztem ami már beégett a képen, de az előtér részletei még nem jöttek elő megfelelően. Valószínűleg egy kicsivel hosszabb expozíciós idő jót tett volna a fotónak, mivel a szokásos 2:15-ig hívtam.

Hogy azonban ne csak a rossz dolgokról beszéljek, a képkivágás legalább megfelelőnek tűnik. Remélem ez azt jelenti, hogy már egyre jobban tudom becsülni, hogy mi lesz a fotón és mi nem. Azt hiszem ide még visszamegyek egy jól exponált képet csinálni.

Tizenegyedik fénykép – Házportré No.3, Zsinagóga

2013-03-06T20:58:00.001+01:00

Ma – miután összeszereltem a belül immáron fekete Unicumkamerát – kiugrottam Soósékhoz megnézni mi a felhozatal. (Vannak baró nagyítógépeik.) Ha már arra jártam készítettem egy fotót a zsinagógáról.

Unicum kamera #11 – Zsinagóga

Először is meglehetősen elégedett vagyok az eredménnyel mert eltűnt az a büdös világos csík a kép széleiről, megérte lefesteni feketére a dobozt belülről. Oké, nyilván kezdhettem volna ezzel is, de akkor hipp-hopp ki akartam inkább próbálni.

Másodszor elégedett vagyok a kidolgozással is, meglehetősen jól sikerül az expozíció (1:40) és a hívás is (19C, 2:15).

Harmadrészt pedig jó lett a kompozíció is, ami valljuk be szerencse kérdése is amikor csak az irányt tudod belőni, de a képkivágásról csak halvány sejtésed van :)

Összefoglalva: nagyjából kész a kamera, már csak fotózni kell vele, meg persze pár apróságot intézni, mint állványmenet, vízszintező, stb. De ezekről majd még úgyis lesz szó...

Tizedik fénykép – Velencei.to

2013-03-03T22:13:00.000+01:00

Ma családi kirándultuk az Ingókövekhez. Velencei hegység. Ajánlom mindenkinek aki egy kis erdei sétára vágyik. Gyerek nem akadály.

Unicum kamera #10 – Velencei tó

Na elegem lett a világos csíkból és lefújtam matt feketére a doboz belsejét. Mivel a filmtartót ki kellett vennem a festéshez, nem elképzelhetetlen, hogy Hocsi kedvéért szüper nagylátószögű fényképek következnek.

Kilencedik fénykép – Házportré No.2

2013-03-02T22:22:00.000+01:00

Ma A. és Benedek meg én sétáltunk a Duna parton. Nem messze az Árpád hidtól található ez az épület.

Unicum kamera #9 – Ház a Duna parton

Sajnos a fotó technikailag nem a legjobban sikerült darab, mivel a fényképezőgép kicsit billegett a szél lökéseitől, nem is volt vízszintes, hogy a kép szépén lávő világosabb csíkokról (amiket levágtam most és ezért nem látod) ne is beszéljünk. Élek a gyanúperrel, hogy ezeket a doboz belsején visszaverődő fénysugarak okozzák. Mégiscsak le kellene fújni a kamerát belülről matt fekete festékkel.

Házportré

2013-02-28T21:10:00.003+01:00

A hetedik...

2013-02-27T21:50:00.000+01:00

...na ezt elrontottam, nem önarckép lett. Reggel a parkolóból kifelé verőfényes napsütés fogadott, szóval egy kb. húsz másodperces expozíció és 2:15 hívás után ezt a képet kaptam. Mivel érdekelt (és remélem téged is érdekel), hogy milyen minőségű képeket lehet így készíteni, készültem egy kis elméleti fejtegetéssel is.

Unicum kamera #7 – garázskijárat (Csak megjegyzem, hogy még mindig ott van az a fránya világos csík a szélén...)

De először is lássuk, hogy mit tud az Unicum kamera jelenlegi objektívje. Hogy ezt megítélhessük, 1200 dpi-vel (ami egy 40x60cm-es nyomdai minőségű fotót eredményez) beszkenneltem a kép egy részletét.

1200 dpi, 500x500px, 100%

Nos azt gondolom, hogy a kontúrélesség egyáltalán nem rossz, főleg, hogy csak egy egyszerű folytonossági hiányról beszélünk, de ítéld meg magad. Vannak azonban bizonyos fizikai szabályok amelyek meghatározzák, hogy milyen éles is lehet egy ilyen fotó.

Ha csak a geometriai optikát ismerjük, azt gondolhatnánk, hogy minél kisebb blendenyílással dolgozunk a kép annál élesebb lesz. Szélsőséges esetben, ha a lyuk pontszerű borotvaéles képet kellene kapnunk a leképezett dologról.

Ha csak a geometriai optikát vesszük figyelembe a tárgy pontjai egyre kisebb foltokkká képződnek le, ha a blende méretét csökkentjük, ezáltal nőni kellene a kép kontúr élességének

Itt jön azonban a képbe Huygens és Fresnel munkássága és róluk elnevezett elmélet a fény hullám természetével kapcsolatban. A valóságban a fény kettős (részecske és hullám) természete miatt nem a geometriai optikában megismert egyenes vonalban terjed, hanem bizonyos esetekben úgy viselkedik mint a vízben a hullámok. A mi esetünkben amikor a blendéhez ér, nem nyílegyenesen megy át rajta, hanem behatol a mögötte található területre és egy interferencia nevű jelenség keretében különböző, szép ábrát rajzol.

A kép élessége a lyuk méretének függvényében

Szóval úgy néz ki, hogy a jelenlegi lyuk az optimális méret környékén kell legyen, talán egy picit nagyobb, de annyi baj legyen. Sokkal élesebb képet nem igen várhatunk tőle.